V o nyó J ózsef

Gömbös
Gyula
K r o n o sz K ia d ó

és a hatalom
rM
 Vonyó József

Gömbös Gyula és a hatalom

M indazoknak, akiktől történelmet tanultam: tanáraimnak,
kollégáimnak és okos kérdésekkel tanító tanítványaimnak
 VONYÓ JÓZSEF

GÖMBÖS GYULA
ÉS A HATALOM
Egy politikussá lett katonatiszt

Kronosz Kiadó
2018
 A könyv megjelenését támogatta:

Nemzeti Kulturális Alap

A névmutatót készítette, a szerkesztésben

és a képválogatásban közreműködött
E rőss Z solt

Olvasószerkesztő
B ellus I bolya

Az angol nyelvű rezümét fordította

Varga Krisztina

A borító a Tolnai Világlapja, 1934. március 21-i címlapképének

felhasználásával készült: Gömbös Gyula miniszterelnök és kísérete
Rómában, a Viktor Emánuel-emlékmű előtt (1934. március)

ISBN 978 963 467 013 1

© Vonyó József
© Kronosz Kiadó
 TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ......................................................................................................................... 7

BEVEZTÉS................................................................................................................. 13
A Gömbös-biográfia nehézségei - a forrásadottságokról......................... 13
Módszertani megfontolások és közelítések.................................................18

HÉROSZ VAGY SÁTÁN?...........................................................................................26

Gömbös a kortársak szem ében..................................................................... 28
A szakirodalom Gömbös-képei - historiográfiai vázlat............................ 44

GYERMEKKORI HATÁSOK..................................................................................... 58
A falu első gyermeke....................................................................................... 58
A nagy változás: Sopron................................................................................. 64
A pécsi hadapródiskola növendéke...............................................................71
Nemzet és falu - család és iskola.................................................................. 78

DERÉKBA TÖRT KATONAI PÁLYA.......................................................................87

Csapatszolgálaton............................................................................................. 88
Katonai iskolák: Bécsújhely, Budapest, B é c s .............................................. 91
A háborúban: a fronton és a hátországban................................................104
A politizáló katonatiszt..................................................................................109

ELLENFORRADALMÁR A FORRADALOMBAN...............................................119
Diplomáciai és minisztériumi szolgálat a Népköztársaságban............120
A MOVE é lé n ................................................................................................... 126
Bécsben - Szegeden - Budapesten..............................................................133
A forradalmak eseményeinek hatása Gömbös nézeteire........................ 147
6 Tartalom

KATONATISZTBŐL POLITIKUS........................................................................ 150

A MOVE és a titkos társaságok.....................................................................153
Miért politikus és nem katona?....................................................................175
Horthy, Bethlen és Gömbös..........................................................................178

„PARKOLÓPÁLYÁRÓL” A HATALOMBA............................................................186
A fajvédő csoport élén - a kormánypártban............................................. 187
A Fajvédő Párt vezére....................................................................................205
Mi a fajvédelem?............................................................................................. 220
Gömbös nézeteinek forrásai és helye a korabeli magyarországi
antiszemita irányzatok között............................................................ 236
A nagy kompromisszum: ismét a kormánypártban
- és a kormányban................................................................................ 242
Századosként tábornokok felett - a Honvédelmi Minisztériumban.....253
Felkészülés a végrehajtó hatalom irányítására..........................................276

„MINISZTERELNÖK AKARSZ-E LENNI VAGY VEZÉR?!” ..............................281

A kormányfő a kormánypárt foglya........................................................... 282
A kormányprogram - a Nemzeti Munkaterv............................................ 289
Ami a programból megvalósult - A Gömbös-kormány bél­
és külpolitikája...................................................................................... 295
Külpolitika a revízió és a gazdaság szolgálatában.......................... 296
Az ország belső élete és a kormánypolitika..................................... 311
Gazdaság- és szociálp olitika......................................................311
Kultúrpolitika „az egységes magyar világnézet”
jeg y é b e n ...................................................................................329
„Az uralkodó lelki válság leküzdése” ...................................... 339
A miniszterelnök és a zsidókérdés.................................................... 344
A kitörés megalapozása.................................................................................351
A Nemzeti Egység Pártja......................................................................352
M ozgalom vagy p á r t? ................................................................. 356
A ta g sá g .........................................................................................357
A párt szervezete......................................................................... 363
Vezetők és hatáskörök - a gom bosi célok szolgálatában .... 375
A kormánypárt és a társadalmi szervezetek....................................380
Politikai szövetségesek keresése........................................................394
A fordulat ígérete: az 1935. évi képviselőválasztások.............................409
 Tartalom 7

Elitváltás az állam szerveiben......................................................................422

Űj „reformlendület” ....................................................................................... 435
Nemzetszervezés, nemzetnevelés..............................................................443
Pártidentitás - nemzeti identitás - „új magyar állam” ............................ 461
A „Nemzeti Egység Vezére” ......................................................................... 464
Ellenzéki nyomás és konfliktusok a kormánypártban........................... 480
Bukás helyett h alál........................................................................................ 495

GÖMBÖS-KULTUSZ - HALÁLA UTÁN...............................................................504

GÖMBÖS A MAGÁNEMBER ÉS A POLITIKUS.................................................515

A magánember - család, barátok, hétköznapok....................................... 515
Milyen politikus volt Gömbös?................................................................... 532
Másolt-e Gömbös, vagy „magyar úton járt”? ............................................ 532
Hérosz vagy sátán? Politikus vagy katona?............................................... 558

ZÁRSZÓ.....................................................................................................................573

FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM.................................................... 577

Rövidítések.......................................................................................................577
Levéltári források (rövidítések)................................................................... 578
S a jtó ...................................................................................................................579
Internetes források.........................................................................................580
Publikált források és irodalom.....................................................................580
Korabeli kiadványok, dokumentumok............................................. 580
Forráskiadványok, adattárak, lexikonok...........................................583
Naplók, emlékiratok, interjúk............................................................ 586
Feldolgozások.........................................................................................589

ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE............................................................................... 615

NÉVMUTATÓ........................................................................................................... 627
SUMMARY................................................................................................................ 635
 ELŐSZÓ

Gömbös Gyulát - Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök

mellett - a két világháború közötti Magyarország harmadik legbefolyásosabb
politikusaként tartják számon. Okkal. Ezekben az évtizedekben ők gyakorol­
ták a legnagyobb hatást az ország politikai viszonyainak, s ennek nyomán a
társadalom egész életének alakulására. Más és más módon. Bethlen egyrészt
az államszervezetet és a gazdaságot rekonstruálta a háborús vereség, az Oszt­
rák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni béke következtében kialakult
új helyzetben, másrészt meghatározó lépéseket tett az önállóvá váló kis ország
Európa új rendjébe történő beilleszkedése érdekében. Horthy - kormányzói
tisztsége és széles körben élvezett tekintélye révén - mintegy a rendszer szim­
bólumaként volt a stabilitás legfőbb biztosítéka. Gömbös jelentőségét elsősor­
ban az adta, hogy - részben a két politikustárssai azonos, vagy legalább ele­
meiben hasonló célokat követve - haláláig a bethleni rendszert megváltoztatni
akaró nemzeti (jobboldali) radikális irányzat vezető személyisége, „vezére”
volt. Jelentős hatást gyakorolt társadalmi csoportok nézeteinek, politikai men­
talitásának alakulására. Nemcsak tetteivel és politikai gyakorlatával, hanem az
utóbbiakat meghatározó és általa - inkább élőszóval, mint írásban - hirdetett
politikai felfogásával is. Megítélésük máig vita tárgya. Kiváltképp Horthyé és
Gömbösé. Ez is indokolja, hogy majd két évtizeddel Gergely Jenő két életrajzi
kötete1után ismételten mérlegre tegyük életpályáját, politikai tevékenységét és
annak hatásait. Továbbá az, hogy a történeti kutatás olyan új és fontos adatok­
kal, összefüggésekkel gazdagította ismereteinket, melyek az említett munkák
megjelenése óta láttak napvilágot, illetve a korábbi Gömbös-biográfusok azok­
ra nem fordítottak figyelmet.
Könyvem egy 2016 novemberében megvédett akadémiai doktori disszer­
táció javított, kiegészített változata, több mint két évtizedes kutatómunka

1 Gergely 1999; Gergely 2001.

10 E lőszó

eredményeinek összegzése. E részeredmények két nagyobb forrásközlésben2

és számos tanulmányban jelentek meg, melyek egy részét önálló tanulmány-
kötetekben is közreadtam.3 Közvetlen előzménye egy rövidebb, népszerű bio­
gráfia, mely a Napvilág Kiadó felkérésére készült.4
A kutatás során jelentős mennyiségű levéltári, könyvészeti és sajtóanyagot
kellett feltárni és feldolgozni. A munka elkészítéséhez szükséges anyaggyűj­
tésben nyújtott segítségért köszönet illeti számos közgyűjtemény munkatár­
sait: az Országos Széchényi Könyvtárban Baumgartner Bernadettet és Hanák
Lucát, a PTE Egyetemi Könyvtárának különböző részlegeiben Schmelzer-Po-
hánka Évát, Radványi Ferencet, Szeberényi Gábort, Kiss Zoltánt és Horváth
Klárát. A Baranya Megyei Levéltárban különösen az egykori igazgatót, Szita
Lászlót, továbbá Tegzes Ferencet, a Vas Megyei Levéltárban Tilcsik Györgyöt,
a Soproni Városi Levéltárban Krisch Andrást és Csekő Ernőt, a Soproni Mú­
zeumban Tóth Imrét, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium
könyvtárában Káldy Zsuzsannát, és további levéltárak, könyvtárak munkatár­
sait, akik kezembe adták a Gömbös pályája minél teljesebb megismeréséhez
szükséges dokumentumokat. Erőss Zsolt dokumentumok és képek, néhai
Gömbös Tamás pedig a család történetére vonatkozó dokumentumok és kéz­
iratok átadásával járult hozzá a kötet elkészítéséhez. Köszönettel tartozom
dr. Vitéz Jánosnak, aki lehetővé tette közgyűjteményekben nem elérhető, csu­
pán magánkiadásban, a családtagok tulajdonában lévő összeállításának fel-
használását, továbbá tulajdonában lévő fotókat bocsátott rendelkezésemre és
szóbeli közlésekkel is gazdagította ismereteimet.
A kézirat véglegesítését segítették azok a hasznos szakmai észrevételek,
kritikai megjegyzések és javaslatok, amelyeket különböző fórumokon - kéz­
iratvitán, a doktori disszertáció opponenseként, előadásokat követő kérdések
és észrevételek formájában, recenziókban - szóban és írásban fogalmaztak
meg kollégák: Agora Zsuzsanna, Bálint Ágnes, Egry Gábor, Erőss Zsolt, Földes
György, Gyarmati György, tHarsányi Iván, Ignácz Károly, Konok Péter, Ormos
Mária, Pritz Pál, Romsics Ignác, Szász Zoltán, Takács Róbert, Tomka Béla,
Vida István, Zeidler Miklós. A szerző hálával tartozik Gellériné Lázár Mártá­
nak a Napvilág Kiadó által megjelentetett kézirat rendkívül gondos és precíz
szerkesztői munkájáért, amelynek számos fejezete változatlan formában lett
e kötet szövegének része. Nemkülönben Bellus Ibolyának és Erőss Zsoltnak,
akik a végleges kézirat textusát gondozták hasonló színvonalon.

2 Gömbös pártja 1998; Gömbös 2004.

3 Vonyó 2001a; Vonyó 2012a.
4 Vonyó 2014.
 E lőszó 11

A könyv megalkotását segítette az NKA kutatói támogatása. És végül kö­

szönettel tartozom a Kronosz Kiadónak azért, hogy lehetőséget biztosított az
egykori miniszterelnökről felhalmozott és összegzett ismeretek közreadására.

Pécs, 2017. október Vonyó Józ sef

 BEVEZETÉS

A Gömbös-biográfia nehézségei - a forrásadottságokról

Ellentmondásos feladatra vállalkozik, aki teljes értékű áttekintést kíván adni

Gömbös életéről és politikájáról. Nem csak hőse személyiségének és politi­
kusi működésének ellentmondásos volta miatt. Azért is, mert a pálya egyes
szakaszaiban nem vagy csak töredékesen támaszkodhat eredeti, megbízható
forrásokra.
A majdani miniszterelnök nem írt naplót - legalábbis nem maradt fenn utá­
na. Mint látni fogjuk, egyéniségétől távol állt napi élményeinek papírra vetése.
Esetleges memoárja megírásában - ha egyáltalán szándékában állt - megaka­
dályozta a miniszterelnöki tisztség betöltése közben bekövetkezett korai ha­
lála. E tekintetben csupán egyetlen, 1920-ban megjelent munkájára támasz­
kodhatunk, amelyben röviden összegezte a háború, a forradalmak és az ellen-
forradalom kezdetén kifejtett tevékenységét, s ezeket motiváló gondolatait.5
Ugyancsak hiányolhatjuk levelezését, amely - általa vagy partnerei által - ösz-
szegyűjtve szintén nem maradt az utókorra. Ennek csak töredékei, egyes szórt
darabjai maradtak fenn, zömmel mások - politikustársai, illetve barátai (példá­
ul Bethlen István, Hóman Bálint és Kozma Miklós) - iratai között, különböző
levéltári fondokban, illetve az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.
Semmiféle eredeti dokumentum nem őrzi helyzetének, magatartásának ele­
meit és jellemzőit a Murgán töltött első nyolc és fél évéből. Soproni iskoláiból
is csak szórványosan találhatunk - igaz, fontos adatokat tartalmazó - iratokat,
kiadványokat a Győr-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltárában, a Soproni
Evangélikus Levéltárban és az egykori líceum utódintézménye, a Berzsenyi
Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakképző Iskola könyvtárában.
A pécsi Honvéd Hadapródiskola dokumentációja a város szerb megszállásá­
nak áldozatává vált,6 s későbbi katonai iskoláiról, illetve szolgálatairól is több­

5 Gömbös 1920.
6 Garay 1939. 6.
14 B evezetés

nyíre csak áttételes információkkal rendelkezünk. Önálló pártja, az ellenzéki

Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt történetéről és működéséről,
egyáltalán az ellenzékben töltött években kifejtett tevékenységéről is jobbára
csak vezetőinek különböző fórumokon elhangzott és a sajtóban közölt beszé­
deiből tájékozódhatunk. E hiányokat részben pótolja fiának, Gömbös Ernőnek
a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött hagyatéka.7
Gazdag, nyomtatásban megjelent és levéltárakban őrzött forrásanyag áll vi­
szont rendelkezésünkre képviselői működése,8 kormányfői és honvédelmi mi­
niszteri tevékenysége,9 továbbá a Nemzeti Egység Pártja (NÉP) tekintetében.
Az Országos Központi Pártiroda irattára nem maradt fenn, ez valószínűleg a
háború éveiben vagy 1945 után semmisült meg. A pártszervezéssel és a NÉP
működésével kapcsolatos központi és helyi dokumentumok egy része vidéki
levéltárak (MNL Baranya Megyei, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, Békés Me­
gyei, Csongrád Megyei, Győr-Sopron Megyei, Hajdú-Bihar Megyei, Somogy
Megyei, Tolna Megyei, Vas Megyei, Veszprém Megyei, Zala Megyei Levéltár)
különböző fondjaiban (NEP-iratok, főispáni bizalmas és alispáni elnöki iratok,
egyes NEP-vezetők személyi iratanyaga) lelhető fel. Közülük kiemelkedik a Ba­
ranya Megyei Levéltárban őrzött, ötdoboznyi, kompakt NEP-MÉP-iratanyag,
melyben nemcsak a baranyai működés dokumentumai maradtak meg kivételes
teljességben, hanem az országos központ kiadványai (szabályzatok, szervezé­
si útmutatók, pártoktatási anyagok, elnöki és főtitkári körlevelek, a pártszer­
vezetek és települések helyzetének rendszeres felmérését szolgáló kérdőívek)
is. Ezek néhány, ott hiányzó darabját az Országos Széchényi Könyvtár, illetve
az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményeiből lehetett pótolni. A NÉP országos
központjának dokumentumaiból alapos válogatás is megjelent.10
Gömbös politikai nézeteinek, illetve azok változásainak rekonstruálását
nehezíti, hogy - alkatából következően - sohasem összegezte azokat rendsze­
rezett formában, miként tették azt a radikális jobboldali politikai irányzatok
más képviselői: külföldön például Mussolini A fasizmus doktrínája című lexi­

7 Hadtörténelmi Levéltár (HL) VII/252 - Gömbös Ernő százados hagyatéka.

8 Nemzetgyűlési, illetve országgyűlési naplók és irományok.
9 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában: A Miniszterelnökség iratai 1867-1944 állag
különböző fondjai (K 27 - minisztertanácsi és kormányzótanácsi jegyzőkönyvek, K 26 -
Központilag iktatott és irattározott iratok, K 35 - Gömbös Gyula, K 468 - Bethlen István és
K 34 - Darányi Kálmán hivatalos és félhivatalos iratai), K 429 - Kozma Miklós iratai, P 1080
- Kozma család iratai, illetve a Hadtörténelmi Levéltárban Vll/252 - Gömbös Ernő százados
hagyatéka és a Honvédelmi Minisztérium elnöki iratai.
10 Gömbös pártja 1998.
 A Gömbös-biográfia nehézségei - a forrásadottságokról 15

kon-szócikkben11 és Hitler a Mein Kampf-bán,12 vagy Magyarországon Szálasi

Ferenc több munkájában, naplójában13 is. Gömbös nem volt elméleti ember, s
láthatóan nem lelte örömét az írásban, ellentétben barátaival, például Zsilinsz­
ky Endrével, Eckhardt Tiborral vagy Kozma Miklóssal. Gondolatait szíveseb­
ben ismertette szóban. Szeretett beszélni - társaságban és nyilvános rendez­
vényeken egyaránt.14 A hivatalos megszólalás feladatává is vált azt követően,
hogy képviselőként, pártvezérként, majd miniszterként és miniszterelnökként
politikai közszereplővé vált. Nézeteinek rekonstruálását ezek a beszédei, il­
letve kisebb számban brosúrái, újságcikkei, sőt rádióinterjúi teszik lehetővé,
amelyek bőséggel állnak rendelkezésünkre. Belőlük e könyv szerzője adott
közre bőséges válogatást.15 A hivatalos - különösen miniszteri és miniszterel­
nöki pozícióban tett - megnyilatkozások tartalmát és hangnemét azonban erő­
sen befolyásolták a pillanatnyi politikai körülmények, s az azokból fakadó tak­
tikai megfontolások. Ezekben elhallgatott valós politikai céljait, akkor vallott
tényleges, de nyilvánosságra nem hozható gondolatait bizalmas beszélgeté­
sekben minden bizonnyal megosztotta barátaival, közvetlen munkatársaival,
amelyek írásos nyomát azonban - napló és levelezés hiányában - nem találjuk.
A Gömböstől származó feljegyzések, illetve a levéltári források hiányait inter­
júkkal és mások memoárjaival lehet (ne) pótolni.
Az időbeli távolság miatt nyilván nem támaszkodhatunk a 80-130 évvel
ezelőtt élt kortársakkal készített interjúkra. Közvetve azonban igen. Révay
József 1934-ben megjelent Gömbös-életrajza16 - igaz, csak részben - pótolja
e hiányt. A kiváló író, tudós, egyetemi tanár láthatóan gondos és szakszerű
anyaggyűjtése kiterjedt a családtagokkal, pályatársakkal, egykori tanárokkal,
tiszt- és iskolatársakkal, gyerekkori játszópajtásokkal készített interjúkra is.
Jóllehet a munka műfajából fakadóan forrásaira nem hivatkozik tételesen láb­
vagy végjegyzetekben, ám Gömbös élete és tevékenysége egyes szakaszainak
ismertetése kapcsán tett utalásai, dokumentumidézetei igazolják, hogy levél­
tári kutatásokkal is megalapozta állításait. Mindezek révén könyve hiánypót-

n Mussolini 1932. 8 4 7 -8 5 1 .
12 Hitler, Adolf: M ein Kampf. A munka számos kiadást élt meg.
13 Szálasi Ferenc: A magyar állam felépítésének terve. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1933; Uő:
Cél és Követelések Budapest, 1935; Uő: Út és Cél. In: Szálasi Ferenc alapvető munkája és a
munkás-, paraszt- és értelmiségi nagytanácson elmondott beszédei. Munkro/Bounes Aires,
1959.
14 A liberális újságíró maliciózus megjegyzése szerint Gömbös miniszterelnök „szája sokkal
többet volt üzemben, mint amennyihez a magyar kormányférfiak hozzászoktattak bennün­
ket”. Z solt 1992. 117.
15 Gömbös 2 0 0 4 .
16 R évay 1934.
16 B evezetés

ló információkat s egy kulturált, tapasztalt író-tanár-tudós alapos megfigye­

léseit tartalmazza. Révay a kötetet megjelentető Franklin Társulat irodalmi
titkáraként, munkaköri kötelesség gyanánt - minden bizonnyal a Gömbös
vezérelte kormánypárt vezetésétől érkezett megrendelés alapján - írta meg
terjedelmes, méltató életrajzát az akkor regnáló miniszterelnökről.17 Ennek
lenyomata, hogy már a fejlődő gyermek, majd ifjú változó megnyilvánulásai­
ban - a negatívakban is - a leendő politikus, a vezéri szerepre alkalmas és
méltó államférfi jellemvonásait láttatja. Ha azonban ezekről lehántjuk a meg­
rendelők nyilvánvaló elvárásainak megfelelően kialakított, sokszor torzító ha­
tású, túlzóan méltató értékeléseket, komoly segítséget kapunk Gömbös élete
néhány szakaszának, illetve részkérdésének valósághű rekonstruálásához,
személyiségének megismeréséhez.
Hasonló segítséget jelentett Gömbös anyai őseinek, gyermekkora társadal­
mi környezetének feltérképezéséhez egy családi adatgyűjtemény, illetve szer­
zőjének szóbeli információi. Az oldalági rokon leszármazott, dr. Vitéz János
vegyészmérnök különösen alapos és kiterjedt forrásfeltárás (németországi és
magyarországi levéltári kutatás, családi dokumentumok és emlékezések, gaz­
dag fotóanyag összegyűjtése révén) rekonstruálta a több ágból álló tágabb csa­
lád, benne Gömbös anyai rokonságának történetét.18
Fontos információkat tartalmaznak, s ezáltal jelentős segítséget adnak a
biográfus számára azok a szép számban olvasható memoárok és naplók, me­
lyekben politikai pályatársak és riválisok, írók és más közszereplők rögzítet­
ték, s tették közzé emlékeiket, korabeli vagy az emlékezés idejére kialakult
véleményüket Gömbös életének egy-egy szakaszáról, politikájának egészéről
vagy egyes elemeiről, illetve azok hatásáról, társadalmi fogadtatásáról. Külö­
nösen fontosak azok feljegyzései, akik hosszabb vagy rövidebb ideig közvetlen
munkatársai, barátai voltak, illetve akikkel tisztségeik révén volt közeli kapcso­
latban. Informatív értékük okán közülük is ki kell emelnünk Kozma Miklós,19
Antal István20 és Lázár Andor21 munkáit, amelyek nemcsak véleményeket, ha­
nem hiánypótló és ezért nélkülözhetetlen adatokat is tartalmaznak Gömbös

17 R évay 2007. 103.

18 Árnyak könyve. Dr Vitéz János okleveles vegyészmérnök (szül.: 1941, lakás: 8400 Ajka, Sem­
melweis u. 5. 2/p . 1/1.) Gömbös édesanyja testvérhúgának, Neller Jánosné Weiczel Erzsé­
betnek a dédunokája. A rendkívül adatgazdag és informatív, a családi fotók mellett számos
eredeti dokumentum kópiáját is tartalmazó kötet csak néhány tucat példányban készült a
családtagok számára. Forgalomba, illetve közgyűjteményekbe nem került.
19 Kozma 1933.
20 Antal [kézirat]. Nyomtatásban csak fontos részleteit jelentette meg Gergely Jenő: Antal
2004a és Antal 2004b. A forrásközlés értékeléséhez lásd Vonyó 2005b. 308-315.
21 L ázár 1995.
 A Gömbös-biográfia nehézségei - a forrásadottságokról 17

politikai pályaképének megrajzolásához, nézetei alakulásának és mentalitá­

sának megismeréséhez és megértéséhez. Kozma emlékiratából elsősorban
Gömbösnek a forradalmak és az ellenforradalom kezdeti időszakában kifejtett
tevékenységét, illetve tanúsított magatartását ismerhetjük meg. Ennél is na­
gyobb jelentősége van annak a hatalmas forrásértékű, Kozma későbbi napló­
feljegyzéseinek töredékeit is tartalmazó dokumentációnak, amelyet az egykori
harcostárs, majd az MTI és a Magyar Rádió elnöke, 1935 márciusától pedig a
Gömbös-kormány belügyminisztere az utókorra hagyott, s a Magyar Nemzeti
Levéltár Országos Levéltárában kutatható.22 Ennek felhasználását megkönnyíti
Ormos Mária kiváló életrajzi munkája, amelyben a teljesség igényével dolgoz­
ta fel a gazdag dokumentumegyüttest, miközben különös figyelmet fordított
Kozma és Gömbös viszonyára, illetve utóbbi politikai működésére - különö­
sen miniszterelnöksége idején.23
Ez utóbbi időszak fontos részleteit, Gömbös korabeli megnyilatkozásait és
mentalitását ismerhetjük meg Antal és Lázár emlékezéseiből. Utóbbi Gömbös
honvédelmi államtitkári és miniszteri időszakáról is szolgáltat fontos adatokat.
A többi memoár és napló értékelésétől most eltekintve Bethlen István24 és Hor­
thy Miklós25 emlékiratait emeljük még ki. Jóllehet a fentieknél jóval kevesebb
konkrét információt tartalmaznak, a Gömbös politikai pályáját döntően befo­
lyásoló kormány- és államfő utólagosan megfogalmazott, tömör véleményének
és értékítéleteinek figyelembevétele azért fontos, mert lényegében Gömbös
egész politikai pályafutása során kapcsolatban volt velük - még ha időben vál­
tozott is ennek a jellege és intenzitása.
Az életpálya és Gömbös személyisége alakulásának, politikai tevékenysé­
gére gyakorolt hatásának rekonstruálásához jelentős segítséget nyújt a gazdag
korabeli sajtó. Kutatásaimat - hasonlóan a levéltári anyag feltérképezéséhez
- e tekintetben sem korlátoztam a központi lapokra, hanem a vidéki újságok
viszonylag széles körét is igyekeztem bevonni vizsgálatomba.
E vázlatos, inkább csak példaként említett elemekből álló felsorolás is jelzi:
a hiányok ellenére is bőséges anyag áll a kutató rendelkezésére - csak éppen
nem egyenletesen, a pálya minden korszakára és szegmensére kiterjedően.
E hiányok és további szempontok is szükségessé teszik, hogy a szokványos
történetírói módszereken túl, szélesebb körben gondoljuk végig a metodikai
lehetőségeket, az alkalmazható és alkalmazandó módszereket.

22 MNL OL K 4 2 9 - Kozma Miklós iratai

23 Ormos 2 0 0 0 .
24 Bethlen 1944.
25 Horthy 1990.
18 B evezetés

Módszertani megfontolások és közelítések

Mindenekelőtt jeleznem kell, hogy nem szokványos, az életpálya vagy annak

egy (például a politika porondján eltöltött) szakasza mindenre kiterjedő is­
mertetésére törekszem. Miként azt a kötet címe is jelzi, vizsgálódásom közép­
pontjába Gömbös Gyula hatalomhoz fűződő viszonyát kívánom állítani, azt
igyekszem feltárni és bemutatni, az ezzel kapcsolatos kérdésekre keresem a
választ. Milyen indíttatásból, milyen hatásokra törekedett mindenáron hatal­
mi pozícióba jutni? Milyen szerepe volt ebben személyiségének, s mennyiben
függött ez azoktól a társadalmi, politikai körülményektől, amelyekben tevé­
kenykedett? Mit kívánt elérni a hatalom birtokában, s célja megvalósítása so­
rán milyen eszközöket, módszereket alkalmazott? Nem utolsósorban: milyen
hatása volt hatalomgyakorlásának szűkebb és tágabb környezetére - minisz­
terelnökként az egész ország életére?
Egy politikus tevékenységének hatását és jelentőségét számos tényező befo­
lyásolja. Függ a történeti szituációtól, azoktól a nemzetközi és hazai viszonyok­
tól, melyek kihívások elé állítják, s függ magától a személyiségtől. A személyt
illetően meghatározó jelentőségű a politikai hitvallás, mely determinálja céljait.
Aztán felkészültsége - kettős értelemben. Egyrészt az a tudásanyag, amelyet
felhalmozott a gazdaság, a társadalom, az államszervezet működéséről, a kul­
turális élet természetéről, a nemzetközi hatalmi viszonyok alakulását formáló
tényezőkről, mindarról, amit egy sikeres politikusnak ismernie kell. Másrészt
azoknak a képességeknek, illetve annak az eszköztárnak a birtoklása, amelyek
segítségével ismereteit kamatoztathatja politikai céljai megvalósítása érdekében.
Itt éppúgy szó van a politika fortélyaiban való jártasságról, mint arról, miként
tud szót érteni emberekkel, társadalmi csoportokkal, s miként tud hatni rájuk -
elfogadtatva velük saját nézeteit. De nem csak ezen. Személyisége is jelentősen
befolyásolja azt. Utóbbit viszont nem csak, sőt, nem is elsősorban genetikai té­
nyezők határozzák meg. Sokkal inkább a környezeti hatások: a családi és iskolai
nevelés, a tanult szakma tartalma, a szűkebb (a baráti kör, egyesületek, pártok,
a település miliője stb.) és a tágabb társadalmi környezet (az ország társadal­
mi-politikai viszonyai, az uralkodó kulturális és szellemi irányzatok, a korabeli
nemzetközi trendek - ahogy az ő korában fogalmazták: a korszellem). Továbbá
a mindezek körében meghatározó szerepet játszó személyiségek, akik példaké­
pei lehetnek egy cseperedő gyermeknek, egy kibontakozó személyiségű ifjúnak,
vagy akár egy pályája csúcsára érkező politikusnak is. Mindezen tényezők hatá­
sainak érvényesülését persze nemcsak önnön tartalmuk határozza meg, hanem
a „befogadó” személyisége is, melyet korábbi, hasonló tényezők is formáltak.
 M ódszertani megfontolások és közelítések 19

Bármennyire is egy fő szempontra koncentrálunk, elkerülhetetlen az életút

és a politikai pálya sarkpontjainak, legfontosabb eseményeinek számbavéte­
le. Ezeket azonban többnyire csak támpontként kívánjuk vázlatosan ismertet­
ni, helyenként csupán felvillantani. Azért is, mert számos korábbi munkából
ismerhetők. Inkább arra törekszem, hogy bemutassam, milyen ismereteket
szerzett, hogyan vélekedett Gömbös a magyar társadalom életének, az ország
belső és külpolitikai helyzetének különböző kérdéseiről, s erre vonatkozó
nézetei miként alakultak élete, politikai pályája különböző szakaszaiban. De
nem csak - sőt, nem elsősorban - ismertetni akarjuk gondolatait, s azok által
motivált tetteit. Mindenekelőtt megérteni kívánunk. Megérteni, hogy miért az
adott szavakat mondta ki, miért az általa elkövetett cselekedeteket választotta
egy adott szituációban. Azaz jobban érdekel bennünket a „miért?” a „mi”-nél.
A tekintetben is: miért éppen ő vált ki és jutott vezető szerephez különbö­
ző szituációkban, holott az általa irányítottak között nagy számban akadtak
magasabb rangú katonatisztek, majd nála sokkalta felkészültebb politikusok?
A megértés azonban nem kritikátlan elfogadást jelent részünkről. Inkább azt a
szándékot, hogy beleéljük magunkat hősünk helyzetébe, s az ő korának viszo­
nyait, az őt ért szellemi, egzisztenciális, érzelmi hatásokat mérlegelve ítéljük
meg szavait és tetteit. A rendelkezésére álló lehetőségek, alternatívák ismereté­
ben ítéljük meg, helyesen értékelt-e helyzeteket, s a következményeket tekint­
ve megfelelő megoldásokat választott-e. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy
egész politikai tevékenysége milyen folyamatokat generált, erősített fel vagy
fojtott el - halála után is befolyásolva ezzel az ország sorsának alakulását. Ez
pedig feltételezi egyrészt azt, hogy az életút kronológiai áttekintése közepette
időnként kitérőt tegyünk, s nagyobb terjedelemben - esetenként időben visz-
sza- és előre is tekintve - vizsgáljunk meg egy-egy kérdést. Másrészt nem ele­
gendő a politikai élet központjaiban folyó tevékenységének, megnyilatkozásai­
nak feltárása az ott keletkezett források (országgyűlési kiadványok, törvények,
rendeletek, minisztertanácsi dokumentumok, központi pártiratok stb.) révén.
Gömbös politikájának a társadalom egészére gyakorolt hatását a megyei, járá­
si, községi közigazgatási szervek és a kormánypárt helyi szervezeteinek iratai,
illetve a vidéki sajtó segítségével ismerhetjük meg.
A jelzett célok a szerkesztési elveknél fontosabb és szerteágazóbb mód­
szertani igényeket is felvetettek. Mindenekelőtt azt: miként nyúljunk a témá­
hoz? E probléma megoldása érdekében kétféle forrásból merítettem. Egyrészt
a történeti életrajz módszertani irodalmából. Olyan munkákból, amelyek egy
része elméleti igénnyel közelíti meg a kérdést,26 más elemeiben pedig egy-egy

26 K övér 2002; L evi 2000; K övér 2014. 9-14.; L origa 2011; K. H orváth 2011.
20 B evezetés

konkrét életrajz megírásának tapasztalatait adták közre a szerzők.27 Figyelem­

be kellett vennem, hogy az egyéni életpályák alakulására nagy hatást gyako­
rolnak a közösségek (rokoni kör, iskolai, társadalmi, politikai csoportok stb.),
ezért az életrajz kapcsán sem kerülhető meg a kollektív biográfiák kérdése -
még ha ilyen jellegű részletes elemzésre nem is kerül sor könyvemben.28
A lehetséges megközelítések, alkalmazható fogások, módszerek széles tárhá­
zát kínálják az utóbbi években született, széles forrásbázisra épülő, korszerű
szemléletű biográfiák a magyar és az egyetemes történelem fontos személyi­
ségeiről - akár pozitív mintát mutatnak, akár elkerülendő csapdákat rejtenek
magukban. Nagyobb hányaduk a tárgyalt személyiség miatt - ilyenek például a
Gömbössel szoros kapcsolatban lévő Horthyról, Bethlenről, Kozma Miklósról,
illetve Hitlerről és Mussoliniról stb. született munkák - ismeretanyaguk révén
is az értekezés forrásbázisának fontos elemét képezi.29
A felsorolt munkákhoz hasonlóan értekezésünk is történeti életrajz. Meg­
írása során tehát elsősorban a történeti kutatás és szintézisalkotás módszerta­
ni eszköztárát használtuk. Ez határozta meg a szakirodalom, illetve a külön­
böző típusú források (levéltári dokumentumok, sajtó, naplók és memoárok
stb.) feldolgozása során alkalmazott kritikai módszereket. A szintézis megfor­
málásakor - főként forrásbázisunk említett hiányosságai miatt - egyes prob­
lémák megoldása során szerepet kapott az analógia. A Gömbös politikájának
értékelése körüli viták, mindenekelőtt amiatt, hogy sokan napjainkig Musso­
lini és Hitler másolásával vádolják, támaszkodnunk kellett a komparatisztika
nyújtotta lehetőségekre.30
Tekintettel arra, hogy egy politikus személyiségét, szellemi, pszichikai, men­
talitásbeli fejlődésének rejtelmeit és társadalmi kapcsolatait - közvetlen és tágabb
környezetének impulzusait személyiségjegyeinek, gondolkodásának, mentalitá­
sának alakulására, illetve mindennek a társadalomra gyakorolt hatását, különbö­
ző közösségekkel kialakított kapcsolatát - vizsgáljuk, a szűkebben vett történeti
megközelítésen túl elkerülhetetlen néhány fontos pszichológiai és szociálpszi­
chológiai szempont figyelembevétele. Abból indultunk ki, hogy a személyiség
kialakulásában a gyermekkori élmények játszanak meghatározó szerepet. Ezért

27 Ormos 1993a; Kovács Á . 2011.; Szűcs 2011.; Vaderna 2011.

28 Lásd Kövér György: A kollektív biográfia lehetőségei és korlátái. In: K övér 2014. 373-387.
29 Néhány példa a legfontosabbak közül: Ablonczy 2005; Gergely J. 2001; K övér 1998; L. Nagy
2006; Ormos 2000a; Romsics I. 1991; Sakmyster 2001; T urbucz 2014; Ormos 1994a; Ormos
2000b; F est 2003.; K ershaw 2003; K ershaw 2004.
30 E tekintetben fontos és jól hasznosítható szempontokat adnak Tomka Béla módszertani írá­
sai. Tomka 2004; Tomka 2005.
 M ódszertani megfontolások és közelítések 21

általános jellegű lélektani alapismereteken31 túl mindenekelőtt a gyermekkor,32

s ezen belül is kiemelten a kamaszkor jellemzőire33 fordítottunk nagy figyelmet.
Arra az időszakra, amelyben egyaránt fontos szerep jut a családnak, az oktatási
intézményeknek és tanáraiknak, az iskolai és iskolán kívüli gyerekközösségnek.
Ez feltételezte iskola- és oktatástörténeti munkák áttekintését.34 Gömbös szak­
mai orientációjának alakulására jelentős hatást gyakorolt kamaszkori viszonya
apjához, melynek értelmezéséhez egy klasszikus mű nyújtott hasznos segítsé­
get.35 E tekintetben különösen hasznosnak bizonyult egy német munka, amely
általános pedagógiai kérdések tárgyalása keretében - többek között - Hitler gye­
rekkorával, szüleinek személyiségére gyakorolt hatásával is foglakozik.36
Részben más szempontok mérlegelését és módszerek alkalmazását igény­
li azoknak a foglalkozási, társadalmi, politikai stb. csoportoknak, illetve ma­
gatartásformáinak, reakcióinak elemzése és értékelése, amelyeknek Gömbös
tagja volt, s ekként befolyásolták mentalitását, illetve amelyeket irányított, ame­
lyekre hatni próbált. Ugyanez érvényes olyan fontos társadalmi jelenségekre,
magatartásformákra, amelyek meghatározó jelentőségűnek bizonyultak Göm­
bös politikai pályája idején, s ezáltal politikusi mentalitása vonatkozásában is.
E tekintetben fontos szempont az, miként hat a környezet az egyén identitásá­
nak alakulására, amelynek értelmezéséhez Pataki Ferenc tanulmánya jelentett
fontos iránymutatást.37 Közülük külön figyelmet érdemel az antiszemitizmus és
vele összefüggésben a bűnbakképzés. E kérdésekben egyaránt számíthattunk
szociálpszichológusok és a problémával foglalkozó történészek segítségére.38
A kétféle - pszichológiai és történeti - módszerek együttes alkalmazásában se­
gíti a kutatót a két tudományág egymásrautaltsága következtében néhány évti­
zede kialakult új tudomány, a történeti pszichológia,39 és kiváltképp a pszicho-

31 E körben az alábbi munkák segítették a tájékozódásom at: B ernáth-R évész 1994; Scheier -
Caever 2 0 0 6 .
32 Lásd Colé , M .-C ole, Sh . 2 0 0 6 .
33 Fontos információkkal szolgált az elemzéshez: R anschburg 2013; Ranschburg 2 009.
34 M észáros 1995; Garay 1939.
35 E rikson 1991.
36 M iller 1983. A Hitlerrel foglalkozó fejezet: Die Kínákéit Adolf Hitlers - vöm verborgenen
znm manifesten Grauen. (169-231.) A könyvet Pukánszky Béla bocsátotta rendelkezésemre,
amiért ezúton mondok köszönetét.
32 Pataki 2001. 1 0 8 -1 5 9 .
38 A bűnbakképzés társadalom lélektani összefüggéseiről lásd Pataki 1993; C sepeli 1990; P ók
2010; P ók 2013; L ászló 2013; Kiss Z s . 2013.
39 Ennek fontos munkái közül az alábbiakra támaszkodtam: Hunyadi 1998. különösen Hunya-
dy György: Előszó. A politikai pszichológia: amit ők tudnak és mi nem. (11-15.); Münster-
berg, Hugó: Pszichológia és történelem. (45-57.); Runyan, William M.: Vita a pszichobio-
gráfiáról. (305-339.).
22 B evezetés

biográfiai szakirodalom.40 Tanulsággal szolgálnak az e módszereket is haszno­

sító életrajzok, illetve azzal kapcsolatos tapasztalatok.41 Miként Kiss Zsuzsanna
e téren új utakat kereső, a történész számára még eredményesebben hasznosít­
ható szempontokat és módszereket felvető doktori disszertációja.42
Fontos szempontokkal gazdagította a politikusi személyiség vizsgálatát
Kornis Gyula 1933-ban megjelent nagy ívű, anno „A Magyar Tudományos Aka­
démia Nagyjutalmával koronázott műve”.43 Kornis a politológia és a pszicho­
lógia határán mozgó elemzésében - az ókori görög klasszikusoktól Machiavel­
lin át a kortárs szakirodalom feldolgozására alapozva - részletesen áttekinti a
sikeres államférfitól elvárt tulajdonságokat, valamint az értelem és érzelem,
az akarat szerepét a politikában. Könyve mondanivalójának, az államférfival
szemben támasztott követelményeinek lényegét az alábbiakban foglalta ösz-
sze előszavában: „Nem minden politikus államférfi, sőt: lehet valaki vezető
politikus és mégsem valódi államférfi. A nagy államférfi egyszersmind nagy
ember is. Naggyá avatják őt erkölcsi vonásai: a hivatástudat tántoríthatatlan
kötelességérzése, a politikai eszménynek való teljes odaadás, a politikai erósz,
az akadályoktól vissza nem rettenő akaraterő, a mély felelősségtudat, melyet
igazság- és szociális érzés kísér. [...] a hivatástudat teljesítésének, a politikai
ideál megvalósításának legfontosabb eszközei: a sugalmazó és szervező erő s a
valóságérzék, mely mindig világosan ítélő ész, ösztönös intuíció az állandóan
gyarapított pozitív tudás eredménye.”44
Kornis az idézetben szereplő elemek alapján formálta kétkötetes könyve szer­
kezetét. Fejezeteinek címei: A politikai hivatástudat, A politikai eszménytudat,
A politikai erósz, Az akaraterő, A felelősségérzés, A sugalmazó erő, Az em beris­
meret, A valóságérzék, A politikai lélek típusai, Az értelem a politikában, Az ér­
zelem. a politikában, Az akarat a politikában, A társadalmi rétegek lelki alkata.45
Ezek a szempontok Gömbös politikusi habitusának megítélését is döntő
mértékben meghatározzák. A könyv azért is tanulságos, mert az ő politikai pá­
lyája időszakában érvényes gondolkodást és értékrendet tükrözi, de a Kornis
által megfogalmazott kritériumok - néhány más elemmel kiegészítve - ma is
érvényesek. S nem kevésbé amiatt, hogy a soktucatnyi politikus között, akiket
vizsgál és példaként említ a szerző, még az 1943-ban megjelent - igaz, válto­

40 Kövér György: Pszichobiográfiai kísérletek. In: Kövér 2014. 217-299.; Kőváry 2014; Kőváry
2017; B álint 2017.
41 Bálint 2012. Bevezetés. 13-21.; B álint 2014.
42 Kiss Zs. 2011.
43 Kornis 1943.
44 Kornis 1 9 4 3 .1. köt. 31.
45 Kornis 1943. Lásd a két kötet tartalomjegyzékét.
 M ódszertani megfontolások és közelítések 23

zatlan - második kiadásban sem bukkan fel Gömbös neve. Pedig Kornis az ő
honvédelmi államtitkársága és minisztersége idején volt a kultusztárca állam­
titkára. Sőt, Bethlen kilépését követően tagja lett a NÉP elnökségének is, ami
által közvetlen munkatársává vált a pártvezérnek, jóllehet, ez nem jelentett
mindennapi együttműködést.46 Ez a momentum kimondatlanul is azt látszik
jelezni, hogy Kornis nem tekintette a korabeli miniszterelnököt államférfinak.
Ezt igazolják a halála után született értékelései, amelyekben elismeri Gömbös
erényeit, de azokat a hiányosságait is jelzi, amelyek miatt nem felelt meg az
általa megfogalmazott követelményeknek.47
Gömbös politikusi működésének, habitusának jellemzői - többek között
a tömegekre gyakorolt hatása nyilvános szereplései során, illetve a személyét
érintő, általa is támogatott kultuszépítés - további részkérdések vizsgálatát is
igénylik48 Az ő esetében is jellemző volt - mind az önmagáról általa mondot­
tak, mind kultuszának formáit, módszereit tekintve -, hogy múltbéli hivatko­
zásokkal, azaz emlékezetkultúrához kapcsolható, identitásteremtő, -erősítő
jelenségekkel igyekeztek építeni azt.49
A Gömbös politikai tevékenységének keretéül szolgáló állami intézmény-
rendszer, politikai pártok és egyesületek megkerülhetetlen és hangsúlyos vizs­
gálata politológiai, ezen belül kiemelten pártszociológiai és politikaelméleti
megközelítést is igényel. Különös tekintettel arra, hogy az 1920-1930-as évek
nemzetközi dimenziókban is jelentős változásokat hoztak a hatalmi struktú­
rák, a politikai ideológiák és pártok, azok szervezeti jellemzői, s mindezekkel
összefüggésben a politikai jogok kiterjedése terén. Gömbös ebben a vonat­
kozásban is alapvető fordulatot kívánt végrehajtani Magyarországon, aminek
egyik kulcseleme volt a kormánypárt és ez által a pártstruktúra gyökeres át­
alakítása. E törekvéseinek vizsgálata szükségessé teszi a releváns politológiai,
politikaelméleti munkák fontos elemeinek felhasználását.50 A politikacsinálás
eszközeinek, módszereinek, illetve azok hatásainak értelmezéséhez a politi­
kai antropológia nyújt segítséget.51
A többféle tudományág módszertanának párhuzamos használata nem je­
lenti azt, hogy a történeti szempont dominanciáját feladva átfogó interdisz­
ciplináris elemzést készítenék, amelyben azonos súllyal szerepelnek az elté­

46 Utóbbira lásd Függetlenség 1935. augusztus 13. 2.

47 A részleteket lásd a Gömbös a kortársak szemében című alfejezetben.
48 Ennek módszertani irodalmához példaként lásd Gyáni 2007b; Ormos 2012 c; B liesemann de
Gevara-R eiber 2012.
49 Ehhez lásd Romsics G. 2004a; Romsics G. 2004b; Turbucz 2009.
50 B ayer 1998.; Ormos 2009.; B ayer 1999.; B ihari- P okol 1992.; Bakk 2008; Bakk 2005.
51 Politikai antropológia 1997.
24 B evezetés

rő megközelítések. Még kevésbé azt, hogy pszichohistóriai vagy politológiai

szakmunkát kívánnék az asztalra tenni. Ezért - hasonlóan a fenti vázlatos uta­
lásokhoz - a fő téma kifejtése során sem bocsátkozom elméleti és módszerta­
ni fejtegetésekbe, s a sorolt módszertani munkákra is csak abban az esetben
hivatkozom, ha a tételes idézés, vagy egy jelenség elemzése azt megköveteli.
A bevezetőben pusztán a belőlük vett módszerek alkalmazásának jelzése mi­
att adok róluk áttekintést.
A történeti szempontú elemzés kapcsán külön ki kell térnem arra, hogy
munkám fontos forrásaiban, a kortársi visszaemlékezésekben és a szakiro­
dalomban megjelent szélsőséges vélemények52 legtöbbször nem jelentenek
mást, mint egyoldalú ítélkezést. Olyan markáns ítéleteket, melyek Gömbös
politikája egy-egy elemének kiragadása, illetve annak vagy egész tevékenysé­
gének ideológiai-politikai indíttatású, s ezért szükségszerűen torz értékelése
alapján születtek. Meggyőződésem, hogy az egykori miniszterelnök - és min­
denki más - személyiségéről, politikájáról és annak hatásáról, jelentőségéről
csak akkor lehet reális értékelést adni, ha egész tevékenységét, szóbeli és írás­
beli közléseinek, egyéb megnyilvánulásainak egészét megismerjük. És mind­
ezt nemcsak figyelembe vesszük, hanem megpróbáljuk megérteni is, miért
úgy szólt, vélekedett, cselekedett az adott szituációkban. Ehhez nélkülözhe­
tetlen, hogy ne mai viszonyainkból kiindulva, ne csak saját értékrendszerünk
szerint ítélkezzünk, hanem mindenekelőtt azt kutassuk: (1) milyen hatások­
ra alakult oly módon a vizsgált személy egyénisége, gondolatvilága; (2) az
adott kor viszonyai között milyen lehetőségek álltak rendelkezésére, milyen
mértékben ismerte, látta át és értékelte helyükön azokat; (3) szavai és tettei
milyen reakciókat váltottak ki a társadalomból, annak különböző csoportjai­
ból, s - ami ennél is fontosabb - döntései miként befolyásolták azok életét. A
szempontok persze számos további elemmel kiegészíthetők. A lényeg, hogy
saját korán ak viszonyai között értelmezzük a vizsgált politikus (vagy más
személy) egész tevékenységét.
Csak így érthetjük meg, hogy - jelen esetben Gömbös - miért úgy gondol­
kodott, miért úgy nyilatkozott, miért úgy cselekedett egy-egy esetben, ahogy
tette azt. Azaz a megértés a fontos. Megismerés nélkül persze nem lehet meg­
érteni. Hangsúlyozom azonban, hogy a megértés nem jelenthet feltétlen el­
fogadást, csak a cselekvő személy lehetőségeinek tükrében kialakított reális
értékelést, amely egyaránt lehet elismerő vagy elítélő. De egyik végeredmény
sem nélkülözheti az árnyalást, az összképtől elütő, de azt lényegében nem
módosító részletek felmutatását.

52 Ismertetését lásd a Hérosz vagy sátán? című fejezetben.

 M ódszertani megfontolások és közelítések 25

Ahhoz, hogy ezt sikerrel tegyük, a rendszerváltás utáni időszak történet-

írásának tapasztalatai alapján indokolt, sőt, megkerülhetetlen egy szemléleti/
módszertani kérdés felvetése. Gergely Jenő a maga Gömbös-képének kialakítá­
sakor abból indult ki, hogy őt is megilleti egy olyanféle árnyalt megítélés, mint
amilyenben Bethlen Istvánnak vagy Teleki Pálnak része lehet. Az ő esetében
sem „bűnöst kellene keresni és rehabilitációt emlegetni - írta -, hanem neki is
»sui iuris« igazságot szolgáltatni.”53 Az objektívnek tűnő megközelítés azon­
ban csapdahelyzetet is jelentett abban a szakmai és politikai környezetben,
amelyben megfogalmazódott. A rendszerváltást követő években elkerülhetet­
lenül és indokoltan vetődött fel 20. századi történelmünk újragondolásának és
átértékelésének igénye személyekkel (nem csak Gömbössel), szervezetekkel
és egyes politikai lépésekkel kapcsolatban egyaránt. Annak ellenére, hogy az
1950-1960-as években kialakított, valóban egyoldalú, ideológiavezérelt és a
politikai hatalom által diktált értékeléseket az 1960-as évek közepétől fokoza­
tosan árnyalta a történetírás - a „3 T” adta lehetőségekkel is élve. Ám - amint
arra Gergely is utalt - az indokolt átértékelés gyakran a „rehabilitáció”, s annak
égisze alatt a „heroizálás” vagy „deheroizálás” szándékával történt. Ez pedig a
pozitív törekvés ellenére csapdahelyzetet teremtett, mert - a különböző politi­
kai irányzatokhoz kötődő kutatók és intézmények ezáltal is orientált szemléle­
te miatt - a megvalósítást éppúgy befolyásol (hat) ták ideológiai megfontolások,
illetve politikai érdekek, mint annak a konstrukciónak a megszületését, melyet
- egyébként indokoltan - átértékelni igyekeztek.
Gergely Jenő tehát Gömbös Gyula kapcsán egy általánosabb szemléleti-
módszertani problémát, a történeti emlékezet és ezáltal az emlékezetkultúra,
illetve az emlékezetpolitika kérdését vetette fel. Különösen a legutóbbi évek­
ben aktuális történeti évfordulók (Trianon, a második világháborús magyar
részvétel, a holokauszt és annak kapcsán a német megszállás hatásai, az első
világháború és a magyar politikai elit mindezekkel összefüggésben felvethető
felelőssége stb.), azokhoz kapcsolódó emlékezések, események során bon­
takoztak ki heves viták - nemcsak politikusok, hanem történészek között is.
Megkerülhetetlen tehát az ezzel kapcsolatos szakirodalom szempontjainak fi­
gyelembevétele és érvényesítése.54 Annál is inkább, mert annak tapasztalatait
egyik fontos forráscsoportunk, a bőségesen használt emlékezések, naplók kri­
tikai elemzése során is tudjuk hasznosítani.55

53 Gergely 2 0 0 0 .1 7 .
54 Gyáni 2002; Gyáni 2007a; R omsics I. 2008; Ormos 2012a.
55 Erre lásd P ritz 2011b; Emlékirat és történelem 2012.
26 B evezetés

A fent említett fogalmak kiindulópontként történő használata tévútra vihe­

ti - s nagy a veszélye annak, hogy viszi is - a történészt. Ha valaki rehabilitál
egy történeti személyiséget, akkor nem racionálisan viszonyul a megítélendő
személyhez, illetve mások róla alkotott véleményéhez, hanem emocionálisan.
S ha így viszonyul hozzá, akkor gondolkodását eleve beszűkíti, egyirányú pá­
lyára irányítja. Ha ugyanis történészként a rehabilitálás attitűdjével kezd mun­
kához, nem azt vizsgálja, hogy az eddigi megállapítások megfelelnek-e a való­
ságnak, hanem eleve elhatározza a változtatást, az átértékelést. Könnyen eshet
abba a hibába, hogy nem a valóság tényeiből von le következtetést, hanem egy
prekoncepcióhoz keres érveket, s e szerint válogat a történeti tények között,
illetve súlyozza azokat. Ezzel pedig megakadályozza, de legalábbis rendkívüli
módon megnehezíti, hogy tárgyilagosan ítélje meg a jelenséget, vagy mások
történeti értékítéleteit.
Más aspektusból tekintve a kérdést: nem a vizsgált történeti személyiséget
illeti meg a reális értékítélet, hanem önmagunkat, a múlttal foglakozó kutató­
kat, és mindenekelőtt azt a társadalmi közeget, amelynek írunk. Az érzelmi
momentumoktól befolyásolt (más esetekben politikai érdekeket szolgáló) ér­
tékelések nem segítik a korábbi torzítások okozta zavarok felszámolását, ha­
nem tovább növelik azokat. Nem a tisztánlátást szolgálják, hanem tovább ne­
hezítik az olvasó tájékozódását, és végső soron a történetírás hitelét veszélyez­
tetik. A korabeli valóságot csak akkor közelíthetjük sikeresen, ha a források
minél mélyebb ismerete alapján, azonos mércével mérünk, „sine ira et stúdió”
ítélünk minden esetben - minden történeti személyiség esetében -, a tőlünk
telhető módon reálisan. A minősítések eltéréseinek forrása pedig nem lehet
a történészeknek a megítélt személyekhez (jelenségekhez) fűződő viszonya,
hanem a kutatott személyek (jelenségek) értékei közötti valós különbségek.
Ennek tanulságait is figyelembe véve igyekszem a magam képét kialakítani
Gömbös Gyuláról.
Ehhez azonban mérlegre kell tenni a mások - a kortársak és az utókor tör­
ténészei - által alkotott portrékat is.
 HÉROSZ VAGY SÁTÁN?

Gömbös egész pályája során a korabeli magyar politikai élet megosztó szemé­
lyiségei közé tartozott. Kortársai közül sokan a legtehetségesebb politikusok
között tartották számon. Mi több, benne látták a háborús vereség és a trianoni
trauma okozta gazdasági, politikai, társadalmi nehézségek potenciális felszá­
molóját, a magyarság mindezekből fakadó lelki válságának megszüntetőjét. Őt
tekintették a magyar sorskérdések legvilágosabb megfogalmazójának, s a leg­
jobb, legalábbis legígéretesebb megoldási módozatok felmutatójának. Akad­
tak olyanok, akik feltételezték, hogy az ő vezetésével az ország nem jutott vol­
na az újabb világégést követő sorsára. Héroszként, emberfeletti adottságokkal
és lehetőségekkel rendelkező lényként dicsőítették.
Mások - konzervatívok, liberálisok, kisgazdák, szocialisták vagy éppen
egyik politikai irányzathoz sem tartozók - viszont őt tették felelőssé a Ma­
gyarországot az újabb katasztrófába sodró politikai lépések megalapozásáért,
a szélsőjobboldali politikai mozgalmak megerősödéséért, s ártalmas szellemi,
politikai befolyásuk növekedéséért. Sátáni erők képviselőjeként, vezéralakja­
ként emlegették.
A kortárs kritikusok közül sokan vádolták a miniszterelnököt azzal, hogy
másol - a korszak két hírhedt jobboldali diktátorát, Hitlert és főként Mussolinit
követi. Ezt fejezte ki szemléletesen az akkoriban ráaggatott gúnynév: Gömböli-
ni. A gyanú korábban is felvetődött. Gömbös már a fajvédők vezetőjeként is
arra kényszerült, hogy védekezzen, azt hangoztatva, hogy az általa képviselt
politika sajátos magyar jelenség, nem fasizmus vagy „nemzeti szociálizmus”.
Ezekben az egymásnak feszülő nézetekben mindkét oldalon kusza kaval-
kádként keveredtek a racionális és a valóságnak - a véleményalkotó álláspont­
ját gyengítő - tényeit figyelmen kívül hagyó, mondhatnók, félresöprő érzel­
mek, indulatok.
Hasonló jelenségeket tapasztalhatunk a Gömbös alakját, egykori működé­
sét és annak hatásait felidéző jelenkori emlékezetben is, származzék az akár
magánszemélyektől, akár közszereplőktől. Tüntetőén vonult ki 2004-ben egy
holokausztra emlékező konferenciáról egy felháborodott idős, zsidó házaspár,
28 H érosz vagy sátán?

amikor a kritikus, de a valóságot reálisan bemutatni igyekvő előadó arról be­

szélt: a harcos antiszemita Gömbös sohasem követelt fizikai erőszakot az ál­
tala elmarasztalt zsidósággal szemben. Nem sokkal később, 2007-ben vette fel
az általuk példaképként tisztelt Gömbös nevét a később betiltott Magyar Gárda
Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Tolna megyei alakulata, ezzel jelezve,
hogy büszkén vallották magukat a megyében született, szélsőjobboldali néze­
teket hirdető, fajvédő politikus örökösének.
A tudományos munkákban szintén sokszínű képet alkottak Gömbösről.
Ezek sokáig elsősorban időben változtak, az egyidejű eltérések inkább az
utóbbi évtizedekben váltak jellemzővé. A második világháborút követő évek­
ben született értekezések - ideológiai és politikai elvárásoknak is megfelelve,
s ezért Gömbös hatalomgyakorlását totális fasiszta diktatúraként aposztrofálva
- hosszú ideig kivétel nélkül negatív ítéletet alkottak az egykori miniszterel­
nök egész pályafutásáról, gyakorta az őt bíráló kortársak érveit is kölcsönvéve.
Az 1970-1980-as években a tárgyszerűbb történeti elemzések árnyalták a ké­
pet, esetenként jelentős hangsúlyeltolódást mutattak, döntő változást azonban
nem eredményeztek. A rendszerváltást követően jelentek meg új hangok, kö­
szönhetően annak, hogy eltűntek a szabad véleménynyilvánítás korábbi ideo­
lógiai és azt kiszolgáló hatalmi korlátái. Történeti szaktanulmányokban, össze­
foglaló munkákban és tankönyvekben, valamint publicisztikákban rajzolták át
Gömbös portréját. Ezek is merítettek a kortársi véleményekből, helyenként a
Gömböst és történeti jelentőségét felmagasztaló nézeteket részesítve előnyben.

Gömbös a kortársak szemében

A korabeli reagálások sokasága bizonyítja: a hivatásos katonából lett politikus

fontos és megkerülhetetlen alakja volt a két világháború közötti Magyarország­
nak. Törekvései, problémafelvetései, szavai és tettei felkeltették a társadalom
valamennyi rétegének figyelmét - a gazdasági és politikai hatalom birtoko­
saiét, a kulturális és egyházi elit tagjaiét éppúgy, mint egyszerű földművese­
két, iparosokét, kereskedőkét, tanítókét. Gömbös megnyilatkozásaival nem
csak véleményalkotásra és véleménynyilvánításra késztetett - minden korabeli
magyar államférfinál több és hevesebb érzelmi reakciót váltott ki. Ezért szere­
pének, hatásának, befolyásának, történeti jelentőségének megértése és reális
értékelése kiváltképp elképzelhetetlen a kortársi vélemények ismerete és mér­
legelése nélkül. Belőlük ugyanis nemcsak olyan fontos információkat kapha­
tunk Gömbösről, melyeket csak a vele személyes kapcsolatban lévők, vagy őt
közelről szemlélők ismerhettek. Az írások azt is dokumentálják, milyen hatást
 Gömbös a kortársak szemében 29

gyakorolt Gömbös politikai tevékenysége, személyisége a korabeli magyar tár­

sadalom különböző rétegeire, csoportjaira, illetve a politikai és szellemi elit
egyeses képviselőire.
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ismertetek néhány jellemző, a
legfontosabb politikai irányzatokban megfogalmazott értékítéletet, illetve
a korszak vezető politikusainak és különböző szellemi áramlatokhoz tartozó
értelmiségiek, művészek utólagos értékelését dokumentáló véleményt.
A magasztalásokat mindenekelőtt legbizalmasabb barátai, legközvetle­
nebb munkatársai fogalmazták meg. Ezek funkciója előbb a frissen kinevezett
miniszterelnök közvélemény által történő elfogadtatásának segítése, később
kultuszának megteremtése, halála után annak ápolása volt. Megfogalmazói
közül mindenekelőtt Marton Bélát, az átszervezett kormánypárt, a Nemzeti
Egység Pártja (NÉP) országos ügyvezető főtitkárát és Szörtsey Józsefet, a Tár­
sadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) ügyvezetőjeként és a MOVE alelnöke-
ként Gömbössel 1919 óta szoros kapcsolatban álló politikust kell említenünk.
Szócsöveik pedig - a NÉP Országos Központjának Marton által fogalmazott
dokumentumain és a Szörtsey által szerkesztett Nemzeti Figyelő című hetila­
pon kívül - a Gömbös bizalmasa, Antal István sajtófőnök vezérelte központi
kormánylapok, illetve kormánytámogató vidéki sajtó volt. A bennük megje­
lent írások szerint Gömbös az egyetlen ember, akinek „erős kezébe” tehette a
kormányzó az adott, „válságos pillanatban az ország sorsát”.56 Ezt a sort foly­
tatta egy évvel a miniszterelnök halála után Sztranyavszky Sándor, aki szerint
Gömböst politikusi és emberi erényei „tették hivatottá arra, hogy kritikus idő­
ben, amikor reményét vesztette a magyar, rajta keresztül ajándékozza vissza
a Gondviselés nemzetének reményét, hitét és önbizalmát”.57
HuJbay Kálmán, a kormány és a kormánypárt lapja, a Függetlenség főszer­
kesztője - önvallomása szerint - nagyon korán kezdett „tizenhét esztendős
kölyök-fővel felgyulladni, áttüzesedni, izzóvá hevülni az ő eszméinek, célki­
tűzéseinek lángjánál”, hogy aztán kövesse, majd szolgálja Gömbös céljait. így
láttatta olvasóival ideálját annak halála után: „És ez a férfi, akiben egyesült
a magyar faj ősi, keleties nyugalma, a kuruc lélek lángoló vére, a katona ke­
ménysége és a politikus gyors, rajtaütő taktikai készsége: ez a férfi, mint dip­
lomata, maga volt a megtestesült charme, kedvesség és báj. Egyénisége, köz­
vetlen modora, szeretetreméltósága, páratlan nagyvonalúsága nem kis részben
járult hozzá, hogy olyan történelmi óriások, mint Mussolini, mint Hitler, mint

56 A részleteket lásd A „Nemzeti Egység Vezére” című alfejezetben.

57 Függetlenség 1937. szeptember 21. 5. - Sztranyavszky ekkor a képviselőház elnöke, 1932
novemberétől az 1935. évi parlamenti választásokig a Nemzeti Egység Pártjának elnöke.
30 H érosz vagy sátán?

Pilsudski nemcsak a kilencmilliós magyar nemzet, hanem a történelmi ma­

gyar birodalom képviselőjét látták benne.” Ezért tartotta követendőnek pél­
dáját, folytatandónak politikáját: „Az ő szelleme, az ő emléke, az ő hite várja
a vándort a nehéz út végén, mely fölfelé visz. Mindig fölfelé, a halott Vezér
útján...”58 Egy év múltán már általános érvénnyel hirdette „Vezére” nagyságát:
„Gömbös Gyula egyfából [sic!] faragott, robusztus alakja egyre inkább nőtt
be a magyar történelembe. [...] Eszmévé finomult, fáklyává tüzesedett millió
és millió magyar emlékezetében és tiszteletében. [...] egyre erőteljesebben és
határozottabban jelentkeznek azok a vonások, amelyek az államférfiút hal­
hatatlanná, egyéniségét történelmivé, alkotásait maradandókká, emlékezetét
örökkön élővé teszik. [...] eszméi élnek, a tűz, amit ő gyújtott meg a magyar
lelkekben, ma is világít. Keményen, hittel, izmosán vágjuk a lépést az évezre­
des magyar országúton a Vezér nyomában.”59 Hubay ezt az utat hamarosan an­
nak a Szálasi Ferencnek az oldalán vélte megtalálni, aki nem sokkal korábban
elzárkózott attól, hogy a Gömbös által kijelölt úton haladjon.
M arschalkó Lajos, a Szálasi-Hubay-féle úton haladó, szélsőségesen anti­
szemita, fajvédő újságíró60 is Gömböst tekintette a megmaradt fajvédők pél­
daképének, politikájuk megalapozójának. Ezért tartotta fontosnak a második
világháború idején (a szövegben olvasható utalások tanúsága szerint legelőbb
1942-ben], hogy papírra vesse véleményét, s az új nemzedékkel megismertes­
se ideálja életpályáját. Szerinte Gömbös: „Jövőbe látó próféta, népének utolsó
táltosa, holnapba tekintő magyar államférfi [...], aki több mint politikus, több
mint államférfi és miniszterelnök, mert új korszak megvetője, új eszm ék apos­
tola és általuk népének, faján ak m egm entője volt.61 [...] s amíg magyar lesz a
földön, az ő lelke vezérli győzelmes rohamra a fajvédő nacionalista Magyar-
ország büszke seregeit.”62
A felsorolást folytathatnánk azokkal a „fűzfapoétákkal”, akik dilettáns
„gondolkodók” és „költők” módjára faragták dicsőítő rímeiket, s küldték el
azokat közvetlenül az általuk piedesztálra emelt „Vezérnek”,63 vagy vidéki

58 Függetlenség 1936. október 11. 9. - Hubay Kálmán: A vezér

59 Függetlenség 1937. október 3. 3. - Hubay Kálmán: A vezér nyomában
60 Marschalkó Lajos az 1920-as évek elejétől debreceni fajvédő lapok, majd a Gömbös legoda-
adóbb hívei közé tartozó Kolosváry-Borcsa Mihály által szerkesztett Hajduföld munkatársa,
1934-től felelős szerkesztője. 1936-ban Budapestre költözött, ahol a kormány és a kormány­
párt hivatalos orgánuma, a Gömbös-kormány idején alapított Függetlenség munkatársa,
majd főszerkesztője lett.
61 M arschalkó 1943. 3 -4 .
62 Uo. 78.
63 MNL OL K 35 - b, Gecső Gyula: Egységben az erő; Gábor Jenőné: írott portré; Rákos Géza: T.
E. Sz. lakomám.
 Gömbös a kortársak szemében 31

lapokban közölték,64 magánkiadásban terjesztették65 őket - ki tudja, milyen

visszhangot kiváltva... Ezekben a megnyilatkozásokban nyoma sincs kritikai
észrevételeknek, Gömbös emberi gyengeségeinek, a politikusi teljesítményt
korlátozó ismerethiányainak vagy a kormányt és fejét érő negatív, elítélő társa­
dalmi reagálásoknak.
H óm an Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki nemcsak közvetlen
munkatársa, hanem bensőséges barátja is volt Gömbösnek, hivatalos, ünnepi
fórumon mondott beszédben méltatta őt.66 A jeles történész igyekezett árnyalt
képet rajzolni az elhunyt kormányfőről és pártvezérről, azonban hangvétele
és nagyrészt tartalma is egyértelműen méltató volt. Megengedő módon utalt
ugyan néhány gyengeségére, de azokkal azonnal szembeállította erényeit,
amelyek felülírták a hiányosságokat. Szerinte Gömbös „ábrándozásra ösz­
tönző puha, lírai hajlandósága a cselekvésvágy epikus erejű dinamizmusával
párosult”, „romantikus érzelmességét az akadályt nem ismerő, erős férfi ha­
tártalan akaratereje ellensúlyozta”, esetenként túláradó „optimizmusát [...]
valóságérzéke egészítette ki”, „harcos, verekedő temperamentumával” állította
szembe „lebilincselően kedves modorát”.67 Külön kiemelte: „A teoretikusok
elemző hajlandóságára, a részletek kidolgozásában tökéletességre törekvő
hajlam hiányzott belőle, de gyakorlati érzéke rávezette a részletekben járatos
szakemberek megbecsülésére; a szakértők érvei előtt mindig szívesen megha­
jolt, meglepően kapacitábilis volt.”68 Hóman úgy látta, e tulajdonságai révén
lett „kétségtelenül legkimagaslóbb tagja, átmeneti korunk politikai stílusá­
nak tán legjellegzetesebb képviselője a régi hadsereg vezérkari kapitányából
az ellenforradalom egyik szervezőjévé, majd igen rövid idő alatt parlamenti
vezérpolitikussá és végül a magyar állam vezető államférfiává nőtt Gömbös
Gyula”,69 aki „helyesen ítélte meg azokat a fejlődésben gyökerező tárgyi elő­
feltételeket, [...] megértette kora eszméit és nemzedéke törekvéseit; felismerte
azt az irányt, amely felé a nemzetnek haladnia kell.”70
A Gömbössel szintén baráti viszonyba került Lázár Andor igazságügy-mi­
niszter 1945 után írt visszaemlékezéseiben Hómannái kiegyensúlyozottabban

64 Farkas Andor: Üzenet a Vezérnek újhelyi látogatása napján. Zemplén, 1934. január 14.
65 Jellegzetes példája Peleskey Ferenc: A Nemzeti Egység trilógiája. Hármas toborzó című műve.
A gondolatiságát, ritmikáját és rímeit tekintve egyaránt primitív, 88 strófából álló munka
célját így fogalmazta meg szerzője: „E kis költemény minden magyart Gömbös Gyula Vezér
zászlaja alá hí, Őt tartván legalkalmasabbnak a magas vezéri tisztségre.” (P eleskey 1935. 2.)
66 H óman 1937.
67 Hóman 1937. 8.
68 H óman 1937. 9.
69 H óman 1937. 15.
70 Hóman 1937. 23.
32 H érosz vagy sátán?

értékelte egykori kormányfője munkáját, habitusát. Utólag úgy látta, Gömbös:

„Illúziókban élt, a fanatikus hivatásérzet ellenállhatatlan erővel vitte őt magá­
val olyan utakon, amelyek megjárása felülmúlta testi és szellemi erejét. Nem
volt igazuk azoknak, akik rajongásukban olyan tulajdonságokkal ékesítették
fel, amelyekkel valójában nem rendelkezett, de nem volt igazuk azoknak sem,
akik minden rosszat elhittek és hirdettek róla.” Küldetéstudatából fakadó foko­
zott önbizalma „töltötte meg őt azzal a hittel, hogy sokszor nem teljesen reális
vágyait képes lesz valóra váltani, ez adta neki azt a bátorságot, mellyel igen
nehéz feladatok teljesítésére mert vállalkozni, és azt a szuggesztív erőt, mely-
lyel a tömegekben is fel tudta kelteni azt a hitet, hogy az általa hirdetett úton
érhetjük el nemzetünk felemelkedését. Sokszor illúziókban élt, de hitte, amit
hirdetett. Ha nem is vallotta be, de ismerte saját fogyatékosságait és hozzáértő
munkatársak kiválasztásával igyekezett az illúziókat reális alapokra helyez­
ni. Hogy erejének, lelkesedésének épségben maradása esetén mit tudott volna
nemzete javára elérni, ezt nehéz lenne megállapítani, hiszen ez túlnyomórész­
ben a világ sorsának alakulásától függött.”71
A hozsannázóknál jóval visszafogottabban vélekedett két másik, Gömbös­
sel 1919-től kapcsolatban lévő barát és munkatárs. Antal István, aki 1936 októ­
beréig ügyvédjeként, majd sajtófőnökeként, beszédeinek írójaként mindenben
készségesen kiszolgálta őt, együttműködésük idején aligha fogalmazott meg
kritikát „főnökéről”. A börtönből szabadulva, az MTA Történettudományi In­
tézetének felkérésére az 1960-as évek első felében a Gömbös-kormány idő­
szakáról írt memoárjának72 elkészítéséhez bizonyíthatóan levéltári és kiadott
forrásokra, illetve a sajtóra is támaszkodott, bár nyilvánvalóan igazodott a
megrendelők vélt vagy valós elvárásaihoz.73 Kéziratában nem fogalmazott meg
összefoglaló és sommás véleményt Gömbösről. Az eseményeknek, Gömbös
ezek során tanúsított magatartásának tárgyilagosságra törekvő leírása során
tartózkodott mind a volt miniszterelnök felmagasztalásától, mind elmaraszta­
lásától. Ilyen típusú értékeléseket legfeljebb másoktól idézett.
Kozma Miklós a forradalmak és az ellenforradalom időszakát dokumentáló
naplójában/memoárjában74 egy tehetséges, dinamikus, bátor, jó szervező- és
kommunikációs készséggel rendelkező, vezetésre termett Gömbös Gyulát is­
merhet meg az olvasó. Terjedelmes, későbbi naplófeljegyzéseit is tartalmazó

71 L ázár 1995. 2 3 3 -2 3 5 .
72 Antal [Kézirat], Különböző részletei kétféle kiadásban jelentek meg: Antal 2004a. és Antal
2004b.
73 A kézirat keletkezési körülményeire lásd Gergely Jenő: Bevezetés. In: Antal 2004a. 58-60.
74 Kozma 1933.
 GÖMBÖS A KORTÁRSAK SZEMÉBEN 33

irathagyatékában75 már számos kritikai megjegyzés, sőt, Kozma Gömbös egyes

politikai lépései elleni fellépésének bizonyítékai is fellelhetők. Az MTI és a Ma­
gyar Rádió elnöke, majd a Gömbös-kormány belügyminisztere ezekben sem
vonta kétségbe miniszterelnöke tehetségét, de keményen bírálta és határozott
akciókkal akadályozta diktatórikus törekvéseinek megvalósítását.76
Az ítélkező kortársak között sajátos helyet foglalt el Kornis Gyula véleménye.
Az államférfi jellemzőiről monumentális tudományos értekezésében Gömböst
meg sem említő tudós kultúrpolitikus még 1937-ben is úgy nyilatkozott a volt
miniszterelnökről, hogy „még nem rajzolható meg az időtávlat hiányában tör­
téneti arcképe”, személyiségéről azonban elismerően szólt: „Gömbös Gyula a
maga lebilincselő szeretetreméltóságával, mosolygó lovagiasságával, hirtelen
tájékozódóképességével [sic!], meglepő szervezőerejével a magyar politikai
életnek markáns és vonzó egyénisége. [...] Nagy történelmi hivatásérzet feszí­
tette lelkét: a nemzet megújhodását gazdasági és szociális politikával igyeke­
zett előkészíteni.” Gömbös legfőbb eszmei hagyatékaként értékelte azt, hogy
„A magyar állam életfenntartó erejét a szociális érzés fokozásában látta. Az ál­
lamot nem pusztán hatalmi apparátusnak tekintette, hanem a nemzet erejének
fokozásával akarta az állam hatalmát erősíteni. E program mögé egységeslelkű
[sic!], a nemzeti gondolatban oszthatatlan magyarságot akart állítani.”77
Naplófeljegyzéseiben78 azonban kritikusabban fogalmazott: „A Gömbös­
kormányzat, noha maga Gömbös taktikai okból, hogy azonnal magára ne zú­
dítsa a tőkét és a sajtót, a »zsidókérdést revízió alá veszi«, lényegében libera­
lizmus-ellenes, a nácizmus felé hajló politikát űz, kétségtelenül mérsékeltebb
formában. De olyan személyekkel tölti meg a parlamentet és a hivatalokat,
akik később - Gömbös halála után - először földalatti, majd nyílt támogatói
a nyilasmozgalomnak [sic!]. Gömbös, ez a rendkívül megnyerőmodorú [sic!],
hatalmas vonzóerővel, personalszugnetism-mel79 bíró katonapolitikus (egyben
kalandor)80 veti el kétségtelenül a sárkányfogakat, amelyek fokozatosan később
a Darányi-Imrédy-Teleki-Bárdossy kormányok alatt kinőttek. Mindenhová

75 MNL OL K 429 - Kozma Miklós iratai.

76 Mindez közvetetten megismerhető Ormos Mária Kozma-biográfiájából. Ormos 2000a. A kri­
tikai észrevételek ismertetését lásd különösen II. kötet 431-444.
77 Függetlenség 1937. október 8. 3. - Kornis Gyula beszéde Gömbös Gyuláról
78 MTA Könyvtár kézirattár Kornis Gyula naplója Ms 4287/104. A5 méretű, füzetből utólag ki­
tépett lapokra tollal, kézzel írt, „Napló” címmel ellátott, 40 oldalnyi terjedelmű szöveg nem
tartalmaz oldalszámokat. A napló Gömbösre vonatkozó részleteit Dévényi Anna bocsátotta
rendelkezésemre, amiért ezúton mondok köszönetét.
79 A „szugnetism” szórész az eredeti szövegben aláhúzva. A kifejezés szótárakban nem talál­
ható, jelentése minden bizonnyal: személyes ösztönzés, ösztönző erő.
80 A zárójeles megjegyzés ceruzával írt beszúrás.
34 H érosz vagy sátán?

»fiatalembert« óhajtott élre állítani, elsősorban a katonatipusból [sic!]. A fia­

talságnak egyoldalú és túlzó elvi kultusza azonban nagy veszedelem a nem­
zetre és társadalomra, mert a fiatal lelkek tapasztalatlanságuknál fogva mindig
hajlamosak a történeti folytonosság oktalan és szükségtelen megszakítására,
a katasztrófába kergető radikalizmusra. Az nem véletlen, hogy az emberiség
évezredek óta az öregek »bölcsességére« épít, a kormányzatban nem mellőzi a
»szenátuszt« mint kiegészítő és korrigáló tényezőt. A tapasztalt öregebbeknek
a »csáklyásoknak« (Gömbös szava) erőszakos és nem szerencsés háttérbe tolá­
sa a politikai bölcsesség megfogyatkozásának a jele. Erre maga Gömbös is egy­
hamar rájött. Az 1935-ös választáson sok éretlen, barátaitól ajánlott, műveletlen
és heves fiatalembert, a politikai primitivizmus képviselőit hozott be Gömbös
a képviselőházba: ezek lettek később a nyilas korszak vezető emberei. Mint a
képviselőház alelnökét megkért, hogy figyeljem meg az új képviselők beszédei­
nek szellemi színvonalát, állapítsam meg politikai értéküket, vájjon [sic!] hasz-
navehetők-e? Félév múltán ebédre kért, hogy számoljak be tapasztalataimról.
Feladatom nem volt nehéz, mert a képviselők beszédeiről, a bennük megnyil­
vánuló szellemi értékről, politikai magatartásról és képességről néhány jelleg­
zetes mondatban elnöklésem alatt jegyzeteket írtam. Amikor ezeket Gömbös
elé tártam, fölkiáltott: »ugyanígy gondolkodom én is róluk«. Nem tagadta, hogy
sokszor tévedett, amikor éppen ezeket az urakat jelöltette pártja képviselőinek.
Komolyan élt Gömbösben, akit sokan Naturburschnak,81 sőt a szerencse ágán
a hatalomra feltört természetes embernek tartottak, a magasabb szellem őszin­
te tisztelete. Meg vagyok győződve, hogy ha tovább él, eredeti radikalizmusa
mindjobban csökkent volna. Lehetséges, hogy tévedek s a konzervatívabb útra
térésének látszatát csak testi erői hanyatlásának lelki reflexe idézte elő.”
Különösen fontos a korszak két meghatározó politikai személyiségének,
Horthy M iklós kormányzónak és Bethlen István korábbi miniszterelnöknek a
véleménye.
Horthy Miklós 1919 tavaszától, a szegedi ellenforradalmi kormány meg­
alakulásától kezdve volt - mondhatni - mentora Gömbösnek, aki 1932 őszén
kifejezetten az ő akaratából lett miniszterelnök. Évtizedekkel a második vi­
lágháború után, az emigrációban, Portugáliában írt emlékirataiban82 Gömböst
„jeles katonatisztként” és színes egyéniségű politikusként, tehetséges szónok­
ként jellemezte, aki „kétségtelenül új lendületet adott belpolitikai életünknek”,
ám „jó szándékú törekvéseivel gyakran túllőtt a célon”. Gömböst autokrata
politikusnak tartotta, akire „Hitler és Mussolini példája nagy hatást tett”. Ezzel

81 Naturbursche (német) - természetes fickó

82 H orthy 1990. 1 7 8 -179.
 Gömbös a kortársak szemében 35

magyarázta diktátori hajlamait és úgy értékelte, hogy Németország felé túlzot­

tan elkötelezte az országot. Ezekben az értékítéletekben éppúgy tetten érhetők
Horthy 1936 előtti véleményének elemei, mint az azt követő évek eseményei­
nek, tapasztalatainak módosító hatásai.
Bethlen István és Gömbös viszonya ellentmondásosan alakult. Voltak szö­
vetségesek és politikai ellenfelek. Számos kérdésben vallottak hasonló néze­
teket, ám származásukból, habitusukból, politikai iskolázottságukból és több
más tényezőből fakadóan felfogásuk, politikai módszereik sok eltérést mutat­
tak. 1935-ben Bethlen végleg szakított utódjával, s ellenzéki pártokkal össze­
fogva igyekezett megakadályozni Gömbös általa veszélyesnek tartott politikai
terveinek megvalósítását. Helyzetértékelését 1944 nyarán, a német megszállók
elől bujdosva vetette papírra.83
Bethlen elismerően nyilatkozott Gömbös emberi vonásairól, fajszeretetéről,
hivatásérzetéről, politikusi bátorságáról és szervezőkészségéről. Hiányossá­
gaként említette azonban, hogy „hiányzottak a nemzet vezetéséhez szükséges
alapos ismeretei, a tapasztalat és a széles látókör, amelyet csak a külföld alapos
tanulmányozása adhat meg, és amely a biztos ítéletnek alapja; így gyakran lég­
várakat épített, gyakran illúziókat kergetett [...] Őszinte és nagyvonalú lendüle­
tének pedig [...] egyéni hiúsága vetett gyakran gáncsot.” Tehetségesnek tartotta
Gömböst, akinek esélye „volt arra, hogy idővel komoly és nagyvonalú állam­
férfivá váljék”, de ő a volt vezérkari tisztekre jellemző módon csak a „condot-
tiere típust személyesítette meg [...], akik ambícióiknak és ki nem elégíthető
hiúságuknak gyakran feláldozták a reájuk bízott csapat sok életbe vágó érdekét”.
Vérbeli összeesküvőt látott Gömbösben, aki „nem bízott a parlamentarizmus­
ban, a parlamentet nem is kedvelte”. A valóságnak megfelelően állította, hogy
Gömbös az általa kedvelt titkos társaságok tagjaiból kívánta „az országgyűlés
tagjait összeválogatni”, illetve „bevonni a kormányba, az adminisztrációba”.84
Őt tette felelőssé azért, hogy a titkos társaságok korábbi tagjaira épülő, a ha­
talmat az ő vezérletével kisajátító kormánypárt radikalizálta a közéletet. Sze­
rinte ezzel Gömbös elősegítette, hogy „később a Teleki-féle választások rend­
jén még radikálisabb irányzatok kerekedjenek felül, amelyek már csak rész­
ben voltak a Gömbös-féle szervezetek közvetlen emanációi, de amely szervek
munkájának gyümölcseit a belőlük kisarjadzott és magukat függetlenítő édes
gyermekei, a magyar nyilas pártok és utoljára mindnyájuk szellemi apja, a né­
met nemzeti szocializmus arassák le.”85

83 Bethlen 1944. 124-130.

84 Bethlen 1944. 125-126.
85 Bethlen 1944. 127.
36 H érosz vagy sátán?

Ugyancsak Gömbös bűnéül rótta fel, hogy miniszterelnöksége idején „a ma­

gyar tisztikar körében a politizálás kezdetét vette”, amivel szintén elősegítette,
hogy „közéletünkben a jobboldali radikalizmus, a gyűlölködő antiszemitiz­
mus és rajtuk keresztül a nemzetiszocialista ideológiák tért” foglaltak.86
Hozzá kell tennünk: ezek a megállapítások a fiatal tiszti generációra, közü­
lük is a vezérkariakra voltak érvényesek. Az idősebb, magas rangú, régi tisztek
kritikus hangot ütöttek meg Gömbössel szemben. Shvoy Kálm án tábornok, az
Etelközi Szövetség egyik alapítója már 1919-ben Szegeden, majd a NÉP egyik
szegedi vezetőjeként is bírálta Gömbös magatartását. Naplójában87 azt rótta fel
neki, hogy erős jellemvonása volt „a személyeskedés, a rettenetes beképzelt­
ség és az üldözése annak, aki nem tetszett neki”, a fiatalok felbátorításával és
„politikaimegbízott-rendszere” révén rontotta a hadsereg fegyelmét, a politiká­
ban pedig „a halandzsa és a szemfényvesztés” jellemezte. De ő is elismerően
értékelte a hadseregfejlesztés érdekében tett lépéseit, s azt, hogy „felrázta a
népet a letargiából és új erőt szuggerált beléjük”.
A tőle megszokott kíméletlen kritikával és maró gúnnyal emlékezett a halott
miniszterelnökre az író Szabó Dezső,*8 akinek az 1910-1920-as évek fordulóján
megfogalmazott nézetei részben forrásul szolgáltak Gömbös elgondolásaihoz.
Fajvédelmük, a parasztság súlyát, történelmi elhivatottságát hangoztató szo­
ciális elgondolásaik (stb.) akár össze is köthették volna őket. Az író azonban
szövetséges helyett a legdühösebb bírálók élére állt. Ezt már 1935-ben papírra
vetett terjedelmes elemzésével is igazolta.89 „Az, akit ágyúdörgések s a hiva­
talos pompa minden ragyogása kísértek a sírjába: ambíció volt. Folyton éber,
mindig növekvő, elaltathatatlan érvényesülési vágy” - írta Szabó. Szerinte te­
hát nem Gömbös tulajdonsága volt az érvényesülési vágy, hanem az volt maga
az ember. Diktátori allűröket tulajdonított neki, aki -„Leninek, Sztálinok, Ke-
málok, Mussolinik, Hitlerek” mintájára - a szervezésben látta a siker titkát,
nem „az élet egy új tartalmát” tartotta meghatározónak. Ennek alapján mond­
ta ki ítéletét: a sikeres diktátori szerephez nélkülözhetetlen „történelmi ké­
pességektől, ettől az öntudattól, ettől a diktátori hittől és hatalmi kényszertől
Gömbös Gyula minden távolsággal távol van”.
Szabó Dezső - másokkal ellentétben - nem a diktátori törekvéseket rótta
fel Gömbösnek, hanem azt, hogy „A vezéri elszántság, az elrendelt történelmi
bátorság teljesen hiányzott belőle.” Ennek okát közepes képességeiben, egyol­

86 Bethlen 1944. 129.

87 Shvoy 1983. 156.
88 Szabó D. 1990a. 248-255. (Az alábbi idézetek e munka részletei.)
89 Szabó D. 1990b. 214-247.
 Gömbös a kortársak szemében 37

dalú neveltetésében, kulturális tájékozatlanságában s a mindezekből fakadó -

„eredetileg hirdetett programja kárára” gyakorolt - folytonos paktumkeresésé­
ben látta. Felrótta a miniszterelnöknek, hogy a magyarországi társadalmat sa­
ját ambíciói szolgálatában, alacsony kulturális nívón szervezte meg, az ifjúsá­
got pedig „a háborús generációk érdekszervezeteibe engedte belesikkasztani
a bajtársi szövetségek útján”, melyekben „a döntő irányítás a germán elemek
kezébe került”. Legnagyobb, történelmi bűnének azt tartotta, „hogy kormánya
alatt [...] az ország lehető minden irányítást, vagyont, hatalmat jelentő helyét
a germánság elemeinek kezébe juttatták. így betetőzője lett egy halálosan vég­
zetes folyamatnak. A magyar géniuszból, a fájdalmas és gyönyörű magyar kul­
túrából, a termő és alkotó magyar lélekből nem értett semmit: távol és idegenül
állt velük szemben. Egy olyan testnek akart feje lenni, melynek szívéből nem
értett semmit, melynek szívéhez nem volt szíve.” Mindezt azzal magyarázta,
hogy „...az elment miniszterelnök germán volt teste-lelke minden adottságá­
ban, élete minden megnyilvánulásában, énje egész megépülésében. [...] És ez
magyarázza meg végzetes nehézkedését Németország felé. Jogos a félelem:
hogy ennek keserű levét még föl kell hajtanunk a jövőben.”
A Szabó Dezső eszméihez való kötődések, a vele közösen vallott gondo­
latok is kelthették azt a - mindkét fél részéről rövid életűnek bizonyult - re­
ményt, illetve várakozást, hogy a radikális reformokat, a parasztság, a falusi
szegénység vágyainak teljesítését ígérő Gömbös és az ugyanezt követelő népi
írók egy táborba, „Új Szellemi Frontba” tömörülhetnek. Utóbbiak azonban
gyorsan kiábrándultak, úgy látták, a miniszterelnök kisajátítja programjukat.
S hamar rá kellett jönniük arra, hogy Gömbös csupán eszköznek tekintené
őket is. A Gömböst versben dicsőítő Erdélyi J ó z s e f0 ugyan a támogatók közé
állt, a vele szoros kapcsolatot tartó Zilahy Lajos kedélyes fricskákkal minősítet­
te az egykori miniszterelnököt,9091 a többség viszont - köztük Kodolányi Ján os,92

90 Erdélyi József: A Vezérhez (1934) Gömbös Gyula emlékének. In: E rdélyi 1943. 5-7. A hét
évvel Gömbös halála után megjelent kötetet ez a vers nyitja.
91 Benedek 1959; Zilahy a politikusnak tulajdonított pozitív tulajdonságként nevezte Gömböst
„a legnagyobb gazembernek”, illetve „rendkívül tehetséges gazembernek” (245.), aki roman­
tikus idealistaként „semmit sem tudott megmenteni vagy teremteni, de akart” (246.), s „nagy
politikai erényének” tekintette, hogy „teljesen tisztában volt műveletlenségével” (249.).
92 Kodolányi 1968; Kodolányi maró gúnnyal jellemezte Gömbös „hamis, ingadozó, ingoványos
alapra épített ősmagyarságát”, megromlott egészségével nem számoló, súlyos rosszullétet
okozó virtuskodását, Mussolinit utánzó pózait. Többször kitért rá, hogy nem olvasott mást,
mint a Pesti Hírlap Sárga Könyvei detektív- és kalandregényeit. (354. o.) Délibábokat kerge­
tő politikusként jellemezte, kis Napóleonként, kis dúcéként és kis Hitlerként emlegette, aki
alaptalanul képzelte, hogy létrehozhatja a Berlin-Róma tengelyt, „Magyarországnak ezer esz­
tendőre olyan határokat biztosítva, amilyenek még Nagy Lajos korában sem voltak”. (359.)
38 H érosz vagy sátán ?

Illyés Gyula,93 Szabó Pál94 és mások - esetenként Szabó Dezsőnél is élesebb

hangú, maróbb gúnnyal megírt kritikát gyakoroltak vele szemben. Álljon itt
példaként Féja Géza és Németh László véleménye!
Féja Géza szerint „Gömbös rendre meg akart szabadulni veszedelmes ellen­
feleitől, mivel, hiába vett föl napóleoni pózokat, Bethlennel szemben ugyan­
csak éreznie kellett képességeinek vészes hiányait. Gömbös Gyulánál művelt­
ségről beszélni sem lehetett, sohasem olvasott, hanem a nagy port verő köny­
vekről jelentést tétetett« talán még nálánál is korlátoltabb alantasaival. Poli­
tikai képességei kimerültek a taktikázásban, erkölcsi elvekről mit sem tudott,
lényét a gátlás nélküli hatalomvágy és a mindenre elszánt törtetés jellemezte.”
A politikussá vedlett katona hiába lett miniszter majd miniszterelnök, „nagyon
félt valamitől: a tehetségtől”.95
Németh László a halálhír hallatán a pozitív tulajdonságaival kezdte jel­
lemzését: „Még a közvélemény is tisztakezűnek tartotta, a véleménynyilvání­
tást nem torolta meg, a magam esetéből tudom, hogy nem volt bosszúálló, s
együgyű önbizalmában volt valami báj, ami megkapta az embert. Mentsége,
hogy fogalma sem volt fatális szerepéről.” De maró gúnyra váltott. „Szerencse,
hogy a szellemi erő mérésére nincsenek dinamométerek. Magyarország akkor
a miniszterelnökök táblázatán szomorú rekordot tartana. [...] az eszmék el-
pukkantásának, az önbírálatmentes program-halandzsának volt embere. Túl­
becsülné, aki a tömeget szép szóval etető machiavellizmussal vádolná meg.
Ő nem játszott tervszerűen két hangon: a frázisokén és a valóságén. Ő hitt a
frázisaiban, de ugyanakkor le is becsülte őket: eszébe sem jutott, hogy annál,
amit csinált, többre kötelezhetik.” Azok közé a kortársak közé sorolta, akik
számára a divatos reformgondolatok „afféle tonikumok voltak [...] a szilvó-
riumot pótolták vagy a prosztatamasszázst. Összeölelkeztek veled a nemze­
ti megtisztulás jegyében, s a végén fölálltak: no, most kibúsultuk magunkat,
gyerünk a bordélyházba. Gömbös Gyula titka az volt, hogy ezt a középosztály­
beli reformcinizmust képviselte. A mi reform-vetésünknek ő lett az aratója.
Jellemző már az is, hogy[an] jutott másod-harmadkézen tulajdon eszméihez.
A forrásokat nem is ismerte, nem is kereste. Az, ami egy nemzet szívében
tizenöt éven át megért, neki elég volt egy képviselőválasztásra maszlagnak, s
Bethlen kibuktatására igazolásnak. Nem is tudott volna vele mást kezdeni.”96

93 Illyés 1986a. 8 2 - 9 4 .
94 Szabó P. 1973. A Gömbössel is foglalkozó rész: 2 2 7 -2 4 0 . Az író a hatóságok választási erősza­
kának személyes megtapasztalása (2 3 7 -2 3 9 .), és azzal kapcsolatos félelme miatt ítélte el Göm­
böst, hogy politikájának győzelme esetén „német mintára fasizálódik Magyarország” (2 3 5 .).
95 F éja 1965. 3 4 1 -3 4 2 .
96 N émeth 1989. 5 3 5 -5 3 6 .
 Gömbös a kortársak szemében 39

A Gömböst kemény kritikával illetők közé tartozott a pápai ügyvéd, Sulyok

Dezső, aki 1935-ben a kormánypárt, a Gömbös vezette Nemzeti Egység Párt­
ja nem hivatalos jelöltjeként került a képviselőházba. Másfél hónappal később
azonban - csalódva annak politikájában - szakított a miniszterelnökkel, s előbb
pártonkívüli képviselőként, majd 1938-tól a Független Kisgazdapárt tagjaként
vett részt a politikai életben - egyfajta nemzeti demokrácia megteremtésének
ideáját követve.97 Sommás ítélete szerint: „Gömbös Gyula kormányának tehe­
tetlenségét az ő egyénisége okozta. Ő nem volt alkalmas az eléje tornyosuló
nagy nemzeti problémák megoldására.”98 Majd részletesen is kifejtette elma­
rasztaló véleményét: „Kinevezésével új szakasz kezdődött az ország életében,
rosszabb, mint az előzők. Beszédeiből megállapítható, hogy az ország életének
irányításáról zavaros fogalmai voltak. Feladatát sem felfogni, sem rendszerezni
nem tudta soha. Zavaros, felszínes és kivihetetlen volt 95 pontban összefoglalt,
igen nagy önreklámmal meghirdetett programja is, aminek megvalósítására ko­
molyan nem is gondolt soha senki. Miniszterelnöki bemutatkozó beszéde más­
fél órás frázishalmaz volt. Hozzá hasonló értelmetlenségeket a magyar nyilvá­
nosság előtt csak tiszttársa, Szálasi-Szalosján őrnagy írt és mondott később.”99
A beszéd egy részletét idézve állapította meg: „Ezek olyan ember szavai, akinek
a fogalmak legnagyobb részéről nincs helyes ismerete. Széltében-hosszában fe­
lületesen összeolvasott, de soha meg nem emésztett szólamokat rakott össze,
hogy gondolatszegénységét az előadás zűrzavara mögé rejtse. Szerencsétlen
volt az ország, hogy legkritikusabb éveiben ilyen embert kapott vezetőül.”100
Az eleve más politikai elveket vallók - konzervatívok, liberálisok, szocia­
listák, legitimisták stb. - fenntartásokkal fogadták, és ab ovo kritikával szem­
lélték, illették Gömbös szinte minden lépését. Közéjük tartozott két legitimis­
ta: a diplomata Szegedy-Maszdk A ladár és a jogvégzett, gazdasági és külügyi
szaktekintéllyé vált, saját korát a történész értékelő szemüvegén keresztül is
vizsgáló, legitimizmusánál is erősebben liberális gondolkodású Gratz Gusztáv.
Jóllehet - intelligenciájuk, elemzőkészségük és -képességük, felelős gondolko­
dásuk nyomán - volt szemük a pozitívumokra, s akaratuk azok elismerésére
is, véleményükben a Gömbös negatív szerepét és felelősségét hangsúlyozó ele­
mek dominálnak. Mindkettőjükre jellemző, hogy először - Szegedy-Maszák
a náci internálótáborban - rögzített véleményükben kíméletlenebbek, hogy
majd 1945 után már megértőbbek legyenek Gömbössel szemben.

97 Szerencsés 1998.
98 Sulyok 1996. 4 2 3 .
99 Sulyok 1996. 4 4 2 .
Sulyok 1996. 4 4 3 .
40 H érosz vagy sátán?

Szegedy-Maszák A ladár 1945. nyári dachaui feljegyzései szerint „Gömbös

Gyula határozott kormányzói képességekkel rendelkezett, kézben tartotta
az akkor még intakt állami apparátust [...] A bomlás csíráit mégis ő hintette
el [...] az ellenforradalmi garnitúra hatalomra juttatásával és az irracionális
elem hivatalos és következetes bevezetésével a magyar politikai életbe. [...]
megteremtette a fogalomzavart, a szellemi káoszt, felújította a kéjgázkultuszt,
egyszóval azt a légkört, amelyben dúsan burjánozhattak az elkövetkező évek
zöldségei és mérges dudvái.”
Saját korábbi elfogultságát bevallva, emlékirataiban ezt pozitívumok elis­
merésével egészítette ki: Imrédy sikeres pénzügyi politikájával, illetve azzal,
hogy Gömbös értett a hatalom technikájához. Ugyanakkor bírálta Gömböst
amiatt, hogy „akarva-akaratlan része volt abban a folyamatban, amely poli­
tikailag és pragmatikusan a nyugatból kiábrándult Imrédyben és a nyilasság
különböző változataiban teljesedett be: a »jobboldaltól« várt és a »jobboldali«,
vagyis tömegmozgalomra támaszkodó tekintélyuralmi módszerekkel megva­
lósítandó, többé-kevésbé antiszemitizmussal átitatott változásokban. A hang­
súly azonban mindenképpen a régi rend lebontásán vagy legalábbis gyökeres
módosításán volt. És az antiszemitizmus jegyében megvalósított változások
elsőszámú haszonélvezője a középosztály lett volna.”101
Gratz Gusztáv emlékezéseiben azt hangsúlyozta: „Számomra Gömbös a
gyűjtőfogalma volt mindannak, amit utáltam a politikában. Mindenekelőtt
egy ideges és zavaros gondolkodású ember volt. Középszerű intelligenciája,
konfúzus szelleme, valamint hiányos és egyoldalú politikai képzettsége töb­
bé-kevésbé egy kalandor jellemét tükrözte, aki mindenáron azon volt, hogy
bármilyen módon - melynek kiválasztásában nem volt válogatós - a lehető leg­
magasabbra törjön. [...] Elismert szervezőképességgel dicsekedhetett, orszá­
gán gyakorolt politikai uralmát pedig legszívesebben a katonai szubordináció
valamint tizedesek és őrmesterek vezénylete alapján szervezte volna meg.”102
Történeti áttekintésében103 már elismerte Gömbös vezetői képességének
néhány elemét: „Jó szeme volt azoknak a viszonyoknak, helyzeteknek, szük­
ségleteknek és áramlatoknak a felismerésére, amelyek segítségével céljaihoz
el tudott jutni, és ügyes volt azok kihasználásában. Mestere volt a politikai és
parlamenti intrikáknak. Hajlékony volt, és jól tudott alkalmazkodni a változó
helyzetek követelményeihez. Jól tudott bánni a hozzája csatlakozott emberek­
kel. Tudott az ő nyelvükön beszélni, és bizalmat tudott ébreszteni maga iránt.

101 Szegedy-M aszák 1 9 9 6 .1. 95-97.

)°2 Gratz 2009. 438-439.
103 Gratz 2001. A Gömbösre vonatkozó részek: 240-241, 243-245, 275-276.
 Gömbös a kortársak szemében 41

Emellett tekintélyt is tudott tartani.” Ugyanakkor leszögezte, hogy „a Magyar-

országot tíz évvel [a] halála után ért katasztrófának felidézésében és előkészí­
tésében Gömbösnek igen nagy szerepe volt.”104
Az általa elkövetett hibák és vétkek okát abban látta, hogy Gömbös a rá
háruló felelősséghez képest „kis szellemi poggyásszal” rendelkezett, nem volt
„nagy és széles körű olvasottsága, és amit olvasott, az egyoldalú felfogások­
kal telítette őt meg. Politikai eszmevilágára kivált a faji elméletek gyakoroltak
mély hatást. [...] Amivel politikai műveltségét később gyarapította, azt nagy
részben szintén inkább irányzatos, mint elfogulatlan és tárgyilagos munkák­
ból merítette.”105
Élesen bírálta Gömböst a belpolitikai viszonyok átalakítása miatt, azért,
mert „az élet összes vonatkozásait parancsokkal és előírásokkal szabályozó
eszmevilága kiszorította az azelőtt uralkodott, szabadság és igazságosság kul­
tuszát ápoló politikai hitvallást. Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy az ál­
lam mindenbe beleszólhat, és hogy az államnak mindent szabad, még azt is,
amiért az egyes ember, ha hasonlót követ el, börtönbe kerül.”106
Gratz szerint „Gömbös minden magyar politikusunk közül a legtöbbet tett
annak a tévedésnek bizonyult hitnek a magyar tömegekbe való beoltásához,
hogy a német nép, a nemzetiszocialista eszmék hatása alatt megújhodva, rövid
idő alatt Európa vezető hatalmává válik, és hogy Magyarország, ha belső politi­
kájában utánozza a német példát, külpolitikai tekintetben pedig a német hatal­
mi törekvésekhez köti a maga sorsát, újból visszaszerezheti az első világhábo­
rúban elvesztett pozícióját és akkori határait.” Ennek következtében Magyar-
ország elvesztette külpolitikai mozgásszabadságát, belesodródott a második
világháborúba. „Ez a helyzet, amely végül is újabb súlyos vereségbe taszította
a magyarságot, Gömbös Gyula politikájának volt eredménye, és ezért Gömbös
a legelsők sorában áll, akiket végzetes felelősség terhel a második világháború
végén Magyarországot ért sorsért.”107
A szociáldemokrata Mónus Illés „az ellenforradalom legmarkánsabb, de
nem legnagyobb egyéniségének” tartotta Gömböst, akinek személyében 1932-
ben a „magyar politikai élet diktátorjelöltje került az élre”.108Úgy látta azonban,
hogy Gömbös miniszterelnökként „az erőszakkal való fenyegetőzések helyett
a népi vágyak és követelések hirdetésével jött”. Ebben látta magyarázatát, a
négy év - szerinte - egyetlen kiemelhető eredményének: „...felhívta a figyelmet

'04 Gratz 2001. 241.

'05 Gratz 2001. 2 45.
'06 Gratz 2001. 275.
'07 Gratz 2001. 276.
108 M ónus 1936. 517-521. Az alábbi idézetek az 517. és 519-520. oldalon
42 H érosz vagy sátán ?

Magyarország megoldatlan problémáira, az általános, titkos választójogra, a

földbirtokviszonyok megváltoztatására és a szociális kérdések elsőrendűségé-
re [...] a munkaidő- és munkabér-kérdések rendezésére is.” Gömbös azonban
„a nép vágyait és törekvéseit csak jelszóként, politikai céljainak népszerűsíté­
sére használta, komoly szándéka nem volt azok megvalósítására.” Az általa
hirdetett reformokat tehát nem akarta - vallotta Mónus -, a diktatúrát pedig
nem tudta megvalósítani. „Ehelyett a hatalmat választotta”, melynek eszkö­
zét „az egypárt-diktatúrára felépített kormányzásban” látta. Mindezek alapján
Gömbös „felemás politikai játékát” kudarcos kormányzásként értékelte.
Különös helyet foglal el az emlékezők sorában Bajcsy-Zsilinszky Endre, a
politikai ellenféllé lett egykori fegyvertárs. A személyes hangvételű nekrológ­
ban megszólal a vetélytárs is, de ez az attitűd nem semmisíti meg a baráti
megértést, s az egykori barát szomorú rezignációja sem feledteti vele nézeteik
eltéréseit, nem hallgattatja el az - összemosódó baráti-ellenféli - kritikát. Ő az,
aki egyszerre értékeli a személyt és az ország sorsát, a kettő egymáshoz való
viszonyát mindkét szemszögből. Ettől látja másként a személy tragédiáját, s
másként Gömbös politikájának tragikus hatását az ország jövőjének alakulá­
sára. Ő az, aki Gömbös rossz politikai döntései mögött nemcsak a döntéshozó
felelősségét, hanem a rossz tanácsadók bűneit is felveti, s ezzel kapcsolatban
Gömböst azok kiválasztása és követése miatt bírálja.109
Pozitívumait abban látta, hogy „Gömbös Gyula kétségtelen érdekes és erős
egyéniség volt. Különben elképzelhetetlen lett volna, hogy akár Eckhardt Ti­
bor, akár jómagam [...] elfogadtuk volna az ő vezetőségét. [...] mindnyájan
elismertük, hogy erős akarata van, jó politikai ösztönei, erős taktikai készsége
és tagadhatatlan szuggesztív ereje, amellyel az embereket össze tudja tarta­
ni, a kisebb-nagyobb ellentéteket át tudja hidalni és tekintélyt tud biztosítani
magának.” Kiemelte „ösztönös és nyers szervezőképességét” s azt, hogy „élt
benne kezdettől fogva a hivatás tudata, szüntelenül és roppant tűzzel lobogott
benne a magasabb becsvágy”. Miközben ők bizonytalankodtak és kételkedtek,
„egyedül Gömbös Gyula mutatott igazi önbizalmat, belső biztonságot, ő volt
az, aki sohasem tépelődött, nem aggodalmaskodott, akit soha le nem vert a si­
kertelenség, nem tett pesszimistává a kudarc. Nem vesződött önmagában a ra­
cionalista politikai gondolkodás kétkedést szító egyenleteivel, hanem derűsen
és magabízóan, katonai formákra egyszerűsítve le a mérhetetlenül bonyolult
magyar politikai dolgokat, ment a maga útján, s a maga önbizalmát és optimiz­
musát bele tudta sugallni a többi emberekbe is. így lett ő elismert vezér annak
idején a fajvédő mozgalomban.”

109 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Gömbös Gyula. Szabadság 1936. október 1 1 .1 -2 .

 G ömbös a kortársak szemében 43

De hozzátette, hogy Gömbös „nagy önbizalma bizony gyakran volt kriti­

kátlanságnak [...] jele és eredménye [...] Nagy önbizalmának és optimizmu­
sának egy másik forrása az volt, hogy nem szerette végiggondolni egy-egy
tervnek vagy akciónak egész lehetőségi skáláját, mert ösztönösen érezte,
hogy az lehangolná, lendületét, tetterejét megbénítaná. Valójában roman­
tikus lélek és romantikus politikus volt, s akkor volt a legromantikusabb,
mikor legzordonabbul hangoztatta a reálpolitikai szempontokat és szüksé­
gességeket.” Ezért tartotta Gömbös számára „életbevágóbban fontosnak és
nélkülözhetetlennek” a „józan és jóakaratú, komoly politikai műveltségen
csiszolt, lelkiismeretes és magasrendű” baráti bírálatot, amely kordában tart­
ja és reális célok felé tereli „Gömbös lendületét, akaraterejét, önbizalmát, gát­
lástalan cselekvőkészségét”.
Gömbös „nagy emberi és politikai tragikumát” abban látta, hogy az ilyen
barátokat elűzték mellőle. Helyettük „jóhiszemű, de sületlen rajongók és
rosszhiszemű, de eszes törtetők gondoskodtak arról, hogy [...] a nagy erőt
jelentő személyes önbizalomból lassan ernyesztő önimádat váljék, a vezetés­
re hivatottság hitéből »vezérelv«, az osztályok és rétegek, pártok és irányok
összebékítésének, egy magasabb nemzeti egységbe való összefoglalásának
helyes és alkotó gondolatából egypártrendszer és totalitás.” A rossz tanács­
adók „Gömbös Gyula magabízásából és hivatástudatából diktátori allűröket
neveltek, [...] romantikus hajlamaiból jámbor illúziókergetést fejlesztettek,
hogy annak rózsaszín ködében végezhessék a maguk önző, ártó és pusztí­
tó és a nemzet eleven erőit romboló munkájukat.” Mindezek következtében
„szegény Gömbös Gyula mindjobban elvesztette a mértéket önmaga fölött és
a magyar élet fölött. S voltak elegen, akik gondoskodtak róla, hogy ezt a mér­
téket soha meg se is találja többé. Nem vette észre, hogy [...] kritikus barátai
helyett többnyire csak kritikátlan szolgákat kapott.”110
A kép még így, részleges mivoltában is sokszínű. Az egyes emlékezések
vagy azok meghatározó elemei nemcsak eltérőek, hanem gyakran ellentétes
állításokat, értékeléseket tartalmaznak. Ezek az ellentmondások számos kér­
dést vetnek fel. Ki látta helyesen Gömbös személyiségét, törekvéseinek tartal­
mát és jelentőségét, politikájának hatásait? Kinek miben volt igaza? Ki miben
tévedett? E kérdések is arra sarkallhatják a kutatót, hogy az elérhető fontos for­
rásokat feltárva és a lehetséges mértékben tárgyilagosan elemezve próbáljon
válaszokat adni, s annak eredményeként reális kép rekonstruálására törekedni
mind a személyről, mind tevékenységéről.

110 Szabadság 1936. október 1 1 .1 -2 .

44 H érosz vagy sátán?

A Gömbösről írt jellemrajzok, értékelések, vélemények - azok is, amelye­

ket most nem citáltunk - nemcsak a politikust minősítik, hanem méltatóit,
illetve kritikusait is. Nem elsősorban az ítélet tartalma, hanem azok a szem­
pontok, megfontolások, értékrendek, melyek alapján szerzőik „ítélkeztek”.
S nem utolsósorban az a színvonal, amely a vélemény megformálását jellemzi.
Az olvasót is orientálhatja saját véleményének kialakításában, hogy a „hozsan­
názók” - talán csak Hóman kivételével - alacsony szellemi nívón fejtették ki
álláspontjukat, míg a kritikákat tanult, széles látókörű, kulturált, sőt kultúra­
teremtő személyiségek vetették papírra. Ez persze még nem perdöntő politikai
problémák megítélése során, hisz - miként az például Hóman Bálint esetében
is tetten érhető - a tudós elmét is befolyásolják politikai elvek és szimpátiák,
személyes érzelmek. Az azonban figyelemre méltó, hogy a tudásuk, tájéko­
zottságuk alapján mélyebb elemzésre, reálisabb értékelésre képes személyek
több bírálni valót találtak Gömbös jellemében, gondolataiban és tetteiben,
mint elismerésre méltót. E tanulságokat azért is fontos figyelembe vennünk,
mert a kortársi emlékezések a Gömbös életútját, politikai pályáját feltáró mun­
ka forrásainak megkerülhetetlen csoportját képezik, s így részben kijelölik az
elemzésük során alkalmazandó forráskritika szempontjait is.

A szakirodalom Gömbös-képei - historiográfiai vázlat

Nem kevésbé változatos, gyakran ellentmondásos az a kép - pontosabban

azoknak a képeknek a sora -, melyet az 1945 utáni magyarországi történetírás
alakított ki Gömbösről. Az egykori miniszterelnök megítélése nem csak a szer­
zők személye, más-más értékrendszere következtében mutat eltéréseket. Mó­
dosulásokat eredményeztek a hét évtizeden belüli politikai, tudománypolitikai
változások is. Az is motiválta, árnyalta a róla alkotott képet, hogy a Horthy-kor-
szak egészét vagy a korabeli magyar történeti fejlődés, politikai élet egy-egy
szűkebb időintervallumát, illetve területét tárgyaló munkában értékelték-e
tevékenységét, szerepét. Indokolt tehát - csupán a legfontosabb, legnagyobb
hatású munkákra korlátozva elemzésünket - egyrészt kronológiai áttekintést
adni, az időbeli változásokat követve, másrészt műfaji és tematikai szempont­
ból három csoportba sorolva elemezni a Gömbössel (is) foglalkozó történetírói
alkotásokat. Ezért külön-külön vizsgáljuk
1. a szűkebb értelemben vett életrajzokat,
2. az összefoglaló munkákat és
3. az egyes szakterületeket (gazdaság, kultúra, hadügy stb.) tárgyaló köny­
veket, tanulmányokat.
 A SZAKIRODALOM GÖMBÖS-KÉPEI - HISTORIOGRÁFIAI VÁZLAT 45

A szűkebb értelemben vett Gömbös-irodalom - vagyis a csak Gömbössel

foglalkozó szakmunkák - nem mondhatók túl gazdagnak. A teljes életpálya
monografikus igényű áttekintésével mindössze négy munkában találkozha­
tunk.111 Ezeken kívül csak - zömmel a rendszerváltást követően keletkezett
- gyűjteményes kötetekben, lexikonokban foglalták össze vázlatosan életének
és pályájának alakulását.112 A két műfaji csoportból az előbbiek érdemelnek
figyelmet. A rövid áttekintések - jellegük, funkciójuk okán és tömörségük mi­
att - nem tartalmaznak olyan értékeléseket, amelyek döntően befolyásolták a
Gömbösről formált képet.
Az időbeli változások tekintetében Romsics Ignác periodizációját követhet­
jük, aki az 1945 és 1989 közötti, egyébként végig - kezdetben erős, majd foko­
zatosan enyhülő - politikai befolyás alatt működő magyarországi történetírás
fejlődésében három korszakot különített el.
1. A „még pluralistának, többé-kevésbé demokratikusnak nevezhető”, de
egyben a történetírás gleichschaltolását is megkezdő korszak (1945-1949).
2. A „marxizmus [...] vulgarizált és sematikus változatának egyeduralma”
által jellemezhető, „nemzeti kommunista múltszemlélet” időszakát
(1949-től az 1950-es évek végéig).
3. Az óvatos és fokozatos liberalizálódás, illetve a szakmai szempontok
egyre erősebb érvényesülése által jellemezhető Kádár-korszak nagyobb
részének történetírását (az 1960-as évek elejétől a rendszerváltásig).113
4. Negyedik korszakként kezelhetjük az 1989-1990 utáni éveket, mivel
alapvető változásokat hozott a történettudomány mozgásterét befolyá­
soló körülményekben a rendszerváltás. Ezt követően a magyar történe­
lem különböző korszakainak hatalom által nem befolyásolt értékelésé­
re nyílt lehetőség. A politikai pluralizmus megvalósulása azonban azt
is eredményezte, hogy (1) egyes művek szemléletét, megközelítéseit
erősen befolyásolták a szerzők politikai kötődései, sőt, (2) különböző
politikai irányzatokhoz, s így pártokhoz kötődő önálló kutatóintézetek
jöttek létre, melyeket eltérő szellemiség és történetszemlélet jellemez.
Mindez alapvetően befolyásolta Gömbös Gyula politikai tevékenységé­
nek, és - ha foglalkoztak vele - személyiségének megítélését is.

111 Gergely J. 1999; Gergely J. 2001.; Vonyó 2014; Révay biográfiája (R évay 1934) keletkezésének
időpontja és körülményei - s mindezek által meghatározott jellege - miatt is kívül esik historio­
gráfiai vizsgálódásom idő- és szakmai keretein. Ezért és tartalmi, módszertani jellemzői miatt
A Gömbös-biográfia nehézségei - a forrásadottságokról című alfejezetben tárgyaltam.
112 A legfontosabbak: Romsics I. 1993. 120-125.; R omsics I. 2002a. 104-107. Gergely J. 2002a.
111-120.; T őkéczki 2013. (Gömbös Gyula. 37-41.); M arkó 2006. 158-160.
113 Romsics 2011. 356. A részletezés 356-480.
46 H érosz vagy sátán ?

Az időbeli változások az összefoglaló „országtörténetekben” ragadhatók

meg leginkább, ezért áttekintésemben azokból indultam ki, s hozzájuk kap­
csolódva elemzem az adott korszakban született más műfajú, illetve részkér­
déseket tárgyaló munkákat. A nagy összefoglalók - műfaji jellemzőikből faka­
dóan - természetesen nem tárgyalták átfogóan és alaposan Gömbös teljes élet-
és politikai pályáját, de ismertették és minősítették kormányzati politikáját,
ami megítélésének alapja volt minden korszakban.
Az 1945 utáni értékelések alaphangját az illegális kommunista mozgalom
tagja, Mód A ladár először 1943-ban megjelent 400 év küzdelem a függetien
Magyarországért című, az 1950-es évek végéig több kiadást megélt terjedelmes
monográfiája adta meg.114 Az osztályharcos szemléletű munka nem országtör­
ténet, hanem a „haladó erők” - a kommunista mozgalom és progresszívnek
tartott elődei - idegen elnyomók elleni küzdelmét kívánta bemutatni és di­
csőíteni. A szerző a Horthy-korszakot „Horthy-fasizmusként” jelenítette meg,
s ennek keretében az „egypártrendszer bevezetésére és a parlamentarizmus
fasiszta felszámolására készülő Gömbös” diktatórikus törekvéseit semmi más­
sal nem támasztotta alá, mint a második Rákosi-perrel. Ezt - Mód szerint - „a
Gömbös-kormány egyenes utasítására” első büntetésének letöltését követően
1934-ben kezdeményezték ellene, amivel „a német és olasz fasisztáknak akart
kedvében járni”.115 Mód a III. Internacionálé Dimitrov-féle fasizmus-definíció­
ját alapul véve, s azt a korabeli magyarországi viszonyokra egyértelműen ér­
vényesnek tartva jellemezte Gömbös és kormánya politikáját: „A diktatúrára
törő Gömbös-kormány pedig a földreform helyett, s a bankok és kartellek ural­
mának korlátozása helyett a nagytőke és a nagybirtok érdekeinek megfelelően
kereste a válság megoldását.”116 Állította mindezt a részletek bemutatása és
elemzése nélkül arról a Gömbös Gyuláról, akinek nézeteit és törekvéseit poli­
tikai pályája kezdetétől a nagytőke- és nagybirtok-ellenesség jellemezte. Mód
kiemelte Gömbös felelősségét abban, hogy az ország függő helyzetbe került a
Harmadik Birodalomtól. Ezzel is összefüggött az a beállítás, hogy a magyar mi­
niszterelnök politikája nem egyszerűen „a nyílt fasizmus”, hanem a „Hitler-fa-
sizmus bevezetésére” irányult,117 s közben szót sem ejtett arról, hogy Gömbös
sokkal szorosabb kapcsolatokat ápolt az általa nyíltan példaképként tisztelt
Mussolinival. Ennek szellemében fogant a moszkvai emigrációból hazatérő,
az MKP, majd az MDP vezetésében is fontos pozíciókat betöltő, akadémikus­

114 Az általam használt változat Mód 1954.

us Mód 1954. 635-642. Idézetek: 636-637.
116 Mód 1954. 626.
U7 Mód 1954. 624-628.
 A SZAKIRODALOM GÖMBÖS-KÉPEI - HISTORIOGRÁFIAI VÁZLAT 47

sá „választott” Andics Erzsébet önálló füzetben először 1945-ben megjelent,

s szintén többször kiadott tanulmánya a Horthy-korszakról.118 A Bethlen-kor-
mány időszakát értékelő munka csak egy félmondatban utal Gömbösre,119 de a
korabeli történettudományban meghatározó szerephez juttatott történész-po­
litikus120 szavai így is irányadónak számítottak. Ezért Mód Aladár és Andics
Erzsébet egyetlen szempontot érvényesítő, ideológiai és hatalmi célokat -
a kommunista párt hatalmának legitimációját - szolgáló könyve, illetve tanul­
mánya mégis meghatározó jelentőségűnek bizonyult: az 1960-as évek elejé­
ig egyértelműen meghatározta a Gömbös-kormány időszakának minősítését,
korlátozva ezzel az állításukat cáfoló, a valóságot pontosan bemutató tényfel­
tárást és elemzést. Hatásuk, elsősorban a náluk valamivel fiatalabb, de a párt­
hierarchiában a legmagasabbra, az MSZMP politikai bizottsági tagságáig jutó
Nemes Dezső révén még az azt követő másfél-két évtizedben is kimutatható -
a nyilvánvaló elmozdulások ellenére.
A második korszakban egy összefoglaló munka jelent meg.121 Az InczeM ik­
lós által írt, a Gömbös-kormány politikáját is tárgyaló fejezet „osztályharcos”
szellemisége, ennek megfelelő tematikai tagolása és minősítései mindenben
egyeztek a Mód Aladárnál olvashatókkal, amit az aktuális alfejezet címe is
jelez: „Gömbös kísérlete német típusú fasiszta diktatúra megteremtésére”.122
Gömbös politikai nézeteinek és kormánya intézkedéseinek alapos elemzé­
se nélkül politikáját kizárólag „szociális és nacionalista demagógiaként” ér­
telmezte, melyet a nagybirtok és nagytőke érdekében gyakorolt a dolgozó
osztályok elégedetlenségének levezetésére. Értelmezésében még a telepítési
törvény is a földbirtokosok érdekeit szolgálta.123 A miniszterelnök politikája
pedig nem volt egyéb, mint „az ellenforradalmi burzsoázia munkásosztály
elleni harcának új taktikája, Gömbös pedig ennek az új harcmodornak a poli­
tikai megtestesítője”.124
Ezek az 1940-1950-es években született, s az épp zajló, vagy nemrég befe­
jeződött háborús viszonyokra is reflektáló történeti értékelések kimondatlanul
is azt sejttették, hogy Gömböst súlyos felelősség terheli Magyarország háborús
részvételéért, s az azzal járó áldozatokért.

118 A ndics 1948.

119 „A Bethlen-kormányzat a huszonötéves reakciós korszak megalapozása volt, szerves kapocs
a tizenkilences-húszas nyílt fehérterror korszaka és a Gömbössel meginduló, egyre nyíltabb
és totálisabb fasiszta, németbarát korszak között.” Uo. 57.
120 Lásd R omsics I. 2011. 574-575.
121 Heckenast-K arácsonyi-L ukác-S pira 1953. (Elemzésem a második kiadáson alapulj
122 H eckenast-K arácsonyi-L ukác-S pira 1953. 598.
123 Heckenast-K arácsonyi- L ukác-S pira 1953. 6 1 2 -6 1 3 .
124 Heckenast-K arácsonyi- L ukác-S pira 1953. 598.
48 H érosz vagy sátán ?

A kádári konszolidáció nyomán a tudománypolitikában is bekövetkező vál­

tozások teremtették meg - a Kádár-korszakon belül is fokozatosan növekvő
mértékben - annak lehetőségét, hogy a politikai elvárásokat háttérbe szorítva
mindinkább a szakmai szempontok érvényesüljenek a Horthy-korszak egészé­
nek, s ezen belül a Gömbös-kormánynak, illetve magának a kormányfőnek a
megítélésében.
Az első elmozdulást az 1950-es éveket domináló nézőponttól az 1960-as
évek el ej én-közepén született kétkötetes Magyarország története hozta.125
Az „ellenforradalom korát” tárgyaló fejezet szerzője, Ránki György a bethle­
ni konszolidáció eredményeként kialakult szisztémát már nem fasisztának
minősítette, hanem „csak” a „fasizmus felé tendáló, autoritatív diktatórikus
rendszernek”.126 Ehhez képest nyilvánította a Gömbös-kormány politikáját „a
totális fasiszta rendszer kiépítésére” tett kísérletnek.127 De nem a dimitrovi
definíció szellemében. Ránki szerint Gömböst „a birtokosok s a katonatisztek
hozták felszínre”, és elsősorban „a tisztikar és a kispolgárság körében élvezett
nagy népszerűsége folytán” látszott alkalmasnak arra, hogy a válság okozta
zilált társadalmi és politikai helyzetben rendet teremtsen. Értékelése szerint
a nagybirtok és a nagytőke „egyes körei” nem támogatták Gömbös törekvése­
it, hanem „bizonyos fenntartásokkal éltek” politikájával szemben.128 Mindez
egyértelmű jele volt annak, hogy Ránki az újabb alapkutatások eredményeire
támaszkodva, azok alapján a kormány politikájának egyes fontosabb intézke­
déseit, a kormánypárt átszervezésének fő elemeit, a politikai pártok helyzetét
és Gömbös velük kapcsolatos taktikáját stb. is áttekintve - a néhány tovább
élő, torzító sztereotípia ellenére - az 1930-as évek valóságát árnyaltabban ér­
tékelte. De nem csak a kormánypolitikáról alkotott véleményt. Annak mintegy
felvezetéseként néhány mondatban vázlatosan utalt a miniszterelnök addigi
politikai pályájának és személyiségének néhány vonására is. Gömböst olyan
politikusként írta le, aki a „szervezéshez értett valamit, bár a politikai intri­
kákhoz többet”, akinek „műveletlensége közismert volt”, s aki „a mások által
megírt szövegek demagóg frázisait nagy hangon hatásosan tudta elmonda­
ni”.129 Ez a kép még évtizedekig befolyásolta a Gömbösről alkotott vélemé­
nyeket a szakirodalomban is. Ránki elemzése - korlátái ellenére - azzal ho­
zott alapvető változást, hogy a hatvanas évek új lehetőségeit kihasználva nem
politikai érdekek és azokkal összefüggő ideológiai megfontolások vezérelték,

125 Magyarország története I-II. 1967. (Az elemzésben a 2. kiadásra hivatkozom.)

126 Magyarország története I-Il. 1967. II. 384.
127 Magyarország története 1-11. 1967. II. 408.
126 Magyarország története I-II. 1967. II. 406. és 409.
129 Magyarország története I-II. 1967. II. 406.
 A SZAKIRODALOM GÖMBÖS-KÉPEI - HISTORIOGRÁFIAI VÁZLAT 49

hanem a valóság feltárásának igénye, s ennek megfelelően munkájában na­

gyobb hangsúlyt kaptak, erősebben érvényesültek a szakmai szempontok a
politikaiak rovására.
Ehhez képest visszalépést jelentett Kónya Sándor 1968-ban megjelent
könyvének szemlélete. Az 1945 után elsőként született alapos munka nem
biográfia, hanem a Gömbös-kormány időszakának monografikus feldolgozá­
sa.130 Szerzője csak röviden, alapos forrásfeltárás nélkül utalt Gömbös életpá­
lyájára, 1932 előtti politikai tevékenységére és személyiségének alakulására
- részben a korábbi sztereotípiákat ismételve. Tömör összefoglalója szerint
Gömbös „a félművelt katonatiszt-politikus típusa, aki nem rendelkezett át­
gondolt politikai koncepcióval, csak a politikai taktika fogásait sajátította el.
A tömegeket megvetette, a munkásmozgalmat gyűlölte, az arisztokráciát és a
nagyburzsoáziát lenézte, de irigyelte, és a pozíció, a karrier érdekében készsé­
gesen kiszolgálta.”131 Politikai intézkedései mögött nem tényleges szándékot
látott, ígéreteit üres demagógiának, a dolgozó osztályok megtévesztésére irá­
nyuló törekvésnek ítélte. Kónya Gömbösről alkotott képét az is befolyásolta,
hogy gondolkodásában még a hatvanas évek végén is tovább élt a Horthy-kor-
szak korábbi megítélése. Ez indíthatta arra, hogy Bethlenről és köréről mint
„az ellenforradalmi fasiszta rendszer konzervatív módszerekhez ragaszkodó
vezető csoportjáról” szóljon, amellyel szemben törekedett Gömbös a „totális
fasiszta diktatúra megteremtésére”.132 Az ötvenes évek szemléletétől való el­
távolodását elsősorban az jelezte, hogy a miniszterelnök által megvalósítani
tervezett rendszert immár nem a nagytőke és a nagybirtok legreakciósabb,
legsovinisztább elemeinek diktatúrájaként értelmezte. Bázisát a kispolgár­
ságban és a társadalom lumpen elemeiben látta, s a hagyományos uralkodó
rétegek elfordulását - az eredetileg általuk is támogatott - Gömböstől épp a
kormányfő parasztságnak és a kispolgárságnak tett és az ő érdekeiket veszé­
lyeztető ígéreteivel, illetve intézkedéseivel magyarázta. Nyíltan fogalmazta
meg Gömbös felelősségét a halálát követő években bekövetkezett fejleménye­
kért: „...Gömbös négyéves miniszterelnöksége alatt az ország belpolitikailag
továbblépett a nyílt fasiszta diktatúra felé, külpolitikailag megalapozódott az
a katasztrófapolitika, amely Magyarországnak a második világháborúban be­
töltött szégyenteljes szerepéhez vezetett.”133 Mindezzel együtt Kónya könyve
új és fontos eleme volt a korabeli történeti irodalomnak az addig csak vázlatos

130 Kónya 1968.

131 Kónya 1968. 29-30. Idézet: 29.
132 Kónya 1 9 6 8 .1 9 3 .
133 Kónya 1 9 6 8 .1 9 6 .
50 H érosz vagy sátán ?

utalásokat tartalmazó „Gömbös-irodalomhoz” képest. Mindenekelőtt azzal,

hogy alapkutatásokra építve először adott részletes és - a szemléleti korlátok
ellenére - egyes elemeit tekintve ma is használható képet, illetve mutatott rá
fontos és új összefüggésekre Gömbös hatalomra jutásának körülményeiről,
miniszterelnöki tevékenységét befolyásoló hatalmi helyzetéről, a kormány
politikájának számos részletéről, a kormánypárt átszervezéséről stb. Ezzel
részben meg is alapozta a későbbi Gömbös-kutatást.
Az ún. „tízkötetes” Magyarország története 8. (de 1976-ban elsőként meg­
jelent) kötetének134 a Gömbös-kormány időszakát bemutató alfejezetében135
a szerző, Kónya Sándor lényegében monográfiájának rövid összegzését adta.
Ahhoz hasonlóan már a fejezet címével is jelezte véleményét a négyéves kor­
mányzati időszakról, bár egy szó, a „fasiszta” jelző elhagyása kevésbé szigorú
ítéletet sejtetett, mint könyvének címe. Részletesebben kifejtett értékeléseinek
egyes elemei is finomodtak a nyolc évvel korábbiakhoz képest, anélkül azon­
ban, hogy alapkoncepciója változott volna. A kisebb módosulások - a történet-
tudományban tapasztalt változásokon túl - bizonyára a kötet főszerkesztője,
Ránki György szemléletének hatását is jelzik.
Jelentősebb változásra a Kádár-rezsim 1980-as években felerősödő libera­
lizációja adott lehetőséget. Az 1985-ben megjelent új összefoglaló munka136
Pritz Pál által jegyzett fejezete137 tömörsége ellenére is jóval árnyaltabb és re­
álisabb képet fest a Gömbös-kormány időszakáról és a miniszterelnök politi­
kájáról. Pritz saját és mások (mindenekelőtt Kónya) alapkutatásaira építve,
a nemzetközi viszonyok, a külpolitikai feltételek és az ország belső helyze­
tének, társadalmi-politikai viszonyainak összefüggésrendszerében tárgysze­
rűen értékelte a miniszterelnök politikáját és teljesítményét, tárta fel annak
okait és gyökereit. A legfontosabb elemek ily módon történő vizsgálata alap­
ján jutott arra a következtetésre, hogy Gömbös egy új társadalmi és politikai
rendszer kiépítésére törekedett. Megfogalmazásaiból szinte teljesen elmarad­
tak az erre vonatkozóan korábban megszokott - sokáig vulgármarxista ha­
tásokat őrző - jelzők. Pritz szövegében Gömbössel kapcsolatban szó sincs
„fasiszta diktatúráról” vagy Gömbös „műveletlenségéről”. Megállapításainak
többsége ma is megállja helyét.
A rendszerváltás hatását már az is jelzi, hogy bő másfél évtized alatt tíz jelen­
tős összefoglaló munka készült Magyarország 20. századi történetéről, illetve

134 Magyarország története 8. 1976.

135 Kísérlet a totális diktatúra Magyarországi kiépítésére. Magyarország története 8.1 9 76.674-728.
136 Magyarország a XX. században 1985.
137 Gömbös kísérlete egy fehér radikális Magyarország megteremtésére. Uo. 174-189.
 A SZAKIRODALOM GÖMBÖS-KÉPEI - HISTORIOGRÁFIAI VÁZLAT 51

annak két világháború közötti szakaszáról, amelyek közül hat több kiadásban
is megjelent.138 Ennél fontosabb, hogy az egyes szerzők álláspontja nem min­
denben egyezett, esetenként markánsnak nevezhető eltérések is felfedezhetők.
Meghatározó jelentősége volt annak, hogy szerzőik a korszak legfelkészültebb
szakértői, egyetemi oktatói közül kerültek ki, akik már az 1980-as években is a
szakmai kritériumokat érvényesítették munkáikban a politikai elvárások rová­
sára. Retten - Gergely Jenő és Pritz Pál - Gömbös politikai pályájával kapcsolatos
alapkutatásokat is folytattak. E relatíve rövid összefoglalások, melyek többsége
az egyetemi oktatást és/vagy a nagyközönség érdeklődésének kielégítését szol­
gálta - műfajukból és funkciójukból fakadóan - nem tárgyalták Gömbös politi­
kai pályájának alakulását, legfeljebb az 1918 és 1932 közötti politikai szerepére
utaltak az aktuális részekben.139 A szerzők a Gömbös-kormány időszakát tár­
gyaló fejezetekben értékelték a miniszterelnök politikai nézeteit, ebből fakadó
gyakorlatát és annak hatásait. Valamennyi kötetre jellemző, hogy elmaradtak
az 1980-as évek közepéig jellemző ideologikus megközelítések és minősítések,
amelyek szerint „totális fasiszta diktatúra” megteremtése volt Gömbös célja.
Szerzőik tárgyszerűen ismertették a négyéves kormányzati időszak eseménye­
it, árnyaltan igyekezvén bemutatni a különböző intézkedések eltérő jellegét és
hatásait. A korábbi szakirodalommal szemben - jóllehet kisebb-nagyobb eltéré­
sekkel - mindannyian pozitívan értékelték a kormány egyes gazdasági, kultúr­
politikai, szociális intézkedéseit, külpolitikai lépéseit. Ugyanígy olvashat az e
kötetet forgató olvasó - a hiányosságok felemlítése mellett - Gömbös politikusi
erényeiről, például taktikai érzékéről, szervezőkészségéről, kontaktusteremtő
képességéről is, ami korábban elképzelhetetlen volt.
Az értékelések ezzel együtt is kritikusak. A témánk szempontjából fontos
belpolitikában a hatalmi struktúra átalakítására irányuló törekvéseket - az ezt

U8 a bibliográfiai adatok végén látható oldalszámok a Gömbös-kormány idó'szakát tárgyaló

részeket jelzik. L. Nagy 1995. 136-145.; Salamon 1993. (További kiadások: 1995, 1998); Sa­
lamon 2008; B arta- P üski 1996. 49-139. (A Gömbös-kormány időszakát tárgyaló rész Püs-

ki Levente munkája - 8 0 -9 4 .); P ölöskei-G ergely-I zsák 1997. 192-202. (A fejezet szerzője
Gergely Jenő.); Ormos 2006. 189-212. (első kiadása: 1998); Gergely- P ritz 1998. 98-114.
(A fejezet szerzője Pritz Pál.); Gergely-I zsák 2000. 74-87. (A fejezet szerzője Gergely Jenő.);
P üski 2006. (A tematikus szerkezetű munka fejezetenként rövid ismertetéseket tartalmaz a
Gömbös-kormány adott kérdésekben hozott intézkedéseiről. A miniszterelnök politikájának
tömör, általános jellemzését adja a 269-270. oldalon.) Romsics Ignác Magyarország története
a XX. században című (R omsics I. 1999), több kiadásban (2002, 2003, 2004, 2005, 2010)
megjelent könyve is tematikus szerkezetben tárgyalja a század magyar történelmét, és csak
elszórt utalásokat tartalmaz a Gömbös-kormány, illetve a miniszterelnök politikájáról, anél­
kül, hogy összefoglaló értékelést adna róla.
139 Ormos Mária tárgyalja leginkább Gömbös szerepét egyes korábbi időszakokban, s utal a
fontos életrajzi és politikai előzményekre a miniszterelnökségét bemutató fejezetben is.
52 H érosz vagy sátán ?

szolgáló államjogi reformterveket, a kormánypárt egypártrendszer irányába

mutató átszervezését, a képviselőházban, az államapparátusban és a hadse­
regben végrehajtott személycseréket, a korporációs rendszer kiépítésére tett
kísérleteket - érte bírálat. L. Nagy Zsuzsa ezt az „állami totalitás” megvalósítá­
sára és a „korporációs társadalom” megszervezésére tett kísérletként értékel­
te. Ormos Mária „a hivatásrendi szervezetekbe tömörített és egypártrendszerű
államiság kereteibe kényszerített társadalom modelljét” látta benne. Pritz Pál
szerint Gömbös az érdekei szerint átszervezett párt segítségével kívánta kiala­
kítani „a totalitárius állami berendezkedést”, a hatalom ellenőrzése alá vonni
„a gazdasági, társadalmi és kulturális élet egészét”. Püski Levente 1996-ban
még úgy ítélte meg, hogy Gömbös kormányfőként is „soha fel nem adott szél­
sőjobboldali nézetei megvalósítására törekedett, ami a politikai szabadságjo­
goknak, valamint a parlament szerepének radikális csökkentését és a nyíltan
diktatórikus jellegű államberendezkedés kiépítését foglalta magába”. Tíz évvel
később már azt hangsúlyozta, hogy nyíltan ugyan nem beszélt terveiről, „de
indirekt módon mégis azzal számolt, hogy megvalósulásuk esetén az ellenzé­
ki pártok és a pártokra épülő parlament szerepe teljesen jelentéktelenné, for­
málissá válik”. Ezek a vélemények a különböző megfogalmazások ellenére a
bethleni autoriter rendszeren túllépő, diktatórikus jellegű, vagy legalább ilyen
elemeket tartalmazó berendezkedés megteremtésére irányuló törekvésekben
látják a gömbösi politika eszenciáját. Ennek megfelelően utalnak többen is
az olasz fasiszta, illetve részben a német nemzetiszocialista mintákra, jelezve
azonban az eltéréseket, ami a forradalmi módszerek, az erőszak nyílt és drasz­
tikus alkalmazásának mellőzésében érhető tetten.
A fenti, egymáshoz közeli álláspontoktól eltér Salamon Konrád véleménye.
Ő is sorolja ugyan a politikai élet átstrukturálása és a társadalom központi
megszervezése érdekében tett lépéseket (a kormánypárt átszervezése, a Nem­
zeti Munkaközpont megszervezése és az érdekképviseleti rendszer bevezeté­
sének kísérlete), mindezeket azonban úgy értékeli, hogy Gömbös célja: „...az
erős kormánypártra támaszkodó erős kormányzat, mely társadalmi felfordulás
nélkül hajtja végre a szükséges változtatásokat.”140
Hasonló jellemzőkkel találkozhatunk a jelzett, rövid életrajzi áttekintések
esetében, amelyekre a leíró jelleg, az életpálya fontos elemeinek, forduló­
pontjainak ismertetése jellemző. Ennek ellenére kirajzolódik belőlük a szer­
zők álláspontja, s azok részleges eltérései. Romsics Ignác - általános bel- és
külpolitikai feltételeket mérlegelő - írásaiból a fentiekhez hasonló kép bon­
takozik ki. Gömbös fajvédő programja szerinte „az antiliberális neokonzer-

140 Salamon 1993. 102.; Salamon 2008. 65.

 A SZAKIRODALOM GÖMBÖS-KÉPEI - HISTORIOGRÁFIAI VÁZLAT 53

vativizmusból kinövő magyarországi prefasizmus egyik markáns megfogal­

mazásaként értelmezhető”. Miniszterelnöksége tekintetében éppúgy hang­
súlyozta, hogy a rutinossá vált politikus intézkedései szerepet játszottak a
gazdasági válság hatásainak leküzdésében, miként azt, hogy az államélet és
a társadalom reformját célzó intézkedései a rendszer még meglévő demokra­
tikus elemeinek további felszámolására irányultak.141 Vele szemben Tőkéczki
László olyan „jobboldali (nemzeti) szociális” politikusnak tartotta Gömböst,
aki „a magyar politika lassú »társadalmasodásának« egyik nagy alakja”. Poli­
tikájának pozitív elemeit emelte ki.142
Izgalmas és sok szempontból hasznos vállalkozás lenne elemezni az általá­
nos és középiskolai tankönyvek Gömbös-képének változását is, hisz a társada­
lom többségének értékítéletét - benne a sokak által máig vallott hibás sztereotí­
piákat - leginkább az iskolai oktatás határozta meg. Ez azonban mind tartalmi,
mind terjedelmi szempontból meghaladná az értekezés kereteit. A tankönyvek
elemzését ebből a szempontból elvégezte Dévényi Anna, aki tömörségében is
árnyalt tanulmányában meggyőzően bizonyította, hogy az iskoláskorúaknak
közvetített Gömbös-kép alakulása szorosan követte a hatalom által befolyásolt
szakirodalomban kialakított, változó értékeléseket.143
Az összefoglalások és biográfiák mellett számos szakmunka tartalmaz fon­
tos és megkerülhetetlen információkat, megállapításokat, értékeléseket Göm­
bös pályájának, illetve a Gömbös-kormány időszakának, politikájának egyes
részkérdéseiről. Közülük csak példaként említünk néhányat, amelyek a gazda­
ságpolitikával,144 a külpolitikával,145 a szélesebb értelemben vett kulturális élet
területén tett intézkedésekkel,146 a hadseregfejlesztéssel és a katonapolitiká­
val,147a Gömbös által irányított egyesületekkel, pártokkal,148a zsidókérdéssel149
kapcsolatos részkérdéseket tárgyalnak. A felsorolás tematika tekintetében is
folytatható lenne. Gömbös politikájának egyes városokban érvényesülő hatá­

141 Lásd Romsics I. 2002a. 106-107.

142 T őkéczki 2013. 37-41. Idézetek: 38. és 39.
143 Lásd Dévényi 2010. 8 7 -1 0 4 .
144 Szuhay 1962; B erend -R ánki 1960; Gunst 1976. 275-400.; Kaposi 2002. 295-314.
145 P ritz 1982; P ritz 1990; Z eidler 1998; A Kánya Kálmánhoz fűződő viszony tekintetében lásd
T óth 2016.119-176. Különösen: 160-168.
146 Nagy P. 1992.; Ujváry 2009. 377-413.; Ujváry 2010. 25-97.
147 Hajdú 1999; Vargyai 1983.; Dombrády 1996. 319-338.; Dombrády 2000. 5-41.; Szakály 1987.
148 Dósáné 1972; Sípos 1984; A Nemzeti Egység Pártjáról jelen könyv szerzőjének munkáin kívül:
Glatz-S tier 1971; Stier 1971; E rőss 2011. E tekintetben fájó hiány, hogy máig nem született
hasonló munka a Bethlen által szervezett Keresztény-Keresztyén Kisgazda-, Földmíves- és
Polgári Pártról (Egységes Párt), a Gömbös vezérelte Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő)
Pártról és az Etelközi Szövetségről, illetve a Társadalmi Egyesületek Szövetségéről.
149 Gyurgyák 2001; U ngváry 2012.
54 H érosz vagy sátán ?

sairól szolgáltatnak fontos információkat a várostörténeti monográfiák meg­

felelő kötetei.150 Jelentős mértékben gazdagították és lényeges részkérdések­
ben pontosították a Gömbösről alkotható képet olyan életrajzok, amelyek a
korszak más, Gömbössel is kapcsolatban lévő, vezető politikusairól készültek.
Mindenekelőtt a Bethlen Istvánról,151 Kozma Miklósról,152 Horthy Miklósról,153
illetve a Teleki Pálról154 és Darányi Kálmánról155 írt biográfiákat érdemes meg­
említeni, de fontos adalékokkal szolgált például Vásáry István debreceni pol­
gármester életrajza is.156
1990 után - jelen könyv szerzőjén kívül - két kutató foglalkozott beható­
an Gömbös pályájával. Gergely Jenő több, különböző terjedelmű és műfajú
írásban, Gyurgyák János pedig egy alapos, kismonográfiányi terjedelmű ta­
nulmányban.
Közülük Gergely Jenő volt az, aki a rendszerváltást követően vállalkozott
arra, hogy a történettudomány számára is megnyílt új feltételeket kihasználva
adjon alapkutatásokra épülő új, az ún. marxista történetírás ítéleteit korrigáló
képet Gömbös politikai pályájáról. Az ezredforduló éveiben megjelent, a fent
ismertetettektől eltérő értékeléseket tartalmazó előadásai,157 cikkei,158 könyv-
részletei159 és könyvei160 jelentős érdeklődést váltottak ki a közvéleményben
és a szakmában egyaránt. E művek révén abban is szerepet játszott, hogy a
Horthy és Teleki történeti szerepe körüli viták után Gömbös megítéléséről is
szakmai diskurzus kezdődött.161
Gergely - alapkutatásokra is építve - többek között olyan alapvető kérdések
újragondolását szorgalmazta és végezte el részben, mint a diktatórikus törekvé­
sek, a vezéreszme érvényesülése, valamint az egykori fajvédő kormányfőként
gyakorolt zsidópolitikája. Mindenekelőtt abból indult ki, hogy már „95 pontos
reformprogramja sem a történelmi hagyományokkal, az alkotmányos parla­
mentáris viszonyokkal, a polgári társadalom értékrendjével való szakítás jegyé­

150 Budapest története 1980.; Debrecen története 1919-1944.; Dobrossy 2004; Szeged története
1849-1919.; Szeged története 1919-1944.
151 R omsics I. 1999.
152 Ormos 2 0 0 0 a .
153 Sakmyster 2001.; Turbucz D. 2014.
154 Ablonczy 2005.
155 K erepeszki 2014.
156 Veress 1999.
157 A Debrecenben 2000 augusztusában rendezett III. Országos Jelenkortörténeti Konferencián
elhangzott előadásának megjelent változata Gergely 2 0 0 2 c .
156 Gergely J. 2000.
159 Gergely J. 1997. 192-202.; Gergely J.-I zsák 2000. 74-84.; Gergely J. 2002a.
160 Gergely J. 1999; Gergely J. 2001.
isi Lásd többek között P üski-V aluch 2002. 23-25, 107-110. és 189-199.
 A SZAKIRODALOM GÖMBÖS-KÉPEI - HISTORIOGRÁFIAI VÁZLAT 55

ben fogant, hanem annak megújítását, korszerűvé tételét célozta”.162 Különösen

részletes életrajzában pontos képet adott ugyan Gömbös politikai lépéseiről, ál­
lásfoglalásairól, ám nem tárta fel részletesen azok forrásait, s néhány fontos ele­
mét. 1918 és 1921 közötti tevékenysége alapján azonban - jóllehet maga is utal
a szélsőséges német erőkkel való kapcsolatára - nem a jobboldali radikalizmus
harcos képviselőjének, hanem „a keresztény nemzeti ellenforradalom legmar­
kánsabb alakjának” tartja. A következő évek eseményeiben már a jobboldali
radikálisok „elismert vezéreként” aposztrofálja, de ekkor is hangsúlyozza, hogy
Gömbös „nem tartja importálhatónak a fasizmust”. Megállapítása tényszerűen
helytálló ugyan, de az értékelés megalapozottságát gyengíti, hogy sem ezekre,
sem a későbbi évekre vonatkozóan nem veti össze Gömbös nézeteinek tartal­
mát Mussoliniéval és Hitlerével, illetve a későbbi magyar nemzetiszocialista/
nyilas áramlatokéval. Ez is oka annak, hogy miniszterelnöksége idején gyako­
rolt politikáját valós és jelentős fordulatként értékelte, amely során „célja az
öncélú nemzeti állam segítségével a liberális-konzervatív Bethlen-rendszer he­
lyébe egy autoriter rendszer állítása, amely szociálisan érzékenyebb, naciona­
listább és antiszemita”.163 Kormányfőként gyakorolt politikájának lényegét pe­
dig abban látja, hogy „nem rúgta fel az alkotmányos parlamentáris viszonyokat,
nem teremtett diktatúrát, nem vállalta a fasiszta vagy náci forradalom élére álló
»modern népvezér« szerepét, annak ellenére, hogy a meglévő keretek között
szívesen vezérkedett”.164 Sőt, politikai gyakorlatával „elhárította a veszélyét egy
Mussolini- vagy Hitler-féle »forradalomnak« és a totális diktatúrának, amelynek
erői az 1930-as évek közepétől már nálunk is szerveződtek”.165 Jóllehet Ger­
gely hangsúlyozza, hogy törekvéseiben a konzervatív erők akadályozták Göm­
böst, miniszterelnökként nem jobboldali radikális politikusnak ítéli. Azt állítja:
„...kormányzati tevékenységében - inkább jellemezhető az újkonzervatív men­
talitás megerősítőjének és érvényesítőjének.” Szerinte Gömbös nem megdönte-
ni akarta a rendszert, hanem „megreformálása révén életképesebbé, korszerűb­
bé és mindenki számára elviselhetőbbé tenni”.166
Ennek az értékelésnek a kialakítását alapvetően befolyásolták a következő
szemléleti és módszertani elemek. 1. Gergely nem tartotta mérvadónak és ér­
demben mérlegelendőnek azt, amit Gömbös tervezett megvalósítani, csak azt,
amit kormányfőként elért.167 2. Miniszterelnöksége időszakából lényegében

162 Gergely J. 1999. 117.

163 Gergely J. 2001. 314.
164 Gergely J. 1999. 143.
165 Gergely J. 2000. 117.
Gergely J. 2001. 314-315..
167 Gergely J. 2002 c. 107-110. Érvelését lásd 109-110.
56 H érosz vagy sátán ?

csak a korm ányzati tevékenységet vette alapos vizsgálat alá, nem tartotta fon­
tosnak a párt- és társadalomszervezést, azok társadalmi hatásait, potenciális
és részben meg is valósult szerepét a hatalmi pozíciók kiteljesítésében, ami
pedig alapfeltétele volt annak, hogy terveit megvalósíthassa. 3. Gömbös be­
szédeit, programjait gyakran puszta szólamokként értékelte, nem véve figye­
lembe azok lehetséges politikai hatását. Másrészt a bennük megfogalmazott,
illetve politikai lépéseiben testet öltő nézeteket nem elemezte alaposan és nem
vetette össze a hasonló és más politikai irányzatok képviselői által vallottakkal.
Ezeken túlmenően meghatározó jellemzője Gergely munkájának, hogy -
miként a részletes változat alcíme is jelzi -, csak „politikai pályaképet” kívánt
adni. Nem igyekezett alaposan megismerni Gömbös személyiségének jellem­
zőit és alakulását, nem tárta fel élete korábbi szakaszainak olyan fontos rész­
leteit, azokat a körülményeket és (családi, lakóhelyi, iskolai stb.) hatásokat,
amelyek jelentősen befolyásolták gondolkodását, mentalitását, s mindezek
által későbbi politikusi magatartását is.
Gyurgyák János Gergely monográfiájánál jóval tömörebb tanulmányában
ennél lényegesen mélyebb és alaposabb elemzést ad Gömbös személyiségéről,
nézeteinek alakulásáról, szavainak és tetteinek viszonyáról. Ennek alapján ad
pontos képet a fajvédő politikus eszmevilágáról, s bizonyítja, hogy miniszter-
elnökként „nem adta fel eredeti fajvédő programját”. Szerinte nem törekedett
ugyan „totális fasiszta diktatúra megteremtésére”, de kormányzása idején „fo­
lyamatosan és kitartóan azon ügyködött, hogy az alkotmányos kereteket fella­
zítsa, és a Bethlen által kialakított viszonylag stabil kereteket lebontsa. Ezzel
„valamiféle fajvédelmi, a 'nemzeti öncélúságot’ hangsúlyozó, saját hatalmát
kiterjesztő, de a 'magyar sajátosságokat’ is figyelembe vevő [...] politikai rend­
szert” kívánt kiépíteni.168
Gergely Jenő Gömbös-biográfiáinak fontos új eredményei és egyes részlete­
iben rejlő erényei ellenére, a jelzett hiányok pótlása érdekében is indokolt to­
vábbi források feltárásával, más szempontokat is figyelembe véve, ismételten
végiggondolni az egykori meghatározó politikus, miniszterelnök pályájának
alakulását, annak okait és hatásait. Nem a teljesség igényével, hanem az egyik
legvitatottabb problémára, Gömbös hatalomhoz fűződő viszonyára, a hata­
lomgyakorlás során általa alkalmazott eszközökre és módszerekre, a mind­
ezeket befolyásoló politikai nézetekre és a mögötte meghúzódó motivációkra
koncentrálva figyelmünket.

