1.

A) FOGALMAK

Anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat)

közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.
Meghatározó befolyás, legalább egy ezek közül:
 a tulajdonosok szavazatának többségével (50 %-ot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján
egyedül rendelkezik, vagy
 más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét (50%+ 1) egyedül
birtokolja,
 a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő
bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
 a tulajdonosokkal kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a
tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő
irányítást, ellenőrzést gyakorol;

Leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelynél az előzőek szerinti anyavállalat meghatározó befolyást

képes gyakorolni;

Vállalkozás folytatásának elve: Különleges alapelv, mert kiinduló feltétele a többi alapelvnek.
 Jelentése: A gazdálkodó a belátható jövőben is
◦ fenn tudja és akarja tartani működését,
◦ folytatni tudja tevékenységét,
◦ nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.
→ Ha érvényesül → Szv tv szerinti könyvvezetés és beszámolókészítés
→ Ha nem érvényesül → Szt tv szerinti külön előírások (végelszám, felszám, átalakulás, csődelszám)
Az elv érvényesülésének eldöntése:
 elsősorban a vezetés feladata és felelőssége
 másodsorban a könyvvizsgálónak is jeleznie kella vezetés felé, ha ellentétes tényt lát.

Elektronikus pénz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott

fogalom;
Hpt szerint: elektronikus pénz =
• pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a
mágneses tárolást is - összeg,
• amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról
szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és
• amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad.
 2/A) FOGALMAK

Közös vezetésű vállalkozás: Az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat
konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás a meghatározó
befolyást eredményező jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal
- rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. (33-33-33% vagy
50-50 %)

Társult vállalkozás: az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az

anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik,
mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára.
Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál
legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.

Valódiság elve: A tartalmi típusú alapelvek közé tartozik azt jelenti, hogy a könyvvezetésben rögzített
és ez alapján a beszámolóban megtalálható tételeknek megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók
által is megállapíthatónak kell lennie és ezt a vagyont a Szt. tv értékelési elvei és a számviteli
politikában rögzített értékelési szabályzatnak m2egfelelően kell értékelni.
Könyvezetés valós voltát bizonytja:
 hitelt érdemlő bizonylatok
 és a könyvvitel zárt rendszere
Beszámoló valós voltát bizonyítja:
 tételes mennyiségi és értékbeli leltár

Pénzügyi eszköz:
a) a pénzeszköz,
b) a szerződéses megállapodáson alapuló követelés pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más
felektől való átvételére (ideértve a mérlegben szereplő követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírokat, valamint a határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze
miatt fennálló mérlegen kívüli követeléseket is),
c) a szerződéses megállapodás alapján biztosított jog pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan
kedvező feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog vevőjénél az opciós
jog értékét),
d) a más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum (más vállalkozóban lévő tulajdoni
részesedést jelentő befektetés);
 3/A) FOGALMAK

Egyéb részesedési viszonyú vállalkozás: Az a gazdasági társaság, melyek nem minősülnek sem
kapcsolt vállalkozásnak, sem társult vállalkozásnak, és amelyekhez jelentős tulajdoni részesedési
viszony sem kapcsolódik, tehát a tulajdoni részesedés mértéke legfeljebb 20%.
(Kiegészítésként:
 kapcsolt vállalkozás: anyavállalat – leányvállalat – közös vezetésű vállalkozás
 társult vállalkozás: az a vállalkozás, amelyben az anyavállalat vagy a konszolidálásba
bevont leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó
befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó
befolyást gyakorol az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a
szavazatok 20%-val közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.
 jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban
megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett
vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a
vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés
mértéke a 20%-ot meghaladja.)

Teljesség alapelve: azt jelenti, hogy

 minden gazdasági eseményt, amely a vagyont, eredményt befolyásolja, könyvelni kell,
 a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között ismerté váltakat is (amelyek a
mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de amelyek a tárgyidőszakra
vonatkoznak).
Vélelmezi (meg is követeli) a bizonylatok teljes körű feldolgozását is.

Pénzügyi kötelezettség:
 a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzeszközök vagy egyéb
pénzügyi eszközök más felek részére történő átadására (ideértve a mérlegben
szereplő kötelezettségeket, valamint a származékos ügyleteket is),
 a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzügyi instrumentumoknak
potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve
az opciós jog kiírójának egyoldalú kötelezettségvállalását is pénzügyi elszámolással
teljesülő ügyleteknél a záráskori piaci ár és a határidős kötési ár különbözetében,
illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő ügyletnél a határidős kötési ár
összegében);
 4.A) FOGALMAK

Kapcsolt vállalkozás:
 anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban:
leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó
befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel
rendelkezik:
 a tulajdonosok szavazatának többségével (50%<) egyedül rendelkezik
 más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét
egyedül birtokolja, vagy
 jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai
többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
 szerződés alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a
megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol
 leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást
képes gyakorolni
 közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat,
másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás legalább 33% szavazati aránnyal
rendelkezik.

Kapcsolt fél: A kapcsolt fél olyan magánszemély vagy gazdálkodó egység, amely kapcsolt viszonyban
áll a pénzügyi kimutatásait készítő gazdálkodó egységgel:
 A magánszemély vagy közeli hozzátartozója kapcsolt viszonyban áll a beszámolót
készítő gazdálkodó egységgel, ha a magánszemély:
 ellenőrzést vagy közös ellenőrzést gyakorol a beszámolót készítő gazdálkodó
egység felett;
 jelentős befolyással rendelkezik a beszámolót készítő gazdálkodó egység
felett; vagy
 kulcspozícióban lévő vezető a beszámolót készítő gazdálkodó egységnél vagy
annak egy anyavállalatánál.
 A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó
egységgel, ha a következő feltételek közül bármelyik teljesül:
 a gazdálkodó egység és a beszámolót készítő gazdálkodó egység ugyanazon
csoport tagja (tehát minden egyes anyavállalat, leányvállalat és
társleányvállalat kapcsolt viszonyban áll egymással).
 az egyik gazdálkodó egység a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása
vagy közös vállalkozása (vagy olyan csoport tagjának társult vállalkozása vagy
közös vállalkozása, amelynek a másik gazdálkodó egység is tagja).
 mindkét gazdálkodó egység ugyanazon harmadik fél közös vállalkozása.
 az egyik gazdálkodó egység egy harmadik gazdálkodó egység közös
vállalkozása, a másik gazdálkodó egység pedig a harmadik gazdálkodó egység
társult vállalkozása.
 a gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatási programot
biztosít a beszámolót készítő gazdálkodó egység munkavállalói vagy a
beszámolót készítő gazdálkodó egységgel kapcsolt viszonyban álló gazdálkodó
egység munkavállalói részére. Ha a beszámolót készítő gazdálkodó egység
maga biztosítja az ilyen programot, akkor a szponzoráló munkáltatók szintén
kapcsolt viszonyban állnak a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel.
 a gazdálkodó egység egy kapcsolt viszonyban álló magánszemély ellenőrzése
vagy közös ellenőrzése alatt áll.
 egy magánszemély jelentős befolyással rendelkezik a gazdálkodó egység felett
vagy a gazdálkodó egységnek (vagy a gazdálkodó egység egy
anyavállalatának) kulcspozícióban lévő vezetője.

Óvatosság alapelve: szerint

 nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása
bizonytalan,
  de az előre látható kockázatot és feltételezhető veszteséget el kell számolni
 értékvesztés,
 céltartalék képzés formájában
 akkor is, ha a fordulónap és a mérlegkészítés között vált ismertté,
 az értékvesztéseket és értékcsökkenéseket a nyereségtől és a veszteségtől
függetlenül is el kell számolni.

A nem realizált eredmény nem szolgálhat az adózás és osztalékfizetés alapjául, mert előbb-utóbb
tőkevesztéssel jár, félrevezető a potenciális befektetők számára. Az óvatosság elvéhez szorosan
kapcsolódnak a Szt. értékelési szabályai (legalacsonyabb érték elve). Az óvatosság elve általában azt is
jelenti, hogy az eszközöket nem szabad felértékelni és a forrásokat leértékelni, mert az „értékelésből”
származó, nem realizált eredménykimutatásával járhatna együtt. Az eszközök esetében a Szt. gyakran
előírja a leértékelést, de gyakran megengedi a felértékelést is. A felértékelés a valódiság elvét erősíti.
Pl. részvények leértékelésre kerülnek a mérlegkészítéskor a saját tőke, jegyzet tőke arány alakulása
miatt, de ha ez az arány később kedvezően alakul, akkor vissza kell értékelni (visszaírni az
értékvesztést).

