Magyar irodalom érettségi tételek

Jókai Mór (1825-1904)

I.Élete:
 Született: 1825. febr. 8., Révkomárom (anyakönyv: Jókay Móric → Jókai: 1848. márc. 15.)
 Család:
 Apja: Jókay József (elszegényedett nemes, ügyvéd)
 Anyja: Pulay Mária
 legkisebb (5.) gyermek
 reformátusok
 „csodagyerek”: festett, rajzolt, verseket írt, 10 évesen tanult meg németül (Pozsony)
→ nagyon művelt
 édesapja halála – középiskolás korában (1837) → gyámja: Vály Ferenc (komáromi
tanár): külön tanította, magánórak
 Iskolái:
 Komárom: elemi + gimnázium
 1835-37: Pozsony → Komárom
 1841-42: Pápai református gimnázium – érettségi + Petőfi barátsága (önképző kör)
 1842-44: Kecskemét
 jogot tanul
 fiatalon már ír: A zsidó fiú (tragédia, MTA pályázatára) → dicsérettel minősítik
 1846: Pest – ügyvédi oklevél + joggyakorlat
 Hétköznapok (első regénye) → siker
 1848-49-es forradalom és szabadságharc:
 1846: Tízek Társaságának tagja
 1847: Életképek c. lap – szerkesztő Petőfivel (cél: műveik megjelentetése cenzúra nélkül)
 1848. márc. 15. :
 események egyik főszereplője
 12 pont megfogalmazója
 követeléseik felolvasása több alkalommal
 Első házassága:
 1848. márc. 15.: Bánk Bán (Nemzeti Színház) – Laborfalvi Róza (Gertrudis)
 előadás – kudarc, tüntetők lecsillapítása → nemzetiszín kokárda Jókai mellére (Róza)
 1848. aug. 29.: házasságkötés
 édesanyja: kitagadta Jókait, Petőfi: megszakította vele a barátságot
 oka: Róza + Lendvay Márton (színész) → törvénytelen gyermek (Róza – intézet)
 Forradalom bukása, azt követő évek:
  ’49 elejéig: Kossuth és a kormány kísérése (bejárta Mo.-ot)
 bujdosás (forr. bukása után) → Egy bujdosó naplója (1850)
 1850-től: publikál – álnév: Sajó (az olvasók hamar rájöttek)
 Róza: kapitulációs levél szerzése → hazatértek
 Epikus művészete kibontakozik:
 Erdély aranykora (1851)
 A fehér rózsa (1854)
 Török világ Magyarországon (1853)
 Janicsárok végnapjai (1854)
 újságírás – újságalapítási próbálkozás (Üstökös)
 1863: Hon c. lap elindítása (Balközép Párt politikai lapja) → gazdaság (újságírás + Róza
jövedelme)
 1867-75: ellenzéki képviselő a parlamentben
 1871: Balatonfüred - Jókai villa
 írói pályája csúcsa
 Utolsó évek:
 1869: Róza nyugdíjazása → romló kapcsolat (féltékenység + Lukanics Ottilia – Jókai
gyámleánya, akibe beleszeret, de ő beteg lesz és meghal)
 1886: Róza halála → összetörte → Feszty Árpádné (ő is Róza, volt feleségének az
unokája – törvénytelen lányának gyermeke) gondozza
 1894: 50 éves írói jubileuma – ünnep → összes művének megjelentetését elkezdték
(azonos, bőrkötéses formában)
 1899: Nagy Bella - második házassága
 fiatal (20 éves), szegény színésznő, zsidó → sokan elfordultak Jókaitól
 élete végén is aktívan alkot: nemzeti ás társadalmi problémák feldolgozása
 többnyire balatonfüredi házában él
 Halála: 1904. máj. 5., Pest – tüdőgyulladás (→Kerepesi temető)

