Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag

a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára

www.konnektiv.hu

8. A hagyományos népi orvoslás

Népi gyógyászat, tibeti, magyar, és táplálkozással összefüggő természetgyógyászati ismeretek.

Tibeti népi gyógyászat

Tibet a VII. században – nagyhatalom és különböző kultúrák olvasztótégelye volt. Az ismert, régi
kereskedő-útvonal, a Selyemút, a Távol-Keletet kötötte össze a Földközi-tenger medencéjével,
Kínából Észak-Tibeten és Dél-Oroszországon keresztül vezetett Mezopotámiáig, Perzsiáig, a görög
kultúra területére. Léte olyan áru- és kultúracserét eredményezett, amely az orvosi eszközöket és
ismereteket is magában foglalta. Ennek köszönhetően a tibeti medicina olyan differenciált
gyógymóddá fejlődött, amely az elmúlt ezer évben majdnem változatlan maradt, a Nyugat figyelmét
azonban csak ma vívta ki.

A tibeti kultúrára és orvostudományra India gyakorolta a legnagyobb hatást. Tibet első királya
(i.e. 127-től) állítólag egy indiai herceg volt. A buddhizmus és az ájurvéda, ráépültek a régi Tibet
sámáni és mágikus eredetű vallására.
A VII–VIII. században sok szöveget fordítottak le szanszkritből tibetire.
A történeti emlékek alapján az I. Nemzetközi Orvos Kongresszus ebben a században ült össze
Tibetben. Az uralkodó több országból hívott össze orvosokat a helyi orvostudomány ismereteinek
bővítésére.
Érdekességként jegyezzük meg, hogy a görög medicinából származó, ám ott elveszett, de Tibetben
megőrzött orvostudományi emlékek lehetőséget biztosítanak az európai orvostudomány alapját
képező görög medicina tanulmányozására.
A tibeti medicina struktúrája magában foglalja az egészséges és beteg szervezet meghatározását, a
diagnózist és a terápiát.

A tibeti medicina alapművét (A négy Tantra) a IX. század elején hinduból fordították, és a híres
tibeti orvos és csodatévő Yuthok Yontan Gonpo (708–833) magyarázta. Yuthok 125 évet élt,
beutazta Indiát, Kínát, és összehívott egy „orvoskongresszust” (India, Kína, Nepál, Turkesztán,
Afganisztán, Perzsia, Mongólia és más országok gyógyászainak részvételével), hogy ismereteiket
kicseréljék.
A négy Tantrát a XII. és a XVIII. században részletes magyarázattal látták el, rendszerezték, és
rendkívül gazdagon illusztrálták. A sorozat 79 képtekercset tartalmaz. Ezek 1600 betegséget, 2993
gyógyszeralapanyagot ábrázolnak és magyaráznak. Integrálták benne az embriológiát, az anatómiát,
a pszichológiát, a gyógyszertant, a diagnosztikai és a kezelési módszereket, az asztrológiát és a
kínaiak pulzusdiagnosztikáját.

Az első orvostudományi egyetemet 1696-ban Lhasában alapították, 1916-ban ugyanitt egy újabb
orvosi iskola nyílt. Több mint százan tanulhattak ott orvostudományt, asztrológiát, buddhista
irodalmat. A hallgatók fele szerzetes volt, másik fele pedig laikus, akik öt év tanulmány és két év
gyakorlat után lettek orvosok.

225
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A kínaiak 1949-ben bevonultak Tibetbe. Tíz év múlva elpusztították a kolostorokat és a régi írások
ezreit. Több mint egymillió tibetit öltek meg. Az országot kifosztották, közel hatmillió kínai települt
át Tibetbe. Ez idő alatt majdnem az összes tibeti orvost meggyilkolták, vagy megkínozták,
elhurcolták, és mint árulókat, a nép ellenségeit börtönökben kiéheztették és megalázták.
A 14. Dalai Láma 1959-ben százezer tibetivel Indiába menekült, így spirituális tekintélye, valamint
kisugárzása által meg tudta őrizni a Himalájában kistelepüléseken élő száműzött tibetiek kulturális
identitását.
Meleg szívélyességével, békeszeretetével, bölcsességével, szerénységével és jóságával a dalai láma
még a világ nyugati részén is nagy tiszteletnek örvend.
A száműzöttek 1961-ben Dharamsalá-ban megalapították a Tibeti Orvostudományi Intézetet, majd
hat év múlva a Tibeti Orvostudományi és Asztrológiai Intézetet. A 70-es években Lhasában
újjáépítették a Tibeti Orvosi akadémiát, és megnyitottak egy kórházat is, amelyben a tibeti, a kínai
és a nyugati gyógyászat módszereit alkalmazzák. A hagyományos tibeti gyógyászat székhelye a
száműzetésben élő dalai láma „körében” maradt, akinek háziorvosát dr. Choedra-kot 1980-ban, 17
év fogvatartás után a kínaiak szabadon engedték, így ma egyike azon keveseknek, akik ismerik és
gyakorolják a régi tibeti orvostudományt.

