Ez az eset akkor következik be, ha az ötvözőatomok sokkal kisebb méretűek az ötvözött

fém atomjainál. Az így kialakuló kristályt beékelődéses (intersztíciós) vegyeskristálynak nevezzük.

3. A Cr az ex-vassal, a Ni a 'Y-vassal alkot helyettesítéses vegyeskristályt. Miért? Gondoljunk
arra, hogy ezek a fémek milyen rendszerben kristályosodnak. (1.12.)
4. A C miért beékelődéses vegyeskristályt alkot a vassal? (Gondoljunk a szén és a vas atom-
jainak egymáshoz viszonyított méretére. )

A vegyeskristályokban - éppen úgy, mint az oldatokban - az alkotórészek

között csak fizikai kapcsolat van.
A vegyeskristályokat szilárd oldatoknak is nevezik.

Vannak fémek, amelyeket bármilyen arányban olvasztunk össze, megszilárduláskor mindig Kísérletek
tisztán vegyeskristály - tehát csak szilárd oldat - keletkezik. Ezek a fémek szilárd állapotban
is korlátlanul oldódnak egymásban.
A legtöbb ötvözőanyag csak egy meghatározott mennyiségig alkot az ötvözött fémmel szi-
lárd oldatot. Ezek az anyagok szilárd állapotban csak korlátoltan, csak egy meghatározott mennyi-
ségig oldódnak, mint pl. a cukor a vízben. Az oldott ötvöző mennyisége a hőmérséklettól is függ,
nagyobb hőmérsékleten több ötvöző is oldódhat.
Korlátolt oldódás esetén, ha a telített szilárd oldatot hűtjük, az oldott ötvözőanyag egy
része éppen úgy kiválik a szilárd oldatból, mint ahogy lehűlés alkalmával a telített cukor oldatból
ki válik a cukor.

A 8a ábra egy színfém rácsszerkezetét, a 8b és a 8c ábra a színfém rácsszer-

kezetében bekövetkező maradó alakváltozás' lefolyását szemlélteti.

a) b) e)
8. ábra. Színfém rácsszerkezete, rácselmozdulás (csúszás)
képlékenyalakváltozáskor

9. ábra. Csúszási vonalak: a krisztallitokban

23