Eloadas

GÁBOR DÉNES
FŐISKOLA
ELŐADÁS VÁZLATOK
Bevezetés a számítástechnikába
101
Vezetőtanár:
Dr. Kovács Magda
2000/2001
1. szemeszter
247 oldal
Informatikai Rendszerek Tantárgy: Bevezetés a számítástechnikába Kódszám: 101
Intézete 1. oldal
Gábor Dénes Főiskola
A felkészülést támogató anyagok
tankönyv videofilm kézikönyv 4 évre, több tárgyhoz

Ajánlott szakirodalom: • Dr. Kovács Magda: Mikroszámítógépek
alkalmazása értelmező szótár I-II.
• Dr. Kovács Magda: Első lépés a mikroszámítógépek
világába
Intézete 2. oldal
A tananyag számonkérése
Három zárthelyi dolgozat. A kérdések a Bevezetés a
számítástechnikába könyv "Ellenőrző kérdések" közül
kerülnek ki, a 7. fejezet nélkül. Az első két zárthelyi 5-5, a
harmadik 10 kérdést tartalmaz.
A zárthelyik alapján megajánlott jegy szerezhető. Ha nem

kapott, vagy jobbat kíván szerezni ! vizsga.
Gyakorlatok: " célja az IBM PC alapszintű használata

" anyag a tankönyv 7. fejezete (227-351.o.)
" a beszámoló gép előtti (!
!gyakorlati jegy)
Intézete 3. oldal
I. fejezet
BEVEZETÉS
(tankönyv 13-18. oldal)

Intézete 4. oldal
? HOL KEZDŐDÖTT A MAI ÉRTELEMBEN VETT

SZÁMÍTÁSTECHNIKA?
ENIAC (1946)
• 18 000 elektroncső
• 10 000 kondenzátor
• 70 000 ellenállás
• 6 000 kapcsoló
• fogyasztása 800 kW/h
30 m hosszú, 3 m széles, 1 m magas
Intézete 5. oldal
NEUMANN JÁNOS ! 1949 EDVAC,

a mai számítógép működésének elvei
A fejlődés első – a 60-as évek végéig tartó – szakaszában

megtörtént a számítástechnika alapjainak kidolgozása,
kialakultak az emberi nyelvhez közel álló, magas szintű
programnyelvek, megkezdődött a számítógépek
sorozatgyártása és kereskedelmi forgalmazása. Az elkövetkező
években beindult a számítógépek egyre szélesebb körű alkal-
mazása, kialakult a számítástechnikai világpiac.
Intézete 6. oldal
A számítástechnika gyors elterjedésének okai

• A számítógépek egyre növekvő műveletvégző képessége
lehetővé teszi a szellemi munka termelékenységének jelentős
fokozását. Ez a piacgazdaságokban jelentős társadalmi
igénnyel is találkozott, mert a szervezetek érdekeltek voltak
működésük hatékonyságának növelésében (pl. a költségek
csökkentésében).
• A számítógépek a konkrét feladatokhoz tartozó
műveletsorozatokat képesek voltak hosszú időn keresztül
tárolni és szükség esetén ismételten végrehajtani. Ezáltal a
számítógépek memóriájában felhalmozott szellemi értékek
mennyisége évről-évre nőtt, ami a számítógépek alkalmazási
lehetőségeit is egyre inkább kiszélesítette.
Intézete 7. oldal
A mikroprocesszor
A "mikro-" jelző a kis fizikai méretre (kis fogyasztásra, alacsony
árra) utal, ami a félvezető technológiák és a rendszertechnika
fejlődésének az eredménye. A processzor a digitális
számítógép központi egysége, azaz a számítógép vezérlő és
feldolgozó része egy chipben. Ez irányítja a teljes számítógépet
az ember által készített programok szerint.
MIÉRT OKOZOTT FORRADALMAT?

Az univerzális mikroprocesszorok a játék és professzionális
számítógépekbe, digitális telefonközpontokba, riasztórendszerekbe,
az autó vezérlő elektronikájába stb. egyaránt beépíthetők.
Széles körű felhasználás → Nagy sorozatok a gyártásban → Csökkenő ár
Intézete 8. oldal
II. fejezet
INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

Intézete 9. oldal
MIBEN KÜLÖNBÖZIK A SZÁMÍTÓGÉP A SZÁMOLÓGÉPTŐL?
T = R2 • π
SZÁMOLÓGÉP SZÁMÍTÓGÉP
1. lépés: R bebillentyűzése 1. A műveletsorozat megfogalmazása:
2. lépés: R bebillentyűzése • R beolvasása a számítógépbe
3. lépés: Szorzás műveleti • π beolvasása a számítógépbe
jelének beadása • T = R • R • π
4. lépés: π bebillentyűzése • az eredmény kiíratása
5. lépés: Szorzás műveleti 2. A műveletsorozat beolvasása a

jelének beadása számítógép tárolójába
6. lépés: Az eredmény meg- 3. A műveletsorozat automatikus
jelenése a kijelzőn végrehajtása a számítógépben
4. Az eredmény kiíratása
Intézete 10. oldal
A számológép esetében a műveleti utasításokat és adatokat

kívülről, lépésenként (és emberi sebességgel) közöljük a
géppel. A végrehajtást követően a műveleti sorrendet a
számológép nem tárolja.
A számítógép esetében a műveletsorozatot és az adatokat is a

gép memóriájában tároljuk, a műveletek végrehajtása
automatikusan, emberi beavatkozás nélkül történik.
Intézete 11. oldal
MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉPNEK?

Számítógépnek nevezzük azokat az eszközöket, melyek adatok és az
ember által megfogalmazott műveletsorozatok (programok)
tárolására és automatikus végrehajtására képesek. A számítógép
fogalmába beleértjük a működéséhez szükséges programok
összességét is.
TEHÁT • A számítógép nem gondolkodik!
• Azt képes végrehajtani, amit az ember a „gép
nyelvén” megfogalmaz.
• Ha már megfogalmazták a számítógép számára a
feladatot,
• azt képes tárolni

• önállóan végrehajtani
Intézete 12. oldal
Az emberi agy és a számítógép összehasonlítása

Intézete 13. oldal
A Neumann elvek
A számítógépek felépítésének és működésének Neumann János által

megfogalmazott elvei a következők:
• a tárolt program elve,
• a címezhetőség elve,
• önálló adat be/kiviteli egység, vezérlő és művelet-végrehajtó
egység,
• teljesen elektronikus gép, mely a kettes (bináris) számrendszer
alkalmazásával működik,
• a soros utasítás-végrehajtás elve.
(Részletesebben: 58-59. lapokon!)
Intézete 14. oldal
? MIÉRT ELŐNYÖS A KETTES SZÁMRENDSZER

ALKALMAZÁSA?
• A kettes számrendszer két számjegyéhez (0-hoz ill. 1-hez) ugyanis

jól hozzárendelhetők a két állapotú jelenségek!
Példa: a) 1 ←→ van áram

0 ←→ nincs áram
b) 1 ←→ mágnesezett
0 ←→ nem mágnesezett
• Áramkörök modellezhetők a matematikai logika elméletével.

Intézete 15. oldal
A soros utasításvégrahajtás (control flow)
Ez azt jelenti, hogy a számítógép az utasításokat szigorúan

egymás után, sorban hajtja végre (control flow). Ettől eltérés
logikailag csak egy állapotjelző tartalmának vizsgálata alapján
lehetséges, de ez is csak azt jelenti, hogy az utasítások
végrehajtása a műveleti sor egy másik pontján folytatódik.
− b ± b2 − 4ac
Példa: ax2+bx+c=0 gyökeinek kiszámítása x12 = 2a
Intézete 16. oldal
1. "a” beolvasása
2. Ha "a” értéke nem 0, folytasd az 5. lépéssel
3. Kiírás: "0-val nem lehet osztani”
4. Folytasd a 14. lépéssel
5. "b” beolvasása
6. "c” beolvasása
7. d = b2 – 4ac kiszámítása
8. Ha "d” értéke nagyobb vagy egyenlő 0, folytasd a 11. lépéssel
9. Kiírás "Nincs valós gyök”
10. Folytasd 14. lépéssel
11. x1 = (–b + d) / (2 • a) kiszámítása
12. x2 = (–b – d) / (2 • a) kiszámítása
13. x1, x2 kiírása
14. A műveletsor befejezése
Intézete 17. oldal
A rendszer fogalma
Rendszernek nevezzük a rendszer részeit alkotó elemek és ezek
kapcsolatainak olyan együttesét, amelyek meghatározott ismérvek
(vizsgálati célok) szempontjából összetartoznak.
A rendszer elemei alatt a rendszernek azokat az alkotóit értjük, melyeket
a rendszer vizsgálata során már további részekre nem bontunk.
Példa: Ember
Társadalom O = rendszer elemei
↔ = a rendszer elemei
Számítógép közötti kapcsolatok
Fontos!
Vizsgálati cél →
Absztrakció → A
valóság egy modellje A rendszer szimbolikus ábrázolása
Elemkapcsolatok
(céltől függenek)
Intézete 18. oldal
A rendszer és környezete
Önszerveződő és adaptív egy rendszer, ha képes arra, hogy elem-

kapcsolatait külső beavatkozás nélkül megváltoztassa és ezáltal a
környezetéhez alkalmazkodjon.
Önszabályzó egy rendszer, ha külső beavatkozás nélkül képes belső
folyamatait irányítani.
Példa: Emberi szervezet reakciója a hőmérsékletváltozásra