Az egészség és a betegség alapjai

A tibeti felfogás szerint minden élő és élettelen anyag azonos alappal rendelkezik. Ez az öt
kozmikus energiát más néven az öt őselemet jelenti: éter, levegő, tűz, víz, föld.
Az öt őselem elméletére épül az anatómia, a patológia és a farmakológia.
A testet élettani szempontból három testnedv vagy életnedv alkotja.
A hagyományos tibeti orvoslás szerint a test élettani alkotói:
- három testnedv,
- hét alkotórész,
- három salakanyag.
A gyógyítás célja a Három Nedv, a Test 7 Fizikai Alkotóeleme és a Salakanyagok egyensúlyának
helyreállítása.
Az életnedvek:
1. szél: életáram, tibeti nyelven rlung (kiejtése: lüng),
2. epe: életenergia, tibeti nyelven mkhrisz-pa (kiejtése: tipa),
3. nyálka: életerő, tibeti nyelven bad-kan (kiejtése: pehken).

Rlung
A tibeti orvoslásban a Három Nedv közül legfontosabb szerepe a szélnek van.
A rlung felelős:
- az izgatottságért,
- a kórokozó koncentrációért,
- a mkhrisz-pa és a bad-kan terjedéséért a szervezetben,
- az elgyötörtségért és a leromlottságért.
Alkotóelemei: levegő és éter
A tibeti felfogás szerint a rlung a három főbűn egyikéből a vágyakozásból ered.

226
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A rlung jelen a van a test minden részében, azonban jellemző területei a bőr, a csont, az izületek, a
medence tájéka és a vastagbél.
A rlung irányítja a test összes tudati és izomtevékenységét az idegrendszer által.
Típusai: fenntartó, felfelé mozgató, szétterjedő, tűzszerű vagy metabolikus, lefelé tisztító.
Ez az ötféle rlung felelős a szívverésért, a légzés ritmusáért, a gyomor mozgásáért, valamint a test
szándékos és önkéntelen mozdulataiért.

1. A fenntartó rlung
A fejtetőn lakik, a torok és a szegycsont területén mozog.
Ez működik nyeléskor, iváskor, belégzéskor, köpésnél, tüsszentéskor, böfögésnél.
Feladata: Tisztítja az elmét, és az érzékszerveket, vezérli az emlékezetet.
2. Felfelé tartó rlung
A szegycsont táján honos, az orr a nyelv és a torok irányában mozog.
Feladata: hangképzésnél erőt ad, kialakítja a test színét, energiáját és az elme tisztaságát.
3. Szétterjedő rlung
A szívben lakik, de bejárja az egész testet.
Feladata: a test keringési csatornáinak működtetése. Felemeli és leengedi a végtagokat, kinyújtja
és visszahúzza a végtagokat, segít a test helyzetváltoztatásában, kinyitja és bezárja a
testnyílásokat, és szerepe van a mozgásban.
4. A tűszerű rlung
A gyomorban és a vékonybélben lakik és kimozdul az üreges szervek felé.
Feladata: szerepe van az ételek lebontásában és a szövetekbe történő bedolgozásában.
5. A lefelé tisztító rlung
A nemi szervek tájáról a vastagbél húgyhólyag és combok felé mozog.
Feladata: kibocsátja és visszatartja a váladékokat (spermát, menstruációs vért, székletet,
vizeletet), de magát a magzatot is.

A mkhrisz-pa
A tibeti orvoslásban a nedvek második eleme az epe, melyet a máj termel, és az epehólyag raktároz
el, gyakorlatilag megtaláljuk az egész testben.
Felelős az életenergiáért, a tűz, illetve a levegő elemek hozzák létre. A mkhrisz-pa képezi a test hőjét
és meghatározza a sejtek életének hosszát. A mkhrisz-pa betegségek a három fő bűn egyikéből, a
haragból erednek. A düh és a harag hatására a szervezetben beindul a tűz és a levegő elem túltengése.
Fajtái: emésztő/metabolikus, színtelenítő, meghatározó, láttató, színező.

1. Az emésztő/metabolikus mkhrisz-pa
Tartózkodási helye: a gyomor és a nyombél tájékán van.
Fő funkciója: az emésztés és a salakanyagok kiválasztása, energiát gerjeszt, hőt és erőt ad a
testnek, a többi típusú epe egészséges alakulásának elősegítése.
2. A színtelenítő mkhrisz-pa
Tartózkodási helye: a máj.
Fő tevékenysége: a tápláléknak az átalakítása és ebből alakítja a test 7 alkotórészét.