* * *

168 Gyurgyák 2012. A Gömbösről írt fejezet: 103-130. Az idézett gondolatok: 126.
 A SZAKIRODALOM GÖMBÖS-KÉPEI - HISTORIOGRÁFIAI VÁZLAT 57

Akármilyen élesek voltak a viták, bármily távol álltak is egymástól az ellen­

tétes vélemények, egy dolgot kevesen vitattak: Gömbös az 1920-1930-as évek
Magyarországának meghatározó, jelentős tömegek véleményét befolyásoló po­
litikusai közé tartozott. Nem csak akkor, amikor a hatalom közelében, vagy
miniszterelnökként annak csúcsán érezhette magát. Ellenzékbe szoruló pártve­
zérként is sokan figyeltek rá. A hatalom birtokosai sem téveszthették szem elől.
Mindvégig számolniuk kellett személyével és politikai hatásával. Nem véletlen,
hogy 1928-ban, öt ellenzékben töltött év után immár nem pártvezérként, ha­
nem államtitkári tisztség viselőjeként, majd miniszterként lett a hatalomgya­
korlás aktív részese. Miként az sem, hogy újabb négy év elteltével a végrehajtó
hatalom fejévé nevezte ki a kormányzó, Horthy Miklós. S jóllehet miniszterel­
nöksége idején a politikájával és személyével kapcsolatos viták nem csitultak,
sőt - különösen 1935 tavaszát követően - felerősödtek, kétségtelen, hogy 1936.
október 6-án a hatalom centrumából ragadta el a halál Gömbös Gyulát.
 GYERMEKKORI HATÁSOK

A falu első gyermeke

A csecsemő Gömbös Gyula centrumba született. Egy csöppnyi, németek lakta

falu, az alig több mint hétszáz lelkes Murga központjában látta meg a napvi­
lágot.169 A tolnai dombvidék két dombvonulata között meghúzódó keskeny te­
lepülésnek nem alakulhatott ki központi tere. A T-alakban elhelyezkedő falu
hosszabb utcájának két párhuzamos házsora a völgyön végigfutó patak két olda­
lán, egymástól jókora távolságban állt, mindkettő előtt földes kocsiúttal. A keleti
oldal közepe táján álló evangélikus templom jelezte, hol van a falu centruma.170
Az Isten háza előtt-alatt szerénykedett az alacsony tanítói lakás.171 Az a ház,
ahova édesanyja a falucska egyik legtekintélyesebb parasztcsaládjából költö­
zött egy évvel korábban. Ebben a központban lévő tanítói lakásban jött világ­
ra a majdani miniszterelnök, karácsonyi ajándékként, 1886. december 26-án.
Nem csak a település, a család centrumába is született.
Apja, idősebb Gömbös Gyula, evangélikus tanító messziről érkezett. A sop­
roni születésű (1858) férfi apai felmenői Vas megyében a Kemenesalján, Ma-
gyargencsen éltek, s a 16. század elején, a török elleni harcokban tanúsított hősi
helytállásukért nemességet kapott ősök leszármazottainak vallhatták magukat.
Az ő apja, Gömbös Imre azonban műasztalosként dolgozott Sopronban, s egy
századok óta a városban élő német polgárcsalád lányát, Pfandesack Karolát vet­
te feleségül.172 Idősebb Gömbös Gyula a soproni tanítóképző jó és jeles eredmé­
nyekkel történt elvégzése után,173 német és magyar nyelvű tanítói képesítéssel

'69 A falu lakóinak 1880-ban 94%-a (753-ból 709), 1890-ben 96,6%-a (726-ból 701) volt német
anyanyelvű. Helységnévtár 1996. 98.
170 B alogh 2000. 9. 1844-ben készült térkép.
171 Az evangélikus templomról, iskoláról és tanítói lakásról lásd B alogh 2 0 0 0 .1 4 -2 1 . A lakosság
mintegy 63%-a evangélikus volt. K epecs 1997. II. köt. 300.
172 Gömbös T. 1986. Ennek melléklete alapján készült: Gömbös T. 1976-1984. Utólag is köszö­
nettel tartozom Gömbös Tamásnak, hogy a család történetére vonatkozó dokumentumok és
kéziratok másolatát rendelkezésemre bocsátotta. A családról lásd még Szluha 1998. 52.
173 Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltára, Soproni Levéltár (MNL
GyMSML SL) V W . 62. Soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet iratai. Iskolai anyaköny-
 A FALU ELSŐ GYERMEKE 59

1. M u rg a látképe az 1930-as év ek b en (k ép esla p )

2. K épesla p M u rg a evan gélik us tem plom áról

és a környező épületekről iá. Göm bös G yula bejegyzéseivel
60 G yerm ekkori hatások

3. A m u rg a i
ta n ító la k á s,
G ö m b ö s G y u la
s z ü lő h á z a

1876-tól rövid ideig Kemensalján, majd a Baranya megyei Hidason tanított. In­
nen egy néhány hónapos magántanítói kitérő után került Murgára 1882-ben,
miután 1881-ben előző munkahelyéről egy - általa megalapozatlannak és igaz­
ságtalannak tartott - bírósági végzéssel elmozdították.174 1886 februárjában vet­
te feleségül Weiczel Anna Máriát.175 Az arának nem kellett messzire költöznie,
amikor férjhez ment. A tanítói lakás melletti házban, a kis falu legnagyobb épü­
letében született és élte le addigi 19 évét. A lakás méretei, s a hozzá kapcsolódó
gazdasági épületek is mutatták, hogy az egyik legvagyonosabb s egyben legte­
kintélyesebb család lányát vette feleségül a nemrég érkezett tanító.
Az apa volt az egyetlen értelmiségi foglalkozású a lakosok között, hisz az
istentiszteleteket is a szomszéd település lelkésze tartotta. A karácsonyi jöve­
vény így nemcsak a falu központjában, hanem egyben elsőnek számító család­
jába is született, és születésével abban is központi helyet szerzett magának.
Ő volt az első gyermek, s ráadásul fiú, aminek különösen nagy jelentősége
volt a 19. század végi Magyarországon, kiváltképp egy német közösségben.
Jelentőségét csak növelte, hogy édesanyja kiterjedt családjában176 hosszú idő

vek. 1873-74, 1874-75, 1875-76-os tanév. Ezúton mondok köszönetét Csekő Ernő soproni
levéltárosnak az általa rendelkezésemre bocsátott, id. Gömbös Gyula pályájával kapcsolatos
adatokért, illetve dokumentumok és sajtókivágások másolataiért.
174 Tolnam egyei Közlöny IX. évf. 51. sz. (1881. 12.18.) 9.
175 Weiczel Anna Mária nevét a szakirodalomban többféle módon jegyezték (Weitzel, Weétzel).
A családkutató távoli rokon, dr. Vitéz János a kiterjedt család tagjai születési, házassági és
halálozási anyakönyveinek adatai alapján állapította meg, hogy bár a család neve eredetileg
Weitzel volt, már az apát is Weiczel Johann néven anyakönyvezték. Á rnyak könyve 97-99.
176 A valóban szerteágazó és egymáshoz sok szálon kötődő nyolc család eredetéről 18. század
közepi betelepüléséről, helyzetének alakulásáról és a köztük lévő családi kapcsolatokról a
 A FALU ELSŐ GYERMEKE 61

4. W eiczel AnnaM á r ia ,
G ö m b ö s GyuLa é d e s a n y ja
a z 1 9 3 0 -a s é v e k b e n

5 . Id. G ö m b ö s G y u la ta n ító ,
G ö m b ö s G y u la é d e s a p ja

után ő volt az első fiú. Ennek adtak hangsúlyt a szülők azzal is, hogy hét ke­
resztszülőt választottak, s jegyeztettek be az anyakönyvbe 1887. január 5-én.177
Az új jövevény persze nem érzékelhette mindezt. A cseperedő kisfiúban, majd
kiskamaszban azonban egyre halmozódtak azok az élmények és benyomások,
melyek nyomán kialakult és mind erősebbé vált önnön kiválóságának érzete, s a
vágy, hogy minden közösségben és szituációban központi szerepet kapjon.
Egy 5-8 éves gyermek - még ha örömét harcias játékokban lelő fiú is - el­
lenállhatatlanul vágyik szülei, főleg anyja babusgató szeretetére, ölelésére, si-
mogatására. Első éveiben meg is kapta ezt édesanyjától. Apjától kevésbé. Id.
Gömbös Gyula - a kor normáinak, szokásainak megfelelően - kemény, szigo­
rú ember volt; tanítóként is, családapaként is. A faluban csak „dér Herrgott
von Murga”-ként, azaz „a murgai Atyaúristen”-ként emlegették. Felelősséggel
gondolkodó és gondoskodó családfőként féltő gonddal figyelte és egyengette
fia fejlődését. Ez azonban az eleven, esetenként szertelen kis Gyula esetében
leginkább fegyelmező szabályok meghatározásában és betartatásában öltött
testet. S ennek egyaránt eszköze volt a szigorú szó és a nádpálca is - például,
ha az iskolába lépve azon kapta fiacskáját, hogy épp a padokon nyargalászik.

Weiss család egyik ma élő tagja, dr. Vitéz János állított össze rendkívül gazdag, sok fotóval
és dokumentummásolattal illusztrált adattárat. Á rnyak könyve.
177 Révay 1934. 5.
62 Gyermekkori hatások

A szidalmak hatását - bármennyire is „kiérdemelte” őket - aligha tüntették el

a szigorú apai szájból hallott érdekes bibliai történetek, s a „kis katona” érdek­
lődését kiváltképp felkeltő, a régi magyarok, köztük a család őseinek dicsősé­
gét hirdető, hőstetteit színező regék és mondák,178 miként a kemény apai kéz
ölelésének, simogatásának elmaradása sem az általa forgatott nádpálca nyo­
mait. Erre is, s nem csak későbbi, hadapródiskolái éveire emlékezve mondta
Gömbös - politikusként már elismerően - annak pozitív hatásait emlegetve:
„Spártai szellemben nevelkedtem, és azt is ápolom.”179 Ám az évek múltával
nem csak a vágyott apai ölelést hiányolhatta. Hétéves korától az akkor született
öccse lett anyja kedvence. Jóllehet változatlanul féltő szeretettel vigyázott első­
szülött fiára - időnként a keményen eljáró apa kezét is lefogva -, egyre inkább
a már-már lányos vonásokat viselő, babaarcú Jánost babusgatta.
A szülői szeretet elmaradó, vagy egyre fogyó fizikai jeleit, az általuk kiváltott
érzéseket nem pótolhatták a kiváló iskolai eredmények és a Murga határában
húzódó Hanfbergen vívott „csaták”, a vezérként bennük aratott „katonai sike­
rek”. De fontos szerepet játszhattak a formálódó személyiség alakulásában.
Kitűnő eredménnyel végezte az első két osztályt abban az egy tantermes
iskolaépületben, amely 1885-ben épült apja tervei alapján,180 s az év végi vizs­
gákon dicséretben részesült. Elismerésként ő mondhatott verset az évzáró ün­
nepélyen a templomban - a gyerekek és szülők, meg a falu elöljárói előtt. Bátor
kiállásával és szép szavalásával nagy sikert aratott. A jó szellemi képességek és
a nyilvános szereplésre való készség, hajlam első jelei voltak ezek, amelyeket
társai is respektáltak.181
Ám nem csak a „falu első gyermekeként”, az iskola legjobb tanulójaként ví­
vott ki magának elismerést kortársai között. A szó szoros értelmében is kihar­
colta. A kisfiúkat mindig is - szinte ösztönösen - vonzották a „katonás dolgok”,
a harcias játékok. Kiváltképp egy olyan korban, amelyben különösen nagy be­
csülete volt a katonai erényeknek. A nemzet nagy harcairól, a hősi helytállásról
szóló történetek éppúgy fontos helyet kaptak az iskolai olvasmányokban, mint
a katonaviselt öregek elbeszéléseiben. Murgán is voltak néhányan, akik részt
vettek Bosznia okkupációjában, melynek élményeit megosztották a falu fiatal­
jaival. S mi más játéka lehetett a kis falu apró legénykéinek, mint a határban

178 R évay 1 9 3 4 .1 1 -1 2 .; Tolnamegyei Újság 1930. szeptember 2. 1.

179 Gömbös 2004. 259.
18° Az iskola eredetileg a tanítói lakás keleti (templom felőli) végében lévő helyiség volt, amelyet
id. Gömbös Gyula javaslatára számoltak fel, s építették fel az újat a lakással szemben, az út
másik oldalán. A tanterem alapterülete 8 ,5 x 5 ,7 méter volt. Lásd B alogh 2 0 0 0 . 17. és Árnyak
könyve 22 . Gömbös Gyula tervrajza: 325.
181 R évay 1934. 13-1 4 .
 A FALU ELSŐ GYERMEKE 63

„seprűnyál lovakon” nyargalászva, fa­

kardokkal, fapuskákkal megvívott ütkö­
zetek. Meg a vele járó birkózás a fűben.
A kis Gömbös Gyula ebből is kivette ré­
szét - a parasztgyerekekkel együtt. Nem
tartozott a legnagyobbak közé, „vékony,
de erős gyerek volt”. Ám szikárnak és szí­
vósnak bizonyult; ügyességével, fürgesé­
gével, kitartásával pótolta az erőfölény
hiányát. Meg kezdeményezéssel, szerve­
zéssel, irányítással és bátorsággal. Nem
félt a nálánál nagyobbakkal is birokra
kelni. így szerezhette első - nyilván még
nem tudatosuló - élményeit arról, miként
lehet irányítani másokat. Nem kevésbé
fontos nyomokat hagyhatott benne az,
hogy a „tanító fia” egyenrangú társként
harcolt a kisebb vagy nagyobb birtokkal,
vagyonnal rendelkező parasztcsaládok 6. A g y e r m e k G ö m b ö s első s
e le m is ta k o r á b a n ( 1 8 9 5 )
gyerekeivel. Ám az egykori játszótárs
későbbi emlékezése szerint „mindig és
mindenben ő dirigált s mindenben praktikusabb és ügyesebb volt, mint a töb­
biek”.182 így már nemcsak a családon belül, testvérei között foglalt el központi
helyet, hanem falubeli kortársai között is.
Nem egyedi esetről volt szó. Tanítók, tanárok sokaságának tapasztalatai (a
modern korban felmérései) alapozták meg és igazolják a lélektani-pedagógiai
szakirodalom e jelenségekkel kapcsolatos megállapításait. Azt a tézist, hogy
a gyermekközösségekben - a kisiskolás kortól a kamaszkorig egyaránt - léte­
ző kapcsolati hálókban egyedi tulajdonságok, adottságok, képességek alapján
kiválasztódnak a csoport meghatározó alakjai, vezéregyéniségei. Számukra
pedig e szerep betöltése akár életre szóló élményt, tapasztalatot jelenthet.
S a vágyat, hogy később, más helyzetekben és közösségekben hasonló státust
alakítsanak ki maguknak. De nemcsak a vezető pozíció iránti vágyat, hanem
ösztönös készségeket is, melyek segítségével érvényesíteni tudják céljukat.

182 R évay 1934. 10-12. Ezt erősíti meg édesanyja 1933-ban adott interjújában: „Már akkor volt
benne valami önállóság. Ötéves korában, mikor katonásdit játszott, mindig ő volt a vezér
közöttük, kis fakarddal az oldalán.” N em zeti Figyelő, 1933. október 8. 3. - Bencsics Gyula:
Látogatás Gömbös Gyula édesanyjánál.
64 G yermekkori hatások

Sikerek voltak ezek a kis Gömbös Gyula számára, s - ha csak a tudat mé­
lyén raktározódtak is el - maradandó élmények. Olyanok, melyek egész életre
szólóan befolyásolták a falvakhoz és azok népéhez fűződő pozitív érzelmi
viszonyát is.
Bár az apa a család ellátásához elegendő jövedelemmel rendelkezett,183
1894-ben megpályázta és a december 29-én született döntés értelmében el­
nyerte a soproni evangélikus gyülekezet által meghirdetett három tanítói állás
egyikét.184 így a család a következő év nyarán Sopronba költözött.
Amikor anyai nagyapja szekerén elhagyta Murgát, a nyolcéves Gömbös
Gyula a falu első gyermekének érezhette magát.

A nagy változás: Sopron

Sopronba érkezve egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott a helyzete.

Nem tudjuk, kimozdult-e Murgáról 1895 nyaráig, de ha járt is a megyeszék­
helyen, Szekszárdon, Sopronhoz fogható élményt nem szerezhetett. A kora­
beli tolnai megyeszékhely - a központjában, a Várdombon és környékén lévő
néhány nagyobb épülettől eltekintve - falusias képet mutató kisváros volt a
fallal körülvett, középkori városmaggal, ősi templomokkal rendelkező nyugati
„nagyvároshoz” képest.
Ebben a házrengetegben egy piciny falu kereteihez szokott gyermek el is
tudott veszni, miként a hozzá hasonló korúak seregében is, hiszen itt több
osztálytársa volt, mint ahányan Murgán iskolába jártak. Az utóbbiak létszá­
mát csak becsülni tudjuk abból, hogy az első osztályban 5, a másodikban 11
osztálytársa volt.185 Bizonyos azonban, hogy az alig több mint hétszáz lelket
számláló faluban nemigen lehetett 78 hat és tíz év közötti gyermek,186 mint
ahányan a soproni evangélikus népiskola 3. fiúosztályába jártak az 1895/96-
os tanévben.187 Itt szó sem lehetett központi szerepről. Osztálytársai között az

183 Lásd MNL Tolna Megyei Levéltára (MNL TML) Solymár Imre hagyatéka, Hammel Alajos
iskolaszéki elnök kézírásos másolata az 1895-ben kiírt pályázati hirdetményről. (Kéty, 1904.
márc. 15.) A kiírás értelmében a murgai tanító illetménye: lakás, 50 Ft. készpénz, 40 pozso­
nyi mérő rozs, 20 mérő búza, 20 mérő kukorica, 12 akó bor, 2 kocsi széna, 1 kocsi sarjú,
1 kocsi szalma, 4 öl fa, 4990 öl, a gyülekezet által megmunkált szántó használata, továbbá
tandíj és stóla, 20 Ft. az ismétlőiskolások oktatásáért.
184 Soproni Evangélikus Levéltár (SEL), 1894. évi ikt. iratok 84/1894.
185 Révay 1934. 14.
186 Egy 1829. évi felmérés szerint az evangélikus elemi iskolának 65 tanulója volt. B alogh
2000. 13.
187 R évay 1934. 19.
 A nagy változás : S opron 65

7. S o p ro n lá t k é p e a 1 9 - 2 0 . s z á z a d fo rd u ló já n

utolsó volt, távoli, ismeretlen faluból érkezett „jöttment”. Helyzetét a család

szerény életfeltételei sem erősítették.
Első otthonuk az evangélikus gyülekezet árvaházának egyik lakása volt.
A vízvezetékkel, villannyal, gázzal felszerelt helyiség addig elképzelhetetlen
komfortot jelentett a család számára, a Halász utcai gyermek azonban külváro­
sinak számított a belvárosi polgársarjak szemében. Ez a „hátránya” szűnt meg,
amikor apja a város központjában - először a Szent György utca 12. számú
házban, majd a város főterén, a Ferenc József tér 6. szám alatti Fabricius-ház-
ban - kapott lakást. A szinte palotának számító belvárosi házak erősítették a
család, s benne az elsőszülött fiú presztízsét is.188
Pedig a vágy, hogy ő legyen az első, mint addigi életében, nem hunyt ki a
kilencéves fiúból. Sőt! Hátrányossá vált helyzete akaratos dacot és aktivitást
váltott ki belőle. Mindenekelőtt a tanulásban kívánt bizonyítani. Jó adottságait
kihasználva változatlanul szorgalmasan és eredményesen tanult. Az elemi isko­
la 3. és 4. osztályát egyaránt igen jó minősítéssel végezte, szorgalomból kitűnőt
kapott. Valamennyi tantárgyból jeles osztályzattal honorálták teljesítményét,
csak a negyedik osztályban földrajzból elért jó minősítés lógott ki a sorból.189

188 Révay 1934. 17.; Heimler 1936. 105,106. és 156.; T hirring 1941. 5,11,184.
189 MNL GyMSML SL, Evangélikus népiskola Sopronban, Katalógusok az 1895-96-ik tanévből,
34. és az 1896-97 tanévből 35.
66 G yerm ekkori hatások

Ezzel mindkét évben osztálya

legjobb tanulói közé került, ami
növelte respektusát osztálytár­
sai körében. Annál is inkább,
mert nem állandóan könyveket
bújó stréberként érte el eredmé­
nyeit. Megmaradt annak az ele­
ven, izgalmas játékokra vágyó
gyermeknek, mint aki Murgán
volt. Apjának - szintén taní­
tó - barátja emlékezése szerint
„Gyula nagyon élénk volt, csin­
talan, szerette a vad játékokat,
szeretett száguldozni kint a sza­
badban, birkózni, harcolni, ve­
rekedni”.190 Ez pedig aligha tette
ellenszenvessé az életkorukból
fakadóan hasonló mentalitá­
sú társai körében. Sőt, a falun
edzett gyermek sok vonatkozás­
8 . A 12 é v es G ö m b ö s G y u la és testv érei ban ügyesebb, erősebb volt ná­
(Felül a Murgán született János 1893, Gyula - 1886,
- luk. S magával hozta nemcsak a
Mária - 1889, lent a már Sopronban született Karoli­ vágyat, hogy ő szervezze, vezes­
n a - 1897)
se a játékokat, hanem a képes­
séget is, mely alkalmassá tette
erre. No meg a harcias temperamentumot, ami gyakran verekedéseket eredmé­
nyezett, ha másként nem tudta érvényesíteni akaratát.191 Mindezek nyomán úgy
tűnt, különösebb megrázkódtatás nélkül élte meg a nagy változást, s a második
nyár idejére kezdett hasonló helyzetbe kerülni, mint szülőfalujában.
Ősszel azonban váratlan, a családot és tanárait is meglepő fordulat követke­
zett be. Apja az 1557-ben alapított, nagyhírű soproni evangélikus líceumba192

190 R évay 1934. 20.

191 Egy távoli rokona, a hasonló korú soproni Bors Károly festőművész-tanár így emlékezett
közös élményeikre Gömbös halála után az özvegynek írt levelében: „Kegyelmes asszony bol­
dogult férje és csekélységem, gyermekkorunk egy tetemes részét sűrű és legközvetlenebb
érintkezésben töltöttük. A közvetlen sűrű érintkezést úgy kegyeskedjék magyarázni, hogy
annak rendje és módja szerint összeverekedtünk. Színhely: a soproni árvaház, ahol Gyula
édesapja tanítóskodott...” - MNL OL K 35 - f. 23. f. - Soproni Bors Károly levele Gömbös
özvegyének (1936. nov. 5.)
192 Az iskola történetére lásd Fabinyi 1986. 9-108.
 A nagy változás: S opron 67

íratta be. Abba az intézménybe, melyben

egykor ő szerezte tanítói képesítését. Nem
tudni, mi volt a tanító apa szándéka jó eszű
fiával, de a következő évek azt bizonyították,
kettejük vágyai eltértek egymástól.
Az osztálya legjobb tanulói közé tartozó,
jó képességekkel rendelkező elemistának
minden esélye megvolt arra, hogy hasonló
eredményeket érjen el a magasabb iskola-
fokozatban is. Nem így történt. Az első osz­
tályban csupán szabadkézi rajzból kapott
jelest év végén. Vallástanból, földrajzból,
tornából ért el jó eredményt, magyar és latin
nyelvből, rajzoló geometriából és szépírás­
ból elégségesre minősítették teljesítményét, 9. K ru g Lajos, G öm bös G yula
elem i iskolai tanítója és a p já n a k
matematikából azonban - a félévi jó után -
barátja S o p ro n b a n
év végén elégtelen osztályzatot kapott, amit
a javító vizsgán tudott elégségesre korrigál­
ni.193 A tanulmányi eredmények romlását magyarázhatta volna a nagy váltás,
amely a körülményekben - a tantárgyak és tanárok számának, illetve a követel­
mények növekedése révén - bekövetkezett. A következő évek fejleményei azt
jelzik, hogy nem ez volt az ok. Tanulmányi eredményei később sem javultak
érdemben. Teljesítménye hullámzó volt, jegyei között több volt az elégséges,
mint a jó, jelest pedig csak vallástanból, német nyelvből, testgyakorlásból ka­
pott egy-egy, illetve énekből két alkalommal. Ennél is figyelmeztetőbb jel volt,
hogy az elemiben még „igen jó”-ra minősített, a gimnázium első osztályában
is „jó” magaviseleté a felsőbb évfolyamokon „szabályszerű”-re változott, ami a
legrosszabb, még elfogadható minősítést jelentette.194 Okkal.
Gömbös a líceum renitens diákjai közé tartozott. A kötöttségek elleni tilta­
kozás, a merev szabályok áthágása, a tilalmak megszegése jellemzi magatar­
tását e négy évben. Egykori osztálytársai emlékezései szerint kevés olyan ve­
rekedés zajlott az órák közötti szünetekben, az iskola folyosóin vagy udvarán,
amelyben ne vett volna részt - kezdeményezőként, vagy a viaskodó felek szét­
választására hivatkozva. A verekedésekben is megnyilvánuló temperamen-

193 MNL GyMSML SL, VIII/61. A Dunántúli Ev. Egyházkerület Soproni Líceumának iratai 9.
kötet. Tudósítás a soproni ág. h. ev. lyceumi főgymnasium tanuló ifjúságáról az 1890/1 -
1899/1900. tanévben. (A továbbiakban: VIII/61. Tudósítás) 1897/98. l.B
MNL GyMSML SL, VIII/61. Tudósítás, 1898/99. 2.B, 1899/1900. 3. B; VIII/61. A soproni ág.
h. ev. lyceumi főgymnasium névkönyve, 1900/01. 22. sz.
68 G yermekkori hatások

10. A soproni E v a n gélik u s L yceu m 1895-b en

tűm, mozgásvágy és harci kedv éppúgy kivitte a Sopron határában emelkedő

dombokra, mint egykor a murgai Hanfbergre. Persze az általa szervezett-irá­
nyított, harcias kedvű barátaival együtt, akikkel kemény csatákat vívták ta­
vasztól kora őszig a domboldalak bozótjában bujkálva, télen meg hógolyóval.
Vonzotta az ismeretlen. Jóllehet nem tudjuk a következményeket, de aligha
kapott elismerő szavakat szüleitől, amikor maszatosan, koszos ruhában tért
haza „katonatársaival” a város alatt húzódó csatornarendszerben tett barango­
lásaiból. Nemcsak a szabályokkal szegült szembe, hanem esetenként tanárai­
val is. Nagy tiszteletlenségnek számított és büntetést vont maga után az, hogy
egyik tanárát órán, diáktársai előtt figyelmeztette tévedésére. Máskor „kikérte
magának”, s határozottan utasította vissza, hogy tanára igaztalanul őt vádolta
óra alatti beszélgetéssel, holott más volt a tettes. Egy alkalommal - nem tud­
ni, mi ellen tiltakozva - megnyitotta az iskola több vízcsapját, elárasztva az
épület jelentős részét, amit szintén fegyelmivel büntettek. Jellemző, hogy épp­
úgy önérzetesen vállalta tettét, mint ahogy az igaztalan vádat utasította vissza.
Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy tanárai „besorozták a nyugtalan,
csintalan, verekedő »rosszfiúk« kategóriájába”.195

195 R évay 1934. 23-28. Idézet: 26.

 A nagy változás : Sopron 69

Mozgásvágyát nem elégítette ki a heti két iskolai tornaóra, melyen jósze­

rével csak a szertorna művelésére nyílt lehetősége. A hiányt nemcsak a har­
ci játékokkal elégítette ki. Nyáron az úszásban, csónakázásban, télen a kor­
csolyázásban lelte örömét - minden lehetőséget kihasználva, hogy hódoljon
szenvedélyeinek. A merev iskolai szabályokat e téren sem tartotta be. Azt kö­
vetően is szervezte csapatának futballmeccseit a várostól távoli helyszíneken,
hogy egy súlyos sérülést követően az igazgató megtiltotta diákjainak a játék
művelését. A szigorú ellenőrzést pedig a helyszínek állandó változtatásával
játszotta ki.196
Ezekben a tiltakozást kifejező megnyilvánulásokban későbbi tulajdonsá­
gainak csírái is tetten érhetők.
Iskolai magatartása és tanulmányi eredményei egyrészt azt jelezték, hogy
a kiskamaszban nem alakult ki érdeklődés az elméleti jellegű, elmélyült ta­
nulást, gondolkodást, sok olvasást és persze „székhez kötött”, kitartó egyéni
munkát igénylő tárgyak iránt - még ha másodikos korában, időlegesen, dacból
bizonyította is, hogy képes megfelelni e követelményeknek. A mozgásban, a
csapatban végezhető, dinamikus tevékenységben lelte örömét. Olyanokban,
amelyekben fizikai képességei érvényesülhettek, amelyekben erejét, ügyes­
ségét is összemérhette másokkal. Olyanokban, amelyekben kezdeményező,
szervező is lehetett, s egyben vezető szerepet is betölthetett. E téren elért
sikerei elismerést váltottak ki barátaiból, dicsőséget hoztak számára. Nyilván
nem minden társa esetében érvényesült ez. A líceumba már válogatott diák­
ság került. A tanulók között nagyobb arányban jelentek meg azok a polgári,
értelmiségi családból származó gyerekek, akik otthoni könyvtárakból válogat­
hattak olvasnivalót, zenetanulásra kötelezték őket, s olyan családi kapcsola­
tokkal rendelkeztek, amelyek révén gyakran fordultak meg „előkelőbb” kör­
nyezetben. Velük szemben műveltségi hátrányban volt a „kis vadóc”, aki az
„úri magatartásra” nevelt kamaszok körében rangon alulinak számított. Bizo­
nyára közülük került ki Bekk Józsi, aki bő három évtizeddel később nyilatko­
zott róla a város képviselőjének, a miniszterelnökkel rendszeresen találkozó
Östör Józsefnek - szemben a Révay kérésére emlékezők kedvező megnyilat­
kozásaival - elítélően: „...nem szerették, mert durva, vad, összeférhetetlen
természetű, szóval »utálatos« volt, nem igazi barát. Rá nem lehetett számíta­
ni.” Östör hozzátette: „...hasonlóképpen legkevésbé sem nyilatkoztak rokon­
szenvesen róla többi iskolatársai.”197 Ebbe a körbe jó tanulmányi eredménnyel
sem lehetett bejutni, körükben megbecsülést szerezni. Minden bizonnyal ez

196 R évay 1934. 2 7 -2 8 .

197 Östör 2010. 111.
70 G yermekkori hatások

n .1
f
Ahjának »ajr) gjáiajinkk neve. állása «
A tanuló u-ve, é* bfiye Vallása
i»kh*lye
1 ■

• / / ..A £/+ : ** é * f (/fytAls

j4 . j X <• ef •* /• •• / . A rí (/ * '
'
; y+7,<<x,s>+?j

E lő m e n e te le a z e g y e * ta n tá rg y a k b a n : let** 4*v í v ;
V
1-sé íélrfi éftreili litzoayiuan) j Hclmetf* SZ-t< A - A .i
i
É rd e m je g y e k , Öntőnkjat-e __

Valléntan Tandijmenies-c _____ _

MtiQitsr « r r /r
r.ityf’b m v g ’f rtjif'J'RcU.
Isiim nyele £ , ■ i

Gúrfig nyelv

GórdayAU n od.tlúm — . I

> * ráfi ^ —

Sínéi nye'r
/
TSriéntlrm r A ‘'V * -is
/ /
FöJdt «/*
|__ ______________ z
TmmtAirh *jt e A
' /
Temetettem
*r
Mennyrsr/ftaH
/ /
Jlnjlntn ffrt^mr/ri'l // /
e (t J** * A trSt ■ r *

JpVc*r*ícfí

Slfylrét \ _______
r *

Tónink*rid* ; '

fenek / / ;

.Í 'J A f i 4 /*'{
,-1r _ .
/ /

/ .

JrdsMi dotyainininek
külalakja *t*< 4eJ.
At timu- J . ,,
lMM.ll1 ’**M" Jé —
ínnÓTtií | ipxinlr.:
. , an l
&MMHI } 7
"* 11 -----
Magaviselet A
A tanári te x tille l záráértekezle+i Íté le te ; /< ( j ,'1/ f~, /<•/ A /* / A f A t / .

11. G öm bös G yula ta n u lm á n y i ered m én y ei a líceum 4. osztályában

 A PÉCSI HADAPRÓDISKOLA NÖVENDÉKE 71

is szerepet játszott a kitűnni vágyó kamasz renitens magatartásában. A ve­

rekedésekben tanúsított ügyességével, kitartásával, azokban és a tanárokkal
szembeni ellenállásban mutatott bátorságával, a szabályok áthágásával velük
is éreztetni akarta, vannak dolgok, amelyekben különb náluk.
Nem kevésbé volt fontos, hogy mindez tiltakozást, valamiféle - a kamasz­
korra általában jellemző - dacos ellenállást is kifejezett, minden bizonnyal
nemcsak a számára unalmasnak bizonyuló líceummal, az ott tanított tantár­
gyakkal, illetve tanáraival szemben, hanem apjával szemben is, aki ide íratta
be. Úgy is fogalmazhatunk: az apai akarattal szemben, mely nem vette figye­
lembe a gyerek vágyait, hajlamait.198 Pedig őt egészen másfajta képzés érde­
kelte. Olyan, amelyben a magatartása által jelzett vonzalmakat elégítheti ki,
amelyben az órákon kívül csillogtatott képességeit kamatoztathatja. Édesany­
ja később, fiának már miniszterelnök korában nyilatkozta, hogy gyerekkorá­
tól katona akart lenni.199 Ezt jelezte a katonai játékok kedvelésén túl a soproni
laktanyákba bevonuló katonák és kiképzésük iránti feltűnő érdeklődés is.200
Az engedetlenséget kifejező tettek elhallgatott szavakat helyettesítettek. Mert
- édesanyja emlékezése szerint - általa tisztelt apjának, akiért rajongott is,
nem mert nyíltan ellentmondani201 az a gyermek, aki esetenként tanárai el­
lenében is önérzetesen védte igazát. A dachoz makacsság is társult, s ezzel
együtt járt, hogy kitartóan küzdött akarata érvényesítéséért - gyerektársaival,
tanáraival és apjával szemben egyaránt.
Jóllehet forrásokkal - néhány emlékezéstől eltekintve - nem, vagy csak
egyes elemeiben bizonyítható mindez, következtetésünket igazolja az ezt kö­
vető négy év.

A pécsi hadapródiskola növendéke

A negyedik év végére Gömbös Gyula tanító belátta: reménytelen vállalkozás

eleven, a tudományok iránt a legcsekélyebb érdeklődést sem mutató fiát el­
méleti ismeretek elsajátítására kényszeríteni, értelmiségi pályák felé terelni.
Gyermeke megnyilvánulásait látva határozta el, hogy katonai iskolába íratja.

198 Az apa-fiú viszony lélektani hatásaira lásd Erik H. Erikson klasszikus művét: A fiatal L u­
ther. (Erikson 1991) Különösen a III. fejezetben (66-136.) leírtak módszertani megfontolásai
segíthetik a hasonló problémák megoldását - feltéve, hogy figyelembe vesszük a kor és a
konkrét család eltérő viszonyait.
199 N em zeti Figyelő 1933. október 8 . 3.
200 Révay 1934. 28.
201 Tolnam egyei Újság 1930. szeptember 2. 1 . p
72 G yermekkori hatások

12. A p écsi M a g y a r kir. H ad apród isk ola főbejárata a z 1910-es év ek b en

A gyenge közepes tanulmányi eredmény azonban nem sok eséllyel kecsegtetett.

Lehetőséget az biztosított számára, hogy Sopron városának alapítványi helye
volt az 1898-ban megnyílt pécsi kadétiskolában, amelyet Fabinyi Teofil, a város
országgyűlési képviselője támogatásával ifjabb Gömbös Gyula kapott meg.202
Pécsett zárt intézmény várta 1901 kora őszén. A szomszédos területektől
magas fallal elkerített, laktanyaszerű objektum, 32 személyes hálóteremmel és
szigorú katonai fegyelemmel. Itt a délelőtti órák után nem csaphatta össze a
leckét, s utána nem rohanhatott ki társaival a környező dombokra katonásdit
játszani. Szigorú rend szerint peregtek napjai: hajnali 5 órakor volt az ébresz­
tő, s az este 9-kor elrendelt takarodóig feszes és szigorú időbeosztás szerint
peregtek a foglalkozások: tanórák, gyakorlatok, rendszeres szemlék. Ez annak
ellenére radikálisan változtatta meg életét, hogy naponta kétszer mehetett tár­
saival - kötelező jelleggel - az iskola terjedelmes udvarára, gyakorlóterére, s
vasárnap délutánonként az iskola területét is elhagyhatták néhány órára. Itt
nem a kerítésen kívülről leste, hogyan gyakorlatoznak az igazi katonák, mint

202 R évay 1934. 29. Gömbös későbbi reakciói azt jelzik, hogy elsősorban ezért volt hálás a város­
nak, iskolai élményeiből kevesebb kellemes emléket őrzött meg, amiről soproni miniszterel­
nöki látogatása során is tanúságot tett. Lásd F ü ggetlen ség 1934. június 19. 3.
 A PÉCSI HADAPRÓDISKOLA NÖVENDÉKE 73

13. A H adapród isk ola észa k felőli ud va ri hom lokzata, k ö zép en a to rn a csa rn o k (1 8 9 8 )

tette Sopronban. A hadapródiskolában a falakon belül maga vehetett részt ka­

tonai gyakorlatokon, de nem kénye-kedve szerint, hanem olyan módon, ahogy
parancsolták neki. Ugyanúgy alkalmazkodnia kellett tanáraihoz, ugyanúgy be
kellett illeszkednie egy diákközösségbe, mint a líceumban. Nagy volt azonban
a különbség. Diáktársaival együtt igazi katonák voltak - ha csak „palánták”,
kadétok is. Tanárai pedig valódi tisztek, katonai felettesek. És ez teljesen más vi­
szonyrendszert jelentett: nagyobb kötöttséget, kevesebb mozgásteret - de olyan
tevékenységet és rendet, amelyre igazából évek óta vágyott. Ez az iskola sokféle
szempontból meghatározónak bizonyult egész további életére: ismereteinek
tartalmára, gondolkodásmódjára, mentalitására, magatartására egyaránt.
Az oktatás tartalmát meghatározta az intézmény feladata: a hadapródis­
kolák csapatszolgálatra képeztek ki „alantas tiszteket”.203 Ennek érdekében „a
tiszt számára szükséges általános műveltség, valamint a hivatásszerű kötel­
mek teljesítésére szükséges katonai és katona-műszaki ismeretek és ügyessé­
gek” elsajátítását várták el a növendékektől.204 A tantervben felsorolt összesen
36 tantárgyat három csoportba sorolták.

203 A hadapródiskolában folyó képzés részleteit lásd Garay 1939. 39-58.

204 Garay 1939. 40.
74 Gyermekkori hatások

a) Elméleti és grafikai tárgyak: 1. Vallástan, 2. Magyar nyelv, 3. Német

nyelv, 4. Horvát nyelv, 5. Francia nyelv, 6. Földrajz, 7. Történelem, 8.
Számtan és betűszámtan, 9. Mértan, 10. Természettan, 11. Vegytan, 12.
Szépírás, 13. Szabadkézi rajz, 14. Szolgálati szabályzat, 15. Gyakorlati
szabályzat, 16. Hadsereg-szervezet, 17. Fegyver- és lövésügy, 18. Terep­
tan és terepfelvétel, 19. Térképábrázolás, 20. Harcászat, 21. Műszaki ok­
tatás, 22. Katonai közigazgatás és katonai ügyirály.
b) Katonai és testgyakorlatok: 1. Harcászati kiképzés, 2. Kiképzés a lövész­
ügyben, 3. Gyakorlati oktatás az ügyeleti és őrszolgálatban, 4. Katonai
műszaki képzés, 5. Gyakorlati oktatás az öltözködés, felszerelés, fel­
fegyverzés, laktanya- és szobarendről, 6. Gyakorlatok a távbecslésben,
térképolvasásban a szabadban és a terepen való tájékozódásban, 7. Te­
repfelvételi gyakorlatok, 8. Torna, vívás.
c) Különös ismeretek és ügyességek: 1. Szolgálati rendszabályok és illem­
tan, 2. Egészségápolás, 3. Úszás, 4. Tánc, 5. Iskolajátékok és korcsolyá­
zás, 6. Ének és zene.205

A gimnáziumi emlékek nyomán az első 13 tárgy riasztó lehetett Gömbös nö­

vendék számára. Különösen, ha tekintetbe vesszük a tantervi elvárásokat, me­
lyek szerint ezek oktatását olyan szinten kívánták megvalósítani, hogy a vég­
zős kadétok - a megfelelő különbözeti vizsgák teljesítése esetén - gimnáziumi
érettségit tehessenek. A gyakorlat azonban másként alakult. Egyrészt azért,
mert a hangsúlyt a hivatásra felkészítő katonai tárgyakra és gyakorlatokra he­
lyezték, s az általános műveltség ismeretanyagának elsajátítását minimális
szinten várták el a növendékektől. Ez utóbbi azzal is összefüggött, hogy mind­
végig nehézséget okozott e tárgyak megfelelő szakképzettségű tanárainak biz­
tosítása, mivel az intézményben csak katonatisztek oktathattak, akik egy-két
éves gyorsított felkészítés után látták el feladatukat, s közöttük a fluktuáció is
igen gyakori volt.206
Különös figyelmet fordítottak viszont a nevelésre, mely minden tanárnak
feladata volt. Ennek célja olyan „jellemtulajdonságokat és erkölcsi érzelme­
ket” kifejleszteni a növendékekben, „melyek mindenkinek díszére válnak, a
férfiú értékét megalapítják, a lélekben önfeláldozó érzületet ébresztenek fel és
ápolnak, melyre az ifjú harcosnak magasztos hivatáskötelmének betöltésénél
múlhatatlanul szüksége van.”207 Mindez a hazájáért akár életét is áldozni kész,

205 Garay 1939. 42.

2°6 Garay 1939. 4 4 - 4 5 , 4 8 -5 1 .
202 Garay 1939. 4 6 .
 A PÉCSI HADAPRÓDISKOLA NÖVENDÉKE 75

14. G öm bös G yula pécsi hadapró disko lás (a z első sorb a n balról a h a rm a d ik )
1902-b en , a II/B osztá lyban vegytan órán

„úriember” katonatiszt korabeli definíciójának is tekinthető. Ha áttekintjük az

oktatott tárgyakat, megállapítható, hogy azok sokoldalúan szolgálták e célok
megvalósítását - a koncentrált katonai képzéssel, s ehhez kapcsolódó testgya­
korlással, az úriember társasági életben történő helytállása feltételeinek meg­
teremtésével (tánc, ének, öltözködés, illemtan), az idegen nyelvek alapjainak
és egy minimális általános műveltség elsajátításával. Annak érdekében, hogy a
csapatszolgálat megkezdése előtt a növendékeknek „az úri modort és a gaval­
lériát gyakorlatilag is legyen módjuk kipróbálni”, rendszeresen szerveztek far-
76 G yerm ekkori hatások

15. G öm bös G yula 16. Riffl S á n d o r fő h a d n a g y terepfelvevő csoportja

n ö v en d ék 1904-b en , elől k ö zép en G öm bös G yula

sangi bálokat az alkalomra feldíszített intézményben, amelyre a „pécsi bálozó

közönséget” is meghívták.208
A temperamentumos, mozgékony, önállóságra törekvő, egyéni akaratát
érvényesíteni igyekvő kiskamasz Gömbös számára persze nem volt egyszerű
beilleszkedni ebbe a rendbe. Az első években itt is előfordult, hogy megszegte
a szabályokat, hogy fegyelmezetlen volt az órákon vagy a hálóteremben, hogy
ellenszegült. S a retorzió sem maradt el. Korábbi felettesei és társai emlékezése
szerint nemegyszer lehetett lakója a foglár „vendégszobáinak”.209
Ám egyre inkább az új körülmények kedvező hatásai érvényesültek. Ebben
az intézményben azt tanulhatta, amit szeretett, s kedvére való feladatokat kel­
lett teljesítenie. A harcászat, a vezénylés rejtelmeit ismerhette meg az elméleti
órákon, s gyakorolhatta a gyakorlótéren - alkalmanként „megbízott parancs­
nokként” is. Immár hivatalosan, felsőbb parancsra tehette azt, amit a maga
erejéből kellett kivívnia a murgai és soproni „harcmezőkön”. S itt nem kevésbé
élvezte, hogy irányíthat, vezényelhet másokat. Komolyan is vette, és tanárai,
diáktársai elismerését is kivívta vele. Nem csak ezzel, más szerepléseivel is.
A kadétiskola kiváló lehetőségeket biztosított a sportolásra az egyre erősö­
dő, mind nagyobb mozgásigényű fiú számára. Ki is használta az ifjú Gömbös, s
teljesítményeivel kitűnt társai közül. Igen jól úszott és átlag feletti eredménye­

208 Garay 1939. 79-80. A társasági életre történő felkészítést illetően lásd még Hajdú 1999. 235-
237.
209 Révay 1934. 34.
 A PÉCSI HADAPRÓDISKOLA NÖVENDÉKE 77

két ért el a legkülönbözőbb atlétikai számokban - különösen a dobószámok­

ban, például a diszkoszvetésben. Legtehetségesebbnek a vívásban bizonyult,
kard- és tőrvívásban egyaránt, amit később országos versenyeken is igazolt.
A nagy szerelem azonban a futball maradt, amelyet itt már tilalmak nélkül,
szabadon űzhetett. Sohasem gyakorolta versenyszerűen, de hosszú ideig ked­
venc szórakozása maradt. Jóllehet képességei alapján - különösen a vívásban -
ismert versenyző lehetett volna, nem választotta ezt az utat. A katonai hivatást
tartotta fontosnak, s annak mindent alárendelt, amíg lehetett. A sport iránti
vonzalom, jelentőségének felismerése azonban életre szólóan megmaradt, ami
később politikusi tevékenységét is befolyásolta.210
A másik terület, amelyben kitűnt, a nyilvános szereplés volt. Tanárai ha­
mar felismerték, hogy szívesen és jól szaval. Többször szerepeltették az isko­
lai rendezvényeken, s elégedettek voltak teljesítményével. Itt tapasztalt bátor
kiállása a tanórai szereplések, gyakorlatok során is megnyilvánult. Feleletei,
véleményalkotása során is határozott, jól fogalmazó diák volt - tanárai és diák­
társai előtt egyaránt.211
Mindez siker volt, a kiemelkedés lehetősége, amivel Gömbös élt is. És a
sikerek kedvezően hatottak az intézményhez, annak rendjéhez történő alkal­
mazkodásra. Az emlékezések azt bizonyítják: nem azért illeszkedett be, mert
betörték, hanem azért, mert megkedvelte, élvezte mindezt. S ez - a fegyelme­
zetlenség megszűnésén túl - abban is megnyilvánult, hogy immár az elméleti
tárgyakat is szívesen tanulta. Azokban a matematikai tárgyakban is jól teljesí­
tett, melyekben a leggyengébb volt a líceumban. A katonai jellegűek mellett
legszívesebben a történelmet tanulta. Persze ebben is a hadtörténet érdekelte
elsősorban, amelyről szívesen olvasott a kötelező tananyagon túl is. Iskolai
megnyilvánulásai azt bizonyították, hogy önállóan végiggondolta az olvasotta­
kat és szuverén módon igyekezett értékelni azokat. Eredeti meglátásai eseten­
ként tanárait is meglepték.
Tanulmányi sikereit gyors felfogásának, jó memóriájának és áttekintő ké­
pességének is köszönhette. No meg - immár e téren is megnyilvánuló - kitar­
tásának. Bár nem sokat, de gyorsan tanult és ez az eredményekben is meg­
nyilvánult. A negyedik év végén a 37 fős évfolyam ötödik legjobb tanulója­
ként végezte az iskolát, s nyerte el a hadapród tiszthelyettesi rangot. Az 1905
augusztusában az összes hadapródiskolában végzett 150 növendék közül a
13. rangszámot kapta, azaz a végzettek legjobbjai közé tartozott.212

210 R évay 1934. 4 1 -4 3 .

Révay 1934. 3 6 -3 8 .
212 Szakály 2 0 0 9 . 3 6 7 -3 6 8 .
78 Gyermekkori hatások

A hadapródiskolában kapott utolsó minősítése egyszerre dokumentálta a

pozitív változásokat és egyénisége korábban kialakult vonásainak továbbélé­
sét, részben felerősödését. Ebben tehetséges diákként jellemezték, akinek „fel­
fogása helyes, emlékezőtehetsége kifogástalan, előadásmódja szabatos”. Élénk
vérmérsékletű, víg, kedélyes, őszinte ifjút ismertek meg benne, aki „jómodo­
rú, igen katonás, túlérzékeny, nem mindig tud magán uralkodni”, ráadásul
„kissé önfejű” is.213
Ilyennek látták felettesei/tanárai a 18 éves Gömbös Gyulát, akiről feltételez­
ték, hogy sikeres katonai karrier vár rá. Kiváltképp a növendékre legnagyobb
hatást gyakorló, alárendeltjei által vaskapitánynak nevezett Szeifert Sándor szá­
zados (később vitéz Keresztényszigeti Sándor tábornok), aki a következő évek­
ben is fontos szerepet játszik Gömbös katonai pályájának sikeres indulásában.214
Minden jel arra utal, hogy az ifjú kadét is kellemes élményeket őrzött az intéz­
ményről, amelyeket felnőtt korában sem feledett. Ez magyarázhatta például azt,
hogy barátjának, Kozma Miklósnak azt tanácsolta, rakoncátlankodó, a tanulást
hanyagoló kamaszodó kisebbik fiát küldje a pécsi hadapródiskolába.215
Mielőtt tovább követnénk útját, szólnunk kell későbbi politikai nézeteinek
gyökereiről, korai motivációiról is.

Nemzet és falu - család és iskola

Gömbös későbbi politikai nézeteinek két sarkalatos eleme volt. Egyrészt a

nemzet, melyet a húszas években fajként is értelmezett, másrészt az agrárgon­
dolat. A mezőgazdaságot tekintette a gazdaság legfontosabb ágazatának, s en­
nek megfelelően a parasztság fontos társadalmi szerepét hangoztatta. Annak
gazdasági, kulturális és szociális „felemelése” mindenkori törekvéseinek egyik
legfontosabb jellemzője volt. A két elem szoros kapcsolatban állt egymással.
A parasztságban látta ugyanis a magyar nemzet/faj felemelkedésének, boldog
jövőjének egyik zálogát. A nemzet/faj meghatározó törzsének tekintette a falu
lakóit, a föld megművelőit.
Gömbös Gyula felnőttként mindig magyarnak vallotta magát - szinte hival­
kodóan. Sőt, politikusként azt hirdette, hogy a magyarság érdekeinek leghi­
telesebb képviselője, amiről közvetlen munkatársai is igyekeztek meggyőzni

213 A hadapródiskolában eltöltött évekről - egyéb források hiányában - lásd Révay 1934. 3 1 - 4 4 .
Idézetek: 43.
214 R évay 1934. 38.
215 Ormos 2 0 0 0 a . I. 2 3 8 .
 N emzet és falu - család és iskola 79

a társadalom széles rétegeit. Német

gyökereiről elvétve emlékezett meg, a
nemzetgyűlési és országgyűlési alma-
nachokban közölt - 1931-től igen rész­
letes - életrajzokban egy szóval sem
utalnak rá. Pedig a gyermek nemzeti
identitását kettős hatások alakítot­
ták. Murgán a német dominált, hogy
aztán fokozatosan a magyar váljék
uralkodóvá. Anyanyelve eredendően a
német volt. Nem csak azért, mert né­
metül beszélő sváb anya szülte. Nagy­
szüleivel és anyja rokonságával, akik­
kel naponta találkozhatott, szintén
sváb tájszólásban érintkezhetett. Mi­
ként felcseperedve, falusi játszótársa­
ival is. Német prédikációt hallhatott a
templomban. Ekkoriban a városoktól
távol eső zsákfalvakban, mint amilyen 17. M u rga i n é m e t asszonyok viselete a
2 0 . szá za d első feléb en
Murga is volt, a német községek még
(A képen balra NeWeiczel
jellemzően őrizték anyanyelvűket,
Erzsébet, Gömbös édesanyjának testvérhúga)
s csak lassan terjedt a magyar nyelv
használata. Különösen érvényes volt
ez az evangélikus közösségekre. De nem csak a nyelvről volt szó. Az 1745-ben
Kalóznakról ide érkező 45 hesseni eredetű, evangélikus család zárt közösséget
alkotott.216 Mindennapi életüket a német földről magukkal hozott, s vallásuk
által diktált hagyományok szabályozták. A gazdálkodást, a társadalmi érintke­
zési formákat, az egyházi és családi ünnepeket, az épületek és azok belső be­
rendezésének alakítását, az öltözködést és az étkezési szokásokat egyaránt.217
Ezekkel a hagyományokkal és normákkal találkozhatott a növekvő és egyre
több hatást, információt érzékelő kis Gömbös Gyula is. És ha eltért tőlük, ro­
konai és a falu más tagjai figyelmeztették a közösség elvárásainak figyelem-
bevételére. Az egyetlen ember, aki magyar identitást táplálhatott a cseperedő
személyiségbe, apja volt. Apja, aki hatéves korától egyben tanítója is. Tőle az
iskolában magyar és német szót egyaránt hallhatott. Az iskolán kívül azonban
szinte kizárólag magyart, így valójában kétnyelvűként nőtt fel.

216 B alogh 2000. 8.

217 Erre vonatkozóan lásd S olymár 1992. 345-394.
80 Gyermekkori hatások

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a német falusi környezet nem volt

ellenséges a csekély számú magyarral szemben. Ezeket a német közösségeket
életük minden eleme Magyarországhoz kötötte. Tulajdonuk: földjeik, házuk,
a bennük megtestesült szorgos munka, mellyel családjuk másfélszáz év óta
halmozta fel a létfenntartás alapvető feltételeit és más értékeket. Kereskedel­
mi kapcsolataik a környező - nem csak német - településekhez kötötték őket.
Életüket az ország törvényei szabályozták. Német anyanyelvűk, hagyománya­
ik, identitásuk megőrzésével is természetes otthonuknak, hazájuknak érezték
és tekintették Magyarországot, s azon belül a falut, amelyben éltek.218 Ezt a
gyerekkori emléket őrizte Gömbös, s idézte fel Szekszárdon, már miniszter-
elnökként tett látogatása során: „Engedjék meg, hogy visszaemlékezzem arra
a kis falura, amelyben német asszony magyar miniszterelnököt szoptatott és
egy magyar nemesi sarjadékból intranzigens magyar embert nevelt. Arra a kis
falura, amelyben német nyelven magyarul im ádkoztak, s amelyben sohasem
jutott senkinek sem az eszébe az, hogy kitaszítottja ennek a nemzetnek.”219
Ennél fontosabb volt az a szellemiség, amely egyrészt apja gondolkodá­
sát, másrészt az iskolai oktatást jellemezte. Ezek hatására vált egyeduralko­
dóvá Gömbös gondolat- és érzelemvilágában a magyarság tudata, s nyomta
el eredendő identitásának német elemeit. Olyan korban cseperedett fel, járta
iskoláit, s nyílt ki szeme az őt körülvevő világ jelenségeire, amikor a magyar
társadalom nagy részében még élénken élt 1848-1849 emléke. Nem csak a
politikai életnek volt markáns - ha nem is uralkodó - eleme a negyvennyolcas,
függetlenségi eszmék érvényesülése, azok a közgondolkodásra is erősen ha­
tottak és befolyásolták intézmények, társadalmi szerveződések szellemiségét,
tevékenységét - ha másként nem, a bennük tevékenykedők egyéni megnyilvá­
nulásai, tettei révén.
A Révay által gyűjtött visszaemlékezések arra utalnak, hogy az apa - jól­
lehet nincs nyoma annak, hogy nemesi származására hivatkozott volna, s a
nemesi előnevet sohasem használta - öntudatosan őrizte azzal is összefüg­
gő magyar identitását. Ezt az érzést igyekezett átadni diákjainak és fiának is
a nemzeti érzést felkeltő-erősítő történetekkel és példamutatással egyaránt.
Sopronban olyan kolléga barátságát kereste, aki hozzá hasonlóan érzett és
gondolkodott, bár neve német eredetű volt. A kis Gömbös Gyula gyakran és
örömmel látogatott apjával együtt a baráti családhoz, Krug Lajosékhoz, ahol

218 A magyarországi német falvak lakosságának identitásával számos szakmunka foglalkozik.

Közülük most egyre hivatkozunk, amely egy másik német falu közösségének állapotát és
jellemzőit mutatja be e téren is. Eiler 2 0 1 1 .1 9 -2 6 .
219 Idézi Révay 1934. 13. (Kiemelés tőlem - V. J.)
 N em zet és falu - család és iskola 81

- személyes emlékezése szerint - „a magyar függetlenségről és a boldogabb

magyar jövőről” folyó beszélgetéseket is „kihallgathatott” a két tanító társa­
ságában.220 Krug tanítójaként is nagy hatást gyakorolt Gömbösre, amit két
momentum is bizonyít. 1932. december 29-én a Magyar Tanítóegyesületek
Országos Szövetségének gyűlésén miniszterelnökként szólt a tanítókhoz, s
nyilvánosan emlékezett arról, mit jelentett számára a résztvevők soraiban ülő
„Krug Lajos bátyám, öreg tanítóm”.221 Amikor pedig 1934 júniusában három­
napos látogatást tett Sopronba és környékére, első programjaként őt kereste
fel és köszöntötte.222
A dualizmus korának közgondolkodását erősen befolyásolták a közjogi kér­
dések körüli viták. A társadalom számottevő részében voltak népszerűek az
1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékéhez is kötődő függetlenségi
törekvések, szemben az Osztrák-Magyar Monarchiában átélt „alávetettséggel”.
A nemzeti érzés felkeltését szolgáló megnyilvánulások jellemezték az oktatási
intézmények rendezvényeinek jelentős részét is. A századforduló éveiben pe­
dig erősödtek a magyar nemzeti érdekek érvényesítésére irányuló törekvések a
honvédségben, illetve intézményeiben. Ezt tükrözték a kiegyezés katonai ren­
delkezéseinek módosításával kapcsolatos kezdeményezések, mindenekelőtt a
magyar vezényleti nyelv bevezetésének követelése. Ezek a hatások érték az
elemi és a két középiskolában a serdülő Gömbös Gyulát is.
Különösen érvényes volt ez például az 1896. évi millenniumi ünnepségek­
re. A soproni evangélikus elemi népiskola harmadik osztályos tanulója, az alig
tízéves Gömbös Gyula is hallhatta Inczédy László Ezer év, Majthényi Flóra Mi
a h aza?, Lévay Mihály H azám című hazafias versét és a hasonló tartalmú M a­
gyarország az én hazám című kórusművet. Az ünnepi műsort követően pedig
társaival együtt ő is ünnepélyes fogadalmat tett. Ennek szövege nem ismert,
de bizonyára a haza szeretete és szolgálata mellett kötelezték el magukat a
kisdiákok.223
A soproni líceum, amelyben apja tanítói képesítését szerezte, s amelynek
padjait az ifjabb Gömbös Gyula is négy évig koptatta, évtizedes küzdelmet
folytatott a magyar tanítási nyelv bevezetéséért. 1856 tavaszán azzal reagáltak
a német nyelv túlsúlyát biztosító miniszteri rendeletre, hogy az „szinte telje­
sen száműzi az iskolából a magyar nyelvet, s ezzel megakasztja népünk tudó-

220 Révay 1934. 20-21. Idézet: 21. Lásd még uo. 175-176.
221 Néptanítók Lapja 1933. 66. évf. 1. sz. 27. (Dévényi Annának köszönöm, hogy felhívta figyel­
memet az adatra.)
222 Függetlenség 1934. június 19. 3.
223 MNL GyMSML SL, VIII/149. 1. Ev. elemi népiskola 27/1896. sz. Az evangélikus népiskola
1896. évi május 9-én tartandó millenniumi ünnepségének sorrendje.
82 G yermekkori hatások

Az evangélikus népiskola
1S96. évi május 9*én tartandó

MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGÉNEK

• 3 ( y m r u i s , (2. vtrzzzsk), a rr.c'.yc: az izzzcz jelcr.lcvőic állva énekeljek.

2. ünnep; b e s t é d , ;arija a népiskola igazgatója.

3. Szavalatok:
a) CYl< (S.-ZZÍÍ.Z £ácslci£l), szavalja a VI. fiúosztály couik tanulója.

Á/ ,,D \j VG& n ag y o b b ?" (aőir. C^álntár.'ól), szavalja az Y. leánaszztálu

egyik tunicvár.ua.

9/ „J'vCi a k a s a ? “ p v%jVr.áaui rlérátál), szavalja egy IY . osztálybeli fiú.

^ 2-23.:Tl“ (2,óvay CvüKálylol}, szavalja a Y I. Icára osztály egyik növendéke.

4 . „ 3 /C a g u a r s r s s :á g sa en K a s á n i" énekli az egész ifjúság.

—•. Ly tTPlCpS-LCCS- i OCcLC.0...Cm . népiskola tar.itvár.ya; nevében elmondja

egy tani tvár.y.

18. A soproni
C. .—SCvPAo.gL.>'0. nz iskolaszék clr.Skéack. evan gélik us
I . -CACZcXw, (2. versszak). Aliivá énekli az egész ünneplő közönség. népiskola
m illen n iu m i
ü n n e p s ég é n e k
m űsora

mányos képzését, sőt megsemmisítéssel fenyegeti nemzeti létünket”. A harc

1859-ben érte el célját.224 Az 1860-as évek viszonyait tükrözi egy akkori diák
visszaemlékezése: „Kifelé csendet kellett mutatni, de a diáktanyákon annál na­
gyobb hevülettel folyt a szó önálló Magyarországról, ezeréves ősi alkotmányról,
nemzeti életről...”225 Az iskola a kiegyezés utáni szabadabb légkörben követke­
zetesen őrizte hagyományait. Az oktatás és nevelés célja „a tudományos pályán
haladó ifjú jellemének oly irányba való képzése, hogy az a magyar nemzet és
az ennek jó-rossz sorsában hűségesen osztozó evang. egyház szent érdekeiért
való lelkesedésből” merítse „az életet termékenyítő” erejét - deklarálta az isko­

224 1986. 86-90. Idézet: 8 8 .

Fabinyi
225 Németh Sámuel nyomán (A soproni ev. líceum küzdelme a magyar nyelvért a Bach-korszak-
ban. Sopron, 1940. 14.) idézi Fabinyi 1986. 90.
 N emzet és falu - család és iskola 83

lavezetés az 1900/1901-es tanévben,226 amikor Gömbös Gyula a negyedik osz­

tályt végezte. Ennek szellemében folyt az oktatás, illetve szervezték ünnepélyei­
ket. A vallási ünnepek mellett - többek között - megemlékeztek április 14-éről,
az 1848-as áprilisi törvények szentesítéséről,227 más esetben március 15-éről.228
A reformáció napján rendezett ünnepségen „A reformáczió és a nemzeti szel­
lem” címmel tartott értekezést Németh Sámuel teológushallgató.229 Ilyen célo­
kat szolgáltak a jelentős nemzeti emlékhelyekre szervezett kirándulások is.
Hasonló szellemiség jellemezte, ha néha bújtatott formában is a honvédség
iskoláit, így a pécsi hadapródiskolát is. Ezt az a körülmény is elősegítette, hogy
az iskola létesítésére - Apponyi Albert szavaival élve - „váratlanul bekövetke­
zett nemzeti katonai reform” keretében került sor.230 Hozzátehetjük: Gömbös
katonai tanulmányai a magyarországi nemzeti ellenállás, illetve törekvések
erősödésének időszakára estek, melyeknek csak egyik elemét képezték a had­
üggyel kapcsolatos követelések. A hivatalos előírások ugyan azt várták el a
honvédség tisztjeitől, hogy „a király, a dinasztia és a haza iránti szeretet lángja
soha ki nem alvó tűzként lobogjon a honvéd tisztikar ifjú sarjadékainak szí­
vében”,231 és a képző intézményeknek ilyen szellemben kellett nevelni őket,
utóbbiak legalább a kötetlen programokon teremtettek alkalmat a király és a
dinasztia érdekeitől eltérő nemzeti érzések és az ország függetlensége iránti
vágy kifejezésére is. Ilyenben Gömbös növendéknek nem csak része volt - sza­
valatai révén szerepe is.232 Bizonyára őt is megérintette másodéves korában
az intézményben kirobbant, sajtóvisszhangot és országgyűlési vitát is kiváltó
ún. „Gotterhalte-eset”. A negyedévesekből álló énekkar 1903. március 15-én a
Magyarországon népszerűtlen Gotterhaltét nem énekelte oly lelkesen, mint az
ún. királyhimnuszt, más esetekben pedig el is hagyták, csak az utóbbit éne­
kelve.233 De „magyaros szellem” jellemezte az 1903-ban indított önképzőkör
munkáját és annak ünnepségeit is.234 Ez különösen Gömbös harmadik és ne­

226 A Dunántúli Ág. Hitv. Ev. Egyházkerületi Soproni Lyceum államilag segélyezett főgymnasiu-
mának és bölcsészet-theológiai főiskolájának értesítője az 1900/901-iki tanévről. (A további­
akban: Értesítő) Közzéteszik: Gombocz Miklós és Poszvék Sándor. Sopron, 1901. 31.
227 Értesítő az 1897/98-iki tanévről. Sopron, 1898. 25.
228 Értesítő az 1898/99-iki tanévről. Sopron, 1899. 34.
229 Értesítő az 1899/900-iki tanévről. Sopron, 1900. 21.
230 Idézi Hajdú 1999. 104.
231 Erkölcsi nevelés. A „M. Kir. Honvéd Ludovika Akadémia” (Budapest, 1900) című könyvből
idézi Rada 1998. 98.
232 Révay 1934. 36-37.
233 Garay 1939. 83-89. A pécsi szerzők Ferenc József itteni látogatására írt kompozíciója csak
a „hazát” s a „jó királyt” dicsőítette, míg a Gotterhalte magyar szövegének egyik strófája így
végződött: „Országunkat s Habsburg trónját egyesítse égi kéz!” Uo. 84.
234 Garay 1939. 95. és 123.
84 Gyermekkori hatások

gyedik kadétiskolai évére volt érvényes, amikor a tiszttársai és a pécsi társa­

dalmi környezet által is magyar nemzeti érzelműnek ítélt lovag Sypniewski
György százados volt az intézmény parancsnoka, aki kétéves működése alatt
különös gondot fordított az iskola és a polgári lakosság kapcsolatának erősí­
tésére. Ezekben az években törölte el a honvédelmi miniszter azt a tilalmat,
melynek értelmében a tiszteknek tilos volt énekelni a Kossuth-nótát, a nemzeti
Himnuszt és a Szózatot. Ezt követően az intézet növendékei is együtt énekel­
hették ezeket a civilekkel, „kivált olyan ünnepélyes alkalmak esetén, amikor
a Himnuszt vagy a Szózatot a közönség hazafias tüntetésként együtt szokta
énekelni”.235 Sypniewski százados nagy hatást gyakorolt a kedvenc tanítványai
közé tartozó Gömbös növendékre.236
Az ünnepi beszédek, a versek, ének- és zeneszámok nem az ország gaz­
dasági, kulturális, katonai stb. helyzetével kapcsolatos, racionális ismereteket
közvetítettek, nem érveltek, hanem hazafias érzelmeket keltettek, illetve táp­
láltak. S ennek szellemében késztettek cselekvésre. Gömböst, a kisdiákot is,
aki már a líceumban megszidta egyik társát, mert a császári, fekete-sárga szí­
nekkel díszítette rajzát a nemzeti trikolór színei helyett.237
A faluhoz és népéhez fűződő viszonyát nem szavak, hanem személyes
élmények határozták meg. Nem csak kisgyermekként tapasztalhatta meg a
falusi élet szépségeit, s szerezhetett morzsányi emlékfoszlányokat a paraszti
munka nehézségeiről. Nyarai egy részét később - soproni és kadétiskolai évei
alatt is - Murgán, gazdálkodó nagyszüleinél töltötte. A felnövő, esetenként a
kemény nyári munkákba is bevont ifjú már mérvadó tapasztatokat is szerez­
hetett arról, mit jelent földet művelni, állatokat gondozni. S ami legalább ilyen
fontos: megmaradt személyes és közvetlen kapcsolata a paraszti sorban élő
rokonokkal, egykori játszópajtásokkal. Ezek az élmények is mondatták évek
múlva a politikussal: „Jaj annak, aki megfeledkezik arról, hogy honnan jött.
Ez azt jelenti, hogy nincs összekötve az élettel, és azt az erőforrást, amelyet
a falu és eme esetben a szülői ház adhat neki, nélkülözi, és nem sorozhatja
alkotó tényezői közé. [...] Csak az a nemzet lesz erős, amely politikájában a
gazdatársadalomra és életében a falura támaszkodik, mint amely megőrizte a
maga szűzies erkölcseit.”238

* * *

235 Lásd Garay 1939. 9 3 -1 2 5 . Idézet: 98.

236 Révay 1934. 36-37.
237 RÉVAY 1934. 27.
238 Tolnam egyei Újság 1930. szeptem ber 2 0 .1 .
 N emzet és falu - család és iskola 85

Mindezek hatására 1905 nyarán egy jó szellemi adottságokkal, emlékező- és át­

tekintőképességgel megáldott, vidám természetű, temperamentumos, edzett,
a sportot kedvelő, magán uralkodni nem mindig tudó, de katonai tekintetben
felkészült, céltudatos tiszthelyettes lépett a katonai pályára, aki a mások fe­
letti parancsnoklásban lelte örömét. Világlátását pedig a nemzet mindenek-
feletti voltával, a nemzeti függetlenség vágyával kapcsolatos érzelmek, illet­
ve a falu szeretete, a paraszti munka tisztelete jellemezte. Addigi társadalmi
kapcsolatai alapján nem alakult ki semmiféle kötődése arisztokrata, közne­
mesi és nagypolgári családok gyermekeivel. Ezekről a társadalmi rétegekről
legfeljebb áttételes információi lehettek, de egyéniségét befolyásoló személyes
élményei nem. Vagy ha voltak, azokat inkább a soproni líceumban szerzett
negatív benyomások uralták. Ez is befolyásolta később abban, hogy politikus­
ként is szívesebben fordult meg falusi közegben, mint városokban. Arról sem
feledkezhetünk meg, hogy a kadétiskolában - jóllehet változatlanul csekély
maradt elméleti érdeklődése - valamelyest szélesedett és mélyült általános
műveltsége, a német mellett elsajátíthatta a francia és a horvát nyelv alapjait
(utóbbinak hamarosan nagy hasznát vette), miként a társasági élethez szüksé­
ges legfontosabb normákat és készségeket is. E tulajdonságok erősödtek fel és
gazdagodtak új elemekkel a hadseregben, a fronton, a háborús hátországban,
a forradalmak viharaiban átélt élmények, valamint újabb tanulmányok során,
olvasmányokból szerzett ismeretek révén.
 DERÉKBA TÖRT KATONAI PÁLYA

A reményekre jogosító kadétiskolai minősítést követően ígéretesen indult

Gömbös katonai pályája. A hadapródiskolában róla kialakult és a minősítés­
ben is dokumentált kép azt jelezte, hogy az ifjúnak minden esélye megvan
a sikeres katonai karrier elérésére. Elsősorban rajta múlt, milyen sikerrel. De
nem csak rajta. Azon is, milyen lehetőségeket kap az Osztrák-Magyar Monar­
chia hadseregén belül.
Az ifjú kadét kedvező időpontban kezdhette meg szolgálatát. A Monar­
chia utolsó évtizedei a tiszti presztízs emelkedésének időszaka volt, amit
a pályára jelentkezők számának növekedése is jelzett. Miként az is, hogy
a hagyományok erejének gyengülésével párhuzamosan csökkent a nemesi
és nőtt a polgári származású tisztek aránya. Mindkét jelenség összefüggött
azzal, hogy az 1890-es évek második felétől növelték a tiszti állomány létszá­
mát. Ennek kapcsán került sor a Ludovika Akadémia fejlesztésére, továbbá
a soproni honvéd-főreáliskola, illetve a pécsi és nagyváradi hadapródiskola
felállítására is. Mindez együtt járt a tiszti állomány anyagi helyzetének ren­
dezésével.239
A kezdést az is determinálta, hogy a Magyar Kir. Honvédség iskolájában
végzett, így csak annak keretében tehette meg az első lépéseket. Abban a
honvédségben, mely közvetlenül a magyar honvédelmi minisztérium irányí­
tása alá tartozott, de nem volt önálló magyar haderő, hanem csupán egyik
eleme a hatalmas - békeidőben mintegy 250-260 000 főt számláló és 800 ez­
res hadilétszámú - fegyveres erőnek. Annak törzsét pedig a birodalom egész
területéről besorozott közös, ún. K. u. K. hadsereg (Kaiserliche und König-
liche Armee) képezte. Jóllehet a honvédség ügyeit magyar minisztérium in­
tézte és vezényleti nyelve a magyar volt, nem működhetett szuverén nemzeti
intézményként. Éppúgy az uralkodó parancsnoksága alá tartozott, mint a

239 Hajdú 1999. 9 8 -1 0 8 ,1 3 1 -1 5 3 , 227-254. A fizetések alakulására lásd a 240. oldal táblázatát.
 D erékba tört katonai pálya 87

K. u. K. egységek és az osztrák Landwehr.240 Ez a három tagból álló, és - a biro­

dalom lakosságának összetételéből fakadóan - soknemzetiségű konglomerá­
tum szupranacionális, azaz nem zetek fölötti hadsereg volt. Másrészt, mivel
annak szervezésével, irányításával kapcsolatban benne Ferenc Józsefnek a
birodalom és a dinasztia érdekei által vezérelt akarata érvényesült, egyben
dinasztikus jellegű is. „Ferenc József császár ismételten és félreérthetetlenül
kifejezésre juttatta, semmilyen formában sem engedi, hogy megnyirbálják
főparancsnoki jogát az »ő« hadserege fölött.” Ennek - a nemzeti-nemzetisé­
gi érdekeket nem érvényesítő, sőt, elfojtani igyekvő „anacionális”, egyben
a dinasztikus gondolatot is ápoló - hadseregnek fontos szerepet szántak a
birodalom egységének összetartásában.241 Mindennek hatása a Magyar Kirá­
lyi honvédségben is érvényesült. A tisztikar nevelésének - miként arra már
utaltunk - fontos elve volt: „A király, a dinasztia és a haza iránti szeretet
lángja soha ki nem alvó tűzként lobogjon a honvéd tisztikar ifjú sarjadékai­
nak szívében s lelkesítve őt ernyedetlen szorgalomra s majdan nagy tettekre,
melyek az intézet történetének lapjait fényesen ragyogóvá tegyék.”242 Magyar
királyként maga Ferenc József is cselekvőén vett részt ezt szolgáló rendez­
vényeken. Nemcsak a hadgyakorlatokat, katonai egységeket látogatta meg,
hanem a tisztképző intézményeket is. A Ludovika Akadémiának általa ado­
mányozott zászló szentelésén is személyesen jelent meg.243 1901 szeptembe­
rében a Pécsi Királyi Honvéd Hadapródiskolát szemlélte meg. A növendékek
sorában ott állt a tanulmányait ekkor kezdő Gömbös is.244*
Ebben a hadseregben kezdte meg tiszti pályafutását az a 18 éves kadét,
akibe már a családi házban és az iskolában erős nemzeti érzéseket plántáltak.
Ez a kontraszt azonban évekig nem okozott konfliktust a fiatal tiszt számára.
Annál is inkább, mert a honvédségen belül - jóllehet a szó valódi értelmében
nem volt nemzeti hadsereg - érvényesültek bizonyos nemzeti szempontok.
S itt nem csak a magyar vezényleti nyelvről volt szó. A honvédség intézménye­
inek és alakulatainak rendezvényein Ferenc Józsefet, a legfőbb hadúrt csak
magyar királyként emlegették, s az ő parancsainak követése mellett mindig
hangsúlyt kapott a haza szolgálata.2*5 A haza pedig mindig Magyarországot
jelentette - sohasem az Osztrák-Magyar Monarchiát.

240 M agyarország hadtörténete 1985. 2 0 -2 3 .

241 Allmayer-Beck 1988. 668-670. Idézet: 670.
242 Rada 1998. 98.
243 Uo. 112-116.
244 Garay 1939. 7 5 -7 8 .
243 Garay 1939. 113.
88 D erékba tört katonai pálya

Csapatszolgálaton

A kora ifjúságától magyar nemzeti érzéseket (is) tápláló Gömbös Gyula 1905
szeptemberében a nemzeti vonásokat magán viselő Magyar Királyi Honvédség
olyan alakulatához került, amely a legkevésbé volt magyar. A horvátországi
Varasára, a VII. honvédkerület Zágrábban állomásozó 25. honvéd gyalogezre­
dének elkülönített alakulatához, amelynek állományát túlnyomóan horvát és
bosnyák katonák képezték. Olyan időszakban történt mindez, amikor a ma­
gyar honvédelmi minisztérium a horvátországi alakulatok - zömmel horvát és
szerb nemzetiségű és idősebb - tiszti állományát jól képzett, tehetséges fiatal
magyar tisztekkel igyekezett frissíteni. Egy év múlva itt kapta meg a hadnagyi
csillagot és lett valóságos honvédtiszt. Újabb egy év elteltével a honvédkerület
és az ezred központjába, Zágrábba helyezték, amiben egykori kadétiskolai ta­
nárának, a rá nagy hatást gyakorló, s ekkor már Zágrábban szolgálatot teljesítő
Szeifert Sándornak is szerepe volt.246
Nem telt el sok idő, s az „idegen” közegben nem mozgott idegenül. A né­
met faluban, sváb gyermekek között felnőtt fiatal tiszt számára nem okozott
problémát a más nemzetiségűekkel való együttélés, együttműködés. A pécsi
hadapródiskolában is voltak horvát diáktársai. Nehézséget „csak” az okozott,
hogy nem értette nyelvüket,247 s - kevés kivétellel - ők sem tisztjükét, a ma­
gyart és a németet. Ezt a nehézséget hamar leküzdötte. Nagy szorgalommal
és jó nyelvérzékét kihasználva néhány hónap alatt olyan szinten sajátította el
a horvát nyelvet, hogy hamarosan az alakulat altisztképző iskolájában is tanít­
hatott. Itt eltöltött évei, a délszláv (horvát és szerb) tisztekkel, köztük felette­
seivel és a horvát, bosnyák közlegényekkel kialakult kapcsolatai révén fontos
ismeretekre tehetett szert az általa addig nem ismert területek politikai viszo­
nyairól, az ott élő különböző társadalmi csoportok helyzetéről. Magas szintre
emelkedett nyelvtudása mellett ez is szerepet játszhatott abban, hogy később
- politikusként is - megkülönböztetett figyelmet tanúsított a „nagy háború”
után alakult új állam iránt, s a vele való kapcsolatoknak kitüntetett jelentősé­
get tulajdonított a magyar külpolitikában. Mindenekelőtt a tekintetben, hogy
ebben az irányban látta lehetségesnek a trianoni korlátok megbontását.248
A csapatszolgálatban töltött évek további három szempontból is fontos
tanulságokkal szolgálnak a Gömbös személyiségét megismerni, megérteni

246 Révay 1934. 46-48. A horvátországi csapatszolgálatra vonatkozó adatokat - más forrást nem
ismervén - Révay könyvéből merítettem (45-61.).
247 Nincs jele annak, hogy Gömbös élt volna a lehetőséggel, hogy a pécsi hadapródiskolában
horvátul is tanuljon. Lásd Garay 1939. 42.
248 Erről a későbbiekben részletesebben szólok.
 C sapatszolgálaton 89

19. Z ágráb 1 903-b a n (k ép esla p )

szándékozók számára. Egyrészt, itt nyílt lehetősége először arra, hogy a gya­
korlatban - ha nem is éles, harci szituációban - bizonyítsa parancsnoki képes­
ségeit, felkészültségét és az ehhez szükséges erényeket. Másrészt a sport iránti
vonzalma és e téren produkált teljesítményei okán. Későbbi, politikusként is
megnyilvánuló mentalitása szempontjából érdemel figyelmet a társasági élet­
ben tanúsított magatartása, illetve tiszttársaihoz és alárendeltjeihez, a közka­
tonákhoz fűződő viszonya.
Felettesei - a hadapródiskolából nyert információkra is támaszkodva - ha­
mar felismerték Gömbös kadét tehetségét, s ennek megfelelő, tisztet próbáló
feladatok elé állították, amelyeket - a Révay által gyűjtött információk szerint
- rendre parancsnokai megelégedésére oldott meg.249 Ezek után nem maradtak
el az alakulat nyilvánossága előtt elhangzó dicséretek, amelyek az itt kapott
minősítések tartalmát is meghatározták. A parancsnoki értékelések kiemelték
jó vezetői és kiváló szellemi képességeit, amelyek alkalmassá teszik élelmes­
séget, ügyességet, s nem utolsósorban bátorságot igénylő feladatok ellátására.

249 Ezt példázta egyik, számára ismeretlen alakulat felderítő akciójának irányítása. Egy kis lét­
számú kerékpáros osztagot vezényelve kellett elérnie a náluk nagyobb létszámú és harci
erejű egység egy napos feltartóztatását, ami alatt saját fő egységeiket átcsoportosíthatták.
Lásd Révay 1934. 49.
90 D erékba tört katonai pálya

Ennek köszönhetően minden területen - a hadosztály kerékpáros osztagának

parancsnokaként, felderítőként és a zászlóalj altisztképző iskolájának tanára­
ként, vezetőjeként - kiválónak minősítették teljesítményét. 1912-ben készült,
utolsó minősítésében hadosztály-parancsnoka mindehhez hozzátette: „Külö­
nösen becsvágyó, fáradhatatlanul kitartó és tevékeny. [...] Jövőjére nézve a
legszebb reményekre bíztat. Kiválóan megfelelt.”250
Emlékező tiszttársai kivételes fizikai és pszichikai állóképességét is hang­
súlyozták, melynek forrását ő a rendszeres sportolás biztosította erőnlétében
jelölte meg. A gyerekkorától gyakorolt testmozgást itt sem adta fel. Változat­
lanul sokat és kiválóan vívott, atletizált és tornászott, amikor lehetősége nyílt
rá, úszott. Mindezek mellett Varasdon és Zágrábban tökéletesítette lovaglótu­
dását, s - osztagvezetői feladatából fakadóan is - sokat kerékpározott. Szinte
valamennyi sportágat művelte, valóságos „allround sportsman”-nek tartották.
Katonai és sportsikerei következtében tekintélye volt, s népszerűvé vált
tiszttársai körében. De nem csak ezért, s nem csak ott. Jó bajtársnak tartot­
ták, aki feletteseivel szemben tisztelettudó és korrekt, alárendeltjeivel szem­
ben pedig jóindulatú volt. Utóbbi persze nem jelentett engedékenységet, ám
szigorúsága ellenére is élvezte beosztottjai bizalmát. Azért is, mert gondos­
kodott róluk, segítette őket problémáik megoldásában. Ezt pedig megkönnyít­
hették számára azok az emlékek és érzések, amelyeket Murgán szerezhetett.
S nemcsak kilencéves kora előtt, hanem a tiszti szolgálat kezdetét megelőző
nyarakon is - immár a környezet hatásai iránt nyitottabb elmével. Márpedig
varasdi és zágrábi honvédjeinek zöme ugyanúgy egyszerű parasztgyerek volt,
mint egykori pajtásai. S ugyanúgy nem magyarok. Igaz, nem is németek, de a
hasonlóságok segítették a különbségek áthidalásában, s abban, hogy felülke­
rekedjék az ebből adódó nehézségeken.
Népszerűségét növelte a társasági életben betöltött szerepe, melynek szín­
terei felnőtté és tisztté válásával nyíltak meg előtte. Különösen Varasdon, ahol a
felnőtt szabadságát először élvezve vett részt társaival együtt mulatozásokban.
Olykor pénztárcáját meghaladó mértékben is költekezett. „Ilyenkor levél ment a
messzi Sopron városába, s a szerető anyai szív mindig megtalálta a módját, hogy
könnyítsen a gavallér hadnagy úr gondjain. Egyik nagy muri után le is fényké-
peztette magát hadnagy-pajtásával s ezt a képet kicsit bűnbánó, kicsit humoros
ajánlással küldte meg haza; csak ennyi volt a képen: »Drága Gyulájuk«.”251
Nem csak katonatársai körében volt kedvelt társasági ember. A küllemé­
re, megjelenésére mindig sokat adó, sportos alkatú, fess fiatalember kedvelt

250 A minősítéseket - általa nem jelzett forráshely alapján - idézi Révay 1934. 51.
251 Révay 1934. 48.
 K atonai iskolák: B écsújhely, B udapest, B écs 91

alakja volt a polgári társas rendezvényeknek, báloknak is. Nem kis mértékben
annak köszönhetően, hogy remekül énekelt, könnyed és szórakoztató társal­
kodónak, szellemes mulattatónak, s - nem utolsósorban - kivételesen jó tán­
cosnak bizonyult. Mindez az ifjú hölgyek körében is népszerűvé tette.
A csapatszolgálat ideje igencsak kurtának bizonyult. A változás kedvező
irányú volt Gömbös számára. A komoly katonai erényeket felmutató, sokolda­
lúan tehetségesnek bizonyuló, idegen nyelveket is beszélő hadnagyot felettesei
alkalmasnak tartották arra, hogy tiszti tanfolyamokon és iskolákban gazdagít­
sa tudását, s ennek megfelelően feljebb lépjen a tiszti ranglétrán.

Katonai iskolák: Bécsújhely, Budapest, Bécs

A sport iránti vonzalma, e téren bizonyított sokoldalú tehetsége miatt minde­

nekelőtt sporttisztként számítottak Gömbös szolgálataira. Nem véletlen, hogy
1908-ban Wienerneustadtba (Bécsújhely), az Osztrák-Magyar Monarchia
közös hadseregének sportképzést folytató iskolájába vezényelték, ahol rövid
megszakítással majd két évet töltött. Előbb a „speciális vagy másként külön
vívótanfolyam” (1908. október 1. - 1909. június 30.), majd a K. u. K Militár-,
Fecht und Turnlehrerkurs252 (1909. október 1. - 1910. június 30.) hallgatója
volt. Az 1881-ben alapított iskola a császári és királyi haderő, a „közös hadse­
reg” számára képzett vívó- és tornatanárokat. A közös haderőből ide vezényelt
„rendes hallgatók” mellett ún. „rendkívüli hallgatókat” is képeztek a cs. és kir.
Haditengerészet, az osztrák Landwehr és a magyar Honvédség tagjai közül.253
Utóbbiak sorát gyarapította Gömbös is. A hallgatók között nemcsak tisztek,
hanem tiszthelyettesek is voltak. A hely és a benne tanulók összetétele új lehe­
tőségeket nyitott meg az ifjú hadnagy számára, és új információkkal, tapaszta­
latokkal, élményekkel gazdagította.
Mindenekelőtt a sport terén. Annak ellenére, hogy - a tanári pályára törté­
nő felkészítés érdekében - a sporttárgyak mellett anatómiát, egészség- és ne­
veléstant, szépírást, számtant, német nyelvet és stílust, valamint éneket is ta­
nulniuk kellett a jelölteknek. A második évben három alkalommal is felmérték
a hallgatók teljesítményét, s annak alapján rangsorolták őket. Ennek adataiból
kitűnik, hogy Gömbös a különböző sportágakban más-más adottságokkal és
tehetséggel rendelkezett, de a 10 hónap alatt jelentősen javultak eredményei,
és a rangsorban is előrelépett. Mindvégig legjobb volt az évfolyamon az atléti-

252 Cs. és Kir. Katonai Vívó- és Tornatanárképző Tanfolyam.

2=3 Lásd Szakály 2009. 368-369.
92 D erékba tört katonai pálya

kai számokban (magas- és távolugrás), közepes teljesítményt nyújtott az erőt

igénylő gyakorlatokon (súlyemelés, a tornában lólengésben és egyes nyújtó­
gyakorlatokban, rúdmászásban), de a sor végére került kötélmászásban és a
korlátgyakorlatokban. Eredményei azonban az utóbbiakban is javultak. Míg a
képzés eleji felmérésen a 11 fős csoportban 10. volt, tanév végén a 6-8. helyen
végzett. Teljesítménye alapján igen jól megfelelt minősítést kapott.254
Ennél is figyelemre méltóbb eredményeket ért el vívásban. Már a tanfolyam
megkezdése előtt, 1908 júliusában sikeresen szerepelt egy Bécsben rendezett
hadsereg-vívóversenyen. Fél évvel később Pozsony bajnokságán 4-5. helyezést
ért el, holtversenyben azzal a Posta Sándorral, aki 1924-ben egyéni olimpiai
bajnok lett Párizsban. 1910-ben az osztrák és a magyar hadsereg-bajnokságon
is a legjobbak között végzett mind a kard-, mind a tőrvívásban.255 Eredményei
alapján akár nemzetközi hírű vívóvá is válhatott volna, ha ez lett volna a cél­
ja. A sport azonban csak eszköz volt az ő szemében - a katonatiszt számára
nélkülözhetetlen erő és ügyesség fejlesztéséhez. A két év sportsikerei ennél

254 A részletek et lásd S zakály 2009. 372-377.

255 R évay 1934. 52-53.; S zakály2009. 377.
 K atonai iskolák : B écsújhely , B udapest , B écs 93

22. AK. u . K.
M ilita ris c h e
K r ie g s s c h u le
é p ü le t e B é c s b e n
(D re ih u fe is e n -
g a s s e ) 1 9 0 2 -b en

többet is adtak neki. Mindenekelőtt acélozták önbizalmát, amiben eddig sem

szenvedett hiányt. Még határozottabb lett, mint eddig volt, és ekkor lett életre
szólóan a sport elkötelezett híve, ügyének támogatója. Itt vált végleg meggyő­
ződésévé, hogy az egészséges társadalom, a lakosság egészsége biztosításához
nélkülözhetetlen a testedzés általánossá tétele.
A megszerzett tudást és készségeket egy évig gyakorolta csapattesténél a
már említett módon: a zászlóalj altisztképző iskolájának parancsnokaként és a
gyorsmozgású (kerékpáros) felderítő egység vezetőjeként. Innen jelentkezett
a M. Kir. Honvédség budapesti felső tiszti tanfolyamára, ahol 1911 márciusá­
ban sikeres felvételi vizsgát tett. A hatvan felvételiző közül huszonkettes rang­
számmal került a 30 fős évfolyamba. Ez a kurzus önmagában nem képesített
tiszti fokozatra. Csupán az előrelépés lehetőségét megteremtő „előszoba” volt,
a Monarchia egyetlen vezérkari tiszteket képző intézménye, a bécsi Császári
és Királyi Hadiiskola (K. u. K. Kriegsschule) előszobája. Saját vezérkari képzés
hiányában e tanfolyam legjobbjai közül delegálhatott a Honvédség vezetése
magyar tiszteket a bécsi főiskolára. Évenként mindössze 8-10 főt, a legjobb
eredményt elérőket.256
Gömbös itteni tanulmányai egy sikertelen földrajzfelelet miatt hajszál híján
megszakadtak. Egy társa ösztönzésére javított, s végezte ezt követően nagy am­
bícióval, szorgalommal és sikerrel tanulmányait. Itt ismerhette meg Rőder Vil­
mos vezérkari századost, aki a legnagyobb hatást tette rá tanárai közül.257 Ennek

256 R évay1934. 58-60.; S zakály 2009. 369.

257 R évay1934. 60. Rőderrel 1928 és 1934 között honvédelmi államtitkárként és miniszterként
dolgozhatott együtt a Honvédelmi Minisztériumban, ahol Rőder akkor már altábornagyként
94 D erékba tört katonai pálya

köszönhetően a legjobb nyolc hallgató egyikeként kezdhette meg tanulmányait

1912. október 1-jén a Hadiiskolában (K. u. K. Militárische Kriegsschule). Közöt­
tük csak kivételesen lehettek hadnagyok, mert elvárás volt a főhadnagyi rang
megszerzése. Gömböst 1911. november 1-jével léptették elő főhadnaggyá.258
Bécs Gömbös életének és pályájának fontos állomása - katonai előmenete­
le, személyes, családi élete, illetve későbbi politikai nézetei és szerepvállalásai
szempontjából egyaránt. E fontos időszak alapos vizsgálatát is megnehezíti, hogy
Gömbös az ott eltöltött évekről is csak szórványos utalásokkal emlékezett meg,
az intézmény iratanyaga pedig csupán néhány adatot őriz tanulmányairól.259
A hiányt e tekintetben is mások emlékezései pótolhatják.260
A Hadiiskola hallgatójaként korosztályának legkiválóbbjai közé került, hisz
az 55 hallgatót majd ezer jelentkező közül válogatták. A többség, 47 fő a közös
hadsereg és a Landwehr állományából került ide, ahol a honvédségétől eltérő
szellemiség uralkodott. A magyar tisztek száma mégis több volt nyolcnál, mivel
a K. u. K. alakulatoknál is szolgáltak néhányan. A követelmények sikeres telje­
sítése a közös hadsereg tisztikarának legfelső régiói felé is megnyitotta az utat a
fiatal tisztek számára. Ezt nemcsak az iskola rangja biztosította, hanem a képzés
tartalma is. Nem utolsósorban az, hogy kiváló felkészültségű, művelt tisztek vol­
tak tanáraik, akik mentális szempontból is követhető példát jelentettek tanítvá­
nyaik számára. Közülük hárman is felidézték Gömbössel kapcsolatos emlékei­
ket Révay Józsefnek, köztük az intézmény akkori parancsnoka, Alfréd Krauft.
Az itt folyó képzés sokkal szélesebb körű ismereteket adott, mint az eddigiek,
amelyekben Gömbös részt vett. Nem csak hadászatról és harcászatról, hadmű­
veletek kidolgozásáról, csapatok szervezetéről, mozgatásáról, háborús szituá­
ciókról és felderítésről volt szó. A vezérkari szolgálat szerteágazó tájékozódást
és sokoldalú tájékozottságot feltételezett: a hadviselés minden anyagi és techni­
kai körülményének ismeretét, harci helyzetben pedig feltételeinek biztosítását.
A szűkén vett katonai vonatkozásokon túl megismertették a növendékeket a
hadsereg ellátásához szükséges élelmezés, a ruházat, a fegyverek, a szállító
eszközök, a híradós berendezések stb. biztosításával, valamint az egészség-
ügyi szolgálat szervezésével. Ehhez elkerülhetetlen volt a hátország viszonya­
inak, helyzetének - a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés,
az egészségügy és nem utolsósorban a társadalom hangulatának - minél ala­
posabb ismerete.

(1926), majd gyalogsági tábornokként (1933) szolgált. Utóbbi előléptetésében az egykori

tanítványnak is szerepe lehetett. Borbándi 1997. 380-381. Lásd még Szakály 2 0 0 2 .1 3 8 -1 4 0 .
258 Szakály 2009. 370.
259 Uo.
260 Az eddigieken kívül lásd Pollmann 2008.
 Katonai iskolák: B écsújhely, B udapest, B écs 95

Gömbös főhadnagy sikeres akart lenni, magasra kívánt jutni a ranglétrán,

ezért komolyan vette feladatát. Szisztematikusan és koncentráltan tanult. Tan­
órai szereplései bizonyították kiváló emlékezőtehetségét, nem kevésbé figye­
lemre méltó lényeglátását, rendszerező képességét, hajlamát a logikus gondol­
kodásra. Emlékező társai gyakran emlegették, hogy a többieknél kevesebbet
tanult, de az átlagnál többet tudott és jobban szerepelt az elméleti órákon és a
gyakorlatokon egyaránt. Feladatait gyorsan oldotta meg, de ez általában nem
ment a minőség rovására.
Előfordult, hogy egy négyhetes határidőre elkészítendő feladatot - több he­
tes kemény munkát követően - már minden társa beadott, amikor ő még hozzá
sem kezdett. Az utolsó éjszaka írta meg kétoldalas dolgozatát egy térképváz­
lattal kiegészítve. Az évfolyam meglepetésére tanáruk így értékelte a munkát:
„...tartalmilag a legsúlyosabb az a dolgozat, amely súlyban a legkönnyebb.
Ezért elismerésemet fejezem ki Gömbös főhadnagy úrnak, aki röviden, tömö­
ren és határozottan fejtette ki gondolatait, és egy egyszerű, katonás és mély
elgondolást kifejező vázlattal tette kitűnő dolgozatát tökéletessé.”261
Nem véletlen, hogy évfolyamának nyolc honvédtisztje közül harmadik volt
a rangsorban, s az első évfolyam végén így minősítették: „A vezérkari szolgá­
latra már most is igen alkalmas.”262
Tanárainak és tiszttársainak emlékezése szerint ekkor már többet olvasott,
főként történeti, hadtörténeti tárgyú munkákat. A leendő vezérkari tisztet ér­
dekelni kezdték a hátország problémái is: a termelés, kivált a mezőgazdaság
helyzete, melyhez gyerekkori emlékek, érzelmi szálak is fűzték, továbbá a ter­
melést befolyásoló társadalmi-politikai viszonyok. A hadiiskolában tanultakon
túl azonban ekkor sem törekedett arra, hogy valamely területen átfogó és rend­
szerezett ismereteket szerezzen. Szinte mindenről véleménye volt, gyakran
szólt társaságban természettudományi, társadalmi és művészeti kérdésekről
is. Ám olvasmányélményei inkább voltak sokrétűek, mint elmélyültek, ennek
következtében pedig megnyilatkozásai színesek, de felszínesek. Ebben a vo­
natkozásban nemigen különbözött pályatársaitól.
Annál inkább kitűnt közülük magatartásával. Egyrészt azzal, hogy minden­
ről véleményt mondott, igen gyakran különvéleményt. A Hadiiskolában más
szellem uralkodott, mint a M. Kir. Honvédség intézményeiben. Azt a biroda­
lom egységének, azon belül Ausztria (beleértve az örökös tartományon túli
területeket is) meghatározó szerepének hangoztatása, s a császár kizárólagos
irányítása alá tartozó közös hadsereg mindezek biztosítékaként történő fel­

261 Idézi R évay 1934. 64.

262 Idézi R évay 1934. 66.
96 D erékba tört katonai pálya

tüntetése jellemezte. Ezt a vitathatatlannak tartott tényt képviselte a tanári

kar, és a hallgatóság több mint négyötödét kitevő, a K. und K. egységeiből,
illetve a Heimwehr alakulataiból delegált hallgatók. E tőle idegen szellemiség­
gel, s azok képviselőivel találta magát szemben a magyar hazahas érzelmeket,
a nemzeti függetlenség vágyát gyermekkorától magába szívó és fokozatosan
erősítő, öntudatos és véleményéért mindig harcosan kiálló fiatal magyar fő­
hadnagy. Nem is maradt el a konfliktus.
Gömbös több alkalommal is osztrák hallgatótársai, valamint tanárai több­
ségének megbotránkozását, tiltakozását váltotta ki hadseregszervezéssel kap­
csolatos, magyar nemzeti érzéseket kifejező nézeteinek nyílt hangoztatásával.
Egyszer azzal, hogy nem fogadta el tanárától a monarchia hadseregének oszt­
rák haderőként történő megnevezését, s azt osztrák-magyar hadseregként defi­
niálta. Egy hadsereg-szervezési órán tanára kérdésére kifejtette: ahhoz, hogy a
Monarchia hadseregét igazán ütőképessé tegyék, nemzeti alapon kell megszer­
vezni. Ennek érdekében a magyar katonai egységek vezényleti nyelve magyar
legyen - a K. und K. alakulatokhoz tartozókban is, és azokban is a magyar nem­
zeti szellemet kell táplálni, ébren tartani. Közös hadseregbeli társai petícióban
követelték a „vadmagyar” tiszt távozását az intézményből, aki nézeteivel a Mo­
narchia egységének legfőbb támaszát, a közös hadsereget bomlasztja. Mindezt
tetézte egy harcászati úton, mikor is tanára kérdésére - „Miként cselekedne,
ha Pesten szolgálna honvédtisztként és a ’48-ashoz hasonló forradalom törne
ki?” - azt válaszolta: „Mint honvédtiszt életemmel és véremmel a nemzeti for­
radalom mellé állnék!” Ezekkel a megnyilvánulásokkal hallgatói státusát ve­
szélyeztette, s csak érintett tanárai, illetve az iskola parancsnoka higgadtságá­
nak köszönhette, hogy folytathatta tanulmányait. De az is szerepet játszott a
döntésben, hogy felettesei elismerték és méltányolták karakánságát, amellyel
önálló nézeteit bátran fogalmazta meg.263 Nem nehéz felismernünk mindeb­
ben a gyermekkortól erősödő nemzeti érzés megnyilvánulását és azt a dacos
ellenállást, amely szintén ifjú korától jellemezte, ha érzelmeit sértő, törekvéseit
korlátozó jelenségekkel találkozott. S nem kevésbé azt a tulajdonságát, hogy
mindenáron kitűnni akart, a figyelem középpontjába kerülni.
Ebből fakadt, hogy minden helyzetben vezető szerepre vágyott. Újított, ja­
vaslatokat tett, kezdeményezett és szervezett: mindent, ami lehetőséget adott
arra, hogy befolyásolhasson, irányíthasson másokat. Már a horvátországi csa­
patszolgálat idején érvényesülő adottságai révén Bécsben is a társasági élet
központi figurája volt. Itt azonban már nem elégedett meg annak spontán
kialakulásával. Tudatosan teremtett ilyen helyzeteket. Mindenekelőtt azzal,

263 Lásd R évay 1934. 6 6 -7 1 . Idézet: 71.

 K atonai iskolák: B écsújhely , B udapest , B écs 97

23. Bécs (M ariahelferstrasse) a 2 0 . szá za d elején

hogy igyekezett összefogni, egységbe szervezni a Hadiiskola magyar hall­

gatóit - a közös ezredekből kikerülteket és a többi évfolyamon tanulókat is.
A cél magyarságuk, nemzeti mivoltuk érzékeltetése volt. A közös programok
csak eszközök voltak - de fontos eszközök. Gömbös kezdeményezésére im­
már nem egyénileg, hanem közösen jártak szórakozni: színházba és operába.
Az előadások után és más alkalommal is - néha egyik vagy másik tanárukkal
- kávéházba, ahol kötetlenül vitathatták meg véleményüket aktuális esemé­
nyekről, többek között Gömbös fent jelzett megnyilatkozásairól, s vívtak egy­
mással biliárd- és sakkcsatákat. A sport iránti rajongása indította arra, hogy
a második évben már futball- és vívócsoportot szervezzen társaiból, melyet
zártkörű egyletté alakított. Közös anyagi áldozatvállalással sportfelszerelésről
is gondoskodtak, amelynek őrzését maga Gömbös vállalta. Az egyesület kere­
tében szisztematikus edzéseket tartottak, s mérkőzésre hívták ki az osztrák
tisztek csapatát. Mindezek során megmutatkozott kiváló szervezőkészsége,
meggyőzőképessége, melyet nemcsak szuggesztív vitastílusával ért el, hanem
az erőszakosságot sem nélkülöző makacsságával. Mindebben nem annyira a
megszervezett esemény vagy csoport volt a fontos számára, hanem a szerve­
zés maga. És persze mindenekelőtt az, hogy a szervező ő legyen.
A bécsi társasági életben, bálokon és más rendezvényeken való részvétel itt
is szerves része, színesítője volt a fiatal tisztek életének. Ezeken Gömbös épp­
úgy sikereket aratott, mint Zágrábban. A társaságban a legszellemesebb mu-
98 D erékba tö rt katonai pálya

láttató, a legszebb hölgyek lovagja

akart lenni, ami többnyire sikerült
is neki. Fontos fórumai voltak ezek
az alkalmak a polgári lakossággal
való kapcsolatok kiépülésének, ami
bécsi családokkal való megismer­
kedést, náluk tett látogatásokat is
eredményezett. így jutott el hősünk
egy Reichert nevű bécsi mikrosz­
kópgyáros házához, melyet egyre
gyakrabban látogatott. A sűrűsödő
látogatások eredménye lett, hogy
1914 tavaszán eljegyezte a család
lányát, Grete Reichertet, aki vőle­
génye kedvéért magyarul is meg­
2 4 . Grete Reichelt, tanult. Esküvőjüket - optimizmu­
G öm bös G yula első felesége sukat is jelezve - a háború idején,
1915 augusztusában tartották.264
A társasági élet azonban nem csak a szórakozást és az előnyös házasság-
kötés lehetőségét biztosította Gömbös számára. A császárváros társadalma,
mindennapi élete, hangulata és az azt befolyásoló politikai megnyilvánulások
olyan információkhoz is juttatták, amelyek később szerepet játszhattak politi­
kai nézeteinek alakulásában. A feltételes mód használatát az indokolja, hogy
Gömbös egy kurta megjegyzéstől eltekintve265 sohasem említette, érték-e po­
litikai természetű hatások bécsi évei alatt, s kortársaitól sem ismerünk erre
vonatkozó utalást.
A korabeli bécsi viszonyok vázlatos áttekintése mégis fontos, hisz Gömbös
- részben ottani tanulmányai, részben a csapatszolgálat során szerzett tapasz­
talatai hatására - ekkor már élénkebben érdeklődött az őt körülvevő társada­
lom viszonyai iránt. Ezt az érdeklődést inspirálhatta az is, hogy jobban meg­
ismerje a közeget, mellyel szemben a magyar érdekeket védelmezni kívánta.
S ha ez 1912-1914 között még nem is volt meghatározó jelentőségű, intenzi­
tása - akkor született memorandumai is ezt látszanak igazolni - erősödhetett
akkor, amikor 1917-1918-ban, immár háborús tapasztalatokkal is felvértezve,

264 A társasági és sportéletre vonatkozóan lásd Révay 1934. 64-66.

265 1920 szeptemberében egy a numerus clausus-törvény vitájában tett utalást egy bizonyos
Wichtl professzor „minapi” előadására, melyben a zsidóság szabadkőműves mozgalomban
betöltött szerepéről értekezett. Az időmegjelölés 1919. tavaszi, illetve 1920. őszi előadásra is
utalhat, de semmi esetre sem a háború vége előttire. G öm bös 2004. 74.
 Katonai iskolák: B écsújhely, B udapest, B ecs 99

a közös hadügyminisztériumban szolgált. A császárváros jelentőségét az is nö­

velte Gömbös nézeteinek alakulása tekintetében, hogy 1918 kora őszéig több
időt (összesen mintegy három és fél évet) töltött itt, mint Budapesten, ahol a
felső tiszti tanfolyam (1911-1912) és a magyar honvédelmi minisztériumban
teljesített szolgálat (1916-1917) időtartama együtt alig tett ki másfél évet. Rá­
adásul a háború végéig családja is a császárvároshoz kötötte.
Különösen fontos és érdekes lehet a Gömböst potenciálisan befolyásoló bé­
csi hatások áttekintése olyan szakmunkák alapján, amelyek az 1907 és 1913
között itt élő ifjú Hitler életrajzának e szakaszát dolgozták fel tudományos
igénnyel.266 Ezt indokolhatja az is, hogy - miként arra később majd részlete­
sebben kitérek - a két politikus nézetei számos ponton mutattak hasonlóságot.
Ennek alapján vélekedett úgy a kortársak és a később róla készült életrajzok,
politikai elemzések, publicisztikák szerzőinek jelentős része, hogy Gömbös
nem saját elgondolásait követve, hanem Hitlert (és főként Mussolinit) másolva
alakította politikai gyakorlatát. Jóllehet alapvetően eltérő státuszban, társadal­
mi környezetben és feltételek között töltött el éveket Bécsben, ugyanaz a közeg
és szellemi élet vette őket körül, s lehettek, sőt, minden bizonnyal voltak olyan
elemei, amelyek mindkettőjük nézeteinek alakulására hatottak.
Bécs a 20. század elején - lakosságát tekintve - Európa második legnagyobb
hatalmának birodalmi fővárosa; jelentős gazdasági, tudományos és művésze­
ti centrum, melynek kisugárzása és vonzereje az Osztrák-Magyar Monarchia
határain túl is érvényesült. Pezsgő kereskedelem, szellemi élet, izgalmas szín­
házi és zenei események sora jellemezte. Mindezt a császári protokoll moz­
galmas, a lakosság nagy tömegeinek érdeklődését kiváltó nyilvános eseményei
is színezték, gazdagították. Nem csekély hatást gyakorolt a külső szemlélőre
az a miliő, a pompás enteriőrök, az impozáns épületek, a hangulatos utcák,
terek, amelyek a gazdag és tartalmas programok díszleteit alkották. lan Ker-
shaw szemléletes jellemzése szerint: „Bécs a huszadik század első éveiben az
ellentmondások városának számított. A főváros káprázatos császári pompát,
tündöklő ragyogást, kulturális pezsgést és intellektuális szenvedélyeket sugár­
zott magából. A csillogó császári paloták, az impozáns középületek, elegáns
kávéházak, tágas parkok, nagyszerű sugárutak, a pompa és a ragyogás mögött
Európa legnagyobb emberi nyomorúsága és szegénysége húzódott meg. Áradt
a városból a polgári megbízhatóság, az önteltség, az erkölcsi feddhetetlenség,
a kifinomult, jó modor és a kellő illemtudás. A felszín alatt viszont burjánzott
a bűn, a kicsapongás és a prostitúció. Az avantgárd, az újító szellem és mo-

266 A legrészletesebb áttekintést adja Hamann 2000.; Lásd még F est 2003. 57-102.; K ershaw
2003. 51-88.; Ormos 1994a. 25-37.;
100 D erékba tört katonai pálya

25. B écsi u tc a k é p a 2 0 . s z á z a d e le jé n

dernizmus a legfelső határokat súrolta, a kulturális és intellektuális élet pedig

még Párizsra és Berlinre is árnyékot vetett. Mind a hagyományos kultúra ápo­
lói, mind pedig a nyárspolgárság viszont hevesen ellenállt az új kultúrának,
szembeszállt mindazokkal, akiknek művészeti vagy intellektuális eredményei­
vel - Klimt és a szecesszió, Schnitzler, Hofmannstahl, Mahler, Schönberg, Ottó
Wagner, Freud - a város neve elválaszthatatlanul egybeforrt.”267
A várost jellemző értékek létrehozásában, kiváltképp a modern művésze­
ti és tudományos szellemi irányzatok meghonosításában igen fontos szerepet
játszott a város lakosságának majd 9%-át kitevő zsidóság. A százalékos arány
csak az izraelita felekezetűeket foglalja magába (1910-ben mintegy 173 300 fő).
A zsidó származású asszimilánsokkal együtt ennél jóval nagyobb volt részese­
désük Bécs népességében. Az 1867-es emancipációs törvényt követően teljes
jogi egyenlőséget élvező zsidók azonban csak azokon a területeken érvénye­
sülhettek, amelyeket az osztrák német elit nem foglalt el: a kereskedelemben,
a pénzügyi szférában, a művészetekben és egyes értelmiségi pályákon. Utóbbi
azzal is magyarázható, hogy kitörési, érvényesülési stratégiájuk meghatározó

267 K ershaw 2003. 54-55.

 Katonai iskolák: B écsújhely, B udapest, B écs 101

eleme volt gyermekeik taníttatása. 1912-ben valamennyi magasabb iskolatípus

összes hallgatóságának 47,4%-át tették ki a zsidó származásúak. Különösen jel­
lemző volt részvételük az orvosi és jogászi foglalkozásokban. 1913-ban a bécsi
egyetemen tanuló orvostanhallgatók több mint 40%-a, a joghallgatók több mint
negyede volt zsidó. Mindez szorosan összefüggött a zsidóság mobilitásával,
kezdeményező- és alkalmazkodóképességével. Ennek köszönhetően mozgató­
rugói voltak annak a modernizációs folyamatnak, amely a birodalmi főváros
gazdasági, tudományos és művészeti életét jellemezte a 19-20. század forduló­
jának évtizedeiben.256 Ezt fogalmazta meg tömören egy német zsidó polgár em­
lékezése: „A város jellegét az udvar, a kispolgárok és a zsidók határozták meg.
Semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy a zsidók, mint legmozgékonyabb tár­
sadalmi csoport, az összes többit is szüntelen mozgásban tartják.”268269
Ezek a jelenségek önmagukban is irritálóak voltak a zömmel katolikus és
egyben konzervatív nézeteket valló bécsi (és ausztriai) arisztokrata, hivatal­
noki, értelmiségi és nagypolgári rétegek tagjai számára. E hatást fokozta, hogy
a zsidó lakosság politizáló részének többsége a modernizációs törekvéseket
megtestesítő liberális és szociáldemokrata szervezetekhez tartozott vagy von­
zódott. Nem különben az a tömeges bevándorlás, amely Oroszország és Galí­
cia felől indult és a birodalmi fővárost is érintette. De jöttek máshonnan is, pél­
dául Magyarországról. S innen nem iskolázatlan szegények, hanem képzett,
tőkével rendelkező személyek, akik még sikeresebb vállalkozási lehetőségek,
illetve értelmiségi pályákon történő érvényesülés reményében telepedtek meg
Bécsben.270 Előbbiek szokatlan megjelenésükkel és tevékenységükkel váltottak
ki ellenszenvet, utóbbiak viszont azzal, hogy a - régebben megtelepedett bé­
csi zsidó vállalkozókkal együtt - konkurensei, gyakran náluk sikeresebb ver­
senytársai lettek a német polgároknak, tudósoknak, művészeknek. Ez pedig
Bécsben is felszította az antiszemitizmust, annak is faji változatát: a legtöbb
antiszemita nem vallásuk, hanem származásuk miatt idegenkedett a zsidók­
tól, vagy gyűlölte őket, s követelt velük szemben korlátozó intézkedéseket.271

268 Hamann 2000. 463-467.

269 Jákob Wassermann szavait (M ein Weg als Deutscher und Jade. Berlin, 1921. 102.) idézi Ha -
m a n n 2000. 465.

270 A számos lehetséges példa közül egyet említünk. Pécs egyik legelső, egyben legsikeresebb és
leggazdagabb zsidó vállalkozója, Jánosi Engel Adolf (Pécs, 1820 - Bécs, 1903) is Bécsbe köl­
tözött. Mór nevű fiánál, aki nemcsak sikeres bécsi vállalkozó volt, hanem tehetséges művész
is, gyakran vendégeskedtek olyan jeles bécsi zsidó művészek, mint Gustav Mahler, Brúnó
Walter, neves írók és ünnepelt színészek, valamint lánya barátnői, a pszichológus Sigmund
Freud lányai. Az ő fia, Frigyes - szintén ipari vállalkozás mellett - neves történészként bécsi,
római, több amerikai és a cambridge-i egyetem tanára is volt. Lásd Baiersdorf 2009. 77-80.
271 Hamann 2000. 467-494.
102 D erékba tört katonai pálya

Olyan jelenségek voltak ezek, amelyek a magyarországi viszonyokat is jel­

lemezték, s amelyeket majd a fajvédő Gömbös - mások adatait, érveit citál­
va - számos alkalommal fog említeni beszédeiben, hírlapi cikkeiben 1919 és
1928 között. Olyan jelenségek, amelyekkel az 1907-től 1913-ig Bécsben élő,
Gömbösnél három évvel fiatalabb, s tőle eltérő körökben mozgó Hitler is talál­
kozhatott. Olyan jelenségek, melyekről feltételezhetjük, hogy szóba kerültek
a bécsi társaságokban, így Gömbös leendő apósa házában is, akinek ipari vál­
lalkozóként kellett állnia a versenyt zsidó konkurenseivel. A majdani harcos
antiszemitának, akinek 1918 közepéig semmiféle zsidóellenes megnyilvánulá­
sa nem ismert - társadalmi helyzetéből fakadóan - ez lehetett az egyetlen sze­
mélyes indítéka a zsidók elleni fellépésre, amit erősíthettek, tudatosíthattak
Bécsben szerzett tapasztalatok, információk és a kérdéssel kapcsolatos véle­
mények. Ezek pedig bőségesen álltak mindenki rendelkezésére.
A zsidóság helyzete, az osztrák és a bécsi társadalomban betöltött szerepe,
az ország és a város életére gyakorolt hatása számos politikust és gondolko­
dót foglalkoztatott, akik nézeteiket - nyilvános előadásokban, újságcikkek­
ben, brosúrákban, könyvekben - meglehetősen széles körben terjesztették.
Bécset a századforduló évtizedeiben elárasztották az antiszemita tartalmú, a
különböző gazdasági és társadalmi bajok okát a zsidókban kereső, s egyben
a németség felsőbbrendű voltát hirdető írások. Bécsi lapok is közölték Hous­
ton Stewart Chamberlain fajelmélettel kapcsolatos cikkeit. Azét a Chamber­
lainét, akire Gömbös számos esetben hivatkozott, s aki Bécsben írta először
1899-ben megjelent nagy munkáját, a Die Grundlagen des XIX. Jahrhunderts-t
(A tizenkilencedik század alapjai). Itt adták ki Guido von List írásait, aki az
emberiséget kiválasztottaknak vagy beavatottaknak nevezett „uralkodó embe­
rekre” és „csordaemberekre” (rabszolgákra, szolgákra) osztotta. Tanítványa,
az anyai ágon zsidó gyökerekkel is rendelkező, de azt nevének megváltozta­
tásával, hamisítással eltitkoló Lanz von Liebenfels (eredetileg Joseph Adolf
Lanz) az 1906-tól kiadott Ostara-füzetekben terjesztette fajelmélettel kapcso­
latos nézeteit. Hans Goldzier brosúrákban adta közre - Darwin tétele mellett
fizikai jelenségekre is alapozott - elméletét az életerős, illetve gyenge, s ezért
az erőseken élősködő fajokról. És a sor folytatható.272 Ha hinni lehet a Révay ál­
tal megszólaltatott emlékezőknek, akik szerint Gömbös ekkor már viszonylag
sokat és sokfélét olvasott, akkor ezeknek az írásoknak egy részével is találkoz­
hatott. Későbbi nézetei valószínűsítik, hogy közülük többet ismert is.
A Bécsben tartózkodó magyar katonatiszt találkozhatott befolyásos poli­
tikusok által hangoztatott vélemények, hirdetett programok utóhatásaival is.

272 A részleteket lásd Hamann 2000. 278-329.

 K atonai iskolák : B écsújhely , B udapest , B écs 103

HOUSTON STEWART CHAMBERLAIN

DIE GRUNDLAGEN
DhS

N eunzehnten J ahrhunderts

II. HALFTE

MÜNCHEN
VERLAGSAKSTALT f BRVCKMAKN A-C
1860

26. H o u s to n S tew a rt C h a m b e r la in 27. H o u sto n S tew a rt C h a m b e r la in

leg tö b b et h iv a tk o z o tt k ö n y v é n e k első
k ia d á s a ( M ü n c h e n , 1 8 9 9 )

Közülük kiemelkedett kettőnek a hatása. Egyikük a faji antiszemitizmus leg­

harsányabb terjesztője, a nagynémet gondolatot képviselő Georg Schönerer
főként 1870-1903 között hirdette eszméit, amelyek még az 1910-es években is
befolyásolták a közbeszédet a birodalmi székhelyen. Miként az 1897 és 1910
között regnáló bécsi polgármester, a „néptribun” Kari Lueger szuggesztív szó­
noklatokban elhangzott antiszemita nézetei is. Jóllehet mindketten Gömbös
bécsi tartózkodása előtt fejtették ki tevékenységüket, tanítványaik, illetve köve­
tőik révén hatásuk később is érvényesült, nevük és nézeteik akkor is gyakran
voltak olvashatók az újságok oldalain, illetve hangzottak el politikai fórumo­
kon, sőt hétköznapi beszélgetésekben is.273
Gömbös ugyancsak szerezhetett ismereteket azokról az Osztrák-Magyar
Monarchia osztrák és cseh tartományaiban ekkortájt keletkezett politikai moz­
galmakról, amelyekben már megjelentek a két világháború közötti szélsőjobb-
oldali pártok jellemző elemei az ideológiai alapok és szervezeti formák, sőt

273 A részleteket lásd H amann 2000. 330-431, különösen 330-356. és 385-431. Ugyanerre lásd
még Ormos 1994. 33-37.; F est 2003. 77-82.
104 D erékba tört katonai pálya

elnevezések tekintetében is. Ezek egyik meghatározó vonása volt a Monarchiá­

ban a 19. század végén erősödő nagynémet mozgalom nacionalizmusának és
a szociális gondolatnak az egyesítése. Ezt fejezte ki egyes pártok neve, mint
például az 1898-ban megszervezett Nemzeti Szociális Párt és a cseh-morvaor-
szági németség körében 1903-ban létrejött Német Nemzetiszocialista Párt.274
Ezek ismeretét igazolja Gömbös bécsi emigrációs lapjában 1919. április 8-án
közölt cikke, melynek központi gondolata Marx és Kautsky elméletének elve­
tése, s a Tanácsköztársaságot létrehozó „gyászszocialistákkal” szemben egy­
fajta, nemzeti alapon szervezett és a magántulajdonon alapuló szocializmus
megvalósítása. Ezt fejezte ki sokat idézett mondata: „Igen, mi is szocialisták
vagyunk, magyar nemzeti szocialisták”.275
A leendő vezérkari tiszt ismeretei, személyisége, gondolkodásmódja tehát
sokoldalú hatások alatt változhatott a bécsi évek során - a Hadiiskola falain belül
és kívül, a katonai terepeken és a város társasági terein, sőt a családi miliőben
egyaránt. A harmadik tanévet azonban már nem a híres intézményben tölthette,
hanem - társaival együtt - a kirobbant, később „nagy háború”-ként aposztrofált,
s a negyvenes évektől első világháborúként ismert világégés frontjain. Gömbös
vezérkari tiszti karrierje így a tervezettnél egy évvel korábban kezdődött.

A háborúban: a fronton és a hátországban

Gömböst visszarendelték alakulatához, Zágrábba, ahol 1914. július 25-én je­

lentkezett. A következő év elejéig a Szerbia elleni háborúban vett részt. Bosz­
niából, a Drina folyó mellől indulva 1914 decemberében Belgrádig jutottak,
ahonnan a szerb csapatok ellentámadása következtében Szlavóniába vonultak
vissza. Innen irányították alakulatát 1915 elején a keleti frontra, ahol a Cári von
Pfanzer-Baltin vezérezredes által irányított 7. hadsereg XIII. hadtestében vett
részt a vezérkari százados a Bukovina és Galícia területén zajló katonai akciók­
ban, ütközetekben. A szerbiai fronton kezdetben - képzettségének megfelelő­
en - csak beosztott tisztként teljesíthetett szolgálatot, és kiegészítő feladatokat
láthatott el a hadműveleti irodában. Felettesei azonban felfigyeltek átlag feletti
felkészültségére, figyelembe vették véleményét a hadműveleti tervek kialakítá­
sa során, és kényes feladatokat is kapott, például a kényszerű visszavonulások
alkalmával: alakulatot irányíthatott, illetve a Drinán történő átkelés során a

274 Lásd F est 2003. 77-81.; K erekes 1984. 18-21.; Palotás 2003. 30.
275 Gömbös Gyula: Marx-Kautsky és a magyar forradalmi szocialisták. Bécsi Magyar Futár 1919.
április 8. 1. Publikálva: Gömbös 2004. 2 6 -28. Idézet: 27.
 A háborúban : a fronton és a hátországban 105

2 8 . G ö m b ö s G y u la ö ccsév el, 2 9 . G ö m b ö s G y u la v e z é rk a r i
J á n o s s a l a s z e r b ia i fr o n to n s z á z a d o s (1 9 1 5 )
(1 9 1 4 . d e c e m b e r 1 8 .)

hadtest vezérkari főnöke őt bízta meg az összekötő és ellenőrző feladatokkal a

42. hadosztály mellett. A keleti fronton a 42. hadosztály vezérkari főnökének
helyettese lett, majd átmenetileg vezérkari főnöke is volt.
A rábízott feladatokat itt is felettesei megelégedésére látta el. Minősítéseik­
ben „rendkívül képzett, bátor, önálló és nagyvonalú”, energikus tisztként jelle­
mezték. Terveit a jó helyzetfelismerés, illetve megítélés, az általa irányított ak­
ciókat körültekintő előkészítés, a végrehajtást pedig a határozottság jellemez­
te, a rábízott csapatokat gyors, erélyes intézkedésekkel irányította. Feltűnő volt
fizikai és pszichikai teherbírása, fáradhatatlansága. Tetteit hamar elismerték a
katonai érdemkereszttel, és később is felterjesztették magasabb kitüntetésre.
A szerbiai fronton tanúsított helytállása a századosi előléptetést is meghozta
számára. Egyik vezérkari főnöke, Iván Percevic akkori véleménye szerint: „Sei-
ne besonderen Eigenschaften als Mensch und Soldat verspechen ihm eine schö-
ne Zukunft.” [Rendkívüli emberi és katonai tulajdonságai alapján szép jövő vár
rá.) Kritikus helyzetekben bátorságot tanúsított, ami esetenként vakmerő, mi
több, felelőtlen kockázatvállalásra sarkallta. Olyan lépések voltak ezek, melyek
során a fiatal tisztet - kitűnni vágyása miatt - cserbenhagyta egyébként közis­
mert kiváló és gyors helyzetfelismerése, biztos ítélőképessége. Fontosabb volt
számára egy - akár kötelezettségét is meghaladó - feladat végrehajtása, s ezzel
kiválóságának fitogtatása, mint saját biztonsága. Egy ilyen lépése miatt a drinai
106 D erékba tört katonai pálya

3 0 . L u c a s S n ja r ic a lt á b o r n a g y és s z ű k e b b 31. G ö m b ö s G y u la első
tö rz se a g a lí c ia i- b u k iv in a i fr o n to n (1 9 1 6 ) fe le s é g é v e l a h á b o r ú id e jé n

A jobbszélen Gömbös Gyula százados

átkelésnél majdnem odaveszett egy feladatkörén túlmutató akciója következté­

ben. Ez lett sebesülésének oka 1916. június 11-én az orosz Bruszilov tábornok
csapatainak oknai áttörése során. Miután rendezte az orosz támadás nyomán
visszavonuló hadosztályának sorait, ismét biztosítva annak harckészültségét,
a tűzvonalba lovagolt, ahol kis csapatát az orosz lovasság attakja menekülésre
kényszerítette. E közben megtorpanó lováról sebesülten egy árokba esett, s a
területen átrohanó, majd visszatérő, öldöklő kozákok gyilkos szuronyától csak
egy fölé zuhanó, őt eltakaró ló teteme mentette meg.276
Pedig ekkor már családja is volt. A keleti frontról szabadságra hazatérve,
1915. augusztus 23-án kötött házasságot a nála hét évvel fiatalabb, akkor 22 éves,
evangélikus vallású Grete Reicherttel. Felesége két hónappal Gömbös sebesülése
előtt, 1916. április 5-én szülte első gyermeküket, Ernőt.277Az alakulat orvosa által
súlyosnak ítélt lábsérülését a bécsi helyőrségi kórházban gyógyították, így csa­
ládja közelébe kerülhetett, s a lábadozás első napjait körükben tölthette.
Felépülése után a magyar honvédelmi minisztériumba került, ám nem so­
káig szolgálhatott a budapesti irodákban. A román hadsereg 1916. augusztus
végi erdélyi betörését követően a kormány a lakosság evakuálásának, majd

276 R évay 1934. 77-82. Idézet: 82.

277 G ergely J. 2001. 17-18.
 A h ábo rúban : a fronton és a hátországban 107

3 2 .A K. n . K . K r ie g s m i n is t e r iu m /H a d ü g y m n is z t é r iu m é p ü le t e a 2 0 . s z á z a d e le jé n

visszatelepítésének és a gazdasági élet helyreállításának szervezésére a bel­

ügyminisztérium alá rendelt kormánybizottságot hozott létre. Ebbe delegálta
a honvédelmi minisztérium Gömböst, aki e munka során is bizonyíthatta már
korábban megismert kiváló szervezőképességét, erélyességét és munkabírá­
sát. A Kolozsvárról irányított, összetett és sok nehézséggel járó akció közben
alakult ki haláláig tartó, ellentmondásos kapcsolata Bethlen Istvánnal, akivel
később hol szoros szövetségben működtek együtt, hol politikai ellenfelekként
küzdöttek egymással. A visszatelepítés időszakára a belügyminisztériumba
osztották be, ahol a közigazgatás és a rendészet irányításának rejtelmeibe is
betekinthetett, gyakorlati kérdéseivel pedig az erdélyi terepen találkozhatott.278
A következő fontos fordulatot 1917 februárja hozta Gömbös katonai pálya­
futásában. A növekvő háborús veszteségek komoly gondot okoztak a Monar­
chia hadvezetésének: 1914-1916-ban havi átlagban 140 000 és 220 000 között
mozgott az elesett, sebesült és fogságba esett katonák száma. Az ebből faka­
dó nehézségek megoldása érdekében hozták létre a hadsereg pótlásügyi fő­
nökségét, melynek hatásköre a közös hadsereg mindhárom elemére kiterjedt.
Károly király ennek vezetésével Hazai Samut, az addigi magyar honvédelmi
minisztert bízta meg. Az új egység vezérkari főnöke, Belitska Sándor válasz-

278 Göm bös 2004. 31-32. R évay 1934. 83-84.; R omsics 1.1991. 60.
108 D erékba tört katonai pálya

tóttá egyik munkatársául a minisztériumban és az erdélyi kormánybizottság

tevékenységének ellenőrzése során már Hazai által is megismert Gömböst.
A fiatal százados kezdetben alacsonyabb beosztásban szolgált, észszerű kez­
deményezéseinek, jó szervező munkájának elismeréseként azonban 1917 nya­
rának elején a „hadrakelt sereg”, azaz a frontokon állomásozó-harcoló egysé­
gek személyi pótlását ellátó osztály vezetésével bízták meg.
A pótlásügyi hivatalban végzett munka több vonatkozásban is szélesítette
Gömbös látókörét és kapcsolatrendszerét. Már a magyar honvédelmi miniszté­
riumban és az erdélyi kormánybizottságban is nagyobb rálátása volt a hadse­
reg ügyeire és a társadalom egyes csoportjainak helyzetére, a háború hatásaira,
mint a katonai iskolákban és frontszolgálata idején. Most olyan munkát kellett
végeznie, amely során egyszerre kellett tekintettel lennie arra, hogy a különbö­
ző frontok helyzetének megfelelő létszámú állomány álljon az ott harcoló egy­
ségek rendelkezésére, de a keletkezett hiányok pótlása csak a legszükségesebb,
még elviselhető mértékben érintse a hátország stabilitását. A mezőgazdasági
és ipari termelés túlzott visszaesése, az ellátás ebből fakadó zavarai ugyanis
gyengítették a hadsereg harci erejét, s ugyanakkor növelték a társadalmi-poli­
tikai feszültségeket a hátországban. A szervezet hatásköréből fakadóan immár
rálátása volt a Monarchia egész hadseregének szervezetére, működésére, irá­
nyítására, s módjában állt - már
ekkor is markáns értékrendje
szerint - értékelni annak eré­
nyeit és ellentmondásait. Megis­
merkedhetett a közös haderőt és
a Landwehrt irányító, a biroda­
lom különböző tartományaiból
származó és az egységre törek­
vő tisztképzés ellenére különbö­
ző mentalitású tisztekkel is. Sőt
- a két haderő együttműködése
keretében - a szövetséges német
császári hadsereg felső vezetői­
vel is. Életre szóló élménye volt,
hogy egy titkos futárszolgálat­
nak köszönhetően a kreuznachi
német főhadiszálláson szemé­
lyesen találkozhatott a katonai
33. H i n d e n b u r g és L u d e n d o r f f t á b o rn o k o k példaképként tisztelt Hinden-
a z e ls ő v ilá g h á b o r ú id e jé n burg és Ludendorff tábornok-
 A POLITIZÁLÓ KATONATISZT 109

kai.279Utóbbi később nemcsak hadi erényei, hanem politikai nézetei és a háború

utáni németországi politikai életben betöltött szerepe miatt is ideáljává vált.280
A háború éveiben különböző színtereken szerzett tapasztalatok, s kivált­
képp a monarchia hadseregének 1918 nyarán, őszén megélt kudarcai késztették
arra, hogy véleményét immár több kérdésben, írásban is rögzítse, és felelős
körökben terjessze, azzal a céllal, hogy az ország és intézményei sorsát megha­
tározó döntéseket kezdeményezzen, illetve befolyásoljon. Ez már - legalábbis
részben - politikai megnyilvánulás volt a vezérkari százados részéről. Gömbös
- memoárjában tett utalásai szerint - három dokumentumot készített 1917 és
1918 során, melyek alapos történeti elemzését Turbucz Péter végezte el.281

A politizáló katonatiszt

A közös hadügyminisztériumi szolgálat idején, 1917 augusztusában immár ta­

nulmány formájában fejtette ki nézeteit arról, hogy „a magyarság jövőjét csak az
önálló magyar nemzeti hadsereg biztosíthatja”. A Die ungarische Armee című
dokumentumot magas rangú katonatisztek, volt hadiiskolai tanárai és magyar
politikusok között is terjesztette. Alapgondolata az volt, hogy „egy hadsereg
csak akkor bír nagyot teljesíteni, ha nemzeti szellemben van nevelve, és ha egy
önálló nemzetnek a hadserege”. Szerinte az általa nagyszerűnek tartott közös
hadsereg „egységét mindig veszélyeztette egy egységes, nemzeti gondolatkör
hiánya”.282 A dokumentum szövege nem maradt fenn, de a kortársak közül töb­
ben ismerték. Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő Gömbös elleni támadásai­
ra283 reagálva Udvardy Miklós újságíró, miniszteri tanácsos284 a Szózat hasábja­
in idézett a birtokába került dokumentumból.285 Révay József pedig részletesen
ismertette Gömbös-biográfiájában, mi több, fotómásolatot is közölt annak egyik
részletéről.286 Az ismertetésekből kitűnik: Gömbös elgondolása szerint287 a Mo­

279 Gömbös 2004. 31-32. R évay 1934. 84-94.

280 Lásd többek között Gömbös Gyula: Ludendorff. M O VE1920. január 9.
2«i Turbucz P. 2017. 1 2 3 -1 6 2 .
282 Gömbös 2 0 0 4 . 3 1 -3 2 .
283 Szilágyi Lajos nemzetgyűlési beszédét és Gömbös reagálását szöveghűen közölte Turbucz
Péter. Lásd Gömbös 2017. 83-114.
284 Udvardy 1927-től a Revíziós Liga főtitkára volt. Lásd: http://kom lossy.hu/index.
php?op=sze&id=315 (Letöltés: 2018. március 16.)
285 Udvardy Miklós: Gömbös memoranduma a nemzeti hadseregről. Szózat 1921. február 19. 2.
288 R évay 1934.177-181. Fotómásolat: 179.
287 Érvelésében az osztrák-magyar kiegyezést törvénybe iktató 1867:XI1. törvénycikkre is hivat­
kozott.
110 D erékba tört katonai pálya

narchia haderejét két önálló (egy magyar és egy osztrák) hadsereg képezte
volna, szintén önálló minisztériumok, illetve vezérkarok irányítása alatt. Ezek
csak háború esetén kerülhettek volna a birodalmi szintű hadsereg-főparancs­
nokság közvetlen rendelkezése alá, de akkor is megőrizve nemzeti jellegü­
ket. Békeidőben a főparancsnokság hatáskörét a vezérkarok kiképzésére, a
két hadsereg arányos fejlesztésére, a hadműveleti és anyagi mozgósítás előké­
szítésére kívánta korlátozni. Tervei szerint magyar hadsereg alakulatai csak
Magyarországon állomásozhattak volna, magyar vezényleti nyelven irányítva.
Ennek a haderőnek a katonain túlmenő szerepet is szánt: „Magyarországnak
egy nyelvben és jellegben magyar hadseregre van szüksége, hogy a magyar­
ság fölényét és a nemzetiségek asszimilációját biztosítsa.”288 A hadseregre úgy
tekintett, mint a nemzetnevelés fontos eszközére. Annak nemzeti jellegét és
a benne rejlő nevelési lehetőségeket azért is fontosnak tartotta, mert így látta
kiaknázhatónak a hazaszeretetben rejlő mozgósító erőt minden téren. Egy­
úttal azt is hangsúlyozta, hogy a hadsereg az ipari termékek legnagyobb fo­
gyasztójaként az iparfejlesztés ügyét is szolgálhatja. Mindezen túl a kiszolgált
katonák sportolási lehetőségeinek biztosítását és az ifjúság gyakorlati képzé­
sét is fontosnak tartotta. Ezek a gondolatok, elképzelések nemcsak a hadsereg
ügyében eddig is hangoztatott nemzeti elkötelezettségét jelezték, hanem azt
is, hogy immár a társadalom - avagy, ekkori következetes szóhasználata sze­
rint: a nemzet - egészének helyzetére is tekintettel volt. Annak egyéb jellem­
zői: gazdasága, nemzetiségi viszonyai, a különböző társadalmi rétegek - min­
denekelőtt a hadsereg sorállományában is legnagyobb arányban képviselt -
parasztság szociális problémái is látókörébe kerültek.
Az 1867 óta vitatott kérdés nem csak Gömböst foglalkoztatta. A magyaror­
szági politikai életben és a tisztikarban is megfogalmazódtak hasonló vélemé­
nyek. Ha nem is az e körül zajló viták miatt, hanem a hadseregen belül érzékel­
hető és a katonai sikereket veszélyeztető feszültségek hatására, az új uralko­
dó, IV. Károly is fontosnak tartotta annak megoldását, de a háború után. 1917
decemberétől 1918. szeptember közepéig (tehát majdnem a háború végéig)
koronatanácson, „tábornagyi tanácskozáson” és más fórumokon tárgyalták a
magyar hadsereg létesítésének lehetőségeit és módozatait. Sikertelenül. Dön­
tés nem született - elsősorban a vezető tisztek (köztük magyarok) ellenállása
és Károly óvatossága miatt.289 A vereség és a Monarchia felbomlása után pedig
aktualitását vesztette a probléma.

