Text copyright © 1989 Lion

Publishing
Original edition published in
English under the title:
Atlas of Bible History Első rész
·by Lion Publishing, Oxford,
England BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
Copyright © 1989 Lion
Publishing
A teremtéstől a vízözön utánig 4
Az Ószövetség világa 6
Magyar nyelvű kiadás: © OMEGA Az ősatyák 8
Fordította: Majtényi Zoltán
Egyiptomból az Igéret Földjére 10
(első rész) Józsué, a honfoglalás és a bírák 12
Zombori Veronika Izráel első királyai: Saul, Dávid és Salamon 14
(második rész)
Lektorálta: Hetényi Attila teológiai
A kettős királyság 16
tanár Az Asszír Birodalom hatalomra jutása 18
Magyar nyelven kiadta az A babilóniai hódítás 20
OMEGA KIADÓ
4002 Debrecen, Pf. 197
A száműzetés 22
Visszatérés Jeruzsálembe 24
Készült a Dabasi Nyomdában A Görög Birodalom és kultúra 26
Felelős vezető: Bálint Csaba
igazgató
Róma- és az Újszövetség világa 28
Munkaszám: 91-0703 A Zsidók reménysége 30
ISBN: 963 7479 05 8 Jézus nyomában 32
Pünkösd és ami azután történt 34
Pál utazásai 36

Második rész
BIBLIAI HELYEK

Térkép: Izráel az Ószövetségi időkben 49

Térkép: Izráel az Újszövetség ~d_ejé~ ~5
 ELSÖ RÉSZ

. ,
BIBLIAI TORTENELMI
ATLASZ
4 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
Kezdetek:
A teremtéstól a vízözön
utánig
A Biblia első könyvének, a
Genezisnek (lMóz) első tizen-
egy fejezete visszapillantás a
kezdet kezdetére. Világunk és
minden, ami csak benne van: a
nap, a hold, a föld és víz, a ma-
darak, a vadállatok, és minden
élőlény Isten teremtménye. Isten
minden alkotása jó. A teremtés
csúcspontja mégis„ az ember
megalkotása volt. Ot Isten ba-
rátságába is fogadta, és megbíz-
ta azzal, hogy védje a teremtett
világot.
Ez a tökéletes világ azonban
hamarosan romlásnak indult.
Az első emberpár sátáni ösztön-
zésre elpártolt Istentől: az enge-
detlenség útját választotta. Et-
től fogva bűn, szenvedés és halál
lett az élet állandó kísérője.
Megszűnt a nyílt, oldott kap-
csolat Istennel.
A világ egyre kilátástalanabb
lett, amint a gonoszság mind-
inkább elhatalmasodott, végül
is Isten ítélete elodázhatatlanná
vált. Vízözönnel árasztotta el a
földet. Ám nem adta föl teljesen
a világot: egy istenfélő, derék
ember, Nóé és családja megme-
nekült. Velük együtt minden
egyes madár- és állatfajból egy-
egy pár.
Isten utasítást adott Nóénak,
miként építsen egy hatalmas ha-
jót, a bárkát, hogy fönnmarad-
hasson az áradó vízen. Az adott
méretek óriásiak: 137x23x14
m (több mint fele a mai óceán-
járó hosszának). A roppant al-
kalmatosság fából készült, nád-
fonadékkal összekötözve, és vas-
tag kátrányréteggel szigetelve.
öt hónapon át zuhogott az
eső, emelkedett a vízár, és el-
A Gilgames eposz asszír változatának
tizenegyedik kőtáb/ája, amely az özön-
víz történetének babilóniai változatát
tartalmazza (Kr. e. hetedik század).
árasztotta a földet. További hét
és fél hónapig tartott, amíg a
föld ismét felszáradt, és Noé
családjával együtt elhagyta a
bárkát.
Isten megígérte, hogy amíg
vetés és aratás ideje váltja egy-
mást a földön, soha többé nem
fogja özönvízzel elpusztítani a
világot. A szivárvány Isten biz-
tos ígéretének állandó jele.
D A körülmények
Az emberiség története az Éden-
ben kezdődik. Ez a terület vala-
hol Mezopotámiában található,
amely (Egyiptommal együtt)
Kr. e. 3000 előtt a Közel Kelet
két nagy kulturális központ-
jának egyike volt. A két nagy
folyó - a Tigris és az Eufrá-
A Biblia azt írja, hogy kezdetben terem-
tette Isten az eget és a földet, és látta,
hogy minden amit teremtett jó.
 KEZDETEK 5

A bárka úgy épült, hogy lebegjen a

víz színén, mint valami uszályhajó.
Valamivel nagyobb lehetett, mint a
mai óceánjáró fele, kb 137xl4 m.

Az A rarát hegység Kelet-Törökország-

ban. A Biblia szerint Noé bárkája ezen
a hegyen feneklett meg az özönvíz el-
múltával.

tesz - földjén játszódik Noé tör-

ténete is. Ez ma Irán területén
található. A Biblia tudósítása
szerint, Noé bárkája az özönvíz
után megfeneklett az Ararát he-
gyén, ami ma Törökország kele-
ti részén található.
=i Más történetek
Mind a teremtésről, mind az
özönvízről fennmaradtak más,
a Biblián kívüli beszámolók is.
Különös érdeklődésre tarthat-
nak számot az asszír és babiló-
niai történetek, amelyek szintén
Mezopotámiában játszódtak.
6 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
Az ószövetség világa
Az Ószövetség fő tárgyát Iz-
ráel népének ókori története ké-
pezi; ez Kr. e. 2000 körül kezdő ­
dik . Mózes első könyve, a 11. f e-
jezettől kezdve az ős~tyák törté-
netét beszéli el Abrahámtól
LIDIA
GÖRÖGÖK
Földközi-tenger
Józsefig. Ök az ősei annak a
népnek, amelyet egészen sajátos
értelemben választott népnek
nevezünk. Mózes második
könyve leírja, hogyan szabadí-
totta meg népét Isten Mózes ve-
KIMMEREK
FRIGIA
KÁRIA
KRÉTA
zérletével az egyiptomi rabszol-
gaságból. A Sínai-h~gyen át-
adta nekik törvényeit, és meg-
szabta az istentisztelet rendjét;
ennek középpontjában a szövet- ·
ség ládája illetve a kijelentés
sátra áll .
Engedetlenségük miatt Izráel
fiai negyven éven át barangol-
tak a pusztaságban, Isten csak
ezután váltotta valóra ígéretét,
és vezette őket új hazájukba.
· Józsué könyve írja le az or-
szág elfoglalását és felosztását
Izráel törzsei közt. A Bírák
könyve Izráel népe életének
.Hárá
ARÁM ~
CILICIA
FÖNÍCIAI
CIPRUS
FILISZTEUG
Memfisze
- ' Egyiptom ősi főváro
EGYIPTOM
 AZ ÓSZÖVETSÉG VILÁGA 7

egyik mélypontját ábrázolja: az
Isten iránti engedetlenség, az el-
lenséges elnyomás és az Istentől
küldött szabadító hősök tör-
ténetét.
Sámuel könyve beszámol a
monarchia kikiáltásáról. Izráel
első királyai: Saul, Dávid és Sa-
lamon. A salamoni aranykor -
amikor a jeruzsálemi templom
is épült - az ország kettészaka-
dásával végződött; az elszakadt
tíz törzsből alakult Izráel, a két
déliből Júda. Ennek fővárosa
volt Jeruzsálem.
Északon nagybirodalmak
alakultak ki: a Kr. e. IX. század-
ban Asszíria, egy évszázad múl-
va pedig Babilónia. Szenvedé-
lyes hódítók voltak; szinte
elnyelték a kisebb nemzeteket.
Izráel az asszírok, Júda a babi-
lóniaiak kezébe került, akik a
lakosságot számkivetésbe hur-
colták. Ez Isten ítélete volt né-
pén, annak állandó engedetlen-
sége, és a prófétai üzenet követ-
kezetes visszautasítása miatt.
Amikor Perzsia legyőzte Ba-
bilóniát, a zsidók hazatérhettek
a száműzetésből, Jeruzsálemet
és a templomot újjáépíthették,
és újra gyakorolhatták az isten-
tiszteletet. Erről a korról szól
Ezsdrás, Nehémiás és Eszter
könyve. Az Ószövetség történeti
tudósítása velük fejeződik be.
Ennek az ezerötszáz évnek az
eseményei a Földközi-tengertől
keletre eső térségben játszódnak
le - délen Egyiptomig, keleten
Perzsiáig, a mai Iránig.

MÉDEK

HURRIAK PERZSÁK

ASSZÍROK ÉLÁMIAK

Súsan
az elámi királyság főváro -
• sa, utóbb (Szúsza náven)
jelentős város a médek és
• NINIVE perzsák uralma idején
Asszfria fővárosa

AKKÁDOK SUMÉROK
Perzsa-öböl
Mezopotámia
BABILÓNIAK
•Babilon

-i
1• '

1
• .. ~·
T11
"\ ~ 11

.„„
•
„ ,
•
--
osa

1
„
ARABOK '"-
e zsálem

EDÓMIAK A rab sivatag

•

DEDÁNIAK

Vörös -tenger

Théba
Felső-Egyiptom hajdani fővárosa
 8 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ

hát a dombokról, és Sodorna

közelében verte föl táborát. Az
Az ősatyák ott tartózkodás azonban veszé-
lyesnek bizonyult. Lót sokad-
magával együtt rengeteget szen-
Ábrahámtól Józsefig vedett, amikor a helyi királyok
le akarták rázni távoli hűbérura­
ik fennhatóságát (lMóz 14).
D Ábrahám
Ábrahám Kánaánban, tehát
azon a földön telepedett le,
amelyet Isten neki és utódainak
Jákób és csa ládja
Ábrahám Izsák Jákób József Egyiptomba megy
ígért. Élete legnagyobb részét
• • • Hebron mellett, töltötte el. Csu-

~ •. •. 2000 1900 1800

A Hettiták
Anatóliában,
a mai Török -
ország terüle-
tén birodal-
mat alapí-
tanak
Ábrahám, akit Isten hívott el,
hogy egy nagy nép ősatyja le-
gyen, a dél-mezopotámiai Ur vá-
rosából származik. Nemzetségé-
ből némelyek északon, Hárán-
ban telepedtek le, ő maga azon-
ban, Isten utasításának megfele-
lően, tovább költözött Kánaánba.
Az ősatyák története az egyip-
tomi és mezopotámiai folyamvöl-
gyekben elterülő gazdag és erős
birodalmak területén játszódik.
Azon a területen viszont, amely
e két folyamvölgy között feküdt,
városkirályságok alakultak ki. Az
Hammurápi,
i 1700 1600
1710-1 570
pán egyszer távozott rövid időre
Egyiptomba, egy nagy éhínség
idején. Csak hosszú várakozás
után született fia, Izsák, akit az
között a hik-
babiloni király
kuszok ural -
Úr ígért neki. Maga Ábrahám
törvény-
könyve kodnak nem birtokolta az országot.
Egyiptomban Amikor felesége, Sára meghalt,
a hettitáktól kellett földterületet
vásárolnia, hogy eltemethesse.
erődített városok a környék föld- L.: 1. térkép
mívelő lakosságának védelmét
szolgálták. Ezenkivül megtaláljuk D Jákób
itt a legelőről legelőre vándorló Jákób, Ábrahám unokája, ki-
nomád törzseket is; közéjük tar- forgatta bátyját, Ézsaut az első­
tozott többek közt Ábrahám csa- szülöttségből, aztán gyorsan
ládja is. rokonaihoz menekült Paddan-
Igy festett Kánaán, amikor Arámba, arra a területre, amelYi-
Ábrahám odaérkezett, és Si- hez Hárán is tartozik. Itt húsz
kemben tábort ütött. A tenger- éven át dolgozott számító ter-
parti síkság, és a Jordán-völgy mészetű nagybátyjánál, Lábán-
művelésre alkalmas területe ek- nál. Aztán két feleségével, gyer-
kor már lakott volt. Ábrahám mekeivel és nyájaival haza-.
unokaöccsének, Lótnak nagyon vándorolt. Még mindig nagyon
tetszett ez a vidék, leereszkedett félt Ézsau haragjától, és Maha-

KÁLDEA
~------~~~---~
- pr
Eufrátesz fol yó

Sikem
Bét e
Hebrón.

~idéh
EGY IRTOM

.\1ű bolygóról készült infravörös felvétel
a ílus de/tájáról. A piros mezőgazda­
ságilag hasznosítható terület, a gyérebb
növényzetű övezetek rózsaszínűek, asi-
vatagok ha!ványkékek, a városok sötét-
szürkék, a Nílus kékes-fekete.
nájimban kétségbeesetten imád-
kozott Isten segjtségéért. Bátorí-
tást nyert, és Ezsau csakugyan
arátsággal köszöntötte. Jákób
életének további részét Kánaán-
an töltötte, míg végül élemedett
ko rában fiához, Józsefhez nem
kö ltözött Egyiptomba. (L. : 2.
térkép)
József
József - az apa kedvence - ki-
áltságos helyzetével és gyerekes
kérkedésével magára vonta báty-
jai haragját. Az első adandó al-
JÁKÓB MENEKÜLÉSE
ÉS HAZATÉRÉSE
A Z ŐS
kalommal eladták rabszolgá- Két kép Háránról. Ábrahám ir, ~­
nak. Új hazájában, Egyiptom- rosától több, mint 960 km-re és::.a ·r.y :.i -
ban József magas rangra emel- gati irányban, megszakította uw::.ásá:.
kedett. Hamis vádak alapján családjának egy része le is telepede r.
ugyan börtönbe vetették, végül
kiszabadult, és a fáraó legfőbb
hivatalnokai közé emelkedett.
Kánaánt gyakran sújtotta
aszály és éhínség. József ideje-
korán gondoskodott arról, hogy
Egyiptomban több évre elegen-
dő gabonakészletet halmozzon
föl. Bátyjai Egyiptomba mentek
gabonát vásárolni, majd Jákób
egész családja is áttelepült Gó-
senbe, a Nílus keleti deltájába,
viszonylag közel a királyi udvar-
hoz. Ezzel fejeződik be Mózes
első könyve. (L. : 3. térkép)
JÓZSEF ÉS CSALÁDJA
EGYIPTOMBA MEGY
''
Dótánban Józsefet
fivérei eladják a
midjániakoak
József Sikembe GILEÁD
megy fivéreit
felkeresni
Józsefet
Egyiptomba
viszik, és el·
adják rab·
szolgának
 10 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
Egyiptomból
az ígéret földjére
lzráel elfoglalja
Kánaánt, Jerikó
leomlása
lzráel rabszolgasága Mózes Józsua
Egyiptomban
400 1300
lzráel szabadulása
Egyiptomból
Jákób leszármazottai majdnem
négyszáz éven át maradtak
Egyiptomban. Ez idő alatt sza-
porodtak néppé - Izráel népévé.
Az egyiptomiak, akiket akkori-
ban ellenséges érzelmű uralko-
dóház fáraói kormányoztak,
kezdték fenyegető veszedelem-
nek tekinteni őket. Egyre szigo-
rúbb kényszert alkalmaztak, és
a téglakészítésnél rabszolgaként
dolgoztatták őket. Hogy szám-
Egyiptomból Kánaánba
beli gyarapodásukat visszaszo-
rítsák, elrendelték, hogy az új-
szülött fiúkat a Nílusba fojtsák.
1200 Az üldözöttek Istenhez kiál-
tottak, és az Úr vezetőt küldött
nekik Mózes személyében. Ez
valószínűleg a Krisztus előtti
XIII. század elején történt, II.
Ramszesz idejében.
Csak súlyos csapások hosszú
sora után engedte meg a fáraó
Izráel fiainak, hogy elhagyják
az országot. Döntését újra meg
újra visszavonta. Csupán a
korábbiaktól bizonyos fokig el-
térő jellegű tizedik csapás után
nyerték el szabadságukat az iz-
ráeliták. Ekkor ugyanis Mózes
bejelentette a fáraónak: „Egy
bizonyos éj szakán minden csa-
lád elsőszülött fiúgyermeke meg
fog halni egész Egyiptomban.''
Izráel elsőszülött fiai azonban
AÁN N:bó6 • Hesbón
Palesztinába vezető
parti út
Cin pusztája
KÁDÉS-BARNEA
Párán pusztája.,
Valószínűleg II. Ramszesz fáraó idejé-
ben ment végbe az exodus.
megmenekülh.e ttek, de ehhez
végre kellett hajtaniuk si. Mózes
által adott utasítást. Aldozati
bárány vérével meg kellett feste-
niük az ajtófélfákat. A bárányt
pedig - szintén az előírás szerint
- meg kellett sütniük, és keserű
füvekkel meg kovásztalan ke-
nyérrel el kellett fogyasztaniuk
még azon az éj szakán. Aztán
össze kellett szedniük mindenü-
ket, és felöltözve útra készen áll-
niuk. Minden úgy történt,
ahogy Isten meghagyta.
Izráel népe azóta minden esz-
tendőben megüli ennek az ese-
Jerikó
hegye • DIBÓN
•HE BRÓN
eHORMÁ
MóAB
Vörös-tenger

ménynek az emlékünnepét: mert
ezután a fáraó végre szabadon
bocsátotta őket. Ez az ünnep a
páska (húsvét).
Ám az utolsó pillanatban a
fáraó megint csak meggondolta
magát, és hadseregét az izráeli-
ták után küldte, ők azonban
mégis eljutottak a Sás-tengeren
át a Sínai-pusztáig. Az „exo-
dus" megkezdődött. A görög
eredetű latin szó egyszerűen ki-
vonulást, kijövetelt jelent. Ez az
Egyiptomból történt kivonulás
azonban az ószövetségi zsidó
nép történelmének kulcsesemé-
nye volt. Ez volt az exodus, me-
lyet minden következő nemze- .
déknek föl kellett idéznie. Az
évenkénti vallásos ünnep tartot-
ta elevenen az emlékét. A szü-
lőknek gondoskodniuk kellett
arról, hogy gyermekeik megért-
sék az esemény jelentőségét.
Lásd: 2Móz 1- 15.
~ Parancsolatok a Sínai-hegyen
A menekülők három hónapi
vándorlás után tábort vertek a
Sínai-hegy lábánál - ez a Sínai-
Júda dombvidéke a Móáb hegység fe-
lől. Ilyennek láthatta Mózes az Ígéret
Földjét a Nebó hegyéről letekintve.
EGYIPTOMBÓL AZ ÍGÉ
fél sziget déli hegyvonulatának
egyik nyúlványa. Ebben a félel-
metes környezetben fejezte be
Isten azt, amit az Egyiptomból
való kivonulással megkezdett.
Szövetséget kötött az izráeliták-
kal, és ünnepélyes keretek közt
kijelentette, hogy ez a hajdani
rabszolga-horda, Izráel lesz az ő
népe.
Ami viszont Izráelt illeti, neki
hallgatnia kellett Isten szavára,
és megtartania törvényeit. Ezek
legtömörebb foglalata a Mózes
által adott Tízparancsolat. Ezek
a parancsolatok a nép életének
szabályozására hivatott legfon-
tosabb alapelveket tartalmaz-
zák. Izráel fiai ünnepélyes szer-
tartással tettek ígéretet, hogy
engedelmeskedni fognak Isten-
nek. Áldozatot mutattak be, és
vérrel hintették meg a népet és
az oltárt. Így pecsételték meg a
szövetséget.
Ezután Isten utasítást adott
nekik, hogyan építsék meg azt
a különleges sátrat, amely az ő
jelenlétének tanújele lesz egész
vándorlásuk alatt.
Lásd: 2Móz 16-40.
0 Milyen úton?
Nem tudjuk pontosan, milyen
útvonalon haladtak az izráeli-
ták a Sínai-félsziget pusztasá-
gain át. _ Ióze e.:::. -e _
vének 33. fejeze e s .- . . ""'~.-e: --e -
sorol ugyan, ezeket azo · ar~ sa
már nem tudjuk azonosí a : .
Valószínű, hogy egy darabig dé-
li irányban haladtak a partok
mentén, azután irányt vettek a
félsziget belseje felé a Sínai-
hegyhez.
Később Kádés felé húzódtak,
és kémeket küldtek, hogy földe-
rítsék Kánaán földjét. A kémek
azzal tértek vissza, hogy az or-
szág gazdag és termékeny ugyan,
a városokat azonban erős falak
védik, és óriások lakják.
Ennek hallatára az izráeliták
kereken megtagadták az enge-
delmességet Istennek, és vona-
kodtak attól, hogy tovább vo-
nuljanak. Büntetésül még negy-
ven évig kellett a pusztaság rideg
körülményei közt senyvedniük.
Azután Edómot megkerülve,
az Arábá-völgy keleti oldala felé
nyomultak; itt kellett megvívni·~
uk első ütközeteiket az emóri-
akkal és a móábiakkal. Aztán
tábort vertek Móáb síkságán,
Jerikóval szemközt, a Jordán
túloldalán. Mózes meghalt, és
Józsué lett az új vezér.
Lásd: Mózes negyedik és ötö-
dik könyve.
 12 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
Józsué, a honfoglalás
és a bírák
lzráel
elfoglalja Kánaánt Sámson
Jerikó leomlása
Gedeon Sámuel
• Józsué • e
1 azonban még ellenség fenyeget-
1200 11 0 0
A f iliszteusok és
más tengeri népek
benyomul nak a
Földközi-tenger ke·
leti partvidékére,
és ott letelepülnek
Már Józsué volt a nép vezére,
amikor végre (Kr. e. 1230 táján)
átkeltek a Jordánon, hogy beha-
toljanak az ország nyugati részé-
be, Kánaánba. Előttük magas-
lott Jerikó erős fallal kerített vá-
rosa. Az egész ország, melyet Is-
ten nekik ígért, elfoglalásra várt.
Kánaán az idő tájt számos
kis, önálló államra tagolódott.
Mindegyik egy-egy erődített vá-
rosból és annak környékéből
állt, és a maga uralkodója kor-
mányozta.
D Jerikó rombadőlte
Józsué első céljául Jerikó elfog-
lalását tűzte maga elé. Jerikót
erős védelmi falak vették körül,
és mint a nemrégiben végzett
ásatások bizonyítják, már akkor
is ősrégi település volt. Emléke-
zetes ostrom után jutott Izráel
fiainak kezére. A Biblia leírja,
hogyan vonult az egész hódító
sereg hat napon át hangtalanul
a város körül; semmi nem hallat-
szott, csak lépteik dobaja és
kürtjeik harsogása. A hetedik
napon hétszer járták körül a vá-
rost, és egetverő harci kiáltásban
törtek ki. A városfalak ekkor le-
omlottak. A férfiak benyomul-
tak a városba, és földig rombolták.
D Győzelem délen
Józsué egy átmeneti kudarc
után a közeli Aj városát is elfog-
lalta, majd Sikembe vonult, és
ott is megvetette a lábát; ez a
kulcsfontosságú város az ország
középső részén áthaladó út men-
• tén terült el. Ilyenképpen Józsué
• Saul fon tos tám ~szpontot kerített
hatalmába. Eszakról és délről
te. Ezeket nyugtalanították Jó-
zsué hadi sikerei, és dél felől tá-
madást indítottak.
Gibeon lakói csellel rávették
Józsuét, hogy szövetségre lép-
jen velük; ezért aztán Jeruzsá-
lem, H ebrón meg a szomszédos
városok királyai megtámadták
őket. Józsué segítségére sietett
szövetségeseinek, és legyőzte
őket a béthóróni csatában. Ki-
rályaikat kivégeztette, majd sor-
ra elfoglalta Mekkédá, Libná,
Lákis, Eglón és Debír városát.
Mire visszatért Gilgálba, az or-
szág déli része már a kezén
volt.
D Az északi szövetség
Izráel győzel!Ileinek híre gyor-
san terjedt. Eszakon Hácór ki-
rálya összegyűj tötte szövetsége-
seit, és kivonult, hogy megüt-
közzék a betolakodókkal. Jó-
zsué rajtaütéssel győzött a Mé-
róm forrásvidékénél táborozó
szövetségeseken. Ezzel egy újabb
jelentős várost, Hácórt is bevet-
te és fölperzselte. (A régészek
Hácórban szintén tüzetes ásatá-
sokat folytatnak.)
J ózsué megölette az ellene
1. Otniél (Júda törzséből) legyőzte
Kúsan-Risáta imot
2. Éhúd (Benjámin törzséből) megölte
Eglónt, Móáb királyát
3. Samgar a filiszteusok ellen har-
colt
4. Debóra (Efraim törzséből) és Sárák
(Naftáliból) l egyőzte Jábint és
Siserát.
5. Gedeon (Manasséből) Midjánt
és Amálékot verte le
6. Tólá (lssakár törzséből)
7. Jáír (Gileádból)
8. Jefte (Gileádból) legyőzte az
ammóniakat
9. lbcán (Betlehemből)
10. Élőn (Zebulón törzséből)
11. Abdón (Efraim törzséből)
12. Sámson (Dán törzséből) a filisz-
teusok ellen harcolt
SÁMSON \}; · k.MERŐ
PORTYÁI
Bírák
 A BÍRÁK 13

Józsué támadása
Aj ellen 1. Józsué tábort üt
6 2. Józsué lesbe állítj a t arta lék-
hadát a várostó l nyugatra
3. Aj férfiai kivonu lna k lzráel
ellen a völgybe
4 . Józsué derékhad a visszahú -
zódik
5. A tartal éksereg behatol a
városba, és felgyújtja
6. Józsué a tűz láttán jel t ad
az ellentámadásra
7. A t artaléksereg előny o mul
a városból
5 8. A j harcosait közrefogják és
leve ri k

hadra kelt királyokat, de a többi népekkel és isteneikkel. Az el- Mint a múltban már annyi-
városban nem tett kárt. lenség kihasználta az izráeliták szor, az izráeliták most is Isten-
nyilvánvaló gyöngeségét. Erről hez kiáltottak segítségért. Sza-
LJ A letelepedés a szomorú tö rténe t ről a Bírák badságharcosaik, a „bírák" -
J ózsué leverte Kánaán királyait, könyve tudósít. ha csak átmeneti időre is - nyu-
ok jelentős várost lerombolt - A szomszédos népek újra há- galmat szereztek. A leghíreseb-
és velük együtt több kánaáni borúskodásba kezdtek: északról bek: Bárák és Debóra, Gedeon,
vallási központot is. Bár nem Arám királya, a Jordán túlolda- Jefte és Sámson.
hódította meg az egész orszá- láról a móábiak és ammóniak,
got, ahhoz mégis elegendőt, keletről a m idjániak hada tört
hogy megkezdhessék a letelepe- rájuk. Hácór környékén a kánaá-
dést. A törzsek közt felosztot- niak ismét erőre kaptak, és újra
ták az országot, és mindegyikük megtámadták a betelepülteket.
birtokba vette a maga területét. A partvidékről pedig a filiszteu-
Maradék nélkül azonban so- sok fokozatosan visszaszorítot-
ha nem sikerült birtokba venni- ták Izráel fiait a hegyek közé.
ük az országot. A megmaradt
ellenség kísértést jelentett ne-
kik, Izráel fiai meg túlságosan DÁN
is gyakran minden további nél- ÁSÉR
Méróm Hácó r
kül átvették a kánaánik életvi- NAFTÁU
telt, és a kánaániak isteneinek
tiszteletét. Emellett azonban ZEBULON
voltak jelentős győzelmeik is ISSAKÁR
(mint például Júdáé (Bir 1.), és MANASSÉ
a nép megvetette a lábát az or-
szág egész területén. Kánaán Iz-
M A NASSÉ
ráel országa lett.
Sikem
DA bírák GÁD
A törzsek letelepedtek a nekik EFRAtM
6
kiosztott területen. Ezáltal szét- Bét-hó . n !:él Gilgál
DÁN _ erikó
szóródtak, és ellenséges indula- Bét-Semes Gtbeon B;NJÁMJN
tú őslakók szomszédságába ke- skelön Mak kéd~eruzsálem
~b . RÚBEN
rültek. Józsué meghalt. Mind t r:kis JÚDA
eménytelenebbnek tűnt, hogy Eglón ebrón
az országot valaha is uralmuk Oebir
alá tudják hajtani. Izráel fiaiból SIMEON
assan kihunyt az a meggyőző­
és, hogy maga Isten küzd ér- lzráel fiai meghódítják és
· uk. A békesség kedvéért egyre
· kább megalkudtak a környező elfoglalják Kánaánt
 14 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ

Izráel első királyai: Dávid háborúi

2S ám 8. 10 . 1Krón 28 - 20 .

Saul, Dávid és Salamon

Sámson Jeroboám kellett kelnie mert az ammó-

lzráel (északi . k k l .i:- l'"l , d, . ,
•
_G edeon Saul Dávid Salamon
ország) ma e et ie 0 tama ast mtez-
• • •
• • .e1s őkirá1ya tek Jábés ellen. Saul sereget to-
·1 Sámuel -1 ~orzott, három irányból ráron-
'+·~--~---;---------"---t-
· ...- tott az ammóniakra, és meg-
1100 1000
A templom
tölépül Jeru - 900
futamította őket. Ezután a fi-
zsálemben li szteUSO k ka l keveredett egész
Az északi életén át tartó háborúskodásba.
törzsek önálló Saulnak azonban hamarosan
királyságot
hoznak létre megártott a dicsőség, kezdte át-
hágni Isten világos utasításait.
Az utolsó, egyben a legnagyobb Engedetlensége miatt fia, Jóná-
bíró, Sámuel próféta kente fel az tán nem követhette a trónon. Is-
első királyokat. Mikor megöre- ten még Saul életében Dávidhoz Dávid legyőzi
a filiszteusokat,
gedett, a nép azt kérte, hogy ki- küldte Sámuel prófétát, hogy őt és véget vet
rály uralkodjék rajtuk is, mint kenje fel helyett e Izráel követke- fennhatóságuknak
más népeken. Sámuel intette ző királyává.
őke t, hogy a királyság hadköte-
lezettséggel, kényszermunkával C Dávid
és elnyomatással jár. Izráel fiai Dávid még pá ztorfiú volt, mi -
azonban hajthatatlanok voltak, kor párviadalban legyőzte Góliá-
úgyhogy Sámuel végül is teljesí- tot, a filiszteu bajnokot. Nép-
tette kívánságukat. szerűsége Sault féltékennyé
tette. Ezért Dávid évekig tarló
D Saul száműzetésbe kényszerült, és ál -
Az első király egy jó megjelené- landó veszélyben élt. Később
sű, termetes férfi, a Benjámin Saul és Jón átán a filiszteusok -
törzsébő l való Saul volt. Alig- kal vívott ütközetben elesett a
hogy király lett, máris harcra Gilbóai-hegyen. Dávidot királlyá

Saul hadjáratai
• Afék
a filiszteusok
gyülekezőhe lye. Gilbóai-hegy, ahol Sau! és Jónátán
Gjlbóai_ ütközet. • ; . a árfalra akas*7J./álá1/eJte
Saul és Jónátán .~nem ják. de Jábés . -
halála ~ Je?_reel lakói eltemettk
Gilbóa-hegy VQlgye •
Az izráeliták táQo
ra. A - fitísz.teus
B&zek
Mikmásznál tábÖ- :Saul előretör
roihak: Gibeából,
támadás -Ofrá. sereget ll űjt
Bé -Hórón, ezekben, és elűzi
Ce96í m ellen az ammóniakat
Saul utolsó hadjárata Jónátán szabaddá
1Sám. 28. 31. teszi a mi m szí-. Mikmá sz
áfá(ót • Gilgál
Ajjálón • Micpá • ""'- ·S<!ult másodszor
Sau ki 1 á • ___ ~ is királlyá
kiáli'ál< < Gibea Geba vál asztják
Jónátán m eg öli
a filiszteusok
A filiszteus Háború a filiszteusok ellen egyik hadvezérét
csapatok észak 1Sám 13- 14.
felé húzódnak,
és Súnem közel é-
ben ütnek táb ort
 IZRÁEL ELSŐ KIRÁLYAI 15

• riw~ Dán Dávid leg'!özi Szí- A dama'szkuszi

riában Hadadezert, arámok Dávid
Cóbá királyát alattvalói lesznek

Dá vidot királlyá választják Heb rón-

ban, de hét évig csak Júda királya. A
gibeón i tónál legyőzi a Saul-házat tá-
mogató izráe!itákat. Fokozatosan ura-
lomra jUl az egész ország fölött, majd
kemény küzdelemben kiterjeszti hatal-
.... „ mát a környező országokra.

'

-álasztották Hebrónban. Hét
évig csak Júda törzsén uralko-
dott, de aztán fokozatosan meg-
szerezte a hatalmat az egész or-
szág fölött. Egyesítette az orszá-
got, meghódította J eruzsále-
met, a jebúszi erődítményt, és
fővárosává tette. Kiváló hadve-
zér volt. Kiterjesztette birodal-
ma határait, és visszaszorította
az ország ellenségeit. Fiának,
Salamonnak békességet és biz-
onságot hagyott örökül.
nek szentelje magát, többek mezte. Uralkodása Izráel arany-
közt átszervezze az ország köz- kora volt. Ez azonban az érem-
igazgatását. nek egyik oldala csupán. A ma-
Előnyös kereskedelmi egyez- gas adók, a kényszermunka be-
mények segítségével növelte az vezetése és a bálvállyimádás
ország jólétét. Bölcsessége le- Salamon halála után a biroda-
gendás hírű volt. Udvarát a kifi- lom bomlását okozta.
nomult ízlés és műveltség jelle- lSám 8-lKir 11.

= Salamon
~ ávid templomot akart építeni
stennek Jeruzsálemben, de be
-ellett érnie azzal, hogy építő - • 1n1sz '1málya,
yagot gyűjt hozzá. Salamon • Hliátft t: éd rus-
és
~é'ht,rötat szállítof
:olt az, aki más hatalmas épüle- a templom
A Salamo n
bölcsességének hí-
·ek mellett megépíthette a temp- építéséhez. e Jeruzsálem
rére é r kező
A fatörzseket a
omot is. látogatók aranyat,

).
part mentén
ezüstöt, ke lmét ,
„Salamon uralkodott mind- úsztat ták alá.
fegyve rt , f űsze r t
azokon az országokon, amelyek és lovakat hoznak
az Eufrátesztől a filiszteusok A király megbí-
zottai lovat ~ . '\_E~~n~eber Arab királyok
öldjéig és az egyiptomi határig had iadót f izetnek
a~
hoznak be
Ciliciából és Salamonnak
erültek el. Ezek adót fizettek, harc kocsit
Satamon és
és szolgáltak Salamonnak egész Egyiptomból; tíru sz· Hirám vörös-te~ ri _ .'1o! Sába k i rálynője
l'iajóh'ad,?.. aranyat, fűsze r t, aranyat
részben továbbad-
életében." A békés és biztonsá- ják a hettit áknak
ezüstöt, e!~fánt ­ és drágakövet
csontot, szan'l:álfát
gos közállapotok, lehetővé tet- és az arámoknak. és rdr ág aköve
hoz

ék, hogy a király egyéb ügyek- szállít Of i rbó~.