227
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

3. A meghatározó mkhrisz-pa
Tartózkodási helye: a szív.
Fő tevékenysége: szellemi magatartások gerjesztését határozza meg, pl. a büszkeség, vagy a
vágyakozás stb.
4. A láttató mkhrisz-pa
Tartózkodási helye: a szem.
Fő tevékenysége: a látás irányítása.
5. A színező mkhrisz-pa
Tartózkodási helye: a bőr.
Fő tevékenysége: a bőr állapotának, színének alakítása.

A bad-kan
Az életerő a felelős egyes táplálékok, bizonyos cselekedetek, traumák, külső hatások átalakításáért.
A föld és a víz elemek hozzák létre. A bad-kan létrejöttéért a három főbűn közül a tompultság felelős.
Fajtái: fenntartó, lebontó, ízlelő, gyönyört adó, összekötő.

1. A fenntartó bad-kan
Tartózkodási helye: a mellkas.
Fő tevékenysége: a másik négy nyálkatípus támogatása, valamint a testben a nedvek
áramoltatásának fenntartása.
2. A lebontó bad-kan
Tartózkodási helye: a gyomor legfelső része.
Fő tevékenysége: az elfogyasztott élelem őrlése.
3. Az ízlelő bad-kan
Tartózkodási helye: a nyelv.
Fő tevékenysége: az íz érzékelése.
4. A gyönyört adó bad-kan
Tartózkodási helye: a koponya.
Fő tevékenysége: az érzéki beteljesülés.
5. Az összekötő bad-kan
Tartózkodási helye: az izületi nedvekben lakik.
Fő tevékenysége: felelős az izületek rugalmasságáért.

A tibeti felfogás szerint minden ember külseje kifejezi azokat a minőségeket, amelyek rá a
leginkább jellemzőek.
Ennek alapján 7 alaptípust különböztetnek meg:
1. tiszta rlung típus,
2. tiszta mkhrisz-pa típus,
3. tiszta bad-kan típus,
4. rlung és mkhrisz-pa összetett típus,
5. rlung és bad-kan összetett típus,
6. bad-kan és mkhrisz-pa összetett típus,
7. rlung, mkhrisz-pa és bad-kan kevert típus.
228
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A testet felépítő 7 alkotórész:

1. táplálék esszencia,
2. vér,
3. izomszövet,
4. zsírszövet,
5. csontszövet,
6. csontvelő,
7. sperma, illetve pete.

Az elfogyasztott ételek hasznosított része átalakul testépítő alkotórésszé, elsősorban vérré. A vér az
élet forrása, ez hozza létre és tartja fenn a test izomszöveteit, melyekből a zsírszövetek jönnek létre.
A tibeti felfogás szerint a zsír megszilárdulásával alakul ki a csont, amely majd a csontvelőt
megtermeli. A csontvelő pedig a regeneratív anyagok a sperma és a pete forrása.

A tisztátalanságok, salakanyagok hármasa: széklet, vizelet, verejték.

Az ájurvédikus és a tibeti alkati típusok között az a különbség, hogy mások az elnevezések, és a két
összetevős típusoknál nem tesznek további megkülönböztetéseket.

A betegség megnyilvánulása
A tibeti orvostudomány alapművének tekintett 4 tantra alapján, a patológia rendszerének 9 pontja van:
1. A betegség oka:
A betegség oka a tudatlanságba rejlik. A buddhista felfogás szerint 3 fő bűn létezik, a vágy,
a harag, és a tompultság. Ezek előidézhetik az életnedvek egyensúlyának felbomlását.
2. A rendellenességeket közvetlenül kiváltó feltételek:
- az évszakok (időjárás hatásai),
- kórokozók hatása (360 ártó démon),
- nem megfelelő étrend,
- helytelen életmód.
3. Patogenezis – a betegség kifejlődésének módjai:
- bőrön terjed,
- húsban terjed,
- erekben kering,
- 5 tömör szervben állapodik meg,
- csonthoz kötődik,
- üreges szervekben rakódik le.
4. A betegség patológiás területei:
- a test felső része a rekeszig (a diafragmától felfelé lévő terület): bad-kan,
- a rekeszizom (diafragma) és a medence közötti rész: mkhrisz-pa,
- a medence alatti rész: rlung.
5. A betegség patológiás pályái:
- rlung pályák: csont, fül, bőr, szív, meridiánok, vastagbél,
- mkhrisz-pa pályák: vér, verejték, szem, máj, belek,
229
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

