You are on page 1of 5

Biblia

Ószövetség
1. Teremtéstörténetek, bűnbeesés

1. 1. nap: a világosság és sötétség szétválasztása

2. nap: égboltozat megteremtése (alsó és felső vizek szétválasztása)

3. nap: a szárazföld és a növények megteremtése

4. nap: az égitestek megteremtése

5. nap: a vízi és égi állatok megteremtése

6. nap: a szárazföldi állatok és az ember megteremtése

7. nap: Isten a 7. napot megszenteli és megpihen

2. Az embert (Ádámot)

3. Az első teremtéstörténetben Isten embereket teremtett meg saját képmására, férfinak és nőnek, a
második teremtéstörténetben először csak egy férfit, Ádámot teremtette meg a föld porából és
orrába lehelte az élet leheletét, majd később hozzá Ádám oldalcsontjából egy női társat, Évát, hogy
tudjanak szaporodni. Az első teremtéstörténetben Isten és ember között barátságosabb, míg a
második teremtéstörténetben a bűnözés után ellenségesebb a viszony. Az első teremtéstörténetben
egyenrangúak a nők és férfiak, míg a második teremtéstörténetben a nő szerintem sokkal
alárendeltibb szerepet kap.

4. Nem összeegyeztethető a két Isten, az első teremtéstörténetben tiszteli az általa teremtett


embereket, a másodikban pedig elpusztítja őket.

5. A jó és rossz tudásnak fája (aki eszik a fa gyümölcséből, felnyílik a szeme a világ előtt.)

Az élet fája (aki eszik a fa gyümölcséből, az Istenekhez hasonlóan örökéletű lesz.)

6. Szerintem Istené. Ő teremtett meg mindent, azaz azt a kígyót is, aki hatására Ádám és Éva
elkövette a bűnt. Ha nincs kígyó, nem ettek volna a fáról. Az emberek könnyen befolyásolhatók, de
mit tegyenek, ha ilyennek teremtette őket Isten.

7. Nem jogos, Isten tudta, hogy nem tökéletesek az emberek, ha meg azt hitte, akkor rossz munkát
végzett. De onnan is meglehet közelíteni ezt, hogy ha akkor nem bünteti meg az emberiséget, az
emberek sosem tanulnának a hibáikból és mindenki kedvére szegné meg a 10 parancsolatot.

2. Vízözön

1. Egy istenfélő ember. Azért választotta Noét, mert csak őt találta igaznak az egész nemzedékében.

2. 40 napig ömlött az eső megállás nélkül. A víz már a magas hegyeket is elborította, így minden
élőlény elpusztult, még a madarak is, csak a bárka maradt a vízen. A víz 150 napig áradt a földön.

3. Noé kinyitotta a bárka ablakát és kiengedett egy hollót, az addig röpdösött, míg a víz fel nem
száradt a földről. Azután kiengedett egy galambot, hogy megnézze, a víz visszahúzódott-e már a föld
felszínéről. De a galamb nem talált helyet a lába számára, ezért visszarepült a bárkába, mivel még a
víz elfedte a földet. Egy hét múlva újra kiengedte a galambot és mikor este visszatért egy friss
olajágat tartott a csőrében, ez azt jelentette, hogy a víz eltűnt a föld felszínéről. A galamb a szentlélek
jelképe.

4. Az emberek miatt nem átkozza meg többé a földet, nem töröl el többé élőlényt. Amíg a föld áll,
nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka. A
szivárvány.

3. Bábel

1. Az emberek, hogy a torony csúcs az égig érjen.

2. Abba kellett hagyniuk az építést, mert Isten szétszórta őket szerte a földön.

3. Arra, hogy miért beszélnek különböző nyelveken a más-más földrajzi területen élő emberek.

4. Pieter Bruegel: Bábel tornya építése (1561) festmény

Bábel tornya (1981) film

Szabó László Dezső: Bábel tornya (kaldeai mítosz nyomán) vers

4. Káin és Ábel: Ábel juhpásztor volt, Káin fölművelő. Mindketten áldozatot vittek az úrnak. Isten
Ábelre és áldozatára tekintett, Káinra azonban nem. Káin kihívta testvérét, Ábelt a mezőre és
meggyilkolta. Ez féltékenység, egy rossz emberi tulajdonság, de ölni nem szabad semmiképp. Nyilván
ezért jogosan járt a büntetés. Ennek a történetnek az a tanulsága, hogy ha jól cselekszel, emelt fővel
járhatsz, ha pedig nem jól cselekszel, a bűn rád vágyódik, de neked uralkodni kell rajta.

Sodoma és Gomora: Sodoma és Gomora két város volt, amelynek lakosait bűneik miatt
Isten ,,kénköves és tüzes eső” által elpusztította. Isten megígérte, hogy többé nem pusztít el embert,
de mégis megtette, azaz hazudott, ami bűn, ugyanúgy, mint amiket elkövethettek a város lakosai,
már, ha mindenki elkövette. Szerintem sokan ártatlan lélekkel haltak meg. Ez kivételezés is a többi
bűnös emberrel szemben, nem gondolnám, hogy csak ebben a két városban voltak bűnös lelkek,
mégis csak itt végzett nagy pusztítást.