Fedezeti hányad: A fedezeti hányad az eredménykimutatásból számítható jövedelmezőségi mutatók

egyike, mely ezáltal az eredmény egyféle elemzésére szolgál. A fedezeti hányad egy olyan
jövedelmezőségi mutató, amelyet nem csak a vállalkozás egészére számolhatunk. Meghatározásához
először meg kell adnunk a fedezeti összeget, mely a forgalmi költség eljárásra épülő
eredménykimutatás „A” változatában az értékesítés bruttó eredménye.

Fedezeti összeg = Értékesítés nettó árbevétele – Értékesítés közvetlen költségei

Ez a fedezeti összeg számítható termékekre, teljesítményekre külön-külön is, illetve a vállalkozás

egészére.
Ezt a fedezeti összeget arányosítjuk az értékesítés nettó bevételéhez, amikor fedezeti hányadot
számolunk:
Fedezeti hányad = Fedezeti összeg/Értékesítés nettó árbevétele
Arra ad választ, hogy az egyes termékek, teljesítmények bevételéből mekkora rész marad az
értékesítés közvetlen költségeinek levonása után.
 5/A) FOGALMAK

Ellenőrzés és önellenőrzés megállapítása: Ellenőrzés= a jóváhagyásra jogosult testület által

elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi -
utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében;
 gazdálkodó végzi Art szabályai szerint → önellenőrzés
 NAV végzi → adóhatósági ellenőrzés
Az ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a
saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel)
kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen
értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak.
Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok
módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események
könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;

Egyedi értékelés elve: Az egyedi értékelés elve a valódiság elvéhez kapcsolódó kiegészítő elv. Az
eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és az éves beszámoló elkészítése során egyedileg
kell rögzíteni a nyilvántartásokban és egyedileg kell értékelni.
 Az egyedi értékelést a tételes leltár támasztja alá.
 Az egyedi értékelés elvének nem mond ellent az, hogy bizonyos eszközök egy meghatározott
csoportja is minősülhet az értékelés szempontjából egyedinek. Pl. tárgyi eszközök,
értékpapírok.
 Bizonyos esetekben a beszámoló elkészítése során az egyedi értékelés elve sajátosan
érvényesülhet. Ilyen sajátos érvényesülés a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a
lényegesség elve és a költség-haszon összevetésének elve alapján lehet. (Pl: kis összegű
vevőknél százalékos értékvesztés, készleteknél csoportos értékvesztés, átlagos beszerzési ár,
Fifo módszer alkalmazása)

Devizás értékeléshez választható árfolyamok:

Választott árfolyamok:
 általános esetben szabad a választás
 MNB által közzétett hivatalos deviza árfolyam (amely tartalmilag középárfolyam), vagy
 Választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamából számított átlagárfolyamon
 Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon
 részben kötött választás
 HA a szabad választás nem adna megbízható valós összképet, akkor valamennyi devizás tétel
a választott hitelintézet devizavételi VAGY devizaeladási árfolyamán
 HA NINCS MNB, illetve pénzintézeti árfolyam, akkor a valuta szabadpiaci árfolyamán.
 HA EZ SINCS, akkor számított (kereszt)árfolyamon.
 6/A) FOGALMAK

Jelentős (és nem jelentős) összegű hiba: Hibahatás azért lehet, mert időközi értékváltozás van, vagy
költségvetési kapcsolat van. Ezek javítandók
A hibák nagyságrend szerint beszélünk jelentős és nem jelentős hibákról (hibahatásokról).
Jelentős a hiba (és hibahatás) akkor,
 ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően
(évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-
csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli
politikában meghatározott értékhatárt.
 DE Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések
során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét
növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja
◦ az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át, illetve
◦ ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió
forintot;
Nem jelentősek azok a hibák (és hibahatások), amelyek a jelentős hibák feltételeinek nem felelnek
meg.
Eldöntéséhez meg kell határozni a hibák és hibahatások eredményre, saját tőkére gyakorolt előjeltől
független hatását, mindig adott évekre külön-külön, egy adott időszakon belüli különböző
ellenőrzések megállapításait összesítve.

Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv: A könyvvezetés és a beszámoló készítés során a

gazdasági műveletek, ügyletek bemutatása, elszámolása közgazdasági tartalmuknak megfelelően
történjen!
 A számviteli elszámolás során a szerződésekben, megállapodásokban foglalt ügyleteket valós
tartalmuk alapján kell megítélni és nem azok elnevezése, jogi formája szerint.
 Olyan esetekben, amikor a tv nem rendelkezik az adott ügyletről, akkor ez az elv a
kiindulópont a számviteli kezelésére.

Értékvesztés visszaírása: A Szt. általános szabályai szerint értékvesztést kell elszámolni

(meghatározott eszközök esetében), amennyiben az adott eszköz könyv szerinti értéke tartósan és
jelentősen magasabb, mint az eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke.
Értékvesztés elszámolható: készletekre, követelésekre és forgó pénzeszközökre. (Tárgyi eszközükre és
immat. javakra terven felüli értékcsökkenést lehet elszámolni)
Az ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA = a könyv szerinti értéknek egy olyan növelése, amely a korábban
elszámolt értékvesztés csökkentését, vagy megszüntetését idézi elő.
→ Akkor kell elszámolni, ha az adott eszköznek a korábban elszámolt értékvesztéssel csökkentett
könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb annak mérlegkészítéskor ismert piaci
értékénél. A visszaírás összege a mérlegkészítéskor ismert piaci érték, valamint a könyv szerinti érték
különbsége, vagy az eredeti bekerülési érték, valamint a könyv szerinti érték különbsége közül a
kisebb érték lehet.
 Visszaírni tehát maximum a korábban elszámolt értékvesztést lehet.
 A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál további korlát az értékpapír névértéke, ugyanis
ennél magasabb értékre nem lehet visszaírással sem növelni az eszköz könyv szerinti értékét.
 Visszaírásra csak év végén van lehetőség.
 Abban az esetben, ha egy eszközt értékesítünk a könyv szerinti értékénél magasabb
összegben, akkor a különbség növeli ugyan az eredményt, de azt nem lehet értékvesztés
visszaírásaként kimutatni.
Könyvviteli elszámolása:
 A tulajdoni részesedést jelentő befektetések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tartós
bankbetétek esetén a Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése számlát
csökkentő tételként kell elszámolni a pénzügyi műveletek ráfordítása között
 Egyéb eszközök (készletek, követelések, stb) esetén Egyéb bevétel
 7/A) FOGALMAK

Esedékésségen belüli fizetés miatti engedmény (előre fizetés eredmény=skontó): A gazdasági

szereplők egymás közötti kapcsolatában, a forgalom növelése és a vevő érdekeltségének erősítése
érdekében az eladó a vásárlást követően utólag engedményt ad. Az engedmény egyik formája a nem
számlázott, a fizetési határidőhöz kötött engedmény, vagyis a skontó. A szerződésben meghatározott
fizetési határidőn belüli fizetésre tekintettel adott, illetve kapott, nem számlázott engedmény.
Lényeges, hogy a felek előre szerződésben szabályozzák a skontó mértékét, feltételeit.

A szerződésnek legalább tartalmaznia kell a szerződés szerinti fizetési határidőt a fizetési határidőn
belüli azt az időpontot, amely határidőn belüli pénzügyi rendezés esetén jár az engedmény az
engedmény mértékét százalékban az engedmény konkrét összegét.

Bruttó elszámolás elve: A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a

kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem
számolhatók el (a bruttó elszámolás elve), ami azt jelenti, hogy egymással szemben nem számolható
el és nem vonható össze a bevételek és költségek (ráfordítások) a követelések és kötelezettségek. A
megbízható, valós összképet a „nettósítás” eltorzítaná, a vagyon és eredménykimutatás félrevezető
lenne, vagy legalábbis hiányos információkat tartalmazna. A törvényben meghatározott esetekben
ettől el lehet (kell) térni, pl. az értékpapírok elszámolása az értékesítéskor nettó módon történik.

Egyéb szolgáltatás: A pénzügyi, a befektetési, a biztosítási, a hatósági igazgatási, az egyéb hatósági

szolgáltatás
 8/A) FOGALMAK

Alap- és alkalmazott kutatás:

 alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a
továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás; E törvény alkalmazásában
alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy
megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében
folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását;
 alkalmazott kutatás: az Innovációs tv.-ben meghatározott alkalmazott kutatás;
E törvény alkalmazásában alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek
célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások
kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű
fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz – különösen a generikus
technológiák ellenőrzéséhez – szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is,
a prototípusok kivételével;

Költség-haszon összevetésének elve: az információk hasznossága álljon arányban azok

megszerzésének költségével.

