Távközlő És Biztosítóberendezési Ismeretek

Tankönyv és útmutató
a gyermekvasutas ismeretek elsajátításához és

a szolgáltatok ellátásához
Távközlő és Biztosítóberendezési
ismeretek
Írták: Bauer Károly, Balassa László, Bicskei János,
Füstös István, Váczi Viktor
Fotók: Asztalos Sándor, Csonka Zsolt,

Füstös István, Hajtó Bálint, Lugosi Albert,
Rigó Tamás
A Távközlő és Biztosítóberendezések témakör

magyarázó ábráit szerkesztette
(Buzgány Imre ábráinak felhasználásával)
és a könyvet egységes szerkezetben összeállította:
Füstös István, üzemmérnök (vezető oktató)
Felelős kiadó:
Bauer Károly, a Gyermekvasút vezetője
A kiadvány alapjai (a tételes felsorolást mellőzve):

a MÁV Zrt. forgalmi és kereskedelmi Utasításai;
a Gyermekvasút forgalmi és kereskedelmi
Végrehajtási Utasításai;
a korábban kiadott tankönyvek, Útmutatók és
a gyermekvasutasokra érvényes egyéb szabályozások;
Köszönetet mondunk mindazoknak,

akik bármilyen módon segítették e kiadvány megjelenését.
Általános tudnivalók
Tartalomjegyzék
Távközlő berendezések ...............................................................................5
1 Általános ismertető ............................................................................................. 5
A távközlő berendezések rendeltetése................................................................................ 5
A távközlő berendezések felosztása .................................................................................... 5
2 Távközlő berendezések kezelése ...................................................................... 5
A vonali távbeszélő kezelése............................................................................................... 5
Az állomások hívójelei a vonali távbeszélőn ........................................................................ 6
Az állomásközi távbeszélő kezelése ..................................................................................... 7
A helyi távbeszélő kezelése ................................................................................................. 7
Hármasbelépő használata.................................................................................................... 7
A gépkapcsolású távbeszélők kezelése általában .............................................................. 10
Nyilvános vezetékes telefon .............................................................................................. 10
Mobiltelefonok .................................................................................................................. 10
MÁV üzemi távbeszélő....................................................................................................... 10
Telefonszámok a Gyermekvasúton ................................................................................... 11
Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése............................................... 12
3 Morse-jelek, Morse ABC .................................................................................. 13
Morse ABC ......................................................................................................................... 13
4 Távközlő berendezések témakör vizsgakérdéseiHiba! A könyvjelző nem
létezik.
Biztosítóberendezések .............................................................................. 15
1 Általános tudnivalók ......................................................................................... 15
A biztosítóberendezések feladata általában ..................................................................... 15
Állítási feladat .................................................................................................................... 15
Biztosítási feladat ............................................................................................................... 15
Visszajelzési feladat ........................................................................................................... 18
A biztosítóberendezések legfontosabb feladata ............................................................... 18
2 A váltók állítása és lezárása............................................................................. 19
A váltók állításának módjai ............................................................................................... 19
A váltók lezárásának módjai ............................................................................................. 19
Az állítóemeltyűk színezése .............................................................................................. 20
3 A biztosítóberendezések kezelése .................................................................. 22
A váltózáras biztosítóberendezés kezelése ....................................................................... 22
A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hűvösvölgy állomáson ...................... 27
A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hárshegy állomáson.......................... 28
A Siemens-blokkos („szímensz-blokkos”) vágányutas biztosítóberendezés kezelése ....... 31
Kezelési szabályok rendkívüli esetekre ............................................................................. 44
VES („fau-esz”) típusú elektrodinamikus biztosítóberendezés kezelése.......................... 45
A MÁV Dominó-55 típusú biztosítóberendezés kezelése ................................................. 52
+ Különleges kezelések, amelyeket csak az állomásfőnök végezhet ................................. 59
Biztosítóberendezések TÉMAKÖR vizsgakérdéseiHiba! A könyvjelző nem

létezik.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 3

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 4 v.7 - 2015.10.15

Távközlő berendezések
1 ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ
A távközlő berendezések 1.1. A vasúti távközlő berendezések rendelte-

rendeltetése tése, hogy gyors és megbízható kapcsolatot
létesítsenek a Gyermekvasúton szolgálatot
teljesítők (gyermekvasutasok, felnőtt dolgozók) között.
A gyermekvasutasok és felnőtt dolgozók a távközlő berendezések segítségével
szabályozzák a vonatok közlekedését és állandó kapcsolatban vannak egy-
mással.
A vasútnál, a vonatközlekedés szervezése és lebonyolítása során a vasutas
dolgozók nagyon sokszor kell, hogy felhívják egymást, ezért kialakítottak olyan
telefonokat, amelyek a vasút tulajdonában vannak, és más nem használhatja
azokat. Ezeket a rendszereket a vasút saját távközlési műszaki szolgálata üze-
melteti.
A távközlő berendezések 1.2. A távközlő berendezések lehetnek:

felosztása
Távbeszélő berendezések:
 vonali távbeszélő
 állomásközi távbeszélő
 helyi távbeszélő
 gépkapcsolású távbeszélő
 nyilvános vezetékes telefon
 mobiltelefon
 vasútüzemi távbeszélő
 DPS rendszerű távbeszélő
 vonalirányítói távbeszélő
Hangosbemondó berendezések:
 utastájékoztató berendezés
 üzemi célú (kétirányú) hangosbemondó berendezés
Egyéb berendezések (hármasbelépő és forgalmi asztal, vonathangosító
„MOBI-DIG”)
2 TÁVKÖZLŐ BERENDEZÉSEK KEZELÉSE
A vonali távbeszélő 2.1. A vonali távbeszélő berendezés a Gyer-

kezelése mekvasút összes állomására be van kap-
csolva. Lehetőséget biztosít bármely két állo-
más közötti beszélgetés lebonyolítására, illetve arra, hogy egy közleményt több
állomás részére egyidejűleg adjanak le (úgynevezett „körözvények”).
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 5

Az állomások részére hívójelek (csengőjelek) vannak megállapítva (úgyneve-
zett Morse-jelek). A hívás csengetés valamennyi állomáson hallható.
2.2. A vonali távbeszélő kezelése a következőképpen történik:

1. A hívó fél az iránykulcsot középállásba („vonali" állásba) helyezi.
2. Felemeli a kézibeszélőt és meggyőződik arról, hogy a vonalon nem
folyik beszélgetés (belehallgat).
3. Ha beszélgetés folyik, akkor meg kell várni annak befejezését.
4. Ha a vonal szabad, akkor csengeti a felhívandó állomás hívójelét.
Csengetéskor a hallgatóban nagyon erős hang keletkezik, ezért külö-
nösen vigyázni kell arra, hogy ne csengessünk bele egy folyó beszél-
getésbe. A csengetést minden állomás hallja.
5. A hívott állomás is középre állítja az iránykulcsát, és jelentkezik (visz-
szacsengeti saját hívójelét, majd felveszi a kézibeszélőt köszön és be-
mondja az állomás nevét).
6. Jelentkezés után a hívó fél köszön, bemondja az állomás nevét, és
megkezdi a beszélgetést.
7. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a
tartóvillára.
2.3. A vonali távbeszélőn egyszerre több állomással is lehet beszélni, sőt a vo-
nal valamennyi állomása meghívható egyszerre (körözvény). Körözvény ese-
tén az állomások nem csengetnek vissza, hanem a kezdőponttól a végpont felé
haladva folyamatosan jelentkeznek állomásuk nevének bemondásával, majd a
hívó bemutatkozik és megkezdi a beszélgetést.
Az állomások hívójelei a 2.4. A vonali távbeszélő hívójelei és az állomá-

vonali távbeszélőn sok betűjelei a következők:
Állomás Betűjel Morse kód

Széchenyihegy A —
Csillebérc U —
Virágvölgy L —
János hegy I 
Szépjuhászné S 
Hárshegy H 
Hűvösvölgy O ———
Az állomások betűjeleit a Gyermekvasúton általánosan

is használjuk az állomás nevének rövidítésére.
Körözvény csengetés (V)

   — (   —   —   —   — többször megismételve)
TkBb - 6 v.7 - 2015.10.15

Az állomásközi 2.5. Az állomásközi távbeszélő a szomszédos

távbeszélő kezelése (nyitva tartó) állomásokkal történő beszélgeté-
sek lebonyolítására szolgál.
2.6. Az állomásközi távbeszélő kezelése a következő:
1. A hívó fél az iránykulcsot abba az irányba (jobbra vagy balra) kap-
csolja, amelyik szomszéd állomással beszélni kíván
2. Csengeti a szomszéd állomást:
a. Egy hosszú csengetéssel (T betű) kell hívni azt a szomszéd
állomást, amely felé p á r a t l a n számú vonatokat indítunk.
b. Két hosszú csengetéssel (M betű) kell hívni azt a szomszéd
állomást, amely felé p á r o s számú vonatokat indítunk.
3. A hívott állomás a hívójelből megállapítja, hogy melyik szomszéd állo-
más hívja, az iránykulcsot a megfelelő állásba állítja és visszacsenget
a hívó állomás hívójelével (amivel a szomszéd állomást hívná).
a. két hosszú csengetésre egy hosszú csengetéssel kell vissza-
csengetni
b. egy hosszú csengetésre két hosszú csengetéssel kell vissza-
csengetni
4. Ezek után a beszélgetés lefolytatható.
tartóvillára.
2.7. A vonatforgalommal kapcsolatos közléseket (pl.: engedélykérés, indulási
időközlés, visszajelentés) általában az állomásközi távbeszélőn kell leadni.
A helyi távbeszélő 2.8. A helyi távbeszélő feladata, hogy egy ál-

kezelése lomáson belül összekösse a különböző szol-
gálati helyeket.
A Gyermekvasúton Széchenyihegy állomáson helyi távbeszélő köti össze a for-
galmi irodát a váltóállító központtal („toronnyal").
2.9. A helyi távbeszélő kezelése a következőképpen történik:
1. A hívó fél csenget (hívójel: egy rövid csengetés)
2. A hívott fél visszacsenget (egy rövid csengetés) (A forgalmi irodában
az iránykulcsot „helyi távbeszélő" állásba kell helyezni!).
3. A kézibeszélők felemelése után a beszélgetés lefolytatható.
tartóvillára.
Hármasbelépő használata 2.10 A hármasbelépő a telefonkészülék alatt

található, és célja, hogy az általunk használt
telefonkészüléket arra a vonalra kapcsolja, ahol telefonálni szeretnénk.
Az iránykulcs segítségével a következőkből választhatunk:
 Bal szélső állás: állomásközi telefon a kezdőpont felőli állomás felé
 Jobb szélső állás: állomásközi telefon a végpont felőli állomás felé
 Középső állás: vonali telefon
Széchenyihegy állomáson a bal szélső állás a helyi telefon, ami a váltókezelő
toronnyal való kapcsolattartást teszi lehetővé.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 7

Kézibeszélő
Telefonkészülék
Hármasbelépő
A hármasbelépő a telefonkészülék alatt található.
Két kapcsoló (úgynevezett „kulcs”) van rajta.
Csengető-
Az egyik az iránykulcs, amelynek három állása van kulcs
(ezért hármasbelépő az egész szerkezet neve): Iránykulcs
-balra: állomásközi távbeszélő kapcsolat a kezdőpont felé;
- középen: vonali kapcsolat az összes állomással; Vonali
- jobbra: állomásközi távbeszélő kapcsolat a végpont felé;
Áll.közi Áll.közi
A másik a csengetőkulcs, amely segítségével csenget- KP felé VP felé
hetünk az iránykulccsal kiválasztott kapcsolat felé
Cs Cs Cs
Vonali Vonali Vonali
KP VP KP VP KP VP
Vonali távbeszélő kapcsolat

(Iránykulcs középre kapcsolva)
Állomásközi kapcsolat Állomásközi kapcsolat
A vonali távbeszélőn bármelyik
a kezdőpont felé állomással beszélhetünk. A csengetett a kezdőpont felé
(Iránykulcs balra kapcsolva) hívójelet az összes állomás hallja, így (Iránykulcs jobbra kapcsolva)
a hívott állomás is. Ha a saját hívó-
Az állomásközi távbeszélőn a kezdő- jelünket halljuk, akkor minket hívnak,
Az állomásközi távbeszélőn a vég-
pont felé eső szomszéd állomást egy ekkor visszacsengetés nélkül felvesszük pont felé eső szomszéd állomást
hosszú ( - ) csengetéssel hívjuk (mert a kézibeszélőt. kettő hosszú ( - - ) csengetéssel
a kezdőpont felé páratlan számú hívjuk (mert a végpont felé páros
vona-tokat indítunk). betű- számú vonatokat indítunk).
állomásnév jel hívójel
A kezdőpont felé eső szomszéd A végpont felé eső szomszéd
állomás erre kettő hosszú ( - - ) SZÉCHENYI-HEGY A állomás erre egy hosszú ( - )
csengetéssel válaszol (mert felénk csengetéssel válaszol (mert felénk
CSILLEBÉRC U
páros számú vonatot indít). páratlan számú vonatot indít).
VIRÁGVÖLGY L
Ha a kezdőpont felé eső szomszéd Ha a kezdőpont felé eső szomszéd
állomás hív minket, akkor is kettő JÁNOS-HEGY I állomás hív minket, akkor is egy
hosszút csenget, amire mi egy SZÉPJUHÁSZNÉ S hosszút csenget, amire mi kettő
hosszú csengetéssel válaszolunk. hosszú csengetéssel válaszolunk.
HÁRS-HEGY H
HŰVÖSVÖLGY O
1. ábra Hármasbelépő kezelése
TkBb - 8 v.7 - 2015.10.15