5. Ábrahám: Ábrahám egy próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység és még számos
egyház ősatyaként tisztel. Történetét a Teremtés könyve írja le, amely szerint Ábrahám az izraeliták,
az ismaeliták (arabok), a midianiták és az edomiták ősatyja. A Teremtés könyvében legelőször Ábrám
névvel jelenik meg, amely feltehetőleg "magasztalt atyát" jelent, majd az Úr és Ábrám között kötött
szövetség emlékére átváltozik a neve Ábrahámra. („És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak,
hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged.”)

Izsák: Izsák Ábrahám fia. A zsidó nép három pátriárkájának egyike volt. Mózes első könyve szerint
Ábrahám Izsák születésekor 100 éves volt. Izsák 180 éves korában halt meg, így ő élt legtovább a
patriarchák közül. Szintén ő volt az egyetlen, kinek a neve nem változott meg, és az egyetlen, aki nem
hagyta el Kánaánt. (Bár egyszer megpróbálta, Isten azt mondta neki, hogy ne tegye.) Mivel életében
viszonylag kevés konfliktus történt, élete Ábráméhoz és Jákobéhoz hasonlítva kevésbé színes.
Jákob: Jákob Izsák fia. A zsidó nép egyik pátriárkája (ősatyja). Istentől a Jiszráél melléknevet kapta,
melynek jelentése Istennel harcoló (erősnek bizonyult a titokzatos lénnyel való küzdelemben).
Jákobnak 12 fia született, ők voltak a zsidó törzsek ősei. A legkisebb fiát, Józsefet jobban szerette,
mint a többi gyermekét, ennek következtében József testvérei féltékenyek lettek rá, majd eladták őt
Egyiptomba. Jákob 147 évig élt.

6. Mózes

1. Jákob volt József apja. Nagyon jó apa-fia viszonyt ápoltak egymással. Jákob két legkisebb fia, József
és Benjámin Ráheltől volt, így őket jobban szerette, mint a többi gyermekét, de József még
Benjáminnál is több szeretetet kapott apjától.

2. 11 fiú testvére van és Benjáminnal közös az édesanyjuk.

3. A fiatal Józsefnek két álma is volt arról, hogy ő lesz a családjának feje. Első: gabonakévéje előtt
hajlongtak testvéreinek kévéi. Második: a nap, a hold és a csillagok hajlongtak előtte. Testvéreit ezek
az álmok olyan nagy irigységgel töltötték el, hogy megakarták őt ölni, majd apjuknál azt a látszatot
kelteni, mintha egy vadállat tépte volna szét, de végül az lett, hogy eladták az izmaelitáknak.
Szerintem nem volt jogos a testvérek cselekedete, legalábbis mai szemlélettel nézve, de a
történetben nagy jelentősége van az álmoknak, amiket komolyan vesznek, így megpróbálják
megakadályozni, hogy az beteljesüljön, de szerintem a családnak össze kell tartania és gyűlölködés
helyett szeretniük kéne egymást.

4. Kútgödörbe dobják. Eladják az izmaelitáknak. Potifár megvásárolja Józsefet az izmaelitáktól. Ő


házának intézőjévé tette. Börtönbe került. A börtönben megfejtette két tisztviselő álmát. Megfejtette
a fáraó álmát is. A fáraó őt jelölte ki Egyiptom élére.

5. Főpohárnok álma: egy szőlőtőkén 3 vessző. A szőlőfürtök érett szemeket hoztak. A fáraó
poharába gyűjtött szőlőt és neki adta.

Fősütőmester álma: 3 kosár süteményt visz. A legfelsőben mindenféle étel volt, amit a fáraónak
készített. Madarak jöttek és felfalták az ételt.

Fáraó első álma: 7 csúnya, sovány tehén felfal 7 szép, kövér tehenet. A csúnya tehenek gyomrában
nem látszódtak meg a kövér tehenek.

Fáraó második álma: az üres kalászok elnyelték a 7 kövér és tele kalászt.

6. 41. fejezet: József megfejti a fáraó álmát, majd a fáraó Egyiptom felügyelőjévé nevezi ki Józsefet.
József annyi gabonát raktároz el a bőséges 7 év alatt, hogy az ínséges 7 évben az egész földről
Egyiptomba mentek Józsefhez gabonát vásárolni.

42. fejezet: Jákób elküldi fiait (Benjámin kivételével) Egyiptomba gabonáért. Józseftől vásárolnak, így
ő felismeri őket, azonban a testvérek nem ismerik fel Józsefet. József azt mondja nekik, hogy
kémkedni jöttek és amíg nem jön el a kisebbik fiú, addig fogságban tartja Simeont és Benjámin nélkül
ne kerüljenek többet a szeme elé. Hazaérnek a testvérek, de Jákób nem akarja elengedni először
Benjámint, mert félti.