 16 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ

izráeli király viszont a legrosz-

szabb emlékezetűek közé tarto-
zott. Pogány feleségével, Jéza-
bellel támogatták Baál tisztele-
A kettős királyság tét, Illés próféta ellen fordultak,
és üldözték azokat, akik az igaz
Istent imádták.
Áháb „elefántcsontházának"
maradványai ma is láthatók Sa-
máriában. Asszír tudósítások-
ból kiderül, hogy Áháb tízezer
A júdai embert és kétezer harckocsit
Jeroboám, Uzziás
az északi Áháb halála; küldött a karkari ütközetbe,
és Jézabel
ország első
rákényszerítik
Ézsiás ahol az egyiptomiak oldalán
királya
lzráelre Baál
prófétai el -
hívása
vallási közp9ntját, Bételt vá- III. Salmaneszer, asszír király
• • ti szteletét • lasztotta ki. Am hamarosan po- ellen harcolt (Kr. e. 853).
gányos szokások hódítottak tért
a szertartásokban. A Királyok
900 •Omri király 800 • és a Krónikák könyvének írói a
Az északi Damaszkusz
törzsek füg- Samáriát teszi asszír kézre királyokat aszerint osztályoz-
getlen orszá- lzráel
got hoznak fővárosává
jut ták „jónak" vagy „rossznak",
létre hogy megtisztították-e az isten-
tiszteletet, vagy megtűrték a po-
Bár Salamon uralkodása alatt gány szokásokat.
Izráel gazdag és hatalmas lett, Ezékiás és Jósiás volt az a két
a nép sokat szenvedett az adók király, akik J údában vallási re-
és a kényszermunka miatt. Ami- formot hajtottak végre. Áháb,
kor fia, Roboám hatalomra ju-
tott, alattvalói terheik könnyí-
tését kérték. 0 azonban eluta- Elizeus ;.
sította kérésüket. Ekkor a tíz 1
északi törzs fellázadt, és önálló
királyságot alapított. Uralkodó-
juk az új fővárosból, Sikemből
kormányozta országát. Délen,
Júda (és Benjámin) törzsén Ro-
boám uralkodott Jeruzsálem
központtal.
Jeroboámnak, a Jeruzsálem-
ről levált északi ország számára
új istentiszteleti ]<özpontot kel-
lett létesítenie. Eszakon Dánt,
délen Sámuel idejének fontos

+Sarepta
Illés
 A KETTŐS KIRÁLYSÁG 17

Tfrusz
Jézabel királyné Ábél-bét-maaká
• hazája lzráel és Júda királysága

Szíri-0 ismétlődő
támadásai

-f:;.
Kármel-hegy ;o-:>
Illés és a Baál -be;>)
próféták közötti ~f
vita színhelye

Dór•

Afék•
Jáfó (Joppé)•

Gézer •
Ekrón • Ajjálon • Gibea
Je;uzsalem
Júda főváros a
Betlehem.
Azótus•

PALESZTÍNA
elón.
•Gát
Lákis • • Márésá
A júdai Amacjá
_az a • ··1 ·e

•Gérár

Az etióp Zerah
egtámadja Júdát;
a júdai Ászá
l. •Beérseba

gy őzi Márésában
(2Krón 14)
 18 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
Az Asszír birodalom
hatalomra jutása
Samáriát
meghódítják
az asszírok
Uzziás •
halála:
Ézsaiás elhí-
vása
• •
1 1
800
• • 700
Damaszkuszt
Asszírok
meghód ítják
ostromolják
az asszírok
Jeruzsálemet
Izráel és Júda Egyiptom és Me-
zopotámia közt feküdt , így
földrajzi helyzeténél fogva ki
volt téve a két nagyhatalom hó-
dításának. Dávid és Salamon
részint annak köszönhette sike-
rét, hogy az idő tájt e két nagy
birodalom egyike sem rendelke-
zett elég erővel a támadáshoz.
Ám az ország kettészakadása
után a közvetlen szomszéd né-
pek - Szíria, Ammón és Móáb
- mind több nehézséget okoztak
Izráel és Júda egymást követő
királyainak. A legnagyobb ve-
szélyt azonban a messzi észak-
Az asszír birodalom
hatalma tetőfokán
Amikor Izráel az évi adófize-
tést megtagadta, a következő
asszír király meghódította Sa-
máriát, a lakosságot száműzte,
és teljesen elpusztította az észa-
ki országot (Kr. e. 722/721; 2Kir
17). Röviddel ezután Asszíria le-
igázta Egyiptomot. Kr. e. 701-ben
a hatalmas Szanhérib király
ostrom alá fogta Jeruzsálemet,
mert Ezékiás király nem ·fizet-
keleten egyre erősödő hatalom te a hadisarcot, és csatlako-
jelentette. zott az Asszíria elleni felkelés -
Az asszír birodalomnak volt hez. Ezékiás azonban bízott Is-
már egy korábbi nagyhatalmi tenben, és a város megmenekült
Jeremiás korszaka Kr. e. 1100 körül, (2Kir 19).
I. Tiglat-Pileszer uralkodása Az asszíroknak birodalmuk
alatt. Az a könyörtelen támadá- védelmében számos csatát kel-
si kedv azonban, amely az asszí- lett vívniuk. A következő szá-
•
A babi lón iak
600
roknak oly félelmetes hírét kel- zadban sok tartomány vissza-
lerombolják tette, Kr. e. 880 és 612 közt szerezte függetlenségét. A biro-
Ni nivét
tombolt a legviharosabban. A dalom hanyatlásnak indult, míg
birodalom három legfontosabb végül Kr. e. 614-ben Assurt el-
városa: Assúr, Kalah és Ninive. foglalták a médek, 612-ben pe-
A IX. század közepétől (az iz- dig Ninivét földúlták a médek
ráeli Aháb király idejétől) és a babilóniaiak.
Asszíria királyai ismételten tá-
madást indítottak Izráel ellen.
Nemsokkal később , Jéhu izráeli
király már hadisarcot fizetett
III. Salmaneszernek . Száz év
múltán a júdai Áház segítséget
kért az asszír III. Tiglat-Pile-
szertől Szíria és Izráel ellen (Ézs
7; 2Kir 16). Tiglat-Pileszer le-
győzte mindkét népet, de Jú-
dának, mint csatlósállamnak a
segítség fej ében adó t kellett fi-
zetnie.
Kaszpi
tenger
Ninive MÉDIA
ASSZÍRIA
As s úr
CIPRUS
Damaszkusz
Tírusz ÉLÁM
SZÍ RIA Súsa
Samária Babilon
l~RÁE L AMMÓN
Jeruzsalem MO .
JÚDA AB
ÉDÓM Perzsa-öböl
Egyiptom
 AZ ASSZÍR BIRODALOM HATALOMRA JUT 19

Ninive ASSZÍRIA

Karkemís Asszír hadjáratok

Első szakasz:
•Kr. e. 853-ban Salmaneszer serege
Karkarnál megütközött tizenkét szövet-
séges királlyal, akik fel akarták tartóz-
tatni; egyikük az izráeli Aháb.
•Kr. e. 841-ben Salmaneszer ismét tá-
madásba lendült, és elfoglalta Da masz-
kuszt . Az izráeli Jéhu ekkor már hadi -
sarcot fizetett neki. Salmaneszernek
.r ' ezután északi határait kellett bizto síta -
nia, és Damaszkusz élt az alkalommal :
támadást indított lzráel és Júda ellen.

Második szakasz:
•Egy évszázad múlva Asszíria hatalma
újraéledt. Kr. e. 743-ban és a következő
években Ill. Tiglat-Pileszer ismét benyo-
mult ebbe az övezetbe. Azarjá, Júda
királya adót fizetett neki. Az asszírok a
szakasz ...... ,:
legyőzött népeket száműzetés be küldték.
• Tiglat-Pileszer Kr. e. 734-ben előre­
nyomult az „Egyiptomi patakig". Kr. e.
IZRÁEL 733-ban megtámadta lzráelt, és lerom-
Megiddó bolta Meggiddót meg Hácórt. A parti
síkság, Galilea és a Jordánon túli terület
Samária asszír tartomány lett.
•Kr. e. 732-ben Samária csak azért ke-
rülte el a lerombolást, mert a lázadó ki -
Jeruzsálem .· rályt, Pekahot megölték (2Kir 15:27-31) .
• V. Salmaneszer Kr. e. 724-ben fog-
lyul ejtette Hóséát, lzráel királyát, meg-
ostromolta Samáriát ( 2Kir 17:4) és
722-ben elfoglalta.
•Kr. e. 722/721-ben II. Szargón földúl-
t a Samáriát, és a lakosság színe-javát
száműzetésbe hurcolta (2Kir 17:5), ez-
zel vége lett lzráel (é szaki) országának.

Egyiptomi patak

AZ ASSZÍR IDŐSZAK PRÓFÉTÁI

Jónás
Isten Ninivébe, Asszíria fővárosába
küldte, hogy a közelgő ítéletre figyel-
meztesse a lakosságot. Intelmeit
megfogadták, változtattak életmód-
jukon, és Isten megkímélte a várost.
EGYIPTOM Ámósz
Júdából származott, de II. Jeroboám
uralkodása alatt lzráelben prédikált.
Elítélte az lzráellel szomszédos or-
szágokat kegyetlenségükért, de fő­
ként lzráelt azért, mert Isten törvé-
•. nyeit áthágja. Figyelmeztette lzráelt,
hogy bűneikért fogságba kell men-
niük .
Hóseás
A Samária bukása előtti években fi-
gyelmeztette a népet, hogy Asszíriá-
ban rabszolgasors vár rájuk, amiért
megfeledkeztek Istenről, sőt helyet-
te Asszíriához és Egyiptomhoz for-
dultak segítségért.
Ézsaiás
Jeruzsálemben élt. Amikor az asszír
támadás fenyegette Júdeát, nem-
csak Jeruzsálem szabadulását hir-
dette meg , hanem a babilóniai hó-
doltságot, és egy jövendő béke
korszakot is.
Mikeás
Meghirdette az asszir es babilón iai
támadást, Samária és Jeruzsálem
elestét.
Szofóniás
Jósiás idejében élt, elítélte a népét
a kánaáni és asszír bálványimádás
miatt. Meghirdette a környező népek
veszedelmét, továbbá Jeruzsálem le-
rombolását és újjáépítését is .
Náhum
Megjövendölte Ninive pusztulását,
büntetésül ama kegyetlenkedésért,
amiket az asszírok vittek véghez más
népeken.

„
.~
 20 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ

leverésére küldt~ csapatait, és

~r.e. 597-ben, ahghogy Jojákin
király lett, Júda kénytelen volt
meghódolni. A királyt és sok
A babilóniai hódítás vezető embert fogságba vittek
Babilóniába. A babilóniaiak
politikája nem abban állt, hogy
az országot kirabolják és földúl-
ják, sokkal inkább a leigázott
népek gyöngítésére és a további
Dánielt már saját országuk is veszélyben lázongások megakadályozásá-
Babilonba
viszik f?rog, észak felé vonultak hogy ra törekedtek, ezért hajtották
Ninivét • tamogatást nyújtsanak az asszí- számkivetésbe a legfontosabb
elfoglalják
a babilóni ak Ezékiel roknak. Jósiás, Júda királya személyiségeket (2Kir 24:10-17).
• Jeruzsálem
• Megiddónál föl akarta tartóztat- Ennek ellenére Cidkijjá egy
bábkirály, akit Nabukadn~ccar
Jeremiás
ni az egyiptomi sereget. Az ütkö-
• 1 ''"'"'" . zet során halálos nyíllövés érte nevezett ki Júda fölé, tíz év múl-
~ úda pedig Egyiptom alattvaló: va mégis Egyiptomhoz fordult
A kárkemisi
csata, ahol • 600 • 500
Ja lett (2Kir 23:29). Négy eszten- segítségért. A babilóniaiak be-
a babilóniai Cirus perzsa dő múltán (Kr. e. 605-ben) az
ha~sere~ .le- A babilóniai király elfog - vonultak Júdába, és körülzár-
gyofl;aótekó fogság !al ja Babilont
új király, Nabukadneccar vezeté- ták Jeruzsálemet. Az ostrom
sével a babilóniai hadsereg le- tizennyolc hónapig tartott. Vé-
Amennyiben a Bibliában Asszí- győzte az egyiptomiakat Karke-
gül sikerült rést ütniük a falon.
ria az elnyomást jelenti akkor misnél (Jer 46:1-2). A babilóniai Kr. e. 586-ban a város elesett.
Babilónia a hatalmat. ' Nabú- bi~odalom terjeszkedni kezdett.
~idkijjá ki,rály~ foglyul ejtették,
aplauszur, a Perzsa-öböl öveze- A Júdeai Jójákim király csak egy es megvakitottak. Minden érté-
tének helytartója felszabadítot- volt a sok uralkodó közt akik ~et, még a templomi kincseket
ta Babilóniát az asszíroktól, és kénytelenek voltak adót fizetni 1s Babilóniába szállították. Je-
Kr. e. 626-ban király lett. Továb- Nabukadneccarnak. ruzsálemet és a templomot le-
bi győzelmeket aratott az ·asszí- A babilóniaiakkal vívott véres ro~bo.lták; a lakosságot pedig
rok felett, és Kr. e: 612-ben a csata után az egyiptomiak Kr. e. szamkivetesbe hurcolták. Csak
babilóniaiak és médek egyesült 601-ben fölkelésre bujtatták Jú- a legszegényebbek maradhattak
erővel bevették Asszíria főváro­ dát. Nabukadneccar a zendülés ~z országban, hogy megművel­
sát, Ninivét. Nem elégedtek meg Jék a földet (2Kir 25: 1-21).
azzal, hogy magát Asszíriát le-
győzték, meg akarták hódítani
az e~ész asszíriai nagybirodal-
mat 1s.
Az asszírok visszahúzódtak
Háránba, de hamarosan kiűzték
őket. onnan. Amikor az egyip-
tomiak rádöbbentek arra, hogy

A babilóniai birodalom
hatalma tetőfokán
Kaszpi tenger

Kárkemis
Ninive
ASSZiRIA

BABILÓNIA
Babilo

Memfisz
EGYIPTOM

• Damaszkusz
Szidón•
Tirusz e ..,., __ „
• Megiddó
Samáriae
AMM ON
,/ • Jeruzsálem
I Jójákim megpróbálta igénybevenni
f'
JÚDA MÓÁB
A BABILÓNIAI IDŐSZAK PRÓFÉTÁI
Jeremiás
Szakadatlanul intette népét, hogy
Jeruzsálemet meg fogják hódítani,
és lakosságát száműzetésbe hurcol-
EGYIPTOM ják. Prófétált a szomszédos népek
ellen. Megjövendölte, hogy a zsidók
hetven év múltán visszatérnek . Je-
ruzsálem Kr. e. 586-ba n történt le-
rombolása után Jeremiást honfitár-
sai erőszakkal Egyiptomba hurcolták.
Habakuk . vendölte Babilónia és az azt követő
Az a kérdés gyötörte, ,r:niképp en -
·.•n gedheti Isten, hogy az 0 választott
népét legyőzzék a babilóniaiak.
Ezékiel
Egyike a Babi lóniáb a hurcolt zsidók-
nak. Meghirdette Júda ellenségei-
nek bukását, bátorította a szám-
űzötteket a hazatérés reménységé-
vel.
A BABILÓ NIAI HÓD ÍTÁS 21
MÉDIA
ASSZ ÍRIA
.....
'\; • Súsan
't~-· Babilon
'; BABILÓNIA PERZSI
~
'\? ,
• Kr. e. 609-ben elesett a júdai Jó-
siás király Megiddónál, amikor igye-
kezett f eltartóztatni az egyiptomi
csapatokat, akik az asszírok támo-
gatására vonultak fel, az éledő Babi-
lónia és Média ellen.
„
• Miután a babilóniai Nabukadnec-
car diadalt aratott Karkemisnél az
egyiptomiak fölött, Kr. e. 605-ben
leigázta Júdát, és elfoglalta a ten ""-
gerparti síkságot.
• Kr. e. 601 -ben, Nékó fáraó és Na-
bukadneccar ütközete után, a júdai
az egyiptomi segítséget Babilónia
ellen .
e Kr. e. 589-ben Jeruzsálem arra
kényszerült, hogy megadja magát
Nabukadneccarnak, aki babilóniai
számkivetésbe hurcolta a város te-
kintélyes polgárait. „r
• Tíz esztendő múlva ismét fölke-
lés tört ki, és Nabukadneccar
megint
megtámadta Jeruzsálemet. 586-ban
meghódította és lerombolta a vá-
rost, lakóit pedig fogságba vitte.
Abdiás
Edom ellen prófétált, am iért az Júda
ellen támadt a babilóniai betörés
idején.
Dániel
Akkor ejtették rabul, amikor Nabu-
kadneccar elfoglalta Jeruzsálemet,
Kr. e. 605-ben. Babilóniában a kirá-
lyi udvar egyik tekintélyes főtisztvi­
selője lett. Láto ;11ásaiban megjö-
birodalmak hanyatlását.
22 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
A száműzetés
A próféták kétszáz éven át intet-
ték a népet, hogy ítéletet von ma-
ga után, ha nem hallgatnak Is-
tenre, és nem tartják meg a tör-
vényeit. A VIII . században Izrá-
el északi országában Amós és
Hóseás próféta arról prédikált,
hogy milyen szenvedés követke-
zik rájuk, ha nem teljesítik foga-
dalmukat, hogy engedelmesked-
ni fognak Istennek. Izráel nem
hallgatott az intelmekre, és Kr.
e. 722-ben Asszíria meghódítot-
ta az északi birodalom főváro­
sát, Samáriát. A nép fogságba
jutott és szétszóródott a biroda-
lom többi országaiba. Helyükbe
a hódítók idegeneket telepítet-
tek, és Samária asszír gyarmat
lett. Izráel tíz törzséről többé
már hallani sem lehetett ezután.
Délen Júda birodalmát szin-
tén veszedelem fenyegette, de
Ezékiás király bízott Istenben,
hallgatott prófétájára, Ézsaiás-
ra, és Jeruzsálem megmenekült.
Júda lakói azonban hamis ta-
nulságot vontak le ebből az ese-
ményből. Az a hiedelem kapott
szárnyra, hogy Jeruzsálem, Is-
ten városa, legyőzhetetlen. Ha-
mis biztonságérzetükben azt
hitték, mindegy, mit tesznek.
Amikor Babilóniából újabb
veszély fenyegetett, senki sem
hallgatott Jeremiás feddő szavá-
ra. Kr. e. 605-ben, amikor a ba-
bilóniaiak meghódították Szí-
riát, hadiadó fizetésére kötelez-
ték Júda királyát, Jójákimot.
Nabukadneccar túszokat is vitt
magával Babilóniába.
Nem sok idő múltán föllá-
zadtak a babilóniai uralom el-
len. Ez Jeruzsálem ostromához
és elfoglalásához vezetett. Kr. e.
597-ben. Jójákim királyt és a
város sok vezető polgárát Ba-
bilóniába hurcolták. Ezzel meg-
kezdődött a fogság.
Amikor Cidkijjá király tíz év
múlva zendülést szított, Jeru-
zsálemet és a templomot földig
robolták. Az életben maradot-
takat Babilóniába száműzték.
A népnek csak maroknyi töre-
dékét hagyták az országban. Jú-
da királyságából alig maradt va-
lami. Hebrontól és Bét-cúrtól
délre hamarosan edomi telepe-
sek fészkelték be magukat. Na-
bukadneccar Gedáliás szemé-
lyében helytartót jelölt ki, hogy
a megmaradt országrészen Ba-
bilónia nevében uralkodjék. A
Jeremiás siralmai megénekli
ezeknek az eseményeknek a bor-
zalmait. A városok romokban
hevernek, sokan meghaltak e
harcok során, nem szólva a Ba-
bilóniába elhurcoltakról, és az
ostromzár idején éhen, vagy jár-
ványban elpusztultakról. Csak
kevesen maradtak meg, hogy az
ellenség által tönkretett országot
újjáépítsék.
Gedáliás Micpában rendezke-
dett be, és arra törekedett, hogy
igazságosan kormányozzon. Né-
melyek azonban sehogysem
akartak behódolni a babilóniai-
aknak. Összeesküvést szőttek, és
megölték Gedáliást. Gedáliás hí-
vei megrémültek, Egyiptomba
menekültek, és magukkal vitték
Jeremiás prófétát. A babilóniai-
ak Kr. e. 582-ben még több em-
bert hurcoltak el, és a hajdani
J úda királyságot beolvasztották
Samária tartományba.
Jer 27-28; Jer Sir; 2Kir 25:22-
26; JE:r 40- 43.
A hatalmas Babilónia templomaival
és az Istár-kapun át vezető nagy fel-
vonulási útjával
 A SZÁMŰZETÉS 23

Mivel nem engedelmeskedtek Is- a nyugalomnap, a szombat Sínai-hegyen kötött szövetség

cennek, az egész népet elhajtották,
és fogságra vetették Babilóniában.
D A száműzöttek
Babilóniában a zsidók saját te-
lepüléseiken éltek, részben a fő­
városban, részben más helysé-
gekben. Építhettek maguknak
házakat, gondoskodhattak meg-
megtartására. Hasonlóképpen a
körülmetélésre, mint Istennel
való szövetségük jelére, és azok-
ra a törvényekre, amelyek meg-
határozták, mi tiszta és mi tisz-
tátalan. És egyre inkább
értékelték az Istennel való szö-
vetség írásos bizonyítékait. Né-
hány pap (akiket „írástudók-
rájuk vonatkozó részét. Jelen
nyomorúságuk azonban nem
végleges. Isten nem hagyta el
őket. Kiváltja Izráelt fogságá-
ból, és visszavezeti hazájába.
A szenvedés arra való volt, hogy
alkalmassá tegye őket mindarra
az újra, amit Isten cselekedni fog.
1

élhetésükről, megtarthatták sa-

. ját szokásaikat és vallásukat.
Bár országukba nem térhettek
vissza, azért rosszul sem bántak
velük. Jójákin királyt és család-
ját túsznak tekintették ugyan,
mégis mint vendégek laktak a
királyi udvarban. Néhány zsidó,
mint Dániel, magas tisztségeket
ért el az államirányításban. Na-
bukadneccar kézművesei közt
ügyeskezű zsidó mesteremberek
is dolgoztak . Némelyek annyira
jól érezték .magukat Babilóniá-
ban, hogy nem is akartak haza-
térni, mikor megnyílt a lehető­
ség Jeruzsálem újjáépítésére.
Más zsidók azonban vissza-
vágytak Júdába, és száműzeté­
sük alatt szívósan ragaszkodtak
vallásukhoz és saját életmód-
jukhoz.
Mióta Salamon fölépítette a
szentélyt, az lett a zsidó hitélet
és istentisztelet központja. A
templom pusztulásával azon-
ban megszűnt a lehetőség az
áldozat bemutatására. Ettől
kezdve egyre nagyobb fontos-
ságot tulajdonítottak vallásuk
így is gyakorolható részeinek.
Különösen nagy hangsúly esett
nak" neveztek), mint például
Ezsdrás, behatóan foglalkozni
~ ~ 't>
\
( ......._
kezdett a törvénnyel. Nagyon 1 <)
sok ószövetségi könyv mai for-
mája még a száműzetés idejéből
01) éf
i e
való.
D A próféták
Jeruzsálem elfoglalása és feldú - • Babilon
BABILÓN IA
lása borzalmas megrázkódta- • "'°
tásként érte a zsidóságot. Po-
~ J
gány uralkodó verte le őket.
Elvesztették az országot, ame-
lyet Isten adott nekik. Királyuk,
\
Dávid leszármazottja számkive-
tésben volt. Isten szentélye ro-
mokban hevert. Kínzó kérdéssel
álltak szemben. Miért-nem óvta
meg őket Isten? Megszegte vol-
na ígéretét? Lemondott róluk,
választott népéről? Arra kény-
szerültek, hogy újra átgondol-
ják hitük igazságait.
Választ a próféták szavai ad-
tak. Ezékiel, akit velük együtt
hurcoltak Babilóniába, már Je-
ruzsálem bukása előtt hírül ad-
ta, mitévő lesz velük Isten. Jere-
miás ugyanezt mondta nekik
Jeruzsálemben. Ez a balsors Is-
ten ítélete népén, engedetlensé-
ge miatt. Nem tartották meg a
24 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
Visszatérés Jeruzsálembe
Visszatérés a
száműzetésből
• •
600 • 50 0
Babilóniai A perzsa
fogság Círu s
megh ód ítja
Babi lón iát
A Kr. e. VI. század első felében
Babilónia legyőzhetetlennek
tűnt. A próféták azonban olyan
Istenről prédikáltak, aki bábok-
nak tekinti a királyokat, és
újabb pogány hatalmakat tud
támasztani,„ hogy azok véghez
vigyék az 0 akaratát.
A perzsa Círus egyesítette
Babilóniától keletre a méd és
perzsa birodalmat. Országok
sorát hódította meg messze ke-
leten, egészen Indiáig terje-
dően. Azután megtámadta Ba-
bilóniát. Kr. e. 539-ben, közel
ötven évvel azután, hogy Nabu-
kadneccar király elfoglalta Je-
ruzsálemet, Círus bevette Babi-
lónt; ezzel hatalma alá haj -
totta az egész birodalmat.
A Perzsa birodalom
hatalma csúcspontján
MACEDÓNIA
Földközi-tenger AMMO N'$!Damaszkusz
Memfisz
EGYIPTOM
ra felépíthessék templomukat,
az Úrnak, Izráel Istenének szen-
télyét''. Pénzt és minden szüksé-
ges támogatást megkaptak. Cí-
rus visszaadta nekik az arany és
ezüst edényeket és egyéb kegy-
szereket, amelyeket Nabukad-
neccar elvitetett a templomból.
A száműzöttek első csoportja
fölkés zült a hazavezető nagy
Ezsdrás és útra.
Nehémiás
v isszatérése : A jeruzsálemi
a városfalak temp lom D A templom újjáépítése
újjáépít ése újjáépítése
Jeruzsálemben Zerubbábel (Jú-
da uto lsó királyának leszárma-
zottja) és Jósua pap vette át a
400 • 300 vezetést. Megkezdődött a temp-
A marathóni Nagy Sándor lom újjáépítése. A körülmények
• ütköze t: megkezdi
a görögök hódító azonban nagyon mostohák
l eg yőzik a hadjáratát voltak .
perzsákat
Előbb házat kellett építeniük
maguknak, és biztosítaniuk kel-
A perzsa királyok tovább ter- lett megélhetésüket. Ellenségeik
jesztették határaikat a korábbi állandóan zaklatták őket. Az
birodalmakénál. Megszállták újonnal). jötteken nemsokára
Egyiptomot, és az egész mai Tö- csüggedés vett erőt, és a temp-
rökország területét. Círus meg- lom újjáépítése tizenöt évig szü-
kezdte a birodalom újjászerve- netelt.
zését. Tartományokra osztotta Ekkor lépett fel Aggeus és
föl, és mindegyiknek az élére Zakariás próféta, akik a félbe-
kormányzót, ún. satrapát ren- maradt munka folytatására ösz-
delt. Ezek többnyire perzsák tönözték a népet. Az új perzsa
voltak; de alájuk rendelve meg- király, Dárius is megerősítette
maradtak a helyi kormányzók is Círus határozatát, és utasította
bizonyos korlátozott jogkörrel. a tartomány kormányzóját,
A különféle népek szabadon hogy gondoskodjék a zsidók tá-
gyakorolhatták saját szokásai- mogatásáról. Négy év múlva el-
kat és vallásu kat. készült a templom, és örömün-
Ennek az elvnek megfelelően nep keretében fölavatták.
Círus Kr. e. 538-ban rendeletet A száműzetésből visszakerül-
adott ki, hogy a zsidó k „vissza- tek csupán egy kicsiny, a fenn -
térhessenek Jeruzsálembe és új- maradásért küzdő közösséget
Fekete-tenger Kaszpi-tenger
LÍDIA KAPPADÓCIA ARMÉNIA
Szárdisz Ekbatána PÁRTI A
Efezus :!! {Ahmetá) MÉDIA
CIPRlíS ~ ASSZÍRIA
B~bilon
SZÚSZIÁNA .
. DA , 1 , BABllONIA Szúsza Perzepohsz INDIA
Ju „eruzsalem
MOÁB PERZSIA
EDOM Perzsa-öböl
Théba
 VISSZATÉRÉS JERUZSÁLEMBE 25

alkottak, még a város védfalait

sem tudták helyreállítani. Ar-
tahsasztá uralkodása alatt (Kr. e.
464-423) Jeruzsálembe két új
vezető érkezett. Valószínűleg
Ezsdrás pap jött először a szám-
űzöttek egy újabb csoportjá-
val. Természetesen nagy gondot
fordíto tt arra, hogy Isten törvé-
nyeit tiszteletben tartsák. Föl-
háborodva észlelte, hogy sokan
még vezetőbeosztásúak is, a
környékbeli népek lányai közül
vettek feleséget, és azok bálvá-
nyait imádják. Ezsdrás fölszólí-
totta őket , hogy váljanak el po-
gány asszonyaiktól, és térjenek
meg Urukhoz, Istenükhöz.

0 Nehémiás és a városfal
Nehémiás, Artahsasztá pohárno-
ka Súsánban, hamarosan meg-
tudta, hogyan állnak a dolgok
Jeruzsálemben, és mélységes ag-
godalom fogta el. Böjtölt, imád-
kozott, és Isten segítségét kérte.
Aztán a királyhoz fordult, és en-
gedélyt kapott, hogy Jeruzsá-
lembe menjen, és fölépítse a vá-
rosfalat.
Nehémiás előbb szemügyre
vette a romokat, aztán megszer-
vezte az újjáépítést. Meghatáro-
zott családokat tett felelőssé az
egyes falszakaszok fölrakásáért.
Júda környező ellenségei min-
den tőlük telhetőt megtettek,
hogy akadályozzák a munkát.
Támadást terveztek az építkezők
ellen, cselt szőttek, hogy Nehé-
miást rossz hírbe keverjék vagy
megöljék. A munka mégis foly-
tatódott tovább, de a munkások
egy részének állandóan fölfegy-
verkezve őrt kellett állnia. Ot-
venkét nap múlva „Isten sege-
delmével" helyreállították, és
ünnepélyesen fölszentelték a vá-
rosfalakat.
Nehémiás tizenkét évig műkö­
dött Júdában mint a perzsák ál-
tal kinevezett helytartó. Ö is,
Ezsdrás is istenfélelemben irá-
nyította a népet. Egész sor refor-
mot hajtottak végre. Nehémiás
a
megszüntette gazdagok vissza-
éléseit, akik szegényebb honfi-
társaikat arra kényszerítették,
hogy élelmükért elkótyavetyéljék
földjeiket, és leányaikat eladják
rabszolgáknak. Ezsdrás fölol-
vasta a népnek Isten törvényeit,
és megmagyarázta őket. Az em-
berek könnyek közt ismerték el ,
hogy eddig nem tartották tiszte- A Jeruzsálembe visszatért zsidók
letben a parancsolatokat. A ve- eltökélték, hogy Isten törvényeit
zetőik által aláírt határozatban a tanulmányozni fogják és megtart-
nép ünnepélyes ígéretet tett, hogy ják.
a jövőben ..uem pártol el Istentől,
és megtartja törvényeit.
D A diaszpóra ményét, mint a tanítás és az is-
Sok zsidó nem tért vissza szülő­ tentisztelet helyi központját. Ez
földjére, hanem a perzsa biro- szolgált alapjául a keresztyén
dalom más tartományaiban ma- gyülekezetek későbbi gyors ter-
radt. Eszter könyve beszámol jedésének, azok ugyanis e minta
arról, hogy I. Ahasvérós király szerint létesültek.
zsidó nőt vett feleségül.
A diaszpórának vagy „szét-
szóratásnak " - így nevezzük a
zsidóknak idegen országokban
lakását - majd az újszövetségi
korban lesz különös jelentősé ­
ge. Azok a zsidók , akik távol él-
tek a jeruzsálemi templomtól,
kialakították a zsinagóga intéz-
A PERZSA IDŐSZAK PRÓFÉTÁI
Aggeus Jóel
Kr. e. 520-ban , ti zennyolc évvel a Egy olyan pusztításról jövendölt,
száműzetés bő l való visszatérés után, amely sáskajárásként fog végigsö-
Aggeus arra buzd ította a zsidókat, pörni az országon; az azt kö vető idő­
hogy szorítsák háttérbe saját érde - re viszont különlege s áldásáradást
küket, és f ejezzék be a templom ígért.
ép ítését .
Malakiás
Zakariás
Kr. e. 520 - 518 közt prófétált a ha-
A Kr. e. V. században fejtette ki mű­
ködését. A zsidókat az idő tájt csaló-
zaté rtekne k. Megh irdette a zsidók dás és reményvesztettség gyötörte.
ellenségeinek bukását , és azt az Malakiás emlékeztette őket Isten jo-
időt, amiko r az emberek majd a v i- gos követeléseire, és hírül adta a
lág m inden tájáról elzarándokolnak Messiás eljövetelét.
Jeruzsálem be, hogy ott imádják
Istent.
 26 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ

ban hunyt el, alig harminchárom

A Görög birodalom
és kultúra
A rómaiak
Júdea kirá ·
lyává te szik
Heródes t
1·
•
Nagy Sándor 300 200
megkez di
hód ítá sai t
1. Dárius perzsa király (522- 486)
az új, nagy főváros, Perzepolisz
alapítója, és Nyugat-India meg-
hódítója, nyugat fe lé is ter-
jeszkedett. 513-ban legyőzte a
Görögországtól északra fekvő
Macedóniát, és el akarta fog-
lalni egész Görögországot.
490-ben a görögök vereséget
mértek a perzsákra Marathón-
nál. 1. Ahasvérós (Kr. e. 486-465)
benyomult Görögországba, még
Athént is elfoglalta, de a sza-
lamiszi tengeri csatában vere-
Palesztína
egyiptomi
uralom alól
Makkabeus szíriai uralom
fölkelés alá kerül
• •
100
sikerrel küzdöttek, míg végül
333-ban a görög hadvezér, a me-
cedón Sándor átkelve a H ellesz-
pontuszon, meg nem indult üstö-
kösszer ű pályáján.
Nagy Sándor huszonkét éves
fővel indította meg hadjáratát,
mely végigsöpört az ókori vilá-
gon. „Megszabadította" Egyip-
tomot a perzsáktól (amikor is
megalapította az alexandriai
kikötőt) maj d kelet felé vonult
a Perzsa birodalom belseje fe-
lé. Eljutott egész Indiáig; min-
évesen.
Halála után a hatalmas Gö-
rög birodalmon négy hadvezér
osztozott. Szeleukosz és leszár-
mazottai Szíriában uralkodtak.
Központjukból, Antiókhiából
kormányozták Palesztínát is .
Ptolemaiosz és utódai Alexand-
riából uralkodtak Egyipto-
mon . Kulturálisan azonban a
görog világ még mindig egysé-
get alkotott, közös nyelvvel és
közös „hellénisztikus" művelt ­
séggel .
0 A görög eszmény
Nagy Sándor nem csupán a
puszta hódításra törekedett.
Hitt a görög eszményekben, cél-
jául a görög kultúra és gondol-
kozás elterjesztését tűzte ki.
Hadseregének veteránjait arra
buzdította, hogy telepedjenek
le a távoli vidékeken, és alakít-
sanak görög életmódon alapuló
közösségeket. Jelentős sikereket
ért el. A görög nemzetközi nyelv
lett. Több mint háromszáz év
múltán, az Újszövetség a még
mindig uralkodó görög nyelven
íródott,. nem arámul, amelyet
pedig Jézus is beszélt.
Görög minta szerint megszer-
vezett városállamokat hoztak 1

séget szenvedett. Artahsasztá,
II. Dárius és az utánuk követ-
kező királyok folytatták a hada-
kozást. Perzsia és Görögország,
Média és Egyiptom váltakozó
dent meghódított, ami csak út-
jába esett, és mindenütt gö-
rög városokat alapított. Mél-
tán kiérdemelte a megtiszte-
lő „Nagy Sándor" címet. 323-
létre; ez erős és tartós hatással
volt Szíriára és Palesztínára.
Mindenütt ráakadhatunk a gö-
rög várostervezés nyomaira (ma
is számtalan említésre méltó

A görög birodalom
Krisztus előtt 275 táján, ötven
évvel Nagy Sándor halála után

THRÁCIA

' MACEDÓNIA
ARMENIA

' J)h
~

ol~
LÍDIA FRÍGIA KAPPADÓCIA
Efe zus PIZIDIA CILICIA

CIPRUS

A lexandria
SZÍRIA

Jeruzsálem
MÉDIA
Antiókhia SZELEUKOSZ BIRODALMA
Szeleukia
Damaszkusz Babilon Szúsza
PÁRTIA