Likviditási ráta: A likviditási ráta az egyik legelterjedtebb likviditási mutató, amely rövid lejáratú
eszközök (más néven forgóeszközök) és a rövid lejáratú források hányadosaként számítható ki. Ha
értéke kisebb mint 1, akkor fennáll a fizetésképtelenség veszélye.
 9/A) FOGALMAK

Kísérleti fejlesztés: A meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és

szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása, alkalmazása és felhasználása új, módosított vagy
javított termék, eljárás vagy szolgáltatás terveinek létrehozása vagy megtervezése céljából. Kísérleti
fejlesztésnek minősülhetnek:
o az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és
dokumentálását célzó tevékenységek;
o olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és
egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi
felhasználásra szánják;
o a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése;
o a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése
abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék,
és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és
hitelesítési céllal történjen;
o a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve hogy
azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban
vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek.
A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű
változások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és
egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek, illetve
ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik.
Szvtv. 25.§ (4) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés
eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye
érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült közvetlen
önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben - szellemi
termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci - várható
piaci - árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt
az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési
költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő
értékesítési költségek levonása után. Aktiválásáról a gazdálkodó dönt.

Folytonosság elve: Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő
záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény
számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat (a folytonosság elve).

Negatív üzleti vagy cégérték: A megvásárolt üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett

(elismert) ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen
állományba vett, átvállalt kötelezettségek (terhek) – Számviteli törvény szerinti értékeléssel
meghatározott – értékével csökkentett értéke között különbözet, ha a fizetett ellenérték a kevesebb.

Negatív üzleti vagy cégérték = Vételár – (Átvett eszközök piaci értéke – Átvett terhek Szt. szerinti
értéke) = ha negatív
 10/A) FOGALMAK

Hasznos élettartam: hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a

gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja;
o hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a
várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények,
az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti
kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők
figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy
o hasznos élettartam az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy
egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a
gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz
felhasználásával;
A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél
rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell leírni,
amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni.

Következetesség alapelve: Formai típusú alapelv. A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt
alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell
(a következetesség elve). Ez a számviteli politika célja. A számviteli politika meghatározó jellemzője
kell, hogy legyen az állandóság, következetesség.

Nettó forgótőke: Forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek. (egy éven belüli eszközök – egy
éven belüli források). A nettó forgótőke nem más, mint a forgóeszközök illetve a rövid lejáratú
kötelezettségek különbsége, vagyis a forgóeszközök azon többlete, amit tartós forrásokkal (saját
tőke, hosszú lejáratú kötelezettség) finanszírozottak. További mutatószámokhoz használatos.
 11/A) FOGALMAK

Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában

 a rendelkezésre álló információk alapján,
 és a hasznos élettartam függvényében
 az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.
Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.

Világosság alapelve: Formai típusú alapelv.

A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően
rendezett formában kell elkészíteni.
- Szoros összefüggés a kiegészítő melléklettel az érthetőség érdekében.
- Bizonylatok, analitika, főkönyvi könyvelés összefüggései az áttekinthetőség érdekében.
o Áttekinthetőséget növeli, ha a beszámoló nem túl részletezett.
o Érthetőséget növelik a kiegészítő melléklet részletező táblái, megbontásai
o A könyvvezetésben a világosság célja az ellenőrizhetőség fenntartása.

Bérköltség: Munkavállalókat, alkalmazottakat, tagokat megillető, bérként vagy munkadíjként

elszámolandó járandóság, bérként számfejtett, elszámolt összeg.
o törzsbér,
o bérpótlék
o kiegészítő fizetés
o prémium
o jutalom
Természetes személy, tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg.
Megbízói, szakértői díjak, jutalékok (magánszemélyeknek). Választott testületi tagok tiszteletdíjai.
 12/A) FOGALMAK

Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a

beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az
üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés,
közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz
beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel
igénybevételt, a biztosítást is). Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének
megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését
eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb
tevékenységekkel együtt

Összemérés alapelve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott

időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell
számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az
időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerülnek.

Saját termelésű készletek:

 befejezetlen termelés
 félkész termékek
 késztermékek
 növendék-, hízó és egyéb állatok
STK minden olyan készlet, amelyhez a vállalkozás nem beszerzés útján jut hozzá, hanem a létrejöttük
a termelési folyamat része.
 13/A) FOGALMAK

Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló,
időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely azzal jár, hogy
 az adott eszköz élettartama megnövekszik,
 eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll,
 az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így
 a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak;

Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az
eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát,
teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli;

Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését

szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve
 a tervszerű megelőző karbantartást,
 a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és
 javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell
végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi;

Lényegesség elve: Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ,

amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló
adatait felhasználók döntéseit.

Letétbe helyezés: A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a

jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót,
+független könyvvizsgálói jelentést, ha ez kötelező, +az adózott eredmény felhasználására vonatkozó
határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe
helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves
beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.
 Az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót + a könyvvizsgálói jelentést →
hatodik hónap utolsó napjái
 A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a külföldi székhelyű
vállalkozás által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, +független
könyvvizsgálói jelentést, ha ez kötelező, +az adózott eredmény felhasználására vonatkozó
határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig
letétbe helyezni
 14/A) FOGALMAK

Behajthatatlan követelések: A követelések év végi értékelése során a valódiság és az óvatosság elve

miatt meg kell nézni, hogy nincs-e olyan fizetési igény a könyvekben, amelyek már biztosan nem
folyik be. Az ilyet az adott időszak eredményének terhére, veszteségként az egyéb ráfordításokkal
szemben le kell írni, nem lehet a mérlegben szerepeltetni.
 végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi
 amelyet a hitelező egyezségi megállapodás keretében elengedett,
 a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján nincsen fedezet,
 a vagyonfelosztási javaslat szerint nincsen fedezet,
 amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni = a behajtással kapcsolatos költségek
nincsenek arányban a követelés összegével,
 amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása
„igazoltan” nem járt eredménnyel
 bíróság előtt nem lehet érvényesíteni (Ptk 204 § (1))
 elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
Ha mégis befolyik, akkor egyéb bevételként számoljuk el!

Időbeli elhatárolás elve: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet
is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az
az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

Közzététel: Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót,
kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is
tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.

Egyéb közzétételek:
 a beszámolót a vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai, tagjai megtekinthetik és azokról
másolatot készíthetnek
 A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett - az adott
üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót
ismételten közzé kell tenni, az összes a jóváhagyást követő 1 hónapon belül
 Nem kell a megelőző üzleti év éves beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját ismételten
letétbe helyezni és közzétenni, ha az erre nyitva álló határidő letelte előtt az adott üzleti évi
éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele megtörtént
és annak mérlegében és eredménykimutatásában a lezárt korábbi üzleti év(ek)re vonatkozó
módosítások külön oszlopban bemutatásra kerültek.
 15/A) FOGALMAK

Többségi befolyás és minősített többségi befolyás: A többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek
révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a
szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A minősített többséget
biztosító befolyás akkor állapítható meg, ha a társaság tagja – közvetlenül vagy közvetve – a
szavazatok legalább 75%-ával rendelkezik.

Gazdálkodó: A vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank,

továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális, kulturális és
oktatási intézmény.

Könyvvizsgálati kötelezettség: Kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető

vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai
szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót
bíz meg.
Nem kötelező a könyvvizsgálat az alábbi két feltétel együttes teljesülése esetén:
 az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem
haladta meg a 300 millió forintot, és
 az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által foglalkoztatottak száma
nem haladta meg az 50 főt.
 16/A. TÉTEL

Létesítő okirat: A gazdálkodó alapításához szükséges jogszabályban előírt okirat, ide tartozik
különösen: a társasági szerződés, az alapító okirat, az alapszabály, az egyéb módon nevezett – a
tulajdonosok közötti – megállapodás.

Vállalkozó: Minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és

vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet
végez. Ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is,
továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, a
közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, az európai gazdasági
egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági
társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon, amennyiben
nem tartozik az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek közé.

Hátrasorolt kötelezettség: Minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó

rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését
arra vonatkozóan, hogy
 az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint
 a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó
helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező
kielégítése után kell kiegyenlíteni,
 a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől
függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú,
 a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő
előtt nem lehetséges.
 17/A) FOGALMAK

Mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott üzleti év mérleg

fordulónapját követő időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet
bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni
Pontos időpontját a törvény nem rögzíti, azt a vállalkozó maga határozza meg a számviteli
politikájában.

Beszámolási kötelezettség: A gazdálkodó működéséről, vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetéről,

az üzleti év könyveinek lezárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel
alátámasztott beszámolót köteles készíteni

Beszámoló: A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés.

A beszámoló formáját a törvény az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegtől, a
foglalkoztatottak számától, mindezek határértékétől, továbbá - meghatározott esetben - a
könyvvezetés módjától függően határozza meg. Az éves beszámolónak nem része az üzleti
jelentés, de kötelezően el kell készíteni, és a vállalkozás székhelyén a beszámolóval együtt meg kell
őrizni. Megtekintését a vállalkozás székhelyén biztosítani kell. Ennek módját a számviteli politikában
szabályozni kell.