Állomásközi távbeszélő (vörös szín) Vonali távbeszélő (kék szín)
Két szomszédos állomás tud rajta beszélgetni A vonal összes állomása tud beszélni egymással
v.7 - 2015.10.15
Csillebérc Jánoshegy Hárshegy
U I H
Cs Cs Cs
Vonali Vonali Vonali
A L L S S O
Széchenyihegy Virágvölgy Szépjuhászné Hűvösvölgy

A L S O
Cs Cs Cs Cs
Vonali Vonali Vonali Vonali
U U I I H H
2. ábra Gyermekvasút állomásainak telefonos kapcsolata

Széchenyihegy és Csillebérc állomásközi Virágvölgy és Jánoshegy iránykulcsai Szépjuhászné és Hűvösvölgy vonali telefonon beszélgetnek,
távbeszélőn beszélnek. Mindkettőjük egymás felé vannak kapcsolva, ha most mindkettőjük iránykulcsa középállásban, „vonali” állásban van.
iránykulcsa egymás felé van kapcsolva, mindketten felvennék a telefont, Ha Hárshegy most felvenné a telefont, hallhatná a
TkBb - 9
így létrejöhet a beszélgetés. beszélhetnének. beszélgetést, mert az ő iránykulcsa is „vonali” állásban van.
A gépkapcsolású távbe- 2.11. Gépkapcsolású telefonoknál a telefon-

szélők kezelése általában kagyló (kézibeszélő) felemelése után megvár-
juk a búgó hangot, majd tárcsázzuk a hívott fél
telefonszámát.
A hívás megtörténtét egy mélyebb, hosszan szaggatott hang jelzi (csengetési
hang). A csengetési hang akkor szűnik meg, ha a hívott fél felvette a kagylót.
Ekkor illedelmesen, a napszaknak megfelelően köszönni kell, bemutatkozni és
udvariasan elmondani hívásunk okát.
Ha hívott fél mással beszél (foglalt), akkor magas, rövid, szaggatott hangot hal-
lunk. Ebben az esetben le kell tenni a kagylót és később a hívást meg kell is-
mételni.
Ha bennünket hívnak, a kagyló felemelése után köszönünk a napszaknak meg-

felelően (Jó napot kívánok!), bemondjuk a szolgálati hely nevét (Gyermekvasút,
Szépjuhászné állomás) és a hívó fél számára megadjuk a szükséges tájékoz-
tatást.
Nyilvános 2.12. A nyilvános vezetékes telefonhálózat az

vezetékes telefon előfizetők között teremt kapcsolatot.
2.13. A telefonszámok Budapesten hétjegyűek, vidéken hatjegyűek. Például:

Budapest: 397-53-94 (Hűvösvölgy állomás)
Vidék: 271-751
A telefonszámokhoz körzetszám is tartozik. Ezeket csak akkor kell tárcsázni,

ha körzeten kívüli telefonszámot kell hívni.
Körzeten kívüli hívás esetén először a „06”-ot kell tárcsázni, majd a körzetszá-
mot és a telefonszámot folyamatosan.
Mobiltelefonok 2.14. A mobiltelefonok vezeték nélküli távbe-

szélési lehetőséget biztosítanak. A Gyermek-
vasúton a mozdonyokon és Hűvösvölgy állomáson alkalmazunk szolgálati mo-
biltelefonokat.
MÁV üzemi távbeszélő 2.16. A MÁV üzemi távbeszélő hálózatába a

vasúti szolgálati helyek (állomások, pályaud-
varok, igazgatósági irodák stb.) vannak bekapcsolva. Ez a MÁV saját telefon-
hálózata, amelyet a szolgálati telefonbeszélgetések lebonyolítására hoztak
létre.
TkBb - 10 v.7 - 2015.10.15

2.17. Az üzemi telefonszámok négyjegyűek (pl.:55-79).
Vidékre vagy vidékről Budapestre történő hívásnál a szám előtt tárcsázni kell a
kétjegyű körzetszámokat is folyamatosan, második tárcsahang várása nélkül.
(pl.:02-48-95).
Körzetszámok:
01 – Budapest 05 – Pécs és környéke
02 – Budapest környéke 06 – Szeged és környéke
03 – Debrecen és környéke 07 – Szombathely és környéke
04 – Miskolc és környéke
Körzeten belüli telefonáláshoz körzetszámot nem kell tárcsázni.
DPS rendszerű 2.18. A Gyermekvasút állomásai között létesít

távbeszélő összeköttetést 2 számjegyű hívószámokkal.
Bizonyos elő-hívószámokkal más telefonköz-
pont mellékeit is kapcsolni tudja (pl. az Otthonépület irodáit).
☼ A DPS angol rövidítés (Decentralized Party-line System) a központos társasvonali
távbeszélő rendszerre utal.
Vonalirányítói 2.19. A Gyermekvasút állomásainak közvetlen

távbeszélő összeköttetése a hűvösvölgyi állomásfőnöki
irodával. Hűvösvölgyben nyomógombos pult
van az állomásfőnök asztalán, amin egyszerre több állomást is be tud hívni a
beszélgetésbe. A többi állomáson pedig ún. vaktárcsás készülék van, tehát a
telefonkagyló felemelése után a rendszer azonnal felhívja a hűvösvölgyi vo-
nalirányítói távbeszélő pultot.
Telefonszámok a A Gyermekvasút állomásainak telefonszámai

Gyermekvasúton az alábbiak:
Üzemi telefon Közcélú hálózat DPS rendszer

Szolgálati főnök 79-66 397 - 53 92, 397 - 53 96
Hűvösvölgy áll. 52-75 397 - 53 94 11 vagy 20
Hárshegy -- -- 12
Szépjuhászné 54-70 394 - 35 26 13
Jánoshegy -- -- 14
Virágvölgy 54-46 395 - 83 76 15
Csillebérc -- 395 - 82 94 16
Széchenyihegy 52-44 395 - 54 20 17
Vontatási telep 52-74 376 - 86 09
Gyermekvasutas Otthon 397 - 53 93
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 11

Az utastájékoztató han- 2.20. Az utastájékoztató hangosbemondó be-

gosbemondó berendezés rendezés az utazóközönség védelmére (fi-
kezelése gyelmeztetésére) és tájékoztatására szolgál.
Az utasvédelmi és utastájékoztató szövegeket
a Hangosbemondó szövegkönyvben előírt időben (forgalmi helyzetben) és szö-
veggel szabad bemondani.
 Rendkívüli esetben ― az állomásfőnök engedélyével ― egyéb szövegek (szolgálati
közlemények stb.) is bemondhatók.
3. ábra Hangosbemondó berendezés Virágvölgy állomáson
2.21. Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése a következő-

képpen történik:
1. Miután a bemondandó szöveget kiválasztottuk, magunkban elolvas-
tuk, a berendezés nyomógombját benyomjuk, ekkor a téren a MÁV
dallamszignál hallható. Ha a berendezés dallamszignált nem játszik
le, akkor a bemondást a „Figyelem!” mondattal kell kezdeni.
2. A dallamszignál elhangzása után a gomb további folyamatos nyomva-
tartása mellett a megfelelő szöveget a Hangosbemondó szövegkönyv-
ből beolvassuk.
3. A gombot elengedjük.
2.22. A hangosbemondó berendezés kezelését és a szöveg bemondását figyel-

mesen és fegyelmezetten kell végezni, mert a közleményeket az állomáson
tartózkódó valamennyi utas hallja.
2.23. Utasvédelmi és utastájékoztató közleményeket általában:

- vonat érkezése, indulása, illetve áthaladása
- tolatási mozgások
- (induló) vonatok (10 percet meghaladó) késése
esetén kell alkalmazni.
☼ Az utastájékoztató hangosbemondó berendezések egyirányú közlést tesznek lehe-
tővé.
Egyes állomásokon kétirányú hangosbemondó berendezéseket alkalmaznak a forgalmi
iroda és a váltókörzetek között a tolatási mozgások irányítására és a váltókat karban-
tartó személyzet munkájának megkönnyítésére.
TkBb - 12 v.7 - 2015.10.15
3 MORSE-JELEK, MORSE ABC
Morse ABC 3.1. A Morse-jelek rövid és hosszú jelekből áll-

nak
A — M ——
á ——— n —
b — O ———
C —  — ö ———
d — p ——
E  r  —
é   —  S 
f   — T —
g — — U —
H  ü ——
I  V —
j ——— y ———
k —— z ——
L — x ——
A Távközlő berendezések tantárgy vizsgakérdései a Biztosítóberen-

dezések témakör végén találhatóak.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 13

TkBb - 14 v.7 - 2015.10.15

Biztosítóberendezések
1 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A biztosítóberendezések + A biztosítóberendezéseket elsősorban azért

feladata általában hozták létre, hogy a vonatok közlekedését biz-
tonságosabbá tegyék. A biztosítóberendezé-
sek azonban más egyéb feladatokat is ellátnak.
A biztosítóberendezések feladatai (logikai sorrendben):
 állítási feladat;
 biztosítási feladat;
 visszajelzési feladat;
Állítási feladat Az állítandó szerkezetek (pl. jelzők, váltók, il-

letve a váltókat lezáró szerkezetek) a forgalmi
irodától távolabb találhatók. A váltók 50-150 méterre, a főjelzők 150-300 mé-
terre, de az előjelzők akár 800 méterre is lehetnek a forgalmi irodától számítva.
A biztosítóberendezések egyik fő feladata, hogy a szerkezetek távolabbról (a
forgalmi irodából vagy a váltóállító központból) állíthatók legyenek.
A jelzők minden esetben központból állíthatók (az alak- és a fényjelzők egy-
aránt). A váltók távolabbi lezárására reteszt alkalmazhatunk. A fejlettebb be-
rendezések pedig a váltók távoli állítását („központi állítás”) is megoldják (vo-
nóvezeték, vagy elektromos motor segítségével).
Biztosítási feladat A biztosítóberendezések lényege, hogy az ál-

lítandó szerkezetek között az állítási sorrend-
ben függőségeket hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy az egyes eszközöket (a
jelzőket, illetve a váltókat) csak bizonyos feltételek teljesülése esetén engedi a
berendezés állítani. Ezeket a függőségeket a biztosítóberendezések mechani-
kus vagy elektromos szerkezetek segítségével hozzák létre.
A jelzőket például csak akkor tudjuk „szabad” állásba állítani, ha a váltók már
helyesen állnak, és le is vannak zárva. De ha már a jelzőt „szabad” állásba
állítottuk, akkor a váltókat a berendezés már nem engedi feloldani, tehát azokat
állítani sem lehet. Ez az alapvető függőség az összes biztosítóberendezésbe
be van építve.
A fejlettebb berendezések további feltételeket is vizsgálnak. Például a vonatok
közlekedését (elhaladását) is érzékelik, és csak akkor engedik a váltókat felol-
dani, ha a vonat már behaladt, illetve kihaladt. Egyes (még fejlettebb) berende-
zések az állomás összes vágányának (vágányszakaszának) állapotát is jelzik
(áll-e jármű rajta, vagy nem, tehát „foglalat” vagy „szabad”). Ezek a berendezé-
sek a jelzőket csak akkor engedik „szabadra” állítani, ha a vágány-szakaszok,
amelyeken a vonat közlekedni fog, nem foglaltak.
A biztosítóberendezések tehát így biztosítják a vonatok közlekedését.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 15

TkBb - 16 v.7 - 2015.10.15

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 17

Visszajelzési feladat A biztosítóberendezések további fontos fel-

adata, hogy az egyes szerkezetek (váltók és
jelzők) állapotáról tájékoztassák a kezelő személyzetet.
A jelzők és váltók állását mechanikus módon vagy elektromos módon jelzi visz-
sza a berendezés. Központi állítású váltók esetében nemcsak a váltó állását,
hanem a használhatóság megállapítását is visszajelzi.
Ezek a visszajelzések vagy mechanikus módon (pl. emeltyűállások, mozgó nyi-
lak, kallantyúk, tológomb helyzete, illetve az emeltyű állítása közben az erő
nagysága) vagy elektromos módon (blokkmezők vagy „ablakok” színe, lámpák,
fénysávok, illetve csengő) valósulnak meg.
Amennyiben a vágányok foglalt vagy szabad állapotát érzékeli a berendezés,
úgy azt is visszajelzi egy táblán, amelyen a vágányok rajza szerepel (vágány-
tábla).
Nagyon fontos, hogy a hibás működést is jelezze a berendezés. A mechanikus
berendezések a hibára az emeltyű túl könnyű vagy túl nehéz állításával tudnak
utalni. Az elektromos rendszerek már színes „ablakokkal”, villogó visszajelző
fényekkel, illetve csengőjelzéssel jelzik az esetleges hibákat.
A biztosítóberendezések 1.1. A biztosítóberendezések legfontosabb fel-

legfontosabb feladata adata, hogy a váltók és a jelzők között szerke-
zeti függést hozzanak létre oly módon, hogy:
 a jelző csak akkor állítható „Szabad” állásba, ha a váltók helyes
állásban állnak és le vannak zárva;
 amíg a jelző „Szabad” állásban áll, addig a váltókat nem lehet fel-
oldani és átállítani.
A Gyermekvasúton valamennyi állomás biztosított.