Perzepolisz

11?41 Memfisz
0&-< EGYIPTOM
~l-9,
OD
~l;z,,
'4

romterület látható a Közép-
Keleten - a szíriai pusztában ta-
lálható Palrnírától a nyugati tö-
rök partsávon levő Efézusig).
Minden városban piacteret léte-
ítettek, középületeket, templo-
mokat és színházakat emeltek,
jellegzetes görög stílusban. Ami-
or aztán a rómaiak jutottak
atalomra, átvették a már meg-
evő görög építészeti mintákat.
A görög gondolkodásnak
~ppoly erős hatása volt, mint az
építészetnek. A görög színdara-
ok a színházakban görög val-
ási ünnepekhez kötődtek. Pál,
Kr. u. I. században (a mai Tö-
~ö kország déli partvidékén) Tar-
A GÖRÖG BIRODALOM 27
zuszban született zsidó, írásai- héber, a másikon görög írásje-
ban görög filozófusokat és lek olvashatók.
költőket idézett. Csak néhány Ez a hellenisztikus háttér a
kilométerre Betlehemtől, ahol következő időkben nagyon fon -
Jézus született, található a haj- tos szerepet játszott:, szoros
dan Dekapolisznak, „Tíz Vá- összefüggésben állt az Ujszövet-
rosnak'' nevezett terület; ezek ség eseményeivel.
görög városállamok voltak.
Az Ó- és az új szövetség közti
időkben a görög kultúra és gon-
dolkozás mély nyomot hagyott
a zsidó társadalomban, annak
ellenére, hogy a Makkabeus sza-
badságharc kivívott bizonyos
függetlenséget Szíria görög ki-
rályaitól, akik még mindig ha-
talmuk alatt tartották az orszá- Palmíra, görög város a szíriai pusz-
got. A pénzérmék egyik oldalán tában.
 28 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ

minőségű, egyenes utakat, víz-

vezetékeket, csővezetékes köz-
Róma - és az Újszövetség ponti fűtést, meg fürdőket. A
görög versenyjátékokat látvá-
nyos római sportviadalok egé-
világa szítették ki.
A rómaiak az általuk kor-
mányzott országokba törvényt,
rendet és közbiztonságot hoz-
tak . Az erőszakkal fenntartott

Jézus
halála és
föltámadá sa Apostoli Pál Jeruzsálem János
Jézus meg- • gyűlés Jeru-
zsálemben
Rómába
érkezik
elfoglalása:
a te mplom Az üldözések
apost ol
halála
• Jézu s születése keresztelése• • • • lerombolása idő s zaka •
1
1 1 1
0 10 20 30 40 70 80 90 100
Pál
• 50 • Pál 60
harmadik
első missziói • missziói útja
útja Pál más odik
missziói utja

A gorog kultúra (hellenizmus)
elterjedése, és az, hogy sok zsidó
élt szétszórtan más országok-
ban, előkészítette a terepet az
Újszövetségnek. További kulcs-
tényező, hogy a római uralom
ugyanúgy egyesítette az ókori vi-
lágot politikailag, ahogy a helle-
nizmus kultúrálisan.
A Római birodalom
A rómaiak fokozatosan vonták
uralmuk alá az egykori Görög
birodalmat. Korinthus Kr. e.
146-ban esett el, Athén 86-ban.
Az első században Julius Cae-
sar meghódította Galliát, Pom-
peius pedig Szíriát és Palesztí-
nát vetette római uralom alá,
majd Kr. e. 63-ban elfoglalta Je-
ruzsálemet. A rómaiak átvették
a görög eszményeket, nyelvet és
kultúrát. Az utókorra főleg gya-
korlati örökséget hagytak: jó-
békét - a nem túlságosan ked-
velt - helyőrségi katonák bizto-
sították. Palesztínában négy
légió állomásozott. Fenntartá-
sukra a lakosságnak magas adót
kellett fizetnie. A légkör patta-
násig feszült, és állandóan fenn-
állt a forradalom veszélye, külö-
nösen vallási okok szolgáltak
ürügyül.
Kr. e. 27-ben Octavianus lett
Augustus néven a Római biro-

Efezus
Korinthus Thesszalonika A hellenisztikus műveltség
Pál a korinthusiaknak irt két levél Pál apostoltól fontos központja; levél Pál
leveleit az ottani apostoltól
Róma kozmopolita egyházköz- Athén
A birodalom fővárosa , séghez címezte
Az európai civilizáció Filippi
Jézus születésekor AKHÁJA kulturális központja levél Pál apostoltól Tróász Pergam
Augustus császári székhelye Hellenisztikus város
MÁLTA KRÉTA ILL.RIA MACEDÓNIA Milétosz az ősi Trója kö elében Á

dalom első császára. Ural-
kodása idején született meg
Jézus.
Amikor az idő megérett
Az idő érett volt Jézus eljövete-
"ére. A klasszikus ókor vallásai
ns ődbe jutottak. A görögök és
-ómaiak régi istenei összefo-
ódtak a misztérium-vallások-
- l, a hagyományos pogány
ermészetkultusz istenségeinek
ádatával, és a szellemi vi-
, g egyfajta átfogó ismeretével.
A római
.IA ÉS PONTUSZ GALÁCIA
LÍCIA PIZÍDIA PAMFÍLIA
ÚJSZÖVETSÉG VILÁGA 29
A gorog filozófia és a római
anyagelvűség után az emberek
egyre inkább „szellemi" felele-
tet kerestek kérdéseikre, ám saj-
nos rendszerint egyszerűen ba-
bonaságba süllyedtek.
A vallási hanyatlás e korsza-
kában sok nem-zsidó vonzódott
a zsidó hithez, és vált „istenfé-
lővé' '. A római úthálózat és a
birodalomban levő béke és nyu-
galom lehetővé tette az evangé-
liumi tanítás gyors terjedését
az egész akkor ismert világban.
Antiókhia
A Szeleukida birodalom PALESZTÍNA
központja, j elentő s város. Az evangéliumi események
Itt él a korai egyhá z egyik színhelye: Galilea és Júdea
v ezető gyülekezete Cézárea
Tarzusz A rómaiak
Pál sz ül ővárosa k i köt ővárossá SZÍRIA Jeruz álem
épí tett k ki
CIPRUS KAPPADÓC IA Cl lÍCIA Palmíra
amaszkus
30 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
A zsidók reménysége
Miután a zsidók hazatértek a
fogságból, mintegy ötszáz éven
át éltek idegen uralom alatt. A
görög hódoltság idején az egyip-
tomi Ptolemaidáknak kellett
sarcot fizetniük, és a görögöt el-
fogadni hivatalos nyelvként. Kr. e.
198-ban a szíriai görög király, a
szeleukida Antiókhosz legyőzte
a Ptolemaidákat, és elfoglalta
Palesztínát. Kr. e. 190-ben vi-
szont Magnéziánál őt győzték le
a rómaiak.
A rómaiak magas adókat rót-
tak a Szeleukida birodalomra.
A szeleukidák viszont a városo-
kat és a templomokat fosztogat-
ták minden lehető alkalommal.
Antiókhosz Epiphanész hithű
zsidók, a „chaszidim" vagy
„jámborok" ellenállásának ürü-
gyén kirabolta a jeruzsálemi
templomot. Később pogány-gö-
rög szentélyt építtetett a város
szívében, a templomban pedig
Heródes ki ~ysága
Zeusznak szentelt oltárt állított,
amelyen a zsidó törvények által
tiltott állatot, sertést áldoztak.
A zsidó szokások e durva
megsértése végül a makkabeus
fölkeléshez vezetett. A zsidók bi-
zonyos időre visszanyerték sza-
badságukat, megtisztították és
újból fölszentelték a templomot
(Kr. e. 164-ben). Arisztobulosz
főpap, a felkelést kirobbantó
Hasmoneus-család egyik leszár- sára, és saját uralkodójuk volt:
mazottja Kr. e. 104-ben királlyá Kr. e. 37- 4 közt Heródes, aki
koronáztatta magát. A zsidók edomita zsidó volt, többek közt
közt dúló vetélkedések azonban újjáépítette a jeruzsálemi temp-
hamarosan alkalmat adtak a ró- lomot. Látványos építkezései el-
maiknak, hogy beavatkozzanak. lenére a zsidók gyűlölték Nagy
A legutolsó főpapkirályt Kr. e. Heródest; inkább zsarnokságá-
37-ben kivégezték. nak és kegyetlenségének emlé-
két őrizték meg. (Jézus Heródes
D Heródes dinasztiája királysága idején született, és az
Júdea római fennhatóság alá is Nagy Heródes volt, aki elren-
került a Szíria provincia része-
ként. A zsidók azonban szabad- Heródes király erődítménye
ságot kaptak vallásuk gyakorlá- Herodiumban.

<lelte a betlehemi gyermekgyil-
kosságot.)
Amikor Heródes meghalt, a
birodalom megoszlott három
fia közt. Arkhelaosz kapta Jú-
deát és Samáriát, de olyan zsar-
nokian uralkodott, hogy a ró-
maiak Kr. u. 6-ban leváltották,
és római kormányzót, azaz
,prokurátort" neveztek ki he-
yette (Kr. u. 26-36 közt Pontius
ilatust). Heródes Antipasz
Galilea és Perea fölött uralko-
ott, Fülöp pedig Iturea, Trak-
ónitisz és Auranitisz fölött.
Vallási láz
ár a zsidóknak el kellett ismer-
'ük Róma és Heródes családjá-
Ptolemaisz (Akkó) •
••
Jáfó (Jopp é) •
• Lidda
.· r . •:
.Gáza
, .
•• ••• „
nak hatalmát, ám alapjában a
papoknak tartoztak engedel-
mességgel. A főpap kezében
roppant hatalom összponto-
sult. Jézus idejében egész sor
vallási párt vagy csoportosulás
is létezett. Sok pap és a Nagyta-
nács (Szanhedrin) túlnyomó ré-
sze szaddeceus volt. Ez vallási
ügyekben meglehetősen hagyo-
mányőrző, de pozíciójuk meg-
őrzése érdekében politikai meg-
alkuvásokra hajlamos vallási
párt volt. A farizeusokat buzgó
vallásosság jellemezte. Aggá-
lyosan ügyeltek a törvény apró-
lékos megtartására, de közben
hajlamossá váltak a képmutató
szen teskedésre.
Tírusz •
.Arimátia
A ZSIDÓK REMÉNYSÉGE 31
D Forradalmárok
Míg a farizeusok és szadduceu-
sok beletörődtek a római fenn-
hatóságba, a zelóták az idegen
uralom lerázása érdekében
mindenre kész szabadságharco-
sok voltak. Közülük került ki az
egyik apostol, „Simon, akit ze-
lótának neveztek''.
DA Messiás
Jóllehet néhányan, mint példá-
ul a gyűlölt vámszedők, hasznot
húztak a római uralomból, a
legtöbb zsidó számára csak a
messiásvárás reménysége ma-
radt meg, a Megváltóé, akit, mi-
ként a próféták jövendölték, Is-
ten azért küld, hogy megszaba-
dítsa őket. Ezt az ígéretet kizá-
rólag politikai értelemben fog-
ták föl. Ennek ellenére sokan,
mint például a kegyes Simeon is
a templomban Jézus bemutatá-
sakor, „várták Izráel megvál-
tását''.
Ebben az időben, a vallási
láz, a nyugtalanság és várako-
zás időszakában született meg
Jézus .
Palesztina az Újszövetség idejében
32 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
Jézus nyomában
Lukács evangéliuma elmondja,
hogy Jézus abban az időben szü-
letett, amikor a Római biroda-
lomban Augustus császár uralko-
dott, és népszámlálást rendelt el.
Nagy Heródes király uralkodása
vége felé járt. Noha Mária, Jézus
anyja és József az ács, Názáret-
ben éltek, Jézus mégis Betlehem-
ben született, hlrneves ősatyja,
Dávid király születési helyén.
Az evangélium egész egyértel-
műen kijelenti, hogy ez az átla-
gos családban született gyermek
a Messiás, a „Krisztus", más
szóval: Ö az, aki Isten nagyon
régi ígérete szerint népének
megváltója lesz. Sok zsidó föl-
készült érkezésére, és epedve
várt rá - de nem olyan király-
ként jött el, ahogy elképzelték.
Jézus gyermekkorát Egyip-
tomban élte le, a kegyetlen He-
ródes király hatókörén kívül.
Amikor Heródes meghalt, Jé-
zus családja visszatért Názáret-
be, és ott nyugodt életet élt: en-
nek fénypontját a Jeruzsálem-
ben évente tartott páska-ünnep
jelentette, melyen ők is résztvet-
tek. Amikor Jézus betöltötte ti-
zenkettedik évét, Mária és Jó-
zsef első ízben vitték magukkal
Jeruzsálembe.
D Jézus nyilvános működése
Kb. Kr. u. 27-ben, Tiberius csá-
szár uralkodásának tizenötödik
évében kezdte meg Jézus nyilvá-
nos működését. Csatlakozott
azokhoz, akik kitódultak a Jor-
dán mellé Keresztelő Jánoshoz.
Jóllehet Jézus bűntelen volt,
megkeresztelkedett János által,
mert azonosulni kívánt népével.
Jézus a pusztában negyven
napi böjtöléssel és a kísértés le-
győzésével készült fel arra, hogy
visszatérjen Galileába - és meg-
kezdte új életét, mint vándorta-
nító. Nemsokára igen sokan
gyűltek köréje, és Jézus kiválasz-
tott közülük tizenkettőt, hogy
azok kísérjék útján. Ettől kezd-
ve haláláig (ez valószínűleg há-
rom év múlva következett be) Jé-
zus nyilvánosan élt és szolgált.
Idejének nagy részét a Genezá-
ret tavának környékén töltötte el.
Gyakran ment el Jeruzsálembe
is, különösen a nagy vallási ün-
nepeken. Legalább egy ilyen al-
kalommal Samária területén is
áthaladt (ezt az országrészt a zsi-
dók rendszerint elkerülték), más
alkalommal eljutott legészakabb-
ra Cézárea-Filippiig, a Hermón-
hegy lábáig. Az evangélium sok
helyet megnevez, amelyeket Jézus
meglátogatott, a pontos útiren-
det megállapítani azonban nem
tudjuk (lásd a térképet).
D Az utolsó hét
Valószínűleg a 30. esztendő ta-
vaszán ment Jézus utoljára Je-
ruzsálembe, hogy ott tizenkét
tanítványával megülje a páska
ünnepét, azaz húsvétot. Addig-
ra már híres volt, mint nagy ta-
nítómester, aki arról ismeretes,
hogy törődik az egyszerű embe-
rekkel. Csodákkal és gyógyítá-
sokkal ismételten ámulatba ej-
tette az ő t követő tömeget.
Tizenkét tanítványa figyelte te-
Genezáret-tó keleti partja, ahol Jé-
zus ötezer embert megvendégelt.
vékenységét, és hallgatta tanítá-
sait. Megbizonyosodtak arról,
hogy Jézus valóban a Messiás,
akit Isten küldött.
Ellenségei azonban egyre
nagyobb erőre kaptak. Nyílt és
félreérthetetlen szavai mind-
inkább fölháborították a vallási
vezetőket. Rádöbbentek, hogy
Jézus igénye messze meghaladja
a legnagyobb tanítómesJerét is:
kinyilatkoztatta, hogy 0 Isten.
Vagy nem magának igényelte-e
a bűnök megbocsátásának jo-
gát? Nem mondta-e, hogy ő és
Isten, az Atya egyek?
Azon a héten Jeruzsálemben
rosszakarói fölülkerekedtek, és
gonoszságuk robbanásszerűen
kitört. Júdás, a tizenkét tanít-
vány egyike kezére járt ellensé-
geinek, és elárulta őt. Jézust
éjnek idején elfogták, és a fő­
tanács elé vitték, ahol hamis
tanúk vádaskodtak ellene. Más-
nap kora hajnalban, a római
helytartót, Pontius Pilatust
megfélemlítéssel kényszerí tet-
ték, hogy hagyja jóvá a halálos
ítéletet.
A városfalon kívül, az egyik
dombon halt Jézus keresztha-
lált, mint valami közönséges go-
nosztevő (pl. az a másik kettő,
akiket vele együtt feszítettek ke-
resztre). Gyorsan eltemették,
hogy ne sértsék meg a szombat
törvényét. Vasárnap kora reggel
azonban a holttest megkeresésé-
re érkezett asszonyok a sírt üre-
sen találták. És még naplemen-
te előtt több követője látta őt
életben.
 JÉZUS NYOMÁBAN 33

A Genezáret tava: Jézus működésé­

nek gyakori színtere a tó környéke,
négy tanítványa előzőleg itt folytatta
a halászmesterséget.

Názáret, egy időben Jézus lakhelye

34 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
Pünkösd és ami azután
történt: az egyház
terjedése
Hat hét múlt el Jézus föltáma-
dása után - ezalatt követői több-
ször találkoztak vele, azután
visszatért Istenhez, az Atyához.
A tanítványoknak meghagyta,
hogy várakozzanak Jeruzsálem-
ben: ugyanis el kell nyerniük azt
Hispánia
Pál bízot t abban, hogy Ró-
mából ide is eljut az evan gé-
liummal.
MÁLTA
az erő t , amely képessé teszi őket
arra, hogy tőle kapott feladatu-
kat teljesíthessék. Ez az ígéret
pünkösd napján teljesedett be
rajtuk.
Az apostolok vezetése alatt
Jeruzsálemben gyorsan növeke-
M ACED ÓNIA
GÖRÖGORSZÁG
Róma
Feltételezhetőleg Péter és
Pál a birodalom központjá-
ban, Rómában halt meg. Pál
levelet írt a római keresztyé -
neknek látogatása előtt.
ITÁ LI A
Kori nt hus
Nemzetközi kikötőváros;
Pálnak az itteni gyülekezet-
hez írt levelei tájékoztatnak
arról, hogyan érintették az
egyházat az akkori égető
társadalmi gondok: az er-
kölcstelenség, a bálványi -
mádás és a misztérium
vallás.
<lett a gyülekezet. István megkö-
vezésével azonban megkezdő­
dött a keresztyénüldözés. A hí-
vők szétszóródtak egész Júdeá-
ban és Samáriában; így váro-
sokban és falvakban új keresz-
tyén közösségek alakultak (Ap-
Csel. 8). Ebben az időben (Kr. u.
34 körül) két fontos dolog tör-
tént. (1) A farizeus Saul (et-
től kezdve Pál), az „új szekta"
ádáz ellensége - miközben Da-
maszkus felé tartott, hogy ott a
keresztyéneket bebörtönözze
megtért (ApCsel. 9). (2) Péter
apostol Cézáreában prédikált a ró-
mai századosnak, Koméliusznak,
Thesszalonil<a
(két levél Pál apos tol t ól)
Filippi
Va l ó s zínűleg Lukács s z ü lővá­
rosa. A bíb orárus Lídia meg-
térésével itt alakult az e lső
ke resztyén gyülekezet Euró-
pában. (levél Pál aposto ltól)
KRETA Patmosz
Száműzetése alatt itt írta Já-
Athén
nos a Jelenések könyvét az
Az óko ri világ művelődési és
üldözést szenvedő keresztyé-
vallási központja, számtalan
nek bátorítására. Művéhez
új kult usz g y űjtőmedencéje.
csatolt hét gyülekezethez írt
Pál a város főte rén a vallási
levelet a földrajzi megközelítés
kérdések iránt érdeklődők­ sorrendjében.
nek beszélt.
 AZ EGYHÁZ TER JE ÉSE 35

aki megtért, fölvette a keresztsé- Prédikáltak Cipruson és a mai (ApCsel. 16). A harma · - ::11 z-
get, - ő lett az első nem-zsidó Törökország területén. (ApCsel. sziói útja Rómában bö ö e~
keresztyén. 13-14). Zsidók és nem-zsidók végződött Kr. u. 62-ben. Bár á:-
Antiókhiában, Szíria tarto- egyaránt keresztyénekké lettek. landó felügyelet alatt állt, lehe-
mány fővárosában a keresztyének Ez egy meglehetősen bonyolult tősége volt az igehirdetésre (Ap-
nem csupán a görögül beszélő kérdéshez vezetett. Lehetnek-e Csel. 28). Sokan mások is ter-
zsidóknak (az ún. hellénisták- ,,pogányok'' keresztyénekké anél- jesztették az evangéliumot, és
nak) hirdették az ígét, hanem a kül, hogy előzőleg zsidókká len- támogatták a gyülekezeteket.
nem-zsidóknak (görögöknek) is: nének. Az apostoli gyűlés Je- Kr. u . 64-re (az Apostolok csele-
olyanoknak, akiknek korábban ruzsálemben (49-ben) úgy dön- kedeteinek könyve ezzel az évvel
semmi kapcsolatuk nem volt a tött, hogy lehetnek (ApCsel. 15). zárul) a birodalom minden fon-
zsidó vallással. Sokan ezek kö- Ezzel az egyház döntő előrelé­ tos központjában alakultak már
zül is megtértek . A hívők a ,,ke- pést tett. gyülekezetek. Ezekből terjedt
resztyén" gúnynevet kapták A térítő tevékenység fokozó- tovább az evangélium a környe-
(ApCsel. 11:19- 26). Az antió- dott. Második missziói útján ző területekre.
khiai közösség küldte ki Pált és (Kr. u. 50 körül) Pál már Euró-
Barnabást, az első hittérítőket. pába hozta az evangéliumot
Kolossé
Pál kolossébeliekhez írt levele GALÁCIA
e hellénisztikus város keresz- Pál galatákhoz irt levelét e
tyéneihez szólt. A környék területnek a zsidó törvényes-
Tróász két másik jelentös városa: kedés által megzavart ke-
lett nyilvánvalóvá Pál és Laodicea és Hierápolisz. re sztvéneihez intézte.
unkatársai elött, hogy át
<ell kelniük Európába. Tróász pizídíaí Antiókhía Damaszkusz
Tarzusz Ide tartott Pál, hogy üldözze
t<özelében találhatók az ösi Pál első h i ttérítő útj án meg-
Saul - ismertebb görög ne- a keresztyéneket, ám útköz-
Trója romja i. látogatta Pizíd ia és Galácia
vén Paulosz (Pál apostol) ben ö maga is keresztyénné
városait. Ezekre a hellenis z-
szülövárosa. le tt.
Via Egnatia t ikus kultúra és a zs idó di-
Jelentös római út, Dyrrhachi- aszpóra egyaránt haton. Antiókhia
umból (a mai albán: Durres) Amikor istenfélö emberek- Fontos missziói központ. Jé- A Biblián kívüli hagyomány
Görögország partjai mentén hez beszélt, Jézusról prédi- zus követőit itt nevezték elő­ szerint az evangélium még ke-
Bizáncba vezetett. kált: a pogányok közt előbb ször „keresztyéneknek". In- letebbre, Indiáig is elterjedt.
a Teremtő Istenrő l szólt. nen kü ldték ki Pál apost ol t
missziói útjaira .

Jeruzsálem
Efezus Az evangélium te rjedése
Nagy hellenisztikus kikötővá­ Joppé (Jáfó) pünkösd napján kezdődött,
ros. Itt állt Artemisz hatalmas CIPRUS Itt ismerte fel Péter, hogy az amikor a tanítványokra le-
temploma, és a színház, ahol Barnabás szülőfö l d j e; Pál és evangélium egyaránt szól a szállt a Szentlélek. Jeruzsá-
a tömeg Pál vérét követelte, Barnabás első missziói útjá- zsidóknak és nem-zsidóknak. lem az egyház egyik fő köz-
Tirannosz iskolája, ahol Pál nak első l\llomása. pontja maradt. It t döntött
több mint két évig tanított. Samária 48 körül az apostoli gyűlés
Alexandria Az evangélium Jeruzsálem- arról. hogy a nem-zsidóknak
(Levél Pál apostoltól.)
A 11. század óta a keresztyén .bői jutott el Samáriába, az milyen mértékben kell meg-
világ görög központja . add ig megvetett kisebbsé g- tartaniuk a zsidó törvénye-
hez . ket.
36 BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ
Pál apostol utazásai
A damaszkuszi úton a föltáma-
dott Jézussal való találkozás alap-
jában változtatta meg Pál életét.
Kulcsalakja lett a keresztyénség
nyugat felé való terjesztésének. A
keresztyén közös§égekhez írt le-
velei alkotják az Ujszövetség nagy
részét. Ezekben utalásokat talá-
lunk gyakori utazásaira, továbbá
az állandó veszélyekre, amelyek-
kel szembe kellett néznie. Társa,
Lukács, az apostolok cselekede-
teinek könyvében Pál három
missziói útját teljes egészében
megörökítette. A negyedik uta-
zást már fogolyként tette meg az
apostol, akit azért küldtek Ró-
mába, hogy ítélőszék elé állítsák.
D Az első utazás
Az első utazás alkalmával
(45-ben vagy 46-ban Pál és Bar-
nabás kiindulópontjukról, a
szíriai Antiókhiából előbb ha-
jóval Ciprusba, majd a mai Tö-
rökország területére: Pergébe, a
pizídiai Antiókhiába, lkónium-
ba, Lisztrába és Derbébe men-
tek. Ugyanezen az útvonalon
visszatértek, majd Attáliából
közvetlenül Antiókhiába hajóz-
tak. János Márk velük együtt
elindult, de Pergénél vissza-
fordult.
D A második utazás
A második útra egy vagy két év
múltán (Kr. u. 48- 51 közt) ke-
rült sor. Ez egy hónapos korin-
thusi tartózkodást is magába
foglalt. Ez alkalommal Szilászt
vitte magával Pál apostol, mert
Kisázsiából Görögországba vezető
útján Pál és kísérői megpihentek
Nápolyban, mielőtt az evangéliu-
mot Európába hozták.
A Via Egnatián, a Római birodalom
nagy kelet-nyugati útján érkezett
Pál az evangéliummal Filippibe.
 PÁL UTAZÁSAI 37

Barnabással összekülönbözött
János Márk miatt. Antiókhiá-
ból kiindulva utaztak át az or-
szágon, és meglátogatták azo-
kat a gyülekezeteket, amelyeket
első utazásuk alatt alapítottak.
Antiókhiae lkónium
Lisztrában csatlakozott hozzá-
: .oerbé
Lisztra eAnti ókhia juk Timóteus. Erről a vidékről
a tengerparti Troászba mentek,
és onnan áthajóztak Észak-Gö-
rögországba: Filippiből Thesz-
szalónikába, Béreán, Athénen
át Korinthusba (ahol hosszabb
ideig tartózkodtak). Innen ha-
eCézárea jóval utaztak Efézuson és Cézá-
reán keresztül Antiókhiába.
D A harmadik utazás
... -·. ~
Ez alkalommal (Kr. u. 53 év ele-
jén) Pál és kísérő társai Galá-
cián és Frígián (a mai Törökor-
szág területén) keresztül vándo-
3. roltak, „erősítve valamennyi ta-
nítványt". Két évig maradtak
Efézusban, ahol az örömhír
olyan visszhangra talált, hogy
Artemisz istennő szobrai többé
•Tróász
nem voltak kelendők, és emiatt
'•Mitiléné zavargás tört ki. Efézusból Pál
) • .efezus
Tróászba ment, majd Filippibe,
Korinthus • .Milétosz
.Antiókhia Korinthusba és vissza; aztán
Asszoszból hajóval Mitilénébe,
.Patara majd Milétoszon, Rodoszon,
•
Rodosz Patarán, Tíruszon, Ptolemaio-
.rirusz szon át Cézáreába, innen Jeru-
• Ptolemaisz zsálembe.
eCézárea

.Jeruzsálem D A római utazás

Pált letartóztatták Jeruzsálem-
ben, és két évet fogságban töl-
tött (Kr. u. 58- 60), míg végül ar-
l ra hivatkozott, hogy mint római
állampolgárnak joga van a csá-
szárhoz fellebbezni, így került
sor arra, hogy hajóval Rómába
4. induljon. Ez a negyedik utazás
erősen különbözött a többitől.
Bár Lukács vele volt, Pál őrizet
alatt állt. Már őszre járt, a vi-
.Szidón
torlás felelőtlenül mégis kifu-
tott Krétából a nyílt tengerre,
Mira• • Cézárea
roppant viharba keveredett, és
Máltánál hajótörést szenvedett.
Róma
Az utasok ugyan épségben meg-
• Puteoli
menekültek, de a rakomány
odaveszett, és Máltában kellett
• Régium eltölteniük a telet, míg utazásu-
• szirakuza kat Rómába folytatni tudták .
Amint Pál a fővárosba ért, ke-
MÁLTA• resztyének jöttek elébe. A kö-
vetkező két évben folytatta az
evangélium terjesztését, noha
házi őrizetben tartották, és bírói
ítéletre várt.
Bibliai helyek
40 BIBLIAI HELYEK
Megjegyzés: Ebben a fe-
jezetben a Bibliában talál-
ható legfontosabb föld-
rajzi nevek szerepelnek
a bibliai utalóhelyekkel
együtt. A névmagyarázat
utani rövidítések azt mu-
tatják, hogy az adott he-
lyek melyik tér'5.épen és
hol találhatók. Osz = Az
Oszövets~g térképe,a 49.
oldalon, Usz = Az Ujszö-
vetség térképe az 55. ol-
dalon. Az egyszerű oldal-
szám pedi9 a megfelelő
oldalon talalható szöveg-
közti térképre utal.
Abáná Jelenlegi r.ie~e Ba-
rada , azaz „huvos . Da-
maszkusz két folyójának
egyike. Amikor Elizeus
szolgája megparancsolta
Naámannak, ho~y füröd -
jön meg a Jordan folyó-
ban, és meg fog gyógyul-
ni, a szíriai tiadvezér
becsmérlően szólt a Jor-
dán piszkos vizéről, és
szembeállította vele Da-
maszkusz tiszta és ·sebes
folyóit, az Abánát és a
P,arpart. 2Kir 5:12.
Abél-Bét-Maaká Város Iz-
rael északi részén a Hule-
tó közelében: Jóáb eddig
üldözte csapataival Se-
bát. Később a várost el-
fo9lalták a damaszkuszi
aramok, de a háborúk so-
rán több alkalommal gaz-
dát cserélt. 2Sám 20.
1Kir 15:20. 2Kir 15:29.
térkép: Osz/C1
Abél-mehólá EddiQ me-
nekültek a midiánitak Ge-
deon elől. Elizeus prófé-
ta városa. Bir 7;22. 1Kir
19:16. Térkép: Osz/C4
Abiléné Damaszkusztól
északra fekvő terület,
melyet Lüszániász kor-
mányzott. Lk 3:1.
Adám Város a Jordán ke-
leti partján, ahol eltorla-
szolódott a víz, hogy a
zsidók száraz lábbs:il át-
kelhessenek az lgéret
Földjére. 1927-ben egy
földrengés következté-
ben a Jordán magas,
agyagos partjai ezen a
helyen leomlottak, és a
folyót csaknem 21 órán
keresztül eltorlaszolták.
Józs 3:16 Térkép: Osz
C/4
Admá Annak az öt város-
nak egyike, amelyek kö-
zül legismertebb Sodorna
és Gomora, s melyek ma
valószínűleg a Holt-t en-
ger déli r.~sze alatt fek-
szenek. Ot szövetséges
város: Admá, Sodorna,
Gomora, Cebóim és Cóar
fellázadt né,gy északi ki-
rály ellen Abrahám ide-
jén. Ebben a csatában ej-
tették fogságba Abra-
hám unokaöccsét, Lótot.
1Móz 10:19. 14:2.
Adramittium Kikötőváros
Trója és Tróász közelében
a mai Törökország nyuga-
ti partjain. Egy adramitti-
umi hajó vitte Pál apos-
tolt és fogolytársait ró-
mai útjuk első szakaszán .
ApCsel 27:2.
Adullám Dávid Adullám
mellett egy "barlang-
ban" (valószínűleg erőd)
talált menedéket Saul és
Gát királya Akis e lől. Csa-
ládja és még 400 törvé-
nyen kívüli kóvette őt ide.
Ottlétük során Dávid há-
rom bátor katonája életét
kockáztatva vizet hozott
Dávidnak a közeli Betle-
hem kútjáról, melyet ak-
kor a filiszteusok tartot-
tak ellenőrzésük alatt.
1Sám 22:1. 2Sám 23:13.
Afék A filiszteusok Afék-
nál ütöttek tábort az előtt
az Izraellel vívott ütközet
előtt, melynek során elra-
bolták a zsidóktó l a Szö-
vetség Ládáját (a fr,igylá-
dát). A frigyládát Ell két
fia vitte Izrael táborába.
Mindkettőjüket megölt~k
a csatában, és amikor Eli
meghallotta, hogy mi tör-
tént, holtan esett ösz-
sze. Afék nevét később
Antipatriszra változtat-
t,ák. 1Sám 4:1. Té rkép:
Osz/B4
Ahavá Helység és folyó
Babi lóniában, ahol Ezsd-
rás próféta ÖSSZe!;J,f Űjtöt ­
te a száműzetésbó haza-
induló zsidók második
csoportiát. Itt böjtöltek
és imádkoztak Istenhez,
hogy segítse őket az
1450 km-nyi úton Jeru-
zsálemig. Ezsdr 8:15, 21,
31.
Ainon, Szálim mellett
Ezen a helyen keresztelte
meg követőit Keresztelő
_János. Jn 3:23. Térkép:
Usz/C3
Aj Jelentése „A Rom".
Jerikó elfoglal ása után
Józsué egy kisebb cso-
portot külaött a közeli Aj
ellen, de veres.éget szen-
vedtek, mert Akán m e_Q-
szegve Isten parancsat,
elvett magának a Jerikó-
ban sierzett zsá kmány-
ból. Akánt megbüntet-
ték, és Józsué ismét tá-
madást indított Aj ellen.
Menekülést színlelve ki-
csa lta a katonákat a vá-
rosból. Eközben Józsué
embereinek másik cso-
portja leshelyről támadva
elfoglalta és fel9yújtotta
a váro.st. Józs 7 es 8 . Tér-
kéP.: Osz/84
A.i.Jálón Eredetileg emóri
lakosságú lévita város
Dán törzsbirtokán . Jóva l
később Roboám király
erődítménnyé építette k1,
és fegyver - és élelmiszer-
raktárakat létesített ben-
ne. Józs 19:42. 21:24. Bir
1:35. , 2Krón 11 :10. Tér-
ké.P.: Osz/B5
A.iJálón-völgy Fontos ke-
reskedelmi utvonal haladt
keresztül rajta. Józsué itt
ütközött meg az emóriak-
kal, miközben „me~állt a
nap az é!;J kö~epén' . Józs
10. Térkep: Osz/B5
Akhája Görögország déli
részén fekvő római pro-
vin cia, melyet Korinthus-
ból kormányoztak. Ap-
Csel 18:12. stb. Térkép:
24. o.
Akkád Egy város és egy
terület neve az ősi Babiró-
niában, melyeket Nimród
alapított. 1Móz 10:10.
Akór „A szerencsétlen-
ség völgye:' Jerikó mel -
lett, ahol Akánt megkö-
vezték, mert nem enge-
delmeskedett Isten pa-
rancsának. Józs 7:24.
Alexandria Nagy tengeri
kikötő a Nílus-deltájában,
melyet Nagy Sándor ala-
pított. Kikotője bejáratá-
nál állt a híres pharosi vi -
lágítótorony. Alexandria
a Ptolemaioszok idején
Egyiptom fővárosa volt,
de később is művelődési
és kereskedelmi központ
maradt. A római időkben
itt hajózták be Róma szá -
mára az olcsó gabonát.
A városnak volt egy kép-
zőművészeti és termé-
szettudományi "múzeu-
ma", és egy több ezer
papírtekercset tartalma-
zó híres könyvtára is.
Nagyszámú zsidó közös-
ség élt Alexandriába)1, és
itt fordították le az Oszö-
vet séget görögre, amely
Septuaginta néven vált
ismertté. Apollós, a korai
gyülekezetek egyik jeles
t anítója, Alexandriából
származott. ApCsel 6:9.
18:24. 27:6. 28:11.
Amfipolisz Macedón vá-
ros, amelyet Pá l is érin-
t ett második missziói útja
során. ApCsel 17:1.
Ammón A Jordán keleti
partján letelepült sémi
nép, illetve annak orszá-
ga. Fővárosa Rabbá (m a:
A mman). Lásd Rabbá,
Ammóniták.
Anátót Lévita város 4 km-
re észa kra Jeruzsálemtől.
J eremiás próféta szülő ­
városa. Jozs, 21:1 8 . Jer
1:1. Térkép: Osz/B5
Antiókhia (pizidiai} Város
Kisázsia szívében (m ai
Törökország), melyet Pál
és Barnabás meglatogat-
t ak első misszi ói útjuK.on.
Először a zsinagógában
préd ikáltak, de amikor a
pogányok közül számo-
san áttértek a keresz-
tyénségre, a zsidók „ül-
dözést szítottak" elle-
nük, így Pálnak és Bar-
nabásnak el kellett hagy-
nia a várost. Két-három
évvel később Pál máso-
dik missziós útján is-
mét érintette Ant1ókhiát,
hogy az ottani keresztyé-
neket hitükben bátorítsa .
ApCsel 13:14-52. Tér-
kép: 37. o.
Antiókhia (szíriai) A mai
Antakya, Törökország és
Szíria határán. Leghíre-
sebb a tizenhat hasonló
nevű város között. Na_gy
Sándor egyik hadvezere
alapította apja tiszteleté-
re. Antiókhia kikötőváros
az Orontész bal partján
épült, a rómaiak ideJén
Szíria tartomány fővaro­
sa lett, egyben a Római
Birodalom harmadik le~­
nagyobb és kultúrájárol
híres városa. Népes zsidó
közösség élt itt. István
megkövezése után, a ke- ·
resztyének az üldözések
elől Je r uzsálemből a 483
km-re fekvő Antiókhiába
menekültek. lgy jött létre
a korai keresztyénség
legtevékenyebb gyüleke-
zete. A helyi lakosok kö-
zül sokan megtértek, köz-
tük nagyon sok görög is,
és itt kezdték az új hit hí-
veit „keresztyéneknek"
nevezni. Barnabás, akit
Jeruzsálemből küldtek
Antiókhiába, hogy meg-
látogassa az ottani gyüle-
kezetet, Tarzuszból elhív-
ta Pált, hogy segítsen
neki az új l<eresztyének
tanításában. Ezután több
mint egy évig együtt dol-
goztak Antiókhiában. Ké-
sőbb az antiókhiai gyüle-
kezet Pált és Barnabást
kiküldte Ciprusra, majd
távolabbi missziós utakra
is. Antiókhia maradt Pál
fő tartózkodási helye, de
az ottani gyülekezet mé~
hosszú ideig másodrangu
szerepet játszott a jeru-
zsálemi mögött. Antió-
khiát Kr. u. 526-ban egy
nagyerejű földrengés tel-
jesen lerombolta. ApCsel
11:19-26. 13:1. 15:35.
Térkép: 37. o.
Antipatrisz Város, melyet
Herodes király építtetett
újjá, és apja Antipater
tiszteletére Antipatrisz-
nak nevezett el. Amikor
Pál apostol életét veszély
fenyegette, Jeruzsálem-
ből fegyveres kísérettel
a tengerparton l é,vő Cézá-
reába vitték. Utközben
egy éjszakát töltöttek
Antipatriszban. ApCsel
23:31. Térkép: 31. o.
Ar Móáb város az Arnón
folyó partján. Isten meg-
parancsolta az Egyiptom-
ból megszabaault, a
 ABÁ Á - BABILO 4