A nagyságot jelző mutatók határértékei:

 Az éves nettó árbevétel nagysága 1 000 millió Ft
 A mérleg főösszeg 500 millió Ft
 A foglalkoztatottak létszáma 50 fő

Egyszerűsített éves beszámoló Készíthető, ha a három mutató közül kettő a határérték alatt marad,
két egymást követő üzleti évben
Ha feltételek már nem állnak fenn, a második évet követő második év január 1-jén - kötelezően - át
kell térni a magasabb beszámolási formára. Saját elhatározásból bármelyik év január 1-jén át lehet
térni a magasabb szintű beszámoló készítésére.

Hátrasorolt eszköz: az a követelés, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely az adósnál,

illetve az értékpapír kibocsátójánál hátra sorolt kötelezettségnek minősül, és amely felett az adós,
illetve az értékpapír kibocsátó felszámolása, csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehet
rendelkezni, illetve kiegyenlíteni;
 18/A. FOGALMAK

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé tartozik a

kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a jelzáloglevél és a váltó.
 A kötvény névre szóló értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az
ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint
az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény
mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon
megfizeti és teljesíti.
 A kincstárjegy olyan névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek a
kibocsátására kizárólag az állam jogosult. A 286/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján: a
kincstárjegyben az állam (az adós) arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a
megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt
pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a
megjelölt időben és módon megfizeti.
 A letéti jegy olyan névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója
(az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt – részére befizetett – pénzösszeg előre
meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (a
hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti.
 A jelzáloglevél a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír,
amely kibocsátás alapvetően biztosítja a fedezetet a jelzálog-hitelintézet által ingatlanon
alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsönökhöz.
 A váltó egy olyan forgatható értékpapír, amelynek kiállítója vagy elfogadója arra vállal
feltétlen kötelezettséget, hogy a váltón meghatározott összeget, meghatározott időben és
helyen a váltó jogosultjának megfizeti.

Közvetített szolgáltatások: Közvetített szolgáltatásnak minősül „a gazdálkodó által saját nevében

vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján a szerződésben rögzített
módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített
(továbbszámlázott) szolgáltatás”.

Bérjárulékok: A járulék az állam által adók módjára, céljelleggel beszedett pénzösszeg. Általában
munkaviszonyból származó százalékos adókötelezettségről van szó, amelyből az állam a különböző
társadalombiztosítási alapok (főként a nyugdíj és az egészségügy) finanszírozását biztosítja.
• -szocho 13 %
• -táppénz-hozzájárulás
 19/A) FOGALMAK

Tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható)
vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő
okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem
pénzbeli vagyoni érték tulajdonba - vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen
értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik
különösen: a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti részesedés, a vagyonjegy, az egyéb társasági
részesedés, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati
tőkerészvény;

Üzleti év: az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama jellemzően
megegyezik a naptári évvel, de attól el is térhet. Az üzleti év mérlegfordulónapjának
megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy a konszolidálásba történő
bevonáskor, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a
létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap. Ennél
rövidebb a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál (előtársasági időszak és az azt követő üzleti év), a
naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor
lehet, továbbá átalakulás, egyesülés, szétválás, felszámolás, végelszámolás illetve kényszertörlési
eljárás esetén.

Könyvviteli szolgáltatás: A számviteli szolgáltatás a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó

kormányrendeletben előírt könyvvezetési, beszámoló-készítési kötelezettség teljesítése érdekében
elvégzendő feladatok összessége, a könyvviteli szolgáltatás és a könyvvizsgálói tevékenység
együttesen. A számviteli szolgáltatást végző könyvelőnek, könyvvizsgálónak jogszabályi feltételeken
alapuló engedéllyel kell rendezniük. A gazdálkodók vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének
eredményéről megbízható és valós összképet adó beszámoló készítőire, azaz a mérlegképes
könyvelőkre vonatkozóan a számviteli törvény, valamint a nyilvántartásra vonatkozóan külön
kormányrendelet írja elő a szabályokat. A könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálóval,
továbbá a könyvvizsgálói képesítéssel szembeni követelményeket külön törvények szabályozzák.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

- a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló-készítés rendszerének,
módszerének kialakításával,
- a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámoló-készítéshez szükséges szabályzatok
elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása
- a főkönyvi nyilvántartások vezetése, az összesítő feladások készítése, a beszámoló
összeállítása
- az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének,
megbízhatóságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a
valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása

A könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló

elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére
alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel
rendelkezik, és aki szerepel a mérlegképes könyvelői vagy bejegyzett könyvvizsgálói nyilvántartások
valamelyikében. A fenti kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves nettó árbevétel
az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a 10 millió forintot nem haladja meg. A könyvviteli
szolgáltatást végzőkről nyilvántartás kell vezetni.
 20/A) FOGALMAK

Diszkont értékpapír: Olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték
alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be
2 fajtája van:
- hitelviszonyt megtestesítő - tulajdoni részesedést jelentő
Beszámolóban (tartási célnak megfelelően):
- befektetett pénzügyi eszközök - értékpapírok
Mérlegérték = Bekerülési érték +- mozgások – ÉV + ÉV visszaírás + értékhelyesbítés +- átértékelés

Terv szerinti értékcsökkenés: Az értékcsökkenés az immateriális javak és tárgyi eszközök évek során
végbemenő fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke.

Terv szerinti értékcsökkenés: Az egyes vagyontárgyak értékcsökkenésének meghatározásához a

következő fogalmakat definiáljuk:
- Hasznos élettartam
az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás
(műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), eszmei avulás
(technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb
korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy az a megtermelhető
darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott
időszak.
- Maradványérték
a hasznos élettartam végén realizálható érték, amelynek meghatározása a rendelkezésre álló
információk alapján történik.
Amennyiben a maradványérték valószínűsíthetően nem lesz jelentős, abban az esetben értéke lehet
nulla.

Fontos még kiemelni:

• Nincs időkorlát.
• A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó
döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.
Nem számolható el értékcsökkenés Sztv.
- földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett kivételével)
- az erdő,
- képzőművészeti alkotás
- a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke
- üzembe nem helyezett beruházásnál.
Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat
során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről
évre nő.

Számviteli bizonylat: minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval
üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített
okmány (függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától) amely a gazdasági esemény
számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.
okmány:
- számla, - hitelintézeti bizonylat,
- szerződés, - bankkivonat,
- megállapodás, - jogszabályi rendelkezés,
- kimutatás, - egyéb ilyennek minősíthető irat

A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag

- hitelesnek,
- megbízhatónak
- helytállónak kell lennie.
A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A számviteli bizonylatot a
gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy
végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában kell kiállítani.

Szigorú számadási kötelezettség

A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez
kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is),
továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a
nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az
illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú

számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra
jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.

A bizonylatok megőrzése
A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó
leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény
követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A
könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a
főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható
formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A szigorú
számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.
 21/A) FOGALMAK

Vásárolt készletek: Készletek: a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan
eszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt.
Vásárolt készletek: beszerzés útján kerülnek a vállalkozáshoz. Pl: anyagok, áruk, készletre adott
előleg, növendék-, hízó-, és egyéb állat
Anyagok: a felhasználásuk során eredeti alakjukat elveszítik, beépülnek a termékbe.
Áruk: változatlan állapotban maradnak
Készletre adott előlegek: a szállítónak ilyen címen átadott általános forgalmi adó nélküli összeg
A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása A főkönyvi nyilvántartás mellett analitikus nyilvántartást
is kell a vállalkozásnak vezetnie, oly módon, hogy abból megállapítható legyen a készletek valós
értéke. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell: pl. a készlet megnevezését, azonosító adatait,
mennyiségét, egységárát, stb.