☼ A „nagyvasúton" a biztosítóberendezésnek a szerkezeti függést úgy kell létrehozni,
hogy az
- egyrészt a vonat teljes elhaladásának ideje alatt rögzítse a váltókat;
- másrészt a berendezés jelezze, hogy a lezárás (jelzőállítás) melyik vágányútra vonat-
kozik (vágányszám, vágányúti csík).
TkBb - 18 v.7 - 2015.10.15

A váltók állítása és lezárása
2 A VÁLTÓK ÁLLÍTÁSA ÉS LEZÁRÁSA
☼ A vasúti közlekedés legveszélyesebb pontjai a váltók.

A vasutak fejlődése során először a váltókhoz kellett olyan szerkezeteket kialakítani,
amelyek ellenőrzik a kezelő személyzet munkáját. A váltókezeléssel kapcsolatos eset-
leges figyelmetlenségből súlyos balesetek származhatnak. Persze ezek a berendezé-
sek bizonyos ismereteket igényelnek, hogy tudjuk őket kezelni és a munkánkat ne
akadályozzák, hanem segítsék.
A váltók állításának 2.1. A váltókat lehet a helyszínen, (kint a vál-

módjai tónál) az ellensúllyal (súlykörtével) állítani. Ezt
az állítási módot hívjuk helyszíni váltóállítás-
nak.
Így állítjuk a váltókat Virágvölgy (L), Jánoshegy (I), Hárshegy (H) és Hűvösvölgy
(O) állomásokon.
☼ A helyszíni állítású váltók ellensúlya (súlykörtéje) vörös-fehér színű.
Ennek a váltóállítási módnak az előnye, hogy a szerkezet nagyon egyszerű. Hátránya
viszont, hogy a váltókezelőnek minden váltóhoz egyenként oda kell menni, ha át kell
állítani. Egy nagyobb állomáson így igen sok időbe telik egy vágányút beállítása, nem
is beszélve a hóról, hidegről, szélről, amikor nagyon kellemetlen ilyen munkát végezni.
Erre találták ki a régi vasutasok a központi váltóállítást.
2.2. A központi állítású váltókat valamelyik szolgálati helyről (forgalmi irodá-

ból, váltóállító központból) kell állítani.
☼ Az ilyen váltók ellensúlya szürke színű, de ezzel a helyszínen nem lehet a váltót
állítani, mert ki lett kötve a berendezésből.
Központból állíthatjuk a váltót emberi erő segítségével, fekete színű állítóemel-
tyűvel, vonóvezetékkel.
Így állítjuk a váltót Széchenyihegy (A) állomáson.
☼ Ennek az állítási módnak az előnye, hogy lerövidül a vágányútbeállítás ideje (nem
kell kimenni a váltóhoz), de az átállításhoz az ember fizikai erejét vesszük igénybe. To-
vábbi hátrány, hogy tolatás közben megnő az aláváltás veszélye.
2.3. Központból állíthatjuk a váltót emberi erő nélkül, elektromos motorral is.
Így állítjuk a váltókat Szépjuhászné (S) és Csillebérc (U) állomásokon.
☼ Ez a legjobb mód a váltó állítására.
A váltók lezárásának ☼ A váltókat a vonatok közlekedésének idejére lezárjuk.

módjai A vonat részére a jelzőt csak a váltó lezárása után tudjuk
állítani (szerkezeti függés!). A váltók lezárásának oka
egyrészt az, hogy illetéktelenek át ne állítsák, másrészt az, hogy a váltókezelő a vonat
közlekedése előtt (vagy közben) figyelmetlenségből át ne állítsa.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 19

2.4. A legegyszerűbb váltólezárási mód, amikor a váltót a helyszínen váltózár-
ral, kulcs segítségével zárjuk le.
Így zárjuk le a váltókat Virágvölgyben (L) és Jánoshegyen (I).
☼ A nyitott (nem lezárt) váltóban mind a két csúcssín mellett találunk kulcsot a váltó-
zárban. A váltó helyes állásba állítása után a simuló csúcssínnél lévő váltózárat kell
lezárni. A másik csúcssín melletti váltózár nem zárható le (mert ott nem simul a csúcs-
sín), az a kulcs tehát a váltózárban marad.
Ennek a módszernek az előnyei és hátrányai megegyeznek a helyszíni váltóállítással:
nagyon egyszerű szerkezet, de minden váltóhoz oda kell menni, lezárni és felnyitni.
Az egyenesbe záró kulcs táblája kör alakú,

a kitérőbe záró kulcs táblája négyszögletes E
és rá van írva a váltó száma is.
K
2.5. A helyszíni állítású váltókat lezárhatjuk (vonóvezeték segítségével) köz-

pontból retesszel, sárga színű emeltyűvel.
Így zárjuk le a váltókat Hárshegyen (H) és Hűvösvölgyben (O).
2.6. A központból vonóvezetékkel állított váltókat a központban, a vágányúti

kallantyúval és úgynevezett blokkok segítségével zárhatjuk le. Így zárjuk le a
váltókat Széchenyihegyen (A).
+ A vágányúti kallantyú rögzíti az állítóemeltyűket, a kallantyú elfordítása után az emel-
tyűk nem állíthatók át.
2.7. Az elektromos váltókat a biztosítóberendezés zárja le.

+ Csillebércen (U) a „VES” elektrodinamikus berendezés a váltó kapcsológombját
elektro-mechanikusan rögzíti, lezárás után a váltó kapcsológombot nem lehet elfordí-
tani.
Szépjuhásznén (S) a D55 berendezés a váltó nyomógombját hatástalanítja, vagyis a
váltó elektromos lezárása után a váltóállító gombokat hiába nyomjuk meg, nem történik
semmi.
Az állítóemeltyűk Az állítóemeltyűk színezése utal az állított

színezése szerkezetre.
FEKETE emeltyűvel állítjuk a VÁLTÓkat.

SÁRGA emeltyűvel kezeljük a RETESZt.
KÉK emeltyűvel kezeljük a TOLATÁSJELZŐt.
VÖRÖS emeltyűvel kezeljük a BEJÁRATI JELZŐt, a KIJÁRATI JELZŐt és
az ELŐJELZŐt.
TkBb - 20 v.7 - 2015.10.15

A váltók állítása és lezárása
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 21

3 A BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK KEZELÉSE
A váltózáras biztosítóbe- 3.1. Virágvölgy (L) és Jánoshegy (I) állomáson

rendezés kezelése a váltók helyszíni állításúak, váltózárral lezár-
hatók, a jelzők alakjelzők.
Kezelési sorrend:
1. a váltót a helyszínen megfelelő állásba kell állítani és
2. a váltózárkulccsal le kell zárni;
3. a kulcsot a forgalmi irodába kell vinni, majd a váltóellenőrzés (lásd
Forgalmi ismeretek) után el kell helyezni az irodai állítókészülék meg-
felelő kulcsnyílásába és el kell fordítani.
Érkező vonat esetén a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a bejárat

jelzőt az alábbiak szerint:
4. ha az e g y e n e s E váltózárkulcs van a berendezésben elhelyezve
és elfordítva, akkor a bejárati jelző „Szabad sebességcsökkentés nél-
kül” állásba állítható az A1 (ha páros vonat érkezik) vagy a B1 (ha
páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe
állításával (a jelző mindkét emeltyűje felső () helyzetben van),
majd
5. az előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást en-
gedélyező jelzés várható” állásba állítható az Aej (ha páros vonat ér-
kezik), vagy Bej (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű
felső () helyzetbe állításával;
6. ha a k i t é r ő K váltózárkulcs van a berendezésben elhelyezve és el-
fordítva, akkor a bejárati jelző „Szabad csökkentett, 15 km/h sebes-
séggel” állásba állítható az A2 (ha páros vonat érkezik), vagy B2 (ha
páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű alsó () helyzetbe
állításával (a jelző mindkét emeltyűje alsó () helyzetben van). Az
előjelző ebben az esetben nem kezelhető.
A kétfogalmú előjelző csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni, ezért marad
„A főjelzőn Megállj-jelzés várható" állásban.
Ha a jelző „szabad” állásban van, a kulcsot a berendezés rögzíti, (nem
fordítható vissza és nem vehető ki az irodai állítókészülékből). Egy
időben csak az egyik bejárati jelző kezelhető.
Induló vonat részére jelzőt nem tudunk kezelni (nincs kijárati jelző), de a
váltót ebben az esetben is le kell zárni;
7. a vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a főjelzőt vissza kell
állítani, a kulcs ekkor elfordítható és kivehető az irodai állítókészülék-
ből;
8. a váltózárat a helyszínen ki kell nyitni és a váltót szabványos állásba
kell állítani.
TkBb - 22 v.7 - 2015.10.15

A biztosítóberendezések kezelése
VIRÁGVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. A kezelés sorrendjét a lila számok mutatják, az emeltyűk állítási irányát pedig a nyilak.
ALAPHELYZET
Biztosítóberendezés a forgalmi irodában

Kulcs-
1
nyílások
E K
B2
Kulcs- Emeltyűk
nyílások
B1 Bej
Emeltyűk
Végponti oldal
VÁLTÓJELZŐ
A váltó csúccsal
Kezdőponti oldal Végponti oldal szemben haladó
menet részére
EGYENES
E 2 K E 1 K 1K 1E 1 irányba áll.
A2 B2
berendezés rajza
A biztosító-
Aej A1 B1 Bej
BEJÁRATI JELZŐ
Megállj!
A bejárati jelzők emeltyűi B
Az előjelzők emeltyűi
Virágvölgy állomás torzított helyszínrajza és Lezárási táblázata

ELŐJELZŐ
II.
Lezárási táblázat (a falon)
Csillebérc felé Jánoshegy felé A főjelzőn

2 I. 1
Megállj-
jelzés
Bej
várható!
Menet Vágányra, Váltók Vágányra, Menet
viszonylat vágányról 2 1 vágányról viszonylat
Bejárat/kijárat I. I. Bejárat/kijárat
Csillebérc
E E Jánoshegy
áll. felől/felé II. K K II. áll. felől/felé
Az 1. és 2 sz. váltók szabványos állása a lezárt egyenes állás.
2010. dec. ALAPHELYZET
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 23

VIRÁGVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. A kezelés sorrendjét a lila számok mutatják, az emeltyűk állítási irányát pedig a nyilak.
BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA

1E
1K
1 1
hely
ni!
a be i, és el
3.
l for kell
3. E K E K
Az „ ndezésb ll fordít
és e sben e t
díta
so
ezn
re
l
hely erende lű kulc
1E”
B1 B2 Bej B2
jelű en el ke ni
l kel
a b „1K” je
zé
kulc
ke
sot
4. 5.
ezni
4.
Az
B1 BEj B1 B2 Bej
ll
a
A váltózárat
mindig a simuló
A váltózárat
csúcssínnél
mindig a simuló
tudjuk lezárni
csúcssínnél
tudjuk lezárni VÁLTÓJELZŐ
1E 1K A váltó csúccsal
szemben haladó
VÁLTÓJELZŐ menet részére
2. KITÉRŐ
1K 1
A váltó csúccsal irányba áll.
szemben haladó menet 1E 1
1. 2. 1.
részére EGYENES
irányba áll.
egyenesbe- kitérőbe-
egykar kétkar
BEJÁRATI JELZŐ
BEJÁRATI JELZŐ Szabad
B B
Szabad csökkentett,
sebesség- legfeljebb
csökkentés 15 km/ó
nélkül! sebességgel!
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
ELŐJELZŐ Megállj-
A főjelzőn jelzés
sebesség- várható!
Bej Bej
csökkentés nélkül
továbbhaladást A kétfogalmú elő-
engedélyező jelző a csökkentett
sebességre nem
jelzés várható!
tud előjelzést adni.
TkBb - 24 v.7 - 2015.10.15

HŰVÖSVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják.
ALAPHELYZET
Biztosítóberendezés
a forgalmi irodában

A2 2rE
Aej A1 2rK
Hűvösvölgy egyszerű- Tj1

sített helyszínrajza C

II.
p
le
te
1
i
ás
2 B
at
I.
nt
Hárshegy
Vo
Aej A
2
R
Elzárási táblázat
VÁLTÓJELZŐ
Bejárat / kijárat Az Elzárási táblázat
értelmezése A váltó
HÁRSHEGY felől / felé
csúccsal
I. vágány II. vágány szemben
Emeltyű felső  helyzetben haladó
2rK BEJÁRATI
menet
2rE, Tj1 Tj1 részére JELZŐ
Emeltyű alsó  helyzetben
EGYENES A Megállj!
AEj, A1 B A2 C Állítható jelzőemeltyűk felsorolása irányba áll.
Bejárat / kijárat
HÁRSHEGY felől / felé
I. vágány II. vágány
2rK
2rE, Tj1 Tj1
AEj, A1 B A2 C
A2 2rE 1rE
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
Aej
Megállj-
jelzés
várható!
Aej A1 2rK 1rK B C Tj1
Előjelző Bejárati Kijárati Tolatásjelző

emeltyűje jelző Reteszemeltyűk jelzők ALAPHELYZET
emeltyűje
emeltyűi emeltyűi
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 25

HŰVÖSVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
Aej A1 A2 2rE A2 2rK 2rE

4. 3.
2 1
2.
AEj A1 2rK 2rE Aej A1 A2 2rK
VÁLTÓJELZŐ VÁLTÓJELZŐ
A váltó A váltó
csúccsal szem- csúccsal szem-
ben haladó ben haladó menet
menet részére részére KITÉRŐ
EGYENES irányba áll.
1.
irányba áll. 2
2
1.
R
kitérőbe-
egyenesbe- kétkar
egykar
BEJÁRATI JELZŐ
BEJÁRATI JELZŐ
Szabad
Szabad A csökkentett,
A
sebesség- legfeljebb
csökkentés 15 km/ó
nélkül! sebességgel!
ELŐJELZŐ
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
A főjelzőn Megállj-
sebességcsök- jelzés
kentés nélkül várható!
Aej
Aej továbbhaladást
engedélyező A kétfogalmú elő-
jelzés várható! jelző a csökkentett
sebességre nem
BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA

BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA
TkBb - 26 v.7 - 2015.10.15

A központi reteszes bizto- 3.3 Hűvösvölgy (O) állomáson a váltók hely-

sítóberendezés kezelése színi állításúak, központból retesszel lezárha-
Hűvösvölgy állomáson tók, a jelzők alakjelzők. Minden váltóhoz egy-
egy kétkarú, sárga színű reteszemeltyű-pár
tartozik (rE és rK).
Kezelési sorrend:
1. a váltót a helyszínen kell a megfelelő állásba állítani;
2. a váltót a rendelkező forgalmi szolgálattevő reteszeli a sárga színű
reteszemeltyűk segítségével a következők szerint:
 e g y e n e s irányba reteszelés esetén a 2rE reteszemeltyűt alsó
() helyzetbe kell állítani (mindkét reteszemeltyű alsó ()
helyzetben van);
 k i t é r ő irányba reteszelés esetén a 2rK reteszemeltyűt felső
() helyzetbe kell állítani (mindkét reteszemeltyű felső ()
helyzetben van).
3. Érkező vonat esetén a bejárati jelzőt kezelni kell az alábbiak szerint:
a. e g y e n e s irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Sza-
bad sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható az A1 vörös
színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával, majd
az előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhala-
dást engedélyező jelzés várható” állásba állítható az AEj vörös
színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával;
b. k i t é r ő irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad
csökkentett sebességgel” állásba állítható az A2 vörös
színű állítóemeltyű alsó () helyzetbe állításával. A kétfogalmú
előjelző ebben az esetben nem kezelhető.
4. Induló vonat részére a kijárati jelzőt kell kezelni a B (első vágány)
vagy C (második vágány) vörös színű állítóemeltyű felső () hely-
zetbe állításával;
Bármelyik főjelző kezelése esetén a berendezés a reteszemeltyűket rögzíti

(tehát nem oldható fel a retesz). A jelzők között is van szerkezeti függés:
egy időben csak egy főjelző (bejárati vagy kijárati jelző) állítható.
5. A vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a bejárati jelzőt visz-

sza kell állítani, illetve a vonat kihaladása után a kijárati jelzőt vissza
kell állítani, ezáltal a reteszemeltyűk rögzítése megszűnik.
A főjelző emeltyűjét csak akkor szabad visszaállítani és a reteszt fel-
oldani, ha a vonat utolsó járműve is lehaladt a váltóról.
6. a reteszt fel kell oldani és a váltót a helyszínen szabványos állásba
kell állítani.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 27

Az állomás vontatási telep felöli oldalán tolatásjelző van felállítva. Feladata a
vonatok védelme (vonatközlekedés - bejárat vagy kijárat - esetén a jelző
„Tilos a tolatás”-jelzést ad). A tolatásjelzőt a vontatási telep felől történő tolatá-
sok esetén kell kezelni, a kék színű Tj1 emeltyű felső () helyzetbe állításával
(„Szabad a tolatás”). A tolatás befejezése után a jelzőt vissza kell állítani. A
bejárati vagy kijárati jelzők csak akkor kezelhetők, ha a kék színű Tj1 emeltyű
alsó () helyzetben van („Tilos a tolatás”).
A központi reteszes bizto- 3.2. Hárshegy (H) állomáson a váltók helyszíni

sítóberendezés kezelése állításúak, központból retesszel lezárhatók, a
Hárshegy állomáson jelzők alakjelzők. Minden váltóhoz egy-egy
sárga színű reteszemeltyű („1r” jelű illetve „2r”
jelű) tartozik.
Kezelési sorrend:
1. A váltót a váltókezelő a helyszínen állítja a megfelelő állásba;
2. A váltót a rendelkező lezárja, reteszeli a sárga színű reteszemeltyű
segítségével az alábbiak szerint:
 e g y e n e s irányba reteszelés esetén a sárga színű reteszemel-
tyűt kicsappantás nélkül felső helyzetbe kell helyezni (2a.), majd
fent kell kicsappantani és alsó () helyzetbe kell állítani (2b.) (Az
emeltyű mögött a berendezésen a kis nyíl az "E" betűre mutat);
 k i t é r ő irányba reteszelés esetén a sárga színű reteszemeltyűt
alsó helyzetben kell kicsappantani és felső () helyzetbe kell ál-
lítani. (A kis nyíl a „K" betűre mutat.)
Érkező vonat esetén a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a bejárati
jelzőt az alábbiak szerint:
3. E g y e n e s irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad
sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható az A1 (ha páros vonat
érkezik) vagy a B1 (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemel-
tyű felső () helyzetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje felső
() helyzetben van), majd az előjelző „A főjelzőn sebességcsök-
kentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba ál-
lítható az AEj (ha páros vonat érkezik) vagy BEj (ha páratlan vonat
érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával;
4. K i t é r ő irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad csök-
kentett sebességgel” állásba állítható az A2 (ha páros vonat érkezik)
vagy B2 (ha páratlan vonat érkezik) vörös állítóemeltyű alsó () hely-
zetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje alsó () helyzetben
van). A kétfogalmú előjelző ebben az esetben nem kezelhető.
A kétfogalmú előjelző a csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni, ezért marad
„A főjelzőn Megállj-jelzés várható” állásban.
TkBb - 28 v.7 - 2015.10.15

HÁRSHEGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
A retesz állapotát
mutató nyíl ALAPHELYZET

E O K
szabadon mozgatható
1r B2
feloldott helyzetben
kicsappantás nélkül
Ez a reteszemeltyű
A „Főkulcs” helye
1r B1 Bej
A berendezés végpont felőli oldala
menet részére EGYENES irányba áll.

A váltó csúccsal szemben haladó
VÁLTÓJELZŐ
Emeltyűk
Kezdőponti oldal Végponti oldal

Elzárási táblázat Elzárási táblázat
Bejárat / kijárat Bejárat / kijárat
SZÉPJUHÁSZNÉ felől / felé HŰVÖSVÖLGY felől / felé BEJÁRATI
I. vágány II. vágány I. vágány II. vágány JELZŐ
2rK 1rK
1rE, Megállj!
2rE,
B
AEj, A1 A2 BEj, B1 B2
Elzárási táblázat Elzárási táblázat

Bejárat / kijárat
SZÉPJUHÁSZNÉ felől / felé
E0K E0K Bejárat / kijárat
HŰVÖSVÖLGY felől / felé
s
I. vágány II. vágány I. vágány II. vágány

ulc
2rK 1rK
A2 B2
2rE, 1rE,
Fők
AEj, A1 A2 BEj, B1 B2
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
Bej
Megállj-
Aej A1 2r 1r B1 Bej jelzés
várható!
Bejárati Retesz- Bejárati

Előjelző Előjelző
jelző emeltyűk jelző
emeltyűje emeltyűje
emeltyűi emeltyűi
ALAPHELYZET
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 29

HÁRSHEGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
E O K E O K
majd fent kicsappantva
felső helyzetbe hozni,
alsó helyzetbe állítani

Kicsappantás nélkül
felső helyzetbe állítani

B1 B2 Bej B2
Lent kicsappantva
1r
2a. 3. 4. 2.
majd,
2b.
3.
1r B1 BEj 1r B1 B2 Bej
A berendezés végpont felőli oldala A berendezés végpont felőli oldala
VÁLTÓJELZŐ
VÁLTÓJELZŐ
A váltó csúccsal
szemben haladó A váltó csúccsal
menet részére szemben haladó
EGYENES menet részére
1. irányba áll. KITÉRŐ
1
1 1. irányba áll.
R
egyenesbe- kitérőbe-
egykar kétkar
BEJÁRATI JELZŐ BEJÁRATI JELZŐ

Szabad Szabad
B sebesség- B csökkentett,
csökkentés legfeljebb
nélkül! 15 km/ó
sebességgel!
ELŐJELZŐ
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
A főjelzőn Megállj-
sebesség- jelzés
csökkentés nélkül várható!
Bej
Bej továbbhaladást
engedélyező A kétfogalmú elő-
jelzés várható! jelző a csökkentett
sebességre nem
BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA

BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA
TkBb - 30 v.7 - 2015.10.15

A jelző kezelése után a berendezés a reteszemeltyűt rögzíti (tehát

nem oldható fel a váltó reteszelése).
Egyszerre csak az egyik bejárati jelző kezelhető.
Induló vonat részére jelzőt nem tudunk kezelni (nincs kijárati jelző), de a
váltókat az induló vonatok részére is le kell reteszelni;
5. a vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a főjelzőt vissza kell

állítani, ezáltal a reteszemeltyű rögzítése megszűnik;
FIGYELEM! A főjelző emeltyűjét csak akkor szabad visszaállítani, és
a reteszt csak akkor szabad feloldani, ha a vonat utolsó járműve is
lehaladt a váltóról;
6. a reteszt fel kell oldani és a váltót a helyszínen szabványos állásba

kell állítani.
Figyelem! Ha a reteszemeltyű szabadon mozog, ez a váltó reteszeletlen

(feloldott) állapotára utal! Ilyenkor a reteszemeltyű mögött a berendezésen
lévő kis nyíl a „0" feliratra mutat.
+ A fenti kezelések csak akkor végezhetők el, ha a „Főkulcs” el van fordítva a berende-
zésben.
A szolgálat végén az állomásfőnök a reteszemeltyűket (egyenes irányba reteszelő hely-
zetben) és a bejárati jelzőket Megállj-állásban a „Főkulcs” elfordításával rögzíti, majd a
kulcsot kiveszi, és Hűvösvölgy állomáson leadja őrzés céljából. A szolgálat megkezdé-
sekor pedig a Főkulcsot be kell helyezni a berendezésbe és el kell fordítani, különben
a berendezés nem kezelhető.
A Siemens-blokkos [„szí- 3.4. Széchenyihegy állomáson a váltókat vo-

mensz-blokkos”] vágány- nóvezeték segítségével a váltóállító központ-
utas biztosító-berendezés ból állítjuk, a jelzők alakjelzők.
kezelése A biztosítóberendezés két részből áll:
 rendelkező készülék a forgalmi irodában

 állítókészülék a váltóállító központban
A berendezés kezelése során a rendelkező a forgalmi irodában, a váltókezelő

a váltóállító központban található berendezéseket kezeli. A két berendezés kö-
zött elektromos kapcsolat van, amely segítségével a két szolgálati helyen kö-
zösen kell a vágányút beállítást és a jelzőállítást elvégezni (a rendelkező elren-
deli, míg a váltókezelő beállítja a megadott vágányutat, és állítja a kijelölt for-
galmi iránynak megfelelő jelzőket).
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 31

Kezelési sorrend:
A rendelkező (forgalmi irodában)
1. A menet beállításakor a rendelkező készüléken a tológombot a kijelölt
vágányra tolja (a tológomb a vonatot jelképezi).
2. A tológomb alatt az iránykallantyút, a „bejárat” vagy a „kijárat” felirat
felé elfordítja (ekkor a kallantyú rögzíti a tológombot).
3. A csengőgombot benyomja és az induktor karját legalább háromszor
körbeforgatja.
A váltókezelő (váltóállító központ)

A váltókezelő állítókészülékén megszólal a csengő (leesik a csengőre
szerelt esőtárcsa) és a kis ablakban megjelenik a kijelölt vágány
száma.
4. A váltókezelő a vágányutat az Elzárási táblázatnak megfelelően beál-
lítja (az Elzárási táblázat a vágányszám kijelző alatt található).
5. A tolatásjelzőt „Tilos a tolatás” állásba állítja (KÉK színű Tj1 jelű állí-
tóemeltyű alsó () helyzet), majd a váltókat a FEKETE színű, 1 és 3
jelű állítóemeltyűkkel megfelelő helyzetbe állítja. (alsó  emeltyűhely-
zet: egyenes állás, ill. a felső  emeltyűhelyzet: kitérő).
Figyelem! Váltót csak akkor szabad állítani, ha nincs rajta jármű

