A Globális

problémák
És mit tudunk tenni ellenük.
 01 Éhezés & Egyenlőtlenség

02 Háborúk & Konfliktusok

Globális felmelegedés &

03 Környezetszennyezés

A Globális 04 Rendes oktatás hiánya

problémák
 1

Ebben a részben az éhezésről és az egyenlőtlenségekről

fogunk beszélni és, hogy mik okozzák ezeket.
ÉHEZÉS & EGYENLŐTLENSÉG
Jelenlegi világunkban az éhezés és az egyenlőtlenség az egyik legnagyobb probléma és
egybevágnak. Mindkét jelenség gyökerei szorosan kapcsolódnak a jelenlegi kapitalista rendszer
működéséhez. Az éhezés problémája az emberiség történelme során mindig jelen volt, azonban a
modern világban ez az ellentmondásos helyzet még inkább kiderül.

Az emberiség hatalmas erőforrásokkal rendelkezik az élelmiszer-termelés terén. A mezőgazdasági

technológiák fejlődése, a tudományos kutatások eredményei és az ipari mezőgazdaság lehetővé
tették, hogy bőven megtermeljük a szükséges élelmiszereket az egész világ számára. Azonban
ennek ellenére milliók éheznek a világban, és a szegénység csapdájába kerültek. Miért van ez?

A kapitalizmus alapvetően a profitra és az eddigi gazdagok még nagyobb gazdasárgára.

összpontosít. A pénzkeresés motivációja meghatározza a vállalatok és az egyének cselekedeteit. A
profithajszár alapú gazdasági rendszerben a vállalkozásoknak és a nagyvállalatoknak elsődlegesen
az a céljuk, hogy minél nagyobb profitot érjenek el.
ÉHEZÉS & EGYENLŐTLENSÉG
A kapitalizmus által előidézett kapzsiság és a parazita szerű mechanizmusok működése miatt az
élelmiszertermelés nem az emberi szükségletek alapján történik. A gazdasági érdekek, a kereslet-
kínálat dinamikája és a profitmaximalizálás miatt van, hogy a termelési erőforrásokat más,
magasabb nyereséget hozó ágazatokba irányítják. Ez eredményezi az élelmiszerhiányt és az árak
drasztikus emelkedését, ami sok ember számára megfizethetetlenné teszi a megfelelő
táplálkozást.

Emellett az egyenlőtlenség és a gazdagok koncentrációja is szorosan összefügg a kapitalista

rendszerrel. A gazdasági hierarchia és a vagyonelosztás egyenlőtlensége következményezi, hogy a
leggazdagabbak még több vagyonhoz jutnak, míg a szegények tovább süllyednek a szegénységben.
Ez a gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre csak mélyül, és a szegény rétegeknek egyre
nehezebb helyzetbe kerülnek.

A kapitalizmusban gyökerező kapzsiság és a profitközpontúság megakadályozza az

élelmiszertermelés és a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését. A társadalmi igazságosság és a
mindenki számára biztosított megfelelő élelmiszerhozam csak akkor valósulhatna meg, ha az
emberi szükségletek és a közjó prioritást élvezne a gazdasági érdekekkel szemben.
ÉHEZÉS & EGYENLŐTLENSÉG
Jelenlegi világunkban sajnálatos módon a termőföldek és erdők egyre inkább veszélybe kerülnek,
és ennek hátterében a vállalatok és a kapitalizmus által irányított terjeszkedés áll. A profit
hajhászása sok esetben elsődleges szempontként szerepel, miközben figyelmen kívül hagyják
azokat a hosszú távú hatásokat, amelyekkel jár a természeti erőforrások kihasználása.

A vállalatok, különösen a nagy multinacionális vállalatok, gyakran arra törekednek, hogy

kiterjesszék gazdasági tevékenységüket, megszerezzék új területeket, és növeljék nyereségüket.
Azonban gyakran a természeti erőforrások, mint például a termőföldek és az erdők, jelentik az új
terjeszkedés alapját. Az ilyen terjeszkedés során a vállalatok gyakran nem vesszük kellőképpen
figyelembe a környezeti hatásokat és az élettér elvesztésének következményeit.

