Rajzelemzés lépésrıl-lépésre

Esettanulmány

Készítette: Horváth Klára

2012. május

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 1/12

 I. Bevezetı

Intézményünkben 2001 óta Hárdi István dinamikus rajzvizsgálati módszerét használjuk.

„A diagnosztikus pszichiátriára épülı dinamikus rajzvizsgálat a rajzok grafikus
változásaival foglalkozik, amelyek klinikai állapotváltozáshoz kapcsolódnak. A
rajzsorozatok idıi szempontokat (keresztmetszeti és longitudinális vizsgálat) adnak az
akut és krónikus állapotok értékeléséhez.”1
Lakóinkkal minden félévben felvesszük a rajzvizsgálatot, de kiértékelésükre nem kerül
sor. Látjuk a rajzokban bekövetkezı változásokat, de értékelni ezeket már nem tudjuk,
mivel kompetenciánk erre nem terjed ki. Egymás között viszont gyakori téma, hogy mit
jelent a sérült ember rajza? Milyen információkat szerezhetünk belılük, pedagógiai
szempontból miként lehetne használni? Miért rajzolt másként, mint korábban? Mi
változott meg az elızı félévhez képest?
A rajzok megértéséhez, elemzéséhez és a rajzvizsgálat elvégzéséhez jelenleg létezik
segítség, amelyet elsısorban továbbképzések formájában sajátíthatunk el. Vass Zoltán
neve garancia arra, hogy az ı tanfolyamain, valami nagyszerő tárul elénk. A rajzokon
keresztül megérthetjük önmagunkat és természetesen a rajzot és a rajzolót is. Igen, ez
egy kétirányú dolog, hiszen az alapja az önismeret.
Visszatérve lakóink rajzaihoz. Az emberrajzoltatás közben gyakran tapasztaltam, hogy
magához a feladathoz unottan állnak, sietnek, túl akarnak esni rajta. Mondhatnám azt is,
hogy lakóink elvesztették a rajzolás iránti érdeklıdésüket, de ez nem így van. Azért nem,
mert „csak” az emberrajzolás nem jelent számukra izgalmat, örömöt. Mihelyt lehet mást
is rajzolni a lapra (házat, fát, virágot, élményt), vagy színeket használni megjelenik az
izgatottság, nem akar túl lenni rajta 1 percen belül, dolgozni akar a rajzán, büszke lesz
rá, örömét leli a tevékenységben.
A fent említett tanfolyamon megtanultam, hogy a rajzok beszédesek, benne van a rajzoló
egész személyisége. Rajzot elemezni nem könnyő, olyan, mintha egy idegen nyelvet
tanulna az ember. Hiszen nincsenek általános dolgok, mindent kontextusba kell helyezni.
Egy-egy rajzi tulajdonságot összefüggésében kell nézni, mert ennek ellenkezıje súlyos
tévedésekhez vezet.
A továbbiakban egyik lakónk rajzait elemzem a tanfolyamon elsajátított hétlépéses
képelemzési módszerrel. A végén pedig a kép „esszenciája”, pszichológiai
2
jelentéstartalmának megfogalmazása történik.

1
Vass Zoltán (2011) A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és módszer-, L’Harmattan kiadó
Budapest (121. old.)
2
Vass Zoltán (2011)A hétlépéses képelemzési módszer (SSCA), Flaccus kiadó, Budapest

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 2/12

 II. vizsgált személy alapvetı adatai

Kód: R.T.
neme: nı
életkor:42
kezesség: jobb
Diagnózisok: F 2500 Skizoafektív zavar mánia
F 3210 Közepes depressziós epizód
F 7190 Közepes mentális retardáció
Gyógyszerek: Risponse 4 ml 3X1
Fluoxetin 20 mg 3X1
Iskolázottság: foglalkoztató iskola 8 csoport

III. Részletes anamnézis:

A vizsgált személlyel történı kapcsolatfelvétel: Pár nap eltéréssel, mindketten egy idıben
kerültük az intézményhez (1995. november). Ennek ellenére csupán az elmúlt fél évben lett
személyesebb a kapcsolatunk. Gyógypedagógusként egyéni fejlesztı foglalkozást tartok
neki heti 1x 30 percben. Az anamnézis elkészítésében iratanyagát használtam fel, illetve ıt
meséltettem. Pszichiáter szakorvossal nem konzultáltam, hiszen nem részesül állandó
kontrollkezelésben.