pusztában vándorló zsi- Aróér Város az Arnón fo- Atárót Város a Jordán ke- özön után, ami or az em-
dóknak, hogy Ar városa lyó északi partján, a Jor- leti partján, ahol Rúben berek még közös nyelv e
ellen ne harcoljanak, mi- dántól keletre. Az emóri t örzse telepedett le. beszéltek, el atá ozták,
vel ezt a területet Isten királysá~ déli határán fe- 4Móz 32:3, 34 Térkép: hogy egy hat al as vá-
Lót leszármazottainak, a küdt, kesőbb Rúben tör- Osz/C5 rost, és egy ég í gérő tor-
móábitáknak adta . 4Móz zse fo~lalta el. Jéhu ural- Athén A mai Görögor- nyot épltenek S ~ eá r (Su-
21:15. 5Móz 2:9. Ezs kodásatól arám, Jere- szág fővárosa, mely a Kr. mér) fö ldjén, a két folyó
15:1. Térkép: Ósz/C6 miás idejében Móábita e. VI. században kezdett országában (M ezopotá-
Araba A Jordán-árok uralom alá tartozott. Ha- nagyobb jelentőségre mia). Isten - hogy büsz-
azon ré szének neve, sonló nevű város találha- szert tenni. A város az V. keségükért megbüntesse
amely északon a Galileai - tó a Délvidéken, Beérsa- században érte el fényko- őket - összezavarta a
tengertől dél felé, a Holt- bától délre. 5Móz 2:36. rát, akkor épültek leghíre- nyelvüket, és így nem
tengert is beleértve egé- stb. 2Kir 10::33. Jer sebb épületei, köztük a tudták tovább folytatni
szen az Akabai-öbblig 48:19. Térkép: Osz/C6 Parthenón. Athén a de- az építést. 1Móz 10:10,
húzódik. A Holt-tengert Asdód Az ószövetségi mokrácia mintaállama 11:1-9
Araba-tengernek is neve- időkben a filiszteusok volt, a művészetek köz- Babilon Város az Eufrá-
zik. (2Kir 14:25.) A fordí- öt várerődjének egyike. pontja, amely vonzotta tesz folyó partján a mai
tások általában „síksá~", Amikor a filiszteusok el- a drámaírókat, történé- Bagdadtól 80 km -re dél-
„pusztaság" szóval adják rabolták a szövetsé~ lá- szeket, filozófusokat, és re. Babilont Nimród, „a
vissza . 5Móz 2:8. Józs dáját (frigyládát) Dagón tudósokat Görögország hatalmas vadász" alapí-
11:16. asdódi templomába vit- egész területéről. Kr. e. totta. Később Babilónia
Arád Kánaánita város a ték. Másnap Dágon szob- 86-ban a rómaiak ostrom és a Babiloni Birodalom
Délvidéken, amelyet az iz- rát arccal a földön fekve alá vették és kifosztot- fővárosa lett. Kb. Kr. e.
raeliek bevettek és elfo~­ találták, a rákövetkező ták. Bár ettől kezdve mint 1750-ben, Hammurapi,
laltak. Az ásatások soran reggel~n pedig darabokra politikai, gazdasági és ke- Babilon egyik első kirá-
az erődítménnyel együtt törve. Ezsaiás próféta ide- reskedelmi hatalom el- lya, kőbe vésette tör-
egy Jahve-templom került jében Uzzijjá, Júda kirá- vesztette vezető szere- vénykönyvét, amelyet
napvilágrs;i. Jozs 12:14. lya elfoglalta Asdódot. pét, Kr. u. 50-ben, ami- nagyon érdekes összeha-
Térkép: Osz/B6 Az újszövetségi időkben kor Pál apostol második sonlítani Mózes későbbi
Arám A Szíria déli részén (Azótosz néven) Heródes missziós útja során ide törvényeivel. Asszíria le-
fekvő államok együttes építette újjé. 1Sám 5, érkezett, hogy Jézusról győzése után (Kr. e. 612)
neve, de különösen gyak- 2Kón 26:6, Ezs 20:1, stb. prédikáljon, Athén még Babilon a Perzsa-öböltől a
ran vonatkoztatták Da- ~pCsel 8:40. Térkép: mindi~ a művelődés köz- Földközi-tengerig terjedő
m aszkuszra. Osz/A5 „ pontjanak számított. Az hatalmas birodalom köz-
Ararát Hegyvidék, ahol Askelón Osi tengerparti athéniek szerettek vitat- pontja lett . Nebukadnec-
Noé b~rkája megfenek- város Jaffa és Gáza kö- kozni, és kérték Pált, car babilóniai király Kr. e.
lett az Ozönvíz leapadása zött. A filiszteusok e~yik hogy az Areopágosz előtt 597-ben és 586-ban le-
után. Az asszír feliratok legjobban megerős1tett beszéljen. Pál az „Isme- verte a lázadó Jeruzsále-
Urartu -nak nevezik ezt a városának számított. retlen Istennek" állított met, és Júdából mindkét
t erületet, amely a mai Tö- Sámson rajtaütésszerűen athéni szobrot használta alkalommal igen sok fo~­
rökorszá~ és Szovjetuoió megtámadta Askelónt, fel beszétjének kiinduló- lyot hurcoltak Babilónia-
határvidekén fekvő Or- és megölt harminc em- pontjául. Ugy mutatta be ba, köztük Ezékiel és Dá-
ményországnak felel meg. bert, hogy meg tudja fi- Istent, mint a világ terem- niel prófétákat is. A város
Ararát-hegye tulajdon- zetni az elvesztett foga- tőjét, és mindnyájunkhoz az Eufrátesz folyó két
képpen egy 5214 méter dás miatti tartozását. A közel levőt. ApCsel partján jelentősen kiter-
ma~as kihalt tűzhányó. következő évszázadok 17:15-34 Térkép: 34. o. jedt. Mind a belső, mind
1Moz 8:4. Jer 51:27. Tér- során Askelónban asszír, Attália A mai Antalya, pedig a külső részt (kb.
kép: 7. o. babilóniai, majd tíruszi Pamfilia esyik kikötője a 3- 7 m széles) kőfal véd-
Areopágosz „Aresz (Mars?) uralom váltotta egymást. mai Törbkország déli te; nyolc kapu vezetett ~
dombja" Athénban az Nagy Heródes kiraly, aki partján, ahol Pál apostol belső városrészbe. Babi-
Akropolisztól északra. Er- Jézus idején uralkodott, is hajóra szállt első misz- lonnak ebben az időben
ről kapta nevét az Areo- egyes állítások szerint sziós útja során. ApCsel 50 temploma volt. Füg-
págosz tanácsa (mely Askelónban született. Bir 14:25 Térk,ép: 36. o. gőkertjei az akkori világ
eredetileg ott ülésezett). 1:18, 14:19, 1Sám 6:17, Azéká Az Elá-völgy bejá- csodái közé tartoztak. A
ApCsel ,17:19-22. -.Ier 47:5-7, stb. Térkép: ratát őrző erődített város. függőkert teraszokból
Argób Og királyságának Osz/A5 Józsué eddig üldözte az állt; színpompás növény-
része Básánban, a Jor- Asszíria Na~yhatalom a emóri koalíció maradé- zetével és pálmafáival
dántól keletre. Manassé Kr. e. IX. szazadtól a VII. kát; később Júda egyik hűs árnyékot adott az
törzsbirtokához tartozó századig . Az anyaorszá~, legnehezebben megost- egyébként forró, sík vidé-
termékeny vidék több Mezopotámia északi re- romolható városa volt. ken. Kr. e. 539-ben a per-
erődített várossal. 5Móz szén helyezkedett el. Józs 10:10, 1Sám 17:1, zsák Círus vezetésével
3:4, 13-14. 1Kir 4:13. Asszosz Tengeri kikötő a 2Krón 11:9, Jer 34:7 bevették a várost. Héro-
Arimátia Jézus titkos mai Törökország észak- Azótosz Lásd: Asdód dotosz görög történetíró
tanítványának, József- nyugati részén, ahonnan Ázsia Kisázsia (mai Tö- leírja, hogy a perzsák el-
nek szülővárosa. A ke- Pál apostol utolsó jeru- rökország) nyugati része, térítették az Eufrátesz fo-
resztrefeszítés után az ő zsálemi útjára indult. Ap- amelybe beletartozott lyót, és a száraz folyó-
új sziklasírjába helyez- Csel 20:13 számos fontos görög vá- med ren keresztül jutottak
tek Jézus holttestét. Mt Astárót/Asterót-Karnaim rosállam. Később ezzel a be a városba. Babilon at-
27:57. Mk 15:43. A kanaánita termékeny- névvel a nyugati partvi- tó l kezdve hanyatlásnak
Armageddon Lásd: Me- ség istennőről elnevezett déken elhelyezkedő ró- indult. Mára már semmi
giddo város a , Jordán keleti mai tartományt jelölik, sem maradt a városból,
Arnón Folyó, amely kelet partján. Abrahám idején melynek legfontosabb csak néhány elszórtan el -
felől ömlik a Holt-tenger- Kedorláómer megostro- városa Efezus volt. Pál helyezkedő domb, amely
be. Korábban az emóriak molta . Később Ognak, ezt a területet bejárva vé- a régészek számára ki-
és a móábiták határfolyó- Básán királyának volt fő­ gezte missziós tevékeny- váló lehetőséget ad,
ja. A honfoglalás után Rú- városa. lzráel idején lévita ségét. Ap~s~I 2:9, 19:10, hogy a múlt titkai után
ben törzsének déli hatá- város. 1Móz14:5, 5Móz Jel 1:4 Terkep: 28. o. kutassanak. 1Móz 10:JO,
ra. 4Móz 2J:13,-26. 1:4, 1Krón 6:56 Térkép : Bábel (A Babilon név hé- 2Kir 24:1, 25:7-13, Ezs
5Móz 3:8,-16. Ezs 16:2. Osz/D2 ber megfelelője). A víz-
42 BIBLIAI HELYEK
14:1-23, Dán 1-6 Té r-
kép: 7. o.
Básán Nyájairól és hatal-
mas tölgyf~jról híres ~e~­
mékeny terulet a Gal1le1-
tengertől keletre. Mikor a
honfoglaló lzráel legyőzte
Ogot, Básán királyát, a
területet Manassé törzse
kapta meg. 5Móz 3, Zsolt
22:13, Ezs 2:13 Térkép:
Osz/C2
Beérseba Város, az lzráel
által elfoglalt terület leg-
délibb pontján, a Negev
sivatag szélén, az Egyip-
tomba vezető kereskedel-
mi útvonal JTientén. Beér-
seba az Abrahám által
ásott kútról (beér) kapta
a nevét. Izmael majdnem
halálát lelte Beérseba
pusztáiában. Innen indult
útnak Abrahám, hogy fel-
áldozza Izsákot; és Izsák
maga is itt élt, amikor Já-
kób elmenekült Háránba.
Beérseba IJléssel kapcso-
latban és Amosz könyvé-
ben is szere.P.el. A gyak-
ran hasznait „Dántól
Beérsebá ig" kifejezés lz-
ráel egész területét jelen-
ti, északtól délig. 1Móz
21:14, 31-32. 26:23-33,
1Kir 19:3, Amosz 5:5.
Térkép: Osz/A6
Bérea Város Görögország
északi részén. (Macedónia),
Thesszalonikátó l 80 km-
re. Pál második missziói
útján itt is prédikált. A bé-
reaiak örömmel fogad-
ták, mert ők maguk is lel-
kesen tanulmányozták a
Szentírást. A thesszaloni-
kai zsidók azonban feliz-
gatták a tömeget Pál ~1-
len, így el kelle~t, ha~yni~
a várost; de Sz1lasz es T1-
móteus ott maradtak,
hogy a béreaiakat beha-
tóbban megismertessék
a keresztyén hittel. Ap-
Csel 17:10-15, 20:4 Tér-
kép: 37. 0.
Bét-Cúr Júda egyik váro-
sa Hebróntól 6 km-re
északra. Eredetile~ Káléb
családjának öröksege. Ro-
boám király erődítmény­
nyé építette ki, Júda 14
másik városával együtt.
Nehémiás idején bétcú-
ri ak is segítettek Jeruzsá-
lem újjáépítésénél. Bét-
Cúr Judea legkiemelke-
dőbb hegyi erődje volt.
A Makkabeus háború ide-
jén a zsidók ~~t ar~tták
e1;1yik nagy gyoz~lmuket.
Jozs 15:58, 1Kron 2:45,
2Krón 11:7, Neh 3:16,
1Makkab~us 4:26-35
Térkép: Osz/86
Bét-Hórón Két város
(Felső- ill. Alsó-Béthórón)
neve, amelyek az Ajjálón-
völgyet, és az azon keresz-
tül haladó fontos keres-
kedelmi útvonalakat tar-
tották ellenőrzésük alatt.
A bibliai időkben ez az út
gyakran volt hadi felvo-
nulási terület. Józsué idá-
ig üldözte az emóri kirá-
lyokat, akik Gibeon váro-
sára támadtak, de filisz-
teusokkal, egyiptomiak-
kal és szíriaikkal való ösz-
szeütközéseknek is volt
színhelye ez a vidék. Józs
10:10, 16:3-5, 1Sám
13:18, 1Kir 9:17 Térkép
Osz/84
Betánia Kis település Je-
ruzsálemtől 3 km-re az
Olajfák hegyének keleti
lejtőjén, a jerikói út men-
tén. Itt élt Mária, Márta
és Lázá~ Jézus az ő há -
zukban tartózkodott ta -
nítványaival, amikor
meglátogatta Jeruzsále-
met. A halott Lázárt fel-
támasztotta sírjából, és
Betánia közelében ment
fel a mennybe. Mt26:6-
13, Lk 10:38-42, 24:50,
Jn 11, 12:1-9 Térkép:
Usz/85
Bétel Jeruzsálemtől 19
km-re északra fekvő
hegység, ahol Jákób a
földről az égbe vezető lét-
ráról álmodott. Isten itt
ígérte neki olta lmát, és
hogy ezt a földet leszár-
mazottainak adja . Já kób
ekkor Bételnek, azaz „Is-
ten házának" nevezte el
ezt a helyet. Évszázado k-
kal később, am ikor a zsi-
dók bevonultak Kánaán-
ba, Bételt is elfog lalták,
és ezen a vidéken 1s meg-
telepedtek. lzráel és Júda
kettéválása után, Jerobo-
ám, lzráel királya oltárt és
aranyborjút állíttatott fel
Bételben, hogy a nép ott
imádkozzon, és ne kelljen
Jeruzsálembe mennie. A
próféták ezt szigorúan el-
ítélték. Mikor az asszírok
lzráelt fogsá~ba hurcol -
ták, helyettük többek
közt Bételbe is telepese-
ket hoztak. Később, ami-
kor a júdaiak a babiloni
száműzetésből visszatér-
tek, néhányan közülük
(elsősorban a Benjámin
törzséből valók) Bétel-
ben tel epedtek le. 1Móz
28:10-22, Bir 1:22-26,
20:18, 1Kir 12:26-30,
2Kir 2, 1,7:28, Neh 11:31.
Térkép Osz/84
Betesda Nagy tó Jeruzsá-
lemben. Jézus idejében
öt csarnok fedte. Az ása-
tások során a város észak-
keleti részében valószínű­
leg ezt az öt csarno kból
álló fürdőhelyet tárták
fel. A t avat egy időről i dő­
re feltörő forrás táplálta.
Mai pásztor nyájával a he-
gyekben, Betlehem közelé-
ben, ahol egykor Jézus szü-
letett.
Rengeteg beteg ember
gyűlt itt össze, rem élve,
hogy meggyógyulnak, ha
az időszakos feltörés
után ők fürdenek meg
először a vízben. Jézus
itt gyógyított meg egy
38 éve beteg férfit. Jn
5:1-15.
Betfagé Kis település Be-
tánia mellett az Olajfák-
he~yén e k lejtőjén, Jeru-
zsalem keleti f elében.
Amikor Jézus utolsó útjá-
ra Jeruzsálembe indult, el-
küldte két tanítványát e
közeli faluba, hogy hoz-
zanak onnan egy szama-
rat, melyen azután dia-
dalmenetben vonult be a
városba. Mt 21:1 , Mk 11:1,
Lk 19:29. Térkép: Usz/85
Betlehem Jeruzsálemtől
8 km-re délnyugatra, a
Júdeai-hegyekben fekvő
váro s. Ráchelt, Jákób fe-
leségét Betlehem közelé-
ben temették el; Ruth és
Naomi is itt telepedett
meg. Betlehem volt Dá-
vid szülőhelye, és Sámuel
próféta itt választotta ki
őt lzráel jövendő királyá-
nak, aki majd Sa ult követi
a trónon. Mikeás próféta
megjövendölte, hogy a
Me ssiás - a város kicsiny
volta ellenére - Betle-
t)emben fog megszületni.
Evszázadokkal később
Mária és József Betle-
hembe érkezett a róma i
nép szám lálásra. Pászto-
rok és bölcsek köszöntöt-
t ék az újszülött gyerme-
ket, aki „Dávid városá-
ban" egy istállóban jött a
világra. Nem sokkal ez-
után a féltékeny Heródes
kirá ly parancsot adott,
hogy minden két évnél fi-
atalabb gyermeket ölje-
nek meg Betlehemben.
1Móz 35:19, Ruth, 1Sám
16, Mik 5:2, Mt 2, Lk 2
Térkép Usz/85
Bétsaida Halászfalu a
Galileai-tenger északi
partján a Jordán folyó
mellett. Itt éltek Jézus
tanítványai: Fülöp, And-
rás, Péter. Jézus Bétsai-
dában visszaadta egy
ember látását, és figyel-
meztette az embereket az
eljövendő ítélet napjára,
mert bár Bétsaida népe
t anúja volt Jézus csoda-
tevéseinek, mégsem vál-
toztatott bűnös életmód-
ján. Jn 1:44, Mk 8:22, Mt
11:21 Té~J<ép: Usz/C2
Bétseán Osi város Palesz-
tina északi ré szén, ahol a
Jezréel-völgy a Jordán-
folyó nyugati partja felé
lejt. lzráelnek innen nem
sikerült kiűzni a Kanaá-
niakat. Miután Sault és
Jónátánt a fili szteusok
Gilboa-hegyén megölték,
t estüket Bétseán várfalá-
ra akasztották. Később
Jábes-Gileád lakói a holt-
testeket levették és elte-
mették. A hellenisztikus
korban Bétseán Szkito-
polisz néven volt ismert.
Ez volt az e~yetlen olyan
város az un. Tízváro s

közül, amely a Jordán
nyugati partlán feküdt.
(Lá sd: Tízvaros) Józs
17:11, 16, Bír 1:27, 1Sám
31:10-13, 2Sám 21:12,
1Kir 4:12 Térkép: Ósz/C3
Bétsemes Lévita város
Jeruzsálemtől 19 km-re
nyugatra, a filiszteus ha-
tar közelében. Amikor a
filiszteusok a Szövetség
Ládáját (Frigyláda) visz-
szaadták a zsidóknak,
először Bétsemesbe ke-
rült. Jóás, lzráel királya
Bétsemesnél győzte le és
ejtette fogságba Júda ki-
ralyát, Amacját. Józs
21:16, 1Sám 6:9-21, 1Kir
4:9, 2Kir 14:11-13 Tér-
kép: ósz/85
Bitínia Római tartomány
Kisázsia északi részében
(a mai Törökországban).
A Szentlélek megtiltotta
Pál apostolnak, hogy ott
prédikáljon, ám Brtínia
nem marad t elfeledve. El-
ső levelét Péter t öbbek
között a Bitíniában élő ke-
resztyéneknek címezte.
Történelmi forrásokból
tudjuk, hogy ez a vidék
hamarosan a keresztyén-
ség egyik központja lett,
mert a 11. század elején az
ifjabb Plínius levélben
számolt be Traiánus csá-
szárnak a bitíniai keresz-
tyén ekről. ApCsel 16:7,
1Pt 1:1 Térkep: 29. o.
Bocra Bevehetetlennek
hitt várerőd Edómban, a
Holt-tengertől délkeletre,
128 km-re a mai Amman-
tól (Jordánia). A próféták
megjövendölték, hogy
Bocra teljesen el fog
pusztu lni. 1Mqz 36:33,
1Krón 1:44, Ezs 34;6,
63:1, Jer 49:13, 22, Am
1:12
Cebóim Annak az öt ősi
városnak egyike, melyek
közül a két leghíresebb:
Sodorna és Gomora. Szin-
tén Cebóim a neve egy
völgynek is a Jeruzsá-
lemtől északkeletre fekvő
sivatagban, Mikmász kö-
zelében . Ez volt a színhe-
lye egy filiszteus táma-
dásnal< Saul király ide-
jében. 1Móz 14:2, 8,
5Móz 29:23, 1Sám 13:18
Cézárea Filippi Város a
Hermán-hegy lábánál,
közel a Joraán-folyó for-
rásvidékéhez. Korábbi
neve: Paneász. Augustus
Nagy Heródesnek ado-
mányozta, aki egy már-
ványtemplomot emelt itt
a császár tiszteletére. Ké-
sőbb fia, Fülöp a város
nevét Cézáreára változ-
tatta. Megkülönbözteté-
sül a ten.9erparti kikötő­
től Cézarea Filippinek
nevezték. Jézus Cézárea
közelében t artózkodott
BÁSÁN - DAMASZKUSZ 43
tanítványaival, amikor Dávid v isszaszerezte a Líbia területén. Egy ciré-
megkérdezte tőlük: „Hát foglyokat, akiket az amá- néi embert, Simont arra
ti kinek mondotok en- lek.iek hurcoltak el, ami- kényszerítettek, hogy Jé-
gem?" Péter erre így vá- kor rajt_aütöttek a váro- zus keresztjét vigye. Pün-
laszolt: „Te vagy a Krisz- son. Jozs 15:31,, 1Sam kösdkor Péter hallgatósá-
tus, az élő Isten fia." Mt 27:6, 30 Térkép: Osz/A6 gában cirénéi zsidók is
16:13-16, Mk 8:27 Tér- Cilícia Kisázsia (ma Tö- voltak. Antiókhiában ci-
kép: Usz/C1 rökország) déli területei- rénéi keresztyének kezd-
Cezárea Földközi-tengeri nek egy ré sze, mely ie. ték el legelő szö r a misz-
kikötő, melyet Na_gy He- 103-ban lett római pro- sziómunkát a nemzsidók
ródes építtetett UJjá, és vincia. Cilícia legjelen- felé. Mt 27:32, Mk 15:21,
a várost a római császár, tősebb városa Tarzusz, ApCsel 2:10, 6:9, 11:20,
Augustus tiszteletére Pál szülővárosa volt. A 13:1. "
neveztek el Cézáreának. város mögött északkeleti Cóan Osi egyiptomi vá-
Hatalmas templomot irányban húzódott a vad, ros a Nílus-aelta észak-
(Augustus-templom) is sziklás Taurus-hegység, kel eti részében. Kb. Kr. e.
emelt a császár és Róma a Cilíciai-kapu néven is- 1100-tól 660-ig Cóan volt
iránti hódolatának jeléül. mert látványos hágótól Egyiptom ,főváro sa.
A kereskedők útban Tí- áttörve. ApCsel 21:39, 4Móz 13:22, Ezs 19:11,
ruszból Egyiptom felé Cé- 22:3, 23:34. Térkép: stb.
záreán haladtak keresz- 29. o. Cóar A Holt-tenger déli
tül, amely nemcsak Cin Kádes-Barneához kö- részének öt hajdani váro-
szárazföldi, hanem ten- zel eső pusztaság, ahol a sa közül az egyik. Lót Có-
geri kereskedelmi köz- zsidók a kivonuíás után arba menekült, amikor
pont is volt. Itt élt Fülöp tábort ütöttek. 4Móz Sodorna és a többi város
apostol és Kornéliusz, ro- 13:21, 20:1, 27:14, stb. el~usztult .. 1Móz 13:10,
mai százados, aki elhívta Térkép: 10. o. 14:2, 8, 19.18-30
Pétert, hogy magyarázza Ciprus Sziget a Földközi- Cóbá Arámi királyság Da-
meg Isten üzenetét. Péter tenger kel eti medencéjé- maszkus és Hamát kö-
itt oizonyosodott meg ar- ben. Az ószövetségi Elrsá zött, melyet Dávid király
ról, hogy amikor Isten név valószínűleg Ciprus hódított meg. 2Sám 8:3,
„békességet hirdetett Jé- nevét jelöli, a kittim elne- 10:6, 1Krr 11:23
zus Krisztus által", akkor vezés pedig lakóira vo- Corá Sámson születési
éppúgy szólt a nem- natkozik. Az újszövetsé~­ helye. Bir 13:2, 16:31 Tér-
zsidókhoz, mint a zsidók- ben Ciprus Barnabas kép: 6 sz/A5
hoz. Pál sokszor állt meg hazájaként szerepel, és Dalmácia Római tarto-
Cézáreában útjai során. ez volt az első hely, me- mány az Adriai-tenger
A római helytartók szíve- lyet Pál és Barnabás meg- keleti partján, a mai Ju-
sebben tartózkodtak itt, látogatott, amikor elin- 9oszlávia területén. Az
mint Jeruzsálemben, Pál dultak, hogy a pogányok- elete végéhez közeledő
apostolt is azért hozták nak hírdessék az evan- Pál Timótheushoz szóló
ide, hogy Félix helytartó géliumot. Itt találkoztak levelében magányos-
ítélkezzen felette. Két- Szergiusz Paulusszal - ságáról ír. Különböző
évi fogság után innen vit- Ciprus helytartójával és okok miatt legtöbb ba-
ték hajóval Rómába, mi- Elimással, a varázslóval. rátja elhagyta, Titusz pi.
vel a császárhoz fellebbe- Barnabás később Márk- Dalmáciába ment. 2Trm
zett. ApCsel 8:40, 9:30, kal visszatért Ciprusra. Ez 4:10.
18:22, 21:8, 23:33-26:32 27:7, Jer 2:10, ApCsel Damaszkusz Szíria fővá­
Térkép: Usz/A3 4:36, 13:4-12, 15:39, rosa. Damaszkusz Abra-
Ciklag/Ciklág Dél-júdai 27:4. Térkép: 35. o. hám idejében már jól is-
város, melyet megostro- Ciréné Görög város Afri- mert város volt, és neve
moltak és elfoglaltak a ka északi partján, a mai gyakran előfordul az
Gát városbeli fili szteu- Oszövetségben. Dávid ki-
sok. A gáti Akis király Dá- A galileai Kána városa, ahol rály elfoglalta a várost, de
vidnak adományozta, az hamarosan vissza-
amikor az Saul király elől egy menyegzőn Jézus a vizet nyerte függetlenségét.
száműzö ttként bujdokolt. borrá változtatta. Damaszkusz5ól szárma-
44 BIBLIAI HELYEK
zott Naamán, aki Elizeus
prófétához fordult, hogy
gyógyítsa meg. A próféta
l<esobb Damaszkuszba
ment, és a király betegsé-
gével kapcsolatban taná-
GSért fordultak hozzá.
Ezsaiás megjövendölte
Damaszkusz pusztulá-
sát. Az asszíroknak soro-
zatos támadások után ie.
732-ben sikerült is elfog-
lalniuk a várost: kifosz-
tották, lakóit elhurcolták,
Damaszkusz ezzel el-
vesztette politikai jelen-
tő sé gét. le. 64-től isz.
33-ig római város volt.
Pál Damaszkusz felé tar-
tott, hogy az ottani ke-
resztyéneket elfogassa,
amikor Jézus megjelent
neki. Ennek hatásara Pál
egész élete más irányt
vett. Később menekülnie
ke llett a városból, mert a
zsidók üldözni kezdték.
1Móz 14:15, 15:2, 2Sám
8:5, 1Kir ,20:34, 2Kir 5,
8:7-15, Ezs 17, ApCsel
9 . Térkép: 21. o.
Dán Dán törzsi birtoká-
nak, és egy városnak (La-
is) a neve lzráel északi ré-
szén . Dán a legészakibb
ponton helyezkedik el, és
a „Dántól Beérsebáig"
kifejezés azt jelenti, hogy
az ország egyik végétőf a
másikig. Amikor a király-
sá~ kettészakadt, 1. Jern-
boam úgy próbálta meg-
tartani az eszaki törzsek
támogatását, hO.$JY két
aranyborjút kész1ttetett,
közülük az egyiket Dán-
ban helyezték el. Józs
19:40-4~, 1Kir 12:25- 30.
Térkép: Osz/C1
Dekapolisz (Tízváros) 10
görög város szövetsége,
amelyről a Galileai -ten-
gertől Délre és a Jordán-
tól Keletre fekvő területet
Dekapolisznak nevezték.
Főleg nemzsidók lakták.
KözUlük sokan követték
Jézust. Amikor isz .
66-ban kitört á zsidó fel-
kelés a rómaiak ellen, a
jeruzsálemi zsidó keresz-
t yének a Tízváros egyiké-
be, Pellába menekültek.
Mt 4:25, Mk 5;1-20,
7:31-37. Térkép: Usz/C3
Délvidék Száraz, ősbozó­
to s és sivatagos terület
lzráel le~délibb felében.
A Délvidek egybeol\tad a
Sína i-pusztával. Abra-
hám es Izsák a legkülön-
félébb helyeken sátoroz-
tak a Délvidéken. Az
izráeliták is ezt tették, mi-
előtt Kánaánban letele-
pedtek volna . 1Móz 20:1,
24:62, 4Móz 13:17, 21:1,
Ezs 30:6 Térkép: 8. o.
Derbé Város Likaóniában,
Kisázsia (mai Törökor-
szág) déli részén, ahol Pál
első és második missziós
útj~n prédiká~t. ApC~e!
14.20-21, 16.1. Terkep.
37. 0.
Dibón Moábita város a
Holt-tengertől keletre, az
Arnón folyótól 5,5 km-re
északra. lzráel a honfog-
laláskor meghódította.
Rúben és Gád törzsi terü-
letéhez tartozott, de a
történelem során több-
ször_ is gazdát cserélt.
4Moz 21:30, 32:34, Ezs
15:2. Térkép: Osz;C6
Dór Kánaánita város a
Földközi-tenger partján.
Dór csatlakozott az észa-
ki királyok szövetségéhez,
akik Józsué ellen liarcol-
tak, de vereséget szen-
vedtek. A várost Manassé
törzse kapta meg, de nem
sikerült k1űznie az őslakó­
kat. Józs 11:2, Bir, 1:27,
1Kir 4:11 Térkép:Osz/B3
Dótán Város a Gileádból
Bétseánon át Egyiptom-
ba vezető út menten. Itt
adták el Józsefet testvé-
rei az izmáeli kereskedő­
karavánnak. Elizeus pró-
féta Dótánban tartózko-
dott, amikor megmene-
kült a várost körülvevő
szíriai csapatoktól. 1Móz
37:17~28, 2Kir 6. Tér-
~ép: Osz/B3
Ebál Sziklás hegy Samá-
riában, szemben az erdő­
vel borított Garizim he-
gyével, az ősi Sikem és a
mai Nablus közelében.
Józsué Kánaán elfogla-
lása előtt végrehajtotta
Mózes parancsát, es ol-
tárt építtetett Ebál-he-
gyén. Választás elé állí-
totta népét: vagy enge-
delmeskednek Istennek,
és részesülnek áldásá-
ban, vagy szembeszegü l-
nek vele, és megbűnhőd­
nek engedetlenségükért.
A nép egy része Ebál he-
gyére állt fel, melynek ko-
pár, naptól perzselt ma-
gaslata Isten átkát jel-
l<épezte, a másik csopo rt
pedig Garizim-hegyére
ment, ahol Isten áldását
olvasták fel. 5Móz 11:29,
27, Józs 8:30-33 . Tér-
kép : Osz/ B4 , néhány fogságban írt le-
l;cJón-Geber/l ásd: Elat
Eden Az a hely, amelyet
Isten kezdetben az embe-
rek lakóhelyéül ~ánt. Mi-
után Adám és Eva meg-
szegték Isten paran,.csát,
az Ur kiűzte őket az Eden-
kertből„ Mózes első köny-
ve az Edenkert folyói kö-
zött említi meg a Tigrist
és az Eufráteszt. 1Móz
2:8-14.
Edóm Hegyekkel borított
terület a Holt-tenge rtől
délre, ahol Ezsau leszá r-
mazottai telepedte k le.
Edrei Annak a csatána k a
színhelye, melyben lzráel
megverte Ogot, Básán ki-
rályát, aki megtámadta
őket mielőtt átkeltek vol-
na az lgéret földjére. Edrei
azonos a mai Derával Szí-
ria és Jordán ia határán.
4Móz 21:33, 5Móz 1:4,
3:1, 10, Józs, 12:4, 13:12,
31. Térkép: Osz;/D3
Efezus A római Azsia pro-
vincia (a mai Törökorszá~
nyugati része) legjelentó-
seb5 városa, összekötő
szerepet töltött be Kelet
és Nyugat között. Az
Azsia provincián keresz-
tül vezető egyik legfonto-
sabb kereskedelmi út vé-
gén, a Kayster-folyó tor-
l<olatánál helyezkedett el.
Pál apostol korában a ki-
kötő már kezdett elisza-
posodni, de a város már-
vánnyal kövezett utcái,
fürdói, könyvtárai, piaca,
és híres, több mint 25
ezer férőhelyes színháza
csodálatos latványt nyúj-
tott. Az efezusi Artemisz
templom méreteit tekint-
ve nég_yszerese volt az
athéni Parthenónnak. Az
ókori világ hét csodája
egyikének tartották. Efe-
zus terü letén már Kr. e.
X II. század előtt lakott te-
lepülés volt, és az újszö-
vetségi id őkre csaknem
300 ezer lakosú várossá
nőtt, nagyszámú zsidó
közösséggel. Hamarosan
a korai keresztyénség
egyik központja lett. Má-
sodik missziói útja során
Pál rövid látogatást tett a
városban, társai Akvila és
Priszcilla ott is maradtak.
Harmadik missziói útja al-
kalmával Pál több, mint
két évet Efezusban töl-
tött, és Isten igéje egyre
szélesebb körben tenedt
a tartományban. Tevé-
kenységének hatására
csökkent a kereslet az
ezüst Artemisz-templo-
mok iránt, s ezzel együtt
csökkent az ötvösök be-
vétele, úgyhogy zavar-
gá st robbantottak ki. Pál
Efezu sban írta a Korin-
thusi aknak szóló leveleit,
velérő l (pL Filippiekhez
szólóról) is azt tartják,
hogy Efezusban keletl<ez-
tek. Az apostol távozása
után Timoteus Efezusban
maradt, hogy a gyüleke-
zetben dolgozzon. Pál ké-
sőbb levelet írt az efezusi
keresztyéneknek is. A Je-
lenések könyvében sze-
replő hét levél egyike
szintén az efezusi gyüle-
kezethez szól. Van olyan
nézet, amely szerint Já-
nos apostol hosszú ideig
élt Efezusban. ApCsel
18:19, 19, 20:17, 1Kor
15:32, 16:8-9, Ef 1:1,
1Tim 1:3, Jel 2:1- 7 Tér-
kép: 28. 0.
Efraim Az Efraim törzsé-
nek jutott izráeli ország-
rész neve. Józs 16:4-10,
stb. Térkép: 13. o.
Efráta Betlehem korábbi
neve, vagy feltehetőleg
e~y Betlehembe beolvadt
reg~bbi települ_és neve.
1Moz 35:16, 1Sam 17:12,
Mik 5:1, Ruth 1:2
E~lón Egyike azon emóri
varosoknak, amelyeket
Józsué első támadohad-
járata meghódított. Való-
színűleg a Lákistól nem
messze, a Sefelá-domb-
vidéken, Jeruzsálemtől
nyugatra fekvő, Tell-el -
Heszivel azonos.
Egyiptom Politikailag be-
folyasos, termékeny terü-
let a Nílus mentén Kelet-
Afrikában. Az ószövetsé-
gi időkben végig kiemel-
kedő szerepet játszott,
különösen a kivonulás
ideién. , 11V]óz 46, 2Móz
1:13. Terkep: 6. o.
Ekrón A filiszteusok öt
legjelentősebb városá-
nak egyike. Júda törzsé-
nek jutott a hódítás korai
időszakában, de a tenger-
parti síkságon élő filisz-
teusokkal szemben nem
tudták meghódítani. Ami-
kor a fili szte usok legyőz­
ték lzráelt, és elrabofták a
szövetség ládáját (frigy-
ládát), járvány tört ki
minden egyes filiszteus
városban, ahová a frigy-
ládát vitték. Amikor a Jár-
vány Ekrónt is elérte, a fi -
liszteusok elhatározták,
hogy visszaadják a frigy-
ládát a zsidóknak. Ekron
ezután is a filiszteusok
városa maradt. Amikor
Ahazjá király elfordult
lzráel Istenétől, Baalze-
bubtól, Ekrón Istenétől
kért tanácsot. Az újszö-
vetségi időkben Belze-
bubot tekintették a gonosz
szellemek fejedelmének.
Józs 15:11, 45, 46, Bir
1:18, 1Sám 5:10, 6:17,
7:14, 17: 52, 2Kir 1:3-
6, Am 1:8, stb. Térkép:
Osz/A 5
Elá Jeruzsálemtől délnyu-
gatra fekvő völgy. Itt tá-
borozott Saul hada az
előtt az ütközet előtt,
melynek sorsát Dávidnak
Góliát felett aratott győ­
zelme döntötte el. 1Sám
17:2, 19, 21:10.
Elám Babilóniával szom-
szédos terület a Zagrosz
hegységvidékén. A mé-
dekkel együtt az elámiak
is részt vettek Babilónia
megdöntésében. Jeremi-
ás már Elám pusztulását
hírdette. Pünkösd napján
Jeruzsálemben elámiták
 DÁN - ESTÁÓL 45

