13
Írta: Evert Kuijt
A bibliai történet feldolgozása
Üzenet – Téma:
* A szövetség feltétele az egymásba vetett
bizalom. Ígéretek kötik össze a feleket.
* Különféle jelei lehetnek egy szövetségnek.
Elõzmények:
Abrám legyõzte Kedorláómert és annak
szövetségeseit. Találkozott Melkisédekkel, Sálem
királyával.
Történet:
Abrám még mindig a Mamré tölgyesénél lakott.
Az Úr megszólította. Látomásban* jelent meg, valószínûleg álmában, mert mindez éjszaka
történt.
Félt vajon Abrám? Az Úr külön említi, hogy „Ne félj!”, ezért gondoljuk, hogy az Urat látva,
s nemcsak hangját hallva igen megilletõdhetett, félhetett még Abrám is. Leginkább azonban az
volt érthetetlen elõtte, hogy az áldás következménye, az utód még mindig nem született meg.
Hogy legyen neki annyi utódja, mint a tenger fövenye, vagy az égnek csillaga, ha egy gyermeke
sincs? Az Úr ígérete viszont így szól: „Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bõséges.” A két kép
külön-külön is érthetõ, de együttes jelentése is van. Az Úr védelme és áldása rejtõzik benne. Megint
utalás ez a messiási gondoskodásra.
„Szabadon” fordítva, Abrám azt mondja: „Mit adhatsz nekem, Uram? Nem adtál nekem
gyermekeket; örökös nélkül fogok meghalni! Számomra már csak egy megoldás van. Ez pedig
az, hogy szolgám, a damaszkuszi Eliézer lesz az örökösöm. Csak így válhat valóra az ígéreted!”
Valóban hitetlen lenne Abrám? Nem, mert nem Isten ígéretében kételkedik. Pusztán emberileg
gondolkodik* és számol. Látjuk, hogy az Úr nem veszi ezt tõle rossz néven.
Abrám Eliézert „házamnál született szolgá”-nak nevezi. Ez azt jelenti, hogy szülei is –
legalábbis az édesanyja – Abrám tulajdonai voltak. Ezeknek a szolgáknak különleges helyzetük
volt a családban. Ha voltak saját gyermekeik, azokkal együtt nõttek föl. Ezt a szolgát talán
Abrám nevelte föl. Apa-fiú viszonyban lehettek egymással.
Hogy Abrám hitét erõsítse, az Úr kivezeti a szabadba. Keleti éjszaka van, az ég tele csillagokkal.
Abrám nézze csak meg ezeket, és próbálja megszámlálni. „Ennyi utódod lesz!” Számtalan utódot
jövendöl az Úr Abrámnak. Elképzelhetetlen...
És Abrám? Hisz az Úrnak! Itt az igaz hit példáját látjuk, mely „a remélt dolgokban való
bizalom, és a nem látható dolgok létérõl való meggyõzõdés” (Zsid 11,1). Tudjuk, hogy az Úr
Abrámot hite miatt fogadta el igaznak (Róm 4,9). De ezt a hitet Isten ajándékozta neki, és így
lett igazzá. Igaznak azt kell tekintenünk, akinek õszinte hite van, és nem magában bízik.
Isten még egyszer nyomatékosan figyelmezteti Abrámot, hogy õ, az Úr hozta õt ki Káldeából
erre a földre, hogy örökölje azt. Abrám nem emigráns! Nem a maga akaratából jött Kánaánba.
Fordította: Ablonczy Margit,
Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán
Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt
Isten szövetséget köt Abrámmal
1Mózes 15
Éppen az imént mutatta meg Abrám a hitét, és most mégis... jelet kér! Honnan tudja, hogy
õ örökli ezt a földet? A hitetlenség jele ez?
Gondoljunk csak Zakariás papra és Máriára (Lk 1). Mária hitt, mégis rejtély maradt elõtte
fia fogantatása. Ezért nem jelet kapott, hanem külön magyarázatot. Zakariás nem hitt, bár az angyal
világosan megmondta neki, hogy Erzsébet fiat fog szülni. Õ nem kért jelet, hanem kijelentette,
hogy nem hiszi el Gábriel szavait. De kapott jelet, olyat, mely egyáltalán nem volt kellemes a
számára.