Jelen állapot:
R.T. a község központjában lévı családi házban él huszad magával. Az intézményben
állandó, egészségügyi végzettséggel rendelkezı személyzet gondoskodik a lakók életérıl.
A vizsgált személy mozgása összerendezett. Alacsony, túlsúlyos. Vizsgálati szituációba
könnyen beilleszkedik. Személyi adataival tisztában van. Térben és idıben orientált.
Beszéde alakilag sérült, tartalmilag összetett mondatokból áll. A hallott szöveget visszaadja.
A betőket felismeri, de azokat összeolvasni, leírni már nem tudja, másolásnál is sok hibát
vét. Kézügyessége megfelelı, igényszint vizsgálatban a várható teljesítményét elıre,
reálisan megítéli (8,6). Figyelme leköthetı, kooperábilis. Önkiszolgálási feladatokat jól
elvégzi. Cselekvıképességet korlátozó gondnokság alatt áll. Szociális foglalkoztatáson belül
fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásban vesz részt, napi 4 órás munkát végez az intézmény
területén lévı foglalkozató helyiségben.

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 3/12

A pedagógiai véleményében szereplı adatai szerint 17 hónapos korban került
csecsemıotthonba életveszély miatt /alultápláltság, elhanyagoltság/. 4 éves korában lett
szobatiszta, beszédfejlıdése is megkésett. Familiáris terheltséget feltételeznek.
A vizsgált személy elmondása szerint nagykorúvá válásáig 3 alkalommal élt nevelıszülıknél,
de mindig visszakerült az intézetbe. A nevelıszülıknek vele hasonló korú gyerekeik voltak,
visszaemlékezni nem tud rájuk.
„Szemtelen és pimasz voltam. Elvittem dolgokat, amiket nem kellett volna. Jó tanuló voltam,
az olvasás és az írás nehezen ment, matekból jó voltam”.
Édes szülei T. nagykorúvá válása elıtt kérelmezték a családba történı visszahelyezését. Az
akkori iratanyag szerint az alábbi indokkal utasították el a kérelmet:
„… család 2 kiskorú gyermekkel él az egy szoba, konyhás lakásban. A lakás rendkívül
elhanyagolt, rendetlen. …..A két kiskorú gyermek Kisegítı Iskola tanulója. A gyermekek
gondozatlanok, a tisztasággal a családban mindig is gond volt…. A szülık leszázalékolt
nyugdíjasok, de az apa gyakran vállal munkát így anyagi gondjaik nincsenek. A szülık
rendkívül primitív emberek, így nem alkalmasak arra, hogy gyermekeik iskolai munkáját
segítsék. …..”
A szülık T.-n kívül másik leánygyermekük állami gondoskodását is szerették volna
megszüntetni, elsısorban az életkoruk miatt. Az elıadó ezt a lakáskörülmények és a szülık
életvitele miatt nem látta lehetségesnek. Ez alapján T. foglalkoztató otthoni elhelyezését
indították el.
T-vel folytatott beszélgetésbıl megtudom, hogy kilencen voltak testvérek. A testvéreinek a
neveit nem tudja. Nem tudja azt sem, hogy ı hányadik gyermek. Ez az iratanyagában sem
szerepel. Szerinte a „húgom középsı nıvére vagyok”. Lepsényben volt intézetben.
Velencére és Martonvásárra járt iskolába, valamint hétvégenként hazajárt. Szerinte csak ı
egyedül volt intézetben, mégpedig „betegségem miatt, epilepsziás voltam”. Ez a diagnózis a
kortörténetében nem szerepel.
Iskolázottság: 3 év kisegítı iskolai tanulmány után került át a foglalkoztató iskolába. Fejét
többször mőtötték, nagyothalló, de nem szorul hallókészülékre.
18 évesen kerül a dunakeszi Foglalkoztató Intézetbe. 24 éves korától él a Fıvárosi
Önkormányzat Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthonában. Saját kérésére került át, mert
„szerelmes voltam egy itteni fiúba.”
Családjával jelenleg nincs kapcsolata. Szüleit 18 éves korában látta utoljára. Két
leánytestvérével van rendszertelen levelezı kapcsolatban.
Amilyennek most látja magát: „Kedves vagyok és adakozó. Jó szívem van, mindenkinek
adnék mindent. Ha valami nem tetszik, akkor morgok. Megmondom, hogy hagyjon békén
most. Néha kiabálok. Zavar, ha nem hagynak békén, mert nem tudok gondolkodni. Nagyon
nem szeretem, ha szidnak valakimet”

