Mérési jegyzőkönyv

Villamosenergia átalakítók 1.
Mérés tárgya : Egyfázisú transzformátor vizsgálata, háromfázisú transzformátor
: kapcsolási csoportjának meghatározása voltmérővel,
: háromfázisú transzformátor kapcsolási jelének meghatározása
Mérést végezték :
Mérőcsoport : IVB465MN-LA-02, B csoport
Mérés időpontja : 2024.02.26 13:15-14:15
Mérés helyszíne : Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar MIK-B0024
Mérésvezető neve : Dr. Kvasznicza Zoltán
Jegyzőkönyv készítője : Forján Dominik

Felhasznált mérőeszközök
Sorszá Mérőeszköz megnevezése Típus Gyártó Sorozatszám
m
1. Analóg voltmérő HLV-2 Ganz 99365
2. Analóg voltmérő HLV-2 Ganz 99406
3. Analóg voltmérő HLV-2 Ganz 06547
4.
A transzformátor áttételének mérése
Erőátviteli transzformátorok áttételének pontos ismerete különösen a párhuzamos üzem
szempontjából fontos. Mint ismeretes, párhuzamosan csak azonos feszültségáttételű
transzformátorok kapcsolhatók. Az áttételek néhány tized százalékos eltérése már jelentős
kiegyenlítő áramot okozhat, amely üresjárásban is folyik és melegíti a tekercseléseket. A
szabványok ezért szigorúan előírják, hogy a transzformátor áttétele mennyivel térhet el au
adattáblán szereplő, illetve a rendelésben előirt értéktől. A megengedett eltérés általában
kisebb, mint 0,5%, viszont ezt a pontosságot csak úgy tudjuk elérni, ha a mérési módszert
kellő meggondolással választjuk ki. Az MSZ 9230 szerint egyfázisú transzformátor áttételén
a nagyfeszültségű és kisfeszültségű tekercselés menetszámának viszonyát értjük. Több fázis
esetén ezt az értéket meg kell szorozni a kapcsolásnak megfelelő számmal. Háromfázisú
transzformátorok áttétele csak a tekercsek azonos kapcsolása – tehát Dd vagy Yy kapcsolás
– esetén egyenlő az egy oszlopon lévő kisebb és nagyobb feszültségű tekercselés
menetszámának viszonyával.
A következőkben tárgyalt áttételmérő módszerek legtöbbje a transzformátorok üresjárási
kapocsfeszültségeinek viszonyát méri. A kapocsfeszültségek az üresjárási áram, valamint a
műszerek által felvett áram által okozott feszültségesések miatt különböznek a főfluxus által
indukált feszültségektől. A gyakorlatban a műszerek által okozott mérési hibát kell
figyelembe vennünk. Bizonyítható, hogy a mért áttétel az üresjárási áram által okozott
feszültségesés miatt mindig nagyobb a pontos áttételén. Minimális hibát akkor kapunk, ha
az áttételt a névleges feszültség 30-50%-ánál mérjük. Gyakorlatilag kiküszöbölhető az
üresjárási áram által okozott hiba akkor, ha a nagyobb feszültségű és kisebb feszültségű
oldalról külön-külön mérünk áttételt. Első esetben az üresjárási áram által okozott
feszültségesés következtében nagyobbat, a második esetben kisebb áttételt mérünk a
helyesnél. A két áttétel mértani középértéke egyenlő jó közelítéssel a pontos áttétellel, ha
mindkét esetben azonos telítésnél, vagyis azonos menetfeszültségnél mérünk. Megemlítjük,
hogy transzformátor szórási reaktanciájának ismeretében lehetőség van arra, hogy a
fentiekben említett optimális mérőfeszültségnél kisebb feszültséggel mért áttételt
számítással helyesbítsük, s ezáltal megszüntessük az üresjárási áram által okozott hibát.
A primer és szekunder feszültségek közvetlen mérésével az áttétel
Kapcsolási vázlat

c [V /°] α [°] c∗α [V ]

U1 300/300 120 120
U2 60/60 29,5 29,5

U 1 120 V
a= = =4 ,07
U 2 29 , 5 V

Egyfázisú transzformátor áttételének mérése közvetett különbözeti módszerrel

Az üresjárási feszültséget a fenti módon külön-külön mérve az áttételmérés bizonytalansága
túlságosan nagy (hányados bizonytalansága a számláló és a nevező bizonytalanságának
összegével egyenlő). A mérés bizonytalansága legfeljebb l-hez közeli feszültségáttétel esetén
elfogadható, ha mindkét feszültséget ugyanazzal a voltmérővel mérjük, ugyanazon
méréshatáron. Természetesen ez is csak akkor lehetséges, ha a mérés alatt a táphálózat
feszültsége szigorúan állandó.
Lényegesen lecsökken az eredő mérési hiba akkor is, ha két voltmérővel mérünk, de a
műszerek felcserélésével is meghatározzuk az áttételt. A két áttétel középértékét véve a
hibák részben közömbösítik egymást.
Ugyancsak a=1 körüli feszültség áttétel esetén határozható meg az előző mérésnél
pontosabban az áttétel a primer és szekunder feszültségek közötti különbség közvetlen
mérésével. A primer és szekunder tekercsek bármely két azonos jelű kivezetését összekötve
mérjük az U2 feszültséget, valamint a másik két azonos jelű kapocs közötti ∆U=U1-U2
feszültséget. Bizonyítható, hogy az igy meghatározott áttételnek a voltmérők hibájából
származó bizonytalansága kisebb az előző mérés bizonytalanságánál. Nagyobb áttételű
transzformátoroknál a mérés bizonytalanságának csökkentésére a különbözeti feszültséget
közvetve mérjük.
Kapcsolási vázlat

c [V /°] α [°] c∗α [V ]

∆U 120/120 61 61
U2 X 60/60 29,5 29,5

U 1 110
a n= = =4 ,07
U 2 27

(
a=a n 1±
ΔU
U2x ) (
=4 , 07 1−
61
29 ,5 )
=−4 , 35

Háromfázisú transzformátor kapcsolási jelének meghatározása

A kapcsolási csoport meghatározása legtöbbször voltmérővel történik. A kis áttételű
transzformátoroknál a legfontosabb és a gyakorlatban leghasználatosabb módszer az,
amikor egy azonos jelű primer és szekunder kapcsot kötünk össze (a mérés során V-s), és a
transzformátor nagyobb feszültségű részére háromfázisú feszültséget kapcsolunk.
Voltmérővel kell mérni az U-V, W-V, U-W, U-u, W-u, U-w, W-w feszültségeket. Ezekből a
feszültséglépték felvétele után a nagyobb feszültségű oldal és a kisebb feszültségű oldal
feszültségháromszögei felrajzolhatóak. Elsőnek a nagyfeszültségű oldal U V W háromszögét
rajzoljuk fel. A kisfeszültségű oldal u v w háromszögének egyik pontja már ismert, mert a V
és v közös pontok. Az u pont az U pontból rajzolt U-u sugarú körnek és a W pontból rajzolt
W-u sugarú körnek a metszéspontjában van. A w pont az U pontból U-w sugárral, a W
pontból W-w sugárral rajzolt kör metszéspontjában van. A mérést általában a névlegesnél
kisebb, de jól mérhető feszültséggel végezzük.
Kapcsolási vázlat
 c [V /°] α [°] c∗α [V ]
R-S 300/300 224 224
R-T 300/300 220 220
S-T 300/300 220 220
R-w 300/300 242,5 242,5
T-w 300/300 140 140
R-u 300/300 277 137
T-u 300/300 140 140

A transzformátor típusa Dy11 (a képen nem látszik a szög 330/30=11)