- bad-kan pályák: táplálékesszencia, izom, zsír, csontvelő, testnedvek, orr, nyelv, tüdő,
lép, vese, húgyhólyag
6. Az életkorokra jellemző patológiás hajlamok:
A betegség életkori megjelenésén azt kell érteni, hogy idősebb életkorban a rlung típusú
betegségek, középkorúaknál a mkhrisz-pa, gyermekeknél, ifjaknál a bad-kan betegségek a
jellemzők.
A hajlamosító tényezők vonatkoznak a földrajzi helyzetre pl. hideg-szeles vidékeken terjed a
rlung, forró-száraz területeken növekszik a mkhrisz-pa, hideg, nyirkos helyeken a bad-kan
gyarapodik.
- Évszakok tekintetében:
 nyáron rlung rendellenességek,
 ősszel mkhrisz-pa rendellenességek,
 tavasszal bad-kan rendellenességek jellemzőek.
- Napszakok tekintetében:
 este és közvetlenül hajnal előtt a rlung,
 délután és éjszaka – mkhrisz-pa,
 szürkület és hajnal – bad-kan rendellenességek a jellemzők.
7. Halállal végződő esetek:
- Az életet fenntartó három tényező kimerülése – az élet ideje, a karmikus erők és az
erények.
- Olyan rendellenességek, amelyeknél a gyógykezelés hatástalan marad, s tovább romlik a
beteg állapota.
Ebben az esetben az öt elem rosszindulatúvá válik és mintegy ellenségesen hat a betegre.
Ezt a folyamatot a gyógykezelés csak elősegíti.
- Olyan rendellenességek, amelyekre a gyógykezelésnek semmilyen hatása nincs, tehát a
kezelésnél még káros hatások sem lépnek föl.
- Olyan esetek, midőn a hét létfontosságú szerv valamelyike súlyosan megsérül.
- Olyan rlung típusú betegség, mely annyira előrehaladott stádiumban van, hogy a beteg
már nem képes lélegezni.
- Olyan „forró” típusú betegség, mely forrósága révén már túljutott a gyógyíthatóság
határán.
- Olyan „hideg” típusú betegség, mely kihűlése folytán már a gyógyíthatósági határ alá
esett.
- A testet felépítő hét alkotórész megfelelő működésre való képtelensége.
- Az a pont, midőn valamely kórokozó által kifejtett hatás teljes erővel működik.
8. Reakciók, a gyógykezelés mellékhatásai:
A 12 kóros reakció, a kezelés mellékhatásai
- a rlung betegség a kezelés hatására meggyógyul, helyette azonban mkhrisz-pa vagy bad-
kan betegség lép fel,
- a rlung betegség nem múlik el, s a gyógyítás közben még mkhrisz-pa vagy bad-kan
betegség is fellép,
- a mkhrisz-pa betegség a kezelés hatására meggyógyul, helyette azonban rlung vagy bad-
kan betegség lép fel,
230
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

- a mkhrisz-pa betegség nem múlik el, s a gyógyítás közben még rlung vagy bad-kan
betegség is fellép,
- a bad-kan betegség a kezelés hatására meggyógyul, helyette azonban rlung vagy
mkhrisz-pa betegség lép fel,
- a bad-kan betegség nem múlik el, s a gyógyítás közben még rlung vagy mkhrisz-pa
betegség is föllép.
9. Hideg-meleg kategóriák:
Az összes rlung és bad-kan egyensúlyi zavar a hideg betegség kategóriákhoz tartozik, és víz
természettel bír. A vér és a mkhrisz-pa összes zavara azonban meleg betegség kategória és tűz
természetű. A férgek és a nyirok okozta zavarok mind hideg, mind meleg típusúak lehetnek.

A szél betegségeire jellemző tünetek: ásítás, borzongás, nyújtózkodás, hideglelés, csípőízületi

fájdalom, farkcsonttájéki fájdalom, rendszertelenül jelentkező, különböző helyeken felbukkanó éles
fájdalom, meleghullámok, érzéki tompaság, az elme bizonytalansága.
Az epe betegségeire jellemző tünetek: keserű érzés a szájban, fejfájás, forróságérzet, szúró érzés a
mellkasban.
A nyálka betegségeire jellemző tünetek: kellemetlen teltségi érzés a gyomorban, hányinger, hányás
a beteg nem érez különbséget az ízek között, gyomorkidülledés, gyakori, kellemetlen szagú böfögés
fizikai és szellemi elnehezülés, hidegségérzet.

A hagyományos tibeti medicina diagnosztikai eljárásai

- Megfigyelés
 Nyelv
A rlung betegségben szenvedő nyelve vörös, száraz és durva.
A mkhrisz-pa betegségben szenvedő nyelvét vastag, száraz lepedék fedi.
A bad-kan betegségre jellemző nyelv halvány, puha, nedves lepedékkel fedett.
 Vizelet
Rlung betegek vizelet kékes, mint a forrásvíz és sok habja van.
Mkhrisz-pa vizelet vöröses sárga, gőze, bűze nagy.
A bad-kan vizelet fehér, szaga, gőze, csekély.
- Tapintás
 Pulzus
A rlung pulzus üres, lebegő, meg-megáll és lebegő, az ér lüktetése nyomásra alábbhagy,
majd felengedve ismét visszatér.
A mkhrisz-pa pulzus gyors, kiterjedt és hömpölygő.
A bad-kan pulzus hanyatló és lassú.
- Kikérdezés
A hagyományok szerint 29 kérdés a beteg étrendjére és életmódjára vonatkoztatva.
A kikérdezés során kap az orvos információkat pl. a rlung, mkhrisz-pa és bad-kan
betegségekre jellemző szimptómákról pl. ásítás, borzongás, nyújtózás, hideglelés, fájdalom
stb.
Táplálkozás módjáról, emésztés folyamatáról, esetleges zavarairól stb.

