Biotermékektől a génmódosított növények használatáig (2017)

1. febr. 6.: Bevezetés. A biokertészet alapjai, a bioélelmiszerek 1. (Csiszár J.)

2. febr. 13.: Bioélelmiszerek 2. Az élelmiszerek tartósítása során alkalmazott vegyszerek,
tartósítószerek, szintetikus adalékok. (Csiszár J.)
3. febr. 20.: Mit együnk, hogy egészségesen táplálkozzunk? A tisztítókúráktól a vegetáriánus étrendig.
Növényi dietetika. Esszenciális mikroelemek, növényi vitaminok és antioxidánsok. (Poór P.)
4. febr. 27.: A fitoösztrogének. A növényi allergének. A liszt- és tejérzékenység. A növények
felhasználása az anyagcsere betegségek kivédésében. (Gémes K.)
5. márc. 6.: A növényi hatóanyagok. A növények, mint élvezeti szerek (dohány, kakaó, kávé, drogok).
(Kolbert Zs.)
6. márc. 13.: Kémiai növényvédelem (gyomirtószerek, gomba- és rovarölőszerek alkalmazása, hatósági
ellenőrzésük, határértékek). (Gallé Á.)
7. márc. 20.: A „természetes” módon megerősített növények (szelekció, hagyományos nemesítés és
keresztezések). (Gallé Á.)
8. márc. 27.: Genetikailag módosított növények. (Gémes K.)
9. ápr. 3.: Herbicid- és rovarrezisztens növények előállítása. Gomba- és vírusrezisztens növények, GM
technikák alkalmazása. (Szepesi Á.)
10. ápr. 10.: A növények fehérje-, aminosav-, szénhidrát-, zsírsav anyagcseréjének géntechnológiai
módosításai. (Csiszár J.)
11. ápr. 24.: ? Biogazdálkodás géntechnológiai segédlettel. (? Dudits D.)
12. máj. 8.: Funkcionális élelmiszerek előállítása, molecular farming. A genetikailag módosított
növények az állati és emberi táplálkozásban. Törvényi szabályozás. (Csiszár J.)
13. máj. 15.: A jövő növényei, várható tendenciák. Beszélgetés, vita. (Csiszár J.)
 A követelményekben változás az
előző évekhez képest!

Katalógus minden órán

(papírlapok kiosztva az előadások elején)
Félévi aláírás feltétele: 60 %-os részvétel
(papírlapok leadása alapján) – most 7 előadás (1.+ 6)
Kérdés(ek) az előadások végén
80%-os értékelhető (+) válasz esetén (7 előadás)
1 jeggyel jobbat adunk (elégségestől)

Vizsga: Írásban
Hetente, vizsgaidőszakban
A biotermékektől a génmódosított növények használatáig

Ajánlott irodalom:
• Radics László: Ökológiai gazdálkodás I. (Általános kérdések.
Növénytermesztés. Állattenyésztés) Dinasztia Kiadó, 2001.
• Radics László: Ökológiai gazdálkodás II. (Kertészet.
Élelmiszerfeldolgozás, tárolás, minőségbiztosítás. Ökonómia és
marketing.)
Szaktudás Kiadó Ház, 2002, 2007.
• Seléndy Szabolcs: Ökogazdák kézikönyve
Szaktudás Kiadó Ház, 2005.
• Makkai Gergely: Ökológiai gazdálkodás
Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008.

http://www.biokultura.org/hu/online-kiadvanyok/672-biokultura-e-book-
sorozat

• Dudits Dénes – Heszky László: Növényi biotechnológia és

géntechnológia. Agroinform Kiadó, 2003.
• Venetianer Pál: Génmódosított növények. Mire jók?
Typotext Kiadó, 2010
• Genetikailag módosított élőlények (GMO-k) a tények tükrében.
 Biotermékek I.

A biotermelés alapjai
A környezettudatos gazdálkodás
 A növények létfontosságúak az
emberiség számára
• Ősidők óta táplálék
• Földművelés → életmódváltozás
• Takarmány az állatok számára
• Ipari nyersanyag (fa, papír, ruha, gyógyszer,
festék, olajok, energiahordozók, lebontható
műanyag)
• Agrár-élelmiszeripar és erdészet – megélhetési
forrás
pl. EU-ban > 800 milliárd euro éves forgalom
 Élelmezési tendenciák és kihívások

• Változó életmód, orvostudomány fejlődése, javuló

egészségügyi ellátás →
átlagéletkor nő (hosszabb ideig, kényelmesebben
élünk) → az élelmiszerek minősége és
biztonságossága fontos. Élelmiszereink tápértéke, a jól
megválasztott étrend csökkenti pl. a szívbetegségek,
rák, elhízás kockázatát.
• A Föld népessége évente kb. 80 millió fővel nő
7 milliárdról 2050-re kb. 9 milliárdra
 A növények szerepe Európa
gazdaságában

• EU (25): 17 millió gazdaság, az emberek 8%-a

dolgozik a mezőgazdaságban
• Élelmiszer- és italfeldolgozó ipar - vezető iparág az
EU-ban; 2,6 millió munkahely
• Erdészet
• Vetőmagpiac (a világ forgalmának 30%-a)
• Agrokémiai ipar (28%-os részesedés)
• Évi 400 millió tonna takarmány, 90%-a Európából
• Rostok és nyersanyagok piacán 10% részesedés

Az EU 66,6 milliárd euro értékben importál

mezőgazdasági terméket és 55,7 milliárd euro
értékben exportál
 Élelmezési tendenciák és kihívások II.

• A növekvő népesség és életszínvonal megterheli az

élelmiszertermelő kapacitást és a környezetet is
szennyezi (újra nem hasznosítható termékek,
műanyagok fokozott felhasználása, fokozott CO2
kibocsátás → üvegházhatás)

• Fosszilis tüzelőanyag- és energiaforrások előrelátható

kimerülése miatt könnyen lebomló bioanyagok,
bioalapú energiahordozók jelennek meg
alternatívaként

• A jó minőségű élelem és takarmány előállítására új,

fenntartható módszereket kell kidolgozni
 A növénytermesztés
• Konvencionális (hagyományos) = intenzív gazdálkodás
intenzív földművelésen, műtrágyák alkalmazásán alapul
• Környezetkímélő termelés
1. ökotermelés, „ellenőrzött ökológiai gazdálkodás”
(egyéb elnevezések: biológiai gazdálkodás, természetközeli gazdálkodás,
környezetbarát-, környezetkímélő-, fenntartható mezőgazdaság)
Helytelen: biogazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, vegyszermentes termelés
kifejezések
Szintetikus növényvédőszer nélküli, természetes ciklusokon, szerves
trágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodási forma
Jogilag is szabályozott minősítés és ellenőrzés mellett, csak az engedélyezett
szereket használó, a talaj-termékenységet, állategészséget megóvó, etikai
alapelveket szem előtt tartó természetközeli, vagy ahhoz alkalmazkodó,
környezetkímélő gazdálkodás
2. integrált termelés
A jobb piaci eredmény érdekében integráltan alkalmazza a vetésváltás,
szervestrágyázás stb. elemeket az iparszerű (gépesítés, kemizálás stb.)
termelés elemeivel, a humán- és állategészségügyi, környezetvédelmi
követelményeknek megfelelve. Folyamatos mérésen, előrejelzésen és
ellenőrzésen alapuló precíziós technológia.
 Az ökotermelés kezdetei
• I. világháború után a mezőgazdasági termékek
minősége leromlott
• 1924: Rudolf Steiner antropozófus:
„A mezőgazdaság fejlődésének szellemtudományos
alapjai”
a gazdaság zárt rendszerű önálló egység

(talaj, növények, állatok, ember, környezet)
biodinamikus gazdaságok, bioélelmiszerek
(„az élet követi az évszakok, nappalok változásait”)
• 1932: Demeter Szövetség (Németország)
DEMETER-logo
„egészséges föld = egészséges emberek”
 1. A biodinamikus gazdaság

• teljes biológiai körforgásra törekszik, alkalmazkodás a

környezeti feltételekhez (tájfajták termesztése)
• talajgazdagító és talajzsaroló növények egyensúlyának
megteremtése (vetésforgó), növények társítása
• állattartás: 0,2/ha (fontosabb az egészségi állapot, mint a
nagy teljesítmény)
• növényi és állati kivonatokból komposztáló és permetező
ún. biodinamikus preparátumok készítése
(talajélet javítása, növekedés-, ellenállóképesség fokozása)
• holisztikus megközelítési mód (kozmikus erőhatások
talajra és élőlényekre gyakorolt hatása)
• vetés szigorú vetési naptár szerint
(eredmény nem kellőképpen bizonyított)
 Biodinamikus preparátumok
(a „halottá vált” talajt életre keltik)
Preparátum miből készül száma burkoló- érlelése tárolás Felhasználás Felhasználási
neve anyag mód

Humusz szarvasmarha 500 Tehén Téli Tőzeg között Vetés előtt, Vízben kikeverve
preparátum ürülék szarv, tülök földben palántázáskor 1 óra

Kvarcliszt kvarcőrlemény 501 Tehén Nyári Világos helyen Zöld Vízben kikeverve
prep. szarv, tülök földben növényre, 1 óra
gyümölcsre
Cickavirág Cickafark 502 Szarvas- Szárítva, Tőzeg között Szerves Trágyahalomba,
prep. virágzata bika télen trágya összerakáskor
húgyhólyag földben oltására

Kamilla prep. Kamilla 503 Tehén télen Tőzeg között Szerves Trágyahalomba,
virágzat vékonybél földben trágya oltása összerakáskor
Csalán prep. Nagy csalán 504 - 1 évig Tőzeg között Szerves Trágyahalomba,
(Urtica dioica) földben trágya oltása összerakáskor
Tölgy prep. Tölgyfa kéreg 505 Háziállat Télen víz Tőzeg között Szerves Trágyahalomba,
koponya alatt, trágya oltása összerakáskor
iszapban
Pitypang prep. Pitypang virág 506 Tehén télen Tőzeg között Szerves Trágyahalomba,
hashártya földben trágya oltása összerakáskor
Macskagyökér Macskagyökér 507 - Sötét Üvegben, sötét Összerakott
prep. virág helyen, helyen komposzt
üvegben bepermetezésére
 Dinamizálás

váltott irányban forgatva min. 1 óráig

Vetés az állatöv csillagképei jegyében

A trigonok művészi és sematikus ábrázolása

 Különböző vetésidő alkalmazásának
hatása a növények növekedésére és a
termésmennyiségre
Maria Thun
(1922-2012)

Retek, saláta:
nappalhosszúság
befolyásolja a fejlődést,
virágzást
 Biodinamikus gazdaságok
Magyarországon

• 2500-3000 ha-on DEMETER minősítésű gazdaságok

oktatás pl. Waldorf iskolákban

• Gabonafélék (étkezési búza, tönkölybúza), köles,

kukorica, cikória, olajtök, napraforgó és állati
takarmány termelése

• Exportra (feldolgozott formában zöldségek és

gyümölcsök is) és hazai fogyasztásra (pl. rákos
betegek, kisgyermekesek)
 Az ökotermelés kezdetei 2.

Balfour – Howard módszer Angliában

• 1943: Lady Balfour: „Az élő talaj” c. könyv

a táplálkozási lánc tagjai közti szoros kölcsönhatás;
táplálkozás és egészség kapcsolata

• komposztálási módszer átvétele; az első tartamkísérlet

1. környezettudatos gazdálkodás 
2. műtrágya + környezettudatos módszerek 
3. hagyományos művelés (állattartás nélkül)

• 1946: Soil Association - környezettudatos gazdálkodással

kapcsolatos kutató és információs szervezet (Anglia)
 Az ökotermelés kezdetei 3.
• Szerves-biológiai gazdálkodás:
Müller házaspár és Hans Peter Rusch:
a mezőgazdasági termelést nem szabad misztikus
elemekkel keverni

Talaj-termőképesség fontossága, a talaj

baktériumflórájának szerepe, talajtakarás (mulcsozás),
talajforgatás csak nagyon indokolt esetben

• 1946: biotermékeket termelő és értékesítő szövetkezet

(Svájc), ma: Bioland
Talajtakarás, mulcsozás
 Az ökotermelés kezdetei 4.
• 1975: Bill Mollison és David Holmgren (Ausztrália):
„Permanent agriculture”  „permakultúra”
állandó mezőgazdaság
„Az ember számára hasznos növények és állatok ökológiai
kapcsolathálózatán alapuló integrált, folyamatosan fejlődő
rendszer”

etikai megközelítés
Az emberiségnek a természet törvényei szerint kell élnie,
gondolkodnia, mert egyébként saját létét teszi tönkre.
• Gondoskodás a Földről. Az élőlények fennmaradásának
és elterjedésének elősegítése.
• Gondoskodás az emberiségről - szükségleteinek
kielégítése, de:
• a népességnövekedés, a fogyasztás határainak kijelölése
 4. „Permakultúra”
• Központi szerepet kap az energia – energiarendszer (fenntartásához
minimális energiaigény, környezetben található energia kihasználása,
lehetőleg energia-termelés, a napenergia felhasználása)
• Építkezés, gazdálkodási övezetek (tájolás dél felé, napcsapda)

• Vízellátás, tisztítás, öntözés

• Meghatározott erdő, kultúrnövények, állatok elhelyezése
(növényi szövetségek, társítások, ahol két faj egymásra hatása
kívánatos, neutrális vagy előnytelen kategóriákba sorolható)
• Talaj - tápanyag-visszapótlás
N-műtrágyázás, istállótrágya is lehet környezetszennyező
Mulcsozás, zöldtrágyázás, pillangós virágúak köztes vetése,
polikultúrák (állatok beengedése)
Talajtakarás (széna, szalma, kukoricaszár, faforgács, lomb)
• Trópusi körülmények között 5-8 év, kontinentális éghajlaton 15-20 év
kell a beálláshoz
 Az ökotermelés története 5.
5. „Fenntartható gazdálkodás”
(sustainable agriculture”)
• 1978: Web Jackson (kutatások a XIX. sz. végétől)
1980-as évektől - Amerikában
• Aldo Leopold és Charles Benbrook – a természet
önmegújuló képességét kell segíteni
„Soha nem tudjuk elérni a természettel való harmóniát, de
törekedni kell rá”
• Cél a termelés gazdaságosságának és a környezeti
erőforrásoknak megőrzése
(felszín alatti vizek tisztaságának fontossága)
A fenntartható fejlődésnek találkoznia kell a jelen generáció
igényeivel úgy, hogy ne csökkentse a következő
generáció esélyeit.
 Az ökotermelés története 6.

6. Masanobu Fukuoka: „Ne tégy semmit !”

A természet megtermi a magáét. (A talaj és környezet teremti
meg azt, amire szüksége van, nem kell az embernek
beavatkoznia.)
Tilos a talajművelés, műtrágyázás, gyomirtás, növényvédelem.
„Természetes gazdálkodás”. A kultúrnövények magvait
agyagpéppel drazsírozta, elszórta, kedvező körülmények
között kikeltek.
(Kopár sziget sikeres betelepítése kultúrnövényekkel.)
 Az ökotermelés története 7.

7. „Agroforestry” – erdősfarm, erdő-mező rendszer

Erdészeti és szántóföldi ágazatok és/vagy
állattenyésztés egyidejű vagy átfedéses
megvalósítása ugyanazon a területen.
• a természet sokszínűségének megőrzése,
• a hasznos szervezetek védelme (búvóhely, élelem,
táplálék),
• haszonnövények védelme (fák
környezetkondícionáló hatása),
• viszonylag kis ráfordítást igényel
 Az ökotermelés

• olyan gazdálkodási rendszer, mely a

fogyasztónak friss, jóízű és autentikus
élelmiszereket kíván nyújtani a természetes
körfolyamatok tiszteletben tartásával.
• olyan célkitűzéseken és elveken, valamint
egységes módszerek alkalmazásán alapul,
melyek minimalizálják az ember hatását a
környezetre, miközben biztosítják a
mezőgazdasági rendszerek lehető
legtermészetesebb működését.
Az ökotermelés eszmerendszere
A környezetünkben lévő ökológiai rendszerek:
1. természetes (ember által háborítatlan) ökoszisztémák
2. agrár-ökoszisztémák (ember által, a mezőgazdasági
termelés céljából létrehozott és fenntartott ökológiai
rendszerek)
Sajátos anyag- és energiaforgalom jellemzi
(nyílt anyagforgalmi rendszer, pl. termést elszállítják,
vetőmagot, növényvédőszert odaszállítják,
növényápolás, betakarítás stb. során energiát
visznek be)
- létrehozója az ember,
- a rendszer meghajtója a nap energiája,
- fenntartója a környezet anyag- és energiaforrásai,
- szabályozója az ember
A terméseredményeket döntően a genetikai potenciál
határozza meg.
 Az ökotermelés fogalma

• Az ökológiai gazdálkodásban jogilag is szabályozott

minősítés és ellenőrzés mellett, csak az engedélyezett
szereket használó, a talaj-termékenységet,
állategészséget megóvó, az etikai alapelveket szem előtt
tartó természetközeli, vagy ahhoz alkalmazkodó,
környezetkímélő gazdálkodást részesítik előnyben.
 Az ökotermelés alapelvei
IFOAM alapelvek (2005):
(International Federation of Organic Agricultural Movements
Öko Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége)

• az egészség elve
fenntartja és erősíti a talaj, a növények, az állatok, az ember,
egyszóval az egész Föld, mint egységes élő szervezet egészségét
• az ökológia elve
élő ökológiai rendszerekre, azok természetes ciklusaira épül,
azokkal dolgozik, verseng velük, segíti őket a fennmaradásban
• a méltányosság elve
gondoskodik az élet és környezet méltányos kezeléséről (erkölcsös
bánásmód a termelőtől a fogyasztóig, állati jólét biztosítása, az
erőforrások mértékletes használata)
• gondoskodás elve
megelőző és felelős hozzáállásával meg tudja őrizni a jelen és a
jövő generációk egészségét és jó közérzetét, ill. a környezet
természetközeli állapotát
 Az ökotermelés főbb általános elvei:

• helyi forrásokon alapuló zárt gazdálkodási

rendszer kialakítása (saját termesztésű
takarmányok használata, háztartási hulladékok
komposztálása, kimosódási veszteségek
csökkentése)
• talajok hosszú távú termékenységének
fenntartása (pillangós-, talajtakaró-, mélyen
gyökerező növények használata, műtrágyák
kizárása, megfelelő trágyakezelés, talaj minimális
bolygatása, megfelelő művelési technológiák,
növényvédőszerek használatának korlátozása)
• a mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő
szennyeződések minimalizálása
Intenzív- és ökotermelés
Az ökotermelés helyzete
világviszonylatban
Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás
alakulása földrészenként
 Az ökotermelés helyzete
világviszonylatban:
jelenleg > 43 mha termőföld
Az ökotermelésbe vont területek aránya
az összes mezőgazdaságilag műveltben
 Az ökotermelés helyzete
világviszonylatban

Ellenőrzött
ökológiai
gazdálkodást
legnagyobb
területen
folytató
országok

http://www.organic-world.net

A legnagyobb terület Ausztráliában

(az összterület 40,8 %-a, az ökológiai gazdaságok 1%-a)
Az ökotermelés helyzete
világviszonylatban
 Az ökotermelés helyzete
világviszonylatban

http://www.organic-world.net

2011-ben 162 országban, kb.1,8 millió termelő folytatott ökotermelést

(+ kb. 32,5 millió ha erdő és vadon gyűjthető tanúsított terület)
 Gabonafélék termesztése ökológiai
gazdálkodású és átállás alatti területeken
2011-ben
 Gabonafélék termesztése ökológiai
gazdálkodású és átállás alatti területeken
2011-ben

Source: FiBL Survey 2010

Organic producers by region 2012
 Az ökotermelés helyzete Európában

2011-ben: összesen 10,6 m ha , 290 ezer gazdaság

A mezőgazdaságilag művelt területek 2,2%-a, az EU-tagállamokban 5,4%
Forrás: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft éves jelentése
Az ökotermelés és egy főre eső
fogyasztás helyzete Európában

The ten countries with the highest per capita consumption 2014
Source: FiBL-AMI survey 2016

Switzerland 221
Luxembourg 164
Denmark 162
Sweden 145
Liechtenstein 130
Austria 127
Germany 97
United States 85
Canada 77
France 73

0 50 100 150 200 250

Per capita consumption in euros

A biotermék kereskedelem legnagyobb

hányada Ny-Európában (Németország,
Nagy-Britannia, Franciaország,
Olaszország) és É-Amerikában zajlik
Az ökotermékek piaci helyzete
Az ökotermékek előállítói
 Az ökotermelés helyzete Magyarországon

• 1980-as évektől természetbarát szemléletű gazdálkodás

is, 1996-2004 között folyamatos területi növekedés
• 1987: Biokultúra Egyesület (www.biokultura.org)
az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás széles körű
elterjesztése, értékeinek megismertetése, a gazdálkodás
és a termékek, élelmiszerek ellenőrzése és minősítése, a
környezetterhelés csökkentése, minőségi termékek
termelése
• A biotermékek 80-90%-át exportálják az EU országaiba,
Svájcba - ottani törvényi előírások
A Bio- és Öko- szavak csak a biotermékek márkanevében
szerepelhetnek (ellenőrzött termelés, feldolgozás, import)
 A Biokultúra Egyesület ellenőrző és
minősítő rendszere

• Biotermékek előállításának és minősítésének ellenőrzése

Mo-n a Biokultúra Egyesület által 1996-ban létrehozott
Biokontroll Hungária KHT, jelenleg Biokontroll Hungária
Nonprofit Kft. által történik, emellett pl. a Hungaria Öko
Garancia Kft. is végez hasonló tevékenységet (élelmiszer
feldolgozás, takarmány előállítás, raktározás, forgalmazás)

Felügyeleti szerv: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Minisztérium
Az állam 1997 óta támogatja az átállást. Az EU-csatlakozás
után a támogatás mértéke nőtt.
 EU támogatások felhasználása
Magyarországon
Pl. Strukturális Alapok forrásainak felhasználására Nemzeti
Fejlesztési Terv (Agrár- és vidékfejlesztési operatív program)

Forrás: Biokultúra Magazin

 Az ökotermelés támogatása 2004-ben
Magyarországon (EU-csatlakozás után)

termény Átállási Termelési

támogatás támogatás
(euro/ha) (euro/ha)

szántóföldi kultúrák 176 125

zöldségfélék 325 200
gyümölcs 396 278
szőlő 396 278
legelők, kaszáló 59 59

http://www.organic-europe.net/country_reports/
 Az ökológiai gazdálkodás helyzete
Magyarországon
• 2000-ben kb. 30 000 ha-n
471 gazdálkodó folytatott
ökológiai gazdálkodást

• 2015-ben kb. 113 435 ha

ellenőrzött terület, 1625
termelő
84 862 ha átállt, 22 743 ha
átállás alatt
(Biokontroll Hungária Nonprofit
Kft. 2015. évi beszámoló)
http://www.biokontroll.hu

• Csongrád megyében 14 bejegyzett ökotermelő

Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás
helyzete Magyarországon

Az átállt területek összetétele 2011-ben

(Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.) http://www.biokontroll.hu
(Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.)
 Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás
helyzete Magyarországon

Hátrányos területek:

• Állatállomány kicsi → kevés szerves trágya

(kb.1,15 NÁ/ha, lehetne 2/ha)
• ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag kevés
• torz támogatási rendszer
• export magas aránya (kb. 80%)
• A feldolgozottság aránya alacsony
 Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás
helyzete Magyarországon

Előnyös területek:

• Kedvező környezeti,”ökológiai” feltételek

• GMO-mentesség (moratórium, koegzisztencia
szabályok)
• Őshonos növény- és állatfajták megléte
• hagyományőrző gazdálkodás sokfelé
• Magas színvonalú képzés (gazdák, szakemberek)
• EU-ban érvényes előírások betartása 1995-től
• Erős, elismert ellenőrzési-, tanúsítási rendszer
Biokultúra Magazin
2007-től :
a „biogazdálkodók” szaklapja, kéthavonta

www.biokultura.org
http://www.biokontroll.hu/

Bioporta Füzetek
http://www.biokontroll.hu/
Az ökotermelés helyzete Magyarországon

• Ökogazdaságok általában családi vállalkozásban

(önellátásra, helyi piacokra főleg zöldség- és
gyümölcsféléket)
TÉSZ-ek (Termelő- és Értékesítő Szövetkezet)
szükségességének sürgetése
• Nagyüzemek (exportorientált, gabonafélék és olajos
növények termelése, extenzív húsmarha-, juh-,
mangalica tartás)
pl. Galgafarm Első Magyar Organikus Mezőgazdasági
Szövetkezet (Galgahévíz, Gaia Alapítvány, kb. 50 házból
álló ökofalu 2010-re)
 Biotermékek (Ökotermékek)

• Szűkebb értelemben élelmiszerekre: ellenőrzött

ökológiai termelés szabályaival (EU Tanácsának
834/2007/EK rendelete) előállított növényi vagy
állati eredetű termékek

Az európai
ökotermékek új logo-ja

• Greenpeace:
„mindazok a növényi, állati eredetű élelmiszerek, amelyek
megtermelésekor szintetikusan előállított vegyszert - beleértve az
állattartásban használatos antibiotikumokat, hormonkészítményeket
és hozamfokozókat - illetve genetikailag módosított összetevőket
nem használtak fel”
 Biotermékek forgalmazása Mo-n

Ökoszervíz Kft. - az első, kizárólag biotermékek

forgalmazására szakosodott vállalkozás (1990-től)
• Első biobolt (1992-2002) Budapesten
• 100%-ban ellenőrzött biotermékek kis- és
nagykereskedelme, export-import
• Bio alap-, segéd-, adalékanyagok
• Mintabolt, internetes honlap - rendelés, tájékoztatás
• népszerűsítés

A „Biobolt” minősítés feltétele: a bolti

árukészlet min. 20%-a ellenőrzött
ökotermelésből kell származnia.

Tényleges arány kb. 60-70 % (http://www.biokontroll.hu/)

 Biotermékek forgalmazása Mo-n
2005: ökotermék forgalom: 5,635 millió euro
Belföldi áruforgalom: termelők kis- és nagykereskedése,
piacok
• Helyben és piacon történő értékesítés: 1-5%
• Bioélelmiszereket forgalmazó szaküzletek (kb. 300): 36-
40 %
• Szupermarketek: a forgalom 50-60%-át bonyolítják le
 Összegezve

Az ökológiai termelés jogilag is

szabályozott minősítés és ellenőrzés
mellett, csak az engedélyezett
szereket használó, etikai alapelveket
szem előtt tartó környezetkímélő
gazdálkodási forma

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!