Terven felüli értékcsökkenés: Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni, ha a KSZÉ tartósan
és jelentősen magasabb, mint a piaci érték. Ez esetben az eszköz állományban marad és az értékét
csökkenteni kell a terven felüli értékcsökkenés összegével.
Ha feleslegessé vált az eszköz, megrongálódott vagy hiány esetén szintén terven felüli
értékcsökkenést számolunk el. Ebben az esetben az eszköz nem marad állományban, az aktuális
nettó értéket kell terven felüli értékcsökkenésként elszámolni és a terv szerinti értékcsökkenéssel
együtt ki kell vezetni. (Bruttó érték és écs összevezetése)

Nettó árbevétel: A számviteli kimutatásokba az ,,értékesítés nettó árbevétele’’ a vállalkozás

tevékenysége során megszerzett és realizált bevételek értéke. A számviteli törvény a nettó árbevételt
a tevékenység teljesítésének helye és a vevő személye szerint két részre bontja: belföldi értékesítés
és az exportértékesítés nettó árbevétele.
 22/A) FOGALMAK

FIFO módszer és az átlagos eljárás (módszer): FIFO módszer: (first in – first out) azaz az elsőként
bevételezett eszköz elsőként kiadva; az elsőként megvásárolt (előállított) eszköz kerül először
értékesítésre (felhasználásra), következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek
a legutóbb megvásárolt (előállított) tételek.
 Zárókészletet az utolsó árakon tartjuk nyilván
 Átlagárhoz képest, ha az ár nő, felértékel. Ha az ár csökken leértékel.
A vásárolt készlet értékelése a számviteli törvény szerint beszerzési áron, illetve átlagáron történhet. A
számítások során többféle átlagár alkalmazható:
 éves átlagár,
 csúsztatott (gördülő) átlagár,
 halmozott átlagár stb.
Az elszámolások során a törvény megengedi a FIFO (first in- first out) módszer alkalmazását is.

Értékvesztés: Értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a piaci érték vagy várhatóan
megtérülő érték közötti különbözetre, ha az tartós és jelentős.
Érintett tételek:
• gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól,
hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel
• a vásárolt készlet (anyag, áru) és a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és
késztermék, állat)
• Követeléseknél → a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő
összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, (akkor is, ha bef pü eszközök
között szerepel)

Értékesítés közvetlen költségei: Közvetlen költségek azok a költségek, amelyekről a felmerülés

időpontjában azonnal ismerjük a költségviselőt (tehát a terméket vagy szolgáltatást), amellyel
kapcsolatosan felmerült. Pl. ilyen az alapanyagköltség /ismerjük, az anyagutalványról, hogy melyik
termékkel kapcsolatosan vételezték ki az anyagot a raktárból/, vagy a bérköltség /a munkautalványon
szerepel, hogy melyik termék előállításához szükséges a munkaművelet/.
Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésű készletek és
teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott
(közvetített) szolgáltatások értékét.
Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége:
Ezen belül a társaságnak ki kell mutatni:
 az értékesített saját termelésű készletek előállítási költségét
 az értékesített (teljesített) kiszámlázott szolgáltatások előállítási költségét, amely a termékkel,
szolgáltatással kapcsolatban közvetlenül felmerült, vagy azzal szoros kapcsolatba hozható,
vagy megfelelő módszerek segítségével arra elszámolható (felosztható)
 23/A) FOGALMAK

Igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás,
illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen
• az utazásszervezés,
• a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás,
• a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása,
• a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás,
• a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés,
• a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás,
• a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás,
• a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás,
• a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás;
Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem
anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában
foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.
A kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek
jelentős tételeit.

Visszaírt értékvesztés: Amennyiben az eszköz piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a
könyv szerinti (készletnél lehet bekerülési és előállítási is) értéke, a különbözettel a korábban
elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.
• Az értékvesztés visszaírásával az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a
beszerzési értéket.
• Értékpapír esetében, ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél, az értékvesztés
visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír
névértékét.
• Vevők esetében, ha az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege
jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban
elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a
követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét.
• Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét,
a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az
értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési
értéket.

Értékesítés közvetett költségei: A közvetett költségek azok a költségek, amelyek felmerülésekor nem
ismerjük a költségviselőt, csak a felmerülés helyét, tehát a költséghelyet. Pl. ilyen közvetett költség a
világítás költsége, a fűtés költsége, a portás bére és járulékai, stb.
Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási
költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni.
• Az értékesítési, forgalmazási költségek között az értékesítéssel kapcsolatos külön költségeket
(csomagolási, szállítási költségek, bizományi díjak), a késztermékek, az értékesítésre váró áruk
raktározási költségeit, az értékesítő részlegek és irodák költségeit, a reklám, a propaganda és
a piackutatás költségeit kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az az értékesítéshez közvetlenül
hozzárendelhető-e vagy sem. Az értékesítéshez közvetlenül hozzákapcsolható költségeket,
továbbá a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit indokolt
elkülönítetten kimutatni.
• Az igazgatási költségek között kell kimutatni az igazgatás személyi és anyagjellegű, valamint
egyéb költségeit.
• Az egyéb általános költségek között kell kimutatni a működés egyéb közvetett költségeit.
 24/A) FOGALMAK

Személyi jellegű egyéb kifizetések: A személyi jellegű egyéb kifizetések tartalmazzák a munkaadó
által jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján a munkavállalónak a bérköltségen felüli
juttatásait. A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartozik többek között a betegszabadság díja, a
munkába járással kapcsolatos költségtérítés, a lakhatási költségtérítés, a kiküldetés napidíja, a
reprezentációs költségek, az étkezési hozzájárulás, a végkielégítés, a munkavállaló részére kötött
biztosítás díja.

Számviteli szolgáltatás: A számviteli szolgáltatás a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó

kormányrendeletben előírt könyvvezetési, beszámoló-készítési kötelezettség teljesítése érdekében
elvégzendő feladatok összessége, a könyvviteli szolgáltatás és a könyvvizsgálói tevékenység
együttesen. A számviteli szolgáltatást végző könyvelőnek, könyvvizsgálónak jogszabályi feltételeken
alapuló engedéllyel kell rendezniük. A gazdálkodók vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének
eredményéről megbízható és valós összképet adó beszámoló készítőire, azaz a mérlegképes
könyvelőkre vonatkozóan a számviteli törvény, valamint a nyilvántartásra vonatkozóan külön
kormányrendelet írja elő a szabályokat. A könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálóval,
továbbá a könyvvizsgálói képesítéssel szembeni követelményeket külön törvények szabályozzák.

Értékesítés bruttó eredménye: Az értékesítés bruttó eredményét az értékesítés nettó árbevétele és

az értékesítés közvetlen költségei különbségeként állapítjuk meg. . A bruttó eredmény megmutatja,
hogy az árbevétel milyen mértékben fedezi a közvetlen költségeket, nevezetesen az ELÁBÉ-t, ezért
főként a kereskedelemben fontos mutató.
 25/A) FOGALMAK

Mérlegen kívüli tételek: Olyan szerződés alapján fennálló mérlegen kívüli (függő, vagy biztos
(jövőbeni) kötelezettség, illetve követelés, amely pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására, illetve
átvételére vonatkozik, a mérleg fordulónapján már fennálló, de mérlegtételenkénti szerepeltetése
egy jövőbeni esemény bekövetkezésétől vagy a szerződés teljesítésétől függ. (Szvt.3.§(8)bek.
16.pont).

 Függő követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján
fennálló követelés, amelynek méregtételenkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ.
Idetartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint
a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti
pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések.
 Biztos (jövőbeni) követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg
fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételenkénti szerepeltetése a szerződés
teljesítésétől függ. Idetartoznak különösen a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek
határidős része miatti pénzeszközök vagy egyéb eszközök átvételére vonatkozó követelések.

Könyviteli zárlat: A könyviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele
érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák, és számlák
technikai zárása tartoznak.
A kettős könyvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de
legalább a beszámoló elkészítését, valamint más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló
adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni.

Saját termelésű készletek állományváltozása (STK ÁV): 581 ezen a számlán jelennek meg a saját
termelésű készletek előállítási értéken (közvetlen önköltségen) kimutatott készletnövekedései és
készletcsökkenései.
STK ÁV: a saját termelésű készletek állományváltozása, azaz a záró és a nyitó állomány különbsége.
Az STK ÁV előjele az eredményre gyakorolt hatást mutatja, vagyis a + = eredmény növelő=Követel
egyenleg, valamint a - =eredményt csökkentő=Tartozik egyenleg.
 26/A) FOGALMAK

Függő követelések és kötelezettségek

 függő követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján
fennálló követelés, amelynek mérlegtételenkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ.
Idetartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint
a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz
vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések;
 függő kötelezettség: az olyan - általában - harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség,
amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni
eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre
vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé
tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az
opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel
kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé
tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló)
vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek;

Konszolidálás miatti társasági adó különbözet: Az egyedi beszámoló készítése során az adózás elõtti
eredmény meghatározását követõen kerül sor a társasági adó összegének kiszámítására és
elszámolására. A konszolidáció során is hasonló logikát kell követni, azaz ha változik a konszernszintû
adózás elõtti eredmény, akkor e változással összefüggésben meg kell határozni annak társaságiadó-
vonzatát. Azonban e konszolidációs társaságiadó-különbözet nem jelent tényleges adófizetési
kötelezettséget vagy visszaigénylési jogosultságot, hiszen az adótörvények nem a vállalatcsoportra,
hanem az egyedi vállalkozásokra vonatkoznak. Így e konszolidáció miatti társaságiadó-különbözet
egyfajta látens adónak minõsíthetõ, azaz csak azt mutatja meg, hogy ha a vállalatcsoport tagjai nem
egyedileg adóznának, hanem együttesen, akkor mennyivel lenne több vagy kevesebb a társasági adó
összege (azonban ehhez semmilyen adóbevallási, befizetési vagy visszaigénylési kötelezettség soha
nem kapcsolódhat). A számviteli törvény e látens adót konszolidáció miatti társaságiadó-
különbözetként nevesíti.

