You are on page 1of 10

Mérési jegyzőkönyv

Villamosenergia átalakítók 1.

Mérés tárgya : Transzformátor vizsgálata üresjárási- és rövidzárási üzemállapotban


Mérést végezték :
Mérőcsoport : IVB465MN-LA-02, B csoport
Mérés időpontja : 2024.03.04 11:15-13:00
Mérés helyszíne : Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar MIK-B0024
Mérésvezető neve : Dr. Kvasznicza Zoltán
Jegyzőkönyv készítője : Forján Dominik
A mérés során felhasznált mérőműszerek adatai
Mérőeszköz
Típus Pontossági osztály Gyártó Sorozatszám
megnevezése
Analóg
lengőtekercses
HDA 0,5 Ganz 968639/1959
ampermérő állandó
mágnessel
Analóg lágyvasas
HLA-1 0,5 Ganz 622566
ampermérő
Analóg lágyvasas
HLA-1 0,5 Ganz 831340
ampermérő
Analóg lágyvasas
HLA-1 0,5 Ganz 622555
ampermérő
Analóg lágyvasas
HLA-2 0,5 Ganz 99720
ampermérő
Analóg lágyvasas
HLA-2 0,5 Ganz 22506
ampermérő
Analóg lágyvasas
HLA-2 0,5 Ganz 22742
ampermérő
Analóg
lengőtekercses
HDV-2 0,5 Ganz 65665
voltmérő állandó
mágnessel
Analóg lágyvasas
HLV-2 0,5 Ganz 99365
voltmérő
Analóg vasmentes
elektrodinamikus LEWa-1 0,2 EKM 416727
wattmérő
Analóg vasmentes
elektrodinamikus LEWa-1 0,2 EKM 538651
wattmérő
Analóg vasmentes
elektrodinamikus - 0,2 - 85117
wattmérő
Analóg vasmentes
elektrodinamikus - 0,2 - 85089
wattmérő

A mért háromfázisú transzformátor adatai


Tekercselés Tekercsek
U szn [ V ] U pn [ V ] I szn [ A ] I pn [ A ] f n [ Hz ] Pn [ kVA ] Sorozatszám
anyaga kapcsolása
380 24 7,6 120 50 5 Al D-y 10446

Tekercsellenállás méréséhez használt labortápegység adatai


nincs adat
Háromfázisú transzformátor üresjárási mérése
Mérés leírása
A mérést lehetőleg áram – és feszültségváltók nélkül végezzük, mert a kicsiny teljesítménytényező miatt a mérőváltók
szöghibája a mérés eredményében nagy hibát okozhat. Mivel a tápláló feszültség nem mindig tisztán szinuszos, a
feszültséget olyan voltmérővel kell mérni, amely középértéket mér (egyenirányítós Deprez műszer), de effektív értékre
van skálázva. Nem szinuszos feszültség esetében ugyanis a hiszterézis veszteség olyan szinuszos feszültségnél állna
fenn, melynek középértéke egyenló a nem szinuszos feszültség középértékével.

Legáltalánosabban alkalmazott háromfázisú magtípusú transzformátoroknál az áramok szimmetriája következtében


olyan mérési problémák merülnek fel, amelyek más háromfázisú transzformátoroknál nincsenek. Háromfázisú
magtípusú transzformátorok üresjárási teljesítményét az aszimmetria miatt három wattmérős vagy – ha nincs
nullavezető – két wattmérős módszerrel mérhetjük. A legpontosabban három wattmérős módszerrel mérhetünk, ha a
műszerek névleges teljesítménytényezője 0,1 vagy ennél kisebb. Ha nem rendelkezünk olyan wattmérőkkel,
amelyeknek a névleges teljesítménytényezője megfelelően kicsi, illetve feszültség és áramtekercseik túlterhelhetők,
akkor inkább két wattmérővel mérünk. Pontosabban mérhetünk, ha két wattmérő közül egyiknek az áramtekercse a
középső oszlop tekercsének áramkörébe kerül.

A mérés kapcsolása
Üresjárási mérés - Voltmérő értékei ¿ és L2 fázis között ¿
Skálaállandó
Méréshatár Leolvasott
Mérés száma
X V [V ]
Végkitérés α V [ ° ]
CV=
XV V
αV °[ ] xm [° ]
U L1− L2=C V ∙ x m [ V ]

1. 120 120 1 89 89
2. 300 300 1 130 130
3. 300 300 1 160 160
4. 300 300 1 200 200
5. 300 300 1 240 240
6. 600 600 1 280 280
7. 600 600 1 330 330
8. 600 600 1 360 360
9. 600 600 1 400 400

Üresjárási mérés - P1 Wattmérő értékei


Skálaállandó
Mérés Méréshatár Méréshatár Végkitérés X V ∙ X A W Leolvasott
száma X V [V ] XA [A] α W [° ] C W=
αW [ ]°
xm [° ]
P1=C W ∙ x m [ W ]

