7.
oldal Magyai' Végvár
módszereit. Ebből vizsgázott és vizsgázik most. Igen üd­
vös lenne, ha a Nyugat hallgatósága ugyancsak készülne
nehéz jövőre, melyben csak Isten tudja, hogy milyen vizs­
gákat kell letennie.
Sajnos, hogy azok a tanárok, akik otthon tanítottak és
tanítanak s tapasztalatból ismerik az anyagot, külföldön
nem taníthatnak...
CSÉM S.
CSAK RÖVIDEN...
A Magyar N em zeti B izottm ány É rte s itő -je - 1954 nov. 1, II.
évf. 11. szám Írja a 32. oldalon:
‘Nagy F e re n c Á z siá b a m egy.
Nagy F e re n c , a Magyar N em zeti B izottm ány V égrehajtó B i­
z o ttsá g á n a k ta g ja novem ber 1.-én Indiába u ta z ik , ahol tö'-b hó­
napos előadókörúton foeia ism ertetn i a b o ls e v ista re n d sz e r mód­
s z e r e it, s z ö rn y ű s é g e it.’
A mi m egjegyzésünk:
Ism e rte sse so k áig , akár Íté le tn a p já ig , mi nem küldünk u tán a
kö- e te t é s nem hivjuk v is s z a . R o n tsa ott a lev eg ő t.
M essziről jö tt em ber so k a t mondhat - e lv a la p já n o tt ta lá n e l is
h isz n e k neki e g y et-m ást. Itt ú gyis h iáb a b e sz é l. Ism erjü k ...
E s e tle g ta lá lk o z ik o tt olyan m agyarokkal, ak ik a z ő á z s ia i ism e­
re te i é s azoknak gyakorlatb a á tv ite le révén ju to tta k a m e ssz e
Á z siá b a , am int s z é ts z ó ra tta k a v ilá g négy sa rk á b a . Ha v elük
ta lá lk o z ik , n ekik ne m agyarázzon, hanem s z e d je ta lp a it oly
g y o rsaság g al, ahogy c s a k k ite lik tő le s a já t jó l felfo g o tt é rd ek é­
ben. Ilyenkor ne ‘adjon e lő .’
Nem h is sz ü k , hogy elm ondaná a z O perahában ta rto tt s z o v je t -
imádó b e s z é d é t, pedig abból u g y an csak so k a t ta n u lh atn án ak
a z in d iaiak .
E gyébként m inden részv é tü n k az in d ia ia k é i
EGY L E V É L ...
E z t a le v e le t 1954 novem ber 30-ról k e lte z té k A u sz triá b a n a
a m agyar h atár k ö zeléb ő l:
...nem tudom, hogy olv asn ak -e ily e t a z o ttan i m agyar ú js á ­
gokban. P é r h é tte l e z e lő tt v o lt B u d ap esten egy fu tb a ll m érkőzés
A u sztria é s M agyarország k ö zö tt. Erre m ehettek innen is nézők.
Aki te h e tte , elm ent, so k a t v is s z a u ta s íto tta k , mert tú lsó k je le n t­
k e z e tt. Úgy k étez ren elm entek. P e rs z e csu p án olyan m ent e l,
kinek v o lt v a la k ije o tt. Jó v a sta g o n fe lö ltö z te k , hogy valam it
ott h ag y h a ssa n a k . A m érkőzést a m agyarok n y erték meg. Mikor
m egérkeztek, so k ezren v árták a z au tó b u szo k at é s k inek jö tt
v a la k ije , azo k mind s írta k , hogy h é t év u tán v is z o n tlá th a ttá k
egym ást. Szabadon járh a tta k a v áro sb an , ső t a h o z z átarto zó k n ál
a lu d h attak . O lyan ro s s z u l á lln a k ru h ák k al, hogy úgy jö tte k v is z -
s z a azok, ak ik elm en tek , hogy a z t v e tté k m agukra, am it a roko­
nok v is e lte k . Akkor éppen nem v o lt h id eg , úgy hogy m indent o tt
hagytak, am it c s a k le h e te tt. A zóta mindenki küld, am it c s a k tud,
mi i s ... m ost m egpróbálunk egypár m eleg dolgot k ü ld en i, mert
h is z a fü 'é s s e l is ro s s z u l á lla n a k ...