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 4/12

Elégedett: „hát semmivel……a munkával elégedett vagyok.”
Változtatna: végleg hazamennék a testvéremhez.
Három kívánság:
1. Végleg hazamenni („De ehhez papír kell a gondnoktól. Meg nem engednének”)
2. Anya tartsa velem a kapcsolatot („Anya nem tud írni, csak a testvérem ír, de ritkán)
3. Jó akarok lenni. ( „Szeretném, hogy az igazgató néni megbocsájtson, mert sok hibát
követtem el.”)

IV. Aktuálgenezis

A rajzvizsgálatok egyéni fejlesztı foglalkozások keretében történtek. R.T. három alkalommal

rajzolt, és egy alkalommal az életérıl beszélgettünk.
A vizsgálat elején beszéltem neki arról, hogy miért kellenek nekem a rajzai. Minden
találkozásunkkor megkérdezte, hogy mikor fogom használni a rajzait. Az elsı alkalommal
lelkesen rajzolt (ház, fa, állat), másnap visszajött és rajzolta az embert, majd jóval késıbb a
szabadrajzát készítette el.
Az elsı alkalommal kiegyensúlyozott volt és nyugodt. A rajzairól mosolyogva beszélt, és
történetet is mondott, érdekelte, hogy miért is kérdezek tıle annyit. Elmondható, hogy
készséges volt. Rajzolás közben (házat, fát és állatot) meg-meg állt és az ıt aktuálisan
foglalkoztató témával kapcsolatban próbált beszélgetést kezdeményezni. Érdekelte, hogy az
intézményvezetı megdicséri-e ıt, ha rajzol, de fıként a zsebpénzfizetés és az ehhez
szorosan kapcsolódó intézményi kilépés (vásárlás) foglalkoztatja.
Másnap ismét jött, pedig nem kértem. Nem tudtam teljes mértékben ráfigyelni, de ı rajzolni
szeretett volna, ezért adtam neki lapot, és instrukciót (emberrajzot készít). A rajzolás végét
szintén megzavarták, bejöttek a terembe, elmaradt a rajzról történı beszélgetés. R.T. annyit
mondott távozásnál, hogy királynıt rajzolt, 30 éves. „Elveszett, nincs férje, elvált”. A
következı héten nem találkoztunk.
Utolsó rajzát (szabadrajzát) az emberrajzához képest 3 héttel készítette el. Rossz
lelkiállapotban volt, bizonytalanság, habozás, szorongás érzıdik viselkedésén. Konfliktusba
került egyik lakótársával és ezzel egy idıben láncreakcióként gondozóival. Szerettem volna
többet tudni a konfliktusról, de elbagatellizálta. Nem osztotta meg velem, amit gondolt. A
rajzát minden kommentár nélkül készítette el, az instrukciót követıen sietve, kapkodva
rajzolt. A rajz végén elszaladt, nem engedte, hogy kikérdezzem.
Ezt követı héten sikerült vele beszélgetnem, az élettörténetét mondta el nekem. Sietett,
nézte az órát, „már csak 5 perc van vissza”. Ekkor a szabadrajzáról ennyit mond: „Van rajta,
állat, fa, virág. Szomorkodik, mert társtalan nyuszika. Ez lány, cicijei vannak. A fa árva és a
virág szomorkodik, mert nem kapott vizet.”

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 5/12

 V. Rajzok fenomenológiai leírása:

Házrajz:

• A lapot állítva helyezi el

• 3 citromsárga kitárt ablak, rácsokkal
• 2 db kék ajtó
• 1 db. fehér szellızılyuk a tetın
• 1 db. zöld kémény, pár szálló füsttel
• narancssárga tetı
• kontúrvonal ceruza

1. ábra: R.T. Házrajza

Farajz:

• barna törzs és ágak

• zöld lomb
• kontúrvonal ceruza

1. ábra: R.T. farajz

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 6/12

 Állatrajz:

• a lapot állítva helyezi el

• A fejen 2 db fül, 2 db szem
• A száj és a szemek egy vonallal
elválasztva
• A száj nyitott
• A testen foltok
• A test hátsó része lemarad a lapról
• A 4 lábat, a végtagokat lehagyja a
lap szélénél