Saját előállítású eszközök aktivált értéke: 76.§ (2) Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell
kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények
[tárgyi eszközök, immateriális javak, az eszközök értékét növelő munkák], továbbá a tenyészállattá
átminősített növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások között
elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított
értékét (ideértve a saját termelésű készletek értékvesztését is).
 27/A) FOGALMAK

Biztos (jövőbeni) kötelezettségel: Az olyan visszavonhatatlan kötelezettségek, amelyek a mérleg

fordulónapján már fennálltak, de a szerződések teljesítése még nem történt meg, ezért
mérlegtételként még nem szerepeltethetőek. A biztos (jövőbeni) kötelezettségek lehetnek
pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Idetartoznak
különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy
egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel
kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek.
18. * biztos (jövőbeni) követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg
fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése a szerződés
teljesítésétől függ. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek
határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések;

Leltár: A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek

alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely
tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő
eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a
főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a mérleg fordulónapjára vonatkozó
adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli
értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalék képzés, időbeli elhatárolások), az azokat
alátámasztó számításokat.

Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a

leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles
meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában
meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti
év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél,
valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő
értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált
értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e

nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár
összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára
vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és
kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben,
vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél,
továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

A vállalkozó – az előző két bekezdéstől eltérően - az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző

negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel árukészletei
nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel
alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell
elszámolni. A vállalkozó nem alkalmazhatja az előző bekezdésben foglaltakat, ha árukészleteiről sem
mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet.

Anyagjellegű ráfordítások
Itt kell kimutatni:
⮚ a vásárolt és felhasznált anyagok értékét (alkatrészek, gyártó eszközök, vásárolt növendék-,
hízó és egyéb állatok), (üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési – értékvesztéssel
csökkentett, visszaírással növelt – értéke, vásárolt növendék-, hízó-, és egyéb állatok
bekerülési értéke, termelés során keletkezett hulladék + visszatérített vám, jövedéki adó
csökkenti)
⮚ az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások értékét, (üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és
nem anyagjellegű szolgáltatások értéke) (pl: utazásszervezés, szállodai szolgáltatás,
vendéglátás, szállítás-rakodás. Raktározás, csomagolás, kölcsönzés, bérlet, bérmunka,
 eszközök karbantartása, mosás és vegytisztítás, bizományi tevékenység, ügyletszerzés,
hirdetés, piackutatás, postai és távközlési szolg., könyv- és lapkiadás, kutatás és kísáréleti
fejlesztés, tervezés és lebonyolítás, oktatás és továbbképzés, könyvvizsgálat és könyvviteli
szolgáltatás)
⮚ az egyéb szolgáltatások értékét, (üzleti évben felmerült, bekerülési értékben nem levő illeték,
hatósági, szolgáltatási díj, bankköltség, biztosítási díj, STK saját boltba szállításkor fizetendő
adók)
⮚ az eladott áruk beszerzési értékét (változatlan formában eladott anyagok, áru
értékvesztés+visszaírás korrigált bekerülési értéke, ért. göngyöleg növekedés – visszavett
csökkenés) és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét (változatlan formában,
szerződésből a lehetőség, számlából a tény derüljön ki).
 28/A) FOGALMAK

Előrejelzett ügylet: Olyan ügylet, amelyre vonatkozóan a felek a szerződést még nem kötötték meg,
de amelynek bekövetkezése nagy valószínűséggel várható és számszerűsíthető az ügylet fajtája,
tárgya, nagyságrendje, időpontja, időtartama, illetve egyéb feltételei tekintetében. (Szvt. 3(9) bek. 13
pontja)

Közvetített szolgálatás: A gazdálkodó által saját nevében vásárolt és harmadik személlyel (a

megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de
változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. Közvetített szolgáltatásnál
a (közvetítő) gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgálatatásnak. A gazdálkodó a vásárolt
szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a
közvetítés lehetősége, a számlából pedig a közvetítés tén ye derül ki, vagyis az, hogy a gazdálkodó
nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem
feltétlenül változatlan áron. (Sztv.3.§.(4)bek. 1 pont).

Személyi jellegű ráfordítások: Ilyen ráfordítások a bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések és
a bérjárulékok.
 821. Bérköltség, az 54. Bérköltség szlacsoport 541. Bérköltség számlájának egyenlegét ide kell
átezetni.
 822. Személyi jellegű egyéb kifizetések, az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések szlacsoport
számláinak egyenlegét kell ide átvezetni.
 823. Bérjárulékok, az 56.Bérjárulékok szlacsoport számláinak az egyenlegét kell ide átvezetni.
 29/A) FOGALMAK

Külföld és külföldi
Külföld: Magyar Köztársaság államhatárán kívül eső terület.
Külföldi: Az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy
amelynek székhelye, ennek hiányában állandó telephelye illetve lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye külföldön van.

Kockázatmentes értékpapír: Kockázatmentes hozamnak nevezzük azt a hozamot, amelynél az

értékpapír kibocsátója önmagában garanciát jelent a kamat kifizetésére. A kockázatmentes hozamot
rendszerint az állam által kibocsátott értékpapírok hozamai testesítik meg. Az ilyen értékpapírok
kockázatának értéke nulla.

Pénzügyi műveletek bevételei

1. Kapott (járó) osztalék és részesedés
2. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, határozat alapján járó összeg,
amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált
3. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
4. A tartós részesedésekkel kapcsolatos bevételek, nyereségek
5. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek,
árfolyamnyeresége
6. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamata és árfolyamnyeresége
7. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
8. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamata
9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
a. Forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésének árfolyamnyeresége
b. Valutakészlet, deviza, külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi
eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan
elszámolt árfolyamnyereség
 30/A) FOGALMAK

Belföld és belföldi:
 belföld: a Magyarország területe;
 belföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy,
amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek
hiányában szokásos tartózkodási helye belföldön van.

Értékhelyesbítés: Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog,

szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni
részesedést jelentő befektetés piaci értéke tartósan és jelentősen meghaladja az adott eszköznek a
visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti
(bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját
tőkén belül
Értékelési tartalék"-ként kimutatható.
• alapvetően a befektetett eszközöknél lehetséges.
• nem kötelező, a vállalkozás számviteli politikájában dönthet arról, hogy él-e az
értékhelyesbítés lehetőségével, vagy nem.
• Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint a valós értékelés
értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben és azonos
összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet
kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.
• Ha kimutatja a mérlegben az értékhelyesbítést, illetve az értékhelyesbítés értékelési
tartalékát, akkor az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a
könyvvizsgálónak ellenőrizni kell.

Pénzügyi műveletek ráfordításai: A vállalkozások pénzügyi tranzakcióinak, műveleteinek az

eredményre gyakorolt hatása jelentős lehet. A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak:
• részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek,
• a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások
árfolyamveszteségek,
• a fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások,
• a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,
• a részesedések, az értékpapírok, a tartósan adott kölcsönök, a bankbetétek értékvesztése.
 31/A) FOGALMAK

Számviteli politika (szabályzatok nélkül): A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell azokat
a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, eljárásokat amelyekkel meghatározza,
hogy:
 mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem
lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek,
ráfordításnak
 meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül
melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz,
 az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
A számviteli politika keretében el kell készíteni:
- az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát
- az eszközök és források értékelési szabályzatét
- az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot (1 Md Ft éves árbevétel vagy 500
M Ft költségek esetén)
- a pénzkezelési szabályzatot
A számvitel politikai döntések 3 részre bonthatóak
- általános jellegűek (beszámoló fajtája, üzleti év, pénzneme, mérlegkészítés időpontja stb.)
- eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozóak (piaci érték, écs, deviza, készlet,
elhatárolás, céltartalék)
- lényegesség, ill. a költség/haszon összevetése elvek alkalmazásával összefüggőek (jelentős
hiba, kis értékű tárgyi eszköz, terven felüli écs, bekerülési értékbe tartozó tételek stb.)