288 udvardy Miklós: Gömbös memoranduma a nemzeti hadseregről. Szózat 1921. február 19. 2.
28 9 POLLMANN 2008. 24-31.
 A POLITIZÁLÓ KATONATISZT 111

Nyilván nem a beosztott vezérkari százados kezdeményezésére tárgyal­

ták a kérdést a legfelső szinten. Azt azonban jelezte, hogy Gömbös érzéke­
nyen reagált a birodalomban és azon belül Magyarországon, a frontokon és
a hátországban zajló folyamatokra. S a tény, hogy a kérdésben nem született
döntés, tovább erősítette benne a változtatás igényét, annál is inkább, mert
a minisztériumokban, illetve Erdélyben látottakból azt szűrte le: a császári
udvar és az osztrák hadvezetés tudatosan korlátozza a magyar érdekek érvé­
nyesítését mind a haderő szervezésében, mind a háborús célok meghatározá­
sában és az ezeket szolgáló stratégia, a hadműveletek kidolgozásában. Ennek
biztosítása érdekében az ország tehervállalásának arányával összevetve ele­
nyésző szerepet adtak, csekély döntési lehetőséget biztosítottak a magyar tisz­
teknek a hadsereg irányításában. A bécsi Kriegsministeriumban szolgáló
tiszteknek csupán 18%-a volt magyar állampolgár, s néhány kivételtől eltekint­
ve ők is alacsonyabb beosztásokban szolgáltak. Mi több, a Landwehr egysé­
geinek és a közös hadsereg nem magyar alakulatainak katonái sem mutattak
megértést a magyar lakossággal szemben.290
Gömbös aktivitása 1918-ban felerősödött, s figyelme - a hadsereg bomlási
jeleit és a fronthelyzet kedvezőtlen alakulását látva - újabb kérdésekre is kiter­
jedt. 1917-ben és még inkább 1918-ban ugyanis egyre riasztóbb hírek érkeztek
a hadsereg felső vezetéséhez az egyes hadtestek fegyelméről, harci moráljá­
ról. A parancsok teljesítésének megtagadása, szökések, lázadások jelezték a
probléma súlyát. Gömbösnek nem lehettek olyan közvetlen élményei az ala­
kulatok belső helyzetéről és a bomlás jelenségeiről, mint a csapattiszteknek.
Ő viszont a pótlásügyi főnökségen értesülhetett valamennyi front helyzetéről,
a különböző alakulatoknál történt rendkívüli eseményekről. Mindez az okok
átgondolására, a helyzet értékelésére és az általa szükségesnek vélt teendők
megfogalmazására sarkallta.
Egy 1918 nyári esemény is befolyásolhatta Gömbös politikai nézeteinek ala­
kulását. A minisztérium előadóként delegálta az ellenséges propaganda elhá­
rításával foglalkozó hivatal által szervezett tiszti tanfolyamra, amelyen arról
tartott előadást, hogyan viselheti el a katona a front megpróbáltatásait. Túl
azon, hogy a delegálás ténye elismerést jelentett Gömbös számára, a tanfolya­
mon fontos ismereteket is szerezhetett számos kérdésben: például Max Weber
szocializmusról és másoknak a háború utáni ipari és társadalmi újjáépítésről,
a műtrágyázás hasznáról, a rokkantgondozásról, az újságolvasás technikájáról
(stb.) tartott előadásaiból.291

2»0 Gömbös 2004. 30-31.

291 C ornwall 2002. 186. Egry Gábornak tartozom köszönettel az értékes adatért.
112 D erékba tört katonai pálya

A válságjelenségekkel kapcsolatos né­

zeteit, javaslatait 1918 szeptemberében
[Die Juden in Ungam A zsidók Magyar-
GÖMBÖS G YU LA országon) és októberében ( ist zu
tun? - Mi a teendő?) írt két újabb német
i - Q 'i MAGYAR VXZEKKAR!
T IS Z T E lR A lO F E L J E G Y ­
nyelvű memorandumban292 és utólag,
ZÉSEI A FORftAtíALOKRÖi
E 5 ELLEN FORRAD ALÖMRÓl
1919-1920-ban készített, 1920-ban meg­
jelent „feljegyzéseiben” fogalmazta meg.
Ez utóbbi 1919. tavaszi, bécsi emigrációja
során közölt cikkeket is tartalmaz.293
Vallomása szerint akkor már nem
érezte magát a Monarchia vezérkari
tisztjének. „Az a mostohaság, amellyel
Magyarországgal bántak, kiváltotta be­
lőlem a gyűlöletet minden ellen, ami kö­
zös volt.”294
Mindenekelőtt a frontbomlással és az
ezt követő háborús vereséggel kapcsola­
3 4 . G ö m b ö s G y u la 1 9 2 0 - b a n k ia d o tt
tos kérdésekre keresett választ. Téziseit
e m l é k ir a t á n a k cím la p ja
így foglalta össze: „Ha a front bomlásáról
és az evvel kapcsolatos magyar hadsereg
kérdésével foglalkozom, mindig úgy látom, hogy a bűnök és hibák valamint a
rövidlátás szerencsétlen láncolatával állok szemben. Szerintem bűnös a volt cs.
és kir.29S hadsereg-főparancsnokság, mert eltekintve egyéb hibáitól a hadászat
és harcászat terén, a magyar kormány kérésének, hogy védje meg az ország
határait, nem tett eleget, hibás volt Wekerle296 kormánya, mert a főparancsnok­
ság ezen, Magyarország határait veszélyeztető magatartásával szemben nem
talált elég erélyt ahhoz, hogy a király útján kikényszerítse a megfelelő intéz­
kedéseket, hibás volt a honvédelmi miniszter, mert a főparancsnokság és We­
kerle közti vitában nem állott teljes erővel a miniszterelnök mellé. Hibás volt
azért is, mert nem volt benne elég kezdeményezés oly irányban, hogy október
elején, a bolgár haderő összeomlása után a Magyarországon elhelyezett cs.
és kir. póttestek felett is átvegye a legfőbb parancsnokságot, és Magyarország

292 Ezek szintén nem maradtak fenn.

292 Lásd Göm bös 2004. 13-44.
29« Gömbös2004. 33.
295 Császári és királyi
296 Wekerle Sándor három alkalommal volt miniszterelnök, Gömbös itt Wekerle háború alatti -
1917. augusztus 20. és 1918. október 30. közötti - kormányzására utal.
 A POLITIZÁLÓ KATONATISZT 113

katonai függetlenségét a »Hinterlandban«297 azonnal kimondja. Állam férfiaink

tehetetlensége, a legfőbb hadvezetőség rosszakarata és a pacifisták, valam int a
bolsevikiek bom lasztó tanai bontották m eg a front egységét elsőben.”29*
A katonai helyzetet illetően még október elején - hetekkel a bolgárok ki­
válása,299 a balkáni helyzet kritikusra fordulása után - is védhetőnek tartotta
Magyarország határait. Ennek elmaradását mindenekelőtt azzal magyarázta,
hogy az osztrák hadvezetés a birodalmi érdekeket helyezte előtérbe, ezért a
magyar egységek többségét az olasz fronton vetette harcba, miközben lényegé­
ben védtelenül hagyták az ország déli határát Romániával és Szerbiával szem­
ben. Az okokat elsősorban érzelmi és mentális tényezőkben látta. Nem látni
jelét annak, hogy a bécsi Kriegsministeriumban potenciálisan rendelkezésé­
re álló információkat körültekintően elemezve, a háború egészének, illetve a
benne részt vevő országok helyzetének - azaz az erőviszonyoknak - alakulását
reálisan értékelve mérlegelte volna a lehetőségeket. Helyette azt hangsúlyozta,
hogy az elhibázott, mi több, bűnös döntések „egy igazi hadvezér”, egy állam­
férfi hiányára vezethetők vissza. Szerinte ilyen a közös hadseregben nem is
születhetett, mert abban „a legmagasztosabb eszme, a nemzeti eszme ápolása
el volt tiltva”. Úgy látta: „Aki a nép leikébe nem lát, az nem tud hadsereget
vezetni.” Márpedig az osztrák hadvezetés „a magyar nép és a magyar hadsereg
lélektanát nem ismerte”.300
A másik okot a hátország bomlásában és a politikai ellenzék ármánykodá­
sában jelölte meg. Utóbbiak a béke követelésével, pacifista magatartásukkal
és nézeteik röplapokon történő terjesztésével nemcsak azt akadályozták meg,
hogy az ország társadalma egységesen támogassa a háborús célokat, hanem
még a katonai morált is gyengítették a frontokon. Gömbös véleménye szerint
a hadvezetés hibái mellett ez okozta azt, hogy egyre többen vágytak haza csa­
ládjukhoz a lövészárkokból.301 Fel sem merült benne, hogy az évek óta életüket
veszélyeztető, sokszor embertelen körülmények között harcoló katonák jelen­
tős részének elege volt a reménytelen hadviselésből - a hátországból érkező
röplapok nélkül is. Annál inkább az otthon maradottak sanyarú helyzetéről ér­
kező hírek hatására.302 Látásmódját nyilván befolyásolta - ha ennek nem adott
is hangot - a magyar tisztikarban általános, és a társadalom számára is sugallt

297 A hátországban.
298 Gömbös Gy.: A frontbomlás történetéhez. In: Gömbös 2 0 0 4 .1 3 . (Eredeti kiemelés)
299 Bulgária, a Monarchia addigi szövetségese 1918. szeptember 25-én kért békét az antanthatal­
maktól. A fegyverszünetet szeptember 29-én kötötték meg Szalonikiben.
300 Gömbös 2004.14-17. Idézetek: 14. és 17.
301 Gömbös 2004. 19.
382 Lásd Hanák 1999, 157-197.
114 Derékba tört katonai pálya

vélekedés a magyar baka kivételes katonai felkészültségéről, áldozatkészségé­

ről, fegyelméről, a haza és a hadsereg iránti hűségéről, bajtársiasságáről, mely­
ről számos első világháborús memoárban találhatunk megjegyzéseket.303
Különösen nagy veszélyforrást látott a zsidóság „bomlasztó hatásában”,
mellyel - szerinte - „a magyar nép összességét fogják szétzülleszteni”. A Die
Juden in Ungam című „tanulmányának” szövege nem ismert, csak utal rá „fel­
jegyzéseiben”. Az ott közölt néhány adat azonban jelzi, hogy nézeteinek for­
rása H. S. Chamberlain 1918 júliusában, a müncheni Deutschlands Erneuerung
(Monatsschrift für das deutsche Volk) folyóiratban megjelent Rasse und Nation
(Faj és nemzet) című cikke, melyre később, egy nemzetgyűlési beszédében
tételesen is utalt.304 E momentumok megerősítik fent jelzett feltételezésemet,
hogy a Bécsben szerzett információknak és tapasztalatoknak jelentős szerepe
volt Gömbös antiszemitizmusának kialakulásában.
Mentális okokra vezette vissza a vezető magyar politikusok, köztük a had­
ügyminiszter hibáit is. Mindenekelőtt az erélyt és a határozottságot kérte szá­
mon tőlük. Szerinte a „hímező-hámozó” Wekerle miniszterelnök „okos, oppor­
tunista, kiváló és kiegyező politikus volt, de nem volt cselekvő férfi, és nem volt
az a hazafi, ki ösztönszerűen megérezte volna a közeledő katasztrófát, [...] ki
ha kell, félrerúgja a formákat, és cselekszik, egy magasabb géniusz vezetésére
bízva magát”. Az államjogi helyzettel mit sem törődve rótta meg azért, mert
nem csapott „a badeni zöld asztalra erélyesen”, s a magyar érdekek érvényesí­
tése érdekében „a királyt nem vezette”. Ugyanígy mellőzve a realitásokat Szur-
may honvédelmi miniszter szemére vetette, hogy a császári hadvezetés hibáit
és a magyar kormány tehetetlenségét látva - mindkettővel szakítva - nem vette
át „Magyarország felett a parancsnokságot”.305 Nosztalgikus keserűséggel je­
gyezte meg: „Tisza Istvánnak el kellett hagynia a miniszterelnöki széket abban
a pillanatban, amikor talán még erősebb kezekre lett volna szükség.”306
Ezek a megállapítások egy katona megnyilvánulásai, aki az erőben, a ka­
tonai eszközöket felvonultató tettekben látja a megoldást - a határok védelme
és az ország belső rendjének megóvása érdekében egyaránt. Olyan személyi­
ségé, aki nem a feltételek, lehetőségek alapos ismerete és gondos mérlegelése
révén kíván megoldani problémákat, hanem az ösztönökben, a megérzésben,
mi több, valamilyen misztikus „magasabb géniuszban” bízik.

303 Lásd például Kozma 1932; Roszner 1938.

304 Gömbös a numerus clausus törvény vitájában utalt Chamberlain írására. Lásd Gömbös 2004.
68-76. Chamberlain cikke; http://www.hschamberlain.net/rasse_und_nation/rasse_und_
nation.html (Letöltés: 2013. szept. 1.)
305 Gömbös 2004. 17-19. Idézetek: 18.
306 Gömbös 2004. 34.
 A POLITIZÁLÓ KATONATISZT 115

A háború kimenetelét azonban nem egy „magasabb géniusz” döntötte el,

hanem a nagyon is földi tényezők: katonai és anyagi erőviszonyok. Ezek pedig
Németország és szövetségese, az Osztrák-Magyar Monarchia vereségét ered­
ményezték, amin egy beosztott tiszt katonai és politikai természetű kezdemé­
nyezései nem változtathattak. Nemcsak a front omlott össze, hanem a Monar­
chia is szétesett, ami miatt a nemzeti függetlenségért lelkesedő Gömbös nem
kesergett. Annál inkább annak következményeit tapasztalva.
A vezérkari tisztnek tehetetlenül kellett látnia, hogy szétesik az állam, mely­
nek hadserege biztosította számára, s immár családjának - két pici gyermeké­
nek és a harmadik terhesség utolsó hónapjában járó feleségének - is a biztos
megélhetést. És a tiszti presztízs emelkedése révén a társadalmi elismerést.
Gömbös Gyula azonban nem volt az az ember, aki tehetetlenül várja sorsát
- bármily reménytelennek tűnik is a helyzet. Maga kívánta befolyásolni azt.
S nem csak a magáét. 1917-1918-as kezdeményezései jelezték: egyre inkább
igényelte, hogy az ország sorsának alakításába is beleszólhasson. E tekintet­
ben sem volt egyedül. Számos, korosztályához tartozó tiszttársa is hasonlóan
gondolkodott - ha helyzetükből fakadóan nem is volt lehetőségük elképzelése­
iket Gömböshöz hasonló módon kifejezésre juttatni. Számukra - mint például
a későbbi barát, Kozma Miklós esetében - maradtak a naplók és emlékiratok.307
Közülük kerültek ki néhány hónap múlva későbbi harcostársai.
Ezt azért is érdemes figyelembe vennünk, mert az általuk rögzített háborús
tapasztalatok, abból levont következtetések olyan fontos részleteket is tartal­
maztak, amelyeket Gömbös addig nem részletezett különböző megnyilvánu­
lásaiban. Legfeljebb rövid utalásokban érhetők tetten, más esetekben a sorok
között (sőt, mögött) sejlenek fel azokkal kapcsolatos érzései, gondolatai. A tény,
hogy néhány hónap vagy egy-két év múlva ezek részletes kifejtőivei száll majd
harcba megvalósításukért, azt jelzi: Gömböst is foglalkoztatták hasonló gondola­
tok. Annál is inkább, mert 1920-1921-ben már maga is nyíltan hangoztatta őket.
Kozma Miklós és Zsilinszky Endre - Gömböstől eltérően, és saját sebesülése­
iktől, szabadságaiktól eltekintve - az egész háborút a frontokon harcolták végig
csapattisztként, közvetlenül érintkezve a közkatonákkal, akiknek többsége föld­
művelők közül került ki. Ők is az osztrák hadvezetés hibáiban, sőt „bűneiben”
és a hátország társadalmi, politikai feszültségeiben látták a fronton tapasztalt
anomáliák okait.308 De több figyelmet szántak az utóbbi momentumnak, azon
belül is a parasztság helyzetének. Ez is magyarázza, hogy mindketten élesen
vetették fel a társadalomban kialakult ellentmondások és szociális problémák

307 Kozma 1933. 56.

30S Lásd például Kozma 1932. 5 2 9 -5 3 4 .
116 D erékba tört katonai pálya

megoldását, s mindezek garanciájaként a

politikai rendszer reformját. Ez azt is jel­
zi, hogy ők szélesebb műveltségi bázisra
támaszkodva, átfogóbban és mélyebben
vizsgálták az ország és társadalmának
helyzetét, mint Gömbös.
Kozma Miklós (1884-1941), aki ugyan
szintén tiszti iskolát végzett hivatásos
katonatiszt volt, Gömbösétől alapvetően
eltérő családi hátteréből eleve szélesebb
körű műveltséggel és érdeklődési körrel
indult pályáján. Ormos Mária jellemzése
szerint: „A Kozmák meghatározottságu­
35. K o z m a M ik ló s a z 1 9 2 0 -a s é v e k
kat és életfelfogásukat tekintve inkább
v égén
sorolhatók a régi kisnemességből kiváló,
modernizálódó középosztályhoz, mint­
sem a süllyedő dzsentrihez. Több nemzedéken át az a vékony társadalmi szál
jellemzi útjukat, amely a köznemességből kiindulva részben a katonai, de még
inkább az értelmiségi pálya felé halad.” Nagyapja jogot végzett, és országy-
gyűlési képviselő is volt a háború előtt. Fiatalon költészettel, műfordítással és
esszéírással is próbálkozott, miként a tábornoki rangig emelkedett hivatásos
katonatiszt apa, Kozma Ferenc, alias Bárd Miklós is.309
Kozma egész tiszti generációja véleményét fogalmazta meg: „Nekünk a
múltnak politikája érthetetlen, majdnem gyerekesnek látszó játék, amelynek
értelmét annál kevésbé látjuk, mert még valóban megvolt értelmét is elsöpörte
ez a világkatasztrófa. Nekünk ennek a politikának a folytatása nem kell.”310
Szerinte szociális felfogásukat is megváltoztatta a háború. Ez a felfogás mon­
datja vele, hogy „a vagyonmegosztás nem maradhat a régi”. Ha nem is ezt a szót
használta, földosztást követelt, azzal a megjegyzéssel: „E kérdésben még a ter­
melési szempontok is másodrendű jelentőséggel kell, hogy bírjanak.” Hasonló
változásokat tartott szükségesnek a gazdaság más ágazataiban is - a tőke korlá­
tozását szorgalmazva a „munka javára”, s a nagy vagyonok rovására, a közép-
osztály erősítése érdekében. Hangsúlyozta, hogy ezeket a változtatásokat csak
„erős kormány tudja rombolás nélkül keresztülvinni”, ezért „reformra szorul
az egész parlamentarizmus, mely régi formájában túlélte magát”. Diktatúrára

309 O rmos 2000a. 27-33. Idézet: 32.

310 Kozma 1933. 72.
 A POLITIZÁLÓ KATONATISZT 117

van szükség, írta, „gazdasági, politikai és

szociális vonatkozásban egyaránt”.311
Zsilinszky Endre (1886-1944) szin­
tén nemesi és értelmiségi családból
származott. Jogot végzett, majd főispá-
ni titkárként szolgált a közigazgatásban.
A kolozsvári egyetem hallgatójaként két
szemesztert a lipcsei és a heidelbergi
egyetemen hallgatott, ahol tanulmányi
kirándulások keretében a Krupp-művek
üzemszervezéséről és szociálpolitikájá­
ról, valamint Dániában az ottani mező-
gazdaságról és szövetkezeti mozgalom­
ról is szerzett tapasztalatokat. Egyete­
mista korától írt társadalmi kérdésekkel
foglalkozó cikkeket különböző lapokba,
köztük a Budapesti Hírlapba is.312 Zsi­
linszky tehát - tanulmányai, közigazga­
tási és külföldi tapasztalatai alapján - lényegesen alaposabb ismeretekkel és
áttekintéssel rendelkezett gazdasági, társadalmi, államjogi és -igazgatási kér­
désekben, mint későbbi harcostársa.
Zsilinszky, aki Ausztriát rothadó szövetségesként emlegetve bírálta a kö­
zös haderőt és osztrák tisztjeit, a lövészárok nyugodt óráiban írt munkájában
fejtette ki tervét Magyarország megújításáról, átfogó reformjáról. A valamikor
1917 végén készült kézirat elveszett. Részben korabeli ismertetésekből, rész­
ben saját későbbi interpretációjából ismert azonban három alapelve: „kato­
nás felfogást és állami berendezkedést; faji megújhodást és megerősödést; és
szociális szellemet”. Központi kérdésként kezelte a mezőgazdaság reformját,
s annak kulcselemeként a parasztság földhöz juttatását, illetve a dán típusú
szövetkezeti rendszer kiépítését - mert szerinte a háborúban edződött birto­
kos parasztság virágoztathatná fel a magyar mezőgazdaságot, s általa az or­
szágot.313 Ám ő Kozmánál (és Gömbösnél) is behatóbban foglalkozott a mun­
káskérdéssel. Az 1906/1907-es tanévben folytatott németországi tanulmányai,
a Krupp-művek szociálpolitikájának megismerése, illetve dániai útja során

3n Kozma 1933. 72-76.

312 Pályája korai szakaszáról lásd V igh 1992.14-25, 44-48.; Politikai nézeteinek összefoglalását
adja G yurgyák 2012.131-154.1918-1932 közötti nézeteinek alakulására lásd Kiss J. 2007.
313 Vigh 1992. 51-52. A kézirat keletkezésének és „eltűnésének” ismertetését lásd még: B artha
2017. 314-315.
118 D erékba tört katonai pálya

szerzett tapasztalatok alapján314 fogalmazta meg véleményét: a magyarorszá­

gi munkásság helyzete sokkal rosszabb, mint német, angol, francia társaié.
Az okokat pedig a „magyarországi kapitalizmus levantei szellemé”-ben látta,
és a pénzügyet, a nagykereskedelmet és az ipari pozíciókat uraló zsidó tőke
önzésével, mohóságával magyarázta mind a parasztság, mind a munkásság
kedvezőtlen szociális helyzetét.315
Ezek a gondolatok már nem a háborúról, a hadseregről, hanem az ország
háború utáni sorsáról, belső életéről szóltak. A régi, s általuk avíttnak, igazság­
talannak ítélt gazdasági és politikai rend radikális átalakítását szorgalmazták.
Helyére újat, modernebbet és hatékonyabbat vizionáltak, amelynek vezetésére -
nem mellesleg - magukat, a korosztályukhoz tartozó, középosztálybeli tiszteket
és hivatalnokokat is alkalmasnak tartották - mi több, elsősorban hivatottnak.
A szétesett Monarchia és benne Magyarország viszonyaival azonban nem
csak ők voltak elégedetlenek, azon nem csak ők kívántak változtatni. Az ő „mo-
dernitásuk” a nemzetre hivatkozott, s éles ellentétben állt a liberális és szocia­
lista elvek alapján hamarosan kibontakozó kísérletekkel, amelyeknek esküdt el­
lenségei voltak - vagy lettek, az akkor szerzett tapasztalatok hatására. A vázolt
gondolatok egyben a Gömbös és Zsilinszky által rövidesen nyíltan is hirdetett
fajvédő politika alapozását is jelentették, melynek alaptézisét Zsilinszky - a faji
megújhodás és megerősödés említésével - már ekkor megfogalmazta.316
A három katona 1918 októberében-novemberében még nem ismerte egy­
mást. Ám csak idő és szituáció kérdése volt, hogy hasonló nézeteik révén mi­
kor találnak egymásra.

3M ViGH 1992. 21-24.

315 Ezzel kapcsolatos, később közzétett gondolatait lásd Szózat, 1920. február 11. és 12. - Zsi­
linszky Endre: A tőke ellen? I-II.; Szózat, 1920. március 7. - Zsilinszky: Békét az egész mun­
kássággal!
316 Az 1920 augusztusában a Magyar Távirati Iroda elnökévé kinevezett Kozma távol tartja
majd magát a pártpolitikától, nézetei azonban továbbra is szinkronban maradtak Gömbös
és Zsilinszky fajvédő programjának legfontosabb tartalmi elemeivel. Erre lásd Ormos 2000a.
85-94.
 ELLENFORRADALMÁR
A FORRADALOMBAN

Gömbös a rá jellemző kezdeményező- és tettrekészséggel lépett fel az 1918.

október 31-étől Budapestről érkező hírek hallatán. A forradalom győzelme,
Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezése, s a néhány hete általa még pacifiz­
musuk és a hátországot züllesztő tevékenységük miatt kemény szavakkal el­
ítélt ellenzéki pártok kormányalakítása megdöbbentette és felkavarta. De leg­
inkább az új hadügyminiszter, Linder Béla november elsején érkezett távirati
parancsa, melyben elrendelte valamennyi magyar katonai alakulat azonnali
fegyverletételét és állományának leszerelését. A katonáknak e szerint fegy­
vertelenül kellett volna hazatérniük. Rendelkezése nemcsak a honvédség, ha­
nem a közös hadsereg magyarországi kiegészítésű egységeire is vonatkozott.
Egyben arra is utasította a hadsereg-főparancsnokságot, hogy kezdjen fegy­
verszüneti tárgyalásokat az antant hatalmak képviselőivel.317 Gömbös szerint
„a jelenkor legszerencsétlenebb kezű hadügyminisztere” e döntésével „adta
meg a világ legbátrabb hadseregének a kegyelemdöfést.”318 A túlfűtött szavak­
nak kétségtelenül volt valóságtartalma,319 de fontosabbak voltak azok az indu­
latok, melyek kimondatták őket a kétségbeesett vezérkari századossal.
Mert mindez mérhetetlenül felháborította Gömböst. Első reakciója ezt lát­
szott igazolni. November 2-án két társával, Tombor Jenővel és Julier Ferenccel
kezdeményezték, hogy Hazai Samu fogjon össze Andrássy Gyulával, s a fran­
cia és olasz frontról hazatérő magyar egységekkel vonuljanak Budapestre, a
forradalmi kormány megdöntése érdekében. A tervet azonban meghiúsította,
hogy Hazai lényegében érdemi megfontolás nélkül elhárította a felkérést.320
Gömbös annak ellenére kezdeményezte a Károlyi-kormány elleni fellépést,
hogy annak egyes céljai találkoztak az ő törekvéseivel. A kormányalakítással,

317 Lásd P ollmann 2008. 39-45.

318 Gömbös 2004. 20.
319 Linder lépésének kortársi és történészi értékelést összefoglalta P ollmann 2008. 45-56.
338 Gömbös 1920. 20-21.; R évay 1934. 99-100.; 49-50.
120 E llenforradalmár a forradalomban

az ország függetlenségének deklarálásával az ő vágyai is teljesültek. Az ország

politikai berendezkedésének radikális átalakítása, a gazdaság és a társadalom
liberális elvek szerinti modernizálása azonban ütközött elveivel. A szabadság-
jogok minden téren történő kiterjesztése, a hagyományos társadalmi normák
felrúgása elfogadhatatlan volt számára. De legfőképp az, hogy olyan társadal­
mi csoportok, politikai erők vették kezükbe az ország irányítását, melyeket
már korábban felelőssé tett az ország belső viszonyainak szétzilálásáért, s ez­
zel a háborús kudarc előidézéséért. Vallomása szerint ezért volt első elgondo­
lása a felbolydult régi rend helyreállítása.

Diplomáciai és minisztériumi szolgálat a Népköztársaságban

A forradalmat követő szerepvállalása alapján azonban ellentmondásos kép ala­

kult ki szándékairól. Miután Hazainál tett kísérlete kudarcot vallott, családját
Bécsben hagyva Budapestre utazott. Itt november 6-án jelentkezett a hadügy­
minisztériumban. „Feljegyzései”-ben egy szót sem említ jelentkezésének cél­
járól. Kiváltképp arról a naivitást mutató tervről, amivel elindult Bécsből, hogy
meggyőzze Lindert a megmaradt magyar haderő megőrzésének és megerősíté­
sének szükségességéről az ország határainak védelme érdekében. Abból, hogy
azonnal attasénak nevezték ki Bállá Aladár követ mellé a frissen megszerve­
zett zágrábi magyar követségre, csak arra következtethetünk, hogy szolgálatté­
telre jelentkezett. Vagyis nem a forradalmi kormánnyal szállt szembe, hanem
a független magyar kormány szolgálatába állt. Kinevezésében nyilván szerepet
játszott varasdi és zágrábi csapatszolgálata során szerzett helyismerete, illetve
kiváló horvát nyelvtudása.
Mindössze két napig tartózkodott ekkor a magyar fővárosban, de a rend­
hez és fegyelemhez szokott katona már megérkezésekor megütközött a zűr­
zavaron, ami fogadta: „Nemzetiszínű zászlók, letépett csillagok, lármás,
részeges, züllött utca. Ideges sürgés-forgás, anélkül, hogy dolgoznának.”321
A szűkszavú megjegyzés nem fest olyan plasztikus képet a helyzetről, s meg­
fogalmazójának gondolatairól, mint a jövendő barát, Kozma Miklós emléke­
zései,322 de érzékelteti Gömbös véleményét a forradalom teremtette polgári
viszonyokról, melyeket hasonlónak látott a hadseregben uralkodó állapotok­
hoz. Nem véletlen, hogy a Zágrábban töltött alig három hét során szerzett
tapasztalataiból - a hazai viszonyokkal szembeállítva - elsősorban azt emelte

321 Gömbös 1920. 22.

322 Lásd Kozma 1933. 1 4 -1 5 , 37, 4 2 -4 3 .
 Diplomáciai és minisztériumi szolgálat a N épköztársaságban 121

ki: a horvátoknál rend van, a hadsereg intakt és szervezett. így az ország erő­
sebb, s érdekeit jobban tudja érvényesíteni, mint Magyarország, ami veszélyt
is jelenthet a magyar határokra nézve.323 A követség - Bállá és Gömbös - tevé­
kenysége éppen azt célozta, hogy katonai, diplomáciai és kereskedelmi meg­
állapodások előkészítésével, ezeket szolgáló tárgyalásokkal alapozzák meg a
két ország jó viszonyát. Hiába küldték azonban jelentéseiket és aláírásra váró
szerződéstervezeteiket a magyar külügyminisztériumba, azokra nem érkezett
válasz, illetve jóváhagyás. Küldetésük így hamar kudarcot vallott. Nemcsak a
horvát politikai és katonai vezetés bizalmát vesztették el, hanem gyanúsakká
is váltak. A szituáció azt a látszatot keltette a zágrábi politikusokban, hogy
nem megegyezésre törekvő diplomatákkal van dolguk, hanem kémekkel.
Gömbösék helyzete így ellehetetlenült. Ballát figyelmeztették, hogy célszerű
hazatérnie, mert élete nincs biztonságban. A magára maradt, s a követség
akcióit önállóan továbbfolytató attaséját néhány nappal később lényegében
kitessékelték az országból, azzal, hogy november 28-án mind Bállá, mind az ő
megbízólevelét visszaküldték. A Horvát Nemzeti Tanács azzal indokolta dön­
tését, hogy Gömbös misszióját befejezettnek tekinti, mivel a magyar kormány
egyetlen előzetes megállapodásukat sem hagyta jóvá. A követség munkatársai
december 2-án hagyták el Zágrábot.324
A követség helyzetét és a végkifejletet azonban minden bizonnyal nem a
magyar minisztériumok tehetetlensége befolyásolta döntő mértékben. Amikor
Gömbösék megkezdték működésüket a horvát fővárosban, már folytak a ma­
gyar kormány képviselőinek fegyverszüneti tárgyalásai a francia déli hadsereg­
csoport parancsnokságával Belgrádban. A november 13-án született megálla­
podás eredménye pedig a déli és keleti demarkációs vonal megállapítása lett,
melynek értelmében jelentős magyar területek kerültek szerb és román katonai
ellenőrzés alá. Ennél is nagyobb szerepe volt a horvát hatóságok november 28-i
döntésében annak, hogy a háború alatt megkezdett tárgyalások végeredménye­
ként Sándor régensherceg 1918. december 1-jén Párizsban deklarálta a Szerb-
Horvát-Szlovén Királyság megalakulását.325 Az új államalakulathoz csatlakozó
Horvátországban pedig nem működhetett az immár részország szuverenitását
kifejező diplomáciai misszió. Annál kevésbé, mert ez a legyőzött ország de fac-
to elismerését jelentette volna, s ez a béketárgyalások előtt nem volt érdeke sem
az antanthatalmaknak, sem az új délszláv államnak.

323 Gömbös 1920. 2 3 -2 4 ..

324 R évay 1 9 3 4 .1 0 1 -1 0 5 . Göm bös később nem zetgyűlési és országgyűlési felszólalásaiban utalt
zágrábi tevékenységére és helyzetére. G öm bös 2 0 0 4 . 35.
323 Palotás 2 0 0 3 . 1 1 5 -122. és 187.
122 E llenforradalmár a forradalomban

Mindenesetre Gömbös nézeteinek és politikai habitusának, felkészültsé­

gének alakulására nagy hatással volt mindaz, ami novemberben történt vele.
Egyrészt diplomáciai tapasztalatokat szerzett, melyekkel addig nem rendel­
kezett. Másrészt - miként Gergely Jenő helyesen megjegyzi - „megerősítette
abbéli meggyőződésében, hogy kellő katonai erő és határozott nacionalista po­
litikai vezetés nélkül az ország teljesen elszigetelődik, és máris kiszolgáltatott
az utódállamoknak.”326
Ez a meggyőződése tovább erősödött decemberben, a honvédelmi minisz­
tériumban, ahol a hadműveleti iroda Balkán-csoportjának vezetését bízták rá.
Ebben a minőségében - zágrábi tapasztalataira is támaszkodva - javaslatot tett
a Muraközben húzódó határszakasz megerősítésére és a déli demarkációs vo­
nal erőteljes őrzésére. Ekkorra azonban már meghatározóvá vált a minisztéri­
umban a szociáldemokrata államtitkár, Böhm Vilmos befolyása, aki elutasítot­
ta a javaslatot.
Ez az eset is jelezte számára: két ellentétes felfogás érvényesül az országban
és a hadseregben - katonai és politikai kérdésekben egyaránt. A liberális, szo­
ciáldemokrata és polgári radikális politikusok vezette Nemzeti Tanács - úgy is,
mint a feloszlatott, illetve tevékenységét szüneteltető törvényhozás helyettesí­
tője, illetve az általuk alkotott kormány a politikai berendezkedés és a társa­
dalom életének sokoldalú demokratizálására törekedett. Ez - többek között -
az államszervezet és a közigazgatás átalakítását és személyi összetételének
radikális megváltoztatását jelentette, továbbá a politikai jogokkal rendelkezők
körének és a szervezkedés lehetőségeinek jelentős kiterjesztését, a szólás-,
sajtó-, gyülekezési és vallásszabadság széleskörű biztosítását. Ehhez járult,
hogy igazságosabbá kívánták tenni a tulajdonviszonyokat (mindenekelőtt a
mezőgazdaságban, földreform megvalósításával), illetve a közterhek elosz­
tását progresszív adórendszer bevezetésével - csökkentve ezzel a társadalmi
egyenlőtlenséget és a szociális feszültségeket. És jelentette a hadsereg szerve­
zésének, irányításának demokratikus elvekre épülő átalakítását is - az új rend
és az új hatalom biztosítása, a hagyományos politikai elit ezeket veszélyezte­
tő törekvéseinek megelőzése érdekében. Ezt a gyakorlatban mindenekelőtt a
radikálisabb szociáldemokraták által irányított katonatanács testesítette meg,
mely az egységek vezetésére tartott igényt a régi tisztekkel szemben. Az ország
területi épségének megőrzését és a független állam nemzetközi elismerését pe­
dig tárgyalások útján remélték elérni. Naiv módon úgy látták, magyar részről
ehhez a békés szándék kinyilvánításával, a csapatok leszerelése révén gyako­
rolt gesztussal teremthetnek kedvező feltételeket.

326 Gergely J. 2001. 51.

 D iplomáciai és minisztériumi szolgálat a N épköztársaságban 123

A régi tiszti állomány - mind a még szolgálatban lévők, mind a szolgálaton

kívüliek - nagy része ezzel szemben a régi politikai berendezkedés és jogrend
fenntartását, visszaállítását tartotta kívánatosnak. E téren legfeljebb minimális
reformokat fogadtak el. A frontokon szerzett tapasztalatok által is megerősített
katonai felfogásuk szerint a történeti Magyarország integritását csak a hatá­
rok jól szervezett fegyveres védelme révén lehet biztosítani. Miként a kedvező
pozíciókat is a béketárgyalásokon. Ezért is ragaszkodtak a hadseregen belül a
hagyományos hierarchia és az arra épülő szigorú fegyelem helyreállításához,
amely nélkül egyébként sem tudták elképzelni a fegyveres testületet.
Az egyetlen ügy, amiben többségük támogatta a kormányzat döntését, az
a függetlenség deklarálása volt. Többen közülük, így Gömbös is, elkerülhe­
tetlennek tartották egyrészt a földkérdés megoldását, másrészt a tőke korláto­
zását, s ezzel a munkásság szociális helyzetének javítását. A távlati célok, az
indoklás és a megoldási módozatok tekintetében azonban jelentős eltérések
voltak közöttük. így e kérdésekben is inkább volt köztük vita, mint egyetértés.
Mindezekben kétféle világszemlélet is tükröződött. Leegyszerűsítve: az
osztályok feletti nemzeti szemben az osztályalapú nemzetközivel. Egyik olda­
lon a liberális, illetve marxista-szocialista elvek, a másikon a nemzeti érdekek
mindenekelőtt történő érvényesítésének és - a keresztény értékek védelmére
is hivatkozva - a tradicionális társadalmi normák fenntartásának igénye.
Ám a tisztikar esetében ennél többről is szó volt. Az új hatalom nem csak
megkérdőjelezhetetlennek tartott értékrendjüket döntötte romokba, ideáljaikat
küldte a süllyesztőbe. A régi állam felbomlása, s főként a hadsereg lefegyver­
zése, jövőjének bizonytalanná válása egzisztenciálisan is kilátástalan helyzet­
be hozta azokat, akik nem rendelkeztek földbirtokkal vagy más megélhetési
lehetőséggel. Ez pedig a biztos jövedelem elvesztésén, családjuk megélheté­
sének veszélybe sodródásán túl annak a társadalmi presztízsnek eltűnését is
jelentette, melyet tiszti rangjuk biztosított számukra. Úgy érezték, összeomlott
minden. Hiábavalónak bizonyult a tanulás, a csapatszolgálat és a hadgyakorla­
tok kemény munkája, s értelmét vesztette az áldozatokat is követelő, veszélyes
szolgálat, melyet legtöbbjük a frontokon teljesített - hitük és meggyőződésük
szerint a haza szolgálatában, egész nemzetük érdekében. A legszörnyűbb ér­
zést az váltotta ki belőlük, hogy az anyagi, szellemi, morális katasztrófahelyzet­
ből nem láttak kiutat. A tehetetlenség érzése töltötte el őket.
Miként Gömböst is kezdeményezéseinek sorozatos visszautasítása miatt.
Letargikus állapotba került. Nem először életében. Hasonlóan reagált siker­
telenségére már líceumi diákként és első kudarcát követően a felsőtiszti tan­
folyam hallgatójaként. Apátiájából ismét a rá oly jellemző dac, s egy dühös
és vakmerő fellépés zökkentette ki. 1918. december 12-én a helyzetét egyre
124 E llenforradalmár a forradalomban

szilárdabbnak érző katonatanács Pogány József vezetésével tüntetést tartott

a minisztérium épülete előtt Bartha Albert hadügyminiszter lemondását és a
„reakciós elemek eltávolítását” követelve a hadseregből. Az alakulatok vörös
zászlóval vonultak fel a Várba. A minisztériumban tanácstalanság uralkodott.
Ezen és a tüntetésen egyaránt felháborodva, Gömbös az épület első emeleti
erkélyéről igyekezett feddő szavakkal jobb belátásra bírni az indulatos, fegy­
veres tömeget. A tüntetők hangorkánja sem tudta beléfojtani a szót, melyet
azonban túlharsogtak a tüntetők. Sőt, lelövéssel is fenyegették. Később így is­
mertette az erkélyről elmondottak tartalmát: „Rájuk bizonyítottam, hogy ha-
zafiatlan cselekedetet végeznek akkor, mikor a hadügyminiszter ellen felvo­
nulnak, és felszólítottam őket, hogy tekintettel az ország nehéz helyzetére, ne
ilyen felvonulásokon vegyenek részt, hanem fegyverkezzenek és menjenek
a csehek és románok ellen. Figyelmeztettem őket, hogy ne Pogányra, hanem
azokra a tisztekre és parancsnokokra hallgassanak, akik tudják, hogy mi a
kötelességük nemzetük és hazájuk iránt!”327 A késői rekonstrukciót hitelesíti
az esemény szem- és fültanújának, Kozma Miklósnak - naplófeljegyzésein
alapuló - visszaemlékezése.328
Az esemény mérhetetlenül felháborította Gömböst. Látva, hogy a szervez­
kedés mögött a kormányzatban is fontos szerepet játszó szociáldemokraták
állnak, akik Böhm Vilmos hadügyi államtitkár támogatását is élvezik, megvál­
toztatta addigi álláspontját. A felettesei meggyőzésére irányuló, reménytelen­
nek bizonyult kísérletek helyett céljait azok ellenében - és egyben rovásukra -
kívánta megvalósítani. A határok védelme mellett, illetve annak sikeres meg­
valósítása után, immár a belső rend helyreállítását is fontosnak tartotta. Ez
pedig a kormányzat félreállítását is jelentette. E fordulatról írta később: „Ettől
a pillanattól ellenforradalmár lettem.”329 A felháborodás gyűlöletet is keltett
a temperamentumos, mi több, indulatos alaptermészetű századosban - s ez
ismét aktivizálta.
A minisztérium előtt történtek nem csak Gömböst háborították fel. Az akkor
passzív szemlélőt, Kozmát is, aki fontosnak tartotta, hogy azonnal megismer­
kedjen azzal, „akinek volt kurázsija legalább megkísérelni, hogy ezt a csordát

327 Idézi R évay 1934. 107.

328 Kozma 1933. 78-79. Kozma így idézi az első, még hallható szavakat: „Katonák! Magyarország
határain három oldalról tör be az ellenség, ma minden katonának kötelessége ellenük vonul­
ni. Felszólítalak benneteket...” (79.) Kozma naplóbejegyzése szerint az első honvéd gyalogez­
red és a harminckettes közös ezred bakái, valamint a 40. tábori ágyúsezred vonult fel, utóbbi
ágyúkkal. Mellettük olyan fiatalok is, akiken „azonnal meglátszik, hogy soha katonák nem
voltak”. Becslése alapján a tüntetők összlétszáma négyezer fő körül lehetett.
329 Gömbös 2004. 35.
 D iplomáciai és minisztériumi szolgálat a N épköztársaságban 125

a határokra küldje”. Nem csak személyes szimpátiájának kifejezéseként. A 30-

40-es éveikben járó tisztek között többen is voltak, akik titokban már addig is
szervezkedtek. Közöttük volt Kozma is. Az átélt élmény indította arra, hogy
Gömböst meghívja társaságukba.330 Ezzel kezdődött kettejük együttműködése,
mely hamarosan Gömbös haláláig tartó barátsággá fejlődött. S a lépésnek meg­
határozó szerepe lett a vezérkari százados sorsának, pályájának alakulásában.
Kozma mellett mások figyelmét is felhívta magára a fiatal tiszt. A hadügy­
minisztérium másik államtitkára, Friedrich István - a majdani miniszterelnök -
néhány nappal az ominózus „erkély-jelenet” után megbízta egy ellenforradal­
mi terv kidolgozásával. A másnapra elkészült tervezet szerint a vidék Buda­
pesttől független politikai és katonai megszervezése révén lehetne elszigetel­
ni a fővárost és megdönteni a kormányt. A megyék keretében folyó munkát
három centrumból kívánták irányítani: a Tiszántúlt Nagyváradról, az ország
középső területeit Kiskunfélegyházáról, a Dunántúlt pedig Szombathelyről.
Az akció aktív szervezőit megbízható ellenzéki politikusok és katonatisztek
képezték volna. A terv megvalósításában számoltak Szmrecsányi György felvi­
déki szervezkedésével, aki a betörő csehszlovák csapatok visszaszorítása után
fordult volna Budapest ellen, a kormány megdöntése érdekében. A terv elké­
szülte után ismerkedett meg Friedrichnél Mecsér András huszárkapitánnyal,
aki Gömböséhez hasonló elgondolásával kereste fel az államtitkárt. Itt szü­
letett ismeretségük halálig szóló bizalmas baráti kapcsolatot alapozott meg.
A tervekből azonban nem lett semmi - Gömbös szerint az opportunista politi­
kusok kényelme, passzivitása miatt.331
Fellépései, kezdeményezései során mindvégig, következetesen a nemzeti
érdekek képviseletére, érvényesítésére hivatkozott. 1917-1918-as megnyilvá­
nulásai - tettei és szavai egyaránt - azonban az általa használt nemzetfogalom
tartalmának jelentős átalakulására utalnak. 1917-ben - korábbi véleményének
megfelelően és lényegében a haderőre korlátozva - még a monarchiával szem­
beni függetlenségen volt a hangsúly. A háború utolsó és a fegyverletétel utáni
első hetekben a határok, az ország területi épségének megvédése volt a leg­
főbb nemzeti cél. A szociáldemokrata, liberális és polgári radikális kormány­
zatban sorozatosan csalódva pedig rohamos gyorsasággal a nemzeti eszmét
és érdekeket eláruló, osztályalapon nemzetköziséget hirdető ideológiákkal és
politikai erőkkel fordult szembe. Képletesen szólva: immár nem a magyarság
„elnyomását” jelképező „schwarz-gelb” zászlóval, hanem a nemzetköziséget
szimbolizáló vörös lobogóval szemben lengette a nemzeti trikolórt.

330 Kozma 1933. 8 0 -8 1 .

331 Gömbös 2 0 0 4 . 2 7 -2 8 .; R évay 1934. 108-110.
126 E llenforradalmár a forradalomban

Mindez azt jelezte, hogy egyre inkább belépett a politika világába. Most még
kizárólag katonaként. Választott és imádott hivatását gyakorolva, de tapasztal­
nia kellett, hogy sem minisztériumi hivatali tisztsége, sem az akkori katonai
közeg nem jelent bázist céljai megvalósításához. Előbbi a kedvezőtlen politikai
összetétele, utóbbi pedig zavara, megosztottsága, szervezetlensége miatt.
Ez a helyzet változott meg azzal, hogy 1919. január 19-én az 1918. novem­
ber közepén a tisztek érdekvédelmi szervezeteként létrejött Magyar Országos
Véderő Egyesület (MOVE) elnökévé választották, ami gyökeres fordulatot ho­
zott Gömbös életében. Katonatisztek és tiszthelyettesek voksaival került egy
tiszti érdekvédelmi szervezet élére - politikai programmal.

A MOVE élén

A választást szervezkedés előzte meg. A Népköztársaság kormányának poli­

tikájával elégedetlen katonatisztek tömörültek előbb baráti közösségbe, me­
lyet később a „tizenkét kapitány”-ként emlegettek, miként ők magukat is.
A Görgey testvérek, György és József, Hardy Kálmán, Igmándy-Hegyessy
Géza, Keresztes-Fischer Lajos, Koós Miklós, Kozma Miklós, Magasházy Lász­
ló, Marton Béla, Toókos Gyula, Vetter Antal, s maga Gömbös Gyula. A tiszti ál­
lomány fiatalabb, feltörekvő generációjából kerültek ki. A többség 33-36 éves
volt 1918 őszén, a legidősebb Magasházy László is csak 39 éves, a legfiatalabb,
Marton Béla pedig alig múlt 22. Rajtuk kívül mások is részt vettek e kör ta­
lálkozóin, akik később is rendre felbukkannak Gömbös környezetében. így
például minisztériumi munkatársa, Géher Gyula százados, a MOVE alelnöke,
illetve Crouy Péter főhadnagy is, akinek lakásán találkoztak leggyakrabban.
Az ő javaslatukra és kezdeményezésükre indult a választáson. Kozma Miklós
javasolta társainak december 12-e után, hogy vonják be Gömbös Gyula ve­
zérkari századost.332 Kezdetben bizalmatlanul fogadták. Nem csak azért, mert
nem ismerték. A társaság legtöbb tagja csapattiszt volt, akik körében a háború
végén nem voltak népszerűek a vezérkariak. Ezt a bizalmatlanságot az új tag­
nak az összejöveteleken tanúsított határozott fellépése, kezdeményező maga­
tartása, nacionalista és militarista elveinek hatásos kifejtése oszlatta el. Ezzel
érte el jelölését az országos tanács közgyűlést megelőző ülésén is.
Fel kell tennünk a kérdést: miért Gömböst jelölték maguk közül, hisz a
társaságnak voltak nála idősebb (például Magasházy, Igmándy-Hegyessy, Har­
dy) és műveltebb tagjai (mint például Kozma vagy Magasházy)? Miként azt is,

332 Kozma 1933. 8 1 -8 8 .; Gergely J. 2001. 54.

 A MOVE élén 127

miért éppen Gömbös Gyulát tartották alkalmasnak a közgyűlés résztvevői a

tiszti szervezet elnöki tisztségének betöltésére? Különös tekintettel arra, hogy
a nagy tekintélyű tiszttárs, Stromfeld Aurél ezredes, a Ludovika Akadémia pa­
rancsnoka volt a másik jelölt.
A katonatisztek életét és lehetőségeit egy szigorú hierarchikus rend alapján
működő szervezet, a hadsereg határozta meg. Parancsokat hajtottak végre. Csak
katonai kérdésekben, mert a hadseregből korábban kizárták a politikát. 1918-
1919 fordulóján azonban ez a szervezet romjaiban hevert. Alakulatainak egy
része megszűnt, irányítása pedig meglehetősen ellentmondásosan alakult. No­
vember-december folyamán gyors egymásutánban váltották egymást a külön­
böző habitusú miniszterek, akik között éppúgy volt hivatásos tiszt, mint arisz­
tokrata politikus. A két államtitkár - a szociáldemokrata Böhm Vilmos, illetve
a Károlyi-párti, keresztény elveket valló Friedrich István - politikai és katonai
kérdésekben egyaránt eltérő álláspontot képviselt, s ennek megfelelően más­
más utasításokat adott. A főként altiszteket és közkatonákat tömörítő, szoci­
áldemokrata vezetésű katonatanács pedig belülről bomlasztotta a hadsereget.
Egyrészt azzal, hogy a megszokott rendet felszámolva „demokratizálni” akarta,
s ezzel megkérdőjelezte a tisztek korlátlan hatalmát. Másrészt „osztályhadse­
reggé” akarta átformálni, a radikálisan megváltozott, s a tisztikar óriási többsé­
gétől idegen eszmeiségű hatalom eszközévé tenni. Ebben az ellentmondásos
szituációban kellett tájékozódnia az egyértelmű helyzetekhez szokott tisztek­
nek. Ráadásul úgy, hogy bizonytalan volt a hadsereg, s ezzel az ő állásuk, a csa­
ládjuk megélhetését biztosító jövedelmük sorsa is. Saját pozíciójuk feletteseinek
döntésein múlt, ezért sokan érezték úgy: kénytelenek kivárni, vagy alkalmaz­
kodni, egyik vagy másik erőközponthoz igazodni - akár elveik feladása árán is.
Az elbizonytalanodás legfőbb oka talán éppen ez volt. A háborús összeom­
lás okozta sokkból épp csak felocsúdott katonák ismeretlen világba kerültek.
Új helyzetükben kikerülhetetlen volt számukra a politika, melytől addig eltil­
tották őket a törvények. A pártok vetélkedésében, viaskodásában történő eliga­
zodásra nem voltak felkészülve. Az ő fegyverük a puska volt - nem a szó. Har­
ci szituációkban látható ellenséggel kellett szembeszállniuk - nem rejtőzködő
tömegekkel. Mindez másféle gondolkodást, másféle mentalitást követelt, mint
amire a hadseregben szocializálódtak.
Nem csak a szociáldemokrata politikus, Böhm látta úgy: „a monarchikus
és kasztszellemben nevelt katonatisztek a kétségbeesés tehetetlenségével ver­
gődtek jobbra-balra.”333 Sokan közülük hasonlóan ítélték meg a helyzetet, még
ha más érdekek és szempontok alapján tették is azt. A MOVE alakuló gyű-

333 Böhm 1990. 185.

128 E llenforradalmár a forradalomban

lésének jegyzőkönyve alapján állapította meg Kozma Miklós, hogy „micsoda

szörnyű keveredése volt a tisztikarban eszméknek, ideáknak és felfogásoknak
s hogy még az sem mindig tudta mit csinál, aki jót akart”.334
A katona egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen parancsra várt. Olyanra,
mely eszményeiknek megfelelő célok megvalósítását várja el tőlük. Olyan
személyre, aki átlátja a bonyolult helyzetet, tud megoldást találni a kritikus
szituációkban, képes mozgósító erővel szólni hozzájuk, határozott, és van bá­
torsága akár saját biztonságát is veszélyeztetve kiállni közös, vagy annak hitt
igazukért. Ám az adott szituációban hónapokig nem láttak ilyen személyt.
A szervezkedő tiszti kör tagjaira természetesen nem ez volt a jellemző, amit
épp szervezkedésükkel bizonyítottak. Az emlékezések alapján azonban úgy
tűnik, közülük sem emelkedett ki olyan személyiség, aki - az irányító szerep
megszerzésére törekedve, s erre való alkalmasságát bizonyítva - vitathatatlan
vezetőjévé vált a csoportnak.
Gömbös Gyula ilyen személyiség volt. Vezetni akart, és rendelkezett is
olyan képességekkel, amelyek alkalmassá tették rá. Azokat az eszméket val­
lotta, melyek általánosan érvényesültek a tisztikar nagy részében - legalábbis
a honvédségében. Tervezeteivel bizonyította helyzetfelismerő és programadó
képességét, ha másutt nem is, abban a szűk szervezkedő körben bizonyosan,
amelynek tagja lett. Vakmerő kiállásáról pedig tömegek, köztük jelentős szá­
mú tiszt előtt tett tanúságot december 12-én, a Honvédelmi Minisztérium épü­
letének erkélyén.
De meghatározó módon befolyásolta azt maga Gömbös is. Mindenekelőtt a
gyűlésen elhangzott beszédével.

„Mélyen tisztelt közgyűlés!

Bár az alapszabályok értelmében a politika az egylet keretén belül tilos,
engedjék meg, hogy mégis politikáról beszéljek.
Általában osztom nézetüket, hogy a katona ne politizáljon. A jelenlegi
válságos helyzetre való tekintettel azonban, mikor az ország sorsa dől el,
azt hiszem, mindnyájunknak kötelessége, hogy a politikai passzivitásunk­
ból kilépjünk, és aktivitásba menjünk át.
Mélyen tisztelt uraim!
Nem pártpolitikáról van szó; arról van szó, hogy a nacionális és az in-
ternacionális világnézetek közti harcban a MOVE milyen álláspontra he­
lyezkedjék.
Mélyen tisztelt uraim!

334 Kozma 1933. 86.

 A MOVE élén 129

Eltekintve attól, hogy a nemzeti eszmék imádásában nevelkedtünk, és

eltekintve attól, hogy csak egy nagy és nemzeti Magyarországért tudunk
lelkesedni, reálpolitikai okokból is a nacionális világnézet mellett kell dön­
tenünk.
Nézzünk körül: a csehek, a lengyelek, ukránok, románok, jugoszlávok
és német-osztrákok most kezdik nemzeti létük igaz alapját elhelyezni, és
mi internacionálisak legyünk?
Mélyen tisztelt uraim! Az Isten is azért teremtett egymástól különböző
nemzeteket, hogy ezek egymással versenyezve, a verseny útján haladjanak.
Nem-e [sic!] istenkísértés tehát, hogy a természet e nagy alkotásával szem­
ben gyarló emberek »az Internacionálé« jelszóval kívánják a harcot fölvenni.
Az »Internacionálé« a hazátlanok jelszava, és jaj annak a nemzetnek,
mely e jelszót követi.
Magyar és székely testvéreim! Mielőtt a vörös zászlóval jelzett, látszólag
sima útra léptek, álljatok meg, és gondolkozzatok! Vegyétek észre, hogy
a piros-fehér-zöld lobogó sárba van tiporva és lássátok, hogy bérceinken
idegen nemzetek zászlói lengenek! Tudjátok meg, hogy az egész világ nem
vesz minket semminek, csak azért, mert mindenkitől inkább, csak tőlünk
nem várta azt, hogy önmagunkat nemzeti mivoltunkban megtagadjuk.
Mélyen tisztelt uraim! A magyar népköztársaság elnöke, Károlyi Mihály
gróf azt mondta: »Finis Hungariae« - ezt is csak azért mondhatta, mert a
vörös szín vakító fényétől nem látta a nemzeti erkölcs és hazafiúi remény­
ség zöld színét.
Ha Magyarország magyar marad, sohasem fog elveszni!
Mélyen tisztelt uraim! Úgy érzem, hogy egy nézeten vagyok Önökkel,
midőn azt mondom, nekünk csak egy utunk lehet, a nemzeti eszme dia­
dalának útja. A »MOVE« útja az legyen! A »MOVE« támogassa mindazon
politikai pártokat, kik ezen az úton kívánnak haladni, és meg vagyok győ­
ződve, hogy ezen állásfoglalás által új erőt merítenek, nehéz, de biztos
sikert eredményező munkájukhoz. Reméljük, hogy ezentúl a kormány is
- nagy hivatásának megfelelő határozottsággal - a nemzeti eszmék megva­
lósítását fogja szorgalmazni.
Ha a kormánynak eddig nem sikerült pozitív eredményt felmutatni, en­
nek fő oka csak az lehet, hogy a kormányzást nacionális és internacionális
eszmék összekapcsolásával kísérelték meg. Ez nem volt korszerű. A jelen
viszonyok közt csak egy irány - a nemzeti - vezet célhoz. ”33S

335 Gömbös 1920. 27-29. A beszéd szövegét később Gömbös felolvasta a Nemzetgyűlésben, és
naplójában - lehet, hogy utólagos betoldásként - közölte Kozma is (K ozma 1933. 110-111.).
130 E llenforradalmár a forradalomban

37. A G ó ly a v á r a z e g y e te m u d v a r á n - a
M O V E k ö z g y ű lé s é n e k , G ö m b ö s e ln ö k k é
v á la s z t á s á n a k s z ín h e ly e ( 2 0 . s z á z a d 3 8 . G ö m b ö s, a M O V E e ln ö k e

Hatásos beszéd volt. Érzelmekre ható, mozgósító erejű mondatok sora.

Aligha kétséges, hogy szíven ütötte a hallgatóságot. Mindenekelőtt azért, mert
a jelen lévő tisztek többségének érzéseit szólaltatta meg, nemzeti érzületük­
re - s külön kiemelve egy részük székely öntudatára - apellált. A belpolitikai
viszonyok vázolására épülő érvelést alátámasztotta a kortársak által már ekkor
átélt, az ország területi épségét veszélyeztető nemzetközi eseményekkel, s más
nemzetek - általa hatásosnak ítélt - nemzeti alapú politizálásának sikerével.
Ráadásul a rövid, világos parancsokhoz szokott katonáknak tetsző, tömör, lé­
nyegre törő szöveg volt. Olyan, amely azt sugallta, hogy az előttük álló tiszttárs
világosan látja a helyzetet és a lehetséges megoldásokat, aki határozottan tud
állást foglalni és dönteni kritikus helyzetekben, s egyúttal közérthetően tudja
megfogalmazni az ő érzéseiket, törekvéseiket is. Gömbös itt, a Gólyavárban
csillogtatta meg először nagyobb nyilvánosság előtt szónoki képességeit.
Gömbös szavainak ezen túlmenő jelentősége is volt. Nyíltan politikai állás-
foglalásra, a politikai életben való részvételre szólította fel a tiszteket. Lénye­
gében azt kezdeményezte, hogy az addig érdekképviseleti szervként működő
MOVE - „Bár az alapszabályok értelmében a politika az egylet keretén belül
tilos...” - egy politikai irány mellett foglaljon állást, s annak érvényesítése ér­
dekében fejtsen ki aktivitást a „nemzeti politikát folytató pártok” támogatása
révén.336 Ennek adott hangsúlyt a beszédét követően előterjesztett határozati

336 Dósáné 1972. 44-45.

 A MOVE élén 131

javaslatával, melyben javasolta, hogy a MOVE elnöksége a „nemzeti alapon

álló politikai [...] pártok és egyesületek vezetőségével mielőbb lépjen érint­
kezésbe”.337 Különös hangsúlyt ad a kezdeményezésnek az, hogy egy nappal
a Berinkey-kormány megalakulása után hangzott el. A kormányátalakítás pe­
dig egyértelműen a szociáldemokrata párt megerősödését, a polgári elemek
- elsősorban Károlyi Mihály híveinek - háttérbe szorítását (vonulását) jelezte.
Miközben sorra alakultak új, „nemzeti alapon álló” ellenzéki pártok, vagy kez­
dődött meg szervezésük. Mindez - a beszédben és a határozati javaslatban ki­
nyilvánított lojalitás ellenére - a kormányzattal történő szembenállást sugallt.
A gyűlésen jelen lévő Zsilinszky Endre emlékezése igazolja, hogy a tett bátor
voltát a hallgatóság egy része is érzékelte: „Gömbös olyan vakmerőén beszélt a
MOVE-gyűlésen, amilyenre Szegedig senki sem vett bátorságot.”338
A hatásos szónoklat persze önmagában nem volt elég. Megválasztásában
is jelentős szerepe volt a hozzá hasonló elveket valló szűk baráti kör konspi­
rációjának és agitációjának. A csoport tagjai mind a jelölőgyűlésen, mind a
közgyűlésen szétszórtan helyezkedtek el a teremben, s közbeszólásokkal, a
környezetükben ülők győzködésével igyekeztek kedvezően alakítani a hangu­
latot és a szavazást. A kimenetelt egy incidens is befolyásolta, mellyel baloldali
szociáldemokrata és kommunista aktivisták igyekeztek megzavarni az ülést.339
Végeredményben egyfajta találkozás volt ez a választás. Egy egzisztenciá­
jában megroppant, céljait, ideáljait veszni látó, elbizonytalanodott, vezetőre
váró társadalmi csoport és egy vezető szerepre törő, jó szervezőképességgel
rendelkező, ambícióktól fűtött fiatalember egymásra találása.
És radikális fordulat Gömbös életében. Először lett elsőszámú vezetője egy
szervezetnek, s kapta meg a lehetőséget, hogy saját képére formálja, céljai
elérésének eszközévé tegye azt. De kifejezte egy kör bizalmát is iránta, ami
komoly felelősséget rótt rá. Ez a felelősség azonban nem bénította meg. Ellen­
kezőleg, új energiákat adott neki.
1919. január 19-én este még azt bizonyította, tud bánni a szavakkal, s ve­
lük hatást gyakorolni másokra. Néhány óra múlva azonban már ismét kiváló
szervezőkészségéről tett tanúságot. Ezt ugyan ismerték a hadsereg különbö­
ző alakulatai, illetve irányítói, most azonban egy politikai célokat elérni kívá­
nó társadalmi egyesület működtetéséről volt szó. Társaival már másnap reggel
hozzálátott a MOVE gyökeres átalakításához. Módosították szervezeti felépí­
tését, s új személyek kerültek az egyes részlegek élére. Hamarosan megkezd-

337 Idézi Gergely J. 2001. 57.

338 Zsilinszky Endre: Gömbös - Szilágya. Szózat, 1920. augusztus 18. Idézi: Dósáné 1972. 45.
338 Kozma 1933. 108-111.; P rónay 1963. 58-59.
132 E llenforradalmár a forradalomban

ték a vidéki központok kiépí­

Pogromos ellenforradalmárok. tését, melyben támaszkodtak

Gömbös decemberi tervére is.
*
A székely gyűlés ep iló g u sa. — Ax alíthr
tisztek Bevetették öe á la rco t. — Az „éte­ Az új elnök a szervezőmunkát,
red 6 m a g y srck *1 p o g ro m ra iz g a tta k . —
B etö rtek a k óv ék á z a k b a , t5rt«lk-zuztak, az operatív irányítást, az ügy­
lop tak .
vezető igazgatói tisztet a legfia­
A pogiourio;* d íu ii/ o rra ó u ím á r o k m oöl
va sá rn a p u ő r cg-c zeu n y í l t a n í t n ^ i n u l a t - talabb „kapitányra” bízta. Arra
k o z ia lr a fo v ó n »4*aii is. G y ű lé s e k e t re n d e z ­
te k , k i v o n u lt a k a z n h *ü v a, fő i fo rr! u lá s r a k a r ­ a 23 éves Marton Bélára,340 aki
t a k r e n d e z n i, L e t ö r l e k a k á v é h á z it k b a , íÖ r l* 'k -
z u z tn k . ii& zu lí-áltak em berek et és — am i 12 év múlva majd a kormány­
e g y é b k é n t h o z z á t a r t o z ik e h h e z a z a k c i ó h o z —
lo p t a k K K é t i ly e n h a t á r o z o t t a n el len f o r r a ­ párt országos ügyvezető főtit­
d a lm i jryiíléfc v o lt v a s á r n a p a fő v á ro s b a n .
A z e g y i k e ! a z a k t i v tis z te k r e n d e z t é k — a
káraként lesz a miniszterelnök
„ M O V E " — . a k ik e z a l k a l o m m a l v é g r e le ­ egyik legfőbb bizalmasa és se­
v e te t té k a z á la rts o í é s e g é s z e n n y í l t a n k i f e j e ­
zé st a d t a k r e a k c ió s , e l l e n f o r r a d a l m i h a j l a n ­ gítője politikai céljai megvalósí­
d ó s á g u k n a k . M o s t v é g r e t is z t a b o r t ö n t ö t t e k
a p oh árba. M o s t m á r e zek u t á n s e n k i so m tásában. A választás előkészíté­
á lla t h a t ja , h o g y a M a g y a r O r s z á g o s V é d e r ő
E g y e s ü lő i h m tÖ ? n ö rü lt tis z te k a k ö z t á r s a s á ­
se és a MOVE keretében végzett
go t a k a r já k . L e p l e z e t le n ü l f ö l t á r t á k s z iv ü k
t it k á t , a m e l y n e k m in d e n d o b b a n á s a v is s z a -
munka során tett szert újabb
k í v á n j a a Ttűri e ln y o m ó r e n d s z e r t é s e n n e k
k o r o n á ja k é n t , a k i r á l y s á g o t . A m ás.ik g y ű l é s t
harcostársakra, barátokra, akik
v a la m i ob sk ú ru s tá rsa sá g re n d e z te az hosszabb-rövidebb ideig fontos
„ébred é m a g y a r o k 41 h a n g z a t o s , d e g y a n ú s
c é g é r e a la t t . E r r ő l a g y ű l é s r ő l n e m so k a szerepet töltöttek be későbbi
m o n d a n i v a ló n k , Egy' se re g s z á ja s e m b e r
o r d ít o z á s a v* h jrz <•« > z , a m e ly n e k e g y e t le n pályafutása során. Mindene­
kelőtt Zsilinszky Endrével, a
39. A N épszava 1919. ja n u á r 2 1 -i s z á m á b a n hamarosan kibontakozó fajvé­
a M OVE-ról m egjelen t cikk részlete dő mozgalom egyik meghatáro­
zó alakjával.341342
A MOVE a választást követően heves támadások kereszttüzébe került.
A szociáldemokrata Népszava szerint a közgyűlés résztvevői „végre levetették
az álarcot és egészen nyíltan kifejezést adtak reakciós, ellenforradalmi hajlan­
dóságuknak”.342 Különösen a Katonatanács volt aktív ezekben a politikai atta­
kokban. Célponttá vált maga Gömbös is. Nem alaptalanul, hisz a megkezdett
szervezőmunka végső soron a fennálló hatalmi rendszer aláásását szolgálta.
Mindenekelőtt a hadsereg átalakítását kívánták elérni, hogy az nemzeti hadse­
reg legyen, és ne „osztályhadsereg”. A hatóságok megfigyelték a szervezet és
vezetőinek működését. Februárban házkutatást tartottak a MOVE székházá­
ban és Gömbös lakásán is, s felfüggesztették központjuk működését. Gömbös
a szervezet zavartalanabb működése érdekében hiába tett hűségnyilatkozato­

340 A lm a n a ch 1935-1 9 40. 318.

341 Lásd Vigh 1992. 55.
342 N épszava 1919. január 21. Pogromos ellenforradalmárok.
 B ecsben - Szegeden - B udapesten 133

kát, s biztosította levélben Böhm Vilmos hadügyminisztert, hogy „az egylet

minden tagja [...] teljes bizalommal fogja a néphadsereget és a Független Ma­
gyar Népköztársaságot szolgálni”. Az ekkor már szociáldemokrata dominanciá-
jú kormány egyre inkább két tűz közé került. Jobbról az újonnan szerveződő
ellenéki pártok és egyesületek, balról az egyre nagyobb befolyásra szert tevő
Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) veszélyeztette hatalmát. Ezért dön­
tött a két legaktívabb és legveszélyesebbnek tartott szervezet, a MOVE és a
KMP betiltásáról, vezetőinek internálásáról, illetve bebörtönzéséről. Ez Göm­
böst is sújtotta volna, aki - Bethlen István tanácsára - Bécsbe utazott.343

Bécsben - Szegeden - Budapesten

Bécs lett a határon túli ellenforradalmi szervezkedés első fontos központja.

Gömbös után ide érkezett a MOVE vezetői közül Marton Béla és mások. A Ta­
nácsköztársaság kikiáltását követően pedig a korábbi politikai elit krémje: volt
miniszterek, országgyűlési képviselők, vezető államhivatalnokok, katonatisz­
tek - konzervatív ellenzéki politikusok sora. Három politikai csoport alakult ki
a bécsi magyar emigrációban. Egyikben legitimista, azaz Habsburg-párti poli­
tikusok tömörültek. Egyik vezetőjük Pallavicini György volt. Külön tömörültek
a Károlyi Mihály pártjából kiváltak a Népköztársaság volt hadügyminisztere,
Batthyány Tivadar vezetésével. A legjelentősebb csoportosulást a február 18-án
megalakult Nemzeti Egyesülés Pártjának prominens tagjai jelentették, élükön a
két legbefolyásosabb személyiséggel, Bethlen Istvánnal és Teleki Pállal. E cso­
porthoz csatlakozott követőivel együtt Gömbös Gyula - bizonyára a Bethlen
Istvánnal már korábban kialakult jó kapcsolatai miatt. Elsősorban Bethlen és
Teleki tevékenységének eredménye volt a három csoportosulás közötti nézet-
különbségek tompítása a közös cél, a Tanácsköztársaság megdöntése érdeké­
ben. Ennek köszönhetően alakult meg április 12-én a magyar emigránsok szer­
vezete, a bécsi Magyar Nemzeti Bizottság, közismert nevén az Antibolsevista
Comité (ABC). Közmegegyezéssel elfogadott vezetője Bethlen István lett.344
Gömbös már március első felében próbálkozott azzal, hogy az antant misz-
sziók támogatásával Ausztriába menekült magyarokból, s az olasz hatóságok
által átadni remélt magyar hadifoglyokból „egy hadosztálynyi erős csoportot”
szervez a Budapesten készülődő bolsevik fordulat megakadályozására, és an­

343 A részleteket lásd Gömbös 1920. 29-31.; B öhm 1990. 187-190. (Idézet: 190.); Dósáné 1972.
47-52.
344 R omsics I. 1991. 81-82.; Gergely J. 2001. 62-63.
134 E llenforradalmár a forradalomban

nak érdekében is, hogy a „magyar népet ugyanakkor a nacionalizmus és a ke­

reszténység zászlója alá” sorakoztassa fel.
Legfontosabb kezdeményezése a két munkatársa Hefty Richárd és Crouy
Péter közreműködésével345 általa szerkesztett (s részben írt) Bécsi Magyar Fu­
tár elindítása volt. Az emigrációban élők tájékoztatásán túl elsődleges célja
volt, hogy „az otthoniaknak adjunk útmutatást és az ellenforradalomnak kí­
vülről jövő impulzust.” A négyoldalas hetilap Gömbös és szűkebb körének ak­
ciója volt. Nem véletlen, hogy március 22-ei megjelenését követően az április
13-án utcára került ötödik szám után megszűnt. Ennek valószínű oka, hogy
előző nap megalakult az ABC, melynek vezetőitől kapott megbízatással 13-án
a „főszerkesztő” elhagyta Bécset. A lap ezt követő megszűnése igazolja, hogy
valóban Gömbös volt annak motorja, fenntartója.346
Vizsgálódásunk szempontjából a Bécsi Magyar Futár jelentősége elsősor­
ban az, hogy benne Gömbös nézeteinek fontos, és részben új elemei jelentek
meg. Jóllehet, a cikkeket nem jegyezték a szerzők, azokat nyilván többen ír­
ták. Név szerint tudjuk, mely „rovatokat” írta Crouy Péter, de más - esetenként
tartalmi szempontból igen jelentős - írásokról nem állapítható meg a szerző
személye. Gömbös viszont felfedte magát azzal, hogy az általa írt cikkeket be­
építette „Feljegyzései”-be.347 Ám a többit sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hisz
- akárki vetette papírra őket - nem jelenhettek volna meg a lap szerkesztőjének
jóváhagyása nélkül. Azok tartalmával tehát bizonyosan egyetértett Gömbös is,
így nézeteit éppúgy tükrözik, mint saját írásai.
Jellemző, és a meghirdetett céloknak megfelelt már az újság tartalmi szer­
kezete is. Állandó „rovatában” (Heti krónika. A bolsevizmus) rendszeresen be­
számoltak a bolsevizmus - elsősorban Magyarországon elkövetett - (rém) tet­
teiről, de kitekintést adtak a más országokban, elsősorban Oroszországban
zajló eseményekre is.348 Ugyancsak rendszeresen tájékoztattak a béketárgya­
lások fejleményeiről A b ék e ügye címmel.349 Folytatásos cikksorozatban taglal­
ták - Ajánljuk a gondolkodó entente-nek alcímmel -, milyen gazdasági károkat
okoz Magyarországnak területeinek megszállása, illetve elcsatolása.350 Ezt ala­
pozta meg a Miért kell Magyarország területi integritását megvédeni (Üzenet az

345 Kozma 1933. 193.

346 Gömbös 1920. 33-42. (Idézet: 33-34.)
347 Uo. Ezeket az írásokat a „Feljegyzések”-től elkülönítve közölte a Gömbös szövegeit közreadó
kötet. Lásd Gömbös 2004. 13-28.
348 Bécsi Magyar Futár, 1. sz. 3 -4 .; 2. sz. 2 -4 .; 3. sz. 2 -4 .; 4. sz. 3.; 5. sz. 3-4.
349 Bécsi Magyar Futár, 1. sz. 4.; 2. sz. 4.; 3. sz. 4.; 4. sz.3.; 5. sz. 4.
350 Bécsi Magyar Futár, 3. sz. 2.; 4. sz. 1-2.; 5. sz. 2-3.
 B ecsben - S zegeden - B udapesten 135

Bécsi

Az előfizetés ára: Szerkesztőség és kiadóhivatal:

r;\ cvtr . K korona i nes^'cdívrc . C korona i
líltHír . . . II korona 1 egyél i7 in tS fltlír.' 1 . JFüggetlftü; politikai hetilap. Wien, VE, Schmaizhofgassc 17.
Hirdetitek mfgallapoűís Kzrint. | | érik 0-12-1*.
vfe'h 11. r.Svcdefcnapió ifívnfala
j
•9.......- ............. sz.

I. évfolyam. Wien, Szombat, 1919. március 22. 1. szám.

szlovákot, arról nem szólva, hogy tótjaink 70Vt-a mári

Wicnbö! megindítunk e g y
magyar liclifapút a
vK;zakivánkczik hozzánk.
A csehek • Pedig, ha csehszomszédjaink csak egy pillrmtáí
az entenlc kedvencei voltak eddig. Ok legalább így vetnének Európa néprajzi térképébe, visszabökkennie
moridctták ezt és mi — miután a forradalom első saját kapzsiságuktól. Mindenkitől loptak. Lopta
idejében mindent elhittünk — behódoljunk nekik. tőlünk, loplak a németektől, loptak a lengyelckiő
Ma bejárták entcntc-missiök az országot és ezektől tehát loptak összes szomszédjaiktól. elfelejtvén ar
kiszivárgott az a hír. hogy nincs minden ágy, hogy ezáltal jctoaiancc szövetségre hivnak fi
ahogy azt Masatyk mondja* Vcrsailiesben iga:- bermanket a tolvaj ellen. 80 millió nemet, 30 raillű
sigo! akarnak hozni, a népek örök békéjét akarják lengyel és 11— lő millió magyar Jog 8—10 miitű
megalapozni, nem pedig népek elnyomása áltat, or. csen ellen szövetkező: Ilykörülmények között nyugodta
függcllcn szagok racgcsonkitisa által éj háborúk csiráját elhinteni. nezlieíDrl. a Versailles-: döntés ele. dacára annak, heg;
ma arról is beszélnek, hogy legközelebb Víz—úré
A kis imperialisták Magyarországot ha­ megszállják az égisz országot
lottnak vették, mert .‘ élelmetes fegyverét, a
Ha nem az. entente. úgy mi fo g ju k

„isi lm Art
hadsereget eldobta magától ér. megadta
magát Elfelejtették azonban Prágában, hogy ha velük duplafarké o ro s z ;;’, nkölyköt k etrecéb e vissza
nemben nem is, de az cntcntial szemben a kultúra szo rítan i.
és a tudomány fegyverével még mindig clhe!fink
s egyelőre ezekkel a fegyverekkel ts elég hathatósan
Az Igazság útján fogunk haladni és az bizonyíthatjuk igazunkat. Prágában ugyan elolvasták Javaslatok a magyarországi
ezeréves nemzeti Magyarország fennállásáért Wilsort tételeit, de ezekből ugylátszik csak azokat
fogunk küzdeni. jegyezték meg. melyek alapján nagyzasi hóbortban és választásokhoz.
hatalmi mámorban szenvedő politikusaik, a esch*j K «za: P. R.
A reg: rend embereivel szemben a deroo- iziovák nagyhatalmat ki tudták volna építeni..
Dudapest, 1919, r^rcjtBÍjj
1‘rária n nrnrftlViivr iwnnU tinbr/ur .trt/.i.AtA«A /— Elfclcítclték. hotrv mit mer,dal! V/rtsor. a türténclmi I

4 0 . G öm bös bécsi lap ján ak cím o lda la

entente-nek) című írás.351 E cikkek közlését még az a remény táplálta, hogy a

Tanácsköztársaság elleni fellépésben, az ennek érdekében szervezett katonai
akciókban - s azok honorálásaként az ország területi integritásának megőrzé­
sében - számíthatnak az antant támogatására. Az ABC vezetői erről folytattak
tárgyalásokat a győztes hatalmak Bécsbe delegált megbízottaival.352 A tervek
katonai vonatkozásainak kidolgozásában Gömbös is részt vett, illetve figye­
lembe vették korábbi javaslatainak hasznosítható elemeit. Ő is tudomásul vet­
te, hogy a volt ellenség nélkül nem valósíthatják meg elsődleges céljukat, a régi
rend helyreállítását és az ország területi egységének megőrzését. Ezt indokolta
később elhíresült mondatával: „A bolsevizmus letörésére azonban az ördöggel
is szövetkeztem volna.”353
Gömbösnek a lapban közölt írásai elsősorban a marxizmus és bolsevizmus
kérdéseivel foglalkoztak - annak magyarországi képviselőit bírálva. Szövegei

351 Bécsi M agyar Futár, 2. sz. 1-2.

352 a részleteket lásd R omsics I. 1991. 82-86.
353 Gömbös 1920. 33.
136 E llenforradalmár a forradalomban

azt igazolják, hogy Marx, Engels és Kautsky néhány munkáját is olvas(hat)ta.

A munkásmozgalommal és ideológiájával szemben már korábban kialakult
ellenérzései felerősödtek és gyűlöletbe csaptak át a Tanácsköztársaság kiki­
áltását követően, s annak intézkedéseiről értesülve. Ezzel kapcsolatos néze­
teit Marx-Kautsky és a magyar forradalm i szocialisták című cikkében foglalta
össze.354 Alaptétele, hogy a magyarországi szocialisták csupán „gyászszocia­
listák”, akik nem a nép érdekét szolgálták. Bennük csupán „a hatalomraju-
tás mohó vágyát” látta. Ebből kiindulva vetette el Marx nézeteit is, mert „a
magántulajdont nem ismeri el”, „az egyént szűk korlátok közé szorítja”, s fő­
ként azért, mert „A nemzetet is másodrendű fogalommá degradálja.” „Mi élni
akarunk nemzeti, és ebben egyéni életet...” - állította szembe mindezzel saját
tételét. A forradalomban érvényesülő „alacsony ösztönökkel” szemben „egy
keresztény világban nevelt, magas erkölcsű népet” vizionált szövetségeseként.
Közzétett gondolataiban itt kapcsolódott össze először markánsan a nemzeti
és a keresztény jelző, a társadalom egészséges működésének nélkülözhetetlen
kritériumaiként. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szociális kérdést is fontos­
nak tartja, mondván: „A nép érdekét mi is szolgálni kívánjuk, de nem a forrada­
lom igazságtalan, hanem a nyugodt fejlődés igazságos útján.” Ezt úgy képzelte
el, hogy: „Amit az ősöktől örököltünk, vallást, hagyományt és vagyont, meg
kívánjuk tartani, de egyszersmind, megértve az idők szavát, készek vagyunk
vagyontalan honfitársainknak műveltségünkből, vagyonúnkból annyit adni,
hogy munkájuk árán továbbfejlődésük biztosítva legyen.” Ez pedig a nemzeti
és szociális jelző összekapcsolását jelentette, amit ő - a „forradalmi szocialis­
tákkal” replikázva - egyértelműen meg is fogalmazott: „Igen, mi is szocialisták
vagyunk, magyar nemzeti szocialisták.” Ezzel szemben - szerinte - a magyar
szocialisták a „szocializmus tanait hamis alapokra helyezték”, s „részint egyé­
ni, részint a zsidófaj érdekeinek szolgálatába állították.”
Ő maga ezekben a hetekben csak - a fentihez hasonló - szórványos uta­
lásokban tett antiszemita megjegyzéseket. A Bécsi Magyar Futár utolsó szá­
mában azonban leközölte egyik szerzőtársa másfél oldalas cikkét - egy kato­
natiszt szolgájának írt fiktív levelét - A bolsevizmus zsidó világuralmi törek­
vés címmel.355 Az írás felsorolja mindazokat a vádakat, melyeket a 20. század
elejére kialakult modern politikai antiszemitizmus felvonultatott a zsidóság,
illetve a zsidóknak tulajdonított bolsevizmus ellen. Az emigrációban (Bécs-
ben) tartózkodó tiszt személyes hangú ismertetésével akarja rádöbbenteni és
meggyőzni Jóska nevű tisztiszolgáját, a „tisztességes, becsületes magyar és

354 Bécsi Magyar Futár, 4. sz. 1.

355 Bécsi Magyar Futár, 5. sz. 1-2.
 B ecsben - S zegeden - B udapesten 137

keresztény polgár”-t arról, milyen veszélyeket jelent a magyarságra nézve, s

milyen károkat okoz neki a tanácshatalom. Teszi mindezt azzal a céllal, hogy
mozgósítson. Ne tűrjék az otthoniak tétlenül a felettük és rovásukra gyakorolt
idegen hatalmat, hanem forduljanak vele szembe. „Ébredj, Jóska! Édes magyar
testvérem, rázd meg turáni üstöködet, hogy leröpüljön onnan az az utálatos
parazita kullancs, szabad vagy, m agad ura vagy, magyar vagy és keresztény, ne
véts hát tovább magyar testvéreid, hazád és Krisztusod ellen, ne légy a vörös
bolsevista világuralom támasza, hanem taszítsd le őket Szent István trónjáról
a sárba és köss a hátukra batyut, - magyar ember nem vérszomjas, ne bántsd
őket - de küldd vissza oda, ahonnan jöttek - Palesztinába.”356
Fontosabbak voltak azonban a szavaknál a tettek. Legalábbis azok lehetősé­
gének kipuhatolása. Az ABC vezetőinek megbízásából Gömbös a délszláv térsé­
get ismerő katonai szakértőként, a delegációt vezető Pallavicini őrgróffal április
13-án Belgrádba utazott, hogy a francia déli hadseregcsoport parancsnokságával
egyeztesse tervüket egy, a Tanácsköztársaság ellen délről indítandó katonai akció­
ról. A Gömbösék által kidolgozott és Bethlen által is jóváhagyott terv szerint - a
franciák egyetértésével és támogatásával - Pécs, Zombor, Szabadka, Temesvár,
Arad és Nagykikinda központokkal toborozták volna az ellenforradalmi akciót
megvalósító hadsereget. Kedvező fogadtatás esetén a bécsi központ is Szegedre
költözött volna. Az akcióval azonban elkéstek. A francia tisztek a megváltozott
nemzetközi körülmények miatt - személyes szimpátiájuk ellenére - nem adták
hozzájárulásukat a tervhez. így az ABC vezérkara maradt az osztrák fővárosban.
Gömbös - mint oly sokszor életében - öntörvényűén, a szabályokat felrúgva
cselekedett. Személyes ambícióitól hajtva, s megtagadva az utasítást, hogy a tár­
gyalásokat követően utazzon vissza Bécsbe, április 23-án önhatalmúlag Szeged­
re utazott, hogy ott is megszervezze az Antibolsevista Comitét, s az ellenforra­
dalmi szervezkedés élére álljon.357 Szegedi működését azonban nem csak ez a
mentalitás jellemezte. Fortosabbnak bizonyultak tettei, s azok a körülmények,
melyek között cselekedett. A kortárs Gratz Gusztáv szerint itt is kitűnt „nagy
mozgékonysága, rábeszélő képessége és szervező ereje”.358
A Szegeden töltött három hónap átmeneti jellege ellenére is jelentősnek
bizonyult Gömbös politikussá válása szempontjából. Több tekintetben.
Mindenekelőtt azáltal, hogy - függetlenítve magát a bécsi központtól, de
arra hivatkozva - az ABC nevében, annak szellemében, de végül is saját kon­
cepciója alapján kezdeményezhetett politikai akciókat. Megérkezése után

356 Bécsi Magyar Futár, 5. sz. 2. (Eredeti kiemelés)

357 Gömbös 1920. 4 4 - 4 6 .; R omsics I. 1991. 8 3 -8 4 .
358 Gratz 1935. 2 05.
138 E llenforradalmár a forradalomban

azonnal felvette a kapcsolatot a város szocialista vezetése ellen szervezkedő

szegedi polgárok körével. A feltételek kedvezőtlenek voltak számukra. Márci­
us 22-én a helyi kommunisták a városban is „kimondták a proletárdiktatúrát,
és elrendelték annak biztosítására a munkásság felfegyverzését”. A város irá­
nyítását háromtagú direktórium vette át. A Szegedet 1918. december 15-e óta
megszállva tartó francia csapatok parancsnokságának fellépésére március 27-
én a direktórium tagjai elhagyták a várost. Jóllehet, a Tanácsköztársaság híveit
tömörítő szervezetek ezután is igyekeztek megőrizni befolyásukat, a franciák
hallgatólagos jóváhagyásával egyszerre indult meg a helyi polgári és katonai
erők szervezkedése a régi rend visszaállítására.359
Ebben a helyzetben érkezett meg Gömbös Szegedre, s kezdte meg tevé­
kenységét. Kezdeményezésére alakult meg a polgári ellenállás tagjait tömörít­
ve az ABC helyi szervezete, az „Antibolsevista és Rendfenntartó Comité Sze­
gedi Végrehajtó Bizottsága” Kelemen Béla volt főispán elnökletével. Célként
„a bolsevizmus letörését, a közrend és a köznyugalom, a személy- és vagyon­
biztonság biztosítását, a termelőmunka megindítását” tűzték ki „összhangban
az összes társadalmi osztályok érdekeivel, a szeretet, a megértés és a magyar
testvériség jegyében”. Gömbös százados a bizottság katonai ügyekért felelős
szakelőadója lett.360 Ő konkrétabb feladatot jelölt meg: „mindenekelőtt a po­
litikai vezetést kell Szegeden átvenni, s ennek megtörténte után, önként je­
lentkezőkből meg kell szervezni a nemzeti haderőt”.361 Első sikerként a helyi
katonai alakulatok tisztikara helyreállította a katonai fegyelmet, s május 7-én
lefegyverezték a március vége óta működő Vörös Őrséget.362
Elsősorban a hadseregszervezésben játszott fontos szerepet - miközben tábor­
nokok, ezredesek, őrnagyok sora szolgált a városban. A helyzet kisebb-nagyobb
súrlódásokat is eredményezett. A szegedi, majd az Aradról oda érkező tisztek egy
része szóvá is tette ezt, akik Gömböst alacsony rangja miatt is alkalmatlannak
tartották a katonai ügyek vezetésére, jóllehet szervező és irányító képességeit el­
ismerték. A tevékenységét jól ismerő szegedi tiszttársak többsége azonban ered­
ményesnek, szükségesnek ítélte ebbéli tevékenységét, s kiállt mellette.363
A személye körüli vitákban az is szerepet játszott, hogy szerette magát az
ellenforradalmi szervezkedés legtájékozottabb, s az ügyek generálására legin-

359 Szeged története 1849-1919; Lásd még B okor 2 0 0 5 .1 0 - 3 9 .; Tonelli Sándor: A szegedi forradal­
mi mozgalmak. In: K elemen 1923. 37 -5 7 .;
360 K elemen 1923. 75.
361 B okor 2005. 46.
362 K elemen 1923. 114-121.; B okor 2005. 51-59.
363 Lásd például K elemen 1923. 173-174, 239. A problémát Gömbös maga is érzékelte. Lásd
Gömbös 1920. 53.
 B ecsben - S zegeden - B udapesten 139

41. A Kass Szálló S z eg ed en , ah o l G öm bös m egszállt (1 9 1 0 k .)

kább hivatott személyként feltüntetni. Rendszeresen ő szállította a híreket min­

den fontos fejleményről: a bécsi Comité tevékenységéről és az aradi kormány
megalakulásáról, véleményt formált az államforma kérdésében az ABC nevében
stb. A folyamatokban játszott jelentős szerepét és súlyát jelzi, hogy Kelemen
Béla rendszeresen konzultált vele a legkülönbözőbb kérdésekről és a nála ren­
dezett társas összejövetelekre is meghívta. Mindeközben Gömbös magatartása
nem volt mentes a fölényeskedéstől sem, amit különösen a nála magasabb rangú
tisztek nem vettek jó néven. Jól illusztrálja a jelenséget első találkozása Dobokay
Béla vezérkari őrnaggyal, melyről utóbbi számolt be Kelemen Bélának.

„Dobokay a napokban találkozott Shvoy társaságában a Széchenyi-téri

korzón Gömbös Gyulával és első találkozásukat így adja elő:
Gjombös].: Szervusz! Na, nem ismersz?
Djobokay].: Ismerlek, de nem tudom, hova tegyelek, úgy rémlik, hogy
tiszt vagy, de még nem láttalak.
Ekkor közbeszólt Shvoy: Hát Gömböst nem ismered? Tegnap érkezett.
D.: Most m ár igen. Varasdon találkoztunk utoljára. No és mi járatban
vagy?
Gömbös mosolyogva válaszolt: Majd meglátod; a szegediek alsza­
nak, fel kell őket kissé ébreszteni. Ezért jöttem ide.
140 E llenforradalmár a forradalomban

Dobokay megütközött ezen az állításon és indignálódva felelt: Na,

na, talán nem egészen alszanak mégsem.
G.: Nem is ezért m ondom ! - ezután megveregeti Dobokay vállát: Kü­
lönben öröm m el hallom, hogy rendben tartod a tisztikart és kibabráltál
Tabódyval. Egész helyes, csak így tovább.
Dobokay igen furcsának találta az e fajta leereszkedést és annyit
mondott: Szép az elismerésed, de te csak tegnap pottyantál ide, nem ve­
hetem rossz néven, h a nem ismered a helyzetet; meglehetsz győződve,
hogy felébresztésed nélkül is tudtam eddig is, mit kell cselekednem és
fogom tudni jövőre is.
[G.:] Rendben van, ez a beszéd.”364

Gömbös azonban sokoldalúbb aktivitást fejtett ki a helyi ügyek intézésében,

mint amit katonai megbízatása diktált. Figyelme szinte mindenre kiterjedt, s
mindenben iniciáló szerepet igyekezett betölteni. Többek között kezdeményez­
te, hogy alakítsák meg a magyar nők és egyes foglalkozási csoportok nemzeti
szövetségét, szorgalmazta a munkásság beszervezését az antibolsevista mozga­
lomba, melynek kívánatos módját keresztényszocialista párt létesítésében lát­
ta.365 A Károlyi kormány Szegedre költözéséig szinte minden fontos döntésben
részt vett. így az országos ügyek intézése érdekében létrehozott, s a helybélie­
ken túl a bécsi Comitét képviselőket, illetve a Budapestről, Aradról és Temes­
várról Szegedre érkezőket is tömörítő Magyar Országos Kormányzó Tanács, és
annak végrehajtó (intéző) bizottsága kialakításában, melyeknek maga is tagja
lett.366 Az intéző bizottság első intézkedéseként - az ország hivatott vezetőiként
fellépve - kezdeményezte „a magyar tanácskormánnyal az érintkezést azon cél­
ból felvenni, hogy vele békés, az országos és a magyar nép érdekét szolgáló
testvéri megegyezést találjunk”. A megegyezés azt jelentette volna, hogy a ta­
nácskormány nekik adja át a kormányzást, a Vörös Hadsereg leteszi a fegyvert -
a szabad elvonulás fejében. Történt mindez május 21-én, akkor, amikor a Ta­
nácsköztársaság hadereje már sikeresen szorította vissza a Felvidéket elfoglaló
cseh csapatokat. A levél kezdeményezője és szerkesztője az a Gömbös volt, aki
a háború vége óta hirdette: mindent alá kell rendelni a magyar határok védel­
mének, az ország területi integritása helyreállításának. Nehéz eldönteni, minek
volt nagyobb szerepe e javaslat megfogalmazásában: Gömbös politikai tájé­
kozatlanságának és naivitásának, vagy a taktikázó katonatiszt ravaszságának.

364 K elemen 1923. 84.

365 K elemen 1923. 93-94. és 104.
366 K elemen 1923. 166-171.
 B ecsben - S zegeden - B udapesten 141

42. Fran cia

m egszálló
csapatok
felvonulása
S z eg ed en
(1919. jú liu s)

Az azonban bizonyos, hogy a kezdeményezés nélkülözte a realitásérzéket, s

eleve reménytelen kísérlet volt, miként korábban Böhmnek tett ajánlata is.
Itteni, kiterjedt tevékenységének, s főleg a katonai ügyek intézésében ját­
szott szerepének is köszönhette, hogy hadügyi államtitkár lett a Károlyi Gyula
vezetésével május 31-én megalakult szegedi ellenforradalmi kormányban - a
tisztséget június 6-án elvállaló Horthy Miklós miniszter mellett. Felkérésében
minden bizonnyal szerepet játszott az, hogy a MOVE elnökeként már 1919
januárjában, Budapesten is találkozott Horthyval.367 Ezt követően kezdődött
meg a Nemzeti Hadsereg megszervezése, melynek Gömbös régóta szorgalma­
zója volt. Ő szövegezte meg a június 9-én megjelent, a hadsereg toborzását
szolgáló 40/1919. sz. hadügyminiszteri rendeletet „a vörös terror leküzdésére,
valamint a törvényes rend és a biztonság helyreállítása céljából”.368 A későb­
bi viták, szervezőtevékenységének megkérdőjelezése ellenére bizonyos, hogy
fontos szerepe volt a hadsereg toborzásában és alakulatainak felállításában.369
Ám e tisztében is igényt tartott az ellenforradalmi jellegű szervezkedés más
területeinek befolyásolására - a hadsereg által: ellenőriztette a helyi munkás-
mozgalom vezetőit, követelte akcióik betiltását, a munkások sztrájkjának leve­
rését, megszerveztette a sajtó katonai ellenőrzését.
Május végétől sorra érkeztek Szegedre a MOVE vezetői és tagjai, ki Bécs-
ből, ki az ország különböző városaiból, köztük Marton Béla, aki titkára lett
a minisztériumban, Kozma Miklós, Zsilinszky Endre és mások. E tényleges

367 Turbucz D. 2014. 66.

368 a rendeletet közli K elemen 1923. 590. Lásd még Turbucz D. 2014. 68-69.
369 Erre lásd Gergely J. 2001. 68-71.
142 E llen fo rrad a lm á r a forra dalo m ba n

4 3 . A z ala ku ló
N em zeti H a d sereg -
tiszti kü lön ítm én y
S z eg ed en

és tartalékos tisztek biztos támaszt jelentettek az alakuló Nemzeti Hadsereg

és elnökük, Gömbös számára is.370 Tevékenységüknek meghatározó szerepe
volt abban, hogy a hadsereg vezetése és a MOVE szoros kapcsolatot tartott
fenn a következő egy évben - egymást erősítve, s a fővezér, Horthy, illetve
Gömbös ambícióit is támogatva. Részben ezt is megalapozva jelentett Szeged
fontos fordulópontot az egyesület életében. Feloszlatását követően itt alakult
újjá, s jött létre szegedi szervezete. Július 5-én, a szegedi Városi Színházban
tartott nyilvános gyűlésükön Gömbös javaslatára díszelnökké választották
Horthy Miklóst.371
Szegeden vett fordulatot a MOVE tevékenységének tartalma is. A szerveze­
tet az eredeti struktúrával kívánták újjászervezni, azzal a módosítással, hogy a
megyei katonai vezetők mellé Szegeden kijelölt polgári kormánybiztosokat is
állítottak.372 Utóbbi döntés már jelezte, hogy nem csak katonai kérdésekkel kí­
vánnak foglalkozni. Gömbös a július 5-ei gyűlés zárszavában arról szólt, hogy
a MOVE „a nemzetnevelés nagy munkájára” vállalkozik. Azért, hogy ennek
érdekében „lehetőleg az egész magyar társadalmat felölelhesse”, kibővíti szer­
vezetét, és tagjai sorába fogad mindenkit, aki „igaz magyarnak vallja magát,
és aki egy »küzdés szellemében« nevelkedő nemzedéket” óhajt. A „nemzeti
eszme pótlása” mint fő tevékenység mellett létrehozták saját fogyasztási szö­
vetkezeteiket, amelyek bevételeivel kívánták - legalább részben - biztosítani

370 Kelemen 1923. 271-272.

371 Dósáné 1972. 73-80.
373 Dósáné 1972 . 74.
 B ecsben - S zegeden - B udapesten 143

4 4 . H orthy fővezér
kato nái között
1919-ben

az egyesület működési költségeit. A tudományos ismeretek terjesztése és az

idegen nyelvek oktatása révén tervezték biztosítani „a tömegek és ezáltal a val­
láserkölcsi alapra fektetett Magyarország [sic!] szellemi úton való természetes
fejlődését”. A testedzés, a sport szervezésével céljuk volt: „egy erős nemzedé­
ket nevelni, mely küzdeni tud”. Mindenki támogatását várták e program meg­
valósításához, melynek beteljesülése révén - Gömbös szerint - „Magyarország
nagyobb és erősebb lesz, mint valaha”.373
A jövőre nézve nem kisebb a jelentősége azoknak a személyes kapcsola­
toknak, amelyeket itt alakított ki. Mindenekelőtt itteni miniszterével, Horthy
Miklóssal, akit őszintén tisztelt, akinek alárendelte magát, akihez lojális volt.
Szegeden elmélyült ismeretségük nyomán egymás kölcsönös elismerése jel­
lemezte viszonyukat. Gömbös nagyra tartotta a Monarchiában legmagasabb
stallumba jutott magyar katonát - még ha tengerész volt is -, kiváltképp a
háború során tanúsított hősies helytállása miatt. Horthy pedig becsülte állam­
titkára agilitását, lelkesedését és szervezőkészségét.374 Szegeden találkozott
először Eckhardt Tiborral, az aradi ellenforradalmi kormány államtitkárával
és a szegedi kormányülések jegyzőkönyv-vezetőjével, aki majd fajvédő har­
costársa, miniszterelnöksége idején az ellenzéki Független Kisgazdapárt ve­
zetőjeként is szövetségese lesz - jóllehet csak időlegesen.375 Itt ismerte meg

373 Marton 1920. 39-40.

374 Gömbös 1920. 52-54. Révay 1934.174, 182-184.
375 Eckhardt Tibor pályájának korai szakaszáról eddig nem született feldolgozás. Szegedi tevé­
kenységéről, amely során - többek között a gyakori kormányüléseken is - számos esetben
találkozott Gömbössel, lásd K elemen 1923. 136-520.
--· 45. A nemzeti hadsereg
eskütétele Szegeden,
1919. június 3-án

..ANffltNCi~tudouta·
gai ffl<fflu!r.Jlk Hotthy M11.t6>
(6,,e.:b-ha~ikormWI}'
doo.n!n/11.!JW111tt111dakq>-
nál<i118gyÚ01Ifttm'1.eP. Áb-
146 E llen fo rrada lm á r a forra dalo m ba n

Antal Istvánt, aki ügyvédjeként,

yrl 'ry-u U ,... politikai elvbarátként, a Magyar
L -. t t . ö
A 'p ----- . (rt.1.'----v. ^ ‘vj UfcC. Nemzeti Függetlenségi (Fajvé­
dő) Párt aktív tagjaként bizalmas
barátjának számított az 1920-as
években, 1932-től pedig előbb
■ </ ■■ <- -c .
Gömbös Nemzeti Munkatervé­
nek kidolgozásban játszott fontos
szerepet, majd a miniszterelnök­
V?
ség sajtóosztályának vezetője­
ként, 1935-től pedig államtitkár­
ként segítette céljai megvalósítá­
sában miniszterelnök barátját.376
A jórészt elképzeléseinek
megfelelően alakuló körülmé­
nyek - a város vezetésének jobb­
v— /.u -u oldali kézbe kerülése, az ellen-
—- v'~ —•p/V*^—p forradalmi kormány megalakulá­
sa, a Nemzeti Hadsereg kezdődő
szervezése és mindebben ját­
szott generáló szerepe - alapján
46. A s z e g e d i e ll e n fo r r a d a lm i k o r m á n y egy Gömbös arra a következtetésre
ü lé s é n e k je g y z ő k ö n y v e G ö m b ö s a lá írá s á v a l
jutott, hogy az ellenforradalmi
erők gyarapodása tartós lesz, és
innen fog megindulni „Kun Béláék vörös internacionális uralmának a megdön­
tése”. Ezért július 10-én felesége is Szegedre érkezett.
Szegeden azonban a helyzet bonyolultabb volt. Az ott állomásozó francia
tisztek zöme szimpátiával nézte és támogatta a kommunista uralom ellen fel­
lépő helyi politikusok szervezkedését, majd a katonai erő szervezését a Ta­
nácsköztársaság leverése érdekében. A francia kormány azonban a Szegeden
formálódó magyar hatalmi centrum elképzeléseinél liberálisabb kormányza­
tot preferált. Ezért is került sor július 12-én a személyi összetételében is új
kormány megalakítására a liberális P. Ábrahám Dezső vezetésével. A franciák
kiváltképp azt nem nézték jó szemmel, hogy a Nemzeti Hadsereg az ország
területi épségének megőrzését is biztosítani kívánja. Ez veszélyeztette szövet­
ségeseik - Románia és Szerbia - háborús céljainak elérését és egyben saját
térségbeli befolyását. Különösen zavarta őket, hogy a MOVE tagjainak megér-

376 Gergely Jenő: Bevezetés. In: Antal 2004a. 15-26.

 A FORRADALMAK ESEMÉNYEINEK HATÁSA GÖMBÖS NÉZETEIRE 147

kezése után aktivizálódó tiszti csoportok esetenként önhatalmúlag léptek fel

a helyi munkásság akcióinak megakadályozása vagy letörése érdekében. Azt
pedig jól látták, hogy mindezek mögött az agilis, kezdeményező Gömbös áll.
A kormány liberális elemeinek intrikájával együtt ennek volt döntő szerepe
abban, hogy a hadügyi államtitkárt nemkívánatos személynek nyilvánították.
Gömbös - feleségével és néhány munkatársával, köztük Marton Bélával - júli­
us 25-én hagyta el a várost és tért vissza Zágrábon keresztül Bécsbe.377378
Három hónappal korábban Szegeden felhatalmazás nélkül nyilvánítot­
ta magát a bécsi ABC képviselőjének. Bécsbe viszont úgy érkezett, mint a
szegedi kormány Nyugat-Magyarország ügyeiben illetékes megbízottja.
A szegedi tiszt, Shvoy Kálmán szerint „a Dunántúlra ment államtitkári ranggal
mint főkormánybiztos és teljhatalmú katonai megbízott”.578 Az persze kérdé­
ses volt, hogy az egész országra nézve mennyiben volt legitimnek tekinthető
maga a kormány és így annak felhatalmazása. Bécsben Gömbös kénytelen
volt szembesülni azzal, hogy Szegeden kapott megbízatása fabatkát sem ér
az ellenforradalom más gócpontjaiban. Amikor Bécsbe érve a szegedi kor­
mány nevében kísérletet tett arra, hogy átvegye a parancsnokságot a Lehár
Antal által szervezett csapatok felett, a báró azzal utasította el a kérést, hogy
nem alárendeltje a szegedi kormánynak, és szabad akaratából cselekszik „az
ország érdekében”.379

A forradalmak eseményeinek hatása Gömbös nézeteire

Mindenesetre a Bécstől Bécsig tartó kacskaringós út, a háború végétől Szeged­

ről történt kiutasításáig eltelt szűk, ám annál fordulatosabb esztendő élményei
és tapasztalatai több vonatkozásban megerősítették, új elemekkel is gazdagí­
tották Gömbös politikai nézeteit, illetve habitusát.
Jóllehet - az ottani ABC katonai ügyekért felelős szakaelőadójaként, majd
hadügyi államtitkárként - Szegeden is elsősorban katonai természetű ügyek­
kel volt elfoglalva, a katonatiszt immár a közigazgatás irányításával, egy város
életének rendészeti kérdéseivel is megismerkedhetett. Erre nyitott lehetősé­
get részvétele az ABC végrehajtó bizottságának ülésein és az olyan tapasztalt
közigazgatási szakemberekkel való folyamatos együttműködés, mint Kele­
men Béla főispán és Bokor Pál helyettes polgármester. Már 1918-1919 for­

377 Gömbös 1920. 55-58.; K elemen 1923. 398-401.; B okor 2005.

378 Svoy 1983. 52.
379 L ehár 1973. 88-90.
148 E llenforradalmár a forradalomban

dulójának hónapjaiban, Budapesten is bőséggel találkozhatott a különböző

társadalmi csoportok és politikai erők csatározásaival, azok „kezelésében”
azonban először Szegeden vehetett részt - részben hivatalból, részben ismét
öntevékenyen. A szegedi ellenforradalmi kormányokban viselt funkciója ré­
vén, üléseinek állandó résztvevőjeként kaphatott betekintést egy, az állam irá­
nyítására vállalkozó szerv munkájának tartalmi kérdéseibe és adminisztratív
elemeibe. Ugyanitt tapasztalhatta meg - részben önnön sorsát is befolyásoló
módon -, miként küzdenek saját felfogásuk érvényesítéséért egy szervezeten
belül az elvileg azonos célért küzdő különböző (konzervatív, nemzeti radiká­
lis és liberális) politikai irányzatok, valamint azt is, hogy milyen eszközökkel,
módszerekkel teszik azt.
Zágrábban katonai attaséként, Bécsben a Bethlenék által az antant képvi­
selőivel folytatott tárgyalások külső szemlélőjeként - de azokról első kézből
értesülve -, belgrádi küldetésében pedig az ABC megbízottjaként szerezhet­
te első tapasztalatait külpolitikai, diplomáciai téren. Szegeden ugyan kato­
natisztként tárgyalt rendszeresen katonatisztekkel, de partnereinek a francia
politika által meghatározott kötöttségeit látva érzékelhette, mekkora különb­
ségek lehetnek azonos kérdések megítélése tekintetében a katonák és a poli­
tikusok szempontjai és álláspontja között, s az utóbbiak miként determinál­
hatják, korlátozhatják az előbbiekét. Ezek a gyakorlatban szerzett élmények,
ismeretek azért is fontosak, mert Gömbös semmiféle elméleti ismeretekkel
nem rendelkezett a külpolitika és a diplomácia tekintetében. A délszláv ál­
lamhoz fűződő viszonyát helyismeretén, horvát kapcsolatain kívül az befo­
lyásolta, hogy a szerbek nem indítottak katonai akciót Magyarország ellen az
1918. november 13-ai belgrádi egyezményben kijelölt demarkációs vonalon
túl. Ebben az évben még várakozó álláspontot foglalt el a győztes hatalmak­
kal szemben. A velük való kapcsolatot fontossá tette számára az a remény,
hogy támogatást kaphatnak tőlük mindenekelőtt a Tanácsköztársaság ellen
indítandó támadáshoz, majd a béketárgyalásokon. Németországról nem ejtett
szót a háborút követő egy évben. Későbbi megnyilatkozásai, javaslatai azon­
ban igazolják, hogy az 1918 előtt főként a német hadseregről kialakult pozitív
képe nem változott.380
Mindezek hatására nézetei is módosultak. Gyerekkorától kezdve formá­
lódó nemzeti érzései az ország sorsának tragikus alakulása nyomán és a há­
borút követően hatalmat gyakorló liberális, szocialista és kommunista erők
politikájának reakciójaként harcos nacionalizmussá változtak. Indulatait per­
sze egzisztenciális helyzetének megroppanása, ígéretes katonai karrierjének

380 Gömbös korai külpolitikai nézeteiről lásd P ritz 1982. 26-33.

 A FORRADALMAK ESEMÉNYEINEK HATÁSA GÖMBÖS NÉZETEIRE 149

derékba törése is motiválta. Az ennek kapcsán hangoztatott nemzeti érdek a

függetlenség létrejötte után immár nem annak kivívását, hanem megőrzését
jelentette, kiegészülve a területi integritás mindenáron való megvédésével -
tekintet nélkül a lakosság etnikai összetételére, s az egyes nemzetiségek vá­
gyaira, törekvéseire. Hangsúlyos eleme lett a nemzetietlennek tartott, a nem­
zeti összetartozás helyett az egyén szabadságát valló liberalizmus és a nem­
zetköziséget hirdető szocializmus/kommunizmus kérlelhetetlen elutasítása,
illetve leverése akár fegyveres erőszak útján is. Ez a felfokozott érzés éleslátá­
sát is elhomályosította, amit mindennél szemléletesebben bizonyít, hogy le­
vélben remélte meggyőzni a Vörös Hadsereg két befolyásos katonai vezetőjét,
Stromfeld Aurélt és Julier Ferencet, hogy megszakítva a Felvidéken vezetett
sikeres hadjáratot, csapataikkal csatlakozzanak a Szegeden még csak szervez­
ni kezdett Nemzeti Hadsereghez.381
Őbenne is Szegeden szilárdult meg végérvényesen az a gondolat, hogy a
polgári demokratikus forradalom előtti politika nem folytatható, új politikai
berendezésre van szükség. „Ez az új irány: A keresztény nemzeti világnézet­
ben, a független és haladó Magyarország gondolatában és végül az agrár társa­
dalom ra való tám aszkodásban volt megadva” - írta. Ez volt a máig sokat em­
legetett - keresztény-nemzeti - „szegedi gondolat” kiindulópontja, amelynek
szerves részét alkotta, hogy a zsidók „Magyarországon csak számarányuknak
megfelelő szerepet vihetnek a jövőben”.382 Ezekkel a mondatokkal nemcsak a
proletárdiktatúrát és annak közvetlen előzményét, az időlegesen általa is elfo­
gadott Népköztársaságot tagadta, hanem a Monarchia Magyarországának libe­
rális elvek alapján kialakított államszervezetét, gazdaságát, kulturális életét is.
Ebben az értelemben akart új, felfogása szerint a háború előttinél modernebb
Magyarországot építeni, „de nem a forradalom igazságtalan, hanem a nyugodt
fejlődés igazságos útján”.383 Később fog világossá válni, hogy milyen is lenne
az a modern Magyarország, amelyet már ekkor vizionált, de konkrét körvona­
lait még nem vázolta fel.
Mindez nem elméleti stúdiumok eredményeként, hanem a körülötte zaj­
ló életben tapasztalt problémák reakciójaként alakult ki benne, és ideológiai
jellegük ellenére is inkább gyakorlati jelentőséget tulajdonított ezeknek az el­
veknek. Sokkal inkább egy vezérkari tiszt érzelmei és praktikus megfontolásai
voltak a forrásaik, mintsem a bonyolult viszonyok mély átgondolása. Külö­
nösen érvényes volt ez a választott vagy javallott eszközökre, módszerekre.

381 Gömbös 1920. 55.; Révay 1934. 170.

382 Gömbös 1920.47. (Eredeti kiemelés)
383 Gömbös Gyula: Marx-Kautsky és a magyar forradalmi szocialisták. Bécsi Magyar Fatár 4. sz. 1.
150 E llenforradalmár a forradalomban

Merthogy Gömböst továbbra is a katonás mentalitás és gondolkodásmód jelle­

mezte. Ezért volt politikai nézeteinek is változatlanul sarkalatos eleme a mili-
tarizmus, amit később is nyíltan hirdetett.
Ez az összetett, immár nem csak katonai kérdésekre kiterjedő ellenforra­
dalmi tevékenység - az állam, a hagyományos rend és az addigi szakmai kö­
zeg összeomlásával, az ország területi épségének veszélybe kerülésével együtt
- döntő mértékben befolyásolta Gömbös gondolkodásmódját és szándékait,
anélkül, hogy habitusát lényegesen érintette volna. Mindezek alapján mond­
hatjuk: a háborús vereség és a forradalmak meghatározóak voltak Gömbös
nézeteinek és további pályájának alakulásában.
 KATONATISZTBŐL POLITIKUS

Amikor Gömbös 1919. augusztus 2-án megérkezett Bécsbe, nem csak három
gyermeke várta. Alapvetően megváltozott politikai konstelláció híre is. Alig
másfél nappal korábban lemondott a tanácskormány - belátván, hogy nem
tudja feltartóztatni a Tiszát is átlépő román hadsereget. így megszűnt a pro­
letárdiktatúra, melynek megdöntése érdekében szervezkedett addig Bécsben
és Szegeden. A Peidl-kormány persze éppúgy nem volt elfogadható számá­
ra, mint elődje. A román csapatok 3-án, 4-én elfoglalták Budapestet, majd a
Dunántúl Balatontól északra fekvő területeinek nagy részét is. Közben a sza­
bad királyválasztó Gömbössel szemben álló legitimista Lehár Antal ezredes
Ausztriában szervezett ellenforradalmi fegyvereseivel bevonult a Nyugat-Du-
nántúlra, a Horthyval történt megegyezést követően pedig szombathelyi kör­
letparancsnok lett. Ugyanakkor a kormány Pallavicini Györgyöt nevezte ki du­
nántúli központi kormánybiztosnak. Ezzel okafogyottá vált Gömbös Szegeden
kapott megbízatása.
Ebben a helyzetben ismét nem családja, hanem a politikai aktivitás mellett
döntött, s augusztus 7-én Budapestre utazott, ahol a szegedi kormány megbí­
zottjaként fellépve kívánt közvetíteni „megbízója” és az érkezése napján meg­
alakult Friedrich-kormány között. Ezt a kísérletét meghiúsította az a tény, hogy
másnap Teleki Pál miniszter érkezett meg Szegedről ugyanezzel a céllal. Meg
az is, hogy Károlyi-kormánybeli hadügyi államtitkára, az aközben legitimistá­
vá lett Friedrich István vonakodott vele tárgyalni. Ráadásul 19-én feloszlatta
magát P. Ábrahám Dezső kormánya, s többé nem volt kik között közvetíteni.
Gömbös így „feladat” nélkül maradt, helyzete bizonytalanná vált. Nem csak az
övé, az országé is.
Augusztus közepétől három hatalmi tényező határozta meg Magyarország
belső viszonyait: a román megszálló hadsereg, a Friedrich-kormány és a Hor­
thy által vezetett, augusztus 8-tól a Dunántúlra átvonult Nemzeti Hadsereg.
A fővárosban székelő kormány működését azonban a megszállt területeken
a román katonai vezetés, a többi megyében pedig a Horthy által kinevezett
katonai parancsnokok ellenőrizték és korlátozták. Befolyását az is gyengítet­
152 Katonatisztből politikus

te, hogy - elnökének legitimizmusa, illetve amiatt, hogy Habsburg Józsefet

nyilvánította államfőnek, s tőle nyerte kinevezését - az ekkor már Párizsban
tárgyaló győztes hatalmak nem ismerték el.
A Nemzeti Hadsereg nem csak a kormánnyal szemben volt erőfölényben.
A Tanácsköztársaság vezető pártja a Magyarországi Szocialista Párt megsem­
misült, vezetőinek zöme és tagságának egy része is emigrált. A polgári demok­
ratikus viszonyok visszaállítására törekvő liberális csoportoknak és a hasonló
célokat követő, augusztus 24-én újjászerveződő Magyarországi Szociáldemok­
rata Pártnak két nehézséggel kellett megküzdenie. Egyrészt vezérkaruk és tag­
ságuk létszámának jelentős csökkenésével, másrészt azzal az ellenszenvvel,
mely a társadalom jelentős részében kialakult velük szemben. A jogfolytonos­
ság visszaállítását szorgalmazó, a Monarchia korának gazdasági-politikai viszo­
nyait némi korrekcióval visszaállítani törekvő konzervatív és nagytőkés körök
lehetőségeit egyaránt korlátozta a területelcsatolások okozta tetemes vagyon­
vesztésük, s az a tény, hogy a társadalom nagy része őket tette felelőssé a ka­
tasztrófába fulladó háború kirobbantásáért, illetve az országnak abba történő
bekapcsolásáért. Korábbi, kormányzati szerepet vállaló politikusaik háttérbe
kényszerültek, s helyettük - részben tapasztalt - másodvonalbeli, zömmel volt
ellenzéki politikusok kerültek vezető pozícióba. A Nagyatádi Szabó István ve­
zette, 1919-re megerősödött kisgazdapárt jelentős tömegtámogatásra számítha­
tott a megelőző időszakban politikailag aktivizálódott birtokos parasztság köré­
ben. Nem rendelkezett azonban megfelelő, a politikában jártas vezető réteggel,
így potenciális tömegereje ellenére sem lehetett meghatározó tényező.
Az erőviszonyokat azonban mindenekelőtt az határozta meg, hogy sem a
kormány, sem a felsorolt politikai szerveződések nem rendelkeztek fegyveres
erővel. A Nemzeti Hadsereg pedig - mindegyiktől függetlenítve magát - ön­
álló hatalmi tényezőként, a körében formálódó politikai és társadalmi célok
megvalósítására tört, a maga vezetésével - katonás, diktatórikus módszerek­
kel. Ezek a célok lényegében azonosak voltak azokkal, melyek Gömbösben
addigra megfogalmazódtak.
A hatalmi vákuumként jellemezhető helyzet megoldásának módjáról
azonban nem ők, hanem - a nemzetközi erőviszonyok alapján - a győztes
hatalmak határoztak. Döntésük értelmében a megszálló román csapatoknak
el kellett hagyniuk Magyarország megszállt területeit a demarkációs vonala­
kig. Helyettük a Nemzeti Hadsereg vehette át a rendfenntartó szerepet előbb a
Duna-Tisza-közén, majd a Tiszántúlon is. Ennek azonban az volt az ára, hogy
Horthynak le kellett mondania önálló hatalmi törekvéseiről, s a haderőt alá
kellett rendelnie az újonnan alakítandó kormánynak. Az első kabinet Huszár
Károly vezetésével még az antant megbízott George Clerknek a különböző
 A MOVE ÉS A TITKOS TÁRSASÁGOK 153

politikai erők képviselőivel folytatott tárgyalások és az azok nyomán kialakult

kompromisszum alapján jött létre 1919. november végén. Hagyományos jogi
legitimációval (országgyűlési választás, parlamenti szavazás) nem rendelkez­
hetett, mivel az 1918 októberéig működő országgyűlés két háza feloszlatta ma­
gát, illetve szüneteltette működését, a két forradalom időszakában létesített
törvényhozó szervek feloszlottak, új választások kiírására és gyors lebonyo­
lítására a sürgető körülmények miatt nem volt lehetőség. A Huszár-kormány
ún. koncentrációs kormány volt, melyben az összes korabeli legitim politikai
irányzat képviseltethette magát - még a Gömbös által nemzetietlennek, s az
országra nézve veszélyesnek tartott liberálisok és a Magyarországi Szociál­
demokrata Párt is. A legitim törvényhozás, a Nemzetgyűlés megválasztására
az új, demokratikus választójog, a Friedrich-féle választójogi rendelet alapján
1920 januárjában és júniusában, illetve a szerbek által megszállt déli sávban
1921 őszén került sor. Ez volt jogosult az államforma rendezésére és az ál­
lamfő megválasztására, amire már az első etap lezárását követően, február
végén, március elején sor került.384
Gömbös Gyulának e bonyolult viszonyok között kellett megtalálnia saját
helyét, s - ami nélkül nem tudta elképzelni jövőjét - egy jelentős karrier meg­
valósításának lehetőségét. Az 1919-ben vele történtek alapján erre immár két
terep kínálkozott: a hadsereg és a politika.

A MOVE és a titkos társaságok

Amikor sikertelen budapesti kísérlete után Siófokra, a Nemzeti Hadsereg fő­

hadiszállására utazott, ott már nem volt addigi szerepéhez méltó és a katonai
karrier folytatásához megfelelő üres tisztség. A szegedi tapasztalatok azon­
ban meggyőzték Horthyt, hogy a tisztikar és az ő politikai céljai megvalósí­
tása szempontjából fontos szerepe lehet a MOVE-nak. Ezért állapodott meg
Gömbössel, hogy Budapestről szervezze újjá az egyesület országos hálózatát.
A következő hónapokban ez lett legfontosabb feladata, s egyben saját céljai
megvalósításának legfőbb bázisa.
A nagy intenzitással induló szervezőmunka eredményeként ismét felállt a ve­
zetői stáb, kiteljesedett az országos központ, mely 16 szakosztályból állt. A szer­
vező- és propagandamunka érdekében november 1-jén megjelent a MOVE című
hivatalos közlöny első száma. A lap főszerkesztője Gömbös Gyula volt. A kö-

384 A korabeli hatalmi viszonyokra vonatkozóan lásd többek között Ormos 2006. 51-66.; R om-
sics I. 1982. 52-77.; R omsics I. 1999. 130-139.
154 K a to n a tisztbő l po litikus

I. évfolyam. C*a»cru: G»ttüwu. 1. szám. Budapest. 1919. november 1.

a M.\r,VÁR ORSZÁGOS >XDrvRÖ=E6 YESöLETKÖZLÖNYE

iv .t.A k in t C im b ű i G y u la
í * X i . H ó h l v . l .1 t F « U 1 £ * * w r k .u t é i P ilc H 19 19 . « * » » r )>A 3 l - < k oron .
XV. A r . n y k 4 a . u t c a 2. » ,£ < .. 5 i.r k .i,t 4 . S io m b o th y K ilm in K « y » » ftxfcn* Í r . 2 K o r . 4 0 UX1.

I * icí:3 tíi.Oii
Kirlapittyríir*
F E L H ÍV Á S ! Kot»ainja'4
'X S BZ.

.1 folyóiratot indít. ho«v eiső-

M ag y ar O rszág o s V é d e rő E g y e sü le t
i):m is az ország védő erejével kapcsolatos összes kérdéseket a nyilvánosság
Ht megvitassa és igy ezeket, jelentőségükhöz képest, a kőzludatba is átplántálja.
Akatonai általános és szakkérdéseken kivid foglalkozni kívánunk a politikának
azzal a részével is, mely a hadvezetéssel és a védő erő megszervezésével összefügg.
A p á r t p o l i t i k á n a k , a l a p s z a b á l y a i n k h o z h ív e n , n e m a d u n k h e ly e t 1
I r á n y z a t u n k , mint ahogy azt már sokszor kinyilatkoztattuk, h a t á r o ­
z o t t a n n e m z e ti le s z , m e r t h iz tm k a m a g y a r faj e r e j é b e n é s a v a l l á s -
e r k ö l c s i a l a p r a f e k te te tt n e m z e t n e v e l é s te l j e s s ik e r é b e n .
A p a c if iz m u s t, mint veszélyes utópiát, elítéljük, mert nem ismeri fel a
haladni akaró népek alaptermészetét, amely a küzdés vágyában nyer kifejezést.
A magyar nép jövője: k ü z d e le m é s h a r c a m in d e n n a p i k e n y é r é r t ,
m a k a c s k ü z d e le m é s e l k e s e r e d e t t h a r c ö n m a g a l é t é é r t :
Tudjuk, hogy legféltettebb kincsünk, n e m z e ti ö n á l l ó s á g u n k egyetlen
biztos őre a nemzeti szellemtől áthatott magyar védő *erő. Ezért minden igyeke­
zetünk annak tökéletesítésében fog összpontosulni. De ne legyen hadseregünk csak
brutális fegyveres erő, h a n e m le g y e n e l s ő r e n d ű n e m z e t n e v e l ő té n y e z ő :
Hogy pedig a hadsereg ennek a feladatának megfelelhessen, minden intéz­
ményét a h a l a d á s s z e lle m é n e k k e ll á t h a t n i a . Lapunk nagy részét tehát
főleg a napirenden lévő katonai kérdések megvitatására tartjuk fenn; e melleit
helyt adunk oly kritikának is, mely az egészséges haladás érdekében a meglevőre
szenvedélyességtől ment tárgyilagos bírálatot mond.
Másodsorban közlönyünk híradója lesz egyesületünk tevékenységének is.
amivel tanúságát óhajtjuk tenni annak, hogy élünk és valamennyiünk érdekében
serényen dolgozunk.
Ezekkel a szavakkal kívántam szárnyára hccsájtani folyóiratunkat, a
M O V K -t, mint nz egyesület országos elnöke.
Kérem honfitársaim legmesszebbmenő támogatását!
Gömbös Gyula,
oruásn* f ’.nökr.

47. A M O VE hivatalos közlönye első s z á m á n a k cím lapja

vetkező két számban két részletben közölték az egyesület „alapszabályait”.385

A dokumentum egyértelműen jelzi a Szegeden megfogalmazott elvek megva­
lósítására irányuló szándékot. Ennek alapján a hivatásos (tényleges és nyugál­

385 MO\7E, 1919. november 7. 13-14. és november 14. 12-14.

 A MOVE ÉS A TITKOS TÁRSASÁGOK 155

lományú), illetve a nem hivatásos tiszteken túl a hivatásos altisztek, a legény­

ség, a csendőrök és a rendőrök, a katonai akadémiák növendékei is rendes
tagjai lehettek a MOVE-nak. De civilek is: a fentiek feleségei és gyermekei,
egyetemisták és „a középiskolák felső osztályainak tanulói”, sőt az alapsza­
bályok rendelkezése szerint: „A felsorolt csoportokon kívül álló polgári egyé­
neket kérelmükre szintén fel kell venni.” Ezzel tulajdonképpen minden társa­
dalmi korlátot felszámoltak a MOVE-tagság tekintetében. Gömbös kezdettől
hirdette, hogy „egyesíteni kell a tiszteket a polgári társadalommal, mert amióta
a magyarság szabad, nincs különbség tiszt és polgár között”.386 A civil társa­
dalmat kívánta meggyőzni a Nemzeti Hadsereg nélkülözhetetlen szerepéről,
amikor az letette az esküt az újonnan választott kormányzó előtt.387 Arról a
hadseregről szólt a MOVE elnökeként, melynek tisztikara ekkor még nagyrészt
aktív tagja volt az egyesületnek. E nézetét később, honvédelmi államtitkárként
és miniszterként is gyakran hangoztatta.
A következő hónapokban fokozatosan kiépült a vidéki hálózat. A MOVE
lap már 1919. november 14-én arról számolt be, hogy a szerb megszállás alatt
lévő Pécs kivételével valamennyi dunántúli megyeszékhelyen, illetve Sze­
geden megalakult az egyesület megyei főosztálya, továbbá néhány osztály
(mint például Tatán, Magyaróváron, Pápán, Nagykanizsán).388 1920 elejére 32
megyei főosztály, 62 járási osztály és 280 kisebb fiókszervezet jött létre, me­
lyek felében női csoport is alakult. Az év nyarára mintegy 100 000 főre nőtt
az országos taglétszám, melyből Budapesten 15 450 főt tartottak nyilván.
A Szegeden elfogadott elveknek megfelelően tagjai között a tiszteken kívül
állami, városi, községi hivatalnokok is szép számmal akadtak, miként - jóval
kisebb arányban - munkások is. A parasztság azonban idegenkedett belépni a
MOVE-ba. Nem tudni, milyen sikerrel zárult tervük, hogy az egész országot
behálózó vasútnál és postánál kialakítsák szervezeteiket, s „az ország min­
den ügyágazatában a hivatalnokok MOVE-isták” legyenek. Mindenesetre a
tagtoborzás egyértelműen jelezte: olyan szervezetet akartak kialakítani, mely
megbízható vezetői révén képes a Gömbös által is vallott nézetek jegyében az
egész társadalmat átfogni és tevékenységét irányítani.389 Ezt szolgálta az is,

386 Szózat, 1920. január 18. 6.

387 „A nemzetben gyökerező sereg az a sereg, amelynek gondolatvilágában a haza szent, örökké
élő magasztos fogalma a főpillér s amelynek szellemét a nemzeti és faji eszmék hevítik át,
csak az tud dacolni a viharral. Az ilyen seregen nem fog a széthúzás vagy a bomlasztás átka,
mert az hatalmas szirtként áll, határainkat, békés fejlődésünket és nemzeti függetlenségün­
ket védve. Magyar Nemzet, tudd meg, ma ilyen hadsereg esküszik neked és a kormányzó­
nak!” Szózat, 1920. április 11.1.
388 MOVE, 1919. november 14. 14.
389 A MOVE szervezésére, tevékenységére lásd Dósáné 1972. 86-98.
 Á t n é z e t e s példa a M O V E t a g o z ó d á s á r a
A MOVE Országos Központja: Budapest, IV., Aranykéz-utca 2.
1. ügyosztály: S z e rv e z é s é s n y ilv á n ta rtá s II. ügyosztály III. ügyosztály: IV. ügyosztály:
a) csop. b) csop. c) csop. d) csop. e) csop. f) csop. g) csop. G a zd a sá g i Tudom ányok, T e s te d z é s
H iv a tá so s N e m h iv a tá s o s H iv a tá s o s N e m hiv. a ltis z te k K át. a k a d é m ik u s o k , n ö v e n d é k e k , e g y e t, N ők G y e rm e k e k ü g y e k é s jó lé ti n y e lv e k , s a jtó é s
tis z te k tis z te k a ltis z te k é s le g é n y s é g h a lig . K ö z é p . is k . fe ls ő o s z t. növ. in té z m é n y e k p ro p a g a n d a
Kaposvár vá rosi és S om ogy várm eg ye i fő o s z tá ly S zé ke sfe hé rvá r vá rosi és Fehér vá rm eg ye i fő o s z tá ly
Veszprém városi és vármegyei főosztály:
1. ügyosztály:
II. ügyosztály III. ügyosztály IV. ügyosztály
a) | b) | c) | d) | e) f) g)
c s o p o r t
•A • községi alosztály: •B» községi alosztály:
tagozódás szükség szerint tagozódás szükség szerint
D evecseri já rá s i o sztá ly
Zirci járási osztály: Enyingi járási osztály: Pápai járási osztály:
1. ügyosztály: II. III. IV. 1. ügyosztály: II. III. IV. 1. ügyosztály: II. III. IV.
a) | b) | c) | d) | e) | f) | g) ügy- ügy­ ügy­ a) | b) | c) | d) | e) | f) | g) ügy- ügy­ ügy­ a) | b) | c) | d) | e) | f) | g) ügy- ügy­ ügy­
c s o p o r t oszt. oszt. oszt. c s o p o r t oszt. oszt. oszt. c s o p o r t oszt. oszt. oszt.
,____ 1 L ZT T ~ znz
________________________
•C • községi alosztály:
~l
•D • községi alosztály:
______ _______
•E • községi alosztály:
n
•G* községi alosztály:
i
*1* községi alosztály:
~1
•K» községi alosztály:
politikus

1. | II. | III. | IV. /. | II. | III. | IV. 1. | II. | III. | IV. /. | II. | III. | IV. 1. | II. | III. | IV. /. | II. | III. | IV.
ügyosztály ügyosztály ügyosztály ügyosztály ügyosztály ügyosztály
tagozódás szükség szerint tagozódás szükség szerint tagozódás szükség szerint tagozódás szükség szerint tagozódás szükség szerint tagozódás szükség szerint
Katonatisztből

•F» községi alosztály: •H» községi alosztály:

/. | II. | III. | IV. /. | II. | III. | IV.
ügyosztály ügyosztály
tagozódás szükség szerint tagozódás szükség szerint
Megjegyzés: c) A vármegye központi járásának alosztályai közvetlenül a vagy a középen: A MOVE
a) Minden ügyosztály, az elnökségen, főosztályon, osztá­ főosztálynak vannak alárendelve. körül: L ep sén y i alosztálya
lyon és alosztályon belül szakmai ügyeket intéz arra d) Feliratok és bélyegzők szövege pl: m ás bély eg zőn : pl. A MOVE zirci járási osztálya
kiadott, vagy kiadandó rendelkezések alapján. a körbély eg zőn középen: A MOVE e) A MOVE szót mindig az itt feltüntetett Írásmódban kell
b) Az ügymenetet: elnökség. - főosztály, - osztály, - körül: Veszprém városi é s várm egyei főosztálya; használni: MOVE
15 6

alosztály és megfordítva, mindenkor be kell tartani vagy a középen: A MOVE

körül: Zirci járási osztálya
4 8 . A M OVE szervezeti felépítése
 A M OVE ÉS A TITKOS TÁRSASÁGOK 157

hogy a tagokat katonás fegyelemre kötelezték az alapszabályokban, miköz­

ben kezdeményezési jogukat erősen korlátozták azzal, hogy indítványaiknak
a döntéshozó közgyűlés elé terjesztéséről a végrehajtó szerepet betöltő ta­
nács döntött.390
Ezt igazolta az egyesület munkája tartalmának alakítása is. Az ügyosztá­
lyok szerkezete - többek között nemzetvédelmi, propaganda, gazdasági, tu­
dományos, többféle kulturális, valamint sport osztály működött - is mutatta,
hogy a MOVE az élet minden területén érvényesíteni akarta befolyását. Min­
denekelőtt a sajtó feletti uralmat kívánták megszervezni - a „destruktív” szoci­
áldemokrata és liberális, „zsidó” lapok felszámolásával és a „nemzeti” eszmét
terjesztők uralmának biztosításával. Azaz nemzetvédelmi céllal. Ennek érde­
kében hozták létre a Honvédelmi Sajtó Kiadóvállalat részvénytársaságot, mint­
egy 400 elárusítóhellyel,391 valamint vezettek be katonai cenzúrát, igyekeztek
kisajátítani a sajtóterjesztés jogát és az újságárusítási helyeket. Néhány helyen
fegyveres tisztek beszélték le az embereket a baloldali lapok vásárlásáról. 1919
őszétől fokozatosan építették ki a nőcsoportokat, melyek - részben a Tormay
Cecil vezette Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségével együttműködve - töb­
bek között karitatív tevékenységgel, gyermekek üdültetésével, társasági ren­
dezvényekkel igyekeztek népszerűsíteni a MOVE-t.
A sportért gyerekkorától rajongó Gömbösnek meghatározó szerepe volt
abban, hogy a MOVE 1919 őszétől kezdeményező szerepet játszott a sport­
élet szervezésében, igényt tartva a magyar ifjúság testi és katonai nevelésének
irányítására. Sorra alakultak a különböző sportágak szakosztályai a vívástól
az atlétikán, úszáson, birkózáson, evezésen, labdarúgáson át a téli sportokig.
Mindenekelőtt a vidék sportjának fejlesztését szorgalmazták, s a következő
években MOVE sportegyesületek sorát hozták létre, különös figyelmet fordítva
a falvakra, kisvárosokra. 1920 végére a MOVE mintegy száz sportegyesületével
az ország legnagyobb sportszervezetévé vált. Emellett sportpályákat építettek,
s 1920-tól MOVE-sportversenyeket is szerveztek. Mindez nem a sportélet ön­
célú fejlesztését jelentette. Gömbösék saját általános politikai céljaik, illetve
a honvédelem és a - majdani revízió fegyveres erejét megalapozó - katonai
képzés érdekeinek szolgálatába kívánták állítani a testedzést.392
Szerepet kívántak vállalni a gazdaságban, mindenekelőtt a kereskedelem­
ben is. Ezt szolgálta MOVE fogyasztási szövetkezetek létesítése 1919 decem-

390 MOVE, 1919. november 7. 14-15.

391 Szózat, 1921. január 3. 5.
392 F öldes-K un-K utassi 1982. 251 -2 5 2 . A vidéki szervezőmunkára lásd például Szegedi 2000.
92.; Nagy Miklós: Sportélet. In: Szeged története 1919-1944. 743.
158 K atonatisztből politikus

bérétől. 1920 elején már annak országos központját is megszervezték. Célját

kertelés nélkül fogalmazta meg az országos elnökség 233/1919. gü. számú tá­
jékoztatója:
„2. Bár a MOVE céljai erkölcsiek és a .MOVE-ba való tömörülés azért
szükséges, hogy központilag kezelhető szervezetben egyesüljenek
mindazok, akik arra hivatottak, hogy fajm agyar alapon és a keresztény
erkölcs tanítása szerint újjáépítsék országunkat, fontos feladata a MO-
VE-nak az is, hogy a gazdasági újjászületéshez minden erejével hozzá­
járuljon.
3. A gazdasági tevékenységre a MOVE két fontos okból törekszik:
közérdekből, mert tudja, hogy elpusztított és idegen kézre játszott köz­
gazdaságunknak magyar nemzeti alapon való felépítéséhez apparátu­
sának egész erejével hozzá kell járulnia, és a magánérdek mérlegelése
alapján, mert érzi, hogy a mai küzdelmes megélhetési viszonyok között
mindent meg kell tenni, ami tagjai jólétének fokozásához hozzájárul.”393

1G MOVE

É r t e s ít é s •
A MOVE országos elnöksége által alapított M O V E fo g y a s z tá s i é s
é r té k e s ítő s z ö v e tk e z e t 1919. évi december hó lö-án megalakult.
Ez a szövetkezet a vidéken alakulandó hasonló névii szövetkezetek központja
gyanánt is fog működni.
A MOVE tudomására hozza budapesti A raktárnak a kiegészitése folyamatban
tagjainak^ valamint a vidéki főosztályoknak, van és csak napok kérdése, hogy pamutárut
hogy a budapesti gazdasági osztálya üzembe bocsáthassunk tagjaink rendelkezésére.
helyezte a textil (ruházati) osztályt, azzal a Vidéki főosztályainkat ez utón is felszó­
szándékkal, hogy tagjainak megadja a módot lítjuk, hogy szükségleteik beszerzése végett
olcsó és jó használati ruházati cikkek be- lépjenek érintkezésbe a központi textilosz­
szerezhetésére. tályunkkal. Tekintetlel azonban arra, hogy a
Jelenleg raktáron vannak: raktárkészlet naprói-napra változik, a vidéki
női és férfiruhákra, valamint fel­ főosztályok vezetőségeinek javasoljuk, hogy
öltőkre alkalmas gyapjúszövetek a hosszadalmas levelezés helyett a szükség­
méterenkinti egységárban . . . . K 1G0.— letek biztosítására megbízottjuk arcképes iga­
Férfi- és íiuszvetterek pamutból, zolvánnyal és kellően felszerelt meghatalma­
d a ra b o n k in t...............c. d . . . K 70.— zással, valamint a vásárlandó áruk vételárával
Férfi- és fiuszveüerek félgyapjuból a budapesti tcxtilosztálvunkat (Aranykéz-utca
és gyapjúból, darabonkint.. . . K 170.— 2. sz.) személyesen keresse fel.
Férfi- és fiuszvetterek prima minő­
ségű gyapjúból, darabonkint . . K 200.—49 Az igazgatóság.

49. A M OVE hirdetm énye a M OVE fogyasztási és értékesítési szövetkezet m egalakulásáról

393 Bernolák János: A MOVE gazdasági tevékenysége és a MOVE fogyasztási és értékesítési szö­
vetkezete. - MOVE, 1920. február 13. 4-7. Idézet: 5. - Bernolák volt az egyesület gazdasági
főnöke. (Kiemelés tőlem - V. J.)
 A MOVE ÉS A TITKOS TÁRSASÁGOK 159

Ezek a mondatok egyértelműen utalnak arra, hogy a megélhetési nehéz­

ségekkel küszködő nyugalmazott tiszteket a zsidó gazdasági pozíciók meg­
szerzése révén kívánták álláshoz juttatni. Hasonló megfontolásból adtak be
pályázatot a budapesti Városi Színház bérletére.394
A szervezési sikerekben nagy súllyal esett latba az, hogy a MOVE és a Nem­
zeti Hadsereg között továbbra is fennmaradt, sőt erősödött a Szegeden kiala­
kult szoros kapcsolat. Ez nyilvánult meg egyrészt abban, hogy a Fővezérség
különböző eszközökkel támogatta a szervezőmunkát. Horthy 1919. december
13-án kelt hadparancsban adta közre: „Igen ajánlatosnak tartom, hogy a ki­
tűzött cél érdekét előmozdítandó, minden tiszt belépjen a ’MOVE’ tagjainak
sorába.”395 A Fővezérség Kozma Miklós vezette ún. „vörösvédelmi” osztálya je­
lentős pénzösszegekkel segítette a szervezőmunkát és a hálózat fenntartását,
továbbá az egyesület sporttal kapcsolatos és szociális akcióit. A vidéki cent­
rumok kiépítéséhez helyiségeket, például volt tiszti könyvtárakat bocsátottak
a MOVE rendelkezésére. Másrészt viszont a MOVE a kölcsönösség jegyében
igyekezett érvényesíteni akaratát a hatalmi szférában is - Horthy és a Nemze­
ti Hadsereg hatalmi pozícióinak biztosítása érdekében. Aktívan vettek részt
a fővezér 1919. november 16-ai budapesti bevonulásának előkészítésében és
biztosításában.396 Ezt szolgálta az 1920. januári választásokat a baloldali és li­
berális erők megfélemlítésével befolyásoló akcióik sora. Majd mindenekelőtt
Horthy Miklós kormányzóvá választásának segítése a fővezért népszerűsítő
propagandaakciókkal, illetve azzal, hogy a kormányzóválasztás előtt fegyveres
alakulatokkal szállták meg a parlament épületét, s az előtte lévő teret, ami in­
cidensbe torkollott.397 Az együttműködés jele volt az is, hogy Gömbös a MOVE
elnökeként rendszeresen tagja volt az újonnan megválasztott kormányzó kísé­
retének annak vidéki útjain.398
A Huszár- és a Simonyi-Semadam-kormány idején már arra törekedtek,
hogy - mintegy ellenőrzést gyakorolva a Honvédelmi Minisztérium felett -
befolyásolják az ott hozott, főként személyi döntéseket. A politikai ellenfél,
Boroviczény szerint a MOVE Gömbös „szervezőtehetségének köszönhetően
[...] országos méretű hazafias szervezetté nőtte ki magát”, s ennek eredménye­
ként „Gömbös igen nagy befolyásra tett szert a hadseregben”.399 1920 január­

394 Szózat, 1920. december 15. 3.

393 Iratok 1919-1938. 135.
396 A Szózat című lapnak az eseményről beszámoló majd három teljes oldalas tudósításában
azonban meg sem említik Gömbös nevét. Szózat, 1919. november 1 8 .1 -3 .
397 Szózat, 1920. március 10.
398 Lásd például Szózat, 1920. március 19. és április 14.
399 B oroviczény 1993. 56.
160 K atonatisztből politikus

jában Gömbös utasítására létrehozták az Országos Központban már működő

„H” osztály helyi szerveit, az ún. „H” irodákat a hadsereg egységeinek és tiszt­
jeinek megfigyelésére, ellenőrzésére, ami konfliktusokat eredményezett az
egyesület és a Honvédelmi Minisztérium között.400 Soós Károly honvédelmi
miniszter a kormányzónál is szóvá tette, hogy „1. A MOVE a katonai fegyelmet
aláássa; 2. a Hadügyminisztérium hatáskörébe beavatkozik; a MOVE katonata­
nácsszerű mellékkormány lett.” Az egyesületét ért támadások nyomán maga
Gömbös is kénytelen volt elismerni, a fentiekkel kapcsolatos vádak nem voltak
alaptalanok.401 A MOVE vezérkarának mindezzel az volt a célja, hogy a ma­
gyarországi haderő teljes egészében szolgálja Magyarország „újjáépítésének
ügyét” - az ő elvárásaiknak megfelelően.
Ennek a tevékenységnek két fontos aspektusát kell kiemelni. Mindenekelőtt
azt, hogy az egyesület és elnöke alapvető feladatának tekintette Horthy államfői
hatalmát elősegíteni és állandósítani. Gömbös szabad királyválasztó álláspontja
nem csak gyermekkori neveltetéséből és első világháború alatti tapasztalataiból
fakadt, melyek nyomán csak egy független Magyarországban tudta elképzelni
a maga és nemzete életét. Olyan országban, amelynek erős kormányzata van -
lehetőleg egy katona irányítása, kvázi: vezérlete alatt. Ez szorosan összefüg­
gött azzal a nézetével, hogy a nemzeti/faji érdekek csak minden külső befolyás
nélkül érvényesíthetők.402 A MOVE, s ezzel saját pozícióinak megőrzése, erő­
sítése is ezt diktálta neki. Különösen az első években Horthyban látta annak
garanciáját, hogy fenti céljaikat megvalósíthatják. Ezért szorgalmazott egyér­
telmű döntést a királykérdésben 1920 decemberében, amikor a legitimisták és
szabad királyválasztók közötti vita következtében is kormányválság alakult ki.
„A személyi kérdés megoldása nem aktuális és nem is lesz aktuális addig, míg a
magyar nép igazán függetlenül nem tud megnyilatkozni. [...] A jelenlegi állam-
rendszer mellett másról nem lehet szó, - és így nyilatkozott nagyatádi Szabó is -,
csupán csak arról, hogy az elvi kérdéseket tisztázzuk és megállapítsuk, hogy
a magyar nép független nemzeti királyságot akar, s hogy a múltak kapcsolatai
megszűntek és hogy a magyar nép szuverén jogon maga intézkedik a királyság
kérdésében. Felfogásom az, hogy a királyság kérdésénél nem a jogi momentu­
mok dominálok, hanem a gyakorlatiak.”403
Ezek a szavak implicite Horthy államfői hatalma melletti kiállást is jelentet­
tek, s szavainak őszinteségét tettekkel is bizonyította. Már az első visszatérési

400 iratok 1919-1938. 135-137.