Abrám hisz, de jelet kér az ígéret megerõsítéséül. Másnap meg is kapja.
A csoda csak a hitet erõsítheti, önmagában nem ébreszt hitet. Abrámnak 5 áldozati állatot*
kellett odavinnie, egy három éves üszõt (fiatal tehén, melynek még nincsen szarva), egy hároméves
kecskét és egy hároméves kost, egy gerlicét és egy galambfiókát. Az áldozat nagyon különös:
az állatokat kettéhasította, majd a félbevágott állatok részeit egymással szemben helyezte el
úgy, hogy egy „utat” képezzenek.
Egy keleti szokás szerint a szövetséget kötni akaró felek átmentek a félbevágott állatok
között, s azt mondták: „úgy vágjanak engem ketté, ha megszegem a szövetséget!” (vö. Jer
34,18–20)
De... vajon eljön-e az Úr erre a szövetségkötésre? Vagy csak újabb próba Abrám számára?
Abrám leült az egyik oldalon, s várta az Urat. Egész nap. Közben hessegetnie kellett a
gyülekezõ dögmadarakat. S várt. Újra csak várt. Egész napon át hiába. Hiába?
Miért nem jön az Úr? Nehéz napja lehetett Abrámnak. Mindenkinek ki kell várnia az „Úr
idejét”, a pusztában Mózesnek, s Jézusnak is minden cselekedetében.
Mire eljött az éjjel, Abrám mély álomba merült. Rémítõ volt még álmában is a sötétség, a
reménytelenség, a felesleges várakozás terhe. S akkor... akkor az Úr megszólalt.
Elmondta a nép jövendõjét. A 400 év rabszolgaságot, de a szabadulást, a gazdag örökséget
is. Abrámnak nyugodt életet ígért, csendes halált. Csak a negyedik nemzedék* térhet majd vissza
ide, Kánaán földjére az utódok közül. Abrám is békességben hal meg, és „késõ vénségében
temetik el.”
Majd hirtelen füstölgõ kemence és tüzes fáklya* ment át a húsdarabok között. Ezen a napon
kötött szövetséget az Úr Abrámmal. A szövetség „EGYOLDALÚ”, ahogyan mindig is az volt,
s lesz. Isten egymaga vállalja a szövetségi hûséget, nem köti a mi állhatatosságunkhoz magát.
A jel* megerõsítés. Abrámnak „csak” hinnie kell.
Az Úr megjeleníti a szövetség tartalmát is röviden: „A te utódaidnak adom ezt a földet
Egyiptom folyójától* a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig*, a
kénieket, kenizzieket és kadmóniakat, a hettitákat, perizzieket és
refáiakat, az emóriakat és kánaániakat, a girgásiakat és jebúszi- Életkorok
akat.”* (1Móz 15,18–21) * ** ***
A bibliai történet feldolgozása
Jegyzetek:
Látomások – Isten által mutatott álomszerû képek, melyeken keresztül valamilyen üzenetet
akar elmondani. Talán a délibábhoz lehet hasonlítani ezeket.
Emberi „rendezés” – Isten sokszor embereken keresztül cselekszik. Ennek útját keresi
Abrám is, amikor fiává fogadja szolgáját, hátha ezen keresztül is az Úr munkálkodik... De
a „hátha” nem az Úr útja!
Áldozati állatok – A késõbbi lévita áldozati állatokról van már itt is szó, ennek alapján
születtek azok a rendeletek. Ma már csak egyetlen áldozat hitelesíti a szövetséget: JÉZUS
KRISZTUS.
Negyedik nemzedék – Kb. 100 évvel számol egy nemzedéket, ha a 400 évet vesszük alapul.
A „fáklya” és „kemence” – Az élõ tûz jelképe, mely megemésztette a szövetségi állatokat.
Jel – Az Úr adta, egymaga vállalta, szóval megerõsítette, Abrámnak ki kellett várni, s végig
hinni, míg beteljesül...
Egyiptom folyója – Másutt „Egyiptom patakja”, a mai Vádi-el-Aris, mely határvonal
Egyiptom és Kánaán, ill. Júda között (lásd 4Móz 34,5; Ézs 27,12).
