9.1. Mi a nevelés és a szakmai szocializáció?

9.2. Határozza meg a mérnöktanár szerepét az életpályára, hivatásra való nevelésben!

9.1. Mi a nevelés és a szakmai szocializáció?

Forrás: Csikósné Maczó Edit- Neveléstan- Neveléselméleti alapfogalmak prezentáció

Nevelés: segítő kapcsolat – felnőttek segítségével a gyermekek gyermeki tevékenységeik

során felnőtté válnak
 Segítségadás sikere: kitől, milyen segítséget igényelnek, fogadnak el
 Képesség a segítségre: sikeres, biztos az értékeiben, hitelesen képviseli
 Olyan szándékos és célirányos akciók összessége, amelyek az egyén fizikai, erkölcsi
és értelmi erőinek fejlesztésére irányulnak
 A nevelés alapvetően értékközvetítő folyamat

A segítség csapdái:
 segítő szindróma
 túlzott azonosulás
 tisztázatlan segítő szándék

Nevelés nem mindig céltudatos:

 Családi előzmények (önkéntelen hatások)
 Más személyek, lakóhelyi hatások
 Egyéb intézmények hatása
 Véletlenek

Fontos szempontok:
 Összhang (szülő-szülő, iskola-szülő, tanár-tanár, stb.)
 Pluralitás (nem kell egységesíteni) → választás
 Érzelmi áthatás

A nevelés funkciója:
 sokféle nevelői hatás
 gyerekek: önellátás tanulása
 legfőbb cél: „A társadalom története során megszerzett tudás, műveltség – értékek,
normák – közvetítése; a gyerekek társadalmi életre való felkészítésének segítése.”

Forrás: az előző évfolyamtól kapott tételsor

Nevelésként értelmezhetőek azok a cselekvések, amelyek által az emberek megkísérlik
valamilyen módon befolyásolni a másik ember személyiségfejlődését.

A nevelési folyamat alapja a felnőtt és felnövekvő ember között megvalósuló interakció.

A nevelés szélesebb körű értelmezésének előnye, hogy lehetővé teszi ezen sajátos
folyamatok mikroszociális szintű vizsgálatát (edző-sportoló, sportmenedzser-sportoló, szülő-
gyermek, edző-szülő stb.)

A nevelés legfontosabb feladata a szociálissá alakítás, mely során az egyén a

személyiségfejlődésén keresztül a társadalmi értékeket elsajátítja.

A nevelés alapjává a különböző normák és kulturális értékek eltérő értelmezései, a kialakult

tárgyi és szociális problémákat hordozó szituációk és konfliktusok válhatnak (neveltnek és a
nevelőnek is vannak célorientációi, igényei, szükségletei, elvárásai, melyek nem mindig
esnek egybe).

1/3
9.1. Mi a nevelés és a szakmai szocializáció?
9.2. Határozza meg a mérnöktanár szerepét az életpályára, hivatásra való nevelésben!

Szocializáció: beilleszkedés és személyiségfejlesztés

 a társadalmilag releváns értékekkel és normákkal
 az értékrendekkel,
 a viselkedési módokkal,
 a szabályokkal és a szerepekkel foglalkozik

A szocializációt kettős funkcióként értelmezhetjük:

- egyrészről az egyes embernek a társadalomba történő beilleszkedéseként,
- másrészről a személyiség kialakulásának és fejlesztéseként.

Forrás: http://www.fajltube.com/filozofia/szociologia/A-szakmai-szocializacio-fogalm82487.php

A szakmai szocializáció: Adott szakma, foglalkozás, élethivatás gyakorlásához

szükséges szakmai ismeretek, képességek, készségek és egyéb személyes tulajdonságok
elsajátításának a folyamata.

A szakmai szocializáció folyamatában négy szakaszról beszélhetünk:

01. A pályaorientáció szakasza

- az adott szakmára való ráirányulás, beállítódás kialakulásának a szakasza,
- a személyiséget ért különféle környezeti (családi, iskolai) befolyások és a saját
tapasztalatok hatására fokozatosan bontakozik ki,
- egy előzetes elképzelés alakul ki a fiatalban, amely pályaválasztásra ösztönzi,
- a pályaorientációs szakasz a pályaválasztással zárul.

02. Szakmai képzés szakasza

 a pályaválasztást követő szakmai tanulmányok,
 a tanuló előmenetelét és fejlődését egyfelől személyes adottságai és ambíciói,
másfelől a szakiskola tartalmi munkájának színvonala határozza meg,
 a szakmai tanulmányok eredményes befejezésével az egyén eljut az ún. potenciális
pályaérettség (pályaalkalmasság) szintjére,
 valószínűsíthető a szakmai gyakorlatban való eredményes helytállás, a különféle
szakmai feladatok sikeres végzésére, a szakmai problémák önálló megoldására való
alkalmasság.