401 A MOVE e tevékenységeinek átfogó ismertetését lásd Dósáné 1972. 107-111. Idézet: 108.
402 B oroviczény 1993. Boroviczény információi szerint, melyeket levélben osztott meg Horthy-
val, hírei megbízható zágrábi forrásból származtak.
403 Szózat, 1920. december 7. 2. - Gömbös Gyula az alkotmányrevízióról
 A MOVE ÉS A TITKOS TÁRSASÁGOK 161

50. G öm bös által m ozgósított egyetem isták a buda örsi csa tá b a n (1921. október)

kísérlet idején is a Várba hívatta a kormányzó, mielőtt tárgyalt a királlyal. Göm­

bös biztosítékként, Marton útján mozgósította a MOVE-t, Kozma Miklóssal
együtt tárgyalásokat folytatott az Etelközi Szövetség vezető személyiségeivel,
Albrecht főherceggel és Windischgrátz herceggel a király akciója elleni véde­
kezés biztosítása érdekében.404 1921 októberében pedig fegyveres alakulatok
szervezésével járult hozzá IV. Károly második visszatérési kísérletének meg­
hiúsításához.405 Közreműködésének súlya vitatott a kortársi emlékezések és a
szakirodalom szerint, de részvétele és határozott kiállása Horthy kormányzói
tisztének megőrzése mellett kétségtelen.406 Gömbös haláláig kitartott állás­
pontja mellett. Nem csak elvi következetessége miatt, hanem azért is, mert
jól tudta: Horthy támogatásában - alkalmas pillanatban - mindig bízhat saját
hatalmi törekvéseinek érvényesítéséhez. A kormányzó pozícióinak stabilizáló­
dása után - ellenzéki politikusként és kormányfőként egyaránt - ezért nyilat­

404 MNL OL K 429 - Kozma Miklós iratai, Adatgyűjtemény 1920-1924. 3. cím - A király hazaté­
rése, Budapest, 1921. március 28.
4°5 Lásd O rmos 1990a. 116-118.; B oroviczény 1993. 247-248.
406 Ennek részleteit lásd G ergely J . 2001.112-113. és 118-120., a kortársi és a szakirodalomban
olvasható megítélését összefoglalta K erepeszki 2012. 192-196.
162 K atonatisztből politikus

kozott mindig úgy, hogy a királykérdés nem aktuális.407 Miként ez magyarázza

- mint látni fogjuk - a kormányzói jogkör kiterjesztésének kezdeményezését
is 1933 elején.408
Másrészt arra érdemes figyelnünk, hogy a MOVE révén megvalósított kato­
nai irányítással - ennek garanciáit akarták megteremteni a hadsereg feletti el­
lenőrzés gyakorlásával is - az egész társadalom életét kívánta megszervezni, s
mentalitását, világlátását átalakítani. Mégpedig minden területen: a gazdaság­
tól a szociális kérdések kezelésén, a tudományos életen és a kultúra különböző
ágain át a sportig. Magyarország katasztrofális helyzetbe kerülésének okaként
ő és közvetlen munkatársai, mint például Zsilinszky Endre a magyarság lelki
és erkölcsi válságát jelölték meg. Ezért szerintük a probléma felszámolásának
kulcsa a társadalom, illetve egyedeinek szellemi, erkölcsi átformálása, megújí­
tása - a „magyar reneszánsz” - a faji öntudatra ébredt, szociálisan érzékeny,
egységesen gondolkodó, katonásan megszervezett nemzeti társadalom kiala­
kításával érhető el. „... a lelkek forradalmát hirdetjük: az új magyar embert...”,
a magyar jövő legnagyobb feladata „a magyar faj lelki világának átgyúrása”,
ami a faji megismerés útján érhető el - írta Zsilinszky 1919 őszén.409 Gömbös
pedig 1919 novemberében „...a magyar nép megújhodó és megizmosodó er­
kölcsi és szellemi és fizikai erőitől” várta a jobb jövőt.410 Ehhez tette hozzá
két hónap múlva: „...belpolitikailag csak egy szempont lehet mértékadó: egy
új nemzedék teremtése. Űj magyart, gerinces, meg nem alkuvó magyar em­
bert alkossunk, aki nem büszke a származására és ezért nem dolgozik, hanem
meggyőződött arról, hogy mindenkinek dolgozni kötelessége.”411
Ezek a nézetek Mussolini később, 1925-től hangoztatott és a fasiszta dokt­
rínában összegzett nézeteivel - „új civilizáció”, „új forradalmi olasz embertí­
pus” - mutatnak nyilvánvaló hasonlóságot, amelyek a Duce szerint alapját ké­
pezik a megvalósítandó, az államban testet öltő „új civilizáció”-nak - a fejlődés
„dinamó”-jának.412

407 Lásd többek között: Szózat, 1925. január 9. (Közölve: Gömbös 2004. 2 80-283.); Magyar Új­
ság, 1927. január 28. (Közölve: Gömbös 2004. 315-316.); A miniszterelnök válasza a képvi­
selőházi programvitában elhangzott felszólalásokra (1932. október 12.) In: Gömbös 1932. 57.
(Közölve: Gömbös 2004. 432.)
408 Lásd Gergely J. 2001. 242-243.
409 Z silinszky 1920. 79, 87,117.
410 Szózat, 1919. november 22. - MOVE és hadseregnap
411 Beszéd a Magyar Országos Véderő Egyesület országos tanácsülésén (1920. január 19.) In:
Gömbös 2004. 57.
412 M ussolini 1935. (A lábjegyzetekben erre a kiadásra hivatkozunk.) Lásd még Ormos 2000b.
II. 319-330, 344-346.
 A MOVE ÉS A TITKOS TÁRSASÁGOK 163

A fenti cél megvalósítása érdekében tulajdonítottak nagy jelentőséget egy­

részt a propagandának, melynek fontos eszköze volt közlönyük. Ennek jegyé­
ben írta Gömbös: „Irányzatunk [...] határozottan nemzeti lesz, mert bízunk
a magyar faj erejében és a valláserkölcsi alapra fektetett nemzetnevelés teljes
sikerében.”413 S e „nevelőmunka” tartalmát fogalmazta meg deklaratív módon
a lap első évfordulóján: „Hadat üzentünk az idegenek importálta eszméknek,
elsősorban az internacionalizmus gonosz szellemének, mert mi csak nacio­
nalizmusban, idealizmussal akarunk élni, mert jól tudjuk, hogy csak annak a
nemzetnek jövője biztosított, amely nemzet nemzedékei ebben a szellemben
nevelődnek és élnek. Meg akartuk kedveltetni olvasóinkkal azt, ami magyar és
óvatossá tenni azzal szemben, ami nyugati, vagy idegen. Faji mivoltunk érde­
kében a nyugat majmolását, mint fajrontót, mint fajgyengítőt el kell ítélnünk.
Ijesztő etnográfiai elszigeteltségünkben nem marad más hátra, [mint - V. J.]
hogy felkeressük turáni testvéreinket, hogy velük a régen kívánatos szellemi és
az azt követő gazdasági és politikai kapcsolatot helyrehozzuk.”414
Másrészt ezért is tartotta kulcskérdésnek a „katonás szellemben való neve­
lés értékének felismerését”415 - kiváltképp az ifjúság, a jövő nemzedéke eseté­
ben. Érvényesítése érdekében szervezték a MOVE keretében az általuk egyéb­
ként is preferált sportmozgalmon belül a vívószakosztályokat és a lövész­
képzéssel foglalkozó ún. Szemere-bizottságot.416 Ezt szolgálta két módszer­
tani útmutató kiadása Kézikönyv az ifjúság nemzetvédelmi nevelésére, illetve
Az ifjúság előkészítése a katonai szolgálatra címmel.417 S ennek jegyében igye­
keztek irányításuk alá vonni az ifjúság testi nevelését (is) végző szervezeteket,
mindenekelőtt a cserkészmozgalmat - sikertelenül.418
Mindezt Gömbös nem egy személyben szervezte, de a MOVE elnökeként
meghatározó szerepe volt benne. Erre utal a MOVE szerkesztőségéhez küldött
levele, melyben 1921. március 9-én „nagy elfoglaltságára való tekintettel” le­
mondott főszerkesztői posztjáról: „Mint MOVE-elnöknek azonban fenntartom
magamnak úgy a MOVE hetilapnak, mint a Honvédelmi Sajtóvállalat r.-t. [sic!]
kiadásában megjelenő Nemzeti Sport, vagy bármely más folyóirat vagy hetilap
szellemi irányítását.”419 S ezt bizonyítják azok a patetikus szavak is, melyekkel

413 MOVE, 1919. november 1. 1. - Gömbös Gyula: Felhívás!

414 MOVE, 1920. október 31.1. - Gömbös Gyula: A MOVE-lap évfordulójára.
415 Uo.
415 Dósáné 1972. 90 és 95.; MOVE, 1920. január 16.14.; 1921. január 30. 1.; Nemzeti Sport, 1920.
május 20. 10.
417 Dósáné 1972. 95.
418 Gergely F. 1989. 45-47.
419 MOVE 1919. március 13.1.
164 K atonatisztből politikus

negyedik, egyhangú elnökké választását indokolták 1921 júniusában: „Göm­

bös Gyula nem képzelhető el a MOVE nélkül, de viszont a MOVE sem képzel­
hető el Gömbös Gyula nélkül.”420
Gömbös Gyula azonban úgy sem volt elképzelhető, hogy csak a MOVE
elnökeként tevékenykedjék. Nem múló aktivitással és változatlan energiával
igyekezett kihasználni minden lehetőséget céljai megvalósítása érdekében, s
ebben nem korlátozhatta szervezőmunkáját saját egyesületére. Ezt annál ke­
vésbé tette, mert az 1918-1921 között gomba módra szaporodtak olyan nem­
zeti, irredenta egyesületek, titkos társaságok,421 amelyek jórészt Gömbös által
is vallott célokat, vagy azok fontos elemeit kívánták megvalósítani, az általa
hirdetett nézetek szellemében. Ez lehetőségeket rejtett magában, ugyanakkor
korlátokat is, hisz a hasonló célokért küzdő egyesületek egyúttal riválisai is
voltak egymásnak - Gömbös gyakori szóhasználata szerint -, ezzel „megoszt­
va a nemzet erőit”. Ezért a MOVE elnökeként mindvégig szorgalmazta e szer­
vezetek együttműködését, a közös cél, a „keresztény, nemzeti Magyarország
felépítése” érdekében. Ezért szorgalmazta már ekkor későbbi, miniszterelnö­
ki munkásságának alaptételét: a nemzeti egység megteremtését. Az ő javasla­
tára született két fontos határozat a MOVE 1921. júniusi országos gyűlésén:
„...a MOVE mintegy szellemben fuzionál az Egyesült Keresztény Nemzeti Li­
gával, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségével és a többi keresztény egye­
sülettel, olyan értelemben, hogy mindegyik egyesület megtartja önállóságát,
de közösen fognak munkálkodni, egységes nemzeti frontot alakítanak, hogy
ezzel is előmozdítsák a nemzeti egységet, a nemzeti eszményekért való kö­
zös küzdelmet, megteremtsék az új, nemesebb nemzeti erkölcsöt, s az ebből
kifejlődő magyar erkölcsi közvéleményt. [...] fölhatalmazza a közgyűlés az el­
nököt, hogy haladéktalanul kezdje meg a tárgyalást a Magyar Nemzeti Szövet­
séggel, a két egyesület fúziójának létrehozása érdekében.”422
A határozati javaslat előzményeként már korábban is kapcsolatot tartott
különböző egyesületek vezetésével, részt vett rendezvényeiken. 1920. március
28-án kifejezetten a MOVE nevében üdvözölte a Magyar Nemzeti Szövetséget
(MNSz) annak közgyűlésén, melynek elnöke, báró Perényi Zsigmond külön
kiemelte a két egyesület együttműködését, közös akcióit egymással és más
„testvéregyesületekkel”.423 Ennek lett jellemző és fontos megnyilvánulása né­
hány év múlva a frankhamisítási akcióban való részvételük. A MNSz vezetői

420 Szózat 1921. június 19. 1.

421 Ezekről összefoglaló áttekintést ad Z inner 1979. Az egyes szervezetekről lásd még ÁBTL A -
720.
422 Szózat, 1921. június 19. 2.
423 Szózat, 1920. március 30.
 A MOVE ÉS A TITKOS TÁRSASÁGOK 165

közé tartozott a korabeli jobboldali egyesületek és társaságok összefogása cél­

jából létesült Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESz) létrehozását szorgal­
mazó és működését kezdettől organizáló Szörtsey József. Az összefogó szerv
irodája is - nem rendelkezvén önálló épülettel - a Nemzeti Szövetség székhá­
zában volt.424 Gömbös és a TESZ kapcsolatát bizonyítja egy titkos megbeszé­
lésről készült jegyzőkönyv, amelyen a „destruktív” sajtó elleni akciót terveztek
szélsőjobboldali személyiségek. Eszerint Gömbös feladata volt - a MOVE moz­
gósítása mellett hogy gondoskodjék a TESZ vezérkarának összehívásáról.425
Nem tudni, hogy Gömbös tagja volt-e valamely másik szervezetnek. Az vi­
szont ismert, hogy belépett a korszak egyik - nem csak általa befolyásosnak
tartott (hitt?)426 - titkos társaságába, az 1919 szeptemberében Szegeden alapí­
tott Etelközi Szövetségbe (EKSZ vagy EX). Mi több, páter Zadravecz István, a
szegedi ellenforradalom markáns alakja, az EKSZ egyik alapítója szerint már
az alapításkor a hét vezér egyikévé választották. A társaság fő célja az „irre­
denta”, az ország területi épségének mindenáron való biztosítása volt. Zad­
ravecz szerint az EKSZ „úgy vélte az irredentát szolgálni, hogy célul tűzte ki
kezébe venni a kormányzatot”. E célok tették különösen fontossá és vonzóvá
Gömbös számára a szövetséget, melynek 1922 karácsonyától mintegy fél évig
vezérintézője is lett Hargittay Gyula álnéven. Tisztségét itt is arra használta
fel, hogy a szervezetet megfelelő struktúra kialakításával hatékonyabbá tegye,
s a fajvédelem szolgálatába állítsa. Az emlékezők egybehangzóan állították,
hogy az EKSZ - Zadravecz szavai szerint - „nagyon rövid idő alatt politizálga-
tó társasággá lett, sőt, a politika játékszerévé”. Az ugyancsak alapító, szegedi
katonatiszt, Shvoy Kálmán úgy látta, ezért elsősorban Gömbös volt a felelős,
mert „a szervezetet politikai céljainak elérésére használta ki”.427
A korszak egyesületei között a gyakori személyi összefonódások révén is
kialakult együttműködés. Közülük az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) hir­
dette a legradikálisabb programot, és e szervezet rendelkezett a legnagyobb
tömegtámogatással. Gömbös közvetlen környezetének több tagja, MOVE-s
tiszttársainak, illetve fajvédő harcostársainak egy része alapító tagja volt az
ÉME-nek is (például Eckhardt Tibor), vagy később csatlakozott hozzá (például
Zsilinszky Endre). Aligha véletlen, hogy 1923-ban Eckhardt Tibor lett a szer­
vezet elnöke. Ők is biztosíthatták a rendszeres kapcsolatot és informálhatták
Gömböst az egyesület tevékenységéről. Gömbös maga árulta el egy nyilatko-

424 Lásd A nagy kompromisszum: ismét a kormánypártban - é s a kormányban című alfejezetet.

425 MNL OL K 429 - Kozma Miklós iratai, Adatgyűjtemény 1916-1925.1. cím. 61-63. föl.
426 Lásd ÁBTL A - 720, 6-11. Etelközi Szövetség /E . K. S z./
427 Zadravecz 1967. 129-149. Idézet: 140.; Svoy 1983 . 72-74. Idézet: 74.
166 K ato n a tisztbő l po litiku s

M a gy a r A sszonyok

M a gy a r O rszágos N em zeti Szövetsége

Véderő Egylet (M ÁN SZ)

É b red ő M agyarok
(E M E )

M a gy a r N em zeti Szövetség Egyesült K eresztény N em zeti Liga

51. A M O V E és sz ö v etség es e g y e s ü le t e in e k je lv é n y e i

zatában, hogy kezdettől tudott az ÉME és az alakuló olasz fasiszta mozgalom

kapcsolatairól.428
Az ébredők radikalizmusa nemcsak szavakban nyilvánult meg, hanem tet­
tekben is: baloldali lapok szerkesztőségeinek és zsidók által látogatott kávé­
házak szétverésében, felrobbantásában, sőt a sértettek védelmére kelő rendőr
meggyilkolásában. Hozzátehetjük: az ellenforradalom kezdeti hónapjaiban a
Nemzeti Hadsereg kötelékeihez tartozó különítményesek mellett vagy velük
együtt. Hosszú hónapokon keresztül volt meg-megújulóan hangos a főváros az

428 Gömbös Gyula a fasizmusról. Szózat 1922. november 16.

 A MOVE ÉS A TITKOS TÁRSASÁGOK 167

általuk elkövetett atrocitásoktól, zavargásoktól, amelyekkel egyszerre igyekez­

tek erőteljesebb intézkedésekre sarkallni a kormányzatot, illetve megvalósíta­
ni azt, amit részéről hiányoltak. E tevékenységüket azt követően is folytatták,
hogy a kormányzóválasztás után, 1920-1921-ben fokozatosan felszámolták,
illetve a reguláris fegyveres alakulatokba sorozták be a hasonló erőszakos tet­
teket végrehajtó különítményeket.429
Gömbös neve sohasem kapcsolódott össze az ilyen eseményekkel, mivel
nem viselt formális vezető pozíciót ezekben az alakulatokban. Számos jel utal
azonban arra, hogy nemcsak tudott róluk, hanem tevőlegesen vagy legalább
erkölcsi és politikai értelemben támogatta azokat. A különítmények vezetői­
nek és állományának jelentős része volt tagja a MOVE-nak. Jóllehet az elhú­
zódó és nem következetesen végigvitt vizsgálatok nem mindig derítették fel a
tényleges elkövetők személyét, feltűnő volt, hogy a legnagyobb vihart kavart
atrocitások végrehajtói között mindig voltak „egyenruhások”, akik a megtáma­
dottak védelmére kelő rendőrökkel is szembeszegültek. Ez éppúgy érvényes
volt a zömmel zsidó származású, lipótvárosi liberális és demokrata polgárok
által látogatott Club Kávéház előbb 1920. június 27-én, majd október 5-én tör­
tént ismételt megtámadására, miként a mintegy 20 katonatiszt által 1920. no­
vember 10-én hajnalban az Oktogonon megtámadott fiatalember védelmére
kelt rendőr meggyilkolására.430 Az akciók később is folytatódtak és vidékre is
kiterjedtek. Nagy port vert fel 1922. április 3-án az Erzsébetvárosi Körben, a
liberális pártok 400 fős vacsoráján elkövetett, nyolc halálos áldozatot követe­
lő merénylet. Az a tény, hogy a nagy hatóerejű bomba az elnöki asztal alatt
robbant, egyértelműen jelzi: az akció a nemzetgyűlési választásra készülő li­
berális pártok notabilitásai ellen irányult, akik csak késésük miatt élhették túl
az eseményt.431 1923 februárjában a liberális politikus, Rassay Károly lakására
küldtek pokolgépet, és Miklós Andor, Az Est című liberális szellemű bulvárlap
tulajdonos-főszerkesztőjének adtak át hasonló szerkezetet.432 Novemberben,
a népszövetségi kölcsön felvételével kapcsolatos tárgyalások idején pedig a
budapesti francia követség ellen szerveztek sikertelen robbantási kísérletet.
Ugyanakkor - prágai jelentések szerint - a budapesti csehszlovák követséget is
figyelmeztették, hogy ellene is hasonló akciót terveznek.433

429 Az ÉME korabeli tevékenységére lásd Z inner 1989.

430 Budapest 1919-1945. 53. és 75.; A blonczy 2 0 0 5 . 174-175.
431 Szinai 1988. 88.
432 L. Nagy 2006. 55.
433 MTI „Kőnyomatos” Hírek, 1921. novem ber 2 1 .2 .
168 K atonatisztből politikus

Szimptomatikus esetnek bizonyult e tekintetben az 1923. karácsony más­

napjának éjszakáján, Csongrádon elkövetett merénylet,434 amely nagy, bár
egyoldalú sajtóvisszhangot váltott ki,435 a Nemzetgyűlés 1924. január 4-én tar­
tott ülésén pedig órákig tartó szócsata tárgya volt - az indemnitási vita kere­
tében. Bethlen István miniszterelnök és Csáky Károly honvédelmi miniszter
sem kerülhette el ebben a véleménynyilvánítást.436 Rupert Rezső Rassay-párti
képviselő az ÉME-t, a fajvédőket és sajtójuk gyűlöletkeltő propagandáját tette
felelőssé a merényletekért, a kormányzatot, a bíróságokat és a nyomozó ha­
tóságokat pedig azért kárhoztatta, mert nem vonják felelősségre a tetteseket,
nem számolják fel a szélsőséges szervezeteket.437
Gömbös érintettségét, amelyet - legalább közvetve - éppúgy felvetettek
politikusok, mint a hírlapok, több momentum is igazolni látszik. A sorozatos
akciók után letartóztatott személyekről rendre kiderült, hogy az ÉME nem­
zetvédelmi szervezetének tagjai vagy ahhoz kötődnek, s közöttük több volt a
szolgálaton kívüli katona, sőt a honvédség intézményeihez vagy más hatósági
szervek állományához tartozó személy is.438 A csongrádi eset nyomozása során
egyértelművé vált, hogy a Héjjas Iván vezetése alatt álló csoport tagjai követték
el a merényletet. Jóllehet addigra a kormány feloszlatta az ÉME nemzetvédel­
mi szervezetét és a Héjjas által ahelyett megszervezett Alföldi Brigádot, ennek
Csongrád környéki tagjai Jóbarátok Köre néven tovább szervezkedtek, s folytat­
ták addigi tevékenységüket.439 Az akció egyik irányítójának lakásán a nyomozás
során az ÉME fejléces levélpapírjaira írt kinevezési okmányokat és az addig­
ra beszüntetett nemzetvédelmi szervezet és Alföldi Brigád helyi szervezését
szorgalmazó, Héjjas által aláírt utasításokat találtak.440 Ebben az időszakban
Gömbös a korábbinál is szorosabb kapcsolatot ápolt az ÉME egyik legaktívabb,

434 A helyi Izraelita Nőegylet hagyományos báljának közönsége közé dobott kézigránát egy ke­
resztény cselédlány és egy zsidó egyetemista életét oltotta ki, további 12 embert súlyosan
megsebesített. 8 Órai Újság, 1923. december 28. 3-4.
435 A liberális és szociáldemokrata lapok nagy terjedelemben számoltak be az eseményekről
(lásd például a 8 Órai Újság, Az Est és a Népszava 1923. december 28. - 1924. január 15.
közötti számait), miközben a Szózatban és más jobboldali lapokban alig találni nyomát, az
MTI „kőnyomatos” Híreiben pedig egyáltalán nem közölték hírét.
436 NN 1922. XVIII. köt. 319-358.
437 Uo. 319-334.
438 A csongrádi akció kitervelője és irányítója egy Piroska János nevű, a hadsereg kötelékéből
elbocsátott, de változatlanul katonai intézményhez kötődő főhadnagy volt. (Lásd Csáky
honvédelmi miniszter nemzetgyűlési felszólalását: NN 1922. XVIII. köt. 344-345.) A Miklós
Andor elleni merényletkísérletet elkövető, majd elmenekülő Marosi Károly pedig a vámőr­
ségnél talált menedéket. (8 Órai Újság, 1923. december 25. 3.)
439 Lásd 8 Órai Újság, 1924. január 12. 7.; január 13. 1.; január 15. 5.; Az Est, 1924. január 12.
440 8 Órai Újság, 1924. január 12. 7.
 A MOVE ÉS A TITKOS TÁRSASÁGOK 169

2 - 5 3 . H éjja s Iv á n és eg y k ü lö n ítm é n y e s a la k u la ta
a z 1 9 2 0 -a s é v ek ele jé n

s különösen az Alföldön meghatározó szerepet ját­

szó személyiségével, akit már Szegeden, a Nemzeti
Hadsereg szervezésekor megismert, s kapcsolatuk
kisebb megszakításokkal folyamatosnak tekinthető.
Együttműködésük különösen 1923 augusztusa után,
Gömbös ellenzékbe vonulását követően vált inten­
zívvé, amikor is Héjjas és csoportja csatlakozott a
kormánypártot elhagyó fajvédőkhöz.441 Ennek megy-
győző bizonyítéka az is, hogy a fajvédők, majd 1924
novemberétől a Gömbös vezérelte Magyar Nemze­
ti Függetlenségi [Fajvédő) Párt gyűléseit rendre az
ÉME helyi szervezetei organizálták.442
Ilyen körülmények között aligha hihető, hogy a MOVE elnöke ne tudott vol­
na az 1923. őszi-téli akciókról, s ne támogatta volna azokat. A csongrádi eset­
ben erre utalt a kerület kormánypárü képviselője, Schandl Károly földművelés-
ügyi államtitkár nyilatkozata, mely szerint fajvédő képviselők - Ulain Ferenc,
Lendvai István, Kiss Menyhért - és egyik orgánumuk, A Nép felelős szerkesztő­
je, Anka János ottani, az előző hónapokban tartott lázító beszédei szították fel

441 B odó 2010. 2 0 -2 1 .

442 Lásd A Fajvédő Párt vezére című alfejezetet
170 K atonatisztből politikus

a hangulatot a Tisza-parti városban. A képviselő szerint „halálos fenyegetések”

is elhangzottak szájukból. 1923. október 11-én pedig Ulain, Lendvai és Zsirkay
János fajvédő blokkot akartak alakítani Héjjas csongrádi híveiből.443
Árulkodó volt Gömbös magatartása több alkalommal is, amikor a merény­
letek miatt támadások érték az ÉME-t, s közvetve őt is a nemzetgyűlési vitában.
Már 1923. november 30-án önérzetesen utasította el az őt ért vádakat, mond­
ván: „mi a puccsistákkal és bombavetőkkel nem azonosítottuk magunkat és
nem azonosítjuk magunkat ma sem”.444 Másrészt ő kelt az atrocitásokat elkö­
vetők védelmére: szavakban elítélte ugyan az erőszakos megnyilvánulásokat,
de azt is hangoztatta, hogy nem szabad akadályozni őket a nemzeti célok meg­
valósításában. Szerinte a merénylők „a fajvédelmi mozgalomnak szabadcsa­
patai”, „önálló vállalkozók”, akik a fajvédő politikusoktól függetlenül, a „saját
szakállukra dolgoznak”.445 Többek között kijelentette: „Én nem tudok olyan
esetet felmutatni, amelyben az Ébredő Magyarok Egyesületének vezetőségé­
vel szemben folyamatba tett eljárások helyénvalók volnának.”446 A csongrádi
eset után - bár egy közbevetett mondattal elítélte a „gyilkosokat, akik nemes
eszmék leple alatt közönséges bűntetteket követnek el” - ítéletet valójában a
liberális ellenzék kritikájáról mondott - a maga által képviselt „politikai gon­
dolat tisztasága” védelmében. A merényletet bíráló Rupert felszólalását a „zsi­
dó fajvédelem” megnyilvánulásának minősítette, amely a jogos magyar fajvé­
delem ellen irányul, s aláássa a kritikus helyzetben nélkülözhetetlen magyar
egységet. Nem csak ez a vélemény volt álságos az Egységes Pártot megbontó
Gömbös részéről. Az is, hogy Ruperttől mint jogásztól elvárta: csak az ügy
kivizsgálása után „vonja le a konzekvenciákat”,447 holott ő is jól tudta, hogy az
1919 ősze óta tartó, s különösen 1921-ig gyakori atrocitások kivizsgálása von­
tatottan haladt, a tetteseket sok esetben csak hónapokkal később tartóztatták
le, a felelősségre vonás pedig - néhány kivételtől eltekintve - elmaradt.448 Ez
történt a Rassay Károly és Miklós Andor ellen elkövetett merényletek esetében
is.449 Gömbös az őt és a hozzá köthető szerveződéseket ért támadásokat vissza­
utasítva így zárta felszólalását: „...érzek magamban annyi erőt, hogy amidőn

443 8 Órai Újság, 1923. december 28. 3-4.

444 NN 1922. XVII. köt. 189.
443 NN 1922. XVII. köt. 191.
446 NN 1922. XVII. köt. 193.
447 NN 1922. XVIII. köt. 334-336.
448 Ezt nemcsak a baloldali és liberális ellenzék hangoztatta, hanem például ifj. Andrássy Gyula
is. Váry Albert koronaügyész az 1920-1922 közötti 202 politikai bűncselekményről készített
összeállításában állapította meg, hogy 1922 nyaráig ezek egyikében sem született bírósági
ítélet. Lásd Szinai 1988. 89-90.
449 8 Órai Újság, 1923. december 25. 3.
 A MOVE ÉS A TITKOS TÁRSASÁGOK 171

[...] valamilyen taktikázással állok szemben, amelynek végeredménye semmi

más, mint a magyarságnak megint az alá a járom alá hajtása, mint amely alatt
a liberális időkben volt, akkor harcolni fogok azzal a meggyőződéssel, amivel
keresztény embernek a keresztény ügyért harcolnia kell.”450 Ezek a szavak is
azt a harcos antiszemitizmust tükrözik, amely ezekben az években Gömbös
nézeteinek meghatározó eleme volt.
A katonai körök, így a MOVE közvetett szerepére utal az is, hogy az ÉME
radikálisai által végrehajtott robbantások egy részét, így a Club Kávéház és
főként az Erzsébetvárosi Kör ellenit is, olyan szerkezetekkel hajtották végre,
amelyek komoly katonai szakértelemről árulkodnak. Csongrádon a honvédség
által használt katonai gránátot hajítottak gyakorlott kézzel a táncolok közé,
egy korábbi, budapesti merénylő lakásán pedig nagy mennyiségű, a hadsereg
által használt fegyvert és lőszert találtak.451
Nem véletlenül jegyezte meg érzékelhető iróniával egy liberális cikkíró
1924 januárjában az eseményekkel kapcsolatos per fejleményeire, Gömbös és
fajvédő társai, illetve Héjjas Iván felelősségelhárító megnyilatkozásaira, eskü­
jére reflektálva: „Elhisszük, hogy Gömbös Gyula és Héjjas Iván úri gondolko­
zása visszaborzad az ártatlan emberek vérétől, de vájjon nem-e [sic!] a Héjjas
Ivánok, Prónay Pálok, Gömbös Gyulák és Eckhardt Tiborok iskolája termel­
te azokat a fattyúhajtásokat, nem-e ennek az iskolának két emlőjén, a Szó­
zat és A Nép tején táplálkozva bátorkodtak vérengzésre lázas agyú, enervált
férfi-hisztérikák, akiket - elhisszük - a vér szaga után a vezérek keze se tudott
féken tartani. Fenntartás nélkül hitelt adunk Héjjas Iván úri becsületszó és az
eskü szentsége alatt tett vallomásának, elfogadjuk Gömbös Gyula és társainak
önérzetes tiltakozását, nem tartoznak talán felelősséggel a kiontott vérért, az
okozott erkölcsi és anyagi károkért a bíróság előtt, de mindenesetre - lelkiis­
meretüknek. És ez talán súlyosabb - mint a bírói ítélet.”452
Mindezek és számos további jel alapján bizonyosnak tekinthető, hogy
legalább 1921-re Gömbös lett a keresztény-nemzeti alapon szerveződő, szél­
sőjobboldali mozgalmak legfontosabb alakja, mondhatni: informális vezére,
amire számos korabeli politikus és újságíró is utalt a különböző atrocitások,
illetve szélsőjobboldali politikai megnyilvánulások kapcsán. Ebben éppúgy
szerepet játszott a jelzett kapcsolatkeresés, a szervezetek közötti együttmű­
ködés, mint Gömbös széleskörű, különböző társadalmi rétegek és foglalkozási

«o NN 1922. XVIII. köt. 336.

451 8 Órai Újság, 1923. december 28. 4.
452 Huszadik Század, Héjjas Iván úri becsületszava. Bulvár, 1924. január. Sajtócikkek a múlt
századból, http://www.huszadikszazad.hu/1924-januar/bulvar/hejjas-ivan-uri-becsuletsza-
va (Letöltés: 2014. 06. 24.)
172 K atonatisztből politikus

csoportok tagjaira kiterjedő kapcsolatrendszere. Olyan, a radikális jobbolda­

li szervezetekben aktív személyekkel működött együtt, akik közül soknak a
neve bukkant fel Gömbös miniszterelnöksége idején a kormánypártban, az ál­
lami szervek különböző posztjain és az akkori, a miniszterelnök által preferált
és támogatott társadalmi egyesületek vezérkarában.
Ennek ellenére a társadalmi egyesületek nem biztosítottak elegendően sta­
bil bázist akarata és céljai érvényesítéséhez. Nem csak, sőt, nem is elsősorban
a vázolt nehézségek miatt. Mindenekelőtt azért, mert egyes radikális szerveze­
tek fizikai erőszakot is alkalmazó, félelmet keltő akciói heves tiltakozást váltot­
tak ki. Nemcsak a sértett csoportokban (zsidó polgárokban, szociáldemokrata
munkásokban és szervezeteikben, intézményeikben), hanem az állam felelős
vezetőiben is. Különös tekintettel arra, hogy az elkövetett atrocitások nemzet­
közi visszhangja tovább rontotta a Párizsban tárgyaló magyar békedelegáció
egyébként sem sok sikerrel kecsegtető pozícióját. Mint láttuk, a honvédelmi
miniszter sem nézte jó szemmel, hogy a MOVE tagjai bele kívánnak szólni
az ő döntéseinek alakításába. Ezek az egyesületek összességében veszélyez­
tették Magyarország külpolitikai helyzetének kedvező rendezését, és akadá­
lyozták az ország elemi érdekeit szolgáló, s az európai hatalmak részéről is
elvárt belpolitikai konszolidációt. Ezért döntött a kormányzat - a rendterem­
tés érdekében, s egyúttal a saját hatalma megszilárdításában érdekeltté vált
Horthy kormányzó támogatásával - e szervezetek korlátozásáról. Az 1920 jú­
liusában hivatalba lépő Teleki-kormány feloszlatta a különítményeket, felfüg­
gesztette az ÉME budapesti szervezetének működését, a honvédelmi miniszter
pedig - Horthy fél évvel korábbi ajánlásával ellentétes döntést hozva - 1921.
január 1-jei hatállyal megtiltotta a „tényleges”, azaz aktív tisztek részvételét a
MOVE-ban.453 Ezzel a MOVE legfőbb bázisát és a vállalt feladatok ellátására
legalkalmasabb munkatársait veszítette el. Ezt követően a hivatásos tisztek
csak a MOVE jóléti szolgáltatásait vehették igénybe, annak tevékenysége pedig
lényegében a sportélet szervezésére korlátozódott.454
Gömbös az intézkedést a trianoni békediktátummal és nem a honvédel­
mi miniszter, illetve a kormány szándékaival magyarázta. De a nyilvánosság
előtt nem is aggodalmaskodott a döntés miatt, mondván: „...a nemzeti hadse­
reg tisztikara annyira magáévá tette irányelveinket, hogy ezirányú szellemével
az egyesületen kívül is feltétlenül hasznára lesz a hazának is, hadseregünk-

453 Az általános h elyzetre nézve lásd R omsics 1 . 1 9 8 2 .1 0 3 -1 1 6 .; Ablonczy 2 0 0 5 .1 7 4 -1 7 7 .; Dósáné

1972. 1 0 4 -1 1 3 .
454 Szózat, 1921. január 1. 5.; MOVE, 1921. janu ár 9. 1 -2 .
 A MOVE ÉS A TITKOS TÁRSASÁGOK 173

1IL évfolyam 19. Etám B udapest, 1921 m ájus 8.

B EC SÜ LETTEL A H AZÁ ÉRT!

m
M.
ii K l x i c k l r i t a l ,
j
r

Katonai és társadalmi hetilap | Magyar Országos Uédsrő Egyesület Közlönye

m£
/,]

_
EL/
E léfU clisl i r » : Z & iyn _____ __
VIII., RőHH Szilárd-utca 4. MEGJELENIK HETEKKÉNT VASARHAP fciirr.te.- k. n.*r*<err. m. - k.
j í t . t f s3- m. E *r«J szim ir » 3 K.

.1 .V0TZ7 orsz. eln ö k s é g e fe ls z ó lít o d b e n n ü n k e t a M O V E h e t ila p n e v é n e k m eg v á lt o z t a t á s á r a ,

m iu t á n a z eln ö k ség a r r a tö re k s z ik , h o g y a M O V E n e rét. e z e n tú l k iz á r ó la g o s a n a s z o r o s a n vett
e g y e s ü le t viselje. E z e n k ív ü l a. t r ia n o n i b é k e s z e rz ő d é s á lta l te re m te tt v isz o n y o k k ö v etk ez tében is
s z ü k s é g e ss é vált a
MOVE íap átszervezése*
A m a g y a r h o n v éd elem á lt a lá n o s . -nagy é s e g y e te m e s é r d e k e m eg k ö v e teli, h o g y e g y m a y a *
s z ín v o n a lo n álló. m in d e n tek in ie tb e n p á r t a t l a n és f e lt é t le n ü l f ü g g e t l e n s a j t ó o r g á n u m szolgaija,
a m i n d n y á j u n k legszentebb ü g y é t : a h a z a v éd elm ét.
E r r e a célra a l e g a lk a lm a s a b b n a k b iz o n y u lt a leg e lte rje d te b b és le g jo b b a n bevezetett
M O V E h e t ila p .
.1 M O V E la p je le n f o r r n á já b a n e z ú tta l u t o l já r a lép a n y ilv á n o s s á g ele,
L egk ö zeleb b i szét m á n k m á r

c ím m e l f o g m eg je le n n i.
„HONVÉDELEM"
A n em zetv éd elem leg k iv á ló b b . Iégtekinfolyts> bb és a r r a első s o r b a n hivatott t e k in té ly e i
s o r a k o z n a k a „ H O N V É D E L E M " m u n k a t á r s a i közé, a m e ly k ö r ü l m é n y fe lt é t le n b iz to síték a
t o v á b b ra is a h a z a é r d e k é b e n k ife jt e tt m u n k á s s á g u n k teljes e r e d m é n y é n e k
P r o g r a m m á n k a jö v ő b e n is vét It ozat la n
A ,,'l l O X V E D E L E M " a M O V E e g y e s ü le t h iv a ta lo s k ö z lö n y e lesz.
.1 n em zeti /r-tleim et t á m o g a t n i ! H a z á n k t a lp r a á lt H a sá t s ie t t e t n i !
O lva só ink tó l ezá lta l s e m k é r ü n k elő leg ez ett b iz a lm a t , c s u p á n azt, h o g y a

„ HON V É D E L E M "
la p o t u g y a n a z z a l a j ó in d u l a t t a l cs s z e re te ttel f o g a d j á k , m in t e lő d jé t.
S e m íg é r ü n k s e m m it, d e d o lg o z n i f o g u n k s az e lis m e r é s t a z e r e d m é n y e k révé)} ó h a jt j u k e lé r n i I
A m id ő n bizonyos e d iik o lh a tt t ilu n m eg iU rtö d és s e i b ú c s ú z t a t ju k a M O V E la p o t, s z iv ü n k
m e ly é b ő l f a k a d ó hétléis k ö sz ö n etét m o n d u n k u iin d a z o k y ia k , a k i k b e n n ü n k e t ö n z e tlen ü l létm o g a tta k ,
s a k i k ezá lta l h o z z á já rn á la k a h h o z , h o g y a z ú jjá é p ít é s n a g y és m a g a s z to s m u n k á j á b a n e g y j e l e n t ő s
lép és m egtétele ism ét leh etőv é rétit.
Jl szerk esztőség.

5 4 . A M O V E c ím ű la p á t s z e r v e z é s e

nek is.”455 Hamarosan megszűnt az egyesület lapja, a MOVE.456 Jogutódját, az

1921 májusától megjelenő Honvédelem című újságot Lukichich tábornok úgy
üdvözölte, mint katonai szaklapot,457 szemben az előd lappal, melyet felelős
szerkesztője „katonai társadalmi közlönyként” definiált.458
Gömbös ezzel elveszítette addigi legfőbb bázisát. Ő a társadalmi egyesü­
letekben látta azt a szervezeti formát, mely alkalmas arra, hogy összefogja,

455 MOVE, 1921. január 9. 2.

456 MOVE , 1921 május 8. 1.
457 H onvédelem , 1921. május 15. 5.
458 MOVE, 1920. október 31. 1. - Szombathy Kálmán: Egyéves a MOVE-újság.
17 4 K atonatisztből politikus

„nemzeti egységbe” kovácsolja és egyetlen közös cél érdekében mozgósítsa

a különböző társadalmi, vallási, nemzetiségi csoportokat. Kezdettől hangsú­
lyozta, hogy a politikai megosztottság gyengítette meg a nemzetet, s volt egyik
alapvető oka a háborús vereségnek, majd a trianoni tragédiának. A politikai
pártokban, a többpárti parlamentáris rendszerben továbbra is veszélyeket lá­
tott az ország jövőjére nézve. Ezért nem lépett be kezdetben semmilyen párt­
ba, s támaszkodott kizárólag társadalmi egyesületekre.
1919 őszén azonban a legnagyobb hatalmi potenciállal rendelkező politikai
erő, amelynek fontos eleme volt a MOVE és elnöke is, nem érvényesíthette
erőfölényét a magyar politikai életben. A hatalmi vákuumból kivezető utat a
győztes hatalmak jelölték ki. Ennek értelmében a pártokat nem - még a Göm­
bös által „destruktív” jelzővel illetett szociáldemokrata és liberális politikai
erőket sem - számolták fel. Sőt, a párizsi békekonferencia hatalmai által meg­
bízott angol diplomata, George Clerk tárgyalásai nyomán olyan átmeneti kon­
centrációs kormány alakult, melyben még e politikai erők képviselői is helyet
kaptak. Ez szervezte meg a nemzetközi elvárásoknak megfelelően radikálisan
kiszélesített, demokratikus választójog, a Friedrich-kormány által kibocsájtott
rendelet alapján a nemzetgyűlési választásokat 1920 januárjában és júniusá­
ban, melynek eredményeként politikailag sokszínű törvényhozás jött létre,
s alakult meg a neki felelős kormány.
Gömbösnek is be kellett látnia, hogy a parlamentáris rendszer viszonyai kö­
zött csak egy párt tagjaként és nemzetgyűlési képviselőként érvényesítheti cél­
jait. Az érzelmi viszonyulás, mely gyerekkorától fűzte a faluhoz és a parasztság­
hoz, a mezőgazdaság elsődleges fontosságát is hirdető elvei, illetve Habsburg-el-
lenességéből fakadó szabad királyválasztó álláspontja közelítette a Nagyatádi
Szabó István vezette Országos Kisgazda- és Földmívespárthoz, amelynek 1920
tavaszától volt tagja, majd szélsőjobboldali szárnyának vezére. A román csapa­
tok 1920. márciusi kivonulását követően, a nemzetgyűlési választások második,
júniusi, tiszántúli etapjában a párt Gömböst indította jelöltként a törökszentmik­
lósi választókerületben. Miután a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának jelöltje
visszalépett, szavazás nélkül, ún. egyhangú választással nyerte el a mandátu­
mot.459 Később valamennyi választáson hasonlóan nyert, így haláláig a - székhe­
lyét később Abádszalókra áthelyező - kerület képviselője maradt.
Ennek kapcsán lépett ki a Nemzeti Hadsereg kötelékéből. Szolgálati viszo­
nyát a szegedi ellenforradalmi kormányban viselt államtitkári tisztsége idejére
felfüggesztette. Annak megszűntével 1919. augusztus 1-jén lépett ismét tény­
leges katonai szolgálatba, s 1920. június 1-jével helyezték szolgálaton kívüli

Gergely J. 2001. 82-83.

 M ié r t POLITIKUS ÉS NEM KATONA? 175

viszonyba.460 E változás minden bizonnyal összefüggött azzal is, hogy a hon­

védelmi miniszter 1920 júniusában megtiltotta az aktív tisztek részvételét a
MOVE-ban, melynek 1925-ig elnöke maradt. Gömbös dönthetett volna úgy is,
hogy az egyesület elnökségéről mond le, de nem ezt tette.

Miért politikus és nem katona?

Ez volt az a pillanat, amikor véglegessé vált, hogy Gömbös katonatisztből poli­

tikus lesz. A váltás természetesen nem egy pillanat műve volt, hanem többéves
folyamat végeredménye. Hisz láthattuk: a társadalmi problémák, a politikai élet
jelenségei iránti érdeklődés már a fiatal tisztet is jellemezte. 1917-től írásban is
kifejtette véleményét, 1919 januárjától pedig - mint a MOVE elnöke - aktív ka­
tonatisztként immár politikai szervező szerepet is vállalt. Két út állt így előtte,
melyek közül választhatott. Ezért a váltás éppúgy nem volt magától értetődő,
miként a hirtelen elhatározás sem. Hisz ugyanúgy lehetett volna sikeres katona­
tiszt, mint ahogy sikeres politikussá vált. Erre predesztinálta végzettsége, a kato­
nai iskolákban elért eredményei, a csapatszolgálatban és később minisztériumi
beosztásokban nyújtott teljesítménye, mindezek révén elért ismertsége. S nem
kevésbé az a tény, hogy felettesei minden szituációban igen tehetséges és felké­
szült, kiemelkedő katonai erényekkel rendelkező tisztnek tartották, akire szép
jövő, töretlen karrier vár. Ráadásul 1919 kora nyarától élvezhette a Nemzeti Had­
sereg fővezére, 1920 márciusától egyben az ország kormányzója, Horthy Miklós
feltétlen bizalmát. Bizonyos, hogy nem eltanácsolták a hadseregből, nem kény­
szer hatására lépett ki annak kötelékéből. Saját elhatározása volt tehát a döntés.
Mi volt hát az ok, amely miatt a másik utat választotta? Erre a kérdésre
Gömbös akkor nem adott választ. Legalábbis olyat nem, melynek nyoma ma­
radt. Abban, hogy feltárhassuk döntése hátterét, maga Gömbös szolgáltatott
támpontokat addigi pályájával, személyiségének, mentalitásának alakulásá­
val, azok egyes elemeivel. Ezek közül mindenekelőtt a nemzet sorskérdései­
nek megoldását szolgáló küldetéstudatát, ehhez kapcsolódó kezdeményező­
készségét, valamint erős érvényesülési vágyát, vezető pozícióra törekvését kell
kiemelnünk. S azt, hogy e megnyilvánulások egy szuverén, erős akaratérvé­
nyesítő vágytól hajtott személyiség jellemzői voltak.
Küldetéstudatát maga igazolta három évvel később, amikor Bethlen lemon­
datta a kormánypárt ügyvezető alelnöki tisztségéről: „Nekem egy igen jó meg­

460 MNL OL K 468-B/1-1925. sz. n. 38. fólió - Gömbös Gyulának küldött értesítés államtitkári
nyugdíjának folyósításáról
176 K atonatisztből politikus

alapozott pályám volt a vezérkarban, s ezt azért hagytam ott, mert az volt az
érzésem, hogy a politikában a helyem azért, hogy küzdhessek olyan elvekért,
amelyekért nem csak élni, hanem meghalni is érdemes.”461
Ezek az ambíciók pedig egy pusztán hadi szolgálatot ellátó katonatiszt
számára megvalósíthatatlanok voltak. A hadsereg vagy egyes egységeinek
irányítása a laktanyák, a vezérkar vagy a minisztérium falain belüli, háborús
szituációkban a frontra korlátozódó aktivitást tesz lehetővé. Gömbös megta­
pasztalhatta katonai pályája során, hogy a megszokott gyakorlattól, s főként
a szabályzatoktól eltérő kezdeményezései csak akkor érvényesülhettek, ha fe­
lettesei jóváhagyták azokat. Ám a hadsereg hierarchikus rendjében ezek sorra
meghiúsultak a felette állók ellenállásán. Sőt, igen gyakran renitenskedésnek
minősítették őket - akkor is, ha neki volt igaza, ha ő ítélte meg helyesen a szi­
tuációt és a teendőket. De ha a rangidős, felettes tiszt másként rendelkezett,
köteles volt végrehajtani a parancsot. Igazi döntéshelyzetben csak a hadsereg
felső vezetői voltak, de az ő mozgásterüket is korlátoz(hat)ta az államfő akara­
ta. Márpedig a felemelkedés a tiszti ranglétrán csak lassan, hosszú évek alatt,
lépésről lépésre következhet be.
Ezzel szemben Gömbösnek 1919. január 19-én olyan élményben volt része,
hogy egy társadalmi egyesületben - megfelelő szervezőmunkával és egy sikeres
szónoklattal is - egyik napról a másikra elsőszámú vezető lehet. Már a MOVE
elnökeként lehetősége nyílt arra, s tudatosan törekedett is rá, hogy a társadalom
egészének életét befolyásoló tevékenységet folytasson, s a szervezet működése
során az ő akarata érvényesüljön - tartalmi és szervezeti kérdésekben egyaránt.
Az egyéni ambíciók azonban nem voltak elégségesek ahhoz, hogy sikeres
lehessen a politikai pályán. Különösen nem egy olyan országban, amelyben a
politikai érvényesülés néhány évvel azelőttig jószerével az arisztokraták és ősi
nemesi családok sarjainak kiváltsága volt, nem „néptanítók fiaié”. A 19. szá­
zad közepétől azonban gyökeres változások zajlottak az egész kontinensen.
A tőkés átalakulás átformálta a társadalmat, az oktatásügy fejlődése olyan társa­
dalmi rétegekben (ipari munkásság, parasztság) is növelte az általános művelt­
ség szintjét, amelyek nagy részének korábban alig volt lehetősége a tanulásra.
A közlekedés és a hírközlés robbanásszerű fejlődése nyomán távoli területek
lakói kerülhettek kapcsolatba egymással, illetve szerezhettek információkat az
ország és a világ dolgairól. Ezt a folyamatot robbanásszerűen gyorsította fel
az egyes országok eltérő zugaiból milliós hadseregekbe tömörítő, hónapokra,
sőt évekre összezáró háború, amely nemcsak új felismerésekkel gazdagította
őket, hanem a közös szenvedésből táplálkozó aktivitásra sarkalló érzelmeket,

461 Szózat, 1923. július 4. Idézi Gergely J. 2001. 144.

 M iért politikus és nem katona? 177

indulatokat is keltett bennük. A tömegtársadalmak kora volt a 20. század eleje,

amelyben politikai jogokat követeltek és a választójog kiszélesítése révén kap­
tak is a politikából addig kizárt tömegek. Olyanok is, akik nem rendelkeztek
elegendő ismeretekkel egy ország gazdasági, társadalmi, kulturális helyzeté­
nek reális megítéléséhez, de a legtöbb áldozatot hozták a négy évig tartó nagy
háború frontjain, és igényelték, hogy beleszólhassanak az ország fejlődését
és saját sorsukat meghatározó politika alakításába. Ez a tömeg szervezést igé­
nyelt és irányítókra várt. Olyan személyekre, akik szervezőkészségük révén
össze tudják fogni, szónoki képességeiket kamatoztatva pedig közérthetően
meg tudják fogalmazni az ő érzéseiket és érdekeiket, akik vezetésével érvénye­
síteni tudják akaratukat a gazdasági és politikai hatalmat addig gyakorlókkal
szemben is. Szabó Dezső szavaival „ennek a széttört korlátú, zagyva hullám-
zású kornak legjellemzőbb képviselője, lényeg szerinti kifejezője” a „népve-
zér”.462 Ez a kor tette lehetővé, hogy nagy nemzetek politikai mozgalmai, majd
állama élére kerüljön egy falusi kovács tanító fia (Mussolini) és egy alacsony
rangú vámtisztviselő káplári fokozatig jutó sarja (Hitler). Ezek a feltételek nyi­
tották meg az utat a politikába Magyarországon a meglehetősen szegényes po­
litikai felkészültséggel rendelkező „murgai néptanító fia” előtt is.
A korabeli magyarországi politikai viszonyok - mindenekelőtt az aktív tisz­
tek politizálását tiltó rendelkezés - is motiválhatták a dilemma ily módon tör­
ténő feloldásában. E relációban is az egyéniségében rejlő indítékok játszhattak
meghatározó szerepet a végső döntés meghozatalában, hisz ha a katonai karrier
mellett dönt, elvesztette volna a mindig vágyott és nemrég elért vezető szerepet.
A politikai pálya választása azonban nem jelentette azt, hogy a honvédség iránti
vonzalma, a katonai ügyek iránti érdeklődése megszűnt volna. Tizennégy éves
korától belénevelt és beléivódott katonai mentalitását pedig akkor sem tudta
volna levetni, ha akarta volna - akármilyen erős akaratú ember volt is. De nem
is törekedett rá. Változatlanul úgy vélte, csak így, szigorú rendben, katonás fe­
gyelemmel lehet sikerre vinni ügyeket - a politika porondján is.
Azt, hogy a váltás sikeres lesz vagy kudarccal végződik, a döntés pillanatá­
ban maga Gömbös sem tudhatta biztosan. Őt azonban nem a bizonytalanság
jellemezte, hanem a reménykedés. És még inkább az elhatározás, az akarat,
hogy megvalósítsa álmait, terveit. Minden jel arra utal, hogy lelki állapotát in­
kább jellemezte a bizonyosság, mint a kétkedés. Ám a siker nem csak ezen múlt.
Az ország helyzetének alakulásán is. Továbbá azon, hogy az akut problémákra
milyen válaszokat kínál, s a társadalom meghatározó erői miként fogadják a fel­
kínált megoldásokat, azt az ideológiát, mely alapján megfogalmazta őket.

462 Szabó D. 1990a. 248.

178 Katonatisztből politikus

Az ország 1920 után kialakult közjogi berendezkedése okán egy magas­

ra törő politikus pályájának alakulását alapvetően meghatározta a hatalmi
pozíciók betöltésében döntési jogosítványokkal rendelkező kormányzó és a
miniszterelnök - Horthy Miklós és Bethlen István - róla alkotott véleménye,
az illető politikus hozzájuk fűződő viszonya. Döntőnek bizonyult tehát Göm­
bös velük kialakult kapcsolatának tartalma, jellege, hangvétele és mindezek
időbeli alakulása. Különösen Bethlen relációjában. Jóllehet a miniszterelnök
is csak a kormányzó jóváhagyásával valósíthatta meg terveit, Horthy az 1920-
1930-as évek fordulójáig nem avatkozott közvetlenül kormányzati ügyekbe,
s a személyi döntések tekintetében is szabad kezet adott a kormányfőnek.
Ennek alapja az a bizalom volt, melyet a kormányzó már 1919 őszétől, s külö­
nösen 1922 végétől táplált a vele hasonló elveket valló, ám a politika rejtelmei­
ben nála lényegesen jobban eligazodó Bethlen iránt. Mindezek következtében
még 1928-1929-ben is döntően a miniszterelnökön múlt, hogy Gömbös mi­
lyen pozíciót foglalhat el a kormánypártban és a kormányban. E tekintetben
változás következett be akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Bethlen nem
tud sikeresen megbirkózni a gazdasági válság okozta gondokkal, s a belőlük
is fakadó társadalmi elégedetlenséggel, a hatalmi struktúra stabilitását is ve­
szélyeztető politikai mozgásokkal. Ám Bethlen véleményére ezt követően is
hallgatott a kormányzó.

Horthy, Bethlen és Gömbös

Gömbös kapcsolata Horthyval harmonikusabb és kiegyensúlyozottabb volt,

mint Bethlennel. Viszonyukat döntően befolyásolta katonai előéletük, még
ha nem azonos területre kaptak is kiképzést, s a Monarchia haderejének más
alakulatainál szolgáltak is. A köztük lévő rangbéli és korkülönbség nem okoz­
hatott problémát, mert a katona számára természetes volt a magasabb rang
feltétlen elismerése, s fordítva, a felettes számára az, hogy az alatta lévő el­
fogadja, teljesíti parancsait, utasításait. Közös volt bennük, hogy lényegében
azonos időben induló politikai pályájuk kezdetén nem rendelkeztek megfelelő
politikai gyakorlattal és tapasztalatokkal, sem ahhoz szükséges elméleti isme­
retekkel.463 Miként az is, hogy foglalkozásukból fakadó mentalitásuk miatt haj­
lamosak voltak a politikai problémákra is „katonás” módon reagálni.

463 Horthy esetében ezt a hiányt csak részben pótolták azok az ismeretek, tapasztalatok, melye­
ket Ferenc József környezetében szerezhetett 1909 júniusától 1914 májusáig. Lásd Turbucz
D. 2014. 3 8-42.; Sakmyster 2001. 15-16.
 H o r t h y , B e t h l e n és G ö m bö s 179

55. Horthy Miklós kormányzó és Gömbös Gyula honvédelmi miniszter Klebelsberg

kultuszminiszterrel Szegeden az ellenforradalom 10. évfordulóján (1929)

Elvileg szembefordíthatták volna őket egymással politikai nézeteik. Horthy

mint Ferenc József császár és király egykori szárnysegéde, majd a Monarchia
hadiflottájának kiváló angol kapcsolatokkal is rendelkező, világlátott főpa­
rancsnoka konzervatív-liberális elveket vallott, s lojális, mi több, elkötelezett
volt a Habsburg-ház iránt.464 Mindezzel szöges ellentétben állt Gömbös radi­
kalizmusa, erős nemzeti érzelmeiből fakadó Habsburg-ellenessége, gyűlölete
„minden ellen, ami közös volt”. E konfliktusforrást azonban eliminálta a szitu­
áció, melyben együttműködésük kezdődött. A Tanácsköztársaság idején szer­
zett tapasztalatok Horthyból heves kommunista- és forradalomellenességet
váltottak ki, melyeket - a zsidó származásúak vezetésben kialakult többsége
miatt - a zsidósággal azonosított, s így zsidóellenességet is eredményezett gon­
dolkodásában.465 Ez szinkronban volt mindazzal, ami Gömbös nézeteiben már
majd egy évvel korábban tetten érhető. A kortársak emlékezései szerint nem
csak spontán folyamatról volt szó. Gömbös és MOVE-s társai, Prónay, Kozma
és Zsilinszky Endre tudatosan igyekeztek befolyásolni a szegedi ellenforradal­

464 Horthy politikai nézeteire lásd Turbucz D. 2014. 38-42.; S akmyster 2001. 15-17.
465 Türbucz D. 2014. 67.; Sakmyster 2001. 2 8 - 3 4 .
180 K atonatisztből politikus

mi kormány hadügyminiszterének, majd a Nemzeti Hadsereg fővezérének po­

litikai gondolkodását. Nem csak a fenti kérdésekben. Abban is nagy szerepük
volt, hogy 1919 nyarán, kora őszén Horthyt a katonai diktatúra bevezetésének
gondolata is foglalkoztatta.466 Ezzel kapcsolatos elképzelései a Clark-misszió
tárgyalásai eredményeként kialakult helyzetben változtak, véglegesen pedig
kormányzóvá választását követően tett le róluk. Az így létrejött nézetazonos­
ság 1922-1923 fordulójáig megalapozta a kölcsönös szimpátiát és a harmo­
nikus politikai együttműködést a két újdonsült politikus között. Ezt tovább
erősítette az, hogy IV. Károly visszatérési kísérletei nyomán - részben a kül­
politikai körülmények hatására, részben saját államfői hatalmának megőrzése
érdekében - Horthy Habsburg-ház iránti lojalitása is megszűnt. így e téren is
azonos platformra kerültek.
Ez a nézetazonosság addig biztosította kapcsolatuk zavartalanságát, amíg
Horthynak az ország belpolitikai stabilitásával, illetve saját hatalmi helyze­
tének biztosításával összefüggő érdekeit nem kezdte veszélyeztetni Gömbös
1922 őszétől egyre erősödő kormánykritikája. Ekkorra ugyanis Horthy szá­
mára nyilvánvalóvá vált, hogy az ország jövőjét a politikai konszolidáció, a
stabilitás biztosíthatja, amelyre a Bethlen-kormány által folytatott politikában
látott garanciát. Ezért politikai nézeteiben háttérbe szorultak a radikális ele­
mek, hogy ismét helyet adjanak az őt eredetileg jellemző - s nem mellesleg
a miniszterelnök politikai hitvallását is uraló - konzervatív-liberális elemek­
nek, anélkül, hogy feladta volna antikommunizmusát, s némileg csillapuló
antiszemitizmusát.467 A kormánnyal és fejével egyre hevesebben konfrontá­
lódó Gömbös nézeteit ellentétes tendencia jellemezte, ami némileg eltávolí­
totta Horthytól. A kormányzó Gömbössel szembeni magatartása ezt követően
szoros kapcsolatban állt egykori, szegedi államtitkára Bethlenhez fűződő vi­
szonyával. Kapcsolatuk azonban ekkor sem szűnt meg, miként a kormány­
zó Gömbös iránt érzett szimpátiája, s főként Gömbös Horthy iránti tisztelete
sem. Viszonyukat Gömbös ellenzékbe vonulása idején inkább csak egyfajta
átmeneti és relatív távolságtartás, mintsem szakítás jellemezte. A fajvédő ve­
zér megnyilatkozásaiban sem találunk egyetlen kritikai megjegyzést a kor­
mányzóról. Nem úgy a miniszterelnökről.
Az a politikai érzelmeken alapuló szimpátia, melyet Horthy Gömbös iránt
táplált, mindvégig - az együttműködés apálya idején is - megmaradt. Gratz
Gusztáv szerint Gömbös „akkor is, amikor ellenzékbe lépett, ki- és bejárt a kor­
mányzónál, aki ez elől sosem tért ki, mert kedvelte Gömböst, szívesen infor-

466 Sakmyster 2001. 30-32.; Vich 1992. 60-61.

« 7 Turbucz D. 2014. 108-115.; Romsics I. 1991. 159-160.; Ormos 2000a. 122-124.
 H o r th y, B e t h l e n és G ö m bö s 181

56.Gömbös
Gyula
honvédelmi
miniszter és
Bethlen István
miniszterelnök
Balatonfiireden

máltatta magát általa és készségesen hallgatta meg tanácsait”.468 Ez az érzelmi

alapú viszonyulás még 1936 tavaszán is befolyásolta a kormányzót, amikor an­
nak - általa nem tolerált - politikai lépései miatt végképp le akarta venni a kezét
védencéről. 1920-1921-ben azonban még nem az őt radikális lépésekre biztató,
s magukat az ország irányítására is hivatottnak érző fiatal hívei körében, köztük
Gömbösben látta az ország súlyos problémáinak megoldására alkalmas politi­
kust, hanem a tapasztalt, s az ő eredeti nézeteihez hasonlóan vélekedő Bethlen
Istvánban. így a katonai helyett a politikai pályát választó Gömbös ambícióinak
megvalósulása mindenekelőtt a miniszterelnökön múlott.
Gömbös és Bethlen 1916-tól 1936-ig tartó, három évtizedes politikai kap­
csolata - szemben a Horthy-Gömbös viszonnyal - ellentmondásosan alakult:
szoros együttműködés, illetve éles vagy élesnek látszó ellentétek által uralt
korszakok váltották egymást. De azt is tapasztalhatjuk, hogy e kétféle atti­
tűd - furcsának tűnő ellentmondásként - egy időszakon belül, egyszerre is
jellemezte a két politikus kapcsolatát. Ennek alakulása sajátos módon szim­
bolizálja a korabeli Magyarország politikai hatalmi viszonyait, s azokat a mö-

Gratz 2001. 178.

182 K atonatisztből politikus

göttük meghúzódó társadalmi jelenségeket, melyek részben mozgatórugói

voltak a különböző társadalmi csoportokból kikerülő politikusok nézeteinek,
cselekedeteinek.
Bethlen és Gömbös együttműködésének alapja és biztosítéka volt, hogy
több ideológiai természetű, illetve kül- és belpolitikai vonatkozású kérdésben
azonos vagy hasonló nézeteket vallottak. Mindketten erős, független, terüle­
ti integritását visszanyerő Magyarországban gondolkodtak. Ennek érdekében
volt mindkettejük céljainak meghatározó eleme a trianoni béke revíziója, s
azon belül elsősorban a területi rendelkezések megváltoztatása. Bethlent épp­
úgy a nemzeti célok, a nemzeti érdekek vezérelték, s azokat ugyanúgy egy
keresztény értékrend alapján értelmezte, mint Gömbös. E tekintetben az is
közelítette gondolkodásukat, hogy mindketten protestánsok voltak - még ha
nem egy felekezethez tartoztak is. Mindketten agrárius nézeteket vallottak,
s - jóllehet annak jellege és radikalizmusa eltérő volt - kezdetben antisze­
mitizmusuk is inkább könnyítette, mint nehezítette a kollaborációt. Ugyan­
így forradalomellenességük, s egy újabb, hasonló eseménysor elkerülésének
megalapozását szolgáló céljaik. Ezt igazolta közösen folytatott ellenforradalmi
szervezkedésük is. Ennek jegyében hirdették, hogy a Monarchia, s benne a
Magyar Királyság bukásának tapasztalatait elemezve, tanulságait levonva kell
felépíteni az országot a megváltozott feltételek között. Abban is egyetértettek,
hogy ennek sikere a nemzeti erők összefogásán, egyfajta „nemzeti egység”
megteremtésén múlik. A tekintetben azonban, hogy milyen legyen ez az új
Magyarország és az annak kialakítását garantáló „nemzeti egység”, már eltér­
tek elképzeléseik - és számos más kérdésben is.
Nézeteik eltérésének, illetve ezekből adódó konfliktusaik forrása a világlátá­
suk közötti különbségben ragadható meg, amelyet nagyrészt származásuk, ne­
veltetésük, iskolázottságuk alapvetően eltérő volta okozott. Gömbös radikaliz­
musával szemben Bethlen a mérsékelt, konzervatív-liberális politika híve volt.
Az arisztokrata családban és környezetben nevelkedett, annak normáihoz iga­
zodó és életviteléhez szokott, a Monarchia elit gimnáziumában, a Teréziánum-
ban tanult, s a királyi udvarban is megfordult ifjú a konzervatív eszmék iránt
vált fogékonnyá. Már ekkor kialakult gazdag nyelvtudása, a budapesti egyete­
men szerzett jogi és államtudományi ismereteit pedig a magyaróvári gazdasági
főiskolán gazdálkodással kapcsolatos elméleti tudással, majd birtokainak igaz­
gatása kapcsán gyakorlati tapasztalatokkal egészítette ki. Mindezek megalapoz­
ták a társadalom különböző természetű problémáinak politikai megoldásához
szükséges felkészültségét. Ezt gazdagították angliai tanulmányai és útjai, me­
lyek során a konzervatívabb angol típusú parlamentáris demokrácia híve lett.
Ezt követően, erdélyi birtokára hazatérve, 1901-től vett részt aktívan a helyi,
 H o r t h y , B e t h l e n és G ömbös 183

57. Bethlen István miniszterelnöksége nyolcadik évfordulójának

ünneplése az Egységes Pártban (1929)

erdélyi és az országos társadalmi és politikai életben. Különböző gazdasági

egyesületekben, szövetkezetekben viselt tisztségei gazdagították közgazdasági
ismereteit, melyek egyre inkább lehetővé tették számára az egész ország gaz­
dasági viszonyainak áttekintését. A megyei törvényhatóság tagjaként alaposan
megismerte a közigazgatás rejtelmeit, országgyűlési képviselőként pedig rálá­
tása lett az ország belső társadalmi és politikai viszonyaira, illetve a nemzetkö­
zi hatalmi konstellációkra, s velük összefüggő diplomáciai kérdésekre is. Nem
mellesleg kiterjedt kapcsolatrendszert épített ki a politikai és társadalmi élet
legfelső köreiben, és felvérteződött a politikai hatalmi játszmák sikeres megví­
vásához szükséges taktikai fogásokkal, ravaszsággal, diplomáciai készséggel.
Mindezek révén 1920-ban, majd 1921-ben már tapasztalt politikus, amikor a
kormányzó - elsőre sikertelenül - miniszterelnöknek dezignálta.469
Szemben Gömbös Gyulával, aki csak katonai területen rendelkezett magas
szintű tudással és kapcsolatokkal, amikor 1919-ben homo novusként megje­
lent a politika porondján, s alig volt jobb a helyzete e tekintetben akkor, ami­
kor a politikai pályát választotta a katonai helyett. Az ő mentalitását a katonai
nevelésen túl az befolyásolta, hogy társadalmi élményeit egy kis falu paraszti
közösségében, illetve a városi alsó középosztály gyermekei és azok családjai
körében szerezte.

Lásd R omsics I. 1991. 106-119.

184 Katonatisztből politikus

Mindez - „politikai filozófiájuk”, illetve felkészültségük és tapasztalataik

eltérő volta - jelentős különbségeket is eredményezett közöttük mind az or­
szág helyzetének megítélése és az általuk felvázolt kívánatos és/vagy lehet­
séges jövő, mind az annak megvalósításához alkalmazandó eszközök, mód­
szerek megválasztása tekintetében. Bethlen politikai, illetve Gömbös katonai
felkészültsége, továbbá Bethlen arisztokrata, illetve Gömbös paraszti-kispol­
gári társadalmi kötődései más-más tartalmú politikai helyzetértékelésekre
késztették őket. De azt is eredményezte, hogy kezdetben, majd önálló poli­
tikai mozgalmának sikertelenségét látva Gömbös elismerte Bethlen fölényét
a politizálás terén - anélkül, hogy annak céljait és tartalmát maradéktalanul
elfogadta volna. Bethlen viszont a megfelelő pillanatokban (1921-1922-ben,
majd 1928-ban) kamatoztatni igyekezett Gömbös katonai ismereteit, s e téren
(is) megnyilvánuló, általa már 1916-ban, Erdély román megszállását követően
megtapasztalt szervezői tehetségét.
A részleteket, a bel- és külpolitika elemeit, a gyakorlati megoldásokat és a
taktikát, továbbá a szervezeti eszközöket illetően olyan kérdések esetében is
jelentős koncepcionális eltérések jellemezték elgondolásaikat, amelyek lénye­
gi elemei tekintetében egyetértettek egymással. A legfontosabb és legjellem­
zőbb különbségek a teljesség igénye nélkül:470
1. Az állami és társadalmi viszonyok jellegét illetően
a. Bethlen a dualizmus kori viszonyok megreformált helyreállításában
kereste a megoldást, olyan változtatásokkal, melyekkel megelőzhe­
tők a forradalmakat kiváltó társadalmi konfliktusok;
b . Gömbös a háború előtti viszonyok felszámolásában és alapvetően új
gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedésben.
2. Ennek keretében
a. Bethlen korlátozott többpárti parlamentáris rendszer fenntartását
szorgalmazta és valósította meg, amelyben fennmarad a tulajdonnal
rendelkező, művelt elitek uralma, a választójog minimális kiterjesz­
tése mellett;
b. Gömbös károsnak, a nemzeti erőket megosztó hatásúnak tartotta a
többpártrendszert, s a hatalom erős centralizálásában, akár diktatú­
rában látta a megoldást.
3. A fentieknek megfelelően
a. Bethlen a „nemzeti egységet” az általa elfogadott - lényegében csak
a kommunistákat kizáró - politikai nézetek és szerveződések plura­

470 Bethlen politikai nézeteinek áttekintését lásd Romsics Ignác: Utószó. In: Bethlen 2000. 4 3 3 -
458.
 H orthy, B ethlen és Gömbös 185

lizmusának fenntartásával, a közöttük lévő, illetve a gazdasági és

kulturális érdek ütközéséből fakadó ellentétek egyezségek, kompro­
misszumok s ezeket szolgáló taktikus lavlrozás révén történő felol­
dásával kívánta megvalósítani;
b. Gömbös viszont a társadalom központi akarat által történő egységes
megszervezésével, amelyben az egyének feladják szuverenitásukat
és alárendelik magukat a központi hatalom által definiált közös nem­
zeti érdeket érvényesítő, szintén általa irányított nemzeti kollektí-
vumnak.
4. Politikai tapasztalataik, felkészültségük alapján
a. Bethlen a nemzetközi helyzethez igazodva és az ország belső gazda­
sági, társadalmi, politikai viszonyait mérlegelve kereste a lehetséges
megoldásokat - szükség esetén korábban vallott elveit is feladva;
b. Gömbös viszont - 1928-ig nyíltan is - makacsul ragaszkodott elvei­
hez, s ezek által diktált megoldásokat szorgalmazott, gyakran nem
látva be azok várható bel- és külpolitikai következményeit.
5. Ebből fakadtak politikai gyakorlatuk és választott módszereik, taktiká­
juk eltérései, többek között a háború utáni gazdasági nehézségek felszá­
molásának módját, a kormánypárt szervezését, a „zsidókérdés” megol­
dását, a sajtópolitikát stb. illetően.

A mindenkori politikai szituáción és Gömbös aktuális személyi ambícióin, il­

letve azok megvalósítására nyíló lehetőségeken múlt, hogy egy-egy időszak­
ban melyik elem, az együttműködés vagy a konfrontáció vált éppen domináns­
sá kettejük viszonyában.
 „PARKOLÓPÁLYÁRÓL” A HATALOMBA

A két „mentorhoz” fűződő viszonyának alakulása döntően befolyásolta Göm­

bös politikai szerepeit, azzal kapcsolatos lehetőségeit. E tekintetben a követke­
ző bő tizenkét év négy szakaszra tagolható és három politikai párthoz kötődik.
(1.) 1920 tavaszától 1922 februárjáig politizált első pártjában, az Országos
Kisgazda- és Földmívespártban (OKgFP).
(2.) Bethlen István miniszterelnök erre építve szervezte meg 1922. február
elejére kormánypártját, a Keresztény-Keresztyén Kisgazda-, Földmí­
ves- és Polgári Pártot, közkeletű nevén az Egységes Pártot, amelynek
Gömbös a fúzió révén „automatikusan” lett tagja 1923 augusztusáig.
(3.) A Bethlennel ekkor történt szakítást követően ellenzékbe vonult, s bő
egy évig a Nemzetgyűlés héttagú fajvédő csoportjában fejtett ki politi­
kai tevékenységét, majd 1924. október 10-én bontotta ki elvbarátaival a
Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt zászlaját, amelynek fel­
oszlatásáig, 1928. szeptember 6-áig volt vezére.
(4.) 1928 szeptemberében kompromisszumot kötött Bethlen Istvánnal,
visszalépett az Egységes Pártba, egyúttal honvédelmi államtitkárrá,
majd 1929. október 10-én miniszterré nevezték ki, és lett így minisz­
terelnökké történt dezignálásáig, 1932. szeptember végéig a kormány
tagja.

A pártkeretek új feltételeket jelentettek Gömbös számára, a célok azonban vál­

tozatlanok maradtak, sőt az eredetiek erősödtek föl. Politikai tevékenységének
tartalma tehát ugyanaz volt, mint a MOVE-ban vagy az EKSZ-ben, csak a mód­
szerek és az eszközök módosultak az időben változó szituációkhoz igazodva.
Nemcsak az egyesületekben gyakoroltakhoz képest, hanem attól függően is,
hogy a kevésbé heterogén összetételű kisgazdapártban, a konzervatívokat,
konzervatív liberálisokat és a magához hasonló szélsőjobbosokat is tömörítő
kormánypártban, az Egységes Pártban vagy az általa vezérelt ellenzéki Fajvé­
dő Pártban kellett megtalálnia a legígéretesebb - és lehetséges - megoldásokat.
 A FAJVÉDŐ CSOPORT ÉLÉN - A KORMÁNYPÁRTBAN 187

A fajvédő csoport élén - a kormánypártban

Két kormányzó pártban: Az Országos Kisgazda- és Földmívespártban és az Egy­

séges Pártban.
Először az 1920. évi nemzetgyűlési választások nyomán kormányra jutott
kisgazdapártban, amely - köszönhetően a Friedrich-kormány által hozott, a vá­
lasztójogot jelentősen kiterjesztő rendeletnek - a legtöbb mandátumot nyerte
el, és ezzel relatív többségre tett szert. Nem lévén azonban kormányzati, állam-
igazgatási tapasztalatokkal rendelkező vezérkara, a kulcsfontosságú tárcákat
a koalíciós partner, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) politiku­
sai tölthették be a többfordulós választást követően alakult kormány(ok)ban.
Közülük kerültek ki a miniszterelnökök, Simonyi-Semadam Sándor (1920.
március-július), Teleki Pál (1920. július-1921. április) és az 1920 nyarán innen
kilépett (disszidens) Bethlen István (1921. áprilistól). A kisgazdapártnak - tö­
megtámogatása és vezetőjének, Nagyatádi Szabó Istvánnak népszerűsége okán
- mégis jelentős befolyása volt a politika alakítására. Ez Gömböst is azzal ke­
csegtethette, hogy a párt alkalmas eszköz lesz politikai céljai érvényesítésére.
A 99 fős frakcióban a körülötte kialakult, mintegy tíztagú fajvédő csoport
olyan személyiségekből állt, akik a Tanácsköztársaság és az azt követő ellen-
forradalmi hónapok óta csatlakoztak hozzá. Ez a csoport aktivitással ellensú­
lyozta csekély részesedését, amelyben Gömbös járt az élen.471 Már ekkor jogos
volt a fajvédő jelző használata, hisz megnyilatkozásaikban - a kor meglehe­
tősen elterjedt szóhasználata szerint - egyre gyakrabban aposztrofálták fajként
a magyarságot. Politikájuk központi eleme pedig e faj, mindenekelőtt az annak
„meghatározó törzseként” értelmezett parasztság érdekeinek védelme volt az
őket veszélyeztető idegen erőkkel szemben. Ez határozta meg Gömbös tevé­
kenységét is a párton belül.
Figyelme változatlanul kiterjedt a társadalom és az ország életének vala­
mennyi fontos területére, melyek alakítását legalább véleményének közreadá­
sával igyekezett befolyásolni. Ez nyilvánult meg a Szózatban 1921 januárjában
közölt cikksorozatában. Az 1921 politikája című közleményfüzér egyes darab­
jai a külpolitikával, a belpolitikával, a szociálpolitikával, a zsidókérdéssel, a
gazdaságpolitikával és a katonapolitikával foglalkoztak.472
Aktivitása - a királykérdésben és a királypuccsok elhárításában játszott,
már említett szerepén túl - elsősorban három kérdésben nyilvánult meg.

471 A párt szerkezetére és a Gömbös-csoport helyére, tevékenységére lásd Sípos J. 1984

472 Szózat, 1921. január L, 6., 9., 19., 23., 29. (Közölve Gömbös 2004. 77-92.)
188 „Parkolópályáról” a hatalomba

Mindenekelőtt a numerus clausus kérdésében. A Szózatban473 közölt cikket

és felszólalt a Nemzetgyűlésben is a témában. Üdvözölte az eredetileg csak a
diplomás túlképzés korlátozását célzó törvénytervezethez benyújtott törvény-
módosítást, amely a „népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak” megfele­
lő arányszámának biztosítására irányult. Kezdettől azt hangsúlyozta, hogy „a
törvényjavaslat határozottan fajvédelm i szempontból bírálandó el”. Radikális
és határozott megoldást sürgetett, mondván, „nem lázbetegről van szó, akit
borogatással lehet elintézni, itt operációra van szükség, erős vágásra, hogy ez
a kérdés végérvényesen a zsidóság érdekében is kiküszöbölhető legyen”.474
Ennek jegyében tett lépéseket később a zsidó származásúak pozícióinak meg­
szüntetése érdekében. 1921 júliusában azt kérte a miniszterelnöktől, intézked­
jen, hogy a frissen létesített Állami Jegyintézet tisztikarában nagy számban al­
kalmazott zsidó származású és szabadkőművesnek minősített személy helyett
keresztényeket alkalmazzanak.475
Mind Gömbös mentalitását, mind Bethlen miniszterelnökkel kialakult, a
kölcsönös előnyök és a taktikázás diktálta viszonyát jól jellemzi az osztrák
békeszerződésben Ausztriának ítélt területeken 1921. augusztus végén kibon­
takozó fegyveres ellenállás során játszott szerepe. Bethlen a nyilvánosság előtt
nem ismerte el, hogy Gömbös az ő megbízásából vett részt az eseményekben
az akciót irányítani hivatott Honvédelmi Bizottmány tagjaként. Gömbös fela­
data a Nyugat-Magyarországon harcoló különböző különítmények közötti - el­
sősorban a szabad királyválasztó és legitimista álláspontok ütközéséből faka­
dó - feszültségek oldása, a különböző csapatok közötti együttműködés biztosí­
tása volt, melynek megvalósításával, a kormány szándékainak megfelelően, az
események irányítójává válhatott volna. Ezt azonban nem sikerült megoldania.
Nem tudta érdemben befolyásolni az események alakulását, de ambícióitól
hajtva nemcsak nagy agilitással, hanem saját szerepét felnagyítva, fontosságát
igazolva igyekezett kezdeményezni, a döntéshozókat, főként a miniszterelnö­
köt bizalmasan értesíteni az általa fontosnak tartott fejleményekről.476 A vezető
szerep megszerzésére irányuló törekvését jelzi Bethlennek küldött tervezete
a kérdés katonai megoldására, amelyben két alternatívát javasolt, felsorolva a
végrehajtáshoz szükséges katonai erőt, csendőri állományt és a lakosság köré­

473 Szózat, 1920. augusztus 10. - Gömbös Gyula: A zsidókérdés. (Közölve Gömbös 2004 .6 5 -6 7 .)
474 NN 1920. V. köt. 371-372. (Közölve Gömbös 2004. 68-69.)
475 MNL OL K 468 - B /3 - 1921. 1-2. föl. Gömbös levele Bethlen miniszterelnöknek. (1921.
július 1.)
476 A felkelés történetének összefoglalóját lásd O rmos 1990b. 111-117. Gömbös ezzel kapcsola­
tos leveleit lásd Iratok II. 200-206.; Bethlen 1972; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levél­
tára (MNL OL) K468 B /2. 32. fólió Gömbös levele Bethlennek (1921. szeptember 14,)
 A FAJVÉDŐ CSOPORT ÉLÉN - A KORMÁNYPÁRTBAN 189

bői verbuválandó polgárőrséget is.477 Nyu­

gat-magyarországi vállalkozása kudarccal
végződött. Ahelyett, hogy elsimította vol­
na a legitimisták és szabad királyválasztók
közötti ellentéteket, az e konfliktus kap­
csán elszenvedett támadások őt kénysze­
rítették távozásra. Ennek során romlott
meg Szegeden kialakult barátsága Prónay
Pállal, aki a gróf Sigray Antal vezette legi­
timistákhoz pártolva függetlenítette magát
a kormánytól, és az események irányítását
magához ragadva kezdett a diplomáciai
5 8 . G öm bös G yula nem zetgy ű lési
tárgyalásokat is veszélyeztető módon ön­ képviselő 1922-b en
álló akciókba. Lényegében ő távolíttatta
el Gömböst a Honvédelmi Bizottmányból.
Gömbös hiába figyelmeztette Prónayt neki írt „kesergő és szemrehányó” leve-
leiben, hogy súlyos és a „magyar ügyet” veszélyeztető lépéseket tesz, a Lajta-
bánság vezetőjét nem tudta meggyőzni.478 Gömbös aktív részvételét ezekben
az akciókban - személyes érvényesülési vágyán túl - az ország területi épsé­
gének megőrzésében való részvétel is motiválta. Másrészt bizonyította ekkori
bizalmas kapcsolatát Bethlennel, ami a következő kérdésben még markánsab­
ban nyilvánult meg.
Gömbös kiváltképp behatóan foglalkozott az ország kormányzásával és
annak részkérdéseivel, erős kormányt, határozott kormányzást szorgalmaz­
va. Ennek érdekében - a pártjának többségét alkotó liberális-agrárdemokrata
szárnnyal is vitázva - az internálás és a sajtócenzúra fenntartását támogatta.
Egyetértéssel fogadta az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről al­
kotott 1921. évi III. törvényt - a szociáldemokrata-kommunista erők féken tar­
tása érdekében hozott rendelkezésként értelmezve azt.479
Különösen fontos e tekintetben az egységes korm ánypárt létrehozásával
kapcsolatos álláspontja és tevékenysége. Alig kapta meg mandátumát, 1920.
június 29-én elsők között vetette föl a két kormányzó párt fúziójának szüksé­
gességét, támogatva ezzel a néhány nappal korábban kormányalakítással meg­

477 MNL OL K26 - H dosszié, 283. fólió. A Katonai megoldás című kétoldalas, dátum és aláírás
nélküli gépirat tetején Gömbös sajátkezű megjegyzése: „Kedves István küldöm tervemet!
Gyula”
478 P rónay 1963. Lásd Gömbös leveleit (280-284.) és Prónay szerepe alakulásának ismertetését
a Szabó Ágnes és Pamlényi Ervin által írt Bevezetésben (17-18.).
479 S ípos J. 1984. 668-673.
190 „Parkolópályáról” a hatalomba

bízott Bethlen István - akkor még sikertelennek bizonyuló - tervét is. Göm­
bös, aki eredetileg a nemzet (faj), azaz a társadalom egységét a pártpolitika
kizárásával szerette volna megteremteni, az általa károsnak tartott parlamen­
táris viszonyok között az erős, a különböző politikai irányzatokat összefogó
„nagypártban” látott átmeneti megoldást. Abban a reményben, hogy a kor­
mány „a nagypárt hatalmas ütőerejére támaszkodva, kormányozni fog tudni
a közhangulatnak megfelelően: biztos kézzel, magyar erővel”, és így „végre
érezni fogja a nép, hogy vezetik az új, a keresztény, a független, tehát igazán
magyar Magyarország megvalósulása felé”. E nagypártot csak a kisgazdapártra
alapozva tudta elképzelni. A fúzió feltételeként fogalmazta meg, hogy abban
„a magyar nép törzsének, a földműves osztálynak érdekei legyenek előtérben”.
Ezért javasolta, hogy az új párt neve Keresztény-Keresztyén Gazdák Pártja le­
gyen.480 A Gömbös elveit is képviselő Szózat egyik cikkének szerzője ehhez
hozzátette, hogy „az új kabinet miniszterelnöke csak egy erőskezű és hatá­
rozott egyéniségű agrárpolitikus lehet”. A fúzióval kapcsolatos előkészületek
idején a kormányzó is fogadta, akinek Gömbös kifejtette, hogy az egységes
pártra támaszkodó új kormány „csak akkor állhatja meg a helyét, ha [...] jó
földbirtok- és céltudatos szociálpolitikát csinál”.481 Ebben a szellemben vett
részt a kisgazdapárt delegációjának tagjaként az akkor még sikertelenül záruló
tárgyalásokon. A megállapodás elmaradása is szerepet játszott abban, hogy
Bethlen visszaadta megbízatását, és Teleki Pál alakított kormányt.
Amikor azonban 1921 áprilisában Bethlen lett a kormányfő, ismét nagy ak­
tivitást fejtett ki az erős kormánypárt létrehozása érdekében. Több más, meg­
határozó tényező mellett Gömbösnek is volt szerepe abban, hogy a kisgazda-
párton belüli ellenállás végül megtört, és több hónapos előkészítés után, 1922.
február 22-én lényegében az ő eredendő tervének megfelelően, a kisgazdapárt­
ra épülve alakulhatott meg a Keresztény-Keresztyén Kisgazda-, Földmíves és
Polgári Párt (Egységes Párt) .482
Mindezek nyomán Bethlen, akinek több alkalommal volt módja meggyő­
ződni Gömbös lojalitásáról, szervezőkészségéről és a katonatisztek közötti
befolyásáról, kormányra kerülésekor belügyi államtitkárnak tervezte kine­
vezni, a csendőrség újjászervezését bízva rá. Ez a tisztség kedvező lett vol­
na a katonai képzettséggel rendelkező, ambiciózus, fiatal politikusnak. Olyan
terület felügyeletét bízták volna rá, melynek ellátásához megfelelő szakmai
felkészültséggel rendelkezett. Fontosabb volt azonban számára az, hogy a vég-

480 Szózat, 1920. június 29. 1. - Gömbös Gyula: A nagypárt (Közölve Gömbös 2004. 64.)
481 Szózat, 1920. július 2. 1. - A nagypárt eszméje erősbödik
482 A részleteket lásd S íp o s J. 1984. 675-693.; R o m s ic s I. 1991. 141-147.
 A FAJVÉDŐ CSOPORT ÉLÉN - A KORMÁNYPÁRTBAN 191

5 9 . A z Egységes P árt V eszprém v á rm egyei m ega la k u lá sa (1 9 2 3 )

Középen ül Nagyatádi Szabó István, mögötte (balra) áll Gömbös Gyula,
a jobb sarokban Eckhardt Tibor

rehajtó hatalom részese lehet, ráadásul olyan hatalmi tényező vezetője, mely­
nek irányítójaként akár saját hatalmi vágyainak beteljesülését is egyengethette
volna. Erre azonban a kormány bázisát alkotó KNEP legitimista vezetői, min­
denekelőtt annak elnöke, Andrássy Gyula tiltakozása miatt nem került sor.
Bethlen nem vállalhatta, hogy Gömbös kinevezésével kockáztassa a kormány
nélkülözhetetlen nemzetgyűlési támaszát képező keresztény párt kilépését a
koalícióból, illetve eleve egy feszültséggócot hozzon létre a kormányban.483
Bethlen másként igyekezett kárpótolni Gömböst, aki nem vette jó néven mel­
lőzését. Ennek módja pedig - érdemeinek megfelelően - a közreműködésével
létrejött új kormánypárthoz kötődött.
Gömbös az 1922. február 23-án megalakult Keresztény-Keresztyén Kisgaz­
da-, Födmíves és Polgári Párt rangban harmadik számú vezetője, ügyvezető
alelnöke lett.484 Ez a tisztség azonban amolyan „parkolópályának” számított
az eredeti alternatívához képest, annak ellenére, hogy kedvező lehetőségeket
ígért, hisz tisztségéből fakadóan így Gömbös irányíthatta a pártszervezést
és a vidéki szervezeteket, illetve a kormánypárt választási kampányát. Ezzel
módja nyílt arra, hogy elképzeléseinek megfelelően szervezze a párt belső

483 Gergely J. 2001. 114-115.

484 A párt megalakulásáról és vezetéséről lásd Sípos J. 2002a; Sípos J. 2002b.
192 „Pa r k o ló pá lyá r ó l” a h a ta lo m ba

\ , r

AZ IDEI (19 2 2 . ÉVI) AUTÓSZÉPSÉGVERSENY GYŐZTESE

60. így látta G öm bös, a z E gységes P árt ügyvezető

a leln ö k én ek esélyeit a karik atu rista 1922-b en

életét, és segítse elő, hogy az ő politikai céljait támogató képviselők kerülje­

nek a Nemzetgyűlésbe. Ez azonban nem volt lehetséges a pártot ténylegesen
irányító pártvezér, a kormányfő egyetértése nélkül. A két pártvezető politikai
nézetei és céljai azonban - több érintkezési pont ellenére - jelentős eltéréseket
mutattak. Márpedig Bethlen minden tekintetben Gömbös „főnöke” volt, aki
nemcsak pozíciója, hanem politikai tapasztalata miatt is kemény ellenfélnek
bizonyult, ha valaki vele szemben kívánta érvényesíteni akaratát. És Gömbös
akarta, sőt kísérleteket is tett rá, amivel nem várt sokáig.
A kezdeti időszakban azonban inkább az összhang dominált. A közöttük
lévő kapcsolat hangnemét jelzi, hogy Gömbös leveleiben - igen gyakran a hi­
vatalosakban is - rendre „Kedves Barátom!”, „Kedves István!” formulával szó­
lította meg a regnáló miniszterelnököt.485 Fontosabbak voltak azonban a tartal­
mi kérdések. Már a pártegyesülést előkészítő bizottságban sem szavazta meg
volt párttársai, a Nagyatádi Szabó által vezetett kisgazdák Bethlen választójogi
törvényjavaslatához benyújtott módosító indítványát, amely lehetővé tette vol­
na, hogy a vidéki körzetekben is érvényben maradjon a titkos szavazás. Ezzel
hozzájárult ahhoz, hogy a rendeleti úton érvénybe léptetett új, a választás­
ra jogosultak számát jelentős mértékben csökkentő választójogi szabályozás

485 LáSd Bethlenhez írt több levelét MNL OL K468-B/1 és 2 alatt.

 A FAJVÉDŐ CSOPORT ÉLÉN - A KORMÁNYPÁRTBAN 193

61. B eth len István és G öm bös G yula

választási n a gygy űlésen (D erecske, 1922. m á ju s 7.)

szerint a kormány irányítása alatt működő hatóságok befolyásolhassák a vá­

lasztói döntéseket. Gömbös a kampány során a kormányt és a kormánypártot
a megyékben képviselő főispánoknak adott utasításokkal vett részt a hatósági
szervek választást segítő tevékenységének irányításában. Hozzá futottak be a
képviselőjelöltekre tett javaslatok, amit igyekezett kihasználni arra, hogy saját
híveit juttassa képviselőséghez. Korlátozott sikerrel, mert a végső döntés Beth­
lené volt, aki viszont az ő követőit preferálta, és amennyire a kényes egyen­
súly megengedte, háttérbe szorította a kisgazda (ún. „csizmás”) képviselőket,
illetve a Gömbös mögött sorakozó radikálisokat. Ez újabb csalódást jelentett
az ügyvezető alelnök számára.486 Már ez is jelezte, hogy közöttük az összhang
csak részleges volt, s esetenként látszatnak bizonyult.
Gömbös a kormánypárt magas rangú vezetőjeként is kezdettől nyíltan kép­
viselte a pártvezértől eltérő - fajvédő - nézeteit. Nagy nyilvánosság előtt és
Bethlen jelenlétében is. Ez történt például a választási kampány idején, ahol
egymást követő napon felváltva tartották a vezérszónoklatot - Bethlen márci­
us 26-án Hódmezővásárhelyen, Gömbös másnap Szegeden. Gömbös itt (is) a

486 Lásd Gergely J. 2001.124. Gergely szerint az 50 ÉME-tag képviselő mind Gömbös híve volt.
Ezt azonban a későbbiek nem igazolják. Romsics adatai lehetnek reálisak, aki egy tucatnyi
szélsőjobboldali képviselőről ír. Romsics 1.1991.148.
194 „Pa r k o ló pá ly á r ó l” a h a ta lo m ba

62. B ethlen István és G öm bös G yula választási 6 3 . G öm bös G yula beszél

g y ű lés e n (E ger,1922. m áju s (K isk u n m a jsa , 1922. m á ju s 2 0 .)

miniszterelnök ekkori és korábbi megnyilatkozásaival szembenálló álláspon­

tot fejtett ki többek között a zsidókérdésben, a gazdaságpolitika általánosabb
vonatkozásaiban is. De nem volt kisebb a különbség a külpolitika megítélé­
sében sem.487 Gömbös 1922 nyaráig még abban reménykedett, hogy Bethlen
támogatni fogja törekvéseit, és a kormány megvalósítja az általa vallott elveket.
Ám ebben is fokozatosan csalódnia kellett, ezért mindinkább szembefordult
Bethlennel. Akarata érvényesítéséhez egy lehetősége maradt: ügyvezető alel­
nöki pozíciójának kihasználása.
Az 1922 nyarán kezdődő egy évben két momentum jellemezte tevékenysé­
gét: az Egységes Párt átszervezésének kísérlete és Bethlen politikájának mind
élesebb kritikája. A kormánypártban betöltött funkciója adott számára némi
esélyt azáltal, hogy feladata volt a vidéki szervezetek irányítása. Ilyen szer­
vezetek azonban nem voltak, csak a beolvadt kisgazdapárt vidéki csoportjai
működtek. Ott azonban inkább Nagyatádi Szabó István befolyása érvényesült,
akinek politikai törekvései - a földreform és a királykérdés kivételével - szintén
eltértek Gömbösétől.

487 A beszédek teljes szövegét lásd B ethlen 1922. és Göm bös 1922. (Utóbbi közölve Göm bös
2004. 97-106.
 A FAJVÉDŐ CSOPORT ÉLÉN - A KORMÁNYPÁRTBAN 195

1922 szeptemberében bizalmas levelet kaptak a főispánok,488 melynek alá­

írója Bethlen István volt. A dokumentumot közlő Tilkovszky Lóránt a minisz­
terelnöknek tulajdonította a kezdeményezést. A szöveg tartalma alapján azon­
ban nem az ő alakja, hanem Gömbös Gyuláé jelenik meg az olvasó előtt.
A dokumentum szerint a miniszterelnök a főispánok feladatává tette „a
nemzet konzervatív erőinek” megszervezését, amelynek eredményeként „le­
hetővé válik a központi kormányzat részére az, hogy politikai célkitűzéseiben
maga mögött érezze a törvényhatóságokra tagolt nemzeti közvéleményt s a
nemzeti erőnek minden tartalékát”. Ezt négy területen kellett érvényre juttatni­
uk. Gazdasági téren a „keresztény konzervatív irányú meglévő gazdasági szer­
vezetek” erősítése és propagálása, illetve a kisiparosok támogatása, körükben
„nyersanyagbeszerző vagy értékesítő szövetkezetek” szervezése és egyben a
szociáldemokrata szervezetek befolyásának kizárása révén kellett érvényesíte­
niük a keresztény falusi társadalom esélyeinek növelését. Ennek érdekében lett
kötelességük minden eszközzel erősíteni „a nemzeti konzervatív erőknek az
egyesítésére szolgáló társadalmi egyesüléseket, alakulatokat, szervezéseket” -
vezetőik anyagi támogatása révén is. Ezzel párhuzamosan kellett biztosítaniuk
hatóságaik által azoknak a „társadalmi és osztályszervezeteknek” a megfigye­
lését, amelyekről „bizonyos nemzetközi gondolatkör tételezhető fel”. A doku­
mentum szerzője a munkát „nemzetvédelmi társadalm i egyesülés[nek] és szer­
vezkedésnek” titulálva szorgalmazta a nemzetnevelést, illetve az ezt szolgáló
sportegyesületek, a MOVE és a cserkész szervezetek támogatását.489
A legnagyobb hangsúlyt a politikai szervezkedésre helyezték. Ennek érde­
kében kellett kiépíteni az Egységes Párt szervezeti hálózatát és javítani a sajtó­
propaganda feltételeit. „A pártszervezet helyi alakulatainak kiépítése és a tör­
vényhatóság minden lakosának megnyerése a párt részére: a főispáni kar egyik
legfontosabb politikai feladata.490 [...] Az elv az legyen, hogy az egész pártszer­
vezetnek egy, a főispán által szervezett és központból irányított döntő súlyú or­
ganizációnak kell lennie, amely szervezet nemcsak a választásoknál éled fel, ha­
nem állandóan működik, s mintegy a vármegye közvéleményének kifejezője.”491
Az elvárások egy - egymásra épülő községi szervezetek, választókerületi,
megyei és országos szervek alkotta - hierarchikus rendszer kiépítésének igé­
nyére utalnak. A tagokat pedig havonta egy-két alkalommal kellett összehívni,
azzal a céllal, hogy „az illetékesek politikai irányításokat adjanak”. A vezető

488 A dokumentumot Tilkovszky Lóránt közölte in: Bethlen 2002., a levél szövege: 1121-1130.
489 Bethlen 2002.1121-1126.
49° Bethlen 2002. 126.
49' Bethlen 2002. 127.
196 „Parkolópályáról” a hatalomba

szerepet a megyékben a főispánoknak szánták, az operatív szervezőmunkát

és az információk közvetítését azonban a segítségükre rendelt és az országos
ügyvezető alelnökkel közvetlen kapcsolatot tartó megyei párttitkárokra bízták.
Ezek a modern szervezett tömegpártokat jellemző szervezeti elvek az ad­
dig választási klubpártként működő Egységes Párt gyökeres átszervezését cé­
lozták. A változtatás sikere azt is jelentette volna, hogy a vagyonos és művelt
elitek vezető szerepét hangsúlyozó, a különböző gazdasági érdekeket képvise­
lő és kulturális hagyományokat követő csoportok törekvéseinek teret engedő,
közöttük az egyensúlyt és együttműködést ügyes és ravasz taktikázással biz­
tosító Bethlennel szemben Gömbös elképzelése érvényesül. Azé a Gömbösé,
aki a miniszterelnökkel szemben a társadalmi különbségeket elhomályosító,
felülről, egy erős központi hatalom által vezérelt nemzeti egység megterem­
tésére törekedett. Ám a miniszterelnök annak a sokszázezres tömegnek a
támogatását sem nélkülözhette, amelyeket ügyvezető alelnöke befolyásolt a
szélsőjobboldali egyesületek révén. Őket is a többi csoportosuláshoz hasonló
eszközökkel kívánta a végrehajtó hatalom támaszává tenni. Mi sem bizonyítja
ezt jobban, mint az, hogy még külpolitikai kezdeményezései kapcsán is tá­
maszkodott rájuk, miként az ÉME egyes vezető tagjaira korai olaszországi tá­
jékozódása során Mussolini hatalomra jutását követően.492
Ezt a munkát is segítenie kellett egy újfajta sajtópolitikának. A főispánok
kötelesek voltak gondoskodni a párt eszméit népszerűsítő budapesti lapok
terjesztéséről, propagálásáról, másrészt hasonló karakterű megyei lapok in­
dításáról, és annak biztos működése érdekében egy megbízható, a Stádium
Sajtóvállalat többségi tulajdonába vehető nyomdáról. Jellemző, hogy a doku­
mentum a Gömbös körül tömörülő fajvédők újságjait, a Szózatot, A Népet, a
Virradatot sorolta az Egységes Párt lapjaként, illetve kormánylapként.493
Ezeket a szervezési elveket - miként a dokumentum is utal rá - a párt (máig
nem ismert) szervezeti szabályzata alapján fogalmazták meg. Azt pedig Göm­
bös terjesztette elő az intéző bizottság 1922. február 28-ai ülésén.494 Ez is arra
utal, hogy szerkesztését is ő végezte, vagy legalábbis meghatározó szerepet
játszott benne. Nem kevésbé árulkodó az a tény, hogy az Egységes Párt most
eltervezett szervezeti struktúrájának és működési elveinek megfelelően fogják
majd organizálni a Gömbös vezérelte Nemzeti Egység Pártját 1932 után - gyak­
ran azonos kifejezéseket használva. A Bethlen korabeli beszédeivel,495 illetve

492 Feljegyzések 1922. 107-117.

493 Bethlen 2002. 1126-1128.
4 94S íp o s J. 2002b. 1054.

495 Lásd például miniszterelnöki bemutatkozó beszédét a nemzetgyűlésben, illetve beszédét a

konzervativizmusról és a választójogról. In: Bethlen 2000.116-137.
 A FAJVÉDŐ CSOPORT ÉLÉN - A KORMÁNYPÁRTBAN 197

a fajvédők nézeteivel496 történő összevetés is azt igazolja, hogy az ügyvezető

alelnök és/vagy bizalmasa lehetett a dokumentum fogalmazója, miként az is,
hogy a szervezési kísérlet alig egy év elteltével, azt követően halt el, hogy Göm­
bös kényszerűen lemondott tisztségéről, majd a pártból is távozott.
Az ezekből a tervekből kirajzolódó párt már semmiben sem hasonlít a kor­
ra jellemző parlamenti klubpártokra, amelyekben csak a képviselőknek jutott
tevékeny szerep. A levél egy szervezett tömegpárt létesítését célozza. Aligha
képzelhető, hogy a lakosság egészétől politikai aktivitást elváró párt létesíté­
sét az a Bethlen kezdeményezte volna, aki a tömegdemokrácia helyett az eli­
tek demokráciáját hirdette, és ennek jegyében 1922-ben jelentős mértékben
szűkítette a választójogot, amelynek gyakorlását is korlátozta vidéken a nyílt
szavazásos rendszer visszaállításával. Egy ilyen párt Gömbös korábban is hir­
detett és a MOVE révén megvalósítani nem sikerült céljának - a nemzeti egy­
ség szervezeti úton történő megteremtésének - lehetett eszköze. De eszköze
lehetett más szempontból is. Ha terve realizálódik, az általa irányított megyei
párttitkárok közreműködésével információs monopóliumot szerezhetett vol­
na, és alkalmat teremthetett számára ahhoz, hogy a maga hatalmi céljainak
szolgálatába állítsa a lakosság egészét vagy legalábbis nagy részét tömörítő
pártot - akár a miniszterelnökkel szemben is.
Okkal vetődhet fel azonban a kérdés: ha a főispánoknak küldött utasítás
tartalma eltért, mi több, bizonyos értelemben szemben állt Bethlen politikai
hitvallásával, miért írta azt alá? A forradalmak és Trianon után, az ellenforra­
dalom időszakában kialakult, társadalmi feszültségektől terhes politikai viszo­
nyok között a miniszterelnöknek sem volt ellenére, hogy a kormányzás stabil
hátterét szolgáló párt önmagában is szilárd és egységes legyen. A választójog
korlátozása és a nyílt szavazás visszaállítása falun azonban jelezte, hogy szá­
mára „a törvényhatóság minden lakosának megnyerése a párt részére” csak
a választójoggal rendelkezők szervezését jelentette. Gömbös viszont valóban
az egész keresztény társadalom egységes megszervezésében gondolkodott.
Azt, hogy Bethlentől sem volt idegen a társadalom erőteljesebb politikai meg­
szervezése, bizonyítja későbbi lépése. Miután 1927. áprilisi római tárgyalásai
alkalmával megszületett az olasz-magyar barátsági szerződés, a miniszter-
elnök népes delegációt küldött Olaszországba a fasiszta rendszer elemeinek
és működésének tanulmányozására. A bizottság terjedelmes, 17 elemből álló
jelentésben összegezte tapasztalatait.497 Minden bizonnyal Bethlen Itáliában

496 Lásd a Mi a tájvédelem? című fejezetet.

497 MNL OL K 468 - B / 2 , 1929 - 70. Ennek 70/b jelzetű, kb. 15 oldal terjedelmű eleme ismerteti
a „Partito Nazionale Fascista” szervezetét és működési elveit.
198 „Parkolópályáról” a hatalomba

szerzett benyomásainak és információinak is szerepe volt abban, hogy 1922.

szeptemberi körlevelét 1928-ban ismét elküldte a főispánoknak.
Ez azonban újabb kérdést vet fel: ha Bethlennek is fontos volt a szerve­
zett párt kiépítése, miért hagyta 1923 után elhalni a kezdeményezést, és tért
vissza a kormánypárt hagyományos politikai keretek közötti működtetéséhez?
Döntését több tényező magyarázza. Egyrészt a megyei elnöknek kinevezett
főispánok hozzá írt leveleiből megbizonyosodhatott arról, hogy az újszerű po­
litikai szervezkedést az úri társadalom gyanakvással, az elsősorban megnyer­
ni kívánt falusi parasztság viszont értetlenséggel fogadta, elzárkózott az aktív
politizálástól.498 Ezeknek az akadályoknak a leküzdése az 1922. május-júniusi
választásokon biztosított stabil nemzetgyűlési többség birtokában másodlagos
feladatnak bizonyult a miniszterelnök számára. 1923 első felében a gazdaság
szanálását, az ezt szolgáló népszövetségi kölcsön megszerzését tekintette el­
sődleges feladatának.499 A párton belül pedig ekkor már nem a szervezeti kér­
dések jelentették a legfőbb problémát, hanem a Gömbös vezette fajvédő cso­
porttal kialakult konfliktusok, melyek végül szakításhoz vezettek.
A fajvédő vezér számára akármilyen fontos volt, és egyéni céljai szempont­
jából is hasznosítható pozíciót képezett az ügyvezető alelnöki tisztség, az nem
szolgálta céljai elérését. Különös tekintettel arra, hogy magának a pártnak is
másodlagos szerepe volt a hatalom gyakorlásában a kormányzattal szemben.
Miként a kormányban, az Egységes Pártban is a miniszterelnök-pártvezér,
Bethlen akarata érvényesült, és ennek révén nem a kormánypártban megfogal­
mazott nézetek formálták a kormány és feje politikáját, hanem a párt csupán a
miniszterelnök eszköze volt akarata végrehajtásában. Úgy is fogalmazhatunk,
hogy az Egységes Párt, melynek ügyvezető alelnöke volt Gömbös, nem kor­
mánypárt volt a szó általános értelmében, hanem a kormány pártja; Pölöskei
Ferenc szavaival: „az Egységes Párt a kormánynak alárendelt párt volt. A kor­
mányelnök közvetlenül rendelkezett felette.”500 Ez pedig alapvetően korlátozta
Gömböst abban, hogy személyes ambíciói érdekében alakíthassa a párt műkö­
dését és befolyásolhassa annak politikáját.
A pártszervezés indítása idején már egyre látványosabbá vált a Bethlen és
Gömbös közötti ellentét. Megnyilvánulásaik nem utalnak arra, hogy a fenti­
eknek szerepe lett volna ebben. Annál inkább annak, hogy Gömbös a kor­
mánypolitika mind több elemével volt elégedetlen. Bethlen nem volt hajlandó
továbbmenni a földreform addig elért - igencsak szerénynek mondható - ered­

498 Lásd Iratok II. 310-313.

499 A részleteket lásd Ormos 1964.
500 P ölöskei 1977. 191.
 A FAJVÉDŐ CSOPORT ÉLÉN - A KORMÁNYPÁRTBAN 199

ményein. Miközben az ügyvezető alelnök választói gyűléseken és parlamenti

felszólalásaiban már 1922 áprilisától tőle megszokott vehemenciával propa­
gálta fajvédő elveit, a zsidóság korlátozását követelve gazdasági és kulturális
téren, rendre nemzetellenesnek nyilvánítva a szociáldemokratákat és liberá­
lisokat501 - a miniszterelnök a gazdasági racionalitás jegyében a magyar ipar
védelmében hozott vámrendelkezéseket és óvta a zsidó tőkét, károsnak ítélte
a „lármás antiszemitizmust”. Sőt, Gömbös azt tapasztalhatta, hogy - az ek­
kor még a nyilvánosság előtt nem ismert Bethlen-Peyer-paktum szellemében
- nem tesz lépéseket a szociáldemokrata párt korlátozására, amelynek kép­
viselői ekkor már a Nemzetgyűlésben is nyíltan megfogalmazhatták vélemé­
nyüket az ország helyzetéről, a kormány politikájáról, és mondhattak kritikát
a szélsőjobboldali szervezetek tevékenységéről.502 Gömbös hevesen követelte
a „destruktív zsidó sajtó megrendszabályozását” is - mindhiába.
Ezek a tapasztalatok egyre inkább szembefordították Bethlennel, akinek
politikáját alkalmatlannak tartotta az ország háború és Trianon utáni prob­
lémáinak megoldására, ezért szervezkedni is kezdett. 1922 szeptemberében
mintegy száz képviselőt tömörítő Egyesült Keresztény Blokkot hozott létre,
melyhez saját hívein kívül a kormányt támogató Keresztény Nemzeti Egység
Párt Wolff Károly vezette radikális része, Haller István keresztényszocialista
hívei és Friedrich István is csatlakozott. A szervezkedés célja a kormány meg­
buktatása és Gömbös hatalomra juttatása volt, de minimálisan azt kívánták el­
érni, hogy Bethlen teljesítse „fajvédő” követeléseiket. Bethlen ügyes és ravasz
taktikázással igyekezett megbontani és elszigetelni a szervezkedést, ami végül
sikerrel járt. Ebben Horthy is segítségére volt, aki kezdetben inkább Gömbös
törekvéseivel szimpatizált, az év végére azonban egyre inkább Bethlen politi­
kai koncepcióját támogatta. Fontos szerepe volt annak is, hogy - a miniszterel­
nök belpolitikai konszolidációs törekvéseit és külpolitikai lépéseit tapasztalva
- az ekkorra kialakulóban lévő európai egyensúly megszilárdítására és fenn­
tartására törekvő hatalmak is a kormány helyzetének stabilizálásában, Bethlen
pozícióinak megerősítésében voltak érdekeltek.503
A konfliktus végső kiéleződését épp a kormány külpolitikai és gazdasági
lépései, illetve Gömbös ezekkel kapcsolatos reakciói idézték elő.
Az ekkorra már nagy politikai tapasztalatokkal, széles külpolitikai látókör­
rel rendelkező Bethlen István felismerte, hogy az országnak a háborús vere­
ség, a Monarchia széthullása és Trianon nyomán kialakult problémáit csak az

501 Lásd beszédeit Gömbös 2 0 0 4 .1 0 7 -1 6 8 .

502 Bethlen ekkori politikájáról lásd R omsics I. 1991. 143-144,150-161.
503 R omsics 1. 1991. 157-161.; Gergely J. 2001. 132-144.
200 „Parkolópályáról” a hatalomba

elszigeteltség felszámolásával és tőkebevonással lehet megoldani. Ezt éppúgy

érvényesnek tartotta a trianoni béke revíziója, mint a szétesett és erőforrásai­
ban meggyengült gazdaság helyreállítása tekintetében. Ezért szorgalmazta
már 1921-ben és érte el 1922-ben Magyarország felvételét a Nemzetek Szövet­
ségébe (Népszövetség). Ugyanakkor kinyilvánította, hogy a magyar kormány
tudomásul veszi a békerendszert, és közeledni kíván a szomszédos államok­
hoz. Csehszlovákiával folytatták is a Teleki-kormány idején megkezdett tár­
gyalásokat. Mindez azonban nem jelentette, hogy Bethlen lemondott a revízi­
óról, csupán azt, hogy tudomásul vette: a győztes hatalmak ellenében a meg­
gyengült ország rövid távon nem érvényesítheti törekvéseit. No meg azt, hogy
a népszövetségi tagság feltétele volt a külföldi hitelek felvételének, amelyek
nélkül elképzelhetetlennek tartotta a magyar gazdaságot tradicionálisan sújtó
tőkehiány felszámolását és az ezt tetéző jóvátételi kötelezettségek teljesítését.
A nemzetközi szervezetbe történő felvételt követően - 1922 novemberétől fo­
lyó előkészítő tárgyalások után - 1923 áprilisában kezdeményezte népszövet­
ségi kölcsön felvételét.504
Gömbös - külpolitikai tapasztalatok és kellő közgazdasági ismeretek hí­
ján - nem mérlegelte a Bethlen döntéseit befolyásoló szempontokat.505 Őt a
külpolitika tekintetében két elv vezérelte, amelyekhez ekkoriban makacsul ra­
gaszkodott: az ország területi integritásának helyreállítása és a magyar állam
teljes függetlensége, mentesítése minden külső befolyástól és korlátozástól.
Egyetértek Pritz Pál értékelésével, miszerint a Gömbös és fajvédő társai gon­
dolkodását jellemző „romantikusan értelmezett függetlenség-fogalom” a füg­
getlenség „olyan végletes értelmezése, amely nem vett tudomást annak társa­
dalmi-gazdasági tartalmáról, korlátozottságáról”.506 Elvei gyakorlati érvényesí­
tésének módját illetően pedig a helyzetet kizárólag nemzeti/faji szempontból
vizsgálta, és a megoldásokat is ezek szerint kereste. Hatást gyakoroltak rá azok
a tapasztalatok is, amelyeket 1918-tól különböző helyzetekben szerzett a győz­
tes hatalmak és a környező államok politikájáról, és természetesen egyénisége
is. Mindezek hatására a követendő külpolitikát illetően más következtetésekre
jutott, mint Bethlen. A megoldást nem az antanthatalmakkal - Franciaország­
gal és Angliával - történő megegyezésben, illetve a kisantant államai közül a
Csehszlovákiával és Romániával folytatandó tárgyalásokban látta. Ő már 1920
végétől, de különösen 1922-től Olaszország és Németország majdani szövetsé­
gében hitt, és a - tőle eredő kifejezéssel definiált - Berlin-Róma-tengely létre­

504 Rom s ic s I. 1991. 1 2 7 -1 2 8 . és 1 51-154

505 Gömbös külpolitikai műveltségéről és annak hátteréről, forrásairól lásd P ritz 1990. 6 2 1 -6 3 4 .
506 P ritz 1990. 637.
 A FAJVÉDŐ CSOPORT ÉLÉN - A KORMÁNYPÁRTBAN 201

jöttétől várta a magyar ügyek támogatását. Két ok miatt: egyrészt ezek az ál­
lamok is érdekeltek voltak a békék revíziójában, másrészt mindkét országban
nemzeti alapon formálódó jobboldali erők szerveződtek, és Olaszországban
ekkor már hatalomra is jutottak. A nemzeti alapon szervezett államra és a bé­
ketárgyalásokon katonai erő felmutatásával elért sikerére hivatkozva tartotta
kívánatosnak a Kemal Törökországával való kapcsolatteremtést, a kisantant
országai közül pedig a délszláv állammal történő megállapodásra látott lehető­
séget. E külpolitikai célok eléréséhez nélkülözhetetlennek tartotta a háborúra
történő felkészülést és az azt szolgáló, intenzív fegyverkezést.507
Gömbös tudatosan törekedett a kapcsolatteremtésre előbb a németországi
szélsőjobboldali erőkkel, majd később az olasz fasisztákkal is. Kezdettől nagy
figyelemmel kísérte különösen a szélsőséges német paramilitáris csoportosu­
lások tevékenységét. Ő azonban - legalábbis kezdetben - nem az ismeretlen
Hitlerre, hanem az NSDAP vezetőjével sok tekintetben hasonló nézeteket valló
és vele 1923-ig együttműködő Ludendorffra figyelt. A német hadseregre min­
dig csodálattal tekintő magyar vezérkari százados számára a tekintélyes német
tábornok volt a példakép, akivel a Monarchia közös hadügyminisztériumának
delegáltjaként személyesen is találkozhatott 1917-ben, Kreutznachban - nem
az ismeretlen káplár. Miközben cikkeiben és más írásaiban Gömbös 1919-től
többször megemlékezett a német tábornokról, és méltató recenziót közölt új
könyvéről a MOVE című lap címoldalán,508 Hitler nevét ugyanekkor egyszer
sem említette beszédeiben, írásaiban. Jóllehet Ludendorff önéletírásában,
magyarországi kapcsolataira utalva nem Gömböst, hanem Horthyt említi,509
előbbi már a kapcsolatfelvételtől szereplője a készülődő együttműködésnek.
A német tábornok 1920 tavaszán kezdeményezett tárgyalásokat a magyar
kormányzóval. Budapesten járt személyes megbízottja, Max Bauer ez év má­
jus 17-én a fajvédők két vezetőjével, Gömbössel és Eckhardttal is tárgyalt.510
Ludendorff megbízottainak budapesti tárgyalásairól más forrásból is értesül­
hettek, mindenekelőtt (elv)barátjuktól, Kozma Miklóstól, aki a kormányzó
megbízásából volt a német vendégek kísérője a magyar fővárosban, így több
megbeszélésükön is részt vett. A tárgyalások célja volt az is, hogy az Anschluss
megvalósításával - Ausztria Bajorországhoz (azaz Németországhoz) csatolá­
sával - közvetlen kapcsolat létesülhessen a magyar és német szélsőjobboldali

507 A kérdés sokoldalú és árnyalt elemzését lásd P ritz 1982. 2 6 -4 0 .; P ritz 1990. 617-669. Göm­
bös korabeli külpolitikai tárgyú cikkei közül lásd például Szózat, 1921. január 1. (1921. poli­
tikája. Első közlemény);
5°8 MOVE, 1920. január 9.
509 L udendorff 1940. 137-139,162, 282.
510 Horthy 1962. 33-34.;
202 „Parkolópályáról” a hatalomba

csoportok között, megkönnyítve ezzel egymás kölcsönös támogatását. Ez Né­

metországban a kommunista, szociáldemokrata és liberális erők felszámolá­
sához nyújtott magyar segítséget jelenthetett volna. Magyar részről eredmény­
nek tekinthették, hogy a bajorok elismerték Magyarország történelmi határait.
A tervnek része volt orosz ellenforradalmárok bevonása, illetve a szovjet-orosz
katonai erő meggyengítése, felszámolása is.511 A tábornokhoz fűződő kapcso­
latok azonban szükségszerűen elvezettek az ekkor vele szoros kapcsolatban
lévő NSDAP-vezérhez, és ennek nyomán Gömbös baráti körének egyes tagjai
már ekkor kapcsolatba kerültek Hitler pártjával. Gömbös és fajvédő hívei ezt
követően többször találkoztak Budapesten, Bécsben és Bajorországban Luden-
dorff és Hitler megbízottaival.512 E kapcsolatok ápolásának Gömbös nemcsak
passzív résztvevője volt, hanem maga is kezdeményezett kapcsolatfelvételt.513
Áttételesen Gömbös és Hitler között is sor került „Scheubner-Richter úr közve­
títésével folyt eszmecseréjükre”, amire maga Gömbös utalt 1933-ban, a frissen
kancellárrá kinevezett Hitlernek írt üzenetében.514 Mindezt bizonyítja Ulain
Ferenc meghiúsult 1923. novemberi müncheni útja, mely során pénzt vitt vol­
na a Ludendorff és Hitler vezetésével megvalósítandó puccs támogatására,
illetve szerződést kötöttek volna a bajor szélsőjobboldallal a további együtt­
működésről.515 Miként az is, hogy Gömbös nagytétényi villájában találtak át­
meneti menedéket Matthias Erzberger, volt német miniszter szélsőjobboldali
gyilkosai, Heinrich Schulz és Heinrich Tillesen.516
Fontos, de kevéssé ismert kormányzati külpolitikai lépések is arra utalnak,
hogy már Mussolini hatalomra jutása előtt kapcsolatban álltak pártjával az ÉME
vezetői.517 Ezt maga a fajvédő vezér is említette, amikor a Reichspost tudósí­
tójának adott, saját olaszországi kapcsolatait tagadó interjújában kijelentette:
„...nem volt megakadályozható, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének né­
hány tagja saját elhatározásából a fasizmus felé kapcsolatokat létesítsen.”518

5U Ormos 2000a. 74-78.

512 A német és magyar szélsőjobboldali erők, mindenekelőtt Gömbös körének kapcsolatait, egy
„Fehér Internacionálé” közös terveire vonatkozó tárgyalásait, valamint az 1922-1923. évi né-
met-m agyar-olasz szövetségi terveket részletesen tárgyalja T hoss 1978. 202-203, 381-403,
különösen: 453-482.
513 1921 októberében irta Prónay Pálnak: „Értesítelek örömmel és igen bizalmasan, hogy Baue-
rékkal ismét felvettem az érintkezést.” P rónay 1963. 283.
514 Wilhelmstrasse 1968. 43. Scheubner-Richter magyarországi közvetítő szerepéről lásd Po-
korny 2 0 0 0 . 102.
515 Iratok II. 328-332.
516 K erekes 1985. 97.; Gergely J. 2001. 166-167.; Svoy 1983. 97.; Szokoly 1960. 319-320.
su Lásd Feljegyzések 1922; Ormos 2000a. 114-116.
5is Szózat, 1922. november 16.
 A FAJVÉDŐ CSOPORT ÉLÉN - A KORMÁNYPÁRTBAN 203

Velük pedig napi kapcsolatban állt Gömbös, akinek így valamikor 1921-1922
tájától már pontos információi lehettek az olasz fasiszták és vezérük nézeteiről.
E külpolitikai és fontos belpolitikai megfontolások motiválták Gömbös ál­
lásfoglalásait abban a két - részben egymással is összefüggő - kérdésben, ame­
lyek a többi elem mellett elsődleges szerepet játszottak a Bethlennel kialakult
konfliktusban. Gömbös mindenekelőtt élesen ellenezte a népszövetségi köl­
csön fölvételét, mert úgy ítélte, azzal sérül az ország pénzügyi függetlensége.
Ebben is az a „romantikusan értelmezett függetlenség-fogalom” befolyásolta,
amely meggátolta abban, hogy reálisan értékelje az ország gazdasági helyze­
tét. Ugyanakkor fajvédő nézetei miatt látott veszélyt abban, hogy a hitelek ke­
zelése révén ismét a - zömmel zsidó - bankárok húznak hasznot, gyarapítják
vagyonukat, még hátrányosabb helyzetbe hozva a magyar fajt megtestesítő
parasztságot, illetve a keresztény középrétegeket. Hite szerint a valuta stabi­
litásához elegendő lett volna a kedvező 1923. évi gabonatermés megfelelő ex­
portjáról gondoskodni. Ennek kulcsát pedig abban jelölte meg, hogy az állam
vegye ki a zsidó kereskedővállalatok kezéből és monopolizálja a gabonakeres­
kedelmet, miáltal a nagytőke helyett az állam élvezheti annak hasznát, meg­
oldva ezzel az ország nehéz pénzügyi helyzetét, és egyben a nemzet törzsét
alkotó mezőgazdasági termelőket is segíthetné.519 Pritz Pál okkal feltételezte,
hogy a kölcsön ellenzésében saját hatalmi törekvései is motiválták Gömböst.
A hitelekre támaszkodva végrehajtott gazdasági stabilizáció ugyanis a Bethlen
kormány helyzetének megszilárdítását és a Gömbös által bírált „középutas”
politikájának folytatását eredményezte, amitől ő előre tartott. Ez pedig eleve
meggátolta saját hatalomátvételi törekvéseit, amelyeket nemcsak budapesti
diplomáciai körökben, hanem a kisantant országok fővárosaiban is mérlegel­
tek, és részben (átmenetileg) szimpátiával kezeltek.520
A másik, szintén szakítópróbának bizonyuló ügy a földbirtokreform kérdé­
se volt. Gömbös az 1920. évi földtörvényt és főleg annak vontatott végrehajtását
elégtelennek tartotta. Miként azt a novellát is, melyet Bethlen annak érdekében
nyújtott be a törvény módosításához, hogy a kisgazdáknak a párt tömegbázi­
sát veszélyeztető elégedetlenkedését leszerelje. Gömbös a kiigazítások helyett
földosztást követelt. Elutasította ugyan, hogy „osztálypolitikát” gyakorol a pa­
rasztság javára, mondván: „Nem tesz különbséget gróf vagy proletár között:
egyformán magyar testvéreknek tekinti és kizárólag igazi, nemzeti és emberi
értékei szerint ítéli meg őket.”521 Ennek azonban részben ellentmondott az a

519 Szózat, 1923. július 17. 1. és július 20. 1.

P ritz 1982. 41-43.
521 Szózat, 1923. április 21. 3.
204 „Parkolópályáról” a hatalomba

konkrét javaslata, melyben kezdeményezte a vagyonváltságföldek, a háborús

szerzemények, az utolsó ötven évben „nem magyar emberek” kezére került,
az állam tulajdonában lévő birtokok, az ország területén kívül élők földjeinek,
továbbá „általában minden tízezer holdon felüli birtok” igénybevételét.522
Bethlen joggal kifogásolta, hogy Gömbös nem a párt fórumain, hanem a
sajtóban fogalmazza meg kritikai észrevételeit. Gömbös ráadásul a jobboldali
diákszervezetek és a MOVE közötti kapcsolatokat523 is igyekezett kiaknázni
politikai törekvései érvényesítésére. Közreműködésükkel az utcai politizálás
eszközéhez nyúlt, melynek csúcspontját az őt támogató budapesti diákság
1923. március 15-16-ai tüntetései képezték. A fajvédők azt is a maguk javára
próbálták kiaknázni, hogy a diákok ellen kivezényelt rendőrök attakjának sé­
rültjei is voltak. Gömbös az eseményekre reagálva és egyben Bethlen kompro­
misszumokra törekvő politikáját bírálva nyilatkozta: „Felfogásom szerint ez az
eset igazolja saját és politikai barátaim azon felfogását, hogy tiszta, középutat
nem ismerő rendszert kell inaugurálni nacionalista fajvédelmi alapon, és an­
nak érdekében mindent megtenni...”524
Ezek az események mondatták - az általa „éretlennek” tartott Gömbössel
szemben akkor már egyre inkább Bethlen politikáját támogató - Horthyval so­
kak által idézett szavait: „Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet
is fogok tartani. A rendedenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenkedés jobb­
oldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel
fogok belelövetni, míg egy esetleg balról jövő rendetlenkedésbe passzióval.”525
A konfliktus következménye kenyértörés lett. Bethlen június 15-én levélben
közölte Gömbössel, hogy két megoldás között választhat: vagy távozik a párt­
ból (amit nem tartott volna célszerűnek), vagy alárendeli magát a párt hivata­
los politikájának, ami a fajvédő politikus részéről elvei feladását jelentette vol­
na. Egyben felszólította Gömböst, hogy mondjon le a kormánypárt ügyvezető
alelnöki funkciójáról,526 amit Gömbös június 19-én meg is tett.527
A végső szakításra az augusztus 2-án tartott pártértekezleten került sor,
amelyen a kormány - ismételten a mezőgazdák számára hátrányos - adómódo­
sításra vonatkozó tervezetét tárgyalták.528 A vitában Gömbös olvasta fel a fajvé­
dő képviselők deklarációját és határozati javaslatát. Előbbi a kormány éles kri­

522 Szózat, 1923. június 17. 3.

523 Lásd K erepeszkj 2012. 106.
524 Szózat, 1923. március 18. 3-4. (Eredeti kiemelés.)
525 Kozmát idézi Ormos 2000a. 123. A helyzet elemzése: uo. 121-124.
326 Bethlen 1972.141.
527 Szózat, 1923. június 20.
528 A pártértekezletről lásd Gergely J. 2001.147-150.
 A Fajvédő Párt vezére 205

tikáját tartalmazta. Kifogásolták, hogy „a kormány szerencsétlen pénzügyi és

gazdasági politikája következményeképpen a magyar állam és a magyar nem­
zet legértékesebb rétegei s velük az egész magyar nemzet ismét súlyos lelki
és gazdasági válság elé jutott”. Érvelésük végkövetkeztetése: „...a kormányzat
letért a párt eredeti keresztény, nemzeti és agrárius programjának útjáról.”529
Kritikájuk szellemében, határozattervezetük 21 pontjában foglalták össze
követeléseiket, amelyek mindenekelőtt a földkérdés megoldására, a mezőgaz­
dák hiteleinek valorizálására és további kedvező hitelezésük támogatására, a
mezőgazdasági munkások helyzetének javítására irányultak. Ezzel szemben
korlátozni kívánták a tőke mozgásterét, többek között a „bankokrácia letö­
rése”, a pénzintézetek állami ellenőrzése, a tőzsde reformja, az „export-im­
port állami monopóliumba vétele” révén. Elvárták „a fölösleges idegeneknek,
különösen pedig az ártalmas és spekulációból élő idegeneknek haladéktalan
kitakarítását az országból”. Az „erőteljesebb keresztény, nemzeti és agrárius
irányzat biztosítására” követelték „személyi vonatkozásban [...] a kormány tel­
jes rekonstrukcióját”.530 Mindez lényegében bizalmatlansági indítvány volt a
kormánnyal és Bethlennel szemben, amit válaszában a miniszterelnök annak
is nyilvánított - határozottan elutasítva a fajvédők követeléseit.
A határozati javaslatot mindössze az a hét képviselő szavazta meg, akik
ezt követően kiléptek a kormánypártból: Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Zsi­
linszky Endre, Bell Miklós, Csöngedy Gergely, Hir György, Endre Zsigmond,
akikhez csatlakozott Eöri-Szabó Dezső. Gömbös abban reménykedett, hogy
mások is követni fogják őket, hisz 1922-ben ennél több híve jutott mandátum­
hoz. Ezért kijelentette, ellenzékbe vonulnak, de egyelőre nem alapítanak új
pártot, hanem „fajvédelmi agrárcsoportot” alakítanak a nemzetgyűlésben.
Ezzel ismét új szakasz kezdődött Gömbös politikai pályáján. Az ellenzéki
szerepvállalással még inkább „parkolópályára” került, miként előző évben a
kormánypárt ügyvezető alelnökeként.

A Fajvédő Párt vezére

A politika világába alig négy éve került Gömbös változatlanul politikai érzel­
meinek, erős küldetéstudatából fakadó lelkesedésének, s mindezekből táplál­
kozó illúzióinak rabja volt. E tulajdonságaiból és tapasztalatlanságából eredő
naivitása miatt nem érzékelte, hogy sikertelenségre ítélt terveket sző, amikor

529 Szózat, 1923. augusztus 3. Közölve Gömbös 2004 .1 6 9 -1 7 4 . Idézetek: 170. és 174.
530 Uo. 175-178.
206 „Parkolópályáról” a hatalomba

önálló politikai erő szervezésére vállalkozik, melynek segítségével a tapasz­

talt és ravasz, a kibontakozó konszolidáció közepette egyre nagyobb tömeg­
támogatással rendelkező és a kormányzó feltétlen bizalmát is élvező Bethlen
fölé kerekedhet.
Ekkor, 1923 nyarán vált egyértelművé, hogy Gömböst nem a puszta ha­
talomvágy hajtja, hanem egyfajta erős küldetéstudat. Gyurgyák János találó
megfogalmazása szerint: „Az a - gyakran hályogkovácsi viselkedéshez hason­
latos bátorság és elszántság, hogy a dolgok menetét csak ő tudja eligazítani és
megváltoztatni...”531 Ha nem így lett volna, nem szakít elveihez ragaszkodva
a miniszterelnökkel, feladva ezzel annak lehetőségét, hogy az egyre inkább
megszilárduló kormánypárt révén érje el egyéni céljait.
Ugyanolyan vehemenciával látott munkához, mint korábbi vállalkozásai
esetében. Három héttel az Egységes Pártból történt kiválása után érdemi poli­
tikai háttér nélkül fordult az egész magyar társadalomhoz Dorozsmán.

„Tisztelt Választópolgárok! A mai alkalmat nem tekintem egyszerű po­

litikai beszámolónak. Önök, dorozsmai választópolgárok, alkalmat ad­
nak egy politikai irány megnyilatkozására. Mert tisztelt polgártársaim,
nemcsak önöknek szól az, amit mi itt mondunk. Azt akarjuk, hogy az
egész ország vegye tudomásul, hogy mi, akik a fajvédelmi törekvések
híveinek valljuk magunkat, s erre az irányzatra felesküdtünk, s a magyar
nép és nemzet egyetemét kívánjuk egész erőnkből szolgálni, szembefor­
dulunk azokkal, akik eltértek az eredeti úttól, cserbenhagyták a zászlót,
mellyel a múlt választáson önök előtt is megjelentek. [...]
Az az irányzat, amelyet mi képviselünk, egyetemes nemzeti irány­
zat. Miért? Mert nem ismer társadalmi osztályok közötti különbséget,
abból indul ki, hogy valamennyiünk vérében magyar vérsejtek vannak,
köztünk tehát társadalmi osztálykülönbséget nem szabad és nem lehet
érezni. Tudnia kell a magyar mágnásnak, hogy a magyar nép egyszerű
fia közelebb áll hozzá, mint egy idegen mágnás. A magyar intelligenciá­
nak, mert a népből nőtt ki, éreznie kell a hivatását, hogy minden tudását
nem az egyéni, hanem az egész magyar nemzet erejének gyarapítására
kell felhasználni. Mert az érdekel engemet, hogy ezekben az időkben a
nemzet meg tud-e felelni történelmi hivatásának. [...]
Barátaimnak azt üzenem, hogy ha akarják a nemzeti Géniusz diada­
lát látni, álljanak közénk.”532

531 Gyurgyák 2 0 1 2.104.

532 Gömbös beszédét lásd Gömbös 2004. 179-184. Idézet: 179, 182, 184.
 A Fajvédő P árt vezére 207

Dorozsma csak egyik állomása volt annak a szervezőkörútnak, amelyet a faj­

védő csoport tagjai jártak be nyár végén és a kora őszi hetekben. Gyűléseket
tartottak többek között Hatvanban, Abádszalókon, Csongrádon.533 Nagysza­
bású zászlóbontásukat Gyöngyösön tartották október 27-28-án. A kétnapos,
látványos külsőségek közepette zajló rendezvényen a környező településekről
érkezettekkel együtt több ezren vettek részt, és beszédet mondott a fajvédő
képviselők többsége.534
A fajvédők akciója ellenszélben zajlott. Már augusztus elején erőteljes, a
vidéki lapok részvételével folyó rágalomhadjárat indult Gömbös ellen. A dél­
szláv állam budapesti követével folytatott beszélgetésére535 utalva azzal vádol­
ták, hogy saját kormányt kíván alakítani, melyhez igénybe vette volna a kisan-
tant támogatását is - politikai engedmények fejében. A fajvédők bizonyítottnak
látták, hogy a kampányt a miniszterelnökség sajtóosztálya indította el.536Az új,
Gömbös vezette kormány szervezését feltételező véleményekre maguk a fajvé­
dők is alapot adtak. Néhány nappal kiválásuk után Zsilinszky - 1921-1922-ben
többször hangoztatott nézetét felelevenítve - a Szózat hasábjain követelt rend­
szerváltozást, gondolatmenetét azzal zárva: „A rendszerváltozáshoz azonban
más kormány kell!”537 Később, 1924 tavaszán - a nyomdászsztrájk miatt kiéle­
ződött konfliktus nyomán - a kormány 12 napra betiltotta a Szózat és A Nép
című lapokat, melyeknek kulcsszerepe volt a fajvédő eszmék terjesztésében.538
Nehezítette helyzetüket, hogy önálló szervezet hiányában külső segítségre
szorultak propagandagyűléseik rendezésében. Ezt nem biztosíthatta az álta­
luk irányított MOVE, amely ekkor már nem folytathatott politikai tevékenysé­
get, és vidéken már csak sportegyesületei működtek. Ki tudták azonban hasz­
nálni szoros személyi kapcsolataikat az ÉME-vel. így mindenütt - Gyöngyö­
sön is - az egyesület helyi szervezete hirdette meg és szervezte gyűléseiket.
Az 1921. évi betiltások és felfüggesztések után a kormányzathoz közeledő ÉME
vezetésének az 1922. évi nemzetgyűlési választások során épp úgy csalódást
okozott tagjainak és híveinek kiszorítása a törvényhozásból, mint Gömbösék­
nek. Ezért 1922 nyarától, s különösen 1923 tavaszától ismét felerősödött kor­
mányellenes hangjuk, radikalizálódtak politikai akcióik. Különösen a Duna-
Tisza-közén és a csatlakozó alföldi területeken, ahol a fajvédőkkel kezdettől

533 Szózat, 1923. szeptember 25. 2.; október 9. 8-9 .; október 16. 7.
534 Szózat, 1923.október 30. 5-6.
535 Lásd H ornyák 2016. 73. (17. sz. dokumentum); A két ország közötti korabeli viszony alaku­
lásának részleteit lásd Hornyák 2004.
536 Szózat, 1923. augusztus 18. 3.
537 Szózat, 1923. augusztus 11.1.
538 Gergely J. 2001.163-164.
208 „Parkolópályáról” a hatalomba

az ellenzéki fajvédő p árt útja

64. A M a gy a r N em zeti Fü ggetlen ségi (Fajvédő) P árt helyzete

a kortárs karikaturista szem ével

együttműködő Héjjas Iván és családja erőteljes befolyást gyakorolt a vidéki, pa­

raszti lakosság politikai hangulatára.539 Gömbös és az ÉME kapcsolatára a kül­
földi diplomaták is felfigyeltek. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság budapesti
követsége azonosította is a két szervezetet.540 Mindez még határozottabb kor­
látozó intézkedésekre késztette velük szemben a kormányzatot. Ennek egyik
megnyilvánulásaként a belügyi hatóságok betiltották október 21-ére tervezett
szolnoki gyűlésüket, amely ismét a fajvédőknek biztosított volna lehetőséget
nézeteik hirdetésére és támogatók toborzására.541
A fajvédő csoport és az ébredők együttműködése, közös rendezvényeik sora
mégis folytatódott, és később is hasonló módon szervezték gyűléseiket. Politi­
kai törekvéseik rokon voltát jelezte és további kooperációjukat erősítette, hogy
az ÉME 1923. decemberi közgyűlésén a fajvédők egyik vezéralakját, Eckhardt

539 Lásd Z inner 1989. 181-184.

540 Az 1 9 2 4 . szeptemberi követségi jelentés szerint:....Gömbös [...] tevékenysége is abban az
intézményben [ÉME - V. J.] bontakozott ki, amely most szélső nacionalista és antiszemita
politikai párttá alakult, »a magyar fajvédők pártjává«, amelynek 5-6 képviselője van a parla­
mentben.” Hornyák 2016. 79.
541 Szózat,1923. október 21. 3.
 A Fajvédő P árt vezére 209

Tibort választották elnökké. Feltűnő, hogy akcióik elsősorban a Dunától kelet­

re eső mezőgazdasági területeken, illetve azok központjaiban zajlottak. 1924.
május, június, július során nagyszabású körutat tettek nagyobb városokban:
Szolnokon, Hajdúböszörményben, Nyíregyházán és olyan ipari centrumok­
ban is, mint Miskolcon és Csepelen, szeptemberben pedig a Dunántúl legipa-
rosodottabb városában, Győrben, ahol az EME már 1919-ben erős pozíció­
kat szerzett. Majd egy újabb szolnoki betiltás nyomán, Cegléden találkoztak
a választókkal,542 és csak később olyan dunántúli városokban, mint Nagykani­
zsa. Gömbös majd minden gyűlésen részt vett és beszédet mondott.
Rendezvényeik támogatók gyűjtését és a Fajvédő Párt szervezeti keretei­
nek megalapozását szolgálták. Ezek eredményeként egy év múlva jutottak
el a párttá alakulásig. 1924. október 19-én, Kecskeméten rendezték a párt -
korabeli szóhasználattal élve - „zászlóbontó ünnepségét”. Nem véletlenül
a „Hírős Város”-ban. Az ugyanis a Gömbössel már Szegeden együttműködő
Héjjasék „birodalmának” központja volt. Innen indultak megtorló útjaikra a
környékbeli településekre a Tanácsköztársaság bukását követő hetekben, és a
város az ÉME szervezésének, majd további történetének is egyik meghatározó
központja volt. Főszereplői, irányítói pedig a Héjjas család tagjai, élükön Iván­
nal.543 Ők rendezték a zászlóbontást is - valóban ünnepélyes körülményeket
biztosítva, az ellenforradalmi emlékeket felidéző formaságokkal, amelyben a
nyugat-magyarországi bandaharcokba részt vett Héjjas-különítmény - egykori
egyenruhájukban felvonuló - 28 tagja is szerepet kapott.544
Gömbös Gyula itt jelentette be a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt meg­
alakulását, amelyet ezután ők maguk és a politikai élet más szereplői is gyakran
csak Fajvédő Pártként emlegettek. A párt vezére a névadást indokolva kifejtette,
hogy a nemzeti jelzővel a társadalom egészének összefogását kívánták kifejez­
ni - a nemzeti eszme jegyében, függetlenül a vallási különbségektől. Ezért sem
szerepeltették a névben a korszak politikai jelszavaiban gyakorta hallható-olvas­
ható „keresztény” szót, jóllehet mindig hangsúlyozták, hogy csak a kereszténye­
ket tartják a nemzet részének - a többiek idegenek. A függetlenségi jelző pedig
a magyar nemzeti önállóság és a függetlenségi tradíciók kifejezésére szolgált.545
Ekkor ismertették először a párt programját is, amelyet - a szakirodalomban
eléggé általánosan elterjedt véleménnyel ellentétben - nem egyedül Zsilinszky
Endre, hanem az ő kései emlékezése szerint négyen írtak. Egy pártprogram

542 Gergely J. 2001.165-166.

543 Lásd Z inner 1989. 39-43.
544 Szózat, 1924. október 21. A rendezvény összefoglaló ism ertetését lásd Gergely J. 2001. 167-
168.
343 Uo.
210 „Parkolópályáról” a hatalomba

ugyanis ritkán egy személy alkotása. Ezúttal sem erről volt szó tehát, hanem,
több fajvédő összehangolt munkájáról, amelyet az elvek és a szöveg egyezte­
tése alapján végeztek. Gömbös az elvi kereteket meghatározó bevezetőt szer­
kesztette, a külpolitikai fejezetet Eckhardt Tibor, a közgazdasági részt Ulain Fe­
renc fogalmazta, míg Zsilinszky a közjogi, a kultúrpolitikai és a szociálpolitikai
részeket írta meg, amelyek az egész program terjedelmének majd felét teszik
ki.546 Ezt erősíti meg az is, hogy ilyen munkamegosztásban ismertették a prog­
ramot a kecskeméti hallgatóság előtt.547
A programalkotással kapcsolatos munkamegosztás árulkodó a fajvédők
vezéralakjainak politikusi habitusát és felkészültségét illetően. Gömbös ad­
digi szerepvállalásaival, kezdeményező fellépésével és szervezőmunkájával,
agitatív erejű nyilvános szerepléseivel vitathatatlanná tette vezéri szerepét.
Zsilinszky Endre emlékezése szerint „kétségtelen érdekes és erős egyénisége”
okán válhatott elsőszámú vezetővé, s azért, mert „erős akarata van, jó poli­
tikai ösztönei, erős taktikai készsége és tagadhatatlan szuggesztív ereje”.548
Ez már a pártalakulás előtti gyűléseken nyilvánvalóvá vált. A pártprogram
megalkotásában azonban csupán az elvi alapok megformázása fűződik nevé­
hez. A szövegnek ez a része már megfogalmazásával is szilárd elhatározást
és a fajhoz, nemzethez, valamint a földhöz és az abból élőkhöz való erős kö­
tődést sugallt. A párt céljait „a magyar nép egyetemének öntudatra ébreszté­
sében és megerősítésében”, „az egységes nemzeti társadalom felépítésében”,
a „fajtestvéri kötelékek” keresztény elvek alapján történő megszilárdításában,
az arányos és igazságos vagyonmegosztásban, a „lelkében-testében megerő­
sített magyar nép politikai, gazdasági és művelődési” megszabadításában
(a zsidókkal szemben), a gazdasági élet agrárszellemben történő átalakításá­
ban határozta meg. Mindezt „az állam céltudatos gondoskodása útján” látta
elérhetőnek.549 A társadalom élete egyes területeivel kapcsolatos szakkérdé­
sek konkrét kifejtése viszont nála képzettebb harcostársaira maradt - a vezé­
rük által felvázolt elvek alapján. A munkamegosztás alakulása nem jelentette
azt, hogy Gömböst elmélyült elméleti ismeretek predesztinálták volna az elvi
alapvetésre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy sohasem definiálta
az általa használt alapfogalmak, a nemzet és a faj szavak tartalmát. Azokat
nem két önálló, eltérő tartalmú kategóriaként, hanem rendszeresen szinoni­

546 Lásd Magyarország, 1938. április 12. - Bajcsy-Zsilinszky Endre: Az én fajvédelmem. A prog­
ramot közli Pártprogramok 1991. 103-110. A továbbiakban a programra e kiadás alapján hi­
vatkozom.
547 Gergely J. 2001. 168.
548 Zsilinszky emlékezését lásd Szabadság, 1936. október 11. 1.
549 Pártprogramok 1991. 104-105.
 A Fajvédő P árt vezére 211

maként használta, és nem tudati, hanem érzelmi tényezőként kezelte őket,

amelyek magyarázatra sem szorulnak. Ezt fejezték ki a gyöngyösi gyűléshez
kapcsolódó vacsorán elhangzott szavai: „Csodálkozom, hogy a faivédelemről,
ennek létjogosultságáról még mindig beszélni kell, hisz ez a gondolat oly ter­
mészetes, mint m aga az élet. A nem zet egyénisége a nemzet fajisága, amely
nemzet ezt nem tudja, nem érzi, örökre elveszett.”550
A formális pártalakulásra november 13-án került sor Budapesten, a párt
ekkor birtokba vett Irányi utca 21. szám alatti klubhelyiségében, amit Göm­
bös egyik barátja bocsátott rendelkezésükre. Ezt követően itt tartotta üléseit
(pártvacsoráit) hetente egyszer a párt vezetése, és innen irányították a párt­
szervezést. A Fajvédő Párt akkori szervezeti erejéről mindent elmond, hogy az
alakuló értekezletre nem tömeggyűlésen került sor. Azon mindössze öt fajvé­
dő képviselő, Gömbös Gyula, Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Ulain Ferenc
és Hir György, továbbá a párthoz ekkor csatlakozó két pártonkívüli képviselő
- Kiss Menyhért és Zsirkay János - vett részt. Rajtuk kívül csupán Wolff Ká­
roly, a Budapesten szerveződő Keresztény Községi Párt elnöke és a keresztény
ellenzéki Friedrich István jelent meg vendégként.
A két vendég részvétele jelezte, hogy a fajvédők nem csak az ÉME szerve­
zeteire támaszkodva kívánták erősíteni pozíciójukat. 1923. augusztus 23-án
Gömbös kezdeményezésére Keresztény Ellenzéki Szövetség néven „a keresz­
tény gondolat érvényesülése és a dolgozó magyarság talpraállítása érdekében”
tömörült 22, a kormányzat politikájával elégedetlen képviselő. Legtöbben - a
két, őket támogató egyéni képviselővel együtt összesen kilencen - a fajvédők
közül kerültek ki, heten voltak a Haller István vezette, 1923 pünkösdjén újjá­
alakult Országos Keresztényszocialista Párt és hatan a Friedrichet követő kép­
viselők. Kinyilvánították, hogy mindegyik párt megtartja önállóságát, prog­
ramját és akciószabadságát, szövetkezésük „csupán a kormány politikájával
szemben való egyöntetű fellépésre vonatkozik, és lehetővé teszi, hogy [...]
a magyar nép felvilágosíttassék, milyen katasztrófa felé viszi a Bethlen-kor-
mány nemzetietlen, fajszeretet nélküli, liberális és a zsidó nagytőke előtt meg-
hajló politikája az országot”.551
Az akció lényegében az egy évvel korábbi kísérlet, az akkor mintegy száz
képviselőt tömörítő Egyesült Keresztény Blokk gyakorlatának felelevenítése
volt - most Wolff Károly részvétele nélkül. A próbálkozás éppoly hamar kiful­
ladt, mint a korábbi, 1923 végén megszűntek az addig heti rendszerességgel

550 Szózat, 1923. október 30. 5. (Eredeti kiemelés.)

551 Szózat, 1923. augusztus 24. 1. (Eredeti kiemelés)
212 „Parkolópályáról” a hatalomba

tartott csütörtök esti közös pártvacsorák,552 amelyeket az egyes résztvevő pár­

tok felváltva rendeztek.553
A Fajvédő Párt megszervezése két fontos változást eredményezett Gömbös
helyzetében. Egyrészt a pártvezéri funkció és a vele járó elfoglaltságok miatt
1925. január 18-án, a MOVE esedékes éves közgyűlésén lemondott hat éve vi­
selt elnöki tisztéről. Ez azonban nem jelentette részéről az egyesülettel való
szakítást, annak rendezvényein továbbra is rendszeresen részt vett. Különös
tekintettel arra, hogy sportszerető és több sportágat még ekkor is több-keve­
sebb aktivitással űző emberként támogathatta a MOVE ekkor már jószerével a
sportélet szervezésére korlátozódott tevékenységét. Politikai támaszt azonban
már nem láthatott benne, legfeljebb remélni tudta, hogy az egyesület - a körül­
mények kedvező változása esetén - később talán felelevenítheti korábbi, aktív
és kiterjedt társadalomszervező munkáját, az ő eszméinek megfelelő politikai
tartalommal. Ezért is figyelt arra, hogy mindig elvbarátai kövessék az elnöki po­
zícióban: lemondásakor Zsilinszky Endrét választották meg, amikor pedig 1927
decemberében ő is távozott, az a Borbély-Maczky Emil, volt miskolci főispán
követte, aki Gömbös lelkes híve volt a fajvédő eszmék képviseletében, és 1926-
ban a párt képviselőjeként jutott be az újjászervezett képviselőházba. Közve­
títésükkel Gömbös itt is érvényesíthette befolyását, még a szuverén Zsilinszky
elnöksége idején is. Zsilinszky kísérletet tett arra, hogy a cseh Sokol-mozgalom
mintájára a MOVE-t - a cserkészeket, a leventéket, a lövészegyletek tagjait és
frontharcosokat is tömörítő - az egész társadalmat átfogó szervezetté tegye.
1925 júniusában, a Várban nagyszabású szimpátiatüntetést szervezett Horthy
mellett. Ennek sikerén felbuzdulva a következő év februárjában egy „néma, de
hatalmas és félelmetes” tüntetést kívánt szervezni „a nemzeti és keresztény
Magyarország mellett”, amelyen „megmozdul az egész ország szervezett ke­
resztény társadalma”. A tüntetést azonban a hatóságok nem engedélyezték.554
Mindez aligha történt a hasonló célokat követő Gömbös ellenére.
Pártvezéri tevékenységének következményeként radikálisan megváltozott
családi helyzete. Felesége egyre nehezebben viselte, hogy a politikai tevékeny­
ségnek mindent alárendelő férjét állandóan nélkülöznie kell neki és három
gyermekének. Ráadásul a pénzügyi hátteret nélkülöző pártszervezés finan­
szírozásához részben a családi kasszát is felhasználva apasztotta vagyonukat,

552 Gergely J. 2001. 152-156.

553 1923. szeptember 27-én például a Friedrich-párt (Szózat, 1923. szeptember 28. 3 -4 .), októ­
ber 4-én a Haller István vezette keresztény ellenzék vacsoráján (Szózat, 1923. október 5. 3.)
vettek részt.
554 Vigh 1992. 78-80.; A Zsilinszky vezette MOVE működésének részleteit lásd Dósáné 1972.
139-147.
 A Fajvédő Párt vezére 213

amelyet nagyrészt felesége hozománya alapozott meg. Nem véletlen, hogy

Grete Reichelt rokonsága megelégelte a helyzetet, és a feleséget gyermekeivel
együtt Bécsbe költöztette.555
Az eseményt kiszínezve, de a Gömbös közvetlen környezetéből származó
információkkal lényegileg egyező módon örökítette meg a kortárs újságíró.

