Professional Documents
Culture Documents
03 Talaj Kozeg BZs
03 Talaj Kozeg BZs
TALAJHIGIÉNÉ
3. anyag
BETEGSÉGEK TERJESZTÉSE
VÍZMINŐSÉG
TERMÉSZETES HULLADÉKBEFOGADÓ
MÁLLÁSI FOLYAMAT
KÉMIAI MÁLLÁS
BIOLÓGIAI MÁLLÁS
A TALAJ FIZIKAI JELLEMZŐI
Talaj Agyagfrakció KA
% víz cm3
Homokos vályog 21.2 35.8
Homokos vályog 24.8 36.0
Vályog 37.8 42.4
Agyagos vályog 50.4 54.0
Agyag 57.4 52.5
= a talaj egyik fizikai jellemzője az Arany-féle kötöttségi szám, amelyből következtethetünk a fizikai talajféleségre.
A TALAJ FIZIKAI JELLEMZŐI
A TALAJ VIZES FÁZISA
• Eredete: főleg a talajra lehulló, a talaj pórusaiba szivárgó csapadék
• Általában az első vízzáró réteg felett összegyűlik
• Víz a talajban:
1. Talajvíz
2. Kapilláris vízréteg
1. Talajvíz
• a szilárd részecskék között lévő pórusokat teljesen kitölti
• szintje az időjárás változása szerint erősen ingadozhat
• talajvíz áramlása fontos transzport folyamat
• áramlási sebesség tág határok (0,5 - 35 m/nap) között változik
2. Kapilláris vízréteg
• felületi feszültség emeli fel a talajvíz szintjéről
• vastagsága 300 mm vagy ennél magasabb
• kapilláris víz szennyezése a talajvízszennyezést is jelzi
TALAJNEDVESSÉG
• A napsugárzás függvénye
• A talajban főleg vezetés útján terjed
• Felűről lefelé hőmérsékleti zónák
• A talaj legfelső 15 cm-es rétegében a napi
hőmérsékletingadozás akár a 40 °C-ot is elérheti
• Fagymentes zóna: 1-1,5 m (a mérsékelt égövön)
• Neutrális zóna: 20-24 m mélység itt a talaj
hőmérséklet azonos a hely évi
középhőmérsékletével
A TALAJ JELLEMZŐI
A TALAJ KÉMHATÁSA
ábra: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/5726
A TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA
SZERVETLEN
ÖSSZETEVŐK
95t%
SZERVES
ÖSSZETEVŐK
5 t%
A TALAJ VEGYI ÖSSZETÉTELE
1. SZERVETLEN ANYAGOK
95 tömeg%
Szervetlen
Természetes elemek: összetevők 95t%
• Szilícium vegyületek: kvarc (SiO2), vagy szilikát formában
(homokban pl. a kvarc 50-90 %)
Szerves összetevők
• Karbonátok pl.: mészkő (CaCO3), dolomit
• Foszfátok (pl. apatit)
• Kéntartalmú vegyületek: pl: gipsz, pirit
Mikroelemek
hiányuk és többletük is anyagcsere zavarhoz vezethet (ivóvízzel vagy táplálékkal vesszük magunkhoz)
• Pl.
• jód, (golyva alakulhat ki, ha alacsony a talaj jód tartalma és nem elégséges a jód-bevitel)
• fluor
• réz
• vanádium stb.
A TALAJ VEGYI ÖSSZETÉTELE
2. SZERVES ANYAGOK/1.
Szervetlen
összetevők 95t%
• részben elbomlott és részben újra szintetizálódott növényi és
állati maradványok
Szerves összetevők
• a talajok felszíni rétegének szervesanyag-tartalma általában
0,5 tömeg% (néhány láptalajé akár 10 %)
• a talaj szerves anyaga jelentős hatása van a talaj fizikai és
kémiai tulajdonságaira
• Humusz: nem humusz lebomlási termékei, amelyek enzimatikus és kémiai folyamatokon mennek
keresztül.