231
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

Terápia
A tibeti gyógyászat terápiás eszközei között a következők szerepelnek: megfelelő táplálék, helyes
életmód, gyógyszerek, külső gyógymódok (olajos masszázs, érvágás, izzasztás, moxaterápia).
Az egészség megőrzésének módja a megfelelő étrend, a helyes életmód és szellemi fejlődés,
melynek eredményeképpen a három fő fiziológiai tényezőcsoport – az életnedvek, a testet felépítő
alkotórészek és a salakanyagok – egymással egyensúlyban, egészséges módon működik.
Az ételek és a gyógyszerek kétféle tulajdonsággal rendelkeznek. A Hat Íz – édes, savanyú, sós,
keserű, fanyar és csípős – és az Ételek Belső Hatóképessége. Ez egy 17 elemből álló bonyolult
rendszer, amelynek kategóriái alapján dolgozzák ki a különféle betegségtípusokra jótékony hatású
étrendet. A táplálékokat aszerint csoportosítják, hogy milyen hatással vannak a különböző típusú
nedvekre.
A terápia fájának második ága a három alaptípusnak megfelelő életmódot illusztrálja. Az életmódra
vonatkozóan pl. rlung betegségben szenvedők részére javasolják, hogy tartózkodjanak minél többet
napsütötte helyeken és jó barátokkal vegyék magukat körül.
A mkhrisz-pa beteg inkább hűvös helyen, vízparton töltse idejét és nyugalomban éljen.
A bad-kan beteg éljen nagyon aktív életet, mozogjon, tegyen nagy sétákat, tartózkodjék melegben.
A következő ágon a gyógyszertan alapjait tüntették fel. Az alkalmazott anyagok között ásványi,
növényi és állati eredetű szerek is vannak.
A gyógyítás fájának harmadik ágán olyan külső gyógymódokat találunk, mint az olajos masszázs,
érvágás, izzasztás vagy moxaterápia.

A gyógyszerek
Alkotórészei között ásványi, növényi és állati eredetű anyagokat is találunk.
A gyógymódok megválasztásakor nagy gondot fordítanak az emésztőcsatorna tisztítására. Rlung
tisztítására beöntéseket alkalmaznak, mkhrisz-pa esetén hashajtókat, bad-kan esetén hánytatókat
használnak.
A kiegészítő gyógyító eljárások közül:
A rlung esetében masszázs, valamint mongol moxa (sóval kevert köménymagolajat csavarnak egy
darab rongyba, ezt vajban felforrósítják és a beteg testrészére helyezik).
Mkhrisz-pa betegségek esetén izzasztás, érvágás, vagy hideg vízesés alá állítás a gyógymód.
Bad-kan rendellenességek esetén forróvizes borogatásokkal, vagy fém szerszámokkal égetik a beteg
testének bizonyos pontjait.

A teljes orvosi rendszer elemzése „fa” struktúrákban történik, ahol az egyes fogalmakat és elemeket
fák törzseiként, ágaiként és leveleiként teszik érzékelhetőbbé. Az egészséges és beteg állapotot
ábrázoló fa bal oldali ága az egészséges állapotot, a jobb oldali pedig a betegséget ábrázolja.
Mindkét oldal számos levelet tartalmaz, virág azonban csak a bal oldalon terem, mely a
boldogságot, a jólétet és a világtörvényt szimbolizálja.
Amiben viszont minden más orvosi rendszertől eltér a világon: a teljes klasszikus orvosi irodalom
leírása verses formában történt.
A tibeti gyógyító rendszer gyakorlati szintű elsajátítása jóval több elméleti és gyakorlati
ismeretanyag alapján válik lehetségessé.
Gyakorlatilag ezt megtanulni, csak Tibetben lehet.