és nem is közeledik felé jármű.
A váltók átállítása során a váltó használhatóságát is megvizs-
gálja: amennyiben az állítóemeltyű a SZOKÁSOS erővel állítható
és BECSAPPANTHATÓ: a váltót használhatónak tekintjük a ha-
ladó járművek terelésére. Az át nem állítandó váltók állítóemel-
tyűit legalább félállásig kimozdítja (próbaállítás). Ha ez a szoká-
sos erővel sikerül, akkor a váltó használható.
 a túl könnyen mozgó állítóemeltyű vezetékszakadásra utal;
 a nem becsappantható, vagy csak szokatlanul nagy erővel
becsappantható emeltyű esetén pedig a simuló csúcssín és
a tősín közé idegen anyag (hó, jég, kő stb.) kerülhetett;
 ha az állítóemeltyű a kicsappantás után azonnal megakad, ez
váltófelvágásra utal.
Ilyen esetekben a váltót használhatatlannak kell tekinteni, jármű-
vet a váltóra ráengedni nem szabad és erről az állomásfőnöknek
haladéktalanul jelentést kell tenni!
6. Egyenes irányú bejárat vagy kijárat esetén az 1. sz. váltót egyenes

irányban reteszeli (a SÁRGA színű 1rE jelű reteszemeltyűt alsó ()
helyzetbe állítja).
☼ Ez a retesz csak egyenes irányba képes a váltó lezárására és csak az egyenes
irányba bejáró (nagyobb sebességgel közlekedő) vonatok biztonságának fokozása
céljából építették be.
TkBb - 32 v.7 - 2015.10.15

A rendelkező berendezése a forgalmi irodában

Váltóellenőrzés a vágányút lezárása után
(a tológomb, és a vágányúti blokk megtekintése)
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 33

4. ábra A váltókezelő állítókészüléke (berendezése)
TkBb - 34 v.7 - 2015.10.15

Váltóállítás előtt mindig rá kell nézni a

váltóra, hogy nincs-e rajta jármű, és
nem is közeledik felé jármű…
… illetve, hogy a váltó állításával nem veszé-
lyeztetjük-e a váltóban dolgozókat (pl. váltótisz-
títás, javítás stb.)
Próbaállítás: „Ha a váltót

nem kell állítani, az emel-
tyűt akkor is legalább félál-
lásig ki kell mozdítani, és
visszacsappantani. Ha ez a
szokásos erővel sikerül, ak-
kor a váltó használható a
VÁLTÓÁLLÍTÁS ELŐTT járművek terelésére.”
NÉZZ KI AZ ABLAKON!
Váltóállítás: „Ha az emeltyű a SZOKÁSOS

erővel állítható és BECSAPPANTHATÓ,
akkor a váltó használható
a mozgó járművek terelésére!”
A vágányúti kallantyú
kezelése
A jelzőblokk visszazárása (a
vonat közlekedése után)
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 35
7. Az emeltyűk helyes állását az Elzárási táblázat alapján egyezteti (vál-
tóellenőrzés), majd a vágányutat lezárja, a vágányúti kallantyút a vá-
gányszám felé fordítja. (Ezzel rögzíti a váltók, a retesz és a tolatás-
jelző állítóemeltyűit.)
8. Ezután a vágányúti blokkbillentyűt ütközésig lehúzza, és az induktor
karját legalább nyolcszor körbeforgatja, ezzel a vágányutat elektro-
mos úton lezárja. A művelet az „irodába” feliratú csengőgomb benyo-
másával és az induktor karjának háromszori megforgatásával jelzi a
forgalmi szolgálattevő felé.
A vágányút lezárásakor a vágányúti blokkmező színe ZÖLDRŐL FE-
HÉRRE változik.

A vágányút lezárásakor a vágányúti blokkmező színe ZÖLDRŐL FE-
HÉRRE változik.
9. A vágányúti blokkmező FEHÉR színe a vágányút lezárását jelzi (a vál-
tók a tológombbal kijelölt vágányra vezetnek). Ekkor a bejárati vagy
kijárati jelző blokkbillentyűjét ütközésig lehúzza, és az induktor karját
legalább nyolcszor körbeforgatja, így elektromos úton engedélyt ad a
jelző állítására.
A bejárati vagy kijárati blokkmező színe VÖRÖSRŐL FEHÉRRE vál-
tozik.

A bejárati vagy kijárati blokkmező színe VÖRÖSRŐL FEHÉRRE vál-
tozik.
10. Érkező vonat esetén kezeli a bejárati jelzőt:
 egyenes irányba történő behaladás esetén a bejárati jelző
„Szabad sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható a VÖRÖS
színű, A1 jelű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával. Ez-
után a háromfogalmú előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés
nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba állít-
ható, a vörös színű, AEj jelű állítóemeltyűt alsó helyzetben ki-
csappantva felső () helyzetbe állítja. (Az emeltyű mögött a be-
rendezésen a kis nyíl az „E" betű felé mutat.);
 kitérő irányban történő behaladás esetén a bejárati jelző
„Szabad csökkentett sebességgel” állásba állítható a VÖRÖS
színű, A2 jelű állítóemeltyű alsó () helyzetbe állításával. Ezután
a háromfogalmú előjelző „A főjelzőn csökkentett sebességgel to-
vábbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba állítható, úgy,
hogy a vörös színű AEj jelű állítóemeltyűt felső helyzetben kicsap-
pantva alsó () helyzetbe állítja. Az emeltyű mögött a berende-
zésen lévő nyíl a „K" betű felé mutat.
11. Induló vonat részére a kijárati jelzőt kezeli a vörös színű B jelű (első
vágány) vagy C jelű (második vágány) állítóemeltyű felső () hely-
zetbe állításával.
12. A jelző állítása után az állítóközpont előtt fogadja a vonatot.
TkBb - 36 v.7 - 2015.10.15

SZÉCHENYIHEGY állomás helyszínrajza

II. Tj1
3
C 201
TV-adó MOTORSZÍN
I.
csonka 2 1 Fh.I.
B
202 Fh.II.
AEj
Forgalmi iroda
A
I. sz. állítóközpont
Csillebérc felé
Rendelkező készülék SZÉCHENYIHEGY állomás
ALAPHELYZET
Csengő
Csengő-
gomb Kényszeroldó Csengő
Blokkbillentyűk
Kényszeroldó-
gomb Elektromos kapcsolat a két
berendezés-rész között
BEJÁRATI JELZŐ
KIJÁRATI JELZŐ
VÁGÁNYÚT
Blokkmezők
Induktor karja
I.
II.
BE Tológomb
KI (semleges állásban)
Iránykallantyú
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 37

Váltókezelő állítókészülék
SZÉCHENYIHEGY állomás
ALAPHELYZET Elzárási táblázat
Bejárat / kijárat
CSILLEBÉRC felől / felé
Szigeteltsín-
jelfogó I. vágány II. vágány
1, 3
Tj1 1, 1rE, 3, Tj1
Csengő
A2 B AEj, A1 C
Vágányszám kijelző
Bejárat / kijárat
BEJÁRATI JELZŐ
KIJÁRATI JELZŐ

VÁGÁNYÚT

1, 3
Tj1 1, 1rE, 3, Tj1
FELOLDÓ
FELOLDÓ
A2 B AEj, A1 C
K E Vágányúti
kallantyú
A2 1rE
Aej A1 1 3 Tj1 B C
TkBb - 38 v.7 - 2015.10.15


II. Tj1
3
C 201
TV-adó MOTORSZÍN
I.
csonka 2 1 Fh.I.
B
202 Fh.II.
AEj
Forgalmi iroda A
Csillebérc felé
Bejárat a II. vágányra – EGYENES irányba

Csengő- Csengő
(az esőlemez leesve)
Blokkbillentyűk
Kényszeroldó-
BEJÁRATI JELZŐ
KIJÁRATI JELZŐ
VÁGÁNYÚT
Blokkmezők
Induktor karja
I.
II.
BE Tológomb
KI
Iránykallantyú
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 39

Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás
Bejárat a II. vágányra – EGYENES irányba
Bejárat / kijárat
Szigeteltsín- I. vágány II. vágány
jelfogó 1, 3
Tj1 1, 1rE, 3, Tj1
AEj, A1
Csengő
A2 B C
Bejárat / kijárat
BEJÁRATI JELZŐ
KIJÁRATI JELZŐ

VÁGÁNYÚT

1, 3
Tj1 1, 1rE, 3, Tj1
FELOLDÓ
FELOLDÓ
A2 B AEj, A1 C
II.
K E Vágányúti
kallantyú
Aej A1 A2
1 1rE 3 Tj1 B C
TkBb - 40 v.7 - 2015.10.15


II. Tj1
3
C 201
TV-adó I. MOTORSZÍN
csonka 2 1 Fh.I.
B
202 Fh.II.
AEj
Forgalmi iroda A
Csillebérc felé
Kijárat az I. vágányról – KITÉRŐ irányba

Csengő- Csengő
(az esőlemez leesve)
Blokkbillentyűk
Kényszeroldó-
BEJÁRATI JELZŐ
KIJÁRATI JELZŐ
VÁGÁNYÚT
Blokkmezők
Induktor karja
I.
II.
BE Tológomb
KI
Iránykallantyú
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 41

Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás
Kijárat az I. vágányról – KITÉRŐ irányba
Bejárat / kijárat
Szigeteltsín- I. vágány II. vágány
jelfogó 1, 3
Tj1 1, 1rE, 3, Tj1
Csengő
A2 B AEj, A1 C
BEJÁRATI JELZŐ
Bejárat / kijárat
KIJÁRATI JELZŐ
VÁGÁNYÚT

1, 3
FELOLDÓ
FELOLDÓ
Tj1 1, 1rE, 3, Tj1

A2 B AEj, A1 C
I.
K E Vágányúti
kallantyú
A2 1 1rE 3 B
Aej A1 Tj1 C
TkBb - 42 v.7 - 2015.10.15

Biztosítóberendezési ismeretek
Az oldási folyamat
(és a korai visszazárás megakadályozása) – kiegészítő ismeret
☼A biztosítóberendezés fontos feladata, hogy a vágányutat (a váltók lezárását) a vonat közlekedése
alatt rögzítse. Közvetlenül a vonat előtt, vagy a vonat alatt átállítható váltó súlyos balesetet okozhat.
A Siemens-blokkos berendezésnél az oldást az utolsó váltó után elhelyezett oldó-szigeteltsín végzi.
Az oldás folyamatát az alábbiakban egy bejáró vonat esetén figyelhetjük meg. Kijárat esetén a működés
megegyezik, csak akkor az utolsó kijárati váltó után elhelyezett szigeteltsín működteti a jelfogót
I. fázis – a vonat a bejárati jelző előtt van

Szigeteltsín-
II. jelfogó
Tj1
3
C 201
MOTORSZÍN Csengő
TV-adó 2 I. Fh.I.
csonka 1 202
B Fh.II.
A AEj
Forgalmi iroda I. sz. állítóközpont
BEJÁRATI JELZŐ
Csillebérc felé
KIJÁRATI JELZŐ
VÁGÁNYÚT
A korai oldást megakadályozza az I. fázisban:
FELOLDÓ
FELOLDÓ
- a „szabad” állásban álló bejárati jelző emeltyűje;
- a feloldóblokk (alaphelyzetében) fekete színe
(nem engedik lehúzni a bejárati jelzőblokkal közös blokkbillentyűt – mechanikus függés)
II. fázis – a vonat a váltókörzetben van

Amikor a vonat eleje az oldó szigeteltsínre ráhalad: a szigetelt- 1. Szigeteltsín-
sín-jelfogó vörös színre vált, a feloldóblokk pedig fehérre.

jelfogó
Csengő
II. Tj1
3
C 201
MOTORSZÍN
TV-adó
csonka
2 I.
202
Fh.I. 2.
B 1 Fh.II.
BEJÁRATI JELZŐ
KIJÁRATI JELZŐ
A
VÁGÁNYÚT
AEj
FELOLDÓ
FELOLDÓ
Forgalmi iroda I. sz. állítóközpont Csillebérc felé
A korai oldást megakadályozza a II. fázisban:

- a „szabad” állásban álló bejárati jelző emeltyűje – mechanikus függés;
- a szigeteltsín-jelfogó vörös színe (megszakítja az induktor áramát: a bejárati jelzőblokk
és a feloldó közös blokkbillentyűje a jelző visszaállítása után már lehúzható, de az
induktor nem ad áramot, amíg a vonat az oldó szigeteltsínen van (a jelfogó ablaka
vörös) – elektromos függés)
III. fázis – a vonat vége is lehaladt az utolsó váltóról

Amikor az utolsó jármű is lehalad az utolsó váltóról (oldó szigetelt- Szigeteltsín-
sínről), a szigeteltsín-jelfogó fehér színre vált jelfogó
Csengő
II. Tj1
3
C 201
MOTORSZÍN
TV-adó 2 I. Fh.I.
csonka 1 202
B Fh.II.
BEJÁRATI JELZŐ
KIJÁRATI JELZŐ
A
VÁGÁNYÚT
AEj
FELOLDÓ
FELOLDÓ
Forgalmi iroda I. sz. állítóközpont Csillebérc felé
A vonat az utolsó váltóról is lehaladt, az oldás a bejárati jelző visszaállítása után elvégezhető.
Tk.Bb. 52 1.2. változat 2010. XI. 12.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 43


13. A vonat elhaladása után a jelzőt visszaállítja, majd a bejárati vagy a
kijárati jelző blokkbilletyűjét ütközésig lehúzza, és az induktor karját
legalább nyolcszor körbeforgatja (a jelzőt lezárja).
A jelző blokkmező színe FEHÉRRŐL VÖRÖSRE változik.
 A visszazárás csak akkor végezhető el, ha a feloldó blokk színe és a szigeteltsín-
jelfogó színe is FEHÉR).