Az erdőirtás és a földterületek kihasználása nemcsak a biodiverzitás csökkenését eredményezi,

hanem súlyos hatással van a klímaváltozásra is. Az erdők fontos szerepet játszanak a szén-dioxid
mennyiségének szabályozásában, és a termőföldek fenntartása elengedhetetlen a fenntartható
élelmiszer-termelés szempontjából. Azonban a kapitalista rendszerben a vállalatok gyakran a rövid
távú profit érdekében gyorsan felfalják ezeket a természeti erőforrásokat, anélkül hogy kellő
figyelmet fordítanának a környezeti fenntarthatóságra és a jövő generációk szükségleteire.
 2

Ebben a részben a háborúkról és a konfliktusokról

fogunk beszélni és, hogy mik okozzák.
HÁBORÚK & KONFLIKTUSOK
A háborúk és konfliktusok világunk sötét részei, és sajnos a kapitalizmus, a profithajhászás és az
örökös hatalom keresése hatalmas szerepet játszik az ezek mögött álló okok között. Az államok
közötti feszültségek, amelyek háborúhoz vezethetnek, gyakran összefonódnak a gazdasági és
politikai erőkkel, amelyek a kapitalista rendszer részét képezik.

A kapitalizmus alapvetően a gazdasági növekedésre és a profitra összpontosít. A vállalatok és az

egyének azért harcolnak a piaci előnyökért és a vagyon megszerzéséért, hogy gazdasági hatalmat
és befolyást szerezzenek. Az állandó verseny és a nyereség növelésére való törekvés hajtja a
vállalatokat, ami gyakran ellentétes érdekekhez és konfliktusokhoz vezet más vállalatokkal vagy
országokkal szemben.

A globális gazdasági verseny és a források kihasználása az államok közötti rivalizálást és

konfliktusokat is előidézheti. Az energiahordozók, ásványi nyersanyagok és más stratégiai
erőforrások iránti verseny a háborúk gyakran központi okozója. Az államok, azért, hogy biztosítsák
gazdasági és politikai érdekeiket, gyakran hajlamosak beavatkozni más országokba, fegyveres
konfliktusokat szítani vagy támogatni, hogy hozzájussanak ezekhez az erőforrásokhoz.
HÁBORÚK & KONFLIKTUSOK
Az örökös hatalom és a hatalmi ambíciók szintén jelentős szerepet játszanak a konfliktusokban és
háborúkban. Az állami vagy politikai vezetők, akik ragaszkodnak a hatalomhoz és az uralomhoz,
gyakran késznek állnak fegyveres konfliktusokra, hogy megerősítsék vagy kiterjesszék hatalmukat.
Az ilyen vezetők a háborút gyakran eszközként használják a népesség manipulálására, az
egységesítésre és a hatalom fenntartására.

Az államok és a katonai-indusztriális komplexumok szintén profitot hajszolhatnak a háborúkból és

a fegyverkereskedelemből. A háborúk és a fegyverkezésre fordított hatalmas összegek lehetővé
teszik a fegyvergyártó cégeknek és a katonai-ipari szektor szereplőinek, hogy óriási profitot
realizáljanak. Ez a profithajhászás és a fegyverkereskedelem ösztönzi a konfliktusokat és a
háborúkat, mivel a fegyverek iránti kereslet fenntartja az iparágat és gazdasági növekedést
generál.

A háborúk nemcsak közvetlen károkat és veszteségeket okoznak, hanem hosszú távú

következményekkel járnak, amelyek közé tartozik a magas számú migráció is. A konfliktusok és
háborúk által kiváltott instabilitás, erőszak és a biztonság hiánya sok embert kényszerít arra, hogy
elhagyja otthonát és menedéket keressen más országokban.
HÁBORÚK & KONFLIKTUSOK
A háborúk okozta migráció jelentős hatással van mind az érintett országokra, mind azokra az
országokra, amelyekbe a menekültek vagy bevándorlók áramlanak. Azok az emberek, akiket a
háború kényszerít a menekülésre, gyakran átélnek szélsőséges szenvedéseket, elveszítik
otthonukat, szeretteiket, és kénytelenek kilépni a komfortzónájukból, hogy új életet kezdjenek
máshol.

A migráció politikai és propagandisztikus eszköz is lehet az államok kezében. Az érkező

menekültek vagy bevándorlók száma politikai viták tárgyává válik, és az államok gyakran
kihasználják ezt a helyzetet a saját érdekeik szolgálatában. Propagandakampányokat indítanak,
amelyek félrevezető információkat terjesztenek a migránsokról, félelmet keltenek a lakosságban,
és újabb konfliktusokat gerjesztenek az idegenellenesség és a nacionalizmus felszínre hozásával.

