‭Európa kultúra alapjai: Kína‬

‭Földrajzi tér‬‭:‬‭Magashegységekkel körülvett zárt világ‬

⚫
‭ ‬‭Északon: Sárga-folyó (Huangho) völgye: mérsékeltövi‬‭kontinentális éghajlat – búza,‬
‭köles termelés‬
⚫
‭ ‬‭Délen: Kék-folyó (Jangce) völgye: szubtrópusi éghajlat:‬‭rizs- és teatermelés.‬
‭-‬‭öntözéses földművelés‬

‭Politika és államtörténet‬‭:‬
‭◆‬‭„Mondai kor” (Kr. e. XVI. századig):‬‭a Sárga-folyónál‬‭alakult ki a legősibb civilizáció.‬
‭◆‬‭Sang-Jin kor (Kr. e. XVI – XI. század): kialakult‬‭a királyság , bronzhasználat‬
‭ ‬‭Csou kor (Kr. e. XI. – III. század): az állam kiterjedt‬‭a Jangce vidékére is , kiépült a‬
◆
‭despotikus központi hivatalrendszer , vas használata.‬
‭ ‬‭Csin kor (Kr. e. III. század): Csin Si Huang-ti‬‭(Kr. e. 221-210) az első császár, erős‬
◆
‭központi hatalom, új utak, csatornák , Nagy Fal építése , sírpalota (őrzője az agyaghadsereg)‬
‭ ‬‭Han kor (Kr. e. 210 – Kr. u. 220): virágkor‬
◆
‭-Han Vu-ti (Kr. e. 141-87): bevezette a hivatalnokvizsgát, legyőzte a hunokat, fellendült a‬
‭selyemexport.‬

‭felkelések:‬
‭🖸‭K
‬ r. u. 21: vörösszemöldökűek‬
‭🖸‭K
‬ r. u. 184: sárga turbánosok‬

‭Vallás‬
‭🟒‬‭Ősi vallás:‬‭univerzizmus (‬‭Azt az ősrégi metafizikai‬‭rendszert, amely az egész kínai gondolkodás‬
a‭ lapjául szolgál, univerzizmusnak nevezik. Az univerzizmus szerint ég, föld és ember az egységes‬
‭mindenség három alkotórésze, amelyek belső kölcsönhatásban állnak egymással, és mindenre‬
‭kiterjedő törvény szabályozza őket.)‬ ‭, két őselem:‬‭fény és árnyék (jin-jang)‬

🟒
‭ ‬‭Konfucianizmus: Kung Fu-ce az alapító, hagyomány‬‭és ősök tisztelete, állam szolgálata,‬
‭császár feladata: égi rend másának fenntartása a földön‬
🟒
‭ ‬‭Taoizmus: Lao-cé-hoz kötődő Tao tö King az alapja,‬‭ember és természet harmóniája, a‬
‭boldognak vélt ősi múlt felé fordulás, változtatás/változás elvetése‬
‭ AOCE: KINAI FILOZÓFUS: csendes szemlélődést hirdette, a világ harmóniájának‬
L
‭megfigyelésével lehet eljutni a belső egyensúlyig‬
‭Írás és irodalom_‬
‭Írás: fogalomjelekből áll , keveset változott‬
‭Irodalom: Dalok könyve , Változások könyve . Okmányok könyve‬

‭Művészetek:‬
‭Építészet: Nagy Fal . Csin Si Huang-ti síremléke, agyaghadsereg‬
‭Festészet: papírra, ecset és tus kalligráfia (szépírás)‬

‭Tudomány, találmányok:‬
‭negatív számok‬
‭mágnesesség‬
‭puskapor‬
‭papír‬
‭porcelán‬
‭tus és grafit‬
‭selyem‬

‭ ehezen járható hegységek által körülzárt alföld, amelyet két nagy folyó vize táplál, a‬
N
‭Huang-ho és a Jangce. Fő terménye a rizs. Kr.e.3.század: Sárga folyó mentén kialakuló első‬
‭városállamokat a Csin uralkodók szervezték egységes birodalommá. Jellemzőek a szigorú‬
‭törvények, és Csin Si Huang-ti, az első császár belekezdett a kínai nagy fal építésébe, ami‬
‭közrendű szabadok építettek. A Csin dinasztiát megdöntő Han dinasztia idején Kína‬
‭világbirodalom lett. A birodalom gazdasági élete felvirágzott, öntözéses gazdálkodás,‬
‭vetőgép, eke, kézművesipar, vaskészítmények, selyemipar, porcelán. Ezek fontos kiviteli‬
‭cikkek. Selyemút. Az iránytű a puskapor és a rakéta kínai találmány. Kialakult a kínai képírás,‬
‭jelrendszerük miatt a szóírásnál nem jutott tovább. Papírra írtak.‬
‭Részletesebb történelem:‬
‭ Sárga-folyó völgyében a neolitikum idején bontakozott ki az öntözéses rizstermesztés. Míg‬
A
‭Európában, Egyiptomban vagy Mezopotámiában azért kellett öntözni, hogy a termés jobb‬
‭legyen, a rizst öntözés nélkül egyáltalán nem lehetett termeszteni. Az öntözés így Kína‬
‭területén még gyorsabban és nagyobb mértékben segítette elő a kisebb-nagyobb államok‬
‭kialakulását.‬
‭ Kr. e. 1. században kialakult a Közép-Ázsián át Mezopotámiáig és így a Római‬
A
‭Birodalomig elérő kereskedelmi útvonal, a selyemút. A kereskedelmi karavánok elsősorban‬
‭selymet, teát, fűszereket, később porcelánt szállítottak a Távol-Keletről.‬
‭ kínai történelmet hagyományosan dinasztiákra osztjuk. Az egyes dinasz­tiák eleinte nem‬
A
‭terjedtek ki egész Kína területére, hanem kisebb-nagyobb országok hadakoztak egymás ellen.‬
‭A széttagoltságot a Kr. e. 3. század utolsó évtizedeiben szüntette meg az első császár, Csin Si‬
‭Huang-ti (jelentése: ’Csin első császára’). Az uralkodó az egységes birodalom északi határán‬
‭elkezdte kiépíteni a hun betörések ellen a nagy falat. Az első nagy fal még csak‬
‭földhányásokból állt. A ma látható építmény évszázadokkal később keletkezett. A despotikus‬
‭birodalom egységét szolgálta a központosított közigazgatási rendszer és a‬
‭hivatalnokszervezet. Az ókori Kína a Kr. e. 3. század végén megalapított Han-dinasztia idején‬
‭élte virágkorát.‬
‭ három nagy kínai vallási irányzat, a konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus csak a‬
A
‭hivatásos képviselőiben, a konfuciánus vezetőkben és a családfőkben, a taoista papokban,‬
‭valamint a buddhista szerzetesekben különült el egymástól. A mindennapi életben, a‬
‭népvallásban ez a három irányzat egybeolvadt. A konfuciánus tanítás az állami és társadalmi‬
‭életet, az alá-fölé rendeltségi viszonyokat szabályozta. A taoizmus és a buddhizmus az egyes‬
‭ember testi-lelki gondozását vállalta. A taoizmus vigyázott a testi és lelki egészségre azzal,‬
‭hogy távol tartotta az ártó hatalmakat, a buddhizmus pedig a lélek túlvilági útját biztosította.‬