A KÜLSŐ BEAVATKOZÁS:
• irányítás → állapotváltozást befolyásolja
• szervezés → felépítést befolyásolja
INPUT OUTPUT
RENDSZER
Intézete 19. oldal
Algoritmus és program
Algoritmusnak nevezzük egy feladat megoldását eredményező véges

számú lépésben véget érő, egyértelmű szabályokkal
megfogalmazható műveletsorozatot.
Ha egy algoritmust a számítógép által értelmezhető és végrehajtható

lépésekből építünk fel, akkor ezt programnak nevezzük, az elemi
lépéseket pedig utasításnak. A program tehát, a számítógép számára
értelmezhető és végrehajtható utasítások sorozata.
LÉNYEGES:
Feladat elemzése → Egyszerűbb lépésekre és döntésekre
való felbontás
Program → A gép által ÉRTELMEZHETŐ lépésekre bontás
Intézete 20. oldal

Intézete 21. oldal
Információ és adat
Ha egy közleménynek van olyan tartalma, amelynek révén olyan
ismereteket szerzünk, amivel korábban nem rendelkeztünk,
akkor a közlemény számunkra információt hordoz.
A közlemények meghatározott ideig rögzített formában is

létezhetnek (például az újságban kinyomtatva, vagy a
számítógép memóriájában tárolva), a hétköznapi életben ekkor
beszélünk adatokról.
Példa: kínai könyv, csengőhang

Intézete 22. oldal
Az IBM adatfeldolgozási szótára szerint:
Az adat tények, fogalmak, eligazítások olyan formai

megjelenése (képe), amely alkalmas az emberi vagy az
automatikus eszközök által történő kommunikációra,
értelmezésre vagy feldolgozásra.
Az információ az adatnak tulajdonított jelentés. Az információt

úgy is szokták definiálni, hogy olyan tény, amely a befogadó
ember számára új ismeretet tartalmaz, és ezáltal bizonytalansá-
gunkat csökkenti.
Példa: személyi igazolvány

Intézete 23. oldal
Információtechnológia
Az információtechnológia magába foglalja mindazon módszereket és

eszközöket, melyek az információ előállítását, feldolgozását és továb-
bítását szolgálják. Ebben az értelemben információtechnológiai
eszközöknek minősülnek:
• a hírközlő, kommunikációs és média eszközök
• a számítástechnikai eszközök
• az irodatechnikai eszközök (szervező eszközök, mikrofilm,
másolók, iratmegsemmisítők stb.)
Az információtechnológia fogalmának megjelenése híven kifejezi azt,
hogy a fenti három eszközcsoport vonatkozásában az utóbbi
években határozott integrációs tendencia észlelhető.
Intézete 24. oldal
Információs és adatfeldolgozó rendszer
Az információs rendszer mindazon módszerek, eljárások, folyamatok

és eszközök szervezett együttese, mellyel a szervezet tevékenységé-
hez információt állít elő, befogad, tárol, feldolgoz és továbbít.
Az adatfeldolgozó rendszer mindazon módszerek, eljárások és esz-

közök szervezett együttese, mellyel a szervezet adatot fogad, rögzít,
feldolgoz, tárol, továbbít és megsemmisít.
FONTOS → • Szervezett együttes

• Az információs és adatfeldolgozó rendszer viszonya
• A hagyományos nyilvántartás is adatfeldolgozó rendszer
Intézete 25. oldal
Informatika
Informatikának nevezzük az információs rendszerek

fejlesztésének, működtetésének, hasznosításának
törvényszerűségével foglalkozó tudományágat (szakmát).
Sokan az informatikát a számítástechnikával azonosítják. Ez

több szempontból is hiba:
• az információs rendszert leszűkítik az azt kiszolgáló eszközre,

a számítógépes rendszerre,
• mint láttuk, a számítástechnika az informatika
eszközoldalának, az információtechnológiának csak egy
részterülete.
Intézete 26. oldal
Milyen problémát okoz a helytelen szemlélet?
• "Veszünk 100 PC-t és hatékonyabban működik a cégünk!”

• "Alkalmazzuk az USA-ban már öt éve bevált kitűnő
rendszert!”
Intézete 27. oldal
Kódolás, kódrendszer
Az adatok megjelenési formája nagyon sokféle lehet, de a

leggyakoribb az írott vagy nyomtatott szöveg; ennek
egységelemét karakternek nevezzük.
A karakterek lehetnek:
• kis és nagybetűk (A, B, C … a, b, c … y, z), → alfabetikus
• számjegyek (0, 1, 2 … 9), → numerikus
• különleges jelek (+, -, ? … stb.)
• vegyes, például "1+3 ⇒ C6” → alfanumerikus
Intézete 28. oldal
Az egyes hírekben és közleményekben lévő adatok formai

átalakítását kódolásnak nevezzük. Ennél általában
követelmény, hogy az adatok kódolás előtti és utáni formája
között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés legyen.
A kódolás során használt jelkészletet és formai szabályrend-

szert együttesen kódrendszernek nevezzük.
Intézete 29. oldal
Példa:
0 ←→ 0000
1 ←→ 0001
2 ←→ 0010
3 ←→ 0011
⇒ 19 ←→ 0001 1001
4 ←→ 0100
5 ←→ 0101
6 ←→ 0110
7 ←→ 0111
8 ←→ 1000
9 ←→ 1001
Intézete 30. oldal
Hardver és szoftver
A hardver eredeti angol jelentése "kemény áru” (vas-áru).

Lényegében ez a számítógépet alkotó, kézzel fogható eszközök
összefoglaló neve, a számítógép elektronikus áramköreit,
mechanikus berendezéseit, kábeleit, csatlakozásait és
perifériáit nevezzük így.
A hardver önmagában egy működésképtelen eszközhalmaz.
Ahhoz, hogy a számítógép egy feladatot meg tudjon oldani, azt
algoritmus formájában meg kell fogalmazni és a számítógéppel
az általa értelmezhető utasítások formájában közölni kell. A
számítógépet működőképessé tevő programok összességét
szoftvernek (eredeti jelentése: "lágy áru”) nevezzük.
Intézete 31. oldal
Analóg és digitális technika

Analógnak nevezzük az olyan eszközöket, eljárásokat stb., amelyek
folytonos mennyiségeket ábrázolnak, illetve dolgoznak fel. (A szó
alapjelentése: hasonlóságon
alapuló.)
Digitálisnak nevezzük az olyan
adatokat, eszközöket, eljárásokat
stb., amelyek változó
mennyiségeket számjegyekkel,
diszkrét módon ábrázolnak,
illetve dolgoznak fel. Emberi hangot ábrázoló görbéből vett minták alapján
előállított digitális (azaz számjegyekkel meghatározott
A digitális ábrázolás valamely értékekkel megjelenített) jelek.
változó értékének diszkrét
Intézete 32. oldal
ábrázolása számjegyekkel. (A digitális jel számjegyekkel azért

ábrázolható, mivel egy ilyen jel csak véges számú diszkrét értéket
vehet fel.)
Intézete 33. oldal
Analóg digitális átalakítás
Az analóg–digitális (A/D) átalakítás olyan eljárás, amely az analóg

jelből előállítja az annak megfelelő digitális jelet. Általában ez két
műveletből áll: a
mintavételből és a
kvantálásból.
Mintának nevezzük
valamely jel valamely
jellemzőjének megmért
értékét egy adott
pillanatban.
A mintavétel az az eljárás, amellyel egy folytonosan változó
mennyiséget csak bizonyos időpontokban (a mintavételi
időpontokban) felvett értékeivel jellemzünk.
Intézete 34. oldal
A kvantálás során a változó értéktartományát egymásba nem

nyúló, nem feltétlenül egyenlő hosszúságú véges sok
intervallumra osztják és minden intervallumot egy kijelölt
elemével reprezentálnak (ettől lesz a jel szakaszos).
A digitális–analóg (D/A) átalakítás olyan eljárás, amely a

digitális jelből előállítja az analóg jelet.
Példa: kép megjelenítése a monitoron