1. 120 0,5 150 0,4 13,5 5,4


2. 240 0,5 150 0,8 13 10,4
3. 240 0,5 150 0,8 18 14,4
4. 240 0,5 150 0,8 28,5 22,8
5. 360 0,5 150 1,2 26,5 31,8
6. 360 0,5 150 1,2 33,5 40,2
7. 360 0,5 150 1,2 57 68,4
8. 600 0,5 150 2 42,5 85
9. 600 1 150 4 30 120

Üresjárási mérés – P2 Wattmérő értékei


Skálaállandó
Mérés Méréshatár Méréshatár Végkitérés X V ∙ X A W Leolvasott
száma X V [V ] XA [A] α W [° ] C W=
αW [ ]°
xm [° ]
P2=C W ∙ x m [ W ]

1. 120 0,5 150 0,4 6 2,4


2. 240 0,5 150 0,8 6 4,8
3. 240 0,5 150 0,8 8 6,4
4. 240 0,5 150 0,8 11,5 9,2
5. 360 0,5 150 1,2 9 10,8
6. 360 0,5 150 1,2 9,5 11,4
7. 360 0,5 150 1,2 7 8,4
8. 600 0,5 150 2 1,5 3
9. 600 1 150 4 2,5 10
Üresjárási mérés - Ampermérő értékei ¿ fázis ¿
Skálaállandó
Méréshatár Leolvasott
Mérés száma
XA [A]
Végkitérés α A [ ° ]
C A=
XA A
αA ° [ ] xm [° ]
I L 1=C A ∙ x m [ A ]

1. 0,6 0,6 1 0,073 0,073


2. 0,6 0,6 1 0,097 0,097
3. 0,6 0,6 1 0,115 0,115
4. 0,6 0,6 1 0,15 0,15
5. 0,6 0,6 1 0,188 0,188
6. 0,6 0,6 1 0,233 0,233
7. 0,6 0,6 1 0,39 0,39
8. 0,6 0,6 1 0,49 0,49
9. 1,2 0,6 2 0,345 0,69

Üresjárási mérés - Ampermérő értékei ¿ fázis ¿


Skálaállandó
Méréshatár Leolvasott
Mérés száma
XA [A]
Végkitérés α A [ ° ]
C A=
XA A
αA ° [ ] xm [° ]
I L 2=C A ∙ x m [ A ]

1. 0,6 0,6 1 0,08 0,08


2. 0,6 0,6 1 0,105 0,105
3. 0,6 0,6 1 0,125 0,125
4. 0,6 0,6 1 0,16 0,16
5. 0,6 0,6 1 0,205 0,205
6. 0,6 0,6 1 0,25 0,25
7. 0,6 0,6 1 0,41 0,41
8. 0,6 0,6 1 0,51 0,51
9. 1,2 0,6 2 0,355 0,71

Üresjárási mérés - Ampermérő értékei ¿ fázis ¿


Skálaállandó
Méréshatár Leolvasott
Mérés száma
XA [A]
Végkitérés α A [ ° ]
C A=
XA A
αA ° [ ] xm [° ]
I L 3=C A ∙ x m [ A ]

1. 0,6 0,6 1 0,11 0,11


2. 0,6 0,6 1 0,14 0,14
3. 0,6 0,6 1 0,17 0,17
4. 0,6 0,6 1 0,22 0,22
5. 0,6 0,6 1 0,275 0,275
6. 0,6 0,6 1 0,338 0,338
7. 1,2 0,6 2 0,284 0,568
8. 1,2 0,6 2 0,35 0,7
9. 1,2 0,6 2 0,49 0,98
Üresjárási jelleggörbe - vonali áramok számtani középértéke
1
I L 1[ A ] I L 2[ A ] I L 3[ A ] I 0= ( I L 1+ I L2 + I L3 ) [ A ]
3
0,073 0,08 0,11 0,09
0,097 0,105 0,14 0,11
0,115 0,125 0,17 0,14
0,15 0,16 0,22 0,18
0,188 0,205 0,275 0,22
0,233 0,25 0,338 0,27
0,39 0,41 0,568 0,46
0,49 0,51 0,7 0,57
0,69 0,71 0,98 0,79

Üresjárási jelleggörbe – üresjárási teljesítmény


P1 [ W ] P2 [ W ] P0=P 1−P2 [ W ]
5,4 2,4 3
10,4 4,8 5,6
14,4 6,4 8
22,8 9,2 13,6
31,8 10,8 21
40,2 11,4 28,8
68,4 8,4 60
85 3 82
120 10 110

Tekercsek egyenáramú mérése - Ampermérő értékei


Skálaállandó
Mérési Méréshatár Leolvasott
pontok XA [A]
Végkitérés α A [ ° ]
C A=
XA A
αA ° [ ] xm [° ]
I =C A ∙ x m [ A ]

U 10 100 0,1 32 3,2


V 10 100 0,1 32 3,2
W 10 100 0,1 32 3,2

Tekercsek egyenáramú mérése - Voltmérő értékei


Skálaállandó
Mérési Méréshatár Leolvasott
pontok X V [V ]
Végkitérés α V [ ° ]
CV=
XV V
αV ° [ ] xm [° ]
U =CV ∙ x m [ V ]