Eufrátesz – Mezopotámia egyik folyója a kettõ közül (lásd Jel 9,14; 16,12)
Népnevek felsorolása – A „kéniek” a midjániak egy része, közülük való Mózes apósa is.
Egy részük késõbb nomádként (sátrakban) Izráel között lakott. A kéni Heber felesége, Jáel
ölte meg Siserát (Bir 4,17–23). A kéni Rékáb utódait a rékábiakat tisztelettel említi a Jer 35.
A „kenizziek” Kénáz leszármazottai, Káleb és Otniél is közülük való (4Móz 32,12 és Józs
15,17).
A „kadmóniak” keleti nép, az Eufrátesz és Egyiptom között élõ néptörzs, valószínûleg az
arabokhoz sorolhatók.
A „hettiták” Hét fiai (1Móz 10,15), Hám leszármazottai.
A perizziek, refáiak, emóriak, kánaániak, girgásiak, jebúsziak mind õsi kánaáni népek,
amelyek Abrám idejében már ott laktak, s késõbb Józsuéval kezdõdõen sokat küzdöttek
ellenük az izráeliták. A jebúsziak a bírák idejében foglalták el Sálemet (Jeruzsálemet).
Amikor Dávid király lett, kiûzte õket Jeruzsálembõl, és azt tette fõvárosává.
Énekek:
Református énekeskönyv: 25:1–2; 125; 425
Jertek, énekeljünk: 150; 173; 205:3; 221:1
Harangszó: 39; 42:1; 43; 52:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 53:1–4; 61; 68; 75; 100; 155:1
Erõm és énekem az Úr: 46; 54; 58; 69
13
Megjegyzések:
Szövetség és ígéret – (Lásd még a témáról a 7. és 9. leckét!) A történet jó alkalmat ad az
ígéretekrõl való beszélgetésre, a figyelmesség jeleitõl kezdõdõen (ha nem tudom betartani,
legalább jelezzem, esetleg utólag rendezzem szeretetem valamilyen jelével stb.). Ilyen
szövetség lehet barátok, testvérek között, de maga a házasság is szövetségként fogható fel.
Ebben a korban már lehet az úrvacsora szövetségérõl is szólni. A gyülekezeti hovatartozásról,
fogadalomtétel a keresztségkor, valamint a konfirmációkor...
A kételkedésrõl – „Hiszem, ha látom!” – mondják sokan. Akik nem hisznek akkor sem, ha
látnak. Mert minden keserves nekik. Állandó kétség imádság közben, probléma-felsorolás,
vezetés kérése nélkül. Hitre akkor és épp ott van szükség, ahol semmi sem látható, s ezt csak
az Úrral lehet végigcsinálni.
Abrám hite – „Abrám hitt az Úrnak...” (1Móz 15,6a) A „hitt” szó héber megfelelõje nem
csak igaznak tartást, hanem erre, mint szilárd alapra való építést is jelent. A hit tehát az
akaratnak és cselekvésnek is rugója, belõle engedelmes hûség fakad. Ahogyan a görög
„pisztisz” szó is egyszerre jelent hitet és hûséget: a kettõ elválaszthatatlan egymástól. De
kifejezi ezt a magyar nyelv is: „hû” szavunk régies alakja a „hív” („hívnek lenni”, „hívem”),
s ennek fõnéviesült változata a „hit”.
„...aki ezért igaznak fogadta el õt.” (1Móz 15,6b) A mondat második része is az elõbbieket
támasztja alá: ószövetségi értelemben igaz az az ember, aki hûséges marad az õt elfogadó
Isten szövetségéhez.
Abrám várt az Úrra – Nem is akármennyit élete során. S amikor nem várt, annak rossz
következménye lett. Igaz, Isten tudott belõle jót is kihozni. De az egyiptombeli engedetlenség
következménye lett Eliézer, aki kísértés forrása, s a szolgáló, Hágár is, akitõl a „majdnem”
saját gyermek származhat. Jó várni az Úrra. Mert Õ pont akkor és pont annyit cselekszik,
amennyi szükséges. Kár elõreszaladni a bizonytalanba!