Nyilvántartási számlák: A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken

kimutatott tételek az adott üzleti év adózott eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke összegét
közvetlenül nem befolyásolják.
A 0. számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni. Ilyenek:
o a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek külön kiemelve:
 a határidős, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti
értékét mindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése (lezárása) meg nem
történt, szerződés szerint le nem járt,
 a határidős, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló
követelések.
o letétbe helyezett részvények értéke
o bizományba átvett készletek értéke
o megőrzésre átvett készletek értéke
o megmunkálásra (bérmunkára) átvett, le nem számlázott anyag értéke
o kezességvállalások

Fölérendelt anyavállalat: Az az anyavállalat, amelynek a leányvállalata maga is anyavállalat. Az a

jelentősége, hogy ha a fölérendelt anyavállalat készít konszolidált beszámolót, akkor bizonyos
feltételekkel a leányvállalata, aki maga is anyavállalat, mentesülhet a költséges részkonszolidációtól.
Az a gazdasági társaság:
- amelynél más gazdasági társaság nem rendelkezik meghatározó befolyással, vagy
- amelynél valamely tulajdonos meghatározó befolyással rendelkezik ugyan, de e tulajdonos
o vagy magánszemély
o vagy valamely az EU-n kívüli harmadik országban bejegyzett gazdasági társaság
másként megfogalmazva: a fölérendelt anyavállalat az a vállalkozás, amely minden más,
konszolidációba bevont más vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.
 32/A) FOGALMAK

Számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok (kivéve önköltségszámítási): Írásban

rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket,
amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából
lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású
bevételnek, költségnek, ráfordításnak továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított
választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az
alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
Szabályzatok:
1. az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata: meghatározza a leltározás, a
leltár összeállítás irányelveit, szabályait, a mérlegtételek leltárral való alátámasztottságának
előírásait
2. az eszközök és a források értékelési szabályzata:
 meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel a
gazdálkodó rögzíti az eszközei és a forrásai értékét,
 egyértelműen rögzítésre kerüljön – a gazdálkodó sajátosságainak figyelembevételével
- azon eszközei és kötelezettségei értékelési gyakorlata, amelyek esetében az Szt. és
az Áhsz. felhatalmazása alapján a számviteli politikai döntésén alapul az értékelés,
 az értékelési módszerek az adott a szervezeten belül minden érintett munkavállaló
számára legyenek egyértelműek,
 tájékoztatást nyújtson a belső, illetve a külső ellenőrzés számára a gazdálkodó
könyvvezetési és költségvetési beszámoló készítési kötelezettsége során követett
értékelési gyakorlatról.

3. pénzkezelési szabályzat, melynek tartalmaznia kell:

a. a pénzforgalom lebonyolításának rendjét
b. a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit
c. a felelősség szabályait
d. a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalmat
e. a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és eljárási rendjét
f. a napi készpénz záró állomány maximális mértékét
g. a készpénzállomány ellenőrzését követendő eljárást
h. az ellenőrzés gyakoriságát
i. a pénzszállítás feltételeit
j. a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjét
k. a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokat

Főkönyvi kivonat (és forgalmi kimutatás): A főkönyvi kivonat egy adott időpontra vonatkozóan
felsorolja a főkönyvi számlákat, és feltünteti azok forgalmait és egyenlegeit. Az információszolgáltatás
mellett ellenőrzési szerepe is van: alkalmas a könyvelés helyességének ellenőrzésére.

Mentesíthető anyavállalat: Mentesülés a konszolidációs kötelezettség alól:

Az anyavállalat számára az összevont beszámoló készítése jelentős terhet jelent. Az anyavállalat a
konszolidációs kötelezettség alól mentesíthető. Abban az esetben, ha az anyavállalat egyben maga is
leányvállalata egy másik vállalkozásnak, a mentességét a fölérendelt anyavállalat adhatja meg.
Mentesülés nagyságrendi mutatók alapján:
Nagyságrendi mutatók alapján (is) élvezhet mentességet az anyavállalat. E szerint az anyavállalatnak
nem kell az üzleti évről konszolidált beszámolót készíteni, ha az üzleti évet megelőző két egymást
követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő 3 mutatóérték közül bármelyik kettő nem
haladja meg az alábbi határértéket:

- a mérlegfőösszeg a 2700 millió forintot,

- az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
 33/A) FOGALMAK

Egységes számlakeret: Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a

gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget
adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az e törvény szerinti, illetve e törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges
alapinformációkat. 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály
az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat.

Üzleti jelentés: Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa
be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége
során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a
várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet
adjon. Az összevont (konszolidált) beszámolóhoz kapcsolódóan is el kell készíteni az üzleti jelentést
(Összevont (konszolidált) üzleti jelentés. Az egyszerűsített beszámolót összeállítónak nem kell üzleti
jelentést készítenie.

Bizonylati elv és bizonylati fegyelem: Minden gazdasági eseményről, amely megváltoztatja az

eszközök, források állományát, összetételét – bizonylatot kell kiállítani. Az összes bizonylatot a
könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A nyilvántartásokban csak szabályszerűen kiállított
bizonylat adatait szabad bejegyezni.
Bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni, hogy
 késedelem nélkül kell a bizonylatok adatait a nyilvántartásokba bevezetni
pénzeszközöket érintő gazdasági műveleteknél
o pénzmozgással egyidejűleg
o pénzintézeti értesítés megérkezésekor
 egyéb pénzeszközök esetében a tárgyhót követő 15-ig
 egyéb gazdasági műveleteket legalább negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó végéig.
A bizonylatok rögzítését logikailag zárt rendszerben kell elvégezni.

Bizonylatok megőrzése
Olvasható, visszakereshető formában 8 évig
 34/A) FOGALMAK

(Vállalati) számlarend: Az egységes számlakeret négy-számlasoros számlaelméletre épül és a bruttó

elszámolás elvén alapul. Az eszközök és források, a gazdasági események eredményre gyakorolt
hatásának rendszerbe foglalásával teszi lehetővé a gazdálkodók könyvviteli rendjének kialakítását. A
beszámoló elkészítéséhez szükséges információt szolgáltat.
A vállalkozások számlarendje lényegében két részből áll:
 a számlatükör tartalmazza - az egysége számlakeret alapján - a főkönyvi számlákat a
számlaszám emelkedő sorrendjében,
 a szöveges számlarend, amely az egyes számlákhoz kapcsolódó tartalmi kérdéseket,
magyarázatokat, valamint a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát,
egyeztetését tartalmazza. A szöveges számlarendben részletesen szabályozni kell az
elszámolásokat alátámasztó bizonylati rendet is.
A következőkben összefoglaljuk azokat a követelményeket, amelyeket a vállalkozás számlarendjének
összeállítása során érvényesíteni szükséges:
 feleljen meg az egységes számlakeret előírásainak,
 segítse a számviteli politika maradéktalan érvényesítését,
 szerkezete, taglalása, szöveges része legyen világos, egyértelmű és áttekinthető,
 segítse a belső és külső ellenőrzés megbízhatóságát,
 adjon alapinformációkat az elemző tevékenységhez,
 biztosítsa, hogy az információk valamennyi érdekelt részére időben, kellő részletességgel,
megbízható és valós tartalommal álljanak rendelkezésre.
Egy speciális jelentősége: a Szt. (kógensen) nem írja elő, hogy az év végi átsorolásokat a főkönyvben
(is) át kell vezetni. A lényeg az, hogy a beszámolóban már minden a helyén legyen. A számlarendben
kell azt szabályozni, hogy a főkönyvet hogyan érinti az átsorolás.

Osztalékfizetési korlát (ide értve az osztalékelőleget is): A számviteli törvény szerint az előző
üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki
osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett
saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke
összege alá.
A következő esetekben nem kerülhet sor osztalék kifizetésére:
 a társaság helyesbített saját tőkéje (saját tőke csökkentve a lekötött tartalékkal és az
értékelési tartalékkal) nem éri el, vagy a kifizetés következtében nem érné el a jegyzett tőke
összegét,
 ha az osztalék kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét,
 Jegyzett tőke feltöltése a saját vagyonból (Ptk. 3: 162. §) rendelkezés szerint, 2022. január 1-
től a tagok határozhatnak úgy, hogy egészben vagy részben az osztalék terhére vállalják a
pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatását. A társaság tehát jogosult osztalékról határozni,
azonban annak a tagnak, aki még nem teljesítette pénzbeli vagyon hozzájárulását, az osztalék
nem fizethető ki, hanem a még nem teljesített pénzbeli betétre kell elszámolni.
Osztalékot jóváhagyni kizárólag az év végi beszámoló elfogadásával lehet, viszont ekkor akár több
régebbi év nyereségét is jóváhagyhatják az osztalékfizetési korlát erejéig (Saját tőke – Lekötött
tartalék – Értékelési tartalék – Be nem fizetett jegyzett tőke >= Jegyzett tőke). Úgy is mondhatjuk,
hogy az osztalék forrása az aktuális adózott eredmény és a szabad eredménytartalék lehet.
Osztalékot kifizetni pedig a jóváhagyás után bármikor lehet időbeli korlát nélkül.
Osztalékelőleget felvenni év közben kizárólag közbenső mérleget jóváhagyó taggyűlési jegyzőkönyv
alapján lehet. Közbenső mérleget pedig csak abban az időszakban tudunk készíteni, amikor már közzé
van téve az előző évi beszámoló.