A damaszkuszi egyenes utca, fontos kereskedelmi város is vannak. Ézs 21:2, J er

ahol Pál visszanyerte látását. volt az ó- és újszövetségi idők­ 49:34-39, ApCsel 2:9.
Ma mindkét oldalát üzletek ben egyaránt. A kis képen egy Elat (Ecjón-G eber) Ki s te -
övezik, amelyekben minden- damaszkuszi takács látható lepülés (később város)
az Akabai-öböl bejáratá-
féle áru kapható. Damaszkusz szövőszéke mellett. nál a Vörös-tenger P.art-
ján. Az izráeliták egyik ál-
lomása volt Egyiptomból
Kánaánba vezető útjuk
során. Sa lamon király
Vörös-tengeri kere ske-
delmi flottája itt állomá-
sozott. Jósafát király ké-
sőbb ugyancsak flottát
épített az öbölben, de ha-
joi egy viharban ösz-
szetörtek. A város végül
edomita uralom alá ke-
rült. 4Móz 33:35-36,
5Móz 2:8, 1Kir 9:26-27,
22:49, 2Kir 16:6. Térkép:
15. 0.
Emmaus Falu Jeruzsá-
l emtő l 13 km-nyire. Pon-
tos helye nem ismeretes.
Jézus feltámadása nap-
ján megje lent két tanítvá-
nyának, akik Emmausba
tart ottak. Lk 24: 13.
Endór Helység lzráel
északi részen, a Tábor-
hegy közelében. Saul ki-
rály az utolsó csatája
elótti éjszakán titokban
Endórba utazott, ahol a
halottlátó asszonnyal fel-
idéztette a halott Sámuel
próféta szellemét, hogy
tanácsot kérjen tőle. Sa-
ult és fiát, Jonátánt más-
nap megölték a filiszteu-
sok a közeli Gilbóá-he -
gyen. 1Sám 28. Térkép:
()sz/ 83
Eng-Gedi Forrás a Holt-
tengertől nyu~atra, ahol
Dávid menedeket lelt az
őt üldöző Saul elől. Józs
15:62, 1,Sám 24:1, stb.
Térkép: Osz/86
Erek Nagy sumér várqs
Babilónia ·déli részén, Ur
városától északnyugat
felé kb. 64 km-re. Mó-
zes első könyvében a
Föld nemzetséglistáján
t alálkozunk vele. 1Móz
10:10, Ezsd 4:9
Eskól Völ9y Hebrón mel -
lett, nevenek jelentése
„ szőlőfü rt". Amikor Mó-
zes követeket küldött az
„lgéret földjére", szedtek
az ott termő gyümöl-
csökből, fügéből, gránát-
almából, és néhány fürt
szőlőt is hoztak magukkal.
4Móz 13:23-24, 32:9,
5Móz 1:24
Estáól Telepü lés Jeruzsá-
l emtől 16 km-re nyugat-
ra, a Dán törzsének jutott
országrész határán. Ezen
a környéken nőtt fel Sám-
son, es az Ur lelke itt
kezdte indítani az Estaól-
tól nxugatra, a tengerpar-
ti s1kságon megtelepe-
dett filiszteusok ellen.
Dán törzsének Sámson
sikerei ellenére soha sem
46 BIBLIAI HELYEK
sikerült elfoglalnia a ne-
ki . iutott .terüle~et. ~ózs
15.33, 19.41, Brr 13.24-
25, 16:31, 18 Térkép:
Osz/B5
Etiópia A mai Szudán terü-
letén helyezkedett el, te-
hát nem azonos a mai Eti-
ópiával. Több 6 szövet-
ség-fordítás meghagyja az
eredeti Kús mwet.
Eufrátesz Az Oszövetség-
ben az Eufrátesz gyakran
csak úgy szerepel, mint „a
folyó". Hossza 1931 km, a
mai Törökország keleti ré-
szén ered és délkeleti
iránY.ban a Perzsa-öböl felé
folyik. A folyó a babilóniai
síkságon nyugati irányba
tolódott, így sok ősi város,
mely egyk:or a folyóparton
épült, ma az Eufrátesztől
5-6 km-re keletre fekszik.
A Mezopotámiából induló
kereskedelmi útvonal az
Eufrátesz vonalát követte
észak felé Karkemisig, ott
délnek fordult, majd Da-
maszkuszon és lzráelen ke-
resztül haladt tovább Egyip-
tpm felé. Az Eufrátesi az
Oszövetségben az Eden
négy folyójának egyike.
1Moz 2:14, 15:18, stb. Jel
9:14, 16:12 Térkép: 8. o.
F,iladelfia Város a római
Azsia provinciában (a mai
Alasehir Nyugat-Török-
országban). A Jelenések
könyvében ta lálható hét
levél egyikén ek címezett-
je a fi.ladelf.iai gyülekezet.
Jel 1.11, 3.7-13
Filippi Város Macedónia
(Eszak-Görögország) part-
jainál Neápolisztól 12 km-
re. Nevét Macedóniai Fü-
löpről nyerte. Filippit Kr. e.
168-ban a Római biroda-
lomhoz csatolták. Itt volt
Antóniusz és Oktáviá-
nusz (Augusztusz) neve-
zetes ütl<özete Brutusz-
szal és Cassziusszal. Ké-
sőbb Augusztusz római
kolóniává tette Filippit.
Ez a város lakosságának
ugyanazokat a jogokat és
kiváltságokat biztosítot-
ta, amilyeneket az itáliai
városok élveztek. Pál má-
sodik missziói útján ellá-
togatott Filippibe, miután
látomása volt egy mace-
dóniai férfiról, al<i az ő se-
gítségét kérte. Filippiben
alapították meg az első
keresztyén gyulekezetet
Európában. Itt jogellene-
sen bebörtönöztek Pált
és Szilászt, de később bo-
csánatkérés mellett sza-
badon engedték őket, mi-
után római állampolgár-
ságukra hivatkoztak. Pál
levelet írt a filippi keresz-
tyén gy~lekezetne~. Ap.-
Csel 16.6-40, 20.6, Fii
1:1, stb., 1Thessz 2:2 Tér-
kép: 34. o.
Filiszteusok földje lzráe l
ten9erparti területe.
Főmcia lzráeltől északra
fekvő kis állam a szíriai
partok mentén. Főbb vá-
rosai: Tírusz, Szidón és
Biblosz.
Főnix Pál római utazását
késleltették a kedvezőt­
len szelek, mé~ csak Kré-
ta déli partjainal volt a ha-
jó, amikor a nyári hajózási nek címzettjei közt is ott
idő szak végetért. A szép- taláDuk Galaciát. ApCsel
kikötőben tartott megbe- 16:6, 18:23, Gal 1:2, 1Pt
szélés során a töboség 1:1 Térkép: 29. o.
tovább akart indulni an- Galilea lzráel északi terü-
nak a vidéknek a legbiz- lete, melyről az itt találha-
tonságosabb téli kikötője, tó Genezáret-tavat Gali-
Főnix (ma Finika) felé. Pál leai-tengernek is nevez-
ellenezte a dolgot. Mégis ték. Itt nevelkedett Jé-
nekivágtak, de egy vad zus, és tanítványai közül
viharban haiótörést szen- is többen. Nyilvanos mű ­
vedtek. ApCsel 27:12 ködésének kezdetén fő­
Frígia Ország Kisázsia (a leg itt tevékenykedett.
mai Törökország) köze- Galileát az Oszövetség
pén. N,agyobb része a ró- csak elvétve említi. Terü-
mai Azs1a provinciához letét három oldalon ide-
tartozott, de Pál a Galá- gen népek vették körül,
ciához tartozó kisebb rész- akik igen erős befolyást
be látogatott. A pizídiai gyakoroltak Galilea nepé-
Antiókhra és lkónium vol- nek életére. Nagyrészt
tak a tartomány nagyobb hegyvidék borítja, de a
városai. Az Ujszövetség felszín meredeken lejt a
névszerint további három tó felé, mely 210 m-re a
frígiai várost említ: Laodí- tengerszint alatt fekszik.
ceát, Kolossét és Hierápo- Jézus korában a Római
liszt. ApCsel 16:6, 18:23, Birodalom fontos útjai
Kol 1:1, 4:13, Jel 3:14- 22 haladtak át Galileán. la-
Gád Gád törzsének jutott kossága főleg földműve ­
országrész neve. Koráb- léssel és kereskedelem -
ban a Jordántól keletre mel foglalkozott, illetve a
(Gileád déli részére) eső tó parti telepi,ilések halá-
emóri királysághoz tarto- szattal. Az Ujszövetsé~ ­
zott. Józs 13:8-13 Tér- ben említett városok es
kép: 13. o. kisebb falvak közt - mint
Galácia Római r,rovincia Názáret (ahol Jézus fel-
Kisázsia középsó részén.
Közpon!ja Ancyra azonos
a mai Törökorszá!:J fővá­
rosával (Ankara) . Pal Galá-
cia déli városait látoQatta
meg, a pizidiai Antokhi-
át, lkóniumot, Lisztrát
és Derbét. A Galatáknak Az efezusi színházhoz vezető
szóló levelet va l ószínűleg római oszlopsor. A kis képen
ezeknek a gyülekezetek- az arénába vezető bejáró
nek írta. Péter első levelé- látható.

nőtt), Kapernaum, Kána
és Bétsaida - sok a galile-
ai település. Ugyancsak
jelentős szerepet kai:> az
evangéliumokban a Gali-
leai-te, amelyen gyakran
támad hirtelen vihar, amit
a környező hegyekből le-
csap a szél a tóra. 1Kir
9:11, 2Kir 15:29, Ezs 8:23,
k 4:14, 5:1 -től , 8:22-26,
Jn 21, stb., Ai:>Csel 9:31
Térkép: Usz/83
Gariz1m Hegy Samá riá-
ban, ahonnan Isten áld á-
sát olvasták fel. Vele
szemben taláJható Ebál
'legye (lásd: Ebál). Gari -
zim később a samáriaiak
:>zent hegye lett, melyre
emplomukat építették.
Janos evangéliumában a
sam áriai asszony által
említett hegy, ahol hajda-
án ősei Istent imádták,
3 Garizimmel azonos. Az
ő si samáriai templomot a
·égészek a Garizim hegy
3gyik nyú lyányán találtak
11eg. 5Moz 11: 29, 27,
Józs 8: 33, Jn 4:20 Tér-
<ép: Osz/84
Gat A filiszteusok öt leg-
elent ősebb , városának
egyike az Oszövetség-
en. Amikor a filiszteu-
sok elrabolták a szövet-
ség ládáját (frigyl áda),
Gátba vitték, de a város-
ban járvány tört ki. Góliát
is Gátból származott,
tö bb más nagyerejű filisz-
te ussal eQyLitt. Később
Dávid az ot üldöző Saul
elől Gát városába mene-
<Ült. Gáti katonák is vol-
tak segítői közt, amikor
fia, Absolon lázadást szí-
tott ellene. A város több
ízben állt Júda uralma
alatt, végül pedig Kr. e.
VI II. században az asszí-
ro k kezére került . Pontos
helyét nem ismerjük.
ózs 11: 22, 1Sám 5,
17:4, 21:11-16, 27, 2Sám
15:18, 2Kir 12:18, 2Krón
11:8, 26:6
Gát-Héfer Helység Gali -
leában, Zebulon törzsé-
ek határvárosa, a későb­
bi Názéret közelében.
Jóná s próféta származási
helye. Józs 19;13, 2Kir
14:25 Térkép: Osz/B2
Gáza Az öt nagy filiszte-
us város egyike az ószö-
vetségi korban, a tenger-
parti Filiszteus-síksá~on.
Józsué elfoglalta Gazát,
de az később az i dőköz­
ben betelepült filiszteu-
sok kezére jutott. Sám-
sont Gáza börtönébe
csukták, és itt halt me_g,
amikor ledöntötte Dágon
templomát. Amikor a fi-
li szteusok magukkal vit-
ték a frigyládát, Gázát is
járvány sújtotta más vá-
rosokkal együtt. A város
fontos szerepet játszott
az Egyiptom felé irányuló
kereskedelemben. Előbb
Ezékiás, Júda királya fog-
lalta el, azután az asszír
se.reg~k, ,majd az,~gy_\pto­
m1 farao. Az UJszovet-
ségben egy magasrangú
etiópiai udvari tisztviselő
történetében hallunk a
városról. Fülöp Jeruzsá-
lemből Gázába tartott,
amikor találkozott az em-
lített tisztviselővel, és hir-
dette neki a Jézusról szó-
ló örömhírt. Józs 10:41,
8ir 16, 1Sám 6: 17, 2Kir
18:8, Jer 47.., ApCsel
8:26 Térkép: Osz/A6
Geba Város 10 km-re
északra Jeruzsálemtől,
szemben Mikmásszal,
azonos a mai Dzsebával.
Lévita város, Benjámin
t örzse birtokában. Saul
hadsere_ge itt táborozott
fővárosaval, Gibeával
szemben, míg a fili szteu-
sok Mikmásznál gyüle-
keztek. Az ország ketté-
szakadása után Geba
Júda királyságának é,sza-
ki határa lett, azért Aszá
király erőddé építtette ki.
Mikmászhoz hasonlóan a
Jeruzsálem ellen induló
asszír hadsereg útvonalá-
ba esett, így lakóit elhur-
colták, de a babilóniai
f<?,gság ,után újra benépe-
sult. Jozs 18:24, 21:17,
1Sám 13:16, 1Kir 15:22,
2Kir 23:8, 1Krón 6:45,
Ezs 10:29, Ezsd 2:26,
Neh 7; 30, Zak 14:10 Tér-
kép : Ü$,Z/85
Gebál Osi főníciai város,
mely a görög Byblos né-
ven vált ismertté. A mai
Libanon tengerpartján,
Berytustó l (a mai Bejrút)
északra épült. Amikor Jó-
zsué megöregedett, azt
mondta neki az Ur: „.„pe-
dig mé~ igen sok birtokba
veendó maradt az ország-
ban ." Ezek közé tartozott
Gebál is. Később, Sala-
mon idejében gebáli mes-
t erek faragták ki a geren-
dákat és köveket Sala-
mon templomához. Ezé-
kiel próféta Tírusz pusz-
tulásáról szólva emlegeti
Gebál szakavatott hajó-
építőit. Józs 13: 5, 1Kir
5:32, Zso lt 83:8, Ez 27:9
Gecsemáné J,elentése
„olajprés". Az Ujszövet-
ségben az Olajfák hegyé-
nek tövében, a Kidrón-fo-
lyó völgyének Jeruzsálem
fe lé nező oldalán fekvő
kertet nevezik így, ahova
Jézus és tanítványai
gya~ran elláto_gattak. J,ú-
das ismert e Jezus tartoz-
kodási helyét, és idevezet-
te a katonákat azon az éj-
szakán, amikor Jézust le-
tartóztatták. Mt 26:36-56,
Mk 14:32- 51, Lk 22:39,
Jn 18:1 - 12
Genezáret Helység a
Galileai -tenger nyugati
Rartján, melyről a tavat
Genezáret-tónak nevezik.
Lásd még Galilea, Kinne-
ret. Mk 6:53, Lk 5:1
Gerár Város a Negevben,
8eérs~ba és Gáza között,
ahol Abrahám és Izsák
tartózkodtak. Saját, biz-
tonsága érdekében Abra-
hám azt mondta felesé-
géről , Sáráról, hogy a
nővére, ezért Abemelek,
Gerár királya feleségül
akarta venni Sárát, de Is-
t en ezt megakadályozta .
1Móz 20, 26, ,2Krón
14:12- 13 Térkép: Osz/A6
Gesúr Szíria egyik déli ki -
rálysága és városa. Dávid
Gesúr királyának leányát
vette felesegül. Fiuk Ab-
solon Gesúrba menekült,
miután bosszúból megöl-
te féltestvérét, Amnont,
a húgán, Támáron esett
gya_lázatért . Józs 12: 5,
2Sam 3:3, 13:38
Gézer Kánaáni város, me-
lyet Józsué meghódított.
A dombvidéken a Jáfó-
ból Jeru zsálembe veze-
tő teng erparti út mentén
f eküdt . Gézer egy ideig
Egyiptom f ennhatósága
alá tartozott, majd az
egyik fáraó leánya hozo-
manyként Salamon ki-
rálynak ajándékozta. Sa-
lamon Hácorral és Me-
9iddóval együtt erőddé
epítette ki. A régészeti
feltárások során itt került
~lő ,~ „gézeri kalendá-
rium . Jozs 10:33, stb.,
1Kir 9:15 - 17 Térkép
Osz/A 5
Gibea Hegycsúcson
épült város Jeruzsálem-
tói 4 km-re északra. Saul
király székhelyeként vált
ismertté. A lakói által el-
követett bűn miatt, tragi -
kus körülmények közbtt
elpusztították a várost a
bírák korában. A mai Tell-
el-Full helyén állt, ahon-
nan Jeruzsálem külvá -
ro~ára ny_íli k kilátás. !3ir
19.12-20.48, , 1Sam
10:26, s,tb., Ezs 10:29
Térkép: Osz/B5
Gibeon Város Jeruzsá-
l emtől 10 km -re észak-
nyugatra. Jerikó és Aj el-
foglalása után, a gibeo-
niak csellel rávették
Józsuét, hogy szövetsé-
get kössön velük. Saul ki-
rály később megszegte a
szerződést. Dávid embe-
rei a gibeoni tónál vívtak
csatát Saul fiának, lsbó-
setnek a híveivel, hogy
eldöntsék melyikük le-
gyen a király. Egy ideig a
szent sátrat (tabernáku-
lum) is Gibeonban tartot-
ETIÓPIA - GILGÁL 4 7
ták, és Salamon király is
ott mutatott be áldoza-
t ot. Gibeoniak is segítet-
t ek Nehémiásnak Jeru-
zsálem falainak újjáépíté-
sében. A régészek egy
hatalmas göaröt tártak
fel Gibeonban, benne egy
hatalmas vízaknához
(víztározóhoz) vezető lép-
csővel. Rengeteg korsó-
fül került innen elő, rajtuk
a Gibeon szóval és a tulaj-
donos nevével. A váro s
Kr. e. VII. században a
bortermelés egyik jelen-
tős központja lehetett.
Józs 9, 2Sám 2:12 - 29,
20:8, 21, 1Kir 3:4, 1Krón
21:29, Neh 3:7 Térkép:
Osz/85
Gihón Gihónnak nevez-
t ék azt a forrást, amely
annak a hegynek a lábá-
nál fakadt, amelyre a régi
Jeruzsálem épült. A for-
rás vize biztosította J e-
ru zsálem csaknem teljes
vízellátását. Salamont, ap-
ja, Dávid parancsára, itt
kenték fel királlyá, hogy
megakadályozzák riváli -
sa, Adonijjá tró nrajutá-
sát. A forras vize később
létfontosságúvá vált a
város biztonsága szem-
pontjából, ezért Ezékiás
király alagutat építtetett
a hegyen keresztül, így
hozta be a vizet a város-
ba. Az alagút még ma is
létezik, és a víz a Siloám -
t avához érkezik. (Lásd:
Siloám). 1Móz 2:13, 1Kir
1, 2Krón 32:30, 33:14
Gilbóa Hegyvonulat Pa-
lesztína északi részén,
mely a Jordán folyóig ter-
jedó mély Jezréel-völgyre
néz. Saul király és had-
sere9e itt vívta utolsó
csataját a filiszteusok el-
len, amelynek során Saul,
Jónátán és két testvére
életét vesztette. 1Sám
28:4, 31:1, 8, 2Sám 1:21,
1Krón 10:1, 8 Térkép:
Osz/83
Gileád A Jordántól kelet-
re fekvő hatalmas terület,
mely a Holt-tenQertől
észak f elé nyúlik. Ruben,
Gád és Manassé foglal-
ták el a gulyáiról és nyá -
jairól híres kiváló legelő­
területet. Másik híressé-
ge a „gileádi balzsam''
néven ismert gyanta vagy
fűszer. Sebei< gyó_gyítá-
sára, de illatszerkent is
használták. Jáir, Jefte és
Illés próféta Gileádból
származott. 1Móz 37:25,
Józs 17:1, ,Bir 10:8, 11,
1Kir 1,7:1, EnEn 4:1 Tér-
kép: Osz/C3
Gilgál Helység Jerikó és a
Jordán-folyó között. A
zsidók itt táboroztak, mi -
után átkeltek a folyón,
majd emlékkövet áll1tot-
48 BIBLIAI HELYEK
tak fel, hogy örökre emlé- (asszír: Khabur) az Eufrá-
kezzenek erre az ese- tesz egyik mellékfolY.óla.
ményre. Gilgálból indul- Gózán városa a Habor-
tak el Kánaán meghódítá- folyó mellett feküdt. 2Kir
sára, ezért szenthelynek 17:6, 18:11, 1Krón 5:26
számított, melyet Samu- Hácor Kánaáni város lzrá-
el, lzráel bírája körútja so- el északi részén. Jábin,
rán többször meglátoga- Hácor királya a szomszé-
tott. Gilgál Illés és Elizeus dos népekkel szövetség -
történetében is szerepel. re lépett Józsué ellen, de
Elizeus Gilgálban egy fa- vereséget szenvedett, és
zék mérgezett ételt tett Hácort felperzselték. Egy
ehetővé. Hóseás és másik hácori király felett
Amosz próféták elítélték Sárák és Debóra diadal-
a gilgál1 áldozatbemuta- maskodott. Salamon ki-
tást, mint értelmetlen és rál,y ,újjáépítette és í)leg-
haszontalan szertartást. eros1tette a varost
Józs 4:20, Bir 3:19, 1Sám Megiddóhoz és Gézerhez
7:16, 10;8, stb., 2Sám hasonlóan. Kr. e. VIII. szá -
19:16, 2Kir, 2:1, 4:38-41, zadban az asszírok lerom -
r,lós 4:15, Am 4:4 Térkép: bolták a várost. Az ásatá-
Osz/C5 „ sok során egy felső és
Gomora Az ún. Otváros egy alsó város került a
egyike, ma valószínűleg a felszínre, amelynek virág-
Holt-tenger mélyén fek- korában mintegy 40 ezer
szik. Gomora Sodomával lakosa lehetett. Az alsó
együtt elpusztult me~­ várost Kr. e. XIII . század-
átalkodottsága, ,90noszsa- ban rombolták le (Józsué
ga és romlottsaga miatt. korában). A Salamon ide-
Sodorna és Gomora neve jéből származó városka-
az egész Bibliában úgy pu és falmaradvány ha-
kerül elő, mint figyelmez- sonló az ugyanebben az
tetés az eljövenaő ítélet időben átépített Gézer és
napjára. Jézus azt mond- Megiddó városának épít-
ja, hogy azokra a váro- ményeihez. Hácor neve
sokra, amelyek nem hall- előfo rdul babilóniai és
gatják meg tanítványait, egyiptomi szövegekben,
rosszabb sors vár az ítélet az un. amarnai levelek-
napján, mint Sodomá- ben, és természetesen a
ra és G,omorára. 1Móz 14, Bibliában. Józs 11, Bir 4,
19, Ezs 1:9 - 10, (Ez 1Kir 9 ·15, 2Kir 15:29 Tér-
16:48-50), Mt 10:15 kép: 0 sz/C2
Görögország Nagy Sán- Hamát Azonos a mai Ha-
dor nódításainak követ- mával Szíriában, az
keztében lzráel (a Föld- Oronté sz-fo lyó partján.
közi-tenger keleti me- Az ószövetségi korban
dencéjének országaival Hamát fontos szerepet
együtt) görög uralom alá játszott, egy kis királyság
került. A görög civilizá- fővárosa volt, és a Kis-
ció, kultúra és gondolko- ázsiából délre, lzráelbe és
dás igen erős befolyást Egyiptomba vezető ke-
gyakorolt mindenütt . a reskedelmi út mellett fe-
Krisztust megelőző év- küdt. Az ún. hamáti utat,
századokban, és az új- kissé délebbre lzráel ideá-
szövetségi időkben. Dán lis északi határának te-
11, Jn 1~ :2Q, ApCsel 6, kintették. Dávid és Sala-
17, 18 Terkep: 29. o. mon uralkodása idején
Gósen Termékeny terület lzráel békeszövetséget
Egyiptomban a Nílus ke- kötött Hamát királyával,
leti deltavidékén. Amikor Tóival. A várost az asszí-
Jákób és családja József rok foglalták el, és lakó-
hívására Egyiptomba inak egy részét lzráel-
ment, Gósenben teieped- be hurcolták. Először Né-
tek le. Nyájaik számá ra jó kó fáraó (a Kárkemisi üt-
legelőket találtak itt, es közet előtt), majd Na-
közel voltak a fáraó udva- bukadneccár Babilon ki-
rához is. Az Egyiptomból rálya rendezte be itt egy
való kivonulást megelő­ idóre főhadiszállásat.
zően, Isten megvédte az Józs 13:5, 2Sám 8:9-11 ,
lzráelieket Gósenben az 1Kir 8:65, 2Kir 17:24,
Egyiptomot sújtó csapá- 18:34, 2Krón 8:4, stb.
soktól. 1Móz 45:10, 2Móz Hárán Város a mai Török-
8:18, stb. Térkép: 10. o. ország délkeleti részén,
Gózán Az asszírok ide az Eufrátesz egyik mel-
hurcolták Samáriából a lékfolyója, a Balik partján.
zsidókat. Valószínűleg Itt telepedett le Abrahám
azonos a Hábór partján atyja, T,áré, miután el-
fekvő mai Tell-Halaffal hagyta Ur városát; és Já-
Szíria északkeleti részén. kób is itt szol~álta Lá-
2Kir 17;6, 19:12 bánt. Háránon athaladt a
Hábór Eszak-szíriai folyó Ninivét a szíriai Aleppóva l
összekötő fontos keres-
kedelmi útvonal, mely
délre Tírusz kikötője felé
vezetett. Az asszírok ki-
építették, és megtették
tartományi fővárosnak,
majd Ninive bukása után
három évig Asszíria fővá­
rosa lett. Babilónia Kr. e.
609-ben foglalta el. 1Móz
11:31, 12:4-5, 29:4, stb.,
2Kir 19:12, Ez 27:33 Tér-
kép: 8. 0.
Harmagedón/lásd:
Megiddó
Harod Forrás, amely mel-
lett Gedeon táborozott,
és ahol kiválasztotta né-
péből harcosait aszerint,
hogy ki hogyan ivott a
forras vizéoól. Gedeon
azt a 300 férfit vitte ma-
gával, akik a vizet elővi­
gyázatosan, állva szür-
csölték, nehogy meglep-
jék őket. Harod Palesztí-
na északi részében volt,
valószínűleg a Gilbóa-
he~y egyik északnyugati
nyulványán (Ain Jalud).
B1r 7:1-8
Hebrón Város a Júdeai-
hegyekben 935 m-re„ a
tengerszint felett. , Osi
neve Kirjat-Arba. Abra-
hám és családja BYakran
táborozott Hebron mel-
lett, majd megvásárolta a
makpélai barlangot a
hebróni hettitáktól, (lásd:
Makpéla). A Mózes által
külddtt tizenkét kém elju-
tott Hebrónig, amely ké-
sőbb Kálébnak jutott osz-
tályrészül. Hebrónt me-
nedékvárosnak jelölték
ki, és a léviták városai kö-
zé tartozott. Dávid szék-
helye volt, mielőtt elfog-
lalta Jeruzsálemet. Abso-
lon pedig Hebrónból irá-
nyította felkelését . Ké-
sóbb a babilóniai szám-
űzetés után ide is visz-
szatértek a zsidók. 1Móz
13:18, 23, 35:27, 37:14,
4Móz 13:22, Józs 14:6 -
15, 2Sám 2:1-4, 15:9-
10, Neh 11:25 Térkép:
Osz/ B6 , meghódították ezt a terü-
Héliopolisz/lásd: On
Hermón Hegység Liba-
non és Szíria liatárán.
Legmagasabb csúcsa el-
éri a 2750 m-t, a Bibliá-
ban Szirjónnak is nevezik.
Tetejét csaknem egész
évben hó borítja, a meB-
olvadó hó és jég a Jordan
vizének egyik fő forrása.
Hermán-hegye közel van
Cézárea Filippihez és
valószínűleg azonos a
11magas heggyel", a me9-
dicsoülés hegyével. 5Moz
3:9, Józs 12:1, stb., Zsolt
42:7, 133:3, Mt 17:1, stb.
Térkép: Usz/C1
Hesbon Város a Jordán
folyótól keletre, amely
először Móábhoz, majd
az emóriakhoz tartozott,
végül pedig Rúben és
Gád tör?sének birtokába
került. Ezsaiás és Jere-
miás idejében érte el vi-
rágkorát. 4Móz 21:25-
30, 32:37, Ez~ 15:4, Jer
48:2 Térkép: Osz/C5
l:lierápolisz Város a római
Azsia provinciában, a je-
lenlegi Törökország nyu-
gati részén. Pál apostol a
Kolosséiaknak írt levelé-
ben megemlíti a közelben
levő Laodiceát és Hierá-
poliszt. A hierápoliszi me-
legvízforrások az évszá-
zadok folyamán fantasz-
tikus v ízesésszerű formá -
vá kövesedtek. Ezért be-
cézik Hierápolisz teraszát
Pamukkalénak (pamut-
kastély). Kol 4:13
Hinnóm Völgy Jeruzsá-
lem déli részén, amely
egyben határ volt Júda
és benjámin tör,zseinek
területe között. Aház és
Manassé itt emeltek
szentélyt Moloch isten-
nek, akinek tiszteletére
még gyermekeket is ál-
doztak. A szentélyt Jó-
siás király leromboltatta.
Jeremiás is elítélte a Hin-
nóm-völgyi bálványimá-
dást. Késóbb a város sze-
métlerakó és szemét-
égető helye lett, ami
nyilvánvalóan a pokol ké-
pét idézte fel. A „gyehen-
na" szót, mely a Hinnóm-
völgye elnevezés görög
változata 11 pokol" érte-
lemben kezdték használ-
ni. Józs 15:8, 18:16, 2Kir
23:10, 2Krón 28:3, 33:6,
Jer 7:31, 19:2, 32:35
Holt-tenger Lásd Sós ten-
ger és Arabá.
Hóreb A Sínai-hegy má-
sik elnevezése.
Hormá RéBi város Kána-
án déli reszén, egykori
helye pontosan nem is-
mert. Engedetlenségük
miatt a zsiaók vereséget
szenvedtek a kánaániak-
tói Hormánál. Később
letet, és Júda törzsének
adták. 4Móz 14:39-45,
21:3, Józs 15:30
IJ::lumea Az ószövetségi
Edóm görög elnevezése.
Az újszövetségi időkre
sok edomita telepedett
meg a Jordántól nyugat-
ra, ~alesztina forro, szá-
raz déli részén, azért ezt
a területet is ldumeához
tartozónak tekintették.
Heródes király is ldumeá-
ból származott. Sokan
még e messzi déli vidék-
ről 1s elmentek Galileába,
hogy Jézust láthassák.
Mk 3:8 Térkép: Usz/87
lkónium Mai neve Kenya,
Törökorszá~ központi vi-
dékének deli részén fek-
 GOMORA - IKÓNIUM 49

A D

Dór.