A bibliai történet feldolgozása 13
Kapcsolódási lehetõségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Társadalmi ismeretek (Osztályfõnöki) / Történelem
• Az emberi kapcsolatok néhány fontos eleme: az ígéretek és azok betartása (* ** ***),
bizalom és megbízhatóság (** ***). Bizalomjátékok. (***)

tenger
• Az emberi kapcsolatokat, a közösségek életét, viszonyait szabályozó megállapodások,
szerzõdések. Szövetségkötés egyenrangú és nem egyenrangú felek között. (** ***) Írásbeli

Földközi-
szerzõdés megfogalmazása képzeletbeli szituációban. (***)
• Szövetségkötések a történelemben és a politikában. (***)
Matematika
• Csoportosítás és számlálás ötösével. Átlépés a húszas számkörön. (*)

Jordán
• Nagy számok írása számjegyekkel a tízezres számkörön is túl. (**)
Földünk és környezetünk (Földrajz)
• A csillagok száma. Tájékozódás a csillagos égen. (***)
Magyar nyelv és irodalom
• Mondóka elmondása és tanulása. (*)
• Közmondás értelmezése és alkalmazása. (* **) Elbeszélõ fogalmazás írása a közmondás
jelentése alapján. (**) Jeruzsálem •
• A megszámlálhatatlanul sokat kifejezõ határozatlan számnév szinonimáinak összegyûjtése. Mamré
(**)
• Kreatív szövegalkotás: írásbeli szerzõdés szövegének megfogalmazása képzeletbeli
szituációban. (***)
Vizuális kultúra (Rajz)
• Papírkivágás: csillagformák színes papírból. Csillagformák ragasztása nagyméretû alapra.
(*)
• Papírhajtogatás: egyszerû sík csillagformák színes papírból. Csillagok ragasztása nagyméretû
alapra. (**) Vázlat:
• A csillagos ég modellje nagyméretû lepedõn viaszbatiktechnikával. (***) Mamré
kétségek
(Eliézer)
áldozati állatok – várakozás – az Úr megszólal
szövetségkötés
az utódok jövendõje
Isten szövetséget köt Abrámmal
A történetben szinte filmszerûen
peregnek az események. Egészítsd ki
a „filmszalagot” a kérdésekre adandó
válaszokkal!
Miért félt Abrám attól, hogy a
damaszkuszi Eliézer lesz az
örököse?
_________________________
_________________________
_________________________
Mennyi utódot ígért neki az Úr?
_________________________
_________________________
_________________________
_________________________
_________________________
A i
*** 13
b g
r a Mit tudott meg Abrám utódai
á z jövendõbeli sorsáról?
m n _________________________
a _________________________
h k _________________________
i _________________________
t f _________________________
t o
g
a a
z d
Milyen állatokat kellett t
Ú Abrámnak levágnia, és a
r milyeneket elûznie?
n _________________________ e
a _________________________ l
k, _________________________
_________________________ õ
a _________________________ t.
k
i 1
M
e ó
z z Isten szövetséget kötött
é e Abrámmal. Milyen ígérettel
r s erõsítette meg ezt újra?
t _________________________
1 _________________________
5, _________________________
6 _________________________
_________________________
Feldolgozás
Munkalap:
Mondjuk el a történetet a képek, események, párbeszédek filmszerû érzékeltetésével! A
munkalap kérdéseivel kipróbálhatjuk, mennyire figyeltek a gyerekek.
Aranymondás:
* Abrám hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta el õt. (1Móz 15,6)
* vagy: A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létérõl való
meggyõzõdés. (Zsid 11,1)
Üzenet elmélyítése / beszélgetés:
* Szövetség:
Beszélgessünk a szövetség lényegérõl az alábbi kérdések segítségével! (Segít még a 7. lecke
Szövetség c. jegyzete és *** Feldolgozása.)
Kik szoktak egymással szövetséget kötni? Tudsz-e rá példát mondani a Bibliából vagy a
történelembõl?
Te kötöttél-e már valakivel szövetséget? Ígértél-e valamit, és megtartottad-e ígéretedet?
Mi az a szövetség? Tudnád-e más szóval helyettesíteni? (megállapodás, szerzõdéskötés)
Mi mindenre szövetkezhetnek egymással az emberek vagy országok? Mondjál erre is példát!
(Gondolhatsz az elõzõ leckére: a városállamok szövetségére, vagy Abrámra és szövetségeseire.)