Intézete 35. oldal
Miért jó a kettes számrendszer?
R ⋅ ln M
S = R ⋅ log R M =
ln R
Ez a radix,
vagyis az
alapszám. Ez a szükséges
számjegyek száma.
x
Keressük meg y = minimumát!
ln x
Intézete 36. oldal
3
2
x=e
1
x
0 1 2 3 4 5 6 8 10 12
SZEMLÉLTETŐ GRAFIKON
Intézete 37. oldal
17=?(3) megoldása
óvodás módszerrel
122(3)=1·9+2·3+2·1=17
Intézete 38. oldal
Tízes-kettes (decimális-bináris) számrendszerbeli

számkonverziók
Gyakorlati tudnivalók
(Elméleti alapok a
# -ben.)
Intézete 39. oldal
a. Az egészrész konvertálása
A decimális egész-részt addig osztjuk kettővel, amíg az osztás eredménye
nulla nem lesz. Egy függőleges vonallal képzünk két oszlopot. A vonal bal
oldalán szerepelnek a hányadosok, a jobb oldalán pedig a maradékok.
1. Példa: 73=?(2)
73 :2
36 1
18 0
9 0
A kiolvasás iránya
4 1
2 0
Tehát 73 = 1001001(2) 1 0
0 1
Intézete 40. oldal
b. A törtrész konvertálása
A törtrészt addig szorozzuk kettővel, amíg a szorzás eredménye

1,0 nem lesz. Ez ritkán következik be, ezért a végtelen,
szakaszos kettedes tört ismétlődő szakaszának felismeréséig,
vagy pedig az ábrázolható helyiértéktől függő
oszlophosszúságig folytatjuk a szorzást. Itt is két oszlopot
képzünk egy függőleges vonallal. A vonal bal oldalán
szerepelnek a szorzás egész-részei, a jobb oldalán pedig a
törtrészei. A szorzást csak a törtrésszel folytatjuk.
Intézete 41. oldal
2. Példa: 0,125=?(2)
2 ⋅ 0,125
A kiolvasás
iránya 0 ,25
0 ,5
Tehát 0,125=0,001(2)
1 ,0
Intézete 42. oldal
3. Példa: 0,4=?(2)
2 ⋅ 0,4
A kiolvasás 0 ,8
iránya
1 ,6
1 ,2 Ismétlődés!
0 ,4
" 0 ,8 Tehát 0,4 = 0,0110 (2 )
Kettes számrendszerben ez végtelen, szakaszos tört; tehát

elvileg végtelen sok hely kell a tárolásához.
Intézete 43. oldal
Próba:
x = 0,0110 ( 2 )
2 ⋅ x = 110,0110 ( 2 )
4
(2 4
− 1) ⋅ x = 110 ( 2 ) = 6 Tehát x =
6 2
= = 0, 4
15 5
Belső
tárolás és
számolás
" Megjelenítés
Intézete 44. oldal
4. Példa: 0,63=?(2) Nyolc értékes jegyig végezzük el a konvert.-t!

2 ⋅ 0, 63
1 ,26
0 ,52
A kiolvasás
iránya 1 ,04
0 ,08
0 ,16
0 ,32
0 ,64
1 ,28
Tehát 0, 63 ≅ 0,10100001( 2 )
Intézete 45. oldal
Hf.: Ellenőrizze, hogy a pontos eredmény:

0,63 = 0,1010000101000111101011( 2 ) !
5. Példa: 123,45=?(2)
123 :2
61 1
30 1
A kiolvasás
15 0 iránya
7 1
3 1
1 1
0 1
Intézete 46. oldal
Az egészrész konvertálása után következik a törtrészé:

2 ⋅ 0,45
0 ,9
A kiolvasás
iránya
1 ,8
1 ,6
1 ,2
Ismétlődés!
0 ,4
Tehát a végeredmény: 0 ,8
123, 45 = 1111011, 011100 ( 2)
Intézete 47. oldal
Próba: a. egészrészé:
1 ⋅ 2 6 + 1 ⋅ 2 5 + 1 ⋅ 2 4 + 1 ⋅ 2 3 + 0 ⋅ 2 2 + 1 ⋅ 21 + 1 ⋅ 2 0 =
= 64 + 32 + 16 + 8 + 0 + 2 + 1 = 123
b. törtrészé:
x = 0,011100 ( 2 )
4 x = 11100
, (2)
2 6 ⋅ x = 11100,1100( 2)
( − 4) x = 11100(2) − 1 = 27
2 6
9
60 x = 27 ⇒ x = = 0,45
20
Intézete 48. oldal
Házi feladat: 110101,011(2) = ?(10) Megoldás: 53,375

3
101010, 011( 2 ) = ?( 10) 42, 425571 = 42
7
6. Példa: Legyen adva a 11,001111(2) bináris szám. Ezt most
nyolcas (oktális) számrendszerbe kell átírni.
Osszuk fel a számjegyeket hármas csoportokba a kettedes
vesszőtől kezdve! A bal oldali csoportot a bal oldalán (de ami
lényegesebb: ha kell, akkor a jobb oldalit pedig a jobb oldalán)
nulla hozzáadásával egészítsük ki! A kapott számcsoportok:
011,001 111(2).
Most már könnyen megkapjuk előbbi számunk oktális alakját,
hiszen a hármas csoportok konvertálása fejben is elvégezhető:
3,17(8)
Intézete 49. oldal
7. Példa: 1001101,0111(2) = ?(8)= ?(16), tehát oktális és hexadeci-

mális alakba is konvertálni kell.
A bináris szám hármas csoportosítása:
1001101,0111(2) = 001 001 101,011 100(2) ,
a végeredmény pedig: 1001101,0111(2) = 115,34(8).
A bináris szám négyes csoportosításával:
1001101,0111(2) = 0100 1101,0111(2) = 4D,7H.
Megjegyzés: A decimális számok átírása bináris
számrendszerbe nem mindig közvetlenül történik.
A rutinos informatikus a decimális számot előbb
oktális számmá alakítja, és ezután az oktális
alakból tér át a bináris alakra. Ez a
bonyolultabbnak látszó út a valóságban rövidebb.
Intézete 50. oldal
8. Példa: Írjuk át a 725,9375 decimális számot bináris számr.-

be!
A szám átírása oktális számrendszerbe:
a. az egészrész átírása:
725 :8
90 5 A kiolvasás
iránya
11 2
1 3
0 1
Intézete 51. oldal
b. a törtrész átírása:
A kiolvasás 8 ⋅ 0,9375
iránya 7 ,5000
4 ,0000
Tehát a számunk oktális alakja: 1325,74(8)
Az oktális szám átírása bináris számmá a jegyek három bites
csoportjaival történik:
1325,74(8) = 001 011 010 101,111 100(2) = 1011010101,1111(2)
Intézete 52. oldal
Kétértékű logika
• Negáció, vagy tagadás (NOT) - megvalósítója az inverter

ϖ
Jelképi jelölése: Képlete: V =U
U V
1 Igazságtábla:
U V
0 1
1 0
• Logikai vagy kapcsolat (OR)
Intézete 53. oldal
U1
V Képlete: V=U 1 + U 2
U2 1
Igazságtábla:
U1 U2 V
0 0 0
1 0 1
0 1 1
1 1 1
Intézete 54. oldal
• Kizáró vagy (XOR)
U1 Képlete: V=U 1 ⊕ U 2
V
=1 Igazságtábla:
U2
U1 U2 V
0 0 0
1 0 1
0 1 1
1 1 0
Intézete 55. oldal
• Logikai és kapcsolat (AND)
U1
V Képlete: V=U 1 ⋅ U 2
U2 &
Igazságtábla:
U1 U2 V
0 0 0
1 0 0
0 1 0
1 1 1
Intézete 56. oldal
Hogyan működnek?
Pl. Uk = ABC = A + B + C=X (A másik de Morgan azonosság: A+B=AB)
UN UN Ez egy ún. negatív

RN logikájú
Rn Uk
R2
elektronikus
B pnp K
A
R1 E DTL - kapcsolás
B
C
UP Dióda Logika
Tranzisztor
Intézete 57. oldal
Régi jelölések:
A
A X
B X B
C
C
A NAND-kapu új, szabványos jelölése:
A &
B X
C
Intézete 58. oldal
Egy- és kétváltozós Boole-műveletek igazságtáblázatai
Egyváltozós NEM
Egyváltozós NEM
egyenértékűség
egyenértékűség
Egyenértékűség
Ha A akkor B
Ha B akkor A
Kizáró VAGY
Egyváltozós
Egyváltozós
NEM-VAGY
Megengedő
A tiltása ÉS
B tiltása ÉS
Konstans 1
Konstans 0
A bemenet
NEM-ÉS
(A)
(B)
ÉS
A B 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
0 0 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1
0 1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1
1 0 0 0 0 0 1 1 1 1 0 0 0 0 1 1 1 1
1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1
Intézete 59. oldal
Összefoglalás és gyakorlati alkalmazás
Neumann elvek
1. Az utasításoknak az adatokkal azonos módon (azaz
egyetlen nagy kapacitású memóriában), numerikus
kódok formájában való tárolása.
2. A kettes számrendszer alkalmazása.
3. Szükséges egy vezérlőegység, amely különbséget tud
tenni utasítás és adat között, majd önműködően
végrehajtatja az utasításokat.
Intézete 60. oldal
4. A teljesen elektronikus (tehát nagyon gyors) működés.