Mit h a ll...rő l? Tud-e n eki valam it küldeni? É ppen o lv astam ,
hogy elő fordul, hogy ha v a la k i csom agot kap, m egkérdezik tő le ,
hogy nem adja-e n á lá n á l szeg én y eb b n ek ? P e rs z e nem mer e lle n ­
k e z n i...
E gy m agyarországi levélb ő l:
...-é g r e kaptam egy m éter a k á c b o tfá t 300 fo rin tért é s eg y üveg
p á lin k á é rt....
S zerk. m egjegyzése:
Három üveg pálinka á ra h é t d o llá r, otthoni é rték e kb. 250 forint.
Túlsók a főnök, kevés az indián..., mondja az amerikai.
Megérett az aratás, kevés a munkás...mondja az írás.
A magyar sajtó terén mi vagy: főnök, indián vagy munkás?
1955 január
G 0 N D m ATAI
Egy újság a minap szóvátette, Hpgy miért nem foglal­
kozom inkább szociális kérdésekkel a földbirtokpolitika
helyett. Sokáig haboztam, hogy erre a kihívásra feleljek-e,
mert tudatában vagyok csekély voltomnak és sem a jelen­
ben, sem a jövőben nincsenek politikai ambícióim. Mert
azonban veszedelmesnek tartom a délibáb kergetést, a-
zonkivül mint kétkezi munkás, az érdekelt félhez tartozom,
úgy határoztam, hogy nem hallgatom el véleményemet, az
u.n. szociális intézkedésekről még akkor sem, ha az me­
rőben elütő a mai divatos irányzattól.
A ma szociális problémái két főcsoportba oszthatók.
Az elsőbe az özvegyek, árvák, betegek, elaggottak sao
gyermekek támogatása, istápolása tartozik. A másikba
sorozható az a probléma-csoport, melyet a magyar hivata­
los nyelvugy fejezett ki találóan: a gazdaságilag gyen -
gébbek védelme.
Szerintem az első csoportról való gondoskodás az állam
elsőrangú kötelessége. A másodiknál azonban más a hely­
zet. Védelmet, kivételt, előnyt csak mások kárára lehet
biztosítani, ami annyit jelent, hogy kétféle mértékkel kell
mérni. Mivel az állam, az államvezetés nem tulajdonosa,
csak sáfára a nemzet vagyonának, hogy ezt megtehesse,
sorozatos rendkívüli intézkedésekre van szüksége.
Minden józanul gondolkodó ember előtt világos, hogy
az utolsó század nagy vívmányai nem tudták az emberisé-
bet boldogabbá tenni, ső t kiéleződött ezen idő alatt a
társadalmi ellentét. A feudalizmus helyébe egy nálánál
még sokkal rosszabb, személytelen, egyénileg nehezen
felelősségre vonható tőke vagy ennek antipolusa, a szak-
szervezetek oligarchizmusa lépett. Mindnyájan tudjuk,
hogy a gyökeres megoldásra itt az utolsó óra, ha nem a-
karjuk, hogy a sok szépet, nemest, jót produkált kultúránk
véglegesen elsülyedjen. A foltozás ideje lejárt. Eszmével
szemben csak eszménnyel tudjuk a harcot felvenni. Nem
elégséges a materiális jólét biztosítása, mégis mivel a
korgó gyomor rossz tanácsadó s az anyagi előnyök a leg-
szembeszökőbbek, tegyük az először vizsgálat tárgyává ,
hogy a gazdaságilag gyengébbek védelme milyen mérték­
ben tudta ezt a tömegek számára biztosítani, mennyire
tudta az anyagi javak helytelen elosztását korrigálni.
Más országokkal való összehasonlításnál is a két há­
ború közti Magyarország élen járt az u.n. szociális intéz­
kedések terén, mégis e kor kritizálói a magyar népnek az
anyagi javakban, termelőeszközökben való hátramaradott-
ságát a szociális intézkedések elégtelen voltával magya­
rázzák.
Sokunknak alkalma van a technikailag legfejlettebb A-
merikának gigászi eredményeit közelről csodálhatni. Da­
cára annak, hogy mint nincstelen menekültek érkeztünk