Miben különbözik ezektõl az Isten és ember(ek) közötti szövetség? Gondolj Isten Nóéval
és fiaival kötött szövetségére is!
Egyenrangúak-e itt a szövetségkötõ felek? Isten megtartja-e a szövetségét, szövetségi ígéretét?
Az ember meg tudja-e tartani? Mégis hûséget vár Isten az embertõl, ahogyan Abrám is
hûséges volt az Úrhoz. (vö. 1Móz 18,19)
* Abrám hite:
Mit értesz azon, hogy Abrám „hitt” az Úrnak? Elegendõ volt-e hitéhez, hogy igaznak tartotta
Isten szavát? Mi kellett még ehhez?
Mit mond errõl a Zsidókhoz írott levél (11,1)?
Mennyivel jelent többet a bizalom és meggyõzõdés a puszta igaznak tartásnál? Ha valaki
bízik a másikban, mi következik abból?
Te kiben bízol az emberek közül a legjobban? Miért?
Mit jelent az a gyakorlatban, hogy rábízod magad valakire? Miért fontos a bizalom az emberi
kapcsolatokban?
Hogyan bízhatod rá magadat Istenre? Miért fontos a bizalom az Istennel való kapcsolatodban?
*** 13
Egyéb ötletek:
* Bizalomjáték:
Kritikus helyzetekben derül ki igazán, hogy mennyire bízunk meg a másikban. Próbálják ki
magukat egy-egy ilyen helyzetben a gyerekek! (A Vezess! c. folyóirat 95/1. számában
megjelent „Vakvezetés” c. bizalomjáték alapján.)
• A játékosok párba, egymás mögé állnak, velük szemben, de távolabb a helység fala. A párok
elsõ embereinek bekötjük a szemét, majd jelre elindulnak a szemközti fal felé. Tapogatózni
nem lehet. Társaik követik õket, az õ feladatuk, hogy hátulról fogják meg az elõttük menõt,
mielõtt az a falnak ütközne.
Bíztál-e a mögötted haladó társadban? Vagy bizonytalanná váltak lépteid, netán még a kezed
is magad elé tartottad, nehogy a falnak ütközzél?
Cserével most az elõbb hátullevõk is kipróbálhatják bizalmukat.
• Az elõzõ játék változata. Itt nincs szükség falra, ezért nem olyan veszélyes. A párok egy-
mással szemben állnak fel, több lépés távolságra egymástól. Az egyik oldalon lévõknek
bekötjük a szemét, s elindulnak társaik felé. Mielõtt összeütköznének, a „látók” kinyújtott
kezükkel megállítják a bekötött szemûeket. Itt is cserével folytatódhat a játék.
* Szerzõdések:
Alkossanak a gyerekek párokat, s vagy a saját nevükben, vagy egy-egy embercsoport, ország
nevében – mint két egyenrangú fél – kössenek egymással szövetséget. Hogy mire szövetkeznek,
azt maguk találhatják ki.
Foglalják írásbeli szerzõdésbe megállapodásaikat! A szerzõdés tartalmazza:
– kik a szövetséget kötõ felek,
– mire kötöttek szövetséget,
– melyek a szövetség megtartásának feltételei (mindkét fél részére).
Ugyanezt próbálják meg nem egyenrangú viszonyban, amikor az egyik fél fölényben van a
másikkal szemben (úr és szolga között, gyõztes és legyõzött ország között stb.).
Mi a különbség a kétféle (egyenrangú – nem egyenrangú) szövetség között a gyakorlatban?
Ma mikor szoktak szerzõdést kötni, és mire? Tudsz-e mai példát mondani egyenrangú és
nem egyenrangú szerzõdésekre?