5. A számítógép tartalmazzon olyan számolóművet, amely
képes elvégezni az alapvető logikai műveleteket is.
6. Szükség van olyan ki/bemeneti egységekre, amelyek
áthidalják a bizonyos szempontból lassú emberi
kommunikációs csatorna és a gyors számítógép közti
sebességkülönbséget. Ezek a számítógép perifériái.
7. Megbízhatatlan alkatrészekből is lehetséges
megbízható rendszert konstruálni. Ennek a feladatnak
egyik lehetséges megoldása a szerkezeti tartalékolás
(strukturális redundancia).
Intézete 61. oldal
Összeadás a digitális számítógépben

$%&'()*+,-
Az aritmetikai-logikai egység (ALU) felépítése logikai

kapuáramkörökből
A vezérlőegység (CU) is logikai kapuáramkörökből épül föl.
./0Utasítás- és címdekóder0012
Intézete 62. oldal
Összeadás: a+b=?
A B E Á
0 0 0 0 Á=AB
0 1 1 0
1 0 1 0 E=A ⊕ B
1 1 0 1
(XOR) (AND)
Intézete 63. oldal
Bináris félösszeadó:
A =1 E
A E
FÖ
B Á
B & Á
Intézete 64. oldal

Intézete 65. oldal
0
1
1
Intézete 66. oldal
Bővíthető 3 bites dekóder

(Pl. 8 bit esetén 508 kapuáramkör szükséges.)
0
A &
0
& Pl. 5
1 1
1 0
& &
0 0 0
B & & &
0 1
0
0 1
& & &
C 0
1 1 &
0
&
Intézete 67. oldal
Hogyan történik a kivonás?

A komplemens1: az a szám, amelyik az ábrázolható számnál 1-
gyel nagyobbra egészíti ki az adott számot.
Pl. ha három tízes számrendszerbeli helyiértékünk van, akkor a

999+1=1000-re kiegészítő számot keressük. Legyen pl. az adott
szám 273, és keressük a komplemensét! k=1000-273=727.
Jelölése: 273 = 727.
1
Az ókori Indiában, az ún. védikus matematikában, nagyon gyakori volt a
komplemensekkel való számolás. Pl. a maximálishoz közeli számok szorzatát
egyszerű kiszámítani:
a ⋅ b ≡ a − b ab ≡ b − a ab. Pl. 997 ⋅ 995 = 997 - 53 ⋅ 5 = 992015 vagy 982 = 98 − 2 2 ⋅ 2 = 9604
Intézete 68. oldal
Kettes számrendszerben a legkisebb helyiérték felöl indulva

lemásoljuk a számjegyeket az első 1-es értékig (azt is), majd a
többi jegyet logikai negálás alapján megváltoztatjuk (bitenkénti
invertálás).
Pl. legyen egy 6 bites számunk, melynél 111111(2)+1=1000000(2)=64-
re történik a kiegészítés: 110100 52
ún. kettes komplemens: 001100 12
Ellenőrzés: 110100
+01100
1000000
Intézete 69. oldal
Mi az egyes komplemens? 3 A bináris szám bitenkénti

negáltja.
Mi a kapcsolat az egyes és a kettes komplemens között?
Ha az egyes komplemenshez egyet hozzáadunk, akkor
megkapjuk a kettes komplemenst.
Pl. 110100 52
egyes komplemense: 001011
+ 1
kettes komplemense: 001100 12
Intézete 70. oldal
Előjeles számok ábrázolása komplemens kódban

Pl. vegyünk egy két bájtos rekeszt, melyben a legnagyobb helyi-
értékű bitet előjelbitnek használjuk (0 a + -nak, 1 pedig a - -nak
felel meg):
15. 14. 13. 5. 4. 3. 2. 1. 0.
0 0 0 ... 1 1 0 1 0 0
25 24 22
32+16+0+4+0+0=52
A legnagyobb ábrázolható szám:
15
Nmax=2 -1=32767
Intézete 71. oldal
Negatív szám ábrázolásakor először az abszolút értéket

ábrázoljuk. Utána invertáljuk a biteket, majd 1-et hozzáadunk:
15. 14. 13. 6. 5. 4. 3. 2. 1. 0.
− 52 0 0 0 ... 0 1 1 0 1 0 0
1-es
kompl. 1 1 1
... 1 0 0 1 0 1 1
+1 0 0 0 ... 0 0 0 0 0 0 1
-52
1 1 1 ... 1 0 0 1 1 0 0
kódja
Ezt már ismerjük.

Intézete 72. oldal
Végezzük el a következő műveletet: 70-52!

15. 14. 13. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1. 0.
70 0 0 0 ... 0 1 0 0 0 1 1 0
-52 1 1 1 ... 1 1 0 0 1 1 0 0
1 0 0 0 ... 0 0 0 1 0 0 1 0
24 21
16+0+0+2+0=18
Ez
Ez könnyű volt, mert az eredmény pozitív. Nézzünk egy

másik példát, az 52-70-et!
Intézete 73. oldal
15. 14. 13. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1. 0.

− 70 0 0 0 ... 0 1 0 0 0 1 1 0
-70 1 1 1 ... 1 0 1 1 1 0 1 0
+52 0 0 0 ... 0 0 1 1 0 1 0 0
1 1 1 ... 1 1 1 0 1 1 1 0
Az eredmény negatív, tehát a 2-es komplemensét

kell venni (a - előjelet kitesszük elé):
0 0 0 ... 0 0 0 1 0 0 1 0
-24 -21
-16-0-0-2-0=-18
Intézete 74. oldal
BCD aritmetika
• BCD = Binary Coded Decimal (binárisan kódolt decimális)
• a szám tárolása számjegyenként történik
• azaz pl. 1456-ot nem úgy tároljuk, hogy átváltjuk kettes

számrendszerbe, hanem tároljuk az 1-et, a 4-et, az 5-öt és a 6-
ot. Az egyes számjegyeket viszont kettes számrendszerbeli
alakjukban ábrázoljuk.
• a szám előjelét itt is külön tároljuk

Intézete 75. oldal
Ez a korrekció
teszi lehetővé a
megfelelő átvitelt.
Ez a kivonandó
Ahol nem volt
kettes
átvitel, ott a
komplemense.
1010=10102
hozzáadásával
semmissé
tehetjük a 6-os
korrekciót.
Intézete 76. oldal
III. fejezet
A MIKROSZÁMÍTÓGÉP

Intézete 77. oldal
A mikroszámítógép felépítése
A központi egység (CPU = Central Processor Unit):

• A bemeneti egység, amely az adatok és a program bevitelét
biztosítja.
• A főtár (memória), amely a műveletek elvégzéséhez
szükséges adatokat és programokat, valamint az eredményt
tárolja későbbi felhasználás céljából.
• A mikroprocesszor, amely a memóriából kapott adatokon a
programnak megfelelő logikai és számítási műveleteket
elvégzi.
• A kimeneti egység, amelyen keresztül az eredmény eljut a fel-
használóhoz.
Intézete 78. oldal
A funkcionális egységek közötti kommunikációs kapcsolatokat,

azaz a címek, adatok, vezérlőinformációk átvitelét, a
mikroszámítógép busz-, vagy sínrendszere biztosítja.
Intézete 79. oldal
A busz egy vezetékrendszer, melynek fontosabb fajtái:

• a belső busz,
• a memóriabusz,
• az I/O vagy rendszerbusz.
BILL. MON PRT
koprocesszor processzor
≈ ≈
HD
≈
KPR PR
FD ≈
MEM bill. mon. lemez prt.
vezérlõ vezérlõ vezérlõ vezérlõ
helyi
sín
adat
cím
vezérlés rendszer sín
Intézete 80. oldal
Perifériák
A leggyakrabban használt perifériatípusok:
Beviteli perifériák: Kiviteli perifériák:
• billentyűzet, • monitor (display),

