5.

Jókai Mór: Arany ember

Jókai Mór (Jókai Móric) szül. Komáromban, kálvinista nemesi családból. Pozsonyban,
Komáromban tanul. A pápai református kollégiumban Petőfi osztálytársa

Kecskeméten jogot hallgat, 46-ban ügyvédi oklevelet szerez.

Pesten Petőfivel együtt szerkesztik az Életképek c. folyóiratot.

A Tízek Társaságának vezéralakja. Részt vesz a forradalmi eseményekben.

Feleségül veszi Laborfalvi Rózát. Annak halála után újra nősül, feleségül vesz egy húszéves
színésznőt, Nagy Bellát.

Világos után bujdosott, majd felesége segítségével amnesztiát kapott.

Országgyűlési képviselő

1904. Meghal Budapesten.

A kor írófejedelme, már életében ünnepelt szerző, óriási népszerűségnek örvend. Mikszáth
mellett ő a másik, aki tömeges olvasótábort tudhat magáénak. Nagy példányszámban
nyomtatják ki műveit, számos kiadásban. Hatalmas életművet hagy maga után, már életében
százkötetes díszkiadása jelenik meg műveinek.

Főbb művei: (regények) Erdély aranykora, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szegény
gazdagok, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az arany ember, És mégis mozog a föld,
A cigánybáró, Sárga rózsa

A történet

A történet 1820 körül játszódik. A hajós Tímár Mihály egy kegyvesztett törököt menekítve
mesés vagyonhoz jut – bár nem tiszta eszközökkel. Innentől bármit tesz, minden „arannyá
válik a kezében”. A török lánya, Tímea eközben szolgaként él Brazovicsék házában.
B.Athalie elhiteti vele, hogy Kacsuka hadnagy őt szereti, noha az inkább Athalie vagyonára
pályázik.

Tímár tönkreteszi Brazovicsot, és feleségül veszi Tímeát – így a két nő „szerepet cserél”:
Tímea lesz a ház úrnője (az elszegényedett Athalie pedig nem kell már Kacsukának). Tímea
még mindig Kacsukába szerelmes, és nem tudja Mihályt boldoggá tenni. Mihály a
boldogságot a Senki szigetén találja meg Noéminél, ahova titokban jár és gyermeke is
születik. Miután sok titkának tudója, Krisztyán Tódor az ő ruháiban hal meg, Mihály eltűnhet
a világból (halottnak hiszik). Timea hozzámehet szerelméhez, bár Athalie, csak hogy
boldogtalanná tegye, (miután megpróbálja megölni Tímeát) elárulja neki férje nyilvánvalóan
él. Mihály örökre a Senki szigetére költözik, mindenét hátrahagyva.

MITIKUS-EPOSZI VONÁSOK

Midász király története: egy jótettéért azt kérte az Diosnüszosztól, hogy minden arannyá
váljon, amihez hozzáér – ezt megkapja, de nem tud enni és inni sem. Később rémülten kéri az
ajándék visszavonását (D. teljesíti a kérését).

Mitikus motívum a „Senki szigete” is, a boldogság szimbóluma

Eposzi vonás az állandó jelzők szerepeltetése (arany ember, alabástrom szobor).

ROMANTIKUS – REALISTA REGÉNY

A regény realista környezetben játszódik: a helyszín valós (Komárom), és valósak a

társadalmi viszonyok is. Azt a világot mutatja be, amelyben talpraesettség, a jó gazdasági
számítások társadalmi előmenetelt jelenthetnek, de jelen van a korrupció is. A kibontakozó
kapitalizmust azonban kritikával kezeli: tisztességes úton nem lehet meggazdagodni.

A regény azonban sokkal inkább a romantika jegyeit hordozza:

 gazdag cselekményszövés, fordulatok: rendkívüli meggazdagodás, bonyolult-

kereszteződő szerelmi viszonyok, Athalie és Tímea „helycseréje”, (majd Mihály és
Tódor másfajta helycseréje) jó és rossz szembeállítása
 drámai jelenetek, hatásvadászat (párbaj, gyilkossági kísérlet, zsarolási jelenetek)
 titkok, rejtélyek: titkosajtó, vörös félhold a zsákon, Mihály második élete
 a véletlen adja a megoldást (K. Tódor halála)
 ellentétezés: gazdag és boldogtalan élet « szerény élet és boldogság, civilizáció «
természet
 menekülés a természetbe
Az alkotás fő kérdései, problémái

 Tímár Mihály tisztessége (jószándékú ember, vagyonából jótékonykodik, jogilag tiszta

üzleteket köt – de meglopta Tímeát, Brazovicsot öngyilkosságba taszítja, és kettős
életet él)
 helyes-e Tímea döntése, aki hálából megy hozzá jötevőjéhez, miközben mást szeret
 Mi a boldogság? A válasz rousseau-i: a civilizációban élő, boldogulni próbáló polgár
óhatatlanul sáros lesz. A természetes állapotban (a Senki szigetén), a világból
kivonulva megteremthető az idill.