„Az elhanyagolt asszony - fel se tételezzünk semmi rosszat róla - titok­

ban férfiakkal tárgyal, s a férfiak szemügyre veszik a bútorokat, számol­
nak, aztán alkudoznak. S egy alkalommal, amikor a férj honmenteni
megint hosszabb vidéki körúton jár, a Baross utca 4-es számú kapu előtt
kora reggel nehéz lovak vontatta két csukott bútorszállító kocsi áll meg.
Hórukkemberek légiója rohan fel a lépcsőn, a megígért nagy borravaló
csodás gyorsaságra sarkallja őket, izmaik feszülnek, a gurtni vállukat
vágja, csurog a verejték róluk, de mire egy óra leforgása alatt kiürítik a
lakást, egy szeg nem sok, annyi sem marad a falban. [...]
- Keleti pályaudvar - idegen akcentussal csak ennyit mond az asz-
szony, és a gyerekekkel kocsira, aztán vonatra száll, meg sem áll apja
bécsi házáig.
Aznap este vidáman fütyörészve nyitja ki a lakásajtót a férj. Felkattin-
taná a villanyt, de nem ég, nincs még egy csillár sem az egész lakásban.
Reszkető kézzel gyufát gyújtogatva járja be a szobákat, kongó lépte zaját
a kísérteties csönd és a sötét megsokszorozza. Minden üres. Se asszony,
se gyerek, se bútor, még egy ágy sem, ahol kinyújtózhatna éjszakára. Csak
a hálószoba sarkába kiteregetett újságpapíron szép simán egymásra fek­
tetve töméntelen ruhája, a falnál meg sámfára vert cipői állnak glédában.
A faképnél hagyott férj kifordul az elhagyott lakásból, az ajtót kulcs­
csal mégis bezárja, és mérgesen elmegy egy szállodába. Másnap az Irá­
nyi utcába költözik, a fajvédő párt klubhelyiségének egyik szobájába,
szerényen bebútorozkodik, úgy lakik aztán, mint hadnagy korában, va­
lami albérleti legénylakásban.”556

Miként a politika tette tönkre első házasságát, az lett a második megalapozó­

ja is. Új feleségével a MOVE-ban ismerkedett meg. Szilágyi Erzsébet, a Göm­
bösnél három évvel fiatalabb, művelt, csinos, elvált asszony az egyesület női
szakosztályának elnökeként került kapcsolatba az országos elnökkel. 1926. jú­
lius 8-án kötöttek házasságot. A férjnek immár nem kellett attól tartania, hogy

555 Gergely J. 2001. 21.

556 Szokoly 1960. 230-231.
214 „Parkolópályáról” a hatalomba

65. Szilágyi
Erzsébet, G öm bös
G yula m ásod ik
felesége

66.
H ó m o n Bálint
történész,
egyetem i ta n á r
az 1920-as évek
k ö zep én

politikai tevékenysége konfliktusforrás lesz közöttük. Az új asszony nemhogy

nem ellenezte férje közszereplését, el is kísérte gyűléseire. Sőt inspirálta komo­
lyabb politikai célok elérésére, és ennek érdekében alaposabb közgazdasági,
jogi ismeretek megszerzésére, műveltségének gazdagítására biztatta.557 Mind­
ezek megvalósításában fontos szerepe lett annak, hogy legjobb barátnőjének
férje Hóman Bálint volt, akivel így Gömbös is mind jobban elmélyülő baráti
viszonyba került.558 A kiváló tudós segítette is Gömböst tudásának bővítésében,
világlátásának tágításában, miközben az ő társadalomról és politikáról kialakult
felfogását is befolyásolták Gömbös nézetei.
A Fajvédő Párt szervezetéről, belső működéséről alig tudható valami. Nem
maradt fent szervezeti szabályzata, üléseinek jegyzőkönyve. A vezetőség
egyébként sem formális vezetőségi üléseket, hanem a kor szokásainak meg­
felelően ún. pártvacsorákat tartott. Ezekről ugyan rendszeresen beszámolt a
fajvédők hivatalos orgánumának számító Szózat, valamint A Nép című lap, de
csak az ott elhangzott beszédeket, politikai nyilatkozatokat ismertették. Szer­
vezeti kérdésekről, az akciók megtervezéséről nem ejtettek szót. Utóbbi kér­
déskörből is csak gyűléseik helyszíne és formaságai, de legfőképp az elhang­
zott beszédek tartalma ismerhető meg, továbbá azok fogadtatása a hallgatóság
részéről, amit persze erős kritikával kezelhetünk, hisz megint csak a párt lapja
az egyetlen forrásunk, amelynek tudósítói propagandisztikus jelleggel (is) fo­
galmazták meg beszámolóikat.
Annyit mindenesetre megtudhattunk a párt belső viszonyairól, hogy Göm­
bös „katonásan” irányította a szervezetet. Amikor 1925. január elején a párt

557 Lásd G ergely J. 2001. 22.; R évay 1934. 266.; S zokoly 1960. 249-250.; L ázár 1995 184-185.
558 Korai kapcsolatukat dokumentálja Hóman vele folytatott levelezése is, melynek első darab­
jai Gömbös fajvédő korszakában íródtak. Lásd OSZK Kézirattár Fond 15/607.
 A Fajvédő Párt vezére 215

újévi vacsoráján Eckhardt köszöntötte Gömböst mint a párt vezérét, ő ezt azzal
hárította el, hogy körükben nem lehet személyi kultusz, de kizárólagos veze­
tő szerepét megkérdőjelezhetetlenné tette: „...ez azonban nem jelenti, hogy a
vezérnek nem kell engedelmeskedni. Amíg ennek a pártnak élén állok, az esz­
me képviselete tekintetében elvárom, hogy mindenki feltétel nélkül engedel­
meskedjék.”559 Azoknak a barátainak, képviselőtársainak mondta e szavakat,
akik nélkül ő az eszmét meg sem tudta volna fogalmazni, hisz beszédeiben,
csekély számú cikkében rendre felismerhetőek azok a gondolatok, melyeket
Zsilinszky, Eckhardt és mások már korábban kifejtettek. Bizonyító dokumen­
tumok nélkül is biztosra vehetjük azonban, hogy Gömbös vidéki szervezetek
hálózatával, regisztrált és folyamatos aktivitást kifejtő tagsággal rendelkező
pártot kívánt szervezni - miként két évvel korábban az Egységes Párt ügyveze­
tő alelnökeként tette. Erre utalt az 1926. decemberi választási kudarc után tett
kijelentése, mely szerint az ő pártjuk volt az egyetlen szervezett párt a polgári
pártok közül.560 A látható jelek azonban ennek cáfolatát adták.
Ezek a jelek mindenekelőtt a párt választási eredményeiben fedezhetők
fel. Részben az 1925. májusi budapesti törvényhatósági, részben az időközi
nemzetgyűlési, de leginkább az új választójogi törvény alapján lezajlott képvi­
selőházi választásokon elnyert szavazatok és mandátumok mutatták, meddig
jutott a Fajvédő Párt a támogatók toborzása terén.
Budapesten, ahol nem volt komoly befolyásuk és tömeggyűléseket sem
szerveztek, nem önállóan indultak. A Wolff Károly vezette Keresztény Községi
Pártot támogatták, amelynek intéző bizottságába Gömböst még 1924. május
16-án beválasztották. A velük kötött megállapodás értelmében a keresztény
párt jelöltjei mellett korteskedtek, egyetlen jelöltjük, Eckhardt Tibor is annak
listáján indult. Ezzel is biztosítani akarták a képviselőtestületben addig több­
séget élvező párt ismételt győzelmét. Gömbös bekapcsolódása a fővárosi vá­
lasztási harcba azt is eredményezte, hogy felerősödött a Wolffék által addig
is képviselt antiszemitizmus, és az a választási küzdelem egyik hangsúlyos
elemévé vált. Széles körben keltett nyugtalanságot, és tiltakozást váltott ki a
fajvédő vezér egyik kijelentése, melyben azt hangoztatta, hogy „minden aka­
dályon keresztül meg kell maradni ebben a városban a keresztény uralomnak,
és hangsúlyozom, még akkor is, ha numerikus kisebbségben maradunk a vá­
lasztásokon”.561 Ez pedig azt sejtette, hogy választási vereség esetén akár fegy­
verhez is nyúlnak a kereszténypárt uralmának megőrzése vagy helyreállítása359

359 Idézi Gergely J. 2001.170.

560 Szózat, 1927. január 23. 2.
561 Idézi Gergely J. 2001. 172.
216 „Parkolópályáról” a hatalomba

67. G ö m b ö s k ép v iselő k e g y cso p o rtjá v a l a n e m z e t g y ű lé s u to lsó ü lé s é n ( 1 9 2 6 )

érdekében. Más tényezőkkel együtt az ennek nyomán keletkezett félelmek is

szerepet játszhattak abban, hogy a Wolff-párt mindössze 91 képviselői helyet
tudott elnyerni az 1920-ban szerzett 167 mandátummal szemben, ami majd­
nem 50%-os visszaesést jelentett.562 A Gömbös által kilátásba helyezett akcióra
azonban nem került sor. Okafogyottá tette azt, hogy a fővárosi képviselőtestü­
letben végül is keresztény orientációjú pártok alkottak többséget. Ennek alap­
vető oka az volt, hogy a közgyűlés nem választás útján, hanem egyéb jogcí­
men mandátumhoz jutó 63 tagjának nagy többsége - köztük jelentős számban
városházi tisztviselők - a Bethlen miniszterelnök támogatásával 1924 nyarán
megalakult Községi Polgári Párthoz csatlakozott, melynek így 80 képviselője
lett. A fővárosi kormánypártnak tekintett alakulat pedig a Keresztény Községi
Párttal kötött szövetséget a szociáldemokraták által dominált Demokratikus
Blokkal szemben.563

562 A választások előzményeinek és eredményeinek áttekintését lásd uo. 171-173.; G ergely J.

2010. 51,157-158. és 163-171.; I gnácz 2010a. 56-69.; S chweitzer 2010. 70-91.
563 S chweitzer 2010. 7 1 -7 2 . és 89.
 A Fajvédő P árt vezére 217

Keresztény testvérek! Dolgozó magyarok!

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt

(FAJVÉDŐK)
Cinkotán
dec. 5-én vasárnap d. e. fel n órakor
F e h é r F l ó r i s vendéglőjének nagytermében
Kossuth Lajos-utca 2-

tart, m elyen b e s z é ln i fo g n a k )

68. A Fajvédő
Párt választási
Gömbös Gyula
Ulain Ferenc Dr.Eckhardt Tibor Zsirkay János
na gy gy ű lésén ek
L e g y e n ott m inden k e re s z té n y m a g y a r, a d o lg o z d m a g y a r o k pártjának
pla ká tja (1 9 2 6 ) nagy gyűlésén.
1 r*t«r< Mvíiílrtlr!

a Magjai Nemzeti Függetlenségi Párt (Fajiéitól)

buéapest-kómjréli szervezeténekvezetősége.

A megüresedő nemzetgyűlési mandátumok pótlása kapcsán 1923 augusz­

tusa és 1926 decembere között öt időszaki választáson indított jelöltet a Faj­
védő Párt, de csak 1925 októberében, a letenyei választókerületben sikerült
mandátumot szereznie Somogyi Béla révén.564
Gömbös nagy reményeket fűzött az 1926. december közepén tartott kép­
viselőválasztásokhoz. „...a következő választásokon, amelyekre mi előkészü­
lünk, pártom lényeges megerősödését várom” - jelentette ki a fajvédők majd
egy évvel korábbi, január 21-ei pártvacsoráján.565 Reményét pártjuk szervezett
voltára építette, ami alapján (utólag) úgy látta „reálisan véve 26-30 mandátum
illette volna a pártot”.566 A számok azonban mást mutattak. Már az is a fajvé­
dők befolyásának területi korlátáit jelezte, hogy csak 54 jelöltet tudtak állítani,

564 G ergely J. 2001. 176.

565 Szózat, 1926. január 23. 2.
566 Szózat, 1927. január 23. 2.
218 „Parkolópályáról” a hatalomba

közülük azonban csak 11 (5,5%)

nyílt szavazásos egyéni kerület­
ben tudták megszerezni az indu­
láshoz szükséges számú aláírást.
Rajtuk kívül 4 titkos listás válasz­
tókerületben 26 főt neveztek. így
jelöltjeik száma 38 volt, a válasz­
táson indult összes jelölt 7,14%-a.
A párt csekély tömegbefolyását
jelezte, hogy 11 egyéni jelöltjük
mindössze 22 428 szavazatot (az
összes leadott szavazatok 2,9%-a)
kapott, négy listájukra pedig
20 835 fő (5,64%) voksolt. Az or­
szágosan leadott 1 143 519 szava­
zatból mindössze 43 263 (3,78%)
jutott a Fajvédő Pártnak.567 Terü­
leti befolyásának korlátáit jelzi,
hogy egyéni jelöltet csak Bihar,
Csanád, Csongrád, Hajdú, Heves,
Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pi-
lis-Solt-Kiskun és Zala megyében
tudtak indítani, listát pedig Dél-
6 9 . G öm bös fajvédő p á rttá rsa i m int
Pest, Észak-Pest, Pest-környék és
képviselőjelöltek 1926-b an
Miskolc kerületekben állítottak.568
Fentről jobbra: Ulain Ferenc,ZsilinszkyEndre,
Eckhardt Tibor, Prónay Pál, Zsirkay János, A választás nyomán közülük
Borbély-Macky Emil mindössze ketten jutottak man­
dátumhoz. Miskolcon a város ko­
rábbi főispánja, Borbély-Maczky Emil lett a választás győztese, azzal, hogy a
Fajvédő Párt listája nyerte el a szavazatok 49,34%-át.569 Gömbös Gyula - miként
1920-ban és 1922-ben - ekkor is ún. egyhangú választással, azaz szavazás nél­
kül került a képviselőházba, ami nem választói akarat, hanem politikai alkuk
eredménye volt.570 Ennek alapvető feltétele volt ugyanis, hogy a kormánypárt
nem állított ellene jelöltet, ami azt bizonyítja, hogy a jobboldali ellenzéki párt

567 Hubai 2001.1. kötet. A választások története és politikai geográfiája. 42-43.

568 Hubai 2001. II. kötet. Választókerületi adattár. 56-63.
569 Miskolc története 1918-1949. 51.
570 Gergely J. 2001. 181
 A Fajvédő Párt vezére 219

vezéreként is mintegy védettséget élvezett a kor­

mányzat, személy szerint Bethlen miniszterelnök
részéről. Ebben persze Horthy kormányzónak is
lehetett szerepe.571 Azzal emelkedett négyre a párt
képviselőinek száma, hogy később csatlakozott
hozzájuk a keresztény párt listáján indult Kontra
Aladár és a független jelöltként mandátumot szer­
zett Héjjas Iván.572
Mindez hatalmas kudarcot jelentett Gömbös
számára, ám letörni nem tudta. A rá jellemző el­
szántsággal az alábbi szavakat intézte elvbarátai­
hoz egy hónappal a választások után: „Nem adom
fel a küzdelmet, mert még ma is bízom elveink­
ben, és azoktól várom Magyarország feltámadását.
A fajvédők programját az élet követelményeinek
megfelelően átdolgoztam, és ez az új program né­
hány nap múlva napvilágot fog látni. Azt akartam
ugyanis, hogy annak a tömegnek, amely mellettünk
tett színvallást a választásokon, írásba foglalva is
meglegyen a politikai hitvallása. Politikai hadsereg­
gé fogunk átalakulni, amelynek minden körülmé­
nyek között föltétlenül bíznia kell abban a vezérben,
70. Gömbös G yula,
akit a mozgalom élére állított. Én a magam részéről
a Fajvédő Párt vezére a
tudom azt, hogy azok helyett is kell harcolnom,
képviselőház ülésére m egy
akik nem kerülhettek be a parlamentbe, és nem fog (1 9 2 6 )
megijeszteni sem a jobboldal túlnyomó többsége,
sem a mellettem ülő radikális tábor, amely esküdt ellensége a nacionalista és
konzervatív politikának. Programunk a nép millióinak arcához alkalmazkodik,
és pártunk szervezettsége meg fogja hozni a párt győzelmét.”573
Harcossága valóban megmaradt, de némi józansággal, a kormányzati tö­
rekvések árnyaltabb értékelésével is párosult, amiben talán már az őt meg­
fontoltabb politizálásra intő második feleség és az új barát, a tudós Hóman
hatása is érvényesült. Másrészt - legalábbis kezdetben - gyakori parlamenti
felszólalásai azt igazolják, hogy a mandátumhoz nem jutott társak pótlását

571 Gömbös e gesztust később azzal honorálta, hogy az 1935. évi választás során a vele végleg
szakító és a NEP-ből kilépő Bethlen István hasonló módon juthatott mandátumhoz a nagy-
kanizsai választókerületben.
572 G ergely J. 2001. 181-182.
573 M agyar Újság, 1927. január 28. (Közölve: Göm bös 2004. 314.)
220 „Parkolópályáról” a hatalomba

is komolyan gondolta. Megnyilvánulásai egyértelműen jelezték, hogy poli­

tikájának tartalma nem változott, a fajvédő elveket képviselte, és olyan kér­
désekben nyilatkozott meg a képviselőházban, amelyek programjának kulcs­
elemeit képezték.

Mi a fajvédelem?

Gömbös válasza a kor problémáira a fajvédelem volt, ami 1928-ig meghatároz­

ta a MOVE élén, a Nagyatádi Szabó István vezette kisgazdapárt nemzetgyűlési
képviselőjeként, Bethlen Egységes Pártjának ügyvezető alelnökeként és az ál­
tala szervezett radikális Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt vezére­
ként kifejtett politikai tevékenységének tartalmát.
A nemzethalál vízióját felidéző kommün és Trianon, majd a külpolitikai
elszigeteltség hatására a nemzettel kapcsolatos felfogása új színekkel gazda­
godott. Az ország megcsonkítása Gömbös gondolkodásában is a nemzeti lét
feltételévé, egyben legfontosabb céljává, értelmévé is tette a békeszerződés re­
vízióját.574 Az antanthatalmak nyomása, illetve a kisantant fenyegető gyűrűje
miatt ismét aktuálissá vált számára a függetlenség, az ország szuverenitása -
immár mint megvédendő értékek.575 De - nem ragadva le a védekező pozíció­
nál - az első pillanattól kezdve a jövőre is gondolt: Magyarország kelet-euró­
pai vezető szerepének megteremtésére,576 mi több, „nagyszerű világtörténelmi
küldetésére”.577 Ez pedig egyet jelentett a területi integritás helyreállításával,
amit kezdetben akár katonai eszközökkel is megvalósítandónak tartott. Ezek
az alapvetően külpolitikai meghatározottságú és jellegű nemzeti célok, illet­
ve a külső körülmények jelölték ki belpolitikai programjának kiindulópontját:
„erőt gyűjteni”, melyet majd „alkalmas időben alkalmazni” lehet.578
Gömbös - személyiségéből fakadóan és a radikális politikai irányzatokra
jellemző módon - nem az országban és a nemzetközi viszonyokban korábban
lezajlott összetett folyamatok árnyalt elemzése alapján értékelte a helyzetet és
kereste azok előidézőit. Egyetlen okkal magyarázta a katasztrófák sorozatát.
Huston Stewart Chamberlain egyik cikkének579 ismeretében és hatására mu­

574 Gömbös területi revízióval kapcsolatos nézeteiről lásd Zeidler 1998. 72-77.
575 R évay 1934. 205-207. Gömbös 1922. 1-2.; P ritz 1990.
576 NN 1922. II. köt. (1922. júl. 24.) 294. XXIII. köt. (1924. április 16.) 412.
577 Pártprogramok 1991. 104.
578 NN 1922. II. köt. (1922. júl. 24.) 294. Pritz 1982. 35.
579 Gömbös maga hivatkozott - a cím megjelölése nélkül - Chamberlainnek a Rasse und. Nation
(Faj és Nemzet) című folyóiratban megjelent cikkére, melynek mottója a következő volt: „Ha
 Ml A FAJVÉD ELEM ? 221

tatta ki már a háború idején, hogy Európában Magyarországon legmagasabb

a zsidók aránya a lakosságban, ami pedig - szerinte - önmagában is a nem­
zet ellenálló erejének gyengülését eredményezi.580 Másrészt a bolsevizálódó
Oroszországból hazatért zsidó katonatisztekben ismerte fel a kommunisztikus
eszmék hazai terjesztőit.581 A két problémát összegezve mondta ki: „...vissza­
gondolok az elmúlt nagy háborúra, amelyet nálunk a zsidóság befolyásolta
Hinterland vesztett el.”582 Ez az álláspont lényegében megegyezik a német
jobboldal - Ludendorffék és Hitlerék - Dolchstoft583-elméletével.
A fenti adatokat egészítette ki a zsidóság gazdasági és egyes foglalkozási
ágakon belüli részesedésével kapcsolatban a századforduló táján és az után
közzétett statisztikai adatokkal, amelyek a társadalmon belüli részarányukat
messze meghaladó mértéket mutattak.584 Ezek alapján jutott arra a következte­
tésre: „...a zsidóságnak olyan hatalmas térfoglalását lehet megállapítani, amely
a nemzet, a faj szempontjából abszolút veszélyt jelent.”585 Úgy látta, „a zsidók
ezt a fajt teljesen elnyomva, rabigába hajtják.”586 Gömbös azonban sohasem
gondolta végig e jelenségek kialakulásának okait. Szövegeinek tanúsága sze­
rint fel sem merült benne, hogy alapos elemzés tárgyává tegye a zsidók gazda­
sági és kulturális téren tapasztalt és regisztrált magyarországi térnyerésének

egy nemzet naggyá akar fejlődni, egy alapvető elvből kell kiindulnia, és ez a nemzeti jelleg
megalkotása, azaz egy körvonalozottan megkülönböztetett faj megteremtése.” NN 1920. V.
kötet. (1920. szeptember 17.) 373. (Közölve: Gömbös 2004. 72.) A korábbi szakirodalomban
gyakran olvasható, hogy Gömbös nézeteinek alakulására is Chamberlain nagy munkája, a
Die Grundlagen des 19. Jahrhunderts volt hatással. Ezt azonban ő sohasem említette, és
fejtegetéseinek tartalma sem utal arra, hogy ismerte volna a könyv terjedelmes társadalom-,
kultúr- és politikatörténeti elemzéseit. Rá különben is az volt jellemző, hogy csak a „lénye­
get” kereste mindenben, ezért inkább rövidebb, tömörebb írásokból próbált gyorsan infor­
mációkat szerezni, nem hosszú és bonyolult okfejtésekből.
580 Gömbös 1920. 33-34. (Közölve: Gömbös 2004. 33-34.)
581 NN 1920 V. köt. (1920. szeptember 17.) 373. (Közölve: Gömbös 2004. 71-72.)
582 Szózat, 1920. augusztus 10. (Közölve: Gömbös 2004. 66-67.)
583 Tőrdöfés.
584 „Magyarországon a zsidók 5%-át teszik az összlakosságnak. E káros következményként
látjuk, hogy a nagybirtoknak 20%-a, nagyobb földbérletek 48%-a, az újságok 50%-a, a ban­
koknak legalább 75%-a zsidó kézen van, azaz a zsidók messze túllépték azokat a határokat,
amelyek között számarányuknak megfelelően mozogniuk kellett volna.” [Szózat, 1920. au­
gusztus 10. - Közölve: Gömbös 2004. 66.) Nemzetgyűlési beszédekben sorolta a különböző
szabadfoglalkozású értelmiségi pályákat, melyeken a zsidók aránya 18-49% között mozgott
(NN 1922. II. köt. [1922. július 24.] 296. - Közölve: Gömbös 2004. 124.), illetve a zsidók
országos átlagot jóval meghaladó iskolázottságának adatait (NN 1922. VII. köt. [1922. de­
cember 16.] 42. - Közölve: Gömbös 2004. 153-154.) [A két beszéd szövegét lásd Gömbös
2004. 115-168.].
883 NN 1922. VII. köt. (1922. december 16.) 37. (Közölve: Gömbös 2004. 143.)
586 NN 1922. II. köt. (1922. július 24.) 296. (Közölve: Gömbös 2004. 124.)
222 „Parkolópályáról” a hatalomba

gazdasági, társadalmi, mentalitásbeli stb. gyökereit és azok összefüggéseit.

A helyzetet viszont oly tragikusnak tartotta, hogy már a nemzet végzetét is elő­
revetítette: „...a zsidó fajnak Magyarországon való elhatalmasodásával állunk
szemben, és mindenkinek meg kell győződve lenni arról, hogy ha nem véde­
kezünk ezen elhatalmasodással szemben; akkor a második ezer évben - azt
hiszem, talán nem is nagyon sokára - a magyar faj, honfoglaló Árpád népének
utódai, szolgákká fognak lealacsonyodni.”587
Gömbös az általa vázolt helyzetet „végtelen igazságtalanságának minősí­
tette, és hozzátette: „a hazaárulás határáig menne, ha ebbe belenyugodnánk,
hogy ezen százalékos eloszlás továbbra is így maradjon.”588 A változtatás mód­
ját meghatározták számára az okok, amelyekben a nemkívánatosnak ítélt je­
lenség gyökerét látta.
A zsidók, szerinte, „elsősorban faji kvalitásaik révén” „hatalmasodtak el”
Magyarországon. Másrészt (és különösen) azért, mert a magyarság - a helyt­
állás érdekében az európai szisztémához alkalmazkodva - „turáni” faji mi­
voltában meggyengült, faji öntudata elveszett. Ezzel pedig meggyengült el­
lenálló képessége, és védtelenné vált a liberalizmus „narkózisával” szemben,
„...nekünk nincs faji öntudatunk, nem volt sovinizmusunk, ez csak politúra
volt, nem voltunk meggyőződéses magyarok, hanem álmagyarok voltunk va­
lamennyien, mert ha mi nem lettünk volna kivetkőztetve faji öntudatunkból,
különösen az utolsó évszázadok alatt, akkor nem jöhetett volna ide bolsevista
zsidóuralom, mert a nép ezzel öntudatosan szembehelyezkedett volna. Azt is
a zsidó csinálta, igen ügyesen Mefisztó módjára összeveszejtette a magyaro­
kat. [...] Ezt a hatalmas erős fajt, a magyar fajt, amely ezer éven keresztül meg
tudta állani a helyét etnográfiai elszigeteltségében, mégis annyira képes volt
narkotizálni a zsidó faj, hogy nem tért magához, mert az igazi hatalmi ténye­
zők nem voltak a kezében.”589
A másik okot a bevándorlás és kivándorlás szabályozatlanságában jelölte
meg. A dualizmus korában a szociális problémák megoldásának elhanyago­
lása miatt „saját faj testvéreink kénytelenek voltak kivándorolni”, másrészt
viszont korlátlanul telepedhettek helyükre „idegen fajok, elsősorban zsidók,
amelyek az ő élénkségüknél fogva, a mi elaléltságunknál fogva Magyarország­
nak mondhatnám arra való predesztináltságánál fogva, hogy kihasználják, tel­
jesen kezükbe vették az uralmat e nép fölött.”590

587 NN 1920. V. köt. (1920. szeptember 17.) 372. (Közölve: Gömbös 2004. 69.)
588 NN 1922. II. köt. (1922. július 24.) 296. (Közölve: Gömbös 2004. 125.)
589 NN 1920. V. köt. [1920. szeptember 17.] 372. (Közölve: Gömbös 2004. 75.)
590 Uo. (Közölve: Gömbös 2004. 70.)
 Ml A FAJ VÉDELEM ? 223

Ebből kiindulva fogalmazta meg a teendőt: „Nem lehet és nincs is szebb

föladata nemzetgyűlési képviselőnek, mint saját faját megvédeni a rabszolga­
ságtól, mely egyenlő az elpusztulással.”591 Azt az erőt pedig, mely biztosítéka
lehet a sikernek, a „magyar vérben” látta. Ezért állította: „A fajmagyarnak erő­
sítése biztosítja egyedül, egészen egyedül a második ezer évet.”592
Az ő szemében a fajvédelem több volt az antiszemitizmusnál. A zsidóel-
lenesség Gömbös fajvédelmének fontos, de csak egyik - negatív aspektusa.,
kirekesztő jellegű - eleme. Programszerű megnyilatkozásaiban ő mindig ez elé
helyezte, és hangsúlyosabban fogalmazta meg annak másik - pozitív aspektu­
sa, építő jellegű - elemét, a magyar faj erősítését, érdekeinek védelmét. Göm­
bös ennek jegyében így formulázta „vezérgondolatát”: „...a magyar fajvéde­
lem jegyében regenerálni Magyarországot és a regenerált Magyarországnak
világpolitikai pozícióját történelmi hivatásának megfelelően Kelet-Európábán
biztosítani.” Majd hozzátette: „Meggyőződésem, hogy magyar nemzeti állam
csak akkor bír prosperálni, csak akkor bírja biztosítani a létét, ha a nemze­
ti államon belül egy faj szupremáciája biztosítva van. [...] erre pedig ebben
az országban a magyar jogosított...”593 Ennek megfelelően a fajvédők szerint:
„... a fajvédelem a magyar fajnak az az igyekezete, hogy megtarthassa, illető­
leg az élet számos terén visszaszerezhesse azt a gazdasági és kulturális erőt,
amelyre államalkotó jellegénél fogva hivatva van.”594
Gömbös a magyar politika alapvető kötelességeként jelölte meg „a magyar
faj gazdasági és politikai hatalmát visszaállítani régi fényébe”,595 és annak ér­
dekében a faj erősítését szolgáló intézkedéseket szorgalmazott.
A magyar faj érdekeit hangoztató, háromnegyed részben német szárma­
zású Gömbös azonban ellentmondásos helyzetbe került. Az ellentmondást
egyrészt azzal igyekezett feloldani, hogy német gyökereit később sohasem
hangoztatta. Még az 1935. évi Országgyűlési Almanach által közölt részletes
életrajzban sem említették meg. Annál inkább azt, hogy apja révén „régi vas­
megyei nemesi család sarja”.596 Mindig hangsúlyozottan magyarnak vallotta
magát. Másrészt elismerte: „...tényleg van vérkeveredés és teljesen egységes
turáni fajú magyart ma találni nem lehet, de van egy magyarországi faj, amely

591 Szózat, 1920. augusztus 10. (Közölve: Gömbös 2004. 67.)

592 NN 1920. V. köt. (1920. szeptember 17.) 375. (Közölve: Gömbös 2004. 76.)
" 3 NN 1922. II. köt. (1922. július 24.) 295-296. (Közölve: Gömbös 2004. 122. és 124.) A Magyar
Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt programja ezt a magyarság „nagyszerű világtörténel­
mi küldetése”-ként emlegette. P ártprogramok 1991.104.
594 Szózat, 1920. szeptember 18.
5 " NN 1922. II. köt. (1922. július 24.) 296. (Közölve: Gömbös 2004. 124.)
596 Almanach 1935-1940. 262.
224 „Pa r k o l ó p á l y á r ó l ” a hatalom ba

annyira összeidegződött már a honfoglalókkal, hogy ennek tagjait, különösen

azokat a családokat, amelyek évszázadokon keresztül kereszteződtek a ma­
gyar fajjal, s mint egységes magyar elem éltek vérségi kapcsolatban a tiszta
turáni fajhoz tartozókkal, igenis oda lehet állítani, mint igazi magyar fajt.”597
Nem véletlen, hogy szövegeiben szinte egyáltalán nem esik szó a magyar
társadalom etnikai tagoltságáról. Ez is arra utal, hogy Gömbös magyar fajként
az ország nem zsidó lakosságát emlegette. Miként az is, hogy több alkalommal
„keresztény faj”-ról (sic!) beszélt magyar faj helyett.
E „magyarországi”, illetve „keresztény” faj érdekében gyakorolt fajvédelem
vezérgondolatként határozta meg Gömbös álláspontját minden részkérdés­
ben, lett légyen szó gazdaságról, szociális kérdésekről, oktatásról, kultúráról,
sportról, jogrendről vagy kormányzati szisztémáról. Fajvédő társaihoz hason­
lóan ő is a felemelkedés nélkülözhetetlen feltételeként értékelte a területi reví­
zió megvalósítását. Minden egyéb az erre történő felkészülést, az erőgyűjtést
szolgálta: a magyar faj megerősítése és az ő törekvéseit akadályozó tényezők
felszámolása egyaránt.
Belpolitikai tekintetben legfontosabbnak a gazdaságot tekintette. Annál is
inkább, mert a magyarság meggyengülését abban látta, hogy kicsúsztak kezé­
ből a „hatalmi tényezők”, „különösen a gazdasági tényező”.598
Gazdaságpolitikai elképzeléseinek középpontjába „a magyar faj gazdasági
érdekeinek intézményes védelmét” helyezte,599 alaptételévé pedig a „keresz­
tény agrárgondolat”-ot tette. Rögtön hozzáfűzte: „...mi a keresztény gondolat­
ban nem vallásfelekezeti,” hanem „fajvédelmi gondolatot látunk”.600 Ebből a
megfontolásból tartotta magát a keresztény kurzus idején kialakult gazdasági
rendszer esküdt ellenségének, mert az nem biztosította a magyar faj gazdasági
érdekeit, meghagyta a zsidóság pozícióit, és ez által a keresztény társadalom
függő helyzetben maradt „az internacionális tőkétől”.601
Az agrárius nézeteket valló Gömbös, Isten akaratának tulajdonítva az or­
szág agrárjellegét - ismét csak faji kollektívumban gondolkodva -, úgy ítél­
te meg: az uralja a gazdaságot, aki a földet birtokolja. Azt pedig mindig is
vallotta, hogy a gazdasági hatalom birtokosai tartják kezükben a politika és
a kultúra, vagyis a társadalom egész életének irányítását.602 Ebből kiindulva

597 NN 1922. XVIII. köt. (1923. december 17.) 159-160. [Gömbös 2004. 117.) (Kiemelés tőlem -
V .J .)
598 NN 1920. V. köt. (1920. szeptember 17.) 375. (Gömbös 2004. 75.)
599 Pártprogramok 1991.106.
6°° Gömbös 2004. 101.
601 NN 1922. XXIII. köt. (1924. április 16.) 411-416.
602 NN 1922. VII. köt. (1922. december 16.) 46. (Közölve: Gömbös 2004. 161.)
 Ml A FAJVÉDELEM ? 225

két nagyobb feladatot jelölt ki. Egyrészt: „Magyarország gazdasági életének

agrárszellemben való újjászervezését”, melyet „a nemzetfenntartó magyar­
ság érdekei” szerint kell végrehajtani.603 Ezért biztosítani kell a mezőgazdaság
dominanciáját a gazdaság egészében. Hangsúlyozta, hogy az egész gazdasági
életet „a magyar földmívelésre kell felépíteni”,604 mégpedig úgy, hogy az ipar­
ban, a kereskedelemben és a pénzügyi szférában is az agrárérdekeknek kell
elsőbbséget biztosítani. Ennek előfeltételét abban határozta meg, hogy „az
a magyar föld, amely elvétetett a magyartól, a magyarnak visszaadassék”.605
Csak így érhető el, hogy a magyar mezőgazdaság uralkodó szerepe révén az
ipar, a kereskedelem és a bankok is magyarrá legyenek. E gyakorlat kialakí­
tásához „bizonyos gazdasági diktatúrát” is szükségesnek tartott, oly formá­
ban, hogy megszüntetve a miniszterek egyenjogúságát „a magyar gazdasági
életet a földművelésügyi miniszter diktálná”.606 A másik feladat: „keresztény
gazdasági egyedek” teremtése „a földbirtokreform fokozatos és erélyes végre­
hajtása által”. Ennek keretében szorgalmazta először azt, hogy a „turáni gon­
dolat jegyében megalakult” társadalmi egyesületek foglalkozzanak behatóan
a telepítés gondolatával. A mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges munka­
erő pótlásának lehetőségét biztosítandó hangsúlyozta: „...keressünk Keleten
fajtestvéreink között olyanokat, akiket fajunk erősítése szempontjából is szí­
vesen látna mindenki.”607 Sohasem határozta meg pontosan, kikre gondolt.
Később a kivándorolt magyarok visszatelepítésének lehetőségét és szükséges­
ségét tartotta fontosnak, megfelelő farm- és telepítési szisztéma segítségével,
ami által tőkeerős magyar kisgazdák jönnének vissza az országba.608 Minde­
zek révén „a kisgazda osztályból új történelmi osztályt kell nevelni”, melyre
a fajvédő politika építhet - hangsúlyozta.609 Ezért „fajvédelmi szempontból,
a nemzeti állam szempontjából” a földreform „minden körülmények között

603 Pártprogramok 1991. 105.

604 NN 1922. VII. köt. (1922. december 16.) 46. (Közölve: Gömbös 200 4 .1 6 5 .)
605 NN 1922. VII. köt. (1922. december 16.) 48. (Közölve: Gömbös 2 0 0 4 .1 6 5 .) Gömbös már 1921
elején így nyilatkozott: „Mondjuk ki: a föld a honszerző magyaré legyen! 1921-ben adjuk visz-
sza törvényes úton azt, amit főként a zsidó bérlők elvettek tőle és mondjuk ki, hogy a föld öt
százalékánál több idegeneké nem lehet.” (Szózat, 1921. január 9. - Közölve: Gömbös 2004.
84.) Ebben a szellemben érvelt a vámtörvény vitájában a magyar agrárérdekek védelmében.
NN 1922. XXIV. köt. (1924. május 31.) 245-246. (Közölve: Gömbös 2004. 268-277.)
606 NN 1922. XXIII. köt. (1924. ápr. 16.) 412. (Közölve: Gömbös 2004. 256-257.)
607 Szózat, 1921. január 9. (Közölve: Gömbös 2004. 84.) Hasonlóan érvelt számos más beszédé­
ben. Lásd még többek között: NN 1922. VII. köt. (1922. december 16.) 36-38. (Közölve: Göm­
bös 2 0 0 4 .1 6 3 .); XVII: köt. (1923. december 7.) 366-367. (Közölve: Gömbös 2004. 204-207.)
608 NN 1922. VII. köt. (1922. december 16.) 42. (Közölve: Gömbös 2 004.151.); KN 1927. III. kötet
(1927. április 8.) 71-74. (Közölve: Gömbös 2004. 326.)
609 NN 1922. II. köt. (1922. július 24.) 296-298. (Közölve: Gömbös 2004. 128.)
226 „Pa r k o l ó p á l y á r ó l ” a h atalom ba

való teljes végrehajtását” szorgalmazta, ennek alárendelve a gazdaságosság

szempontjait is.610 Ezekben az érvekben a Zsilinszky Endre és Kozma Miklós
által még a háború éveiben, illetve annak hatására megfogalmazott gondola­
tok ismerhetők fel.611
A kivándorlás megakadályozása és a magyarság természetes szaporodásá­
nak elősegítése érdekében a fentieken túl szociálpolitikát is hirdetett - ugyan­
csak a fajvédelem jegyében. Az általánosság szintjén mozgó, jelszószerű ígére­
tekkel, illetve követelésekkel („ne legyen éhező magyar ebben az országban”,
a rászorultaknak állami segítséget, a nem rászorultaknak munkát; fokozottabb
higiénikus berendezkedést; anya- és csecsemővédelmet; küzdelem az egyke­
rendszer ellen, a közegészségügy államosítása stb.) a magyar faj erősítését kí­
vánta szolgálni.612 Ezek a tervek fontos és pozitív elemeket tartalmaznak a vi­
dék rossz egészségügyi viszonyainak javítására, de Gömböst e tekintetben sem
a társadalom és azon belül a szegényebb rétegek általános érdekei motiválták,
hanem a fajvédelmi szempontok.
Ezt bizonyítja az is, hogy a vázolt agrár- és szociálpolitikát csak abban az
esetben tartotta célravezetőnek, ha a magyar lakosság, az „új önálló exisz-
tenciák” faji szempontból intenzív életet élnek. Ha a nép (melyben „őserő
és tehetség van”) műveltebb lesz, iparhoz is értő tökéletesebb állampolgár, a
nemzeti célú fajvédelmi politika szilárd bázisát képező erőtényezővé válhat.613
A Fajvédő Párt programjának Gömbös által megfogalmazott elvi bevezetőjé­
ben ezért tekintették elsőrendű céljuknak, hogy a magyar nép egésze ismer­
je meg „a maga ősi gyökerű faji, erkölcsi, szellemi és testi erőit, fejlessze ki
azokat a maguk teljességében”.614 Ennek megalapozása érdekében is Gömbös
nagy figyelmet szentelt a kultúrának és az oktatásnak. Kultúrpolitikai meg­
nyilatkozásainak alapgondolata: „...nemzeti kultúrát csak az tud képviselni,
aki a nemzetnek a fia és a vérközösséget vállalja a nemzettel.”615 Ahhoz, hogy
az ilyen fajtestvérek legyenek többségben, el kell fordulni a Nyugattól, vissza
kell térni „a nemzet ősforrásaihoz”, ismét megteremteni a magunk kultúráját,
mert „magyar kultúra nélkül nincs tökéletes nemzeti élet, fajfenntartás, fajvé­
delem”.616 A „nemzet ősforrásai”-t pedig a népi kultúrában, a népművészetben510

510 Gömbös 2 0 0 4 .1 0 2 .; Pártprogramok 1991. 106.

611 Lásd A politizáló katonatiszt című alfejezetet.
612 NN 1922. VII. köt. (1922. dec. 16.) 41. XVI. köt. (1923. szept. 12.) 585-586.; Pártprogramok
1991. 108.; R évay 1934. 209.
613 Gömbös 2004. 105.
614 Pártprogramok 1991.104.
615 NN 1922. VII. köt. (1922. december 16.) 45. (Közölve: Gömbös 2 0 0 4 .1 5 9 .)
616 Gömbös 2004. 105.
 Ml A FAJVÉDELEM ? 227

látta, és erre alapozva szorgalmazta az elnyugatiasodott és zsidó befolyás alá

került „magas kultúra” átformálását.
A nemzet kulturális felemelkedésének legfőbb akadályát az oktatásügy te­
rén abban látta, hogy már a középiskolában (csakúgy, mint az egyetemeken)
nyomasztóvá vált a zsidó ifjak többsége. Míg jobb gazdasági helyzetben lévő,
zömmel városban lakó szüleik könnyebben taníttathatták őket - konstatálta
Gömbös -, addig a szegény magyar falusi gyerekek nem tanulhattak tovább.
A probléma megoldását a nemzet egyetemének, fennmaradásának ügyeként
kezelve hirdette az összefogás szükségességét. Másrészt a kormánytól követel­
te, hogy biztosítson azonos lehetőséget, „főként az eddig elhanyagolt magyar”
gyerekeknek. Szorgalmazta a vidéki, tanyasi iskolahálózat - Klebelsberg vezér­
letével, a kormány által épp ezekben az években meg is valósított - fejlesztését.
Kívánatosnak tartotta kollégiumok és ösztöndíjak létesítését a szegény, de te­
hetséges parasztgyerekek taníttatásának segítése érdekében. A másik oldalon
a numerus clausust nemcsak helyeselte, hanem tökéletesítését, a középisko­
lákra történő kiterjesztését is sürgette. A zsidók továbbtanulását oly módon is
korlátozni kívánta, hogy csak az 1848 előtt betelepültek leszármazottait enged­
te volna felvenni a középiskolákba.617 Az ily módon megreformált iskolarend­
szer alapfeladatát a jellemnevelés erősítésében (az ismeretközlés rovására), és
„a fajtestvéri együttérzésnek és kötelességnek az ifjú lélekbe való minél tel­
jesebb beplántálásá”-ban határozta meg. Hasonló megfontolásokból követelt
„céltudatos fajvédő irodalom- és művészetpolitikát”.618
Ugyanezen logika alapján kiemelten támogatta a sport ügyét - a nemzeti
szellemű nevelés, illetve az erős, egészséges testű „tökéletes embertípus” ki­
nevelésének eszközeként.619 Magyarországon a Gömbös vezérelte Magyar
Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt programjában kapott először hangsúlyos
szerepet a testedzés és a sport, „a kisdedóvótól az egyetemekig a testnevelés­
nek a szellemi oktatással való egyenrangúsítását” követelve.620 A testedzés iránt
kiváltképp elkötelezett Gömbös „nagy nemzeti programnak” nevezte a testne­
velés és a sportélet fejlesztését.621 A korabeli magyar sportéletet „elfajult test­
nevelésnek” tartotta, mert azt a zsidó vezetők és szponzorok által befolyásolt
fővárosi sport uralta. Elsőrendű feladatnak tekintette, hogy „az egész nemzetet,

617 NN 1922. VII. köt. (1922. december 16.) 41-44. (Közölve: Gömbös 2004. 152-156, 158.);
R évay 1934. 204-205.
618 Pártprogramok 1991. 107.
613 NN 1922. XXI. köt. (1924. február 29.) 138-141. (Közölve: Gömbös 2004. 230-238.)
620 Pártprogramok 1991. 106.
621 Beszéd a nemzetgyűlésben a testnevelés és a sportélet fejlesztéséről. (1924. február 29.) In:
Gömbös 2004. 236.
228 „Parkolópályáról” a hatalomba

mint nemzetet foglalkoztassuk a testneveléssel”. Ennek érdekében „kimenjünk

a falura és a magyar mezővárosokba, és onnan kiindulva építsük fel a testne­
velés rendszerét”.622 Azaz a versenysporttal szemben a tömegsportnak bizto­
sított volna prioritást. A tömegsport elsődlegességét azzal indokolta, hogy „a
testnevelés embernevelés”. Rousseau-ra hivatkozva vallotta: „...erős testre van
szükség, hogy a léleknek engedelmeskedni tudjon. [...] hogy magasabb gondo­
latkörben élve, magasabb eszményekért tudjon lelkesedni és tudja feláldozni
is a testét a lélek parancsára, amikor a haza érdekében erre szükség van.”623
A testnevelésben ezért nemcsak „fizikai munkát, hanem lelki munkát is” látott.
A zsidóság sportéletben játszott szerepének korlátozása és a magyar faj
szupremáciájának biztosítása érdekében vállalt szerepet 1920-ban a Keresz­
tény Magyar Sportliga alapításában. Ezért követelte, hogy „a keresztény és zsi­
dó sporttársadalom teljesen különváljék”, illetve azoknak a magyar sportolók­
nak és részvételükkel működő egyesületeknek a bojkottálását, akik/amelyek
nem csatlakoznak a Ligához.624
Gömbös - noha a keresztény középosztály és a parasztság ügyét megkülön­
böztetett figyelemben részesítette - a fajvédelem érdekeként deklarálta, hogy ne
tegyenek különbséget társadalmi osztályok között. Egyetlen kritériuma az volt,
hogy az adott osztály „a nemzet szempontjából tökéletes életet” éljen. Az indo­
kot 1922-ben, az Egységes Párt képviselőjeként még csak egy ködös történeti
utalással intézte el: „...mi egy törzsből valók vagyunk”.625 Egy évvel később -
már a Bethlennel folytatott vita időszakában - konkrétabban érvelt: „A fajvéde­
lem lényege már eleve kizárja az osztálypolitikát. Egyetemes nemzeti gondolat,
mely magához öleli az összes társadalmi osztályokat és valamennyinek érdeke­
it szolgálja, amennyiben azok a közös nagy cél elérésének nem állanak útjában.
Nem tesz különbséget gróf vagy proletár között: egyformán magyar testvéreknek
tekinti és kizárólag igazi, nemzeti és emberi értékei szerint ítéli meg őket. Tehát
akként osztályozza őket, amint a m agasabb cél: a magyar faj és a magyar nem­
zeti állam szempontjából több vagy kevesebb értéket jelentenek.”626
Kiemelten csak az ipari m unkássággal és a Magyarországi Szociáldemokra­
ta Párttal foglalkozott ebből a szempontból. Gömbös többször is hangsúlyozta:
érdekük, hogy a munkásságot nemzeti alapra térítsék. „Mi igenis erőnek ere-

622 Gömbös 2004. 231.

“ 3 Gömbös 2004. 231-232.
624 Nemzeti Sport, 1920. szeptember. 23. 4.
625 Gömbös 2004. 102.; NN 1922. II. köt. (1922. július 24.) 298-299. (Közölve: Gömbös 2004.
130-131.)
626 Fajvédelem és földreform. Gömbös Gyula nyilatkozata. Szózat, 1923. április 21. 3. (Eredeti
kiemelés.)
 Ml A FAJVÉDELEM ? 229

jével a munkásokat testvéri alapon magunkhoz, s ehhez az országhoz akarjuk

kötni.”627 Sőt, magát a szociáldemokrata pártot is szívesen látta volna, ha poli­
tikai elveiről lemondva hajlandó részt venni a „nemzeti Magyarországért folyó
munkában”. Kemény harcot hirdetett azonban az MSZDP - általa álszocialis­
taként aposztrofált - vezetőinek a nemzet érdekeivel ellentétes forradalmi po­
litikájával szemben.628 Az együttműködés legfőbb akadályának pedig azt látta,
hogy a párt vezetői és nemzetgyűlési képviselői zömmel zsidók voltak, akik
nem vonták le a konzekvenciát a forradalmak tapasztalataiból, és változatlanul
osztályalapon szervezkedtek.629 A nemzeti szempontból káros internacionális
eszmék dominanciáját a munkásság körében azzal magyarázta, hogy „a tőke a
munkát uzsorás módjára uralja”. Ezért hangoztatta: „Nekünk szorítanunk kell
a tőkét, hogy szociális is tudjon lenni és már automatikusan ki is vettük a szo­
cializmus nemzetrontó méregfogát.”630 E károsnak minősített elemekkel, az
„álszocialistákkal” és „gyászszocialistákkal” szemben hangoztatta már 1919
áprilisában, bécsi emigrációjában: „Igen, mi is szocialisták vagyunk, magyar
nemzeti szocialisták!”.631
Gömbös tehát a magyarság gazdasági, kulturális és politikai pozícióinak
megerősítését tekintette céljának. Ez a magyar fajt erősíteni, anyagi és szelle­
mi tekintetben is gyarapítani igyekvő fajvédelem azonban ab ovo zsidóellenes
volt, amit az eddigiek is bizonyítanak. Zsidóellenes volt, azért, mert a társa­
dalmon belül egyedül bennük látott a magyarságot veszélyeztető tényezőt.
Egyetlen magyarországi kisebbséget sem kritizált rajtuk kívül. Eltérően pél­
dául Szabó Dezsőtől vagy később a népi íróktól, a magyarországi németséget
sem. Erről árulkodott ellentmondásos és meglehetősen nehezen értelmezhető
szóhasználata is: a magyar faj helyett emlegetett „keresztény faj”.
Éppen ezért Gömbös nem elégedett meg a „nemzeti erők preferálásá­
val” és a zsidók részleges korlátozásával a társadalom életének különböző
területein. Bethlennel és politikai híveivel szemben nem látott lehetőséget
a kompromisszumra, arra, hogy bármiféle „polgári szövetség” létrejöhessen
a zsidósággal. Szerinte ugyanis: „A zsidóság csak taktikából szövetkezik,
végeredményben azonban minden eszközt felhasznál a maga hatalmi pozí­

627 nn 1922. II. köt. (1922. július 24.) 292. (Közölve: Gömbös 2004. 117.) (Kiemelés tőlem - V. J.)
“ 8 NN 1922. II. köt. (1922. július 24.) 291-292. (Közölve: Gömbös 2004.116-117.); XVI. köt. (1923.
szeptember 12.) 604-605.; XXVII. köt. (1924. november 28.) 521.; R évay 1934. 208.
629 NN 1922. II. köt. (1922. július 24.) 298. (Közölve: Gömbös 2 0 0 4 .1 2 9 -1 3 0 .); XVIII. köt. (1923.
december 17.) 163. (Közölve: Gömbös 2004. 225-226.)
630 Szózat, 1921. január 9. (Közölve: Gömbös 2004. 84.)
631 Bécsi Magyar Futár, 1919. április 8. (Közölve: Gömbös 2004. 27.)
230 „Parkolópályáról” a hatalomba

ciójának biztosítására.”632 Ha kevésbé drasztikusan is, mint például az ÉME

különböző szervezetei,633 általános érvényű és kérlelhetetlen harcot hirdetett
az utóbbiak ellen. Indoklásként - a háború és a forradalmak alatti magatar­
tásukra utalva - felrótta hűtlenségüket a magyar nemzettel szemben, majd
hozzátette: „A zsidóság bebizonyította, hogy nincs polgári front, csak egy
zsidó érdek van, amely nem nyugszik addig, amíg a történelmi Magyarorszá­
got meg nem semmisíti...”634
De Gömbös nemcsak a zsidóság nemzet elleni „vétkeivel” érvelt, hanem az
ÉME 1926. évi országos nagygyűlésén a magyar faji tulajdonságokra is hivatko­
zott programja bizonyításaként: „A mi fajunk nem alkalmas arra, hogy szoros
együttélésben legyen más fajjal. Magyar életet kell élnünk. Nincs szükségünk
a külföldi import szellemre, ősi erőinkhez, ősi erőforrásainkhoz kell visszatér­
nünk és ezért ez legyen a jelszó: »Faji elkülönülés!«”635
Mindezek miatt Gömbös a zsidóság politikai jogait is korlátozni akarta.
Az 1925. évi választójogi törvény vitájában javasolta, hogy passzív választó­
jogot csak azok a bevándoroltak kaphassanak, akiknek családja 1848-tól vagy
legalább 1867-től az országban él, mondván: „...aki nem generációkon keresz­
tül lakik ebben az országban, akinek vérségénél, atavisztikus átöröklésénél
fogva nincs érzéke a nemzet nagy kérdései iránt, aki csak máról-holnapra jön
az országba, annak választójogot nem adok és ennek megválasztása ellen vé­
dekezem.” A javaslatot pedig így indokolta: „Aki képviselő akar lenni, az is­
merje és érezze a magyar nép lelkét, aki képviselő akar lenni, az magyar legyen
teljes egészében, mert különben olyan tendenciák kapnak lábra, amelyek ve­
szélyesek a nemzet szempontjából, és olyan úgynevezett korszellemek fognak
uralkodni felettünk, amelyek tulajdonképpen teljesen ellentétesek a magyar
nép pszichéjével.”636
A választójoggal kapcsolatban javasolt időlimitek elvileg ugyan másokat is
korlátozhattak volna, Gömbös érvelése azonban egyértelművé teszi, hogy ő
ezeket csak a zsidók jogainak szűkítése érdekében fogalmazta meg.
Ugyanezért követelte, hogy adminisztratív úton szüntessék meg a zsidó be­
vándorlást; a háborús konjunktúra idején betelepedetteket írják össze és tart­
sák szemmel, illetve a Galíciából érkezett zsidókat utasítsák ki az országból.637

NN. 1922. XXXII. köt. (1925. május 25.) 150. (Közölve: Gömbös 2004. 292.)
633 ZlNNER 1989. 31-61.
634 NN. 1922. XXXII. köt. (1925. május 25.) 150. (Közölve: Gömbös 2004. 292-293.)
635 „... ó'si erőforrásainkhoz kell visszatérnünk...”, Magyar Újság, 1926. október 5. 3.
636 NN 1922. XXXII. köt. (1925. május 25.) 152. (Közölve: Gömbös 2004. 294.)
637 NN 1922. VII. köt. (1922. december 16.) 4 2 -4 3 .(Közölve: Gömbös 2004. 151.); Pártprogra­
mok 1991. 106.
 Ml A FAJVÉDELEM ? 231

A harc sikerének nélkülözhetetlen feltételét abban látta, hogy a magyar faji

erők összessége egységesen lépjen fel a zsidók rá nézve káros tevékenysége
és hatása ellen. Ezzel összefüggésben mondta el fenyegető szavait: „Felhívok
mindenkit, aki magyarnak tartja magát, felhívok mindenkit, aki a történelmi
osztályhoz tartozónak vallja magát; válasszon, hogy vagy megsemmisül a tör­
ténelmi osztály, vagy példaadóképpen elöl jár a jobboldali törekvések kivívá­
sában. Ha ez a történelmi osztály meddő munkát végez, passzív marad, ha ez
a történelmi osztály szövetkezik a zsidósággal és a baloldali elemekkel, [...] ha
támogatja kompromisszumokkal, megalkuvó politikával, akkor számolhat a
történelmi osztálynak ez a része azzal, hogy megsemmisül. Mert itt a nemzet
érdekében és a nemzet színe előtt kijelentem, hogy [ha] azt vesszük észre,
hogy a történelmi osztály egyes rétegei csatlakoznak a zsidó internacionálét
reprezentáló nagykapitalistákhoz, akkor azokat is meg kell semmisíteni a ma­
gyar faj jövőjét biztosítandó.”638
Nyilvánvaló, hogy a Gömbös által kívánatosnak tartott változások nem kö­
vetkezhettek be spontán módon, a társadalom szerves fejlődése eredménye­
ként. Ahhoz hatalmi eszközök alkalmazására volt szükség.
Gömbös már 1919-ben és az azt követő években is elutasította a liberá­
lis jogelvek alapján szerveződő többpárti parlamentarizmust. A pártokat és
a plurális politikai rendszert is felelőssé tette a magyar társadalom erőinek
megbontásáért, az ezek következményének tartott háborús vereségért, majd
a forradalmakért és az ország trianoni megcsonkíttatásáért. Ezért szervezett
párt helyett politikai feladatokat vállaló egyesületet a MOVE-ból. Az eredetileg
katonatiszteket tömörítő szervezet alapvető céljaként pedig a nemzeti társada­
lom egységes megszervezését jelölte meg. Csak kényszerűségből csatlakozott
a kisgazdapárthoz, amelyben mindvégig szorgalmazója volt a nemzeti alapon
politizáló pártok egyesítésének, a „nagypárt” létrehozásának - azaz, a pártok
nélküli állam helyett egy kvázi egypártrendszer kialakításának.
Már a fentiekből is kitűnik, hogy Gömbös a nemzeti-fajvédelmi célok meg­
valósításában fontos szerepet szánt a hatalomnak, a „faji szempontból ho­
mogén” államnak a gazdaság, a szociálpolitika és a kultúra terén egyaránt.639
Következetesen kitartott amellett, hogy az általa soha nem definiált nemzeti
érdek felette van mindennek: így a jogrendnek is. „Nem a jog a fontos - dek­
larálta például 1922-ben a választójoggal kapcsolatos álláspontját fejtegetve
hanem az, hogy a nemzet örökkévalóságát mi biztosítja jobban.”640 S ha ilyen

638 NN 1922. XXXII. köt. (1925. május 25.) 151. (Közölve: Gömbös 2004. 293.)
639 R évay 1934. 209.; Pártprogramok 1991. 104-105.
640 n n 1922. II. köt. (1922. július 24.) 300. (Közölve: Gömbös 2004. 133.)
232 „Parkolópályáról” a hatalomba

természetű ellentmondás alakul ki, a jogi formulák nem akadályozhatják az

állam által képviselt nemzeti érdek megvédését.641 Gömbös szükségesnek tar­
totta hogy „...az állam beavatkozzék, hogy olyan gazdasági alapok létesülje­
nek, amelyekre fel lehet építeni a keresztény gazdasági életet.” Álláspontját
a zsidóság magyar vállalkozásokat akadályozó gazdasági erejével indokolta.
Ebből kiindulva tette hozzá: „Az állam nem azért van, hogy állam legyen,
hanem hogy a magyar faj érdekeit szolgálja, és ha szükséges, akkor részrehaj­
lással is azt kell szolgálnia.”642
Ugyanilyen alapon vetette el a polgári szabadságjogok kiterjesztését.
A konszolidációról nyilatkozva közölte: az „nem lehet az egyéni szabadság
non plus ultrája, amely zülléshez visz, hanem a végleges konszolidáció egye­
dül az, amely a nemzet egyetemes érdekét szolgálja.”643 E nézetek szükség-
szerű következményeként Gömbös szerint az egyénnek alá kellett rendelnie
magát a nemzet, a faj - azaz egy kollektívum - érdekeinek. Ezt tekintette az
általa már az 1920-as évek elején is többször emlegetett nem zeti öncélúság
tartalmának.
A liberális elvek tagadása jellemezte az állammal kapcsolatos felfogását is,
melynek lényege - a változó megfogalmazások és hangsúlyok ellenére - szin­
tén állandó maradt. Ez a stabil elem: a társadalmat felülről szervező, erőszak-
szervezetekre támaszkodó erős központi hatalom, amely szervezi, szabályoz­
za az egyéneket magába olvasztó, alárendelő nemzeti/faji kollektívum életét.
Ennek szellemében „nagy időkben, történelmi pillanatokban” a parlamentet
alkalmatlannak tartotta a nemzet irányítására. Bár verbálisán tagadta, gondo­
latilag igazolta, hogy a diktatúra híve. Kifejtette azonban: csak olyan diktatú­
rát tud elfogadni, amely nem „szuronyok hegyén táncol” vagy paragrafuso­
kon alapul, hanem csak olyat, amely a lelkek harmóniáját célozza. Hozzátette
azonban: „Azt a diktatúrát tehát, amely a lelkek fölött uralkodik és akkor azt
nyomatékkai látja el, ha kell: szuronnyal is, válságos időkben helyeslem.”644
Ebben a mondatban - bármily nyakatekert és ellentmondásokkal teli a fogal­
mazás - tömören összegezte álláspontját a hatalom és társadalom kívánatos
viszonyáról. Az erős hatalom biztosítékaként a hadsereg feladatául jelölte
meg a belső rend fenntartását. Ugyanilyen megfontolásból támogatta az inter­
nálások rendszerét, a cenzúrát és a rendtörvényt. Ha a rend nincs ilyen esz­

641 NN 1922. XVII. köt. (1923. november 30.) 189.

642 NN 1922. XVIII. kötet (1923. december 17.) 163-164. (Közölve: Gömbös 2004. 228.)
643 NN 1922. VII. köt. (1922. december 16.) 40. (Közölve: Gömbös 2004. 148.); XVI. köt. (1923.
szeptember 23.) 605.
644 NN 1922. XVII. köt. (1923. november 30.) 191.
 Ml A FAJVÉDELEM ? 233

közökkel biztosítva - fejtegette automatikusan bekövetkezik a társadalom

nem kívánatos („szabálytalan”) önszerveződése.645
Ezért szorgalmazta a nemzeti társadalom megszervezését. Veszélyesnek
tartotta ugyanis „csak a kormányra felépíteni az államot”, mert elég azt el­
mozdítani és az egész társadalom összeomlik. Úgy vélte: a keresztény pol­
gárok társadalmának kell erősnek, szervezettnek lennie (hasonlóan a szoci­
áldemokrata munkássághoz), a kormány csak végrehajtó szerepet kaphat.646
1923 augusztusa után erre hivatkozva bírálta a kormányt a nemzeti erőt kép­
viselő szervezetek (MOVE, ÉME) szétzüllesztéséért,647 és követelte azok sza­
bad szerveződésének „állami biztosítását és védelmét”.648 Elutasította azon­
ban, mint láttuk, a társadalom „szabálytalan” önszerveződését, s egy újabb
logikai bukfenccel ezt a szervezőmunkát - most már kezdeményező, meg­
határozó szerepet szánva neki - a kormányzat kötelességei közé sorolta.649
Az ellentmondások azonnal feloldódnak, ha figyelembe vesszük, hogy ez az
érvelés 1924-ben hangzott el. Akkor, amikor Gömbös - ellenzéki pozícióból
immár nyíltan támadva a Bethlen-kormányt - rendszerváltást követelt, olyan
új hatalmi szisztéma kiépítését, melyben a vezető szerepet a fajvédő erők
játszhatják. 1922 őszi parlamenti szervezkedése bizonyítja ezzel összefüggő
személyes ambícióit is. Amennyiben pedig az ő vezetésével olyan kormány
került volna hatalomra, amely a radikálisan jobboldali nemzeti szervezetek
bázisára támaszkodhat, a fenti elemek között új viszony jött volna létre. Ha
Gömbös útmutatása szerint ez a kormány szervezte, támogatta, nevelte, irá­
nyította volna a társadalmat - annak érdekében, hogy „gerinces állampolgá­
rok legyenek” és ők „gerincesen teljesíthessék kötelezettségeiket”, amelyeket
szintén a kormány határoz meg - ,650 az általa ideálisnak tekintett állapot kö­
vetkezhetett volna be. Az, amit a „lelkek feletti uralmon alapuló” diktatúrá­
nak nevezett, és amely számára szükség esetén a nyílt erőszak alkalmazását,
a fegyverek használatát is megengedhetőnek tartotta. Ezekből a megfogalma­
zásokból egy etatista állam, erősen centralizált hatalom igénye, illetve terve
rajzolódik ki. Gömbös és hívei ettől az államtól várták (sőt elvárták), hogy az
ő elgondolásaik szerinti tartalommal és eszközökkel érvényesítse a magyar

NN 1922. VII. köt. (1922. december 16.) 40. (Közölve: Gömbös 2004.148.); XXI. köt. (1924.
márc. 21.) 487-488. (Közölve: Gömbös 2004. 23 9 -2 4 2 .); S íp o s J. 1984. 663-669.
M6 NN 1922. XXI. köt. (1924. március 19.) 432.; XVI. köt. (1923. szeptember 12.) 604.
647 NN 1922. XVII. köt. (1923. november 30.) 192-194.
648 Pártprogramok 1991.107.
649 NN 1922. XXI. köt. (1924. március 19.) 432.
650 UO.
234 „Parkolópályáról” a hatalomba

faj érdekeit és „törjön le minden tervet vagy megmozdulást”, társadalmi és

politikai erőt, amely mindezt akadályozza.651
A fentiek alapján megerősíthetjük, hogy a Gömbös által az 1920-as években
vallott és képviselt fajvédelem - a közkeletű beállításokkal szemben - nem
azonos az antiszemitizmussal. Pontosabban nem egypólusú, nem egyszerű­
síthető le pusztán a zsidóellenességre, a zsidóság üldözésére, lehetőségeinek
adminisztratív korlátozására az élet minden területén (gazdaság, társadalom,
kultúra, sport stb.). Ez gondolatrendszerének csupán egyik, kirekesztő jellegű
(mondhatjuk: negatív aspektu sé) eleme. Gömbös mindig ez elé helyezett egy
másik {pozitív aspektusé) elemet: a magyar faj minden tekintetben történő
erősítését, pozícióinak, lehetőségeinek biztosítását. Az utóbbi célok forrásait
és kereteit azonban jelentős részben csak az általa támadott zsidóság rovásá­
ra látta biztosíthatónak. A két elem ezért elválaszthatatlan egymástól, együtt
alkotja a fajvédő politika lényegét. így a pozitív elem egyoldalú hangoztatása
is automatikusan magában foglalja a negatív (kirekesztő, korlátozó) elemet -
anélkül is, hogy azokat külön megemlítené.652
Ismételten hangsúlyoznunk kell azt is, hogy az általa felvetett problémák
megoldását nem a társadalom önfejlődésétől, a különböző társadalmi (az ő
hangsúlyaira utalva: faji) csoportok gazdasági, politikai, kulturális stb. ver­
sengésétől várta. A fajvédelem mindkét nagy feladatának megvalósításában
különösen nagy szerepet szánt a csak faji (nemzeti) érdekeket mérlegelő, erő­
sen centralizált hatalomnak. Ezért vetette el mind gazdasági, mind politikai
és kulturális tekintetben a liberalizmust, és hangsúlyozta a faji alapon szer­
vezett magyar társadalomra épülő, de egyben annak szervezettségét generá­
ló és biztosító, „egységes nemzeti szellem” által áthatott erős állam irányító,
szabályozó szerepét.
Gömbös és a fajvédők tehát kitűztek alapvetően pozitív célokat is a magyar
társadalom, főként a városi viszonyokhoz képest szegényes infrastrukturális,
kulturális és egészségügyi lehetőségekkel rendelkező paraszti népesség po­
zícióinak erősítése, ahogy ők fogalmaztak, felemelése érdekében. Hibás volt
azonban a kiindulópontjuk, ami tévutakra vezette őket. A kialakult helyzet
teljes körű és alapos vizsgálata helyett lényegében egyetlen, relatíve új ke­
letű okkal magyarázták a századok óta felhalmozódott problémahalmazt.653
A megoldást pedig - éppen ezért - elintézték azzal, hogy adminisztratív eszkö­

651 Pártprogramok 1 9 9 1 .1 0 4 -1 0 5 .
652 A részleteket lásd Vonyó 1 9 9 6 .4 1 7 -4 3 1 . A fajvédő politika lényegét, ezen belül Gömbös Gyu­
la fajvédelmének jellegét illetően hasonló következtetésre jutott Gyurgyák János. Lásd Gyur-
gyák 20 1 2 . 110-114.
653 Ennek részletezését lásd Vonyó 2015. 2 9 -6 3 .
 Ml A FAJVÉDELEM ? 235

zökkel elveszik a zsidóktól és magyar fajtestvéreknek juttatják a földet és más

gazdasági pozíciókat, a kulturális javak jelentős részét, s állami eszközökkel
egyoldalúan gondoskodnak utóbbiak egészségügyi, szociális juttatásainak,
iskoláztatásának javításáról. A magyar kultúrát pedig elszakították volna a
Nyugattól, a régmúlt szellemi örökségének korlátái közé szorítva azt. Ezek az
általuk követelt és tervezett intézkedések a zsidóságot az 1867-ben született,
a zsidók jogi egyenjogúságát biztosító emancipációs, illetve a vallásuk egyen­
rangúságát deklaráló 1895-ös recepciós törvény előtti helyzetbe süllyesztette
volna. Az pedig, hogy nem vagy csak szűkre szabott keretek között birtokol­
hattak, bérelhettek volna földet, és más területeken is korlátozni kívánták tu­
lajdonlási, továbbá tanulási, művelődési és sportolási lehetőségeiket, illetve
politikai jogosítványaikat, lényegében állampolgári jogaik radikális mértékű
csorbítására irányuló törekvést jelzett.
A fajvédők nem számoltak azzal, milyen következményei lehetnek minden­
nek a gazdaság fejlődésére, az állampolgári jogok alakulására, s ezzel a társa­
dalomra és a politikai életre, a lényegénél fogva sokszínű, minden tekintet­
ben gazdag kultúra beszűkülésére és az ország nemzetközi helyzetére. Maga
Gömbös is így gondolkodott. Ennek következtében politikai programjuk és
követeléseik nem csak a honi zsidóság számára jelentettek veszélyt. A látszat
ellenére a nem zsidó származású - a fajvédők szóhasználata szerint magyar
„fajú” - társadalmi csoportok számára is hátrányokkal járt volna. Legalábbis
hosszabb távon. Azért is, mert a tőkés átalakulás követelményeihez sikeresen
alkalmazkodó zsidók érvényesülését korlátozták volna a sikertelen, az előre­
lépés érdekében keveset tevő magyar társadalmi csoportok (középrétegek, pa­
rasztság) védelme érdekében. Másként fogalmazva: a sikertelentől úgy várták
el a változást, hogy az ő javára korlátozzák a sikerest, akitől az előbbi tanul­
hatta volna a modern gazdálkodás és kultúra fogásait. Fel sem vetődött ben­
nük: ha a magyar olyan marad, amilyen volt, változatlanul sikertelen marad - a
hazai „vetélytárs” eltüntetése esetén is. Mindezek alapján a fajvédők reflexióit
aligha lehet pontosabban jellemezni Poszler Györgynek a népi-urbánus vitáról
írt (másokra vonatkozó) értékelő szavainál: „Alapfolyamatok értelmi-elméleti
analízise helyett járulékos folyamatok érzelmi-indulati reflexiója.”654
Ezen a ponton érdemes egy pillantást vetni Gömbös nézeteinek forrásaira,
s arra, miként viszonyultak azok a korabeli magyarországi antiszemitizmus
különböző irányzataihoz.655

654 P oszler 1994. 372.

655 Ezek változataira lásd Ormos 2 005b . 7-17.
236 „Parkolópályáról” a hatalomba

Gömbös nézeteinek forrásai és helye

a korabeli magyarországi antiszemita irányzatok között

Nem könnyű feltérképezni, kitől és milyen művekből merített Gömbös. Egy­

részt semmilyen dokumentáció nem áll rendelkezésünkre könyvtáráról, olvas­
mányairól, másrészt szövegeiben - lévén beszédek, rövid újságcikkek - nem
hivatkozik kútfőire. Név szerint csak Clausewitzet és Ludendorffot említi a
katonai szerzők közül, Huston Stewart Chamberlaint, Disraelit, Méhely Lajost,
Kovács Alajost656 és Miklóssy Istvánt657 a fajvédelem kapcsán, és csupán egy­
szer az agrárius Károlyi Sándort. Őket is általában pontos utalások, sőt - nem
egyszer - az idézett művek említése nélkül. Soha nem hivatkozott a század-
forduló antiszemita nézeteket valló bécsi politikusaira, illetve azokat érvénye­
síteni igyekvő mozgalmaira, pártjaira, melyekről minden bizonnyal szerzett
ismereteket bécsi tartózkodásai idején.658
A fajvédők lapja, a Szózat 1919-1925 közötti cikkeit áttekintve az is feltűnik a
figyelmes olvasónak, hogy Gömbös gyakran nem közvetlenül az általa említett
szerzőktől merített, hanem államjogi, politikai, gazdasági tekintetben nála isko­
lázottabb fegyvertársainak (főként Eckhardt Tibor, Antal István, Ulain Ferenc,
Lendvai István) elemzéseiből. Ez éppúgy érvényes Zsilinszky Endre cikkeire,
Nemzeti újjászületés és sajtó című brosúrájára,659 mint Eckhardt Tibor 1921-ben
a közös barátnak, Kozma Miklósnak írt programszerű levelére660 vagy a későbbi
fajvédő társ, Dánér Béla 1919-ben kiadott pamfletjeire. De utalhatunk a Gömbös­
sel már ekkor kapcsolatot tartó egyetemi ifjak, például későbbi közvetlen mun­
katársa Antal István, illetve minisztere, Bornemisza Géza egyetemisták egye­
sületeinek lapjaiban (például Ifjak Szava) közölt írásaira is.661 Jóllehet számos
kérdésben azonos nézeteket vallott velük, érvelései során sohasem hivatkozott
például Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Bangha Béla vagy akár Teleki Pál gondola­
taira, Prohászka Ottokárra is csak annak nemzetgyűlési beszédeire utalva. Pedig
országos hatása volt a korszak értelmiségi köreiben a székesfehérvári püspök
- 1920-ban már második kiadásban megjelent - nagy munkájának,662 amelyet

656 A Gömbös által használt munka Kovács A. 1922.

657 Gömbös szövegei alapján arra következtethetünk, hogy az általa ismert munka Miklóssy
István Keresztény magyar népünk gazdasági romlása című könyve ("Miklóssy 1913)
658 Lásd a Katonai iskolák: Bécsújhely, Budapest, Bécs című alfejezetet.
659 Zsilinszky 1920.
660 MÓL K-429, Kozma iratai, 3923. tekercs, 129-139. Idézi: U ngváry 2016. 103-104.
661 Lásd U ngváry 2016. 7 8 -9 3 .
662 P rohászka 1920.
 Gömbös n é z e t e in e k f o r r á s a i... 237

sokan a keresztény kurzus megalapozásának tartottak. Prohászka részletesen

foglalkozott azokkal a kérdésekkel, melyekkel Gömbös - több vonatkozásban
hasonló módon ítélve meg azokat.
A fajvédők vezére a zsidók korlátozását szorgalmazó követeléseit magyaror­
szági „tekintélyek” adataival, érveivel igyekezett alátámasztani. Méhely Lajos
biológiai faj elméletére hivatkozott, anélkül, hogy a fajok hierarchiájára vonatko­
zó tételeit átvette volna.663 A zsidóság magyar fajt veszélyeztető honi térnyerésé­
hez deklaráltan a néppárti, keresztényszocialista publicista Miklóssy István664 és
a statisztikus Kovács Alajos665 adatait használta fel. Miniszterelnökként pedig az
agráriusok vezére, Károlyi Sándor példájának követését vallotta és egyben aján­
lotta a mezőgazdáknak is. A 19. század végén létrejött Gazdaszövetség törekvé­
sei rendre felismerhetők már a fajvédő Gömbös 1920-as években hirdetett, me­
zőgazdasággal kapcsolatos elképzeléseiben.666 Miként azok a nézetek is, ame­
lyeket a magyarországi újkonzervativizmus másik ága, a politikai katolicizmus
legnagyobb szellemi hatást kifejtő képviselői (például Prohászka Ottokár, Bang-
ha Béla), illetve az ennek radikalizálásában szerepet játszó újságírók (Milotay
István és a fajvédő harcostárs Lendvai István) fogalmaztak meg. De citálhatnánk
a korszak legnagyobb hatású íróját, Szabó Dezsőt is, akinek akkortájt megfo­
galmazott véleménye is befolyásolhatta Gömbös világlátását.667 A legnagyobb
hasonlóságot azonban Gömbös és Zsilinszky Endre korabeli gondolatai között
fedezhetjük fel. Aligha valószínű, hogy a jogi tanulmányok mellett - részben
Kolozsvárott, részben lipcsei és heidelbergi egyetemi tanulmányai során - ala­
pos közgazdasági, történeti, szociológiai és pszichológiai ismereteket is szerző,
egyetemista korától publicisztikai tevékenységet folytató Zsilinszky vette volna
át az addig lényegében csak katonai képzésben részesült Gömbös ideáit.668
A 19-20. század fordulója időszakában a „korszellem” jellemző eleme volt
a faji kérdés emlegetése, illetve társadalmi jelenségek ilyen aspektusú vizs­
gálata szerte Európában. A huszadik század első évtizedeiben és különösen
az első világháború után mindez a politikai gondolkodásra is hatott - kivált
Közép-Európában. Elég, ha csak - a Hitlerre is nagy hatást gyakorló - Huston
Stewart Chamberlain munkáira gondolunk, vagy a magyarul is terjesztett Os-
tara-füzetekre, melyek a faj egészségügy, az eugenika nézeteit is népszerűsítet­
ték. Gömbös ezekkel éppúgy megismerkedhetett Bécsben, mint Budapesten.

663 Lásd Gömbös 2 0 0 4 . 216-217.

664 M iklóssy 1913.
“ 5 Kovács A. 1922.
666 Lásd Gömbös 2 0 0 4 . 5 2 7 -5 2 8 .
667 Bangha, Szabó Dezső, Milotay és Lendvai nézeteire lásd Gyurcyák 2012. 5 1 - 8 6 ,1 5 5 -1 8 4 .
668 Gyurgyák 2012. 131-154., továbbá Vonyó 2012b. 57.
238 „Pa r k o l ó p á l y á r ó l ” a hatalom ba

Gömbös szövegeinek tartalmi elemzésével egyértelműen felismerhető né­

zeteiben a 19. század végi neokonzervativizmus, az agráriusok,669 a turaniz-
mus670 és a biológiai fajelmélet hatása. A nélkül azonban, hogy azok érvanya­
gát részletekbe menően és következetesen, elméleti igénnyel alkalmazta vol­
na. Különösen fontos, hogy semmilyen új elemmel nem gazdagította azokat.
E kérdéseket is mindig a praktikum oldaláról közelítette, és a másoktól átvett
gondolatokat csupán állításainak bizonyítására, programjának igazolására
használta fel, de nem automatikusan, hanem módosított formában. Ezek a vál­
toztatások azonban nem elméleti igényű elemzések, hanem gyakorlati meg­
fontolások eredményei voltak.
Számára a központi probléma a zsidóság szerinte magas számaránya a tár­
sadalomban, és még inkább túlreprezentáltsága a magyarországi társadalom
életének kulcsfontosságú területein, mindenekelőtt a gazdaságban (ezen belül
a mezőgazdaságban) és a kultúra területén. Másokkal szemben nem érvelt
a zsidók alacsonyabb rendű voltával, kedvezőtlen fizikai és lelki adottsága­
ival. Sőt gyakran emlegette beszédeiben, vagy a nemzetgyűlésben, illetve a
képviselőházban a zsidó származású képviselők közbeszólásaira reagálva a
zsidóság erényeit, mindenekelőtt szervezettségét, hatékony érdekérvényesítő
tevékenységét. Ezzel is igazolni kívánta a magyarság erőteljesebb megszerve­
zésének fontosságát.
Gömböst az okok és magyarázatok tekintetében sem foglalkoztatták elmé­
leti szempontok, például a kérdés biológiai összefüggései, mint a vele együtt­
működő Méhely Lajos professzort és követőit.671 Vagy a magyarországi antisze­
mitizmus egyik legkövetkezetesebb képviselőjének, Teleki Pálnak a nézetei,
aki szintén természettudományos alapról közelített a kérdéshez, s földrajztu­
dósként eljutott a táj és a faj kapcsolatának vizsgálatáig.672 A kérdéskör egyik
leggyakrabban hangoztatott társadalmi-társadalompolitikai összefüggését, az

669 Ezeket részletesen ismerteti Szabó M. 2003. 118-143.

670 A turanizmusról lásd A blonczy 2016; Ablonczy 2006; Gömbös is tagja volt a Magyarországi
Túrán Szövetségnek, és a turanizmus eszméjét a MOVE-ban is ápolták. Az egyesület például
1921. március 19-én nagyszabású „turáni estet” rendezett, melyre a magyarországi turaniz­
mus vezető személyiségein kívül „hazánkban élő turáni fajrokonaink” (finn, török, bolgár,
tatár) képviselőit is meghívták. (MOVE, 1921. március 27. 7. - Turáni est a MOVE-ban.) Ő és
baráti köre, illetve a MOVE állt az 1922-ben létesített Túrán Magyar Háziipari Szövetkezet mö­
gött. Ő alapította 1927-ben a Turáni Vadászok Országos Egyesületét. (Ablonczy 2016. 164. és
174.) Gömbös - fajvédő politikusként - 1920 és 1925 között elmondott beszédeiben, ekkor írt
cikkeiben gyakran hivatkozott a magyarság turáni eredetére, ületve indokolta például a török
kapcsolatok fontosságát azzal, hogy ők is turáni nép. (Lásd például Gömbös 2004. 57, 60, 70,
8 4 ,1 8 3 ,1 9 8 ,2 1 7 ,2 9 6 .) Ezt követően azonban eltűntek megnyilatkozásaiból e hivatkozások.
671 Méhely nézeteit ismerteti Gyurgyák 2001. 3 8 7 -3 9 7 .; Kund 2012; Paksy 2011.
ö77 Lásd Teleki Pál: Táj és faj. In: Teleki 2000. 14-26.
 Gömbös n é z e t e in e k forrásai... 239

asszimiláció kérdését is csak egyszer pendítette meg. Ellentétben például a

tekintélyes történésszel, az antiszemitizmusnak a magyar elit körében történő
népszerűsítésében jelentős szerepet játszó Szekfű Gyulával, aki ezt tekintet­
te a probléma magjának. Szekfű a galíciai bevándorlás megengedését azért
ítélte el, mert az megakadályozta az asszimilálódó zsidó polgárság teljes be­
olvadását a magyar társadalomba, s ennek eredményeként nem a magyarság
asszimilálta a zsidókat, hanem ellenkezőleg, az utóbbiak „elzsidósították még
a magyarságot is.”673 Ezzel szemben Gömbös a bevándorlást csak mennyiségi,
statisztikai kérdésként kezelte. Az ő szemében ez azért jelentett veszélyt, mert
tovább rontotta az amúgy is kedvezőtlen arányokat.
Mindezekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy Gömbös fajvédelme és antisze­
mitizmusa nem azonos a két világháború közötti magyarországi fajvédelem­
mel, illetve zsidóellenességgel, hanem csak egyik változatát jelenti az ilyen tar­
talmú korabeli irányzatoknak. Egyik sajátossága az a már említett tény, hogy
Gömbös fajvédelme és antiszemitizmusa csak a zsidóság ellen irányult - elté­
rően például Szabó Dezsőtől vagy a népi írók egy részétől, majd az 1927 után
egyre inkább németellenes nézeteket valló addigi harcostárstól, Bajcsy-Zsi-
linszky Endrétől, akik a honi németektől is féltették a magyar fajt -, másrészt
a biológiai fajvédelemmel sem azonos. Ennek legjelentősebb magyarországi
képviselőjére, Méhely Lajosra mint „a tudományos világ egy előkelő tagjára”
hivatkozott,674 sőt a Fajvédő Párt keretei között is együttműködött vele, Göm­
bös érvei között mégsem találkozunk fajbiológiai hivatkozásokkal. Jóllehet
zsidó fajról beszélt, Méhelyvel (vagy Hitlerrel) ellentétben sohasem használta
utóbbiak „tudományos érveit” a zsidók alacsonyabb rendű élettani - főként
idegrendszeri - adottságairól, és arról, hogy a vérkeveredés során (vegyes
házasságok) az alacsonyabb rendű egyedek tulajdonságai öröklődnek, ezzel
pedig rombolják a felsőbbrendű faj szellemi és biológiai erejét. Érvelésében ál­
talában sem találkozunk az egyes fajok hierarchikus értékelésével, erre épülő
minősítésével. A magyarság számára sem felsőbbrendű volta miatt követelte
lehetőségei bővítését a gazdaság és a kultúra minden területén.
A biológiai fajvédelem hatása két vonatkozásban érhető tetten Gömbös né­
zeteiben. Egyrészt abban, hogy a korlátozásokat nem vallási alapon, hanem
származás szerint kívánta érvényesíteni a zsidókkal szemben. Másrészt - Zsi­
linszky Endrével együtt - úgy ítélte meg, hogy a zsidóság gazdasági és kulturá­
lis életben kialakult túl magas részesedése révén faji sajátosságaiból eredő mo­
rális és mentális tulajdonságai károsan befolyásolják a magyar fajt, gyengítik

673 vö . Szekfű 1934. 3 2 8 -3 4 4 .

674 NN 1922. XVIII. köt. (1923. december 17.) 159.
240 „Pa r k o ló pá lyá r ó l” a hatalom ba

annak ősi eredetű erényeit. Ebben a zsidók faji tulajdonságait elítélő nézetben
felbukkan a korabeli, a „fajteoretikusok” által megfogalmazott és a társadalom­
ban is eléggé elterjedt közfelfogás hatása, mely a zsidók gazdasági sikereit azok
immorális, csaló mentalitásával magyarázta. Gömbös egyszer sem említette e
„zsidó mentalitás” pozitív elemeit, a tanulás iránti nyitottságot, a szorgalmat
és a racionális gazdálkodást stb.675 Mint már utaltunk rá, a zsidóság erényeként
emlegette viszont szervezettségét és hatékony érdekérvényesítő tevékenysé­
gét. De ennek is a negatív hatásait emelte ki, azt rótta fel a zsidóságnak, hogy
szervezettségével is összefüggő önző érdekérvényesítésével, az általa képviselt
nemzetközi eszmék terjesztésével, a magyar faj egyedei, társadalmi csoportjai
közötti feszültségek előidézésével, faji öntudatának lerombolásával és ezáltal
érdekérvényesítő erejének gyengítésével okozott súlyos károkat.
Tiltakozott az általa jelzett jelenségek ellen, de megszüntetésükre nem kí­
vánta volna felhasználni az eugenika teljes (főleg negatív) eszköztárát. Nem
találkozhatunk fejtegetéseiben a „fajegészségügy” korlátozó intézkedéseinek
követelésével, annak szempontjait csupán pozitív formában, a magyar faj gaz­
dasági, szociális, egészségügyi, mentális és kulturális pozícióinak erősítése
tekintetében alkalmazta volna. Ellentétben az eugenika egyik korai magyaror­
szági képviselőjével, Keltz Sándorral, aki az ÉME 1924. évi országos kongresz-
szusán szorgalmazta „magas tenyészértékű párok családalapítását” és annak
támogatását föld biztosításával. Az így létrehozott „fajnemesítési telepekből
mintaközösségeket, mintagazdaságokat” javasolt alakítani, melyek „magán- és
családi életük, gazdálkodásuk, gyermeknevelésük és házasságkötésük tekinte­
tében” a „legszigorúbb ellenőrzés alatt” álló tagjait feljogosította volna a „kor­
csok megfegyelmezésére”.676 Jóllehet gyakran hangzottak el Gömbös szájából
éles antiszemita kijelentések, ám - szemben az ÉME radikálisaival, vagy az
1930-as és 1940-es évek egyes nyilas mozgalmaival - sohasem kívánt fizikai
erőszakot alkalmazni. Pedig erre irányuló szándék a kortársak körében is meg­
fogalmazódott. Gömbös ismerhette Keltz Sándor már egy 1923-ban megjelent
könyvében publikált, és az ő fajvédő társa, Méhely Lajos által is idézett állás­
pontját: „Gyökeres megoldás csak egy lehet: a zsidófaj, a zsidó típus tökéletes
kiirtása.”677 Ha máshonnan nem is, a baráttól és fegyvertárstól, Eckhardt Ti-

675 Lásd például Z silinszky 1920. 27-51.; Uő: Az egyetemi kérdés. Szózat, 1920. március 11 .1 -2 .
Gömböst illetően: NN 1922. II. köt. (1922. július 24.) 295-296.; VII. köt. (1922. december
24.) 36-49.
676 K eltz 1924. 34.
677 Keltz Sándor: Konzervatív világrend. Budapest, 1 9 2 3 .1. köt. 284. Idézi: Méhely Lajos: A ma­
gyar tragédia élettudományi okai. VI. közlemény. Különlenyomat „A Cél” 1924. januári szá­
mából. Budapest, 1924. (6) 7.
 G öm bös n é z e t e in e k f o r r á s a i... 241

bortól igen, akinek a szervezet elnökeként bizonyára szerepe volt abban, hogy
Keltzet előadónak hívták az ÉME országos kongresszusára.
„A zsidókérdés intézményes, de nem erőszakos megoldását sürgeti az
egész magyar nemzet egészséges életösztöne” - vallotta Gömbös.678679„Nem ütni
kell a zsidót, nem pofozva kiszorítani, hanem kulturális és gazdasági téren kell
őket háttérbe szorítani” - nyilatkozta a maga sajátos, profán stílusában néhány
évvel később.675 Ez azonban nem jelentett részéről határozatlanságot vagy
megalkuvást. Orvosi példát említve fogalmazta a numerus clausus törvény vi­
tájában a zsidókérdésről: „...nem egy lázbetegről van szó, akit borogatásokkal
lehet elintézni, itt operációra van szükség, erős vágásra, hogy ez a kérdés vég­
érvényesen a zsidóság érdekében is kiküszöbölhető legyen.”680
Jóllehet egy-egy alkalommal utalt arra, hogy „...az egész világon, Angliá­
ban is, a cionizmust megint előretolták, mint szükségest”,681 még a zsidók
teljes kitelepítését sem követelte - megint csak ellentétben az ÉME különbö­
ző fórumaival.682 Kezdetben, egy alkalommal ugyan fölvetette, hogy „a ma­
gyar kormány már 1921-ben érintkezésbe lépjen a cionisták központjával, a
magyar állampolgársággal bíró fölös számú, több százezer zsidó polgár ki­
telepítésére”,683 később azonban ezt sem hangoztatta. Miként a kitelepítés
„fölös számú” zsidókra történő kiterjesztése is jelzi, „csak” korlátozni akart,
a numerus clausus jegyében minden területen (gazdaság, kultúra stb.), jogi
és adminisztratív eszközökkel. Minimális programként deklarálta már 1920-
ban: „...legkisebb mértéke a megoldásnak az lesz, ha a zsidókat állampolgári
jogaik épségben tartása mellett az öt százalék szabta határok közé minde­
nütt visszaszorítjuk.”684 Ez dominálta álláspontját az általa elmarasztalt zsi­
dó nagytőkével, a magyar társadalomba beépült más zsidó egzisztenciákkal
szemben is. Teljes tilalmat csak a további bevándorlás megelőzésére, teljes
kirekesztést pedig csak az utolsó évek galíciai bevándorlóival szemben köve­
telt. Ez a program tehát antiszemita program, de az Ormos Mária által megfo­
galmazott szelektív antiszem itizm usként jellemezhető.
Külön is hangsúlyoznunk kell, hogy mindez nemcsak magyar kortársaitól
és fajvédő politikájának majdani kiterjesztőitől különbözteti meg, hanem a faji

678 Gömbös Gyula: A zsidókérdés. Szózat, 1920. augusztus 10.

679 Szózat, 1926. február 13. 3.
68° NN 1920. V. köt. (1920. szeptember 17.) 372.
681 n n 1920. V. köt. (1920. szeptember 17.) 375.
682 ZlNNER 1989. 31-61.
683 Gömbös Gyula: 1921 politikája. Negyedik közlemény. Szózat, 1921. január 19. [Közölve:
Gömbös 2004. 86-88.)
684 Gömbös Gyula: A zsidókérdés. Szózat, 1920. augusztus 10.
242 „Pa r k o l ó p á l y á r ó l ” a hatalom ba

politikát totálisan alkalmazó Hitlertől is. Attól a Hitlertől, akihez sokan éppen
antiszemitizmusa miatt szokták hasonlítani Gömböst.
Mindezek alapján Gömbös faj védelmét olyan társadalm i-politikai program­
nak tekinthetjük, melynek elsődleges célja a magyarság gazdasági és kultu­
rális felemelése, másrészt azoknak az erőknek - jelen esetben a bűnbakként
kezelt zsidóságnak - a korlátozása, melyekben e program megvalósításának
akadályát látta. Faji alapúvá azáltal vált ez a politika, hogy a zsidóságot nem
vallási alapon korlátozta volna a magyarság érdekében, hanem a korlátozást
valamennyi zsidó származású magyar állampolgárra kiterjesztette volna.
Ám Gömbösnek a fenti nézetek hangoztatásával, az érvényesítésüket szol­
gáló mozgalom- és pártszervezéssel meghatározó szerepe volt az antiszemitiz­
mus politikai programmá szerveződésében, ami majd csak halála után, 1938-
tól válik gyakorlattá őt meghaladó követői révén.

A nagy kompromisszum:
ismét a kormánypártban - és a kormányban

Gömbös pártja, a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt nem tudott ér­
demi befolyásra szert tenni a korabeli magyar társadalomban. A gazdaság stabi­
lizálása és a politikai élet konszolidációja jelentősen apasztotta a lakosság fogé­
konyságát a szélsőséges nézetek iránt. Gömbös tehát az 1923-ban választott úton
nem érhetett célba, a Fajvédő Párt révén nem valósíthatta meg - hite szerint - a
magyar faj felemelése, azaz nemzete érdekében hirdetett politikai programját.
Az elvek és a nagyszabású tervek nem valósultak meg, és ebben a számára ked­
vezőtlen körülményeken kívül saját korlátái is akadályozták. Érzékenyen reagált
az őt körülvevő világ eseményeire, jelenségeire vagy azok egy részére. A hiányos
felkészültséggel rendelkező, kezdő politikus azonban felszínesen, a képet leegy­
szerűsítve mérlegelte a helyzetet és a körülményeket. Meg sem kísérelte mély­
rehatóan feltárni az okokat, reálisan és sokoldalúan elemezni a rendelkezésére
álló lehetőségeket, azoknak megfelelően mérlegelni az alternatívákat, átgon­
dolni az általa választott megoldások rövid és hosszú távú hatásait. A politikus
mentalitását is meghatározó, még mindig benne rejlő katona arra sarkallta, hogy
a legegyszerűbb, katonásan megvalósítható megoldásokat részesítse előnyben.
De nem csak ez okozta a Fajvédő Párt, illetve vezérének személyes politi­
kai kudarcát. Gömbösnek be kellett látnia, hogy a korabeli viszonyok között
Magyarország két vezető politikusának, a vitathatatlan tekintélynek örvendő
Horthy Miklós kormányzónak és Bethlen István miniszterelnöknek a támoga­
tása, pártfogása nélkül nem valósíthatja meg céljait. Márpedig az ő korábban
 A n a g y k o m p r o m is s z u m : is m é t a k o r m á n y p á r t b a n - és a k o r m á n y b a n 243

71. Gömbös Gyula vitézzé avatásakor Hétfős Ivánnal (balszélen)

és Borbély-M(jobbszélen)

élvezett pártfogásukat 1923-ban elvesztette. Ezt jelezte az is, hogy háborús

és ellenforradalmi érdemei ellenére nem avatták vitézzé, holott fajvédő har­
costársát, Zsilinszky Endrét már 1925-ben érdemesnek tartotta erre Horthy.
Gömbös csak négy évvel később, 1929 júniusában, már a Bethlen vezette kor­
mánypárt, illetve a kormány tagjaként nyerhette el a címet.685
1928-ban azonban új lehetőség nyílt meg számára az ország nemzetközi
helyzetének változása következtében. Magyarország katonai ellenőrzésének
megszűntével mód nyílt arra, hogy a trianoni szerződés változatlan érvénye el­
lenére - legalábbis részlegesen - kijátsszák annak korlátozó rendelkezéseit, és
fokozatosan fejlesszék a Nemzeti Hadsereg személyi állományát, fegyverzetét.
A mozgásteret e tekintetben tovább bővítette a Bethlen és Mussolini által 1927.
április 5-én megkötött olasz-magyar barátsági szerződés titkos katonai záradé­
ka.686 E munkához agilis, nagy munkabírású, jó szervezőkészséggel és kapcso­

685 R évay 1934. 82.

686 a két miniszterelnök ezzel kapcsolatos tárgyalásairól készült feljegyzéseket lásd Iratok IV.
6 0 -6 3 .
244 „Parkolópályáról ” a hatalomba

latokkal rendelkező katonatisztre volt

szükség. Az elmúlt évtized tapasztalatai
alapján a feladatra Gömbös Gyulát látta al­
kalmasnak a kormányzó, a miniszterelnök
és a tisztikar nagy része egyaránt. Ennek is
köszönhette, hogy 1928. szeptember 5-én
honvédelmi államtitkárrá nevezte ki Hor­
thy Miklós.687 Kinevezésének fontos előz­
ményei és feltételei voltak.
Gömbös szándékaiban mindenekelőtt
az 1926. évi választási kudarc hozott válto­
zást. A sikertelenség egyértelműen jelezte
számára: nem számíthat érdemi társadal­
mi támogatásra a fajvédő célok megvaló­
sításában. Ezeket, melyek hite szerint a
nemzet érdekeit szolgálták, csak a biztos
társadalmi bázissal rendelkező Egységes
Pártban érvényesítheti. Miként saját politi­
72. G öm bös G yula az E gységes
Pártba történt visszalépésekor
kusi karrierjének kibontakozására is csak
egykori, kormánypárton belüli pozíciói­
nak helyreállításában látott lehetőséget.
A kormányzó és a miniszterelnök nyitottságát - az ország nemzetközi hely­
zetének változásán túl - az is biztosította, hogy Gömbös 1923. évi távozásakor
nem vágta be maga után az ajtót. Annak ellenére sem, hogy a kezdeti időkben
kemény kritikát gyakorolt Bethlen és kormányának politikája felett. A kor­
mányzóval szemben azonban sohasem volt ellenséges. Ennek ellenére a hozzá
fűződő viszonya is hűvösebbé vált, mert Horthy távolságtartóbb lett korábbi
kedvelt munkatársával szemben. Kapcsolatuk azonban nem szakadt meg.
Megváltozott előjelekkel ugyan, de fennmaradt az az egymásrautaltságon
alapuló kapcsolat, amely ezt megelőzően is jellemezte Bethlen miniszterel­
nök és a fajvédő vezér viszonyát. Most azonban az ellentétek váltak hang­
súlyosabbá, háttérbe szorítva, de nem szüntetve meg az együttműködést,
amely kölcsönös gesztusokban is megnyilvánult. Gömbös 1925 júliusában
tájékoztatta Bethlent arról a veszélyről, amelyet a legitimisták sikeres zemp­
léni szervezkedése jelentett a kormánypárt, illetve a „történelmileg protestáns
központ jellegével bíró” Sárospatak számára.688 Augusztus elején viszont ő

687 Erre lásd Ormos 2000a. 1.161.

688 MNL OL K468 - B/l - 1925 - sz. n. 23. föl. Gömbös levele Bethlennek (1925. július 17.)
 A NAGY kompromisszum : ismét a kormánypártban - és a kormányban 245

kért támogatást Bethlentől a hatóságokkal szemben, amelyek meggátolták a

fajvédők választási gyűlését a hatvani időszaki választás előtt.689 Hosszú le­
vélváltások után, Bethlen közbenjárására 1925 végén intéződött el Gömbös
államtitkári nyugdíjának ügye, amelyet már 1923 júliusában kérvényezett.690
Mindezek közben, 1925. szeptember 8-9-én az ellenzéki fajvédő vezér szemé­
lyesen is „baráti látogatást” tett a miniszterelnök inkei birtokán. Ennek önma­
gában is politikai jelentősége volt, annak ellenére, hogy sohasem derült fény
arra, miről tárgyaltak.
A közeledés szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdoníthatunk annak,
hogy az 1925 novemberétől 1926 októberéig húzódó frankhamisítási botrány691
kapcsán Bethlen megkímélte Gömböst a felelősségre vonástól. A fajvédő ve­
zér ugyan személyesen nem vett részt az akció lebonyolításában, de a per so­
rán keletkezett iratok, elhangzott tanúvallomások egyértelműen bizonyítják:
Gömbös tudott az akcióról. Sokan azt is feltételezték, hogy nemcsak az ő tud­
tával került sor a hamisításra, hanem annak kezdeményezésében is szerepet
játszott. Bár nincs jele annak, hogy Zadravecz páter őt is feleskette volna a
titoktartásra, mint a résztvevők többségét, mindvégig kapcsolatban volt az ak­
ció ötletgazdájával és irányítójával, Windischgrátz herceggel, aki egyes opera­
tív feladatok ellátására tőle kért segítséget.692 Ennek nyomán az ő emberei - a
MOVE, illetve a Fajvédő Párt tagjai - vettek részt a kinyomtatott bankók meg­
számlálásában és válogatásában,693 illetve vitték ki a hamis bankókat Olaszor­
szágba és Hollandiába, és közülük tartóztattak le kettőt Amszterdamban.694
Marsovszky György tüzér százados 1922 februárjától Gömbös személyi titká­
ra, 1923 augusztusa és 1925 júniusa között a Fajvédő Párt titkára és egyben a
párt egyik fontos orgánuma, a Szózat című lap szerkesztőségi titkára is volt, de
a MOVE szervezeti osztályának elnökeként is tevékenykedett. A másik szállí­
tót, Mankovich Györgyöt is a Fajvédő Párt aktív tagjaként ismerték.695
Gömbös alakja tehát ebben az eseménysorban is - akárcsak a néhány év­
vel korábbi atrocitások során - a háttérben jelenik meg, konspiratív módon.
Konspiratív módon zajlottak találkozásaik is Windischgrátz-cel. Gömbös sze-

689 MNL OL K468 - B /l -1 9 2 5 - sz. n. 13. és 14. föl. Gömbös levele Bethlennek (1925. augusztus
3.) és Bethlen válasza (1925. augusztus 21.)
690 a levelezést lásd MNL OL K468 - B /l - 1924. 47-50. föl; K468 - B /l - 1925 - sz. n. 34-44. f.
691 A processzus dokumentumaiból részletes válogatást közöl: Iratok III. 442-587. Az ügy poli­
tikatörténeti vonatkozásait két tanulmány részletezte eddig: Ormos 1993b. 175-193.; Ablon -
czy 2008. 2 9 -56. Lásd még R omsics 1.1991.169-172.
W2 Iratok III. 480, 527-529, 572-573.
693 Ablonczy 2008. 50-51.; Iratok III. 1959. 527-528.
694 Ormos 1993b.
695 Iratok III. 836.; Barcza 1994. 541.
246 „Parkolópályáról ” a hatalomba

repét erősíti az is, hogy a

bevételeket megosztották
volna vele.696 Másrészt a
hamisítással szerzett pénzt
„hazafias célokra”, részben
a csehszlovákiai stabili­
zációt akadályozó, illetve
egy „Szlovenszko” vissza­
szerzését szolgáló akcióra
kívánták volna fordítani,697
Windischgratz Lajos Nádosy Imre márpedig az elszakított
területek visszacsatolása
Gömbös politikai terveinek
(is) egyik központi eleme
volt. E részleteknél is fon­
tosabb mozzanatnak kell
tekintenünk, hogy a herceg
és titkára több meghallga­
tás során is sejteni engedte,
hogy a frankhamisítás kö­
vetkeztében kialakult hely­
zettől a kormány bukását és
Jankovich Arisztid Marsovszky György
egy új kormány alakítását
is várták.698 Windischgratz,
73. A frankham isítás reflektorfénybe k erü lt szereplői aki a meghallgatások során
minden kényesebb poli­
tikai természetű kérdésre
megtagadta a választ, sohasem volt hajlandó az ezzel kapcsolatos megfontolá­
sokat konkretizálni. Gömbössel ekkorra kialakult politikai kapcsolata alapján
azonban - a korabeli hatalmi viszonyok és Gömbös már 1922 őszén érvényesí­
teni kívánt hatalmi aspirációit ismerve - aligha következtethetünk másra, mint
a Fajvédő Párt vezérének hatalomra juttatására. Bethlennek tehát minden oka
meglett volna arra, hogy Gömböst „likvidálja”. De nem tette. A vizsgálatok és
a per során csak tanúként hallgatták meg,699 szóba sem került mint a szervez-

696 Iratok 5
I. 28.
697 Iratok 520,
Ü 528.
698 Iratokul.524-526.
899 Iratokul.461.
 A nagy kompromisszum : ismét a kormánypártban - és a kormányban 247

kedés aktív résztvevője. Nemcsak őt nem vonták felelősségre a pert követően,

hanem olyan közreműködőket sem, mint Zadravecz páter, Baross Gábor vagy
Szörtsey József.
E jelenségek az eseménysor két további fontos vonására hívják fel a figyel­
met. Egyrészt arra, hogy minden bizonnyal a kormányzat több tagja - köztük
maga a miniszterelnök, Bethlen István is - tudott az akcióról. Jóllehet az ezt
sejtető vallomások, nyilatkozatok a hamisítás résztvevőitől származnak, akik
akár magukat is akarhatták volna menteni ezáltal, a három vallomás egybe­
hangzó volta azonban önmagában bizonyító erejű. Ezt tovább erősítik azok a
konkrétumok, amelyeket tartalmaznak.700 A központi végrehajtó hatalom fele­
lősségére utal az is, hogy az ügy egyik főszereplője volt Nádosy Imre országos
főkapitány, továbbá az, hogy a bankókat állami intézményben, az Állami Tér­
képészeti Intézetben nyomták. Tetézte mindezt, hogy a kormányzat feltűnően
gyorsan végeztette az ügy kivizsgálását, ami nyilvánvalóan az alaposság rová­
sára ment. Ez még akkor is kérdőjeleket támaszt, ha figyelembe vesszük, hogy
egy külpolitikai szempontból kínos ügyet kellett mielőbb lezárni. Különösen
feltűnő, hogy a vizsgálatok menetében Rakovszky belügyminiszter meglehe­
tősen ellentmondásosan viselkedett, s nyilatkozataiból az is kiderült: alapvető
óvintézkedésekről sem gondoskodtak, sőt azok néhány kulcsfontosságú ele­
mére „nem is gondoltak”.701 Bethlen pedig az ügy eltussolására, a valódi fe­
lelősök megmentésére tett kísérletet, többek között azzal, hogy Hir Györgyöt
igyekeztek meggyőzni: vállalja magára az egész akciót.702
A frankhamisítási ügy másik jelentős - egyrészt Gömbös néhány évvel ko­
rábban kialakult kapcsolatrendszerét igazoló, másrészt miniszterelnökként
gyakorolt személyi politikáját magyarázó - vonatkozása több fontos jobboldali
egyesületnek, illetve vezetőinek, képviselőinek érintettsége. A per menete so­
rán nyilvánvalóvá vált, hogy az elkészült hamis bankókat a Nemzeti Szövetség

700 Windischgrátz ezt már első kihallgatása során sejtette, amikor kijelentette, hogy „az akció
a hatóságok tudtával történt”. Iratok III. 452, 453. Titkára, Rába Dezső szerint pedig „a ké­
szítés egész tartama alatt [...] tudott volt”, hogy a miniszterelnök ismerte a tervet és annak
megvalósítását, az ő közreműködésével levelezés is folyt az ügyben a herceg és a minisz­
terelnök között. Iratok III. 530. Hir György, az akcióban szintén szerepet vállalt Honszere­
tet Egyesület vezetője egyrészt arról nyilatkozott, hogy Teleki Pál miniszterelnök és utódja,
Bethlen, valamint - már belügyminiszterként - Rakovszky Iván is tudott a frankhamisítást
megelőző ún. szokolhamisításról, 1923 augusztusában pedig ő egyeztette a frankhamisítás
tervét Bethlennel, aki Windischgratz-cel személyesen közölte, hogy segíti az akció finanszí­
rozását, a szervezők és a kormányzat közötti hivatalos kapcsolattartónak egyébként Nádosy
főkapitányt jelölte ki. Iratok III. 568-572, 576-578.
7°i IratoklII. 491-504.
702 Iratok III. 471-472.
248 „Parkolópályáról ” a hatalomba

székházában tárolták (ahol egyébként a Társadalmi Egyesületek Szövetségének

irodája is volt), e szervek vezetője, Szörtsey József közreműködésével. Ugyan­
ezen egyesületek másik vezető személyisége, egyben a Postatakarékpénztár
Rt. elnökigazgatója, Baross Gábor - bár figyelmezette Windischgrátzéket,
hogy a nyomatok rossz minősége miatt különösen kockázatos az egyébként
is veszélyes vállalkozás - nemcsak tanácsokkal és hitellel segítette az akció
szervezőit, hanem még a bankók egy részét is az ő lakásán rejtették el. Ez kar­
rierjébe került, mert 1926-ban, mindössze 42 évesen nyugdíjba kényszerült.
1933-ban, amikor majd Gömbös a TESZ-t hatalmának egyik fontos bázisává kí­
vánja tenni, mindezek ellenére - vagy inkább éppen ezért - Barosst választják
a szervezet elnökévé, Szörtseyt pedig megerősítik az operatív irányítást végző
ügyvezető alelnöki pozícióban.
Mindezek alapján azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy Gömbös lojális
magatartást tanúsított a kormánnyal és a miniszterelnökkel szemben akkor,
amikor a botrány kirobbanását követően mind a baloldali, mind a jobboldali
ellenzék támadta Bethlent. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a sikertelenség mi­
att nem lehet realizálni az akcióval kapcsolatos célokat, Gömbös az ellenzéki
párt vezéreként nem a kínálkozó alkalom kihasználására törekedett a minisz­
terelnök pozícióinak gyengítésére, inkább információkkal is segítette Bethlent
a helyzet megoldásában. Bethlennek írt levele és az általa Ulaintól beszerzett,
a német kapcsolatokat tagadó nyilatkozat rendelkezésére bocsátása egyértel­
műen jelzi együttműködésüket az ügy tisztázásában 1926 tavaszán.703 A jelen­
ség magyarázata nyilván az, hogy közös érdekük volt a mindkettőjük számára
veszélyeket rejtő ügy mielőbbi megnyugtató lezárása. De arra is utal, hogy az
akció kapcsán is lehettek „közös céljaik”, és Gömbös a mögötte álló szerveze­
tekkel bizonyos értelemben a kormányzat eszköze is volt. Ez is adott némi ala­
pot arra a külföldön, főként Franciaországban megfogalmazott gyanúra, mely
szerint „a magyar politikai elit csaknem minden tagja »titkos fajvédő«”.704
A miniszterelnöknek és az ellenzéki párt vezérének - jóllehet vitákkal ter­
helt - együttműködését bizonyítja az is, hogy az 1926. évi képviselőválasztá­
sok során Bethlen változatlanul biztosította Gömbös számára az abádszalóki
mandátumot azzal, hogy a kormánypárt nem indított jelöltet a választókerü­
letben. Pedig a Fajvédő Párt kudarca és egyben az Egységes Párt elsöprő sikere
jelezte: egy tekintélyes kormánypárti politikus ellene történő felléptetésével
arra is esély volt, hogy a fajvédő vezért a törvényhozásból is kiszorítsa, ami
Gömbös teljes politikai bukását eredményezhette volna. A jelek arra utalnak

703 Iratok III. 573-574.

704 Ablonczy 2008. 49.
 A NAGY kompromisszum : ismét a kormánypártban - és a kormányban 249

tehát, hogy Bethlen nem „megsemmisíteni”, hanem megvédeni akarta Göm­

böst - azért is, hogy „kézben tarthassa”, és saját céljaira hasznosíthassa politi­
kai ellenlábasa kapcsolatait és adottságait.
A fajvédők vezére részéről mindez még nem jelentett váltást, csupán a
(kis) kapuk nyitva hagyását az esetleges visszatérés biztosítása érdekében. Göm­
bös ugyanis eközben, még az 1926. decemberi választási kudarc után is bírálta
a kormány és a miniszterelnök politikai lépéseit. Igaz, a korábbiaknál sokkal
inkább megértőén, árnyaltabban értékelve törekvéseiket, de kritikáját változat­
lanul határozottan fogalmazta meg. így tett a választójogi törvény vitájában is.
„A törvényjavaslat a bukott rendszer megmentését célozza” - állapította meg a
tervezetről.705 Elfogadta a választásra jogosultak körét meghatározó cenzust, de
elfogadhatatlannak tartotta a nyílt szavazást, és követelte a zsidók választójogá­
nak korlátozását.706 „Meghatottsággal” üdvözölte a Klebelsberg kultuszminisz­
ter által 1927 márciusában beterjesztett kultúrpolitikai törvénytervezeteket, de
bírálta is őket amiatt, hogy a kormány csak Nyugat felé nyit, és nem figyel arra,
hogy Magyarország történeti hivatása e kulturális hatások közvetítése a Balkán
-Jugoszlávia [sic!], Bulgária és Törökország - felé.707 Miközben elismerte, hogy
a földművelési miniszter tett hasznos kezdeményezéseket a mezőgazdaság fej­
lesztése érdekében, megoldatlannak ítélte az agrárium számos problémáját:
a termelést és az értékesítést, a mezőgazdaságot sújtó adópolitikát, az agrár-
társadalom szervezetlenségét és azt a tényt, hogy az ipar és a kereskedelem
jobb helyzetben van a mezőgazdaságnál. „Bár mi agrárország vagyunk, nem
érezzük azt az egész vonalon, hogy az agrárérdekek dominálnának közéletünk­
ben - elsősorban gazdasági életünkben” - foglalta össze e kérdéssel kapcsolatos
véleményét.708 Hevesen tiltakozott az ellen, hogy a kormány betiltotta az ÉME
néhány gyűlését. Ennek kapcsán ítélte el a kormányt amiatt is, hogy nem hang­
súlyozza nyíltan „Trianon tarthatatlanságát és a revízió szükségességét”.709
1928 februárjában, alig több mint fél évvel államtitkári kinevezése előtt
szenvedélyesen érvelt a numerus clausus törvény módosítása ellen. Már jóval

705 Szózat, 1925. február 27. - Beszéd a Fajvédő Párt vacsoráján a választójogi javaslatról (Közöl­
ve: Gömbös 2004. 286-289. Idézet: 286.);
706 Beszéd a Nemzetgyűlésben a választójogról és a zsidóság politikai szerepéről. NN. 1922.
XXXIII. köt. (1925. május 25.) 149-154. (Közölve: Gömbös 2004. 290-301.) E kérdésben val­
lott véleményének ismertetését lásd a Mi a fajvédelem? című alfejezetben.
707 Beszéd a Képviselőházban a kultúra kérdéséről. KN 1927.1. köt. (1927. március 10.) 410-412.
(Közölve: Gömbös 2004. 318-322.)
708 Felszólalás a Képviselőházban a Földművelésügyi Minisztérium költségvetésének vitájában.
KN 1927. III. köt. (1927. május 6.) 319-323. (Közölve: Gömbös 2004. 333-343. Idézet: 334.)
709 Felszólalás a Képviselőházban az ÉME gyűléseinek korlátozása ellen. KN 1927. VII. köt.
(1927. december 6.) 236-2383. (Közölve: Gömbös 2004. 344-347.)
250 „Parkolópályáról ” a hatalomba

korábban, a Fajvédő Párt 1925. december 18-án rendezett vacsoráján heves

hangvételű beszédben tiltakozott az ellen, hogy „egy angol zsidó a Népszö­
vetség elé vitte a numerus clausus törvényt”. A világszervezetet „nemzetközi
zsidó maffiának” titulálta, annak akcióját az ország belügyeibe történt jogta­
lan beavatkozásnak, a magyar szuverenitás súlyos megsértésének minősítette.
A legerélyesebben tiltakozott a törvény módosítása ellen, és ennek érdekében
összefogásra, ellenállásra szólította fel az egész keresztény társadalmat.710 De
nem állt meg itt. Kilátásba helyezte, hogy „követelni fogjuk a numerus clausus
kiterjesztését, és [...] keresztülvisszük, hogy ha a numerus clausus törvényhez
hozzá mernek nyúlni, egyetlen zsidó sem fog többé magyar egyetemre jár­
ni.”711 1927 őszén a fajvédők - ismét sikertelennek bizonyuló - kísérletet tettek
arra, hogy tömegmozgalommal akadályozzák meg a numerus clausus törvény
módosítását.712 A fenyegetést nem tudták beváltani a törvény 1928. évi módo­
sítása során sem. Ám február 23-án elmondott felszólalásában - nyolc évvel
korábbi és azt követően többször ismételt érveit hangoztatva - Gömbös ismét
hevesen tiktakozott az 1920:XXV. te. módosítása ellen. A kormányt pedig azért
bírálta, mert „amikor elment Genfbe [...] nem készült föl arra, hogy megvédje
ezt a törvényt”. Beszédét azzal zárta: „A javaslatot általánosságban nem fo­
gadom el.”713 A miniszterelnököt azonban ebben az időszakban személyében
már nem támadta. Későbbi megnyilatkozásai is bizonyítják, hogy Gömbös a
kormánypártba történő belépést követően és a kormány tagjaként is fellépett
a zsidóság pozícióinak korlátozása érdekében. 1930 májusában például azzal
a „térhódítással” szemben emelte fel szavát, „amelyre Veszprém vármegyében
a zsidóság a tulajdonául bírt és bérelt földbirtok révén a politikai életben szert
tett”. Feltételezte, hogy hasonló a helyzet más megyékben is, ezért arra figyel­
meztette a miniszterelnököt, hogy „ha idejekorán útját nem álljuk a zsidóság
ilyetén térhódításának, úgy az végzetes politikai következményekkel járhat”.714
Ezek a megnyilatkozások sokkal inkább jelezték azt, hogy Gömbös elítéli
a kormány politikáját, mintsem azt, hogy szívesen venne részt annak megva­
lósításában. Beszédes volt viszont, hogy 1927. április 5-e, az olasz-magyar ba­
rátsági szerződés aláírása után külpolitikai vonatkozásban támogatta Bethlen

710 Gömbös beszéde a Fajvédő Párt vacsoráján a numerus clausus elleni támadásokról. Szózat,
1925. december 19. (Közölve: Gömbös 2004 305-306.)
711 Gömbös 2004. 307.
712 Gergely J. 2001.186.
713 Beszéd a Képviselőházban a numerus clausus módosításának vitájában. KN. 1927. IX. köt.
(1928. február 23.) 183-189. (Közölve: Gömbös 2004. 348-362. Idézetek: 360-361. és 362.)
714 MNL OL K 468 - B /2 - 1930. - Gömbös honvédelmi miniszter levele Bethlen miniszterelnök­
nek (1930. május 27.)
 A NAGY kompromisszum : ismét a kormánypártban - és a kormányban 251

törekvéseit, kezdeményezéseit. Ez erősödött Bethlen 1928. januári, debreceni

beszédét követően, amelyben a miniszterelnök nyíltan meghirdette a revíziós
politikát. Ezt követően - hasonló kérdésekben tett korábbi megnyilatkozásai­
val ellentétben - a kormány céljaival egyetértve szólalt fel az 1928. évi költség-
vetési vitában, és megszavazta a kormány előterjesztését. 1928 tavaszán-nya-
rán egyre szaporodtak a két politikus közelgő megegyezésére utaló jelek.715
Ez az időszak nemcsak Gömbös politikai megnyilvánulásainak hangvételé­
ben hozott változásokat. Megállíthatatlannak bizonyult bomlási folyamatok zaj­
lottak a Fajvédő Pártban is, melyeket nem csak a Szózat megszűnése, a választási
vereség, a párt meghatározó személyiségeinek - Zsilinszkynek, Eckhardtnak és
Ulainnak - mandátumvesztése idézett elő. A kudarc miatt csalódott politikusok
egyre elégedetlenebbül szemlélték vezérük közeledését a - Zsilinszky szerint
- „korhadt és csak látszólag nemzeti háborús és háború előtti magyar világ res­
taurálására” törekvő kormányzathoz. Különösen érvényes volt ez Zsilinszkyre,
akit nem fűtöttek olyan karrierépítő vágyak, mint Gömböst. Az eredmény pedig
az lett, hogy valamikor 1927 ősze és 1928 eleje között Zsilinszky és Eckhardt, de
valószínűleg Ulain is elhagyták a pártot. Zsilinszky 1928 márciusában megindí­
totta új lapját, az Előőrsöt, és ezzel egy időben egyetemista kori barátja, Pethő
Sándor szellemi köréhez közeledett, majd csatlakozott. Hamarosan hozzálátott
egy új párt, a Nemzeti Radikális Párt kereteinek kiépítéséhez.716 A másik két „ős
fajvédő” pedig - agrárius szellemiségüknek megfelelően - az 1930-ban megala­
kult Független Kisgazdapártban folytatta pályafutását, mi több, Gaál Gaszton
halála után, 1932-ben Eckhardt lett a párt vezére. Egymást erősítő folyamatok­
ról volt tehát szó. Gömbös közeledése Bethlenhez felgyorsította a Fajvédő Párt
bomlását, ez pedig még inkább az ellenzéki politizálás feladására ösztönözte a
néhány évvel korábban még oly harcias fajvédő vezért. A régi barátok korábban
szoros kapcsolata előbb elhidegült, majd megszakadt. A szálak ismételt ösz-
szekötésére távlatosan csak az adott reményt, hogy egy közös baráttal, Kozma
Miklóssal változatlanul fennmaradt Zsilinszky és Eckhardt kapcsolata, és ezt
követően elevenedett fel ismét Gömbösé.717
Mindezek nyomán a politikában járatos kortársak körében már kevésbé
okozott meglepetést, hogy Gömböst 1928. szeptember 5-én honvédelmi állam­
titkárrá nevezte ki a kormányzó. A kinevezésnek Gömbös részéről ára volt.
Mindenekelőtt az, hogy vállalnia kellett: honvédelmi államtitkárként csak
szakkérdésekkel foglalkozik, és politikai tevékenységet nem folytat a kormány-

715 Gergely J. 2001.185-189.

7'6 Vigh 1992. 86-92. Idézet: 87.
717 Lásd Ormos 2000a.
252 „Parkolópályáról ” a hatalomba

A MAGYAR NAPÓLEON

— Hiába kelt fel a napom, némaságra kárhoztatott, száműzött vagyok mióta

honvédelmi miniszter lettem

74. A h o nv éd elm i álla m titk ársá g á m - a B eth len n ek tett fogadalom

párt tagjaként sem. Másrészt Bethlen elvárásának megfelelően nyilvánosan is

deklarálnia kellett: feladja a fajvédelmet, és alárendeli magát a miniszterelnök
politikájának. Már az is sokatmondó, hogy ezt a Bethlenhez közeli Budapesti
Hírlap hasábjain megjelent, a pártvezetőség nevében kiadott nyilatkozatában
tette meg: „Az Országos Fajvédő Párt vezetősége ama meggyőződésből indulva
ki, hogy a nemzet erőinek egyesítése elsőrendű hazafias kötelesség, a nemzet
ügyének előbbre vitelében nagy érdemeket szerezett Bethlen István grófnak és
pártjának programját teljes egészében elfogadva, különálló pártállásának meg­
szüntetése mellett az Egységes Pártba belép, mely elhatározását az Egységes
Párt ugyanezen eszméktől és gondolatoktól áthatva az ország érdekeit szem
előtt tartva, örömmel vesz tudomásul.”718
A párt, amelynek nevében vezére nyilatkozott, ekkor már annyira sem volt
szervezett, mint egy évvel korábban. Ráadásul a megmaradtak sem ugyana­
zon „eszméktől és gondolatoktól áthatva” foglaltak állást, mint Gömbös. Ko­
rábbi híveinek csak egy része követte a kormánypártba. Többen csalódottan

718 Idézi Gergely J. 2001. 191-192.

 Századosként tábornokok felett - a H onvédelmi M inisztériumban 253

vonultak passzivitásba, egyesek Eckhardtékat követve majd a Független Kis­

gazdapártban bukkannak fel, Szemere Béla és Méhely Lajos professzor pedig
reménytelen kísérletet tettek a párt fenntartására. A Fajvédő Párt ezzel eltűnt
a magyar politikai életből. Sokan azt hihették, hogy vele a fajvédelem eszméje
is. Azt azonban nem lehetett tudni, hogy ugyanígy vélekedett-e az ezt sajtóban
deklaráló fajvédő vezér is...
Gömbös kormányba kerülése révén a jobboldali radikális irányzat szer­
zett pozíciót a végrehajtó hatalomban, amit az Egységes Pártba tömörült kü­
lönböző áramlatok folyamatos kiegyenlítésére törekvő nagy taktikus, Beth­
len azonnal ellensúlyozott. Az ekkor végrehajtott kormányátalakítás során
gazdasági csúcsminiszterré nevezte ki a merkantil érdekeket képviselő Búd
Jánost, miközben Wekerle Sándor is tagja maradt a kabinetnek pénzügymi­
niszterként.719 Törekvése nem járt teljes sikerrel, mert Gömbös megjelenésére
többen kilépéssel reagáltak, még Bethlen régi híve, korábbi pénzügyminisz­
tere, Kállay Tibor is.

Századosként tábornokok felett

- a Honvédelmi Minisztériumban

1928. szeptember 10-én nem ugyanaz a Gömbös jelentkezett szolgálattételre

a Honvédelmi Minisztériumban, mint aki 1923-ban elhagyta a kormánypártot.
És mégis ugyanaz. Nem ugyanaz, mert az államtitkár a politikai pályára lépése
óta eltelt majd egy évtizedben egyre inkább felvérteződött azokkal a politiku­
si erényekkel és praktikákkal, amelyek nélkül senki sem lehet sikeres ebben
a szerepkörben. Erre késztette az elszenvedett kudarcok sora, és többször a
sikernek látszó történések kudarcos lezárulása is. Hozzájárult ehhez, hogy a
sikertelen akciókból és módszerekből tudott okulni, amiben segítségére volt
második felesége és az ő révén alakuló új baráti köre - Hóman Bálinttal az
élén. És mégis ugyanaz a Gömbös lépett be a minisztérium kapuján. Hama­
rosan egyre több jele mutatkozott annak, hogy csak taktikai megfontolásból
deklarálta nézeteinek feladását, és annak is, hogy nem mondott le hatalmi am­
bícióinak kielégítéséről, csak alkalmazkodott a kialakult, számára kedvezőtlen
körülményekhez. Ebben segítette az a tény, hogy már nem volt ugyanaz a ke­
vés tapasztalattal rendelkező politikus, mint 1923-ban.
Kezdetben betartotta fogadalmát, hogy nem foglalkozik politikai ügyekkel,
csak katonai szakkérdésekkel. Amint azonban megerősödött a pozíciója, és a

719 Stier 1986. 262.

254 „Parkolópályáról ” a hatalomba

körülmények is kedvezően alakultak, egyre több kezdeményezésében, javasla­

tában bukkantak fel fajvédő koncepciójának elemei. Erre azonban még várnia
kellett - de nem sokáig.
Kinevezésével furcsa helyzet állt elő: egész sor nála magasabb rangú, jóval
idősebb és tekintélyesebb tisztet, köztük több tucat aktív tábornokot tömörí­
tő katonai felső vezetés került egy szolgálaton kívüli százados irányítása alá.
Szegeden is így történt 1919 tavaszán, de az a helyzet két szempontból is eltért
a tíz évvel későbbitől. Egyrészt azért, mert a Tisza-parti városban alig volt tá­
bornoki rangú tiszt a Nemzeti Hadsereg szervezésekor. Másrészt a kivételes,
forradalmi-ellenforradalmi szituáció is kivételes megoldásokat követelt. 1928-
1929-ben a helyzet legfeljebb a tekintetben volt kivételes, hogy 1927. március
31-én megszűnt a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság mandátuma, és
ezzel lényegében az ország katonai ellenőrzése is. A helyzetet az ország poli­
tikai és katonai vezetése úgy ítélte meg, hogy megnyílt a lehetőség a hadsereg
fejlesztésére. Ennek nyomán Csáky Károly honvédelmi miniszter már 1927 de­
cemberében előterjesztést készített a koronatanács számára a „honvédelem
alapjainak megteremtése” ügyében.720 Ezt a munkát ugyan a minisztérium
addigi állományában szolgáló tisztek is le tudták volna vezényelni, de csak
a trianoni béke kijátszásával, mert annak katonai vonatkozású korlátozó ren­
delkezései változatlanul hatályosak voltak. Ebben a helyzetben szükség volt
egy olyan energikus, nagy munkabírású, jó szervezőképességgel rendelkező,
fortélyos megoldásokra is képes és hajlandó katonai vezetőre, akinek irányítá­
sával ki lehetett használni a résnyire nyílt kapu adta lehetőségeket. Kinevezői
- Horthy kormányzó és Bethlen miniszterelnök - immár évtizednyi tapasztalat
alapján ilyennek ismerték Gömbös Gyulát. E képességeit értékelve elfogadta
a tisztikar jelentős része is. Köztük olyanok, akik más tulajdonságai, illetve
fajvédő nézetei miatt berzenkedtek ellene. A honvédelmi miniszter, a régi vá­
gású gróf Csáky Károly szolgálaton kívüli lovassági tábornok azonban mindvé­
gig ellenezte kinevezését, és csak a kormányzói nyomásnak engedett, amikor
jogkörének megfelelően ellenjegyezte a kinevezési okmányt, ami nélkül az
nem léphetett volna hatályba.721 Gömbös hivatalba lépésével sem szűnt meg
bizalmatlansága, ami feszült viszonyt és vitákat eredményezett a miniszter és
államtitkára között. Csáky politikusnak tekintette és nem katonának a szolgá­
laton kívüli századost, s erre hivatkozva távol akarta tartani a katonai döntések

720 Iratok 1919-1938. 288-293. Csáky úgy értékelte a helyzetet, hogy a szövetségközi katonai
ellenőrző bizottság szerepét átvevő népszövetség „ellenőrzési jogával - úgy reméljük - soha­
sem fog élni”. Uo. 288.
721 Gergely J. 2001. 193.
 S zázadosként tábornokok f e l e t t - a H o n v éd elm i M in isztér iu m ba n 255

meghozatalától. A bizalomhiányt -
különösen kezdetben - a miniszté­
rium állományának egy részétől is
érezhette Gömbös.
Ezek a viszonyok azonban nem
sokáig álltak fenn. Alig több mint
egy év múlva, 1929 októberében
Csákynak távoznia kellett a minisz­
tériumból, s helyére Gömbös lép­
hetett,722 újabb öt hónappal később
pedig szolgálaton kívüli tábornokká
nevezte ki a kormányzó.723 Ezáltal
nemcsak pozíciói változtak, hanem
mozgástere is lényegesen kibővült a
június óta már vitézi címet és jákfai
előnevet is viselő politikusnak.
Fontos időszak volt ez Gömbös
életében. Nem csak a fordulópont
miatt, amelynek köszönhetően be­
teljesülni látszott régi, 1922-ben
szertefoszlott vágya: az állami vég­
rehajtó hatalom fontos pozícióját
foglalhatta el. Ráadásul olyan szak­
területen, amelyen magas szintű
felkészültséggel rendelkezett - még
75. G ö m b ö s G y u la h o n v é d e lm i m i n is z t e r
ha azt nem is kamatoztathatta a
sz o lg á la to n k ív ü li t á b o rn o k k á tö rtén t
gyakorlatban immár egy évtizede. e lő lé p te té s e k o r ( 1 9 3 0 )
És olyan közegben, a hadseregben
fejthette ki tevékenységét, melynek
tiszti állományát nagyrészt ismerte. A fogékony, gyorsan tanuló, immár politi­
kussá lett katonatiszt államtitkárként, később miniszterként a kormányülések
és a koronatanács tárgyalásain megismerhette azokat a fogásokat, taktikai ele­
meket, amelyek nélkülözhetetlenek voltak számára a végső cél, a kormányfői
pozíció megszerzéséhez, majd annak gyakorlásához. Különösen azáltal, hogy
az ott elhangzottak alapos megfigyelésére és átgondolására késztette a korona­

722 Kortárs tisztek tapasztalata szerint Gömbös maga is áskálódott minisztere ellen. Kádár 1978.
239-240.
723 R évay 1934. 274.
256 „Parkolópályáról ” a hatalomba

tanács jegyzőjeként teljesített megbízatása.724 S e téren még három évig kiváló

- jóllehet önkéntelen - tanítómestere volt: Bethlen István.
Gömbös kezdetben, államtitkárként, majd miniszterként is - Bethlennek tett
ígéretéhez híven - csak olyan katonai szakkérdésekkel foglalkozott, amelyek
elsősorban a hadsereg fejlesztését szolgálták. A trianoni béke katonai korláto­
zásainak megkerülése érdekében tett konkrét javaslatokat a miniszterelnök­
nek a sportrepülés, illetve a lövészklubok támogatása tárgyában. Az ezekben
folyó repülő- és lövészképzés révén kívánta megalapozni a külpolitikai körül­
mények kedvező alakulása idejére a katonai repülés és a hadsereg állományá­
nak gyors fejlesztését. Ezt szolgálta a magyar légierő növelését szorgalmazó,
de a miniszter által elparentált tanulmánya is.725 Ez is jelezte, hogy számolnia
kellett a hagyományos katonai vezetés ellenállásával, melynek tagjai nem ka­
tonának, hanem politikusnak tekintették. Az a tény azonban, hogy államtit­
kárként is tagja volt az 1928-ban létrehozott Legfelsőbb Katonai Tanácsnak, s
miniszterét a kormányüléseken helyettesítette, erősítette pozícióját.726
Nagy valószínűséggel a háttérben ennél többet is tett. Későbbi miniszteri
lépései is arra utalnak, hogy szerepe lehetett az 1929-ben a vezérkari főnök
helyettese, Rőder Vilmos által jegyzett és előterjesztett jelentés elkészítésében.
Ebben - egy 1928-1929-ben készült felmérés alapján - lesújtó képet festettek
a tisztikar anyagi, egészségi és lélektani állapotáról, és a politika felelősségét
hangoztatták. A változás alapfeltételeként pedig „a békeszerződés határozvá-
nyainak nyílt vagy burkolt enyhítését, illetve azok be nem tartása esetén a kö­
vetkezmények elhárítását” jelölték meg. Ezzel egyúttal a politikai és katonai
vezetés jobb együttműködését is szorgalmazták.727 Rőder végkövetkeztetése
szerint: „Katonapolitikai helyzetünk súlypontja ma teljesen külpolitikai téren
van: Külpolitikai előfeltételek nélkül nemhogy támadó háborúra nem lehet
gondolnunk, de még csak egy adott helyzet előnyeit sem tudjuk kihasználni,
sőt még az ehhez szükséges katonai előkészületeket sem valósíthatjuk meg.
Ha külpolitikai céljaink eléréséhez a hadsereg közreműködése szükséges
(akár mint előzmény, akár mint következmény), ahhoz ennek megfelelően kell
a hadseregnek a cselekvési előfeltételeket megadni, éspedig minél valószínűbb
és minél közelebb az eshetőség, annál alaposabban és annál hamarabb.”728
Aligha lehet kétséges, hogy Rőder szavai, amelyeket a katonai záradékot
is tartalmazó olasz-magyar barátsági szerződés, ezt követően a revíziós poli­

724 Lásd Horthy 1962. 100-109.

725 V a r g y a i 1983. 116.

726 Vargyai 1983. 116-117.

727 Dombrády-T óth 1987. 67-68.
728 Dombrády-T óth 1987. 68.
 S zázadosként tábornokok felett - a H onvédelmi M inisztériumban 257

tika nyílt meghirdetése Bethlen által, majd a legfelső magyar katonai vezetés
(ebben Gömbös helyettesítette Csáky honvédelmi minisztert) olaszországi hi­
vatalos látogatása után vetett papírra, a revíziós politika eszközeként történő
hadseregfejlesztést szorgalmazták. Másrészt azt sem téveszthetjük szem elől,
hogy Gömbös államtitkárnak ekkor még igen jó volt a (később megromlott)
kapcsolata Rőderrel, egykori kedvenc felsőtiszti tanfolyami tanárával.729
Gömbösnek a hadseregfejlesztés, illetve a fegyverkezés intenzívebb és bát­
rabb, kockázatokat is vállaló szándékát, illetve egy megváltozott összetételű, a
monarchiabeli hagyományoktól mentes haderő és tisztikar felállítására irányu­
ló törekvését igazolják a bádoki Soós Károly hadseregszervezéssel és a háború­
ra való felkészüléssel foglalkozó emlékiratához 1929 januárjában, még állam­
titkárként Bethlen kérésére fűzött kommentárjai is.730 A fejlesztés mértékét a
szomszédos országok haderejéhez kívánta igazítani, a katonák kényelmének
biztosítása helyett puskát követelt. Soós észrevételére, amelyben a sorozással
kapcsolatos „kacérkodást” rosszaiba, és a hadseregre fordított pénzt a lehetsé­
gesnél többnek ítélte, Gömbös így reagált: „...ellenkezőleg - én többet akarok
- azaz annyit amennyire szükség van”,731 és ahol Soós is ezt kívánta, például
a jutási kiképzőnek biztosítandó „több anyagi támogatás” esetében, „Meglesz”
megjegyzést írt a margóra. Elutasította a tábornoknak azt a javaslatát, hogy
a nyugdíjas és tartalékos, azaz idősebb tisztekre is támaszkodjanak, mond­
ván: „Ezektől a szükségletet minimumra kell redukálni, rohanó háborút csak
egészséges fiatalsággal lehet megnyerni. De azért azokat, akiket fel kívánunk
használni - be kell esetről esetre hívni.”732 Másutt arra utalt, hogy már kérte a
főispánokat, a megfelelő tisztutánpótlás biztosítása érdekében ösztönözzék a
„történelmi osztály fiait” a Ludovika Akadémiára történő jelentkezésre,733 sőt,
ennek érdekében arisztokrata szülőkhöz is fordult. Másrészt azonban azt is
előírta, hogy „az addiginál nagyobb számban kell felvenni a tényleges tiszti­
karba népi származásúakat”, azaz kisgazdák fiait.734 Utóbbi tervéből azonban
alig valósult meg valami. Ennek az is oka volt, hogy Horthy Miklós, a legfőbb
hadúr elsősorban „úri gyerekekből” kívánta biztosítani a tiszti utánpótlást.735

729 Uo. továbbá Vargyai 1983. 49.; R évay 1934. 60.

73° Bethlen 1972. 323-335.
731 Bethlen 1972. 325. „o” lábjegyzet.
732 Bethlen 1972. 328. „1/1” lábjegyzet.
733 Bethlen 1972. 326. „d/1” lábjegyzet. - Lásd MNL BML főisp. biz. 161/1928. Gömbös államtit­
kár 11.505 - szám/eln. 18. -1928. számú bizalmas levele a főispánoknak (1928. október 2.)
734 Kádár 1978. 241.
735 Kádár 1978. 271-273.
258 „Parkolópályáról ” a hatalomba

76. G öm bös G yula h o n v éd elm i m in iszter (L ü h n s d o rff Károly rajza)

 S z á z a d o s k é n t t á b o r n o k o k f e l e t t - a H o n v é d e l m i M in is z t é r iu m b a n 259

77.B eth len István utolsó előtti k o rm á n y a (1 9 2 9 )

Mindez részben megalapozta Gömbös későbbi lépéseit, aki - ha nem is

korlátlan, de - miniszteri kinevezése után jelentősen kitágult mozgásterét igye­
kezett maximálisan kihasználni. Mindenekelőtt arra törekedett, hogy elnyerje
a tisztikar minél nagyobb részének bizalmát és támogatását. Első lépésként - a
miniszterektől nem megszokott módon - végiglátogatta a vegyesdandár-pa-
rancsnokságokat. Egyrészt azért, hogy személyesen tájékozódjon a tisztek és
a hadsereg egységeinek helyzetéről, másrészt kihasználta az alkalmat, hogy a
tőle m egszokott lelkes szónoklatokkal és a hadsereg súlyának növelésére, en­
nek kapcsán a tisztek anyagi helyzetének javítására tett ígéretekkel elnyerje bi­
zalmukat és támogatásukat. Ez - jószerével a régi tábornoki kart kivéve - siker­
rel is járt. Az általa így alakított helyzetet kihasználva és Horthy támogatását
élvezve másfél év alatt teljes személycserét hajtott végre a minisztérium és a
vezérkar osztályainak élén. A jórészt még a K. und K. szellemben szocializáló­
dott, legitimista velleitású tábornokokat és törzstiszteket saját korosztályához
tartozó tisztekkel váltotta fel. Különös figyelmet fordított a vezérkar befolyá­
sának növelésére. A vezérkariakat tartotta alkalmasnak arra, hogy a hadse­
reg politikai szerepvállalásával kapcsolatos, nem sokkal később nyilvánvalóvá
260 „Pa r k o l ó p á l y á r ó l ” a hatalom ba

váló terveinek megvalósításában segítsék őt. Különösen azokban bízott, akiket

Szegedről vagy a MOVE-ból közelebbről ismert, és annak idején mentalitásu­
kat is befolyásolhatta, illetve annak kedvező voltáról meggyőződhetett. Ezért
nevezte ki a vezérkar vezető pozícióiba szinte kivétel nélkül egykori bécsi isko­
latársait, akiket annak idején sportkör szervezése, közös színházlátogatás és
kávéházi beszélgetések révén fogott össze.736
Nem csak így biztosította lehetőségeinek bővítését. Még kinevezésének át­
vétele előtt felkérte a társadalmi egyesületekből, valamint baráti köre, Kozma
és mások révén megismert Lázár Andor ügyvédet, legyen tanácsadója, mond­
ván: „...jogi és gazdasági természetű ügyekben döntést addig nem hozok, amíg
a tervezett döntéshez te nem járultál hozzá.” Később, amikor azt tapasztalta,
hogy a katonák nem jó szemmel nézik a civil tanácsadó befolyását főnökükre,
államtitkárrá neveztette ki.737 Lázárnak meghatározó szerepe volt a hadianyag-
és a haditechnika-gyártás növelését biztosító üzemfejlesztésekben. A hadsereg
ilyen természetű igényeit a minisztérium addig jórészt üzleti alapon biztosítot­
ta, gyakran jelentős, a partnervállalatokat is veszélybe sodró tartozásokkal. Ezt
Gömbös miniszterként a legfontosabb cégek, illetve azok részvényei meghatá­
rozó részének megvásárlása révén kívánta megoldani. így került 1931 novem­
berében a minisztérium kizárólagos irányítása alá a fűzfői Nitrokémia. Ennek a
Péti Nitrogén Műtrágyagyárral közös igazgatója Zsilinszky Gábor, Endre fivére
lett, aki a forradalmak óta Gömbös bizalmas baráti köréhez tartozott. Az igaz­
gatótanács - nagyrészt katonatiszt - tagjait is maga a miniszter jelölte. A had­
sereg optikai eszközeinek gyártását egy 1930 augusztusában-szeptemberében
a jénai Zeiss művekkel és az osztrák Goerz művekkel alkotott konzorcium ré­
vén létrejött Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt-ben, az
1939-ben létesített Magyar Optikai Művek elődjében valósították meg. Ennek
irányításában is meghatározó szerepe lett a magyar minisztériumnak.738
Gömbös a kormányban is következetesen szorgalmazta a hadseregfejlesz­
tést, a haderő katonai ütőképességének növelését mind a technikai felszerelt­
ség, mind a személyi állomány tekintetében. Ennek azonban részben pénz­
ügyi, részben a trianoni békéből fakadó nemzetközi jogi akadályai voltak.
Az előbbi miatt a kormány rendre blokkolni kényszerült - a közvetlen háborús
fenyegetés hiányában egyébként is indokolatlannak tartott - fejlesztési (beru­
házási) terveket. A másik akadályt azonban Gömbös egy trükkel megkerülte.