• egér, • nyomtatók,
• fényceruza, érintéses bev., • rajzolók,
• optikai letapogató (scanner). • akusztikus kiviteli
eszközök.
Intézete 81. oldal
Adattárolásra és bevitelre/kivitelre is használt perifériák:
• mágneslemezes tár (merevlemezes – Winchester, vagy hajlé-

konylemezes – floppy disk),
• mágnesszalagos tár (streamer, sztrímer),
• optikai lemezes tár (CD-ROM, DVD-ROM, DVD-RAM).
Intézete 82. oldal
A mikroszámítógép működése
Órajel és gépi ciklus

A mikroszámítógép folyamatos működését periodikusan
kiadott jelek – órajelek – biztosítják, amelyek egyrészt az
ütemnek megfelelően engedélyezik az adatok jeleinek
belépését az áramkörökbe, másrészt szinkronizálják az
áramkörök állapotváltozásait.
Egy gépi utasítás végrehajtása általában több óraciklus
alatt megy végbe.
A gépi ciklus az az időtartam, amely egy processzor-alap-
művelet végrehajtásához szükséges.
Intézete 83. oldal
Egy gépi ciklus két fázisból áll:

• az utasítás-kihozási ciklus, mely alatt (az
utasításszámláló által) meghatározott tárolóhelyről a
processzor kiolvassa az utasítást
• az utasítás végrehajtásának ciklusa
Intézete 84. oldal
Tárak, tárolók (memória)
A számítógép az adatok és az utasítások bitjeit az adott gépre

jellemző rekeszekben tárolja. A rekeszeket felépítő bitek száma
a mikroszámítógép típusára jellemző állandó. A legelterjedtebb
a bájt, ez 8 bitből áll: 1 byte = 8 bit.
Az adatok beírása és kiolvasása a tárolókból a címezhetőség
elve alapján történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes
rekesznek (bájtnak) van egy sorszáma, mely a gépi
utasításokban a rekeszt egyértelműen azonosítja.
A rekeszek vagy bájtok sorszámát bináris formában a rekesz
vagy bájt abszolút (vagy fizikai, illetve lineáris) címének
nevezzük. (A sorszámozást 0-tól kezdjük.)
Intézete 85. oldal
A tárkapacitást a tárolható rekeszek, bájtok vagy bitek

számával mérik.
A legfontosabb mértékegységek:
• a Kbyte (kilobájt), mely 210 = 1 024 bájtot jelent
(például 4 Kbyte = 210•4 bájt = 4 096 bájt)
• a Mbyte (Megabájt), mely 220=1 048 576 bájtot jelent.
Intézete 86. oldal
A különböző tárolókat
• az adatok elérése,
• az adatok átírhatósága,
• a tárolók funkciója
• és fizikai működési elvük szerint osztályozhatjuk.
Az adatok elérése szempontjából megkülönböztetünk
• soros és
• közvetlen hozzáférésű tárolókat.
A soros tárolóban egy rekesz hozzáférési ideje függ az utoljára hivatkozott
(kikeresett) rekesz és a keresett rekesz viszonylagos címétől.
Intézete 87. oldal
A közvetlen hozzáférésű tárolóban az adatokat felvitelük

sorrendjétől függetlenül lehet elérni, bármelyik tárolt adat
beírása körülbelül azonos idő alatt történik meg, valamennyi
rekesz hozzáférési ideje lényegében egyenlő. Közvetlen
hozzáférésű tárolóra példa a mágneslemez (a Winchester, vagy
a floppydiszk).
Pl: a közvetlen hozzáférésű tárolóban azonnal kiolvashatjuk a

4. című adatot, az előtte elhelyezett adatoktól függetlenül.
Intézete 88. oldal
Az asszociatív tároló a tartalma alapján "címezhető". Az

asszociatív tár gyors működésű, de a többihez képest
lényegesen drágább.
(Az elv hagyományos megvalósítása volt az ún. szélkártya.)
A tárban tárolt adatok átírhatósága szempontjából megkülön-

böztetünk:
• csak olvasható tárakat (ROM = Read Only Memory)

• írható-olvasható (programozható) tárakat (RAM = Random
Access Memory)
Intézete 89. oldal
RAM ROM
Intézete 90. oldal
Az írható/olvasható tárolók lehetnek dinamikus vagy statikus

működésűek.
Az újraprogramozható „csak olvasható” tárak a számítógép
üzemszerű működése során csak olvashatóak. Ugyanakkor
speciális eszközökkel (például EPROM esetében ultraibolya
fénnyel) ezeknek a tárolóknak a tartalma törölhető, és ezt
követően új adatokkal feltölthető.
A feladataik szerint a tárolók lehetnek:

• operatív tárak (belső tár, főtár, központi tár, kissé pontatlanul
RAM) és
• háttértárak (külső tárak):
• mágneslemezes tár (floppy disk, Winchester)
• mágnesszalagos tár
• félvezető tár
• optikai tár
Intézete 91. oldal
Memóriacímzés
Az adatokat a memóriából kiolvashatóvá, vagyis kikereshetővé,
és ezért megcímezhetővé kell tenni. A számítógépeken a
legkisebb címezhető adategység a rekesz, amely általában egy
bájt.
A tárolóknak azt a részét, melyet a tárolás, az átvitel, a
feldolgozás szempontjából a számítógép egy egységként kezel,
szónak nevezzük. Ez lehet 1, 2, 4, 8 bájt, azaz a szó 8, 16, 32
vagy 64 bitből állhat. Pl.: egyetlen chip-ből álló memória:
Intézete 92. oldal

Intézete 93. oldal
256 memóriarekesz kapacitás esetén a rekesz címe 8 bitből áll.

Különböző számrendszerekben ábrázolva:
• a legkisebb cím = 0000 00002 = 0016 = 0010
• a legnagyobb cím = 1111 11112 = FF16 = 25510
Egy RAM általában több chipből áll. Ezért minden memóriacím

tartalmazza egyrészt a szükséges chip-ek, másrészt az aktuális
rekesz kiválasztására vonatkozó adatokat.
Példa: ha egy mikroszámítógép 6553610= 216 memóriarekesz

címzésére alkalmas, akkor 16 bit kell a legnagyobb
memóriacím kifejezéséhez (FFFF16)
Intézete 94. oldal
Ha a memóriachip 1024 bites, akkor egy rekesz címzéséhez 10

bitet kell felhasználni, így a chip-ek kiválasztására 6 bitünk
marad, ezzel 26= 64 memóriamodult lehet kiválasztani.
Így egy 16 bites memóriacím a következő részekből áll:
CCCCCC SSSSSSSSSS
6 db chip- 10 db
kiválasztó bit rekeszcímző bit
(modulcím)
Intézete 95. oldal
Példa: címzés 16 bittel.
A rekesz címe : 01101011102 = 1AE16

A chip címe : 0001112 = 0716
Chip rekesz
0716 1AE16
64748 64474448
A teljes cím :1230 123

0 0 1 1 1 0 1 1 0 1 0 1 1 1 0
123 123
= 1DAE16
1 D A E
Intézete 96. oldal
A gépi utasítások végrehajtásának lépései
Legyen a feladat az, hogy a memória 0A3016 címén tárolt

számhoz hozzá kell adni a 0A3116 címén tárolt számot, és az
eredményt a 0A3016 címen kell tárolni.
A következő lépések szükségesek:
1. Az utasításban lévő cím alapján azonosítani kell azt a

memóriarekesz-címet, amelyen az első összeadandó van.
2. Az azonosított memóriarekesz tartalmát át kell vinni a mikro-
proces??szorba.
3. Azonosítani kell azt a memóriarekesz-címet, amelyen a
második összeadandó tárolva van.
Intézete 97. oldal
4. A második lépésben átvitt szóhoz hozzá kell adni a

harmadik lépésben kikeresett szót.
5. Azonosítani kell annak a memóriarekesznek a címét,
amelyben az összeget tárolni fogjuk.
6. Át kell vinni az összeadási művelet eredményét az
ötödik lépésben kikeresett memóriarekeszbe.
Intézete 98. oldal
Az adatok elhelyezkedése a memóriában:

Intézete 99. oldal
Az összeadáshoz tehát hat elemi lépés szükséges.

