A gondozás

A gondozás azoknak a tevékenységeknek az összegzése, amelyekkel a felnőtt a csecsemő és

kisgyermek szükségleteit kielégíti.

A nevelés valamilyen cél elérésére irányuló tevékenység. – sokkal szélesebb kör, mint a
gondozás.

A gondozás a nevelés egyik mozzanata.

Fontos a gyermekek életében a rend és rendszeresség.

Már újszülött kortól ki kell alakítani egy olyan napirendet ami a gyermeknek és a családnak is
megfelel.

A gondozás célja: a gyermek testi szükségleteinek kielégítése.

A gondozás alapkövetelményei:
- Helyes technika
- Minél kevesebb személy végezze a gondozást – részleteiben is egységes technika.
- Megfelelő légkör
- A gondozási műveletek örömöt jelentsenek a gyermek számára.
- A gyermek együttműködése - önállósodás – elegendő idő biztosítása.
- Beszélni kell a gyermekhez.
- Minden gyermek részesüljön egyaránt figyelembe.

A gondozás területei:
- fürdetés
- pelenkázás
- öltöztetés
- étkeztetés
- levegőzés
- alvás

A fürdetés

A fürösztés egészségügyi jelentősége:

- a bőr testünk fontos része
- funkciói: szervezetünket védi
- érzékszerv – a külvilág többfajta ingeréről is tájékoztat
- szerepe van a hőszabályozásban
- részt vesz a kiválasztásba
- nemcsak védeni kell, hanem tisztán is kell tartani
- baktériumok, sérülékenység, nagy felületen szennyeződik, ellenállóképesség kicsi
- az újszülött és csecsemő testfelszíne relatíve nagyobb, mint a felnőtté

Nevelési feladatok fürösztés közben:

 Naponta ismétlődő kellemes esemény.
 Anyával, gondozójával való szoros együttlét ideje, örömforrás.

1
  Tehát követelmény:
- örömöt okozzon
- szokás is legyen
 Megismerkedik önmagával, az őt körülvevő tárgyakkal, ügyesedik, megtanulja őket
használni, megteszi az első lépéseket az önállósodás útján, ismeretanyaga bővül,
beszédkészsége fejlődik.

A fürösztés gyakorlati szempontjai:

 A fürösztés időpontja
 A gondozónő mindent előkészítsen
 Nem hagyhatja magára a csecsemőt, gyermeket
 A fürdetés alatt csak a gyermekkel foglalkozzon.

A fürdetés tárgyi feltételei:

 A helyiség:
- legyen könnyen és gyorsan jól szellőztethető,
- legyen jól fűthető,
- megfelelő legyen a világítása,
- legyen a fal lemosható,
- a padozat legyen csúszásmentes, és nedvesség álló,
- közvetlenül nyíljon a gyermekszobából.

 Vízvételi hely:
- Folyó hideg – meleg víz, lehetőleg keverődobbal.

 Fürösztő alkalmatosság:
- különböző alakú és különböző anyagból készült kádak, teknők, medencék

o Velük szemben támasztott követelmények:

- A csecsemő, kisgyermek kényelmesen elférjen benne, tudjon lubickolni is.
- Ne legyen túl nagy - víz mennyiség
- Legyen stabil, ne boruljon fel könnyen.
- Ne legyen benne semmi ami balesetet okozna
- Könnyen legyen tisztántartható - fertőtleníthető
- Tartós legyen
- Helyéről könnyen el lehessen mozdítani, ha kell (kerekeken guruló)
- Megfelelő legyen a magassága ( kb. 60 cm állványmagasság)

 Pólyázó asztal:
- ne boruljon fel könnyen
- magassága megfelelő legyen a gondozónőnek,
- valamilyen puhább betét legyen rajta
- megfelelően lehessen fertőtleníteni.
 Hősugárzó lámpa
 Badella:
Több méretű lehet (székletes pelenkának, vizeletesnek, szennyes ruhának, szemetes
az egyszer használatos pelenkának.