Feldolgozás
*** 13
* A csillagok száma:
Jöjjön egy kis „csillag-matematika” (Werner Gitt: Jelek a Mindenségbõl c. könyve alapján
– Evangéliumi Kiadó, Bp, 1997, 10–13. o.):
Tudod-e, hogy szabad szemmel kb. 6000 csillagot lehet látni az északi és a déli égbolton
együttesen? Ez azt jelenti, hogy egy csillagos éjszakán kb. 3000 csillagot számlálhatna meg
a türelmes szemlélõdõ. Galileo Galilei (1564–1642), aki valószínûleg elsõként irányíthatta
távcsövét az égboltra, ennél jóval többre jutott: az addig ismert csillagok számának közel
tízszeresét állapíthatta meg, tehát kb. 30 000 csillagot. A ma létezõ legnagyobb földi
teleszkópok segítségével három milliárd csillagot figyelhetünk meg egy-egy féltekén. De
még ennél is több a csillagok valódi száma: csillagászok becslése alapján a világegyetem
megfigyelhetõ részében 10 000 000 000 000 000 000 000 000 (vagyis röviden: 1025), s ki
tudja, mi van még azon túl.
Nem véletlenül mondta azt Jeremiás, amikor még csak 6000 csillagnál tarthatott a
csillagtudomány, hogy: „Amilyen megszámlálhatatlan az ég serege, és megmérhetetlen a tenger
fövenye...” (Jer 33,22) Nem véletlenül használja ezt a két hasonlatot a Mózes elsõ könyve
sem: nem szám szerint 6000 vagy 1025 utódra gondol, hanem megszámlálhatatlanul sokra.
Tengersokra – ahogy azt a magyar nyelv egyetlen szóban kifejezi.
* „Csillag-lepel”:
Az éjszakai égbolt egy hatalmas, kiterített lepelhez is hasonlítható. Ha nem is áll meg
mindenben ez a hasonlat, azért mi készíthetünk egy „csillag-lepelt”, rajta a „megszámlál-
hatatlan” sok csillaggal.
Batiktechnikával dolgozunk a következõképpen: Méhviaszt vagy gyertyát olvasztunk, s egy
nagy fehér vászonlepedõre rengeteg kisebb- nagyobb pontocskát teszünk ecsettel (ezt
helyettesítheti egy hurkapálca végére kötött kis vattacsomó is). A lepedõ alá legjobb vastag
hullámpapírt tenni alátétnek. Ha kitartóan telepöttyöztük a lepedõt (ehhez jó csapatmunka
kell), akkor áztassuk be kellõ sûrûségû sötétkék ruhafestékbe: a tiszta anyagot igen, a
viaszpöttyeket a festék nem fogja be! Megfelelõ idejû áztatás után öblítés, majd szárítás
következik.
Végül többrétegû újság- vagy csomagolópapíron keresztül alaposan vasaljuk át a lepedõt,
miközben leolvad róla a viasz. Ablak elõtt, függönyként mutat a legjobban, miközben
átragyog rajta a fény (kár, hogy a napsütésben hamar megfakul).
Isten szövetséget köt Abrámmal
7 y
22
r
16
** 19
13
14 6 c
n z s 13 23
20
15 ö ó
1 5 2 h
g
e á a
8
11 3
l i
18 t
4
d é 21 9
17 m
10 u
k o

12
f

T _ _ _ _ _ _ * _ _ _ * _ _ * _ _ _ _, * _ _ * _ _ _ _ _ _ _ * _ _ _ * _ * _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _, *
1 10 3 7 11 6 12 13 8 2 14 4 15 16 1 4 6 6 14 5 9 17 8 18 9 1 15 2 19 6 3 8 8 2 15 17 10 2 11

_ _ * _ _ _ * _ _ _ _ _ * _ _ _ _ _ _ _ _! E _ _ _ _ * _ _ _ _ _ _ * _ _ _ _! * 1Mózes 15,5
20 2 9 1 15 11 21 18 17 18 6 14 5 9 17 8 7 3 7 7 22 3 21 11 23 18 17 18 8 1 6 14

Tekints föl most Abrámmal együtt az égre, és keresd meg Isten ígéretének Ha a számok alapján alul a megfelelõ helyre írod ezeket, az írástekercsen az ígéret
csillagokba rejtett betûit! olvashatóvá válik. Tanuld meg kívülrõl!
Feldolgozás
** 13
Munkalap: Egyéb ötletek:
A feladat textusa: * A csillagok száma:
Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! ...Ennyi utódod Mit gondoltok, hány csillag lehet az égen? Becsüljétek meg! (Engedjük, hogy tippeljenek,
lesz! (1Móz 15,5) s mondjanak bármilyen nagy számot.)
Szerintetek meg tudnánk-e mindet számolni?