Az államok gyakran a migrációs válságot használják fel a belső és külső politikai célok elérésére. A
menekültekkel kapcsolatos retorika és intézkedések megváltoztatják a társadalmi hangulatot, és
az államok manipulálhatják a közvéleményt a migrációval kapcsolatban. Ez további feszültségeket
és konfliktusokat szít, amelyek a már meglévő háborús helyzetekhez és instabilitáshoz
hozzájárulhatnak.
HÁBORÚK & KONFLIKTUSOK
A migráció és a propagandisztikus eszközök használata csak tovább súlyosbítja a már meglévő
konfliktusokat és háborúkat. A menekültek és bevándorlók kiszolgáltatott helyzetben vannak, és
gyakran a társadalmi feszültségek célpontjaivá válnak. Ez további szenvedést okoz nekik, és
fokozza az államok közötti feszültséget és konfliktusokat.

A háborúk, a migráció és a propaganda egy ördögi körhöz vezethet. A háborúk instabilitást és

konfliktust okoznak, ami tömeges migrációt eredményez. Az államok a migrációt politikai célokra
használják fel, ami újabb feszültségeket és konfliktusokat gerjeszt. Ez pedig további háborúkat
szülhet, és a ciklus újra kezdődik.
 3

Ebben a részben a globális felmelegedésről és a

környezetszennyezésről fogunk beszélni és, hogy mik
okozzák.
Globális felmelegedés & Környezetszennyezés
A globális felmelegedés és a környezetszennyezés súlyos problémát jelentenek a jelenlegi
világunkban, és ezekben a kérdésekben a vállalatok, a kapitalizmus, a gazdagok és a politikusok
szerepe kiemelkedő. Bár az alapvető felelősség a vállalatokra és a gazdag rétegekre hárul, nem
szabad elfelejtenünk, hogy az egységes cselekvés minden ember számára fontos és lehetőséget
nyújt a változásra.

A vállalatok, különösen a nagy multinacionális cégek, gyakran káros környezeti gyakorlatokat

folytatnak, mivel a profitnövelés érdekében nem veszik figyelembe a környezeti hatásokat. A
gyártás és a termelés folyamatai sokszor járnak nagy energiaveszteséggel, környezetszennyezéssel
és a természeti erőforrások kihasználásával. A gyakori példa erre a Nestle, amely gyerekmunkát
végeztet és egy hatalmas klímabűnöző vagy a Shell akik nem csak, hogy klímabűnözők de pl a
Nigériai Civil Háború mikor is a Shell erőszakkal, katonai erőkkel fojtotta el azokat kik nem akartak
a kihasználásukból többet.

Az politikusok és a kormányok szerepe is kiemelkedő a környezeti problémák kezelésében.

Azonban gyakran előfordul, hogy politikai érdekek vagy kapcsolatok befolyásolják a döntéshozatal
folyamatát, ami gátolja a hatékony intézkedések meghozatalát a klímaváltozás és a
környezetszennyezés elleni küzdelemben. Az együttműködés és a politikai akarat hiánya
hozzájárul a problémák fennmaradásához.
Globális felmelegedés & Környezetszennyezés

A kapitalizmus rendszere ösztönzi a fogyasztást, a piaci versenyt és a folyamatos gazdasági

növekedést, amelynek eredményeként óriási nyomás nehezedik a természeti erőforrásokra. Az
erőforrások kimerülése, a túlfogyasztás és a természeti élőhelyek pusztulása mind a gazdagok és a
vállalatok szükségleteiből fakadnak. Az egyéneknek korlátozott hatása van ezen folyamatokra, míg
a vállalatok és a gazdagok döntései és viselkedése nagyobb mértékben befolyásolják a
környezetet.
 4

Ebben a részben a rendes oktatás hiányáról fogunk

beszélni és, hogy mik okozzák.
 A rendes oktatás hiánya komoly következményekkel jár és kétségkívül hatással van az emberek
Rendes oktatás hiánya
fejlődésére. A kapitalista rendszer és az állam érdeke fűződik ahhoz, hogy az embereket kordában
tartsák és ignoranciában tartsák őket. Ennek érdekében olyan gyakorlatokat alkalmaznak, mint a
történelem átírása, az emberek "tökéletes és engedelmes" munkavállalókká nevelése és a tanárok
alulfizetése.