43. fejezet: Egyre nagyobb volt az éhínség, így Jákób kénytelen volt elengedni féltett fiát is, hogy
élelmet szerezzenek. Egyiptomba érve József nagy lakomával várja testvéreit, majd megvendégeli
őket.
44. fejezet: Mielőtt hazaindulnak a testvérek, József belerejti Benjámin zsákjába az egyik serlegét,
majd miután elindultak utánuk küld egy szolgát, aki meg gyanúsítja őket lopással és visszaviszi őket
Józsefhez. Júda könyörög, hogy hazamehessen Benjámin, mert apjuk belehalna, ha nem látná viszont
szeretett fiát.

45. fejezet: József nem bírja tovább, felfedi magát. Hazaküldi a testvéreit szekerekkel, hogy hozzák
Egyiptomba apját apját és ő majd ellátja az egész háza népét és megkapják Egyiptom legzsírosabb
földjét. Jákób először nem hisz a testvéreknek, de mikor meglátja a szekereket megkönnyebbül és
Egyiptomba siet.

46. fejezet: Összesen 70-en mentek el Kánaánból Egyiptomba. Jákób találkozott Józseffel, majd
letelepedtek Gósen földjén.

47. fejezet: Jákób találkozik a fáraóval. Nagyon nagy éhínség van az egész földön. Józsefé minden
pénz, így felvásárolja az összes földet a fáraó javára (kivéve a papokét) és bevetett minden területet
vetőmaggal. A termés egyötöde a fáraóé. Jákób végrendeletében azt mondja, hogy ne Egyiptomban
temessék el, hanem Kánaánban az ősei mellé.

- Józsefnek szerintem érzékeny és egyben határozott személyisége van. Szerintem József megbocsát,
de nem felejt. Azokat a testvéreit is szereti, akik eladták őt.

- Azért szerepel a Bibliában, mert e történet alapján látható, hogy Isten irányítja a történelmet., ő
irányítja az ősatyák életét is, és beleavatkozik az eseményekbe.

7. Ebben a kínai tanmesében éppúgy vannak fordulópontok, mint József történetében. A kínai
tanmese és József története is egy rossz történéssel kezdődik, ami később jóra fordul. József
története úgy kezdődik, hogy eladják a saját testvérei az izmaelitáknak, majd később Egyiptom
uralkodója, a fáraó embere lett. A kínai tanmese történet balszerencséje, hogy elfut egy ló a
hegyekbe, majd a jószerencse, hogy a ló egy egész ménessel tér vissza. Sosem lehet tudni, hogy mi
vár ránk a jövőben, az élet teli van fordulópontokkal.

8. Mózes

1. Azért, mert az egyiptomiak rabszolgává tették őket.

2. A fáraó bosszúsan, mivel mikor elmenekültek a rabszolgái, egyből mozgósította a teljes seregét.
Isten pedig könyörtelen volt, és nem utolsó sorban megszegte a 10 parancsolatot.

3. Visszazúdította a tenger vizét az egyiptomiakra. Senki sem élte túl.

4. Mózes hajtotta be a juhokat a pusztába, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez. Itt megjelent
neki az Úr angyala a tűz lángjában, egy égő csipkebokorban és megszólította.

5. Mózes felemelte a botját, kinyújtotta kezét a tenger fölé és ketté választotta a tengert, hogy Izrael
fiai száraz lábbal átmehessenek.

6. Angyal alakban

7. Azt, hogy ne csinálj magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy
lent a földön, vagy a vizekben a föld alatt. Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket.

9. Zsoltárok
1. A zsoltárok különböző korokban keletkezett liturgikus, azaz szertartások alkalmával,
istentiszteletkor használt énekek, verses szövegek gyűjteménye. Műfajai: himnusz, könyörgés,
panasz, ima, hálaadás.

2. Főleg a szó- vagy szócsoport ismétlés, a figura etymologica, de leginkább a gondolatritmus


különbözteti meg a mindennapi beszédtől. Figura etymologica: a szó tövének ismétlődésével előállt
stílusalakzat. Gondolatritmus: tartalmi-formai szempontból összehangolt és arányosan tagolt rokon,
vagy ellentétes értelmű gondolatok egymásutánja.

3. Pásztor

4. 1. zsoltár

Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók
székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel
és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és
levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen. Nem úgy a gonoszok, hanem mint
a polyva, a mit szétszór a szél. Azért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bűnösök az
igazak gyülekezetében. Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok útja pedig elvész.

10. Jónás könyve

1. Egy próféta

2. Ninivébe. Végül semmi sem történik, mert Isten látta, hogy letérnek rossz útjaikról, ezért nem tette
meg azt, amivel megfenyegette őket.

3. Jónás nem teljesítette Isten parancsát. Fel szállt egy hajóra. Isten óriási vihart csinált, ezért a
személyzet Jónást a vízbe dobta, mert csak így nyugodott le a vihar. Isten le nyelette Jónást egy hallal,
amiben 3 napig volt. Dicsérte Istent és azt mondta, hogy már teljesítené, amit kért, így Isten szólt a
halnak, hogy vesse ki a szárazra.

Újszövetség
1.

You might also like