A példánkban az összeadás gépi utasításkódja 5 bájtot foglal el:
Ez tartalmazza
• a műveleti kódot (Mit kell végrehajtani?)
• az adatok memóriabeli címeit (Mivel kell a műveletet elvégezni?)
Intézete 100. oldal
A mikroszámítógép szoftvere
A számítógépek elterjedésével egyre nyilvánvalóbbá vált,
hogy a gépi kódú programozás nem elég hatékony. Először
az ún. Assembly programozási nyelv alakult ki, ahol már a
műveleti kódokat az értelmüknek megfelelő angol szavak
rövidítésével jelölték (mnemonik) és a gépi utasításban lévő
címeknek is lehetett ún. szimbolikus nevet (címet) adni.
Így például a bemutatott összeadás bináris kódja helyett a
programozók az utasításokat szimbolikus formában
fogalmazhatták meg: Szimbólumok → fordítóprogram →
bináris jelsorozat
Magas szintű programnyelvek
• Algoritmikus programnyelvek pl.: FORTRAN 1954, ALGOL 60,

COBOL 1959, BASIC 1964, PASCAL 1968, C 1974
• Logikai programnyelvek: Prológ, M-prológ, LISP
• Szimulációs nyelvek: GPSS, SIMULA 67, TUTSIM, ASYST
• Grafikus programozást biztosító nyelvek: LabVIEW, VisSim
A számítógép alapműködtetését, az erőforrásaival optimálisan

történő gazdálkodást a felhasználás céljától függetlenül
biztosító, általános (például egy eszköz hibás működésének
behatárolását, erről a felhasználó tájékoztatását is elvégző)
programok együttese az operációs rendszer.
Az operációs rendszerek a fejlődés során egyre több

segédprogrammal (utility) egészültek ki (másolók, rendezők
stb.).
A felhasználás szakterülete szerint specializálódott

szoftverekre néhány további példa:
• irodaautomatizálási (office) szoftverek,

• mérnöki tervezőrendszerek (AutoCAD, I-DEAS, CADDS 5),
• elektronikus levelező szoftverek stb.
A mikroszámítógépet működőképessé tevő szoftverek

fontosabb típusai a következők:
• az operációs rendszer és segédprogramjai,

• az adatbáziskezelő rendszer,
• a programnyelvek fordító és könyvtárkezelő programjai,
• az általánosan használt gyári programcsomagok (szövegszer-
kesztők, elektronikus levelezőprogramok stb.),
• speciális célú gyári programcsomagok (pl. a számítógépes
tervező, CAD rendszer),
• a felhasználó által írt programok.
IV. fejezet
HARDVER ALAPISMERETEK
bev4fej.ppt fájlban (oldalszámozás: 103-171. o.)

V. fejezet
SZOFTVER ALAPISMERETEK
bev5fej.ppt fájlban (oldalszámozás: 173-201. o.)

Azaz a következő a 202. oldal!
VI. fejezet
AZ UTASÍTÁSKÉSZLET ÉS
FELHASZNÁLÁSA A
PROGRAMOZÁSBAN

A mikroszámítógép modell felépítése
Az elképzelt mikroszámítógép részegységei (≈Intel CPU):

• processzor (CU, ALU, belső sín, regiszterek)
• sínrendszer (adat, cím, vezérlőbusz)
• főtár (memória, RAM)
• I/O portok
Regiszterkészlet:
• akkumulátor (accumulator, AX)
• bázisregiszter (basis regiszter, BX)
• számláló regiszter (counter register, CX)
• adatregiszter (data register, DX)
• veremmutató (stack pointer, SP)
• bázismutató (base pointer, BP)
• forrásindex-regiszter (source index, SI)
• célindex-regiszter (destination index, DI)
• utasítás számláló (instruction pointer, IP)
A regiszterek 16 bitesek legyenek ! 16 bites számok (0..65535,
-32768..+32767), max. memóriakapacitás 64 KB, 16 címvonal.
Továbbá az alsó 8 bit legyen külön elérhető: AL, BL, CL, DL

(L=low, alacsony; H=high, magas).
Az állapotjelző (FLAGS) regiszter:
OF - túlcsordulás jelzőbit (overflow flag)

SF - előjel jelzőbit (sign flag)
ZF - zérus jelzőbit (zero flag)
CF - átvitel jelzőbit (carry flag)
I/O portok:
• 0-s port: input adatok beolvasása

• 1-es port: output adatok továbbítása
Pl. 0-s port ! billentyűzettől, 1-es ! monitorhoz
Egy-egy port 2 db. 8 bites regisztert tartalmazzon, a puffer- és

az állapotregisztert.
Továbbá legyen még egy 32 bites utasításregiszter (instruction

register, IR), egy 16 bites memória-címregiszter (Memory
Address Register, MAR) és egy 16 bites memória-adatregiszter
(Memory Data Register, MDR) 4 programból NEM érhetők el!
A modellszámítógép felépítése:
Címzési módok:
• regiszter indirekt címzés

• közvetlen adatcímzés
• bázis-relatív és indexelt címzés
A gépi utasítás logikai szerkezete:

Az utasítások felépítése:
A műveleti kód és a címzési mód mezők felépítése:

Utasításkészlet:
(A mnemonikok megegyeznek az Intel CPU Assembly utas.-val.)

• ADD - összeadás (addition)
• SUB - kivonás (substraction)
• CMP - összehasonlítás, flag-ek állítása (compare)
• INC, DEC - növelés/csökkentés eggyel (increment/decrem.)
• NEG - kettes komplem. képzés (a szám -1 szerese)
• AND, OR, XOR - logikai "és", "vagy", "kizáró vagy"
• NOT - logikai "nem" (egyes komplemens)
• MOV - adatmozgatás reg-reg, reg-mem között (move)
• PUSH, POP, PUSHF, POPF - veremműveletek
• IN, OUT - I/O port adat olvasása/írása
• LOOP - ciklus: CX4 4CX-1 és ugrás, ha nem nulla

• CALL , RET - szubrutin hívása és visszatérés szubrutinból
• JMP - feltétel nélküli ugrás
• JZ, JE - (CMP után) ugrás, ha ZF=1, vagy a két op. egyenlő
• JNZ, JNE - (CMP után) ugrás, ha ZF=0, vagy a két oper. különböző
• JC, JB - (CMP után) ugrás, ha CF=1, vagy ha "kisebb"
• JNC, JNB - (CMP után) ugrás, ha CF=0, vagy ha "nagyobb"
• INT - szoftver megszakítás (hasonlít a CALL-ra)
• IRET - visszatérés INT-tel meghívott szubrutinból
• SHL, SHR, RCL, RCR - bitléptetések (L=left, R=right)
• CLC - CF440 (clear carry flag)
• STC - CF441 (set carry flag)
• HLT - CPU leállítása hardver megszakításig (halt)
Példa:
Növeljük az akkumulátor (AX) értékét 5-tel!
Az Assembly utasítás: ADD AX,5
Gépi kódja:
Példa:
Töröljük CX-et! ("törlés" = tartalma nulla lesz)!
Az Assembly utasítás: MOV CX,0
Elegánsabb: XOR CX,CX (igazságtáblázata miatt) 4 legyen ez!
Gépi kódja:
Példa:
Adjuk össze a memória 255. bájtjától kezdődően található 6 db.

1 bájtos számot, az összeg AX-ben keletkezzen!
Az Assembly program:
XOR AX,AX ; AX és DX törlése (nullázása)
XOR DX,DX
MOV BX,255 ; BX-be az első rekesz címe
MOV DL,[BX] ; mem. tartalom betöltése DL-be
ADD AX,DX ; AX-hez hozzáadom DX-et (DL-t)
MOV BX,256 ; BX-be a második rekesz címe
MOV DL,[BX] ; újból olvasás memóriából
ADD AX,DX ; újból összeg képzése STB, STB.
Megoldás rövidebben, ciklus segítségével:

("ciklus" = egy adott programrészlet - a ciklus magja - többször
ismétlődik; a ciklusmagot tagolás miatt beljebb szokás írni)
XOR AX,AX megjegyzés (remark)
XOR DX,DX A gép átugorja.
MOV BX,255
MOV CX,6 ; ciklus számláló reg.
ismet: MOV DL,[BX] ; ciklus kezdődik
ADD AX,DX
INC BX ; köv. rekesz kijelölése
DEC CX ; számláló csökkentése
JNZ ismet ; ciklus vége, ugrás,
címke ; ha CX nem nulla
A LOOP utasítással teljesen ugyanígy működik programunk,

csak egy kicsit rövidebb:
XOR AX,AX
XOR DX,DX
MOV BX,255
MOV CX,6
ismet: MOV DL,[BX]
ADD AX,DX
INC BX
LOOP ismet ; ciklus vége, ugrás
; az "ismet" címkére,
; ha CX csökkentés után
; nem nulla
Az Assembler fordítóprogram (és utána a linker) az Assembly

forrásprogramból előállítja a gépi kódot. Fordítás közben a
címkéknél kiszámítja, hogy a JNZ (LOOP stb.) utasítás(ok)
ténylegesen hány bájtot ugorjanak előre/hátra, a gépi kód már
ezt az előjeles számot tartalmazza, nem a címkéket (ismerjük
mindegyik utasítás bájtban mért hosszát).
Azaz a címkék használata megkönnyíti az Assembly

programozást, de valójában a fordító "kényelmi szolgáltatása",
a CPU nem érti meg és a gépi kód nem tartalmazza!
Bitléptető és forgató utasítások
• SHL (shift left) - baloldalt kilépő bit CF-be kerül, jobbról 0 lép be
• SHR (shift right) - mint az SHL, csak jobbra forgat
• RCL (rotate through carry left) - körbeforgás, CF benne a körben
• RCR (rotate through carry right) - mint az RCL, csak jobbra

forgat
Felhasználása:
• a balra léptetés 2 hatványaival való szorzást jelent, a
jobbra léptetés lefelé kerekített osztást (ha a szám
páratlan, a kilépő bit miatt CF=1 lesz, így észlelhető) ;
gyorsabb, mint a szorzó/osztó utasítások!
• egy regiszter tetszőleges bitjének értékét lekérdezhetjük

a CF-be elforgatással és CF lekérdezésével
A szubrutinhívás
A szubrutin (Pascalban "eljárás" v. "függvény", azaz procedure

vagy function) egy olyan programblokk, melyet a főprogram
többször meghív. Így a program mérete csökkenthető, emiatt
nagyon gyakran használt lehetőség!
A CALL hatására a következő utasítás címe a verembe kerül
(egy PUSH művelettel, azaz SP csökken), a RET pedig a verem
tetején található számot kiveszi (POP művelettel, azaz SP nő) és
oda ugrik. (Elvileg jó, ha CALL-nál SP nő, RET-nél csökken.)
Így valósítható meg "automatikusan", hogy a szubrutin végén
található RET mindig a megfelelő helyre ugorjon vissza!
Példa: olvassunk be a billentyűzetről két bájtot és az első

bájtnak megfelelően elágazás (tankönyv 216. oldal):
Példa: tömbkezelés (tankönyv 221-223. oldal)

VII. fejezet
AZ IBM PC A GYAKORLATBAN
Nem anyag a zárthelyin, részletesen

a gyakorlatokon kerül megbeszélésre!
Az IBM PC (1981-) számítógéptípus részei
• alaplap (main borad, mother board), rajta:

- mikroprocesszor (Central Processing Unit, CPU)
- ROM (Read Only Memory), ROM-BIOS, FLASH-ROM

- RAM (Random Access Memory), statikus-dinamikus
- Gyorsítótár (cache; a CPU is tartalmazhat)
• merevlemez (hard disk, fixed disk, winchester; HDD)
• hajlékonylemez (floppy disk; FDD)
• optikai lemez (Compact Disc: CD-ROM, DVD)
• hangkártya; az alaplapon kis hangszóró (PC-Speaker)
• modem (MOdulátor-DEModulátor)
• tápegység (Power Supply), szünetmentes tápegység
(Uninterrupted Power Supply, UPS)
• CMOS RAM és akkumulátor
• egyéb kapcsolók (Power, Reset, Turbo gombok)
Be/kikapcsolási sorrend: a számítógépet kapcsoljuk be utoljára és
kapcsoljuk ki először! Ok: az esetleges áramlökés kárt okozhat.
A személyi számítógépekről
• Ma a személyi számítógépek kb. 80%-a IBM PC kompatíbilis, a

többi: Apple Macintosh.
• A PC-k legfontosabb tulajdonsága: kompatibilitás. A "felülről

kompatíbilis" és a klón (hasonmás) fogalma.
• Milyen a ma modern konfiguráció? Mikorra

fog elavulni? Hordozható számítógépek.
• A számítástechnika piac vezető vállalatai:

IBM, Intel, Microsoft (USA).
• Y2K ("Year 2000 Problem")

A hiba a régi programnyelveken írt programok forráskódjának
módosításával javítható, ami igen nehéz és sokba kerül. Nem
csak IBM PC-s probléma, sokkal inkább nagygépes!
• Legális, vagy illegális?

BSA - Business Software Alliance
• Kit engedjünk gépünk elé?

MS-DOS, Windows 3.x, 95/98 ! teljhatalom.
Windows NT, UNIX ! a gép előtt ülő tevékenységét a
rendszergazda szabályozhatja (userek és jelszavak).
• Hol a hiba?
A lefagyások oka: felhasználói program (gyakori), operációs
rendszer, hardver (ritkább), elektromágneses zavarok (ritka).
Sínek
A különféle perifériák és a CPU közötti kommunikációra

szolgál. A kártyákat az alaplapon az ún. slot-okba
csatlakoztatjuk.
• 8 bites ISA, 16 bites ISA (Industry Standard Architecture)
• MCA (Micro Channel)
• EISA (Extended ISA)
• VESA local busz
• PCI (Peripherial Component Interconnect) ! legmodernebb
Szabványos interfészek
• soros port (Aszinkron, Serial, RS-232C, COM)

Két számítógép összekötése: "null modem kábel".
• párhuzamos port (Parallel, Printer, Centronics, LPT)
• game port
• SCSI (Small Computer System Interface)
• USB (Universal Serial Bus)
Háttértárak
A háttértárak főbb jellemzői: a tárolás fizikai elve, kapacitás,

gyorsaság, élettartam, ár. A FAT tábla fogalma.
• merevlemez (BIOS által kezelhető max. méret, "ZIP drive")

• hajlékonylemez (BIOS által kez. max. méret, "A:DRIVE")
• optikai lemez (CD-ROM), DVD
• streamer
• DAT (Digital Audio Tape)
Perifériák
Fogalmak: megszakítás, NMI, standard input/output, scan kód,

RGB, pixel, video-RAM, attribútum, DAC,
interlace/non-interlace, paletta, True Color,
képernyőkímélő program, mutató eszköz, NLQ, DPI.
A számítógép indítása és az operációs rendszer betöltése

A hidegindítás és a melegindítás fogalma (Reset, Ctrl+Alt+Delete).
• A számítógép bekapcsolásakor az FFFF0h címen (ROM-BIOS)
kezdődő gépi kódú programot kezdi végrehajtani a gép (mindig!)
• Power On Self Test (POST)
• külső ROM csatlakoztatása a rendszerhez (pl. videokártyán)
• RAM teszt, a számítógép hardver adatainak kiírása a képernyőre
• operációs rendszer keresése a háttértáron és boot-olás
A keresési sorrend alapértelmezésben (default) A: C:, de ez
megváltoztatható a CMOS-Setup -ban.
Merevlemeznél: Master Boot Record (MBR) programjának
elindítása, ami elindítja a kiválasztott partíció boot programját. MS-
DOS esetén: IO.SYS, MSDOS.SYS, COMMAND.COM
("parancsértelmező"), CONFIG.SYS, AUTOEXEC.BAT fájlok.
Operációs rendszerek
• DOS (Disk Operating System): egyfeladatos - egyfelhasználós

(single user, single tasking).
• Windows: egyfelhasználós - többfeladatos (multitasking)
• UNIX: többfelhasználós - többfeladatos ( ! UNIX tantárgy)
Programnyelvek: a DOS-t Assemblyben írták, a Windows-t

Assemblyben és C-ben. Az első UNIX-ot Assemblyben, de
onnantól C-ben (pl. a Linux ingyenes és C forráskód formában
terjesztik).
MS-DOS
Azért fontos megismerni legalább az alapjait, mert

1. az elv megegyezik más op. r.-rel, csak más utasítások
2. pl. egy IBM PC telepítési feladatnál MEGKERÜLHETETLEN!
Fogalmak: prompt, kurzor, kódlap és állítása, fájl és fájlnév,

könyvtár, gyökérkönyvtár, aktuális könyvtár,
szülőkönyvtár, abszolút és relatív fájlnév,
átirányítás (<, >, >>), szűrő (|), batch fájl, elérési út
(path), külső/belső DOS parancs.
• a háttértár hibái (fizikai/logikai) és javítása (scandisk)
• lemeztöredezettség és megszüntetése (defrag)
• floppy és más meghajtók használata
• formattálás (format)
• particionálás (fdisk)
• alacsony szintű formázás (low level format)
• CMOS Setup (belépés és beállítások)
• rendszerlemez fogalma és készítése (sys)
• az operációs rendszer "védelme": az MS-DOS, Windows 3.x
és Windows 95/98 megsemmisíthető a deltree DOS
paranccsal! Védett(ebb) a Windows NT és a UNIX.
Otthon (vagy az órán) elvégezhető gyakorló feladatsor

" a tankönyv 275-317. oldalain!
Commander programok
• a DOS fájlműveleteit könnyebben megvalósító segédprg-ok