Sárón

.samária
Sárón-síkság • Tirccí
Síkem • D. Ébá!-hégY,.
ÍJ.
GarizimJhegy
•Afék IZRÁEL , • Siló
Joppé
Timnat-Szera •

B'ét-Hórón

Gézer.
Sórek
Ekrón•
Timná Kirját-Jeárim
• Estáól
Libná
Asdód •

Askelon •

iáza.
50 BIBLIAI HELYEK
szik. Pál apostol prédikált
és heves ellenállásra ta-
lált lkóniumban is, mely
akkor a római Galácia tar-
tomány egyi.k városa. volt.
ApCsel 13.51, 14.1-6,
19, 22, 2Tim 3:11 Térkép:
37. 0.
lllíria Az Adriai-tenger ke-
leti partján vé~ighúzódó
római tartomany neve.
Nagyjából azonos a mai
Jugoszlávia területével.
Déli részét Dalmáciának
is nevezték (lásd: Dalmá-
cia). Pál a Rómaiakhoz írt
levelében megemlíti,
hogy messze földön hir-
dette az evangéliumot,
Jeruzsálemtől kezdve
nyugatra, egészen lllíriá-
ig. Más helyen nem törté-
nik említés Pál lllíriában
végzett munkájáról. Róm
15:19 Térkép: 28. o.
lssakár A Genezáret-tavá-
tól délre és a Jordántól
nyugatra eső terület, lssa-
kár törzsi birtoka. Józs
19:17-23 Térkép: 13. o.
lturea Nevét csak Lukács
evangéliumában találjuk
me~, ahol Lukács Keresz-
teló János tevékenysége
kezdetének pontos idő­
beli meghatarozását ad-
ja. Fülöp, Nagy Heródes
fia uralkodott ltureában
és Trachonitiszben. Az itu-
reaia k valószínűleg az
ószövetségi Jetúr nem-
zetségből származó vad
hegyi törzsek voltak. Da-
maszkusztól nyugatra, a
Jordán forrá sv1dékétől
északra eső területen él-
tek. Lásd még~ Trachoni-
tisz. Lk 3:1, 1Móz 25:15,
1Krón 5:19 Térkép: Usz/C1
lzráel A tizenkét törzs ál-
tal elfoglalt terület. Mi-
után Salamon meghalt és
birodalma kettészakadt,
az lzráel nevet az ország
északi részére hasznáí-
ták, melybe Júda és Ben-
jámin nem tartozott bele.
Jabbók Mai neve Zerka, a
Holt-tenger és a Galileai-
tenger kozött ömlik kelet-
ről a Jordánba. Jákób a
Jabbók-gázlónál kü7dött
meg egy angyallal. Adám
- az a hely, ahol a Jordán
vize gátként feltornyo-
sult, hogy a z~idók átkel-
hessenek az l~éret Föld-
jére - a Jabbok torkola-
tánál található. A Biblia
határfolyóként is említi.
1Móz 32:22-30, 4Móz
21:24, 5Móz 3:16, Bir
11:13 Térkép: 6 sz/C4
Jábés-Gileád Város a
Jordán keleti partján. Mi-
vel a b conjámini asszonyo-
kat a birák korában egy
polgárháborúban megol-
ték, a benjáminiak Já-
bés-Gileádoól szereztek
maguknak feleséget.
Amikor Jábést az ammó-
niaiak ostrom alá vették,
Saul király a város segít-
ségére sietett. Később
jábési férfiak életüket
kockáztatták, hogy Bét-
seán várfaláról elhozzák
Saul holttestét. Bir 21,
1Sámó 11, 31:11-13 Tér-
kép: sz/C4
Jáfó Az acrei (haifai)
öböltől délre, Tel-Aviv kö-
zelében található a Föld-
közi-tenger izráeli partvo-
nalának egyetlen termé-
~etes kikotője: Jaffa (az
()szövetségben: Jáfó, az
Ujban: Joppé). Jeruzsá-
lemnek a tőle 56 km-re
fekvő Jáfó szolgált ki-
kötőül. A városnak hosz-
szú története van. Kb. Kr.
e. 1400-ban az egyiptomi
Amarna Levelek mar em-
lítik, Jónás Jáfóból indult
halával Tarsís (Spanyolor-
szag) felé. Dorkasz (Tábi-
ta) , akit Péter támasztott
fel, Joppéból származott.
Péter Joppéban látta lá-
tomását a "tiszta" és
11 tisztátalan" állatokról.
Innen indult Kornéliusz-
nak, a római tisztnek a
házába, és látta meg,
hogy Isten a nem-zsidók
közott is munkálkodik.
2Krón 2:15, Jón 1:3, Ap-
Csel 9:36-43, 10 Térkép:
Usz/A4
Jáván Jáfet egyik fia. Já-
ván azoknak az ősat~a
volt, akik közé valószínú-
leg a Görögországban és
Kisázsiában a korai idő­
szakban élő kereskedő
népek is tartoztak. A név
valószínűleg összefüg-
gésben áll a görqg lóniá-
val is, amely ma Törökor-
szág nyugati részén
fekszik . Az Oszövetség
későbbi fejezeteiben ez-
zel a_névvel jelölik Gö.rö9-
orszagot, vagy a gorogo-
ket. 1Mói 10:2, 1Krón
1:5, 7, Ezs 66:19, Ez
27:13
Jazér Emóri város a Jor-
dán keleti partján. Az iz-
ráeliták elfoglalták, és
Gád törzsének birtoka
lett. Híres bortermő vi-
dék. 4Móz 21:32, Józs
13:25, 1Krón 26:31, Ezs
16:8-9 Térkép: Osz/C4
Jebúsz Jeruzsálem ko-
rábbi neve.
Jerikó Város a Jordán-fo-
lyótól nyugatra, 250 m-re
a tengerszint alatt, 8 km-
re a Holt-tenger északi
csücskétől. Jerikó édes-
vízi forrása oázist vará-
zsol a sivatag közepére,
ezért pálmák városának
is nevezik. A város ellenő­
rizte a Jordán gázlóit ,
amelyeken Józsué kémei
is átkeltek. Jerikót jól ki-
épített erődítmény védte;
ez volt az első komolyabb
akadály, melyet a honfog-
laló törzseknek le kellett
győzniük. Józsué első
győzelmét Jerikó bevéte-
íével ;:iratta. A bírák korá-
ban Ehúd Jerikóban ölte
meg E~lónt, Móáb kirá-
lyát. llles és Elizeus idejé-
ben a város sok prófétá-
nak nyújtott otthont. A
babilóniai fogságból való
visszatérés után jerikóiak
is résztvettek Jeruzsálem
falainak újjáépítésében.
Az Ujszövetségben Jézus
Jerikóban gyógyította
meg a vak Bart1meust,
Zákeus a jerikói vámsze-
dő pedig teljesen megvál-
tozott Jézus tanításainak
hatására. Az irgalmas sa-
maritánus története is a
Jeruzsálemből Jerikóba
vezető úton játszódik. Je-
rikó története évezredek-
re nyúlik vissza. Az el-
ső település Kr., e. 6000
előtt épült. Abrahám,
Izsák és Jákób korában,
Jerikóban már civilizált
városi élet folyt. A régé-
szeti feltárások során Kr.
e. 1600-ból származó sí-
rokból finom kidolgozású
kerám ia, fából készült bú-
torok, kosarak és bera-
kással díszített dobozok
kerültek elő . Józs 2, 6, Bir
3:13, 2Kir 2, Neh 3:2, Mk
10:46, Lk 19:1-10, 10:30
Térkép: Osz/C5
Jeruzsálem lzráel első ki-
rályainak, később pedig a
déli Júda királyságának
fővárosa, a világ egyik
leghíresebb városa. Jeru-
zsálem a Júdeai hegyek-
ben épült 770 m ma-
gasan, távol a tengertől
és a folyóktól. A he~y,
amelyre a város telepult,
az északi oldalt kivéve
mindenütt meredeken
lejt a körülötte húzódó
mély völgyek felé. A kele-
ti oldalon, ahol a temp-
lom is található, Jeruzsá-
lem és az Olajfák hegye
között húzódik a Kidron-
völgye. A Hinnem-völgy
déli és nyugati irányban
veszi körul a várost. Eg'i
harmadik, a középsó
völgy pedig keresztülszeli
Jeruzsálemet, és elvá-
lasztja a keleti oldalon el-
helyezkedő templomot
és Dávid városát a felső,
nyugati városrésztől. Je-
ruzsálem valószínűleg
azonos az ószövetsé~ 1
Sálemmel, melyoek kira-
lya Melkisédek, Abrahám
idején uralkodott. Bizto-
san tudjuk, hogy Kr. e.
1800-ban már lakott tele-
pülés volt. Mielőtt Dávid
elfoglalta és székhelyévé
tette a jebúsziak várerőd­
je volt (Jebúsz). Dávid
telket vásárolt a templom
építéshez, és Jeruzsá-
lembe hozta a szövetség
ládáját (frigyláda). A
szentélyt Dávid fia, Sala-
mon építette fel, és ettől
kezdve Jeruzsálem a
„Szent Város" lett, nem-
csak a zsidók, hanem ké-
sőbb a keresztyének és a
mohamedánok számára
is. Salamon a templom
körül csodálatos palotá-
kat és középületeket épít-
tetett. Jeruzsálem politi -
kai és vallási központ lett,
ahova messzi vidékről is
elzarándokoltak az éven-
kénti nagy ünnepekre.
A város Salamon halála
és a királyság kettészaka-
dása után némileg visz-
szaesett. Ezékiás, király
uralkodása alatt (Ezsaiás
próféta idején) az asszí-
rok ostrom alá vették . A
király a vízellátás bizto-
sítására megépítette a
Siloám-csatornát, ame-
lyen keresztül a városba
hozta a vizet. A város el-
len támadó szomszédo s
birodalmak királyait szá -
mos alkalommal a temp-
lom és a város által fel-
ajánlott kincsekkel sike-
rült megbékíteni. Kiváló
stratégiai helyzete és erő ­
dítményrendszere ellené-
re Nabukadneccár, Babi-
lóna királya Kr. e.
597-ben ostrom alá vet-
te, és Kr. e 586-ban nem-
csak elfoglalta, hanem le
is rombolta a várost,
templomával együtt,
melynek kincseit a hódí-
tók magukkal vitték. A la-
kosságot fog ságba hur-
colták, a városfalakat
ledöntötték. "Jaj, de ma-
gára maradt az egykor
oly népes város!" - írja a
Siralmak szerzője -, 11 El -
vesztette oltárát az Ur, ~! ­
hagyta szentélyét. „ Az Ur
akarta, hogy lerombolják
Sion leánya várfalát." Je-
ruzsálem ezután csak-
nem ötven évig romok-
ban hevert. Kr. e. 538-
ban a száműzötteknek
megengedték, hogy ha-
zatérjenek. Zerubbábel
vezetésével újjáépítették
a templomot. A városfa-
lak felhúzásánál Nehé-
miás irányította a munká -
latokat. Kr. e. 198-ban Je-
ruzsálem a Görög biroda-
lom részeként a szíriai
szeleukida királyok irányí-
tása alá került. IV. Ant10-
chu s Epiphanes sze-
leukida király erőszakos
hellenizálással próbálko-
zott, és kifosztotta, meg -
gyalázta a templomot. A
zsidók Júdás Makkabeus
vezetésével fellázadtak,
kivívták szabadságukat

és Kr. e. 164-ben a temp-
lomot újraszentelték. Je-
ruzsál em kis ideig él-
vezhette az önállóságot,
mert a Kr. e. 1. század kö-
zepén bevonultak a város-
ba a rómaiak. Nagy Heró-
des, aki a rómaiak támo-
gatásával került a trónra,
nelyreállította Jeruzsále-
met, és nagyszabású épít-
kezésbe fogott, többek
között egy csodálatos új
templomot is építtetett.
Mária ebbe a templomba
vitte el bemutatni a cse-
csemő Jézust, aki a Pász-
ka ünnepére szüleivel is-
mét odalátogatott, ami-
kor betöltötte a tizenket-
tedik életévét. Felnőtt ko-
rában is rendszeresen el-
járt Jeruzsálembe, hogy
részt vegyen a vallási ün-
nepeken, gyógyítson és
tanítson. Letartóztatása,
tárgyalása, keresztrefeszí-
tése és feltámadása is
mind Jeruzsálemben tör-
tént. A tanítványok hetek-
kel Jézus feltámadása
után még mindig a város-
ban tartózkodtak. Ekkor,
a pünkösd ünnepén a
Szentlél~k új emberré tet-
te őket. lgy az első keresz-
tyén gyülekezet Jeruzsá-
lemben jött létre, és innen
terjedt el szerte a világ-
ban. A jeruzsálemi keresz-
tyének az egyház korai
időszakában vezető szere-
pet játszottak. Az a talál-
kozo, amelynek során
megvitatták a nem -zsidó
keresztyének helyzetét,
szintén Jeruzsálemben
zajlott. Kr. u. 66-ban a zsi-
dok fellázadtak a rómaiak
ellen. Kr. u. 70-re a római -
ak visszanyerték ellenőr ­
zésüket Jeruzsálem fe-
lett, lerombolták a város
védelmi rendszerét és a
templomot. Constantinus
uralkodása idejére - Kr. u.
IV. század - a lakosság
t öbbsége keresztyén lett,
és sok új templomot épí-
tettek. Kr. u. 637-ben Je-
ru zsálemet elfoglalták az
arabok, és a város kisebb-
nagyobb megszakítások-
kal az ő kezül<ben maradt
egészen 1948-ig, a mo-
dern lzráel állam me~­
alakulásáig. A szerződes
értelmében Jeruzsálemet
kettéo sztották, lzráel
1967-ben fennhatósága
alá yonta az eg~sz várost.
1Moz 14:18, Jozs 15:63,
2Sám 5, 1Kir 6, Zsolt
48, 122, 125, 1Kir
14:25-26, 2Kir 12:18,
18:13 - 19:36, 20:20, 25,
Ezsd 5, Neh 3-6, Lk 2,
19:28- 24:49, stb., Jn
2:23-3:21, 5,J.. 7:10-
10:42, st.b., Apl..sel 2, 15
Térkép: Osz/B5
Jezréel Város, és az azt
környező síkság lzráel
északi részén, kózel Gil-
bóa hegyéhez. Saul a gil-
bóai csata előtt egy for-
rásnál táborozott a dék és a Holt-tengerrel
Jezréel völgyében. Aháb
királynak palotája vo lt
Jezréelben. Ez az a hely,
ahol Nábót szőlőjének
szomorú története meg-
esett. Az izráeli Jórám k.1-
rály Jezréelbe ment, hOQY
felgyógyuljon sebeibol.
Jézabel királynőt pedig_ itt
ölték meg. 1Sám 29:1,
1Kir 18:45-46, 21, 2Kir
8:29, 9:30-37 Térkép:
Osz/B3
Jibleám Kánaáni város lz-
ráel északi részén kb. 14
km-re délkeletre Megid-
dótól. Jéhu itt ölte meg
Aházját, Júda királyát.
Józs 17:11 - 12, 2Kir 9:27
Térkép: Osz/83
Jordán lzráel főfolyója,
melyre a Biblia állandóan
hivatkozik. A Jordán mesz-
sze északon a Hermón-
hegyen ered, és a Hule-,
majd a Genezáret-tavon
keresztül folyva a Holt-
ten~erbe ömlik. A Hule-
tótol a Holt-tenger 120
km távolságra van, de a
folyó olyan sokat kanya-
rog, hogy te~es hosszú-
sága ennek ketszeresénél
is több. A Jordán a föld
legmélyebb vetődési ár-
kában folyik. Neve azt je-
lenti, hogy „lej t ős". A
Hule-tó még 71 m-rel a
tengerszint felett van, a
Galíleai-tó viszont 210 m-
rel alatta, a Holt-tenger
északi csücske pedig már
397 m-re van a tenger-
szint alatt. A Jordán vö l-
gyének északi része ter-
mékeny, a déli rész
viszont, a Holt-tenger
felé közeledve sivatagos,
bár a part mentén sűrű
dzsungel nő. A Jordán
le~fontosabb mellékfo-
lyoi a Jarmúk és a Jabbók
folY,ók; mindkettő kelet
felól torkollik a Jordánba.
A nyár fo lyamán sok ki-
sebb mellékfolyó teljesen
kiszárad . Józsué Jerikó
közelében kelet felől, a
Jordánon át, vezette lzrá-
el népét az lgéret Földjé-
re. Absolon lazadása ide-
jén Dávid a Jordánon
keresztül menekült. Illés
és Elizeus közvetlenül Il-
lés elragadtatása előtt
keltek át a Jordánon. El i-
zeus azt mondta a szíriai
hadseregparancsnoknak,
Naamánnak, hogy mosa-
kodjon meg a Jordánban,
és me_ggyogyul. Keresz-
telő Janos a Jordánban
keresztelte meg többek
között Jézust is. Józs 3,
2Sám 17:20-22, 2Kir
2: 6-8, 13-14, 5, Jer
12:5, 49:19, .Mk 1:5, 9,
stb. Térkép: Osz/C4
Júda A Jeruzsálemtől
délre eső júdeai hegyvi-
határos pusztasá~: Júda
törzs i területe. Kesőbb a
déli királyság neve. Fővá­
rosa: Jeruzsálem. Józs
15, 1Kir , 12:21, 23, stb.
Térkép: Osz/B6
Júdea~úda görög ill. latin
neve. Altalát5an az ország
déli részét jelenti, melY,-
nek Jeruzsalem volt a fó-
városa. Néha viszont az
egész ország neveként is
használják, oeleértve Ga-
lileát és Samáriát is. A
„Júdeai-pusztaság" a kappadóciai zsidók is vol-
Holt-tengertől nyugatra
e l terülő sivatag. Mt 2:22,
Jn 4:3, (az „egész or-
szág " értelmében Ap-
Csel 2:9)
Kádés-Barnea Oázis és
te lepülés a sivatagban
Seérsebától délre. Már
Abrahám idején említi a
Kedo rl áómer és szövet-
ségesei által indított had-
járatban. Kádés közelé-
ben történt, hogy
~ágárnak megjelent az
Ur angyala. Az Egyipt om-
ból való meneki.Jlés után
lzráel a pusztában töltött
idő legnagyobb részében
Kádésban tartózkodott.
Itt ha lt meg Miriam, Mó-
zes itt fakasztott vizet a
sziklából, és innen kül-
dött kémeket Kánaánba.
Később lzráel határvidé-
kének egyik déli pontja-
ként emlegetik. 1Móz
14:7, 16:14, 4Móz 20,
33:36, 5Móz 1:19, 46,
Józs 10:41, 15: 23 Tér-
kép: 10. 0.
Káldea Dél-.babilóniai te-
rület neve. Abrahám csa-
ládjának otthona.
Kána Kis falu Galileában,
ahol egy menyegzőn Jé-
zus a vizet borra változ-
tatta. Egy másik kánai lá-
togatás alkalmával meg-
gyógyította egy kaperna-
umi királyi tisztviselő
gyermekét. Nátánaél, Jé-
zus tizenkét tanítványá-
nak egyike is Kánábó l
származott. Jn 2:1-12,
4:46-53, 21:2 Térkép:
Usz/ B2 , nak egy részét. Ez 1:3,
Kánaán Az „lgéret földjé-
nek" az őslakosokról vett
neve.
Ka_pernaum Fontos város
a Genezáret-tó északnyu-
gati partján. Jézus több-
nyire itt tartózkodott,
amikor Galileában t aní-
tott. Lévi (Máté), a vám-
szedő Kapernaumban élt.
Valószínuleg római hely-
őrség is volt a városban;
itt lakott az a római szá-
zados, kinek szolgáját Jé-
ILLÍRIA - KEDES 51
zus m egg yógyít otta. Jé-
zus sol< csodát vitt
véghez Kapernaumban,
t öobek közótt meg_9.yó-
gyította Péter anyósat is.
Tan ított a helyi zsinagó-
gában, de az embereken-
nek el lenére nem hittek
Isten üzenetében, ezért
Jézus figyelmeztette őket
az elkövetkezendő ítéletre.
Mk 1:21-34, 2:1-17, Lk
7:1-10, 10:13-16, stb. Tér-
kép: Usz/C2
Kappadócia Római tarto -
many Kisázsia (Törökor-
szág) keleti részében. Pé-
ter Jeruzsálemben mon-
dott pünkösdi beszédé-
nek hallgatósága között
t ak, és első levelében Pé-
ter hozzájuk is szólt. Ap-
Csel 2:9, 1Pt 1:1
Karkemis Jelentős hettita
város a korai bibliai idők­
ben, az Eufrátesz folyó
felső folY,ásánál. Romjai a
mai Törbkország és Szíria
határán találhatók. Ami-
kor II. Nékó, egyiptomi fá-
raó Karkemishez vonult
az asszírok támogatásá-
ra, Jósiás megpróbált
szembeszállni vele Me-
giddó síkságán, de vere-
séget szenvedett és meg-
öltek. Kr. e. 605-ben vi-
szont Nékó fáraó csapa-
tait Karkemisnél legyőzte
Nabukadneccar, Babiló-
l)ia királya. 2Krón 35:20,
Ezs 10:9, Jer 46:2
Kármel Hegysé9t amely
egészen a Földközi-
tengerig nyúlik a mai Hai-
fa k1kötóvaros közelében.
A hegységen keresztül a
szárazföld- belsejébe ve-
zető fontos útvonalak
egyikét Megiddó ősi vá-
rosa ellenőrizte. Illés pró-
féta Kármel-hegyén (leg-
magasabb J?OntJa 535 m)
hívta ki Baal papjait isten-
ítéletre. Elizeusnak, aki
később Illés helyére lé-
pett, szintén ez volt egyik
gyakori tartózkodási he-
lyé. 1Kir 18:19-46, 2Kir
2:25 4:25 Térkép: Osz/B5
Kebár Folyó Babilóniában
(a mai Irak déli részén).
Ezékiel próféta a babiloni
fogságban a Kebár-folyó
mellett nyerte látomásai-
10:20, 43:3.
Kedes Kánaáni város Ga -
li leában, melyet Józsué
hódított meg és a Naftáli
t örzsnek juttatott. Kedes
volt Bárák szűkebb hazá-
ja is. Egyike volt azoknak
a városoknak, amelyek
asszír kézre iutottak, ami-
kor Ill. Trglat-Pileszer észak-
ról megtámadta lzráelt.
(Kr. e. 734- 732). Józs
12:22, 19:37, Bír 4;1-10,
2Kir 15:29 Térkép: Osz/C1
52 BIBLIAI HELYEK
12:22, 19:37, Bír 4:1 -1 0,
2Kir 15:29 Térkép
Osz/C1
Keílá Hebróntól 11 km-re
északkeletre fekvő város.
A filiszteusok támadásá-
tól Dávid mentette meg,
és egy ideig itt tartózko-
dott, mikor Saul elől me -
nekült. Józs 15:44, 1Sém
23, Neh 3:17-18 Térkép:
Osz/B!:l,
Kelah Osi város Mezopo-
támiában a Tigris-fo lyó
partján, a Felső-Zab tor-
kolatától nyugatra. Ké-
sőbb az asszír birodalom
egyik legjelentősebb vá-
rosa. Az asatások során a
város egykori helyén, a
mai Nimrudban (Irak) fel-
iratok és elefántcsont-fa-
ragványok kerültek elő,
amelyek gazdagítják is-
mereteinket az 1zráeli ki-
rályok koráról. 1Móz
10:11 -12
Kenkrea Korinthus keleti
kikötője, ahonnan Pál
apostol Efezusba hajó-
zott. ApCsel 18:18, Rom
16:1
Kerit Patak a pusztában a
Jordán-folyótól keletre. Il-
lés próféta itt rejtőzött el,
és Isten élelemmel és víz-
zel látta el őt a szárazság
és éhínség idején, míg a
patak maga is ki nem szá-
radt. Pontos helyét nem
tudjuk meghatározni.
1Kir 17:3-7.
Kevé Az a térség, ahon-
nan Salamon lovakat ho-
zatott. Kevé Cilícia (a mai
Dél -Törökország) keleti
részében volt. 1Kir 10:28,
2Krón 1:16
Kidrón Jeruzsálemet és a
templomot kelet felől az
Olajfák-hegyétől elvá-
lasztó völgy. Az év legna-
gyobb részében száraz. A
G1hon-forrás, melynek vi-
zét Ezékiás király a
Siloám-alagúttal Jeru-
zsálem falain belülre ve-
zette, a Kidrón-völgy nyu-
gati oldalán taíálható.
Dávid átkelt a Kidrónon ,
amikor elhagyta Jeruzsá-
lemet az,Absolon lázadás
idején. Aszá, Ezékiás és
Jósiás királyok a vallási
reform soran a Kidrón-
völgyben törették össze a
bálvanyokat. Jézus és
tanítványai, miközben a
Gecsemáné-kertbe tar-
tottak, több ízben keresz-
tül~aladtak a yölgyön.
2Sam 15:23, 1K1r í5:13,
2Krón 29:16, 2Kir 23:4,
Jn 18:1
Kinneret A Geneiáret ta-
vának neve az Oszövet-
ségben, melyet a nyugati
parton fekvo . egyik hely-
ségről kapott, E nevet
használja az Oszövetség
az lzráel törzsei között
felosztott föld határairól
és a szomszédos orszá-
gokról szóló leírásokban.
Lásd Galilea. 4Móz 34: 11,
5Móz 3:17, Józs 11:2,
stb. 1Kjr 15:20.
Király Utja Edóm földjén
és S~i h9n, H,esbón ~ir ál ya
orszagan atvezeto ut,
melyen Mózes békés át-
vonulási lehetőséget
kért, de mindketten visz-
szautasították. lgy lzráel
kénytelen volt kikerülni
Edómot, és harcba száll ni
Szihónnal, aki,t le is győz­
tek. A Király Utja lelietett
az észak-déli fő útvonal a
Jordán folyótól keletre eső
magaslatok mentén. Da-
maszkusz és az Akabai-
öböl között. 4Móz 20:1 7,
21:22, 5Móz 2:27
Kír Ismeretlen hely, ahon-
nan az arámok származ-
tak, és ahová száműzté k
őket. 2Kir 16:9, Am 1:5,
9:7
Kír-Hareset, Kír-Hareszet,
Kír-Móáb Fontos erőd í­
tett város (korábban fő­
város) , Móábban. 2Kir
3:25, Ezs 15:1, 16:7-12
Kirját -Arba Hebrón ko-
rábbi elnevezése.
Kirját - Jeárim Jeruzsá-
lemtől néhány km-re ke-
letre fekvő hegyi telepü-
lés. Azoknak a gibeón i
városoknak egyike, me-
lyek révették Józsuét a
békeszerződés megköté-
sére. Mielőtt Dávid a szö-
vetség ládáját (frigylá-
da) Jeruzsálembe vitette,
húsz évig őrizték Kirját-
Jeárimban. Józs 9: 17,
1Sám 6:20- 7:2, Jer
26:20, Neh 7:29 Térkép:
Osz/ B5
Kirjátaim A Holt-tengertől
keletre, a Móáb-fennsíkon
fekvő város. Rúben tör-
zsének jutott, de később
a Móábiak visszafogla l-
ták. Józs 13:19, Jer
48: 1-25, Ez 25:9 Térkép:
Osz/C6
Kísón Kis patak, mely a
Jezréel völgyén (Esdrelon
síkságon) folyik keresztül
és a Kármel-hegytől észak-
ra a Földközi-ten_gerbe
öm lik. Bárák törteneté-
ben a hatalmas eső any-
nyira megduzzasztotta,
hogy a két partja sárten-
gerré vált, így Sisera har-
ci szekerei belera}ladtak,
s ezzel a csata Izrael javá-
ra eldőlt. Illés próféta Ba-
ál prófétáit a Kísón patak-
nál ölte meg a Kármel-he-
gyi viadal után. Bir 4,
o:21, 1Kir 18:40 Térkép:
Osz/B 2
Kittím Ciprusnak és egyik
ősi városának, Kitionnak
(a mai Larnacának) a
neve. A sziget lakói Mó-
zes első könyvének
„nemzetséglistája" sze- minoszi civilizáció virág-
rint: Jáván fiától Kittimtől zott a szigeten a Kr. e.
származnak. 1Móz 10:4, 2000-t megelőző időktől
1Krón 1:7, 4Móz 24:24, Kr. e. 1400 utánig. Innen
Ezs 23:1, 12, Jer 2:10, Ez rajzouak ki a filiszteusok.
27:6 Az Ujszövetségben az
Kolossé Város a L')!cus- Apo stolok Cselekedetei-
völgyben, a római Azsia ben olvashatunk arról,
P~.oY,inciáb,an _(jelenleg hogy krétaiak is voltak
Torokorszag dernyugat1 Péter hallgatóságában.
része ). Néliány merfold- Pál apostol hajója kikö -
nyire feküdt Laodiceától, tött a szigeten útban Ró-
az Efezusból kelet felé ve- ma felé. Egyik krétai láto-
zető kereskedelmi út gatásakor hátrahagyta
mentén. A keresztyén hit Tituszt, hogy segítsen az
valószínűleg akkor jutott újonnan alakult gyüleke-
el Kolosséba, amikor Pál zet munkájában. 1Móz
apostol Efezusban tartóz- 10:14, .5Moz 2:23, Jer
kodott. Bár ő maga soha 47:4, Am 9:7, ApCsel
nem !árt a városban, egyik 2:11, 27:7-14, Tit 1:5,
levelet a kolossei gyúle- 12,13. Térkép: 34. o.
kezetnek címezte. Kol Kús Dél-Egyiptom ősi
1:2. Térkép: 35. o. neve (a mai Szudán terü-
Korazin Város Kaperna- letén). A modern fordítá-
um mellett, a Galileai- sok gyakran Etiópiának
tengertől északra a he- mondjak. 1Móz 10:6-8,
gyekben. Jézus itt taní- Ezs 11:11, 18:1.
tott és mély aggodalom- Lákis Fontos megerősített
mal töltötte el, hogy a város a Jeruzsálemtől kb.
környék lakói nem mutat- 48 km-re dél-nyugatra
tak megbánást, és bűnös fekvő alacsony dombok
életmódjukon sem vál- között. Lákis hosszú törté-
toztattak. Az egykori Ko- nelemre tekinthet vissza.
razin helyén ma csak ro- Katonai erőd volt a Kr. e.
mok láthatók. Mt, 11:21, XVI. század előtti idők­
Lk 10:13. Térkép: Usz/C2 ben. Lákis királya Józsué-
Korinthus Rég i _görög vá- val szemben összefogott
ros, melyet a romaiak ie. négy másik emóri király-
146-ban leromboltak, lyal, de vereséget szenve-
majd száz évvel később dett. Józsué megtámad-
újjaépítettek. Korinthus ta és elfoglalta Lákist. Sa-
azon a keskeny szoroson
épült, amely a görög szá-
razföldet összeköti a Pe-
loponnézoszi félszigettel,
egyben az Egei -tengert
az Adr i ai-tengertől elvá-
la sztja. Kedvező fekvése
a várost virágzó kereske-
delmi központtá tette.
Korinthusban sokféle
nemzetisé.9 telepedett
meg. A varos fölé emel-
kedett az „Akrokorin-
thosz", amelyen az Akro-
polisz és az Aphrodité
szentély épült (Aphrodité
a ~örögök szerelem isten-
noje). Az Aphrodité szen-
tély körül virágzó prosti-
túció és a lumpen elemek
magas száma miatt Ko-
rinthu s hírhedt volt er-
köl cstelenségéről. Pál
apostol második misszi-
ósi útja során ti zennyolc
hónapig tartózkodott Ko-
rinthusban. Ekkor alapí-
totta meg a korinthusi
gyülekezetet. A hozzájuk
kúldött levelek közül ket-
tő maradt fenn az Ujszö-
vetségben. 1 és 2Kor,
ApCsel 18. Térkép: 34. o.
Kréta Hegyekkel borított
sziget a Földközi-tenger
keleti medencéjében. A
Dávid király testőrségé­
nek egy részét alkotó
„keréti ek" valószínűleg
Krétáról származtak. A