736 Dombrády 2000. 15-17. Ugyanígy emlékezett a kortárs tiszt is. Lásd Kádár 1978. 239-243.
737 L ázár 1995. 157, 170-171, 175-176. Idézet: 170.
738 Lásd L ázár 1995. 171-172., továbbá J enei 1976. (különösen: 45-51.); P intér 1972. (különö­
sen: 49 -5 4 .)
 S zázadosként tábornokok felett - a H onvédelmi M inisztériumban 261

7 8 . A S ü s s N á n d o r P recíz ió s M e c h a n i k a i és O p tik a i In té z e t R t. s z e r e lő m ű h e ly e

Egyrészt azzal, hogy a békeszerződés által tiltott „hadkötelezettség” helyett a

„védkötelezettség” fogalmával operáltak. Másrészt az ezen alapuló kerethad­
sereg állománya nagy részének 18 havi tényleges szolgálatát 12 hónapra csök­
kentették, így növelhető volt az azonos időtartam alatt kiképzettek száma.739
Mindezzel azonban nem csak az ország védelmi képességét kívánta erősíteni
- egyébként indokoltan.
A magyar katonapolitika a Bethlen-kormány idején igyekezett minden le­
hetőséget kihasználni a külföldi kapcsolatok terén. 1927 előtt ez főként a ma­
gyar tisztikar jelentős hagyományokra épülő németországi tájékozódásában
realizálódott. Az olasz-magyar barátsági szerződés katonai záradéka azonban
új helyzetet, bővülő lehetőségeket teremtett: felértékelődött az olasz kapcso­
lat, anélkül azonban, hogy feladták volna a német katonai vezetéssel kialakult
együttműködésben rejlő lehetőségeket.740 Ezt követően hozták létre a hadsereg
fegyverzetének, technikai felszereltsége fejlesztésének koordinálására a Hon­
védelmi Minisztérium elnöki B. csoportját, melynek feladata volt az ezt szolgá­

739 Lásd Gergely J . 2001. 205.

740 Lásd Vargyai 1983. 40. és J uhász 2014. 104.
262 „Parkolópályáról” a hatalomba

ló külföldi katonapolitikai kapcsolatok szervezése is. Gömbös államtitkársága

idején alakították meg a minisztérium 3. c. osztályát, és feladatául szabták az
ipar katonai célú mozgósításának szervezését, illetve a hadsereg anyagi szük­
ségleteinek biztosítását békében és háborús viszonyok között egyaránt.741
Az olaszországi katonai kapcsolatok alakításában fontos szerepet játszott
Gömbös, már államtitkárként is. Janky Kocsárddal és Rőder Vilmossal együtt
tagja volt annak a magyar katonai delegációnak, amely 1929 tavaszán az olasz­
magyar katonai együttműködés lehetőségeiről tájékozódott Rómában. Göm­
bös ennek során személyesen tárgyalt Mussolinival, akivel megegyezett a két
ország katonai hatóságai közötti, technikai jellegű együttműködésről. Az ese­
ményeket olasz katonai levéltári dokumentumok alapján rekonstruáló Juhász
Balázs szerint: „Gömbös négy bizottságot akart kineveztetni Mussolinival.
Az első a két hadsereg hadm űveleti együttműködésével foglalkozott volna, a
második a fegyverzettel, a harmadik a nyersanyagokkal, iparral és utánpótlás­
sal, a negyedik az élelmiszer és a pénzügyekkel.”742 E delegáció és más ma­
gyar katonai küldöttségek hadgyakorlatokat szemlélhettek meg, továbbá ka­
tonai reptereket és hadi felszereléseket gyártó üzemeket is megtekinthettek.
Tárgyalásaik eredményeként magyar tisztek részt vehettek olaszországi nyelvi
képzésben és pilótakiképzésben - a további együttműködés feltételeit is meg­
alapozva ezzel. A látogatásokat viszonzó olasz katonatisztek hasonló módon
ismerkedhettek a magyarországi viszonyokkal. Az olaszországi tájékozódás
élénkülése azonban nem jelentette a németországi kapcsolatok megszakítá­
sát.743 Ezt igazolja az is, hogy Gömbös minisztersége idején nemcsak Olaszor­
szággal kötöttek 1929-ben a fegyverzet technikai fejlesztését szolgáló együtt­
működési megállapodást, hanem 1931-ben Németországgal is.744
Gömbös különösen nagy figyelmet fordított a légierő kiépítésére, mind a
repülőflotta biztosítására, mind a pilótaképzésre.745 Az 1927-re visszanyúló
olasz-magyar együttműködés alapján már 1928-ban megkezdték a katonai
célokat is szolgáló pécsi repülőtér kiépítését a M. Kir. Zrínyi Miklós Hon­
véd Gyalogsági Hadapródiskola tőszomszédságában. Megtartották az első
repülési bemutatót a Siófok melletti Sóstón, ahol repülőgép-javító műhely
is működött, Szombathelyen pedig pilótaképzés folyt. Gömbös mindezzel
nem elégedett meg. A vezérkar vonakodását látva, korábbi kezdeményezései
szellemében a miniszterelnöknél szorgalmazta hét sportrepülőklub alakítá-

CsiMA 1969. 292.

742 J uhász 2014.106-107. Idézet: 107. (Eredeti kiemelés.)
743 J uhász 2014. 104-108. és 166.
744 Csima 1969. 296., továbbá Iratok 1919-1938. 305-306.
745 Ennek olasz vonatkozásaira a fentieken túl lásd még J uhász 2014.116.
 S zázadosként tábornokok felett - a H onvédelmi M inisztériumban 263

7 9 - 8 0 . G ö m b ö s G y u la h o n v é d e lm i m in is z t e r a M ű e g y e t e m i S p o rtr e p ü lő k 8 ú j g é p é n e k
á ta d á s á n é s ú j o n n a n k ik ép z ett p iló t á in a k a v a tá s á n

sát, egyet-egyet Budapesten, Pécsett, Győrben, Szombathelyen, Miskolcon,

Debrecenben és Szegeden - hangsúlyozottan katonai alakulatokhoz kap­
csolva őket. Javaslata szerint a repülőtereket a városok, illetve az illetékes
vármegyék biztosítanák, a hangárokat, a műszaki berendezéseket és az első
repülőgépeket pedig a Honvédelmi Minisztérium, miként az oktatókat és
a működtetés költségeit is. A feltételek biztosítása esetén évente 160 pilóta
alapfokú kiképzését tervezte.746 Bethlen nem látott lehetőséget az aktuális
költségvetés módosítására, és a terv fedezetét csak a HM megtakarításaiból,
illetve a következő évi költségvetésből látta előteremthetőnek.747 Gömbös, aki
három nappal az elutasító levél kézhezvétele után kapta meg miniszteri ki­
nevezését, nem nyugodott bele a kudarcba, és pénzgyűjtő akcióba kezdett
minisztertársai körében. November végén arról tájékoztatta Bethlent, hogy a
minisztériumok adományaként novemberre már biztosítva volt 12 gép fede­

746 MNL OL K468 - B/l - 1929. - Gömbös levele Bethlen miniszterelnöknek (1929. október 2.)
747 MNL OL K468 - B/l - 1929. - Bethlen levele Gömbös Gyula államtitkárnak (1929. október 7.)
264 „Parkolópályáról” a hatalomba

zete a szerinte nélkülözhetetlen 42 repülőből. A bővítéshez újabb miniszte­

rektől kért hozzájárulást.748 További pénzszerzési kísérletei azonban csak a
kalocsai érsek esetében jártak csekély sikerrel.749
A hadsereg felfegyverzése elsősorban az olasz-magyar katonai megállapo­
dás alapján folyhatott. A gyalogsági és tüzérségi fegyverek, páncélozott harci
és szállító járművek mellett repülőgépeket is vásárolt a magyar honvédelmi
minisztérium Olaszországtól. Ennek keretében került sor az 1930-1931-es
költségvetési évben 12 repülőgép importjára. 1930-ban a magyar vezérkar már
olyan vezetési gyakorlatot tartott, amelynek repüléssel kapcsolatos része - az
olasz-magyar külpolitikai céloknak megfelelően - Jugoszlávia elleni támadást
szimulált.750 Mindez azonban a trianoni békeszerződés változatlanul hatályos
korlátozásai miatt csak a nyilvánosság teljes kizárásával folyhatott. E tekin­
tetben szimptomatikus jelenségnek tekinthetjük, hogy 1931 októberében, a
Gömbös kérésére az olasz légierő parancsnokát magyarországi útján kísérő
Kozma Miklós meglepetéssel tapasztalta: Székesfehérváron repülőgyártás fo­
lyik, Szombathelyen repülőezred van, és egy másik repülőtéren is látott légi
gyakorlatot.751 Az utókorra hagyott hihetetlenül gazdag iratanyaga által is iga­
zoltan jól értesült Kozma meglepetése nemcsak a katonai légierő fejlesztésé­
nek tényét bizonyítja, hanem azt is, hogy mindez titokban zajlott. A titkolózás
nem volt sikeres. Az olasz-magyar katonai együttműködés eseményei külö­
nösen a jugoszláv katonai és politikai körökben váltottak ki nagy érdeklődést.
Külügyminisztériumuk nemcsak bukaresti és prágai, hanem római, párizsi,
londoni, berlini követségüknek, valamint népszövetségi küldöttségüknek is
megküldte a budapesti katonai attasé jelentését - nyilván azért, hogy más or­
szágok diplomatáit is tájékoztassák információikról. Ennek szövege tételesen
ismerteti az 1930. október 4-én Budapestre érkezett, Gömbös miniszter és Rő-
der vezérkari főnök által is fogadott két olasz tiszt - Saluzzi alezredes és Selvi
őrnagy - látogatásait Szombathelyen, Balatonfüreden és környékén, továbbá a
magyar-jugoszláv határ Muraszombat és Légrád közötti szakaszán. Magyar és
olasz tisztek rendszeresen vettek részt közösen a szombathelyi pilótaiskola és
a hajmáskéri lővészképző munkájában, továbbá budapesti és diósgyőri üze­
mekben vizsgálták a gyártás hadi szükségletek kielégítését szolgáló átalakítá­
sának lehetőségeit. Mindeközben gyakran láttak olasz katonai küldöttségeket

748 MNL OL K468 - B /l - 1929. - Gömbös levele Bethlen miniszterelnöknek (1929. november
27.)
749 MNL OL K468 - B /l - 1929. - Zichy Gyula kalocsai érsek levele. (1929. október 24.); Gömbös
levele Bethlen miniszterelnöknek (1929. november 22.)
788 C sima 1969. 2 9 2 -2 9 5 .
751 Lásd Ormos 2000a. I. 240-241.
 Századosként tábornokok felett - a H onvédelmi M inisztériumban 265

a jugoszláv határ közelében. Az attasé szerint mindez „alátámasztja azt a fel­

tevést, hogy országunk elleni közös fellépés előkészületei folynak [...], amit
komolyan kell venni.”752
Gömbös miniszterként minden lehetőséget igyekezett megragadni annak
érdekében, hogy a miniszterelnököt és a kormányt meggyőzze a hadseregfej­
lesztés szükségességéről. 1930 szeptemberében az olasz-francia határon kiala­
kult konfliktus idején, a francia katonai kiadások növelésében rejlő veszéllyel
érvelt,7S3 1931 júliusában pedig azt várta el, hogy az új külföldi kölcsönből
„lényeges összegek fizettessenek a honvédelmi tárcának”.754
Miniszteri tevékenységével Gömbös mintegy igazolta elődje róla alkotott
minősítését: politikus volt a katonák között. Ez nyilvánult meg mindenekelőtt
abban, hogy a honvédséget nemcsak a hon védelmezőjének, hanem a hata­
lom belpolitikai eszközének is tekintette, és azzá akarta tenni. Mégpedig olyan
tervek felvázolásával és olyan intézkedésekkel, amelyek a hatalom struktúrá­
jának átalakítását is célozták. Már 1929 novemberében javasolta a kormány
szerkezetének átalakítását: egy gazdasági csúcsminisztérium kialakítását az e
területen működő tárcák összevonásával, a kultusztárca nemzetnevelési mi­
nisztériummal történő felváltását és miniszterelnök-helyettesi funkció létesíté­
sét a közigazgatás irányítására. A területi igazgatás hatékonyságát több megyét
összefogó, államtitkári rangú területi főispánok irányította területi hatóságok
szervezésével kívánta javítani, amelyek mintegy „polgári vezérkarként” mű­
ködhetnének. A terv figyelemre méltó eleme volt, hogy javasolta a kormány­
párt bevonását az államszervezet és a közigazgatás irányításába.755
Egy évre rá - részben az 1930. szeptember 1-jei budapesti munkástüntetés
okozta félelmeket is kihasználva - már a hadsereg igazgatási, belpolitikai funk­
cióinak megteremtésére és kiterjesztésére irányuló kezdeményezésekkel élt.
A honvédelmi minisztérium határozványai értelmében a honvédelmi miniszter
irányítása alatt centralizálták volna a karhatalmi erőket, amivel e téren felügye­
lete alá vonhatta volna a belügyminisztérium és más tárcák ezzel kapcsolatos
hatáskörét. Vasutassztrájk esetén ő dönthetett volna a megoldás módozatairól.
Ennél is tovább ment azzal a javaslatával, amely szerint a politikai vezetés mű­
ködésképtelenné válása esetén két (a Dunától keletre a 7., Nyugatra pedig a 3.)
vegyesdandár „vezérlő tábornoka veszi át és gyakorolja [a hatalmat - V. J.]

752 Hornyák 2016. 199.

753 MNL OL K 468 - B /2 - 1930. 370-371. föl. - Gömbös honvédelmi miniszter levele Bethlen
miniszterelnöknek. (1930. szeptember 15.)
754 MNL OL K 468 - B /2 - 1931. 240-241. föl. - Gömbös honvédelmi miniszter levele Bethlen
miniszterelnöknek. (1931. július 6.)
733 Vargyai 1983. 117.
266 „Parkolópályáról” a hatalomba

mindaddig, míg a legfőbb államhatalmi tényezők cselekvési szabadságukat

vissza nem nyerik.” A vezérlő tábornokoknak alárendelt, neki engedelmes­
kedő kormánybiztosként két politikai hívét, Borbély-Maczky Emil borsodi és
Gyömörey György zalai főispánt nevezte meg.756
Gömbös ezzel kapcsolatos gondolkodását és taktikázó magatartását két,
egymással kapcsolatban lévő epizód is markánsan jelzi. A miniszter 1931. au­
gusztus 25-én magához kérette Szálasi Ferencet, hogy kérdőre vonja egy, a
politikai rendszer megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel vád­
ja miatt. A beszélgetés során Szálasi ismertette azokat a nézeteit, amelyeket
A magyar állam felépítésének terve című dolgozatában fejtett ki részletesen.
Ezek lényege az államszervezet hadi, katonai érdekeknek történő alárendelése,
egy diktatórikus hatalmi struktúra kiépítése volt. A kéziratot Szálasi másnap
személyesen vitte el Gömbösnek, majd ezt követően - „habár eltorzítva” - felis­
merte abban rögzített gondolatait a miniszter nyilatkozatában, amelyeket a Ma­
gyarország és a Reggel című lapoknak adott. A kihallgatást követően Gömbös
azt mondta Szálasi felettesének: „A Szálasyval [sic!] való beszélgetéskor úgy
éreztem, mintha tükörbe néztem volna, mintha önmagamat láttam volna mint
vezérkari századost.” Szálasit pedig nem nézetei miatt rótta meg, hanem azért,
mert katonatisztként „politizált”, és mintegy sajnálkozva tette hozzá: „... kár
volna, ha politikai dolgok miatt megütnéd a bokádat.” Szálasi a dolgozatot 1933
márciusában a feddés ellenére megjelentette és széles körben terjesztette.757
Már a Gömbös-kormány idején, 1935-ben kezdődött meg a honvédelmi
törvény előkészítése, amelynek első mintegy százfős, katonatisztek és a mi­
nisztériumok képviselői részvételével zajló értekezletét Gömbös mint honvé­
delmi miniszter hívta össze. Vladár Gábor, az Igazságügyi Minisztérium tör­
vényelőkészítő ügyosztályának vezetője munkatársával együtt „hüledezve”
hallgatta az elkészítendő javaslat alapelveit előterjesztő vezérkari tiszt szava­
it, amelyekben az általuk olvasott Szálasi-dolgozat tartalmára ismertek. Göm­
bös ugyan formálisan betiltotta Szálasi munkájának terjesztését, ez azonban
az általa akkorra a minisztériumban és a csapattesteknél vezető pozícióba
helyezett új - zömmel vezérkari - tiszteket nem akadályozta meg abban, hogy
felhasználják a munka alapgondolatait olyan törvény kidolgozására, amely a
háborús viszonyok között diktatúra bevezetését is lehetővé teszi. Vladárt és
munkatársait pedig, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezet a fennál­

756 Vargyai 1983. 99-100.

757 Az esetet részletesen ismerteti S ípos P. 1997b. 17-19.; Karsai 2016. 241-243. Az idézetek
ÁBTL V - 19430/1, Szálasi Ferenc perének iratai - Szálasi Ferenc levele szüleinek (1931.
október 4.)
 Századosként tábornokok felett - a H onvédelmi M inisztériumban 267

ló jogrend megbontását jelentheti, a katonai vezetés a kényszerítő külső kö­

rülmények által nélkülözhetetlenné és sürgőssé tett törvény előkészítésének
szabotálásával vádolta.758
Gömbös szándékai nemcsak kezdeményezésekben nyilvánultak meg, ha­
nem a gyakorlatban is érvényesültek. Honvédelmi minisztersége idején, már
1930-tól kezdve és 1932 után is erősödött a honvédelmi minisztérium és a hon­
véd vezérkar együttműködése a belügyminisztériummal, a rendőrséggel és a
részben alárendeltségében működő csendőrséggel a baloldali mozgalmak és
személyek, a külföldi állampolgárok, illetve a veszélyesnek minősített, határ
menti nemzetiségek megfigyelésében.
A fenti célok elérése érdekében legfőbb szorgalmazója volt a katonai kor­
látozások külpolitikai eszközökkel történő felszámolásának. A nemzetközi
politikai fejleményekre már államtitkárként is figyelmet fordított, ilyen esemé­
nyekről maga is tájékoztatta a miniszterelnököt.759 Ezzel összefüggésben kérte
Bethlent 1929 májusában, hogy betekinthessen a követek jelentéseibe.760 Ezért
meghatározó befolyást kívánt gyakorolni az 1931 márciusában kezdődő genfi
leszerelési konferencia magyar delegációjának munkájára. Siegler Géza vezér­
kari ezredes761 az ő megbízása alapján készített részletes melléklettel ellátott
tervezetet a konferencián képviselendő célkitűzésekről, az ott alkalmazandó
taktikáról, a magyar delegáció összetételéről, illetve a szükséges előkészüle­
tekről, beleértve a külföldi partnerekkel folytatandó előzetes tárgyalásokat is.
A miniszterelnökhöz felterjesztett dokumentum szerint: „...végső célunk csak
teljes katonai szabadságunk visszanyerése lehet, vagyis felfegyverkezésünk
olyan mértékben, mint azt katonai helyzetünk, politikai céljaink megkívánják
s az ország pénzügyi helyzete megengedi, a nélkül, hogy ebbe bármely külső
hatalomnak joga legyen beleszólni.” Minimális követelésként fogalmazta meg
az általános hadkötelezettség, a trianoni béke által tiltott fegyvernemek enge­
délyezését és szabad kezet a mozgósítás terén. Arra az esetre, ha e minimá-

758 Vladár 1997. 2 0 1 -2 0 3 .

759 Bethlen 1972. 314-315.
760 Bethlen 1972. 3 3 8 -3 4 3 .
761 Eberswaldi Siegler Géza (Kaposvár, 1885. 03.25. - Debrecen, 1939. 06. 18.) Gömbös előtt
végzett a bécsi Hadiiskolában (1908-1911). Különböző alakulatoknál teljesített csapatszol­
gálatok utána HM elnöki D osztályát vezette (1922-1927) őrnagyi, majd ezredesi rangban,
1930-1932 között a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkára. E tisztség viselése során készí­
ti a tervezetet, majd lesz az 1932. február 2-án Genfben megnyílt leszerelési konferencia ma­
gyar delegációjának katonai megbízottja. Tökéletes német és cseh, illetve jó angol, francia és
olasz nyelvtudása révén fontos szerepe volt az előkészítő tárgyalásokon is a hasonló érdekű
partnerekkel történő előzetes és későbbi egyeztetésekben - 1934-től már tábornoki rangban.
Szakály 2001. 307.; Iratok 1919-1938. 297, 302-304, 313, 344-347.
268 „Parkolópályáról” a hatalomba

lis célokat a magyar delegáció nem tudja elérni, a konferencia megbuktatását

tekintette a magyar delegáció feladatának.762 A hadsereg kettős funkciójáról
vallott nézetét is egyértelművé tette: Magyarországnak mai katonapolitikai
helyzete mellett szüksége lenne, hogy egy külső támadás ellen, valamint egy­
úttal belső felforgató elemek ellen saját erejéből területi integritását és belrend-
jét biztosítani tudja.”763 A katonai vezetés, amely a miniszterelnök támogatását
is élvezte e kérdésekben, a magyar delegációt vezető Apponyival szemben is
következetesen igyekezett érvényesíteni álláspontját. Amikor a fődelegátus és
a Genfben tárgyaló delegáció katonai vezetője, Siegler Géza között vita kelet­
kezett, Gömbös személy szerint is igyekezett nyomást gyakorolni Apponyira.
Ebben Bethlen támogatását is kérte, és azt is felvetette, hogy a delegáció veze­
tését a miniszterelnöknek kellene átvennie az agg politikustól.764
A hadsereg állományának általa elvárt, egyértelműen nemzeti és a jobbol­
dali politika iránt elkötelezett szellemiségű mentális nevelése érdekében for­
málisnak tűnő, de az érzelmi hatások tekintetében nem elhanyagolható ren­
delkezéseket hozott. Ezért rendelte el a magyar történelmi hagyományokat fel­
idéző tárogató használatát, s maga is összeállított műsorokat a megszervezen­
dő „regöscsoportok” részére. Hasonló megfontolásból vezette be a Hadsereg
Sporthét rendszeres megrendezését. Elrendelte a - jelentős arányban német
származású - tisztek névmagyarosítását (megfelelő érdemek esetén archaikus,
nemesi hangzású, -y, -th végű stb. nevek felvételét), továbbá a csapattestek
és laktanyák történelmi személyekről történő elnevezését.765 Rendelkezésének
érvényesítése érdekében „idegen nevűeknek nem akart parancsnokságot adni,
magához rendelte őket, rábeszélt, kérlelt”, ha szükségét látta.766
Ebben a szellemben támogatta Gömbös Horthynak a koronatanács 1931.
februári és márciusi ülésein előterjesztett javaslatait a politikai zavargásokkal
kapcsolatban a statárium preventív alkalmazásáról, az ezeket szervező kép­
viselők mentelmi jogának felfüggesztéséről és a károk megtérítéséről, a déli
határok mentén a délszláv optálások ellensúlyozásaként vitézi telkek létesíté­
séről.767 Külön figyelmet érdemel, hogy „a zsidók beözönlése” ürügyén szinte
szó szerint ugyanazokat az érveket hangoztatta, amelyeket alig egy évtizede
fajvédő politikusként sorolt a Nemzetgyűlésben.768 Egy másik előterjesztésre a

762 Iratok 1919-1938. 295-304. Idézet: 300.

763 Vargyai 1983. 65-66.
764 Vargyai 1983. 66-67.
765 Vargyai 1983. 114-115.
766 Kádár 1978. 242.
767 Horthy 1962. 82-109.
768 Horthy 1962. 88.
 S zázadosként tábornokok felett - a H onvédelmi M inisztériumban 269

81. A h a d s e r e g 1931. év i s p o r t h e t é n e k d íjk io sztó ü n n e p s é g e

koronatanács jegyzőjeként tett megjegyzésében pedig a rendeleti kormányzás

előnyeire utalva kifejtette: „...a kormánynak minden vonatkozásban lehető­
séget kellene biztosítani törvényes úton, hogy rendeletekkel, melyek büntető
szankciókat is tartalmaznak, tudjon adott esetben fellépni. A törvényhozás
utólagos jóváhagyása mellett.”769
E tervek, javaslatok és vélemények elemei egyrészt a fajvédő Gömbös által
hirdetett nézeteket idézik fel, másrészt egyértelműen felismerhetőek a maj­
dani miniszterelnök kezdeményezéseiben és intézkedéseiben. Ez pedig arra
utal, hogy mégsem egészen más politikus tért vissza a kormánypártba és vo­
nult be egyidejűleg a Honvédelmi Minisztériumba, mint aki 1923-ban szakított
Bethlennel. Egy ideig az új szituációban rendezett volt a kapcsolatuk. A válság
elhatalmasodása, a társadalmi-politikai feszültségek és a kormánypárton be­
lüli ellentétek erősödése, a miniszterelnököt egyre több oldalról érő támadá­
sok és ennek hatására növekvő fáradása-fásultsága hatására azonban Gömbös

769 Horthy 1962. 105.

270 „Parkolópályáról” a hatalomba

8 2 . G ö m b ö s G y u la h o n v é d e lm i m i n is z t e r eg y h ő s ö k n a p i ü n n e p s é g e n ( 1 9 3 0 )

egyre inkább elérkezettnek látta az időt a határozottabb fellépésre. így ismét

konfliktusok keletkeztek közöttük, melyek forrása a miniszter elhallgatni ígért
nézeteinek ismételt hangoztatása volt.
Mindezek révén 1928 szeptembere, s különösen 1929 októbere után mind
erősebbé vált Gömbös befolyása a hadsereg tiszti karára és állományára,
miközben növekvő mértékben számíthatott bizalmukra, támogatásukra is.
Ez azonban közel sem jelentette azt, hogy rendelkezhetett a haderő felett.
A tervek, javaslatok és vélemények ugyanis nem tettek voltak, nem érintették
érdemben a hadsereg belső szervezetét és funkcióit. Az ilyen jellegű rendel­
kezések - a miniszteri rendeletek is - csak a kormány és a hadsereg főpa­
rancsnoka, Horthy jóváhagyásával születhettek. A kormányzó legfőbb hadúri
méltósága pedig megkérdőjelezhetetlen és megingathatatlan volt. Elsősorban
rajta múlott, hogy Gömbös milyen céllal mozgósíthatja, használhatja fel a
hadsereget.
Ám közöttük ekkor harmonikus volt a kapcsolat. 1930-1931 folyamán ellen­
tétes irányban változott a kormányzó viszonya Bethlenhez és Gömböshöz, mint
1922-1923-ban. Most, a válság keltette társadalmi és politikai helyzetben egyre
inkább a miniszterelnökkel szembeni, nemrég még megrendíthetetlennek tűnt
bizalma csappant meg, miközben elégedetten szemlélte minisztere határozott­
ságát és elszántságát, amely az ország politikai rendjének megőrzését célzó
javaslataiban, állásfoglalásaiban tükröződött. Közben formálódott az a hely­
zet, melyet az „iparbáró, mecénás és filozopter” Kornfeld Móric így jellemzett
három évtizeddel később írt levelében: „Az ország politikai közvéleményének
- már a többségének - hűbb tükre volt Gömbös pártjának [értsd: táborának, tá­
mogatóinak - V. J.] szelleme, mint Bethlenének. Magyarország döntő politikai
közvéleménye megszűnt szabadelvű lenni, és ha nem is az egyenlőséget, de a
 S zázadosként tábornokok felett - a H onvédelmi M inisztériumban 271

rétegek egymáshoz anyagiakban való közeledését célul tűzte ki a végrehajtó

hatalom erős növekedésének kárpótlásául. Ebben persze a városi kis és közép-
osztály és a professzionátus osztály lelkesedéssel támogatta.”770
Az e helyzetben rejlő lehetőségeket felismerve Gömbös egyre gyakrabban
feszegette a határokat, melynek következtében ismét mind feszültebbé vált vi­
szonya a miniszterelnökkel. Részben a hadseregfejlesztéssel és a haderő bel­
politikai felhasználásával kapcsolatos nézeteik eltérő volta miatt, de azért is,
mert Gömbös megszegte Bethlennek tett fogadalmát. 1930. november 16-án
egy kecskeméti beszédében „feladott” fajvédő álláspontját idéző módon hang­
súlyozta, hogy zsidók nem lehetnek tagjai a Vitézi Rendnek. Jóllehet a mi­
niszter csak egy szűk kérdésben, a rend Horthy által inspirált alapszabályai

A KECSKEMÉTI BESZÉD UTÁN

Gömbös tábornok honvédelmi miniszter Gömbös képviselőhöz: —A d ta fr á n y a

civ ilje, m á r m e g i n t e ljá r t a szá ja , k u rt a v a s a t a k e n y érieső jére!!

83. G öm bös kecskem éti „elszó lá sa”

770 Kornfeld Móric levele János Csabához (1961. január 13.) In: K ornfeld 2006.428.
272 „PARKOLÓPÁLYÁRóL" A HATALOMBA

szellemének megfelelő korlátozást emlegetett, 771 és azt más tekintetben nem

említette, a kényelmetlen helyzetbe hozott Bethlen kénytelen volt a képviselő­
házban elhatárolódni Gömbös véleményétől. Ő azonban felemás módon rea-
gált: kijelentette, hogy mint miniszter alkalmazkodik a kormányfő álláspontjá-
hoz, de magánvéleményként fenntartja Kecskeméten deklarált álláspontját. 772
Az eset nem volt előzmények nélküli. Fél évvel korábban, 1930 májusában
a zsidók földtulajdonának növekedése ellen szólalt fel. Ám ekkor még nem
nyilvánosan, hanem a miniszterelnöknek írt levélben sürgette a kormány fel-
lépését a jelenség ellen, mondván: ,, ... ha idejében útját nem álljuk a zsidóság
ilyetén térhódításának, úgy az végzetes politikai következményekkel járhat." 773
Más eszközökkel is operált. Gömbös környezete napvilágra hozta a Népjó-
léti Minisztériumban feltárt sikkasztási ügyet, azt sugallva, hogy az lényegé-
ben az egész kormányzat korrupt jellegének megnyilvánulása. 774 Ezzel maguk
is siettették Bethlen pozícióinak erodálását, ezen belül Horthy miniszterelnök-
kel szembeni bizalmatlanságának további erősödését, ami 1931. augusztus 19-
én lemondásra késztette.
Már ekkor felmerült miniszterelnökként Gömbös Gyula neve, aki maga is
ambicionálta a kinevezését. Úgy gondolta: eljött az ő ideje. 775 A kormányzó azon-
ban nem őt, hanem az arisztokrata Károlyi Gyulát, az egykori aradi és szegedi el-
lenforradalmi kormányok elnökét bízta meg a kormányalakítással. Gömbös szá-
mára mégis jelentős javulást hozott a kormányváltás. Elsősorban azért, mert a
tapasztalt, ravasz politikus Bethlenhez viszonyítva súlytalanabb Károlyi Gyula 776
mellett megnövekedtek manőverezési esélyei - különös tekintettel arra, hogy
egyre inkább tapasztalhatta a kormányzó iránta kinyilvánított bizalmának jeleit.
Az államtitkári kinevezést követő négy évben tett megnyilatkozásaival és
tetteivel egyrészt azt bizonyította, hogy nem adta fel fajvédő elveit - jóllehet
taktikai megfontolásból (néhány esettől eltekintve) nem hangoztatta őket. Ja-
vaslataiban azonban konkrétan és egyértelműen tetten érhetők az államszer-
vezéssel, a hatalom és társadalom viszonyának alakításával kapcsolatban az
1920-as években kialakított nézetei. Másrészt az is figyelmet érdemel, hogy

771 A Vitézi Rend Kis Kátéja (Kiadja az Országos Vitézi Szék, Budapest, 1923.) szerint a rend
,,tagjai, családja leszármazóival egy erős, hatalmas fajmagyar keresztény erkölcsű [... ] nem-
zetfenntartó, a magyar társadalmat erősítő szervezetet képeznek". (6. oldal) Ezért: ,,Vitéz
tehát csak az lehet, aki magyar fajának eleje ... " (9. oldal) (Kiemelések tőlem - V. J.) A Vitézi
Rend működésére lásd KEREPESZKI 2013.
772 Az esetről lásd ROMSICS I. 1991. 227.; GERGELY J. 2001. 202-203.
773 Bethlen 1972. 371. Melléklete egy Veszprém megyei helyzetjelentés 371-373.
774 ROMSICS l. 1991. 227-228.
775 Lásd LÁZÁR 1995. 185-186.
776 Károlyi Gyulára és kormánya tevékenységére vonatkozóan lásd PüsKI 2016.; MÁRKUS 1968.
 Szá za d o sk én t tábo rno ko k fe l e t t - a H o n v é d e l m i M in i s z t é r i u m b a n 273

8 4 . K á ro ly i G y u la k o r m á n y a m e g a l a k u lá s a k o r (1 9 3 1 . a u g u s z t u s )

Mayer János kisgazdaügyi-, Kenéz Béla kereskedelemügyi-, Ivády Béla földművelésügyi-,

Fischer Ferenc belügyminiszter, Károlyi Gyula gr. miniszterelnök, Zsitvay Tibor igazságügyi-, Gömbös
Gyula honvédelmi-, Emszt Sándor kultusz-, Walkó Lajos külügyminiszter

- megint csak Bethlennek tett fogadalmától eltérően - véleményalkotását,

kezdeményezéseit és tevékenységét nem korlátozta katonai szakkérdésekre:
kül- és belpolitikai ügyekkel is foglalkozott. Mindebből felsejlik az a törekvé­
se, hogy módszeresen készüljön a kormányzati hatalom gyakorlására, olyan
ismereteket, tapasztalatokat szerezzen szaktárcája betöltése során, amelyeket
a számára kedvező alkalmat kihasználva majd kamatoztathat. Mindezek okán
nagy jelentőséget tulajdoníthatunk a leendő miniszterelnök szempontjából a
Honvédelmi Minisztériumban eltöltött négy évnek.
Fontos volt ez az időszak Gömbös számára azért is, mert ekkor alakultak ki,
illetve mélyültek el olyan barátságok, amelyekre néhány évvel később, minisz­
terelnökként és pártvezérként is építhetett. Az 1920-as évek elején a TESZ-ben
megismert és barátjává fogadott Lázár Andor ügyvédet maga mellé vette a Hon­
védelmi Minisztériumba, majd államtitkárává neveztette ki. Az igazságügyi tár­
ca majdani birtokosa így már nemcsak a baráti kör tagjaként és kártyapartner­
ként, hanem államhivatalnokként is bizonyíthatta lojalitását, no meg rátermett­
ségét is. Ő ajánlotta Gömbös figyelmébe két későbbi minisztertársát, az egya­
ránt gazdasági-pénzügyi területen működő Imrédy Bélát és Fabinyi Tihamért.
Ekkor mélyült el barátsága Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkárral, akit
274 „P a r k o l ó p á l y á r ó l ” a h a t a l o m b a

8 5 . G r ó f K á ro ly i G y u la , J ó z s e f fő h e r c e g és G ö m b ö s G y u la e g y ü n n e p s é g e n , 1 9 3 2 - b e n

már majd egy évtizede ismert az EKSZ-ből. Az egykori nógrádi főispán kivált­
képp szimpatikussá vált számára a hatalom stabilitását szolgáló intézkedései,
köztük azok révén, melyekkel - a közigazgatás felhasználásával - a kormány­
párt sikerét biztosította az országgyűlési választásokon. Beszélgetéseik során
mindinkább fény derült nézeteik hasonló voltára is. Ekkor erősödött meg - az
unokatestvér Hóman révén korábban kialakult - kapcsolata Darányi Kálmán mi­
niszterelnökségi államtitkárral, aki e pozícióban maradva majd fontos támasza
lesz a kormányfői hatalom gyakorlásában.777 Az újabb ismeretségek, elmélyült
barátságok révén tovább bővült az a kapcsolatrendszer, amely 1918-1919 óta
formálódott - elsősorban jobboldali radikális nézeteket valló személyekből. Ez
persze nem állt mindenkire. Fabinyi, Lázár vagy Darányi például haláláig nem
volt annak tekinthető. Eredendően Sztranyavszky, Hóman és Imrédy sem. De
Gömbös meg tudta őket nyerni politikai céljai megvalósításához, és részben for­
málni is politikai nézeteiket. Ez a hatás azonban nem volt egyoldalú. Ők is ha­
tottak a baráti, munkatársi kör középpontjában álló miniszterre, mindenekelőtt
azzal, hogy hozzájárultak a gazdaság, a társadalom, a kulturális élet és a mind­
ezeknek keretet adó, részben azokat szervező állam működésével kapcsolatos

777 A kapcsolatok alakulására lásd L ázár 1995. 113-204. Sztranyavszkyt illetően lásd még M ár­
kus 1968. 17, 74. és 79.
 Századosként tábornokok felett - a H onvédelmi M inisztériumban 275

ismereteinek bővítéséhez. Ezt maga Gömbös is igényelte. Lázár Andort például

miniszteri kinevezését követően azzal kérte fel tanácsadónak a minisztérium­
ba, hogy „...vannak bizonyos kérdések, amelyekben nem érzem magam elég
biztosnak. A gazdasági és jogi természetű ügyekben szükségem van szakértő
segítségre, szükségem van olyan barátra, akinek tudásában, igazságérzetében
és tisztességében abszolút megbízhatok.”778 Változást jeleznek ezek a szavak
Gömbös mentalitásában, hisz néhány évvel korábban még az a minősítés volt
rá is jellemző, amit Lázár a minisztérium fiatal vezérkari tisztjeiről írt: „Valami
különös hibát véltem felfedezni a katonai nevelésben. Ez a nevelés sok minden­
re megtanította a katonatiszteket, különösen pedig a hadi iskola a leendő vezér­
kari tiszteket, de annyi mindenre, hogy végül tudásuk úgyszólván mindenben
csak a felületen járt. Ezt azonban ők nem tudták és azt képzelték, hogy például
azt az alkotmányjogi előadást, amit a hadi iskolában egy jogász, aki később
Budapest tűzoltóparancsnoka lett, tartott nekik, őket ennek e témának teljes
ismeretébe juttatta. Ez a felületes tudás igen nagy ambíciót fejlesztett bennük.
Parancsolni szerettek, engedelmeskedni azonban nem tanultak meg...”779
Barátainak szakmai tanácsai, politikai véleménynyilvánításai, ha nem vál­
toztatták is meg alapjaiban Gömbös társadalom- és államfelfogását, árnyalták,
finomították annak egyes elemeit. Nem feltétlenül tartalmi értelemben, inkább
a megvalósítást szolgáló eszköztár és módszerek, valamint azok képviseletének
stílusa tekintetében. Bizonyos, hogy szakértő közreműködésük helyes dönté­
sek meghozatalában realizálódott, amit Lázár minisztériumi tevékenysége is
jelzett. Aligha képzelhető azonban, hogy - bármily eltökélt tanulási szándék
mellett - egy államtitkárnak, majd miniszternek elegendő ideje és energiája ma­
radt volna arra, hogy több, számára ismeretlen területen szerezhessen alapos
és átfogó szaktudást. Miként az is kétséges, hogy egy negyven év feletti, ki­
alakult személyiség gyökeresen megváltozzon új hatásokra. Hacsak nem sors­
fordító traumákat kell elszenvednie. Ilyesmiről azonban Gömbös esetében szó
sem volt. Ellenkezőleg: azok a változások, amelyek helyzetében az államtitkári,
majd miniszteri kinevezéssel bekövetkeztek, szemében inkább igazolták addigi
gondolkodásmódjának és tevékenységének helyességét. Felismert hiányossága­
it pedig pótolhatta azzal, hogy megfelelő munkatársakat vett maga mellé.
Mindezek révén 1932-re kialakult az a személyi kör, amelynek tagjaira
a „régiekkel” - mint például Kozma Miklós, Marton Béla, Antal István vagy
Mecsér András - együtt stabil és megbízható támaszként, fontos állami és párt­
funkciók viselőjeként számíthatott miniszterelnökké történt kinevezésekor.

778 LÁZÁR 1995. 170.

779 LÁZÁR 1995. 183.
276 „Parkolópályáról” a hatalomba

Felkészülés a végrehajtó hatalom irányítására

Alig foglalta el helyét Gömbös a Honvédelmi Minisztériumban, gyökeresen új

folyamatok bontakoztak ki az országban. Már 1928-ban kezdte éreztetni hatá­
sát az a gazdasági válság, amely 1929-ben bontakozott ki a maga teljességében,
és az egész modern világ gazdaságát sújtotta. A krízis véget vetett az 1923-
1924-től kiteljesedő gazdasági konszolidációnak - reménytelen helyzetbe hoz­
va a reménykedni kezdő gazdasági tényezőket, sőt, a lakosság nagy többségét
is. Magyarországon is visszaesett a termelés, különösen a mezőgazdaságban
és a nehézipar legtöbb ágazatában, csökkent a nyersanyagtermelés, a bányá­
szati tevékenység. Hatására leálltak a beruházások, ami az építőipari vállala­
tokat juttatta csődbe. Mindezek nyomán rohamosan nőtt a munkanélküliség,
csökkentek a bérek, s ezzel a fogyasztás, ez pedig a megtermelt áruk iránti
hazai kereslet zuhanását eredményezte. Az egymást gerjesztő, spirálszerű fo­
lyamatokat betetézte a pénzügyi válság. Legsúlyosabb helyzetbe az agrárgaz­
daságból élők kerültek. A piacra termelők számára a belső fogyasztás csökke­
nése, illetve az importáló országok fogadókészségének megcsappanása miatt
beszűkülő piacok okoztak értékesítési nehézségeket. A bevételek elapadása
hátráltatta őket az adók és a konszolidáció idején felvett kölcsönök törlesztésé­
ben, ami az állammal és a bankokkal szembeni eladósodást vonta maga után.
Mindezt tetézte az agrárolló, mivel a mezőgazdasági árak nagyobb mértékben
zuhantak, mint az ipariak. Ebben a helyzetben az államadósság is nőtt, radiká­
lis takarékosságra kényszerítve a kormányzatot. Ez állások megszüntetését és
a fizetések csökkentését is jelentette a közszférában.
A gazdaság bajai társadalmi és politikai feszültségeket szültek. Nem csak a
paraszti rétegek és az ipari munkásság körében. A nagy- és középbirtokosok
a fentieken túl amiatt is elégedetlenkedtek, hogy a kormányzat inkább az ún.
merkantil szféra érdekeit szolgáló intézkedéseket hozott, a kincstár takarékos­
kodása pedig - túl azon, hogy az állásban lévő közszolgákat sújtotta - kilátás­
talanná tette az állásra váró fiatal diplomások jelentős részének jövőjét is.
E jelenségek alapvető változásokat hoztak a politikai életben, és a pártstruk­
túra átrendeződését eredményezték. Az egyébként is csak nevében Egységes
Pártban kiéleződtek a különböző csoportok közötti ellentétek. Ennek első követ­
kezménye volt a Bethlen által már korábban visszaszorított kisgazda képviselők,
főleg a párt vidéki paraszti bázisa tetemes részének kiválása, akik más csopor­
tosulásokkal együtt 1930-ban megalakították a Független Kisgazdapártot.780

780 Lásd Vida 1967. 76-100.

 F e l k é s z ü l é s a v é g r e h a j t ó h a t a l o m i r á n y ít á s á r a 277

Aktivizálódott és radikalizálódott a Magyaror­

szági Szociáldemokrata Párt, amely a szociál­
demokrata vezetők perének törlését követően
az emigrációból hazatérő Garami Ernő kez­
deményezésére tömegdemonstrációkat szer­
vezett. Egy konkrét eset kapcsán, 1929 végén
hozott egyedi belügyminisztériumi döntés
lényegében feloldotta a párt vidéki szervezke­
désének - a Bethlen-Peyer paktumban rögzí­
tett - tilalmát. Ezt követően az MSZDP 1930.
évi kongresszusán agrárprogramot fogadott
el, és a válság első éveiben kezdett először
szervezkedni falun, amit a Föld és Szabad­
ság című „parasztlap” kiadásával is segíteni
kívánt.781 1928 és 1933 között sorra alakultak
szélsőjobboldali, fasiszta és nemzetiszocia­
lista típusú ellenzéki pártok. Tagságuk zöm­
mel törpebirtokosok, agrárproletárok és nehéz helyzetbe került iparosok közül
verbuválódott, vezetőik között pedig éppúgy megtalálhatók voltak értelmiségi
foglalkozásúak, mint katonatisztek és arisztokraták.782 E mozgalmak és pártok
akciói a rendszer alapjait látszottak aláásni, és összeomlással fenyegettek.
A kormányzó ebben a helyzetben bízta meg Gömböst kormányalakítással.
Ezen a ponton ismét fel kell tennünk a kérdést: miért éppen ő kerülhetett 1932-
ben a miniszterelnöki bársonyszékbe? Az eddigiek erre csak részben adnak
választ.
A válság okozta gazdasági, társadalmi és politikai nehézségekkel sem
Bethlen, sem az őt váltó Károlyi Gyula nem tudott sikerrel megküzdeni. Ez
többet jelentett, mint a két miniszterelnök személyes kudarcát. Bukásuk an­
nak a kísérletnek a tarthatatlan voltát is jelezte, amely révén Bethlen és a
tradicionális hatalmi elit az elkerülhetetlen módosításokkal igyekezett őriz-
ni-fenntartani az 1918 előtti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyokat.
A háborús vereség és Trianon után a válság jelentette az utolsó, s immár elhá­
ríthatatlan csapást a Monarchián belül létezett „régi Magyarországra”. Új poli­
tikára és új politikusokra volt szükség. De a rendszeren belüliekre, olyanokra,
akik más megoldásokat kínáltak, de elfogadhatóak voltak mind a kormányzó,
mind a hatalmi pozíciókat változatlanul birtokló tradicionális elit számára.

781 Lásd Magyarország története 8. 617-624.; Szociáldemokrácia 1999. 51. és 135-136.

782 Lásd Paksa 2012. 84-95.; Paksy 2013. 59-85.; Paksa 2013. 53-99.; R omsics I. 2004. 56-61.
278 „Parkolópályáról” a hatalomba

E követelménynek - paradox módon: politikai múltjával együtt és annak elle­

nére - Gömbös látszott leginkább megfelelni. Ő a rendszer kezdetétől közel
állt Bethlenhez, s kiváltképp Horthyhoz, hosszú ideig együttműködött velük.
Ellenzéki politikusként is számos ponton találkoztak nézetei és politikai céljai
az övékkel. 1928 után pedig „kiszólásai” ellenére is lojalitást mutatott. A rend­
szer embere volt, így olyan alternatívát jelentett, mely a k k o r alkalmazhatónak
tűnt. A hatalom birtokosainak motivációit és Gömbösről alkotott véleményét
szemléletesen fejezi ki Bethlen három évvel korábbi, Horthyhoz írt előter­
jesztése, amelyben a honvédelmi államtitkárt javasolta kinevezni a távozó
Csáky honvédelmi miniszter helyére: „Gömbös Gyula államtitkár egyénisége
és eddigi katonai és közéleti működése annyira ismertek Főméltóságod előtt,
hogy életrajzi adatainak felsorolását ezen előterjesztésemben mellőzhetőnek
vélem. Csak reá akarok mutatni arra, hogy Gömbös Gyula államtitkárnak úgy
a katonai pályán szerzett tapasztalatai, kiváló erélye és közismert szervező
tehetsége, nemkülönben erős nemzeti érzéstől áthatott nagy munkaszeretete
biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy a honvédelmi tárca vezetésének kivá­
lóan fog megfelelni.”783
A fenti válságjelenségeknek döntő szerepe volt abban, hogy Horthy Miklós,
akiben honvédelmi miniszterének hároméves tevékenysége inkább megerősí­
tette, mint gyengítette Bethlen korábbi jellemzésének valóságtartalmát, az ak­
korra már egyre gyakrabban erős kormányzást követelő Gömböst 1932. április
derekán felszólította: készüljön fel a kormányrúd átvételére. E válságjelensé­
gek hozták el tehát Gömbös számára az oly régóta vágyott lehetőséget. De azt
a súlyos terhet is, hogy olyan problémák sorának megoldása várt rá, melyekkel
nála tapasztaltabb politikusok sem tudtak megbirkózni. Őt azonban ez nem
zavarta, hanem lelkesítette. Ő maga erről utólag, 1933. február 19-én Jászbe­
rényben ellentmondásosan, de sokatmondóan így nyilatkozott: „Én nem ke­
restem a miniszterelnökséget, de nem volnék őszinte, ha azt mondanám, hogy
amikor Bethlen István és Károlyi Gyula távozott, nem éreztem volna, hogy ne­
kem kell következni. Barátaim és híveim is erre ösztökéltek állandóan, s mert
éreztem, hogy ez lesz a hivatásom, igenis készültem rá.”784
Eljött tehát Gömbös számára az idő, hogy végre megvalósíthassa régi célját:
saját - üdvözítőnek vélt - elvei szerint átalakítani az ország életét. Mindenek­
előtt azonban a válság által felvetett kérdésekre kellett választ adnia, az 1929
után látványossá váló problémákra hatékony megoldást találnia. Ezekben az
években sorra születtek ilyen válaszok. A „magyar szellemi közélet” különbö-78

788 Iratok V. 346.

784 Gömbös beszéde Imrédy Béla jászberényi választási nagygyűlésén. In: Gömbös 2004. 509.
 F elkészülés a végrehajtó hatalom irányítására 279

ző irányzatainak helyzetértékelé­
sét, megoldási javaslatait, amelyek
éppúgy kitértek a gazdaságpolitikai
kérdésekre, mint a társadalom- és A
államszervezés problematikájára, GÖMBÖS KORMÁNY
Ormos Mária összegezte és rend­ NEMZETI
szerezte.785 Kiutat kerestek és meg­
M UN KATERVE
oldást kínáltak, ígértek a külön­
böző politikai pártok is, amelyek
ezekben a kritikus években is sorra
jelentették meg programjaikat.786
Gömbös azonban nem más po­
litikai erők mintáit, illetve függet­
len szakemberek tanácsait kívánta
követni. Olyan segítőkre támasz­
MTAMVT

kodott, akikről személyes tapaszta­ l>K

H ». ; * W.'ÍT*. W ) t]

latok alapján tudta, vagy barátaitól

kapott információk alapján bízha­
tott benne, hogy az általa képviselt 87. A N em zeti Munkacím lapja
elveknek megfelelő konkrét megol­
dásokat kezdeményeznek. így állt
össze az a kör, amelynek - Antal István visszaemlékezése szerint - a leen­
dő sajtófőnökön túl tagja volt Sztranyavszky Sándor volt belügyi államtitkár,
Baross Gábor a Posta-Takarékpénztár volt igazgatója, a frankhamisítási akció
egyik kulcsfigurája, Zsilinszky Gábor, a Gömbös által fontos hadiipari céggé
fejlesztett Péti Nitrogénművek vezérigazgatója, aki bátyjával, Zsilinszky End­
rével együtt a forradalmak idejétől harcostársa volt, Szörtsey József, a jobbol­
dali társaságokat összefogó Társadalmi Egyesületek Szövetségének igazgatója,
valamint Vass Elek, Gömbös személyi titkára. Később csatlakozott a társaság­
hoz Imrédy Béla, a Nemzeti Bank igazgatója.787 Antal nem említette a munká­
ban részt vevők között Kállay Miklóst. Ő azonban 1942 márciusában, minisz­
terelnöki bemutatkozó beszédében büszkén hivatkozott arra, hogy a munkát
koordináló Antallal együtt volt „ebben is Gömbös Gyulának munkatársa”.788
Hóman Bálint, akinek a megszülető kormányprogram kultúrpolitikai pontjai-

785 Ormos 2004.

786 Ezek részletes ismertetésére e helyütt nincs lehetőség. A pártprogramokat lásd Pártprogra­
m ok 1991. 138-287.
787 A ntal 2004a. 65. és 102-107.
788 Kállay1943. 9.
280 „Pa r k o l ó p á l y á r ó l ” a h atalom ba

nak szövegezése tulajdonítható, csak később, már miniszterként kapcsolódott

be a munkába.789 A megbeszéléseken és a program szövegezésében közvet­
lenül nem vett részt két régi fegyvertárs, Kozma Miklós és Mecsér András,
kettejük levelezése alapján azonban nyilvánvaló, hogy „kívülről” tanácsaikkal
segítették, befolyásolták a szöveg alakulását.790
Gömbös a munka kezdetén egyértelművé tette, hogy nem csak a válság
keltette akut problémákra kíván megoldásokat kínálni. Ezekre készült az ún.
„sofort program”. Ennél fontosabbnak tekintette azonban a hosszú távra szóló,
„általam már esztendők óta érlelt [...] nagyszabású reformprogramot”, amely
alapját képezi majdani tartós kormányzásának. Ennek pedig - Antal István ál­
tal felidézett szavai szerint - csak az lehet a célja, hogy „a nemzet a háború és
Trianon okozta katasztrófából végképp kiemelkedjék, összes rendezetlen belső
ügyeit rendbe hozza, [...] egy testileg-1 elkileg erős egészséges népet építsen fel.
S ezzel az új országgal, újjászületett magyar néppel induljon majd a bennünket
ért gyalázatos igazságtalanságok jóvátétele, elsősorban pedig a békeszerződések
revíziója, illetve a tőlünk elszakított, csaknem négymillió magyar honfitársunk
hozzánk leendő visszatérésének, vagy ha kell, visszaszerzésének útján előre.”791
A többhónapos munka alapján készült el a két program, amelyeket a kor­
mányzónak is bemutatott. Horthy ezeket elfogadva adott megbízást egykori
szegedi államtitkárának, az akkori honvédelmi miniszternek a kormányalakí­
tásra, azt követően, hogy a Bethlen vezette agrárius csoport támadása nyomán
Károlyi Gyula miniszterelnök helyzete végképp tarthatatlanná vált. Ehhez
persze nélkülözhetetlen volt, hogy a kormánypárt vezére, Bethlen István is
támogassa, aki azzal távozott 1931 augusztusában a miniszterelnöki bársony­
székből, hogy Károlyi bukása után ismét ő fog visszatérni, és aki egyedül biz­
tosíthatta egy új miniszterelnök számára a parlamenti többség támogatását.

789 A második világháború után az ellene lefolytatott népbírősági per kihallgatásai során Hóman
így nyilatkozott: „Gömbös Gyula 95 pontból álló ú. n. Nemzeti Munkatervének megszövege­
zésében annyiban vettem részt, hogy részben kritikát gyakoroltam a nekem eló'zetesen meg­
küldött tervezet fölött, másrészt a kulturális vonatkozású pontokat én szövegeztem meg,
már mint kultuszminiszter.” (ÁBTL V - 98692 Magyar Királyi Rendőrség Bp-i Főkapitánysága
Politikai Rendészeti Osztálya gyanúsítási kihallgatási jegyzőkönyv 105. fólió.) Részvételét
Gömbös neki írt köszönő levele is igazolja. (OSZK Kézirattár 15. f/607. Gömbös Gyula levele
Hóman Bálinthoz. 1932. október 20.)
799 Lásd Kónya 1968. 31-33.
791 Antal 2004a. 75.
 „MINISZTERELNÖK AKARSZ-E LENNI
VAGY VEZÉR?!”

Ezekkel a szavakkal szembesítette versében a hatalma teljében lévő minisz­

terelnököt tevékenysége hatásaival és a társadalom egy részének róla alkotott
véleményével Sándor diák, alias Szilágyi Tibor, a költő.792 A megfogalmazott
kritika és maga a kérdés azt firtatta: az ország felelős vezető politikusa akar-e
lenni Gömbös vagy tömegeket mozgató népvezér, a nemzetet uraló vezér?
A társadalom érdekeinek felelősségteljes szolgálata az elsődleges számára,
avagy saját hatalmának kiteljesítése? Olyan kérdést tett fel Sándor diák, amely
az utókort is foglalkoztatja.
A Gömbös megítélésével kapcsolatos viták, amelyek ma sem szűntek meg,
elsősorban a miniszterelnök politikájának, 1932 és 1936 októbere közötti meg­
nyilatkozásainak és tetteinek értékeléséhez kapcsolódnak, több kérdésben is.
Kül- és belpolitikája hasznára vagy kárára volt az országnak, a magyar társa­
dalom többségének? Akart-e diktatúrát teremteni? Diktátor volt-e? A kormány
fejeként feladta-e fajvédő nézeteit, s ezen belül antiszemitizmusát? Terheli-e
felelősség mindazért - a zsidótörvényekért, a holokausztért, Magyarország
háborús részvételéért és a vereség következményeiért stb. -, ami halálát köve­
tően okozott súlyos károkat az országnak, szenvedéseket a lakosság tetemes
részének? Valóban Mussolini és Hitler példáját követve tervezte-e és hajtotta
végre politikáját miniszterelnökként? És a kérdések sorát folytathatnánk...
A vita okát nem csak a perlekedő felek eltérő politikai-ideológiai nézőpont­
jában kereshetjük. Abban is, hogy az ismertetések és elemzések - esetenként
majdnem kizárólag - Gömbös kormányfői működését vizsgálták. Alig esik
szó - s ha igen, akkor is alárendelten, mintegy mellesleg megemlítve - másik
tisztségével, pártvezéri mivoltával kapcsolatos tevékenységéről, annak céljai­
ról és gyakorlatáról. Márpedig a két tevékenységi kör párhuzamos vizsgálata,
kapcsolódásainak elemzése nélkül aligha adhatunk reális válaszokat a felve­
tett kérdésekre. Mindenekelőtt azért, mert a körülmények, amelyek közepette

792 Sándor diák (Szilágyi Tibor): Gömbös Gyulához. In: Uő: ÉUiarcmezőkről. NEP-dalok
NEP-balladák * NEP-ábrázolatok. Bp. é. n. [1936], 7-8.
282 „M in is z t e r e l n ö k a k a r s z -e l e n n i v a g y Vezér? !

átvehette és az első években gyakorolhatta a végrehajtó hatalom irányítását,

különösen fontos tényezővé tették számára a kormánypártot és a vezetésével
kapcsolatos teendőket.

A kormányfő a kormánypárt foglya

Mivel Gömbös nem választások eredményeként és nem önálló, általa vezetett

politikai párt élén került a bársonyszékbe, támasza csak az addigi kormány­
párt lehetett. A Keresztény-Keresztyén, Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt,
közkeletű nevén Egységes Párt, amely - bár Gömbös is annak tagjaként lett mi­
niszterelnök - nem az ő politikai koncepciójának híve volt, hanem létrehozójáé,
a konzervatív-liberális elveket valló Bethlen Istváné, aki 1921-1931 között volt
a kormány feje, és 1932. október végéig a párt vezére. Jóllehet a volt miniszter-
elnök október 27-én átadta a vezéri pozíciót az újnak, változatlanul rá hallgat­
tak az 1931-es választások előtt általa kiválasztott és jelölt képviselők.793
Helyzetével Gömbös is tisztában volt, amit a kormányprogram előkészí­
tésének indulásakor, 1932 áprilisában a programkészítésben való részvételre
felkért bizalmasainak mondott szavak is igazolnak. „Mondanom, sőt hangsú­
lyoznom sem kell, hogy a megvalósítandó kormányprogramom elvi és eszmei
keretei azon a sínpáron fognak mozogni, amelyeket az én másfél évtizedes po­
litikai működésem során alaposan megismerhettetek, de tekintetbe kell venne­
tek azt a közismert politikai princípiumot, hogy egészen másként kell beszélni
kifelé akkor, ha több a szabadságom és kevesebb vagy éppen semmi a felelős­
ségem, mint amikor megfordítva: kevesebb a szabadságom, de több, sokkal
több a felelősségem. [...] Bizony óvatosan, »suaviter«794 kell eljárnom, ha nem
akarok mindjárt az elején elbukni az ellenem minden oldalról és minden bi­
zonnyal felacsarkodó, különböző politikai és »világnézeti« gáncsoskodások,
fúrások és intrikák hálójában.”795
A szituációt akkor is jól illusztrálja Gömbös miniszterelnökként történt be­
mutatkozása a párt képviselőcsoportjában, ha a kortárs újságíró anekdotaszerű-
en örökítette meg a jelenetet. „Amikor az új miniszterelnök bemegy a pártkörbe
[az Egységes Párt gyűlése - V. J.], úgyszólván egyetlen képviselő sem hiányzik.
Szólásra emelkedik. Udvarias, hideg taps fogadja, néhányan azért megéljenzik,
nem sokan, még azok se mind, akik pedig az ő emberei. Hiába, ez a Bethlen

793 Lásd R omsics I. 1991. 141-145.;

794 Itt: tapintatosan, diplomatikusan.
795 Antal 2004a. 74.
 A KORMÁNYFŐ A KORMÁNYPÁRT FOGLYA 283

pártja... És ezzel a párttal kell neki kormányoznia... Szemben vele, egykedvű

arccal Bethlen ül, szájában a hosszú szipka, cigarettázik. Bethlen mögött sűrű,
tömött sorokban az egységpárt képviselői. Tekintetük rátapad, mit tesz most
István gazda, aki immár egy esztendeje úgyszólván néma figyelője az esemé­
nyeknek, de elmúlt hatalmának nimbusza még mindig körülveszi, különösen
itt, azok között, akik - Gömböst is beleértve - mindent neki köszönhetnek. [...]
Fagyos csendben hallgatja a párt az új miniszterelnök közhelyekkel tűzdelt, lírai
hangon előadott bemutatkozó beszédét, amelynek utolsó passzusában termé­
szetesen a párt bizalmát és támogatását kéri. Most a pártnak kell válaszolnia,
megadja-e a kért bizalmat? A miniszterelnök áll és vár. Minden szem Bethlenre
szegeződik, mit tesz a párt vezére. Bethlen pedig mozdulatlanul ül, szinte érezni,
élvezi a feszültséget. [...] Kínos csendben eltelik még egy-két pillanat, mire feláll,
és ezzel megadja Gömbösnek a bizalmat. Abban a szempillantásban nagy robaj­
jal, egységesen és hiánytalanul feláll és bizalmat szavaz a párt is, sőt, a feloldódó
feszültségben fellélegeznek, körülfogják, ünnepük Gömböst a képviselők...”796
A torzító túlzásoktól cseppet sem mentes könyvből vett leírás hitelességét
igazolja egy későbbi emlékezés, amely egyúttal azt is bizonyítja, hogy a hely­
zet 1935 márciusáig változatlan maradt. A Bethlen és Gömbös által képviselt
irányzat összhangjának megteremtését kereső kormánypárti képviselő azt a
szituációt idézte fel, amikor a két politikus közötti feszültség kiéleződése so­
rán, 1935 januárjában tartott pártértekezleten kívánták rendezni a vitát. Ezen
Gömbös bizalmi szavazást kért, majd a döntés idejére elhagyta a helyszínt.
Érdemes idézni Östör József 1941-ben, tehát későbbi (1945 utáni) politikai el­
várások által nem presszionált797 sorait. „Bethlen a terem egyik sarkában ült az
elnöklő asztal mellett, nem szól semmit, se nem helyeselt, se nem szólt a fel­
szólamlások ellen. [...] Miután Gömbös felvetette a bizalmi kérdést, mindenki
Bethlenre nézett, hogy a bizalom jeléül [...] fel fog-e kelni vagy sem. Mit fog
tenni Bethlen István - ezt várta mindenki, és mit tett? Egy-két másodpercnyi
szünet után lassan, szinte fáradtan, bizonyos nemtörődömséggel, mintha csak
magában akkor határozott volna, abban a pillanatban felemelkedett, és utána
az egész párt. Bethlen megmentette Gömböst, mert ha nem szavaz neki bizal­
mat - Gömbös elenyésző kisebbségben marad.”798
Az Egységes Párt politológiai értelemben választói klubpárt volt. Lényegé­
ben csak a döntéshozók alkották: azonos volt országgyűlési képviselői, mi-

796 Szokoly 1960. 306-308.

797 Tóth Imre: A „politikai narkózis” fogságában. Östör József közéleti pályája. (Két háború kö­
zötti kor- és jellemrajz egy politikai emlékirat tükrében) In: Ö s t ö r 2010. 100-101. Az eset
hátteréről lásd Kónya 1968.141-150.
79« Ö s t ö r 2010.101.
284 „M iniszterelnök akarsz -e lenni vagy V ezér ? !

88. A z első G öm bös k o rm á n y esk ütétele u tá n (1 9 3 2 . ok tó ber 4 .)

Ülnek: Keresztes-Fischer Ferenc(belügy), Gömbös Gyula (m in. elnök és honvédelem ), Endre
(külügy), állnak: Fabinyi Tiham ér (kereskedelem és közlekedésügy), Imrédy Béla (pénzügy), Flóman
Bálint ( vallás-és közoktatásügy), Lázár A ndor (igazságügy),

niszterei és a kormányt a vármegyék élén képviselő főispánok összességével.

Helyi szervezetei nem voltak, illetve nem működtek rendszeresen. Nem volt
regisztrált, rendszeres politikai aktivitást tanúsító tagsága. A párt csak híveinek
szavazataira tartott igényt a választások során. A kialakult szervezeti struktúra
azt is jelentette, hogy (1) a kormánypárt azonos volt a pártelittel; (2) a pártnak a
hatalmat kizárólagosan birtokló fenti képviselete alkotta a hatalmi elit magvát.
Azt mondhatjuk tehát, hogy a hatalm i elit azonos volt a kormánypárt elitjével.
Ez a párt 1922-től mindvégig abszolút többséggel rendelkezett a törvényhozás­
ban, hatalma megingathatatlannak bizonyult. Magyarországon így domináns
pártrendszer alakult ki, melyben a kormány biztosan támaszkodhatott a mö­
götte álló párt parlamenti képviselőcsoportjára.
Gömbös számára azonban ez nem jelentett biztosítékot. Miként azt honvé­
delmi miniszterként tett kezdeményezései is jelezték, lényegében nem adta fel
a fajvédelem alapvető céljainak megvalósításával kapcsolatos terveit - még ha
nem hangoztatta is azokat nyilvánosan. Csak a nyílt antiszemita megjegyzé­
seknek, zsidóellenes intézkedéseknek nem leljük nyomát az akkor keletkezett
dokumentumokban - egy árulkodó eset kivételével. Bethlen és követői, azaz
a parlamenti többség azonban ezt nagyobbrészt elvetette, így az új miniszter­
 A KORMÁNYFŐ A KORMÁNYPÁRT FOGLYA 285

elnök erre irányuló kezdeményezéseit az országgyűlésben bármikor megtor­

pedózhatták. Ha pedig a miniszterelnök „kerülő úton”, kormányrendeletekkel
próbálta volna „kijátszani” a törvényhozást, az - mint láttuk - bizalmának meg­
vonásával megbuktathatta a kormányt és fejét.
A fentiek miatt Gömbösnek olyan hatalmi és pártelittel kellett megkezde­
nie a kormányzást, amely inkább korlátozta, mint támogatta politikai céljai
megvalósítását. Másként fogalmazva: nem támogatottja, hanem „foglya” volt
saját pártjának. Az adott politikai viszonyok között nem gondolhatott radikális
változtatásra. Ellentétben két kortársával, Mussolinival és Hitlerrel, nem álltak
rendelkezésére erős fegyveres osztagok, amelyek segítségével ráerőltethette
volna akaratát a társadalomra. Hiába volt honvédelmi miniszter, nem volt a
hadsereg korlátlan ura. Annak tisztikara és a legfőbb hadúr, az őt kinevező
Horthy sem tűrte volna, hogy a honvédséget saját hatalmi törekvései szolgá­
latába állítsa. De Gömbös maga sem akart ilyen megoldást alkalmazni. Teljes­
séggel őt követő, önálló párt hiányában nem jelentett volna számára megoldást
a képviselőház feloszlatása és új választások kiírása, amire egyébként - ekkor
még - a kormányzónak sem volt sem jogosítványa, sem hajlandósága. Új párt
szervezése pedig a meglévő támogatás elvesztését és az azonnali bukást ered­
ményezte volna, ráadásul ideje sem volt rá. Ebben a helyzetben nem maradt
számára más lehetőség, mint a kivárás és az erőgyűjtés: olyan politikai szerve­
zet létrehozása, amely biztos támasza lehet, és segítségével meg tudja változ­
tatni a politikai tervei szempontjából kedvezőtlen erőviszonyokat.
Gyenge hatalmi pozíciói már első kormánya személyi összetételének kiala­
kítása tekintetében is kompromisszumokra kényszerítették. Nem tudta elérni,
hogy barátja és régi harcostársa, Kozma Miklós lehessen a belügyminiszter, és
olyan konzervatív, inkább Bethlen politikai elveit valló minisztereket kellett ka­
binetjébe vennie, mint Puky Endre, Keresztes-Ficher Ferenc és Kállay Miklós.799
Bemutatkozása mégis eléggé egyértelműen jelezte, hogy „nemzete” jelen­
tős változásokra számíthat.

„Magyar Testvéreim!
Vezérként állok előttetek! Esetleg új utakon foglak Benneteket vezetni.
Csodavárással ne ámítsátok magatokat. Utunk meredek, sziklás, tövises
út, de érzem, tudom, hogy elvezet a célhoz.
Magyarok! Testvéreim! Gyújtsátok meg lelkemnek nemzetemért, tié­
rettetek égő élettüzénél a bizalom szövétnekét! Világítsatok!”800

799 A kormány korabeli helyzetének részleteire lásd Kónya 1968. 39-47.

800 Rádiószózat. In: Gömbös 2004. 385.
286 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

8 9 . G öm bös G yula
rádiószózata a M a gy a r Rádió
stúdiójából

Új hang volt ez - tartalmát, formáját és stílusát tekintve egyaránt. Új a forma,

mert október 4-én a rádióban hangzottak el a szavak. Új a stílus, mert - a forra­
dalmak időszakától eltekintve - először szólította meg az ország egész lakosságát
a miniszterelnök. Közvetlenül és közvetlen hangon - azt éreztetve, hogy velük
összefogva akarja teljesíteni miniszterelnöki megbízatását. Első mondata ugyan­
is ez volt: „A kormány élén kifejtendő munkásságom során egyik legfontosabb
irányelvemnek azt tartom, hogy állandó közvetlen kapcsolatban legyek a ma­
gyar nemzet legszélesebb rétegeivel,”801 ezt elődei közül senki sem tette meg. És
új a tartalom, mert azt sugallta, hogy az egész nemzet vezéreként szól „testvérei­
hez”. S ami ennél is fontosabb: az „új utak”, amelyen vezetni fogja őket, másfajta
Magyarországot jelent, mint amelyben addig éltek. Itt ugyan nem részletezte, de
a program készítésében részt vevő munkatársaival közölte: „Azt akarom ezzel a
munkatervvel, hogy lefektesse az alapjait az új Magyarországnak.”802
Már e kinyilatkoztatások is jelezték, hogy jelentősen változtatni akar az or­
szág politikai életén. A nagy kérdés az volt, hogy saját politikai elvein és gya­
korlatán is akart-e változtatni. S ha igen, melyiken? A korábbi, fajvédő elveket
akarta-e végleg sutba dobni, avagy az 1928 után a nyilvánosság előtt mutatott,
a korábbiakat tagadni látszó politikáját?
Az Egységes Pártba visszalépő és kormányzati pozíciókat vállaló Gömbös
következetesen betartotta - előbb Bethlennek, majd 1932-ben a zsidó gazdasá­
gi elitnek és egyházi vezetőknek tett - ígéretét: nem hangoztatott antiszemita
nézeteket, és miniszterelnökként nem hozott a zsidóság gazdasági és kulturá­
lis, vallási jogait korlátozó intézkedéseket. Sőt! Első kormányfői megnyilatko­
zásainak egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme volt a Képviselőházban

sói Gömbös2004. 380.

802 ntal2004a.
A 85.
 A KORMÁNYFŐ A KORMÁNYPÁRT FOGLYA 287

90. G öm bös G yula m iniszterelnö ki b em u tatko zó beszéd e a K épv iselőh ázban

(1 9 3 2 . október 11.)

91. G öm bös G yula ism erteti p rogram ját a Felsőhá zba n

(1 9 3 2 . október 13.)
288 „M in iszter eln ö k a ka rsz - e lenni vagy V ez é r ? !

92. Göm bös G yula m iniszterelnö k a nagytőke képviselőivel a GyOSz kö zgyű lésén (1 9 3 3 )
Balra Fenyő Miksa és Vida Jenő, jobbra H egedűs Lóránt, Chorin Ferenc, Bíró Pál, Hirsch Albert
és Budai Goldberger Leó

tett kijelentése: „A zsidóságnak pedig nyíltan és őszintén azt mondom: revide­

áltam álláspontom at. A zsidóságnak azt a részét, amely sorsközösséget ismer
el a nemzettel, éppen úgy testvérnek kívánom tekinteni, mint magyar testvé­
reimet. ”803 Ezek alapján állította a kortársak és később a korszakkal foglalko­
zó kutatók egy része azt, hogy Gömbös feladta antiszemitizmusát, mi több,
fajvédő politikáját. Kormányzati tevékenységének elemzése alapján akadtak
olyanok is, akik inkább a fennálló viszonyok konzervatív jellegű reformálására
törekvő, mintsem radikális politikusnak minősítették a miniszterelnököt.804
A fajvédő politika, illetve az antiszemitizmus feladása, avagy fenntartása
kérdésében akkor tudunk megalapozottan állást foglalni, ha az 1920-as évek­
ben hangoztatott fajvédő elvek tükrében vizsgáljuk, és alaposan végiggondol­
juk Gömbös kormány- és pártprogramját, a Nemzeti Munkatervet, az állam-
szervezet módosítására irányuló törekvéseit és kormányának intézkedéseit.
Ha ezt tesszük, más kép rajzolódik ki előttünk, mint amit Gömbös megnyilat­
kozásai sugalltak.

803 Göm bös 2004. 414. (Eredeti kiemelés.)

804 Lásd például Gergely J. 1999. 117-118,132-134.
 A KORMÁNYPROGRAM - A N EM Z ET I M UN KATERV 289

A kormányprogram - a Nemzeti Munkaterv

A 95 pontot tartalmazó dokumentum805 alapján joggal jegyezte meg valameny-

nyi, vele vagy kormányzati időszakával foglalkozó szerző, hogy Gömbös volt
az első magyar miniszterelnök, aki tételesen kifejtett, az ország életének vala­
mennyi területével foglalkozó programmal állt a társadalom elé. Ez azt sugallta,
hogy felmérte az ország helyzetét, és konkrét elképzelései, átgondolt koncepció­
ja van a válság nyomán különösen nagymértékben felhalmozódott problémák
megoldására. Ez a lépés önmagában kedvezően értékelhető és értékelendő. Egy
programot azonban nem megszületésének ténye, hanem tartalma minősít. Po­
zitív vagy elhibázott voltát elsősorban az határozza meg, hogy adekvát válaszo­
kat ad-e reális helyzetértékelés alapján megfogalmazott kérdésekre.
A Nemzeti Munkatervet - minden korábbi kormányprogramnál konkrétabb
volta ellenére - a kortársak egy része, és véleményüket átvéve az 1945 utáni
történeti irodalom is „álmoskönyvnek” minősítette, melynek legfontosabb jel­
lemzője „a mérhetetlen nacionalizmus, a felfokozott szociális demagógia [...]
és ködös általánosság”, továbbá az, hogy „minden társadalmi osztály, réteg
vágyainak kielégítését, sérelmeinek orvoslását ígérte”.806 A programot ezidáig
legrészletesebben elemző Kónya Sándor egyetlen vonatkozásban ítélte bizo­
nyíthatónak Gömbös célját: a fasiszta típusú diktatúra megteremtése tekinte­
tében. Számos más tervezett intézkedésben is csak a diktatúra társadalmi bá­
zisának biztosítására irányuló törekvést látott.807 Értékelése szerint a Nemzeti
Munkaterv „gazdaságpolitikai célkitűzéseivel arra tett kísérletet, hogy a nagy­
tőke és a nagybirtok fellazult szövetségét megerősítse, [...] a középrétegeket és
a dolgozó tömegeket a kormány politikája mellé állítsa.” Ezek az „irányelvek
semmitmondó általános ígéreteket tartalmaztak. Az uralkodó osztályok meg­
találhatták benne kívánságaikat, vágyaikat.”808
A program pontjai kétségtelenül általánosak, „ködösítőek”, látszólag egy­
másnak ellentmondó ígéreteket tartalmaznak. Az utóbbi két-három évtized­
ben azonban a történeti kutatás olyan új adatokat tárt fel a Gömbös-csoport

805 Az 1932. október végén nyomtatásban megjelent program magyar és német nyelvű válto­
zatát Magyarországon és külföldön egyaránt nagy példányszámban terjesztették. Az első
magyar nyelvű kiadás A Gömbös-kormány Nemzeti Munkaterve. Stádium Sajtóvállalat Rt.,
Budapest, 1932. A dokumentum a rendszerváltást követően több kiadásban vált ismertté.
Lásd Pártprogramok 1991. 330-343.; Gömbös pártja 1998. 39-52.
806 Kónya 1968.47,64.; Magyarország története 1976.677.; Magyarország a XX. században 1985.
176. B orsányi 1986. 179.
8°7 Kónya 1968. 48-58.
808 Kónya 1968. 58-59.
290 „M in iszter eln ö k a ka rsz - e lenni vagy V ez é r ? !

95-ÖS TEMPÓBAN

Az új luxus-szalonkocsi, m elyet a m agyar ipar ajánlott föl a MAV-nak

— a legújabb kommüniké szerin t, a m aharadzsák és a m iniszterelnök szám ára

93. A G öm bös-korm ány 9 5 pontos program ja a karik atu rista szem ével

politikai nézeteiről és a kormányzati pozíciók birtokában gyakorolt politikájá­

ról, amelyek más megvilágításba helyezik a kormányprogram számos részle­
tét. A programkészítők határozott szándékai és céljai nemcsak a hatalomkon­
centráció tekintetében olvashatók ki a szövegből, hanem több más kérdésben
is. Mindenekelőtt a gazdaságpolitika terén.
A Nemzeti Munkaterv pontjainak többsége (95 közül 49) foglakozik a gaz­
daság különböző ágazatainak megoldásra váró problémáival.809 Közülük 21
általános jelleggel fogalmazza meg valamely terület terveit. Legalábbis abban
az értelemben, hogy nem egyértelműen valamely ágazat vagy társadalmi réteg
érdekeit helyezi előtérbe, illetve korlátozza. A további 28-ból három - részben
egymást átfedő - szándék rajzolódik ki.
A program domináns eleme a m ezőgazdaság érdekeinek preferálása. Ez
nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a gazdasági ágazatok közül a vele össze­
függő kérdéseket tárgyalja első helyen, hanem mindenekelőtt abban, hogy a
terv a többi ágazat mezőgazdaságnak alárendelt fejlesztését fogalmazza meg.
Ennek érdekében hangsúlyozza, hogy az ipar fejlesztése - „az egyetemes nem­

809 Pártprogram ok 1991. 330-344. (A továbbiakban NM rövidítéssel és a megfelelő sorszámok­

kal hivatkozunk a Nemzeti Munkaterv egyes pontjaira.)
 A KORMÁNYPROGRAM - A N E M Z ET I M UN K ATERV 291

zeti termelés szerves részének” tartva az ágazatot - „nem mehet más termelési
ág rovására”. (NM 55.) A korabeli magyarországi gazdasági viszonyok és Göm­
bösék gazdaságpolitikai felfogásának ismeretében ez a „más termelési ág” csak
a mezőgazdaság lehetett. Ezt támasztja alá, hogy iparfejlesztési politikájukkal
a „hazai nyersanyagokat feldolgozó és mezőgazdasági termékeinket kikészí­
tő” iparágakat kívánták támogatni. (NM 56.) Kiemelt figyelmet fordítottak a
„falusi nép saját szükségleteit kielégítő és fölös munkaerejét hasznosító” há­
ziipar fejlesztésére. (NM 58.) Az iparcikkek „igazságos áralakulásának” biz­
tosítása a mezőgazdaságot, illetve az agrártársadalmat sújtó agrárolló felszá­
molását, vagy legalábbis szűkítését célozta. (NM 59.) A termelők - különösen
a mezőgazdasági termelők - régi követeléseinek teljesítését ígérte a Nemzeti
Munkaterv a „feleslegesen túlzott” közvetítő kereskedelem visszaszorításával,
valamint a vasúti tarifák termelési érdekek szerinti szabályozásával. (NM 62.
és 68.) Hasonlóak voltak a hangsúlyok a pénzügyi politika terén. „A hitelt esz­
köznek tekintjük a nemzeti termelés szolgálatában” - fogalmazták meg alap­
tételüket, és ennek szellemében ígérték, hogy a hitelszervezetet is a „nemze­
ti érdekek szempontjából” kísérik figyelemmel. (NM 74. és 78.) Ismerve azt,
hogy a két fontos termelési ág közül minden vonatkozásban a mezőgazdaságot
részesítették előnyben, ez a kitétel is azt erősíti: nemzeti termelésen elsősor­
ban agrártermelést értettek. Erre utal az is, hogy külön pontban foglalkoztak
a mezőgazdasági termelési hitellel, amelynek „a mezőgazdasági termelés sajá­
tosságaihoz” kell igazodnia. (NM 81.)
A fentiek jelentették a gazdaságpolitika meghatározó irányát. Az indokot
pedig - a húszas évek érveléséhez hasonlóan - a nemzet sajátos, agrárjellegű
adottságaiban jelölték meg. Ennek megfelelően részesült kiemelt figyelemben
az agrárszféra más tekintetben is. Az igazságügy területén a „gazdasági, hitel-
politikai és büntetőjogi” törvényeket úgy akarták „megreformálni, hogy azok­
ban a nemzet sajátos lelki alkata és gazdasági tulajdonságai teljes mértékben
figyelembe vétessenek”. (NM 31.) Ezt erősítette meg a hatályos jogvédelem ígé­
rete „a nemzet érdekeihez alkalmazkodó termelőmunka” számára. (NM 32.)
A fenti tendenciákat figyelembe véve ezek a nemzeti tulajdonságok és érde­
kek csakis a mezőgazdaság és a belőle élő társadalmi rétegek érdekei lehettek.
A joghoz hasonlóan a szakoktatás területén is a „mezőgazdaság szempontjait”
kívánták „nyomatékkai [...] érvényesíteni”. (NM 90.)
A Nemzeti Munkaterv gazdaság- és társadalompolitikai vonatkozású pont­
jainak másik fontos eleme „a kis- és középegzisztenciák szaporítása”, gazdál­
kodási feltételeik javítása „mind a mezőgazdaságban, mind az iparban”. Ezt
nemcsak a termelési politika általános céljaként említették (NM 39.), hanem
több konkrét intézkedéssel is elő kívánták segíteni. A mezőgazdaságban az
292 „Miniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

„egészséges telepítési politika” révén terveztek új, életképes kis- és közép­

birtokokat létesíteni, védelmükről pedig a hitbizományi rendszer rájuk tör­
ténő kiterjesztésével, valamint a „szövetkezeti önsegítés” támogatásával gon­
doskodtak volna. (NM 51-54.) Hasonló célt szolgált a háziipar fejlesztése
(NM 58.), a „nagy-, közép- és kisipar munkájának helyes megosztása és meg­
szervezése” (NM 57.), valamint a közép- és kisipar hitelellátásának megköny-
nyítése (NM 81.). Ugyanebben a szellemben hangoztatták: „A jogszabályok
igazi rendeltetése”, hogy „ne a gyengébbet a termelőmunkában való részvétel­
től elriasztó tilalomfák és útvesztők legyenek”. (NM 29)
A fentiek magukban hordozzák a harmadik tendenciát: egyrészt (gazdasági
tekintetben) a pénzügyi szféra, az ipar és a kereskedelem, másrészt (társa­
dalmi vonatkozásban) a nagytőke és (részben) a nagybirtok korlátozásának
szándékát. Mindenekelőtt azáltal, hogy a mezőgazdaság, illetve a kis- és kö­
zépegzisztenciák érdekeinek fokozott érvényesítése eleve csak a zömében zsi­
dó érdekeltségű ágazatok, illetve a magasabb tulajdonkategóriák rovására volt
realizálható. Másrészt a Nemzeti Munkaterv utóbbiak érdekeit szolgáló pont­
jainak megfogalmazása valóban általános, sőt „ködös”. A konkrétabb pontok
viszont - szinte kivétel nélkül - korlátozásukra irányuló szándékot tükröznek.
Általános érvénnyel fogalmazódik ez meg a „kapitalista termelés [...] a nemzet
egyetemére káros kinövéseit erős kézzel” lenyesegető igyekezetben. (NM 34.)
Az ipar mozgásterének szűkítését irányozta elő az az elv, mely szerint ez az
ágazat az „egyetemes nemzeti termelés szerves részedként „nem mehet más
termelési ág rovására”. (NM 55.) A vámpolitika terén a belső termelés védel­
mének ígérete az iparnak kedvezett ugyan, a hangsúlyt azonban - a „nem­
zet összességének érdekeit” hangoztatva - az árdrágítás megakadályozására
helyezték. Ez pedig az ipar érdekeit szolgáló védővámok lebontását helyez­
te kilátásba. Az ipari árak csökkentését szolgálta az ármegállapító bizottság
átszervezése, s általa nyomásgyakorlás „az ipari cikkek igazságos áralakulá­
sára.” (NM 41. és 59.) Mindezzel az iparcikkek fogyasztóinak akart kedvez­
ni, akiknek nagy többsége az agrárgazdaságból élt. Elsősorban a nagykeres­
kedelmi érdekeltségeket sértette a közvetítőkereskedelem leépítésének és a
külkereskedelem „egységes vezetés alá” vonásának terve. (NM 62. és 64-65.)
A hitelpolitika alapelve („A hitelt eszköznek tekintjük a nemzeti termelés szol­
gálatában”) és a „tisztán öncélú kiuzsorázó hitelpolitika lehetetlenné tételére”
irányuló szándék (NM 74.) éppúgy a banktőke korlátozását szolgálta, mint az
olcsó és bőséges hitel ígérete (NM 75.), a hitelszervezet - összeolvasztások ré­
vén végrehajtandó - apasztása (NM 77.) és fokozott ellenőrzése „az egyetemes
nemzeti érdekek szempontjából”. (NM 78.) Az adó- és illetékrendszer változ­
tatásának kilátásba helyezett trendje is azt sejteti, hogy a tőke, illetve a nagy
 A KORMÁNYPROGRAM - A N EM Z ET I M UN K ATERV 293

vagyonok rovására kívántak kedvezőbb feltételeket teremteni a mezőgazdaság

és a kisegzisztenciák számára. (NM 25.)810
Jóllehet a szociálpolitika termeléssel közvetlenül nem összefüggő elemei­
vel, ezen belül az egészségüggyel alig foglalkozik a program, abban változat­
lanul az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre, valamint a Gömbösék által
nemzeti jellegűnek tartott vidék helyzetének javítására tették a hangsúlyt.
(NM 94-95.)
A kultúrpolitikai törekvések alaptételét rögzítő pont volt az egyetlen a Mun­
katervben, amely - nyíltan utalva a faji szempontra - szóhasználatával is a
húszas évek fajvédő programjára emlékeztetett: „Magyar faji sajátosságokban
gyökerező, keresztény erkölcsön és világnézeten felépülő nemzeti kultúrát
akarunk.” (NM 83.) Ennek szellemében - jóllehet a gazdasági érdekeknek
megfelelően hangoztatták „a korszerű fejlődésnek megfelelő műszaki ismere­
tek” terjesztésének fontosságát (NM 84.) - a hangsúlyt mind az iskola, mind
a nemzet egésze esetében nem az ismeretek bővítésére, hanem a nevelésre
tették. Sőt az iskolákban a túlterhelésre hivatkozva tervezték a tananyag csök­
kentését, és akarták előtérbe helyezni a nevelőmunkát. (NM 89.) Ám a nevelés
fontosságának hangsúlyozása nem a képességfejlesztés előtérbe helyezését je­
lentette, hanem a nemzeti érzelmek erősítését, s az ezt elősegítő világnézeti
tudatformálást szolgálta. Ezt igazolta az iskola kapuin kívüli népművelés fel­
adatának meghatározása is. Gömbös és a fajvédők egyik 1919 óta hangoztatott,
alapvető gondolatára utalt a terv, amikor a legfontosabb feladatok közé sorol­
ták „az uralkodó lelkiválság [sic!] leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének
előmozdítását”. Ezért nem az ifjú generációk neveléséről szólt a programban,
hanem az egész nemzet neveléséről. A nemzetnevelés fontosságát hangsúlyoz­
va annak céljaként az „egységes magyar világnézet kialakítását” jelölték meg.
Ennek zálogát pedig az ősi eredetű népi kultúra kiemelt fejlesztésében látták.
(NM 85.) A célt „a nemzeti fejlődés ügyét szolgáló tudományos, művészeti,
irodalmi törekvések okszerű és egyenletes támogatásával”, másrészt az „élet-
képtelennek bizonyult és szervezeti hibában szenvedő” intézmények összevo­
násával vagy megszüntetésével ígérték megvalósítani. Ennek rendelték alá a
pénzügyi keretek felhasználását is. (NM 87-88.)
A tervezett intézkedések tartalma és jellege már önmagában nyilvánvalóvá
teszi, hogy azok a korabeli magyarországi gazdasági, társadalmi és kulturális

810 Jóllehet, e korlátozások - a tulajdonosok származásától függetlenül - sújtották volna álta­

lában az ún. „merkantil” ágazatokat, azaz a „nemzeti" nagytőkét is érintette volna, Göm­
bös általános politikai nézetei és törekvései azt sugallják, hogy e célok megfogalmazásában
egyértelműen a zsidó tulajdonosok lehetőségeinek szűkítése is vezérelte, a zömmel magyar,
illetve általa magyarnak tekintett agrárnépesség javára.
294 „M in is z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y Vezér? !

folyamatok irányának mesterséges megváltoztatását célozták. Ezért megva­

lósulásukra nem kerülhetett sor spontán fejlődés eredményeként. A Nemzeti
Munkaterv is azt sugallja, hogy megfogalmazói a hatalom tervszerű munkájá­
val, az állam társadalmi folyamatokat szabályozó szerepének növelésével kí­
vánták elérni céljaikat. Igaz, azt ígérték, hogy - szabad teret nyitva az egyéni
kezdeményezésnek - az állami beavatkozás csak szűk korlátok között érvé­
nyesül majd a „nemzeti termelőmunkában”. (NM 40.) Aligha volt azonban
elvárható, hogy a gazdasági hatalom korabeli birtokosai önmagukat csonkítják
meg más társadalmi csoportok javára.
Az az állam, melynek képe a Nemzeti Munkatervből kibontakozik, Göm­
bösék 1920-as években kialakult felfogását idézi. A hivatkozott szerzőkhöz ha­
sonlóan úgy látom: a Gömbös-csoport a hatalom birtokában egy diktatórikus
vezéri állam kiépítésére törekedett. Jóllehet az ország minden dolgozó rétegét
képviselő parlament és a titkosság elvére épülő választójogi reform terve (NM
4-5.) a társadalom akaratát érvényesítő többpártrendszerű parlamentáris de­
mokráciát ígért, a többi pont és Gömbösék később megfogalmazott konkrét
tervei, valamint politikai lépései ezzel ellentétes törekvéseket bizonyítanak.
Ezek legfontosabb jellemzője a társadalom mozgásterének, kormányzati
politikát befolyásoló szerepének szűkítése, az erős központi hatalom társa­
dalom feletti uralmának egyidejű növelésével. A program kilátásba helyezte
ugyan az egyéni szabadságjogok, az egyesületi és gyülekezési jog, valamint
a sajtószabadság biztosítását, de egyúttal korlátozta is őket azzal, hogy érvé­
nyesítésüket feltételhez - a „nemzeti közösség érdekeidnek szolgálatához -
kötötte. (NM 7-9.) Különös hangsúlyt kapott ez az egyesülési jog kapcsán:
„...minden egyesületnek és gyülekezésnek közvetlenül vagy közvetve a nem­
zeti erők meghatványozását kell szolgálnia.” (NM 8.) Ennek szellemében úgy
ítélték meg, hogy a - hatalom által nem kontrollált - „társadalmi szervezke­
dés terén túltengés mutatkozik”, ezért szükségesnek tartották „a hasonló célú
társadalmi egyesületek összevonását”. (NM 10.) Azt pedig, hogy mi szolgálja
a „nemzeti közösség érdekeit”, maga a hatalom határozhatta meg.
Mindezt a fő cél elérése szempontjából tartották elkerülhetetlennek, „...a
magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részé­
re az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél
csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes
alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén
belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam
kiépítését tekintjük.” (NM 1.)
Megvalósításának kulcsát pedig így határozták meg: „Közjogi és közigaz­
gatási berendezkedésünket - a mai kor követelményeinek figyelembevételével,
 Ami a pro g ram bó l m eg v aló su lt - A G ö m bö s-k o rm á n y b e l - é s k ü l p o l it ik á ja 295

de a hagyományokban rejlő erkölcsi erők megóvásával - úgy kívánjuk átalakí­

tani, hogy ez a közjogi és államigazgatási berendezkedés a nemzeti erők maxi­
mumát bocsáthassa a nemzeti célok megvalósítása végett a nemzet vezetőinek
rendelkezésére.” (NM 6.)
Ezek a pontok egyértelműen jelzik, hogy Gömbös nem szellemi erőinek,
egyedei és csoportjai egyéni érdekeket is szolgáló alkotómunkája eredményei­
re építve, azt pusztán koordinálva, segítve kívánt támaszkodni a társadalom­
ra. Csak eszközként volt rá szüksége „a nemzet vezetőinek”, azaz a Gömbös
vezérelte végrehajtó hatalom által meghatározott „nemzeti célok” megvalósí­
tásához - saját akarata érvényesítéséhez. A program egésze pedig azt sejteti,
hogy kizárólag a végrehajtó hatalmat (ki)szolgálókat tekintik a nemzet tag­
jának. Azt pedig, aki nem így tesz, nem illeti meg „az elérhető legnagyobb
erkölcsi és anyagi jólét”.

Ami a programból megvalósult

- A Gömbös-kormány bel- és külpolitikája

A Gömbös-kormány tevékenységének, intézkedéseinek teljességre törekvő át­

tekintése nem lehet célom. Az ugyanis önmagában monografikus feldolgozást
igényelne. Ráadásul indokolatlan ismétlésekbe kellene bocsátkozom, hisz erre
vonatkozóan már számos összefoglaló, illetve egyes részkérdéseket a teljesség
igényével áttekintő monográfia született.811 Az alábbiakban ezért elsősorban
nem arra koncentrálok, hogy mi valósult meg, hanem arra: hogyan. S a mi
esetében is fontosabb a miért - tudniillik miért éppen az valósult meg és nem
más -, mint maga a tény. E tekintetben persze nemcsak a beteljesült sikerek
fontosak, hanem az akciók elindítása, illetve a sikertelennek bizonyuló próbál­
kozások is. A kormányzati politika fenti szellemben történő, vázlatos áttekin­
tése keretében is megkülönböztetett figyelmet fordítok arra, hogy miként gon­
dolkodott, hogyan cselekedett, milyen politikusi mentalitást tanúsított maga
a miniszterelnök. Mindezek kapcsán azt is mérlegelni kell, hogy Gömböst és
kormányát az egyes intézkedések meghozatalakor nemcsak a Nemzeti Mun­
katervben meghirdetett célok vezérelték, hanem a közvélemény elől eltitkolt,
a miniszterelnök és hívei által már korábban is vallott nézetek, továbbá a nem­

811 A teljesség igénye nélkül, az összefoglaló jellegű országtörténeteket nem is említve, csak
példaként utalunk néhány fontos, általunk is hivatkozott m unkára: Kónya 1968.; a külpoliti­
káról: P ritz 1982.; a gazdaságról: Szuhay 1962; az oktatás- és kultúrpolitikáról: Nagy P. 1992;
Ujváry 2009.
296 „M in is z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V ezér ? !”

zetközi viszonyok alakulása, a környező - szövetségesnek vagy épp ellenség­

nek tartott - országokban zajló folyamatok is befolyásolták.

Külpolitika a revízió és a gazdaság szolgálatában

Ez érvényes a Gömbös-kormány külpolitikája tekintetében is, melyet éppúgy

motiváltak az 1920-tól általa hirdetett célok - Trianon revíziója mind a terüle­
tek visszaszerzése, mind a fegyverkezési szabadság tekintetében, a nemzeti
alapon szervezett, s ezen belül a (turanizmus hatásait is jelezve) a keleti „test­
vérnépekhez” fűződő baráti kapcsolatok erősítése -, mint az akut problémák
megoldása (a mezőgazdaság értékesítési nehézségeinek megszüntetése, a
szomszédos országokban, például Szerbiában, Ausztriában kialakult, s Ma­
gyarországot is érintő feszültségekre történő reagálás stb.). Megjegyzendő,
hogy több részkérdésben már a Bethlen-kormány kijelölte a járható(nak tar­
tott) utat.
Gömbös Gyula politikai gondolkodásában központi helyet foglalt el a kül­
politika, s annak elsődleges célja, a területi revízió megvalósítása. Ezt nem
csak az bizonyítja, hogy a kormányprogram első fejezete is azzal kapcsolatos
célokat fogalmazott meg. Október első napjaiban sűrűn tartott beszédeiben is
rendre ismételte azokat.812 A világpolitikai helyzet, az európai hatalmak Párizs
környéki békékkel kapcsolatos érdekeinek és álláspontjának ismeretében, il­
letve a magyar külpolitika 1920-as években szerzett tapasztalatai alapján eh­
hez reálisan csak Németországtól és Olaszországtól remélhetett támogatást a
magyar kormány. Ez eleve behatárolta a revíziós célok vezérelte magyar kül­
politika fő irányait. Gömbös azonban már 1919 után nyilvánvalóvá tette e két
ország jobboldali - Itáliában Gömbös kormányra kerülésekor már egy évtize­
de regnáló - mozgalmai iránti szimpátiáját, s a velük rokon ideológiai, állam­
szervezési elvei miatt is ebben az irányban kereste a további kibontakozás le­
hetőségeit - immár miniszterelnökként. Olaszország esetében a Bethlen által
kitaposott úton járhatott, s a válság idején Németországgal is létrejöttek olyan
gazdasági egyezmények, melyek megalapozták a kontaktus erősítését. Az erre
irányuló lépésekre azonban csak a hitleri hatalomátvételt követően került sor.
Gömbös - aki hamar nyilvánvalóvá tette, hogy közvetlenül akar részt venni
a magyar külpolitika irányításában - már három nappal a miniszterelnöki szék
elfoglalása után üzenetet küldött Mussolininak, amelyben találkozót kezde­
ményezett. Az üzenet tartalmi elemei - az olasz orientációjú magyar külpo-

812 Lásd Gömbös 2004. 381-382, 389-390, 393, 404 -4 0 5 , 410, 442.
 A mi a programból megvalósult - A G ömbös-kormány bel - és külpolitikája 297

94. G ö m b ö s G y u la M u s s o lin iv e l e ls ő ró m a i lá t o g a tá s á n ( 1 9 3 2 . n o v e m b e r )

litika folytatása, Gömbös régi terve, a Berlin-Róma-tengely megvalósításának

elősegítése, illetve a Bécs és Budapest közötti kapcsolatok építése, a közös bal­
káni érdekeltségekre épülő politikai együttműködés a térségben - lényegében
megegyeznek az 1920-as évek elejétől általa hangoztatott elvekkel. Ezeket egé­
szítette ki két további elem. Az egyik a kölcsönösségen alapuló kereskedelmi
együttműködés, amelynek célja a magyar mezőgazdasági termékek piacának
bővítése volt. A másik: „Magyarországon a politikának erős szociális tartalmat
kell adni a Carta dél Lavoro elgondolásai alapján azon célkitűzéssel, hogy a
szociáldemokráciának a szerepe és jelentősége a minimálisra csökkentessék.”
A diplomáciai előkészítést követően november 9-11. között került sor Gömbös
római látogatására.813 Ezzel Gömbös deklarálta, hogy változatlanul Olaszorszá­
got tekinti az ország elsőszámú külpolitikai partnerének.
Hasonlóan gyorsan reagált az ő szempontjából kedvező németországi ha­
talmi változásokra. Hat nappal Hitler kancellári kinevezése után küldött üze­

813 1982. 68-70. Idézet: 68-69. A tárgyalások menetéről lásd uo. 70-76. A tárgyalással
P ritz
kapcsolatos dokumentumokat lásd Palazzo Chigi 2003. 39-49.
298 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !”

netében nemcsak jókívánságait fejezte ki új német partnerének, hanem a ma­

gyar-német kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékait is.814 Négy hónappal
később került sor Gömbös hírhedtté vált berlini látogatására, melyet az állam-
és kormányfők közül elsőként tett Hitlernél.815 Ennek megítélése során számba
kell vennünk két körülményt. Egyrészt azt, hogy - ekkor még, sőt évekig - a
győztes hatalmak, a nyugat-európai polgári demokráciák vezetői sem fogadták
elutasítóan az új német kancellárt. Másrészt Gömbös meghatározó szerepet
tulajdonított Németországnak a magyar revíziós tervek megvalósításában és a
magyar mezőgazdaság értékesítési gondjainak megoldásában.
Nem véletlen, hogy mindkét kezdeményezés érvanyagában központi
szerepet kapott a kereskedelmi forgalom növelése. Ezt különösen az tette
indokolttá és sürgetővé, hogy 1932-ben mélypontra süllyedt az ország kül­
kereskedelmi forgalma. Ebben az évben mind Németország, mind Ausztria
felfüggesztette mezőgazdasági importját, miként Csehszlovákia is. E súlyos
helyzeten változtattak a Gömbös-kormány megállapodásai. Olaszországgal
1933 nyarán kötöttek egyezményt, melynek értelmében 1 300 000 q búza
exportálására nyílt lehetőség. Hasonló volumenű lehetőséget biztosított az
Ausztriával ugyanekkor tető alá hozott kereskedelmi pótegyezmény. A leg­
nagyobb piacot azonban a Németországgal 1931-ben létrejött kereskedelmi
egyezményt kiegészítő 1933-ban és 1934-ben kötött pótegyezmények biztosí­
tották, amelyek szintén elsősorban a gabona és mellette állati termékek kivi­
telének növelését tették lehetővé.616
Gömbös nem egyoldalú elkötelezettségeket vállalt sem Olaszország, sem
Németország esetében. A magyar revíziós célok megvalósításához és a mező-
gazdasági felesleg piacainak biztosításához keresett szövetségeseket. Az előbbi
cél érdekében szorgalmazta már az 1920-as évek elejétől a Berlin-Róma-tengely
kialakítását, melynek létrejöttét miniszterelnökként is igyekezett elősegíteni.
Ez pedig 1935-ig lavírozásra kényszerítette Mussolini és Hitler között, akiknek
viszonya az ideológiai hasonlóságok ellenére meglehetősen hűvös volt, Ausztri­
ával kapcsolatos ellentétes érdekeltségük miatt. Ennek jegyében születtek meg­
állapodások a két hatalommal és Ausztriával 1933-ban és 1934-ben, amelyek
összességében növelték a magyar mezőgazdasági termékek, elsősorban a gabo­
nafélék nyers és feldolgozott állapotban történő kiviteli lehetőségeit.

sl4 Wilhelmstrasse 1968. 67-70. Lásd m ég P rjtz 1982. 92-93.

815 A Gömbös szándéka szerint titkos utazást régi bizalmasa, a Hitler körével a húszas évek
elejétől kapcsolatot tartó Mecsér András kezdeményezte és készítette elő, amit az is jelzett,
hogy - a diplomáciai szokásoktól eltérően - nem a külügyminiszter kíséretében utazott a
kormányfő, hanem Mecsér társaságában.
816 Az adatokat lásd Szuhay 1962. 73-84.
 Ami a programból megvalósult - A G ömbös- kormány bel - és külpolitikája 299

95. G ö m b ö s G y u la m in is z t e r e ln ö k 1 9 3 3 . j ú n i u s i n é m e t o r s z á g i lá to g a tá sa

A Harmadik Birodalom vezetésével kialakult kapcsolatok közel sem voltak

harmonikusak. Elsősorban az eltérő vagy ellentétes érdekek zavarták az együtt­
működést - több kérdésben is. Ilyennek tekinthető például a magyarországi né­
metséggel kapcsolatos törekvéseik egymást keresztező volta. Hitler - a 19. szá­
zad végétől Németországban szervezett akciókat folytatva - a birodalom hatá­
rain kívül élő németségre is igyekezett kiterjeszteni közvetlen politikai befo­
lyását. Gömbös azonban a Magyarországon régi hagyományokkal rendelkező
politikai nemzetfelfogás szellemében a nemzetiségeket is a magyar nemzet
részének tekintette. Ezért az őket érő külső hatásokban az általa megvalósí­
tani tervezett nemzeti egységet veszélyeztető jelenséget látott, így - ellentét­
ben Imrédy majdani, 1938. novemberi engedékeny magatartásával - ragasz­
kodott ahhoz, hogy a honi németekkel csak a magyar kormányzat rendel­
kezhessen. 1934-ben névmagyarosítási kampány indult, amely elsősorban az
állami alkalmazottakat érintette. Az ez ellen tiltakozó Basch Ferencet bíróság
elé állították és elítélték, sőt, Gömbös személyes közbeavatkozása nyomán,
másodfokon még emelték is a büntetési tételeket. Ezzel a magyarországi né­
metek mozgalmának Basch vezetésével zajló radikalizálódását is korlátozni
igyekeztek. Mindez kiváltotta a német kormányzat tiltakozását. Az ellentéte­
ket kompromisszumos megoldásokkal igyekeztek tompítani. Hitler mindene­
kelőtt azzal, hogy a német kisebbséggel kapcsolatos terveinek megvalósítását
300 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

96. H itler és G öm bös E rfu rtb a n 1933. jú n iu s i n ém etorszá gi látogatásán

Gömbös mögött Mecsér András, az utazás kezdeményezője és előkészítője

alárendelte a német-magyar viszony javításának. Gömbös ugyanezt tette a

honi németek igényeit részben kielégítő intézkedésekkel.817 Ilyen volt az 1935.
decemberi nemzetiségi iskolarendelet, amely az 1923-ban bevezetett három
típus (A - német oktatási nyelvű, a magyar kötelező tantárgy, B - vegyes, né­
met és magyar oktatási nyelvű, C - magyar oktatási nyelvű, a német kötelező
tantárgy) helyett a B típusút tette általánossá és kötelezővé. Ezzel megaka­
dályozták ugyan, hogy a hatóságok a német közösségeket a C típusú iskolák
választására kényszerítsék, ami meglehetősen gyakori volt 1923 után, ugyan­
akkor azt is lehetetlenné tették, hogy a német gyerekek csak anyanyelvükön
tanulhassanak az elemi iskolákban.818 Az e téren történő együttműködést más
is akadályozta. Gömbös hiába ígért kedvező intézkedéseket a magyarországi
németek javára, Hitler vonakodott teljesíteni Gömbös arra vonatkozó kérését,
hogy ennek fejében az utódállamokban támogassa az ottani német és magyar
kisebbség együttműködését, illetve szüntessék be a magyarországi németek
szervezeteinek anyagi támogatását.819

817 Lásd S pannenberger 2005. 89-113.; S eewann 2012. Bánd 2. 224-227.; P ritz 1982. 118.
818 T ilkovszky 1997. 78.
819 W ilhelmstrasse 1968. 67-70.
 A m i a pro g ra m bó l m eg v aló su lt - A G ö m bö s-k o rm á n y b e l - é s k ü l p o l it ik á ja 301

Hasonlóan eltért a Führer és Gömbös álláspontja a magyar revízióval kap­

csolatos kérdésekben. Hitler - saját gazdasági és politikai érdekeinek megfelelő­
en - csak a Csehszlovákiával szembeni magyar igények kielégítéséhez volt haj­
landó támogatást adni, Jugoszláviával és Romániával szemben azonban nem.
Gömbös viszont eredendően az integrális revízióban gondolkodott.820 A német
kancellár rosszallta, hogy a magyar kormány Olaszország szövetségeseként
és Ausztria függetlenségének támogatójaként akadályozta az Anschluss-szal
kapcsolatos terveinek megvalósítását. Ezt a konfliktusforrást erősítette az 1934
márciusában Mussolini, Gömbös és Dollfuss által aláírt római jegyzőkönyv.
A magyar-német kapcsolatok ellentmondásos alakulását az is motiválta,
hogy Hitler és a magyar miniszterelnök közel sem szimpatizált annyira egy­
mással, mint Mussolini és Gömbös. Az életszerető magyar kormányfő idegen­
kedett a Führer rideg személyiségétől, s mozgalmának azokat a merev for­
maságait is fenntartással fogadta, melyekkel már első Hitlernél tett látogatása
idején is el akarták kápráztatni.821 Mindezek következtében - jóllehet megállja
helyét az állítás, miszerint Gömbösnek jelentős szerepe volt a német-magyar
kapcsolatok elmélyítésében, mindenekelőtt a gazdasági függés létrejöttében -
túlzás lenne azt állítani, hogy ő volt az, aki visszavonhatatlanul összekötötte a
két ország szekerét. Azt valójában utódai és a második világháború előtti-alatti
magyar politikai vezető réteg más tagjai tették meg.822
Gömbös külpolitikai látókörébe változatlanul beletartozott a „Kelet” - el­
lentmondásos módon. Mindenekelőtt azáltal, hogy korábbi, turanizmussal
összefüggő nézeteinek megfelelően szorgalmazta a diplomáciai, gazdasági és
kulturális kapcsolatokat Törökországgal és Bulgáriával, amit a két országban
tett hivatalos látogatásával is demonstrált 1933-ban. Az utazásnak egyebek
mellett az is célja volt, hogy Gömbös közvetítsen az egymással szembenálló
két ország között. A kísérlet azonban a merev török álláspont miatt kudarccal
végződött. Ankara vonatkozásában az utazás egyetlen hozadéka az 1929-ben,
még a Bethlen-kormány idején született szerződés meghosszabbítása, illetve
annak egy titkos jegyzőkönyvvel történő kiegészítése volt. Ebben állást foglal­
tak a Tardieu francia miniszterelnök által kezdeményezett Duna-konföderáció
ellen, és Bulgária függetlenségének kimondása mellett. Szófiában pedig azt
érték el, hogy a bolgár kormány vállalta, nem köt a magyar érdekeket korlátozó
vagy sértő nemzetközi szerződéseket.823

820 P ritz 1982.1 2 2 -1 2 3 .

821 Antal 2004a. 206.
822 P ritz 2011d. 201-207.
828 P ritz 1982. 135-141.
302 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy V ezér ?!

97. G ö m b ö s b e s z é d e t m o n d R o d o stó b a n a 9 8 . K á n y a K á l m á n n a l Is m é t p a s a tö rö k
felújított R á k ó cz i-h á z fela v a tá sa k o r ( 1 9 3 3 ) m in is z t e r e ln ö k n é l A n k a r á b a n ( 1 9 3 3

99. M u s a n o f f b o lg á r m in is z t e r e ln ö k k e l 1 0 0 . A m a g y a r d e le g á c ió a k ra k k ó i W a w el
S z ó fi á b a n ( 1 9 3 3 ) u d v a r á n ( 1 9 3 4 . o k tó b e r)

Ezeken az országokon kívül csak Lengyelországba látogatott 1934 októbe­

rében, amit beárnyékolt a másfél héttel korábbi marseille-i királygyilkosság.
Az utazás egyik célja így éppen az lett, hogy az ország ebből fakadóan kiala­
kult elszigeteltségét oldja, ami csak részleges sikerrel járt. Titkos reménye volt
a magyar külpolitikának az is, hogy sikerül megállapodásra jutni egy Kárpátal­
ja Magyarországhoz csatolása, s így a közös lengyel-magyar határ ismételt ki­
alakítása érdekében létesítendő együttműködés megkötéséről. Végül azonban
semmiféle politikai megállapodás nem született, csupán konzuli, turisztikai és
a szellemi közeledést kimondó egyezményt sikerült tető alá hozni.824
Ezeknek az utazásoknak reprezentatív eleme volt, hogy Gömbös olyan
városokat is meglátogatott, amelyekhez a magyar történelemnek jeles esemé­
nyei, emlékei fűződtek. Törökországban a felújított rodostói Rákóczi-ház fel­
avatásán vett részt, Lengyelországban pedig a krakkói Wawelt tekintette meg.

824 Prítz 1982. 185-190.

 Ami a pro g ram bó l m eg v aló su lt - A G ö m bö s-k o rm á n y b e l - é s k ü l p o l it ik á ja 303

Nem kis meglepetést keltett, hogy a harcos antibolsevista miniszterelnöksé­

ge idején jött létre a tíz évvel korábban - magyarországi belpolitikai ellenállás
miatt - meghiúsult diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval. A kezdeményezés
a magyar külügyminisztertől indult, és olasz közvetítéssel valósult meg. Ennek
hátterében is felfedezhető a kettős érdek. Egyrészt a revíziós célok szolgálata.
A magyar politika fontosnak látta a diplomáciai kapcsolatok felvételét azzal a
szovjet kormánnyal, amely - jóllehet a magyar politikai vezetésétől alapvető­
en eltérő érveléssel - elutasította a Párizs környéki békéket. Különösen azon
hírek hatására, melyek szerint a kisantant államai egységes egészként kíván­
ták rendezni kapcsolataikat a Szovjetunióval, ami akadályát képzete volna a
revíziós tervek megvalósításának. Másrészt az ország hatalmas méretein túl az
1930-as évek első éveinek nagy éhínségei is azt jelezték, jelentős piaca lehet a
magyar mezőgazdaság termékeinek.825
Mindezekből kitűnik egyrészt az, hogy Gömbös külpolitikáját miniszter-
elnöksége idején is a trianoni béke korlátozásainak megszüntetése - minde­
nekelőtt a területi revízió elérése - és a piacszerzés motiválta. Másrészt nyil­
vánvaló, hogy ugyanazokat az elveket követte e téren is, mint amelyeket egy
évtizeddel korábban, fajvédő politikusként. A legfontosabb kérdés az: milyen
eredménnyel? A revízió megvalósítása döntő mértékben a nemzetközi feltéte­
lektől, mindenekelőtt a nagyhatalmak támogatásától függött.826 E tekintetben
a biztató jelek ellenére egyelőre kedvezőtlenül alakult a helyzet. Az eredendő­
en integrális revízióban gondolkodó Gömbös céljainak megvalósítását a leg­
főbb támasznak remélt Olaszország és Németország is nehezítette, amelyek
a magyar ügy támogatását saját hatalmi céljaiknak rendelték alá. Mussolini
már az 1920-as évektől a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban/Jugoszláviában
és Romániában igyekezett befolyást szerezni, és ezek rovására nem kívánta
támogatni a magyar igények kielégítését. Az Anschluss révén és a németek
lakta csehországi területek célbavett megszerzésével is a németek egyesítésére
törekvő Hitler számára pedig elfogadhatatlanok voltak az Ausztriával szem­
beni magyar területi követelések. Mint említettük, a magyar területi igények
érvényesítését csak Csehszlovákiával szemben támogatta.827
A trianoni béke területi rendelkezéseinek megváltoztatására először 1933-
ban kínálkozott lehetőség. A francia-olasz és angol-olasz közeledés eredmé­
nyeként 1933 januárjában megindult négyhatalmi tárgyalások során fontos

825 A részleteket lásd P ritz 1982. 141-149.

826 Ezek alakulását az adott időszakba részletesen tárgyalja O rmos 1969. A témánk szempontjá­
ból aktuális rész: 175-224.
827 Z eidler 2001. 79.
Vezér? !
lenni vagy
„M iniszterelnök akarsz-e
3 04 101. G ö m b ö s rev ízió s terv e 1 9 3 4 - b e n (A té rk é p e t Z e i d l e r M ik ló s s z e rk e s z t e tte )
 A m i a pro g ram bó l m eg v aló su lt - A G ö m bö s-k o rm á n y b e l - é s k ü l p o l it ik á ja 305

részelemként kerültek szóba a területi revíziók, ezen belül - Mussolini kezde­

ményezésére - a magyar határok felülvizsgálatának kérdése is. Ezt követően,
márciusban szólította fel a Duce Gömböst „a magyar kormány hivatalos és a
realitások talaján álló követeléseinek” előterjesztésére. A magyar miniszter-
elnök a felszólításra adott válaszában csak három általános követelést fogal­
mazott meg: a fegyverkezési egyenjogúság biztosítását, a magyar kisebbségek
jogainak érvényesítését és a trianoni határok módosítását. Csak 1934 elején
adott utasítást a magyar revíziós tervek részletes kimunkálására és ehhez
kapcsolódó térképek kidolgozására, majd ezek alapján folytatott egyeztető
tárgyalásokat Mussolinival és az osztrák vezető politikusokkal. A Gömbös
részéről kompromisszumnak tekintett tervben megfogalmazott területszerző
elképzelések különösen Erdély és a Bánság területén jelentősen túllépték az
etnikai határokat, de az integrális revízióról történő - legalábbis átmeneti - le­
mondásra utaltak. Ezt az adott időpontban kínálkozó lehetőségekhez igazodó
elképzelést ezért az ún. optimális revíziós igények kategóriájába sorolhatjuk.
Jóllehet a titkosan kezelt dokumentumról angol és francia politikai körök is
tudomást szereztek, az - Zeidler Miklós szavaival - „nem került be a nagyha­
talmi diplomácia információáramába”, semmiféle gyakorlati hatása nem lett.
Azért sem, mert az 1933. július 7-én megkötött négyhatalmi paktum már nem
tartalmazott a kezdetben tárgyalási alapként kezelt területrendezésekre vo­
natkozó passzust.828
Az események ilyetén alakulása Gömbös személyiségére és politikusi habi­
tusára nézve is szolgál tanulságokkal. Azzal, hogy alapvető célját, az integrális
revíziót átmenetileg feladva kompromisszumos tervezetet készíttetett, ismétel­
ten bizonyította, hogy képes és kész alkalmazkodni a változó viszonyokhoz.
Másrészt azonban feltűnő, hogy nem ragadta meg azonnal a kínálkozó alkal­
mat. Nem tudjuk, mi motiválta inkább e tettét 1933 márciusában: a bizonyta­
lanság, a külpolitikai helyzet rossz megítélése, vagy - épp ellenkezőleg - az,
hogy tisztában volt a kezdeményezés reménytelen voltával. Az utóbbi változat
valószínűségét azonban gyengíti, hogy majd egyéves késéssel, nyilvánvalóan
kedvezőtlenebb feltételek között mégis elkészíttette a konkrét tervezetet. Rá­
adásul olyat, amelynek érvényre juttatását nem csak a szomszédos államok
és az őket támogató francia politikai vezetés utasította el mereven. Mint már
jeleztem, reálisan a potenciális támogatók - Hitler és Mussolini - egyetértésé­
vel sem számolhatott. Jóllehet 1933-ban a brit parlamentben és kormányzati
körökben - az európai biztonság megteremtése érdekében - lelkes támoga­

828 A kérdés áttekintését lásd Z eidler 1998. 77-91. Idézetek: 75, 82. és 84. Térkép: 88.; Z eidler
2001. 150-155.
306 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

tói lettek a magyar revíziós igényeknek,829 a brit külügyminisztériumban 1933

nyarán készült határkorrekciós terv nagyságrenddel kisebb terület visszacsa­
tolásával számolt, mint Gömbös 1934. évi térképe.830
Az európai politikai erőviszonyok és diplomáciai kapcsolatok általános
változásain túl - amelyek a négyhatalmi paktum tartalmának megváltozásá­
ban is szerepet játszottak - egyéb tényezők, konkrét események is közreját­
szottak abban, hogy legfeljebb titkos tervekben és a propagandában lehetett
szó a revízióról - a valóságban nem. Mindenekelőtt az a tény, hogy a kezdeti
udvarias nyilatkozatok ellenére Gömbös nem volt hajlandó a francia kapcso­
latok építésére, erősítésére. Azért sem, mert Franciaország tradicionálisan a
kisantant legfőbb támogatója, s ekként a magyar revíziós törekvések ellen­
zője volt.831 A kisantant országokban mind a kormánykörök, mind a sajtó
ellenségesen fogadta, elítélte Gömbösnek a békés revíziót elsődleges céljai
közé soroló programját, és annak lehetetlen voltát hangoztatták. Ebben pári­
zsi lapok támogatására is számíthattak.832 Ugyanakkor a magyar kormányzat
joggal gyakorolt kritikát a szomszédos országok magyar kisebbségei jogainak
korlátozása miatt.
Gömbös változatlanul Jugoszlávia irányában látott kitörési lehetőséget -
de nem feltétlenül tárgyalásos megoldással. Erre utalt az is, hogy 1931 októ­
berében az általa vezetett Honvédelmi Minisztérium megegyezett egy Gus-
tav Percec nevű usztasa vezetővel magyarországi usztasa-tábor létesítéséről,
amely az eredeti tervek szerint a Horvátországban végrehajtott merényletek,
nagyobb, kudarccal végződő akciók elkövetőinek nyújthat menedéket. Or­
mos Mária megfogalmazása szerint Gömbös volt az, aki „kikényszerítette az
usztasák magyarországi betelepülésének engedélyezését”.833 Annak a hor-
vát nacionalista/szeparatista szervezetnek kívánt tehát segítséget nyújtani,
amely elsősorban Olaszország jugoszláviai terjeszkedési érdekeit is szolgál­
va, annak bázisára támaszkodva, politikai, pénzügyi és katonai támogatását

829 Az angol parlamentben is felvetődött a Párizs környéki békék felülvizsgálatának, s ennek

kapcsán Trianon revíziójának kérdése is. Ennek egyik megnyilvánulásaként 1933 karácso­
nyán 18 angol politikus Magyarországhoz, a magyar néphez írt üzenetét közölte a kormány
lapja „Justice fór Hungary! Igazságot Magyarországnak!” címmel. Függetlenség, 1933. de­
cember 24. 5-8.
830 A javaslathoz csatolt térkép szerint a Jugoszlávia, Románia és különösen Csehszlovákia ro­
vására tervezett terület-visszacsatolás mértéke messze elmaradt a magyar igényektől, Bur-
genlandot pedig egyáltalán nem érintette. Lásd Z eidler 2 0 0 1.155-156. Térkép: 156.
831 P ritz 1982. 67.
832 P ritz 1982. 82-84.
833 Ormos 1984. 72. és 75.
 Ami a programból megvalósult - A G ömbös-kormány bel - és külpolitikája 307

102. Ja n k a p u sz ta egyik épülete 103. H orvát uszta sá k Ja n k a p u s

Középen vezetőjük, Gustav Perced

élvezve834 1929-től pénzhamisítással, bomlasztó propagandatevékenységgel,

merényletekkel, végső soron fegyveres felkelés kirobbantásával kívánta szét­
rombolni az egységes jugoszláv államot, és ezzel megteremteni az önálló
Horvátországot. Vezetőjük, az Olaszországban berendezkedő Ante Pavelié
ehhez Magyarországtól is kért és várt pénzügyi támogatást és fegyvereket.
Ezt a lehetőséget kapták meg kezdetben azzal, hogy a magyar állam útleve­
leket és pénzt biztosított számukra. 1931 végén pedig - az említett megálla­
podás alapján - a Zala megyei Belezna és Murakeresztúr között, a jugoszláv
határtól 4-5 kilométernyire lévő Jankapusztán egy 242 holdas birtokot bé­
relhettek, amelyen a megtelepedő mintegy ötven fős csoport a gazdálkodás
mellett terrorakciók végrehajtására is kiképzést kapott. Ebben 1933 tavasza
és 1934 tavasza között a közeli Nagykanizsán élő magyar katonatiszt, Metz-
ger József is segítette őket.
Az usztasák és egy másik terrorista csoport, az elsősorban macedón te­
rületen működő ORIM is hozzájutott magyar kézifegyverekhez és kézigráná­
tokhoz. Több olasz, német és osztrák város mellett Budapest is helyszínül
szolgált a különböző csoportok vezetőinek találkozójához. A magyar állam
egy Tattay álnevű ezredes, a VKF Eln. 2. osztály tisztje által tartott kapcsolatot
a horvát emigráns szervezetekkel, s tájékoztatta jelentéseivel a külügy- és a
hadügyminisztériumot az aktuális kérdésekről. Nem voltak megalapozatla­
nok tehát azok a feltételezések, amelyekben a mintegy 30-40 külföldről in­
duló merénylet egy részének bázisaként Magyarországot emlegették. A ju­
goszláv kormány már a kezdeti időszakban is jegyzékek sorában tiltakozott

834 Az usztasáknak fontos bázisaik voltak Németországban is, különösen Münchenben, az NS-
DAP Alfréd Rosenberg vezette Külügyi Hivatalának támogatásával.
308 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !”

az usztasáknak adott menedék miatt, és kérte kiadatásukat. Ez erősödött fel

azt követően, hogy fény derült a jankapusztai tábor létére és az ott folyó te­
vékenységre, majd - alaptalanul - azt is feltételezték, hogy a Sándor király
ellen tervezett sikertelen 1933. decemberi merényletet is Magyarországról
szervezték. Mindennek, de főként annak hatására, hogy a magyar hatóságok
információkat kaptak a tervezett gyilkossági kísérletről, amelybe nem kíván­
tak belekeveredni, 1934 tavaszán felszámolták a jankapusztai tábort. Ez azon­
ban nem jelentette az usztasák támogatásának feladását. A Magyarországon
tartózkodókat igyekeztek „elrejteni” a nemzetközi nyilvánosság elől, képvise­
lőikkel pedig a honvédség vezető tisztjei is kapcsolatot tartottak, és tevékeny­
ségüket, a szervezkedésre utaló hazai és külföldi eseményeket a marseille-i
gyilkosságot megelőző napokig figyelemmel kísérték.835
A merénylet - jóllehet abban az itt tartózkodó usztasák nem játszottak
szerepet - Magyarországot hozta a leghátrányosabb helyzetbe.836 A vezető eu­
rópai hatalmak mindenképpen el akarták kerülni, hogy kiderüljön Mussolini
államának elsődleges felelőssége a merénylők támogatásában, mert Olaszor­
szág elmarasztalása alapjában veszélyeztette volna a kontinens biztonságát
szolgáló olasz-francia megbékélést.837 Bűnbaknak így maradt Magyarország,
amelynek elparentálása a kisantant államoknak, kiváltképp Jugoszláviának is
érdeke volt. A délszláv vezetők egy része, de mindenekelőtt Beneá csehszlo­
vák külügyminiszter a Gömbös-kormány megbuktatására is felhasználható­
nak látta a helyzetet.
Témánk szempontjából, a fejlemények elemei közül - a Népszövetségben
zajló bonyolult diplomáciai játszmák részletezése nélkül - csupán néhány
momentumot érdemes kiemelnünk. (1) A jugoszláv politikai vezetés a kiala­
kult helyzetet heves magyarellenes támadásokra használta ki. Nem csak dip­
lomáciai téren. Egyrészt hatóságai több ezer vajdasági magyart utasítottak ki
az országból, s kényszerítettek menekülésre, másrészt a fegyveres támadást is
mérlegelték, amelynek elvetésében jelentős szerepet játszott a francia, angol és
amerikai diplomáciai nyomás. Gömbös számára a „katonai megoldás” nem lett
volna ellenszenves, különös tekintettel arra, hogy Mussolinitól a népszövetségi
eljárás időszakában is többször kapott biztatást az esetlegesen erre adódó alkal­
mak kihasználására. A Duce nemcsak olasz katonai mozgósítást, hanem oszt­

835 A kérdés átfogó ismertetését lásd Ormos 1984. 69-123. Tattayra nézve: 224. old. 13 jegyzet.
836 A merénylet Magyarországot érintő következményeinek részleteit lásd Ormos 1984.165-200.
837 Ormos Mária szavaival: A népszövetségi tárgyalás és a nyomozás, majd „az igazságügyi eljá­
rás és eredménye sem az igazság felderítését célozta, hanem aktuális politikai szükséglete­
ket elégített ki.” Ormos 1984. 200.
 A mi a programból megvalósult - A Gömbös- kormány bel - és külpolitikája 309

rák közreműködés biztosítását is ígérte.838 (2) A harcias jugoszláv álláspontot

német katonai és politikai körök is szították, amellyel szemben még a francia
politika is határozottan fellépett. Ennek következményeként Jugoszláviában és
Romániában is gyengült a francia szövetségesbe, támogatóba vetett bizalom, és
nőtt a Harmadik Birodalom befolyása. Ez pedig tovább csökkentette Magyar-
ország esélyeit arra, hogy Hitler támogatja a két országgal szembeni revíziós
terveinek megvalósítását. (3) A nagyhatalmak - bármily ellentmondásosnak
látszik is a fentiek alapján: Olaszországot is beleértve - a Népszövetségen belül
az ügy minél gyorsabb, kompromisszumos megoldását sürgették, s végül te­
remtették meg. Az elfogadott határozat általánosságban ítélte el a terrorizmust,
Magyarország relációjában csupán az alsóbb szervek mulasztásaira utalt, ame­
lyek kivizsgálására kötelezték a kormányt. Gömbös álláspontját és magatar­
tását ennek során kettősség jellemezte. Egyrészt a merényletet követő napok­
ban „habozás” a magyar diplomácia által választandó megoldás tekintetében.
A népszövetségi tárgyalások időszakában viszont mereven kívánt ragaszkodni
a kialakult magyar állásponthoz. Az ország fődelegátusa, Eckhardt Tibor (a kül­
ügyminisztérium munkatársainak tanácsai alapján) kénytelen volt „lényegesen
megszelídített szempontok alapján” előadni a miniszterelnöktől kapott alapel­
veket.839 Gömbös a Genfben hosszú egyeztetés után kialakult, minden tárgya­
ló fél által megfelelőnek tartott szövegvariációt is csak Kánya külügyminiszter
hosszas győzködését követően, kivárás után volt hajlandó elfogadni.
Az usztasák támogatása tehát kontraproduktívnak bizonyult. Nem a kisan-
tant gyengítését, felbomlasztását eredményezte, hanem a Magyarországgal
szembeni egységes fellépését erősítette. Ahelyett, hogy magyarlakta délvidéki
területek visszaszerzésére került volna sor, ott honos magyarok ezrei kénysze­
rültek elhagyni szülőföldjüket.
A revízió ügyében a Gömbös-kormány semmiféle konkrét eredményt nem
tudott elérni. A kormányfő szereplése pedig azt jelzi, hogy a határozott kül­
politikai elveket valló és hazai nyilvános megjelenései során mindig katonás
határozottságot mutató Gömbös nehezen igazodott el a bonyolult külpolitikai
helyzetekben, a diplomácia világában. Ez bizonytalanságot és - legalábbis át­
meneti - döntésképtelenséget, s ami ennél is károsabb hatású volt: többször
hibás helyzetértékelést eredményezett.
A kereskedelmi kapcsolatokat illetően ellentmondásos a kép. 1932-1936
között az ország külkereskedelmi forgalmi adatai ugrásszerű javulást mutat­

838 Mussolini december 13-án nyomatékosan hangoztatta a római magyar követnek:.....háború

nélkül sohasem fogunk visszakapni egy talpalatnyi földet sem ..." Ormos 1984.182.
859 Ormos 1984. 188.
310 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

nak. A mezőgazdasági export összességében jelentős mértékben nőtt. 1932-

ben még 334,5 millió P, 1936-ban viszont már 504,4 millió P volt, ami 50,8%-os
növekedést jelent. Kevésbé kedvező jelenség, hogy e kivitelből a korábbinál
nagyobb arányt képviseltek a nyerstermékek [különösen a búza), s jelentősen
csökkent vagy stagnált a feldolgozott termékek [például liszt, cukor, illetve
vaj, húskészítmények) részesedése. 1932 és 1936 között a búza részaránya
9,5%-ról 23,5%-ra nőtt, ugyanakkor a liszté 6,3%-ról 2,9%-ra csökkent, a vajé
1,8%-ról csak 2,2%-ra emelkedett, a cukoré pedig 1,2%-ról 0,4%-ra apadt a
mezőgazdasági exporton belül.840 Másrészt az 1933-1934-ben megkötött ke­
reskedelmi szerződések jelentősen átalakították a mezőgazdasági export irá­
nyait, amit az alábbi táblázat érzékeltet.

1. sz. táblázat.
A m agy arországi m ező ga zd a sá gi kivitel érté k é n e k százaléko s m egoszlá sa a
legfontosabb k ü lk eresk ed elm i p a rtn erek tekintetében (% )

O rsz á g 1928 1932 1936

Ausztria 41,2 41,5 22,8
Csehszlovákia 22,0 7,6 4,4
E gyütt 63,2 49,1 27,2
Németország 12,5 18,2 28,8
Olaszország 3,8 10,9 16,3
E gyütt 16,3 29,1 45,1
A n é g y o rsz á g ré s z e s e d é s e 7 9 ,5 7 8 ,2 7 2 ,3

Forrás: Búzás József: Magyarország külkereskedelme 1919-1938. In: Magyarország külkereskedelme

1919-1945. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1961. 148. 2. melléklet alapján.

A táblázat adatai egyértelműen jelzik, hogy a Németországgal és Olaszor­

szággal kötött egyezmények jelentősen növelték a két országba irányuló kivi­
telt, míg Csehszlovákia elzárkózó magatartásának hatására az oda szállítható
áruk aránya drasztikusan visszaesett. A szintén szerződésekkel garantált oszt­
rák piac, azaz Ausztria példája mutatja, hogy a visszaesésben nemcsak ez,
hanem a két nagy felvevőpiac belépése is jelentős elmozdulásokat eredménye­
zett az arányokban - anélkül, hogy az exportált árumennyiség csökkent volna.
Érdemes részletesebben is szemügyre venni a legnagyobb volumenű né­
metországi relációjú kereskedelem legfontosabb adatait, amelyek szimptoma-

840 GüNST 1976. 2 8 2 -2 8 3 .

 A mi a programból megvalósult - A Gömbös-kormány bel - és külpolitikája 311

tikusan illusztrálják a fent jelzett tendenciákat, az ország külkereskedelmének

jellemzőit. A magyar mezőgazdasági kivitelben 1933 és 1936 között jelentős
volt a növekedés a szarvasmarha (1933: 895 db - 1936: 14 381 db - növekedés:
1607%), a friss hús (1934: 405 q - 1936: 121 494 q - növekedés: 20 651%), a
zsír és szalonna (1933: 5415 q - 1936: 83 635 q - növekedés: 1545%),841 a leölt
vad (1933: 6157 q - 1936: 32 045 q - növekedés: 520%) és a gyümölcs (1933:
75 507 q - 1936: 157 455 q - növekedés: 209%), azaz a nyers- vagy félkész ter­
mékek tekintetében. A feldolgozott áruk közül csak a vaj (1933: 6157 q - 1936:
20 492 q - növekedés: 333%) és a bor esetében következett be jelentősebb ex­
portbővülés (1933: 28 403 hl - 1936: 161 107 hl - növekedés: 567%), de ennek
a kontingensnek a zöme is folyóborként, s nem a teljes feldolgozást jelentő
palackozott állapotban került kivitelre.842
Fordított arányok jellemezték az importot. Míg a német forrásokból szár­
mazó korabeli behozatal összességében mintegy kétszeresére nőtt, a készter­
mékek pengő értékben mért részesedése ezt jelentősen meghaladó emelke­
dést mutatott. A gépek és készülékek esetében 370%, az autó-behozatalban
2173%, a villamos gépek és készülékek, valamint az egyéb vasáru körében
306%, a papírtermékek esetében 505% volt a növekedés mértéke. A nyersanya­
gok közül csak a behozott kőszén és koksz, valamint az ócskavas mennyisé­
ge emelkedett ugrásszerűen, mivel ezeket a termékeket Csehszlovákia helyett
Németországból hozták be.843
Német relációban három év alatt a magyar export majd háromszorosára,
míg az import közel kétszeresére nőtt. Az így kialakult magyar kiviteli többlet
pedig - az alkalmazott klíring elszámolási rendszer következtében - egyre na­
gyobb mérleghiányt és erősödő függőséget eredményezett a német gazdaság­
tól (és politikától) ,844
A Gömbös-kormány külpolitikája tehát egyszerre keltett hiú reményeket
a revízió és hozott részleges eredményeket a mezőgazdasági kivitel tekinteté­
ben. Összességében azonban egy irányba terelte a magyar külpolitikát, s még
azokat a szálakat is lazította (főként Franciaország, s részben Anglia eseté­
ben), amelyeket elődei - elsősorban Bethlen - kiépítettek és ápoltak a győztes
hatalmakkal. Azokkal az országokkal, melyek akarata változatlanul meghatá­
rozta Európa, így a Kárpát-medence térségének rendjét is.