A jelző blokkmező színe FEHÉRRŐL VÖRÖSRE változik.
14. A jelzőmező vörösre változása után feloldja a vágányutat. A vágányúti
blokkbillentyűt ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolc-
szor megforgatja. A vágányúti blokkmező színe mindkét szolgálati he-
lyen FEHÉRRŐL ZÖLDRE változik.
15. Az iránykallantyút és a tológombot alapállásba helyezi.

16. A vágányúti blokkmező zöldre változása után a vágányúti kallantyút
alaphelyzetbe állítja, a reteszt feloldja, és a váltókat szabványos ál-
lásba állítja.
Figyelem! Három fontos szabály:

1. A blokkbillentyűt nem szabad felengedni, amíg a mező színe teljesen
meg nem változik.
2. Blokkolás befejezésekor először az induktorozást hagyjuk abba, s
csak utána engedjük fel lassan a blokkbillentyűt!
3. Nem szabad a blokkbillentyűt lehúzni, amíg az előző blokkolás telje-
sen be nem fejeződött.
Kezelési szabályok 3.5. Ha a vonat elhaladása után a feloldó blokk

rendkívüli esetekre fekete marad (a berendezés nem oldható fel),
a váltókezelő ezt köteles jelenteni az állomás-
főnöknek, aki a kényszeroldást elvégzi.
Ha a vonat után a szigeteltsín-jelfogó vörös marad (a berendezés nem oldható
fel), a váltókezelő ezt köteles jelenteni az állomásfőnöknek, aki a szükséges
műveleteket elvégzi és a berendezést feloldja.
TkBb - 44 v.7 - 2015.10.15

VES 3.6. Csillebérc állomáson a váltókat elektro-

[„fau-esz”] típusú elektromos motorral állítjuk, a jelzők fényjelzők. A be-
dinamikus biztosítóberen- rendezés a váltók és a vágányszakaszok fog-
dezés kezelése laltságát ellenőrzi.
Az állomás kezdőpont felöli oldalán fényso-
rompó üzemel (Konkoly Thege Miklós út). A berendezést a rendelkező forgalmi
szolgálattevő kezeli a forgalmi irodában elhelyezett egyközpontos készülékről.
5. ábra VES berendezés (alaphelyzetben)
A kezelési sorrend a következő:

1. A rendelkező meggyőződik a vágányút szabad voltáról a készülék
vágánytábláján. A vágánytáblán a foglalt vágányszakaszok vonalában
vörös fénycsík világít, a szabad szakaszok sötétek.
2. Meggyőződik a váltó használhatóságáról, ha a váltó fekete kapcso-
lógombja feletti kis ablak fehér, a váltó használható a haladó járművek
terelésére.
3. A váltókat a megfelelő állásba állítja a FEKETE váltó-kapcsoló-
gombok segítségével.
 Figyelem! A berendezés ― bár visszajelzi a vágányok és váltók foglaltságát ―
nem zárja ki a foglalt váltó állításának lehetőségét. Váltóállítás előtt tehát mindig meg
kell győződni arról, hogy nem áll-e a váltón jármű és nem is közeledik felé jármű.
A kapcsológomb elején a fekete vonal a váltó állását mutatja:
 egyenes váltóállás esetén a vonal függőleges
 kitérő váltóállás esetén a vonal vízszintes
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 45

Váltót állítani a kapcsológomb elfordításával lehet. Állításkor a kap-
csológomb feletti kis ablak fehérről vörösre változik, és a jelzőcsengő
megszólal, mindaddig, amíg a váltó át nem állt. Ekkor a kis ablak újra
fehér lesz, ez jelzi, hogy az állítás rendben megtörtént, a váltó ismét
használható a járművek terelésére.
Ha a váltó állításának akadálya van (a csúcssín és a tősín közé kő,
kavics, hó, jég stb. került) akkor a kis ablak vörös marad, és a csengő
sem hallgat el. Ilyen esetben a váltót vissza kell állítani, és az akadályt
a helyszínen el kell távolítani.
4. A váltók állítása után a vágányút lezárása következik.

A ZÖLD színű vágányúti kapcsológombot az I. illetve a II. vágány felé
45 fokos szögben elfordítjuk (a gomb ferdén áll), ezzel rögzítjük a váltó
kapcsológombját (lezárjuk a váltót). A vágányúti kapcsológomb elfor-
dításakor a gomb feletti kis ablakban megjelenik a vágány száma.
A vágánytáblán megjelenik a lezárt vágányút vonalának megfelelően
kivilágított fehér vágánycsík, és megszólal a csengő, amely jelzi, hogy
a jelző állítása következhet.
5. A vágányút lezárása után a jelzőt a VÖRÖS jelző-kapcsológomb

segítségével lehet továbbhaladást engedélyező állásba állítani.
Bejárat esetén a „BEJ" felirat felé fordítjuk el, ekkor a bejárati jelzőn
és előjelzőjén a megfelelő továbbhaladást engedélyező sebességjel-
zés jelenik meg. Kijárat esetén a „KIJ" felirat felé fordítjuk el, ekkor a
megfelelő kijárati jelzőn jelenik meg a továbbhaladást engedélyező
jelzés. A jelző kapcsológombot 90 fokos szögben kell elfordítani – a
gomb vízszintesen áll.
☼ A jelző kapcsológomb csak akkor fordítható el, ha a vágányúti kapcsológomb
már el van fordítva (mechanikus ellenőrzés), illetve a vágány szabad és a váltó-
használhatósági kis ablak fehér (elektromos ellenőrzés). Az elektromos ellenőr-
zést a jelző kapcsológomb kismértékű elfordításakor figyelhetjük meg: a gomb
feletti négy részre osztott kis ablak jobb felső részén a vörös szín fehérre vált és
megengedi a gomb tovább fordítását. Ha a biztonsági feltételek nem teljesülnek,
a gombot a berendezés nem engedi elfordítani!
Ha a jelzőállító gombot 45 foknál jobban elfordítjuk, a gomb feletti kis ablak bal
felső részén a zöld szín fehérre vált, ez jelzi, hogy a gomb lezárása megtörtént
(nem fordítható vissza eredeti helyzetbe). Ha a gomb nem záródik le, a jelzőn
nem jelenik meg a „szabad” jelzés.
A jelző szabadra állásakor a „Be” vagy „Ki” szó is megjelenik a kis ablak alsó
részén.
A jelzők állása a vágánytáblán megtekinthető.
A jelző-kapcsológomb elfordításával rögzítjük a vágányúti kapcsoló-
gombot (nem lehet a váltót feloldani), valamint a berendezés elektro-
mosan rögzíti a jelző-kapcsológombot is. Ez azt jelenti, hogy a jelző-
kapcsológombot csak a vonat elhaladása után lehet teljesen visszaál-
lítani.
TkBb - 46 v.7 - 2015.10.15

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 47

TkBb - 48 v.7 - 2015.10.15

6. Az állomás kezdőpont felőli oldalán beállított menetek esetén a

jelzőn szabad jelzés csak a fénysorompó lezárása után jelenik
meg. A fénysorompót a vágányábrán található SR 2 feliratú gomb
egyszeri benyomásával zárhatjuk le.
Felnyitott helyzetben a fénysorompó visszajelzése függőleges zöld
fénysáv. Lezáráskor először vízszintes sárga fénysáv látható, majd a
késleltetési idő (kb. 30 másodperc) leteltével vízszintes vörös fény-
sávra változik. Ekkor jelenik meg a jelzőn a továbbhaladást engedé-
lyező jelzés.
☼ A késleltetési idő azért szükséges, hogy a leglassabban haladó közúti jármű
is elhagyhassa az útátjárót.
Az SR 2 feliratú nyomógomb ismételt megnyomásával a sorompót fel-
nyithatjuk. Amennyiben jelzőkezelés is történt, a sorompó csak a me-
net elhaladása után nyílik fel (önműködően).
7. A vonat be- vagy kihaladásakor a jelzőt önműködően Megállj-ál-

lásba állítja, és a fehér fénysávok vörösre változnak, majd ha a vonat
elhagyta a váltót (és a sorompót), megszólal a csengő és jelzi, hogy a
jelző-kapcsológomb elektromosan feloldódott.
A gomb felett a kis ablak bal felső részén a fehér szín zöldre vált.
A berendezés alapállásba állítható a következő sorrendben:

1. a VÖRÖS jelző-kapcsológombot alapállásba állítjuk;
2. a ZÖLD vágányúti kapcsológombot alapállásba állítjuk;
3. a FEKETE váltó-kapcsológombokkal a váltót szabványos állásba
állítjuk.
Kezelési szabályok 3.7 A „szabad” jelzést bármikor Megállj!-ra

rendkívüli esetekre kapcsolhatjuk a VÖRÖS kapcsológomb visz-
szaállításával (félállásig visszafordítjuk).
Gyermekvasutas pajtás ólomzárral lezárt vagy számlálóval ellátott nyo-

mógombot önhatalmúlag SOHASEM kezelhet!
+ Ha a vonat elhaladása során a vágányút nem oldódik, akkor az állomásfőnök a „Kény-

szeroldás” feliratú, nyomásgátló szerkezettel és számlálóval ellátott nyomógombbal
oldja a berendezést. Az állomásfőnök kényszeroldást alkalmaz abban a rendkívüli eset-
ben is, ha a vágányutat a jelző állítása után kívánjuk törölni, illetve megváltoztatni.
Ilyen esetben kényszeroldani csak akkor szabad, ha vonat a jelző felé nem közeledik,
tehát az érkező vonat a szomszéd állomásról még nem indult el, illetve az induló vonat
még nem lett elmenesztve. Ha vonat közeledik, akkor a jelzőt Megállj!-állásba kell állí-
tani, kényszeroldani csak akkor szabad, ha a vonat a jelző előtt megállt.
A kényszeroldó nem megfelelő kezelése balesetet okozhat.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 49

Ha a berendezés meghibásodása miatt a bejárati jelző nem kezelhető, akkor az állo-
másfőnök Hívójelzést vezérel ki, de csak az összes biztonsági intézkedést követően:
 a vágányúti kapcsológombot és a jelző kapcsológombot ― ha lehetséges ―
megfelelően kezelni kell, tehát a vágányutat le kell zárni;
 a váltók 10 amperes állítóbiztosítékait minden esetben ki kell venni (ezzel meg-
akadályozható pl. a téves állítás);
 a fénysorompót le kell zárni és a fehér fény biztosítékait le kell kapcsolni.
Hívójelzés esetén a berendezés a biztonsági feltételeket nem vizsgálja,

tehát a vágányút szabad voltát, a váltók használhatóságát és helyes ál-
lását, a sorompó lezárt állapotát, valamint a biztosítékok eltávolítását és
lekapcsolását az állomásfőnök (a rendelkezővel közösen) ellenőrzi.
TkBb - 50 v.7 - 2015.10.15

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 51

A MÁV Dominó-55 típusú 3.8. Szépjuhászné állomáson a váltókat elekt-

biztosítórendezés romos motorral állítjuk, a jelzők fény-jelzők. A
kezelése berendezés a váltó és a vágány-szakaszok
foglaltságát ellenőrzi.
A berendezést a rendelkező kezeli a forgalmi irodában elhelyezett kezelőpult-
ról. A kezelőpult négyzetekből van összeállítva, ezeken találhatók a különböző
színű nyomógombok a kezelések elvégzéséhez. A kezelőpult visszajelzéseket
is ad a vágányszakaszok, a váltók és a jelzők állapotáról.
A váltók és a jelzők közötti szerkezeti függést elektromos áramkörök és elekt-
romos jelfogók valósítják meg, amelyek a jelfogóteremben vannak elhelyezve.
6. ábra Szépjuhászné vágányhálózati és