U-V 6 60 0,1 32 3,2


V-W 6 60 0,1 37,1 3,71
U-W 6 60 0,1 37,9 3,79

Tekercsek ellenállása
Tekercsen eső feszültség Tekercsen átfolyó áram I U
Tekercs Rt = [ Ω]
U [V ] [A] I
U-V 3,2 3,2 1
V-W 3,71 3,2 1,16
U-W 3,79 3,2 1,18
Üresjárási jelleggörbe
Háromfázisú transzformátor rövidzárási mérése
Mérés leírása
A rövidzárási mérés legfontosabb célja a rövidzárási feszültség és a rövidzárási veszteség meghatározása. A
transzformátor egyik tekercselését a tekercs ellenálláshoz képest elhanyagolhatóan kis ellenállású és megfelelő
terhelhetőségű vezetővel rövidre zárjuk és a másik tekercs kapcsaira olyan nagy, névleges frekvenciájú szinuszos
feszültséget adunk, hogy a tekercsben névleges áram folyjék. A névleges áramhoz szükséges feszültséget nevezzük a
transzformátor rövidzárási feszültségének, a hálózatból felvett teljesítményt pedig rövidzárási veszteségnek. A
rövidzárási feszültség százalékos értéke a drop.

Ha van rá lehetőség, akkor rövidzárásban is célszerű a feszültséget nulláról kiindulva több fokozatban addig növelni,
amíg az áram 5-10%-kal túlhaladja a névleges értékét.

A mérés kapcsolása

Rövidzárlati mérés - Voltmérő értékei ¿ és L2 fázis között ¿


Skálaállandó
Méréshatár Leolvasott
Mérés száma
X V [V ]
Végkitérés α V [ ° ]
CV=
XV V
αV ° [ ] xm [° ]
U L1− L2=C V ∙ x m [ V ]

1. 12 6 2 3,77 7,54
2. 12 6 2 5,4 10,8
3. 30 3 10 1,36 13,6
4. 30 3 10 1,64 16,4
5. 30 3 10 1,9 19
6. 30 3 10 2,15 21,5
Rövidzárlati mérés – P1 Wattmérő értékei
Skálaállandó
Mérés Méréshatár Méréshatár Végkitérés X V ∙ X A W Leolvasott
száma X V [V ] XA [A] α W [° ] C W=
αW [ ]
°
xm [° ]
P1=C W ∙ x m [ W ]

1. 75 5 150 2,5 4,9 12,25


2. 75 5 150 2,5 10 25
3. 75 5 150 2,5 16 40
4. 75 5 150 2,5 23 57,5
5. 75 5 150 2,5 31,1 77,75
6. 75 5 150 2,5 40,1 100,25

Rövidzárlati mérés – P2 Wattmérő értékei


Skálaállandó
Mérés Méréshatár Méréshatár Végkitérés X V ∙ X A W Leolvasott
száma X V [V ] XA [A] α W [° ] C W=
αW [ ]°
xm [° ]
P2=C W ∙ x m [ W ]

1. 75 5 150 2,5 6,5 16,25


2. 75 5 150 2,5 14,8 37
3. 75 5 150 2,5 24 60
4. 75 5 150 2,5 34 85
5. 75 5 150 2,5 47,5 118,75
6. 75 5 150 2,5 62,5 156,25

Rövidzárlati mérés - Ampermérő értékei ¿ fázis ¿


Skálaállandó
Méréshatár Leolvasott
Mérés száma
XA [A]
Végkitérés α A [ ° ]
C A=
XA A
αA ° [ ] xm [° ]
I L 1=C A ∙ x m [ A ]

1. 10 10 1 2,5 2,5
2. 10 10 1 3,8 3,8
3. 10 10 1 4,8 4,8
4. 10 10 1 5,7 5,7
5. 10 10 1 6,75 6,75
6. 10 10 1 7,7 7,7

Rövidzárlati mérés - Ampermérő értékei ¿ fázis ¿


Skálaállandó
Méréshatár Leolvasott
Mérés száma
XA [A]
Végkitérés α A [ ° ]
C A=
XA A
αA °[ ] xm [° ]
I L 2=C A ∙ x m [ A ]

1. 10 10 1 2,5 2,5
2. 10 10 1 3,7 3,7
3. 10 10 1 4,8 4,8
4. 10 10 1 5,8 5,8
5. 10 10 1 6,8 6,8
6. 10 10 1 7,8 7,8
Rövidzárlati mérés - Ampermérő értékei ¿ fázis ¿
Skálaállandó
Méréshatár Leolvasott
Mérés száma
XA [A]
Végkitérés α A [ ° ]
C A=
XA A
αA °[ ] xm [° ]
I L 3=C A ∙ x m [ A ]

1. 10 10 1 2,5 2,5
2. 10 10 1 3,7 3,7
3. 10 10 1 4,7 4,7
4. 10 10 1 5,6 5,6
5. 10 10 1 6,7 6,7
6. 10 10 1 7,7 7,7

Rövidzárási jelleggörbe

You might also like