841 A friss hús, a zsír és szalonna a sertés félig feldolgozott állapotban történő kivitelét jelen­
tette. Ennek tendenciáját az élő sertés exportjának adataival összevetve lehetne pontosan
értékelni.
842 Berend-R ánki 1960. 134-135.
843 Berend-R ánki 139.
844 Berend-R ánki 133-134. és 140.
312 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

Az ország belső élete és a kormánypolitika

Gazdaság- és szociálpolitika

Miként korábban és a Nemzeti Munkatervben megfogalmazott nézetei eseté­

ben, Gömbös miniszterelnökként folytatott politikájában is a gazdasági kérdé­
sek kerültek középpontba. Akárcsak a nemzetközi kapcsolatok építése terén
a külpolitika és a diplomácia kiváló ismerőjére, a tapasztalt Kánya Kálmán
külügyminiszterre, a gazdaságpolitikai program megvalósításában is támasz­
kodhatott szakértők terveire, javaslataira. De nem csak a kormányban jelen
lévő szakemberekére, az ő koncepcióját, politikai terveit többségében támoga­
tó Imrédy Béláéra, Kállay Miklóséra, Fabinyi Tihaméréra, az 1935. évi szemé­
lyi változásokat követően pedig Bornemisza Gézáéra és Darányi Kálmánéra, a
kérdéskör különböző elemeivel foglalkozó kutatókéra, egyetemi tanárokéra és
a gazdasági szféra meghatározó intézményei, vállalatai tapasztalt irányítóinak
véleményére is.
A Nemzeti Munkatervben megfogalmazott reformtervek és -ígéretek a ma­
gyar mérnökök és építészek egyesületét és szövetségét ankét szervezésére sar­
kallta, amelyen felkészült szakemberek tekintették át a tervben foglaltak reali­
zálásához általuk lehetségesnek és szükségesnek tekintett intézkedéseket. Az
összesen tíz napon, 1933. március 20. és május 19. között lezajlott konferenci­
ájukon elhangzott előadások témái kiterjedtek a különböző gazdasági ágakban
folyó termelés kérdéseitől a közlekedésen, a falusi és városi településfejleszté­
sen át a közigazgatás átszervezéséig, az érdekképviseleti rendszer szociális ha­
tásainak vizsgálatáig és a tervgazdálkodás bevezetésének felvetéséig. Az egyes
részterületek helyzetét és fejlesztési igényeit szakszerűen, a gazdasági érdekek
alapján, racionálisan elemző tanulmányaikat 33 írást tartalmazó kötetben is
közreadták. A záródokumentumban pedig - a tartalmas vitákban elhangzott
felvetéseket is hasznosító - pontokba szedve, programszerűen összegezték az
egyes területek fejlesztéséhez szükséges tervezési, szervezési, termelési fel­
adatokra vonatkozó javaslatokat.845
Gömböst azonban elsősorban nem a korabeli gazdasági racionalitások ve­
zérelték, hanem korábban megfogalmazott elvei és hatalmi céljainak megvaló­
sítását szolgáló politikai megfontolások - még ha azok egyes részkérdésekben
egyeztek is a gazdaság fejlesztésének valós szükségleteivel. Ez a politika egy­
részt egyértelműen azt jelezte, hogy az agrárium érdekeinek előtérbe helyezése

845 Országrendezés 1933.

 A mi a programból megvalósult - A G ömbös- kormány bel - és külpolitikája 313

nemcsak jelszó volt. Másrészt azt, hogy

ennek érdekében erősödött az állam
szerepvállalása a gazdaságban, más­
ként fogalmazva, az állami beavatkozás
a gazdasági folyamatok menetének ala­
kításába. Ez nem volt kirívó, hisz a vál­
ság hatására azokban az országokban
is hasonló jelenségnek lehettek tanúi a
kortársak, amelyek gazdaságpolitikáját
korábban a liberális elvek alapján alakí­
tották. Magyarországon ez a gyakorlat
már a Bethlen-kormány utolsó éveiben
megkezdődött. A Gömbös-kormány te­
hát abban hozott újat, hogy növelte in­
tenzitását, és ezt a politikát egyértelmű­
en a mezőgazdaság, illetve az agrártár­
sadalom érdekében folytatta. Gömbös
személyes érdeklődést is mutatott az 104. A z O rszágren dezés m érn ö k i m e g ­

állam gazdaságirányító szerepével kap­ világításban cím ű könyv cím lapja

csolatos külföldi programok iránt. Az

1933 elején az Egyesült Államokból hazatérő Zilahy Lajos íróval konzultált az
1932-ben megválasztott amerikai elnök, Franklin Delano Roosevelt gazdasá­
gi terveiről. Zilahy úgy emlékezett: „Félnapokon keresztül fordította[m] neki
Roosevelt »Looking Forward« című könyvét...”, de beszélgetéseik során nyil­
ván szó eshetett a New Deal-ről is.846
Már az 1933 augusztusában, mintegy kilenc hónappal a kormányalakítás
után kiadott, a kormánypárt átszervezését szolgáló propagandafüzet A Nemze­
ti Egység korm ányának eddig elért fontosabb 847 43 pontja közül
16 direkt módon, legalább 8 pedig indirekt módon elsősorban a mezőgazdasá­
got segítő intézkedésekről adott számot. Nem találhatunk viszont benne uta­
lást olyan rendelkezésről, amely az iparnak, a kereskedelemnek vagy a pénz­
ügyi szférának biztosított volna közvetlen előnyöket. Hasonló képet mutatnak
a kormány gyakorlati intézkedései is. Mint láttuk, első külpolitikai lépéseinek
gazdaságpolitikai tekintetben elsődleges célja volt a mezőgazdaság súlyos ér­
tékesítési gondjainak enyhítése.84

848 B enedek 1959. 247-250. Idézet: 248.

847 A Nemzeti Egység kormányának eddig elért fontosabb eredményei. Bp. 1933. augusztus
(Eredmények 1933) Közölve: Gömbös pártja 1998.108-113.
314 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

A mezőgazdaság válság okozta problémáinak megoldását szolgáló állami po­

litika legfontosabb módszereit és eszközeit az alábbiakban foglalhatjuk össze:848
1. Külső piacok biztosítása nemzetközi szerződések révén.
2. A mezőgazdasági termékek értékesítésének, ezen belül főként exportjá­
nak egykezesítése. Ennek érdekében a mezőgazdasági termelők és ke­
reskedők összefogása által termelési kultúrák szerint létesítettek egye­
süléseket. Ezeket szükség szerint állami tulajdonban lévő létesítmények
átengedésével, illetve a tranzakciós veszteségeket ellensúlyozó költség-
vetési támogatásokkal is segítették. A legfontosabbnak tartott gabonaér­
tékesítésben pedig a Futurának849 igyekeztek monopóliumot biztosítani.
3. Szorgalmazták és anyagi eszközökkel is támogatták szövetkezetek léte­
sítését.
4. Kezdeményezték a gabonatermesztés visszaszorítását, és helyette inten­
zív termelési kultúrák (például zöldség- és gyümölcstermesztés, állatte­
nyésztés) fokozását. Ennek érdekében indítottak például akciót a gyü­
mölcstermesztés egységes megszervezésére és ezzel a magas behozatal
csökkentésére, s létrehozták a Gyümölcstermelők Országos Egyesületét,
amely - megfelelő állami szerv híján - szakigazgatási feladatokat is ellá­
tott.850 A termelés minőségének emelése érdekében létesítette a kormány
a tanácsadó szervként működtetett Növényvédelmi Kutató Intézetet.851
5. A gazdák válság okozta súlyos helyzetét enyhítették további kisebb vo­
lumenű intézkedésekkel is:
a. vasúti tarifakedvezményeket biztosítottak - elsősorban a kisterme­
lőknek - mezőgazdasági termékek szállítása esetén;852
b. hatósági úton leszállították egyes, a termeléshez szükséges iparcik­
kek (például a zsák, a rézgálic és egyes szérumok) árát;853
c. kiadásaikat egyes iparcikkek vámjának és ezzel árának csökkentése
révén is igyekeztek mérsékelni;854
d. a bortermelőket segítették azzal, hogy felére csökkentették a borfo­
gyasztási adót,855 és közvetlenül a termelőktől vásároltak bort a had­
sereg részére, melyet nem terhelt borfogyasztási adó.856

848 A részleteket lásd S z u h a y 1962. 141-286.

849 1919. október 12-én alakult Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága
850 Gunst 1976. 347.
851 Gömbös pártja 1998.111.
852 138.740/1933. K. M. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet
858 S z u h a y 1962. 284-286.
854 4.720/1932. M. E. sz. rendelet
855 2.100/1932. P. M. sz. pénzügyminiszteri rendelet.
856 Sz u h a y 1962. 282.
 Ami a programból megvalósult - A Gömbös- kormány bel - és külpolitikája 315

6. Sürgető feladatként kezelte a kormány a felhalmozódott - a mezőgazda-

sági termelőket és a hitelező bankokat egyaránt veszélyeztető - gazda­
adósságok rendezését.
7. Politikai és szociális szempontok is motiválták a kormány birtokpoliti­
kai intézkedéseit
Az utóbbi két kérdést részletesebben is szükséges áttekinteni.
A gazdaadósságok rendezése érdekében már a Károlyi-kormány időszaká­
ban folytak előkészületek,857a rövid életű kabinet azonban nem jutott el törvény
elfogadtatásáig, de rendeletek már 1931-ben is születtek az eladósodott gazdák
terheinek enyhítésére.858 Ezt teljesítette ki az új kormány előbb rendeleti úton,
már 1932 őszén és 1933 tavaszán a gazdaárverések felfüggesztésével, illetve az
ehhez kapcsolódó kedvezményekkel kapcsolatos,859 majd 1933 októberében
szélesebb körű intézkedésekkel.860 Ez utóbbi rendelet révén a kormány birto­
kok védetté nyilvánításával, a kamatszint csökkentésével, fizetési moratórium
biztosításával, törlesztési kedvezményekkel és állami tehervállalással segített
az eladósodottak helyzetén. Ezzel mindenekelőtt a tömeges árverezést kívánta
megakadályozni, de ugyanakkor a hitelező bankok kilátásait is javította kibo­
csátott hiteleik nagy részének visszaszerzésére.861 Törvényben biztosítottak
kormányzati pénzügyi támogatást az állami szerepvállaláshoz.862 Ezt teljesí­
tette ki az 1935:XXIII. te. a gazdatartozások rendezését elősegítő egyes intéz­
kedések tárgyában, melynek értelmében állami könyvadósság-vállalás, illetve
kamat- és adókedvezmények révén biztosítottak további könnyítéseket.863
Ezeknél nagyobb horderejűek voltak a birtokstruktúra átalakítását szolgáló
jogszabályok, melyeket azonban csak az 1935. évi választási győzelem után
tudott beterjeszteni a kormány. Az 1936:XI. te. a családi hitbizományról és a
hitbizományi kisbirtokról egyrészt a főúri hitbizományok egy részét feloldotta
az addigi kötöttségek alól, és ezzel forgalomképessé tette őket. Másrészt le­
hetővé tette hitbizományi kisbirtokok létesítését, amivel parasztbirtokoknak
is védettséget adott az elaprózódással szemben.864 Az 1936:XXVII. törvényt a
telepítésről és más földbirtok-politikai intézkedésekről azzal a céllal alkották,

857 Zsitvay 1999.231.

858 Berend-S zuhay 1965. 245.
854 Lásd a 3. 800/1932. M. E. sz., 4.670/1932. M. E. sz. és 7.800/1933. M. E. sz. rendeleteket.
888 14.000/1933. M. E. sz. rendelet
861 Kónya 1968. 87-89.; Szuhay 1962. 282-294.
862 19 3 3:XXVII. te. a gazdatartozások rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, valamint
egyes közmunkák költségeinek fedezéséről. http://www.l000ev.hu/index.php?a=3&pa-
ram =7942 (Letöltés: 2013. október 19.)
863 http://www.l000ev.hu/index.php?a=3&param =7991 (Letöltés: 2013. október 19.)
864 http://www.l000ev.hu/index.php?a=3&param =8002 (Letöltés: 2013. október 19.)
316 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

hogy „olyan vidékeken, ahol a kisbirtokok szaporítása közszempontból kívá­

natos, egy-egy család eredményes gazdálkodásának alapjául alkalmas önálló
gazdaságok létesítése, valamint meglévő kisebb gazdaságok kiegészítése útján
az ország egyetemes érdekeinek leginkább megfelelő birtokmegoszlás kiala­
kulását és a falusi lakosság számára családi otthon céljára alkalmas ingatlan
szerzését előmozdítsa”.865 Mindkét törvény Gömbös elvárásai szerint készült,
elfogadásukra és kihirdetésükre azonban miniszterelnöksége utolsó hónapjai­
ban került sor, így azok végrehajtását betegsége majd halála miatt nem elle­
nőrizhette, és nem élhette meg.
A két intézkedéssel kapcsolatos célkitűzések és Gömbös ezekkel kapcso­
latos álláspontja szempontjából azonban fontosak az előkészületek, amelyek
már korábban megindultak. A kormány először 1934. július 7-9. között Pan­
nonhalmán foglalkozott behatóan a két illetékes miniszter Kállay Miklós (tele­
pítés), és Lázár Andor (hitbizományi reform) által előterjesztett alapelvekkel.
Már a tervezett törvényeket előkészíteni hivatott miniszteri előterjesztések is
egyértelműen jelezték, hogy nem csak gazdasági és szociális kérdésként keze­
lik a két, egymással szorosan összefüggő ügyet. A Nemzeti Munkaterv tömör
fogalmazása szerint a „birtokmegoszlás egészséges kialakításának előmozdí­
tása végett” kezdeményeztek „egészséges telepítési politikát”, vigyázva arra,
hogy „a termelés folyamatossága és eredményessége csorbát ne szenvedjen”
(NM 51-52.). Ezt a célt szolgálta a hitbizományi rendszer reformja is (NM 53.)
A pannonhalmi miniszteri indoklásokban és Gömbös reflexióiban nyert értel­
met a kormányprogram homályos kitétele, amely szerint mindezt „magasabb
nemzeti érdeket tartva szem előtt” kívánják cselekedni.
A telepítés ügyében Kállay Miklós földművelésügyi miniszter szociális,
gazdasági, nemzetiségi, fajvédelm i és honvédelmi érdekekre hivatkozott.866
Gömbös - más dimenzióba emelve a problémát - az „országépítés szempont­
jából” tartotta fontosnak a megvalósítást. E tekintetben ítélte kedvezőtlennek
mind a dinasztikus eredetű arisztokrata birtokokat, mind azt, hogy „a liberális
korszakban a zsidók kezére kerültek a birtokok”. Ő nemcsak a parasztság meg­
erősítését tartotta fontosnak, hanem 500-1000 holdas birtoktestek kialakítását
is, amelyek „tulajdonosai vezetői volnának a népnek”. A javaslata alapján meg­
fogalmazott határozat szerint: „Takarékos és földet szerető magyaroknak kell a
földszerzés lehetőségét elsősorban biztosítani. [...] és nemcsak a szociális, ha­

865 http://w w w . 1000ev.hu/index.php?a=3&param=8018 (Letöltés: 2013. október 19.)

866 Kállay Miklós 1942. március 12-én elhangzott miniszterelnöki bemutatkozó beszédében úgy
emlékezett, hogy a pannonhalmi minisztertanácson „a zsidóbirtokok azonnali és maradék­
nélküli kisajátítására” tett javaslatot. Lásd Kállay 1943 15.
 A m i a pro g ram bó l m eg v aló su lt - A G ö m bö s-ko rm á n y b el - é s k ü l p o l it ik á ja 317

nem nemzetvédelmi fajerősítő szempontok is figyelembe veendők.” A határok

védelmét és az ottani nemzetiségek esetleg nemzeti érdekeket veszélyeztető
tevékenységének ellensúlyozását vitézi telkek létesítésével kívánta volna meg­
oldani. Ennek megfelelően, a telepítéshez szükséges földterületeket - Gömbös
javaslatára - elsősorban „a pénzintézetek tulajdonában lévő és árverésen tulaj­
donba került” földek, azaz a zömmel zsidók kezén lévő birtokok kisajátításá­
val igyekezett volna előteremteni. De áldozatvállalást várt el az arisztokráciától
is azzal, hogy „minden nagybirtokot bizonyos területmaximumon felül teljes
kártalanítás ellenében” igénybe kívánt venni.867
Az „egészséges gazdasági fejlődést akadályozó”, „latifundiális jellegű hit-
bizományokat” mindenekelőtt arra hivatkozva kívánták felszámolni, hogy
azok gátolják „a földmívelő néprétegek” gazdasági terjeszkedését és megerő­
södését - „az agrárszociális bajok” állandó forrását képezve. A teljes eltörlést
azonban nem javasolta a miniszter, mert „olyan értékeket pusztíthatna el,
amelyek faji és nemzeti szempontból felette becsesek”. „A nagy történelmi
múlttal bíró, erős fajú és nemzeti hagyományokkal telített családok gazdasá­
gi erejének viszonylagos konzerválása maga is fontos nemzeti érdek”, mert
azok „kulturális és gazdasági szempontból valóságos missziót” teljesítenek -
fejtette ki Lázár Andor. Hasonló érveléssel hangsúlyozta annak fontosságát,
hogy biztosítani kell „az elidegenítésre kerülő mezőgazdasági területek faji,
nem zeti és közgazdasági szempontból értékes elemek kezében való meg­
maradását”, és ennek érdekében kívánta a kisbirtokosok körében „bizonyos
közéleti érdem ekhez kötni” az új hitbizományok alapítását. Ugyanakkor ve­
szélyeket látott a paraszti hitbizományok létesítésében. Lázár szerint, mivel
„falusi népünkben kiirthatatlanul erősen él az ivadékok egyenlő osztályrészé­
nek elve”, a hitbizományi rendszer az egyébként is egészségtelen mértékben
növekvő, és a nemzeti érdekeket veszélyeztető „egykézést” erősítené. Ennek
alapján a minisztertanács - ekkor még - úgy határozott, hogy „elejti a paraszti
hitbizomány gondolatát”.868 Nem véletlen, hogy az ülés következő napirendi
pontjaként a belügyminiszter előterjesztésére az egyke kérdésével foglalko­
zott hasonló részletességgel.869
Ezekben a megoldási javaslatokban egyértelműen tetten érhetőek a tíz-ti-
zenkét évvel korábban hangoztatott fajvédő elvek - s, mint láttuk, nem csak
Gömbös részéről. A nagybirtok részleges megőrzését éppen úgy a faji és nem-

867 MNL OL K 27. 181. d. - Jegyzőkönyve az 1934. évi július 7-8- és 9-én Pannonhalmán tartott
minisztertanácsnak. 9-14. fólió. (Kiemelések tőlem - V. J.)
868 Uo. 14-22. fólió (Kiemelések tőlem - V. J.)
869 Uo. 22-25. fólió
318 „M iniszterelnök akarsz -e lenni vagy V ezér ? !

1 0 5 . Weiss M a n fréd csepeli gy á rtelep e az 1930-a s évek b en

zeti érdekekre hivatkozva szorgalmazták, mint az eredeti cél, a kis- és közép­

birtokok létesítését, megerősítését.
Az ipart, a kereskedelmet és a bankrendszert érintő intézkedések nagy
része azok korlátozását szolgálta, illetve arra kötelezte őket, hogy járuljanak
hozzá a mezőgazdaság terheinek enyhítéséhez. A kartellezés visszaszorítása
érdekében - jelentős személycseréket végrehajtva - átalakították a kartellbi-
zottságot. Elnökévé a kormány előterjesztése alapján a kormányzó az agrár­
érdekeket képviselő korábbi földművelésügyi minisztert, Ivády Bélát nevezte
ki.870 Emellett már 1932 őszétől több kartellt megszüntettek.871 Az államháztar­
tás egyensúlyát biztosító intézkedések pénzügyi fedezetét a kormány elsősor­
ban a társulatok,872 illetve a magasabb jövedelmek megadóztatásával biztosí­
totta, „hogy a mezőgazdaságot az új teherviseléstől megóvja”.873
Iparfejlesztést szolgáló törvények és rendeletek nem születtek a Göm­
bös-kormány idején. Az egyre intenzívebbé váló katonai fejlesztések azonban

870 Budapesti H írlap, 1933. február 5.

871 A kartellekkel kapcsolatos hosszabb távú kormányintézkedésekről lásd Függetlenség, 1934.
május 6.
872 87.000/1933. P. Ü. M. sz. pénzügyminiszteri rendelet a társulati adó alá tartozó vállalatok
hozzájárulásáról a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alaphoz.
873 Lásd az adójogszabályok módosításával kapcsolatos 2.600/1933. M. E. sz. kormányren­
delet, az 1.390/1933. M. E. sz. kormány- és a 23.000/1933. P. Ü. M. sz. pénzügyminiszteri
rendeletet.
 Ami a programból megvalósult - A Gömbös- kormány bel - és külpolitikája 319

kedvezően hatottak az egyelőre bújtatottan folyó hadiipari termelésre, ami a

nehézipar lassú fellendülését eredményezte. Ez nemcsak a korábban minisz­
tériumi fennhatóság alá vont üzemek - a Süss Nándor Precíziós Mechanikai és
Optikai Intézet Rt. és a Nitrokémia874 hanem olyan magánvállalatok eseté­
ben is érvényesült, mint a csepeli Weiss Manfréd gyár, a Danuvia, a Budapesti
Fegyvergyár és a MÁVAG diósgyőri gyára.875
Ugyanakkor a kormányzat intézkedéseiben tetten érhető az a Nemzeti Mun­
katervben megjelenő szándék, hogy az ipart érintő intézkedésekkel is a mező-
gazdaságnak kedvezzenek, illetve a nagyvállalatokkal szemben a kis- és közép­
egzisztenciákat erősítsék. A vámszabályok módosításával, árellenőrzéssel, a
mezőgazdasági termelők és az ipari feldolgozók közötti, a termelők számára
biztos piacot jelentő beszállítói megállapodások kormányzati közvetítés révén
történő előmozdításával és állami árdotációval is termelésük fokozására ösztö­
nözték többek között a lenmagot feldolgozó olajüzemeket, a sörgyárakat és a
paradicsomsűrítményt előállító konzervgyárakat. A kormányprogramnak azt a
pontját valósították meg ezzel, melynek értelmében az iparfejlesztési politika
„a hazai nyersanyagot feldolgozó és mezőgazdasági termékeinket kikészítő a
mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó iparunk támogatását fogja szolgálni”
(NM 56.) .876 A kistermelőket kívánták segíteni például a paradicsomfeldolgozás
esetében azzal, hogy a kormány a kisipar és kiskereskedelem fejlesztése érde­
kében - a törvényhatósági jogú és a megyei városok közvetítésével - jelentős
és egyre növekvő költségvetési támogatást nyújtott a bankszerű hitelfedezettel
nem rendelkező kisiparosoknak és kiskereskedőknek.877
A gazdaság valamennyi ágazatának érdekeit szolgálva fordítottak figyelmet
a közúti közlekedés fejlesztésére. A bekötőutak építésének kiemelt kezelése
azonban jelezte, hogy e téren is a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló elemet
tartották elsődlegesnek. Az elsőrendű, illetve a transzkontinentális utak eseté­
ben egyaránt figyelembe vették a gazdasági, stratégiai és idegenforgalmi szem­
pontokat. Gömbös - a Nemzeti Munkaterv szellemében (NM 63.) - különösen
ez utóbbit tartotta fontosnak, s ennek érdekében szorgalmazta a Budapestet,
illetve a Balatont Béccsel és Olaszországgal összekötő utak és egy balatoni kör­
út építését, korszerűsítését. Ehhez kapcsolódva várta el a balatoni vízvezeték-
rendszer és a hotelhálózat fejlesztését - a higiéniai és egészségügyi viszonyok

874 P intér 1972. 55-56. és J enei 1976. 51-55.

878 Dombrády-T óth 1987. 103-104.
878 MNL OL K 27. 178. d. - Mt. jkv. (1933. február 10.) 39-43. fól.; 180. d. - Mt. jkv. (1934. május
5.) 28.636/1934. /IV. 1. sz. előterjesztés a Minisztertanácshoz.
877 MNL OL K 27. 181. d. - Mt. jkv. (1934. június 22.) A kereskedelemügyi miniszter 40.203/XV .
s z ./ K. M. 1934. számú előterjesztése
320 „M iniszterelnök akarsz -e lenni vagy V ezér ?!

106. A csepeli hajókikötő az 1930-a s év ek b en

javítását is beleértve. Érzelmi kötődéseire utal, hogy a Bécs-Budapest-Belgrád

út építése kapcsán hangsúlyosan szorgalmazta: az „Szegedet ki ne kerülje.
Szeged megérdemli.”878
A gazdasági intézkedések szociálpolitikai célokat is szolgáltak - mindenek­
előtt a munkanélküliség csökkentését. A kormány következetesen tartotta ma­
gát ahhoz, hogy nem ad munkanélküli segélyt (MN 45.). A munkanélküliek
mind nagyobb részének foglalkoztatása - s egyben „a gazdasági élet rendkívül
meglassúbbodott vérkeringésének gyorsítása” - érdekében közmunkaprog­
ramokat is indított és finanszírozott részben költségvetési forrásból, részben
külföldi hitelből. Ennek érdekében a kormány elfogadta a pénzügyminiszter
javaslatát - többek között - vízmű-beruházások indítására, út-és hídépítések­
re, Csepelen repülőtér létesítésére, csepeli és tiszai kikötők fejlesztésére, ár­
mentesítési munkákra, a gyümölcstermelés és a halászat fejlesztésére, a vasút

878 MNL OL K 27. 181. doboz - Jegyzőkönyve az 1934. évi július 7-8- és 9-én Pannonhalmán
tartott minisztertanácsnak. 2-6. fői.
 Ami a programból megvalósult - A G ömbös- kormány bel - és külpolitikája 321

korszerűsítésére.879 Mindebben a
politikai célok domináltak, annak
ellenére, hogy felismerhető bennük
a mérnökök és építészek 1933-ban
szakmai alapon megfogalmazott ja­
vaslatainak egy része.880
Az intézkedések tartalmi jellem­
zőin túl az is a politikai célok elsőd­
legességét jelzi, hogy a kormány
intézkedéseiről rendszeresen és
összefoglaló jelleggel tájékoztatták
a közvéleményt, illetve a kormány­
párt tagságát. Kezdődött az 1933.
augusztus 1-jén kiadott, már idézett
dokumentummal,881 amellyel a kor­ 495*1
mánypárt akkor indult, de a remélt­
nél nehezebben haladó szervezését
kívánták fellendíteni. Folytatódott
a pártszervezetek és tagságuk kö­
107. A F ü ggetlen ség Évkö n y v én ek cím lapja
rében terjesztett körlevelekben,882
illetve az általuk szervezett ún. vi­
taesteken feldolgozandó oktatási anyagokban883 propagandisztikus megfogal­
mazással sorolt gazdasági eredményekkel. 1935-ben, a választási siker után
kezdett újabb, a korábbinál átfogóbb és erőteljesebb átalakítási kísérletek alá­
támasztásaként kötetben ismertették a kormány első három évének eredmé­
nyeit.884 Nem is beszélve a kormánypárti, illetve kormánytámogató lapokban
- például a Függetlenségben, a Nemzeti Figyelőben, a Budapesti Hírlapban, il­
letve számos vidéki újságban - megjelent közleményekről és a Függetlenség
évkönyveiben közzé tett részletes gazdasági beszámolókról.

879 MNL OL K 27. 178. d. - Mt. jkv. (1933. február 10.) 43-49. fól.
880 Lásd O rszágrendezés 1933. 205-227.
881 a Nemzeti Egység kormányának eddig elért eredményei. Göm bös pártja 1998. 108-113.
882 Lásd Göm bös pártja 1998. 166-167, 311-313.
883 Az egyes foglalkozások előadásainak címei: M it jelen t és m iért fontos a falu életében a N em ­
zeti Egység M ozgalm a? [G öm bös pártja 1998. 173-180.) Helyes és eredm ényes volt-e ed d ig a
N em zeti Egység k o rm ányának külkereskedelm i politikája? (Göm bös pártja 1998. 185-188.),
M agyarország ga zdasági helyzetéről és a N em zeti E gységnek e téren elért sikereiről (Gömbös
pártja 1998. 188-190.).
884 1 9 32-1935. A G öm bös-korm ány három esztendős m u n k á ssá ga . Stádium Sajtóvállalat, Buda­
pest, 1935.
322 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ?!

A Nemzeti Munkaterv gazdaságpolitikai pontjait és a kormány intézkedé­

seit áttekintve több fontos tendencia ismerhető fel.
Mindenekelőtt agrárius jellege, az, hogy ugyanúgy a mezőgazdaság érdekei­
nek kívánták alárendelni a többi gazdasági ágat, mint a fajvédő csoport és párt
egy évtizeddel korábban. Ebben a Gömbösre oly jellemző erős érzelmi indít­
tatás is szerepet játszott. Nem csak részéről - híveinek és maga köré gyűjtött
munkatársainak megnyilatkozásaiban is tetten érhetőek a földműveléssel és a
parasztsággal kapcsolatos emocionális motívumok.
A mezőgazdaság és az agrártársadalom preferálása tekintetében - a Nem­
zeti Munkaterv ezt sokoldalúan igazoló pontjain, illetve a Gömbös-kormány
gyakorlati intézkedésein túl - az ideológiai érvek is figyelmet érdemelnek.
Maga Gömbös, miként már fajvédő korszakában is, a föld népét, a parasztot
tekintette a nemzeti értékek legfőbb őrzőjének. 1919-ban elhangzott szavai­
ra885 visszautalva mondta 1935 márciusában Szegeden: „...a magyar paraszt-
ember a magyar sors őrtálló katonája [...] az az ősforrás, amelyből minden
magyar államférfiú állandóan meríthet friss erőket a magyar örökkévalóság
számára”.886 Ám az ő szövegeinél kifejezőbb volt Rugonfalvi Kiss István érve­
lése. A debreceni professzor a közgazdasági élet három tényezőjeként a földet,
a munkát és a tőkét jelölte meg, és hangsúlyozta, hogy e sorrend „nemcsak
történelmi fejlődésük, hanem fontosságuk, érdemességük sorrendjét is jelöli”.
Ezt az értékhierarchiát egyrészt racionális jellegű érvekkel próbálta indokolni,
azzal, hogy a föld az alapvető javak forrása, melynek a munka (azaz az ipar)
csak alaki, a kereskedelem pedig helyi értéket kölcsönöz. Ehhez azonban eti­
kai, részben valláserkölcsi érveket is fűzött: „A földmívelés és a vele szorosan
összekapcsolt mezőgazdasági ipar felel meg a természet rendjének: ez az Isten
által ajánlott foglalkozás.” Ezért a legbecsesebb foglalkozási ágnak tekintette,
mely „minden válságos időben a legbiztosabb refugium,887 bevehetetlen erős
vár volt és lesz minden népre nézve”. A parasztot e munkája emeli a társada­
lom többi rétege fölé - vallotta -, mert általa állandóan összeköttetésben van
a természettel, Istennel, tőlük függ fáradozásának minden eredménye, „lelke,
erkölcsi élete tehát tisztább marad, mint bármely más foglalkozású embere­
ké”.888 E szavakkal - kimondatlanul is - a zömmel nem magyar (zsidó, német)
iparűzőkkel, kereskedőkkel, pénzemberekkel szemben állította piedesztálra a

885 Gömbös már 1919 kora nyarán, Szegeden új politikai irányt hirdetett a Tanácsköztársasággal
szemben, melynek alapját - más elemek mellett - „az agrártársadalomra való támaszkodás­
ban” jelölte meg. (Gömbös 2004. 39.)
886 Gömbös 2004. 663.
887 Menedék, menedékhely
888 Nemzeti Figyelő, 1934. január 1. - Dr. Rugonfalvi Kiss István: Új korszak felé.
 Ami a programból megvalósult - A Gömbös-kormány bel - és külpolitikája 323

szántóvetőt. Ezek az agrárius nézetek teljes tartalmi azonosságot mutatnak a

19. század végi újkonzervatívok gondolataival, amelyeket nagyrészt Gömbö­
sék is vallottak az 1920-as évek első felében.
A Nemzeti Munkaterv és a későbbi kormányzati intézkedések egyértelmű­
en igazolják, hogy e megfontolások határozták meg a Gömbös-kormány gaz­
daságpolitikáját, s ezen belül a gazdasági válságból történő kilábalás módoza­
tait. Ezért is fontos kiemelnünk a másik említett sajátosságot, azt, hogy a fenti
megfogalmazások nyilvánvalóan nélkülözték a racionális gazdasági érveket.
Mindaz, amit a mezőgazdaság magasabb rendű voltáról, a gazdaságban be­
töltött elsődleges szerepéről írtak, ellentmondott az egész világgazdaságban
egyre jobban kiteljesedő folyamatnak, amelyben mindinkább domináns szere­
pet játszott az ipar, és a fejlettebb gazdasággal rendelkező országokban már a
szolgáltató szféra is látványosan építette ki pozícióit. A magyar gazdaság előző
években kialakult helyzetéből egyetlen tényező indokolta mindezt. Az, hogy a
válság kétségtelenül a mezőgazdaságot, s azon belül is a parasztgazdaságokat
sújtotta leginkább. Az értékesítési nehézségek, az eladósodás és az agrárolló
határozott intézkedéseket sürgetett, amit a kormányzat igyekezett is megtenni.
Sőt - a telepítések és a hitbizományok kérdésének rendezése révén - az egész­
ségtelennek ítélt birtokszerkezet átalakítását is szolgálta, és ezáltal a súlyos
megélhetési nehézségekkel küszködő agrárszegénység problémájára is megol­
dást kínáltak. Mindez azonban azt is jelezte, hogy Gömböséket e tekintetben
nem gazdasági, hanem szociális és politikai szempontok, illetve ideologikus
megfontolások vezérelték.
Ezt igazolja maga az a tény, hogy érvelésük során teljesen figyelmen kívül
hagyták a korszak vezető gazdasági szakembereinek elemzéseit, javaslatait.
Az 1932-1935 között megjelent elemző gazdasági tanulmányokban a szerzők
foglalkoztak az agrárválság okaival és megoldásának lehetőségeivel. Az ágazat
és a benne foglalkoztatottak problémáit - Gömbössel és híveivel szemben -
a gazdaság egészének összefüggésében, a magyar gazdaságot pedig a világ-
gazdaság folyamatainak trendjét és hatásait figyelembe véve elemezték, és az
így levont racionális következtetések alapján kínáltak gyógymódokat. Tátray
István egyetemi magántanár, Zelovich László, Mikos Ferenc, Lederer Miklós,
Varga István, a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Halász Elemér, Klei-
din Hugó, Malcolmes Béla, Arányi István pénzügyi miniszteri titkár, Szilágyi
László, Lipták László és mások azt hangsúlyozták, hogy az egyes gazdasági
ágazatokat egyenrangúnak kell tekinteni, és a gazdaság egészének megfele­
lő alakítása hozhat gyógyírt a mezőgazdaság problémáira. A telepítéssel, az
egyoldalú fiziokrata szemlélettel - a mezőgazdák iparral és kereskedelemmel
szembeni egyoldalú védelmével - szemben az ipar, a közlekedés, a kereske­
324 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

delem fejlesztésében, s az ezek által nyújtott lehetőségek kiaknázásában, az

aránytalanul nagy agrárnépesség föld- és munkanélküli részének városok­
ba áramlásában, az iskolázottság szintjének emelésében látták a megoldást.
Az agrárgazdaságon belül pedig - jóllehet ők is felvetették - nem elsősorban
a birtokszerkezet, hanem a termékszerkezet átalakítását, a gabonatermelés
korlátozása mellett az állattenyésztés fejlesztését és a munkaigényes növényi
kultúrák arányának növelését szorgalmazták. Az elméleti közgazdászokhoz
hasonlóan a kormányzattal szimpatizáló mérnökök és építészek is a moder­
nizáció fontosságában hittek minden téren. „Kelemen Móric gépészmérnök, a
Magyar Racionalizálási Bizottság ügyvezető igazgatója szerint lehetetlen volna
arra az imitt-amott hangoztatott irányzatra visszanyúlnunk, hogy a közvetle­
nül alkalmazott emberi kézimunkának a múlt századokban kifejlődött mérté­
kében ismét teret adjunk és a termelésnek s általában gazdaságnak középkori
rendjére térjünk vissza. A jövő boldogulás nem a visszafejlődés útján, hanem
ellenkezőleg, csakis továbbhaladással valószínűsíthető. Ennek a célnak érde­
kében a legelső követelmény az volna, hogy a politikai és szociális bizonyta­
lanságnak és bizalm atlanságnak a termelés és a fogyasztás nyugodt m enete elé
tornyosuló, rendkívüli akadályai szűnjenek m eg.’’m
Ezért a német és olasz mintákon túl angol és főleg amerikai kutatási ered­
ményekre, termelési tapasztalatokra hivatkozva javasolták a szántóföldi ter­
melésnek a gépesítés fokozásával történő mennyiségi növelését és minőségi
javítását. Az így felszabaduló munkaerőt pedig új termelési technológiák (pél­
dául teraszos művelés) feltételeinek kiépítésében és a gyomirtásban foglalkoz­
tatták volna. Bár kisebb súllyal, ők is a többi gazdasági ágazat és az infrastruk­
túra (ipar, közlekedés, idegenforgalom) fejlesztésében látták a mezőgazdaság
problémái megoldásának egyik legfontosabb kulcsát.889890
Ebből a szempontból a Gömbös-kormány piacbővítő intézkedései ellenté­
tes hatásúak voltak. Azzal ugyanis, hogy mindenekelőtt a gabonafélék (ezen
belül is a búza) külpiacokon nyerstermékként történő értékesítési lehetőségeit
bővítették, egyben hozzájárultak a magyar mezőgazdasági kultúrák korsze­
rűtlen szerkezetének konzerválódásához. Ráadásul a mezőgazdasági feldol­
gozó ipar fejlesztését sem szolgálták vele. Mindezt nem ellensúlyozták azok
a felhívások és akciók, amelyeket a gyümölcs- és zöldségtermesztés fokozása
érdekében indítottak.
A közgazdászok nézetei jószerével két ponton találkoztak Gömbös és köré­
nek törekvéseivel: a szövetkezés fontosságának és az állami gazdaságpolitika

889 Országrendezés 1933. 208. (Kiemelés tőlem - V. J.)

890 Országrendezés 1933. 198-204. és 206-215.
 Ami a programból megvalósult - A Gömbös- kormány bel - és külpolitikája 325

- fenti folyamatokat segítő - szabályozó szerepének hangoztatásában.891 Az ál­

lam irányító szerepe vonatkozásában ezzel volt szinkronban a mérnökök állás­
pontja is. Ezeket alátámasztó érveik és konkrét megoldási javaslataik azonban
eltértek egymástól. Míg a gazdasági szakemberek, mérnökök gondolkodását a
racionális megfontolások, Gömbösékét irracionális ideológiai megközelítések
és nagyon is racionális hatalmi érdekek vezérelték. A mezőgazdaság és a pa­
rasztság preferálása, illetve a szövetkezetek vonatkozásában már láthattuk ezt.
Az állami beavatkozás tekintetében a kérdéssel foglalkozó szakemberek
ösztönző vagy koordináló szerepet szántak a kormányzatnak. Tanulságosak e
tekintetben Hoepfner Guidó építészmérnök, felsőházi tag, a mérnökök és épí­
tészek konferenciája előkészítő bizottságának elnöke által a miniszterelnök­
nek szóló felterjesztésben megfogalmazott szavai: „Természetes, hogy ez [t. i.
az országrendezéssel kapcsolatos feladatok elvégzése - V. J.] az összes rendel­
kezésre álló erők megszervezését, harmonikus egybekapcsolását és együttmű­
ködését is követeli meg, de nem a mechanizálás útján, hanem az alkotó egyéni
invenciók érvényesülésének bőségesen helyet engedve.” Ám a kormányzati
szándékoktól eltérően azt javasolta, hogy „Ezt a szervezési munkát és harmo­
nikus együttműködést pedig végezze az erre a célra a legjobb, jogi, műszaki,
gazdasági és pénzügyi szakértőkből felállítandó gazdasági vezérkar, melynek
feladata volna az, hogy legjobb tanácsaival majd a kormányt ellássa.”892
Velük szemben Gömbösék meghatározó szerepet vindikáltak a központi
hatalomnak - s mellette a pártnak - a gazdaság irányításában is. Mint láttuk,
kimondatlanul ugyan, de ezt sugallták a Nemzeti Munkaterv gazdasági éle­
tet érintő pontjai. Gömbös beszédeiben már kategorikusan érvelt az irányított
gazdaság szükségessége mellett.893 Béldi Béla, a kormánypárt propagandafő­
nöke az autarkia keretei között tartotta nélkülözhetetlennek.894 Ihrig Károly
- másokkal együtt - azt bizonygatta, hogy az irányított termelés teremti meg
a feltételeket „a minőségi termelés kifejlesztésére és ezzel mezőgazdaságunk
külföldi versenyképességének fokozására”.895 Beke László olyannyira elkerül­
hetetlennek tartotta a termelés központi tervezését és megszervezését, a „köz­
ponti egykéz útjáni értékesítést”, hogy ennek érdekében - szükség esetén - a
kényszertársulások létrehozását is kívánatosnak ítélte. A parasztságot egy tá­

891 Részletesen lásd Ormos 2004. 289-331. A nagybeteg, a mezőgazdaság című fejezet, különö­
sen 295-308.
892 Országrendezés 1933. 4. (Eredeti kiemelés)
898 Lásd például Gömbös 2004. 583, 592-593.
894 B éldi 1936. 1 8 -2 0 .
895 Nemzeti Figyelő, 1933. október 29. 13. - Ihrig Károly: Az irányított gazdálkodás a nemzeti
egységet szolgálja
326 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ?!

borba tömörítő szövetkezetek hasznát - egyébként megalapozottan - azzal is

bizonyítottnak vélte, hogy általuk megnő a mezőgazdaság ellenálló képessége.
Ezt pedig sorskérdésként kezelte. Ám, szerinte, mindez nem csak gazdasági
szempontból volt fontos. A NEP-szervezés első nagy hullámának lezajlása után
meglehetősen egyértelműen hangzottak alábbi szavai: „Ha majd egy zászlót és
egy vezért követ a magyar gazdatársadalom, akkor talpraállhat a magyar nem­
zet.”896 Bodor Antal arra figyelmeztetett, hogy mindez nem valósítható meg
a gazdák kezdeményezésén alapuló, sokszínű, „rendszertelen szervezkedés­
sel”. Mindenkit magába foglaló szervezetek létesítését, a meglévők összefogá­
sát szorgalmazta, a siker zálogának pedig a falu munkájának központi szervek
által történő irányítását tartotta.897 Ezek a nézetek a totális társadalomszerve­
zés igényét sugallják, szemben a közgazdászok javaslataival, amelyekben ők a
gazdasági érdekekre épülő, szabad szövetkezést szorgalmazták.
1934 elején a kormány és a NÉP hivatalos lapjában megjelent írások jelez­
ték, hogy a kormányzat törvényi erővel is szabályozni kívánja a mezőgazda-
sági termelést. Gömbös egyik bizalmasa, az NSDAP-vel ápolt kapcsolatairól
elhíresült „európai hírű mintagazda”, Mecsér András kifejezetten a tervgaz­
dálkodás szükségességét hangoztatta. Az Országos Mezőgazdasági Kamara
szervezetébe javasolta beilleszteni az ennek érvényesítése érdekében „újon­
nan felállítandó és az irányítást végző” szervezetet.898 A kormányzat tervgaz­
dálkodás megvalósítására irányuló szándékát jelezte, hogy néhány hónappal
később - Gömbös elvárásának megfelelően - Mécsért választották a kamara
elnökévé. Mecsér nyilatkozata idején a földművelésügyi és az igazságügyi mi­
nisztériumban már javában folytak az „irányított gazdálkodáshoz szükséges
törvényjavaslat előkészítő munkálatai”. A „beavatott helyről” kapott nyilatko­
zat szerint olyan kerettörvény előkészítéséről volt szó, „amelynek hatálya ki­
terjed a magyar mezőgazdasági termelés egész területére”, szabályozza a ter­
melést és a fogyasztást, biztosítva azok összhangját, az ezt irányító szervezet
működését, s mindezek által „a magyar mezőgazdaság új korszakát nyitja meg
és védelmet akar nyújtani a gazdáknak még saját magukkal szemben is”.899
A jogszabály végül nem született meg.
A Gömbös-kormány gazdaságpolitikai lépéseinek hatásai jobbára az álta­
luk figyelmen kívül hagyott szakvéleményeket igazolták. A külkereskedelmi

896 Nemzeti Figyelő, 1933. november 5. - Beke László: A mezőgazdasági termelés irányításának
célja és lehetőségei. (Eredeti kiemelés)
897 Nemzeti Figyelő, 1934. január 21. - Dr. Bodor Antal: A falu megszervezése.
898 Függetlenség, 1934. január 6 . 1 - 2 . - Mit hoz a magyar tervgazdálkodás? Vitéz Mecsér András
nyilatkozata a Függetlenség munkatársának
899 Függetlenség, 1934. január 14.15. - Mit fog tartalmazni az irányított termelés kerettörvénye?
 A mi a programból megvalósult - A Gömbös-kormány bel - és külpolitikája 327

forgalom növekedése ugyan jelentősen enyhítette a mezőgazdaság értékesí­

tési nehézségeit, egyúttal azonban akadályozta az azt előidéző egyik alap­
vető ok, a gabona-túltermelés megszüntetését. A kormány hiába ösztönözte
más kultúrák terjesztését a szántóföldi termelés területének és arányának
csökkentése érdekében, a gabonapiacok élénkülésével a termelők nagy része
változatlanul a kevesebb munka- és tőkebefektetést igénylő gabonatermesz­
tésben volt érdekelt. Ezt jelzi, hogy a termőterületek arányai a kormány intéz­
kedései hatására alig változtak. A szántóterület 1928 és 1938 között 9,203.500
kh-ról 9,556.000 kh-ra nőtt. Ezen belül a gabonafélék vetésterülete 1934-ig
csökkent, majd 1938-ra ismét nőtt (1928: 5,237.000 - 1934: 5,017.400 - 1938:
5,102.300 kh.), részaránya viszont 56,9%-ról 53,4%-ra csökkent. A kapásoké
28,7%-ról 30,3%-ra nőtt, azaz a két kultúra összesített vetésterülete kevesebb
mint 2%-kal (85,6-ről 83,9%-ra) szűkült. Ezzel párhuzamosan az ipari növé­
nyeké 1,0%-ról 1,3%-ra, a hüvelyeseké 0,3%-ról 0,9%-ra, az egyéb ágazato­
ké (zöldség, gyümölcs) 0,8%-ról 1,2%-ra gyarapodott. A szálastakarmányok
területi aránya lényegében változatlan maradt (1928: 1,132.900 kh. [12,3%],
1938: 1,213.000 kh. [12,7%], ami az intenzív állattartás stagnálását jelezte.900
Reményre okot adó jelentősebb területnövekedés a hüvelyesek mellett csak a
fűszerpaprika-termelés területén következett be.901
Mindez azt jelezte, hogy a kormány erre irányuló törekvései ellenére alig
történt elmozdulás az intenzív gazdálkodás irányába. Ezt igazolta az is, hogy a
gyümölcsfa-állomány mintegy felét az igénytelen, gondozást lényegében nem
igénylő szilvások és meggyesek tették ki.902 Az állatállományon belül a lovak
száma stagnált, a szarvasmarha-állomány 1928 és 1937 között ingadozásokkal
tarkított csökkenő tendenciát mutatott, hogy aztán 1938-ra 1,882.000-re emel­
kedjen az 1928-as 1,811.000-ről. Hasonló változás jellemezte a juhállomány
alakulását is (1928:1,566.000 - 1938:1,629.000). Ennél jelentősebb mértékben
növekedett - ugyancsak számottevő ingadozás után - a németországi húsex­
portban meghatározó szerephez jutó sertésállomány (1928: 2,661.000 - 1938:
3,110.000).903 Az állattenyésztés egyik ágazatában sem történt azonban érdemi
elmozdulás az intenzív állattartás irányába.
A technológiai modernizáció elmaradását, sőt visszaesését jelezte, hogy a
gépesítés 1934 után lassú fejlődésnek indult, de messze elmaradt a válság előtti
évek ütemétől, a műtrágya-felhasználás pedig az 1925-1929 közötti időszakhoz

900 Gunst 1976. 3 00.

901 Gunst 1976. 3 35.
992 Gunst 1976. 3 4 5 .
999 Gunst 1976. 3 5 2 .
328 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

képest 1933-ra 12,4%-ra esett vissza, és 1938-ban is csak annak a mennyiség­

nek 29,1%-át használták fel. A műtrágyahasználat holdankénti átlaga Dániában
huszonnégyszerese, Németországban ötvenszerese, Hollandiában 155-szörö-
se volt a magyarországi átlagnak, amely csak a romániait, a jugoszláviait és a
bulgáriait haladta meg.904 Mindennek hatása tükröződött a hektáronkénti ter­
mésátlagokban. Eckhart Ferenc összesítése szerint 1930-1932 között a négy
gabonaféle, valamint a burgonya, a kukorica és a cukorrépa magyarországi
termésátlaga csak a jugoszláviait múlta felül, a zab, a kukorica és a cukorrépa
esetében volt magasabb a bulgáriainál. Valamennyi termék esetében elmaradt a
nyugati államokétól. Az e tekintetben a magyarországinál jóval kedvezőtlenebb
természeti adottságokkal rendelkező Svájcban például a búza termésátlaga a
magyarországiénak másfélszerese volt,905 és ebben a következő években sem
következett be érdemi változás. Mindezek értékelésekor persze figyelembe kell
vennünk, hogy a kormányintézkedések hatása nem érvényesülhetett rövid idő
alatt, mert a gazdasági folyamatok mindig hosszabb idő elteltével bontakoznak
ki és érvényesülnek, mint a politikai döntések. Különösen akkor, mint esetünk­
ben is, ha azok megvalósulása a termelők még lassabban változó gondolkodás-
módjától, mentalitásától, termelési szokásaitól is függ.
A mezőgazdasági export kedvezőtlen eleme volt, hogy e kivitelből a koráb­
binál nagyobb volt a nyerstermékek (különösen a búza), és jelentősen csök­
kent vagy stagnált a feldolgozott termékek (például liszt, cukor, illetve vaj,
húskészítmények) részesedése.906 Ez nem kedvezett a Nemzeti Munkatervben
és a kormányintézkedésekben is preferált agráripar fejlesztésének.
A társadalmi hatásokat illetően jelentős szerepe volt annak, hogy a válság­
ból való kilábalás legfőbb hajtóereje a mezőgazdasági export, ezen belül is
a gabonakivitel volt. Exportálható mennyiséget termelni csak a nagy- és kö­
zépbirtokok voltak képesek. A nagyobb parasztbirtokokon is inkább csak a
zöldség- és gyümölcstermelésben, illetve az állattenyésztés egyes ágazataiban
érdekeltek tudtak kivihető árut előállítani. A lényegében csak önellátásra al­
kalmas, 1935-ben a mezőgazdasági üzemek 93,8%-át kitevő, 0-20 holdas kis-
és középparaszti birtokok907 erre képtelenek voltak. így a Gömbös-kormány
gazdaságpolitikája csak korlátozottan valósíthatta meg az ennek révén elérni
remélt szociálpolitikai célt: a paraszti rétegek gazdasági, szociális helyzetének
jelentős mértékű javítását.

9 04 Szuhay 1962. 3 0 4 -3 0 5 .
905 Eckhart adatait idézi R omsics 1 . 1999.152.
906 Gunst 1976. 2 8 2 -2 8 3 .
907 Lásd B erend T .-R ánki 1972. 150.
 A mi a programból megvalósult - A G ömbös- kormány b el - és külpolitikája 329

A Gömbös-kormány intézkedései kétségtelenül segítették a magyar gazda­

ság kilábalását a válságból. Ennek értékelésekor azonban nem feledkezhetünk
meg arról, hogy Gömbös a válság enyhülésének időszakában került hatalomra,
majd a fellendülés éveiben tehette meg gazdaságpolitikai lépéseit. Az európai
gazdaságok pozícióinak javulása nyitotta meg a külföldi piacokat a magyar
exportőrök előtt, ami nélkül a jelentős volumenű exportszerződéseket sem
lehetett volna megkötni. Olaszország fasiszta és Németország nemzetiszocia­
lista vezetőit elsősorban nem az ideológiák rokon vonásai és az európai rend,
illetve a határok megváltoztatásával kapcsolatos közös érdekek tették nyitot­
tá a magyar igények iránt, hanem saját megnövekedett élelmiszer- és nyers­
anyag-szükségleteik kielégítése.

Kultúrpolitika „az egységes magyar világnézet” jegyében

A Gömbös-kormány időszakának jellemzője az is, hogy tovább nőtt, illetve

szélesedett a kormányzat és a kormánypárt politikai célokat szolgáló beavat­
kozása a széles értelemben vett kultúra minden területén.
A közoktatással és a középiskolai reformmal kapcsolatos szándék komoly­
ságát igazolta a középiskolákról szóló 1934:XI. te. és a közoktatásügyi igazga­
tásról szóló 1935:VI. te., majd az ezekre épülő rendeletek a nevelőmunka esz­
közeként osztályfőnöki órák bevezetéséről, a diákok értékelésének szabályo­
zásáról és más kérdésekről. Ezek a jogszabályok egyrészt az oktatási rendszer
egészének, s ezen belül a középiskolák - Klebelsberg által differenciált - szer­
kezetének egységesítését szolgálták. Annak érdekében, hogy hatékonyabbá
válhasson a közoktatás központi irányítása, és ezáltal a nemzeti egység iskolai
megalapozása.908 Ezért a törvények és rendeletek olyan nevelőmunkára köte­
lezték az iskolákat és tanáraikat, amelynek legfontosabb kritériumai a „val­
láserkölcsi meggyőződés”, illetve a „nemzethűségre” épülő „hazafias magatar­
tás” voltak. Ennek szellemében az egyetemi felvételt is biztosító érettségi vizs­
gán a tanulók alkalmasságát elsősorban nem a tudásszint vizsgálatával kellett
megállapítani, hanem azzal, hogy a jelölt „erkölcsi szemléletét” összevetik a
„nemzeti világnézettel”.909 Mindezek révén a - Gömbösre nem csak a kultúr­
politikai tekintetben nagy hatást gyakorló - kultuszminiszter, Hóman Bálint
koncepciója érvényesült. Oktatással kapcsolatos elképzeléseinek kulcsszava
a nemzetnevelés volt - szemben elődje, Klebelsberg Kuno két központi gon­

908 E kérdéskör átfogó elem zését adja Dévényi 2015. 229-301.

989 Nagy P. 1992. 29, 93-95.
330 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

dolatával, a kultúrfölénnyel és a neonacionalizm ussal. A tudás legfontosabb

elemének a nemzetismeretet tekintette, ezért hangoztatta az 1934:XI. te. in­
doklásában: „A tanítás központjában [...] a legtágabb értelemben vett nemzeti
tárgyak állnak. Ily nemzeti tárgyak elsősorban a magyar nyelv, az irodalom és
művészet, a történelem, keretében az állami, gazdasági, társadalmi élet jelen­
ségeivel, a föld- és néprajz s - amit szintén ide kell soroznunk - a magyar mű­
velődés történetében alapvető szerepet betöltött latin nyelv és műveltség és a
nemzeti világnézet alapjául szolgáló vallások tana. [...] A nemzeti tárgyaknak
a tanítás középpontjába való beállítása pontosan megfelel annak a kiemelke­
dő, sőt elsőbbleges szerepnek, amit a középiskolában a tanítás mellett a neve­
lésnek kívánok juttatni.”910
A fenti koncepció határozta meg az új tantervek szellemiségét, és ennek
jegyében rendeltek meg új tankönyveket, különösen azon tantárgyak - így pél­
dául a történelem - oktatásához, amelyeknek különösen nagy szerepe lehe­
tett a nemzeti szellemiségű nevelőmunkában. A tantervek - az 1934-1935-ben
született tervezetek többszöri módosításával - végül 1938-ban jelentek meg, a
tankönyvek pedig csak 1939-1942 között készültek el, de az ezzel kapcsolatos
munkálatokat mindvégig Gömbös kultuszminisztere és barátja, a folyamato­
kat megalapozó kultúrpolitikai tervek kidolgozója, Hóman felügyelte.911
Az egységes magyar világnézet megteremtésében kulcsszerepet szántak a
sajtónak. Az erre vonatkozó jogszabályok ugyan nem változtak a Gömbös-kor­
mány időszakában, bár a miniszterelnök szerette volna megrendszabályozni a
számára kedvezőtlen kritikát megfogalmazó sajtót. Felvetődött egy új sajtótör­
vény előkészítése, erre azonban nem került sor.912 így megmaradt a magyar saj­
tó politikai és műfaji sokszínűsége, és továbbra is érvényesült a sajtószabadság
az addigi keretek között, mégis jelentős változások történtek a sajtópolitikában.
Gömbös régi bizalmasát és barátját, Antal Istvánt nevezte ki a miniszterelnök­
ség sajtóosztályának élére. A kezdet kezdetén egyértelművé tette az új sajtófő­
nök számára, hogy „sajtóvonalon is új stílust kíván bevezetni”. „A sajtófőnök­
ségnek egy állandóan talpon álló, mozgásban lévő, éber és aktív harci szerve­
zetnek kell lennie, melynek minden percben tudnia kell, mi történik ebben az
országban, különösen a politikában, de egyebütt is. Minden pillanatban ugrás­
ra készen kell állnia s azonnal lecsapnia mindenhova, ahonnan az én politiká­
mat bármi veszély érheti, bármi akadály keresztezheti. [...] ...olyképpen, hogy
gondoskodni kell a kritikus gócokon megfelelő szellemi ellenrendszabályok-

910 Lásd Ujváry 2009. 401-403. Idézet: 403.

911 Lásd Dévényi 2010. 87-88.; Dévényi 2013b. 9 8-99.; U ncer 1976. 199-243.
912 Antal 2004a. 426-427.; Sípos B. 2011.147-148.
 Ami a programból megvalósult - A G ömbös-kormány bel - és külpolitikája 331

108. G öm bös G yula és A n ta l

István, a m iniszterelnö kség
sajtóosztályának vezetője a
P a rla m en t folyosóján (1 9 3 2 )

ról, az ottani közvélemény azonnali, helyes felvilágosításáról, az én politikám

szellemiségének, céljainak s esetleges eredményeinek megfelelő beállításáról,
az ellenérveknek ugyancsak érvekkel való megerőtlenítéséről, egyszóval a mo­
dern értelemben vett politikai propaganda állandó, folytonos és erőteljes üzem­
ben tartásáról.”913 Ennek érdekében fogalmazta meg elvárását, mely szerint a
sajtóosztályon: „...csak olyanok dolgozhatnak, akik 100 percentig magukévá
teszik a miniszterelnök világnézetét és politikáját, mégpedig nemcsak hivatali
kötelességből, hanem őszinte meggyőződésükből is.”914
További biztosítékként fogadta el a minisztertanács 1933. február 10-én
Gömbös személyes előterjesztése alapján, hogy a rendeletekről és törvény-
tervezetekről kizárólag a sajtóosztály és az MTI útján tájékoztassák a sajtót
- már azok hivatalos lapban történő közlése, illetve parlamenti beterjesztése
előtt -, a szakminisztériumok pedig önállóan nem, csak a sajtóosztállyal tör­
tént előzetes egyeztetés után adhatnak tájékoztatást a sajtónak a feladatkö­
rükbe tartozó ügyekről.915

913 A ntal 2004b. 247-248.

9'4 A ntal 2004a. 128.
9'3 MNL OL K27 178. doboz - 1933. február 10. 35-39. fólió
332 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy V ezér ? ! ”

i j i i i i w i i t u ;n ¥ /1U/1 4 f I£ £ É H

B u d s^ es'., 1523 o k líb o r 2 i . kedd , L £»*. 2 0 5 . tz. CífMÜJl X-í f f IÍM W t r -3 Itt. 4 P t o »a
V ih -.J ii~ .jli k ljííh h iíjl .D O l II T1 1l h
Ü L K «A lI M A . p !I lU A
IV M M Pr E tr » » ** « n ii
pÁ.Vi.-.SU-; < u n . • V5-
v í JRí-n*uU*
," * L ,s n i

megjelent o
ANKARA
.v .Vu m i •»r.t*sVi :ừA W fcj«.
A Y«»' Af áüisa'vííiak. WÜJS Y3B-
•’ 1’ ' •, ah . .« : ! rt<-

agazdaadésségnkrél
iir ..: v>\ 1 ' - d c ir u k
. íz. u * , i.
* '• • .‘a»* I - : a. Sík. A
; - •:
kí-

szélé knrményrendeiet
' ‘ _ •' .V ' : U

* ’• *••;!*• , ■ “ ■ i'P . * -rV k s:

-'■-lí'-í - t v . - : :z;. iaStSk «•»

,«•»*. ; ; >». t, v z

A* ■ ■ ! U . . ti :
Le s zá llítjá k a g azd aa ű ó ssá g ok Kam attételeit és
!VÍ :
■
I.Í.:
' ■ '
a z állam átuállalja a g a zd á k adó sság ainak egy
)V’ " - t ■
■ : . .! • . ; r é s z é t-N a g y a r á n y ú ked u ezm én yeK kel s k ö n n yí­
- z.. r — .re V a r ; : : ., v íí N v <í ? aí j

• 1
tése kkel kétéúi nyugalm i állapot a g a zd a a d ó sa k
'- » ,.i r- !.a -
ré s zé re

109. A F ü ggetlen ség c ím ű k o rm á n y la p fejléce

Antal István ennek szellemében a kormányt támogató lapok hálózatának

kibővítésével és a bennük megjelenő írások tartalmának központi befolyásolá­
sa révén igyekezett elérni a közvélemény egységessé formálását. 1932 decem­
berében a kormány és a párt félhivatalos lapjává minősítették a Budapesti Hír­
lapot és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének (TESZ) lapját, a Nemzeti Fi­
gyelőt. Propagandaszerepük sikeres betöltése érdekében megemelt állami tá­
mogatásban részesültek, a kormány vidéki megbízottait, a főispánokat pedig
intézményes terjesztésükre kötelezték.916 A Nemzeti Figyelőt ekkor alakították
át hétfőn megjelenő hetilappá, amely nem csak híreket közölt, hanem részle­
tes elemzéseket is, gyakran jeles szakemberek, egyetemi tanárok, sőt, külföldi
politikusok - többek között Mussolini - tollából. Kiadását a miniszterelnökség
havi 15 000, azaz évi 180 000 pengővel támogatta.917 1933 februárjában jelent
meg az átszervezett kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártja (NÉP) hivatalos
lapja, a bulvár jelleget is magán viselő Függetlenség. 1936-ig a szerkesztőség

916 MNL SML, főisp. biz. 2/1933. - Dr. Antal István 9065/1932. M. E. sz. körlevele a főispánok­
hoz és Sztranyavszky Sándor, a Nemzeti Egység Pártja elnökének körlevele a főispánokhoz
(1932. december 5.)
917 Lásd A ntal 2004a. 189.
 Ami a programból megvalósult - A G ömbös- kormány bel - és külpolitikája 333

Budapetf, & 3 Í attguízfas 30, l évfolyam, t stám

W M AG YAR SÁG
üXOTTZrcreKJ ARAE : rOT BflJÍATtU.
i rr.sca » n t i t i t . w egyec *\ tus
• rr.'ÍGÖ 60 PIUXK, EGYES SZÁM. AJÍ.1
FELELET SZERKRüTÖJ SZERKESZTŐS*# M KIADOfiTFATAEt
.H
BtJDAEEST. VDX. JW1KK B33LAKD-C. 4,
TEUKSOÍÍS1XM: « 4 - r J , *M— Mi—*®,
BOKM.U'O.V :o. VASARNAl* 10 KUA.ER. M ILO TA Y ISTV Á N Mi—40.

sa jté n a k , nincs a törvényhozásnak, moitr&ria demagógjáDsk odaállítani!

LÁTHATATLAN nincs még a lelki ism eretnek sem Igazi

szabadsága.
fis a* a hitü n k , az a meggyőződésünk,
Engem , aki elsőnek fogalm aztam meg a
m agyar publicisztikában a p ártokon fe­
nnálló, a modem, at'e u ró p a i szinvonslöt

CSILLAGOK ALATT hogy mindenki h allg ath at, alkudhat,

IRTA: MILOTAY ISTVÁN
h” :r.n óHc!; c.Ty keskeny kis erk éiy rn .
k-'í or.i~i«-leyi rnnEasságban, ahová cpy
rsurnoru, ícvcgüUca m ellékutca
!*>í h M aán , a fárad t. zű rzav aro s
iö s ü "sti Já rm ijáv a l. FőJné-
csyeUen hang-yi. A kkor is tovább kel­
le tt m enekülnünk ezzel az álommal.
Menteni kellett, rejten i, bujdosni vele.
A ztán feltám ad tu n k , u j h a jlék o t em el­
ő ink neki, u i íe ev v e rv k e t szereztünk.
ó v atoskodhat ebben a sorsdöntő k é r­
désben. n ek ü n k az a kötelességünk, az
a rendeltetésűnk, hogy kiáltsunk. Min­
denkit becsülünk, aki m á s eszközökkel,
hallg atv a, a ném a szolidaritás és a ném a
e g y ü ttes célratö rés eszközeivel klizd
u gyanezért a m ag y ar m e g ú jh o d ásért
De nekünk az a h ivatásunk, hogy a leg-
u > .u .l,k „ WWfKV fiiMissr mel.
hirdető, e műveltséget, ssakaeeriiséget,
r. legmagasabb értelm iséget és tá rs a ­
dalmi ö ntudatot jelentő a g rá rd e a o k rá j
cia eszközeit és céljnit? É s engem a k a r­
nak a m agyar értelmiséggel, vagy a n ­
n a k akárm elyik kategóriájával szembe-
á tiltani, a ki huszonöt éven á t szivem vé­
r é t adtam ezért az értelm iségért, ennek
jobb sorsáért, h iv a tásáé rt és adtam vé-
mani ÁirrmVÁlé tyr.r.H-rnít Álmát-

110. A z Új M a gy a rsá g első s z á m á n a k cím lapja

munkáját az a szélsőjobboldali eszméket valló Hubay Kálmán irányította, aki

hamarosan Szálasi helyettese lett a Nemzet Akaratának Pártjában és annak
utódpártjaiban. Ehhez a hálózathoz csatlakozott 1934-ben Milotay István Új
Magyarságja, s a kormánypárt 1936 júniusában indított Esti Újságja.916
Antal nemcsak a sajtóosztály dotációs politikájával, hanem a pénzügyi tá­
mogatásokhoz kötött politikai elvárásokkal is igyekezett befolyásolni a lapok
tartalmát.918919 Ragaszkodott ahhoz, hogy Gömbös beszédeiről, illetve a részvé­
telével zajló eseményekről kizárólag az osztályán készült és általa jóváhagyott
tudósítások jelenhessenek meg. Ezt annál is inkább kívánatosnak tartotta,
hogy lehetősége nyíljon miniszterelnöke időnként szerencsétlen, és politikai
ellenfelei által kihasználható megnyilvánulásainak korrigálására. Emiatt Göm­
bös egy másik barátjával, Kozma Miklóssal, a Magyar Távirati Iroda elnökével
is konfliktusokba keveredett amiatt, hogy Kozma következetesen őrködött in­
tézménye függetlenségén, és határozott kiállással érvényesítette az általa meg­
fogalmazott elveket.920
Részben hasonló helyzet jellemezte a kormányzati tényezők és a korban
egyre nagyobb szerepet kapó Magyar Rádió viszonyát, melynek elnöke szintén
Kozma volt. Gömbös számára a rádió modern propagandaeszköz volt, mely­
nek lehetőségeit igyekezett is kihasználni. Kinevezése után négy nappal már

918 1965; C surdi- F enyő -M árkus-M ucsi 1977.

P etöcz K ülön ösen: 132-135. és 164-168.; G latz
1988c. 225-241.; G ergely J. 2001. 265-266.
9» Lásd G latz 1988c. 232-234.
520 O rmos 2000a. 299-300.
334 „ M in i s z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

111.A m inisztereln ö k b eszéd et ta rt a 112. K o zm a M iklós, a M a g y a r Rádió

rá dió ba n eln ö k e és a z M T I igazgatója

az éter hullámain szólította meg „magyar testvéreit”, és ismertette kormánya

legfontosabb céljait, és később is többször ült még hasonló céllal a stúdió mik­
rofonja elé.921 A rádióban történő megnyilatkozásra miniszterei is lehetőséget
kaptak, akik a miniszterelnökhöz hasonlóan a kormány politikáját propagál­
ták, annak sikereit sorolva is igyekeztek megnyerni a lakosság támogatását.
A Gömböshöz és Hómanhoz hasonló politikai elveket valló, velük szoros ba­
ráti viszonyt is ápoló rádióelnök műsorpolitikájában érvényesíteni igyekezett
a nemzeti és keresztény szellemiségnek megfelelő műsorok terjesztését: nem­
csak a nemzeti évfordulókról megemlékező és vallási műsorokkal, hanem a
gazdag zenei programok, rádiójátékok és színházi előadások, irodalmi felolva­
sások és ismeretterjesztő műsorok tematikája révén is. Ezzel a gömbösi-hóma-
ni elvárásoknak megfelelően szolgálta a nemzetnevelés ügyét. Kozma azon­
ban a politikai célok és elvárások teljesítése mellett is következetesen igye­
kezett biztosítani a műsorok magas szakmai, művészi színvonalát, és ennek
érdekében ellenzékinek számító személyiségeket is (például Németh László
népi író, Révész Béla szocialista író stb.) bevont a műsorok szerkesztésébe,
készítésébe. Másrészt a részvénytársasági formában működő rádió gazdasági
érdekeit sohasem volt hajlandó alárendelni a politikai céloknak.922

921 Fontosabb rádióbeszédeinek szövegét lásd Göm bös 2004. 380-385. (1932. október 4.), 531—
542. (1933. augusztus 1.), 619-637. (1934. október l.J, 639-655. (1935. február 14.)
922 A Magyar Rádió korabeli kulturális és politikai életben betöltött szerepének, s benne Koz­
ma működésének, vezetői mentalitásának részleteiről lásd Ormos 2000a. I. 279-300.; Glatz
1988b.179-224.
 A mi a programból megvalósult - A G ömbös- kormány bel - és külpolitikája 335

Gömbös és környezete különösen nagy hangsúlyt helyezett a szerteágazó

és nehezebben átfogható vidéki sajtó feletti befolyás kiterjesztésére. E téren
szoros együttműködés alakult ki a miniszterelnökség sajtóosztálya és a NÉP
országos központjának propagandaosztálya között. Előbbi az általa biztosí­
tott dotációval,923 utóbbi a vidéki szervezetek vezetői, mindenekelőtt a megyei
pártelnök főispánok révén igyekezett kedvezően alakítani ezek tartalmát. Új,
a kormánypárt sajtóorgánumaként megjelenő lapokat is indítottak vidéken
általában a párt helyi vezetőinek szerkesztésében (például Nemzeti Jövőnk -
Szolnokon, Ceglédi Függetlenség, Új Kisvárda - a NÉP helyi kereskedőcsoport­
ja kiadásában). Több példa van arra is, hogy a korábban is működő megyei
vagy városi lapok szerkesztője városi vagy kerületi NEP-elnök volt (például
Szabadváry Ferenc - Kőszeg és Vidéke, Knézy Lehel - Baja-Bácská). A párt
országos főtitkára, vitéz Marton Béla pedig ún. „iránycikkeket” fogalmazott
és küldött szét a szerkesztőségeknek, elvárva azok közlését. E cél érdekében
vették át az irányítást a Vidéki Lapok Országos Egyesülete felett, amelynek
elnöki tisztségét 1933-1937 között Marton Béla töltötte be. Első ügyvezető alel-
nöke (operatív irányítója) Gömbös régi híve, a kormánypárt debreceni titkára,
egyben a pártot támogató helyi Debreczeni Újság - Hajduföld főszerkesztője,
Kolosváry-Borcsa Mihály volt, azt követően pedig, hogy ő váltotta Antal Istvánt
a miniszterelnökség sajtóosztálya élén, a NÉP propagandairodájának munka­
társát, báró Zech Alfonzot nevezték ki helyette.924
Mindeközben a kormány többször rendelkezett külföldön megjelent sajtó­
termékek és más kiadványok magyarországi terjesztésének korlátozásáról. Csak
1934 májusa és 1935 februárja között 22 lap, 8 évkönyv és kalendárium, továbbá
34 könyv postai terjesztési jogát vonta meg a belügyminiszter előterjesztésére.925
Hasonló törekvések jellemezték a kultúra más területeivel kapcsolatos te­
vékenységet is. Hóman szerint a Nemzeti Színház elsősorban nem művészeti
intézmény, hanem „a nemzetnevelés egyik fő tényezője”926 - nyilván a Nem­
zeti Munkaterv általa fogalmazott 85. pontja szellemében, „az egységes ma­
gyar világnézet kialakítását” szolgálva. A művészetek propagandaeszközként
való felhasználásának eklatáns példája volt, hogy a Nemzeti Színház társulatát
az átalakított kormánypárt, a NÉP szervezését szolgáló munkába is bevonta.

923 A Fejérmegyei Napló tám ogatását elemzi részletesen Glatz 1988c. 234-236.
924 A részleteket lásd Erőss-Vonyó 2011.
925 Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Ausztriában, Németországban, Olaszor­
szágban, Franciaországban, az USA-ban, Kanadában és Japánban megjelent magyar, szerb,
román, cseh és szlovák, német, francia, angol és eszperantó nyelvű kiadványokról volt szó.
MNL OL K27 180, 181, 183. és 184. doboz.
926 Új Magyarság, 1935. október 5. 7.
336 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy V ezér ? !

113. A N em zeti S z ín h á z B a rá ta in a k K öre ala ku ló ü lése (1 9 3 4 )

A vezetőség (balról jobbra): Nemerey Sándor, Gyomlay László, Láng János,
Vojnovich Géza, Marton Béla, Bélái Béla, Csathó Kálmán,

1934 júliusában vidéki turnét szerveztek

114. N ém eth A n ta l, a N em zeti S z ín ­
há z 1935-b en kinevezett igazgatója
a társulatnak. Elvárásuk szerint ennek
keretében a „Nemzeti Egység gondolatá­
nak fokozottabb terjesztése és kiműve­
lése s egyszersmind szervezeteink belső
életének kimélyítése és élénkebbé tétele
érdekében [...] a nemzeti eszmét és a
Nemzeti Egység szükségét kidomborító
darabok kerülnének előadásra”.927
Hasonló céllal szervezték meg a Nem­
zeti Színház Barátainak Egyesületét a
pártfőtitkár Marton Béla elnökletével. Az
egyesület a tervek szerint alacsony jegyá­
rak és „filléres kultúrvonatok” biztosításá­
val kívánta elősegítem, hogy szegényebb
falusi rétegekhez tartozók is eljussanak
a Nemzeti Színház előadásaira. A kultú­
raterjesztés nemes gesztusát csak az ár­

927 A NÉP országos főtitkárának levele a helyi szervezetek elnökeihez (1934. június 11.) In:
Gömbös pártja 1998. 149-150.
 A mi a programból megvalósult - A G ömbös- kormány bel - és külpolitikája 337

nyékolta be, hogy ezzel is politikai célokat kívántak szolgálni.928 A kormányzat

feltétlenül biztosítani kívánta e célok érvényesítésének szervezeti és személyi
feltételeit is. Ennek érdekében döntött a kultuszminiszter a Nemzeti Színház
átalakításáról: új igazgató, Németh Antal kinevezésével, a társulat személyi ál­
lományának jelentős cseréjével - nyugdíjazással és más társulatok (például a
Vígszínház) tagjainak tiltakozást is kiváltó elszerződtetésével -, a gázsi emelé­
sével.929 Németh terveit a kormánylap cikkírója nem véletlenül kommentálta a
kultuszminiszter alapelvei szellemében: „Németh Antal tökéletesen tudatában
van annak, hogy a Nemzeti Színháznak [...] minden erejével a nemzeti eszme
szolgálatában kell állnia”.930
A kultuszminisztériumban tervek születtek a múzeumok hasonló célú fel-
használására, új, nemzeti műveltségeszményt kifejező és terjesztő kiállítások
rendezése révén. Kozma a Magyar Film Iroda vezetőjeként maga is szorgal­
mazta a filmművészet „keresztény nemzeti szellemben történő” átszervezését,
amelyben meghatározó szerepet játszottak zsidó szakemberek, művészek.931
Már belügyminiszterként tett konkrét lépéseket egyrészt a filmipar fejleszté­
se, másrészt az abban szerepet játszó zsidók kiszorítása érdekében mind a
gyártás, mind a filmforgalmazás, azaz a mozik működtetése területén. Ezzel
kívánt döntő változásokat elérni a moziba járó lakosság nézeteit is befolyásoló
műsorpolitika alakítása tekintetében.932
Gömbös sport iránti vonzalma, a testedzés fontosságába vetett hite mit sem
változott miniszterelnöksége idején, ami nemcsak a sportesemények - kivált­
képp a magyar sportolók 1936. évi berlini olimpiai szereplése - iránti érdek­
lődésében nyilvánult meg. Az arra történő felkészülés feltételeinek biztosítá­
sát is szorgalmazta. Jóllehet az ország gazdasági helyzete nem tette lehetővé
nagyszabású intézményfejlesztés megvalósítását a sportlétesítmények tekinte­
tében, hosszabb távon nem tett le erről. A sport és testnevelés ügyét szintén
támogató Hóman Bálint kultuszminiszterrel szemben, aki egy sportcsarnok
felépítését preferálta, a miniszterelnök az eredetileg is tízéves programként ke­
zelt nemzeti stadion felépítésének ügyét „nemzeti ügynek” tekintette, amely
„független a többi kulturprogramtól”.933

928 A NÉP Országos Központjának 40 /1934. sz. körlevele az összes szervezetekhez (1934. októ­
ber 8.) In: Gömbös pártja 1998. 200.
929 Függetlenség, 1935. június 1. 1-2. - Mi történt a Nemzetinél?; Függetlenség, 1935. június 4.
5. Teljesen kész a Nemzeti Színház A-listája és B-listája.
930 Függetlenség, 1935. június 27. 5
931 Lásd Glatz 1988b. 185-186.
932 Lásd Ormos 2000a. II. 115-119.
933 MNL OL K 27. 181. doboz - Jegyzőkönyve az 1934. évi július 7 -8 - és 9-én, Pannonhalmán
tartott minisztertanácsnak. 8-9. fól.
338 „M iniszterelnök akarsz -e lenni vagy V ezér ? ! ”

115. G öm bös G yula az 1934. évi b u da pesti tornász világbajnokság m egnyitó

ü n n e p s ég é n e k dísztribü n jén
A m iniszterelnük fejhallgatón az olaszországi világbajnokságon
ugyanakkor játszott osztrák-magyar labdarúgó mérkőzés rádióközvetítését hallgatja

A megtett lépések csak a kezdeteket jelentették. Gömbös környezetében - az

ő társadalompolitikai nézeteinek megfelelően - határozott igény fogalmazódott
meg a kulturális élet teljes centralizálására. Béldi Béla, a NÉP propagandaosz­
tályának vezetője 1935 nyarán Nemzetirányítás című, négyrészes
ben is megjelentetett cikksorozatban fejtette ki ezzel kapcsolatos koncepció­
ját.934 A szerző megfogalmazása szerint: „A »nemzetirányítás« jelenti a nemzet
lelki készségének egységes és tervszerű alakítását, a mindenkori korszellem­
mel konformis, legmegfelelőbb életforma ellenállás nélküli felvételére.”935 Meg­
valósítását a „nemzet jövőjét biztosító feladatként” értelmezte, amely „a nagy
emberi kultúrközösségbe való további beilleszkedés lehetőségét adja meg a
magyarság számára.”936 E célok szolgálatába kívánta állítani a propagandát, az
iskolai nevelést és az „iskolánkívüli nemzetnevelést” [sic!] új nevelő tantárgyak
beállítása és a nevelők átképzése révén, továbbá a „nemzeti sporttevékenység
átfogó megszervezését”. A megvalósítást garantáló központi irányítást pedig
egy „közvetlenül a kultuszminiszter alá” rendelt Országos Propaganda Hivatal­
ra bízta volna. Furcsa logikája szerint a nemzetirányítás egyik fontos eszköze,
a „társadalom autonóm erőkön felépülő önnevelés” is „olyan erős organizációt
kíván”, melynek szervezésére kizárólag a Nemzeti Egység Pártja egész országot

934 1935. Újraközlés: Vonyó 2012a. 107-131. (A részletekre ez utóbbi alapján hivatkozunk.)
B éldi
935 vonyó 2012a. 115. (Eredeti kiemelés.)
936 Vonyó 2012a. 118. (Eredeti kiemelés.)
 A mi a programból megvalósult - A G ömbös-kormány bel - és külpolitikája 339

116. G öm bös h o nv éd elm i m in iszterk én t vívóm ezben z sű rizik

a honvédtiszti vívóklub új vívóterm ének av atá sá n (1 9 3 1 )

behálózó szervezete lehet alkalmas.937 Ezek az elgondolások annak ellenére is

fontosak Gömbös politikájának megítélése szempontjából, hogy nem ő, hanem
egyik bizalmas munkatársa fogalmazta meg, és azok megjelenését követően
hamarosan meggyengülő hatalmi pozíciói, majd halála miatt nem került sor a
gyakorlatba történő átültetésükre.

„Az uralkodó lelki válság leküzdése”

A kormányra kerülését követő hónapokban számos jel azt mutatta, hogy Göm­
bösnek sikerül megvalósítania a Nemzeti Munkatervben megfogalmazott ter­
vét: „a nemzet lelki újjászületésének előmozdítását”, avagy - ahogy számos
későbbi szakmunka, emlékezés és publicisztika szerzője fogalmazott - „fel­
ráznia”, bizakodóvá tennie a válság idején különösen mély apátiába zuhanó
társadalmat. Ezt sugallta a NÉP propagandája is a szervezeteknek írt körleve­
lekben és a sajtóban egyaránt. Marton Béla szavai szerint „a Vezér [...] visz-
szaadta a nemzetnek hitét, bizalmát, életkedvét, mely tulajdonok nélkül jövőt
építeni, eredményeket elérni nem lehet.”938 Ez a hangulat különösen a vidék,
a falvak és kisvárosok hangulatára volt jellemző, de fontos szakmai csoportok
tettrekészségét is növelte. Nem csak általános hangulatjavulásról, a gazdasági
helyzet és az életkörülmények javulásába vetett reményekről volt szó. A kor­

937 Vonyó 2012a. 127-131.

938 28/1934. sz. körlevél In: Gömbös pártja 1998. 164.
340 „M iniszterelnök akarsz - e lenni vagy Vez ér ? ! ”

mány első intézkedései, az a tény, hogy Gömbös közvetlenül szólt az ország

lakosságához, és az a közvetlen hang, amellyel ezt tette, a személye iránti bi­
zalmat is erősítette, amit több jelenség is igazolt.
Többek között erre utalt a Magyar Mérnökök- és Építész Egylet és a Ma­
gyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége által szervezett ankét.939
A vidék pozitív hangulatát jelezte már a programok meghirdetése előtt a vá-
sárosnaményi főszolgabíró, Kozma György, aki szerint „Beregben a nép meg­
nyugvással veszi Gömbös vállalkozását [...] nagy várakozással tekintenek
Gömbös működése elé”.940 A reménykedést igazolták többek között a megyei
vitézi székek jelentései is. A baranyai székkapitány 1932. november elején
arról számolt be, hogy még erősen baloldali körökben is várakozó álláspont
alakult ki, s az „alsóbb néprétegek széles körében bíznak a miniszterelnök úr
erős kezében és gyors cselekvésében”. Úgy vélte, megfelelő intézkedésekkel
bámulatos eredmények érhetők el.941 Az új kormányfő ígéretei néhány szeren­
csétlen embert arra késztettek, hogy közvetlenül tőle kérjenek segítséget az
ország helyzetéből fakadó egyéni gondjaik megoldásához, illetve a változásba
vetett reményeiket neki írt levélben fejezzék ki. Szimptomatikus volt e tekin­
tetben egy elkeseredett siklósi gazda levele, amelyet érdemes teljes terjede­
lemben, az eredeti helyesírással idézni.

„Magyar Ország Miniszter Elnök úrnak

Budapest
Kegyelmes Uram!

Méltoztassék megengedni, hogy őszinte érzéseimet feltárjam a Kegyel­

mes úr előtt. Én mind a csatolt okmányokból kitűnik, nem vagyok csaló,
és nem vagyok szélhámos, hanem mindég hasznos adófizető polgára
voltam hazámnak. Azonban sajnos én is áldozatiul estem a mai szeren­
csétlen gazdasági helyzetnek, elvesztettem 50 hold földemet, házamat
és üzletemet, szóval anyira tönkre mentem hogy alig van kenyerem -
egyik napról a másikra, a mi a csatolt kérvényem is bizonyítja, amit a
községemtől vissza kértem a járda pénzt. De sajnos lefoglalták adóba,
habár az egész adó tartozásom bevan táblazva, és mind a csatol [t] ár­
verés utján az úgyis befog folyni. Ezek után anyira elvoltam keseredve,

939 Országrendezés 1933.

940 MNL OL K 4 2 9 .4 . cs. 4 4 -4 5 . fól. - Kozma György levele Kozma Miklósnak (1932. október 1.)
941 MNL BML főisp. biz. 189/1932. - A vitézi székkapitány nemzetvédelmi jelentése (1932. no­
vember 7.)
 Ami a programból megvalósult - A G ömbös- kormány bel - és külpolitikája 341

hogy töbször avval foglalkoztam hogy kiirtom egész családomat és az­

után magamat. Mert így élni koldus módjára nem érdemes. Az előtt va­
sárnap, hogy Kegyelmes úr kilet Miniszter Elnök urnák nevezve, mond­
ja a feleségem, fiam ne busuly, majd megválaszszák Gömböst az majd
helyre hozza az országot, akkor talán mi is még zöld ágra vergődhetünk.
És csak ugyan ez hála a jó Istennek meg történt, azóta lemondtam a
czigaretázásrol és ehelyet minden nap meg veszem az »Estet« és abból
figyelmesen olvasom Kegyelmes uram minden egyes program beszéd­
jét, mely uj erőt uj jobb reményeket öntött belém, hogy most bátrabban
nézek a jövőben mind 2-honappal ezelöt.
A folyo ho 20-diki »beszédjét a falu nepével« pontosan hatszor ol­
vastam el egymásután elmesélve minden barátomnak. Ne fél [j ] pajtás
lesz még, Magyarországon jo világ. Végig küzdöttem az egész háborút
a Nagyszebeni 35-ös nehéz tüzérségnél, ott hagytam Erdélyt -- otthagy­
tam Jugoszláviát, mindcsak azért mert szeretem a Magyar hazámat.
Az utóbbi időben ajánlkoztam, gazdasági ispánnak, kasznárnak, még
béres gazdának is, de sehol sem sikerült állást kapni - Azonban most
mégis nyugodtabban tudom sorsomat elviselni, remélve hogy talán
nem sokára majd job lesz. Kegyelmes uram, Én ezen soraimmal nem
kérek és nem sírok, mert remélem ezen túl vagyok. Én ellenkezőleg
bizonyítani óhajtóm biztató a jövőbeni jobb reményeimet, mind a sok
száz ezer ember társaim is!
Ezek után arra kérem a jó Istent, hogy Kegyelmes uram minden gon­
dolatát, minden ténykedését sok-sok éveken át Isteni áldás kisérje.
Mindig alázatos és hü polgára
Jakab Bertalan
Siklós 1932. Nov. 24.”942

Szép számmal akadtak olyanok is, akik méltató, sőt dicsőítő verseket írtak
a Vezérhez. Gecső Gyula, a NÉP kispesti I. városrészi szervezetének titkára
„Vezéremnek mély hódolattal egy hű katonája” ajánlással küldött versében
olyannak látta Gömbös Gyulát, „mintha Kossuth Lajos támadna fel újra”.943
Gábor Jenőné szerint „Attilás magyar. Igaz nagyvezér” és „Új Széchényi [sic!],
Tisza!”944

942 MNL BML alisp. eln. 6/1933

943 MNL OL K 35 - b) 7-8. f. (1934. IX. 27.)
944 MNL OL K 35 - b) 14-15. f. (1934. szeptember. 22.)
342 „M iniszterelnök akarsz - e lenni vagy V ez ér ? !

A lelkesedés azonban már kezdetben sem volt általános,945 és nem is tartott

sokáig. Néhány hónapnak kellett csak eltelnie, hogy a lakosság széles körei, a
nemrég még bizakodók is megtapasztalhassák: egyes kérdésekben nincsenek
érdemi változások, vagy - ha megvalósulnak is - nem következhetnek be olyan
gyorsan, ahogy azt a miniszterelnök beszédei sejtették. Igaz, Gömbös gyakran
hangoztatta, hogy nehézségekkel teli út vár a társadalomra,946 de a kilátástalan
helyzetben lévő emberek a reménykeltő szavakra figyelnek, s inkább azokban
szeretnek hinni, mint az újabb terheket jelzőkre.
Az eredmény: elkeseredés, bizalmatlanság, újabb követelések megfogalma­
zása, tiltakozó gesztusok. A baranyai vitézi székkapitány már 1933 első napjai­
ban arról adott számot, hogy az 1932 novemberében még türelmetlenül várt in­
tézkedések elmaradása miatt év végére ismét „csüggedés és kishitűség lett úrrá
mindenütt”.947 Később a hangulat tovább romlott, 1933 márciusától pedig - kü­
lönösen a szegényebb rétegekben - erősen kormányellenessé vált.948 Markánsan
fogalmazta meg az elégedetlenkedők véleményét 1933 januárjában a szegvári
(Csongrád vármegye) vitéz Fekete Imre,949a Hajdú megyei vitézi székkapitány pe­
dig 1933. júniusi nemzetvédelmi helyzetjelentésében.950 A hangulat romlását az
MTI-be érkező információk alapján Kozma Miklós is érzékelte és regisztrálta.951
Az összefoglaló jelentések tartalmát és hangnemét egyedi esetek sokasága
alapozta meg, amelyek részben a Nemzeti Egység Pártja vidéki szervezeteinek
kiépítése időszakában jelentkeztek, s a nagyszabású kampányt jelentős mér­

945 A kisiparosok körében például, a 95 pontot „nem fogadta örömujjongás, de nem is szidták”,
mondván: „mind olyanféle patikaszer, ami, ha nem használ, nem is árt”. Különösen azt kifo­
gásolták, hogy „épp azokat a pontokat nem látjuk, amelyek gyorshatású ellenszerei volnának
pénzügyi és gazdasági sorvadásunknak.” Iparosok Lapja, 1932. november 13.1. Mesiás [sic!]
946 „Csodavárással ne ámítsátok magatokat. Utunk meredek, sziklás, tövises út, de érzem, tu­
dom, hogy elvezet a célhoz” - mondta az egész lakosságnak szóló rádiószózatában 1932.
október 4-én. Gömbös 1932. 12. (Eredeti kiemelés.)
947 MNL BML főisp. biz. 5/1933.
948 MNL BML főisp. biz. 38/1933, 54/1933, 68/1933
949 „Már kezdik beszélgetni, úgy a kisgazdák, mint az iparosság és a munkásság, hogy a M. kir.
Gömbös kormány a leadott 95 pontból még nem valósított meg semmit sem. Az itteni nép
szívesebben látná, ha a M. kir. Miniszterelnök Úr kevesebbet utazna, és többet cselekedne,
mert a helyzete itten mindenkinek nagyon rossz!” MNL CsML IV. B. 901/a főisp biz. 1933.
(iktatószám nélkül) - vitéz Fekete Imre levele Farkas Béla főispánnak (1933. január 26.)
950 „A nagy tömeg a kormányba vetett hitét és az előlegezett bizalmat elvesztette. Semmi olyan
kormányzati ténykedést nem tapasztal, ami az állam fenntartó [sic!] polgárság anyagi hely­
zetének a könnyítését célozná, ellenben azt látják, hogy az adóemelésekkel [...] újabb és
újabb terheket rak az amúgy is napról napra rosszabb vásárlóképességű fogyasztó közönség
vállaira.” Ugyanakkor a frontharcosok mellőzésük miatt elégedetlenkedtek. MNL HBMLIV.
B. 901/a 10. d. 172/1933
951 MNL OL K 429. 4. cs. 213. fól. - Kozma Miklós levele Mecsér Andrásnak (1933. március 1.)
 A mi a programból megvalósult - A Gömbös - kormány bel - és külpolitikája 343

tékben nehezítették. Több baranyai község gazdái az alakuló zászlóbontó gyű­

léseken fogalmazták meg kemény hangon, hogy belépésük feltétele a kormány
politikájának alapvető jellegű megváltoztatása. Állásfoglalásukat érzékelteti a
megyefaiak megfogalmazása: „Majd ha a kormány intézkedéseiből kifolyólag
részükre is javulást látnak, úgy kivétel nélkül belépnek a pártba, amíg azonban
annak súlyát tapasztalják és érzik, addig nem szervezkednek.”952 A belépők
egy része is feltételesen csatlakozott a párthoz.953 Nagyharsányban a NÉP fris­
sen megalakult választmánya 1933. augusztus 15-én 12 pontban foglalta össze
azokat a sürgető intézkedéseket, „melyeknek körösztülvitele [sic!] esetén a
ma fönnálló gazdabajok megszüntethetők lennének”. Követeléseik pedig ki­
terjedtek a mezőgazdasági és ipari árak közelítésére, a közterhek igazságos
megállapítására, (az addig tett intézkedések ellenére) a gazdaadósságok sür­
gős rendezésére, az álláshalmozások megszüntetésére, a kartellek letörésére,
„a földreform egészségesebb átalakítására”, a földbirtokok új osztálybesoro­
lására, a tagosítások állami elrendelésére, a tejkérdés rendezésére, a különbö­
ző illetékek, valamint a vasúti és postadíjak csökkentésére.954 A párt mohácsi
választókerületi választmánya két nappal a nagyharsányiak előtt közvetlenül
Gömbös Gyulához fordult memorandumával, mondván: „...tudomására kell
hozni azokat a nehézségeket, amelyek a jelenlegi viszonyokat jellemzik. Két­
ségbeesés fogja el az embereket a folyton romló jövedelmek mellett, hogy mi­
ként fognak eleget tenni családapai kötelességüknek, miből fogják az adót, az
esedékes kamatot megfizetni.”955 Mindkét szervezet kiemelte, hogy sürgős és
radikális intézkedéseket vár és tart szükségesnek.
Az elégedetlenség leggyakrabban hangoztatott forrása az adóztatás volt.
A Gömbös-kormány az államháztartás egyensúlyának fenntartásához nélkü­
lözhetetlennek tartotta az adók további emelését és szigorú behajtását. Sem
az adók összegének, sem azok beszedése időpontjának megállapításakor nem
vették figyelembe az adózók gazdasági helyzetét, fizetőképességét. Ezzel a
társadalom túlnyomó többsége - így a birtokos parasztság - egyik leggyak­
rabban hangoztatott követelését nem teljesítette. Ezért 1933 nyarától majd

952 MNL BML NÉP jelentések - a. zb. gy. jkv. Megyefa. Lásd még uo. Katádfa, Túrony, Lot-
hárd, továbbá MNL BML NÉP adm. 1932-33. - a szentlőrinci főszolgabíró levele a főispánnak
(1933. július 12.)
953 „A Nemzeti Egység eszméjét mind addig [sic!] odaadással támogatják, amíg azt látják, hogy
vezérük [...] népe jobblétének elősegítése érdekeit szolgálja. Tehát a ma megszavazott bi­
zalom addig szól, amíg az egység az egyenlőség reménye” - rögzítette az újmindszentiek
véleményét a jegyzőkönyvvezető. MNL BML NÉP jelentések - a. zb. gy. jkv. Újmindszent
954 MNL BML NÉP adm. II. 1934 - A Nemzeti Egység Pártja nagyharsányi községi választmányá­
nak határozata (1935. augusztus 15.) Közli Vonyó 1989. 249-251.
955 Mohácsi Hírlap, 1933. augusztus 20.
344 „M iniszterelnök akarsz - e lenni vagy V ezér ? !

másfél éven át szinte havonta ismétlődtek a kérések a végrehajtás elhalasztá­

sára, illetve a különböző szintű pártszervezetek vezetőinek figyelmeztetései,
hogy a kíméletlen adóztatás a pártszervezés legfőbb akadálya.956 A NÉP tagjai
közül sokan fenyegetőztek kilépéssel, s többen el is hagyták ilyen okokból a
pártot - még a helyi vezetők közül is.957 A Hajdú megyei vitézi székkapitány
1935 augusztusáról írt nemzetvédelmi jelentése azt igazolja, hogy az elége­
detlenség később sem szűnt meg, sőt, bizonyos mértékben radikalizálódott.
A jelentéstevő úgy tapasztalta, hogy a Gömbös-kormány elleni támadások,
amelyek a márciusi országgyűlési választásokat követően - különösen a kis­
gazdapárt részéről - felerősödtek, „úgy Debrecenben, mint vidéken a társa­
dalom minden rétegében talajra találnak”. Ennek okaként elsősorban a gaz­
dák körében korábban is megfogalmazott, megoldatlan gondokat sorolta, s
azokkal azt igazolta, hogy „a miniszterelnök és a vezetése alatt álló kormány
közismert ígéreteit nem tudja beváltani, mert le van kötelezve a bankoknak
és karteleknek”. Arra a következtetésre jutott: „A jelenlegi állapotok gyökeres
megváltoztatása csak a Gömbös-kormány megbuktatása útján remélhető, en­
nek eszköze pedig az általános titkos választójog.”958
Ezek a jelenségek egyértelműen arra utalnak, hogy Gömbös és kormánya
csak részben, az érintettek számára nem kielégítő módon és mértékben telje­
sítette a társadalom nagy részét sújtó, válság okozta nehézségeket, sőt újabb
terheket is rakott rájuk. Ez pedig döntő akadálya volt annak, hogy leküzdje
„az uralkodó lelkiválságot”. így a társadalom hozzá és kormányához fűződő
viszonyát miniszterelnöksége egész időszakában a kettősség - a reménykedés
és a csalódás párhuzamos megléte - jellemezte, amely önmagában is jelezte a
társadalom megosztottságát.

A miniszterelnök és a zsidókérdés

A Nemzeti Munkaterv, mint láttuk, csak rejtetten tartalmazott a zsidóság hely­

zetét - gazdasági pozíciójukra nézve - kedvezőtlenül érintő elemeket. Nyíltan
utalás nem történt rájuk. Annál inkább a miniszterelnök beszédeiben. Mint
láthattuk, első miniszterelnöki megnyilatkozásaiban pozitívan nyilatkozott

956 MNL BML NÉP havi jelentések 1933-34. - a villányi vk. pt. 1933. augusztus, szeptember,
1934. október, november, a szalántai vk. pt. 1934. november
957 Mézes János, a NÉP kisharsányi elnöke a vezér által aláírt díszes megbízólevelének hátlapjá­
ra írta lemondó és kilépését indokló elkeseredett levelét, s küldte meg közvetlenül Gömbös
Gyulának. MNL BML NÉP személyi ügyek 1933-34. (1934. november 30.)
958 MNL HBMLIV. B. 901/a 10. d. 298/19353
 Ami a programból megvalósult - A Gömbös- kormány bel - és külpolitikája 345

a zsidóságról.959 Ezek alapján vélte úgy a kortársak és később a korszakkal

foglalkozó kutatók egy része azt, hogy Gömbös feladta antiszemitizmusát, mi
több, fajvédő politikáját. Kormányzati politikájának elemzése alapján akadtak
olyanok is, akik inkább a fennálló viszonyok reformálására törekvő, mintsem
radikális politikusnak minősítették a miniszterelnököt.960
Valóban feladta-e Gömbös igazi szándékait? Őszinte és végleges volt-e
a változás az antiszemitizmus tekintetében, vagy taktikázott? E kérdésekre
megbízható válaszokat csak olyan emlékezésektől, naplóktól várhatnánk,
melyek az egykori fajvédő miniszterelnök szűk körben elmondott esetleges
titkos gondolatait, szándékait dokumentálhatják. Ezek száma ugyan csekély,
azok azonban Gömbös miniszterelnöki kinyilatkoztatásainak ellenkezőjét bi­
zonyítják. Kornfeld Móric szerint „bizalmasai körében hangoztatta, hogy ő
- bármit mondott légyen is a nyilvánosság előtt - nem revideálta álláspontját
a zsidókérdésben”.961 Ezt erősíti fiának visszaemlékezése is, aki szerint Göm­
bös csak azért tette sokat idézett kijelentését, mert tudta, hogy a zsidó nagy­
tőke nélkül nem kormányozható az ország. Apja képviselőházi szavait így
értelmezte: „Igaz, soha nem határozta meg pontosan, mit ért ezalatt [sic!] s ez
a bejelentés legjobb tudomásom szerint nem változtatott semmit azon a felfo­
gásán, hogy a zsidóság veszélyes góc a nemzet testében, melynek befolyását
meg kell szüntetni.”962 Egyik bizalmas munkatársa volt a miniszterelnökségen
Petneházy Antal, aki szerint Gömböst gazdasági megfontolások vezérelték az
idézett szavak kimondására, nem pedig korábbi elveinek feladása. Tisztában
volt azzal, hogy gazdaságfejlesztési terveit eleve megakadályozhatja a tőke­
hiány. Mindenképpen el akarta azonban kerülni a külföldi hitelek felvételét,
kizárólag belső erőforrások felhasználást tartotta elfogadhatónak. Ezért: „Mi­
előtt külföldi pénzügyi fórumokhoz fordult volna, magához kérette a magyar
tőkeérdekeltségek vezetőit, báró Kornfeld, báró Weiss, Chorin, Vida és még
néhány pénzügyi és gazdasági szakembert, és ismertette előttük gazdasági
programjának megvalósításához szükséges elgondolásait.” A tanácskozást
követő napokban a zsidó nagytőke képviselői vállalkoztak a kért tőke nagy ré­
szének időben ütemezett folyósítására, feltételük volt azonban „a fajvédelmi
szempontok mellőzése”.963

959 Gömbös 2004. 414.

9“ Lásd például Gergely J.1999. 117-118, 132-134.
961 Kornfeld Móric: A zsidókérdés Magyarországon. In: Kornfeld 2 0 0 6 .1 9 0 .
962 Idézi Gergely J. 2001. 233.
963 Petneházy Antal visszaemlékezése [Kézirat] HL, VII/252, 311. d. 3-5. Idézet: 4. A Petneházy
szerint a megbeszélésen részt vevő Kornfeld Móricz a fent idézett tanulmány- és dokumen­
tumkötetben közölt írásaiban nem említi az esetet.
346 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

Ha a kortárs emlékezőkön túl az 1932-1935 között megfogalmazott terveket

és foganatosított intézkedéseket elemezzük, határozottan állíthatjuk: Gömbös
és hívei nem adták fel az 1920-as évek közepére kialakult nézeteiket, program­
jukat: a fajvédelmet. A változás nem ennek tartalmában, hanem a megvalósítás
módjában, ütemében és nyilvánosságának mértékében ragadható meg. Minde­
nekelőtt abban, hogy - a kényszerítő körülmények miatt - nem beszéltek a faj­
védelemről. A faj szó helyére (kivételes említésektől eltekintve - NM 83.) most
egyoldalúan a nemzet került. Ezzel együtt elnémult az antiszemita hang, ami
kifejezte: elhagyták a fajvédelem „negatív” aspektusának, a zsidóság minden té­
ren történő korlátozásának nyílt hangoztatását, s - a közvélemény számára úgy
tűnhetett - ilyen tartalmú gyakorlati lépéseket sem tettek. Megmaradt azonban
az általuk megfogalmazott feladat „pozitív” oldala: a magyarság gyarapítása.
A Nemzeti Munkatervnek a magyar faj gazdasági megerősödésére, ősi kulturális
értékeinek megőrzésére, iskoláztatására, szociális védelmére, a nemzet egysé­
gének, illetve a szerteágazó munkát szervező erős állam megteremtésére vonat­
kozó pontjaiban azonban szinte kivétel nélkül megtalálhatjuk a fajvédő program
megfelelő tartalmi elemeit. Esetenként még a megfogalmazások is kísértetiesen
hasonlóak, mi több, szó szerinti azonosságot mutatnak. Gömbös és környezete
tehát - ha az 1920-as évekhez képest egyoldalúan is - a fajvédő nézetek jegyé­
ben fogalmazta meg az új kormány programját, majd alakította gyakorlatát. Ezt
erősíti két jelenség. Egyrészt az, hogy a program konkrétabban megfogalma­
zott pontjai - a gazdaság és kultúra területén egyaránt - egyoldalúan a „nemzeti
erőket”, illetve azokat az ágazatokat preferálták, melyekben túlnyomóan nem
zsidó érdekeltségek voltak. Másrészt a - bármilyen módon - megfogalmazott
és foganatosított korlátozások potenciálisan az utóbbiakat sújtották. Mindez
nyilvánvalóvá teszi, hogy Gömbös politikájának 1932-ben is jellemzője volt: a
magyarságot minden tekintetben egyértelműen a zsidók rovására kívánta erősí­
teni. Ez a politika tehát zsidóellenes volt - anélkül is, hogy azt deklarálta volna.
Ezen a ponton érvényesült az, amit már a fajvédő program kapcsán is jeleztem:
a fajvédelem pozitív, a „magyarság felemelését” szolgáló elemének realizálása
Gömbös elgondolásában - annak elhallgatása esetén is - feltételezte a másik,
negatív, zsidóellenes elem érvényesítését.964 A Gömbös-féle szociálpolitika és
az antiszemitizmus így nem csupán rokon jelenséget képeztek, ahogy Ungváry
Krisztián értékeli a helyzetet, hanem szerves egységet alkottak.965
A háttérben azonban több is zajlott. A korszak egyik legismertebb antisze­
mita személyiségének, Kovács Alajosnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnö­

964 Lásd a Mi a fajvédelem? című fejezetet.

965 Ungváry 2016. 168.
 A mi a programból megvalósult - A Gömbös- kormány bel - és külpolitikája 347

kének később megjelent írásában (1941) és népbírósági vallomásában (1949)

azt valószínűsítette, hogy Gömbös egy zsidótörvény megalapozása érdekében
bízta meg őt a magyarországi zsidóság vagyoni helyzetének felmérésével.966
A statisztikus késői állításait akár fenntartással is fogadhatnánk, tekintettel
arra, hogy azok tartalmukat befolyásoló körülmények között - a nyílt zsidóel­
lenes politikát folytató Harmadik Birodalom látványos katonai sikerei idején
(1941), illetve a vádlottak számára politikai kényszereket is jelentő népbírósági
per során (1949) - születtek. Két, Gömböshöz közel álló személy azonban erő­
sítette az információ valóságtartalmát.
Az 1938-ban nyomtatásban is megjelent munka967 kéziratát a miniszterel­
nök már 1935-ben megkapta. Benne általa kedvezőtlennek tartott arányokról
és tendenciákról olvashatott zsidó tulajdonú vállalatok alkalmazottainak, illet­
ve a különböző foglalkozási kategóriákban dolgozók, iskolatípusokban tanu­
lók származás szerinti megoszlásáról és tendenciájáról. Ezeket az ismereteit
a számára kedvező erőátcsoportosulást ígérő választási sikereket követően, a
részben az őt támogató és állástalan keresztény diplomások ügyének megoldá­
sát egyre hangosabban követelő Reformnemzedékben tömörült „magyar ifjú­
ság jogos követeléseire” utalva már beszédeiben is felhasználta. E csoportosu­
lás egyik tagja, Makkai János968 idézte szavait 1935 októberében: „Annak az
új rendszernek, amelyért mi dolgozunk, új emberekre, reformemberekre van
szüksége a magyar élet minden vonalán. [...] Minden rendű és rangú munka­
adónak a magángazdasági életben meg kell értenie, hogy ha nyugalmát bizto­
sítva akarja látni, és egyben a jövőt is eredménnyel munkálni, akkor a fiatalság
jogos elhelyezkedési törekvéseinek nem szabad útjába állni a munkaalkalmak
csökkentésének módszerével. Kérem a munkaadókat, nyújtsanak ehhez a tö­
rekvéshez segédkezet, mert ez a törekvésem is jogos és indokolt azon statisz­
tikák bizonysága szerint, amelyek a kezem között vannak, de amelyekről most
szólni nem akarok, mert az a meggyőződésem, hogy az én megértő szavaim a
munkaadók részéről is megértéssel fognak találkozni.”969

966 U ngváry 2016. 168-170.

967 Lásd Kovács A. 1938. A munkát elemzi U ngváry 2016. 169-170.
968 a Reformnemzedék egyik tehetséges vezető személyisége volt a nemzetiszocializmussal
szimpatizáló újságíró, Makkai János, aki 1935 márciusában a NÉP hivatalos jelöltjeként
lett országgyűlési képviselő, majd fontos szerepet vállalt az űn. első zsidótörvény elfogad­
tatásában, a másodiknak pedig „nem csupán parlamenti előadója, de szellemi inspiráló­
ja, előkészítője és ideológusa is volt”. Lásd Csizmadia 2001. 9, 16-27, 115-123. Almanach
1935-1940. 314-315.
969 Makkai János: Gömbös Gyula statisztikája. Új Magyarság 1935. október 27. Idézi C sizmadia
2001. 119-120.
348 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

Gömbös - még ekkor is taktikázásra utaló - kijelentéséhez a radikális Mak-

kai hozzátette, hogy „amíg a kapitalizmus fellegvárait az ifjúság tömegesen el
nem foglalja, hiú ábránd az antiszemitizmus enyhülését várni”.970
A másik személy, a belügyminiszter Kozma Miklós, aki 1936. decemberi
németországi látogatása során Göring bizalmasától, Walter Fűnk propaganda-
ügyi államtitkártól arról értesült, hogy Gömbös a porosz kancellárral, a Har­
madik Birodalom „második emberével” folytatott tárgyalásai alkalmával szü­
letett egy magyar-német megállapodás, amely „a politikai rendszert, a totális
kérdést, a zsidókérdést és a katolikus kérdést érintette”. Ormos Mária Kozma
feljegyzését és a körülményeket elemezve arra következtetésre jutott, hogy
Fűnk további részletekkel is szolgálhatott, amelyek Gömbösnek a zsidóság
gazdaság területén túli korlátozására tett kijelentésére utalhattak.971
Erre engednek következtetni egyes minisztereinek lépései, kezdeményezé­
sei is, amelyeket nyilván Gömbös intenciói alapján vagy jóváhagyásával tettek.
Hóman Bálint kultuszminiszter 1932 őszén az egyetemeket arra utasította,
hogy tanúsítsanak nagyobb szigort a zsidó hallgatók felvétele kapcsán, ami az
1928-ban módosított numerus clausus törvény ismételt alkalmazásának szán­
dékára utalt. 1933 novemberében a képviselőházban kijelentette: „Feltétlenül
el kell érnünk azt az eredményt, hogy a magyar keresztény ifjúság és a zsidó
ifjúság között az egyetemen nem lesz semmiféle arányban eltérés az orszá­
gos arányszámhoz képest.”972 Ugyanakkor a származás szerinti korlátozások
középiskolákra történő kiterjesztésével kapcsolatos kormányzati szándékról
is beszélt. Ugyanebben az évben tettek sikertelen kísérletet az etnikai-vallási
kvótarendszer felállítására az ügyvédi kamarában.973 1935-ben már olyan tör­
vényjavaslat is született, melynek 31. paragrafusában a felekezetek országos
arányának megfelelő rátákat szabott volna meg az ügyvédi kamara tagságá­
ban.974 A javaslatból ekkor még nem lett törvény, de a kísérlet jelezte, hogy a
Gömbös-kormány időszakában is foglalkoztak a későbbi, zsidókat korlátozó
törvényekhez hasonló jogszabályok elfogadtatásával.
Mindez egyértelművé teszi, hogy Gömbös a megfelelő alkalmat várta arra,
hogy a zsidóságot korlátozó intézkedéseket tegyen - ha nem is az utódai által
hozott ún. zsidótörvények formájában. Azt a szándékát, hogy erre irányuló,
1918 óta kiteljesedő elgondolásait megvalósítsa, további tételesen dokumentál­
ható elemek is igazolják. Egyrészt Gömbös - már miniszterei által is elutasított

970 Csizmadia 2001. 120.

971 Ormos 2000a. II. 469-470.
972 Hóman beszédének részletét idézi Kovács M. 2012. 57-58. és 212.
973 U ngváry 2016. 170-171.
974 U ngváry 2016. 414.
 A mi a programból megvalósult - A G ömbös- kormány bel - és külpolitikája 349

- államjogi reformterveinek egyik eleme. Választójogi javaslatában - mely sze­

rint aktív és passzív választójogot csak olyan állampolgár kaphasson, aki leg­
alább 30 éve állampolgár, és akinek családja legalább 100 éve Magyarországon
lakik975 - nem nehéz felismerni az 1925-ben, a választójogi törvény vitájában
megfogalmazott, az azt megelőző időszakban beköltözött zsidók kirekesztésé­
re irányuló igényt. Még akkor is, ha elfogadása esetén a javaslat potenciálisan
más származású állampolgárokat is korlátozott volna.
Ennél is fontosabbnak minősíthetünk két dokumentumot. Kozma György,
Zemplén megye főispánja 1935 februárjában Keresztes-Fischer Ferenc belügy­
miniszternek tett jelentésében már utalt arra, amit júliusban fivérének, Kozma
Miklósnak, a belügyi tárca új birtokosának így fogalmazott meg: „A galiciaime-
nekültek [sic!] kiutasítását nagy nyomatékkai tette kötelességemmé a minisz­
terelnök úr [azaz Gömbös Gyula - V. J.] és hivatali elődöd [Keresztes-Fischer
Ferenc - V. J.] még két évvel ezelőtt, amikor a zempléni főispáni széket elfoglal­
tam. Kötelességemnek igyekeztem a legnagyobb eréllyel eleget tenni...”976
Gömbös tehát nemcsak fenntartotta, hanem végre is hajtatta azt, amit az
újonnan bevándorolt zsidókkal szemben az 1920-as évek elején követelt.
A sportért rajongó miniszterelnök Janus-arcú zsidópolitikájának mintegy
szimbolikus kifejeződése volt az olimpiai szerepléssel és sikerekkel kapcsolatos
magatartása. Az 1920-as években még az ellen tiltakozott, hogy Magyarországot
zsidó származású versenyzők képviseljék a világjátékokon.977 1936 augusztusá­
ban, hosszúra nyúlt betegszabadságáról visszatérve, első interjújában minde­
nekelőtt a berlini olimpián elért sportsikereket, s a Magyarországnak dicsőséget
szerző sportolókat üdvözölte.978 Egy szót sem ejtett arról, hogy nyolc magyar
egyéni olimpiai bajnok közül négy zsidó származású volt, s a két olimpiai baj­
nokcsapatnak (kardvívás, vízilabda] is jelentős arányban voltak zsidó tagjai.979
Mindebből az következik, hogy Gömbös nemcsak fajvédő törekvéseit nem
adta fel 1932 után, hanem zsidóellenességét sem. Azt a szelektív antiszemitiz­
must, amelyet - a számára kedvezőtlen politikai erőviszonyok miatt, és immár
a gazdasági racionalitásokat is figyelembe véve - óvatosabban valósított meg,
s annak érdekében finomabb eszközöket alkalmazott, mint amit megfogalma-

975 G ergely J. 2001. 243.

976 MNL OL P 1080, Kozma-család iratai 2. cs. 115/1935.L. Idézet: 631/1935.L.
977 Gömbös 2004. 232. Lásd még Szegedi 2003 . 74-75.
978 Függetlenség, 1936. augusztus 11. 3.; Új Magyarság, 1936. augusztus 11.11.
979 Az egyéni bajnokok: Csák Ibolya - magasugrás, Elek Ilona - tőrvívás, Kárpáti Károly - birkózás,
Kabos Endre - kardvívás, ő a csapatnak is meghatározó tagja volt), s a vízilabda csapat­
ban szerepelt Bródy György és Sárkány Miklós, (http://szombat.portalinternet.hu/ujhirek/08
0427_MagyarzsidosportolokawashingtoniHolocaustMuzeumban.htm - letöltés: 2013. 06.10.)
350 „M iniszterelnök akarsz - e lenni vagy V ezér ? !

Előadói iv , 6 3 1 /1 9 3 5 .1 .
Zemplén vármegye nfojmrjx. fő ispánja .

Iktatószám : ' *631- /1 9 3 R .T . H a tá r id ő :

Egyúttal elintézett számok: Az eióiraion adott és még továbbra is nyil­

• : * t v• • vántartandó határidő :
_ sz. dóiralon 193_év_ _hó_ _nap.
Elószám: Utószám:
Kiadó csatolja:
ásványt.
L
Az iktatvány tárgya : Xs
k^zclóhivarinak adott egyéb utasítások:

Összeegyeztették : J A kiadó elküldte

,i93Ítv fct -hó

Határidó:
Elintézés.

‘ A válaszirat alapjául szolgáló jelentés, megkere­

7
sés. rendelet síb. szama :_____________

Tárgy:

H a g y c á lt .ő i ik g a .

v ité z Is v e ld i K o z z a Mi k l ó s u rn ák

e . k i r .b e lü g y m in is z t e r

. ,B ujLA-B^-S-Lí.-
3 elü gycin is zt e r i u c .
K edves K it in !
. ; •• .* .
A g a lic ia ia jü e k ü lt o k k iu ta s ítá s a :
• : v; .• -
n agy n y o a a té k k a i tette k ö te le s s é g e g m é
v ^ j
m in is z te r e ln ö k ur és h iv a t a li e lő d ö d •i
. . - - _ .
cég két övvel e z e l ő t t , a m ik o r z e m p lé n i

fő is p á n i széket e lfo g la lt a m . K ö t e le s s é ­

gem n ek i g y e k e z t e m a le g n a g y o b b e r e lly

e le g e t te n n i és ez az ügy azonban a

le g n e h e z e b b .m e r t egyenesen fa n t a s z t i­

kus a z a s z ív ó s k it a r t á s ,a k iv e l a k iu
XIl. sz. minta a 101. §-hoz. — Várni. Ogyv.

**rO
-ó c

117. K o zm a György zem p lén i főispán levele b á ty ján ak,

K ozm a M iklós b elü gy m in isztern ek (1 9 3 5 )
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 351

zásakor ígért. Illetve taktikázott: a kedvező alkalomra várt, amikor úgy valósít­
hatja meg őket, hogy ne okozzon súlyos károkat a gazdaságnak, s - főleg - ne
veszélyeztesse saját hatalmi pozícióit.
E kérdés megítélése kapcsán arra is érdemes emlékeznünk, hogy 1928. feb­
ruár 23-án, a numerus clausus törvény módosításának vitájában határozottan
tiltakozott a kormány által - külföldi nyomásra is - javasolt enyhítések ellen.
Kitartott 1920-ban hangoztatott álláspontja mellett, s érvei is megegyeztek az
akkoriakkal.980 Történt mindez alig fél évvel azelőtt, hogy - a kormánypártba
történő visszavétele és honvédelmi államtitkárrá történt kinevezése áraként
- először tett ígéretet Bethlennek, hogy felhagy fajvédő politikájával, s annak
szerves részét képező antiszemitizmusával. Márpedig egy 42 éves férfiról, ki­
alakult személyiségről, aki következetesen és kitartóan ragaszkodott politikai
elképzeléseihez aligha feltételezhető, hogy hitvallásának egyik sarkalatos ele­
me tekintetében alig fél év alatt ilyen radikális változás következzék be. Azt
pedig, hogy Bethlennel szemben nem bizonyult szavahihetőnek, már honvé­
delmi miniszterként tett, idézett megnyilatkozásai is jelezték.
Nyilvánvaló tehát, hogy e kérdésben miniszterelnökként kivárt, csupán po­
litikai kényszerből, taktikai megfontolásból nem beszélt nyilvánosan zsidóel­
lenes terveiről, s volt óvatos politikai gyakorlatát tekintve is.

A kitörés megalapozása

A Gömbös és hívei által megfogalmazott Nemzeti Munkaterv, illetve az an­

nak alapján megvalósult politikai gyakorlat egyértelműen jelzi, hogy a Göm­
bös-kormány - az elhallgatások, a megvalósulatlan elemek ellenére is - az
1920-as évek elején deklarált fajvédő elvek érvényesítésére, illetve lényegi ele­
meinek megvalósítására törekedett. Nem azonos módon, hanem a megválto­
zott körülményekhez igazodva.
A miniszterelnök mindenekelőtt arra kényszerült, hogy elnyerje a társa­
dalom többségének támogatását, s ez által széles és megbízható tömegbázist
építsen ki, amellyel nem rendelkezett. Elsősorban a nagy tömegeket adó és
reményei szerint könnyen megnyerhető csoportok megszervezésére gondolt.
Főként a parasztságot tekintette ilyennek, amely akkoriban még a lakosság
több mint felét tette ki, és amelynek - legalábbis az ezeket meghatározó tör­
vények és rendeletek szövege szerint - kedveztek, így tagjai számára vonzóak
lehettek a kormány gazdaságpolitikai intézkedései. A nőkben azért látott poten­

980 KN 1927. IX. kötet (1928. február 23.) 183-189. (Gömbös 2004. 348-362.)
352 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

ciális bázist, mert nagy többségük még távol tartotta magát a politikától, s je­
lentős részük vallásossága miatt a keresztény elvek hangoztatásával és a család
szerepének központba állításával megnyerhetőnek tűntek számára. A válság
nyomán keletkezett munkanélküliség következtében elhelyezkedési nehézsé­
gekkel küzdő - főleg diplomás, keresztény - ifjúság szintén ígéretes lehetőséget
kínált. Azért is fontosnak tartotta, hogy felsorakoztassa őket maga mögött, mert
hatalma hosszú távú megalapozásának bázisát látta bennük. Ezzel magyaráz­
ható, hogy - mint látni fogjuk - a kormánypárt szervezése során különös fi­
gyelmet fordítottak az agrártérségekre (falvakra, községekre, a mezőgazdasági
termelés dominálta kisrégiók központjaira), és kezdettől fogva elvárták a helyi
szervezetek női és ifjúsági csoportjainak kiépítését. Mindezek ellenére változat­
lanul legfőbb és legbiztosabb híveinek tekintette a korosztályához tartozó, illet­
ve az utánuk következő generáció hivatását feladni kényszerült katonatisztjeit,
kiváltképp azokat, akik vezérkari képzésben részesültek.
Jóllehet minden választójoggal rendelkező támogatására szeretett volna
számítani, erre a nagy ipari centrumok nagyüzemi munkássága és a nagy­
városok polgársága körében kezdettől fogva csekély esély mutatkozott. Erre
utal, hogy főként Budapesten és a nagy regionális centrumokban (elsősorban
Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Győrben) nem tudták érdemben
csökkenteni a szociáldemokrata párt és néhány helyen a liberális-demokrata
pártok befolyását.
A tömegbázis kiépítése és stabil biztosítása azonban szervezettséget köve­
telt, amit csak a tagok számára kötöttségeket jelentő párt keretében lehetett
biztosítani. Gömbös figyelembe vette azokat a politikai erőviszonyokat, me­
lyek közepette átvehette a kormány irányítását. Figyelembe vette azokat, de
nem fogadta el őket. Kezdettől megváltoztatásukra törekedett. Ő és közvetlen
munkatársai elsőrendű feladatuknak tekintették ezért a „nyugodt, stabil, cél­
tudatos kormányzati vonalvezetés” biztosítékát képező, az útjukban álló aka­
dályok leküzdésében hatékony eszközként alkalmazható kormánypárt meg­
szervezését. Ezt mindenekelőtt az Egységes Párt modern tömegpárttá történő
átszervezése útján próbálták megvalósítani, de - időlegesen - más politikai
erők, illetve társadalmi szervezetek támogatását sem nélkülözhették.

A Nemzeti Egység Pártja

Gömbösnek, tervei maradéktalan megvalósítása érdekében mindenekelőtt el

kellett érnie, hogy a kormánypárt irányítása is az ő kezébe kerüljön. Ez tör­
tént meg az Egységes Párt 1932. október 27-én tartott értekezletén, amelyen
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 353

Gömböst választotta vezérévé, s egyben - a miniszterelnök legfontosabb jel­

szavának megfelelően - kiegészítette nevét: Nemzeti Egység Pártja - Keresz­
tény-Keresztyén, Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt (NÉP). Nem telt el sok
idő, amikor már csak a párt nevének új elemét használták hivatalosan is. Ez
önmagában is jelezte a változtatás határozott szándékát.
Az átalakított kormánypárt funkcióit és szervezetét a Gömbös által meg­
fogalmazott célok és a jelzett körülmények együttesen határozták meg. A mi­
niszterelnök pártvezér négy feladatot szánt a NEP-nek.
1. Az egész társadalom - az ő szóhasználatában: a nemzet - felülről törté­
nő megszervezését a párt keretében, „az egységes magyar világnézet”
jegyében, ami biztosítja, hogy a lakosság egésze, vagy legalább nagy
többsége a miniszterelnök politikájának feltétlen támogatójává válik.
2. A párt által ellenőrizni és megszervezni a társadalom egész életét, s en­
nek érdekében felszámolni minden más kezdeményezést, társadalmi
önszerveződést.
3. A szervezett tömeg szavazatai révén biztosítani a többséget minden kép­
viseleti szervben, a helyi képviselőtestületektől a törvényhatósági köz­
gyűléseken át az országgyűlésig.
4. E hosszú távú célok elérése feltételeinek megteremtése érdekében kez­
dettől ellensúlyozni a Bethlen vezette konzervatív körök befolyását a
törvényhozásban és a közigazgatásban.
E funkcióknak csak olyan politikai szerveződés felelhetett meg,
• amely jellegével és programjával reményt ad arra, hogy a politikai jogok­
kal rendelkező lakosság többsége csatlakozik hozzá;
• amelynek folyamatos politikai aktivitást kifejtő tagjait szoros szervezeti
szálak, kötelmek fűzik a szervezethez és annak vezetőjéhez;
• amelyet - a központi akarat érvényesítését, az információk (utasítások)
áramlását és a központilag vezérelt tevékenység szervezését biztosító -
hierarchikus szervezeti struktúra jellemez,
• az egyes szervezeti egységek élén a központi akaratot feltétlenül teljesí­
tő vezetőkkel,
• és a hatalmas szervezőmunkával járó adminisztratív feladatokat ellátó
központi apparátussal, amelyben a párt vezetésétől egzisztenciálisan is
függő fizetett alkalmazottak dolgoznak.

A fentiek szellemében folyt 1932 októberétől az a - fokozatosan az egész or­

szágra kiterjedő - pártszervező munka, melynek eredményeként egy, a tár­
sadalom többségét tömörítő, majdnem minden településen helyi szervezettel
rendelkező „országos párt” jött létre.
354 F ő f e je z e t

118. G öm bös G yula a N ÉP szék esfeh érv á ri zászlóbontó gy ű lésén (1 9 3 3 . ja n u á r 14.)

119. G öm bös felszólalása a N ÉP d eb recen i zászlóbontó g y ű lésén (1 9 3 3 . ja n u á r 19.)

 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 355

A szervezés 1933 júniusáig két szálon futott. Egyrészt sorra tartották az

ország jelentős városaiban, megyeszékhelyeken a párt ünnepélyes ún. zász­
lóbontó gyűléseit, amelyeken maga a „Vezér”, Gömbös Gyula mondott beszé­
det. Ilyenekre került sor többek között Miskolcon (1932. november 22.),981
Nagykőrösön (1932. december 4.).982 Ezt követően 18-án dunántúli körutat
tett, melynek keretében Győrött, Pápán és Szombathelyen vett részt az alakuló
ülésen, közben Pannonhalmára, a bencés apátságba is ellátogatott.983 A sor a
következő év elején folytatódott Székesfehérváron (1933. január 14.),984985Veszp­
rémben (1933. január 15.),965 majd Debrecenben (1933. január 29.), Hajdúbö­
szörményben (1933. január 30.)986 és Nyíregyházán (1933. január 30.).987 Ezek
a gyűlések még nem szóltak másról, mint a Nemzeti Egység Pártja eszméjének
és céljainak hirdetéséről, illetve a helyi és megyei szervezetek megalakulásá­
nak látványos keretek közötti meghirdetéséről.
Sokkal fontosabb volt az a munka, amely a színfalak mögött, a nyilvános­
ság kizárásával folyt a frissen kialakított új pártközpontban, Sztranyavszky
Sándor pártelnök és Marton Béla országos ügyvezető főtitkár irányításával,
s ami nem kevésbé fontos: a közigazgatás - a főispánok, a főszolgabírók és
a községi jegyzők - bevonásával. 1933 elejére elkészült a párt új szervezeti
szabályzata, valamint a különböző szintű szerveinek és vezetőinek teendőit
aprólékos részletességgel meghatározó szervezési útmutatók. 1933 májusára
- a közigazgatási apparátus javaslatai alapján - összeállt a megbízandó válasz­
tókerületi és helyi elnökök és vezető titkárok névsora. Nem volt már akadálya
annak, hogy 1933. június 15-ére és 18-ára az ország összes településén meghir­
dessék a NÉP helyi szervezetének megalakítását.988 A két folyamat találkozá­
sát jelképezte az Egerben június 14-én tartott ünnepélyes zászlóbontás, ame­
lyen nemcsak a helyi szervezet alakulását mondták ki, hanem Gömbös Gyula
egyben „megindította a Nemzeti Egység Pártjának országos szervezkedését”.
Az időzítés azt szolgálta, hogy a sajtó erről szóló, másnap megjelenő tudósítá­
sai lelkesítsék a többi, mintegy 3400 település lakosságát, és mozgósítsák őket
a helybéli gyűlésen való részvételre.989

981 Budapesti Hírlap, 1932. november 23. 1-3.

982 Budapesti Hírlap, 1932. december 6 .1 -4 .
983 Tolnai Világlapja, 1933. január 21.
984 Budapesti Hírlap, 1933. január 1 5 .1 -3 .
985 Budapesti Hírlap, 1933. január 17. 3-4.
988 Budapesti Hírlap, 1933. január 31. 3-6.
987 Nyírvidék, 1933. január 31. 1-3.
988 A szervezőmunka részleteit lásd Vonyó 1982. 8-21.; Vonyő 1998. 18-20.
989 Függetlenség, 1933. június 15. 5.
356 „M iniszterelnök akarsz -e lenni vagy V ezér ? !

120. Sztranyavszky S á n d o r

121. G öm bös G yula, M arton

B élával (b a lra ) és B o rn em isza
G ézával a p a rla m en t folyosóján

Az alapos előkészítés révén keletkezett organizáció párttipológiai szem­

pontból alapvetően új jelenség volt a magyarországi kormánypártok történeté­
ben. Gömbösék - a választói klubpártként működő Egységes Párttal szemben
- egy szervezett tömegpárt kereteit teremtették meg. A kialakult helyzetet sa­
játos kettősség jellemezte. Az új párt ugyanis - kényszerűségből - nem a régi
helyett, hanem mellette jött létre. Miközben kiépült az országos hálózat, válto­
zatlan szervezettel, hatáskörrel és személyi összetételben működött tovább az
országgyűlési főcsoport és az országos pártkör - a régi párt.

Mozgalom vagy párt?

Az új miniszterelnök egy gazdasági érdekek, szociális helyzet, vallásfelekezet,

sőt etnikai hovatartozás szerint, s mindezek nyomán politikailag is tagolt társa­
dalom „Nemzeti Egységét” kívánta megvalósítani. Olyan időpontban, amikor
a gazdasági válság hatására a polarizálódás nem csökkent, hanem fokozódott.
Aktivizálódtak eddig is működő ellenzéki pártok, s újak létesültek a kormány­
párttól jobbra és balra egyaránt. A Független Kisgazdapárt, mely részben a
kormány bázisát képező Egységes Párt kisgazda tagjaiból, vezetőiből szerve­
ződött, már az 1931-es választásokon figyelemre méltó eredményeket ért el,
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 357

1932-ben pedig rohamos gyorsasággal építette ki helyi szervezeteit. 1931-től

több nemzetiszocialista csoportosulás jött létre, amelyek számos kérdésben
azonos elveket vallottak az egykori „fajvédő” Gömbössel, s utóbbit azzal vá­
dolták, hogy - miközben a nemzeti elvekre hivatkozott - feladta korábbi célja­
it, az „igazi” nemzeti érdekek képviseletét.
Ebben a helyzetben a miniszterelnöknek csekély esélyei látszottak arra
nézve, hogy egy pártba tudja tömöríteni a sokszorosan polarizált társadalmat.
Ezért ő maga és pártbéli munkatársai is azt hirdették: m ozgalm at szerveznek
és nem pártot. A Nemzeti Egység Mozgalmát, amely - a társadalom politikai
tagoltságát megszüntetve - az egység jegyében tömöríti magába az egész nem­
zetet, s korábbi pártállásuktól függetlenül összefogja a közös nemzeti érdekek
érvényesüléséért tenni kész személyeket és csoportosulásokat. Tartalmát így
definiálták: „A Nemzeti Egység mozgalma annyit jelent, hogy a nemzetnek
minden egyes tagja és minden egyes rétege, a közös cél: a nemzeti öncélúság
munkálása érdekében, tökéletes harmóniában, zárt munkaközösségben kell,
hogy dolgozzék. [...] A Nemzeti Egység tehát elsősorban a politikai egység szük­
ségszerű előfeltételét: a lelki-, kulturális- és m unkaközösséget jelenti.”990
Az Országos Központ arra kötelezte a frissen kinevezett helyi pártelnökö­
ket, hogy már az alakuló zászlóbontó gyűléseken991 elmondott beszédükben
azt hangoztassák, mozgalmat szerveznek, nem pártot. S tegyék hozzá: „Ami­
kor [a Nemzeti Egység Mozgalma - V. J.j szervezeteket létesít az ország min­
den részében, a pártpolitikát csak elkerülhetetlen eszköznek tekinti a Nemzeti
Egység megvalósítására, és szervezeti életében a pártpolitikán túlmenően az
egységes magyar társadalomnak nemzeti erőket gyűjtő hasznos és eredmé­
nyes életét kívánja biztosítani.”992
Később fejtették ki ennek érveit: „Alapvető tételünk, hogy a Nemzeti Egység
elsősorban nem egyszerű szokásos választási pártszervezet, hanem a magyar
nemzet áj történelmét előkészíteni és kialakítani hivatott mozgalom. A Nem­
zeti Egység Pártja csupán ennek a mozgalomnak a keretén belül a Nemzeti
Egység szervezeteinek egyik életmegnyilatkozását és egyszersmind politikai
szervét jelenti, amire főleg két okból van szükség. Az egyik ok az, hogy miután
mozgalmunk törekvéseit a parlamentarizmus által körülhatárolt alkotmányos
módokon kívánjuk megvalósítani, feltétlenül szükség van egy jól megszerve­
zett, erős politikai párt működésére...” Nyilvánvalóvá tették azonban, hogy

990 A NÉP Országos Központjának 19/1934. sz. körlevele (1934. január) - (a továbbiakban: X.
sz. körlevél). In: Gömbös pártja 1998.151. (Eredeti kiemelés.)
991 A zászlóbontó gyűléseket 1933. június 15-én vagy 18-án kellett megrendezni.
992 Az alakuló zászlóbontó gyűlések beszédmintája. In: Gömbös pártja 1998. 105. (Eredeti ki­
emelés)
358 „M iniszterelnök akarsz - e lenni vagy V ezér ? !

nem két, egymástól elkülönülő szerveződésről van szó: „Természetes, hogy

aki a Nemzeti Egység Mozgalmának tagja és híve, tagja egyszersmind a Nem­
zeti Egység Pártszervezetének is.”993
Ez a kettős érvelés, illetve fogalomhasználat a későbbiek során is érvénye­
sült.994 A gyakorlati szervezőmunka azonban mindig kizárólag a párt műkö­
dését szolgálta. A mozgalomról ilyen tekintetben nem esett szó. Mindez azt
igazolja, hogy a mozgalom emlegetése csupán propagandacélokat szolgált.
M ozgalmat hirdettek, valójában pártot szerveztek - szervezett tömegpártot.

A tagság

Olyan szervezett tömegpártot, mely „a nemzet minden egyes tagjának” „zárt

munkaközössége”. Ebből következtek a tagsággal kapcsolatos törekvések, il­
letve a velük szemben támasztott elvárások és követelmények: (1) Minden vá­
lasztójoggal rendelkező állampolgárt a párt tagjai sorában szerettek volna látni.
(2) A tagokat erős kötelékekkel igyekeztek a szervezethez kapcsolni. (3) Tőlük
rendszeres politikai aktivitást, a falu/város társadalmi és gazdasági életében ki­
fejtett tevékenységet vártak el, (4) a „Vezér” nézetei által maghatározott gondo­
lati (politikai) és az annak jegyében kifejtett cselekvési egység jegyében.
Mindezek célja a Vezér iránti feltétlen hűség és az ő politikájának megva­
lósítása iránti elkötelezettség biztosítása volt. Ezeknek az elveknek egy része
nem volt ismeretlen az Egységes Párt történetében. Bethlen István 1922. szep­
temberi, minden bizonnyal az ügyvezető alelnök Gömbös és a köréhez tarto­
zók által szerkesztett bizalmas körlevelében már rögzítették őket.995
Az új szervezési kampány során - 1933 kora nyarától - a választók be­
szervezése a választmányi tagok feladata és felelőssége volt, akiket a politikai
jogokkal rendelkező, egymással szomszédsági és/vagy egyéb (rokonsági, ba­
ráti) kapcsolatban lévő lakosok 40-45 fős csoportjai élére neveztek ki. Nekik
kellett személyesen és egyenként felkeresniük a hozzájuk beosztottakat, s
meggyőzniük őket arról, hogy a Nemzeti Egység képezi a társadalom és az
egyén boldogulásának kizárólagos biztosítékát.996 A tagtoborzásnak ki kellett

993 A másik ok: így nyílik mód „népünknek a kormányzásba való közvetlen bekapcsolására”.
19/1934. sz. körlevél. In: Gömbös pártja 1998. 152.
994 A teljesség igénye nélkül, lásd például Gömbös pártja 1998. 91-92, 164, 192, 204. Ezt han­
goztatták a helyi szervezetek vitaestéin is. Vita- és szónoki tárgyak vázlattal és rendezési
útmutatással. (A továbbiakban: Vita- és szónoki tárgyak) In: Gömbös pártja 1998.173-184.
995 Lásd A fajvédő csoport élén - a kormánypártban című alfejezetet.
996 Részletes szervezési útmutatás a választókerületek és községek (városok) elnökei valamint
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 359

122 . ANÉP
jelv én ye és a n n a k
nyom tatványokon
h a szn á lt változata

terjednie minden állampolgárra, függetlenül nemétől, társadalmi helyzetétől,

felekezeti hovatartozásától, nemzeti identitásától vagy addigi politikai elkö­
telezettségétől. Kiemelt figyelmet fordítottak „a jelenlegi, igazi értékes [sic!]
politikai vezetők” megnyerésére, akik „ezideig még valamelyik más párthoz
tartoznak”. Vezető pozíciót is szántak ilyen személyeknek, azt várva e lépés­
től, hogy általuk a többi párt helyi szimpatizánsait is a NÉP soraiba tudják te­
relni.997 Nyíltan is deklarálták, hogy a pártszervezés célja „minden más szer­
vezetnek a megszűnése.”998
A párt tagja lehetett minden választópolgár, aki „a párt programját elfogadja
és a pártfegyelem nek magát aláveti”.999 Eleve biztosítani kívánták minden kér­
désben a tagok egyhangú állásfoglalását. Ennek megfelelően a vezető szervek
által hozott határozatok „minden tagra kötelező erővel” bírtak.1000 A tagoknak
kötelességük volt nyilvános felszólalásaikban, és magánbeszélgetéseik során -
„mihelyt az egy kissé nagyobb társaságban folyik le” - minden kérdésben úgy
nyilatkozni, hogy azzal a párt egységét demonstrálják.1001 Már ezek a kritériu­
mok is egyértelműen jelezték az eltérést az Egységes Párt gyakorlatától, mely
nem rendelkezett szervezett tagsággal, s amelyben a pártfegyelem csak a párt
képviselőire volt érvényes.
A követelmények érvényesülésének szervezeti garanciáit teremtették meg
mindenekelőtt azzal, hogy a belépőknek nyilatkozat aláírásával kellett igazol­
niuk szándékukat, mellyel egyúttal hitet tettek a „Vezér” iránti elkötelezett-

titkárai részére. Budapest, Stádium Sajtóvállalat Rt. é. n. [1933] (A továbbiakban: Részletes

szervezési útmutatás) In: Göm bös pártja 1998 . 74, 82-83.
997 Részletes szervezési útmutatás... i. m. In: Göm bös pártja 1998. 71.
"8 Uo.
999 Szervezeti Szabályok (1933). 4. §. In: Göm bös p ártja 1998. 57. (Kiemelés tőlem - V. J.)
íooo Részletes szervezési útmutatás. In: Göm bös pártja 1998. 90.
1001 28/1934. sz. körlevél. In: Göm bös pártja 1998. 163.
360 „M in iszter eln ö k a ka rsz - e lenni vagy V ez é r ? !

NEMZETI EGYSÉG P Á R T JA

P Á R T T A G S Á G I BELÉPÉSI
N YILA T K O ZA T
Alulírott íudafábnn leven annak, hogy a nemzet -megújhodásához feltétlenül szükséges
nemzeti Összefogás gcndolaíáf. a Nemzeti Egység Pártja cs annak vezére,'vitéz Gömbös
Gyula képviselik; belépek á N em zeti/Egység Pártjába és a Vezért célkitűzéséiben cs
munkájában minden erőmmel fámcgaíní kötelességemnek tartom.

P »-íircs-|i u g t - v : d e

N é v L a k h e ly É le tk o r F o jjb lk o z is
S fi«

_____. j

123. A NEP-tagok b elépési nyilatkozata

ségükről is.1002 A belépési nyilatkozatokat a szervezet helyi vezető titkárai

őrizték, akik a tagokról személyi lapot vezettek legfontosabb adataikkal. Ezek
között az alábbi szempontok is szerepeltek: foglalkozása, vallása, (korábbi)
pártállása, iskolai végzettsége, mely egyesületnek tagja, vagyoni viszonya, mi­
lyen újságot olvas, tekintélye, erkölcsi megbízhatósága. A dokumentumon -
az irányításukra bízott 40-45 fős csoportokat állandóan figyelő és ellenőrző
választmányi tagok információi alapján - a titkárok regisztrálhatták, hogy az
adott tag milyen módon és mértékben felelt meg az elvárásoknak. A lap alsó,
leválasztható része volt a tagsági jegy (pártigazolvány).1003
A Szervezeti Szabályok szerint minden tagnak havonkénti rendszeresség­
gel kellett tagdíjat fizetni, melyet a tagsági jegybe ragasztott bélyeggel igazol­
tak. Tagdíjfizetés alapján különböztettek meg rendes és pártoló tagokat. Előb­
biek a havi 20 fillért, utóbbiak 2 pengőt fizettek.1004 Elvárták a tagoktól, hogy
- az együvé tartozás, s egyben a párton kívül maradóktól történő megkülön­
böztetés érdekében - megvásárolják és rendszeresen viseljék a párt nemzeti
egységet szimbolizáló jelvényét.1005 A tagdíjfizetés, illetve a jelvényvásárlás

1002 „Alulírott, tudatában lévén annak, hogy a nemzet megújhodásához feltétlenül szükséges nem­
zeti összefogás gondolatát a Nemzeti Egység Pártja és annak vezére, vitéz Gömbös Gyula kép­
viseli, belépek a Nemzeti Egység Pártjába és a Vezért célkitűzéseiben és munkájában minden
erőmmel támogatni kötelességemnek tartom.” Részletes szervezési útmutatás. 46. F) minta
1003 MNL BML, NÉP iratok, NÉP adm. 1 9 3 2 -3 3 . Lásd Vonyó 2 008b . 123.
1004 Szervezeti Szabályok (1933) 4. §. In: Göm bös pártja 1998. 57.
1005 Lásd Göm bös pártja 1998. 11, 19, 23, 30, 34, 45. sz. dokumentumait.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 361

NEMZETI EGYSEG PÁRTJA

Név:---
;€£)<: ■.község

---- ... ajt.

NEMZETI EGYSÉG PÁR TJ A

Személyi lap
N év: — —
község

ívg.ilkozasa: .Szül. óv: Családi á:l.ipold: Vallasa: j A '**“'£,£*£* 1’'u*"‘u‘

.„■w.............................
$au. jül:. síit iu.
* 1 I6.'i3 ; P á rtá llá sa : . ....................... ..
oii.) t;:
Iskolát \végzettsége: .............
a « l! *11. w <>t

M ely egyesületeknek tágja:

Vágyom viszonyát: -------

M ilyen újságot o lv a s: ......

Tekintélye: .................

Erkölcsi megbízhatósága :..

H-1
3*1 ISO ■ y ^ í
*>■
-Jfj' »tl I unt' on Io.~» ti-.

1 | 1 9s3 3
január •ieiiruar május június NEMZETI EGYSÉG
jiiiárosj aur.íis PARTJA
fej®
}UÍ!ES ! auo. 1| szepL október Q0Y. dec. Tagsági jegy

jL . . 1 1S 3 4 N év : ...
január irí'bruar május jujiiur
niárc.us április lelk ik : ... ■........................................... — megye
í !
--------------------------------- ------- község
;i!Íl!iS 300- szép!. október nof. dec.
....... ............................. .................... utca
szavaz,ókörzet.

■ 19J
.....................................................................
35 A N em zeti E gység Pártjába belepett:
anuár ielruór május jiiaius
fnarcjusjí április
i
Ii i irgya kiudtj ;
jüíics | aug. szép;, j október női. dec.

124. A NEP-tagok szem élyi nyilvántartó lapja (a perforáció feletti rész)

és tagsági igazolványa
362 „M iniszterelnök akarsz - e lenni vagy V ezér ? !

tekintetében azonban - a lakosság jelentős rétegeinek, a válság következtében

kialakult szociális nehézségei miatt - a pártvezetés engedményekre kénysze­
rült, a nehéz helyzetben lévőket időlegesen felmentette a kötelezettség alól.
így a rendes tagokat 4 csoportba sorolták: (1) csak a nyilatkozatot írták alá,
(2) az első tagdíjat kifizették, tagsági igazolványukat megkapták, de további
tagdíjat nem fizettek, (3) rendesen fizető, tagsági igazolvánnyal rendelkező,
(4) a tagdíjat rendszeresen fizető, jelvényes tagok.1006
Kezdettől figyelmet fordítottak arra, hogy megteremtsék a tagság bővítésé­
nek lehetőségeit. Ennek érdekében módot adtak arra, hogy a műveltségi cen­
zus miatt választójoggal nem rendelkező polgárok „két rendes tag ajánlására
és az elnök jóváhagyásával, a tagsági díj pontos fizetése mellett” a Nemzeti
Egység körének tagjai lehessenek, részt vehessenek annak tevékenységében,
s élvezhessék támogatását.1007 Ugyanezt szolgálták a helyi szervezetek mellett
létesítendő női és ifjúsági csoportok. Utóbbi tagjai „azok, a - még választó­
joggal nem bíró - 21-24 éves magyar ifjak, akikből a mai közéletben szereplő
és dolgozó nemzedék pótlására hivatott és a magyar jövendő folyamatosságát
biztosító új nemzedék neveltetik.”1008
A tagtoborzás - számszerűségét tekintve - jelentős sikerrel járt. Az orszá­
gos pártvezetés 1933 karácsonya előtt kiadott közleménye szerint addig az or­
szág mintegy 3400 községe és városa közül 3229 településen (95%) jött létre
a NÉP helyi szervezete, melyek tagjaik sorában tudhattak 1,823.856 állampol­
gárt, a mintegy 2.900.000 választójogosult 62,9%-át. A szervezetek irányításá­
ban pedig 73 283 választmányi tag vett részt.1009 Az adatok akkor is figyelemre
méltóak, ha tudjuk, hogy a közlést propagandacélok is vezérelték (torzították),
illetve a tagság nagy része a „regisztrálás” ellenére sem volt elkötelezett híve
Gömbösnek és hirdetett politikájának. Mindezek alapján már ekkor érvényes
volt az országos főtitkár kilenc hónappal későbbi értékelése: „A Nemzeti Egy­
ség a m agyar nép legnagyobb szervezete lett.”1010A szervezés további alakulásá­
ról csak szórványos adatokkal rendelkezünk az ország egyes területeiről, min­
denekelőtt Baranya megyéből. Itt a NEP-tagok választók közötti aránya 1934
februárjától 1935 márciusáig 26%-ról 40,6%-ra emelkedett.1011 De így is jóval az

1006 Részletes szervezési útmutatás. In: Gömbös pártja 1998. 78.

1007 Részletes szervezési útmutatás. In: Gömbös pártja 1998. 74.
1008 Részletes szervezési útmutatás. In: Gömbös pártja 1998. 83-84. Idézet: 84.
1009 Függetlenség, 1933. december 24. Az összegzés a NÉP Országos Központi Irodájába bekül­
dött jelentések alapján készült. Ebben az értelemben a Marton által vázolt kép hitelesnek
tekinthető.
101° Függetlenség, 1934. szeptember 16.
toll Vonyó 1982. 34-35., továbbá 3, 4, 5. és 6. sz. tábla.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 363

országos átlag alatt maradt, ám mégis mintegy 14 000 fős létszámnövekedést

jelentett. A más megyékből rendelkezésre álló adatok alapján okkal feltéte­
lezhetjük, hogy hasonló tendencia másutt is érvényesülhetett. így valószínű­
síthető, hogy a párt regisztrált taglétszáma 1935 elejére megközelítette vagy
meghaladta a kétmillió főt. Ezzel a magyar politikatörténet legnagyobb pártja
jött létre, melynek taglétszámát az 1948-ban, a két munkáspárt egyesítésével
létrehozott Magyar Dolgozók Pártjának létszáma sem közelítette meg.
Ahhoz, hogy a hatalmas létszámú tagságot a miniszterelnök céljai szerint
lehessen irányítani és a politikai életben felhasználni, hatékonyan működő,
funkcionálisan tagolt, hierarchikus szervezetre volt szükség, amelyben bizto­
sítják a központi akarat érvényesülését.

A párt szervezete

Az Egységes Párt - miként fentebb röviden már utaltunk rá - nem ilyen volt;
szervezete majdnem kizárólag országos fórumokra korlátozódott. Legfonto­
sabb elemei az alábbiakban foglalhatók össze.
(1) Az országgyűlési főcsoport (frakció), a választások eredményeként
korlátlanul uralta a törvényhozást. Nem csak létszáma miatt. A kor­
mányzat kezdeményezéseit, a törvényjavaslatokat előre megtárgyalva
és elfogadva eleve garantálta azok megszavazását a parlamentben.
(2) Az országos pártvezetőségnek tagja volt a párt valamennyi irányzatá­
nak képviselője.1012103Irányítója a pártvezér - Bethlen kormányzása ide­
jén -, a miniszterelnök volt. Bethlennek - kiváló politikusi adottságai,
tekintélye és széles körű támogatottsága révén - meghatározó befolyá­
sa volt a döntések tartalmára mind a kormányban, mind a pártban, s
utóbbi által a törvényhozásban.1015
(3) A klubpárt jellegű alakulatnak - az informális kapcsolattartás és a
döntés-előkészítés színhelyeként - fontos fóruma volt a Pártkör.
(4) A megyei pártvezetőségek elnöki tisztét a főispánok töltötték be. Ha
működött megyei szervezet, az általában a kisgazdapárt korábbi veze­
tésének továbbélését jelentette az Egységes Párt keretében.1014

1012 Tagjai: gróf Bethlen István (pártvezér, miniszterelnök), Pesthy Pál (pártelnök), Kozma Jenő
(a párt fővárosi vezetője), Mayer János (a kisgazda szárny képviselője), gróf Ráday Gedeon
és Rakovszky Iván.
1013 B oros-S zabó 1 9 9 9 .1 8 6 -1 8 7 , 3 2 1 -3 2 3 .; P üski 2 0 0 6 .1 3 0 -1 3 2 .; Romsics 1 .1 9 9 9 .1 4 4 -1 4 9 , 208-217.
1014 Az Egységes Pártnak ilyen megyei szervezete volt többek között a Baranyavármegyei Keresz­
tény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt (hivatalosan is használt rövid nevén: Baranyavár-
364 „M in iszter eln ö k a ka rsz - e lenni vagy V ez é r ? !