232
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

Tibet jövője
A tibeti nép magas spirituális fejlettséggel rendelkezik, nagy a szabadság utáni vágyuk, sokat
szenvednek a kínai elnyomástól. Szellemi vezetőjük a Dalai Láma és Sz. Rinpocse, aki a jövőt
illetően bízik a tolerancia, a béke és a belátás, szeretet győzelmében.
„A tibeti nép küzdelme ezért nem politikai mozgalom, de nem is Kína-ellenes tevékenység. Ez a
küzdelem nem két nemzet vagy népcsoport között folyik, és nem is politikai ideológiai konfliktusról
van szó, hanem a tibetiek spirituális vágyakozásáról, hogy visszaállítsák azt a teret és szabadságot,
melyben a születésükkel együtt járó feladataikat elvégezhetik. A szerző szilárd meggyőződése,
hogy amennyiben az igazság és az erőszakmentesség nem nyer létjogosultságot a földön, az
emberiség létezése a közeljövőben ellehetetlenül. A tibeti nép különleges felelősséggel bír az
igazság és az erőszakmentesség létjogosultságának visszaállítása tekintetében.” 4

Népi gyógyászat

A népi gyógyászat a különböző népi kultúrák tapasztalatán, hitrendszerén nyugvó gyógyító

eljárásoknak a halmaza. Ez a tudás ötvözi a racionális, az irracionális, a misztikus, a mágikus és a
sámánisztikus elemeket. A népi gyógyítás jelentős tudást halmozott fel, melyet a néprajztudósok, az
etnográfia és az etnomedicina kutatásai alapján mentettek meg az utókor számára.
A népi gyógyászatban a távol-keleten sikerült megőrizni épségben a gyógyító rendszerek teljes
komplexitását, pl. HKO, Ayurvédikus orvoslás, tibeti gyógyítás.
A teljesség igénye nélkül említhetjük meg Észak-Amerika és Dél-Amerika indián hagyományait és
az eszkimók különleges gyógyító kultúráját.

A népi gyógyászat jellemzői és eszköztára

Népi gyógyítási módokra jellemző az egyén és környezete, a természet, a társadalom, a hitrendszer
és a különböző kultúrák keveredésének az összeolvadása. A kapcsolódási pontokat, komplex
módszerek átvételét nagymértékben segítette a kereszténység latin nyelvhasználata (Szent
Hildegárd, kolostori gyógyászat).
A gyógyító tudás része volt a teljes népi kultúrkincsnek. Minden családban alkalmazták a
leggyakoribb problémákra az általánosan bevált gyógyító eljárásokat. Elsősorban női ágon adták át
a tudást.
Speciális problémák esetén egyfajta szakosodás is létrejött, pl. füvesasszony, füvesember,
kenőember, gyúró, csontkovács, vándor borbélyok végeztek foghúzást, érvágást, köpölyözést.

A magyar népi gyógyászat

A népi gyógyítás, a gyógyító hagyományok megismerése és feltárása az értékeink megőrzését és

megmentését jelenti számunkra. A történelem során a honfoglalás előtti időkből kevés tudás és
ismeretanyag maradt meg. Azt, hogy magas szintű fejlett kultúrával rendelkeztünk, sejteni lehet
abból, hogy egy vándorló, sok viszontagsággal teli élethelyzetben kellett a betegeket gyógyítani,
szülést vezetni, gyereket nevelni stb. Az ősök tudása és a keresztény tanítás együttesen alakította a

4
http://www.harmonet.hu/ezoteria/5943-kalon-tripa,-prof-szamdong-rinpocse-magyarorszagon.html 2007. október 15.

233
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

szokásrendszert és a gyógyító eljárásokat. A honfoglalás után a hivatalos gyógyítást a

kolostorokban élő szerzetesek képviselték.
A népi orvoslás az etnomedicina, az orvosi antropológia fejlett és egyre inkább önállóvá váló
területe, amely a hagyományos (falusi) társadalmakban élő közösségek ismeret és tudásanyagát
vizsgálja az egészségre, betegségre és gyógyításra vonatkoztatva. Ebben a munkában
interdiszciplináris összefogással a kultúra kutatás eszközeinek és módszereinek együttes
alkalmazásával lehet eredményt elérni. A népi gyógyászat gyűjtése, feljegyzése az 1800-as évek
végén indult meg és a II. világháború után intenzív gyűjtőmunka indult meg hazánkban és a
határainkon túl élő magyarok körében. A népi orvoslásra és a népi gyógynövény használat
megismerésére irányuló gyűjtőmunkában orvosok, néprajzkutatók, nyelvészek, gyógyszerészek,
botanikusok, biológusok, agrárszakemberek egyaránt résztvettek. Diószegi Sámuel műve a népi
orvoslás témakörében, az 1813-ban megjelent Orvosi füvészkönyv.
A teljesség igénye nélkül említhető meg Aumüller Istán, Hoppál Mihály, Jung Károly, Karasszon
Dénes, Kóczián Géza, Miklóssy V. Vilmos, Márkus Mihály, Oláh Andor, Péntek János, Pócs Éva,
Rab János, Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó István, Szabó László, Szabó T. Attila és
Vasas Samu.
A fent említett szerzők áldozatos és értékteremtő munkájának eredményeként jelentek meg egy
földrajzi, vagy néprajzi tájegység népi orvoslásával foglalkozó szakirodalmak.