II. Az arany ember:

1.Keletkezés: 1872.
 19. sz. második fele – magyar prózairodalom: romantika + realizmus keveredése
 utolsó regényeinek darabja
 ebben jut legmesszebb a romantikától a realizmusig
 legharmonikusabb
 megjelenés: Hon c. lap – 1873
 Forrása:
 gyermekként hallott történet: eltűnt férfi, akiről úgy gondolták, hogy elbujdosott és
úgy élt → Timár Mihály
 gyermekként látott egy török nőt (összenőtt szemöldök) → Timéa
 Athalie alakja: egy elbeszélésből vette (gyilkosság)
 Alaptörténet: Szűcs Lajosnétól vette – tőle ismeri meg a történet végét → erre építi fel
az előzményeket, magát a regényt
2.Műfaj: regény → kiábrándulás-regény
 Timár kiábrándul:
 a gazdagságból
 Timéából
 a kettős életből
 a kapitalista világból
 Teréza is kiábrándul a kapitalista világból
 Athalie: szeretet, család, pénz → mindenből kiábrándul
3. Cím:
 Midasz király története:
 Dionüszosz földi nevelőjét Midasz király (fríg uralkodó) megmentette → azt kérte az
istentől, hogy amihez hozzáér, váljon arannyá → áldás helyett „átok” lett, nem tudta
rendesen élni az életét
 Timár Mihály:
 amilyen üzleti fogásba kezd, abból pénzt csinál
 jó embernek tartjak (→ „Arany embernek” nevezik)
 „Modern Midas” → címe az USA-ban
 Polükratész mítosza: Kr.e. 6. sz., Szamosz uralkodója:
Politikában + háborúban is sikeres (képességét az istenektől kapta) → megunta ezt, →
aranygyűrűjét a tengerbe dobta → visszakerült hozzá = sorsa el van rendelve, ezen nem
változtathat II Timár Mihály: elege lett a sikerességből, túlzásnak gondolta
4.Regényidő: Jókai idejében játszódik
 kezdet: 1820-as évek vége ’30-as évek eleje
 gyilkossági kísérlet: ~9-10 év
 zárás (utódok jelenete): ~40-50 év telik el
5. Helyszínek:
 Al-Duna
 Komárom
 Senki szigete
 Balaton
  Bécs
 Levetinczy birtok
6. Stílus: romantika + realizmus keveredése
 romantika:
 szerelmi háromszög (Timár, Timéa, Noémi)
 szélsőséges érzelmek, szenvedélyek (pl. Athelie gyűlölete)
 erősen idealizált alakok (Timéa, Noémi)
 vadregényes tájleírások (hajóról látott táj az elején, sziget)
 fordulatokban gazdag cselekményszál
 realizmus:
 kapitalista világ (Brazovics Athanáz)
 valós helyszínek (pl. Komárom, Al-Duna)
 rejtekajtó
 bűn és bűnhődés motívumának ábrázolása
8. Szerkezet:
1.Bevezetés:
 alaphelyzet:
 2 főszereplő: Timár Mihály, Timéa
 mellékszereplők: Fabula János, Ali Csorbadzsi
 egyes részek – saját főszereplő
 szereplők jellemzése cselekedeteik által
 Timár – bátorság
 Timéa – elfogadás
 leíró részek → hosszadalmas
 előre utaló motívumok:
 vörös hold (→ szerencse, csalás, pénz)
 fehér macska (→ Timár Mihály)
2.Bonyodalom:
 Ali Csorbadzsi halála → Mihály a vagyont elveszi (nem önző, célja: Timéa jövőjének
biztosítása)
3.Kibontakozás:
 Mihály: szerencse+ képességek → gazdagság (vagyon megtöbbszörözése)
 Timéa:
 Brazovics-ház (anyai ágon rokonok) → szolgáló (a lány ezt nem érzi/érti – oka: más
kultúrából jött) → teljes szeretettel közelít a család felé
 szerelem: Kacsuka – idealizált szerelem
 Athalie:
 szégyelli, hogy anyja szolgáló volt (pl. öltözködése, hangos)
 hiúság, szépség → zavarja, hogy Kacsuka beleszeret Timéába
 Timéa megtréfálása

 Mihály + Timéa → házasság – oka:

 Timár gazdagsága
 Brazovics halála → Timéa az utcára kerülne → hálás Mihálynak
 Kacsuka + Athalie → házasság meghiúsul – oka:
 Brazovics halála → Kacsuka nem kapja meg a 100 forint hozományt
 Kacsuka: nem szereti Athalie-t
 Athalie + Zsófi asszony → háznál maradnak – oka:
 Timéa kéri – rokonok
 Athalie Timár „kéme” – figyeli Timéát, míg ő távol van (üzleti út v. Noémi)
 Cselekmény: 2 szálra bomlik:
 Komárom – Timéa
 Senki szigete – Noémi
 Timár beleszeret Noémibe (törődik vele, társnak tekinti őt a lány)
 Teréza és Noémi története: összefonódik Brazovicsékkal (Krisztyán Tódor)
4.Tetőpont: Tódor halála
 Tódor + Timár Mihály:
 Noémi Tódor jegyese
 Tódor tudja, hogy Timár lopta a vagyont → zsarolás → Timár Brazíliába küldi →
Tódor hazatérve számon kéri tetteit → Timár öngyilkos akar lenni
5.Megoldás: Mihály szabad (← Tódor halála)
 Timár: szigetre költözik, → megtalálja a boldogságot (Noémi – utószó)
 Timéa: gyászol, → hozzámegy Kacsukához DE nem boldog (←levél – Szent György
mozaik titka – Athalie rámutat, hogy Timár még él)
 Athalie: börtönbe kerül (←gyilkossági kísérlet)
9. Jellemek:
 Athalie:
 démoni gonoszság – abszolút rossz, negatív
 megcsalt és visszautasított nő → tragédia elindulása
 bosszúálló, gőgös, kegyetlen, gonosz
  kiáll saját igazáért, tesz a boldogságáért ↔ mégis boldogtalanná válik
 Timéa: összetett jellem
 férjéhez hála és hűség köti – NEM szerelem
 tragikusan szép kiváltja az olvasó rokonszenvét
 neveltetése → nem hoz önálló döntéseket, nem harcol saját igazáért → nem is lesz
boldog a végén
 romantikus ábrázolás (idealizált alak), de vannak negatív tulajdonságai is
(„alabástromszobor” – rideg, zárkózott)
 Noémi: végletesen eszményített nőalak
 minden pozitív tulajdonság megvan benne, ami Timéából hiányzik, → boldoggá tudja
tenni Mihályt
 Rousseau filozófiája jelenik meg
 „Vissza a természethez”
 Emil, avagy a nevelésről c. pedagógiai munkája: gyermekeket ki kell ragadni a
családból és a társadalomból → a természetben, empirista (tapasztalatok) módon kell
nevelni
 Noémi „Rousseau gyermeke”: a természetben nevelkedik → hibátlan lesz
 Timár Mihály: rendkívül bonyolult jellem
 történet elején: erkölcsi igényesség, feddhetetlenség
 elveszi Ali Csorbadzsi pénzét → erkölcsi romlás elindul
 világ szemében: „arany ember” ↔ valóság: boldogtalan, gyötrő önvád – belső
monológ (narrátor E/1. személyben leírja a szereplő gondolatait, érzelmeit)
 kettős élet:
 Komárom: vagyonos, de boldogtalan ↔ Senki szigete: nincstelen, kétkezi
munkából él, mégis boldog
 Timár tolvajlásai:
 Timéától: örökségét, lehetőséget a szabad párválasztásra, hitvesi hűséget
 Noémitől: szerelmét, hűségét
 Terézától: bizalmát
 Tódortól: Noémit, lehetőséget a jobb életre, bizalmát
 Athalie-tól: pénzét, örökségét, házasság lehetőségét, vőlegényét, házát
 Kacsukától: a boldogság reményét
10.Meseszerű elemek:
 mesei szám: 3 → szerelmi háromszög + természeti csapások/ intő jelek száma
 a véletlen szerepe: Tódor találkozik az apjával, Tódor halála
 a szereplők mesebeli alakoknak feleltethetők meg:
 Timéa = hercegnő
  Noémi = szegény parasztlány, aki megszerzi a főhős szerelmét
 Timár = lovag v. szegény parasztember, aki a szerencséjével mindent megszerez
 Kacsuka = herceg v. király
 Athalie: gonosz mostohatestvér
 Előre utaló és visszatérő motívumok: tudatos szerkesztés + történet összefűzése
 fehér macska
→ Timéa sosem fog igazi érzelmeket táplálni Mihály iránt
→ Senki szigete – Narcissza → Timár, Timéa és Noémi élete
 Almira (kutya) nem szereti a fegyvert → Tódorral bizalmatlan, Mihályt befogadja (ki
a rossz és ki a jó)
 Kacsuka és Timéa találkozása: Athalie-ról készített festménybe beleront → Timéa
megzavarja kapcsolatukat
 vörös félhold → vagyon, lelkiismeret-furdalás szimbóluma (Noémi – az öngyilkosok
lelke a Holdra kerül)
 esküvő: Athalie-t véletlenül megszúrja Timéa, Timéát direkt szúrja meg Athalie →
féltékenység
11.A regény utóélete:
 Jókai: saját bevallása szerint kedvenc regénye
 olvasók: körükben is ez a legsikeresebb, legtöbb nyelvre lefordított
 1884: dramatizálta → színpadi siker
 megfilmesítés:
 1918: némafilm
 1936 és 1962: újabb filmek
12.Nyelvezete:
 sok latin kifejezés (← Jókai jogi végzettsége)
 stílusok keveredése:
 népnyelvi kifejezések (Fabula, Teréza)
 tájnyelv
 köznyelv
 irodalmi nyelv (Kacsuka, Athalie
 leírások: költői képek, alakzatok gazdagsága