• ma is gyakran használják
• a shareware és freeware fogalma
• pl: Norton Commander, Volkov Commander, DOS Navigator,

Far Manager, Midnight Commander (Linux)
• lényege: a DOS képernyő és prompt megmarad és ugyanúgy
használható, de "előtte" két panel jeleníthető meg, amelyek a
többlet lehetőségeket biztosítják.
• a legfontosabb gyorsbillentyűket ismernünk kell! (tankönyv
320-321. oldal)
• használatával vigyázzunk, mert könnyen és gyorsan
letörölhetünk egész könyvtárakat!
• " gyakorló feladatsor a tankönyv 321-326. oldalain!
Tömörítő programok
• elterjedésének okai: kis kapacitású háttértárak; archiválás
• veszteséges/veszteségmentes tömörítés
• fajtái: röptömörítés (Double/DriveSpace, Stacker), archiválás
• az archív fájlok kiterjesztése utal a tömörítő programra: ARJ,
ZIP, RAR, LZH)
• a tömörített fájl (általában) csak tárolásra használható, újra
felhasználása előtt ki kell "csomagolni"
• (az archiváló programok) nem része az op. r.-nek, hanem
általában shareware programok
• egy-egy program milyen mértékben tömöríthető?
• a legfontosabb lehetőségeit ismernünk kell!
• Fogalom: önkicsomagoló fájl (self-extractor)
Víruskereső és -irtó programok
Fogalmak: vírus, fertőzés-terjedés-rombolás, víruskeresés és

irtás, makróvírusok, "e-mail vírusok"
Részletesebben ! Számítógép vírusok tantárgynál
A Windows
• jelenleg a legelterjedtebb op. rendszer IBM PC-n
• jellemzői: grafikus felh. felület, mutató eszköz használata,
multitasking, felülről kompatíbilis az MS-DOS -szal
• első változata: 1985. Legutolsó a Windows 98, de nemsokára jön
a Windows 2000.
• bővebben ! Operációs rendszerek (1. évf. 2. félév) és Windows NT
Az Internet
• világméretű számítógép-hálózat
• alapja katonai, elve: "nagy biztonságú összeköttetés", de mára
már annyira elterjedt, mint pl. a mobiltelefonok
• legfontosabb lehetőségei:
- e-mail
- World Wide Web (WWW)
- telnet
- egyéb, pl. RealPlayer
• Bővebben ! más tantárgyaknál!
Néhány gondolat a programozásról
• Programozási nyelvek:
- gépi kód: 0..255 közti számokból áll, a CPU érti meg
- Assembly: alacsony szintű, az ember érti meg
Fordítóprogram: assembler, szerkesztő: linker
- C nyelv: magas szintű, rendszerprogramozási nyelv
Belőle származik a C++ és a Java. A C platformfüggetlen!
- Pascal: magas szintű, könnyen elsajátítható (!!oktatás)
Belőle származik az egyik 4. generációs nyelv, a Delphi.
A C nyelv és az Assembly a Számítógép-alkalm. szakirány tantárgyai (5. félév).
• Leggyorsabb és legrövidebb program Assemblyben készíthető!
• Egy új programozási nyelv megtanulásakor az első feladat
általában a "Helló világ!" szöveg kiíratása a képernyőre.
Példa: az "A" betű kiíratása a képernyőre
Gépi kód Assembly

180, 2, 178, title A betu kiiro program
65, 205, 33, .model tiny
.code
205, 32 (8 bájt) org 100h
start:
mov ah,2
C nyelv mov dl,'A'
/* A betu kiiro */ int 21h Pascal
#include <stdio.h> int 20h
{ A betu kiiro }
int main(void) end start
program abetu;
{ printf("A"); begin
return 0; } write('A')
end.
A programkészítés lépései
(Ez egy variáció, másféle sorrend és lépések is elképzelhetők!)
• Feladat pontos megfogalmazása (input, output adatok). Ha

már itt elrontjuk, sok gondot okozhat a későbbiekben, lehet
hogy elölről kell kezdenünk az egészet!
• Feladat + tudás + egyéb igények alapján hardver (gép) és
szoftver (operációs rendszer és programozási nyelv)
kiválasztása.
• A probléma számítógépes jellegű megfogalmazása (pl.
rasztergrafika ! pontokból áll ! matematikailag egymás után
milyen számokat vegyen fel a rajzoló függvény)
• A nagy feladat részekre bontása
• Az egyes részek megírása (programozás, forrásprogram, egy

ember vagy team), tesztelés
• A részek összeillesztése
• Fordítás, a teljes program előállítása (futtatható állapot)
• Tesztelés, hibakeresés és javítás (minden menüpontot,
összes választási lehetőséget, extrém esetek,
felhasználóbiztos legyen)
• Végső szépítés (a felhasználó igénye szerint)
• Védelem beépítése (másolás, módosítás, használati
időtúllépés esetére)
• Tesztelés, hibakeresés és javítás
• Dokumentáció elkészítése (Felhasználói kézikönyv)
• Telepítés (installálás)
• Betanítás azoknak, akik használni fogják a programot
• Szervizelés, karbantartás, garancia

• Továbbfejlesztés
Bárhol probléma ! vissza egy korábbi lépéshez, szerencsétlen

esetben az 1. ponthoz!
Még egy nagyon fontos szempont: gazdasági számítások

(mennyibe kerül a fejlesztés, megéri-e fejleszteni vagy inkább a
piacon már létező terméket vásároljuk meg (!), ki fog fizetni,
piac, marketing, stb.)!
VÉGE

Eloadas

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Eloadas

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

GÁBOR DÉNES

Gábor Dénes Főiskola

A felkészülést támogató anyagok

tankönyv videofilm kézikönyv 4 évre, több tárgyhoz

Gábor Dénes Főiskola

A zárthelyik alapján megajánlott jegy szerezhető. Ha nem

Gyakorlatok: " célja az IBM PC alapszintű használata

Gábor Dénes Főiskola

(tankönyv 13-18. oldal)

Gábor Dénes Főiskola

? HOL KEZDŐDÖTT A MAI ÉRTELEMBEN VETT

Gábor Dénes Főiskola

NEUMANN JÁNOS ! 1949 EDVAC,

A fejlődés első – a 60-as évek végéig tartó – szakaszában

Gábor Dénes Főiskola

A számítástechnika gyors elterjedésének okai

Gábor Dénes Főiskola

MIÉRT OKOZOTT FORRADALMAT?

Gábor Dénes Főiskola

(tankönyv 19-62. oldal)

Gábor Dénes Főiskola

MIBEN KÜLÖNBÖZIK A SZÁMÍTÓGÉP A SZÁMOLÓGÉPTŐL?

3. lépés: Szorzás műveleti • π beolvasása a számítógépbe

4. lépés: π bebillentyűzése • az eredmény kiíratása

5. lépés: Szorzás műveleti 2. A műveletsorozat beolvasása a

Gábor Dénes Főiskola

A számológép esetében a műveleti utasításokat és adatokat

A számítógép esetében a műveletsorozatot és az adatokat is a

Gábor Dénes Főiskola

MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉPNEK?

• azt képes tárolni

Gábor Dénes Főiskola

Az emberi agy és a számítógép összehasonlítása

Gábor Dénes Főiskola

A számítógépek felépítésének és működésének Neumann János által

Gábor Dénes Főiskola

? MIÉRT ELŐNYÖS A KETTES SZÁMRENDSZER

• A kettes számrendszer két számjegyéhez (0-hoz ill. 1-hez) ugyanis

Példa: a) 1 ←→ van áram

• Áramkörök modellezhetők a matematikai logika elméletével.

Gábor Dénes Főiskola

A soros utasításvégrahajtás (control flow)

Ez azt jelenti, hogy a számítógép az utasításokat szigorúan

Gábor Dénes Főiskola

Gábor Dénes Főiskola

Gábor Dénes Főiskola

Önszerveződő és adaptív egy rendszer, ha képes arra, hogy elem-

Példa: Emberi szervezet reakciója a hőmérsékletváltozásra

Gábor Dénes Főiskola

Algoritmusnak nevezzük egy feladat megoldását eredményező véges

Ha egy algoritmust a számítógép által értelmezhető és végrehajtható

Gábor Dénes Főiskola

Gábor Dénes Főiskola

A közlemények meghatározott ideig rögzített formában is

Példa: kínai könyv, csengőhang

Gábor Dénes Főiskola

Az IBM adatfeldolgozási szótára szerint:

Az adat tények, fogalmak, eligazítások olyan formai

Az információ az adatnak tulajdonított jelentés. Az információt

Példa: személyi igazolvány

Gábor Dénes Főiskola

Az információtechnológia magába foglalja mindazon módszereket és

Gábor Dénes Főiskola