3. ábra: R.T. állatrajza

Emberrajz:

• állított lap
• hosszú haj, fejtetın korona
• arcon: a pontként ábrázolt szemek
fölött egy – egy vonallal rajzolt
szemöldök, hegyes orr, az arc
mindkét oldalán a többször átrajzolt
száj fölött satírozott körök.
• Fejbıl kiinduló ruha 4 gombbal
• A bal oldali kar a hajból indul, a ruha
mögött eltőnik, majd a ruha alján
ismét megjelenik. A kézfej és a kar
között egy vonal van.
• A jobb oldali kar a törzsbıl indul és
sziromszerő kézfejjel végzıdik.
• A szoknya belsejében fentrıl lefelé
haladó 2 vonal látható
• balra nézı lábak, a jobb oldali lábon
egy vonallal több van
• A lábfejek lekerekített

2. ábra:R.T. emberrajza

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 7/12

5. ábra: R.T. szabadrajza

Szabadrajz:

• fektetett papírlap
• bal szélén virág: közepén ovális forma körberajzolva hullámos vonallal, a száron két
levél. A virág nem érintkezik a lap aljával, viszont a bal oldalával igen.
• jobb szélén bokor vagy fa: a törzs 3 vonallal van rajzolva, ebbıl két vonal a lap aljáról
indul. A lomb széle kinyúlik a lap jobb oldalára.
• középen egy állat: 2 db fül, a bal oldali fülön belül vonalak. A bal szem körül még egy
ovális látható, a jobb szem jobb oldalán egy vonal. A szemek között hegyes orr, az
orr alatt vonalak. A fej hegyes vonallal elválasztva a nyaktól.
• a testen vonalak és „foltok”. A test végén „az az állat farka”
• A lábak testbıl indulnak 6 vonal, melyek a lap alján végzıdnek.

VI. A rajzok intuitív elemzése

• Az öt legfontosabb jellemzı.
Farajz: élı, színes, szimmetrikus, szabálykövetı
Házrajz: színes, gyerekes, lakott, otthonos, vidám, bizakodó
Állatrajz: gyerekes, kidolgozatlan, tervezetlen, bizonytalan, barátságos
Emberrajz: kíváncsi, elfogadó, várakozó, bizonytalan
Szabadrajz: gyerekes, kapkodó, nyugtalan, féktelen, indulatos

• spontán figyelmi fókusz

Farajz: a faágak a központban
Házrajz: az egész ház
Állatrajz: az „ızike” bal szeme
Emberrajz: arc
Szabadrajz: az állat bal oldali szeme

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 8/12

 • motoros empátia:
Farajz: Lendület, gyorsaság, a lombnál bizonytalanság. A radírozás igénye.
Kiradírozza a spirált és jobbra dılı faágakat rajzol a helyére. Elvárásoknak való
megfelelés. Kapkodást érzek.
Házrajz: Egyszerő, gyors, hosszú megszakítatlan mozdulatok. A ház alapzatánál és a
tetınél húzza meg ismét a vonalat. Színezés igénye. Egyenetlen színezés.

Állatrajz: Óvatosan megrajzolt vonalú az „ızike” feje és nyaka, ezt erıteljesebb

vonallal átrajzolja, a nyakrészét szintén. Az állat teste gyengébb nyomatékú. A bal
szeme erısebb nyomatékkal készült.

Emberrajz: Szépet akar rajzolni. A fejet könnyedén rajzolta, a testnél már

bizonytalanabb, figyelme felületesebb.

Szabadrajz: Koncentráció gyengesége, szétesettség érzése és magas feszültségi

szintet lehet érezni.

• kinesztetikus empátia
Erıs fa, melynek enyhén jobbra dılnek az ágai.
Az állatrajzban az „ızike” barátságos, szeretetéhes, védtelen.
Az emberrajz „királynıje” kíváncsian néz rám, széttárja a karját, kicsit púposan áll. A
nyakát behúzza, a hasát kinyomja. A testsúly a jobb oldali lábon van.
A szabadrajz állatának a szemei összeakadva, szétesett, zavarodott állat.