amon fia, Roboám király
újra fölépítette erődként
a filiszteusok és egyipto-
miak ellen. A városnak
volt külső és belső fala,
mely együttesen 6 m
vastag volt. A falakat és
a kapubejárót tornyokkal
erős1tettek meg. A 44 m
mély kút jó vízellátást
biztosított. Lákisnak volt
palotáj a, melynek raktá-
raihoz mindkét oldalán
boltokkal szegélyezett ut-
ca vezetett. A júdai
Amacjá király Lákisba
menekült, de ellenségei
utána mentek, és a váro s-
ban megölték. Amikor
Szanhério asszír király
megtámadta Júdát, ost-
rom alá vette Lákist is,
és ezzel elvágta Jeruzsá-
lemet az esetleges egyip-
tomi segítségtől. Laki s
alól követeket küldött Je-
ruzsálembe, hogy a vá -
rost megadásra szólítsa
fel. Lákis elesett, Szanhé-
rib pedig megörökítette
az ostromot ninivei palo-
t ájának falán. A régeszek
Lakisnál felfedeztek egy
ebből a korból származó
t ömegsírt, benne 1500
ember maradványaival. A
babilóniai hadsereg a Je-
ruzsálem elleni végső ro-
ham idején támadta meg
ákist (Kr. e. 589-586) .
Ekkor keletkeztek a „Lá -
kisi levelek", melyeket a
hadsereg egy tisztja írt.
Lákis elesett, és a babiló-
niaiak fölperzselték. A
száműzetés után újra be-
népesült, de elvesztette
korábbi . jelentőségét.
Józs 10, 2Krón 11:5-J2,
2Kir 14:19, 18:14-21, Ezs
36-37, Jer 3~:7, Neh
11:30 Térkép : Osz/A6
Laodicea Varos a Lycus
völgyében a mai Törbkor-
szág nyugati részében (az
újszövetségi időkben
Azsia provinciában). Lao-
dicea két fontos kereske-
delmi útvonal találkozá-
sánál feküdt. Jólétét
kereskedelmének, és
bankügyleteinek köszön-
hette. Híres volt továbbá
gyó9yszereiről, valamint
flollofekete gyapjúból ké-
szített kelmeirő és ruhái-
ról. A közeli forrásokból
csővezetéken a városba
vezetett víz langyosan ér-
kezett meg. A fent emlí-
tettek közúl jó néhányra
utal a Jelenések könyvé-
ben a laodiceai gyüleke-
zetnek címzett levei. Pál a
Kolosséiakhoz írt levelét
Laodiceába is szánta, jól-
lehet ott korábban még
nem járt. A laodiceai gyü-
lekezet va l ószínűleg ak-
kor jött létre, amikor Pál
Efezusban járt. Kol 12:1,
4:13-16, Jel 1:11,
3:14 - 22
Libánon A mai ország és
az ott talál.ható hegylánc
neve. Az Oszövetségben
Libánon híres volt erdei-
ről, különösen óriási céd-
ru sairól. A Biblia megem-
líti Libánon havát is,
valamint szól az ország
termékenységéről. A par-
ti síkságon és az alacso-
nyabb domboldalakon min-
denféle gyümölcs megte-
rem: olajbogyó, szőlő, al-
ma, füge, kaJSZi, datolya,
és zöldségfélek. A libánoni
partoknál keletkezett nagy
föníciai (kánaáni) kikötó-
városok, mint Tírusz, Szi-
dón, Büblosz (Gebál),
mind a Libánon árukivite-
l éből gazdagodott meg.
Salamon király a tíruszi 1<1-
rályhoz fordult cédrusfáért
és e9yéb faanyagért a je-
ruzsalemi templom és a ki-
rályi ~alota felér?ítés~hez.
1K1r 5:15-25, Hos 6.5-:-7,
Ezsd 3:7, Zsolt 72:16, Ezs
2-13, 14:8, Ez 31, stb.
Libná megerősített síkföl-
di város [ákis közelében.
A júdai Jórám király ural-
kodása idején Libna fellá-
zadt Júda ellen. Amikor
Szanhérib király megtá-
madta, a város túlélte az
ostromot, mert az asszír
seregben járvány tört ki.
Józs 10:29-30, 2Kir
8:22, 19:8, 35, Térkép:
Osz/A5
Lícia Kis kiterjedésű he-
gxes ország Kisázsia (Tö-
rbkország) i::lél-nyugati ré-
szén. Uciában voltak
azok a Patara és Mira
nevű kikötők, ahová Pál
hajója _bef,utott. ApCsel
27:5 Terkep: 29. o.
Lidda Város Joppétól 16
km-nyire a szárazföld bel-
seje felé. Itt gyó~yított
meg Péter egy Eneász
nevű bénát, amikor láto-
gatást tett az itteni első
keresztyéneknél. E hely-
ség ma újra ószövetségi
KE ÍLÁ - LÚZ 53
nevét ( 'd .
8:1 2, Ezs 2:33
9:32-35, 3 - t: ' ~
Usz/ 85
Lisztra Város a ~ , e.
lácia tarto á
messze Ko Y.a a -
várostó l). Pá és Ba a-
bás, miután az első isz-
sziós útjukon lkón iumoa
durván bántak velük,
Lisztrába mentek tovább.
Pál itt meggyógyított egy
nyomorékot. Em iatt a
helybéliek Pált Hermész-
nek (az istenek szószó-
lójának), Barnabást pedig
e!:wenesen Zeusznak hit-
ték. Később azonban az
lkóniumból odaérkezett
zsidók által felhangolt tö -
meg megkövezte Pált, és
azt hitte, hogy meghalt.
Az ott lakók közül néhá-
nyan megtértek, és Pál
második missziói útján
v isszatért, hogy meglato-
gassa őket. Lisztra, i::le le-
het, hogy Derbé volt Ti-
móteus szülővárosa .
ApC~el 14:6, 21, 16:1-5
Terkep: 37. o.
Lódebár Gileádi helysé~ a
Jordántól keletre. Mefi-
bóset, Jónátán fia élt itt,
amíg Dávid király udvará-
ba nem hozatta., 2Sám 9,
17:27 Térkép: Osz/C3
Lúd Sém fia volt, a lidiaiak
névadója. Szárdész környé-
kén, Kisázsia (Törökorszag)
nyugati részén éltek.
Lúz Bétel régi neve.
Ez a.z ősi cédrusliget szinte
minden, ami megmaradt azok-
ból a hatalmas erdőségekbö4
amelyek az ószövetségi időkben
a hegyoldalakat borították. Li-
banonból származó cédrusfát
használtak a jeruzsálemi temp-
lom felépítéséhez
54 BIBLIAI HELYEK
Maaká Kis kiterjedésű
arámi állam a Hermón
hegytől délkeletre. E hely-
ről említés történik a Dá-
vid király hadjáratairól
szóló beszámoloban. In-
nen származott Dávid
egyik kiv~ló vitéze. Józs
12:5, 2Sam 10, 23:34
Térkép: Osz/,C1
Macedónia Eszak-görög-
országi térség, melynek
fővárosa Thesszalonika
volt. A római Macedónia
tartományhoz tartozott
Filippi, Berea és Thessza-
lonika. Pál Tróászból át-
kelt az Egei-tengeren, mi-
után látomása volt egy
macedóniai férfiról, aki
segítségül hívta. Ez volt a
krisztusi evangélium eu -
rópai elterjedésének első
állomása. Pál, levelei kö-
zül hármat a macedóniai
keresztyéneknek címzett
(a Filippieknek szólót, és
a Thesszalónikaiaknak
szóló két levelet). A mace-
dóniaiak nagylelkű pénz-
adományokl<:al járultak
hozzá Pál által a júaeai ke-
resztyének megsegítésé-
re létrehozott segéfyalap-
hoz. Közülük sokan Pál
állandó segítői lettek. Ap-
Csel 16:8-17:15, 20:1-6,
2Kor 8:1-5, 9:1-5, stb.
Térkép: 34. o.
Mahanaim Gileádi hely-
ség a Jordán folyótó l ke-
letre, a Jabbók-folyó kö-
zelében. Jákóbnak Maha-
naimban jelentek meg Is-
ten angy?lai, mielőtt
bátyjával, Ezsauval kibé-
kült volna. Saul király fia,
lsbóset rövid ideig Maha-
naimból irányította az or-
szágot. Mahanaim volt
Dávid főhadiszállása Ab-
solon lázadásakor. Sala-
mon egyik helytartójának
is székhelyéül szo lgált.
1Móz 32:3, 2Sám
2:8-10, 17:24-29, 1Kir
4:14 Térkép: Osz/C4
Makkédá A kánaáni vá-
rost az ország déli részé-
ben Józsué elfoglalta.
Egy közeli barlangban
megtalálta az ott bujkáló,
és Korábban ellene harco-
ló öt emóri királyt, és ki-
végeztette őket. A várost
a Júda törzs kapta. Józs
10:10, 16, 15:41 Térkép:
Osz/85
Makpélá Amikor S~ra
meGhalt Hebrónban, Ab-
rahamnak még nero volt
saját földbirtoka. lgy a
hettita Efrontól megvasá-
rolt egy földdarabot, a
rnakpéfa1 barlanggal együtt.
Abrahámot szintén ide
temették, majd Izsákot,
Rebekát és Jákóbot is.
Jóval később nagy Heró-
des király szentélyt épít-
tetett aköré a hely koré,
mely hite szerint Ábra-
hám barlangját és a síro-
kat rejtette. A szentély
még ma is látható. 1Móz
23, 25:9, 49:30, 50:13
Málta A mai neve egy a
Földközi-tenger közepén,
Szicília és Afrika kbzött
~!helyezkedő szigetnek.
Okon neve melita volt. Pál
itt szenvedett hajótörést,
miközben fogolyként Ró-
mába szállítottak. A ha-
jón levők közül mindenki
partra jutott, és a máltai-
ak emberségesen fogad-
ták őket. Itt töltötték a te-
let Itáliába indulásuk
előtt. ApCsel 28:1-10
Mamré Helypég Hebrón
közelében. Abrahám és
később Izsák gyakran tá -
boroztak a mamréi töl-
gyesben. Itt tudta meg
Abrahám, hogy Lótot el-
fo~ták. Isten Mamrában
í~ert neki fiú~tódot, és itt
jart közben Abrahám So-
domáért. 1Móz 13:18,
14:13, 18, 23:17, 35:27
Manassé A Manassé
törzshöz tartozó földterü -
let. Nyugat-Manassé a
samáriai aombvidék volt
nyugati irányban egészen
a Fö ldközi-tengerig,
Kelet-Manassé pediG a
Jordán középső folyasá-
tó l keletre fekvő terület.
Józs 13:29-31, 17:7-13
Térkép: 13. o.
Máón Város a iúdai dom-
bok között. Itt lakott Abi-
gail férje, Nábál. Dávid
kétszer fordu lt meg itt,
mikor Saul elő l bujdokolt.
Márésá A lacsony dom-
bok között meghúzódó
város Jeruzsá l emtő l kb.
32 km -re délkeletre. Ro-
boám király erődjtmény­
nxé építette ki. Aszá ki-
raly kesőbb innen indulva
semmisített meg egy
nagy szudáni hadsere-
get. Mikeás próféta Má-
résának gyászos jövőt jó -
solt. Józs 15:44, 2Krón
11:8, 14:9 - 12, 20:37,
Mik 1:1 5
Média Irán északnyugati
része. Média asszír fenn-
hatóság alá kerül, de ké-
sőbb segített megdönte-
ni az asszírok uralmát.
Később a perzsa Círus
hódította meg.
Me9iddó Fontos ószövet -
ségi város a jezréeli sík-
ság szélén, mely a
Kármel-hegyen átvezető
legfontosabb hágót
elfenőrizte. A jelenl<ori
Haifától kb. 32 km-re
van. Olyan sok csata zaj-
lott le itt, hogy az Ujszb-
vetség (Jel 16:16) jelké-
pes értelemben használja
az eljövendő utolsó naQY
harc színtereként. A nev
görögösen: „Harmage-
dón"-nak hangzik (Me-
giddó hegye). Józsué le-
győzte Megiddó kánaáni
királyát, amikor a z,sidók
meghódították az lgéret
földjét. Megiddó a Ma-
nassé törzsé lett. A győz­
tesek a Megiddóban lakó
kánaániakat arra kény-
szerítették, hogy dolgoz-
zanak nekik; nem űzték ki
őket a városbó l. Sa lamon
király Megiddót, Hácórt
és Gézert erőddé építette
ki. Ahazjá , Júda királya
Megiddóban halt bele a
Jéhu embereitől elszen-
vedett sérüléseibe. Itt lel-
te halálát Jósiás király is,
mikor megpróbálta Nékó
fáraó elórenyomulását
feltartóztatni. A régészek
egymásra rakódott tele-
pulések hú sz főbb réte-
gét találták meg egy
dombon, mely most 21 m
magas és tetej ének terü-
lete több mint négy hek-
tár. A legkorábbi telepü-
lésréteg l<eletkezése kb.
Kr. e. 3000-re tehető. Az
ásatások többek között
fe ltártak egy Kánaáni
„m agaslati helyet", a vá-
ros vízellátó rendszerét,
egy megerősített kapu -
beJáratot, mely ugyanar-
ra a mintára (kazamata
fallal) épült, mint a gézeri
és hácori. Rengete9 fara-
gott elefántcsont-targyat,
es egy sor istá ll ót (való-
sz ín űleg Aháb idejéből) is
találtak. Józs 12:21, Sir
1:27-28, 5:19, 1Kir 9:15,
2Kir 9:27, 23:29 Térkép:
Osz/B3
Memfisz Egyiptom ősi fő­
városa a Nílus mentén, a
mai Kairótól nem messze
délre. Memfisz közelében
vann ak a gízai piramisok
is. Hosszú évszázadokon
át fontos város maradt,
egészen NaQY Sándor
idejéig. Az oszövetségi
proféták többször szól-
nak Memfiszről (héberül:
Nóf), am ikor kárhoztatják
lzráe lt, mert bízik Egyip-
t omban. Ezs 19:13 Jer
2:16, 46: 14, Ez 30:13 Tér-
kép: 9. o.
Mezopotámia A tigris és
az Eufrátesz folyók közöt-
ti t erület neve. E térség a
legő sibb civili zációk ból-
csője, köztük a suméré, a
babilóniaié és az asszíré.
A z olyan híres városok,
mint Ur, Babilon, Ninive,
mind Mezopotámiában
voltak. Ugyszintén itt volt
Hárán és Paddan-Arám
(Arám-Naharaim), ahol
Abrahám családiának né-
hány tagja letelepedett.
M ezopotam ia vo lt Bálám
hazája, azé a prófétáé,
akit elhívattak, hogy át-
kozza meg lzráelt. Itt ural-
kodott Kúsan-Risátaim a
bírák idejében. Voltak
Mezopotámiából is Jeru-
zsálemben pünkösd nap-
ján, és hallgatták, amint
Péter és az af?OStolok a
saját nyelvükón szóltak
hozzájuk. 1Móz 24:10,
5Móz 23:5, 4Móz 22, Sir
3:8, 10, ApCsel 2:9 Tér-
kép: 7. 0.
Micpá/Micpé A név (je-
lentése: órtorony) igen
sok helységre vonatko-
zik. M icpá volt a neve an-
nak a helynek, ahol Já-
kób és Lábán kibékültek.
Gileád-Micpé (lehet,
hogy a hely azonos
Rámót-Gileáddal) Jefte
történetében fordul elő a
bírák idejében. A legfon-
tosabb Micpá egy Jeru-
zsá lemtől néhány km-re
északra fekvő város. Sá-
muel és a bírák idejében
itt QYűléseztek a zsidók.
A varos Sámuel bírói kör-
zetébe tartozott. Sámuel
itt mutatta be Sault ki-
rályként a népnek. A jú-
da1 Aszá király megerósí-
tette a várost. Miután
Jeruzsálemet elfoglalták,
a kormányzó, Gedaljá la-
kott itt. 1Móz 31:44-49,
Bir 10:17, 11, 20:1, 1Sám
7:5-16, 10:17, 1Kir
15:22, 2Kir 25:23 Tér-
kép: Osz/ 85
M1dján Arábia része. Az
Akabai-öböltől keletre
fekvő terület. Amikor
Mózes élete veszélyben
volt, mert megölt egy
e~yiptomi munkafelügye-
lót, Midjánba meneK:ult.
Midjáni nőt vett felesé-
gül, és egészen addig ott
maradt, amíg Isten vissza
nem rendelte Egyiptom-
ba, hogy segítsen kisza-
badítani onnan az lzráeli-
tákat. A bírák idején
Gedeon teveháton érke-
ző, nagy erőkkel támadó
midjáni sereget győzött
le. 1Móz 25:1-6, 2Móz
2: 15-2 1, Sir 6, Térkép:
12. o.
Mikmász Helység Jeru-
zsá lemtől 11 km-re észak-
keletre, egy ma Mukmász-
nak hívott falu közelében.
Gebától mély völgy vá-
lasztotta el. Egy fontos
útvonal az egyik könnyen
járható szakaszánál, a
„Mikmászi-hágó" -nál
szelte át a völgyet. Ami -
kor a fi liszteusok betör-
tek lzráelbe, Mikmá sznál
ütöttek tábort, és fenye-
gették Saul király Gibeá-
E>an levő fővárosat. Jóná-
tán és pajzshordozója
azzal lepte meg a filiszte-
usok helyőrségét, hogy
lejjebb, Geba felől átmá-
szott a völgy egy mere-
dek szakaszan, és a vá-
 MAAKÁ - MIKMÁSZ 55

A B Hermón-hegye D
Tírusz • lzráel az Újszövetség
idejében

Ptolemaisz (Akl<ó) •
Kapernaum.
Genezáret • • • • • • •.
Földközi-tenger Kána • Magdala •Genezáret-tava

.
Seppóris

Samária •

ó
Garizim-hegye
Antipartisz •

.Jáfó (Joppé)•
56 BIBLIAI HELYEK
ratlan megjelenésük
okozta pánik közepette
Saul legyőzte a filiszteu -
sokat. Mikmász amellett
az útvonal mellett volt,
amelyen az asszírok
északi irányból Jeruzsá-
lem felé közeledtek. A
száműzetés után az izráe-
litá~ újra eJfoglalták.
1Sam 13, 14, Ezs 10:28,
Ezsd 2:27, N.eh 7:31,
11:31 Térkép: ósz/B5
Milétosz Tengeri kikötő a
mai Törökország nyugati
partjainál. Harmadik m1sz-
szió1 útja végén, útban
Jeruzsálem felé Pál meg-
áll Milétoszban. Hogy ne
kelljen időt vesztegetnie,
az efezusi gyülekezet vé-
neit áthívatta Milétoszba,
hogy elbúcsúzhasson tő­
lük. Más alkalommal Pál
Timóteushoz írt levelé-
ben elmondja, hogy segí-
tőj é t, Trofimuszt Miíé-
toszban hagyta betegen.
ApCsel 20:15-38, 2Tim
4:20 Térkép: 28. o.
Mira Líciai kikötő a mai
Törökország délnyugati
részén, ahol Pál és utas-
társai Rómába menet át-
szálltak egy másik hajóra.
Mira egyike azoknak a ki-
kötőknek, ahol az Egyip-
tomból Róma felé tartó
gabonaflotta hajói rend-
szeresen kikötöttek. Ap-
Csel 27:5
Mitiléné A kisázsia (Török-
ország) nyugati partjához
közel esó görög sziget,
Leszbosz legfontosabb
városa és kikötője. Pál
utolsó jeruzsálemi útja
során itt töltött egy éjsza-
k~t. A~Csel 20:14 Tér-
kMep; 3 q. . (T"oro„ kor-
1z1a K:1sazs1a
szág) északnyugati térsé-
gének ~gy resze, mely a
római Azsia provinciához
tartozott. Pál második misz-
sziói ((.tján eljutott ide is,
de az Ur megakadályozta,
hogy Azsiából Bitmiába
menjen át. Nyugat felé
t artva átutazott Mízián,
majd Tróászba ért, ahol
megvilágosodott előtte,
merre kell tovább mennie.
ApCsel 16: 7-8
Móáb A Holt-tengertől
keletre eső ország, mely
e~y 900 m magas, bevá-
gasokkal tarkított fennsí-
l<on terül el. Móáb volt
Ruth hazája. Az orszá_g
gyakran haborúzott Izra-
ellel, és a próféták újra
meg újra ítéletet hirdet-
tek Móáb ellen. Bi r
3:12-30, Ruth 1, 2Sám
8:2, 2Kir. 3, Ezs 15, stb.
Térkép: Osz/C6
Móáb síksága A Jordán
folyótól keletre eso, Jeri-
kóval szemközt e lterülő
vidék, ahol az izráeliek tá-
boroztak, mielőtt átkel- magasodik a Holt-tenger Az új palotája falára vé-
tek volna Kánaánba. szintje fölé. Innen északra sett domborművek győ ­
4Móz 22:1, 35:1, Józs a Hermón hegyig, más zelmeit mutatják be, tób -
13:32 irányba a Holt-tengerig bek között a júdai Lákis
Móré A Gilbóa-hegytől és a Délvidékig is el lehet ostromát. Ninivében a ré-
néhány mérföldre észak- látni. Valós z ínűleg ez a gészek egy agyaghen-
nyugatra található domb, Nebó-hegy. 5Móz gert taláítak: az un.
ahol a midjániak táboroz- 32:4~-52, 34:1-5 Tér- Taylor-hengert, amely le-
tak, mielőtt Gedeon meg- kép: usz/C5 írja, hogy Ezékiás király
támactta őket. Bir 7:1 Tér- Nílus Egyiptom nagy fo- úgy volt „Jeruzsálembe
kép: Osz/B3 lyója, amelytől az ország bezárva, mint egy ma-
Móreset Míkeás próféta egesz . gazdasága füg- dár." Asszurbantpál, a
szülővárosa , valószínűleg gott. A Nílus az Afrika szí- kettővel Szanhérib után
Marésa közelében, a Je- vében e lh elyezkedő Vik- következő király tovább
ruz sá lemtől délnY,ugatra t ória-tóból ered, és kb. növelte Ninive nagysá-
elterülő r:nélyföldón. Jer 5600 km megtétele után gát. Palotájában, vala-
26:18, Mik 1:1, 14 a Földközi-tengerbe tor- mint Nabu templomában
Mórijjá A hegy, ahová az kollik. A Nílus termékeny e_gy egész könyvtárra va-
Ur Abrahámot elküldte, völgyét, mely Felsó- la írott agyagtáblát fedez-
hOQY áldozza fel fiát, Egyiptomban 19 km-nél tek fel, rajtuk a Gilgames-
lzsakot. A Krónikák má- sehol sem szélesebb, eposszal (özönvíz-törté-
sodik könyvének írója mindkét oldalról sivatag net) és egy teremtés-
szerint Salamon templo- veszi körül. A folyó min- eposszal (Enuma Elis). Ni-
ma „Jeruzsálemben a den tavasszal kiárad, ter- nivét Kr. e. 612-ben hódí-
Mórijjá hegyen" volt. (A mékeny iszapréteget hagy- tották meg a babilóniai-
samaritánusok viszont va maga után. Termes ak. A bibliai Jónást Isten
kitartottak amellett, hogy csak ott várható, ahová Ninivébe küldte prédikál -
Abrahám áldozatára nem az ár eljutott. A túl nagy ni. Náhum könyve egyet-
Jeruzsálemben, hanem a áradás pusztulást jelent, len Ninive elleni prófécia.
Garizim -hegyen kerü lt a túl alacsony pedig éhín- 1Móz 10:11, 2Kir 19:36,
sor.) 1Móz 22:2, 2Krón séget. A folyónak ezen kí- Jón 1:2, 3, Náh 1:1, Lk
3:1 vül az országon belüli 11:30 Térkép: 19. o.
Naftáli A Naftáli törzshöz áruszállításban volt nagy Nób Amikor Dávid az éle-
tartozó földterület Ga li- j e lentősége. A mai Kairó- tére törő Saul király elől
leában. Józs 19:32-39 tól 19 km-re északra a Ní- menekült, egy Ahímelek
Térkép: 13. o. lus egy nyugati és egyke- nevű pap nyújtott neki
Nagy-teng,er A B[blia leti ágra bomlik. Közöttük segítserJet, de ezt Saul-
gyal<ran 1gy nevezi a helyezkedik el a Nílus- nak bearulta egyik embe-
Fold közi-tengert. deltaként ismert síkság. re, és ő a papokat Nóbnál
Nain Város Gali leában József fáraójának álma a megölette. Ezsaiás meg-
Názáret mellett, ahol Jé- Nílus körül forog. Mózes jövendölte, hogy asszírok
zus egy özvegy fiát életre születése idején a fáraó fognak táborozni Nóbnál,
keltett e. Lk 7:11 Térkép: elrendelte, hogy minden és öklöt rázni Jeruzsálem
Usz/ B3 zsidó fiúgyermeket fojt- felé. A jelek szerint Nób a
Názáret Város Galileá- sanak a N1lusba. Mózest városhoz közel fekvő,
ban, ahol Jézus szü lei, magát egy kosárban, a me_gerősített hely volt,
Mária és József éltek. Jé- folyóparti nádasban rej- talan a Szkoposz-
zus Názáretben nevelke- t ették el. A Nílusnak fon- hegységnél, az Olajfák-
dett, de nyilvános műkö­ t os szerepe volt abban a hegyétol északra. Nób
désének kezdetén Kaper- csapássorozatban, me- helyén még akkor is léte-
naumba költözött. Tanítá- lyet Isten a fáraóra kül- zett település, amikor Ne-
sa a názáreti zsinagógá- dött, mikor az nem volt hémiás újjáépítette Jeru-
ban annyira felingere lte a hajlandó elbocsátani a 4sálemet. 1Sám 21-22,
zsidókat, hogy életére zsidókat. Mint EQyiptom Ezs 10:32, Neh 11:32, vö.
törtek. Ta lálni ebbe a vá- jelképét a prófeták is Mt 12:4, Mk 2:26, Lk 6:4,
rosban újszövetségi idők­ gy~kran említ~k . 1~óz Ofír Aranyáról híres or-
bő l származó szil<lasíro- 41.1 - 36, 2Moz 1.22, szág . Valószínűleg Dél-
kat. Az evangéliumi 2:3 - 10, 7:17 -25, 8:1-15, Arábiában, vagy Kelet-
leírások szerint ezekh ez stb., Ezs 18:2, stb. Tér- Afrikában (Szomáliában),
hasonlóba temették Jé- kép: 9 . o. esetleg Indiában volt.
zust is. Lk 1:26, Mt Ninive Fontos város, 1Kir 9:28, stb.
2:22-23, Lk 2:39, 51 , Mk majd főváros Asszíriá- Olajfák-hegye 830 m ma-
1:9, Mt 4:13, Lk 4:16-30, ban, különösen Szanhé- gas hegy, melyről kelet
Jn 1:45-46, stb. Térkép: rib király uralkodása ide- felől, a K1drón völgyén át
Usz/ B2 jén . A Biblia szerint kilátás nyílik Jeruzsálem-
Neápolisz Filippi kikötője Ninivét Nimród, a vadász re és a templomra. Dávid
Macedóniában. Ez az a alapította. A város törté- király erre járt, amikor
hely, ahol Pál e lőször lé- nelme Kr. e. 4500-ig ve- Absolon lázadása idején
pett Európa föld/'ére. Ké- zethető vissza. Kb. Kr. e. elmenekült Jeruzsálem-
sőbb innen indu t utolsó 2300-tó l a városnak volt ből. Salamon bálványok-
jeruzsálemi útjára. E hely egy az lstár istennőnek nak épített oltárt az
neve ma: Kavalla . ApCsel szentelt templ om a. Kb. Olajfák-hegyén. Később,
16;11, 20:6 Kr. e. 1250-től, Asszíria a száműzetes alatt Ezéki-
Nebó Hegy Móábban, a hatalmának növekedésé- el próféta látta, amint Is-
Holt-tenger északi csücs- vel párhuzamosan Ninive ten dicsősé~e vakító
kétől keletre. Halála e l őtt jel entősége is megnőtt. fényben felszall a város-
Mózes felment a Nebó- Számos asszír királynak ból az Olaifák-hegyére.
hegyre, és onnan megte- volt itt palotája. Szanhé- Zaka ri~s próféta előre lát-
kintette az egész lgeret rib király igen sok épü le- t a az ltélet napján Istent
földjét. A Dzsebel en- tet épített újjá, és más a kettéhasadó negy tete -
Neba orma 1230 m-nyire munkákat is végeztetett. jén állni. Jézus jeruzsále-

