You are on page 1of 4

A kábítószerek és veszélyeik

A drogfüggő „karrierje” az alkoholistának még a felét sem éri meg. Egy alkoholos
karriert 10-15 év alatt lehet befutni és akkor jut el a súlyos állapotba. A drogos 4-5 év
alatt. És ezt is csak az óvatosabbak élik meg, akik nem pusztulnak bele valamilyen
nyilvánvaló hibába, mint a túladagolás vagy a fertőzött tű.

A kábítószer neve Halálos, mérgező adag / g


Heroin 0,062
Morfin 0,3
Metadon 0,75
Hydrocodin 0,75
Kodein 0,8
Amfetamin 0,2
LSD 0,0007 !!!!!!!!!!!!!!! (= 0,7 mg !)
Cannabis 1,0

Ópium

Az ópium a mákcserje (papaverin somniferon) tejnedve. Általában a mediterrán vagy


különleges éghajlatú viszonyok között termelhető. Az ópium hét fajta mákból nyerhető ki.
Magyarországon vagy pl. Burmában termesztett mák között alapvetően a benne levő
alkaloidák százalékos aránya adja a különbséget.
Alkaloidák: morfin 10%, codein 2-3%, papáverin 1-2%
Többnyire a mákgubó kettős héja közötti résznél a gubót bemetszik még zöld állapotban. A
metszésnél kifolyik belőle a benne lévő nyers ópium, amit megszárítanak. A nyers ópiumot
vízben való főzéssel készítik elő fogyasztásra.

Megjelenése: kátrányszerű, ragadó masszától a kemény rudakig, pogácsáig


Színe: sötétbarnától a feketéig
Csomagolása: alaktól függően papír, plasztikzsák, konzerv, celofán
Fogyasztás módja: pipában elszívják, esetleg rágják, szippantják
Rövid hatás: eufórikus állapot, hallucinációk
Függőség, hosszú távú hatás: érdektelenség, impotencia, testi és szellemi függőség, romló
közérzet

Cannabis

A cannabis Közép-Ázsiából származó, de az egész világon megtalálható, ún. indiai kender


nőivarú egyedének a terméke. Ezzel a névvel foglaljuk össze mindazokat a kábítószereket,
amelyek a kenderből nyerhetők. A kender levelén és szárában egy Cannabinodies nevű
alkaloid van, amely idegrendszert zavaró hatást vált ki az embernél. A növényt más célokra
termelik Ázsiában, Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Közép-Amerikában. A cannabisból
három nagyobb kábítószerfajtát állítanak elő: marihuana, hasisgyanta és hasisolaj.
Hasisgyanta

Az indiai kender ágvégein és szárán összegyűlő gyantaszerű anyag. THC tartalom 8-30%.
Képlékeny, bármivel keverhető, vegyíthető. Európában a legáltalánosabban használt
kábítószer. Az összegyűjtött gyantát alkohollal oldják, majd szárítják és porrá zúzzák. A
széttört anyagot különböző méretű és alakú tömbökbe préselik, melyen szerepel a gyártó
„cégjelzése” is.

Megjelenése: kiszárított formában kenyér, lapocskák, rudak formájában


Színe: fekete vagy barna színű, csokoládéra hasonlít
Csomagolása: papír, viaszos papír, műanyag, vászon, általában kilós, negyed kilós
csomagokban
Fogyasztás módja: cigarettában vagy pipában önmagában vagy dohánnyal keverve elszívják.
Előfordul, hogy ételekbe keverve, teaként megfőzve fogyasztják
Rövid hatás: ugyanaz, mint a marihuanánál, hatása a THC tartalmától függ
Függőség, hosszú távú hatás: hallucinációk, visszhang effektus, koncentrációs zavarok,
nagyon erős pszihikai függőség, hormonzavarok (elvetélés, impotencia), látás és
légzészavarok, degradáció,, szellemi leépülés, érdektelenség, apátia, emlékezetkiesés.