Aranymondás: Olvassuk el nekik a felsõsök (***) Feldolgozásának hasonló címû szövegét, vagy mondjuk
A munkalap elõbb idézett textusa: 1Móz 15,5. el a tartalmát! Ezután jegyezzük le számjegyekkel az ott olvasható számadatokat! (Az utolsót
még leírni is nehéz.)
Üzenet elmélyítése / beszélgetés: Értessük meg a gyerekekkel, hogy az ige a csillagok megszámlálhatatlan voltára utal! A
* Szövetség és ígéret: helyes „fordítás” tehát így hangzik: „Megszámlálhatatlanul sok utódod lesz!”
• A szövetség alapja mindig valamilyen ígéret. A szövetséget kötõ felek valamit megígérnek Gyûjtsük össze a „megszámlálhatatlanul sok” rokonértelmû kifejezéseit! (rengeteg, tömérdek,
egymásnak. Egy kölcsönös megállapodás is szövetségkötéshez hasonlít. töméntelen, tengernyi, számtalan stb.)
Te kivel állapodtál, egyeztél már meg valami fontos dologban? (Szülõkkel, barátokkal, * A csillagos ég:
osztálytársakkal stb.) Mit ígértetek meg egymásnak? Betartottátok-e az ígéreteiteket? Készítsenek a gyerekek minél több csillagot sárga, arany, vagy ezüstszín papírból hajtogatással,
Mondtál-e már valakinek ilyesmit: „Mi most örökre szóló barátságot kötöttünk”? Ha igen, s ragasszuk fel azokat egy nagyméretû sötétkék csomagolópapírra vagy kartonra.
be tudod-e tartani? Meddig tarthat egy ilyen barátság a legjobb esetben is? Az itt közölt egyszerû csillagmodell Kricskovics Zsuzsanna: Keresztény ünnepeink c.
Vigyázz tehát, mit mondasz, mit ígérsz meg a szavaiddal! Melyik jól ismert közmondás könyvébõl származik (If-Good Kiadó és Design Bt., Kecskemét, 1997, 48. o.)
figyelmeztet erre? („Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.”)
1. 2. 3.
Írjál ezzel a címmel egy elbeszélõ fogalmazást!
• Isten milyen ígéreteket adott Abrámnak? Gondolj a korábbiakra is!
Melyik az az ígéret, mely közvetlenül a szövetségkötéshez kapcsolódik?
Ha jól megfigyelted, a mostani történetben szereplõ ígéretek korábban már szerepeltek
(1Móz 12,2–3.7; 13,14–16 – 9.; 11. lecke). Miért van most szükség a megerõsítésükre?
Vajon Isten csak ígérget, vagy be is tartja az ígéreteit? Az Abrámnak adott ígéreteket
betartotta-e? Hogyan?
Ha jól megfigyelted, azt is észrevehetted, hogy fura ez a szövetség: itt csak Isten ígér, Abrám
viszont nem ígér meg semmit. Vajon miért?
Ez azt jelenti, hogy Abrám azt tehet, amit akar? Mire van szükség az õ részérõl? Elvágjuk az átlónál. Lehajtjuk a két élét a középvonalhoz. Kihajtjuk a sarkokat.
* Ígéret és bizalom:
Utólag már könnyû bizonyítani, hogy egy ígéret igaz-e vagy sem. De mi adhat bizonyosságot
az ígéret elhangzásakor? 4. 5. 6.
• Családi, baráti kapcsolataidban kinek az ígéretében bízol meg legjobban? Miért?
A te ígéreteidben mennyire bízhatnak meg mások? Ezt is indokold!
Miért fontos az, hogy bízzanak egymásban az emberek?
• Mi bizonyítja azt, hogy Abrám bízott Istenben, elfogadta a szavát? Melyik ige utal erre?
(1Móz 15,6) Meg is keresheted.
Isten honnan tudta, hogy Abrám õszinte hittel, bizalommal fordul felé?

Hajtogass 4 ilyen elemet, és ragaszd össze a rajz szerint!

 ENNYI UTÓDOD LESZ!
13
*
Isten szövetséget köt Ábrahámmal

Meg tudod számolni a csillagokat ezen a rajzon?

Karikázd be azokat ötösével.