• a rajz vizualizálása
A fa távol van és egyedül áll egy kert közepén.
Szép kis ház, melynek ablakai nagyok, az ajtók kicsik. Jó meleg és világos van
odabent, de távol van.
Egészen közel érzem az „ızikét” magamhoz, mosolyog és megbízik bennem. Beszél
hozzám.
A „királynı” bizonytalan kíváncsi és érdeklıdı, gyenge énerı.
A szabadrajzban fájának és virágának mérete közel azonos az állat méretével.
Mindegyik egyszerre van jelen.

• empátiás kérdezés
A képek színvonala folyamatosan romlik, befolyásolják a személy pillanatnyi
érzelmei, hangulata. A rajzok empátiás minısége tehetetlenséget, önbizalomhiányt,
a teljesítıképesség gyengeségét és a feszültség kezelésének elégtelenségét
mutatják.

• egymondatos leírás
Farajz: Nagy, szerethetı fa.
Házrajz: Színes, távoli ház, ahová egyszer jó lesz megérkezni.
Állatrajz: Védtelen állat
Emberrajz: Kedves királynı, aki nem ura testének, és önmagának.
Szabadrajz: A rajzban szereplı állat zavarodott, bizonytalan abban ki ı, és hol van.

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 9/12

 VII. A rajzok globális elemzése

• A négy képi alaptulajdonság (forma, mozgáshangsúlyos, térhasználat, színhasználat)

Farajz: A rajzolás izgalommal töltötte el, ettıl mozgásképe is izgatottá, bizonytalanná
(radírozás) és kapkodóvá vált. Formaképe egyértelmő és jól sikerült. A térkihasználás
szempontjából a lap felsı régiójában terjengıs.

Házrajz: Gyors, könnyed és vidám a rajz mozgásképe, melyhez bizonytalan

formaérzék és infantilizmus kapcsolódik. A teret nem használja ki, beszőkíti azzal,
hogy a lapot állítva teszi maga elé.

Állat: Mozgásképére tervezettség mégis irányítatlanság és a befejezésnél

átgondolatlanság jellemzı. Formaképe szegényes és differenciálatlan. A teret nem
tudja kihasználni, diszharmonikus, a helyhez képest nem megfelelı. A lap jobb
oldalán és alul is átlépi a lap határait.

Emberrajz: A „királynı”-je mozgásszegény, erıtlen, lanyha. Formaképe infantilis,

ügyetlen. Térkihasználása magasba rajzol, nem egyenletes.

Szabadrajz: Mozgásképére hebehurgyaság, kapkodás, kidolgozatlanság jellemzı. A

formák kidolgozatlanok, széthullóak, személytelenek és szegényesek. A tér kaotikus,
szétesı, teret terjengısen használja.

• érzelmi hangulati tónus:

Farajz, ember és ház meleg érzelmi hangulati tónusban készült. Az állat játékos és
vidám érzelmi hangulati tónusban. Szabadrajza esetében nehezen érthetı, zavaros
egészleges összkép jellemzi.

• egyéni ábrázolási stílus:

A fa realisztikus stílusban készült. A többi rajz infantilis stílusú.

• Integráció, harmónia, spontaneitás:

A rajzok sablonosak, sztereotipek. Gyorsan odavetettek. Egyszerőség, gyerekes
kifejezésmód jellemzi a rajzokat.

• személyiségszintek: Kettıs vonalú séma, c rajzi személyiségszint jellemzı az

emberrajzra.

VIII. Feltőnı, szokatlan jegyek mintázatainak elemzése

• enaktív elemzés:
A vonalak kapkodóak, rövid rajzolási idıvel készült rajzok, differenciálatlanok a
formák. A szokásos, a felismeréshez szükséges vonalakat tartalmazzák. Egyforma
nyomáserısségő vonalak, hangsúlyozásokat nem tartalmaznak.
Infantilis arányok. A fa-, ház-, emberrajzok a lapon magasan fekszenek. A lap határait
átlépi a jobb illetve az alsó régiójában az állat- és szabadrajzokon.

• ikonikus elemzés:

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 10/12

 Az állat- és szabadrajzban megjelenı figura transzformált, a valóságtól eltérıen
jelenik meg. A farajzban lévı fa a javítást követıen realisztikussá vált. Az emberrajz
királynıje, és a házrajz felismerhetı, de valóságkövetése az infantilis stílusa miatt
ellentmondásos.

• formai elemzés: A rajzokban az infantilis, gyermekded motívumok vannak túlsúlyban.

Kevés részletet tartalmazó rajzok, melyek differenciálatlanok. Csak a legegyszerőbb
elemeket tartalmazzák.