A hagyományos magyar népi orvoslás néhány fontosabb jellemvonásai Oláh Andor: Új hold, új
király – A magyar népi orvoslás életrajza című művében
- Az ember és természet viszonya
A hagyományos közösségben élő emberek a természettel szoros összhangban éltek. A közösség
tagjaira a természet kímélete és az ökológikus gondolkodás jellemző. Gondolkodásuk,
életmódjuk és cselekedeteik a közösségen belül ugyanazokon a hiedelmeken és szokásokon
alapulnak.
A hagyományos gyógyítással foglalkozó személyeket tevékenységük szerint különböző névvel
jelölik pl. füves, csontrakó, kenő, bába stb.
A gyógyító emberek különböző diagnosztikai módszereket és gyógyító eljárásokat alkalmaztak
ismeretanyaguknak megfelelően. Ez az ismeret a tapasztaláson alapult és szájról szájra történő
ismeretátadás révén folyamatosan bővült, változott.
Tartalmaz racionális és irracionális elemeket.
A gyógyszereit tekintve számos növényi, állati és ásványi eredetű anyagot használnak.

A népi gyógyító tudás két nagy területe a racionális eljárások világa és az irracionális eljárások
világa (mágikus elemek).
A betegségek okainak eredete a népi orvoslás szerint:
- az egyénen belül,
- a természeti világban,
- a társadalmi világban,
- a természetfeletti világban.
A népi gyógyítók tudásukat többféle módon szerezték meg, egyrészt más idősebb, tapasztalt
javasoktól, sokszor családi örökségként. Egyes helyeken, például Bács megyében a gyógyító tudást
234
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

a gyógyító mindig ellenkező nemű személynek adta át. Sokszor származásuk révén nyerték el a
különleges címet: pl. hetedik gyerekként, vagy foggal születtek, mint a táltos.
A gyógyítókat aszerint hívták a beteghez, hogy milyen betegséget kellett elhárítani, mivel szinte
minden bajnak megvoltak a hozzáértő specialistái.
A kenőasszonyt vagy gyúrogatót általában fájós háthoz vagy derékhoz hívták. Ilyenkor a
kenőasszony valamilyen zsiradékkal vagy folyadékban áztatott füvek segítségével, esetleg szárazon
átsimogatta és átmasszírozta a fájó testrészt.

A népi gyógyászat gyógynövényhasználatának forrásai:

1. mágikus eredetű
2. megfigyelésen és tapasztalaton alapuló
3. átvétel nyomán meghonosodott alkalmazás

A népi gyógyászat mágikus eredetű gyógynövényhasználatának lényege:

Általánosságban elmondható, hogy a ma érvényes meghatározások szerint mágikus beavatkozásról
beszélünk, ha a gyógyítás során alkalmazott anyag nem kerül közvetlen kontaktusba a beteggel,
azaz nem nyeli le, nem helyezi valamely testrészére, nem szippantja be stb., hanem például a
párnája alá teszi, vagy felakasztja az ajtófélfára. Ugyancsak mágikusnak tekinthető egy recept, ha
kikötéseket tartalmaz az időpontot, a sorrendet, a nemet, a számokat, a színeket, az anyag eredetét
illetően, vagy ha eleve lehetetlen célkitűzést fogalmaz meg.
Színanalógia alatt a gyógynövények egyes részeinek szín alapján történő alkalmazása értendő.
A névanalógia során a növények elnevezésében a betegség, a kóros szerv neve vagy esetleg a
növény által kiváltott hatás tükröződik.

A népi gyógyászat gyógynövényhasználata megfigyelésen és tapasztalaton alapult.

Ebbe a csoportba sorolhatjuk a népi gyógynövényhasználat legracionálisabb rétegét, amely nagyon
közel áll a mai gyógynövényhasználathoz. Számos olyan gyógynövényt is idesorolhatunk,
amelyeket sokféle betegség kezelésére alkalmasnak tartottak. A csoportba tartozó növények között
nagy számban találunk táplálék- és fűszernövényeket.
Jellemző a belsőleges használat, mai tudásuk szerint is megfelelő részét nyersen fogyasztva, vízben
főzve, borban vagy pálinkában áztatva alkalmazták.
Külsőleges alkalmazás során hasonló felhasználást tapasztalhatunk: a növényt frissen is az érintett
területre teszik, de használják a főzetet, illetve a kifőzött növényt is. Külsőleg is használják a
pálinkában áztatott növényeket, a frissen préselt nedvet vagy akár füstölőszerként is.

A népi gyógyászat gyógynövényhasználatának átvétel nyomán meghonosodott alkalmazása:

Átvételről akkor beszélünk, ha egy receptúra vagy alkalmazási mód nem helyben alakul ki a
népgyógyászati felhasználás során, hanem eredetét bizonyítottan visszavezethetjük valamilyen
forrásra. Ez lehet egy szomszédos nép vagy akár egy orvosi felhasználás is. Az átvétel legtöbbször a
személyes érintkezés útján alakul ki, de ismerünk olyan esetet is, amikor egy orvosi recept a
vándorló orvosok révén honosodik meg.