mi bevonulásakor az
Olajfák-hegyéről indult. A
hegy felől a városra te-
kintve megsiratta azt,
mert előre látta sorsát.
Amikor Betániában szállt
meg jeruzsálemi látoga-
tásai során, bizonyára az
Olajfák-hegyének gerin-
ce alatt vitt be útja a vá-
rosba. A Gecsemáné-
kert, ahol elfogatásának
estéjén imádl<ozott, a
hegy lábánál levő lejtőn
talalható. Jézus az
Olajfák-hegyéről vitetett
fel a mennyekbe. 2Sám
15:30, 2Kir 23:13, Ez
11:23, Zak 14:4, Lk
19:29, 37, 41-44, 21:37,
22:3,9, ApCsel 1:12, stb.
On Osi egyiptomi város,
mely Ré napisten kultu-
száról volt nevezetes. Jó-
zsef az óni pap lányát vet-
te el feleségül. Két fiuk
született: Efráim és Ma-
nassé. Ont később a pró-
MILÉTOSZ - PERGAMON 57
féták is említik. Egyszer te ~ lgéjét?en; . ApCsel Patmosz Sziget a mai Tö-
görög nevét, a Hel1opo- 13.4-13 Terkep. 36. o. rökország nyugati partja
fi~z.t, (Nap-v,áros) is hasz- Pamfília A mai Törökor- mellett. János itteni láto-
naliak. 1Moz 41:45, 50, szág délnyugati partvidé- másait írta meg a Jelené-
46:20, Ez 30:17, vö. Ezs kének egy tersége. Pergé sek könyvében. Jel 1:9
19:18, Jer 43:13 városa, ahová Pál első Penúél Helység a Jabbók
Paddan-Arám (Arám- missziói útján ellátoga- folyó közeleben a Jordán-
Naharaim) A Háráot kö- tott, Pamfíliában vol t . tól keletre, ahol Jákób az
rülvevő terület E$zak- Pünkösd napján Jeruzsá- an~yallal birk~zo~t. 1Mó_z
Mezopotámiában. Abra- lemben a pamfíliai zsidók 32.23-33, B1r 8.17, 1K1r
hám Paddan-Arámba is hallgatták Pétert és az 12:25 Térkép: Os.l/C4
küldte szolgáját, hogy a(?ostolokat. ApCsel 2:10, Pergamon Azsia római
Izsáknak a család ott le- 13:13 Térkép: 29. o. provincia (Nyugat-Török-
telepedett ágából vá- Párán Kádes-Barneához ország) első közigaz9atá-
lasszon f.~leséget. Jákób közeli pusztaság, ahol si székhelye. Az elso Ró-
később Ezsau .elől Pad- Hágár fia, Izmael felcse- mának és Augusztus csá-
dan-Arámban lakó nagy- peredett. A kivonulás szárnak szentelt templo-
bátyjához, Lábánhoz me- után a zsidók átvonultak mot Kr. e. 29-ben Perga-
nekult. 1Móz 25:20, rajta. Innen küldtek ké- monban építették fel.
28:2, 48:7 Térkép: 8. o. meket Kánaánba. 1Móz Per~amon a Zeusz, Athé-
Páfosz Város Ciprus dél- 21:21, 4Móz 10:12, 12:16, né es Dioniszosz kultusz-
nyugati részén. Pál első 13:1-26, stb. nak is k?ZP?l)tjé!. volt. VC?lt
missziói útján látogatott Parpar lásd: Abáná egy gyogy1to-kozpont 1s,
el Pátoszba. Itt összeüt- János apostol akkor látta a mely a negyedik nagy po-
közésbe került Elimással, gány istenkultuszhoz, az
a mágussal, Szergiusz Jelenések könyvében leírt lá- Aszklépiosz-templomhoz
Paulusz, a sziget kor- tomásait, amikor Patmosz kapcsolódott. Pergamon
mányzója viszont hitt Is- szigetén volt száműzetésben. azon hét gyülekezet egyi-
58 BIBLIAI HELYEK
ke, melyekhez János a
Jelenések könyvében le-
vő leveleit címezte. Ez a
kifejezés: „ahol a Sátán
királyi széke van", való -
színúleg a császárkul-
tuszra vonatkozik. Jel
1:11, 2:12-16, Térkép:
28. o.
Pergé Város Pamfíliában
Antalyától (Attália) e_gy
kissé beljebb a mai Tö-
rökország déli partján. Pál
első missziói útján, Cip-
rusból jövet érintette,
majd amikor visszatért a
t engerpartra, ismét ide
látogato~t. ~pCsel 13:13,
14:25 Terkep: 36. o.
Perzsia Az az ország,
meiy Médiát leigázta, Ba-
bilónia uralmát megdön-
tötte, és létrehozott egy
olyan birodalmat, mely
Nagy Sándor uralmáig
fennmaradt. Dániel Babi-
lóniában volt, amikor a
várost egy médekből és
perzsákból álló hadsereg
bevette. Cíprus perzsa ki-
rály megengedte a zsi-
dóknak és más szám-
űzötteknek, hogy visz-
szatérjenek hazájukba.
Eszter, a zsidó származá-
sú lány 1. Ahasvérós per-
zs33 ki~ály felesége ~ett.
Dan 5.29-30, 6, 8.20,
10:1, Ezsd 1:1-11, Eszt 1,
stb. Térkép: 24. o.
Pisz.gá ,A Nebó-hegy
egy11< csucsa.
P1tóm Annak a két raktár-
városnak egyike, melye-
ket a fáraó zsidó kény-
szermunkásokkal építte-
tett föl Egyiptomban a
Nílus-deltátol keletre.
Lásd: Ramszesz. 2Móz
1:11 Térkép: 10. o.
Pizídia A mai Törökország
déli partvidékétől nem
messze fekvő hegyes te-
rül et. Első missziói útja
során Pergából Antió-
khiába tartva Pál járt ezen
a távoli és veszélyes vidé-
ken. ApCsel 13:14, 14:24
Térkép: 29. o.
Pontusz A F,ekete-tenger
ókori neve. lgy hívták az
ettől délre eső területet
is. Római tartomány lett
belőle, mely Kisázsia (Tö-
rökország) északi partvo-
nalána k legnagyobb ré-
szét magába foglalta. Ez
volt azon országok egyi-
ke, ahová Péter első leve-
lét küldte. A keresztyén
üzenet nagyon gyorsan
eljuthatott Pontuszba,
mivel pünkösd napján er-
ről a vidékről származó
zsidók is voltak Jeruzsá-
lemben. ApCsel 2:9,
18:2, 1Pt 1:1 Térkép:
29. 0.
Ptolemaisz E9Y lzráel
északi partvidekén levő
ősi . város , az ószövetségi
Akkó görög neve. Pál ide
érkezett Tíruszból és töl-
tött el egy napot keresz-
tyén társaival utolsó jeru-
zsálemi látogatásakor. A
várost most újra korábbi
nevén Akkónak (Acre)
nevezik, de sokat veszí-
tett jelentő sé~ébő l a ro-
hamosan fejlódő közeli
Haifa árnyekában. Bir
1:31, ApCsel 21:7 Térkép:
Usz/B2
Pút Afrikai ország . Való-
színűleQ Líbia része volt
(egyes ujabb kiadású Bib-
liák szerint). 1Móz 10:6,
Jer 46:9, Ez 27:10, stb.
Puteoli Itáliai kikötő Ná-
poly mellett, ahol a fo-
golyként Rómába tartó
Pál hajója kikötött . A vá-
rost ma Pozzuolinak hív-
ják. ApCsel 28:13 Térkép:
37. 0.
Rabbá Az ammóniak
(lásd: Ammón) fővárosa,
amit néha a júdai Rabbá-
tói (Józs 15:60) való meg-
különböztetésül Rabbat-
Ammónnak, ammóni
Rabbának is neveznek. A
zsidók legyőzték Ogot,
Básán kiralyát, akinek
„vaságyát" (va_gy bazalt
koporsóját) Rabbában
őrizték. Rabba környéke,
a Jordántól keletre eső
terület, a Gád törzsének
jutott. De az ammóniak a
kezükben tartották, egé-
szen addig, amíg Dávid
hadsereg parancsnoka,
Jóáb el nem foglalta.
Amikor Dávid fe lfázadt
fia , Abso lon elő l mene-
kült, segítséget kapott
Rabbától. Salamon halála
után Ammón újra függet-
len lett, és lzráel kérlelhe-
tetlen ellenségévé vált. A
próféták elítélték Rabbá
gonoszságát és megjö-
vendö lték J.>USztulását. A
város késóbb a görög Fi-
ladelfia nevet vette fel, és
egy lett a Tízváros (Deka-
polisz) városai közül
(lásd: Dekapolisz ). Osi
népének, az ammó niak-
nak a nevét a mai Am-
man, Jordánia fővá ro sá­
nak neve őrzi. 5Móz 3:11 ,
Józs 13:25, 2Sám 11:1,
12:26-31, 17:27, 1Krón
20:1-3, Jer 49:1-6, Ez
21-25, 25:5, Am 1:4 Tér-
kép: 14. 0 .
Rámá Héber szó, magas-
latot jelent. Sok dombon
épü lt várost neveztek így,
ezek l<özül kettő lényeges
az Oszövetségben. Az
egyik er-Rám Jeruzsá-
lemtől 8 km-re északra.
Debóra prófétanő lakott
nem me ssze innen. Ez a
Rámá a később i Júda és
lzráel közötti határvonal
közelében volt. Baasá lz-
ráel királya bevette, és
erődjten i kezdte, de a jú-
dai A~á király visszafog -
lalta. Ezsaiás 1rja le, amint
az asszírok Rámán átha-
ladva Jeruzsálemhez kö-
zelednek. Később, amikor
a babilóniak el is foglalják
Jeruzsálemet, Jeremiást
Rámában enged ik szaba-
don. A száműzetés után
q várost újra betele_pítik.
Ugy tartják, ho9y Ráhel
sírja Rámá közeleben fek-
szik. Jeremiás azt jöven -
dölte, hogy Ráhel siratni
fogja fiait. Máté is hivat-
kozik erre a próféciára,
amikor beszámol a Jézus
születése után történtek-
ről. Bir 4:5, 19:13, 1Kir
15:17, 21, 2Krón 16:1,,6,
Jer 31:15, 40:1, Ezs
10:29, Ezsd 2:26, Neh
11:33, Mt 2:18 A másik
Rámá kb. 19 km-rel távo-
labb északnyugatra fek-
szik. Valószínű, hogy ez
volt Sámuel próféta szü-
letési és lakóhelye, és fel-
tételezhetően azonos az
újszövetségi Arimátiával.
Rámátaim-Cófimként is
említik. 1Sám 1:1, 2:11,
stb. Térkép: 17. o.
Rámót-Gileád „Mene-
dékváros" a Jordántól
kel etre, mely igen sok-
szor cserélt gazaát az lz-
ráel és Szíria közötti há -
borúkban. Elképzelhető,
hogy azonos a gileádi
Micpával, azaz Jefte szü-
l őhazájával a bírák idején.
Salamon 12 kerületi kor-
mányzója közül egy Rá-
mótban székelt. Az 1zráeli
Aháb király itt lelte halá-
lát egy csatában, és itt
kenték királlyá Jéhut.
J ózs 20:8, B1r 11, 1Kir
4 :13, 22, 2Kir 9:1-10 Tér-
kép: Osz/ D3
Ramszesz Egyiptomi vá-
ros a tengerpart közelé-
ben a Nílus-de lta keleti
részén. II. Ramszesz fá-
raón ak volt itt egy palotá-
ja. Korábban ez volt a
Hikszosz-fáraók északi
fővá rosa, Avaris. Mózes
második könyve jegyzi le,
hogy a zs idók raktarváro-
sol<at építettek a fáraó-
nak: Pitómot és Ram-
szeszt. A zsidók Ram-
szeszból indultak, amikor
Egyiptomból menekül-
tek. 2Móz 1:11 Térkép:
10. 0 .
Refáim Völgy Jeruzsá-
lemtől délnyugatra, mely-
ben Dávid kiraly l egyőzte
a f il iszteusokat. Refáiak
egy, az izráeli hódítás
efótt Kánaánban élt nép
neve. 2Sám 5:18, stb.
Régium Kikötő Itál ia
„cs1zmaorránál", a mes-
sinai szorosban, Szicíliá-
val szemben: a mai Reg-
gio di Calabria. Itt kötött
ki Pál haiója, úton Róma
f~lé. ApCsel 28:13 Tér-
kep: 37. o.
Riblá Szíriai város az
Orontesz folyó partján .
Jóáház júdai királyt az
egyiptomi Nékó fáraó itt
ejtette foglyul. Később a
babilóniai Nabukadnec-
car királynak itt volt főha­
diszállása. Cidkijját, Júda
utolsó királyát, lázadá-
sának lev.erése után Rib-
lába vitték Nabukadnec-
cár ítélőszéke elé. 2Kir
23-33, 25:6- 7
Rógél Forrás Jeruzsálem
déli részén a Hinnóm és
Kidrón-völ~y találkozásá-
nak közeleben. Adónijjá,
Dávid egyik fia itt kiáltat-
ta ki magát királlyá még
apja éltében. Ezzel Sala-
mon királyságának akar-
ta elejét venni. 1Kir 1:9
Róma A Római birodalom
székhelye Itáliában, a Ti-
beris folyó mellett. A ha-
gyomán',' szerint Rómát
Kr. e. 753-ban alapítot-
ták. A város hét dombra
épült. Az újszövetségi
időkben több, mint egy
millió, a birodalom min-
den részéből származó
em ber lakott Rómában
zsúfolt körülmények kö-
zött, többemeletes há-
zakban . A császár és kor-
mánya gondoskodott
anyagi támogatásról és a
ny1lvanos szórakozásról,
hogy a köznyugalmat
megóvja. A város a biro-
dalom minden szegleté-
ből vonzotta a gazda9sá-
9ot, az árut, de az írokat
es a művészeket is. Ide
vezettek a kiváló minősé­
gű utpk is minden irány-
ból. Elénk élelmiszer es
luxuscikk-ke resked elmet
bonyolított le a közeli Os-
tia kikötőváros. A legcso-
dálatosabb épületeket,
melyeket város valaha
magáénak mondhatott,
Rómában építették fel a
császárok. Rómából is
voltak zsidók Jeruzsá-
lemben a pünkösd ünne-
pén, akik hallották Péter
prédikációlát . Bár Pál be-
bör;önzéseiQ, , illetve
am1g a csaszarra nem
apellált nem járt Rómá-
ban, megvannak a jelei
annak, hogy ott már egé-
szen korán működött egy
keresztyén gyülekezet.
Rómából származott Ak-
vila és Priszcilla, az a ke-
resztyén házaspár, akik-
kel Pál Konnthusban
találkozott. Akkor hagy-
ták el Rómát, amikor
Claudius császár kiűzött
Filippi, ahol Pál megalapítot-
ta az első gyülekezetet.
PERGÉ RÓMA 59
60 BIBLIAI HELYEK
minden zs id ót a főváros­
ból. A Rómaiakhoz írt le-
vél számos Rómában la-
kó keresztyént nevez
meg, akit Pál már korább-
ról ismert. Voltak Rómá-
ban rá váró ba rátai, akiket
korábbi cézareai útja so-
rán ismert meg. Rómá-
ban két évig tartották őri­
zetben, és valószínűle_g
ezalatt írta néhány ma-
sutt lakó keresztyéne k-
nek szó ló levelét. A ha-
gyomány szerint Péter is
Rómában működött, és
Pállal együtt szenvedett
vértanúnalált. Kr. u. 64-re,
amikor Néró császár ke-
gyetlen öldöklésbe kez-
dett, minden bizonnyal
már sok keresztyén élt
Rómában. Róma gonosz-
ságára és rom lottságára
a Jelenések könyvében is
van utalás, melyben a vá-
rost („a nagy Babilont")
úgy jellemzi, mint egy Is-
t en népének vérétől me_9.-
részegü lt 8arázna nót .
Ap.Csel 2:1 , )8:2,. 19:21,
28.14 - 30, Rom 1.7, 15,
16, 2Tim 1:16, 17, Jel
17:5-18, stb. Térkép: 28. o.
Rúben A Rúben tórzshöz
tartozó, a Holt-tengertől
keletre fekvő földterület .
Józs 13:15-23 Térkép:
13. 0.
Sába Délkelet-arábiai or-
szág, a mai Jemen. Sá ba
gazdagságát a földközi-
tengeri országokkal foly-
t at ott fűszer-, arany- es
ékszerkereskedelmének kö-
szönhette. A Kr. e. X. szá-
zadban Sába királynője
kb. 1600 km-t tett meg
tevekaravánnal, hogy
meglátogassa Salamon
királyt, es próbára t egye
bölcsességét. Lehetsé-
ges, ho_gy kereskede lmi
szerződes t is akart kötni.
Egy nagy völgyzáró gát,
és llumquh holdisten
templomának maradvá-
nyait fedezték fel Márib-
ban, Sába hajdani főváro­
sában . Zso lt 72:15, Ezs
60:6, 1Kir 10:1-10, 13
Sálem lásd: Jeruzsálem
Samária Az északi király-
ság (lzráel) fővárosa. A
város az lzráelt keresztül
szelő észak-déli fő keres-
kede lmi útvonal mentén
fekszik. A könnyebb véd-
hetőség érdekeben egy
domb tetejére épü lt. A
várost kb. Kr. e. 875-ben
Omri király kezdte el épí-
teni; fia Aháb folytatta,
és egy új palotával gyara-
pította. A palota d1 szíté-
séhez annyi elefántcsont
faragást használtak, hogy
„elefántcsont ház" -ként
vált ismertté. A régészek
a palota romjai között
több mint ötszáz elefánt-
csont-t öredéket találtak,
némelyiket arany bevo-
nattal. Samária népe ős­
időktől kezdve pogány
vallást gyakoro lt. Nem
egy ószovetségi próféta
eíítélte bálványozásukat,
és arra figyelmeztetett,
hogy a város el fog pusz-
tulni. A szíriaiak számos
alkalommal támadták és
ostromolták Samá riát, de
végül az asszírok foglal-
tál< el Kr. e. 722/721 -oen.
A népet Szíriába, Asszí-
riába és Ba bilóniába
száműzték. Helyükbe
telepeseket hoztak az
Asszír birodalom külön-
böző részeiből. Samá ria
eleste után az izráeli ki -
rály ság megszűnt létezn i.
Eey idő után ,a Sai:ná ria
nev nem csupan a varo st ,
hanem már az egész tér-
séget is jelentette. Az új-
szovetségi időkb e n Nagy
Heródes király újra felép1 -
tette Samáriát, és elne-
vezte Szebaszténak (az
Augusztusz görög me9-
felelője). Néhány félver
zsidó Samáriá ban ma-
rad t , és azt állította, hogy
Istent tiszteli, de ezeket a
„ samaritánusokat" a jú-
deai zsidók megvetetté k
és gyűlölték. Jézus azza l
mutatta ki, hogy törődik
velük, hogy átutazott a
tartományon, és szállá -
solt is ott. Jézus halála és
feltámadása után Fülöp
Sa máriába ment iQét hir-
detni. Munkáját Peter és
János folytatta. Egy kis
csoport samaritánus még
mindig él Nablusz és Jaf-
fa környékén, és a Gari-
zin:i-hegyre jár imádkozn i.
1K1r 16:24, 32, Ezs 8:4,
Am 3:9, 2 Kir 6:8- 7: 18,
Lk 17:11, Jn 4:1-43, Ap-
Csel 8:5-25 Térkép:
Osz /B4
Sarepta Kis város, előb b
Szidonhoz, majd Tírusz-
hoz tartozott. Illés prófé-
ta járt itt egy özvegynél
egy nagy szarazság ide-
jén. Később Illés az öz-
vegy fiát életre keltette.
1Kir 17:8-24, Lk 4:26
Sárón Tengerpart menti
síkság lzráelben. Joppé-
tól Cezáreáig terjed kb.
80 km hosszúságban és
16 km szélességoen. Ma
ez lzráel e_gyik íeg9azda-
gabb mezogazdasagi te-
rülete. A bibliai id őkbe n
kevés ember élt itt. Ezt a
területet birkalege lőként
használták, de J e l e ntős
részét me~hagyták ere-
deti sűrű ósbpzótos álla-
potában. Az Enekek Ene-
ke írója Sárón nárciszát, a
szép síkvid éki vadvirágot
említi. 1Krón 27:29, EnEn
2:1
Sikár Jákób kútjához kö-
zel fekvő samaritánus vá-
roska, ahol Jézus egy sa-
maritán us nővel beszélt,
aki vízért jött oda. Sok si-
kári elhitte, hogy Jézus a
Messiás, amikor meghal-
lották, hogy mit mondott
róla az asszony. Pontos
helye ismeretlen. Jn
4:1 -42
Sikem Az efraimi dombvi-
déken, a Ga ri zim-hegy
közelében fekvő ősi ká-
naáni város, mely id őve l a
zsidók fontos vallási és
politikai központja lett.
A Hár,ánból Kánaanba ér-
kező Abrahám megállt Si-
kemben. Itt tartózkodása
alatt Isten így szólt hoz-
zá: ,,A t e utódaidnak fo-
gom adni ezt a földet."
Jákób is járt Sikemben és
a városon kívül táboro-
zott. Amikor a zsidók
meghódították Kánaánt,
Józsué Sikembe hívta
össze az összes törzset.
ltt megerősítették ígére-
tüket, ho9y azt az Istent
fogják imadni, aki kihozta
őket Egyiptomból, és
nem lesz más Istenük. A
bírák idején mégis a ká-
naáni pogány kuítu szt kö-
vették Sikemben. A város
lakói Gedeon fiának, Abí-
meleknek adtak a Baálbe-
rit templom pénzéből,
hogy fizeth essen hetven
t estvére legyilkolásáért.
lgy tette sajat magát Abí-
melek Sikem királyává . A
nép hamarosan ellene
fordult, ő pedig bosszú-
ból lerombolta a várost.
Sa lamon király halála
után 10 zs idó törzs Si-
kemben kimondta a Dá-
vid -háztól va ló elszaka-
dást. Jeroboám, az új
északi királyság első ural-
kodója hozzákezdett Si-
kem újjáépítéséhez, és
es;JY rövid időre fővárosá-
va is tette. Sikem túlélte
lzráel bukását, és a sama-
ritánusok legfontosabb vá-
rosa lett: egy templomot is
építettek itt. Még ma is
laknak samaritánusok Nab-
luszban, Sikem egykori he-
lyé.től északnyuga.tra. 1M.óz
12.6-7, 33.18-35.4,
37:12-18, Józs 24,, Bir 91
1Kir 12 Térkép: Osz/B4
Siló Város, aho l Kánaán
meghódítása után a hegyig, és ott tábort ütöt-
szent sátrat felállították.
Siló lett lzráel vallási köz-
pontja és a sátrat időt-
állóbb épülettel cserélték
fel. Itt tartották az éven-
kénti ünnepeket. Anna és
Elkána Silóba jártak,
hogy imádják az Urat.
Egy ízben Anna , aki fiú-
gyermeket akart, a szüle-
tendő gyermeket fe laján-
lotta Isten szo lgálatára.
Amikor fia, Sámuel meg-
született, Anna betartot-
ta ígéretét és elvitte Siló-
ba, ahol a gyermek ,a
templomban nőtt fel Eli
pap keze alatt. A régé-
szek szerint Silót kb. Kr.
e. 1050-ben elpusztítot-
ták valószínűleg a filiszte-
usok. Jeremiás próféta fi-
gyelmeztetett, hogy a
ieruzsálemi templom épp
úgy el fog pusztulni, mint
korábban a silói szentély.
Viszont vannak arra utaló
jelek, hogy legalábbis a
száműzetésig valameny-
nyi lakos me_gmaradt Siló
korábbi helyen. Józs 18:1,
Bir 21:19, 1Sám 1-4, Jer
7.:12, 41:5 Térkép:
Osz/B4
Siloám Medence, eredeti-
leg a föld alatt, mely Je-
ruzsálem egyik fő víznye-
rő helye volt. A meden-
cébe a víz a Jeruzsálem
falain kívül talá lható
Gih on forrástól egy alag -
. úton keresztül jutott el.
Amikor az asszírok ost-
rommal fenyegették Je-
ruzsá lemet, Ezékiás tud-
ta, hogy a túléléshez a
városnak saját vízellátás-
ra lesz sz üksége, ezért el-
rendelte az alag_út elké-
sz ítését. Az 538 m
hosszúságú alagutat a
tömör sz iklába vágták.
Amikor Jézus meggyó-
gyított egy vakon szüle-
tett embert, először
agyagot tett a szemére,
majd azt mondta neki,
hogy mosdjon meg a Si-
loám tavában. A S1loám-
torony, mely 18 embert
temetett maga alá, ami-
kor összedőlt, a Sion-
heg,y oldalán, a medence
szelénél állhatott. 2Kir
20:20, Jn 9:1-12, Lk 13:4
Simeon Az a földterület,
mely Simeon törzsének
jutott a Délvidéken, lzráel
legdélibb részén. Ugy tű­
nik, hogy Simeon nem
tudta elfog lalni, és Júda
területének részévé vált.
Józs 19:1-9, vö. Józs
15:20-32 Térkép: 13. o.
Sínai Hegy és a körülötte
l evő pusztaság a Sínai-
fé lszigeten. Károm hó-
nappal azután, hogy el-
hagyták Egyiptomot, a
zsidók eljutottak a Sínai-
tek:. Itt, a Sínai-hegyen
adta Isten Mózesnek a
Tízparancsolatot és a
többi törvényt. Eddig
nem sikerült helyileg pon-
tosan meghatározni a
Sínai-hegyet. Való sz ínű­
leg a félsziget déli részén
levő Dzsebel-Músza,
Az ősi Róma, a Birodalom
fővárosa.
RÚBEN - SÍNAI 61
62 BIBLIAI HELYEK
va~y Rasz esz-Szafszaf
csi.Jcsok közül az egyik.
2Móz 19-32 Térkép: 10. o.
Sineár Babilónia másik
neve. Lásd: Babilónia.
Sion Me9erő s ített domb,
melyet David a jebúsziaktól
foglalt el. Itt rendezte be
fővárosát, Jeruzsálemet.
E név nag'{_on 9yakran
fordul elő a Zsoltarokban
és a prófétáknál.
Sittim A móábi síkság
egy részét hívják így a
Jordán túloldal,an, Jerikó-
val szemben. Abél-Hasit-
timként, „az akácok pa-
takja" -ként is említik. A
zsidók itt táboroztak, mi-
előtt a Jordánon átkelve
Kánaánba értek. Valószí-
nűleg Sittimben voltak,
amikor Móáb királya
megpróbálta Bálámot rá-
beszélni, hogy átkozza
meg lzráelt. Itt készültek
fel Kánaán meghódításá-
ra: megszámlá lták a fegy-
verfogható férfiakat. Jó-
zsué itt vette át Mózestől
a vezetést; innen küldtek
két kémet Jerikó felderí-
tésére. 4Móz 25:1,
33:49, Józs 2:1, 3:1, Mik
6:5 Térkép: Osz/C5
Sodorna Erkölcstelensé-
ge miatt hírhedt város,
ahová Lót betelepült. So-
dorna Gomorával együtt
hirtelen elpusztult. Lótot
az angyalok előre figyel-
meztették a közelgó ka-
tasztrófára, í~y elmene-
kült. Lehetseges, hogy
Sodorna romjai a Holt-ten-
ger déli részén a tenger-
szint alatt nyugszanak.
1Móz 13:8-13, 14, 19
Sós-tenger A Holt-tenQer
ószövetségi neve. A nev-
nek az a magyarázata,
hogy a víz igen nagy
mennyiségben tartalmaz
sót . Lásd : Araba. 4Móz
34:3, 12, Józs 3:16
Súném Helység Eszak-
lzráelben Jezréel völgyé-
ben a mai Solem. A filisz-
teusok itt táboroztak a
gilbóai csata előtt. Eli-
zeus egy súnémi asszony
vendége volt, és meg-
gyógy1totta az asszony
gyermekét. Abiság, aki
Dávidot öreg korában
gyámolította, szintén sú-
némi vol,t. Való,színű,
hogy az Enekek Eneké-
ben szereplő Szu lamit
szintén Súnémből szár-
mazott. Józs 19:18,
1Sám 28:4, 1Kir 1:1-4,
2:1;3 - 25, 2Kir 4:8-37
E;nEn 6:1 3, 7:1 Térkép:
Osz/ 83
Súr Sivatagos terület a
Sínai-félsziget északnyuga-
ti részén. A kereskedői< a
„súri úton" jártak Egyip-
tomba. Erre menekült Há-
gár, miután Sá ra rosz-
szul bánt vele. Amikor
Egyiptomból való meg-
szabadulásuk után az iz-
ráeliek átkeltek a Nádas-
tengeren, ezen a sivata-
gon keresztül vonultak
tovább, és vízhiány miatt
sokat szenvedtek. 1Móz
16, 2Móz 15:22-25
Súsan Az Elámi biroda-
lom fővárosa, am íg
Asszúrbanipál, Asszíria
királya le nem rombolta
Kr. e. 645-ben, és szám-
űzetésbe nem küldte la-
kosait Samáriába. A mé-
dek és a perzsák alatt
mégegyszer megnőtt ko-
rábbi jelentősége, 1. Dá-
rius király fényes palotát
épített itt. Romjai még
ma is láthatók Iránban.
Eszternek, annak a zsidó
származású lánynak a
története, akibő l perzsa
királynő lett, a súsani kirá-
lyi udvarban játszódott.
Nehémiás úgyszintén Sú-
sanban volt udvari pohár-
nok. A várost később
Nagy ~ándor e lfoglal~a.
Ezsd 4.9-10, Eszt 1.2,
stb., Neh 1:1 Térkép:
24 . 0.
Szalamisz Kereskedelmi
központ Ciprus keleti
partjainál, ahol sok zsidó
élt. Amikor Pá l ide látoga-
tott prédikált a zsinagó-
gákban. ApCsel 13:5
Szárdisz Város a római
Azsia provincia területén
(a mai Törökországba n)
két kereskede lmi útvonal
találkozásánál. A római
időkben virágzó kelme-
festő és gyapjúipara volt.
A J.elenesek kónyvében
az Azsiába írt het levél
közül az egyik a szárdiszi
keresztyéneknek szól. Az
itteni gyülekezet közöm-
bössé vált a hitélet iránt.
A múltba néztek, ahe-
lyett, ho~y a jelenre füg-
gesztettek volna tekinte-
tüket. Ez a gondolkodás
j ellemző volt az egész vá-
rosra. Korábban Szárdisz
a Lídiai királyság fővárosa
vo lt, és egy időben a me-
sésen gazdag Krőzus volt
a királya . Az aranyat a
várhoz közel i folyóból
mosták. Szárd iszban ver-
ték az első arany és ezüst
érméket. Jel 1:11, 3:1-6
Szefarvaim mindezideig
azonosítatlan város, me-
lyet az asszírok foglalta k
el. Az itt lakókat Samáriá-
ba vitték, miután onna n
száműzetésbe küldték a
zsidókat. 2Kir 17:24, 3 1,
18:34
Széir Edóm másik neve.
Szela Edóm fővárosa. A
név sziklát, vagy szirtet
jelent. Az elnevezést az
magyarázza, hogy egy
szil<lás fennsíkon épü lt az
edóm i hegyek tetején.
Kb. Kr. e. 300-ban a naba -
teusok bevették Szelát,
és az eredeti település lá-
bánál a sziklás-völgy ol-
dalából kivésték Petra
(„,szikla'.' görögQI) váro-
sat. 2K1r 14:7, Ezs 16:1
Szeleukia A szíriai Antió-
kh iához tartozó kikötő.
Az első szeleukida király
építette, akinek a nevét a
város viseli. Pál és Barna-
bás inn en indultak Cip-
rusra, első missziói útjuk-
ra. ApCsel 13:4
Szemr A Hermán-hegy
másik neve. Néha annak
egyik csúcsára, néha pe-
dig az egész hegyláncra
is vonatkoztatjiil<, 5Móz
3:9, Ez 27:5, EnEn 4:8
Szépkikötő Kis település
Kréta déli partján, ahol
Pál apostol hajója kikö-
tött utban Róma felé. A
Pá lt kísérő Juliusz száza-
dos, a kormányos és a ha -
jó tulajdonosa Pál figyel-
meztetése ellenére, ra -
gaszkodtak ahhoz, hogy
folytassák útjukat, hogy
egy nagyobb kikötőbe
ju ssa nak, amely alkalmas
a te lelésre. Miután elin-
dultak, hatalmas viharba
kerültek, mely tovább so-
dorta őket. Végül Málta
partjainál szenvedtek ha-
jótörést, de mindannyian
megmenekültek. ApCsel
27:8-12
Sziddim Völgy (le süllye-
dése miatt va lószínű leg
ma már a Holt-tenQer bo-
rJtja), ahol Kedorlaómer,
Elám királya a síksági ki-
rályokkal me!;lütközött. A
harc sorát') Lot fogságba
esett, de Abrahám kisza-
bad ította. 1Móz 14
Szidón Föníciai (kánaáni)
kikötő a mai Libanon ten-
gerpartján. Sok ügyeske-
zű mester dol~ozott Szi-
dónban. Legfobb kiviteli
cikkeik: faragott elefánt-
csont, arany és ezüst ék-
szerek, míves üvegáruk.
Mint lényegében minden
föníciai város, Sz idón is
önkormányzattal rendel -
kezett. Amikor a zsidók
meghódították Kánaánt,
Szidónt nem sikerült el-
foglalniuk. A bírák idején
Szidón népe támadásai-
val zaklatta a zsidókat. A
kultúrák keveredésének
hatására lzráe l Szidón is-
teneinek, Baálnak és As-
tarótnak áldozott. Emiatt
a próféták több ízben íté-
letet hirdettek. Jézabel,
aki pártolta a Baál kul-
tuszt lzráelben, Szidón
királyának lánya volt. Mi-
után Szidón lzráellel is, és
az Isten imádásával is
szembenállt, az ószövet-
ségi próféták megjósol-
ták a város pusztulását.
Szidónt később az asszí-
rok, a babilóniaiak és a
perzsák is rendre elfoglal-
ták. Ezután görög, majd
római fennhatóság alá
került. Jézus idejében
Szidón lakosainak több-
sége görög volt. Sokan
utaztak Galileába, hogy
hallgassák Jézus tanítá-
sát. Jézus ellátogatott
Szidónba és a szomszé-
dos Tírusz városába is.
Korazint és Bétsaidát, két
galileai várost összeve-
tette Tírussza l és Szidón-
nal és kárhoztatta a zsidó
városokat amiatt, hogy a
nem zsidó városokkal el -
lentétben tanítását nem
fogadták készségesen.
Pál római útja során meg-
állt Szidónban és az itt la -
k~ barátainál szállt meg .
B1r 1:31, 10:6, 12, 1Klr
16:31, Ezs 23:1-12, Ez
28:20-24, Lk 6:17, Mk
7:24-31, Mt 11:20-22,
ApCsel 27:3, stb. Térkép:
21. 0.
Színim (Szevéné) Hely-
ség Egyiptom déli határá-
nál: a mai Asszuán. Ezsai-
ás látomásában a szét-
szóródott zsidók olyan
messziről is visszatérnek
Jeruzsálembe, mint Szí-
nim földje. Az itt talált ún.
elephantinei papiruszok a
Kr. e. 450-ben itt élő zsi-
dó telepesek teyékenysé-
géről szólnak. Ezs 49:12,
Ez 29:10, 30:6
Szirakuza Osi szicíliai vá-
ros, ahol a máltai hajótö-
rés után, római hajóútjá-
nak utolsó szakasza so-
rán Pál három napot töl-
t~tt. ApCsel 28:12 Tér-
kep: 37. o,
Szíria Az Oszövetségben
Szíria az az ország, mely-
ben az arámiak uralkod-
tak lzráeltől északra és
északkeletre. Szíria fővá­
ros& Damaszkusz volt.
Az Ujszövetségben Szíria
római tartomány volt,
melynek fővárosa az
Orontész-parti Antiókhia.
Szmirna Az Azsiát átsze-
lő egyik kere skedelmi út-
vonalhoz kapcsolódó ki-
kötő a 1T,1ai Törökorszá9-
ban. Az Ujszövetségi id ók
egyik gyönyörű városa
volt, sok szép középület-
tel. Ezek közül az egyik-
ben, a Tibérius csaszár
tiszteletére épült temp-
lomban császárku ltusz
dívott. A Jelenések köny-
vében található hét levél
egyi ke a szmirnai keresz-
tyeneknek szól. Jel 1:11,
2:8-11
Szukkót 1. Egyiptom i vá-
ros. Egyiptombol való ki-
vonulasuk során a zsidók
itt ütöttek először tábort.

2Móz 12-37, 13-20,
4Móz 33:5-6 Térkép: ; 2.
Város a Jordán vblgyé-
ben, Gád törzsi területén.
Jákób tartózkodott itt
egy ideig, miután bátyjá-
val, Ezsauval mege~yez­
t ek, hogy útjaik szetvál-
nak. Amikor Gedeon a
midjániakkal harcolt, a
szukkótiak nem voltak
hajlandók élelmet biztosí-
ta ni a seregnek, ezért mi-
után Gedeon győzött, visz-
szatért és megbüntette
á város elöljáróit. Józs
13:27, 1Móz 33: 12-17,
Sir 8:4-16 Térkép:
Osz/C4
Taanak Kánaáni város a
jezréeli völgy szélén. 8á-
rák Taanal< mellett har-
colt Siserával. A léviták
egyik városa le~t. Józs
12:21, 21:25, 81r, 5:19,
1Kir 4:12 Térkép: Osz/8 3
Tábor 5 50 m magas me-
redek oldalú he~y, mely a
jezréeli síkságbol emelke-
dik ki . Itt gyulekezett 8á-
rák hadserege. 8ir 4,
Zsolt,89:12, Hós 5-1 Tér-
kép Osz/83
Tahpanhész Egyiptomi
város a Nílus-defta keleti
részén. Ide vitték Jeremi-
ás prófétát Jeruzsálem
eleste után, aki valószí-
nűleg itt is halt meg. Jer
43:5-10, Ez 30:18
Tarsís Távoli hely, mely
felé Jónás indult el hajón,
nem engedelmeskedve
az Ur parancsának, ho~y
Ninivébe menjen . Tars1s-
ban ezüstöt, ónt, vasat és
ólmot lehetett beszerez-
ni. Lehetséges, hogy a
mai spanyülországi Tar-
tessu~szal azonos. Jón
1:3, Ezs 23:6, Jer 10:9,
Ez 27:12
Tarzusz Város a ciliciai
síkságon, a mai Törökor-
szág déli tengerpartjától
kb. 16 km -re. Az ujszovet-
ségi időkben fontos,
nagy lélekszámú egye-
temváros, mely a nyugat-
nak és a keletnek, a gö-
rög és a keleti kultúrának
volt a találkozási pontja.
Pál Tarzuszban született
és erre büszke volt. Nem
sokkal azután, hogy ke-
resztyénné lett, vissza -
tért ide, de Barnabás el -
vitte Antiókhiába, hogy
segítsen az újonnan meg-
tértek tanítasában. Ag-
Csel 9:11, 30, 11:25,
21:39. 22:3 Térkép:
Tekóa Város a júdea i
dombok között, Betle-
hemt&I kb. 10 km-nyire
délre. Egy bölcs tekóai
asszony kcizbenjárt Dávid
királynal, hogy engedje
vissza fiát, Absolont Je-
ruzsálembe. Amósz pró-
féta is Tekóából szárma-
zott. 2Sám 14-:2, stb., Ám
1:1 Térkép: Osz/ B5
Témán Edóm része. A té-
máni nép bölcsességéről
volt híres. Jób barátjá-
nak, Elifáznak volt a lakó-
helye. Jer 49:7, Jób 2:11
Theba Felső-Egyiptom
ősi fővárosa a Nílus-folyó
mellett, kb. 531 km-re a
mai Kairótól délre. Amón
isten két nagyszerű temp-
loma (Karnak és Luxor)
fémjelzi e helyet. Kb. Kr.
~. 1500-1000-től, amikor
Amon volt az Egyiptomi
birodalom főistene, a kincs
és a gazdagság Thébá-
ba áramlott. A várost az
asszír Asszurban ipál ki-
rály Kr. e. 663 -ban távoli
fekvése ellenére leigázta.
Jeremiás és Ezékiel pró-
féták ítéletet mondtak
Théba (N ó-Amón ) és más
egyipt~m i városok fe~ett.
Nah 3 .8-1 0, Jer 46.25,
Ez 30:14- 16
Thesszalonika Macedó-
nia legfontosabb városa
a keletre vezető fő római
útvonal, a Via Egnatia
mellett. Thesszalonika
(ma Szaloniki) jelenle_g is
nagyobb város. Pál maso-
dik missziói útja során lá-
togatott ide, de a zsidók
haragja miatt kénytelen
volt továbbmenni 8éreá-
ba. Nem sokkal eltávozá-
sa után írta meg két leve-
lét a thesszaloniai ke-
resztyén ekhez. ApCsel
17:1-15, 20:4, 27:2, Fii
4:16, 1Thessz 1:1,
2Thessz 1:1, stb., 2Tim
4:10 Térkép: 37. o.
lhiatíra Város a római
Azsia provinciában (ma
Akhisar, Nyugat-Törökor-
szágban). Thiatíra kelme-
festő, r uhakészítő és réz-
művesközpont volt. Az a
thiatírai L1dia, aki Filippi-
ben találkozott Pálla és
megtért, fogla lkozására
nézve „bíborárus" volt.
A Jelenések könyve hét
levelének egyike a thia-
tírai gyülekezethez szó l.
ApCsel 16:14-15, Jel 1:11,
2:18 -2 9
Tiberiás fürdőváros a
Galileai-tó partján. Heró-
des Antipás kirá ly alapí-
totta és Tiberius csá-
szárról nevezte el. Nem-
zsidók lakta város volt, és
nincs feljegyzés arról,
hogy Jézus valaha is itt
járt volna. Tiberiás ma is
tekintélyes méretű város,
nem úgy, mint az evangé-
liumban említett többi tó-
parti t elepülés. Jn 6:2 3
Térkép: Usz/C2
Tigris Mezopotámia má-
sodik legnagyobb folyója,
mely a l<elet -törökorszagi
hegyekben ered és 2250
km megtétele után az
Eufráteszbe ömlik, 64
km-re annak perzsa-öböl-
beli to rkol atától. A Tigri s
t avasszal és őssze l me~­
árad. A nagy asszír va-
ro sok, Ninive, Kelah és
Asszú r, mind a Tigris
partján épültek. A Biblia
Eden négy folyóia egyike-
ként említi. 1Móz 2:14,
Dán 10:4 Térkép: 8. o.
Timná Váro s Júda északi
határánál, eredetileg a
Dán törzs birtokán, de ké-
sőbb a filiszteusok kezé-
be került. Itt élt Sámson
fele sége. Józs 15:10,
19:43 8ir 14 Térkép:
Osz/A5
Timnat-Szerah/Timnat-
Heresz Város, amit Jó-
zsué kapott meg. Később
itt t emették el. A város
az efraimi dombvidéken
terül el. Je ru zsá l emtől
északn'y'ugatra. Józs
19: 50, 24:30, Bi r 2:9 Tér-
kép : Osz/84
Tircá Szé,pségéről híres
váro s Eszak-lzráelben .
Azoknak a helyeknek
egyike, melyeket Józsué
foglalt el. Kesőbb 1. Jero-
boám otthona, és az észa-
ki lzráeli királyság főváro­
sa. Omri király áthelyezte
a kormányzás központját
Samáriába. Tircá a jelen-
legi Tell el-Far'ah helyén
vOlt, Sikemtől (Nablusz)
11 km -re északkeletre.
Józs 12:24, 1Kir 14-16,
2Kir 15:H, 16, EnEn 6:4
Té rkép: Osz/84
Tírusz Fontos kikötő és
városállam a libanoni par-
toknál. Tírusznak két ki-
kötője volt, egy partmen-
ti, ~s egy közeli szigeten
levo. Kti. Kr. e. 1200-ban
a filiszteusok kifosztot-
ták Szidónt, a 32 km-nyi-
re északra levő másik fon-
tos föníciai kikötőt. Ettől
kezdve Tírusz lett Fönícia
vezető városa . Dávid és
Salamon királyok idejé-
ben Tírusz aranykorát él-
te. A tíruszi Hírám király
szolgá ltatta a fát és a
mesterembereket, akik a
jeru zsálemi templomot
felépítették. Virágzott a
kereskedelem. Tírusz kü-
lönlegességei: az üveg-
árú, és az ott található
tengeri csi!;Jából készített
finom minóségű lila fes-
ték. Az izráeli Aháb király
Tírusz királyának lányát
vette el. A várost gyakran
említi a Zsoltárok könyve.
A próféták el ítélik gógje
és fényűzése miatt. Kr. e.
900-ban Tírusz asszír
nyomás alá került. Egy bi-
zonyos fokú szabadsá-
gért cserébe súlyos adót
!<ellett fizetnie. Ugyanab-
ban az évben, amikor Sa-
mária elesett, II . Szargón
SINEÁR - UR 63
asszír ki rály elfogla lta Tí-
ruszt. Amikor Asszíria ha-
talma lehanyatlott, Tírusz
újra szabad és gazdag
lett. Nabukadneccar ba-
biloni király 13 éven át
(Kr. e. 587-574) ostro-
molta a várost. Kr. e.
332-ben Nagy Sándor-
nak csak úgy sikerült el -
foglalnia a szigeten fekvő
k i Kötőt, ho~y töltésutat
épített a szarazföld felől.
Az újszövetségi időkben
Jézus is ellátogatott Tí-
rusz és Szidón környéké-
re, és szólt az ottaniak-
hoz. 2Sám 5:11, 1Kir, 5,
9:10 - 14, Zsolt 45:1 3, Ezs
23, Ez 26, Mt 15:21, Lk
6:17, ,Ap Csel 21:3 Tér-
kép: Osz/ 81
Tisbe Az a hely, ahonnan
a "tisbei Illés" feltehe-
tően származik. Ez a kö-
zelebbről nem ismert
helysé_g a Jordántól ke-
letre, Gileádban volt. 1Kir
17:1, stb.
Tób Város és vidék Da-
maszkusztól délre. A bí-
rák idejében Jefte szám -
ki vetettként élt itt. Tób
népe az ammóniakat se-
gítette Dávid ellenében .
8ir 11:3, 2Sám 10:6
Tófet Hely a Ben-H innóm
völgyében, ahol gyerme-
keket áldoztak. A szen -
télyt Jósiás király lerom-
bolta. 2Kir 23:10, Jer
7:32, 19:6, 11-14
Trakhónitisz ltureával
összekapcsolt terület. E
kettőből állt az az ország-
ré sz, ahol Heródes Fülöp
akkor uralkodott, amikor
Keresztelő János prédi-
kálni kezdett. Trachoni-
ti sz sziklás, vulkáni terü-
let volt, a számkivetettek
menedéke Galileától ke-
letre, Damaszkusztól dél-
re. Lk 3:1 Térkép: Usz/D2
Tróász Kikötő 16 km-re
Trójától a mai Törökor-
szag északnyugati részé-
ben. Utazásai során Pál
sokszor szállt hajóra e ki-
kötőben. Tróászban tör-
tént, hogy látomásában
megjelent egy macedó-
niai ember, aki segítséget
kérte. Innen indult hajóval
első európai missziói út-
jára. Egy későbbi Tróász-
ban tett látogatásakor
életre keltette Euti -
khoszt, miután az Pál pré-
dikációja közben kiesett
egy emeleti ablakból. Ar:>-
Csel 16:8-12, 20:5-12,
2Kor 2:12, 2Tim 4:13 Tér-
kép: 37. 0.
Ur Híres város az Eufrá-
tesz-folyó mel lett Dél-
Sabilóniában (a mai Irak);
Abrahám családjának la -
kóhelye, mielőtt északra,
Háránba költöztek volna.
Kr. e. 300-ban bekövet-
64 BIBLIAI HELYEK
kezett elnéptelenedése
előtt Ur városának terüle-
te évezredeken keresztül
lakott volt. Az ásatások
írott agyagtáblák ezreit
tárták fel, melyek a város
történetéről, életéről
szólnak. Az itteni királysí-
rok (kb. Kr. e. 2600-ból)
igen sok kincset és mes-
teri kézművesmunkát tar-
talmaztak: sok egyéb
mellett aranyból készült
fe~yvereket, e~y intar-
zias mozaik játekasztalt,
azt a híres mozaiktáblát,
mely a háborút és békét
jeleníti meg. Máig fenn-
maradtak egy hatalmas
lépc sőzetes temp lom
(z1kkurát) romjai. 1Móz
11:28-31, stb. Té rkép:
8. o.
Uz Jób szűkebb hazája, Zebulon A Zebulon törzs-
valószínűleg Edóm körze- höz tartozó földterület
tében. Jób 1:1 Galileában. Józs 19:10-16
Vörös-tenger Annak a , Térkép: 13. o.
héber szónak a jelentése, Zíf Juda törzséhez tarto-
amelyet Vörös-tengernek zó város, a Hebróntól dél-
fordít anak, Sás-tenger. A keletre fekvő dombokon.
kivonulás történetében Dávid Saul elől a Zífhez
ez arra a tavas, mocsaras közel eső pusztába r ejtőz­
területre vonatkozik, ködött. Itt kereste meg és
amely a Szuezi-öböl bejá- bátorította őt Jonátán.
rata es a Földközi-tenger De a zífiek beárulták Sa-
között terül el (a Szuezi- l)lnál, így Máónba, majd
csatorna térsége). Vonat- EngediDe menekült. Ké-
kozik ezen kívi.JI a Szuezi- ső5b Zíf lett Roboám ki-
öbölre, az Akabai-öbölre rály e~yik erődje. Ma is
(a tulajdonképpeni Vö- Tel · Z1fnek hívják. Józs
rös-tenger északi nyúlvá- 15:55, 1Sám 23:14-29,
nyára), amint ez a mo- 2Krón 11:8 Térkép: 13. o.
dern Biblia-fordításokból
egy~rtelműen kiderQI.
2Moz 13:18, stb., 4Moz
33:10, 5Móz 1:40 Térkép:
7. 0.