03. A pályakezdés, pályára lépés szakasza

o a szakmai tevékenység során derül ki, hogy a kiképző iskolának mennyire
sikerült a jelöltet szakmailag és emberileg úgy felkészítenie, hogy az valóban
életcéljának tekintse a szakmai munkát,
o a munkahely beilleszkedést segítő, ösztönző légköre, konkrét szakmai
támogatása,
o ha a pályára lépés sikeres, kialakul a szakmai tevékenységgel kapcsolatos
pozitív érzelmi viszonyulás: a hivatásérzet, amely meghatározó tényezője a
pályán maradásnak.

04. A pályavitel szakasza:

Δ a pályakezdő már képes önállóan dolgozni,
Δ már a szakma árnyoldalaival is megismerkedett, ez a hivatásérzetét nem
gyengítette,
Δ a szakmai munka iránti vonzalma tovább mélyült és a pályához való feltétlen
ragaszkodásba: hivatásszeretetbe csapott át,
Δ a szakmához fűződő legmagasabb szintű viszonyulás: a hivatástudat, amely a
pályaalkalmasság tudatos átélését jelenti.

2/3
9.1. Mi a nevelés és a szakmai szocializáció?
9.2. Határozza meg a mérnöktanár szerepét az életpályára, hivatásra való nevelésben!
9.2. Határozza meg a mérnöktanár szerepét az életpályára, hivatásra való
nevelésben!
Forrás: http://uniduna.hu/osztott-tanari-gepeszeti-mechatonika

A mérnöktanár szerepe az életpályára, hivatásra való nevelésben:

 a műszaki vagy informatikai területen az iskolai szakoktatás során a szakképesítés
megszerzésére való felkészítés (szakközépiskolában, szakgimnáziumban, iskolai
rendszerben vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban)
 fejleszteni a tanulók tudását és tanulási képességeit
 kiválasztja és alkalmazza a megfelelő oktatási stratégiát az adott korosztálynál
 oktatja/tanítja a felnőtteket az átképzés/továbbképzés során
 elméleti szaktárgyakat tanít az OKJ képzés alapján
 a tanulókat próbálja ránevelni a kölcsönös tiszteletre és a bizalomra épülő
kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös
kialakítására, elfogadtatására
 kezeli a szakképzésben résztvevők korosztályi problémáit
 kezeli a magatartás problémákat, speciális nevelési feladatokat lát el
 tehetséggondozást végez
 segíti a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését
 megosztja a tudását a tanulókkal az általa tanított szakterület/tantárgy kapcsolatairól
 a mérnöktanár a tananyagot átláthatóvá és tanulhatóvá teszi
 a mérnöktanár fejleszti a diákok személyes kompetenciáit: pontosság,
önállóság, szabálykövetés
 felkészíti a tanulókat a jövőre, a munka világára, ráneveli őket a szakmaiságra, a
pontosságra, az önállóságra, a munkájuk iránti igényességre, a munkafegyelemre,
mások munkájának és eredményeinek a tiszteletére
 a mérnöktanár továbbfejleszti a tanuló ismeretszerzési, jegyzetelési, tananyag-
feldolgozási, tanulási munkamódszereit
 a mérnöktanár fejleszti a diákok szakmai kompetenciáját, az adott szakma
jellemző munkatevékenységeinek elvégzésére alkalmassá teszi a tanulókat
 támogatja a társas kompetenciák fejlődését: az együttműködés, a
kommunikáció és a konfliktuskezelés területein jó példákat mutat a diákoknak
(irányíthatóság, határozottság, kommunikáció, együttműködés, csapatmunka,
felelősségteljes munkavégzés, kötelességtudat)
 elősegíteni a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését
 hozzájárulni a gépészeti alapfeladatok megértéséhez
 a mérnöktanár megismerteti a tanulókat a munka világával, ezen belül a gépészeti
témakörök jellemzőivel és összefüggéseivel és a gépészeti eszközök működésével
 a tanulók felkészítése az önálló döntésekre a gépészeti témákkal kapcsolatban

A mérnöktanár felkészíti a tanulókat/diákokat/a szakképzésben részt vevőket:

 Gépészeti rajzok olvasására/értelmezésére, alkatrészrajz, szabadkézi rajz
készítésére
 Diagram olvasásra, értelmezésre, műszaki táblázatok kezelésére
 Gépipari mérőeszközök használatára
 fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használatára
 Gépi forgácsoló alapeljárások gépeinek használatára
 az alap hegesztési eljárások berendezéseinek, eszközeinek használatára
 a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára
 az önálló tanulásra, az önálló és produktív feladatmegoldásra,
 a tanulási és szakmai motiváltságuk kiaknázására, arra, hogy tudatos döntés
legyen a szakmaválasztás,
 a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályok,
magatartásformák megismerésére, betartására

3/3