235
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A népi gyógyászatban használt anyagok:

- növények,
- ásványi eredetű anyagok,
- állati eredetű anyagok,
- emberi eredetű anyagok,
- élő állatok (pióca).

A magyar népgyógyászati ismereteket megmenteni az utókor számára, mint nagyon fontos értéket
többen igyekeztek gyűjteni a nép körében. A néprajzosokon kívül orvos-természetgyógyászok is
résztvettek a munkában:
Oláh Andor: „Új hold, új király!” – A magyar népi orvoslás életrajza (1986)
Temesváry Rezső: Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon
(1889)
Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben (1958)

- A magyar népi orvoslás kóroktana

1. A betegségek kialakulásában nagy része van a lelki és a szellemi tényezőknek:
- bánat, veszteség, szerelmi csalódás stb.,
- ijedés: megőszülés, megnémulás, elájul, görcsök, epilepszia és gyermekbetegségek
okaként is számontartják,
- megkívánás, megcsodálás, ráfelejtkezés, pl. a gyermekek és várandós asszonyok
kívánságait igyekeztek teljesíteni,
- szemmel verés, igézet: rontás, átok, ráböjtölés.
2. A betegség kialakulásának materiális, szomatikus testi okai:
- erőltetés, túlzásba vitt munka, túlhajszoltság, kifáradás,
- kihűlés, megfázás, felfázás,
- csömör, undorodás,
- fertőzés, féreg, giliszta.

A szükség rávitte, a leleményesség és a természet ismerete hozzásegítette a parasztembert, hogy a

környezetében, a természet patikájában a legkönnyebben megszerezhető és legalkalmasabb
orvosságot megkeresse és megtalálja a bajára.
Őseink gyógyító, kultikus, mágikus némely eljárásáról régészeti leletek is tanúskodnak.
A honfoglalást követő időszakból származnak preparált koponyák, amelyek arról tanúskodnak,
hogy magas szintű sebészeti eljárásokat is képesek voltak elvégezni. A népi gyógyítás
technikájában jelen volt a gyógynövények ismerete, főzetek, tinktúrák, sebtapaszok, kenőcsök
használata. A népi gyógyászat kb. 500 féle gyógynövényt ismer, a népi orvoslás ennek 10-15%-át
használja rendszeresen.

Az öt alapelvet figyelembe véve csoportosíthatjuk ezeket a gyógynövényeket:

1. Panáceatan: a mindent gyógyító csodaszerek.
Ide tartozik: fokhagyma, cickafark, szikfű, kakukkfű, ezerjófű, tályoggyökér, örménygyökér
és a kutyabogyó.
236
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

2. Vértisztítás: ezen alapul az izzasztó módszerek nagy népszerűsége.

Ide tartozik: petrezselyem, földi tök, szikfű stb.
3. Az analógia elve:
- szín szerinti analógia:
 fehér folyás ellen fehér virág pl. akácvirág, cickafark, fehér mályva,
 sárgaságra pl. peremizs virág,
 vérhasra pl. lósóskamag tea.
- nem szerinti analógia: a sülyfű kétféle kontyos a nőknek, kalapos a férfiaknak
- név szerinti analógia: Keh fű, sömör fű, méregvonófű, borbálafű, szentantalfű, de
elneveztek testrészekről is füveket pl. méhfű, ínnyújtófű stb.
4. A mágikus, kozmikus erő jelenlétének biztosítása
A népi növényterápiára az is jellemző, hogy különleges vetési, gyűjtési előírás és
szabályrendszernek kell eleget tenni, illetve bizonyos szertartásokat is be kell tartani.
5. A pszicho és fizikoterápia összefonódása
A népi fitoterápiát végigkíséri a pszichoterápia, elsősorban a verbális szuggesztió. A jól
kommendált szer fizikális hatása nagyobb, másik szuggesztív forma a gyógyulás idejének
megjelölése, valamint, ha a gyógyító saját magán is kipróbálta a füvet. Leggyakrabban
alkalmazott növények: vereshagyma, fokhagyma, búza, fehérliliom, keserűlapu, mák,
paradicsom, tengeri, káposzta, köles, krumpli.
Az utóbbi évtizedekben ismerték fel értékét a homoktövisnek, szívpanaszok, gyulladások,
érrendszeri betegségek, daganatok, izomsorvadás esetén ezen kívül jó roboráló szer és
késlelteti az öregedést.
A hagyományos gyógyító eljárásokban különösen fontos szerepet kapnak a gyógynövények,
alkalmazási lehetőségei a természetgyógyászatban rendkívül széleskörű, amellett, hogy a
gyógynövényismeret egy önálló tudományággá nőtte ki magát, kiegészítője még számos
más természetgyógyászati szaktrületnek.

237