a Dominó-55 berendezés kezelőpultjának rajza
TkBb - 52 v.7 - 2015.10.15

A berendezés kezelése a következőképpen történik:
1. A rendelkező forgalmi szolgálattevő a berendezésről meggyőződik a
vágányút szabad voltáról. A kezelőpulton a foglalt vágányszakaszok
vonalában vörös fénycsík világít, a szabad szakaszok sötétek.
2. A váltókat a menetnek megfelelő állásba állítja. Ez kétféleképpen
történhet:
a) Egyéni váltóállítással: a „VÁLTÓ ÁLLÍTÁS" feliratú FEKETE
gomb váltóhoz tartozó FEKETE gomb egyidejű lenyomásával és
felengedésével. Ekkor az elektromos motor a váltót átállítja. Az ál-
lítás közben a kezelőpulton a váltó állását mutató fehér fénycsík
villog.
b) Vágányutas váltóállítással: a vágányúti kezdőgomb és célgomb
egyidejű lenyomásával, és felengedésével.
Bejárat esetén:
 kezdőgomb a bejárati jelző melletti VÖRÖS gomb
 célgomb a vágányút végén lévő kijárati jelző melletti
VÖRÖS gomb
Kijárat esetén:
 kezdőgomb a kijárati jelző melletti VÖRÖS gomb
 célgomb a vágányút végén a bejárati jelző mögött elhelyezett
ZÖLD gomb
A gombokat akkor szabad felengedni, ha a kezdőgomb melletti
kis lámpa világítani kezd. Ekkor a berendezés a váltót a kijelölt
vágányútnak megfelelően állítja, állítás közben a váltó ábráján a
fehér fénycsík villog.
3. Ha váltó átállt, a vágányút lezárása következhet.
 Ha a váltót egyénileg állítottuk a FEKETE színű gombokkal, akkor
a vágányút a kezdőgomb és a célgomb egyidejű lenyomásával,
és felengedésével zárható le.
 Ha a váltót vágányutasan állítottuk (a kezdő és célgombokkal),
akkor a vágányút a váltó átállása után külön kezelés nélkül lezá-
ródik.
A lezárt vágányutat a berendezés a vágányút vonalában kivilágított
fehér vágánycsíkkal jelzi vissza. A váltó egyéni gombja feletti kis
lámpa világít és jelzi, hogy a váltó le van zárva.
Amennyiben a rendelkező forgalmi szolgálattevő a menetet meg
akarja változtatni, akkor a ZÖLD színű „TÖRLÉS" feliratú gomb és a
kezdőgomb egyidejű lenyomásával törölni tudja a lezárást, ezután
más menetet állíthat be.
4. A jelzők szabadra állítása a „JELZŐÁLLÍTÁS" feliratú VÖRÖS gomb
és a jelző melletti VÖRÖS gomb (kezdőgomb) egyidejű lenyomásával
történik. A gombokat addig kell nyomva tartani, amíg lassan háromig
számolunk. A jelzőn megjelenik a beállított vágányútnak megfelelő se-
bességjelzés. A kezelőpulton a jelzők visszajelzése egyszerűsített, ez
azt jelenti, hogy a jelző minden „szabad" jelzési képe egy nyugodt zöld
fénnyel van visszajelezve.
Jelzőállítás után a menetet törölni csak kényszeroldással lehet.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 53

5. Amikor a vonat a jelző mellett elhalad, azt önműködően Megállj-ál-
lásba állítja, majd a haladásnak megfelelően a vágányszakaszok fe-
hér vágánycsíkja vörösre változik, a vonat mögött pedig a vágánycsí-
kok sötétre változnak. Ha a vonat a váltót elhagyta, akkor a berende-
zés önműködően feloldódik.
6. A rendelkező a váltót szabványos állásba állítja.
S1. A váltó állapotának (használhatóságának és állásának)

visszajelzése
A váltók állását a „Váltóállítás” feliratú nyomógomb lenyomásával figyelhetjük
meg. A váltó „szárcsíkjaiban” világító sárga („sárgás-fehér”) sáv a váltók állását
mutatja. A nyugodt fénnyel világító szárcsík arra utal, hogy a váltó használható
a járművek terelésére
+ és az elektromos hajtómű a csúcssíneket és a kampózárat rögzíti is.
Ha a váltó nem használható a járművek terelésére (mert éppen állítják vagy pl.
felvágták, stb.), akkor a szárcsík villog (a „Váltóállítás” gomb lenyomása nélkül
is).
Ha a váltón jármű van (áll vagy mozog), akkor a váltó visszajelző sávjai vörö-
sek.
+ Ilyen esetben is igaz, hogy ha a váltó szárcsíkja nyugodt vörös fénnyel világít, akkor
használható a járművek terelésére. Viszont, ha a szárcsík vörösen villog, akkor nem
használható a járművek terelésére (pl. a felvágó jármű még a váltón van).
Az ábrán látható, hogy mindkét váltó használható a járművek terelésére (a szár-

csíkok nyugodt fénnyel világítanak), és az 1 sz. váltó kitérő irányban, a 2 sz.
váltó pedig egyenes irányban áll. Továbbá azt is láthatjuk, hogy a váltókon nem
állnak járművek.
A berendezés a vágányszakaszok foglaltságát is jelzi vörös fénnyel (csíkokkal).
TkBb - 54 v.7 - 2015.10.15

S2. A váltó egyéni állítása
A váltókat egyéni állítással átállíthatjuk a „Váltóállítás” gomb és a megfelelő
váltó „egyéni” fekete gombjának egyidejű lenyomásával. A gombok lenyomá-
sakor a váltó szárcsíkja az új állásnak megfelelően villogni kezd, jelezve, hogy
a berendezés a kezelést érzékelte.
A gombok felengedésekor elindul a váltó állítása az elektromos motor segítsé-

gével. A szárcsík továbbra is villog az állítás ideje alatt.
Ha a váltó 8 másodperc alatt nem áll át, akkor a berendezés az állítóáramot
önműködően lekapcsolja, és a „Zavar” feliratú sárga lámpa világítani kezd, to-
vábbá hangjelzés is hallható – a szárcsík továbbra is villog. Ilyen esetben a
váltót vissza kell állítani, majd a helyszínen az akadályt az állomásfőnök segít-
ségével el kell távolítani.
Ha a váltó átáll, a szárcsík villogása megszűnik. Ilyenkor a váltó használható-
ságáról és állásáról az „S1” pontban foglaltak szerint meg kell győződni
(a „Váltóállítás” feliratú gomb lenyomása után a szárcsík nyugodt fényének
megfigyelésével).
Amennyiben a váltón jármű van (a szárcsík vörösen világít) vagy a váltó egy
vágányúthoz le van zárva (a váltó „egyéni” fekete gombja feletti kis lámpa -„Z”-
fehéren világít), akkor a váltót állítani nem lehet, a kezelés hatástalan.
S3. Vágányút beállítása és lezárása („első lezárás”)

A vágányutak beállításához és lezárásához a vágányrajzon lévő vörös és zöld
színű gombokat használjuk. Két összetartozó gomb lenyomásával („kezdő-
gomb” illetve „célgomb”) jelölhetjük ki a berendezésen a beállítani kívánt vá-
gányutat.
Példa: bejárat Hárshegy felől az első vágányra.

Bejárati vágányút esetén a kezdőgomb a bejárati jelző vörös gombja (ebben az
esetben a „B” jelű), a célgomb pedig a vonatfogadó vágány végén lévő kijárati
jelző vörös gombja (ebben az esetben a „K1” jelű). A két gomb egyidejű lenyo-
másakor a kezdőgomb alatti kis lámpa (a jelző talpa alatt – „T”) sárgán világít,
jelezve, hogy a berendezés a kezelést érzékelte. Ekkor a gombokat fel kell en-
gedni. Ha a vágányútban fekvő váltó nem a vágányútnak megfelelően áll, akkor
azt a berendezés azonnal átállítja, az állítás idejére a szárcsík villog.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 55

Ha a vágányútban fekvő váltó helyesen áll (átállítása befejeződött), akkor a be-

rendezés a vágányutat lezárja, a vágánytáblán a „vágányúti csík” látható (a vá-
gányszakaszok kis lámpái sárgán világítanak). A vágányútban érintett váltó
„egyéni” fekete gombja felett a sárga lámpa („Z”) a váltó lezárását jelzi (azt már
állítani nem lehet). A rendelkező a vágányúti csík megtekintésével váltóellen-
őrzést tart (ellenőrzi, hogy valóban a csíknak megfelelő vágányutat kívánta-e
beállítani).
+ A vágányút lezárása (a lezárás kezdeményezése) után a berendezés az erre a vá-

gányútra veszélyes más menetek kezdeményezését kizárja, a gombok lenyomása ha-
tástalan marad. Nem enged a berendezés szemből ugyanarra a vágányra két irányból
egyszerre bejáratot állítani, de a másik (szomszédos) vágányra sem, mert ha az egyik
behaladó vonat esetleg nem tud megállni a kijárati jelzőig, akkor belecsúszik a másik
behaladó vonat vágányútjába. Ugyanebből az okból nem engedi meg a berendezés egy
bejárat és a másik vágányról egy azonos irányú kijárat egyidejű beállítását sem. Átha-
ladó menet azonban mindegyik vágányra és irányra beállítható.
S4. A jelző kezelése („második lezárás”)

A vágányút lezárása után a jelzőállítás következhet, a jelző vörös színű gombja
és a „Jelző állítás” feliratú vörös színű gomb egyidejű lenyomásával. A gombok
lenyomásának hatására a jelző visszajelző ábráján megjelenik a zöld fény. A
gombokat a jelzés megjelenését követően is még egy kis ideig nyomva kell
tartani, ellenkező esetben előfordulhat, hogy a jelző „visszaesik” Megállj-ál-
lásba.
+ A jelző állításakor a kezdőgomb alatti kis lámpa (a jelző talpa alatt – „T”) sötét lesz.
+ A jelzőállítás csak akkor hatásos, ha az összes biztonsági feltétel teljesül: a vágányút
szabad, a váltó használható a járművek terelésére és helyes állásban áll, továbbá le
van zárva, stb.
TkBb - 56 v.7 - 2015.10.15

+ A jelzőknek a berendezésen egyszerűsített visszajelzése van. Ez azt jelenti, hogy az

összes továbbhaladást engedélyező jelzést a berendezés egy nyugodt zöld fénnyel jelzi
vissza. A jelzőn természetesen a helyzetnek megfelelő jelzés látható – a fenti esetben
pl. kettő sárga fény látható kint, a bejárati jelzőn (mert legf. 15 km/h sebességgel halad-
hat be a vonat a váltó kitérő állása miatt, és a következő jelzőn – a kijárati jelzőn –
Megállj-jelzés várható). A Megállj-jelzést a berendezés a bejárati jelzőkön visszajelzi
vörös fénnyel, a kijárati jelzőkön pedig nem jelzi vissza. Ha a visszajelzésen a zöld fény
villog, az arra utal, hogy a továbbhaladást engedélyező jelzés a jelzőn valamilyen okból
(pl. izzókiégés) nem jelent meg, vagy a jelző nem a vonat hatására állt vissza Megállj-
állásba (pl. foglalttá válik a vágányút, vagy a váltót felvágták, stb.). Ha a jelző visszajel-
zésén a vörös fény villog, ez arra utal, hogy a jelző vörös izzója kiégett (ilyenkor a jelzőn
a „pótvörös” izzó világít).
Ha a vonat a bejárati jelző mellett elhalad, akkor ezt a berendezés a vágány-
táblán a jelző melletti szakasz vörös fényével jelzi vissza. Ekkor a bejárati jelző
is Megállj-állásba áll vissza (félig önműködő jelző).
Ha a vonat a váltóra ráhalad, akkor a váltó visszajelző sávjai vörösen világíta-

nak. Azok a szakaszok, amelyekről a vonat utolsó járműve is lehaladt, vissza-
váltanak sárga fényre.
Amikor a vonat eleje az állomási vágányra ér, a vágány szakaszai is vörösen

világítanak.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 57

Ha a vonat utolsó járműve is lehalad a váltóról, akkor a vágányút feloldódik, a

vágányút visszajelentő sávjai sötétek lesznek. A vágány csíkja, amin a vonat
tartózkodik, természetesen vörös fénnyel világít.
S5. A jelző Megállj-állásba állítása (gyermekvasutas pajtás is

kezelheti!)
A továbbhaladást engedélyező jelzőt bármikor Megállj-állásba állíthatjuk a jelző
vörös színű gombja és a „Megállj!” feliratú vörös színű gomb egyidejű lenyomá-
sával. Ekkor a jelző Megállj-állásba áll vissza, a jelző visszajelzésén zöld fény
villog és zavarjelzés keletkezik. A vágányút azonban lezárva marad a vonat
elhaladásáig,
+ vagy az állomásfőnök a vágányutat a szigorú biztonsági ellenőrzések megtétele után
(melyek lényege, hogy a vonat a jelző felé nem közeledik) „kényszeroldással” feloldja.
TkBb - 58 v.7 - 2015.10.15

S6. Törlés
A vágányút lezárását követően, (az „S3.” kezelés után) ha jelzőállítás még nem
történt (csak „első lezárás” történt), a vágányút törölhető a vörös színű kezdő-
gomb és a „Törlés” feliratú zöld színű nyomógomb egyidejű lenyomásával. Ek-
kor a vágányút lezárása megszűnik, a vágányúti csík nem világít tovább (a váltó
feloldódik).
Kezelési szabályok 3.9. A „szabad” jelzést Megállj!-ra lehet állítani

rendkívüli esetekre a „MEGÁLLJ” feliratú nyomógomb, és a jelző
gombjának egyidejű lenyomásával.
3.10. Gyermekvasutas pajtás ólomzárral lezárt vagy számlálóval ellátott

nyomógombot önhatalmúlag SOHASEM kezelhet!
+ Különleges kezelések, 3.11. a) Ha a vonat elhaladása után a vágá-

amelyeket csak az állo- nyút nem oldódik önműködően, akkor az ál-
másfőnök végezhet lomásfőnök a „Kényszeroldás” feliratú, vélet-
len megnyomást gátló szerkezettel és számlá-
lóval ellátott nyomógomb és a kezdőgomb egyidejű lenyomásával oldhatja fel
a vágányutat.
3.11. b) Menetvisszavonás válik szükségessé abban a rendkívüli esetben, ha

a vágányutat a jelző szabadra állítása után kívánjuk törölni, illetve megváltoz-
tatni. Ezt csak különösen indokolt esetben és csak figyelmesen, a szabályokat
betartva szabad végezni, mert a nem kellő odafigyeléssel végrehajtott menet-
visszavonás balesetet okozhat.
 A menetvisszavonás során először meg kell győződni arról, hogy a
vonat elindult-e már a szomszéd állomásról a jelző felé. Amennyiben
a szomszéd állomás állomásfőnöke egyértelműen közli, hogy a vonat
még nem indult el, akkor a menetvisszavonás egyéb feltételek nélkül
végrehajtható a 3.11. a) alpont szerint a kényszeroldás alkalmazásá-
val.
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 59