• tartalmi elemzés
Házrajz: A ház kéményének füstje a gondoskodás utáni vágyat mutatja, kifejezi a
családi otthon iránti vágyat, amelyet valójában soha sem tapasztalt meg, csak
elképzelései vannak róla. A ház hátsó ajtaja a ház körülbelül negyedét eléri.
Farajz: Fontos megjegyezni, hogy ennél az egy rajznál használt radírt, amellyel az
eredeti rajzát szokványossá tette. A rajzoló attól látta élınek a fát, hogy gyökere van,
de ezt valójában nem rajzolta rá a rajzára.
Emberrajz: A hiányzó nyak, valamint a karok eltérı hossza bizonytalanná teszi a
testtartást és tehetetlenné a figurát.
Állatrajz: az állat szája el van választva a szemektıl, hiányzik az orr, utalhat az
önérvényesítés akadályára.
Szabadrajz: Az állat differenciálatlansága a belsı feszültségre, érzelmi labilitásra utal.

• kommunikációs elemzés
Rajzolás közben beszélgetni próbál, szeretne megfelelni a vizsgálatvezetınek.
Rajzairól az alábbiakat jegyzi meg:
Farajz: „Diófa, 4 ½ éves. Élı fa, mert van gyökere. Bokor mellett áll. Természetes.
Férfias fa, balra nézne. Egyedül van a világban. Senkije nincs, egyedüli fa.
Állatrajz: „Erdıben van. Magányos, szeretne szabad lenni, mert rabságban van.
Vadász tarja fogva. Férfi a vadász, szeretné megölni. Hagyja magát megölni.
Szomorú sorsa van az ızikének. Nem mosolyog. Fél a vadásztól. Szelíd és
szerethetı.”
Házrajz: „Reggel van és tavasz. Saját házam, én lakok benne, egy kis tanyán.
Családommal élek benne, 9 tagú a család: nagyszülık, anya, apa, testvérek. A
házon azért van 2 ajtó, hogy be tudjanak menni. Kétszintes és egy belsı ajtón lehet
felmenni. ha tehetném, akkor én takarítanék, fıznék benne. Messzi távoli ház.
Szénnel főtik a házat. Barátságos, jó hangulatú, jó hazatérni.”

IX. összegzés

A vizsgált személy gyermekkora óta intézményben él, cselekvıképességet korlátozó

gondnokság alatt áll. Jelenleg is értelmi fogyatékosokat ellátó bentlakásos intézményben
él.
A rajzokból az alábbiak állapíthatóak meg alacsony önértékelés, megfelelni vágyással.
Konfliktusait nem tudja hatékonyan kezelni, azok bizonytalanná teszik. Agresszióját
kiszámíthatatlan módon kezeli, érzelemvezérelt viselkedés, szorongás és felületesség

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 11/12

 jelenik meg belsı nyugtalanságkor. A kliens arousalszintje a vizsgálati idıszakban
megemelkedett, érzelmi feszültség jeleit mutatta. Ez hatással volt motivációjára,
figyelmére, teljesítményére.
Nem kötıdik sehova. A fa- és a házrajz ideális, ami és ahol szeretne lenni. A diófa, amit
az unokáinknak ültetünk, stabilitás utáni igényt jelez. A házhoz tartozik, ahová vágyik. Az
ızike pillanatnyi lelki állapotát mutatja, így érzi magát most. Magányosan, korlátozva.
Olyan személy, aki nem ura önmagának, mások irányítják. Szeretne megfelelni a
környezetének. Ha ez nem sikerül szorongóvá, befelé fordulóvá válik. Érzelmeit nehezen
tudja uralni, olykor verbálisan agresszívé válik. Bizonytalan, szeretetéhes és függı
személyiség.
Esszencia: „Az intézmény szabta korlátok, szabályok megfojtanak, bizonytalanná
tesznek. Szeretném, ha gondoskodnának rólam. Tehetetlen vagyok, ettıl vagyok
ingerült, agresszív.”

X. Felhasznált irodalom

1. Vass Z. (2006). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai – Projekció, kifejezés,

mintázatok, Flaccus Kiadó, Budapest
2. Vass Z. (2011). A hétlépéses képelemzési módszer, Flaccus Kiadó, Budapest
3. Vass Zoltán (2011) A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és
módszer-, L’Harmattan kiadó Budapest

Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 12/12