 Vízhőmérő, szobahőmérő

2
  Tálca: rajta kenőcsök, tégelyek, üvegek, a tisztogatáshoz szükséges eszközök,
 Szappantartó
 Körömvágó- hajvágóolló
 Hajkefe, különböző fésű
 Öltözködéshez ruhák
 Fertőtlenítő eszközök, anyagok
Oxivir:
o Egy koncentrált, oxigén-bázisú folyékony fertőtlenítő tisztítószer mindenfajta
vízálló, kemény felületek tisztítására és fertőtlenítésére
o Hatékony a mikroorganizmusok széles skálájával szemben
o Biztonságos a használata, felületre pl. pakoló asztalra permetező formában 5
percig rajta kell hagyni, megszáradhat.
o EU szabványnak megfelel
o Meleg vízbe nem szabad tenni

Mr Muscle fürdőszobai tisztító – fertőtlenítőszer

o Kemény felület tisztítására mosdók,lefolyók, fürdőkádak, csempék
lemosására
o Fertőtlenítésre hígítás nélkül kell használni.

Ultra Sol kézfertőtlenítő

o Szembe ne kerüljön
o Kb. 1 ml a kézre el kell dörzsölni és 1 perc múlva leöblíteni

Suma D4 (Hypo tabletta)tabletta:

o Általános felületre
o 10 liter vízhez 1 – 3 tabletta
o Tojás, konyhai felületre, pakolóasztalra 1-2 tabletta 10 liter vízhez és 5 –
10 perc a hatásideje
o Lehet rászáradni hagyni

Kliniko – Sept fertőtlenítő kézmosó

o Magas a fertőtlenítő hatása
o Gyors (30 mp) a hatásideje

Adria kézfertőtlenítő
o Klór mentes
o Behatási idő 1 perc

 Mérleg, súly, hossz méréshez

Az öltöztetés
A célszerű ruhadarabok:
- ing, rékli, kabátka
- zsákok: pólya, pólyazsák v. angol pólya, hálóingzsák, lábzsák

3
 - nadrágok: rugdalódzó, hosszú és rövid játszónadrág, kertésznadrág, harisnyanadrág,
pizsama, napozók,alsónadrág (bugyi)
- levegőztető ruhadarabok: téli levegőztető zsák, ujjas téli ingzsák, téli lábzsák, rövid
téli kabátka, tréningruha,vízhatlan együttes (kabát, nadrág),esőgallér
- fejvédők: fejkötő, sapka, csuklya (kapucni), fejkendő
- kesztyű,
- lábbelik: harisnyák, zoknik, cipők, mamuszok, szandálok, papucsok
- előke, mosdókesztyű, fürdőlepedő, köntös, ünneplő ruhák
- egyéb ruhák, ágynemű, járókatakaró stb

Célszerűtlen ruhadarabok:
- hálóing, kombiné, téli kabát, sál

Általános feladatok öltöztetés során:

 Megfelelően kell előkészíteni az öltöztetést.
 Egységes, helyes technikát alkalmazunk. (öltöztetés rendje, menete)
 Türelmesen, nyugodtan öltöztessünk, legyen elegendő idő
 Vegyük figyelembe a gyermek egyéni sajátosságát is. (pl. fázékony, izzadós gyerek)
 Értelmesen beszéljünk a gyerekhez.
 Önálló feladatokkal bízzuk meg, önállósági törekvések
 Tiszta, rendes, ízléses ruhát adjunk rá.

A ruházat tisztántartása.

Az alvás
Az alvás az agykéregre és a kéreg alatti területekre kiterjedő élettani gátlásos állapot.
Az alvás az idegrendszer védekező mechanizmusa a kifáradás ellen.
Az alvás szükséglet minden korban más. Az újszülött kortól a felnőttkorig fokozatosan
csökken, de egyéni eltérések is vannak a különböző korcsoportokon belül.

Életkor: napi alvási szükséglet

Újszülöttkor 19 – 22 óra
2 hónap 18 – 20 óra
2 – 5 hónap 16 – 18 óra
6 – 9 hónap 14 – 15 óra
10 – 18 hónap 13 – 15 óra
19 – 24 hónap 13 – 14 óra
2 – 3 év 12 – 14 óra
4 – 5 év 12 – 13 óra
6 – 7 év 12 óra
8 – 12 év 10 – 11 óra
13 – 16 év 8 – 9 óra

Az a jól fejlődő gyerek, aki

 egyéni alvásszükségletének megfelelő ideig alszik,
 megfelelő ritmusban,
 általában könnyen alszik el,
 mélyen alszik,
 rendszeresen magától ébred,

4
  ébredése vidám, békés,
 ébrenlétét pedig derűs aktivitással tölti,
 nem nyűgös indokolatlanul.
 A békésen alvó gyermek testtartása elengedett.