Marihuana

Az indiai kender összemorzsolt és szárított levele, ill. a növény felső szára, levele és magja
szárított és darabolt része. THC tartalom 2-8%

Megjelenése: dohányszerű vagy teához hasonló növényi zúzalék


Színe: friss állapotban zöld, szárítás után barna.
Csomagolása: kiskereskedelemben cigarettában vagy kisméretű papírcsomagolásban
Fogyasztás módja: cigarettával keverve vagy pipában elszíva, ill. teaként megfőzve isszák
Rövid távú hatás: tér- és időbeli keveredést okoz, erős hangulatváltozásokat, hallucinációt,
látási zavarokat idéz elő
Függőség, hosszú távú hatás: tartós depressziós állapot, fiataloknál növekedési zavar,
elősegíti a keményebb drogokra való áttérést

Heroin

Először 1874-ben szintetizálták morfiumból. Kezdetben asztmás betegeknek köhögés ellen


gyógyszerként adták. 1898-tól Németországban kezdték el gyártani, de már 1918-ban
kábítószerként tartották nyílván. Maga a szó hősiességet jelent.

Megjelenése: púderszerű portól a kristályokig terjed vagy cukorszerű és parafaforgácshoz


hasonló. Illata erősen hasonlít az ecethez vagy a szőlőhöz.
Szín: „barna cukor” (barna, rózsaszín, szürke, világoskék), kapható fehér és bézs változata is
Csomagolása: nejlonzacskóban, alufóliában vagy különleges hajtogatott papírban
Fogyasztás módja: elsősorban injekcióként vénásan beadva, inhalálva, szippantással
Rövid távú hatás: gyönyörérzet, tökéletes állapot, lebegés, repülés, eufórikus állapot
Függőség, hosszú távú hatás: depresszió a hatásszünetben, légzési zavarok, szívműködés
lassul, AIDS és májgyulladás veszély, immunhiány. Túladagoláskor kóma vagy halál.
LSD

Először egy szerzetes találta meg az LSD hatóanyagát 1777-ben. Ekkor azonban még nem
volt jelentősége. 1938-ban Dr Hoffmann egy gombafajtából kivonta az LSD 25-t. Fénykorát
valójában Timoty Leary, a Harvard egyetemen dolgozó professzor tevékenysége folytán érte
le. Első használói az amerikai hippi mozgalom fiataljai voltak, akik a „tudatkiszélesítő
tulajdonságai” miatt kedvelték meg. Bár eredete természetes alapanyagú, ma már teljesen
szintetikus úton állítják elő.

Megjelenése: eredeti anyag szagtalan por, ma már bélyegen, tablettában, oldatban, cukorban
oldva hozzák forgalomba
Színe: az eredeti por fehér, de a forgalomban rejtettsége miatt nem meghatározható
Csomagolása: matrica, bélyeg, nyalóka, zacskós cukornak álcázva
Felhasználása: hordozókon keresztül nyelvre téve, szájon át
Rövid távú hatás: három szakaszból áll (8-12 óra)
1. szakasz az „elindulás”: orrfolyás, fázás, hányinger, hidegrázás, pupilla kitágul.
2. szakasz az „utazás”: színkavalkád, távolságtorzulás, vizuális zavarok (kb. 5-8 órán
keresztül)
3. szakasz a „megérkezés”: normális állapot visszatérése, fáradtság, idegi kimerültség
Függőség, hosszú távú hatás: az LSD molekula beépül az agyba, emlékezetkiesés,
májbetegségek, fokozott hallucinációk, rémlátomások