Az oktatás alapvető fontosságú a társadalom fejlődése és az emberek személyes fejlődése

szempontjából. Azonban a kapitalista rendszerben az oktatás gyakran átalakul gazdasági célokra
és társadalmi irányításra szolgáló eszközzé. Az emberek "termelőként" való felfogását erősítik,
hogy betöltsék a gazdaság számára szükséges pozíciókat, és alárendelik az egyéni fejlődést és
gondolkodást a gazdasági érdekeknek.

Az oktatási rendszer szerves része az emberek nevelésének és képességeik kibontakoztatásának.

Azonban az állam és a kapitalista rendszer gyakran korlátozza az oktatás szabadságát és
sokoldalúságát. A történelem átírása vagy elferdítése például lehetővé teszi, hogy az állam
ellenőrizze, hogyan prezentálják a múltat, és így alakítsa a jelenlegi társadalmi nézeteket és
politikai irányokat. Ez elfojthatja az emberek kritikai gondolkodását és az igazság keresését.
Rendes oktatás hiánya
Az oktatásnak kellene lehetővé tennie a szabad gondolkodást, a kreativitást és a kritikai elemzést.
Azonban a kapitalista rendszerben az oktatási intézmények gyakran a gazdasági érdekeknek és a
munkaerőpiaci igényeknek rendelik alá magukat. Az embereket "tökéletes és engedelmes"
munkavállalókká nevelik, akiket könnyen irányíthatók és manipulálhatók a profitmaximalizálás
érdekében. Ez az emberek személyes fejlődését, kreativitását és autonómiáját korlátozza és sok
esetben teljes mértékben kiírtja.

A tanárok fontos szerepet játszanak az oktatási folyamatban, de gyakran alulfizetettek és

alulértékeltek. Az alulfizetés csökkenti a motivációt és a szakmai elkötelezettséget, ami a tanárok
minőségi munkáját is negatívan befolyásolja. Ez pedig közvetetten hat az emberek tanulási
tapasztalataira és a társadalomra.
 Megoldások
A következőekben megoldásokat találunk az
előbb említett problémákra.
A legfontosabb és a legelső dolog amit le kell
küzdenünk: A kapitalizmus és az állam
 A szolidaritás fontossága

A szolidaritás és közösségi összefogás rendkívül fontos

ahhoz, hogy leküzdjük a korábban említett problémákat. A
kapitalizmus és az állam szerepe, mint ezeknek a
problémáknak a gyökere, felismerhető, és ezért elérhető a
változás lehetősége.

A kapitalista rendszer és az állami intézmények gyakran

előnyben részesítik a profitot és a hatalmat az emberi jólét
és a társadalmi igazságosság előtt. Azonban az emberek
együttes erővel képesek ellenállni és küzdeni a meglévő
rendszer torzulásai ellen.
 A szolidaritás fontossága

Az embereknek fel kell ismerniük, hogy a változás csak

akkor történhet meg, ha közösen lépnek fel. Az erősen
összetartó közösségek, a sztrájkok, tüntetések és más
kollektív fellépések lehetőséget teremtenek a hangjuk
meghallására és a változások elérésére. Az embereknek
bátorítaniuk kell egymást, hogy aktívan részt vegyenek az
ilyen mozgalmakban, és felszólaljanak az
igazságtalanságok, a környezeti károk és az egyenlőtlenség
ellen.
 A szolidaritás fontossága

Az embereknek fel kell ismerniük, hogy a változás csak

akkor történhet meg, ha közösen lépnek fel. Az erősen
összetartó közösségek, a sztrájkok, tüntetések és más
kollektív fellépések lehetőséget teremtenek a hangjuk
meghallására és a változások elérésére.

Az embereknek bátorítaniuk kell egymást, hogy aktívan

részt vegyenek az ilyen mozgalmakban, és felszólaljanak az
igazságtalanságok, a környezeti károk és az egyenlőtlenség
ellen.
 Az éhezés megoldása

1. Kollektív tulajdon és irányítás: A termőföldek, az erdők

és más természeti erőforrások közös birtoklása
lehetővé tenné a termelési folyamatok igazságosabb
elosztását és a társadalom szükségleteinek kielégítését.