A nyugodt alvás feltételei:

o Általános jó közérzet
o Aktív ébrenlét
o Szabadlevegőn való tartózkodás
o Alvási hangulat - csend, éjszaka sötétség
o Tárgyi feltételek biztosítása
- jó fekhely
- az ágy elhelyezése

Levegőztetés, napoztatás
A szabad levegőre, a napsugarak éltető hatására mindenkinek szüksége van.
A levegő a légkört alkotó gázkeverék. Legnagyobb mennyiségben, 78%-ban nitrogént
tartalmaz, 21 %-ban oxigént és 1 %-ban más anyagot. Ebbe az 1 %-ba tartozik a szén-dioxid,
a vízpára, nemesgázok, porszennyeződések stb.
Levegő a hegyek tiszta, jó illatú levegője, és a városok benzingőztől terhes levegője is.

A levegőzés kedvező hatásának összetevői:

1. Napsugarak
A fény elektromágneses hullám. A napból érkező fény az ember számára látható és
láthatatlan sugárzást tartalmaz. Három fajtája van. Az alacsony tartományokban az
ultraibolya sugárzás (Kb. 100-400 nm hullámhosszú), a látható fénytartomány (400- 760
nm) és az infravörös (760 nm- től)
Mi az UV fény?
Az UV fény a napenergia egy része, mely a szem számára láthatatlan, rövid hullámhosszú
sugárzás. Három tartomány van
UVA 320 – 400 nm
UVB 320 – 290 nm
UBC 29 nm alatt
UVC tartományt az ózon réteg teljes mértékben elnyeli, ezért ennek veszélye csak az
űrben van
UVB sugárzás eléri a Földet, ezért a leégésért és a bőrrák kialakulásáért felelős. Az ózon
réteg elvékonyodásával ennek intenzitása egyre nő.
Az UVA sugárzás mindenütt ott van, még árnyékos helyen is. Ez is bőrrákot okozhat. Ez
elleni védekezés is fontossá válik.
Legnagyobb veszély a hegyekben a visszaverődés miatt.

A gyermekek fokozott védelmet igényelnek az UV sugarakkal szemben. A bőre

vékonyabb, pigmentképződés gyermekkorban alakul ki, ezért rövidebb idő alatt is leég,
immunrendszere csak 12 éves korra alakul ki rendesen.
Kutatások bizonyítják, hogy a gyermekkorban elszenvedett leégések miatt hajlamosabb
bőrrákra. Ezért kell vigyázni a napon eltöltött időre. Becslések szerint életünk során az
összes UV sugárzás körülbelül 80 %-át 18 éves kor előtt kapjuk. A gyermekek szeretnek

5
 kint játszani, és nem ismerik az UV sugár káros hatását. A napfényártalom hatásai csak
később jelentkeznek.

Hogyan védjük gyermekeinket:

- 3 éves kor alatt ne tegyük ki gyermekeinket közvetlen napsütésnek, egy éves kor alatt
teljes mértékben óvjuk a naptól.
- A déli órákban 11- és 15 óra között ne tartózkodjanak csak árnyékos helyen.
- Ruhával, sapkával, napszemüveggel védjük a káros sugárzástól.
- Kenjük be a ruhával nem takart testrészeket krémmel, mely széles sprektumú, magas
faktorszámú. A napvédelem minden szabadtéri helyzetre szól, nemcsak a strandra.
- Borús időben is magas lehet az UV sugárzás.
- Reggel és délután legyünk velük a szabadban.

 Ibolyán túli sugarak

Ezek a legértékesebbek, ezek hatására képződik a bőrben a D vitamin elővitaminja.
Ez a sugárzás az anyagcserét is serkenti.
 Infravörös sugárzás
A napfény vörös sugárzásának gyógyító, gyulladást gátló hatása van.
 Látható fénysugarak
A nap fénye, a világosság jelentősen befolyásolja a fejlődő szervezet növekedését.

