JAPÁN FÖLDRAJZA

Készítette: Ódor Péter

▪ Az ázsiai gazdasági erőtér a legfiatalabb a világ centrum-
térségei között, a világ összes GDP-jének 10%-át itt állítják
elő és innen származik a világpiacra kerülő árucikkek 8 %-a.
▪ Japán napjainkra a világ egyik pénzügyi központjává és a
második legnagyobb működőtőke-exportőrévé vált.
▪ A XX. század második felében lezajlott
viharos gyorsaságú társadalmi-gazdasági
átalakulás és fejlődés mintaként szolgált
több kelet- és délkelet ázsiai ország számára.
▪ Ezek az országok mára szintén a világ megha-
tározó gazdasági szereplőivé váltak.
A „JAPÁN CSODÁTÓL” A GAZDASÁGI VISSZAESÉSIG
▪ A XIX. század derekáig elzárkózott a külvilágtól (1867 –
Meidzsi korszak kezdete), az ipari forradalom vívmányai csak
évszázados késéssel jutottak el a szigetországba.
▪ A „japán csoda” néven emlegetett gyors gazdasági fellendü-
lés 1950-től az 1990-es évek elejéig tartott.
▪ A II. vh. után az USA jelentős támoga-
tásának köszönhetően a gazdasági
növekedés üteme meghaladta a
10%-ot.
▪ A gyors fejlődés több tényezőre vezethető vissza, ezek közül a
legfontosabb, hogy a GDP nagy részét ipari beruházásokra
és a legkorszerűbb technológia alkalmazására fordították.
▪ Japán külföldi országoktól megvásárolta valamely termék
gyártási jogát (licencét), majd azt továbbfejlesztve, jobb
minőségben és olcsóbban jelent meg azzal a világpiacon.
▪ Megteremtették a magas szintű oktatási és szakképzési
rendszert, így mindig bőven rendelkezésre állt a magasan
képzett munkaerő.
▪ Az 1960-as évektől egyre magasabb volt a megtakarítások
aránya és sokat költöttek K+F-re, a csúcstechnológiára.
▪ A nyersanyagokban szegény Japán a felhasznált energia
90%-át importálja. A gyors fejlődésnek köszönhetően a világ
második számú vas- és acéltermelő országává vált.
▪ Az iparszerkezetben meghatározó szerepe van a feldolgozó-
ipari ágazatoknak: gépipar (hajógyártás, autógyártás) és
vegyipar (fotókémiai cikkek, vegyszerek, gyógyszerek).
▪ Japán világelső az ipari robotok kifej-
lesztésében és alkalmazásában.
▪ A kevésbé modern technológiát képviselő
termékek előállítását „exportálták” a kör-
nyező délkelet-ázsiai országokba.
 A GAZDASÁGI VISSZAESÉS OKAI
▪ Az 1980-as évek végére hatalmas adósság halmozódott fel
Japánban, az 1997-es délkelet-ázsiai pénzügyi válság tovább
rontott a helyzeten.
▪ A GDP visszaesése 1992-tól mutatkozott meg egyértelműen,
a termelés megdrágult, a feldolgozóipari termékek iránti
kereslet lecsökkent.
▪ Az állam egyre többet költ az elörege-
dő népesség egészségügyi és szociális
ellátására, a belső fogyasztás alacsony,
mert az emberek nagyon takarékosak.
 A JAPÁN MEGALOPOLISZ
▪ Az ipar területi elhelyezkedése rendkívül koncentrált, a legna-
gyobb gazdasági tömörülések Honshu szigetén alakultak ki.
▪ Legjelentősebb a Tokió-Kawasaki-Yokohama agglomeráció,
a főváros (Tokió) a világ legnépesebb városa 35 millió fővel. A
másik tömörülés az Osaka-Kioto-Kobe térségben jött létre.
▪ A technopolisz program az 1990-as években indult, a leg-
modernebb infrastruktúrával és magas
szintű tudományos háttérrel ellátott
központokat alakítottak ki, vezető
ágazatok: űrtechnika, biotechnológia.
 ÁTALAKULÓ TÁPLÁLKOZÁS
▪ Területének 2/3-át erdők borítják, szántóföldi művelésre
mindössze 12%-nyi részen van lehetőség, az 1-2 hektáros
kisparaszti gazdaságokat magasfokú gépesítettség jellemzi.
▪ Legfontosabb gabonanövény a rizs, amelyből önellátó az
ország. A nyugati kultúra térhódítása miatt átalakultak a
táplálkozási szokások, előtérbe
kerültek a hús- és tejtermékek.
▪ A világ halászflottájának 5%-a
Japáné, de jelentős a teacserje, a
zöldségek és a búza termesztése is.