• Olyan szerves anyag, amelyben a kórokozó mikroorganizmusok nem maradnak életben, legyek nem
tudnak megtelepedni
• A humuszanyagok jelentősége van:
• a talajok szerkezetének kialakításában,
• a talaj tápanyaggazdálkodásának,
• a hő- és vízgazdálkodásának szabályozásában.
TALAJSZENNYEZÉS
• Peszticidek - növényvédőszerek
• Kőolajtermékek
• Hazánkban a talaj- és vízszennyezések több mint fele a kőolajtermékektől származik (Algyő és
Szeged).
• A talajvízzel szétterjedhet
• Kis koncentrációban íz-és szagrontók, eltömítik a pórusokat, gátolják a talaj gáz- és
hőanyagcseréjét.
• Általában mérgezők a vízi életközösségekre
• PAH
• A PAH-ok fő forrás a közlekedés, ipar és lakossági fűtés
• Rákkeltő hatást adduktok létrehozásán fejt ki
LEVEGŐBŐL KIÜLEPEDŐ SZENNYEZŐ ANYAGOK
• A füstgázokból kiülepedő szennyezések a • Egészségügyi kockázatelemzés alapján
levegőszennyezés tovaterjedésével nagy területet kármentesítési kötelezés született.
érinthetnek. • A kármentesítést 2005-2008 között végezték
• A szennyezett területen termesztett növények a (kiskertekben talajcsere, veszélyes hulladék
talajból felvehetik a különböző komponenseket és a elszállítása, egyes salak területek helyszíni
megengedhetőnél nagyobb káros anyag tartalom stabilizásása és leszigetelése).
jelentkezhet a növényekben (pl. ólomkohászat).
• Esettanulmány: Bp XXII. ker-ben egy ólomkohó és -
hulladék feldolgozó üzem (Metallochemia) bezárása
után is súlyos környezetszennyezést okozott
(salaklerakó kiporzása)
• Szélirányban 1500 m-es sávban levő kiskertek
talajvizsgálata
• Jelentős ólom, cink és kadmium tartalom a talajban.
• A termesztett növényekben az ólom és a kadmium
rendszeresen túllépte a megengedhető szintet. fotó: http://www.zoldjovo.hu/
32
B D
nek elősegítése kármentesítése
vétele
A C E
A szennyezettség A felszíni vizekben
kockázatának okozott károk
csökkentése kármentesítése
SZENNYEZETT TERÜLETEK TISZTÍTÁSÁNAK PROGRAMJA
• Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 2002-ben kezdte meg működését
• Az állami felelősségi körbe tartozó szennyezett területekre lett kidolgozva
• Szennyezett területek számbavétele
• Szennyezettség mértékének megállapítása
• Területek rangsorolása
• A rangsorolást (prioritási lista összeállítását) pontszámok alapján végzik, amiket a szennyezés
minőségére, a terület kiterjedésére és a bekövetkezett, vagy várható vízszennyezésre vonatkozó
pontok összegzésével állapítanak meg.
• A kármentesítések a prioritási lista alapján, az anyagi lehetőségek függvényében valósulnak
meg.
KITEKINTÉS - PÉLDÁK
• Néhány példa a kármentesítési programba tartozó és lakóterületet veszélyeztető szennyezésre:
• Budapesten és környékén a gázgyári masszával szennyezett barlangok
• Békéscsabán a Békés Megyei Patyolat Vállalat perklóretilén tartalmú hulladékából eredő talaj és
talajvíz szennyezés
• Kecskeméten a volt Kéziszerszámgyár területén felhalmozott cianid és bárium tartalmú hulladék
• Nyírlugoson a régi malom által okozott fenolszennyezés
• Gyöngyösoroszin nehézfémeket tartalmazó zagy tárolója
• Sajószentpéter környezetében ismeretlen hulladékokat tartalmazó lerakótelep
• Szekszárdon a vízmű védőterületét veszélyeztető triklóretilén szennyezés
• Garén és Hidason a BVM klórbenzol hulladékának talaj- és talajvíz szennyezése
38
• Talaj levegőztetés
• Bontható anyagok: bioremediáció
• In-situ vagy ex-situ
FIZIKO-KÉMIAI TALAJTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK