1

A BŐR MIRIGYEI
Speciális, váladékot termelő sejtekből áll. Minden szervet, amely szekrétumot/váladék/
termel mirigynek nevezzük. Pl.: agyalapi mirigy, tobozmirigy.

Csoportosítás az alapján, hogy a mirigyváladék hová öntik váladékukat:

 külső elválasztású (exokrin) mirigyekről (végkamra + kivezető cső), ezek a hám felszínére
juttatják a váladékukat, kivezető csövük van. pl. a nyálmirigy, verejtékmirigy stb.
 belső elválasztású (endokrin) mirigyek, nincs kivezető csövük, a testfolyadékba (véráramlatba)
juttatják a termékeiket, amelyeket hormonoknak nevezünk.

MIRIGYEK
 2

• Verejtékmirigy: nagy és kis verejtékm. - mirigyhám építi fel, 15. TÉTEL

• Faggyúmirigy 2, 15 TÉTEL
• Tejmirigy
• Illatmirigyek

1 Verejtékmirigy (GLANDULA SUDORIFERA) 15 TÉTEL

Jellemzésük:
 felcsavarodott gombolyaghoz hasonlító csöves mirigyek, az irha mélyén helyezkednek el
 mirigyhám építi fel, váladéktermelésre specializálódtak, egyszerű csöves mirigyek
 külső elválasztásúak
 működése: szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer
sókat, szerves savakat és vizet választ ki. A testfelszínről párolgó verejték hűti bőrünket a
melegben.
 átlagosan napi 1litert izzadhatunk, ennek nagy része elpárolog, ezért észre sem vesszük.
 váladéktermelése alapján lehet: kis- és nagy verejtékmirigy

kis verejtékmirigy nagy verejtékmirigy

előfordulás test szerte, számuk testtájanként
változó lehet, ezek okozzák az arc
és a fejbőr izzadását,
leggyakoribb: tenyér, talp
az egész testen kb. 2 millió db van
kivezető a hám felszínére nyílik
csöve
működése életen át
osztályozás merokrin/ekkrin mirigy: önálló
a váladék váladékot termel, nem keveredik a
termelés sejtek plazmájával, sejtek alakja
alapján köb
szabályozás érzelmi hatásra termel váladékot
vegetatív idegrendszer
paraszimpatikus hatására
növekszik a verejtéktemelés
(vizsgadrukk)
szerepe szervezet védelmi vonala
a savas kémhatás miatt
kiválasztás (bomlástermékek)
hűtés/hőszabályozás
bőrfelszíni emulziót a tiszta víz
segíti
váladéka: a verejték szagtalan és átlátszó,
mivel 99%-a víz, sós, színtelen,
savas kémhatásúak (pH: 3,8 - 4)
(karbonsavak: tejsav, vajsav, 1%
Nitrogén tartalmú bomlástermék)
Baktériumok hatására azonban
kellemetlen szagúvá válik a
egész testen: főleg a hajlatokban, erogén
zónákban, emlők és nemi szervek
környékén.
az apokrin mirigyek a szőrtüszőkben
gazdag testtájak verejtékmirigye
tág mirigykamrában gyűlik a tejszerűen
zavaros váladéka, a szőrtüszőbe önti
váladékát
kamaszkortól
apokrin mirigy: önálló váladék is termel,
de felrepedő sejtek plazmája is keveredik a
váladékkal
a vegetatív idegrendszer szimpatikus
hatása (stressz) irányítja működésüket +
belső elválasztású mirigyek (hipofízis, nemi
mirigyek, mellékv. mirigye)
Elsősorban a mozgás és a heves érzelmek,
mint a stressz hozzák működésbe őket.
kiválasztás (bomlástermékek)
hűtés/hőszabályozás
tejszerűen zavaros váladék, enyhén
lúgos kémhatású pH:6 fölött, 95% víz,
amelyben különböző ionok (Na+, K+, Cl-)
és szerves anyagok (pl. tejsav, vajsav,
valeriánsav) 1% N tartalmú
bomlástermékek is vannak.
A bomlásterméke - különösen a
 3

verejték. bőrfelszínen lévő baktériumokkal vegyülve -

kellemetlen szagú.
egyedi nőknek a férfiaknál több ekkrin férfiaknál gyakoribb, lúgos kémhatású
jellemzők: izzadságmirigyük van, váladékot termelnek, ami nem áll ellen
férfiak ekkrin mirigyei aktívabbak a fertőzéseknek és gyorsan bomlik.
ezért többet és gyakrabban
izzadnak, több hőhullámuk van
Egyes táplálékok, illetve gyógyszerek, vitaminok is befolyásolják a verejték szagát, ezt próbálják
kihasználni pl. amikor kirándulás előtt B-vitamin szedését javasolják a kullancsok elriasztása
céljából. A kellemetlen szaggal járó izzadást egyébként idegen néven osmidrosisnak vagy
bromidrosisnak nevezik.

2 Faggyúmirigy (GLANDULA SEBACEA) 2 TÉTEL

Jellemzésük:
• helye: irha felső harmadában. szőrtüszőbe a szőrszálakhoz csatlakozva önti váladékát.
Ezzel elősegítik a szőrszálak vízállóságát és rugalmasságát.
• előfordulás: test szerte, homlokon, állon, orron, szegycsonton, szemhéjon, szeméremtest és
háton nagyobb számban, nincs: tenyér, talp, körömágy, ajak
szőrtüszőktől függetlenül is előfordulnak, mint pl. a női szeméremrés kisajkak bőrében.
• alakilag elágazó bogyós mirigy
• váladék termelése szerint holikrin: saját váladékot nem termel, váladékát, a faggyút a
felrepedő sejt plazmája adja
• működése: vegetatív idegrendszer irányítja + hormonális szabályozás – aktivitása főleg
kamaszkortól nő, női hormon csökkenti, férfi fokozza működését, klimaxra csökken
 összetétele: szabad zsírsavakból, és ezeket tartalmazó zsírokból, viaszokból áll. Fontos
szerepet játszik a bőr és a szőr ZSÍRKÖPENYÉNEK kialakításában.

Faggyúvá válás folyamata lásd. 11. tétel

(faggyúmirigy- köbhámsejt- differenciálódás-faggyú)

faggyú = félfolyékony, zsíros, egynemű anyag

összetétele: sok glicerinészter, szabad zsírsav, koleszterin, fehérje, ásványi sók, kevés víz
A fentiek összetétele eltérhet, ha több —zsíros bőr (seborrea)/ haj,
ha kevesebb --- száraz bőr/ haj.
Megfelelő mennyiség és minőség estén puha, tapintású, bársonyos bőr.
Ürítése: szőrtüszőn keresztül, nyomás által, a megnövekedett faggyú és szőrmerevítő izmok
összehúzódása
Feladata:
védelmi funkciók:
bőrfelszín „zsírozása” (egyenletesen bevonja a szőrt, bőrfelszín túlnedvesedésének
megakadályozása), a zsírköpeny alkotó része
enyhén savas kémhatás—kórokozók elleni védelem (kifelé irányuló védekezés= esofilaxia)
gátolja a láthatatlan vízleadást (TEWL=láthatatlan vízleadás), a bőr víztartalmának
csökkenését
szemhéjszél: bőr–nyálkahártya átmenet védelme

A bőrfelszíni hidrofil lipid jellemzése

 4

A bőrfelszíni emulzió a bőr legfelső rétegén, a szaruréteg felszínén zajlik.

Két fázisa van:
 Zsíros fázisát az elszarusodás folyamán keletkező szaruzsír (viaszhoz hasonló anyag,
viaszsavakból és viaszalkoholokból áll). A bőrfelszíni emulzió zsíros fázisa adja a bőr
lipoidköpenyt, amely a bőr védelmét szolgálja, megakadályozza a bőr túlzott nedvesedését, ami
kedvezőtlen a kórokozóknak. Összetétele: viasz szerű anyag pl. ceramid.

 Vizes fázisának ez a hidrofil rész. Savas kémhatású, erőse hidrofil anyagokból áll. A bőr
felszínére került verejtékből jön létre, a verejtékben oldott karbonsavak alkotják a savköpenyt. A
lipoid, valamint a savköpeny a szervezet védelmét szolgálja.
Összetétele: zsírsavak a faggyúból, verejtékben lévő kis szén atomszámú karbonsavak.

FAGGYÚKÉPZÉSI RENDELLENESSÉG lásd. 2 tétel részletesen

Ha a faggyú mennyiségében vagy összetételében megváltozik.
MENNYISÉGI változása lehet:
• kevesebb faggyú termelődik a normálistól → zsírhiányos
o mérsékelt zsírhiány - felszíni vízhiánnyal
o fokozott zsírhiány- felszíni vízhiánnyal
• több faggyú termelődik normálistól → seborreás bőr
o korpás seborrea felszíni vízhiánnyal
o olajos seborrea felszíni vízhiánnyal

3. Illatmirigy
Előfordulás: kis szemérem-ajkak, hónalj, végbélnyílás környéke
 szőrtüszőkbe nyílnak / vagy szabad
 szerepük embernél alárendelt: nemi vonzást elősegítő szaganyagok termelése

4.Tejmirigy- módosult verejtékmirigy

Az emlő könnycsepp vagy alma alakú páros mirigy. Mirigyállománya 15-20 körkörösen
elrendeződő lebenyből áll, laza rostos zsírszövetbe ágyazóik. A zsírszövet teszi ki nagy részét és
határozza meg az alakját és konzisztenciáját. A bordákon, valamint a nagy mellizmon
támaszkodik, a mellkasfalhoz szalagokkal rögzül.
Feladata a tejtermelés és a csecsemő táplálása.
Fejlődése: Az emlő a pubertáskorban kezd el növekedni, a női nemi hormonok hatására. A
menstruáció során ciklikus méretbeli változásokon megy keresztül. A terhesség alatt a
progeszteron hatására a mirigyállomány mérete megsokszorozódik, az emlőbimbó
megnagyobbodik és megsötétül, az emlő felkészül a szoptatásra.
Működése: tejelválasztást szülés után az agyalapi mirigy által termelt prolaktin indítja be, és a
szoptatás ingere tartja fent. A szoptatás befejeződésével a mirigyállomány összezsugorodik, de a
szülés előtti méreteit nem éri el. A menopauza idején az emlő mirigy- és zsírszövete egyaránt
természetes sorvadásnak indul.

BŐRFÜGGELÉKEK (Bőr/Haj, Köröm) lásd 2 és 15 tétel

 5

1.A szőr/haj
hiánya vagy éppen túlzott mennyisége sok ember számára okoz komoly lelki problémát.
Feladata: hővédelem. A hónaljszőrzet az izzadtság párologtatásával a hőleadásban játszik
szerepet.
Eloszlása: egész testfelületre kiterjedhet, kivéve a talpat, a tenyeret, az ujjak belső felületét, a
körömpercek háti oldalát. Az életkor előrehaladtával, esetenként az egészség megromlásával
vagy a psziché károsodásával párhuzamosan színe, sűrűsége jelentősen megváltozhat (őszülés,
kopaszodás, szőrzetritkulás stb.), de egyes testtájakon fejlődésnek is indulhat (orrszőrzet).
Ásványi anyag szintje sokkal megbízhatóbban mutatja a szervezet valódi szintjét, mint egy
vérvizsgálat, és a méréshez nem kell vért venni.

Fizikai sajátosságait – sűrűségét, színét, vastagságát, formáját és növekedési jellemzőit –

tekintve az örökléstől függő testszőrzet egyedenként eltérő. Egy egyed testszőrzetét alkotó
szőrszálak is nagy változatosságot mutatnak testtájéktól és szőrzettípustól függően.

Sűrűség: a haj és a férfiak arcszőrzete a legsűrűbb, itt a szőrszálak száma elérheti a 120, illetve
a 20 szál/cm²-es eloszlást. Ugyanezekre a területekre jellemző a folyamatos intenzív növekedés,
míg a test egyéb részein a szőrzet csak meghatározott hosszúságig növekszik.

Szin: a melanin fajtájától (eumelanin: barna és fekete, feomelanin: vörös) és a mennyiségétől

függ. Őszüléskor megszűnik a melanin termelés vagy elpusztulnak a pigmentsejtek.
A szín szerinti csoportosításhoz a színt a 30 árnyalatot tartalmazó Fischer-Saller-skálán mérik,
amivel a hajszín betűjelzéssel is megadható. A haj színét és formáját az ember génjei
határozzák meg.

Vastagság: a legvastagabbak az arc-, a hónalj- és a fanszőrzet (120–140 μm), a szempilla és a

szemöldök (50–100 μm), valamint a haj (20–70 μm) szőrszálai.
A lenszőke hajszál vastagsága 0,05 mm, a sötét hajszálé akár 0,2 mm is lehet.
A szőkéknek 150 ezer, a vörösöknek 90 ezer, a sötét hajúaknak 60 ezer hajszáluk van fiatal
korban.
Az öregedés előrehaladtával nem minden hajszál pótlódik; 40 éves korra a hajszálak 20%-ának
elvesztése nem tekinthető kórosnak. A nemi hormonok hatására a nők haja dúsabbá és
vastagabbá válik, mint a férfiaké.

Forma szerint:
1. Lissotrich: az egyenes, merev, esetleg enyhén hullámos, göndör (europidok, mongoloidok).
2. Cymatotrich: a hullámos és fürtös (negridek)
3. Ulotrich: a göndör, csavaros, gyapjas (weddo-ausztralid)
Az egyenes haj keresztmetszete kör, a hullámosé ellipszis, a fürtösé babszem. Az egyenes haj
allélja recesszív a többi formával szemben.

A haj ápolásában a haj színénél és formájánál fontosabb szempont a haj zsírosodásra való
hajlama. A zsírosodás összefügg a nemi hormonok termelésével, ezért a gyerekek haja nem
zsírosodik.
A normál haj nedvességtartalma kielégítő; a faggyúmirigyek elég zsírt termelnek. A fejbőr nem
korpásodik, a hajszálak fényesek.
A száraz haj fénytelen, töredezésre hajlamos, rosszul tartja a nedvességet.
 6

A zsíros haj bőven el van látva hajzsírral. A hajszálak elnehezülnek, és összetapadnak. A fejbőr
nem szellőzik megfelelően.

A bőr függelékei: szőr/haj/köröm 2,15 TÉTEL

HAJ élettana:
 lanugo / magzati szőrzet: méhen belüli (intrauterin) életben 3-5. hónapban jelenik meg a
teljes testfelületen; kihullik, velőtlen
• lanugo postnatalis: születés után megjelenő pihés szőrzet a teljes testfelületen, velőtlen
• terminális szőrzet: velős
 elsődleges szőrzet: születéskor megvan: haj, szemöldök, szempilla
 másodlagos szőrzet (serdülőkorban jelenik meg): általános testszőrzet (kar, láb),
fanszőrzet, hónaljszőrzet, szakáll-bajusz, orr- és fülnyílás körüli szőrzet
a fej bőrét betakaró, vastag szőrszálak összessége = haj
tenyéren, talpon nincsenek
anyaguk: keratin

SZŐR/HAJ felépítése

Mindegyik szőrtípus két részből áll:

 a szőrtüszőben lévő gyökérből
 a bőr felszínével 45-os szöget bezáró, bőr feletti szálból.

1.Szőrtüszőben lévő gyökér

 7

Szőrtüsző: (folliculus pili): a hámréteg csőszerű betüremkedése az irhába, az irha és a bőralja

találkozásánál helyezkedik el, melyben a szőr 45 fokos szögben nő, amit a szőrmerevítő
izmocskák mozgatnak. Felső harmadába szájazik a faggyúmirigy.

Szőrtüsző legalján két réteg van:

Külső gyökérhüvely: magzati korban alakul ki, a 4. hónapban kezd el szőrt termelni, a haj
esetében a 7. hónapban, a hám bazális és tüskét réteg folytatása.
Belső gyökérhüvely: a hám szemcsés és fénylő rétegnek felel meg - elszarusodó

Kötőszöveti tok: (infundibulum) retikuláris rostok alkotják, körülöleli a szőrtüszőt.

A bőr aljában a belső gyökérhüvely kibojtosodásából keletkezik a hajhagyma, melyet a
kötőszöveti eredetű a hajszemölcsöt veszi közre, melyhez vérerek, idegek futnak.
Hajszemölcs felette alapsejtek (mátrix) vannak.
Mátrix sejtek: hám eredetűek, feladatuk a szőrszál képzése. Gyors osztódó képességének oka a
vér és nyirokhálózat. A melanin is itt termelődik a melanociták által.

2 A bőr feletti szőrszál

A mátrix sejtek osztódása nem folyamatos. Beszünteti az osztódást, ha a szőrszál elér egy
bizonyos hosszúságot. Ekkor a sejt leválik a hajszemölcsről -szőrszállal együtt a
szőrtüszőben felfelé a bőr felszíne felé vándorol. Majd a szőrszál vége legömbölyödik,
bunkószerűvé válik. Külső hatásra könnyen eltávozik- szőrváltás.

Szőr/hajszál keresztmetszete
A mátrix sejtek elhelyezkedésüknek megfelelően a szőrszál három részét hozzák létre:
1 A cuticula (külső kéreghártya) a szőrszál felszíne, zsindelyszerűen egymást borító
keratinlemezekből áll. Ha egyenletesen simulnak egymásra és sértetlenek, akkor hajunk
erős és fényes, mivel a "cserepek" - bár átlátszóak - egyenletesen verik vissza a fényt.
Feladata: a szőrnek a szőrtüszőben való rögzítését, valamint a szőrszál belsejinek kémiai és
fizikai hatásoktól történő védelme.
A felszín felé fokozatosan eltűnik a belső gyökérhüvellyel együtt. A bőr felszívó szerepe
szempontjából jelentős-hatóanyag bejuttatása- barrier funkció a vízben oldódó anyagok
esetén érvényesül. Ha ez a réteg megsérül elveszti fényét, hajfestéskor kinyílnak, így a
festék bejut. Kéreghártya természetesen öregszik, míg a hajtőnél ép, hosszirányban
fokozatosan szakadozik. Pl hajmosáskor is. Tupír sietteti az öregedést.
 8

2 Cortex (kéregállomány), középső rész, hajkéreg. A belső gyökérhüvely közepén lévő

kéreg, orsó alakú, itt található a melanin festékanyag. Piheszálak nem tartalmaznak
kéregállományt, ezért színtelenek. A hám alapi és tüskés rétegnek felel meg.

A hajszálak fő tömegét 75 – 80 %-át képezi. Keratin szabályos szálszerkezetet mutat.

Legelemibb egysége egyetlen polipeptid lánc v. elemi keratinszál- szabályosan
rendeződnek az egyszerűtől az összetettig.
2-3 elemi keratinszálacska=protofibrillum
11 protofibrillum = mikrofibrillum, ezt kocsonyás anyag tölti ki, 2 középen, 9 körben alkot
egymással egy nagyobb egységet-kábel-szerűen hajszállá rendeződik.
N számú mikrofibrillum =makrofibrillum

Ezek a mikrobrillumok egy savanyú KITT-be (mukopoliszaharid: 1 fehérje rész és cukor=

glükoproteidek, összetett fehérjék) van beágyazva. Ennek nagy a vízmegkötő képessége, ha
elveszti, a haj rugalmatlan, törékeny lesz. Vegyszer és hő hatására érzékeny.
Keratinszálak formálása=tartós hullám
Szőkítés/festés a kéregrész kötőanyagában a melanin szemcséken megy végbe.
Őszüléskor kevesebb és csökkent értékű festékszemcsék képződnek.

3 Medulla = velőállomány: legbelül van, szigetszerűen, szakaszosan fordul elő, lazán rendezett,
kerek vagy korong alakú sejtek oszlopaiból álló kocsonyás anyag. Vékony szálban hiányzik. A
sejtek lágy keratin szálakat tartalmaznak. A hám szemcsés, fénylő- és szarurétegének felel meg.
Állatoknál levegővel telt—hőszigetelő, embernél jelentősége lecsökkent.

A haj keratinból (keratin szálakat alkot) és vízből felépülő egyszerű fehérje. Keratinszálak
különleges elrendeződése = haj teherbíró képessége.
A hajválátás fázisai:
 Növekedési (anagén) fázis
 Átmeneti (katagén) fázis
 Nyugalmi (telogén) fázis
 Kihullás
 9

1 Anagén fázis – növekedési szakasz:

a haj aktív növekedési szakasza, a keratintermelés folyamatos, a papillasejt hat a
hajtüsző egészére, hajnövesztésére kényszeríti azt. A mátrix sejtek 24 ó osztódnak, a
hajszál folyamatosan növekszik, amely naponta 0,35 mm-t (havi 1 cm) jelent. A
pigmentsejtek ekkor termelik a szőrszál festékanyagát, a melanint. Különböző melaninoknak
megfelelően változik a szőrszál színe. Örökletesen szabályozott és testtájtól függő, hogy
egy szőrszál meddig marad ebben a stádiumban, egyéntől és nemtől függően 2-5 évig
eltarthat.

2 Katagén fázis – átmeneti szakasz:

a haj már nem él, de még nem is halt el teljesen. Lefűződött a hajszemölcs.
A sejtosztódás és ez által a szőrnövekedés lelassul, majd megáll. A szőrtüsző
fokozatosan összezsugorodik, ezáltal gyengül a kapcsolata a szőrszállal, elválik a
vérellátást nyújtó papillától. A hajhagyma veszít volumenéből és a bőr felszíne felé húzódik,
a hajnövekedés teljesen leáll és a hajszál elválik a gyökértől. Mindaddig nem hullik ki,
amíg nem kerül helyettesítésre egy másik hajszál. Időtartam: 15-től 20 napig tar, néhány
naptól néhány hétig tart.

3 Telogén fázis – nyugalmi szakasz:

ebben a szakaszban a haj elhalt, a szőrtüsző nyugvó állapotban marad, a szőrtüsző
elszarusodik, bunkós végű a haj. Akkor hullik ki, ha a hajgyökérből nő egy erős hajszál.
Időtartam: 2-3 hónap.
Ez a három fázis az élete során körülbelül 25-ször ismétlődik meg.
Egy adott pillanatban az egészséges hajzatot alkotó hajszálak nagyjából 90%-a anagén, 10%-a
telogén fázisban van.

4 Kihullás – kihullás és újra növekedés. A növekvő haj megjelenik a fejbőrön és a régi

hajszál kihullik. Egészséges ember naponta 50- 60 -100 hajszálat veszít.

A szőrszálak megjelenését, növekedését befolyásoló tényezők

Örökletes tényezők: a szőrszál színe és minősége, a szőrzet sűrűsége és a szőrnövekedési
ciklus ritmusa egyénenként különböző.
Hormonok: a belső elválasztású mirigyek által termelt különböző hormonok felelősek a szőr
növekedéséért. A pubertás, a terhesség és a menopauza időszakában az endokrin mirigyek
működése rendkívül aktív. A férfi nemi hormon (tesztoszteron) serkenti a szőr növekedését.
Ezért a menopauza idején egyes nőknél finom, szakállszerű szőrzet jelenik meg.
Pajzsmirigy hormonok: hiányukban csökken a szőrzet mennyisége. Ösztrogénok csökkentik a
hajvesztést. Androgén (hím jellegű) hormonok felszaporodása bőrben kórós folyamatokat idéz
elő.
Vas és nyomelemek: a mátrix sejtek osztódása ezen anyagok hiánya esetén lecsökken.
Leggyakrabban a vashiány fordul elő.
Stressz: hatására jelentősen fokozódhat a szervezetben a hormontermelés, amely a
szőrnövekedés hirtelen felgyorsulásával járhat együtt.
Gyógyszerek: egyes gyógyszerek hatással lehetnek az endokrin rendszer működésére, és
felgyorsíthatják a szőrnövekedést. Jól ismert a citosztatikus kezelés alatt fellévő hajvesztés,
 10

ezek a gyógyszerek a mátrix sejtek osztódását gátolják és így anagén hajvesztést váltanak ki. A
gyógyszeres kezelés befejezésével a szőrnövekedés visszaáll a normális ritmusába.
Dohányzás: a dohányosok szervezetében az adrenalin szint jelentősen megnőhet, ami maga
után vonhatja a szőrszálak intenzív növekedését.

LAGUNÓSZÁLAK változásaiból következő szőrnövekedési rendellenességek

Szőrnövési rendellenesség: ha a lanugószálak sötétté válnak, vastagsága, hossza a
normálistól eltér. Különösen szembetűnő a lanugószálak megváltozása az arcon és a
végtagokon.
A pihe szőrzet megerősödése pubertás korban és klimaxban is más.
Pubertás: a lanugószálak hossza és színe változik, nagy mennyiségben jelennek meg inkább
a végtagokon. A szőrnövési rendellenesség leggyakrabban csak átmeneti jellegű.
Végleges (18 éves korban), ha a köldök és a nemi szőrzet között függőleges vonalban vagy
szélesebb csíkban megerősödik.
Klimax: szőrszál merevvé, vastaggá válik, megerősödött szőrszálak mennyisége kevesebb és
inkább az arcon fordul elő. A szőrnövési rendellenesség leggyakrabban állandó.

Hajnövekedési rendellenességek: ekkor a mátrix sejtek osztódása lelassul vagy megszűnik

vagy a hajszál szerkezetében történik változás.

Kórokozók elleni védelem

AUTOGÉN STERILIZÁCIÓ: Kifelé irányuló védekezés
szaruréteg: alacsony víztartalmú, patogén (kórokozók-ártalmas -élősködők) kórokozók
kiszáradnak, elpusztulnak
lipoid köpeny: víztaszító tulajdonságú, patogén baktériumokat és gombákat pusztítja el
savköpeny: gátolja a baktériumok szaporodását.

ESOPHYLAXIA: Befelé irányuló védekezés

Lazarostos kötőszövet sejtjei bekebelezik a kórokozókat vagy ellenanyagot képeznek ellenük. A
kocsonyás alapállományban lévő hyaluronsav is véd a kórokozók ellen.

Rendellenességek okai:
Külső tényezők
ibolyántúli sugarak: napfény, szolárium
nemi hormont tartalmazó gyógyszerek
sejtosztódást segítő kozmetikumok pl. placentás
készítmények
mechanikai hatások: borotválás
helytelen szőrtelenítő kozmetikumok
Belső tényezők
hím jellegű hormonok felszaporodása,
ennek oka: mellékvesekéreg fokozott
működése-progeszteron túlsúlyba jutása
terhesség

A hím jellegű androgén hormonok nemcsak belsőelválasztású mirigyekben keletkeznek,

hanem a bőrben is. Szövethormonok felszaporodnak---lanugószálak matrix-sejtjeinek
osztódását serkentik + külső elválasztású mirigyek termelését fokozzák---szövetekben ill.
bőrben kórós folyamatok indulnak el.
 11

A szőrnövési rendellenesség kezelései

• Szőkítés: melanint oxidáljuk színtelen anyaggá
• Ideiglenes/depiláció:
Fizikai depiláció: borotválás, vágás, csipeszelés, koptatás, gyantázás
Vegyi depiláció: lúgos alapanyagú krémek, veszélyese, mert leoldhatják a keratint
• Végleges/epiláció: a mátrix sejteket kisebb-nagyobb mértékben elpusztítjuk, attól függően,
hogy azok milyen szőrnövekedési fázisban vannak.
Epiláció fajtái:
o Elektromos áram vegyi hatásai alapján: galván epiláció (egyenáram)
o Elektromos áram hő hatásaival: hőkoaguláció (váltóáram): diatermiás, rövidhullámos,
csipeszes epiláció, szuper blend módszer
o Fényelnyeléssel és hőkoagulációval: lézer- és villanófény
o Bioepilációval

KOZMETIKAI SZEMPONTBÓL FONTOS HAJRENDELENESSÉGEK:2. tétel

Kopaszság (alopecia):
 veleszületett (nincs szőrtüsző, vagy a mátrix nem működik)
 átmeneti (foltos hajhullás, idegrendszeri zavar okozta, mérgező anyag okozta)
 végleges (öregkori hajhullás, bőrsorvadással járó, fertőző betegség által)
Őszülés
Fokozott szőrnövekedés: magas tesztoszteron szintet, több kóros állapot is eredményezhet, gyakran
PCOS, pajzsmirigyzavarok, mellékvesekéreg enzimzavar (Chushing szindróma), kromoszóma eltérés
vezetnek hozzá.
A hajszál elváltozásai: gyöngyfüzérszerű, csíkos haj, csomós hajtörés, hajszál repedezése
Hajszál rendellenességek:
 Haj hosszanti felhasadása
 Haj csomós törése
 Gyöngyfűzér szerű haj
 Gyűrűs, haj, Őszülés

FEJBŐR FAGGYÚMIRIGYEINEK RENDELLENESSÉGEI lásd. 2 tétel

1.Zsírhiányos (alipikus) fejbőr:

Jellemzői: a fejbőr száraz, a haj száraz tapintású, törékeny, fakó
Oka: a faggyúmirigyek kevesebb faggyút termelnek a normálisnál, vegyi anyagok, hajfesték, hajlakk,
erősen szárító sampon vagy ösztrogén hormonok túltermelődése, pajzsmirigy zavar
Kezelése: kerülni kell a gyakori hajmosást, fejbőr masszírozása, hajvégek balzsamozása, nyáron
kerülje a tűző napot

2.Fejbőr olajos seborrhoeája

Jellemzői: a haj csillogó, zsíros fényű, hajmosást követő nap már zsíros
Oka: a faggyú jóval több olajsavat tartalmaz
Kezelése: a faggyúmirigyek normalizálása a hajmosáshoz kénes sampon, (citrom, levendula,
borsmenta), kézi és elektromos masszázs, fésűs VIO

3. Fejbőr korpás seborrhoeája

Jellemzői: a fejbőrön nagy tömegben felhalmozódó, hámló szarupikkelyek. Férfiakon gyakoribb.
Száraz korpa: fejbőrről leváló szarulemezkék nem zsírosak, leválásuk a bőr felületéről
gyors, a korpalemezek állandóan hullanak.
 12

Zsíros korpa: a fejbőrön a korpa lemezkék zsíros tapintásúak, tapadnak a fejbőrhöz és a

hajszálakhoz. Viszkető érzés, előfordulhat, hogy a korpa alatt a fejbőr piros és gyulladt.

A haj gombás betegségei:

1.Trichophytia fertőző
2.Mikróspóra  gombás fertőző
3. Fabus  ritka, legveszélyesebb gombás fertőzés

2. Köröm
körömlemez (szaru)
körömgyökérnél még élő sejtek vannak, nem látszik át (fehér), átlagosan heti 1 mm-t nő
körömágy
el nem szarusodó többrétegű fedőhám, körmöt termelő csíraréteg: elülső határa a fehér
holdacska
körömsánc (a körömgyökérnél és a körömlemez szélénél növi be a körömlemezt)
szerep: ujjbegy alátámasztása
anyaguk: keratin

Tudtad???

1. Nem él olyan sokáig, mint a hajad: A testedet beborító szőrzet átlagos élettartama 6 hónap, ezért
soha nem nő olyan hosszúra, mint a hajad.
2. A testszőrzetet az intelligenciával kapcsolják össze
Egy 1996-os tanulmányban a dús szőrzetet nem csupán intelligenciával, hanem a hatalommal is
társították.
3. És miatta figyel fel rád a másik nem
A testszőrzet is felelős azoknak a hormonoknak a termelődéséért, amelyek miatt olyan vonzónak
találnak téged az ellenkező nem tagjai.
4. Szabályozza a hőháztartásod
Megtartja a hőt, ha fázol, és segít a tested hűtésében, ha meleged van. Mielőtt tehát végleges
szőrtelenítésre adnád a fejed, gondolj erre is!
5. A hajszíned genetikádról is árulkodhat
Míg a szőke nők általában magasabb ösztrogénszinttel rendelkeznek és tanulási nehézségekkel
küzdhetnek, a vörös hajúak érzékenyebben reagálnak a fájdalomra, a kopasz emberek pedig
hamarabb halhatnak, mint hajas társaik.
7. Apró kis lények élhetnek a szempilládon
Demodex-atkáknak hívják azokat az apró, szabad szemmel nem látható lényeket, amelyek minden
második emberen megtalálhatóak. A legtöbb esetben ártalmatlanok, ám olykor viszketést és gyulladást
okozhatnak.
8. A hajad aranyat tartalmaz: Sajnos csak nyomokban, így ebből senki nem fog meggazdagodni.
9. Majdnem mindenki szőrtelen ott lent
Egy nemrég készült tanulmány szerint az emberek 90 %-a hozzányúl valamilyen formában intim
szőrzetéhez.
10. A szőrszálak vastagsága testtájakként változik. A férfiaknál a legvastagabb szőr az arcon nő. A
továbbiakban a sorrend megegyezik a nőkével is: hónalj és fanszőr, szempilla és szemöldök, majd
csak ezután következik a haj.
11. A szempillák 3-5 hónap után hullnak ki, míg egy hajszálad akár évekig is élhet.
 13

12. Jelen korunk divatja, a szőrtelenség, nem új keletű dolog. Ugyanez jellemezte a közép- és észak-
amerikai indiánokat, valamint a hellén kultúrát is.