Vállalatirányítási nyilatkozat: Az a vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai

Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, üzleti
jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot kell, hogy közzétegyen.
A számviteli irányelv módosítása implementációja okán a vállalatirányítási nyilatkozat tartalmát
kiegészítették egy új elemmel. A módosítás szerint a vállalatirányítási nyilatkozatnak tartalmaznia kell
a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel
kapcsolatos politika leírását, különös tekintettel az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai
háttérrel kapcsolatos szempontokra, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási
módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírását. Ha nem alkalmaznak
sokszínűséggel kapcsolatos politikát, akkor a nyilatkozatnak tartalmaznia kell annak magyarázatát,
hogy miért nem. [Szt. 95/B. § (2) bekezdése h) pont].

A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) hivatkozás a vállalkozó által - jogszabály rendelkezése alapján - kötelezően
alkalmazandó és/vagy önkéntesen alkalmazott vállalatirányítási szabályokra, annak
megjelölésével, hogy ezen szabályok milyen módon hozzáférhetők a nyilvánosság számára,
b) hivatkozás a jogszabályi követelményeken túlmenően alkalmazott vállalatirányítási
gyakorlattal összefüggő információkra,
c) annak bemutatása, hogy a vállalkozó - a jogszabályokkal összhangban - az a) pont
szerinti szabályok mely részeitől, milyen mértékben és milyen okból tért el,
d) annak indoklása, ha a vállalkozó az a) pont szerinti szabályok valamely rendelkezését
nem alkalmazta,
e) a vállalkozó belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszere(i) főbb jellemzőinek
bemutatása a beszámolókészítés összefüggésében,
f) a 95/A. § c), d), f), h) és i) pontja szerinti információk, ha a vállalkozó a 95/A. § hatálya
alá tartozik, (Az a vállalkozó, amelynek kibocsátott, szavazati jogot megtestesítő -
értékpapírjai (a továbbiakban: kibocsátott részesedések) tőzsdei kereskedelme engedélyezett
az Európai Unió valamely tagállamának elismert (szabályozott) piacán (tőzsdéjén)
g) a legfőbb irányító (vezető) szerv, az ügyvezető szerv és a felügyelő testület, valamint
ezek bizottságainak összetétele és működése,

A vállalkozónak hozzáférhetővé kell tennie a (2) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlatának leírását a
nyilvánosság számára. E gyakorlat - a vállalkozó döntése szerint - bemutatható az üzleti jelentésben,
vagy a vállalkozó holnapján egy dokumentumban, amelyre az üzleti jelentés hivatkozást tartalmaz.
 35/A) FOGALMAK

Közbenső mérleg: Ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget - a
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan
kell - a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg
fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével - az e törvény szerinti
beszámolóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni. A közbenső mérleget - ha jogszabály eltérően
nem rendelkezik - a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a
mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével,
eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon - leltár alapján - kell
összeállítani. A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi
nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. Amennyiben a vállalkozónál a
könyvvizsgálat a 155. § szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt
közbenső mérlegre is vonatkozik.

Vezetői számvitel: A 6-7. számlaosztály - a gazdálkodó döntésének megfelelően - használható a

vezetői információk biztosítására. E számlaosztályok szabad használata lehetővé teszi a vállalkozáson
belüli egységek elszámoltatását, a költség- gazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének
kialakítását. Eredménykimutatás esetében nincsen A és B változat, ezt megszüntették Az információs
igények alapján a számvitelt felbonthatjuk külső és belső számvitelre, vagy más kifejezésekkel élve
pénzügyi és vezetői számvitelre.

Az összehasonlítás
Pénzügyi számviteli igények Vezetői számviteli igények
területei
Üzleti egységen kívüli személyek (pl.
Felhasználók állam, tulajdonosok, üzleti Menedzsment
partnerek)
A számviteli törvénnyel összhangban, de az
Tartalom Számviteli törvény szerinti
üzleti folyamatok törvényei szerint
Az üzleti folyamatok legjobb megjelenítése
Forma Számviteli törvény szerinti
szerint
Nem korlátozódik a kettős könyvvitelre.
Számviteli módszer Kettős könyvvitel Bármilyen azzal konzisztens rendszer hasznos
lehet
Kritériumok Objektív, ellenőrizhető, konzisztens Releváns, hasznos, érthető
Realitás Tény Várható, terv
Ahogy az üzlet hatékony irányítása
Vizsgált időtartam Általában egy év
megköveteli
Tárgyidőszakok Múlt Jelen, jövő
Gyakoriság Évente Jellemzően havonta, negyedévente
Késés 1 – 4 hónap Maximum 1 hét
Szervezeti bontás Vállalkozás egésze Szervezeti egységekre való bontás
Tevékenységi bontás A vállalkozás teljes tevékenysége Tevékenységekre, termékekre való bontás
Bármilyen pénzérték vagy hasznos
A mérés mennyiségi
Normális pénzérték volumenegység (pl. ár, fajlagos munkaóra,
egysége
gépóra)
Mérleg, Eredménykimutatás, Cash-flow
Mérleg kimutatás
Eredménykimutatás Környezeti információk, Piaci, értékesítési
Adattípus
Cash-flow kimutatás információk, Termelési információk,
Kiegészítő melléklet Készletadatok, Beszerzési információk,
Humánpolitikai információk stb.
Eredménykimutatás
Számviteli törvény szerinti Fedezeti jellegű
szerkezete
A lehető legpontosabb kép a
Fő hangsúly tranzakciók hatásairól, a vagyoni és A sebesség
jövedelmi helyzetről
 Központban a vállalkozás általános
Központi feladat Központban a költséggazdálkodás
gazdálkodási helyzete

Barter ügylet: A barter lényegében egy csereszerződés, amelyben a felek között termék cserél gazdát.
A barter szerződés megkötésével a szerződő felek kölcsönösen felelősséget vállalnak, hogy a másik
félnek átadják a tulajdonukban lévő valamely dolgot.
Devizás barter esetén egy export és egy import ügylet összekapcsolásáról van szó. Az export és az
import ügylet állományba vétele, az első ügylet teljesítése napján érvényes
választott devizaárfolyamon történik.
Év végén a barter ügyletből eredő követelést, kötelezettséget nem szabad átértékelni!
Ebből következik, hogy a második teljesítést is az első teljesítéskori árfolyamon kell elszámolni!
 36/A) FOGALMAK

Jelentős tulajdoni részesedés: Más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy
más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat
kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa,
és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.

Leltározás: A leltár olyan kimutatás, amely a társaság eszközeit és forrásait, mérlegen kívüli
követeléseit és kötelezettségeit tartalmazza mennyiségben és értékben egy adott időpontra
vonatkozóan, ellenőrizhetően és tételesen. A leltárhoz kapcsolódó részletszabályok kidolgozása és
írásba foglalása a számviteli politikai önálló részeként elkészítendő leltárkészítési és leltározási
szabályzatban a gazdálkodó feladata.

Számviteli törvény 4.§ (4)-(5) bekezdései: A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet
- a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett - eltérni, ha az adott körülmények
mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós
összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait,
valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is. A
törvény előírásaitól való eltérés nem eredményezheti azt, hogy a bemutatott összkép ellentétes az
Európai Közösség e jogterületre vonatkozó irányelveiben foglaltakkal, illetve nem lehet olyan
számviteli eljárás eredménye, amelynek alkalmazása nincs összhangban azokkal.
 37/A) FOGALMAK

Teljesítési fok: A tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke,

amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított - a számviteli
politikában meghatározott módszer szerinti - arányát fejezi ki.

Nem pénzügyi kimutatások: Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás,

amelynél
 az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a
következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
o a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
o az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
o az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
 az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,
üzleti jelentésében - a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei
hatásának megértéséhez szükséges mértékben - a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási
kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a
megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást tesz közzé, mely
tartalmazza
 a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;
 a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi
jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel
kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;
 az előbbiek szerinti politikák eredményeit;
 a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy
szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási
kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a
megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek
hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás
ezeket a kockázatokat hogyan kezeli;
 azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az
adott üzleti tevékenység szempontjából.

Könyvviteli szolgáltatás: A számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben

előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok
összessége. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:
 a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének,
módszerének kialakításával a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez
szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok
ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a
beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok
elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása,
 az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének,
megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek
követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső
információk előállítása, szolgáltatása.