Mit gondolsz: sikerülhet neked ma éjszaka az
összes csillagot megszámolni? Ábrahám sem
tudta ezt megtenni, de hitte, hogy tõle egy nép
fog származni, méghozzá olyan nagy, mely
megszámlálhatatlan lesz, mint a csillagok.
Miért? Mert az Úr mondta neki, és amit az Úr
megígér, azt be is teljesíti.
Ábrahám már öreg volt, de még mindig nem született fia, aki örököse lett volna. Hogyan lehet hát
nagy néppé, melynek azon a földön kell laknia, amelyet az Úr megígért? Egy éjszaka így szólt hozzá
Isten: „Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Ennyi utódod lesz!”
(1Mózes 15,5)
Feldolgozás
* 13
Munkalap: * Az ígéret:
Elõbb számoljanak a gyerekek, csak utána mondjuk el az egész történetet. A munkalapon • „Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó” – mondja a jól ismert magyar közmondás.
található 101 csillag az óvodások többségének a megszámlálhatatlanul sok érzetét kelti, Akár az elõbbi mondóka Istenre vonatkoztatva.
mivel még nem tudnak idáig számolni, különösen ötösével. Ha mégis akad olyan ügyes Mit gondoltok, Isten megtartja-e mindig az ígéretét? Melyik történetben foglalkoztunk már
gyerek, aki pontosan megszámolta a csillagokat, a következõ kérdésen elgondolkodva már Isten ígéretével? (Lásd a 7. lecke *Feldolgozását!)
bizonyosan felismeri, hogy az összes létezõ csillagot viszont lehetetlen megszámolni. Megtartotta-e, amit ígért Ábrahámnak?
Mégis legyen sikerélménye a gyerekeknek a számolásban is! Az ötösével való csoportosítás Ábrahám ezt még nem tudhatta, mégis biztos volt az Úr ígéretében, hitt neki. Te is biztos
már biztosan sokaknak sikerül. (Aki jól számolt, annak a végén egy csillag kimarad.) Aki lehetsz Isten szavában, bízhatsz benne.
jól dolgozott, megszámolhatja a csoportokat is, húszig már sokan el tudnak számolni. • Te ígértél-e már valakinek valamit? Szüleidnek, testvérednek, barátodnak? Megtartot–
Abrám névváltozását Ábrahámra itt tartjuk indokoltnak, mivel ez a szövetségkötéshez tad-e az ígéretedet?
kapcsolódik (lásd 15. lecke). Karcsi nagyon feledékeny gyerek. Mindig mindent elfelejt. Helyére tenni a játékokat,
felakasztani a fogasra a kabátját, begombolni az ingét. Még a köszönésrõl is szeret elfeledkezni
Aranymondás: reggelenként. Bezzeg az uzsonnáját sosem felejti ott a tányérján. Már régen megígérte
Ennyi utódod lesz! (1Móz 15,5c) barátjának, Tominak, hogy megmutatja neki a játékautóját. De mindig elfelejti elhozni
magával. Tomi már csak legyint, mikor újra elhangzik az ígéret: „Holnap elhozom.”
Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek: Segítsünk Karcsinak, hogy meg tudja tartani az ígéretét! Te mit tennél a helyében?
* Mondóka: Mit kell tenni, ha mégsem sikerül egy ígéretet megtartani?
Velünk együtt mondhatják, de akár meg is tanulhatják a gyerekek az alábbi mondókát: * A csillagos ég:
Kerítsünk egy nagyméretû sötétkék kartont vagy csomagolópapírt!
Egy csillag... (Esetleg egy nagyobb fehér papírt fessenek be a gyerekek sötétkékre!)
és még egy... Vágjanak ki sárga, arany és ezüstszín papírból csillagokat! Kiindulhatnak
újra egy, meg még egy... átlói és oldalfelezõi mentén összehajtott kis négyzetekbõl is (lásd a
van már száz is, ezer is, magyarázó rajzot). Végül a kivágott formákat ragasszák fel az „égboltra”!
millió is van talán. (Több csoportban is dolgozhatnak.)
Ekkora vagy még nagyobb
lesz a néped, Ábrahám!
Nem számolja senki.
Mert ha Isten megígérte,
úgyis megcselekszi!