2. Légmozgás, hőingadozás
 Bőringer
A hőmérséklet ingadozása, a levegő áramlása mindmegannyi bőringer.
- Serkenti a bőr élettani működését,
- kellemes érzéseket vált ki,
- befolyásolja az egész szervezet működését,
- javul a szervezet hőszabályozása, edzetté válik a gyermek,
- ezáltal ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben.
 Légzési inger
Mélyebb, kiadósabb légzésre ingerel, fokozódik a tüdő ventillációja, javul a
vérkeringés, élénkül az anyagcsere folyamat.
 Megnyugtató hatás
Az enyhe légmozgás nyugtatólag hat, könnyebb az elalvás, mély egyenletes alvás
lesz, az idegrendszer megfelelően regenerálódik.

3. Ingerdús környezet
A szabadban mindig történik valami – nagyobb a tér – a környezet állandóan változik

4. Mozgáslehetőségek

5. Gyakorlatilag baktérium mentes környezet

A levegőzés veszélyei
- felmelegedhet, vagy lehűlhet
- túl sok napsugár éri
- Különböző sérüléseket szenvedhet a mozgás következtében
- légszennyezés: A gyárak, az erőművek, a háztartások is szennyezik a levegőt. Sokszor a
nagyvárosok levegője alig alkalmas légzésre. Megnőtt a légzőszervi betegségek

6
 száma, ritkul az ultraibolya sugárzástól védő ózónpajzs, pusztulnak az állatok és a
növények. Nő a Föld átlaghőmérséklete. A levegő szennyeződése világméretű,
globális probléma.

Mikor levegőzzünk:
- télen: -5 fokig
- hóban, enyhén borús időben, ködben és esőben is ki lehet
vinni a gyermekeket megfelelően öltöztetve.

- nyáron: 10.30 – 15.00-ig ne vigyük ki még borús időben sem

- lábadozó beteget is ki kell vinni

Mikor nem visszük ki:

- sűrű ködben
- orkánszerű szélben

Milyen napszakban:
- amikor a kinti levegő hőmérséklete a legkevésbé tér el a szobahőmérsékletétől
így télen a déli órák, nyáron a reggel, kora délelőtt,késő du. tavasszal ősszel egész nap.
- a levegőzés egyik jó hatása a szórt napsugár, a szmog miatt is a reggeli órákban a jó
- nyáron az esti, éjszakai levegőzés csak kánikulában a kinn alvás a jó éjszaka.

Játszás, alvás az udvaron, kirándulás, séta.

Az étrend összeállítása:
Az étlap tervezés tudatos munka.
Célja : az ellátottak energia- és tápanyagszükségletének maradéktalan kielégítése jó
változatossági mutató mellett. Eredménye az étlap, mely az ételsorok szabályok
szerinti összeállítását jelenti. Az étlap adott időre meghatározza az élelmezési üzem
munkatervét összességében és egyénekre lebontva. Elősegíti a nyersanyag
tervszerű beszerzését, felhasználását, a nyersanyagok célszerű elosztását, a
felhasználható maradékok hasznosítását.

Az étlap készítést meghatározó tényezők:

1. Kinek készül az étlap:
- Az ellátottak tápanyagszükségletét döntően befolyásolja életkoruk, nemük,
fizikai aktivitásuk, állapotuk.
- A szervezet szükséglete a táplálkozással kapcsolatban lehet:
- mennyiségi igény: az ételek telítőértékének függvénye, ez jólakottsági ill.
éhségérzetben nyilvánul meg.
- minőségi igény: tápanyagok mennyiségét és egymáshoz való arányát
jelenti. Meghatározza, hogy az összenergia hány %-át kell fehérjéből,
zsírból és szénhidrátból fedezni.
 Összenergia 12 %-át fehérjéből, 30 %-át zsírból és 58 %-át
szénhidrátból
 Növényi és állati eredetű fehérje 60/40 %
 Növényi és állati zsiradék 50/50 %

7
  Az egyes ételek megjelenítési formája igazodjon az ellátottak élettani
szükségletéhez - fizikai munkásnak töltött káposzta, nem
kisgyermeknek

2. Az élelmezési üzem hány étkezést szolgál ki:

 Meghatározza, hogy az adott élelmezési üzemnek összességében és
étkezésenként milyen arányú tápanyagellátást kell biztosítania.
Ötszöri étkezés esetén :
- reggeli 20 – 25 %
- tízórai 5 – 10 %
- ebéd 35 – 40 %
- uzsonna 5 – 10 %
- vacsora 20 – 25 %

3. Az élelmezési üzem adottságai:

Csak olyan ételek kerüljenek az étlapra, amit az üzemben elkészíthetőek.
Személyi, tárgyi adottság.

4. Az étlap változatossága:
 Az alapanyagát tekintve:
 Színben való változatosság:
 Ízben való változatosság:
 Halmazállapotban való változatosság:
 Készítésmódbeli változatosság:

5. Pénzkeret:
6. Évszaknak megfelelő étlap
7. Fogyasztói igények és szokások
Egy-egy országra, tájegységre településre jellemző
8. Árubeszerzés
9. Tálalási, szállítási lehetőségek
10. Diétás ételek

A helyesen összeállított étrend önmagában nem elegendő, azt kell elérni, hogy a
fejlődéshez szükséges táplálékot jó étvággyal, örömmel és korának megfelelő módon
fogyassza el a csecsemő és a kisgyermek.
A jól evő csecsemőnek és kisgyermeknek minden egyes étkezés örömet okoz, már örül,
ha meglátja az előkészületeket. Tehát naponta 4- 5-ször élményben, örömben van része.
Ezáltal egész napja vidám, jobb a kapcsolata az őt gondozó felnőttel.
Az a gyermek aki rossz tapasztalatokat szerez az evéssel kapcsolatosan, vonakodik az ételtől,
kiköpi, kihányja, esetleg rémült sírásba kezd az előkészületek láttán , vagy egykedvű
közönnyel fogadja az ételt az nem csak étkezéskor kedvetlen, hanem a nap többi részében is
nyugtalan, sírós, csökken az érdeklődése a külvilág felé.
A rossz etetési módszerek alkalmazása, az étkezéshez való rossz viszony a családban is, de az
intézményben is sok nevelési nehézséget okoz.
Az, hogy öröm vagy teher az étkezés számos apró dolgon múlik, az etetés módszerén,
technikáján, a kínálás módján, legyen a gyermek aktív résztvevője az étkezésnek. Ez akkor

8
lesz, ha figyelembe veszzük jelzéseit, az étel mennyiségét, ízét, sűrűségét, az etetés tempóját
stb.

Az etetés módszerei:
 Táplálás cumisüvegből
 Etetés kanállal – a kanál használata
 Itatás pohárból – a pohár használata
 Elhelyezkedés etetés közben
o Szoptatás
o Etetés ölben
o Etetés asztalnál – egy kanállal
- kétkanalas módszer,
- önálló evés,
- csoportos evés
 Új ételek, új ízek bevezetése
 Darabos étel bevezetése, rágásra tanítás

Jól evő gyermek:

- örül, ha étkeznie kell
- játékát szívesen ott hagyja, tudja, hogy majd utána folytathatja
- szívesen elfogyaszt annyit amennyire szüksége van,
- mindig valamilyen meghatározott okból utasítja vissza az ételt, étvágytalansága csak
átmeneti jellegű

Válogatós gyermek:
- szeret enni csak kevés félét eszik meg, a kedvenc ételeit sem mindig kéri, ritkán több
félét kell neki kínálni. Szeszélyes, válogat
- Intézményben nincs lehetőség több féle étel főzésére
- Át kell nevelni családban is és intézményben is

Kialakulásának oka:
Az etetésben elkövetett hibák miatt.
- új ételek megismertetésénél – egyszerre többfélét és többféleképpen próbálunk adni.
- Megszokja, ha valamit nem eszik meg akkor újabbat kap, minnél nagyobb lesz annál
jobban ragaszkodik ahhoz, hogy azt kapja amit akar
- Kialakulhat úgy is, hogy valami miatt a jól evő gyermek étvágytalan lesz.
- Kedvenc ételeit kínáljuk sorban csak valami egyen, ahelyett, hogy beletörődnénk,
hogy van amikor az ember kevesebbet kér.
- Rájön, hogy ha valamit elutasít mindig mást, ínyenc falatokat kap, játékká,
szórakozássá válik az evés.
- Sokszor utánzás alapján lesz válogatós, a felnőtt is válogat a családban.
- Az a gyerek válogatós, aki nem éhes – rosszul választják meg a két étkezés közötti
időpontot, nyáron délben kevesebbet eszik, vagy nem eszik, vagy mert nem mozog
eleget, nem kerül levegőre.

A válogatás megszüntetése illetve elkerülése:

- ha sokat és jól evett most nem eszi meg az egészet, akkor csökkentjük adagját. ( a vizet
és gyümölcsöt nem)
- nem válogat, ha csak egy-egy kevésbé tartalmas ételt nem eszik meg. (egy főzeléket ki

9
 lehet hagyni, de nem a „főzelékeket”)
- jól készítsük el az ételeket, ne legyenek ízetlenek.
- Az egész napi étel adagját csökkentjük, és nem az ebédet nem kapja meg, és majd
teletömi magát uzsonnára.
- Nem csak az étel mennyiségét csökkentjük, hanem kalória tartalmát is, így nem kap
eleget , csak a minimális energia van fedezve, előbb utóbb a gyermek éhes lesz.
- Kezdetben azt adjunk amit szívesebben megeszik, de ha ezt sem eszi meg legyünk
kedvesek vele, de nem adunk helyette másikat.
- Csoportos étkezés általában jó hatással van a válogatós gyermekre. Ne küldjük el az
asztaltól akkor sem, ha nem eszik, mert az büntetés lenne.

Rosszul evő gyermek:

- A táplálkozási ösztönök a legerősebb veleszületett ösztön, így veleszületett rosszul
evő gyerek nincs.
- Ezek a gyermekek nem nagyon akarnak semmit enni, „ nem szeretnek enni”,
kínszenvedés az étkezés. Egy - egy nyalánkságtól eltekintve nem esznek semmit
szívesen.
- A rosszul evő gyerek hamar rájön, hogy a családon uralkodik azzal ha valamit
megeszik, és büntet azzal, ha nem.
- Az egészséges táplálkozási ösztön teljes gátlás alá kerül.
- Ezek a gyermekek zsarnokoskodnak az evéssel, rosszul fejlődnek, nehezen
nevelhetők, boldogtalanok. Egész életük a rosszul evés jegyében zajlik.
- Nem érdeklődnek a környezet iránt, rosszul illeszkednek be, a gyerekek között sem
érzik jól magukat.
- Később lehet egy-egy jobban evő periodusa, de a gyerek jelleme már akkorra kialakul,
helytelen irányba fejlődik.

A rosszul evésre nevelés leggyakoribb módjai:

- Beleerőszakoljuk az ételt.
- új ételek, új etetési módok bevezetése
- nem eszik annyit amennyit a felnőtt elgondolt
- egyes ételfajták erőltetése – nincs pótolhatatlan étel
Az erőszakolás fajtái:
- ételt erőszakkal beleteszik a gyerek szájába
- addig nem kap más ételt amíg meg nem eszi azt amit nem szeret
- összekeverik a meg nem evett ételt olyannal amit szeret – odajutunk, hogy mindet
megutálja
- szóval gyakorolnak rá kényszert - jutalmazás
- kisebb korban elterelik a figyelmet az evésről és közben becsempésznek egy –egy
falatot.
- Az étkezést büntetésre használja a gyerek környezete.
- először dühös, sértett lesz ha elveszik tőle az ételt, aztán ő is büntetésre használja.
- Jutalmazásra használják az ételt.
- máshol elszenvedett sérelmeket étellel kompenzálnak, kedvenc ételeit főzik, azzal
bírják rá valamire.

10
Ajánlott irodalom:
Dr. Pikler Emmi: Az egészséges csecsemő és gyermek fejlődése és gondozása 2. 3. kötet
Dr Szél Éva : A csecsemő és a kisgyermek fejlődése
Velkey László: Gyermekeink gondozása, nevelése
És még nagyon sok gyermek gondozással kapcsolatos szülőknek és nevelőknek íródott
könyv

11