2. Autonómia és önellátás: Az emberek közösségekben,

falvakban vagy városrészekben szervezkedjenek, ahol
helyi termelés és közösségi gazdaság működik. Ez
lehetővé teszi a helyi élelmiszertermelés, fenntartható
mezőgazdaság és alternatív gazdasági
 Az éhezés megoldása

3. Egyenlőség és elosztási igazságosság: Az élelmiszer és

más alapvető szükségletek demokratikus alapon való
elosztása biztosítaná, hogy senki se szenvedjen éhezést
vagy alapvető szükségletei ne legyenek kielégítve. Az
emberi szükségletek prioritást élveznének a profitot
maximalizáló gazdasági érdekekkel szemben.
 Háborúk megoldása

A kapitalista, centralizált, hierarchikus rendszer leváltása

már alapjáraton megoldaná ezt a problémát hisz mivel a
társadalom a szolidaritás, egyenlőség, demokrácia.
szabadság elvein alapulna nem lenne se háború se
konfliktus mert már nem lenne profitálható senkinek se és
az együttműködés hasznosabb lenne.
 Globális felmelegedés, környezetszennyezés
megoldása

Ismételten azonnal elkezdené megoldani ezt a problémát a

kapitalizmus, állam, hierarchiák leváltása. Ugyan nem
fixálná meg azonnal sokkal jobban haladna tovább az
emberiség egy zöld emberiség és föld felé. Egy ilyen
társadalom nagyon gyorsan tudna adaptálni, létrehozni új
tudományi áttöréseket. Több erdőírtás, földírtás sem lenne
hisz nem lenne már profitálható így az a kevés „értelme” is
elveszne. Persze még mindig nagy probléma lenne az
emberiség számára de sokkal gyorsabban haladnánk a
megoldás felé.
 A rendes oktatás megoldása

Az oktatás és a tudás elérése alapvető jog lenne. Az oktatás

szabad, demokratikus és részvételen alapuló lenne, amely
segítené az embereket abban, hogy megértsék a
társadalmi struktúrákat, a gazdasági rendszereket és a
környezetvédelmet, és aktívan részt vehessenek a
döntéshozatalban.
 A rendes oktatás megoldása

1. Rugalmas időbeosztás: Az iskolai napok hosszát és a

heti óraszámot úgy lehet módosítani, hogy az ne
terhelje túlzottan a diákokat és a tanárokat. Rövidebb
iskolai napok és hosszabb hétvégi szünetek lehetővé
tennék a diákok pihenését és kreatív tevékenységekhez
való hozzáférésüket.
 A rendes oktatás megoldása

2. Diák-tanár együttműködés: Az iskolákban a tanárok és

diákok együttműködése és egyenrangú részvétele az
iskolai döntéshozatalban lehetővé tenné, hogy a
diákoknak aktívabb szerepük legyen az oktatási
folyamatban. Így az iskolák az egyedi szükségletekre és
érdeklődésre fókuszálhatnának, és a diákok nagyobb
beleszólást kapnának saját tanulási útjuk alakításába.
 A rendes oktatás megoldása

3. Differenciált tanítás és egyéni támogatás: Az iskolák

olyan tanítási módszereket alkalmaznának, amelyek
lehetővé teszik a diákok egyedi szükségleteinek és
tanulási stílusának figyelembevételét. A differenciált
tanítás segítene abban, hogy minden diák saját
tempójában és képességeihez mérten haladhasson,
miközben megkapja a szükséges támogatást a
fejlődéséhez.
 A rendes oktatás megoldása

4. Hasznos tantárgyak és kreativitás: Az oktatási

rendszerben az lenne a cél, hogy olyan hasznos és
életrevaló tantárgyakat tanuljanak a diákok, amelyek a
való életben is relevánsak és felkészítik őket a
kihívásokkal teli világra. Az autonómia, szabad
gondolkodás és kreativitás fejlesztésére helyeznék a
hangsúlyt, hogy a diákok képesek legyenek kritikusan
gondolkodni, problémákat megoldani és önállóan
alkotni.
 A rendes oktatás megoldása

5. Értékelés a fejlődés alapján: Az értékelési

rendszerekben a hangsúlyt az egyéni fejlődésre és
erősségekre helyeznénk, nem pedig a hibákra és
gyengeségekre. Az iskolák arra ösztönöznék a diákokat,
hogy felfedezzék és kibontakoztassák a tehetségüket,
és olyan értékelési módszereket alkalmaznának,
amelyek tükrözik az egyéni erősségeket és fejlődést.
 Szolidaritást!
Szabadságot!
Munkáshatalmat!
 Vége!

CREDITS: This presentation template was created by Slidesgo,

including icons by Flaticon, and infographics & images by
Freepik.
Please keep this slide for attribution.