Kokain

A kokacserjét ősidők óta Dél-Amerikában az Andok hegység lábánál termesztik. Azóta már
kultúrnövényként előfordul JÁVA, Szumátra, Ceylon-szigetén és Kelet-Afrikában. A cserje
500-1800 méter magasságban él csak meg 18-25 ˚C közötti hőmérsékleten. A kokaint ennek a
cserjének a leveléből állította elő először 1860-ban egy Nieman nevű bécsi gyógyszerész. (Az
őslakosság régen és jelenleg is elsősorban a cserje levelét fogyasztva élvezte.)
Kezdetben helyi érzéstelenítésre használták. A kábítószert titkos laboratóriumban állítják elő.
1985 óta a kokaint szódabikarbóna vagy ammónia tartalmú vegyület hozzáadásával pipában
való szívásra is alkalmassá tették. Ez lett a CRACK.

Megjelenése: hószerű, kristályos anyagtól a kőzúzalék állapotig


Színe: fehértől a világosbarnáig (a tisztaságtól függően)
Csomagolása: saválló gumiban, műanyag zacskóban, alufóliában
Fogyasztási módja: szippantással, inhalálva belélegzik, dohányozva (gyakran speciális
pipában), injekciózva (ilyenkor ópiumszármazékkal keverik)
Rövid távú hatás: kitolja a fáradtságküszöböt, eufória, önbizalom megnő, kellemes érzetek,
fizikai és szellemi kapacitás nő
Függőség, hosszú távú hatás: önkontroll elvesztése, állandó nyugtalan állapot, vérnyomás
nő, orrcsepegés, perforálódik az orrsövény, magzatkárosító hatású, üldözési mánia,
izzadás, testhőmérséklet nő, rövid idő alatt erős pszichikai függőség
Morfin

1805-ben Adam Sertürner német vegyész volt az, aki először kivonta a morfiumot a
ópiumból. A morfin az ópium egyik alkaloidja. A XIX. Század második felében használták
először terápiás kezelőgyógyszerként, valamint eseti fájdalomcsillapítóként. Jelenleg csak
kábítószerként használják szűk társadalmi körben.

Megjelenése: a púderszerű portól a tört mészkőhöz hasonló állagig


Színe: fehér, bézs és világosbarna
Csomagolása: por, tabletta és ampullában, műanyag zacskóban, celofánba tekerve nefvesség
ellen védve
Fogyasztás módja: szájon át lenyelik, vagy oldott állapotban beinjekciózzák. Előfordul orron
át való felszippantással is.
Rövid távú hatás: kábultság, passzivitás, kellemes érzetek, pupilla tágulás
Függőség, hosszú távú hatás: légzési és szívpanaszok, fizikai és pszichikai függőség,
fogyás. Túladagolás: halál

Amfetaminok

Ezt a mesterségesen kialakított kábítószert 1910-ben találták fel. 1930-tól használják az


orvostudományban az ún. „álomkor” ellen.
A II. világháború alatt a hadsereg és az ipar a legnagyobb felhasználója volt a stimuláló hatása
miatt. Felismerték a hatását és hamarosan kábítószerként is használták.
Az ezt szedő embereket Amerikában csak „a sebesség őrültjeinek” hívják, agresszív és
túlhajszolt életmódjuk miatt.

Készítményei: Maxiton, Bensedrin, Tonedron, Methedrin stb.


Színe: fehér vagy bézs színű por, tabletta és folyadék formában
Csomagolása: különlegesen hajtogatott papír, alufólia, plasztik zacskó.
Fogyasztás módja: gőzét belélegzik, oldatát injektálják, a tablettát lenyelik
Rövid távú hatás: fokozott fizikai és pszichikai képességek, szellemi izgalom, eufórikus
állapot, túlzott szexuális aktivitás
Függőség, hosszú távú hatás: a szer elsősorban az agyra hat, s csak másodsorban okoz
fizikai károkat. Félelem, nyugtalanság, üldözési mánia, izzadás, látási zavarok, stb. Az
erős tolerancia és a pszichikai függőség befolyásolja a cselekedeteket és az
ítélőképességet.

You might also like