 Amennyiben a vonat már elindult a szomszéd állomásról a jelző felé,
akkor a jelzőt Megállj állásba kell állítani, majd az állomásfőnök sze-
mélyesen meggyőződik arról, hogy a vonat a jelző előtt ténylegesen
megállt (megnézi vagy mobiltelefonon érdeklődik a vonatvezetőnél).
Ha a vonat a jelző előtt megállt, csak akkor szabad alkalmazni a 3.11.
a) pont szerinti kényszeroldást.
A kényszeroldó nem megfelelő kezelése balesetet okozhat.
3.11. c) Ha a berendezés hibája miatt a bejárati jelzőre szabad jelzést kivezé-

relni nem lehet, akkor az állomásfőnök a „Hívójelzés” feliratú, nyomásgátló
szerkezettel, számlálóval ellátott nyomógomb és a bejárati jelző melletti VÖ-
RÖS gomb egyidejű lenyomásával Hívójelzést vezérel ki. A Hívójelzés kivezér-
lése előtt az összes biztonsági intézkedést az állomásfőnöknek kell megtenni,
mert a jelzést a jelzőre feltétel nélkül ki lehet vezérelni (csak a vörös fény meg-
létét vizsgálja a berendezés). A vágányutat – ha lehetséges – a kezdő és cél-
gombokkal le kell zárni és a váltók 10 amperes állítóbiztosítékait az állomásfő-
nöknek el kell távolítania. Hívójelzés esetén a berendezés a biztonsági feltéte-
leket nem vizsgálja, tehát a vágányút szabad voltát, a váltók használhatóságát
és helyes állását az állomásfőnök a rendelkezővel együtt köteles ellenőrizni.
3.11. d) Ha a berendezés a váltót foglaltnak mutatja, de a valóságban nem áll

rajta jármű (hamis foglaltság), akkor a váltót az állomásfőnök a „Szigetelés
kikapcsoló” feliratú, nyomásgátló szerkezettel, számlálóval ellátott nyomó-
gomb és a váltóhoz tartozó FEKETE gomb egyidejű lenyomásával állítja át. E
kezelés előtt azonban a helyszínen meg kell győződni arról, hogy a váltón nem
áll-e jármű, illetve nem közeledik-e felé.
3.11. e) A berendezés az esetleges hibákat (váltó nem áll át, fényjelző izzója
kiégett stb.) a meghibásodás helyénél (váltó vagy jelző) villogó fénnyel jelzi,
valamint a „zavar” feliratú lámpa és csengőjelzés figyelmeztet. A hangjelzés a
„zavar” feliratú nyomógomb lenyomásával megszüntethető, de a fényjelzés
megmarad.
TkBb - 60 v.7 - 2015.10.15

TÁVKÖZLŐ BERENDEZÉSEK TÉMAKÖR VIZSGAKÉRDÉSEI
I. TÁVKÖZLŐ BERENDEZÉSEK TÉMAKÖR

VIZSGAKÉRDÉSEI
1. Ismertesd a Gyermekvasút állomásainak betűjelét és Morse-jelét!
2. Ismertesd a MÁV Üzemi telefonhálózat körzetszámait, azok által hívott körzetek ne-
veit!
3. Ismertesd az állomásközi telefon feladatát! (Az állomások hogyan hívják egymást és
hogyan csengetnek vissza egymásnak?)
4. Ismertesd a vonali távbeszélő feladatát! (Az állomások hogyan hívják egymást és
hogyan csengetnek vissza egymásnak?)
5. Ismertesd a helyi távbeszélő feladatát! (A szolgálati helyek hogyan hívják egymást
és hogyan csengetnek vissza egymásnak?)
6. Ismertesd az utastájékoztató berendezés feladatát és kezelésének szabályait!
7. Ismertesd a nyilvános vezetékes telefon használatának alapszabályait! (Hány szám-
jegyből áll a vidéki és a budapesti telefonszám?)
8. Ismertesd, hogy a telefonbeszélgetések alkalmával mi az, aminek mindig és feltét-
lenül el kell hangoznia! (Képzeletbeli telefonbeszélgetés.)
9. Jánoshegy hívja vonali telefonon Széchenyihegy állomást. Mondd el, hogyan! (Irány-
kulcs, csengetés, visszacsengetés.)
10. Virágvölgy hívja állomásközi telefonon Csillebérc állomást. Mondd el, hogyan!
(Iránykulcs, csengetés, visszacsengetés.)
11. Ismertesd az iránykulcs feladatát! (Telefonoknál!)
12. Ismertesd a körözvényhívás lényegét, módját, csengetését! (Melyik telefonon ad-
ják?)
13. Hárshegy hívja állomásközi telefonon Szépjuhászné állomást. Mondd el, hogyan!
14. Virágvölgy hívja állomásközi telefonon Jánoshegy állomást. Mondd el, hogyan!
15. Mi a különbség a három telefonszám között? Melyik milyen telefonszám? 02+61-
60, illetve 06-1+397-5393 és 06-99+366-452.
II. Biztosítóberendezések általános

témakör vizsgakérdései
1. Ismertesd a különböző állítóemeltyűk színeit! Mit állítunk velük?
2. Ismertesd, milyen biztosítóberendezések vannak a különböző állomásokon!
3. Ismertesd a váltózárkulcsok fajtáit! Mire használjuk őket?
4. Ismertesd a súlykörték színezésének fajtáit!
5. Ismertesd a reteszek feladatát! Melyik fajta állítóemeltyűvel hogyan kell azokat ke-
zelni a különböző állomásokon?
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 61

6. Mit nevezünk biztosított állomásnak?
7. Ismertesd a jelzőemeltyű kezelését! Melyik álláshoz milyen jelzési kép tartozik elő-
jelző kezelése esetén?
8. Ismertesd a jelzőemeltyű kezelését! Melyik álláshoz milyen jelzési kép tartozik bejá-
rati jelző esetén?
9. Ismertesd a jelzőemeltyű kezelését! Melyik álláshoz milyen jelzési kép tartozik kijá-
rati jelző esetén?
10. Ismertesd a jelzőemeltyű kezelését! Melyik álláshoz milyen jelzési kép tartozik to-
latásjelző esetén?
11. Ismertesd a váltóállító emeltyű kezelését! Melyik álláshoz milyen váltóállás tartozik?
12. Mikor nem kell kezelni a bejárati előjelzőt bejárat esetén és miért?
13. Mi a teendő, ha a berendezést nem lehet az előírásnak megfelelően kezelni? Mondj
ilyen esetre legalább 3 példát!
14. Ismertesd a váltók, bejárati jelzők, kijárati jelzők és az előjelzők jelölésének szabá-
lyait!
15. Ismertesd a főjelzők és az előjelzők között lévő állítási sorrendet a szabadra és
„Megállj”-ra állítás esetén is! Miért fontos a sorrendek betartása?
III. Biztosítóberendezések kezelése

témakör vizsgakérdései
Írd le (mondd el), mit, hogyan kell kezelni a vonat előtt és után az alábbi esetekben:
1. Hűvösvölgy állomáson a 316. sz. vonat bejár a II. vágányra (K).
2. Hűvösvölgy állomáson a 316. sz. vonat bejár az I. vágányra (E).
3. Hűvösvölgy állomáson a 211. sz. vonat kijár az I. vágányról (E).
4. Hárshegy állomáson a 316. sz. vonat bejár, majd kijár az I. vágányról (E).
5. Hárshegy állomáson a 215. sz. vonat bejár, majd kijár a II. vágányról (K).
6. Szépjuhászné állomáson a 316. sz. vonat bejár a második vágányra (E).
7. Ismertesd, Szépjuhászné állomáson hogyan kell váltót állítani!
8. Ismertesd, Szépjuhászné állomáson hogyan lehet a vágányutat beállítani és törölni!
9. Szépjuhászné állomáson a 211. sz. vonat kijár az I. vágányról (K).
10. Virágvölgy állomáson a 216. sz. vonat bejár, majd kijár az I. vágányról (E).
11. Virágvölgy állomáson a 215. sz. vonat bejár, majd kijár a II. vágányról (K).
12. Csillebérc állomáson a 216. sz. vonat bejár, majd kijár a II. vágányról (K).
13. Csillebérc állomáson a 211. sz. vonat bejár, majd kijár az I. vágányról (E).
14. Széchenyihegy állomáson a 216. sz. vonat kijár az l. vágányról (K).
15. Széchenyihegy állomáson a 211. sz. vonat bejár a II. vágányra (E).
TkBb - 62 v.7 - 2015.10.15

Távközlő És Biztosítóberendezési Ismeretek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Távközlő És Biztosítóberendezési Ismeretek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Tankönyv és útmutató

a gyermekvasutas ismeretek elsajátításához és

Fotók: Asztalos Sándor, Csonka Zsolt,

A Távközlő és Biztosítóberendezések témakör

A kiadvány alapjai (a tételes felsorolást mellőzve):

Köszönetet mondunk mindazoknak,

Biztosítóberendezések TÉMAKÖR vizsgakérdéseiHiba! A könyvjelző nem

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 3

TkBb - 4 v.7 - 2015.10.15

A távközlő berendezések 1.1. A vasúti távközlő berendezések rendelte-

A távközlő berendezések 1.2. A távközlő berendezések lehetnek:

2 TÁVKÖZLŐ BERENDEZÉSEK KEZELÉSE

A vonali távbeszélő 2.1. A vonali távbeszélő berendezés a Gyer-

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 5

2.2. A vonali távbeszélő kezelése a következőképpen történik:

Az állomások hívójelei a 2.4. A vonali távbeszélő hívójelei és az állomá-

Állomás Betűjel Morse kód

Az állomások betűjeleit a Gyermekvasúton általánosan

Körözvény csengetés (V)

TkBb - 6 v.7 - 2015.10.15

Az állomásközi 2.5. Az állomásközi távbeszélő a szomszédos

A helyi távbeszélő 2.8. A helyi távbeszélő feladata, hogy egy ál-

Hármasbelépő használata 2.10 A hármasbelépő a telefonkészülék alatt

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 7

Vonali távbeszélő kapcsolat

1. ábra Hármasbelépő kezelése

TkBb - 8 v.7 - 2015.10.15

Széchenyihegy Virágvölgy Szépjuhászné Hűvösvölgy

2. ábra Gyermekvasút állomásainak telefonos kapcsolata

A gépkapcsolású távbe- 2.11. Gépkapcsolású telefonoknál a telefon-

Ha bennünket hívnak, a kagyló felemelése után köszönünk a napszaknak meg-

Nyilvános 2.12. A nyilvános vezetékes telefonhálózat az

2.13. A telefonszámok Budapesten hétjegyűek, vidéken hatjegyűek. Például:

A telefonszámokhoz körzetszám is tartozik. Ezeket csak akkor kell tárcsázni,

Mobiltelefonok 2.14. A mobiltelefonok vezeték nélküli távbe-

MÁV üzemi távbeszélő 2.16. A MÁV üzemi távbeszélő hálózatába a

TkBb - 10 v.7 - 2015.10.15

DPS rendszerű 2.18. A Gyermekvasút állomásai között létesít

Vonalirányítói 2.19. A Gyermekvasút állomásainak közvetlen

Telefonszámok a A Gyermekvasút állomásainak telefonszámai

Üzemi telefon Közcélú hálózat DPS rendszer

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 11

Az utastájékoztató han- 2.20. Az utastájékoztató hangosbemondó be-

3. ábra Hangosbemondó berendezés Virágvölgy állomáson

2.21. Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése a következő-

2.22. A hangosbemondó berendezés kezelését és a szöveg bemondását figyel-

2.23. Utasvédelmi és utastájékoztató közleményeket általában:

3 MORSE-JELEK, MORSE ABC

Morse ABC 3.1. A Morse-jelek rövid és hosszú jelekből áll-

A Távközlő berendezések tantárgy vizsgakérdései a Biztosítóberen-

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 13

TkBb - 14 v.7 - 2015.10.15

A biztosítóberendezések + A biztosítóberendezéseket elsősorban azért

Állítási feladat Az állítandó szerkezetek (pl. jelzők, váltók, il-

Biztosítási feladat A biztosítóberendezések lényege, hogy az ál-

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 15

TkBb - 16 v.7 - 2015.10.15

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 17

Visszajelzési feladat A biztosítóberendezések további fontos fel-

A biztosítóberendezések 1.1. A biztosítóberendezések legfontosabb fel-

A Gyermekvasúton valamennyi állomás biztosított.

TkBb - 18 v.7 - 2015.10.15

2 A VÁLTÓK ÁLLÍTÁSA ÉS LEZÁRÁSA