ÁLLA M S ZER V EZET Egységes párt

Szervezeti Törvényhozó Szervezetek Operatív irányító

Végrehajtó V e ze tő d j Vezető(k]
szint (rendeletalkotó] Testületek szerv

1
Pártvezér |
O rs zá g g y ű lé s i
Elnök
F ő c s o p o rt
Országos ( ^ v is e l ö h á T ) KORM ÁNY ^m in is z t e r e l n ö k ) P á rtv e ze tö s é g
L ügyvezető elnök
Országos Pártkör Háznagy

TÖ R VÉN YH A TÓ S ÁG I C jÖ ÍS P Á N )
Megyei K IS G Y Ű L É S P á rtv e ze tő s é g Elnök
B IZ O T T S Á G (A LIS P Á N ]

Választó-
C k é p v Ís e l ő ) Képviselő
kerületi

Járási F Ő S Z O L G A B ÍR Ó Nincs szervezet

Községi/ (B ÍR Ó ]
KÉPVISELŐTESTÜLET ELÖLJÁRÓSÁG Csak keretek, állandó tevékenység nélkül
városi JEG Y ZŐ

VÁLASZTÓPOLGÁROK P á r t t a g o k
Egyéni
Szavazati jog gyakorlása Szavazati jog gyakorlása

125. A z á lla m szerv ezet

Á L L A M S Z E R V E Z E T - E g y s é g e s Pá rt
és a z E gységes P árt
Szerve zeti Törvényhozó szerv ezetén ek szerkezeti
Vezetőik]
szint (rendeletalkotó] testületek
vázlata (1 9 2 2 - 1 9 3 2 )

/^ viselöháK
O rs z á g o s M IN IS Z T E R E L N Ö K ^
Országos
E P O R S ZÁ G G YŰ LÉS I
P á rtk ö r P á r t v e z é r ............. J
V FŐ C S O PO R T J S

- ^föispánN i

T Ö R V É N Y H A T Ó S Á G I: ^ P á rte ln ö k /
Megyei
B IZ O T T S Á G

/ (A L IS P Á N )

Választó-
1 ^ K É P V IS E L Ö ^
kerületi

h
Járá si F iS Z O L G A B ÍR Ú

Községi/
KÉPVISELŐTESTÜLET
f (BÍRÓ
) 126. A z á lla m szerv ezet
városi J l ■GYZÖ
és a k o rm á n y p á rt
vezetőinek szem élyi
VÁLASZTÓP OLGÁROK - párttagok
egybeesése (1 9 2 2 - 1 9 3 2 )
Egyéni
S z a v a z a ti jog gyakorlása
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 365

Á LLA M S ZER VEZET Nem zeti Egység Pártj a

Szervezeti Törvényhozó S zervezetek Operatív irányító

Végrehajtó Vezeto(k) Vezető(k)
szint (rendeletalkotó) Testületek szerv

Országgyűlési Pártelnökség m - Pártvezér \

Főcsoport Pártvezetöség ^ Elnök
Országos ( ^ v is e lö h á T ) KORM ÁNY ^m in is z t e r e l n ö k )
Országos Pártkör Háznagy
Országos Nagytanács Országos Pártiroda ■< (— | Ügyvezető főtitkár

M | Elnök| \
T Ö R VÉN YH A TÓ S ÁG I C f ö Ís p á n >
Megyei K IS G Y Ö L É S 1 Megyei választmány H 'Központi vármegyei titkár,
B IZ O T T S Á G (A LIS P Á N ]
Adminisztratív titkár

Választó- : Választókerületi .......Elnök........

(K é p v is e l d )
kerületi .... választmány .... ' / N ^ Jit k á r ,

Járási F Ő S Z O L G A B ÍR Ó
....
Községi/ (B ÍR Ó ) \ Elnök J
KÉPVISELŐTESTÜLET ELÖLJÁRÓSÁG Közgyűlés Községi választmány
városi JE G Y Z Ő Titkár

VÁLASZTÓPOLGÁROK Párttagok
Egyéni
Szavazati jog gyakorlása Szavazati jog gyakorlása

127. A z á lla m szerv ezet és a N ÉP szerv ezetén ek szerkezeti vázlata (1 9 3 3 -1 9 3 5 . ősz)

(5) A választókerületekben nem létesült szervezet, itt a pártot az országgyű­

lési képviselő testesítette meg, ha a kormánypárt mandátumot nyert.
(6) A helyi szervezetekről az mondható el, ami a megyeiekről. Szervezett,
regisztrált tagsággal a párt nem rendelkezett. Mindezek következté­
ben a párt legfontosabb szervei, illetve vezetői lényegében azonosak
voltak a megfelelő szintű állami szervekkel, vezetőkkel - úgy is fogal­
mazhatunk, hogy a hatalm i elit szervezeti és személyi vonatkozásban
is megegyezett a pártelittel.

Ez a szervezeti struktúra 1933-ra gyökeresen átalakult, s egy vertikálisan fel­

épített, hierarchikus szervezet jött létre. Regisztrált tagságot tömörítő helyi
szervezeteket alakítottak az ország valamennyi településén. Ezeket a válasz­
tási siker biztosítása érdekében - a járási szintet mellőzve - választókerületi
választmányok fogták össze, amelyek a vármegyei választmány irányításával
működtek. Ezek fölé szerveződött a strukturális és funkcionális értelemben
egyaránt módosult országos vezetés.

megyei Kisgazdapárt). Elnöke Patacsi Dénes parlamenti képviselő volt. 1929-ben elfogadott
alapszabálya csak megyei működési kereteit szabályozta. Egyetlen, félmondatos utalás vo­
natkozott csupán az Egységes Párt országos vezetésével történő kapcsolattartásra: „16. § (2)
A megyei intézőbizottság [...) tartja fenn az összeköttetést az országos párttal, a kormány
tagjaival és exponenseivel.” (A B aranyavárm egyei K isgazdapárt alapszabályai. Dunántúl
Könyvkiadó és Nyomda R. T. Pécs, 1929.)
366 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

A hatezernél kevesebb választóval bíró településeken egységes szerveze­

teket alakítottak ki. Ezek belső struktúráját kettős feladatuk határozta meg.
A tagság hatékony ellenőrzését és irányítását, a helyi társadalom életének sike­
res szervezését szolgálta, hogy a választókat - általában szomszédsági alapon -
40-45 fős csoportokra osztották, élükön a választmányi tagokkal. E csoportok
- eltérően az NSDAP blokkjaitól (Block), illetve sejtjeitől (Zelle)1015 - csupán in­
formális egységek voltak, önálló szervezeti élet (vezetőség, gyűlések stb.) nél­
kül. Az egy szavazókörhöz tartozó választókat egy alelnök és egy körzeti titkár
fogta össze, a terület választmányi tagjai segítségével. Ez a szervezeti szint a
választások időszakában vált fontossá.1016A községi szervezetet a választmányi
elnök és a vezető titkár irányította. A legfelsőbb fórumot az évente legalább egy
alkalommal összehívandó községi közgyűlés képezte, az operatív irányítószerv
a havonta ülésező - a fent felsorolt vezetőkből álló - választmány volt.1017
A 6000-nél több választóval rendelkező városokban és nagyközségekben
kettős struktúrát alakítottak ki. Ezekben az egyes kerületeket, illetve város­
részeket kezelték „községi” szervezetként; vezetésük, szervezetük és műkö­
dési rendjük megegyezett a valóságos községekével. Ezek fölött állt a „közsé­
gi” elnököket és titkárokat, illetve alelnököket és körzeti titkárokat is magába
foglaló városi választmány, élén a városi elnökkel és városi vezető titkárral.
A - közvetlenül az országos vezetésnek alárendelt - törvényhatósági joggal
felruházott városok hasonló szervezete csupán a városi irányító testület [tör­
vényhatósági választm ány), illetve a vezetők (törvényhatósági elnök és titkár)
megnevezésekben tért el ettől.1018
Kezdettől és többször hangsúlyozott elvárás volt a helyi szervezetekkel
szemben, hogy mielőbb alakítsanak ki - a központ által előállíttatott táblákkal
és a Nemzeti Egység Pártja zászlajával jelölt - pártirodát, melybe a „község
(város) egész politikai és társadalmi élete [...] összpontosítandó”.1019
A következő szintet - a választási érdekeket szolgálva - a választókerületi
szervezet képezte. Vezető testületé a félévente ülésező választmány volt, élén

1015 Lásd Organisationsbuch 1937. 99-115.

1016 A pártvezetés ezzel kapcsolatos szándékai 1935 elején váltak nyilvánvalóvá, amikor az or­
szággyűlési választásokat megelőzően kibocsátották A Nemzeti Egység Pártja választási út­
mutatása a vármegyei, kerületi és községi elnökségek, a központi vármegyei titkár, valamint
a Nemzeti Egység Pártjának hivatalos jelöltje részére című dokumentumot. Lásd Gömbös
pártja 1998. 227-238.
1017 Részletes szervezési útmutatás. In: Gömbös pártja 1998. 76-84.
íois Részletes szervezési útmutatás. In: Gömbös pártja 1998. 84-90.
1019 Lásd többek között: Részletes szervezési útmutatás.; Marton Béla levele a főispánokhoz
(1933. május 24.); 76/933. sz. körlevél; 8/1934. sz. körlevél. In: Gömbös pártja 1998. 74, 76,
101,115, 147.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 367

128. G öm bös G yula

és H ó m a n B álint NÉP
b uda pesti ala ku ló
zászlóbontó gy ű lésén
(1 9 3 3 )

az elnökkel és a titkának Tagjai a terület községi szervezeteinek elnökei és

kárai, illetve - ha volt - a kormánypárt helyi országgyűlési je.1020
A vármegyei szervezet hasonló elvek alapján épült fel. Az élén álló választ­
mányt a főispán mint megyei elnök irányította. Munkáját a titkár segítette.
A választmány tagságát a választókerületek elnökein és titkárain kívül a vár­
megye területén megválasztott kormánypárti képviselők, illetve - amennyiben
a NÉP vezetésének álláspontját képviselték - az ott élő felsőházi tagok képez­
ték. Hivatalból tagja volt a megyei választmánynak az Országos Központ mun­
katársa, az országos főtitkár utasításait végreható központi vármegyei titkár.
Amennyiben a fentiek nem megfelelően reprezentálták a vármegye társadalmi
rétegeit, az elnöknek kellett jelölnie újabb tagokat, annak érdekében, hogy

1020 Részletes szervezési útmutatás. In: Göm bös pártja 1998. 68-69.
368 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

biztosítsák „az összes társadalmi rétegnek a Nemzeti Egység szervezetében

való részvételét”.1021
E struktúrától függetlenül működött a Nemzeti Egység Pártja Székesfővá­
rosi Szervezete, mely - elhúzódó politikai csatározások, illetve nehézkesen
haladó szervezőmunka nyomán - csak 1934 végére alakult ki. A szervezetét
szabályozó részletes szervezési útmutatás 1935 februárjában jelent meg.1022
A budapesti szervezet - a város méreteinek, közigazgatási beosztásának és az
ország politikai életében betöltött szerepének megfelelően - minden más tele­
pülésétől eltérően alakult. Mindenekelőtt azáltal, hogy kettős struktúrát ala­
kítottak ki: (1) országos politikai szervezeti és (2) községi politikai szervezeti
egységekre tagolták. A párt folyamatos működését az utóbbi szervezeti háló
volt hivatva biztosítani. Az országos politikai szervezeti rész csak az „ország-
gyűlési képviselőválasztások időszakában lép[ett] életbe”. Itt a legkisebb szer­
vezeti egységet a szavazókörzeti szervezetek - összesen 250 - képezték, melyek
a Budapest korabeli közigazgatási beosztása szerint kialakított 14 községi vá­
lasztókerületi szervezetbe tagozódtak. Ez a struktúra is jelzi, hogy Budapesten
- ahol a liberális és szociáldemokrata ellenzék mind az országgyűlés, mind a
fővárosi törvényhatósági közgyűlés tekintetében a legtöbb mandátumot sze­
rezte - az országos pártvezetést elsősorban a választási siker feltételeinek biz­
tosítása motiválta a szervezeti struktúra kialakításában.
A legalsó szinten a szavazóköri szervezetek a vidéki községi szervezetekre
érvényes elvek szerint működtek. Különbség az elnevezésekben tapasztalha­
tó. A választmányi tagok helyett itt szervezőket bíztak meg a választók 40-45
fős csoportjainak meggyőzésére, illetve irányítására. E keretben évente tagösz-
szejöveteleket kellett szervezni. Irányító szerve a minden hónapban kötelezően
összeülő szavazókörzeti elnöki bizottság volt, mely az elnök, az alelnök(ök) és
a titkár irányításával működött. Tagjai voltak még: a szavazókörzeti propagan­
damegbízott és a női csoport vezetője, továbbá a szervezők.
A községi választókerületi szervezetek a vidéki választókerületi - részben a
vármegyei - szervezetekhez hasonlóan strukturálódtak. Élükön elnök állt, aki
mellett alelnök (vagy alelnökök) és központi kerületi titkár működött. Rajtuk
kívül a választókerületi propaganda-megbízott, a női és az ifjúsági csoport el­

1021 Szervezési útmutatás a vármegyei szervezetek elnökei és titkárai, valamint a központi vár­
megyei titkárok részére. Budapest, 1933. január. In: Gömbös pártja. 1998. 62-66. (A további­
akban: Szervezési útmutatás - vármegye)
1022 Részletes szervezési útmutatás a Székesfővárosi Szervezet községi választókerületi és szava­
zókörzeti tisztséget viselői részére. Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, 1935. In: Gömbös párt­
ja 1998. 214-227. (A továbbiakban: Szervezési útmutatás - Budapest.) A fővárosi szervezetet e
dokumentum alapján rekonstruáltuk, a részletek ismertetésekor külön nem hivatkozunk rá.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 369

nöke, továbbá a szavazókörzetek elnökei, alelnökei és titkárai képezték a ha­

vonta ülésező választókerületi elnöki bizottságot
Országgyűlési választások idején a 14 községi választókerületi szervezet­
nek - a három listás választási kerületnek megfelelően - a budai, illetve a (pes­
ti) északi és déli választókerületi szervezetekbe tömörülve kellett kifejtenie
agitációs és szervező tevékenységét.
A nagyméretűnek remélt fővárosi szervezet operatív irányítását az elnök és
az ügyvezető igazgató alkotta elnökség végezte. E mellett működött a székes-
fővárosi pártvezetőség, melynek létszámát a Vezér, Gömbös Gyula határozta
meg. A párt budapesti képviseleti szerve is az elnöki bizottság volt, élén az
elnökkel, tagjai sorában az ügyvezető igazgatóval, a választókerületek elnökei­
vel, alelnökeive 1 és titkáraival, illetve a párt fővárosi törvényhatósági tagjaival.
Az elnöknek joga volt további tagokat meghívni.
Ezt az egész országot behálózó szervezetet az - alkotóelemeit, funkcióit és
személyi összetételét tekintve is átalakított - országos vezetés irányította.
A párt legfontosabb szerve formailag továbbra is a változatlan összetételű
- és mint láttuk, nagy többségében Bethlent követő - országgyűlési főcsoport
volt, mely a két ház NEP-hez tartozó tagjaiból állt. A képviselőházi és a felső­
házi csoport önállóan is tevékenykedett. A főcsoport értekezlete egyrészt dön­
tött a párt programjáról; a szervezetét, működését meghatározó kérdésekben;
megválasztotta a párt Vezérét, továbbá - a Vezér előterjesztése alapján - elnö­
két, ügyvezető főtitkárát, a pártvezetőség tagjait, valamint a párt különböző
munkacsoportjainak vezetőit.1023 Másik alapvető funkciója a törvénytervezetek
megvitatása, a párt parlamenti állásfoglalásainak előzetes kialakítása. A főcso­
port szakcsoportokat1024 hozott létre, melyek feladata volt a törvénytervezetek
előzetes véleményezése, az adott szakterületen kapcsolattartás, a párt vélemé­
nyének ismertetése a Vezérrel, illetve a szakminiszterekkel.1025 Mindez azt je­
lentette, hogy a NÉP törvényhozásban játszott szerepét - elvileg - változatlanul
a Bethlen befolyása alatt lévő parlamenti főcsoport uralta, s befolyásolhatta a
párt többi vezető szervének személyi összetételét, ezáltal működését is.
Nemzeti Egység Országos Köre néven változatlanul működött a pártkör, élén
a háznaggyal és a gazdával, helyet és alkalmat biztosítva a párt vezetői, a mi­
niszterek, képviselők, felsőházi tagok, főispánok egymás közötti, és - a pártoló
tagok révén - különböző érdekcsoportokkal történő informális konzultációk­

1023 Szervezeti Szabályok (1933) 13. §. In: Gömbös pártja 1998. 58.
1024 A szakcsoportok: (1) gazdasági, ezen belül a) pénzügyi, b) földmívelésügyi, c) kereskedelmi
és ipari csoport, (2) közoktatásügyi, (3) igazságügyi, (4) honvédelmi, (5) külügyi, (6) köz-
igazgatási.
1025 Szervezeti Szabályok (1933) 16. §. In: Gömbös pártja 1998. 59.
370 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

ra, melyek gyakran fontos döntéseket készítettek elő, alapoztak meg. Kültago­
kat az országgyűlési főcsoport „a Vezérnek történt előzetes bejelentés alapján,
a pártelnök előterjesztésére” vehetett fel.1026
Az országos pártelnök vezette a pártszervezés és a propaganda irányelvei­
vel foglalkozó központi propaganda- és főcsoportot, melynek tagjait szintén
az országgyűlési főcsoport választotta. Funkciója révén összekötő kapocsként
is működött a NÉP parlamenti csoportja és a vidéki szervezeti hálózat között.
E feladatot elsősorban a tagjai közül választott vármegyei felügyelő képviselők
révén láthatta el, akiknek - a megyei választmányok tagjaként - inkább csak
rátekintése, mint befolyása volt a vidéki szervezőmunkára.10271028így is némi mó­
dot nyújtva a bethleni gárdának a gömbösi célok szerint folyó vidéki szervező-
munka kontrolljára.
Tovább működött az országos pártvezetőség,1028 melynek tagsága1029 kibő­
vült az új vezérrel, Gömbös Gyulával, az új elnökkel, Sztranyavszky Sándorral
és az újonnan alkotott országos ügyvezető főtitkári tisztséget viselő Marton
Bélával. Ezt a szervet a következő években egyre ritkábban hívták össze, amit
Bethlen élesen tett szóvá 1935 elején, amikor elmérgesedett a viszony közte
és a miniszterelnök között.1030 Új szervként hozták létre a háromtagú országos
pártelnökséget, melyet a Vezér és két feltétlen híve, az országos elnök és az
ügyvezető főtitkár alkotott.
Új szerv volt az olasz mintára létesített - az országos elnökség, a minisz­
terek, a NÉP törvényhozó tagjai, a megyei, a törvényhatósági jogú városi, a
székesfővárosi, a választókerületi elnökök és titkárok, valamint a központi vár­
megyei titkárok mellett a vármegyék és törvényhatósági jogú városok választ­
mányai által delegált 3-3 küldöttet magába foglaló - országos nagytanács is.1031
E fórum megszervezésére csak az 1935. évi országgyűlési választások után,
első ülésére pedig 1935. október 10-én került sor.1032
A legfontosabb változást a Nemzeti Egység Országos Központi Irodájának
felállítása jelentette.1033 Teljhatalmú vezetője Gömbös régi harcostársa, vitéz

1026 Szervezeti Szabályok (1933) 21-22. §. In: Gömbös pártja 1998. 61-62.
1027 Szervezeti Szabályok (1933) 14-15. §. In: Gömbös pártja 1998. 58-59.
1028 Szervezeti Szabályok (1933) 7. §. In: Gömbös pártja 1998. 57.
1029 Tagjai maradtak az Egységes Párt elnökségének tagjai gróf Bethlen István, Pesthy Pál, Kozma
Jenő, Mayer János, gróf Ráday Gedeon és Rakovszky Iván.
1030 Kónya 1968.130. Kónya - Bethlen szóhasználata nyomán - elnöki tanácsként aposztrofálja a
pártvezetőséget.
1031 Szervezeti Szabályok (1933) 18. §. In: Gömbös pártja 1998. 60.
1032 Új Magyarság, 1935. október 12. 7.
1033 Nemzeti Egység Országos Központi Irodájának felépítése és munkarendje. Stádium Sajtó­
vállalat Rt. Budapest, 1933. augusztus. (A továbbiakban: Központi Pártiroda felépítése) In:
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 371

beretei Marton Béla volt, aki csak

Bizalmas
a Vezérnek tartozott felelősséggel.
í NE MZ ET ! E GY SÉ G O R SZ Á G OS K Ö Z P O H I J O
Az iroda négy fő részlegét - a szer­
vezési, a propaganda-, az adm i­
nisztratív osztályt és a képviselőhá­ ANEMZETI EGYSÉG
zi titkárságot - országos központi ORSZÁGOS KÖZPONTI IRODÁJÁNAK
titkárok, illetve a képviselőházi SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS
titkár vezették. MUNKARENDJE
A Neubarth (Nemerey) Sándor
vezette szervezési osztály alapvető
feladata volt az országos szerveze­
ti hálózat kiépítésének irányítása,
később működésük ellenőrzése.
Ezzel a részleggel tartották a kap­
csolatot a megyei vezetők. Az osz­
tály munkatársai voltak a központi BUDAPEST. 1933

STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT R-T, VI, RÓZSA-UTCA 111

vármegyei titkárok is, akik hetente
2-3 napot töltöttek területük helyi
szervezeteinek segítésével, a veze­
tők ellenőrzésével. Ide futottak be 129. A NÉP O rszágos K özponti Irod áján ak

a helyi és területi szervek havonta, m űk ö d ését részletesen szabályozó 2 4

negyed- és félévente, illetve évente, oldalas d o k n m en tn m cím oldala

valamint a központi vármegyei tit­

károk heti rendszerességgel küldött jelentései, melyek elemzése alapján dön­
tött - az osztály vezetésének javaslatai alapján - az ügyvezető főtitkár a szer­
vezéssel kapcsolatos további teendőkről. „Az ország mind a 3339 községének,
40 megyei és 11 törvényhatósági városának központilag egy-egy irattartója van,
melybe a községekre vonatkozó minden adat és jelentés kerül.”1034 Itt kezelték a
helyi szervezetekben minden választóról kitöltött személyi lapok (kartotékok)
másolatait,1035 és a Gömbös által kinevezett vezetők hűségnyilatkozatait is. Eze­
ket választókerületenként és megyénként gyűjtőkbe rendezték. A feldolgozott
adatokat minden szervezeti szint minden eleme tekintetében törzskönyvbe is
bevezették. Külön figyelmet fordítottak a választásokkal kapcsolatos teendőkre:
választói névjegyzékek, eredmények, jogszabályi változások stb.

Göm bös pártja 1998. 117-134. Az alábbi ismertetés e dokumentum alapján készült. Külön
lábjegyzetben csak az idézetek, illetve más forrásokból szerzett információk helyére utalok.
1034 Központi Pártiroda felépítése. In: Göm bös pártja 1998.121.
1035 A ntal 2 004a . 178.
372 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? ! ”

Kiterjedt munka várt a - kezdetben Marton Béla és Zech Alfonz, 1934-től -

Bélái Béla által irányított propagandaosztályra. Alapfeladata volt „a Vezér el­
gondolásainak kivitele, vagyis a Nemzeti Egység eszméje - minden vonalon
való - feltétlen győzelmének propagatív alátámasztása”.1036 A párt propagan­
damunkáját a sajtó, a rádió és a különböző kulturális intézmények (iskolák,
színházak, film, tudományos intézmények stb.), illetve nemzeti szellemű tár­
sadalmi egyesületek bevonásával kívánták végezni. Megfogalmazták a párt
propagandájának irányelveit és szervezték annak fórumait, melyek közül
kiemelt szerepet szántak a valamennyi helyi szervezetben havi rendszeres­
séggel, központilag meghatározott tematika alapján tartandó vitaestéknek.1037
Hasonló célú, kilenc előadásból álló központi sorozatot is szerveztek Buda­
pesten, a párt székházában - nyilván nem véletlenül - az 1935-ös választások
időszakában.1038 Emellett a sajtópropagandára fordítottak különös figyelmet: a
kormány sajtóosztályával karöltve törekedtek arra, hogy a Függetlenség című
kormánylap mellett minél több vidéki újságot tegyenek a NÉP szócsövévé.
Mindezek megalapozása érdekében kiterjedt sajtófigyelő szolgálat működött
az osztály keretében, mely a budapesti és vidéki sajtón kívül figyelt a „meg­
szállt területek” és a külföld lapjaira is. Kiemelten kezelték a Vezér megnyilat­
kozásainak visszhangját, a Nemzeti Munkaterv fogadtatását, a NEP-szervezés
eredményeit és más pártok szervezkedését, a külföldi sajtóban pedig „Hitler
és Mussolini stb. rendeletéit”.
Az adminisztratív osztály Gartner Károly irányítása alatt végezte a leve­
lezést, az iratkezelést, az iktatást. Ennek kérvényezési alosztálya fogadta és
továbbította az illetékes minisztériumokhoz, hatóságokhoz a párttagok pana­
szait, kérelmeit. A pénztár intézte - többek között - a tagbélyegek és a jelvé­
nyek értékesítését.
A Néger Mihály irányításával működő képviselőházi titkárság feladata volt a
kapcsolattartás a pártvezetés és az országgyűlési főcsoport között.
A pártközpont munkáját szabályozó dokumentum nem szól egy további,
később felállított részlegről, a Papp Sándor által irányított defenzív osztályról
(D. osztály). A sajnos csak a sajtóból ismert adatok szerint valószínűleg 1934

1036 Központi Pártiroda felépítése. In: Gömbös pártja 1998. 123.

i°37 Lásd Vita- és szónoki tárgyak. In: Gömbös pártja 1998. 171-201.
1038 Függetlenség, 1935. február 19. 6. - Előadás-sorozat a Nemzeti Egység országos központ­
jában. A NÉP által képviselt ideológia és politikai célok tekintetében árulkodóak az egyes
előadások címei. Lásd például: A nacionalizmus új fogalma és szervezete (Béldi Béla),
A magyarság mint faj és mint nemzet (báró Zech Alfonz), Fasizmus, hitlerizmus, bolseviz-
mus (Kovrig Béla), Az új magyar embertípus (Vitéz dr. Endre László), Ifjak, fiatalok, beérke­
zettek (Bornemisza Géza).
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 373

őszétől működő, lényegében titkosszolgálati funkciót betöltő szervezet fel­

adata volt ellenzéki politikusok titkos megfigyelése (nemcsak baloldaliaké, ha­
nem például Bethlen Istváné és Bajcsy-Zsilinszky Endréé is), más pártokba,
ellenzéki lapok szerkesztőségeibe történő beépülés titkos információk szerzé­
se érdekében, a NÉP képviselőinek és vezetőinek megfigyelése és minősítése
megbízhatóságuk szempontjából stb.1039
Az iroda vezető munkatársait, beosztott tisztviselőit, a központi vármegyei
titkárokat, a segédszemélyzetet és az ideiglenes alkalmazásban lévőket egy­
aránt az ügyvezető főtitkár vehette fel és bocsáthatta el. Minden állandó alkal­
mazottat egyhónapos próbaidővel vettek fel. A munkaviszony megkezdésekor
mindenkinek nyilatkozatot kellett aláírnia, melyben szigorú - az alkalmazás
utáni időre is vonatkozó - titoktartást vállaltak. Ennek megszegése azonnali
elbocsátást, illetve felelősségre vonást vont maga után. Mindezek révén a párt­
központ munkatársai nemcsak politikai, hanem egzisztenciális értelemben is
függtek a párttól, személy szerint Marton Béla főtitkártól.
A párt Esterházy utca 30. szám alatti székházának földszintjén berende­
zett iroda újszerű működése a kortársak - köztük kormánytényezők, illetve
kormánypárti vezetők - számára is meglepő volt. Antal István, Gömbös egyik
legbizalmasabb munkatársa, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője
még késői visszaemlékezéseiben is idegenkedve rekonstruálta a benne kiala­
kult képet: „...két-három termet töltöttek meg a dossziék, a kartotékok, a kü­
lönböző szintű nyilvántartások, s a két tucatnyi íróasztal előtt húsz-huszonöt
új párttisztviselő görnyedt, gépelt, számolt, körmök és telefonált.” [...] „Külön
helyiséget kellett kibérelni a kartotékok és dossziék elraktározására és már-
már az a veszély fenyeget, hogy ez a kartotéktenger elönti az egész Eszterházy
utcát pártostól, főtitkárostól [...] az egész pártbürokráciával egyetemben.”1040
Antal a Marton Béla vezette organizációt „valóban nagyszabású, de [...] tel­
jesen felesleges és hiábavaló munká”-nak nevezte.1041
Az Országos Központi Iroda megszervezésével a magyarországi kormány­
pártok történetében először jött létre modern pártadminisztráció, közpon­
ti pártapparátus. Ennek nagyságrendjéről és rendszeréről ad képet egy 1936
januárjában a pártközpontból kiszivárogtatott és a sajtóban közölt adatsor,
amely szerint az országos központi és a budapesti, illetve a fővárosi kerületi
irodáknak összesen 122 fizetett alkalmazottja volt. A személyzet tiszteletdíja
és az infrastruktúra működtetésének éves költsége összesen 403.840 pengőre

1039 Erőss 2010. 107-110.

1040 Antal 2004a. 177-178.
1041 Antal 2004a. 178.
374 „M in iszter eln ö k a ka rsz - e lenni vagy V ez é r ? !

130. A z Eszterházy-palota (E szterh ázy utca 3 0 .), a N ÉP országos és b uda pesti

k ö zpo ntjá na k szék h á za

rú g o tt.1042 A z ötlet - szám os hason ló részlettel - m ár B ethlen 19 2 2 . évi k ö rle­

veléb en is m egfogalm azódott u g yan ,1043 m eg valósítására azon b an a választói
p ártb an nem vo lt szükség. Ehhez a feltételeket a N em zeti Egység P ártja nagy,
m ajd k étm illiós tagsága és az egész országot b eh áló zó , töb b szin tű sze rve zete
által tám asztott hatalm as ad m in isztrációs igény terem tette meg.

1042 M agyarság ,1936. január 18. 3. - Több mint évi 400.000 pengőbe kerül a NEP-szervezet bü­
rokráciája. Az összeállításban az országos központ 8 vezető tisztségviselője (igazgatók és
titkárok), 31 központi vármegyei titkár és 14 budapesti titkár, 13 segédtitkár, 32 gépírónő, 22
altiszt és 2 sofőr szerepel. A működési költségek fedezetét csak részben biztosította a párt­
ba kötelezően beléptetett vasutasok és postások fizetéséből központilag levont párttagdíj, a
NEP-képviselők és a pártklub külső tagjainak hozzájárulása (ezek teljes összege a becslés
szerint: 106.000 pengő). Nem ismert a tagdíjakból befolyt összeg. A havi 20 filléres tagbé­
lyegből származó bevétel a majd kétmilliós tagsággal számolva messze meghaladta volna
a kiadásokat, de ezek beszedése a különböző szintű vezetők beszámolói szerint kezdettől
hatalmas nehézséget okozott, s magát a tagszervezést is hátráltatta. Ezért a pártvezetés ön­
kéntessé tette, s a tagnyilvántartásokban is külön kellett kezelni a tagdíjat fizető és nem fizető
tagokat. Mindez azt jelenti, hogy az e forrásból származó, bizonyára csekély összeg miatt
állami forrásokból (esetleg állami vállalatok támogatásaiból) kellett pótolni a hiányzó pénzt.
i°43 a körlevélben egy „budapesti központi népiroda” szervezéséről esik szó. Lásd B ethlen 2002.
1127.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 375

Vezetők és hatáskörök - a gömbösi célok szolgálatában

Az új pártstruktúra azonban önmagában még nem jelentett garanciát a minisz­

terelnök politikai céljainak megvalósulására. Ehhez további biztosítékokat kel­
lett teremteni egyrészt a vezetők személyének változtatása, másrészt a szerve­
zetek működésének szabályozása révén. Ezúttal csak az utóbbival kapcsolatos
lépéseket tekintem át, melyeket négy kategóriába sorolhatunk.
1. A hatáskörök átcsoportosítása az országos vezető szervekben.
2. A vezetők kinevezésének rendje.
3. A különböző szintű vezetők, illetve testületek megsokszorozott ellenőr­
zése.
4. A testületek és vezetők jogkörének szabályozása.
Jóllehet az országos vezetőszervek csak részben változtak, azokban a ve­
zetők hatáskörét úgy szabályozták, hogy a párt országos irányításában kizá­
rólag a Vezérnek, Gömbösnek és két feltétlen hívének, Sztranyavszky Sándor
elnöknek és Marton Béla ügyvezető főtitkárnak lehetett meghatározó szerepe.
Ez arra is lehetőséget biztosított számukra, hogy ellensúlyozzák Bethlen be­
folyását a változatlanul konzervatív-liberális többségű fórumokon. Ezt bizto­
sítandó, mindhárman tagjai, illetve vezetői voltak a párt valamennyi vezető
szervének. Különösen fontos változást jelentett, hogy a többségében Bethlen
híveiből álló pártvezetőségtől - ennek jogosítványairól egyáltalán nem esik szó
a szervezeti szabályokban - minden döntési jogosítványt az elnökségre ruház­
tak át, melyet a Gömbös vezette trió alkotott.1044
A parlamenti főcsoport ellenőrzése, illetve döntéseinek befolyásolása ér­
dekében kétféle eszközt alkalmaztak. Egyrészt azáltal, hogy a csoport csak a
pártelnökség által elfogadott javaslatokról hozhatott határozatot, állást foglalni
pedig csak olyan kérdésekben volt joga, melyekben „a pártelnökség az érte­
kezletet meghallgatni kívánja”. A szervezeti szabályok szerint a pártértekezlet
napirendjét - melyen a pártelnök elnökölt - „a Vezér jóváhagyásával az orszá­
gos pártelnök állapítja meg és azon csakis a tárgysorozatba felvett pontok felett
határozhat.”1045 Másrészt az Országos Központi Iroda képviselőházi titkársá­
gának feladata nem a képviselőcsoport munkájának segítése volt, hanem az,
hogy figyelemmel kísérje annak munkáját a parlamentben, s tapasztalatairól

1044 „A párt összes ügyeit - a Vezér irányítása mellett - az országos pártelnökség intézi. Tagjai az
országos pártelnök és az országos ügyvezető főtitkár.” Szervezeti Szabályok. 8. §. In: Göm­
bös pártja 1998. 57.
1045 Szervezeti Szabályok. 17. §. In: Gömbös pártja 1998. 60.
376 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? ! ”

rendszeresen tájékoztassa az ügyvezető főtitkárt.1046 Ez lényegében a csoport

politikai ellenőrzését jelentette. A két módszer együttesen alkalmas lehetett
arra, hogy megakadályozza, de legalábbis korlátozza a kormányzat politiká­
jától eltérő törekvések érvényesülését. A hasonló célzatú nyomásgyakorlás
eszközeként szervezték meg az Országos Nagytanácsot. Jóllehet, ez a szerv
csupán „informatív jellegű” fórum volt, a Gömbös és Marton Béla szándékai
szerint újonnan kiválasztott, Gömbösnek hűségesküt tett „élharcosok” alkot­
ták a testület mintegy % részét. Ez a tömeg arra adott lehetőséget, hogy a mi­
niszterelnök a vidéki szervezetek vezetőinek tömege és politikai állásfoglalása
révén hasson a Bethlen befolyása alatt álló képviselőházi csoportra.
A választókerületi és vármegyei választmányok összetétele alulról építke­
ző, demokratikus megoldásra utal. Valójában azonban a végletes centralizált­
ság volt a struktúra és a szervezetek működ (tét) ésének legfőbb jellemzője.
A helyi és területi szervek vezető tisztségviselőit maga a Vezér nevezte ki,
kezdetben a közigazgatás helyi képviselőinek, a szervezetek kiépülését követő
cserék esetén pedig már a felettes NEP-testületek vezetőinek javaslata alapján.
A kinevezést Gömbös sajátkezű aláírásával ellátott díszes megbízólevél doku­
mentálta, melyhez nyomdailag elkészített, fogadalmat tartalmazó válaszleve­
let mellékeltek. Ezt a kinevezetteknek - aláírva - közvetlenül az országos párt­
központba kellett beküldeniük. A levél révén írásban kötelezték el magukat
arra, hogy mindig, mindenben Gömbös, a Vezér utasításai szerint fognak el­
járni.1047 A központban őrzött kötelezvény pedig bármikor lehetővé tette, hogy
ígéretüket alkalomadtán számon kérjék rajtuk. A fogadalmat - némileg módo­
sított szöveggel - a községi szervezet alakuló ülésén is el kellett mondaniuk,
hogy a tagság részéről is érvényesíthető legyen az erkölcsi nyomás.1048 Ezáltal a
kinevezett vezetők nemcsak a Nemzeti Egység gondolata és pártja mellett kö­
telezték el magukat, hanem személy szerint Gömbösnek is hűségesküt tettek.
Ők lettek a Nemzeti Egység Pártjának „élharcosai”.
A hierarchikus szervezeti struktúrában hangsúlyos szerepet kapott a több­
szintű és többszörös ellenőrzés. A Vezérnek közvetlenül elkötelezett elnökök
egyik legfontosabb feladata volt saját szervezetük többi vezetőjének, illetve az

1046 Központi Pártiroda felépítése. In: Gömbös pártja 1998. 134.

1047 a válaszlevél szövege: „Vezérem! A Nemzeti Egység jegyében megvalósítandó Nemzeti
Munkaterv végrehajtásának élharcosává történt megbízatásomkor ezt a kitüntető bizalmat
megköszönöm és fogadom, h o g y ................... Tisztségemet Vezérem iránti feltétlen hűséggel
fogom betölteni. A közvetlenül vagy közvetve kapott utasításokat komoly fegyelmezettség­
gel teljesítem és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a belém helyezett bizalomnak
teljes egészében megfeleljek. Fentieket becsületes magyar lelkemre fogadom.” A 62/1933.
sz. körlevél melléklete. In: Gömbös pártja 1998. 98-100. (Idézett szöveg: 100.)
1046 Részletes szervezési útmutatás. In: Gömbös pártja 1998. 76, 95-96.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 377

- vilisstjien uei.

Vezérem!
A N ooctS Egysét rsy x ba m esvatisitaadi Nemxtíi Ximfcwm- vépehayá.
tanai élhaicosivi tin iéi m tzbaniam íar c l t htünittö bu tlr.il megHszánza *
nemzeti egység partja .
kftdm, iq p ÉB*& a*
VEZF.R
V etem b ia i leeiier. hűsítsd főt* * beálltai.
A közvalaü l vagv füvévé kapált utasllisaka! kamoly ftgydm ctítxsid
id id ltsc is mindez. tgytketearand azon kszet. hagy a belém belvizet beaizen ai
törés egészébe: megfelellek
^ munkatársamnak.
Fenhetett bectükies magyar Idketnre fogadéin.
Hazánk boldogabb jövőjét biztosítani hivatott Nemzeti
Munkatervem megvalósítása céljából olyan munkatársakra K öt .1 9 3 hó n.
van szükségem, akik a nemzet súlyos, helyzetében a
Nemzeti Egység gondolatától áthatva, lankadatlan kofc•
lességiel/esitéssel. minden akadály ellen bátran férfiasán
küzdve, alkotni cs győzni tudnak.
Abban a hatos tudatban hogy ily munkatársra
lalaltam, a Nemzeti Egység

tisztségével ezennel megbízom.

Kelt Budapest. ! 9 é £ f í^ G T C l J S hó 6
N agymiitősigi is Nemzetis
Hazafias üdv őrlette::

vitéz jákfai G Ö M B Ö S G Y U L A úrnak.

m Nemzeti Egység V ezéin ei

BU D APEST
Neme* Efydt W -'í*

131. A díszes m egbízólevele

és a V ezérnek küldött fo g a d a lm á n a k nyomtatott űrlapja

alattuk lévő szervezeti szint elnökeinek és titkárainak rendszeres ellenőrzé­

se, s a szerzett tapasztalatok „személyi ben történő regisztrálása,
melyet a vármegyei elnök és az országos elnökség megbízottja (elsősorban
a központi vármegyei titkár) bármikor megtekinthetett.1049 Ezt a felügyeletet
duplázta meg - és egyben centralizálta - az országos központ a központi vár­
megyei titkárok révén, akik megyéjük valamennyi szervezetét és választókerü­
leti, illetve megyei vezetőjét a megyében heti rendszerességgel tett 2-4 napos
kőrútjaik során ellenőrizték. Tapasztalataikról közvetlenül az országos ügyve­
zető főtitkárt tájékoztatták.1050
A vezetők munkájának és megbízhatóságának ellenőrzését is szolgálta a
különböző szintű vezetőszervek eltérő időszakonként - közvetlenül a köz­

1049 Szervezési útmutatás - vármegye és Részletes szervezési útmutatás. In: Göm bös pártja 1998.
65, 69, 80.
1050 Szervezési útmutatás - vármegye. In: Göm bös pártja 1998. 62-66.
378 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

pontba küldendő - jelentések rendszere. A hierarchikusan egymás alá-fö-

lérendelt szervek vezetőinek ugyanazon kérdésekre adott válaszai alapján
kontrollálhatták a jelentéstevők és azok adatszolgáltatásának alaposságát és
megbízhatóságát.1051
Mindezek mellett további biztosítékot kívántak teremteni a központi akarat
teljes érvényesítésére azzal, hogy valamennyi községi (városi), választókerü­
leti és megyei, illetve törvényhatósági jogú városi szervezet választmányának
(elnöki tanácsának) hivatalból tagja volt az országos elnök és főtitkár, illetve
az összes felettes regionális szerv elnöke és titkára, valamint az illetékes köz­
ponti vármegyei titkár. A felsőbb szervek képviselői kötelező érvénnyel kez­
deményezhették bármely testület összehívását, illetve azokon tárgysorozati
pontok megtárgyalását.1052
A szervezetek életében minden szinten az első számú vezetőknek volt
meghatározó szerepe, a testületeknek alig lehetett hatása a döntésekre, vagy
azok végrehajtására. Ez abból is következett, hogy többségük csak félévente
vagy évente ülésezett. így arra sem volt érdemi lehetőségük, hogy az elnök
és titkár tevékenységét behatóan ellenőrizzék. A megyei és a választókerületi
választmányok esetében deklarálták is, hogy azok csupán az adott szervezet
elnökének tanácsadó testületéi lehetnek, döntési jogosítvánnyal nem rendel­
keznek.1053 A községi választmányok folyamatosabb munkát végeztek, havonta
kellett ülést tartaniuk, de hatáskörük kimerült az alacsonyabb szintű vezetők
(alelnökök és körzeti titkárok) kinevezésére, illetve visszahívására tett javas­
latban. Ennek magyarázata nyilván az volt, hogy az egyes vezetők lojalitását
könnyebb volt biztosítani és ellenőrizni, mint egész testületekét.
Összességében mind a tagok, mind a kinevezett vezetők, mind a szerveze­
tek helyzetét az határozta meg, hogy - miközben feltételek nélküli kötelezett­
ségvállalást vártak el tőlük a Vezér és munkatársai utasításainak, elvárásainak
maradéktalan teljesítésére - semmiféle jogosítvánnyal nem rendelkeztek a
Nemzeti Egység Pártja, illetve felső vezetése politikájának befolyásolása tekin­
tetében. Mindez azt jelentette, hogy a párt meghatározó jellemvonása volt a
központi pártvezetés hatalm i túlsúlya, a szervezetek és a tagság irányításának
végletesen centralizált jellege.
A szervezési elvek, a kinevezési gyakorlat, a szervezetek irányítása nyilván­
valóvá teszi, hogy a Nemzeti Egység Pártja - akárcsak a Nemzeti Fasiszta Párt

1051 Részletesen lásd Vonyó 2001b . 6 6 -8 0 .

1052 Szervezési útmutatás - vármegye és Részletes szervezési útmutatás. In: Gömbös pártja 1998.
65, 68, 77.
i°53 Szervezési útmutatás - vármegye és Részletes szervezési útmutatás. In: Gömbös pártja 1998.
65, 69.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 379

és az NSDAP - a vezérelv alapján épült fel és működött. Ezt azonban - a német

és olasz gyakorlattól eltérően - a szervezeti szabályokban expressis verbis nem
deklarálták. Csupán annak pártjogi alapját teremtették meg azzal, hogy rögzí­
tették: „6. §. A Vezér. A párt élén a vezér áll.”1054
E módszerek révén az országos vezetés azt akarta elérni, hogy az „élhar­
cosoknak” nevezett vezetők révén az ország valamennyi településén (válasz­
tókerületében és megyéjében) olyan gárda álljon Gömbös rendelkezésére,
melynek tagjai hajlandók és képesek a Vezérnek megnyerni, az ő elgondolásai
szellemében szervezni, irányítani a település lakosságát. Létszámuk olyan erőt
sejtetett, mely képes lehet a Nemzeti Egység jegyében történő, nagyszabású
társadalomszervezés gyakorlati feladatainak megvalósítására. Az országos
központ adatai szerint már 1933 végén 73 283 tisztségviselő dolgozott a közsé­
gi (városi) és választókerületi szervezetek élén.1055
A pártszervezés nem az egyetlen módja volt a társadalom mind nagyobb
része feletti befolyás megszerzésének.

A kormánypárt és a társadalmi szervezetek

Amikor Gömbös átvette a kormányzati hatalmat, a társadalmi szervezetek -

tagságuk összetétele, politikai, felekezeti kötődései és tevékenységük tartalma
tekintetében egyaránt - sokszínű és szerteágazó hálózata fonta be az egész
országot. Ezek a szervezetek zömmel a társadalmi önszerveződés eredmé­
nyei és az öntevékenység fórumai voltak, amelyek - ha kapcsolatban álltak
is egyházakkal vagy politikai pártokkal - a hatalomtól függetlenül működtek.
Gömbös ezt nem hasznos, a társadalmat civil kezdeményezésekkel gazdagító,
hanem pusztán egyéni érdekeket szolgáló és a nemzet erőit megosztó jelen­
ségként kezelte.1056 Ez indította a hatalom átvételére készülő és azt eleve a tár­
sadalom saját céljai szerinti teljes befolyás megszerzésére felhasználni törekvő
Gömböst és csapatát, hogy a Nemzeti Munkatervben leszögezze: „...minden
egyesületnek és gyülekezésnek közvetlenül vagy közvetve a nemzeti erők

1054 Gömbös pártja 1998. 57.

1055 Függetlenség 1933. december 24.
1056 „A régi Magyarországon kétezer kétszáz egyesület volt, a csonka országnak 18.227 egyesü­
lete van. Ez a szám azt mutatja, hogy [,..]a szervezkedés, túlzásba ment át a háború után.
Nem azt mutatja ez a szám, hogy 18.227 eszmekor érdekében kellett ugyanennyi egyesüle­
tet felállítani, hanem azt, hogy ennyi elnökjelölt aspirációit kellett kielégíteni” - mondta a
Társadalmi Egyesületek Szövetségének 15. közgyűlésén, 1934. október 2-án. Gömbös 2004.
615-616.
380 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy V ezér ? !

meghatványozását kell szolgálnia” (NM

8.). Ebből kiindulva úgy értékelték a hely­
zetet, hogy „a társadalmi szervezkedés te­
rén túltengés mutatkozik”, és szükséges­
nek tartották „a hasonló célú társadalmi
egyesületek összevonását”. (NM 10.).
Ebben szántak meghatározó szerepet a
jobboldali egyesületek összefogására 1919
őszén alakult Társadalmi Egyesületek Szö­
vetségének (TESZ), amelynek létrehozója
és fő organizátora Szörtsey József volt.1057
Az 1918-ban Erdélyből menekült újságíró,
politikus 1919-től szoros kapcsolatban állt
Gömbössel, aki a kormányalakítást meg­
előző beszélgetésekre is meghívta politi­
132. Szörtsey Jó zsef, a T ESZ kai támogatóját.1058 A szövetség kezdettől
a leln ö k e és la p já n a k (N em zeti
egyik legaktívabb propagálója és segítője
Figyelő) főszerkesztője
volt az új miniszterelnöknek céljai meg­
valósításában. Már egy héttel Gömbös ki­
nevezése után (október 8-án) nagyszabású tömegdemonstrációt rendezett,
amelyen a miniszterelnök is megjelent. A rendezvényről a filmhíradó is be­
számolt. A képek tanúsága szerint a tömegben éppúgy felvonultak kato­
nák, mint turulisták, módosabb polgárok és szegényes öltözetű emberek.1059
A TESZ Szörtsey által szerkesztett hivatalos lapja már 1932. október 28-án kö­
zölt cikkében megelőlegezte a Gömbös által követett politikai irányt, egyben
jelezve a szervezet szerepfelfogását - vezetőjének érdemeit is hangsúlyozva.
A cikkíró szerint: „A magyar nemzeti társadalom is elindult választott vezéré­
nek, jákfai vitéz [sic!] Gömbös Gyula miniszterelnöknek zászlója alatt. Vezé­
rünk a mi Mussolinink, de van Staracenk1060 is a TESZ elnökének, Szörtsey Jó­
zsefnek személyében, ha egy akarattal tudunk engedelmeskedni és dolgozni,
kikényszeríthetjük a mostoha végzettől a szebb, boldogabb magyar jövendőt.”

1057 A szövetség történetéről ad áttekintést Kerepeszki 2011. 3 7 3 -3 8 8 .

1058 A ntai2004a. 187-191.
1059 M agyar Világhíradó 451. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége nagyarányú felvonulást
rendezett Gömbös Gyula tiszteletére. http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=354 (Le­
töltés: 2014. 09. 27.)
106° Acille Starace 1931-1939 között a Partito Nazionale Fascista (Nemzeti Fasiszta Párt) titkára,
Mussolini hűséges kiszolgálója, akaratának érvényesítője a pártban. Lásd Ormos 2000b . II.
354.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 381

Mondanivalójának a lap szerkesztője, a „magyar Starace” szavaival adott nyo­

matékük „A köz érdeke mindenek felett és az ország kormányzójának intézke­
déséből kormányelnökké, a nemzeti társadalom bizalmából vezérré lett vitéz
Gömbös Gyula miniszterelnök parancsa mindenekelőtt.”1061
A fenti célok jegyében alakították át és tették szervezettebbé, hatékonyabbá
az 1920-as években jelentéktelen tényezőnek számító TESZ-t. Az átszervezés
elveit és feltételeit a szervezet vezetői írásban egyeztették a miniszterelnökkel.
Egyben a kormány pénzügyi támogatását kérték tőle 3972 pengő értékben,
melyből 7 alkalmazott tiszteletdíját, illetve a TESZ központjának működési és
a szervezőmunka költségeit kívánták fedezni. Gömbös ebből - a kérvényre
írt saját kezű bejegyzése szerint - 3500 pengőt engedélyezett.1062 A folyamat
a szövetség 1933. április 22-én rendezett díszközgyűlésén zárult, ahol elfo­
gadták az új alapszabályt és megválasztották a bonyolult összetételű és nagy
létszámú vezető szerveket. Alapvető változást jelentett, hogy ezt követően a
TESZ-nek nemcsak szervezetek lehettek tagjai, hanem egyének is.1063 Mivel
a tagság meghívás és nem jelentkezés alapján létesülhetett, az egyéni tagság
intézménye inkább csak a tekintélyes, saját környezetében, illetve a megnyerni
kívánt szervezetekben befolyással rendelkező polgárokra terjedt ki, nem jelen­
tett tömeges tagszervezést.
A kormányzat és a NÉP, illetve a TESZ szoros kapcsolatát kívánták bizto­
sítani a vezetőszervek személyi összetételével. A szövetség tíz évre választott
országos vezérelnöke Gömbös Gyula lett. Az elnöki tisztet a „Vezérrel” az el­
lenforradalom kezdetétől együttműködő és a frankhamisítási akcióban aktív
szerepet játszó Baross Gábor töltötte be. A szervezet operatív irányítását vég­
ző országos ügyvezető elnök Szörtsey maradt, akinek már a létrehozásában
is meghatározó szerepe volt, és az 1920-as évek elejétől aktív szerepet vállalt
Gömbös politikai akcióiban. A legfontosabb, létszáma alapján operatív vezető
testületnek tekinthető ügyvezető igazgatóságnak Gömbösön kívül tagja volt
még három miniszter (Hóman Bálint, Imrédy Béla, Lázár Andor) és a NÉP
két vezető személyisége, Sztranyavszky Sándor elnök, Marton Béla országos
ügyvezető főtitkár is. így a 14 tagú testületben 6 fő (43%) képviselte a kor­
mányt és a kormánypárt felső vezetését, akik biztosan számíthattak még Koz­
ma Miklós és P. Zadravecz István támogatására. A társelnökök között találjuk
az összes többi minisztert, továbbá a kormányzat olyan fontos személyiségeit,

1061 Nemzeti Figyelő, 1932. október 28. 2. - Győrfy István: Előre a fasizmus jegyében.
1062 MNL OL K 34 - 1933 - 105. 290-292. fól.
1063 Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) szervezete, alapszabályai és vezetőségének névso­
ra. TESZ Központja, Budapest, 1933.
382 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

mint például Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkárt és Antal Istvánt,

a sajtóiroda vezetőjét. A TESZ szellemiségét és politikai céljait mindennél job­
ban szimbolizálja, hogy örökös díszelnökké választották Benito Mussolinit.1064
Mindez nem csak azt jelzi, hogy a Nemzeti Egység Pártja is tagja volt a TESZ-
nek. A vezetésben szerzett dominancia és a kormányfő-pártvezér tekintélye,
valamint az a tény, hogy operatív vezetői Gömbös feltétlen hívei, régi követői
voltak, egyértelművé tette: a NÉP uralta a szövetséget, és azt megkérdőjelezhe­
tetlenül a gömbösi politika eszközévé kívánta tenni.
Ezt igazolta az átalakulást követően Szörtsey irányításával indult és a követ­
kező években sem lanyhuló, intenzív propaganda- és szervezőmunka is. Űj ta­
gok toborzása révén azt kívánták elérni, hogy valamennyi társadalmi szervezet
legyen a TESZ tagja, s így a hatalmi centrum érvényesíthesse felettük befolyá­
sát. De nem csak a társadalmi egyesületeket szervezték. A szövetség központja
1933 novemberében - „Vezérelnökünk VITÉZ JÁKFAI GÖMBÖS GYULA [sic!]
Őnagyméltósága utasításának” téve eleget - levélben szólította fel a főszolgabí­
rókat, hogy az irányításuk alá tartozó elöljáróságokat nyomatékosan szólítsák
fel a „Szövetségünkbe való belépésre”. Az indoklásban pedig a „Vezér” sokszor
ismételt szavait idézték: „Célkitűzéseink elérése érdekében [...] szükségünk
van a MAGYAR TÁRSADALOM EGYETEMES MUNKÁJÁRA, ÁLDOZATKÉSZ­
SÉGÉRE ÉS VALAMENNYI TÁRSADALMI RÉTEG MEGÉRTŐ TÁMOGATÁSÁ­
RA.” [sic!] A levélhez mellékelték a tagsági meghívót - a járás községei számá­
nak megfelelő példányban. A völgységi járás főszolgabírája azonnal továbbí­
totta is a kérést a községi elöljáróságoknak, azzal, hogy „amennyiben csak az
lehetséges, a belépés iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg”.1065 Az ered­
mény nem ismert, az eljárás azonban önmagában is sokatmondó. Gömbös
nemcsak a szerinte túlburjánzott (valójában: a hatalom által ellenőrizhetetlen)
önszerveződő társadalmi egyesületeket kívánta befolyása alá vonni, hanem
azokat a települési önkormányzati testületeket is, amelyek összetétele jobbára
a lakosság szabad akarata szerint alakult, s amelyek működését a kormányzat
is csak törvények és rendeletek, illetve a hivatali apparátusok (főszolgabírók,
jegyzők) révén tudta valamelyest szabályozni. A kormányfő/TESZ-vezérelnök
azonban reményt látott arra, hogy az általa irányított szövetség tagjává váló
önkormányzatok nemcsak magukat kötelezik el az ő politikájának követésé­
re, hanem ennek érdekében hatást tudnak gyakorolni a falu lakosságára is.
Ezzel pedig a társadalom egyedei kettős függésbe kerülhetnek tőle: egyrészt

1064 A vezető szervek tagjainak névsora: Uo. 31-38.

1065 MNL TML völgységi j. fszb. ir. 165/35. - A TESZ 186/933. eln. sz. körlevele. A főszolgabíró
levelének fogalmazványa kézírásban a körlevél végén.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 383

közvetlenül a NÉP tagjaként, a belépési nyilatkozatban esküt téve arra, hogy „a

Vezért célkitűzéseiben és munkájában minden erőmmel támogatni kötelessé­
gemnek tartom”; másrészt közvetve, az általuk választott, de a TESZ tagjaként
szintén Gömbös irányítása alá kerülő elöljáróik révén.
A szervezés eredményeiről nincsenek összegző adatok, de lapbeszámolók
jelzik, hogy - ha nem is azonnal - különböző szervezetek, testületek kérték
felvételüket az egyesületbe. Úgy tűnik, mind a beszervezés, mind a jelentkezés
különösen olyan időszakokban vett lendületet, amikor Gömbösnek és kormá­
nyának a leginkább szüksége volt arra, hogy bizonyíthassa reformpolitikájá­
nak társadalmi támogatottságát. A Függetlenség híre szerint 1935 első másfél
hónapjában - a Gömbös és Bethlen között zajló hatalmi harc kiéleződése ide­
jén - 11 település, illetve több tucat országos és helyi testület (gazdakörök,
ipartestületek, takarékszövetkezetek, levente egyesületek, egyházi közösségek
stb.) kérte felvételét.1066 A relatíve késői időpont azonban azt is jelzi, hogy e
jelentkezők esetében mintegy másfél évig nem volt foganatja a felhívásoknak.
A NÉP és a TESZ párhuzamos tagtoborzásában megnyilvánuló kettősség
zavarokat is okozott a kormánypárt szervezeteiben. Marton Béla főtitkár - aki,
mint láttuk, szintén kettős funkciót töltött be - több alkalommal is arra kény­
szerült, hogy rendet tegyen a vidéki vezetők fejében. Mindenekelőtt hangsú­
lyozta, hogy a NÉP és a TESZ helyi szervei, vezetői „összhangban” fejtsék ki
tevékenységüket „a cél azonossága” jegyében. Határozottan jelezte azonban,
hogy ezt a munkamegosztás jegyében úgy kell végezniük, hogy egyéneket csak
a párt szervez tagjai sorába, míg a szövetség kizárólag „az ország különböző
társadalmi egyesületeinek átfogó erejű irányításával kívánja a Nemzeti Egység
gondolatát és annak megvalósítását szolgálni”.1067 Másrészt egyértelművé tet­
te, hogy a NÉP helyi szervezetei nem léphetnek be a TESZ-be, mert „az egyes
szervezetek az országos szervezetnek csak kiegészítő részei, nem önálló jogi
személyek”, a NÉP egésze pedig tagja a szövetségnek.1068
A szövetség elsősorban Gömbös politikai céljainak propagálásában és a tár­
sadalom különböző csoportjainak mozgósításában vállalt szerepet - a Nem­
zeti Munkaterv megvalósításának segítését hirdetve. Kétféle módon. Egyrészt
a Gömbös-Antal-Béldi-féle propagandagépezet szolgálatába állította lapját,
a Nemzeti Figyelőt, amely hetente egy alkalommal tekintélyes politikusok és
szakemberek terjedelmes okfejtései révén kívánta terjeszteni Gömbös és kö­
rének nézeteit, meggyőzni a lakosságot azok üdvös voltáról. Arról, hogy kizá­

1066 Függetlenség, 1935. február 17. 4.

1067 A NÉP Országos Központ 8/1934. sz. körlevele. In: Gömbös pártja 1998.143.
1068 Marton Béla főtitkár 25/1934. sz. körlevele. In: Gömbös pártja 1998. 159.
384 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

rólag a Vezér és kormánya lehet képes biztosítani a magyar nemzet boldogu­

lását. Ennek érvényesítését kívánták biztosítani azzal is, hogy Antal István, a
miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője volt a TESZ sajtóosztályának el­
nöke. Másrészt rendezvényekkel igyekezetek demonstrálni Gömbös Gyula, a
„Vezér” nagyságát, ezzel is segítve kultuszának megteremtését, ápolását, illet­
ve nagyszabású akciókkal elkápráztatni a lakosságot, és hirdetni a kormánypo­
litika sikerét, továbbá azt, hogy a kormány és elnöke a társadalom valamennyi
rétegének, foglalkozási csoportjának támogatását élvezi.
E rendezvények legnagyobb szabású eleme volt a Nemzeti Munkahét, ame­
lyet először 1933. november 12-19. között, második alkalommal 1934 októ­
berében rendeztek meg.1069 Az első rendezvénysorozat megnyitásaként, a hat
irányból demonstratív módon a Kossuth térre vonuló tömeg nagygyűlésén
Gömbös Gyula 15 pontos munkaszózatot hirdetett. Ennek mondanivalója, hogy
- a nemzeti öncélúság szellemében - mindenki a nemzet érdekében dolgozik,
akár fizikai, akár szellemi munkát végez, s az is mindegy, hogy alkalmazottként
vagy magánvállalkozóként tevékenykedik. A szózat lényegét tömören foglalta
össze a 12. pont: „Amikor magadnak dolgozol, akkor is a nemzet napszámosa
vagy és az államé, aki [sic!] megvéd és tőled védelmet vár.”1070 Ezt követően
került sor a terv szerint „több kilométer hosszú ipari propagandafelvonulásra”,
melynek a TESZ különböző tagszervezetei által verbuvált gazdasági szerveze­
tek - tevékenységüket és termékeiket bemutató - járművei a Millenniumi em­
lékműtől indulva, Pest és Buda belső területeit bejárva vonultak vissza a kiin­
dulópontra.1071 Délután az Ügetőpályán tartott nagygyűlésen, amelyet egyúttal
a NÉP budapesti zászlóbontásának szántak, Gömbös Gyula mondott beszédet.
A párt országos központja felszólította a vidéki szervezeteket, hogy népes de­
legációval képviseltessék magukat a rendezvényen. Ennek érdekében 50%-os
vasúti kedvezményt, illetve kijelölt vendéglőben kedvezményes étkezési lehe­
tőségeket biztosítottak az eseményre utazóknak.1072
November 13-ától hét napon keresztül zajlottak a különböző társadalmi
szervezetek, egyesületek és érdekképviseleti szervek kongresszusai, díszköz­
gyűlései és egyéb szakmai tanácskozások, amelyeken sorra tartottak beszédet

1069 Lásd a Függetlenség 1933. november 12-21., valamint 1934. október 1-9. között megjelent
számait, továbbá Antal 2004a. 217-223. és 319-323.
1070 A „nemzeti munkaszózatot” közli Antal 2004a. 219-221. és Gergely J. 2001. 259-261.
1071 Az útvonal: Millenniumi emlékmű - Andrássy út - Oktogon - Nagykörűt - Boráros tér -
Ráday utca - Múzeum körút - Kossuth Lajos utca - Erzsébet híd - Várkertrakpart - Attila
körút - Krisztina körút - Széli Kálmán tér - Margit körút - Margit híd - Lipót (Szt. István)
körút - Honvéd (Nagy Ignác) utca - Alkotmány utca - Vilmos császár (Bajcsy-Zsilinszky)
út - Andrássy út - Millenniumi emlékmű. Függetlenség, 1933. október 12.19.
1072 Gömbös pártja 1998. 138-139.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 385

133. Felvo nu lásra váró ü z e m i delegáció k a N em zeti M u n k a h é te n (1 9 3 3 )

miniszterek, államtitkárok - a kormányzat tevékenységét propagálva, terveit

ismertetve. E tanácskozásokhoz számos gyárlátogatás, több kiállítás kapcsoló­
dott, s a programsorozatot naponta gazdagították színházi előadások, hangver­
senyek, illetve egyszerre több tucatnyi helyszínen rendezett mulatságok, bálok.
A rendezvények közül nem maradhatott ki a TESZ vezetőinek tisztelgő látogatá­
sa a budapesti olasz követnél, akit felkértek arra, hogy közvetítse Mussolininak,
a szervezet örökös díszelnökének „a magyar társadalom üdvözletét”. A prog­
ram nagyságrendjét érzékelteti, hogy előzetes közlése majdnem három teljes
újságoldalt vett igénybe.1073 A rendezvénysorozat jelentőségére a TESZ hetilapja
Gömbös megnyitó beszédével, miniszterek és más politikai előkelőségek mél­
tató nyilatkozataival, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, Weis István
társadalomtudós cikkeivel hívta fel a nagyközönség figyelmét.1074A nagyszabású
demonstráció országos hatását kívánták elérni azzal, hogy annak eseményeiről
a kormánylapok naponként közöltek részletes tudósítást, amelyekben a vezető
politikusok előadásainak, beszédeinek tartalmát is aprólékosan ismertették.1075

1073 F üggetlenség, 1933. november 12.19-21. - A Nemzeti Munkahét teljes programja.

1074 N em zeti Figyelő, 1933. november 12.
1075 Lásd például a Fü ggetlen ség 1933. november 14-20. közötti számait. A TESZ lapja az utolsó
napon adott részletes ismertetést, beszédek sorát is közölve, ismertetve. N em zeti Figyelő,
1933. november 19.
386 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy V ezér ? !

134. A N em zeti M u n k a h ét 135. A z 1934-es N em zeti M u n k a h é t ipari felvonulása

p la ká tja (1 9 3 4 ) (A Schm oll p a szta „ b a n d é r iu m a ”)

Antal István emlékezése szerint a megalomán akció, amely éppúgy megter­

helte „a főváros népének egyébként is »lestrapált« idegeit és a rendelkezési ala­
pok, a vállalatok, a bankok, a gyárak és egyéb közhasznú intézmények újabban
alaposan igénybe vett bugyellárisait”, nem érte el célját.1076A szervezők és a mö­
göttük álló Gömbös azonban lelkesek voltak, sikeresnek ítélték a rendezvényt.
A miniszterelnök kifejezett óhajának megfelelően 1934-ben másodszor is meg­
szervezték a munkahetet. Szörtseyék nagy elánnal és alapos szervezőmunká­
val készítették elő a programot. A munka annak széleskörű hazai és külföldi
propagálására is kiterjedt. Minderről jó előre tájékoztatták a közvéleményt.1077
Az ünnepi rendezvény lezajlott - de utolsó alkalommal. Annak ellenére, hogy
Baross Gábor TESZ-elnök és egy gazdasági beszámoló az előző évinél is gaz­
dagabb programról adott számot a zárónapon.1078 Nyilvánvalóvá vált ugyanis,

1076 A ntal 2004a. 219.

1077 Lásd többek között Függetlenség , 1934. augusztus 3. 7. - Társadalmi, gazdasági és kulturális
életünk hatalmas arányú megmozdulása lesz idén a Nemzeti Munkahét. Hatszáz külföldi expo-
zitura dolgozik a Nemzeti Munkahét idegenforgalma érdekében. Függetlenség, 1934. augusztus
19. 5. - Lázas iramban folyik a munka a Nemzeti Munkahét ünnepségeinek előkészítésére.
1078 A közölt adatok szerint a TESZ 70 000 kedvezményes vasúti jegyet bocsátott a 100 kilomé­
ternél távolabb lakók rendelkezésére. Ennek is volt köszönhető, hogy csak a vidékről részt­
vevők számát negyedmillió főre becsülték, az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság felvonu­
lásán 300 vállalat vett részt 392 járművel, csak gazdasági területen 42 kongresszust szervez­
tek, a nagyszabású mezőgazdasági kiállításon túl öt kiállításra és egy kirakatversenyre került
sor 4328 cég részvételével, s minderről a sajtóban 1875 közlemény jelent meg. Fü ggetlen ség ,
1934. október 9. 5. és 9.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 387

136. A TESZ által szervezett irodalm i est résztvevői 1934-ben

Álló sor, balról jobbra: Bibó Lajos, Szitnyay Zoltán, Terescsényi György, Nadányi Zoltán, TrágerEmő
miniszteri tanácsos, Márai Sándor, Szörtsey József, a TESz ügyvezető elnöke, Illyés Gyula, Baross
Gábor, a TESz országos elnöke, Bókay János, Lányi Árpád, a TESz társelnöke, Áprily Lajos;
Ülő sor, balról jobbra: Babay József, Karinthy Frigyes, Mariay Ödön, Falu Tamás, Bónyi Adorján

hogy nincs olyan hozadéka a nagy csinnadrattával zajló programoknak, mint

amilyet elvártak tőle, s amely megérné a jelentős pénzügyi áldozatot.1079
A TESZ vezetése rendre hangoztatta, hogy nem politizál, „kizárólag a társa­
dalom útján és annak fegyvereivel küzd a szebb és boldogabb jövőjéért [...] az
egyetemes nagy nemzeti célok megvalósítása érdekében [...] harcol a magyar
társadalom egységének megteremtéséért”.1080 Hirdetett elvei, a kormányt támo­
gató akciói és Gömböst dicsőítő megnyilatkozásai, valamint egész szervezete
és vezető testületéinek személyi összetétele azonban egyértelműen igazolják,
hogy a miniszterelnök, egyben a Nemzeti Egység Pártja vezérének szolgálatá­
ban állt, elsődleges feladatának az ő hatalmi törekvéseinek segítését tekintette.
Az „új nemzedék teremtésére” törekvő, s ezért az ifjúság megnyerésére nagy
gondot fordító miniszterelnök által leginkább preferált egyesületek között fon­
tos helye volt a Turulnak, az egyetemi bajtársi egyesületek szövetségének.1081
Ezt jelképezte, hogy kormányzása idején - többnyire miniszterekből, a NÉP

1879 Lásd ntal2004a. 322-323..

A
1080 F üggetlenség, 1934. január 14. 2.; Nem zeti Figyelő, 1934. január 14. 7.
1081 Az alábbi áttekintés alapjául szolgáló részleteket lásd Kerepeszki 2012.105-128.
388 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy V ezér ? !”

137. G öm bös G yula m iniszterelnö k a T uru l Szövetség vezetőivel 1934-b en

Gömbös balján Végváry József Turul-fővezér

vezetőiből és más vezető politikusokból álló, népes kísérettel1082 - rendszere­

sen részt vett a Turul rendezvényein (dísztáborozásain, gyűlésein), s azokon
beszédet is mondott, melyek révén a szervezet tagjait igyekezett saját politikája
melletti kiállásra, megvalósításának segítésére ösztönözni. Ebben a kapcsolat­
ban döntő szerepe volt annak, hogy Gömbös egyik fontos célja az őrségváltás
volt - a régi, konzervatív elveket valló politikai elit leváltásához pedig az egyete­
misták szervezete és annak tagsága biztosíthatta a számára megfelelő utánpót­
lást. Az egyetemi ifjúság viszont azt remélte és várta el, hogy a miniszterelnök
- gyakorta hangoztatott ígéretét beváltva - megoldja a fiatal diplomások elhe­
lyezkedési gondjait, amelyek kiváltképp súlyossá váltak a válság hatására. Az
eszmei alapot pedig az adta, hogy az universitasok hallgatóinak jelentős része a
Gömböséhez hasonló, lényegi elemeit tekintve azzal azonos fajvédő nézeteket
vallott. A turulisták éppúgy a háborús élmények, az addigi ideáljaikat szétrom­
boló, jövőbeni karrierjüket veszélyeztető forradalmak, majd Trianon hatására
fogalmazták meg céljaikat és alakították ki szervezeteiket, mint az egykori faj­
védő vezér. Nem véletlen, hogy szervezeteivel és vezetőivel az ellenforradalom
kezdete óta szoros kapcsolatot tartott, amely - kisebb apályoktól eltekintve - tö­
retlen maradt Gömbös ellenzéki éveiben és honvédelmi minisztersége idején is.

1082 A szövetség a politikai vezetéssel ápolt szoros kapcsolatot kívánta demonstrálni azzal is,
hogy a gyűlés vendégeit tiszteletbeli dominusi vagy patronusi ranggal ruházták fel.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 389

Az őrségváltásban nekik szánt szerepet mi sem bizonyítja jobban, mint az,

hogy a miniszterelnök olyan fontos munkatársait, bizalmasait választotta so­
raikból, mint Antal István sajtófőnököt, majd államtitkárt, Bornemisza Géza
minisztert, Béldi Bélát, a NÉP propagandaosztályának vezetőjét vagy Mikecz
Ödönt, aki előbb főispán, majd államtitkár és miniszter is lett. Az 1935-ös vá­
lasztások során - az őrségváltás jegyében - a kormánypárt jelöltjeként került
a képviselőházba a Turul korábbi és akkori elnöke, Bánsághy György, illetve
Végváry József. Az országgyűlési almanach adatai szerint a fentieken kívül Ke­
lemen Kornél, dr. Nagy Iván, Szeder János és Szentpály László NEP-képviselő
játszott aktív szerepet a Turulban, illetve tagszervezeteiben.1083 Az almanachok
készítésével kapcsolatos adatközlés egyenetlen voltát ismerve feltételezhetjük,
hogy az 1890 után született és egyetemet végzett kormánypárti képviselők kö­
zött mások is voltak még tagjai az egyetemi diákszervezeteknek.
A kormány - elsősorban a belügyi és a kultusztárca révén - anyagi támoga­
tásban is részesítette a Turult, ami olykor nélkülözhetetlen feltétele volt irodái
és sajtója fenntartásának, illetve rendezvényei megszervezésének. A nyilvá­
nosságot sem nélkülöző, gyakran látványos formákat öltő kapcsolatrend­
szer miatt mindkét felet érték támadások, s a Hírűit sokan a miniszterelnök
csatlósának tekintették. Pedig kapcsolatuk közel sem volt konfliktusmentes.
Az egyetemisták szervezete, s különösen annak radikális szárnya egyértel­
műen az 1920-as évek fajvédő programjának megvalósítását várta Gömböstől,
nem véve figyelembe az őt gátló politikai körülményeket. Taktikázását nem
ismerték fel, s ezért nem értették, nem is fogadták el. Ennek volt egyik jele az
1933 őszétől 1934 márciusáig tartó egyetemista tüntetéssorozat. Gömbös hiába
hangoztatta a szövetség 1934. márciusi dísztáborának hallgatósága előtt: „Tud­
játok rólam, hogy ugyanannak a világnézetnek vagyok előharcosa, amelyért ti,
a magyar ifjúság síkraszálltok, ismétlem, vagyok és nem voltam.” De nem csak
meggyőzni akart. Figyelmeztetett, sőt, fenyegetett is:,,...nekem elsősorban erő­
sebb rendszabályokat kellett volna életbe léptetni az elmúlt diákzavargások
alkalmával. De türtőztettem magam, mert fiatal magyar testvéreimmel álltam
szemben. Én azonban csak egyszer türtőztetem magam.”1084
Az ifjúság által remélt és Gömbös által ígért reformok elmaradása, illetve a
vártnál csekélyebb hatása miatt az évek során csökkent a miniszterelnök iránti
bizalom a Turul soraiban, amely 1936-ra jelentősen leapadt. Ennek ellenére
változatlanul elhangzottak elismerő szavak is, halála után pedig a szövetség
fontos szerepet játszott Gömbös kultuszának ápolásában, erősítésében.1063

1063 Almanach 1935-1940. 294, 322, 370-371. és 388.

1084 Gömbös 2004. 598.
390 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

Ugyancsak nagy figyelmet fordított Gömbös és a NÉP vezetése a falvak la­

kosságának társadalmi szervezetek útján történő megnyerésére is. A Falu Or­
szágos Földmíves Szövetség (Faluszövetség) 1933. december 16-17-ére össze­
hívott, Gömbös részvételével zajló kongresszusának előkészítése során Marton
Béla főtitkár arra kérte a megyei elnök főispánokat, biztosítsák, hogy nagyköz­
ségek és körjegyzőségek 2-2 küldöttét „pártunk érdekeinek szem előtt tartá­
sával” jelöljék ki és biztosítsák azok feltétlen megjelenését a kongresszuson.
Indoklása szerint ennek célja „az ország minden részéből egybegyűlő községi
küldöttek és a Vezér közötti lelki kapcsolatok ápolása”. A küldöttek névsorát a
pártközpontba is be kellett küldeni.1085 A soproni főispán - levelének utóiratá­
ban - már utasításként továbbította a kérést a főszolgabíróknak.1086
Ellentmondásosan alakult az ellenforradalmi évek - Gömbös akkori politikai
tevékenységének egyaránt terepet biztosító - két legjelentősebb jobboldali egye­
sületének viszonya a kormányhoz és fejéhez, illetve a Nemzeti Egység Pártjához.
A Magyar Országos Véderő Egyesület, melynek tevékenysége ekkorra már lé­
nyegében a vidéki sportélet szervezésére szűkült, a kormányt támogató, illetve
a kormány által támogatott szervezet volt. Gömbös hagyományos szimpátiája,
amelyet honvédelmi miniszterként is deklarált,1087 a miniszterelnökben is tö­
retlen maradt a hat évig általa elnökölt szervezet iránt. A szoros kapcsolat, az
azonos szellemi alapon történő együttműködés biztosítéka volt az is, hogy a
Gömbös-kormány időszakában az elnöki tisztet Marton Béla, a NÉP országos
ügyvezető főtitkára viselte. Bizonyítéka pedig - többek között - az, hogy a MOVE
sportegyesületeit akkor is fenn kívánták tartani, sőt, erősíteni, amikor a többie­
ket a NÉP keretében gründolandó szakosztályokba igyekeztek volna bekénysze-
ríteni.1088 A kormány anyagi természetű támogatásban is részesítette a MOVE-t.
1934 nyarán az újpesti ún. Népszigeten egy 3 hold 400 négyszögöles terület 15
évre szóló, kedvezményes bérbeadásával segítette az egyesületet egy nagysza­
bású beruházás megvalósításában - az indoklás szerint: „közismerten igen tisz­
teletreméltó és nemzeti szempontból figyelemreméltó céljai szolgálatában.”1089
Ezzel szemben erősen kritikus hangvétel jellemezte az 1933-ban ismét
aktivizálódó Ébredő M agyarok Egyesületének viszonyát Gömböshöz és kor­

1085 MNL GyMSML SLIV. B. 401.149. d. 570/1933. - Marton Béla 98/1933. sz. körlevele a főispá­
nokhoz.
1086 MNL GyMSML SL IV. B. 401. 149. d. 570/1933. - A főispán körlevele a főbíróknak (1933.
november 20.) „U. i.: A küldöttek a Nemzeti Egység hívei közül választandók ki.”
1087 Lásd Gömbös 2004. 365-367.
1088 Lás(j Gömbös pártja 1998. 300.

1089 M N LO LK 27.180. d .-M t. jkv. (1934. június 11.) A földművelésügyi miniszter 37.675/1934./V .
B-l. sz. előterjesztése.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 391

mányához. Az egyesület ekkor hirdette meg a „Magyar Nemzeti Újjáébredés

Mozgalmát”, melynek célkitűzéseit 100 000 példányban megjelentetett, 48
oldalas dokumentumban adták közre.1090 A történeti visszatekintést is adó,
az ország 1933. évi helyzetét értékelő iratban - ha megfogalmazásuk radika­
lizmusát illetően nem is - tartalmukat tekintve olyan célok és programelemek
olvashatók, amelyek az 1919-1923 közötti, legradikálisabb években jellemez­
ték a szervezetet. Az ÉME e kiadványban is harsányan hirdette antiszemita
nézeteit. A magyarság helyzetét változatlanul tragikusnak ítélte, s minden baj
forrásaként a zsidó fajt, a kizárólag neki tulajdonított eszméket: a liberaliz­
must és a szocializmust, s az ország életének ezek szellemében szervezett
időszakait, s a korabeli magyar politikai vezetést kárhoztatta. Programjuk
szerint az üdvös megoldás: a fajvédelem és a „mindenekfelett álló” nemze­
ti közösség; a zsidókérdés megoldása törvénykezés útján; a „keresztény vi­
lágnézeten alapuló és a magyar faji lélekben gyökerező erkölcs és nemzeti
szellem uralomra juttatása a magyar állami, gazdasági és kulturális élet min­
den vonalán”; „a nemzetellenes szociáldemokrata párt beszüntetése”; „új, a
széles néprétegek szociális kielégítésén nyugvó gazdasági rendszer és földre­
form”; titkos választáson alapuló új politikai rendszer; olyan „egészségügyi,
közoktatásügyi, kulturális és igazságügyi reformok, melyek a magyarfaj meg­
erősödését, ellenálló képességének fokozását, fejlődését és szabadságát” szol­
gálják; „társadalmi öntevékenység a fajvédelemben”.1091
Mindezt akkor fogalmazták, amikor már majd egy éve ismert volt a Göm­
bös-kormány programja. Ám a dokumentumban szó sem esik sem erről, sem
pedig arról, hogy az új mozgalom szinte szó szerint azokat a célokat és teen­
dőket fogalmazta meg, amelyeket 1928-ig Gömbös maga is nyíltan hirdetett,
s amelyeket - ha rejtve is - lényegében a Nemzeti Munkaterv is tartalmazott.
Mindezek okán a dokumentum nemcsak az 1920-as évek kritikája volt, hanem
a Gömbös-kormányé is. Annál is inkább, mert az ÉME a meghirdetett mozga­
lom révén a fentiek szellemében igyekezett tömegeket mozgósítani, azt hirdet­
ve, hogy siker esetén „minden akadályt elsöprő társadalmi megmozdulással
támpontot adunk olyan politikai kialakuláshoz, amely képes lesz törvényes
úton a liberális kapitalista rendszer romjain egy minden ízében magyar, erköl­
cseiben megújhodott és a széles népi tömegek szociális kielégítésén nyugvó új
magyar államot megteremteni”.1092

1090 a Magyar Nemzeti Újjáébredés Mozgalmának célkitűzései. Ébredő Magyarok Egyesülete, Bu­
dapest, 1933.
K»i Uo. 46-47.
1092 uo. 5-6.
392 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

A fentieket úgy is értékelhetjük, hogy az ÉME változatlanul nyíltan hirdette

a fajvédő politikát, s mivel Gömbös és kormánya, illetve a kormánypárt takti­
kai megfontolásokból ezt nem tehette, ellenük is támadást indított. Mindebben
annak is szerepe lehetett, hogy az egyesület elnöke ekkoriban az a Csilléry
András volt, aki a Keresztény Községi Párt egyik befolyásos vezetőjeként is
bírálta a kormány politikáját, kiváltképp 1934-ben, az új fővárosi törvény mi­
att.1093 Tagsága, vezetőinek egy része pedig az újonnan szerveződött radiká­
lis, nemzetiszocialista-nyilas mozgalmakban, pártokban tömörülve deklaratív
módon is bírálta Gömböst azért, mert feladta a fajvédelmet. Árulkodó az az
érvelés, mellyel Marton Béla, a NÉP főtitkára igyekezett visszaverni ezeket a
támadásokat: „A fajvédelmi gondolatot, melyet ők most akarnak hirdetni, sen­
kinek sincs joga a maga számára kisajátítani, mert Vezérünk, Gömbös Gyula a
fajvédelem fontosságát már akkor hirdette, amikor még évek választották el a
hatalom gyakorlásától.”1094
A két, egykor nagy és jelentős társadalmi egyesület kormányzathoz és
fejéhez fűződő, eltérő viszonyának jele volt az is, hogy - egyedüliként a je­
lentősebb jobboldali társadalmi egyesületek közül - az ÉME nem volt tagja a
TESZ-nek, miközben a MOVE több vezetőjét is beválasztották annak vezető
szerveibe.1095
A minden területen elsősorban a katonákban bízó egykori vezérkari tiszt
számára fontos volt az 1929-ben, honvédelmi minisztersége idején alakult
Frontharcos Szövetség támogatásának biztosítása, ami elsősorban Budapesten
kecsegtetett sikerrel. Gömbös miniszterelnökként már 1932 októberétől rend­
szeresen részt vett és felszólalt a szövetség évente tartott országos találkozó­
in.1096 1934 júniusában háromnapos soproni látogatásának kiemelt eseménye
volt a szövetség által szervezett nagyszabású demonstráció és nagygyűlés,
amelynek díszvendége és fő szónoka Gömbös Gyula miniszterelnök és párt­
vezér volt.1097 Az együttműködést maguk a frontharcosok is igényelték. Gróf
Takách-Tolvay József kezdettől részt vett a NÉP budapesti szervezésében.
Vezetőik 1933 novemberében ajánlották fel Sztranyavszky Sándor pártelnök­
nek további részvételüket, amelynek ellentételezéseként azt kérték, hogy Ta-

1093 Lásd Gergely J. 2010. 284-309. Az ÉME-re vonatkozóan: 304.

1094 Marton Béla főtitkár 8/1934. sz. körlevele. In: Gömbös pártja 1998.144.
1095 Lásd TESZ 1933. i. m. 31-38.
1096 1 9 3 2 októberében (http://filmhiradokonline.hu/watch.phplid~344 - Letöltés: 2 0 1 5 .0 2 .0 7 .),
1933 szeptemberében (http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=769 - Letöltés: 2015. 02.
07.),
1097 MNL GyMSML SL, XIII. 14. Simon család iratai, 10. d. Simon Elemér főispán naplója 2. kötet
(1930-1947) (oldalszám nélkül)
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 393

138. Gömbös miniszterelnök a frontharcosok soproni ünnepségén (1934)

kách-Tolvayt nevezzék ki a kormánypárt fővárosi frakciójának vezetőjévé.1098

A NÉP vezetése e kérést nem teljesítette, de miután 1935. február 6-án az ő
elnökletével megalakult a NÉP frontharcos csoportja,1099 mind az 1935. áprilisi
képviselőházi, mind a júniusi budapesti törvényhatósági választásokon man­
dátumhoz jutott a Nemzeti Egység Pártjának jelöltjeként.1100 A kormány pénz­
ügyi támogatást is nyújtott a szövetség működéséhez.1101
Gömbös és a pártvezetés nem csak a meglévő egyesületek összevonására
törekedett. Arra is ügyelt, hogy újak létesülése ne adjon keretet további önálló
civil kezdeményezések érvényesülésének. Ezt példázza egy Felsőmagyaror­
szági Népművészeti Telep nevű akció esete. A szervezet a főszolgabíróknak írt
körlevelében hirdette meg 1934 tavaszán „Magyar Búzavirág” című program-
sorozatát. Marton Béla a megyei NEP-elnök főispánokat kérte, hogy a főszol­
gabírók révén akadályozzák meg az akciót. Arra hivatkozott, hogy a kormány­

1098 Függetlenség, 1933. november 9. 2.

1099 Függetlenség, 1935. február 7. 2.
1100 A szentgotthárdi választókerületben a második fordulóban elnyerte a szavazatok többségét.
Függetlenség, 1935. április 4. 2.
1101 148.867/1936. B. M. sz. rendelet. M agyarországi R endeletek Tára. 1936. Budapest, 1937.108.
394 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

zat támogatását élvező Magyar Bokréta Szövetség és annak 1931-től szervezett

Szent István napi „Gyöngyösbokréta” rendezvényei maradéktalanul betöltik
ezt a szerepet. Indoklásának lényege az volt, hogy „a közérdek is megkíván­
ja, hogy a népművészet kultiválása egyetlen irányítás alatt meghagyassék”.1102
A tömegével szerveződő nem politikai jellegű egyesületeket más eszközökkel
kívánták befolyásuk alá vonni.1103
A társadalmi egyesületek azonban legfeljebb a pártszervezetek helyi te­
vékenységének támogatása, illetve a NEP-hez szervezetileg nem csatlakozott
polgárok befolyásolása révén segíthették a gömbösi elvek terjesztését, illetve
érvényre jutását. A politika porondján más szövetségesekre volt szükség.

Politikai szövetségesek keresése

Gömbös két ok miatt sem nélkülözhette, hogy megállapodjon ellenzéki pártok­

kal és más politikai erőkkel: egyrészt azért, mert azok akadályozták a NÉP szer­
vezésével kapcsolatos tervek megvalósítását, másrészt nem nélkülözhette őket
a kormánypárt Bethlen vezette konzervatív többségének ellensúlyozásában és
kiszorításában. A problémák eltérő módon vetődtek fel vidéken és Budapes­
ten. A választott megoldások sem voltak azonosak. Két vonatkozásban azonban
igen. Egyrészt a tekintetben, hogy Gömbös nem új szövetségeseket keresett, ha­
nem - főként a vezetők személyét, részben a szervezeteket illetően - olyan part­
nereket, akikkel/amelyekkel már egy évtizeddel korábban is együttműködött,
s megbizonyosodhatott róla, hogy hozzá hasonló, jobboldali radikális (jórészt
fajvédő) elveket vallanak. így bízhatott abban, hogy az e körhöz tartozók támo­
gatni fogják az ő törekvéseinek megvalósítását. Másrészt viszont nem tartós és
egyenrangú szövetséget kívánt kialakítani velük, hanem csak felhasználni őket
saját hatalmi céljaira, anélkül, hogy azok ezt csorbító törekvéseit teljesítené.
A válság nyomán kibontakozott politikai folyamatok hatására bomlásnak
indult a Bethlen által összekovácsolt Egységes Párt. A belőle Gaál Gaszton
vezetésével már korábban, 1926-ban, majd több kormánypárti politikussal
együtt 1929-1930-ban kilépő agráriusok, volt kisgazdák, szövetkezve azok­
kal, akik 1922-ben eleve nem követték Nagyatádi Szabó Istvánt, 1930. októ­
ber 12-én Békésen Gaál Gaszton vezetésével megalakították a Független Kis­
gazda Földmunkás és Polgári Pártot (Független Kisgazdapárt) és elfogadták

1102 Marton Béla főtitkár 1 4 /9 3 4 . sz. körlevele. In: Gömbös pártja 1998. 147-148. (Idézet: 147.)
A Gyöngyösbokréta mozgalomról lásd P álfi 1970.
1103 Ennek részleteit lásd a Nemzetszervezés, nemzetnevelés című alfejezetben.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 395

programját.1104 A következő két évben az egész országban, mindenekelőtt a

pártalakítást megelőző szervezkedések területén, az Alföldön és a Dunántúl
egyes részein építette ki szervezeteit, s tett szert jelentős befolyásra nemcsak
a birtokos parasztság, hanem a falusi értelmiség, a kisvárosok polgársága és
a kispolgárság körében is.1105 E politikai fejleménynek a kormánypárt helyze­
tére gyakorolt kedvezőtlen hatását néhány példa is meggyőzően bizonyítja.
Fejér megyében országgyűlési képviselők léptek át az újjászervezett kisgazda
mozgalomba, és az 1930. december 7-én Székesfehérváron megtartott 1200 fős
zászlóbontó gyűlést követően az addig paraszti érdekképviseletekben tömö­
rült gazdák egyre több településen hozták létre a párt szervezeteit.1106 Szente­
sen az addig kormánytámogató politikát folytató Szentesi Kisgazda Párt 1931
októberében mondta ki csatlakozását az új párthoz, majd aktívan részt vettek
a párt alföldi szervezkedésében, melynek kiemelkedő rendezvénye volt a Deb­
recenben 200 delegátus részvételével 1931. október 19-én tartott nagygyűlés.
Mindezt megelőzően a szentesiek 16 fővel képviseltették magukat a párt febru­
ár 15-én, a Pesti Vigadóban rendezett zászlóbontó gyűlésén.1107
Hasonló folyamatok zajlottak Baranya megyében, ahol a szervezkedést se­
gítette az innen származó főtitkár, Nagy Ferenc. Itt 1931 augusztusában azt kö­
vetően vett nagyobb lendületet a szervezőmunka, hogy megalakították a párt
megyei vezetőségét, többségében a kormánypárt volt megyei vezetőiből.1108
1933 nyarán - azaz a NÉP vidéki szervezeteinek létesítése idején - Baranya
311 települése közül már 109-ben biztosan volt kisgazda pártszervezet.1109
A Somogy megyei nagyatádi választókerületben, Nagyatádi Szabó István szü­
lőföldjén1110 és Tolna megyében1111 is egyre erősödött a kisgazdapárt bázisa.
Mindezek hatására 1933-ban számos településen az ellenzéki párt sikere miatt
nem lehetett megalakítani a NÉP helyi szervezeteit. Erről számoltak be például
több tucat baranyai község NEP-elnökei,1112 a Hajdú megyei vitézi székkapi-

U 0 4 VlDA 1967.
1105 Vida é. n. [Kézirat.] Vida István személyes archívumában. Ezúton is köszönetét mondok a
szerzőnek, aki a kéziratot rendelkezésemre bocsátotta.
“ 06 Farkas 1980. 1 6 0 -1 6 3 .; Farkas-D ani 1992. 2 6 -3 3 .
1107 Balázs 2001.
NML BMLIV. B. 401/főisp. biz. 56/1931, 2 5 /1932, 147/1932, alisp. eln. 6/1932.
n°9 NML BML IV. B. 401/főisp. biz. 1931-1933 közötti iratainak, illetve a helyi NEP-szervezetek
és a választókerületi NEP-elnökök havi jelentéseiben (MNL BML NEP-jelentések 1933-34)
szereplő adatok összegzése alapján.
“ 10 C s ó t i 2001. 199-202.
““ Gaál 1989. 24-25.
n i 2 NML BML NÉP a. zb. gy. jkv. (Bisse, Turony, Drávaszabolcs, Drávapalkonya, Magyartelek,
Gyód, Siklósnagyfalu, Czinderibogád, Kővágószőlős, Gödre, Németbóly), továbbá NÉP tag­
létszám megáll. 1933. - községi pártvezetők levelei.
396 „ M in is z t e r e l n ö k a k a r s z -e le n n i v a g y V e z é r ? !

139. A Független Kisgazdapárt zászlóbontó gyűlése a Pesti Vigadóban (1931. február 15.)

tány pedig azt jelentette 1933. július elején, hogy Böszörményben azért „nem
járt kellő sikerrel” a szervezkedés, mert az „ottani polgárság nagy része a Füg­
getlen Kisgazdapárt tagja”.1113Több helyen az is megtörtént, hogy a falu lakói a
NÉP belépési nyilatkozatának aláírását követően léptek át a kisgazdapártba.1114
Pártvezetők jelentéseinek sora bizonyította, hogy csak propagandával és szer­
vezőmunkával nem lehetett ellensúlyozni e hatásokat.
Gömbös számára lehetőséget kínált másfajta ellenlépésre az, hogy az FKgP
programja több kérdésben - például a mezőgazdaság támogatása az iparral,
kereskedelemmel, bankokkal szemben, a földművelés- és birtokpolitika, a
közoktatásügy, a királykérdés és a választójog tekintetében - fontos pontokon
volt szinkronban a Nemzeti Munkatervvel.1115 Érték is vádak Gömböst kisgaz­
da politikusok részéről, hogy kormányprogramjában az ő programjuk elemeit
másolja. A politikai célok meghatározó elemeinek azonossága vagy hasonló
volta annak ellenére lehetőséget kínált a NÉP és a kisgazdapárt közötti meg­
egyezésre, hogy utóbbi részéről néhány hónap elteltével sorozatos és erős kri­
tika érte a kormányt. Ez azonban nem a hirdetett célokat vitatta, hanem azok
végrehajtásának elmaradását, illetve a késlekedést bírálta. Az okokat viszont
részben abban látták, hogy Bethlen változatlanul érvényesülő befolyása aka­
dályozza Gömböst a beígért reformok megvalósításában.

MNL HBML IV. B. 901/a főisp. biz. 10. d. 172/1933

'i'4 NML BML NÉP havi jelentések - 1933-34 - a szentlőrinci vk. pt. jelentése (1933. augusztus
4.1
m5 A programot közli V ida 1967. 93-99.; Pártprogram ok 1991. 213-219.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 397

A két politikai erő közötti közele­

dést segítette, hogy 1932-ben elhunyt
Gaál Gaszton, s helyette Gömbös egy­
kori fajvédő harcostársa, Eckhardt Ti­
bor lett a kisgazdapárt vezére, továbbá
a másik fajvédő, Ulain Ferenc is jelen­
tős befolyásra tett szert a párt vezetésé­
ben. E változás azonban csak hosszabb
távon jelentett számára esélyt. 1928, a
Fajvédő Párt felszámolása után ugyanis
- még 1932-ben is - inkább az ellenté­
tek jellemezték viszonyukat. A kisgaz­
dapárton belül Eckhardt élen járt a kor­
mány és a miniszterelnök bírálatában -
lényegében addig, amíg közöttük meg
nem született a megegyezés. Közös ba­
rátaik, mindenekelőtt Kozma Miklós és
Mecsér András sokáig hiába próbálták
140.Eckhardt Tibor, a Független
elsimítani ellentéteiket.1116 Ebben Koz­
Kisgazdapárt vezére az 1930-as évek
ma szerint elsősorban Eckhardt volt a közepén
hibás, így a kettejük közötti kibékülés
80 százalékban tőle függött.1117
A miniszterelnök számára különösen akkor lett sürgető a megállapodás a
kisgazdákkal, amikor világossá vált előtte, hogy a NÉP vidéki szervezésének
számszerű sikerei ellenére az átalakított kormánypárttal sem tudja megtörni
Bethlen befolyását, amely elsősorban gazdaságpolitikai céljai és államjogi tervei
realizálásában akadályozta. Bethlen politikai hatásának legfontosabb terepe, a
képviselőház feloszlatására pedig változatlanul nem volt lehetőség. A kormány
helyzetét, lehetőségeit egyéb belpolitikai események és folyamatok is rontották
1933-ban: a királykérdés ismételt felvetése, az ősszel ismét kiújuló antiszemita
diáktüntetések, új szélsőjobboldali pártok szerveződése és egyre intenzívebb
politikai agitációja, ezzel párhuzamosan a baloldali ellenzék aktivitása.
Az FKgP részéről a részben közös politikai törekvéseken túl elsősorban az
tette szükségessé (és lehetővé) a közeledést, hogy nyilvánvalóvá vált: a frissen

ni6 Lásd Kozma Miklós és Mecsér András levelezését 1930 decemberében. MNL OL K 429 Adat-
gyűjtemény 1930. 12. cím. - Kozma levele Mecsérnek (1930. december 22.); Mecsér levele
Kozmának (1930. december 29.)
1117 MNL OL K 429 Adatgyűjtemény 1932. 14. cím. - Kozma levele Mecsérnek (1932. november
3.)
398 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

alakult párt hiába ért el választási sikereket 1931-ben, s épült ki gyorsan szer­
vezeti hálózata az ország nagy részén, a fennálló politikai viszonyok, minde­
nekelőtt a korlátozott választójog és a nyílt szavazásos rendszer miatt nincs
esélye arra, hogy jelentős pozíciókat szerezzen a törvényhozásban. Márpedig
ez alapvető feltétele volt politikai programja megvalósításának. A választójog
módosításának a legfőbb akadályát a parlamenti képviselők többségének tá­
mogatását élvező Bethlen képezte, aki - jóllehet taktikai megfontolásból ezt
nyilvánosan nem tette - mereven elutasította az ezzel kapcsolatos reformo­
kat.1118 E momentumnak fontos szerepe volt abban is, hogy Eckhardt, aki má­
niákusan gyűlölte Bethlent, feladta korábbi elzárkózó magatartását. Kozma
úgy látta, hogy elég volt kimondani a jelenlétében Bethlen nevét ahhoz, hogy
„vörös fejet kapjon és minden józanságról megfeledkezzék”.1119
Mindezek okán, hosszas előkészületeket követően - a régi fajvédő barátok
közreműködésével - 1934. április végén vagy május elején jött létre az egyes-
ség a politikai együttműködésről a két egykori fajvédő barát között. Ebben
nemcsak Kozma és Mecsér játszott szerepet, hanem immár Ulain Ferenc, a
kisgazdapárt alelnöke is. A közeledés első jele volt Ulain 1934. április máso­
dik hetében tett nyilatkozata és Eckhard reflexiója. Ulain célja volt „Eckhardt
Tibort Gömbös Gyula miniszterelnök személye és politikája számára meg­
nyerni, illetve a miniszterelnökhöz való közeledését elősegíteni.” A kisgaz­
dapárt vezére erre azzal reagált, hogy „a miniszterelnök úr 95 pontja valóban
fedi az én álláspontomat”, de „a kormány legtöbb cselekedetével szemben”
változatlanul kritikát gyakorol.1120 Ezek nyomán a sajtóban, politikai fórumo­
kon egyre gyakrabban fogalmazódtak meg kombinációk a NÉP és az ellenzéki
párt fúziójáról. Az első, a politikai közvélemény számára is érzékelhető fontos
fordulat a kisgazdák 1934. április 15-én Kisvárdán tartott gyűlésén következett
be. Eckhardt itt - a találgatásokra is reflektálva - mindenekelőtt „nyíltan” ki­
jelentette: „...mindenkivel hajlandó vagyok együttműködni, aki segít pártunk
programját megvalósítani és megalkotja a becsületes titkos választói jogot. Ha
erre Gömbös vállalkozik, úgy vele is szívesen együttműködünk, s úgy tényleg
meglesz a nemzeti egység, amilyen még nem volt Magyarországon.” Ezzel
kapcsolatban azonban feltételeket szabott, a választójogi szabályozás mellett
a kisgazdák gazdasági követeléseinek teljesítését, és leszögezte:„Gömbös bel­
politikájával élesen szembenállunk, amíg a titkos választójogot és az új gaz-

N18 Lásd R omsics I. 1991. 257.; Kónya 1968. 1 2 2 -1 2 3 .

ni9 MNL OL K 429 - Kozma Miklós iratai. Adatgyűjtemény 1932.14. cím. Kozma levele Mecsér-
nek, 1932. november 3.
1120 Függetlenség, 1934. április 14. 3. A kortárs Sulyok Dezső Ulaint tartotta Eckhardt rossz szel­
lemének, aki „Gömbös és a jobboldal felé” nyomta őt. S u l y o k 1996. 423.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 399

141. G ö m b ö s G y u la é s E c k h a r d t T ib o r 1 4 2 . E c k h a r d t T ibo r, a F ü g g e t l e n
a k é p v is e lő h á z fo ly o só já n ( 1 9 3 3 ) K is g a z d a p á r t v e z é re eg y d e b r e c e n i
g y ű lé s e n (1 9 3 5 )

daságpolitikát nem fogja hozni.” Mindehhez hozzátette, hogy „a Független

Kisgazdapárt nem taktikázik” és „nem a választók háta mögött”, hanem „a
nemzet színe előtt” fog megegyezni.1121
A „nemzet színe”, a kisgazdapárt tagsága azonban láthatóan nem volt egy­
séges a nyilvánvalóan a háta mögött alakuló egyesség megítélésében. Sokan
voltak, akik a kisgazda szervezkedés hatósági akadályozása, illetve a kormány
adópolitikája, a Gömbös által ígért intézkedések elmaradása miatt is ellenez­
ték a kormánypárttal kötendő szövetséget. Nem véletlen, hogy Nagy Ferenc
főtitkár 1934. április 18-án kelt, a megyei szervezeteknek írt levelében az aláb­
bi módon indokolta a megegyezés szükségességét, meggyőzni igyekezvén an­
nak ellenzőit: „Gömbös Gyulának segíteni akarunk és segíteni fogunk abban,
hogy megcsinálja a titkos választójogot, azokkal szemben is, akik azt talán
saját pártjában is ellenzik. Tisztán erről van szó, tovább ne is kombináljatok,
mert tovább nincs a dolog. Tisztán erről van szó, s mivel tudjuk, hogy titkos
választójog nélkül soha ebben az életben mi komoly szóhoz nem juthatunk és
népünk ítéletnapig segédjegyzők és főszolgabírók alárendeltje lesz, ezért az
ördögöt is segítjük abban, hogy nekünk titkos választójogot hozzon.”1122

1121 F üggetlenség, 1934. április 17. 5.

1122 MNL BML IV. B. 901/a főisp. biz. 247/biz. 1934. A Magyar kir. Rendőrség pécsi kapitánysá­
gának 62/1934. biz. sz. jelentése.
400 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

Eckhardt felszólalása május 8-án a földmívelésügyi tárca költségvetésének

vitájában már a megkötött megállapodás jele volt. Jóllehet, ebben is gyakorolt
kritikát a kormány politikájával szemben, végső konklúziója az volt: „Nem a
miniszterelnökkel ellentétben, hanem vele teljes összhangban kell hogy hoz­
záfogjunk nemcsak a politikai, hanem a gazdasági kérdések tekintetében is
azokhoz az ésszerű reformokhoz, amelyek egy jobb jövő felé vannak hivatva
vezetni ezt a nemzetet.”1123
A két volt fajvédő ismételt közeledése nélkül nyilván nem kerülhetett volna
sor arra, hogy a Gömbös vezette kormány az ellenzéki párt vezérét bízza meg
Magyarország képviseletével a Népszövetségben.
A létrejött megállapodás nem jelentette sem a viták lezárását, sem a kisgazda
szervezkedés leállítását. Az önállóságát fenntartó ellenzéki párt saját bázisának
megerősítésében látott garanciát arra, hogy érvényesíthesse törekvéseit, s egy­
ben növelje biztos szavazótáborát a remélt - Gömbös által megígért - új választó-
jogi törvény elfogadását követő voksolás során. Ezért a kisgazdák 1934 nyarától
sorra alakították újabb szervezeteiket és igyekeztek gyarapítani, megszilárdíta­
ni a már korábban létrejötteket - még 1935. első hónapjaiban is.1124 A két párt
közötti viták 1934 júliusától elsősorban a választójogi törvény FKgP által meg­
fogalmazott tervezetéről folytak, de nem vezettek eredményre. Ugyanígy nem
fogadták el a kormány megbízásából decemberre elkészült tervezetet sem.1125
Ebben döntő szerepe volt a NÉP berkeiben e körül zajló vitáknak, a Gömbös
és Bethlen közötti ellentétek kiéleződésének. A korábbi miniszterelnök különö­
sen a kisgazdákkal való kiegyezést támadta. Mindezek hatására Gömbösnek írt
levelében Eckhardt - annak érdekében, hogy a NÉP parlamenti képviselői a vá­
lasztójog reformját, a Gömbös által „képviselt reformpolitikát hatalmi igényeik
legcsekélyebb kockáztatása nélkül magukévá tehessék és reám és a Független
Kisgazdapártra ürügyként ne hivatkozhassanak” - formálisan felmondta a két
párt közötti megállapodást és lemondott népszövetségi képviselői megbízásáról
is. Levele nem hagyott kétséget afelől, hogy mindez - ekkor még - nem jelentette
a két politikus közötti szövetség tényleges feladását. Eckhardt ugyanis leszögez­
te: „Ezzel az elhatározásommal is élét akarom venni azoknak a támadásoknak,
amelyek személyemen keresztül tulajdonképpen annak a politikának vannak
szánva, amelyet Te képviselsz.”1126 A kisgazda pártvezér tettekben is bizonyí­
totta, hogy állja Gömbösnek korábban adott szavát, teljesítette azt a vállalását,

H23 Függetlenség, 1934. május 9. 2.

1124 Lád például MNL BML IV. B. 901/a főisp. biz. 247/biz. 1934.; 29/biz. 1935; 70/biz. 1935;
alisp. eln. 215/1934.
1125 A vitát és az egyes tervezeteket részletesen ism erteti Kónya 1968.117-128.
1126 Függetlenség, 1935. január 31. 1.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 401

hogy segíti kiszorítani Bethlent és támogatóit a hatalomból. Cikkben1127 és kis­

gazdapárti gyűléseken bírálta a kormánypártot - de személy szerint sohasem
annak vezérét, Gömbös Gyulát, hanem parlamenti többségének hangadóját,
Bethlen Istvánt. Rá utalva kárhoztatta az elkerülhetetlen reformok akadályozá­
sa miatt azt „a politikai csoportot, amely 15 éven át volt uralmon, de nem a
nép bizalmából, hanem korrupcióval, erőszakkal és csalással szerzett magának
többséget”. Magáról Bethlen grófról pedig úgy nyilatkozott, hogy „neki nincs
erkölcsi jogosultsága ebben az országban politikát csinálni”.1128 Ez a konstellá­
ció Bethlen és Gömbös nyílt szakításáig, azaz március elejéig fennmaradt. Ám a
kisgazda vezér a választási kampányban is folytatta Bethlen bírálatát.1129 A Mis­
kolcon, Szentesen, Csongrádon, Gyöngyösön és másutt rendezett nagygyűlések
egyben az FKgP tagságának, szavazóbázisának növelését is szolgálták.
Eckhadték már a választási előkészületek során is tapasztalhatták annak
jeleit, hogy Gömbös nem tartja szavát a nekik adott ígéretek tekintetében. Nem
csak az új választójogi törvény megalkotása maradt el. A kormánypárt - né­
hány esettől eltekintve - nem biztosított zöld utat az FKgP jelöltjeinek azzal,
hogy nem állít velük szemben hivatalos jelölteket. Eckhardtnak ugyan biztosí­
tották a mandátumot Miskolcon, ezzel szemben még a párt főtitkárával, Nagy
Ferenccel szemben is elindították a NÉP egyik vezető személyiségét, Béldi Bé­
lát.1130A párt kampányát pedig ugyanúgy korlátozták, nehezítették, mint a töb­
bi ellenzéki pártét, sőt az elhíresült március 20-ai endrődi csendőrsortűz során
ellenük alkalmazták a legerőszakosabb megtorló/megfélemlítő eszközöket.1131
Sikertelenül kísérelte meg a miniszterelnök a másik egykori fajvédő elv­
barát és fegyvertárs, Bajcsy-Zsilinszky Endre megnyerését és az ő tarpai kép­
viselősége révén egy parlamenti mandátummal rendelkező pártja, a Nemzeti
Radikális Párt (NRP) támogatásának biztosítását.1132 Először 1934. december
elején ígért nekik mandátumokat, ha támogatják politikáját. A folyamatosan
anyagi gondokkal küszködő politikus publicistának - hasonló feltételekkel
- a Budapesti Hírlap szerkesztői állását is felajánlotta. 1935 márciusában, a
választási kampány idején feljebb srófolta az árat: a mandátumok garantálá­
sát attól tette függővé, hogy a párt csatlakozik-e a NEP-hez, azaz beolvad-e a

1127 Új Magyarság, 1935. február 20. - Eckhardt Tibor: Harc vagy megegyezés?
1128 Függetlenség, 1935. február 19. 1. - Eckhardt Tibor szentesi beszéde
1129 Lásd többek között Függetlenség, 1935. március 12. 2. - Eckhardt Tibor - Bethlen István
szerepéről
1130 Lásd Vonyó 1986. 368-372.
1131 Lásd Orbán-S zakács 1975.
1132 Zsilinszky baráti, politikustársi körének visszaemlékezései alapján Lackó Miklós és Vigh
Károly hasonlóan rekonstruálta a történéseket. Lackó 1996. 130-133; Vigh 1992. 154-157.
402 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

kormánypártba. Zsilinszky és társainak ellenállását immár zsarolással felérő

üzenettel igyekezett megtörni. A Gömbös személyes ajánlatát átadó Szabó
Lőrinc költő e szavakkal reagált a Nemzeti Radikális Párt vezetőjének elutasí­
tó válaszára: „Ha ellenállsz, Bandi, ki fogsz irtatni a parlamentből!”1133 Göm­
bös ebben a számára félresikerült akcióban a rá jellemző módon taktikázott:
hol javasolt, hol ígért, hol fenyegetőzött - aszerint, hogy az adott pillanatban
mit látott célravezetőnek. Amikor pedig nyilvánvalóvá vált, hogy Bajcsy-Zsi-
linszky nem hajlandó elveit és pártja függetlenségét feladni, büntetett: hatósá­
gi erőszakkal és választási csalással akadályozta meg, hogy Zsilinszky ismét
választást nyerjen a tarpai kerületben.1134 Azzal a barátjával tette ezt, akivel -
1927-1928-ban bekövetkezett szakításuk ellenére - személyes baráti viszonyt
ápolt, olyannyira, hogy a megelőző évben még magánéletének legbensősége­
sebb ügyébe is beavatta, első feleségével kötendő ismételt házasságának hírét
elsők között osztotta meg vele.1135 Könnyen tette, mert az NRP - a kisgazda-
párttal ellentétben - nem rendelkezett tömegbázissal.
Még nagyobb szüksége volt Gömbösnek megbízható politikai szövetsé­
gesre Budapesten. Több ok miatt is. Magyarország életében betöltött szerepe,
ipari, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális és kormányzati központ funkciója
következtében a főváros társadalmának szociális összetétele alapvető különb­
ségeket mutatott a vidékhez, sok tekintetben még a nagyobb vidéki városok­
hoz képest is. Az országos átlagnál magasabb volt a nagytőkések, a köz- és
magánhivatalnokok, a szabadfoglalkozású értelmiségiek, a nagyüzemekben
dolgozó munkások, s - a dualizmus kori modernizációs folyamatok társadalmi
hatásai következtében - a zsidó származásúak aránya. Ebből fakadóan, az évti­
zedes hagyományoknak megfelelően itt volt legerősebb az ellenzéki liberális/
demokrata és szociáldemokrata pártok befolyása. Egy ilyen összetételű és po­
litikai szerkezetű társadalomban nem kelthetett olyan pozitív várakozásokat a
kormány és a kormánypárt agrárérdekeket preferáló programja, mint vidéken.
Még kevésbé Gömbös politikai előélete és azon törekvései, amelyek mindenek­
előtt az ellenzéki erők, de a kormánypárton belüli „régi gárda” pozícióit is ve­
szélyeztették. A miniszterelnök központosításra irányuló törekvéseinek aka­
dálya volt a jelentős hagyományokkal rendelkező fővárosi önkormányzat és a
benne megtestesülő szuverenitásigény, amelyet az ország gazdasági, társadal­
mi és kulturális elitjének jelentős súllyal rendelkező tényezői is támogattak.

U33 idézi L ackó 1996. 131.

n 34 A központi utasításokat végrehajtó hatóságok módszereinek egy részét szemléletesen írta
meg visszaemlékezéseiben a Zsilinszkyt támogató népi író, Féja Géza. F éja 1965. 352-361.
1135 B enedek 1959. 257.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 403

Mindez legkorábban a NÉP szervezésében nyilvánult meg. Nem véletlen

tehát, hogy a fővárosban ütközött a legnagyobb akadályba és húzódott el leg-
hosszabban az új típusú pártszervezet kiépítése. Ebben nem csak az „interna-
cionális” pártok híveinek ellenállása játszott szerepet. A budapesti pártszerve­
zés legfőbb akadályát a kormánypárt fővárosi „tagozata”, az Egységes Községi
Polgári Párt (EKPP) képezte. Vezetője, 1925-től Kozma Jenő az Egységes Párt,
majd a NÉP pártvezetőségének is tagja volt, s mindkét minőségében Bethlen
politikai nézeteit képviselte, törekvéseit támogatta. 1933 tavaszától a NÉP ve­
zérkara, Sztranyavszky Sándor országos pártelnök és Tabódy Tibor vezetésé­
vel Budapesten is lépéseket tett az új pártkeretek kiépítésére,1136 ami - Gömbös
Gyula határozott elvárása szerint - az EKPP beolvasztását jelentette volna az
új organizációba.1137 Sztranyavszky Sándor pártelnök és a fővárosi szervezés
irányításával megbízott Tabódy Tibor többször, s néhány esetben maga Göm­
bös is tárgyalt Kozmával, aki a miniszterelnök hívének vallotta magát, de a
pártszervezést csak úgy fogadta el, ha az új tagok az általa vezetett régi párt­
ba lépnek be.1138 Ez pedig különállásának fenntartását, önálló mozgásterének
legalábbis részleges megőrzését jelenthette volna.1139 A tárgyalások - részben
Huszár Aladár főpolgármester közreműködésének köszönhetően1140 - 1933.
november elején elvi megállapodáshoz vezettek, melynek eredményeként
1933. november 12-én, fél évvel a vidéki szervezetek létesítése után, Buda­
pesten is rendeztek nagyszabású zászlóbontó gyűlést a Nemzeti Munkahét
keretében.1141 A párt lapja a következő hónapokban beszámolt ugyan részsike­
rekről - ellenzéki párt tagjainak, polgári körnek, egy foglalkozási csoporthoz
tatozóknak csatlakozásáról1142 - ez azonban Kozma Jenő pártjának ellenállása
miatt még nem eredményezte a szervezeti hálózat kiépítését. Ez az ellenállás
különösen felerősödött 1934 elején, a kormány új fővárosi törvénytervezete
hatására, amely az autonómia felszámolására irányult.1143 A meddő alkudozás

1136 Ennek részleteiről lásd Független Budapest, 1933. júniusl2. 1-2.; június 21. 1.; június 28.
1-2.; szeptember 27. 1.
1137 Sztranyavszky Sándor pártelnök 1933. októberi nyilatkozata szerint: „A Községi Polgári Párt
vagy beolvad a Nemzeti Egység Pártjába, mint párt, vagy beolvadnak annak tagjai személy
szerint, vagy pedig a maga önállóságának fenntartása mellett - miután a városházán csak
egy kormánypártról lehet szó - olyan helyzetet teremtene, amely helyzetet elsősorban maga
a miniszterelnök és pártja: a Nemzeti Egység Tábora [sic!] és meg vagyok győződve róla, a
Községi Polgári Párt urai sem tartanának kívánatosnak.” - Függetlenség, 1933. október 7. 3.
1138 A tárgyalásokról részletesen számolt be a Független Budapest, 1933. október 11. 1-2.
1139 Függetlenség, 1933. május 4. 3.
1140 Független Budapest, 1933. szeptember 6. 1.
1141 Független Budapest, 1933. november 15. 1.
1142 Lásd például Függetlenség, 1934. február 13. 3.; március 17. 3.; április 21. 4.
1143 Lásd L. Nagy 1972. 113-116.; Gergely J. 2010. 297-309.
404 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

hosszan elhúzódott. A lapok ismételten a szervezőmunka sikertelenségéről,

akadozásáról számoltak be.1144 Kozma Jenő csak 1934 végén adta be a derekát.
L. Nagy Zsuzsa joggal állapította meg, hogy az EKPP vezérének ellenállása csak
akkor lehetett volna sikeres, ha a párt ellenzékbe vonul az országos kormány­
párttal szemben, ami azonban képviselőinek pozícióvesztését jelentette volna
a város közéletében. Ezt pedig a többség nem vállalta. 1934. december 4-én
Kozma Jenő pártjának képviselői beléptek a Nemzeti Egység Pártja budapesti
szervezetébe, amivel létrejött a Gömbös által áhított állapot: az ő elvei szerint
működő alakulatban valósult meg a két budapesti kormánypárt egyesülése.1145
Ezt követően kezdődhetett meg a párt budapesti szervezeti hálózatának teljes
kiépítése, melynek eredményeként az 1934 decemberében kinevezett Zsitvay
Tibor pártelnök nyilatkozata szerint 1935. február második felében nyíltak
meg és kezdték el munkájukat a kerületi és körzeti pártirodák.1146147
Gömbös csak egy ellenzéki párttal kötött szövetség révén tudta megtörni
saját pártján belüli ellenfelének ellenállását. Az 1920-as évek eleje óta a legna­
gyobb befolyással rendelkező és a közgyűlésben meghatározó szerepet játszó
Keresztény Községi Párt is ellenérzésekkel fogadta a NÉP budapesti szervezé­
sét szolgáló kezdeményezéseket, különösen a Gömbös-kormány által beter­
jesztett új, az önkormányzati jogosítványokat súlyosan megnyirbáló fővárosi
törvényt. Annak ellenére, hogy vezére, Wolff Károly - vezetőtársaival, többek
között Csilléry András alvezérrel együtt - alapvető politikai kérdésekben azo­
nos nézeteket vallott a miniszterelnökkel, mindenekelőtt a zsidókérdés tekin­
tetében. Ezt a megelőző évtizedben kialakult többszöri, igaz, mindig rövid
életűnek bizonyult szövetkezésük is igazolta, amelyek azért sem lehettek tar­
tósak, mert ellentétes álláspontot képviseltek a királykérdésben, és személyi­
ségük eltérő volta is akadályozta harmonikus és tartós együttműködésüket.114r
A NÉP vezérkara kezdetben a budapesti közgyűlést domináló, Wolff Ká­
roly vezette Keresztény Községi Pártot kívánta felszámolni a főváros feletti
uralom megszerzése érdekében. A KKP bomlasztására irányuló szándékot je­
lezte az is, hogy a NÉP budapesti szervezésének irányítását a nemrég belőle
disszidáló Tabódy Tiborra bízták.1148 Gömbös többször megkísérelte rávenni
egykori szövetségesét, Wolffot arra, hogy pártjával csatlakozzon a kormány­

1144 Lásd például Nemzeti Figyelő, 1933. december 17. 2.; Független Budapest, 1933. december
20 . 2 .
1145 L. Nagy 1972. 119.; Lásd még Antal 2004a. 340-341.
1146 Független Budapest, 1935. február 13. 3.
1147 Erre lásd Antal 2004a. 342.
1148 Független Budapest, 1933. június 21. 1-2. - Wolff és Kozma válaszúton
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 405

párthoz, de sikertelenül, mert a Keresztény

Községi Párt ragaszkodott önállóságához.1149
A KKP hevesen támadta a NÉP kezdeti buda­
pesti szervezkedési kísérleteit, alkalmazott
módszereit, és 1933 májusában - a Keresztény
Gazdasági és Szociális Párt egészével együtt
- kormánytámogató álláspontját is feladta.1150
Még 1933. november elején is igyekeztek
megtorpedózni a Gömbös és Kozma Jenő kö­
zötti megegyezést, és ezzel ellehetetleníteni a
kormánypárt új szervezetének kiépítését.1151
A fővárosi törvény körüli vitákban Wolff ugyan
több esetben párttársaira hagyta éles kor­
mánykritikájuk megfogalmazását, de ő szer­
143. W olff Károly, a K eresztény
kesztette és terjesztette elő a törvény ellen tilta­
K özségi Párt eln ö k e
kozó közgyűlési határozatot.1152 Jóllehet ezzel
kapcsolatos kritikája a jogszabály kompromisz-
szumos jellegű véglegesítése után sem szűnt meg, a közös politikai ellenfelek
- a liberális ellenzék, az MSZDP és a Kozma-párt - elleni sikeres fellépéshez
fűződő érdekeik felülírták a közöttük lévő ellentéteket. Ehhez azonban az or­
szágos politikai viszonyoknak is meg kellett változniuk. Mindenekelőtt Gömbös
pozíciójának megerősödésére volt szükség, melynek fontos eleme volt a Göm­
bös és Eckhardt közötti szövetség létrejötte. De arra is, hogy Gömbös belássa:
nem tudja megtörni Wolff ellenállását.
A Gömbös és Wolff között 1934 júliusában megindult, majd megszakítás
után Eckhardt közvetítése révén folytatott tárgyalások november 26-án ve­
zettek eredményre. Az Antal visszaemlékezése szerint a miniszterelnök iro­
dájában zajló négyszemközti megbeszélésen Gömbös kézírásával készült az
a szerződés, mely a két politikus közötti „testvéri egyetértés hangsúlyozását
és az erre épülő politikai paktumot tartalmazta”.1153 A megállapodás szerint a
KKP elvileg szabad kezet kapott a városházán, s ezzel megőrizte önállóságát,
vezére viszont - a harmadik szövetségeshez, Eckhardhoz hasonlóan - vállalta,
hogy támogatja a miniszterelnököt a Bethlen elleni küzdelemben.1154 Nem vé­

1149 Gergely J. 2010. 305.

” 50 Gergely J. 2010. 296-297.
1151 F üggetlen B udapest, 1933. november 2. 2.
1152 Gergely J. 2010. 300-304.
” 53 A ntal 2004a. 342.
1154 Gergely J. 2010. 312.
406 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

letlen, hogy a sajtó egy része Gömbös-Eckhardt-Wolff-féle megállapodásként

számolt be az eseményről.1155 A „szabad kéz” persze nem jelentette azt, hogy a
KKP-nek nem kellett számolnia a NEP-nek az ő mozgásterét szűkíteni igyekvő
törekvéseivel. A kormánypárt nemcsak partnere volt a keresztény pártnak a
fővárosi politikában, hanem riválisa is. Bár a városháza irányításának személyi
kérdései tekintetében Gömbös engedett Wolffnak, az 1935. évi országgyűlési,
majd a júniusi törvényhatósági választásokon - az elsősorban a liberális és szo­
ciáldemokrata ellenzékkel szemben alkalmazott - választási manipulációkat
esetenként a KKP-vel szemben is bevetették.1156
A Független Kisgazdapártnál és a Keresztény Községi Pártnál kisebb súlyú,
de megbízhatóbb szövetségest jelentett Gömbös számára egy nem pártjellegű
tömörülés, az ún. Reform nem zedék nevű, több, fiatal értelmiségieket tömörí­
tő szövetségből, társaságból és tagjaikból verbuvált mozgalom. A szervezés
kezdetei 1934 őszére nyúltak vissza, formális zászlóbontására pedig 1935.
február 26-án került sor a pesti Vigadóban.1157 A Reformnemzedék létrehozói
és a hozzá csatlakozók fiatal, nagyrészt az első világháború frontjait megjárt
értelmiségiek voltak. Már a forradalmakat követő években a radikális jobb­
oldali szervezetekbe sodorta őket egyrészt bizonytalan szociális helyzetük,
a területelcsatolások nyomán a megcsonkított ország területén kialakult ér­
telmiségi munkanélküliség, másrészt a radikális változtatás iránti vágyuk és
egyre fokozódó, a válság hatására pedig rohamosan erősödő elégedetlenségük
a problémáikat megoldani képtelen Bethlen és politikai körének politikájával
szemben.1158 Közülük sokan - személyesen vagy szervezeteik révén - már az
1920-as évek elejétől kapcsolatban voltak Gömbös Gyulával. E csoportokat a
fenti motivációkkal összefüggő két tényező is befolyásolta tömörülésük po­
litikai jellegének alakításában. Egyrészt az, hogy szociális helyzetük egyben
generációs konfliktusként is jelentkezett, másrészt az, hogy az őket és más
társadalmi rétegeket is sújtó társadalmi, erkölcsi válság egyik fő okát a régi
hatalmi struktúrában, a hagyományos pártpolitikai gyakorlat romboló voltá­
ban látták. Ennek feloldására követeltek „új politikai berendezkedést” és „új
társadalmi rekonstrukciót”. A radikális reformokat hirdető, a társadalom lel­
ki válságának megszüntetését ígérő és mindezt „egy új nemzedék teremtése”
révén megvalósítani akaró Gömbösben vágyaik és törekvéseik megvalósítóját

1155 Esti Kurír, 1934. november 27. - A Gömbös-Eckhardt-Wolff-féle megegyezés új helyzetet

teremt a politikában. A cikket közli Budapest 1919-1945. 365-367.
1156 Ignácz 2013. 108-111.; Gergely J. 2010. 319-320.
1157 Függetlenség, 1935. február 27. 3. - A fiatal magyarság ezrei előtt bontott zászlót a Reform-
nemzedék. A tömörülés létrejöttének körülményeiről lásd Sípos P. 2001. 19.
1158 Lásd Antal 2004a. 369-375.
 A KITÖRÉS MEGALAPOZÁSA 407

látták. A miniszterelnök megnyilatkozásai azt a reményt is kelthették bennük,

hogy ők, az „új nemzedék” képviselői is beleszólást kapnak az ország ügyei­
nek intézésébe.1159 A szervezkedést Gömbös közvetlen környezetéből segítette
a hasonló politikai előélettel rendelkező és magát is ehhez a nemzedékhez
soroló Antal István, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője.
Jóllehet az előkészületek időszakában a mozgalom pártok feletti voltát han­
goztatták,1160 a Reformnemzedék - vezetője, Rajniss Ferenc újságíró által meg­
hirdetett - politikai irányelvei1161 és más vezető személyiségeinek, közöttük
például a Turul fővezérének, Végváry Józsefnek1162 a kormánypárti sajtóban
(is) terjesztett, a miniszterelnökével egyező nézetei1163 a NÉP választási győ­
zelmét szolgálták. Azt megelőzően ennek szellemében harsányan bírálták ők
is Bethlent és körét a Gömbös vezette reformerők akadályozása miatt,1164 amit
maga a miniszterelnök természetesnek és előremutatónak tartott.1165 Ellentéte­
lezésként a mozgalom több személyisége jutott mandátumhoz az 1935. márci­
us-áprilisi választások során. A reformnemzedék színeiben csak Rajniss, leg­
alább öten viszont a kormánypárt hivatalos jelöltjeként.1166 Bornemisza Géza
mérnököt 1935. március 4-én kereskedelemügyi miniszterré nevezték ki, töb­
ben pedig 1934-1935 során kaptak kinevezést különböző állami hivatalokba.
Másféle kettősség jellemezte Gömbös viszonyát a válság éveiben alakult,
hozzá hasonló ideológiai és társadalomszervezési elveket valló szélsőjobbol­
dali pártokhoz és vezetőikhez. Ezek 1931 után felerősödő szervezkedése épp
a hasonló vonások miatt csökkenthétté potenciális bázisát, különös tekintettel
retorikájuk egyik elemére: keményen bírálták Gömböst amiatt, hogy minisz­
terelnökként feladta fajvédő elveit. A kormányfő velük kapcsolatos reagálá­
saiban ismét tetten érhetők katonai, ezen belül vezérkari neveltetésének és
mentalitásának, valamint gyermekkori élményeinek hatásai. A nemzetiszoci­
alista mintákat követő pártokkal kapcsolatban nyilvánosan jelentette ki, hogy
„kopírozó mozgalmakat” nem helyesel. Álláspontját azzal indokolta, hogy
„az ország mai helyzetében csakis a magyar földben gyökerező magyar poli­

1159 Vö. C sizmadia 2001. 67-92.

1160 Függetlenség, 1935. február 10. 4. - A reformnemzedék mozgalma felül áll minden pártpoli­
tikán.
1161 S ípos P. 2001.19.
1162 Függetlenség, 1935. február 1. 3. - A Turul fővezére az ifjúság reformmozgalmáról.
1163 Lásd például Csizmadia 2001. 67-92.
hm Antal 2004a. 374-375.
1165 Függetlenség, 1935. február 1. 3. - Gömbös Gyula miniszterelnök nyilatkozik az Eck-
hardt-ügyről és az ifjúság reformmozgalmáról.
U66 Az öt képviselő: vitéz Bánsághy György, Bornemisza Géza, Makkai János, Petainek József és
Szentpály László.
408 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

tikára van szükség”. Ilyennek pedig csak saját mozgalmát/pártját tekintette.

Az arisztokráciaellenes Gömbös mindenekelőtt a nyilas grófot, Festetics Sán­
dort bírálta ezért.1167 A kormány a horogkereszt, majd a kaszás- és a nyilas-
kereszt jegyében szervezkedő pártok érvényesülését kemény adminisztrációs
eszközökkel is akadályozta - kiváltképp választások idején. Példák sora idéz­
hető fel gyűléseik betiltásáról, feloszlatásáról,1168 dokumentumaik lefoglalásá­
ról, választási kampány idején pedig jelöltjeik szabad mozgásának akadályo­
zásáról, sőt, letartóztatásáról, fogva tartásáról.1169
A felettesei által tehetségesnek ítélt, radikális (és zavaros) állampolitikai né­
zeteit szóban és nyomtatásban terjesztő vezérkari tisztet, Szálasi Ferencet vi­
szont nem korlátozással és tiltással kívánta kivonni politikai ellenfelei köréből,
hanem azáltal, hogy saját mozgalmában kamatoztatja képességeit. Az 1931. au­
gusztusi, még fenyítő célzatú beszélgetést követően1170 1934 őszén, majd 1935
márciusában kormánypárti képviselői mandátumot kínált fel neki, továbbá Mar­
ton Béla melletti, irányító szerepet biztosító állást a NÉP országos központjában,
magas fizetéssel. Nem Gömbösön múlt, hogy a megegyezés nem jött létre, s
1935 végén Szálasi megalapította saját pártját, a Nemzet Akaratának Pártját -
1931 óta fogalmazott és hirdetett „politikai eszmerendszere” szellemében.1171
A potenciális szövetségesekkel létrejött megállapodásokról hamarosan kide­
rült, hogy taktikai megfontolásból születtek, és Gömbös legfeljebb választási
győzelméig tartotta be őket. Az Eckhardttal kötött egyezséget még addig sem.
Az 1934 őszétől folyó egyeztetések ellenére nem került sor a titkos választás tör­
vénybe iktatására, sőt a törvénytervezet beterjesztésére sem. Márciusban pedig
arról győződhettek meg a kisgazdapárt vezetői, hogy a nekik ígért mandátumok
nagy részét sem kapták meg. Eckhardt ezt követően a kormány leghevesebb
bírálója, Gömbös egyik legádázabb politikai ellenfele lett.1172 A Reformnemze­
dék esetében ilyesmire nem volt szükség, mivel mandátumhoz jutott tagjai egy
kivétellel a NÉP hivatalos jelöltjei voltak, ennek eredményeként a mozgalom
beolvadt a kormánypártba, és önálló tevékenysége 1936-ra megszűnt.1173

1167 Gömbös beszéde a NÉP pártértekezletén (1933. december 13.) In: Gömbös 2004. 577.
1168 MNL CsML IV. B. 401/a főisp. biz. 169, 176, 179 és 180/1933.; Zalamegyei Újság, 1935. már­
cius 20.; Sümeg és Szentgrót, 1935. március 24.
1169 MNL ZML IV. B. 4 0 1 /a főisp. biz. 39, 4 2 ,4 4 és 69/1935.; Zalamegyei Újság, 1935. április 4.
1170 Lásd a Századosként tábornokok felett című alfejezetet.
’ 17i Lásd Sípos P. 1997b. 2 0-22.; K arsai 2016. 54-55.
1172 A részleteket lásd az Ellenzéki nyomás és konfliktusok a kormánypártban és a Bukás helyett
halál című alfejezetekben.
1173 Antal 2004a. 375.
 A FORDULAT ÍGÉRETE! AZ 1935. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK 409

A fordulat ígérete: az 1935. évi képviselőválasztások

1934-1935 fordulóján tehát már valamennyi településen volt szervezete a NEP-

nek, melyek a választójoggal rendelkezők közel 70%-át tömörítették. Ezen be­
lül kialakult az új, csak a „Vezértől” függő és a hagyományos uralkodó elitet
ellensúlyozni képes pártelit. Ráadásul fontos és sikeresnek látszó lépéseket
tettek annak érdekében, hogy a párt és személy szerint a „Vezér” támogatóivá
tegyék a társadalmi szervezetek egy részét, és megbízható szövetségesre is lel­
tek az egykori fajvédő harcostárs, Eckhardt Tibor vezette Független Kisgazda-
pártban és a Reformszövetségben. Gömbös és munkatársai ennek alapján úgy
érezhették, hogy létrejött az a szervezet és olyan mértékű társadalmi bázis,
amellyel végképp elháríthatják útjukból a legfőbb akadályt, a kormánypárt vál­
tozatlanul Bethlen befolyása alatt működő parlamenti frakcióját. Azaz, immár
saját szervezetükkel, a Vezér, Gömbös Gyula személyes irányítása és befolyása
alatt álló, a választók nagy többségét tömörítő párt segítségével választásokon
szerezhetik meg, és egyben legitimálhatják hatalmukat.
Gömbösék a pártszervezetek létét és tevékenységét kezdettől igyekeztek ki­
használni a távolabbi tervek megvalósítása, vagy legalább megalapozása érde­
kében. Ennek szellemében valamennyi szervezetnek megalakulásától feladata
volt, hogy (1) a település életének minden téren kezdeményezője, központja
legyen, (2) a választópolgárokat „helyes irányba vezesse és nevelje”, s ez által
a választásokon biztosítsa a NÉP jelöltjeinek győzelm ét}m Kettős értelemben
szolgáltak tehát eszközként: egyrészt a hatalmi pozíciók megszerzése, más­
részt - az előbbi feltételeként és egyben eszközeként is - a társadalom totális
megszervezése terén.
A NÉP választásokkal kapcsolatos feladatainak fontosságát már az is je­
lezte, hogy részben ennek megfelelően alakították egyes szervezeti szintje­
it.1174175 A községi/városi szervezetek alapegységei az egy szavazókörhöz tar­
tozó választókat tömörítették egy alelnök és egy körzeti titkár irányításával.
A települési szervezetek felettes testületéi 1935 őszéig nem járásonként, ha­
nem (országgyűlési) választókerületenként kialakított választmányok voltak,
amelyek a választókerületi elnök és titkár vezetésével minden tekintetben

1174 Részletes szervezési útmutatás... In: Gömbös pártja 1998. 76. A teljes szöveg: „A községi (vá­
rosi) szervezet feladata, hogy polgárságát a nemzeti egység és szervezettség szükségességé­
nek átérzésére buzdítsa, helyes irányba vezesse és nevelje, választáskor pedig a fegyelmezett
szervezettségnek biztos tudatában [a NÉP jelöltjét - V. J.] győzelemre vigye.”
1175 A szervezeti felépítés egészére lásd A párt szervezete című alfejezetet.
410 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér? !

irányították a NÉP munkáját a területen.1176 Az 1935-ös választási győzelem

után ezek mellett szervezték meg a járási választmányokat, amelyek átvették
a szervezeti és az ekkor indítani tervezett, szerteágazó „társadalmi tevékeny­
ség”1177 irányítását. A továbbra is fenntartott választókerületi választmányok
feladata ezt követően az országgyűlési választásokkal kapcsolatos munka
irányítására korlátozódott.1178 A törvényhatóságok (megyék, törvényhatósági
jogú városok) választmányai a helyhatósági és az országgyűlési választások
során végzett koordinációs tevékenységükön túl főszerepet játszottak a tör­
vényhatósági választások lebonyolítása során - élükön a főispánokkal, akik
egyben a NÉP megyei elnökei is voltak.
Ezek a keretek - a pártvezetők szándékai szerint - megfelelőnek ígérkeztek
arra, hogy a választási küzdelem során sikeresen mobilizálhassák a miniszter-
elnök politikája mellett, sőt, személye iránt is magukat elkötelező tagokat és
helyi vezetőket. Gömbös és vezérkara 1934 tavaszán-nyarán látta elérkezett­
nek az időt arra, hogy elkezdje kihasználni a megváltozott erőviszonyokat, a
kielégítőnek, szervezettnek vélt társadalmi támogatottságot a hatalmi pozíciók
megszerzésére a községi képviselőtestületektől a képviselőházig.
Az 1929:XXX. te. értelmében 1934-ben esedékessé váltak a települési és
törvényhatósági választások. Ezekkel kapcsolatban hangsúlyozta a főtitkár a
szervezettség fontosságát, mert csak így biztosítható, hogy a tagok a szavazó­
bizottságok előtt a nyílt szavazás során is a „Nemzeti Egység eszméje mellett”
foglaljanak állást. A pártvezetés elvárta, hogy „ez az erőpróba mindenkor a mi
győzelmünket hozza”.1179 Ennek érdekében a választók 40-45 fős csoportjai
élére kinevezett választmányi tagoknak valamennyi hozzá tartozó egyént fel
kellett keresniük és a szavazáson való részvételre felszólítaniuk.1180
A nem mindenütt, illetve elhúzódóan lebonyolított községi képviselőtestü­
leti választások már a NEP-szervezetek teljes kiépülése előtt megkezdődtek,
így azokra a pártközpont nem tudott időben felkészülni, befolyásolásuk érde­
kében megfelelő szervezőmunkát végezni. Ennek esélyeit az is rontotta, hogy
e választások során - az országgyűlési választásoktól eltérően - a lakosság ál­
talában, különösen falun nem tagozódott politikai pártok szerint. A jelöltekkel
kapcsolatos állásfoglalását inkább a sajátos helyi viszonyok, rokoni, társadal­
mi, felekezeti, nemzetiségi és ezekre épülő személyi kapcsolatok határozták

1176 Részletes szervezési útmutatás... i. m. In: Gömbös pártja 1998. 68-70, 80-82.
1177 Lásd Gömbös pártja 1998. 41-49. sz. dokumentumok
1178 A részletes szervezési útmutatás kiegészítése. In: Gömbös pártja 1998. 271-275.
1179 A Nemzeti Egység Szervezetének Országos Központja. Körlevél a kerületi elnökökhöz és
titkárokhoz. Melléklet a 43/1934. sz. körlevélhez. Kerületi választmányi ülés anyaga. 4.
ii8° a NÉP Országos Központjának 57/1934. sz. körlevele In: Gömbös pártja 1998. 208.
 A FORDULAT ÍGÉRETE! AZ 1935. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK 411

meg.1181 Ez is magyarázza, hogy a kormánypárt jelöltjei a helyi viszonyoktól

függően igen eltérő eredményeket értek el. Baranya megyében, a siklósi járás­
ban fölényes győzelmet arattak, mellettük csak a térségben jelentős befolyás­
sal rendelkező Független Kisgazdapárt tudott számottevő eredményt elérni.1182
Ugyanakkor a zalaegerszegi járás 8 falujában - a térség lakosságára földbirto­
kán és téglagyárában többeknek munkalehetőséget biztosító, Meskó-párti Eit-
ner család hatására1183 - a helyi képviselőtestület, illetve az elöljáróság tagjai­
nak 50-100%-a volt nyilas képviselő.1184 1934 őszén a törvényhatósági válasz­
tásokra készülve azonban - az erőfelmérés érdekében is - fontosnak tartották
azok addigi tapasztalatainak elemzését. Marton Béla főtitkár ezért október­
ben utasította a helyi szervezetek vezetőit, hogy félévi jelentésükben közöljék
a lezajlott választások számszerű eredményeit és a megválasztott képviselők
pártállás szerinti megoszlását.1185
A közigazgatási törvény értelmében a törvényhatósági választásokra há­
rom fordulóban került sor. Először az ötéves mandátummal rendelkező virilis
tagokat (a testületek tagjainak 40%-a) választották, majd a 10 évre választott
képviselők kisorsolt fele helyére választottak újakat (20%), végül az érdek-
képviseletek küldötteinek (20%) delegálására került sor.1186 A törvényhatósági
bizottságok tagsága 80%-ának cseréje arra adott lehetőséget, hogy a Nemzeti
Egység Pártja Gömböshöz lojális tagjaiból, vezetőiből alakítsanak ki többséget
a megyei és nagyvárosi önkormányzatokban, ami a közigazgatás középszintű
vezetésének és hivatali apparátusának „meghódítása” előtt is megnyithatta az
utat. Ezért a törvényhatósági választásokra már „rendkívüli figyelmet” fordí­
tottak Gömbösék. Marton Béla főtitkár fogalmazta meg az alapkövetelményt:
„...a jelöltek a [NÉP - V. J.] szervezet elnökeiből és titkáraiból kerüljenek ki”,
mert „aki a Nemzeti Egység Mozgalmának, illetve a vezérnek exponense le­
het, az kell, hogy a törvényhatósági tagságra is érdemes legyen.”1187 Előírták,
hogy „úgy a virilis, mint a többi választott törvényhatósági bizottsági tagok
névsora a Nemzeti Egység vármegyei választmányával [...] elfogadtassák”.1188

1181 Ezt jelezte a baranyai főispán - más megyék tapasztalatait is tükröző - jelentése. MNL BML
IV. B. 401/főisp. biz. 1/1934.
1182 A siklósi járás községeiben a választott képviselők 72%-a, a virilis tagok 80%-a volt a NÉP tagja.
MNL BML IV. B. 401/főisp. biz. 1/1934. - A részleteket lásd Vonyó 1986. 358-359. és 363.
1183 MNL ZML IV. B. 401/főisp. biz. 4 0 /1934., 51/1935.
n 84 MNL ZML IV. B. 401/főisp. biz. 45/1934. - A részleteket lásd Vonyó 2001d. 152-154.
1185 Az Országos Központ 40/1934. sz. körlevele. In: Gömbös pártja 1998. 194. Az adatok orszá­
gos összegzésének és elemzésének eredménye nem ismert.
H86 P üski 2006. 192-197.
1187 Marton Béla főtitkár 46/1934. sz. körlevele. In: Gömbös pártja 1998. 204.
n 88 Marton Béla főtitkár 38/1934. sz. körlevele. In: Gömbös pártja 1998. 192.
412 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

Utóbbi tagjainak, a választókerületi elnököknek és titkároknak el kellett érni­

ük, hogy az általuk irányított valamennyi szervezet az „elfogadott listát ma­
gáévá tegye”, és a NÉP tagjai mindenütt arra adják szavazataikat.1189 Az 1935
júniusára kiírt fővárosi választások esetében a kampány megindulása előtt
Gömbös Gyula pártvezér és miniszterelnök személyesen döntött a NÉP listá­
jának végleges összetételéről.1190
A választások szinte valamennyi megyében és törvényhatósági jogú városban
az országos vezetés elvárásainak megfelelő eredményeket hoztak. Nemcsak ab­
ban a tekintetben, hogy a NÉP mindenhol megnövelte részesedését a törvényha­
tóságokban, hanem azáltal is, hogy sok helyen lettek képviselők a helyi szerve­
zetek elnökei, titkárai, választmányi tagjai.1191 Az eredményeket illetően csupán
néhány jellemző példát említünk. Több törvényhatóságban az összes rendes és
póttag a NÉP jelöltje volt: többek között Tolna1192 és Zemplén vármegyében1193 a
testület valamennyi újonnan választott tagja, Baján,1194 Debrecenben1195 és Sza­
bolcs1196vármegyében minden virilis tag kormánypárti képviselő lett. Heves me­
gyében az újonnan választott kisorsolt képviselők 97,4%-a, Borsodban 95,8%-a1197
Szabolcsban 95,6%-a1198 volt NEP-tag, míg Bács megyében mindössze egy füg­
getlen kisgazda és - függetlenként - a Volksbildungsverein két jelöltje jutott
mandátumhoz.1199 Baranya megyében az ekkor választott 66 rendes tag közül
55 (83%)1200 volt a NÉP jelöltje, így a párt a 265 fős testületben 223 (84,1%) fős
abszolút többségre tett szert.1201 A kormánypárt szócsöve joggal számolt be je­
löltjeinek fölényes győzelmeiről más megyékben is: Veszprém megyében 81,7%-
os, Békés megyében 73,8%-os volt a siker.1202 Ritka kivételnek számított például

1189 Marton Béla főtitkár 46/1934. sz. körlevele. In: Gömbös pártja 1998. 204.
1190 Függetlenség, 1935. április 21. 2.
1191 Lásd például MNL BéML, alisp. eln. 83/1 9 3 4 .; Farkas 1980. 182-183.; Erre irányuló törek­
vések már korábban is voltak. Szegeden, az 1934 júniusában rendezett időközi polgármes­
ter-választáson Széchényi István ügyvédet, a Nemzeti Egység Pártja szegedi szervezetének
titkárát jelölték - sikertelenül. Szeged története 1919-1944. 435 -4 3 6 . A debreceni választá­
sokról Veress 1999. 102-108. Ceglédre vonatkozóan; Függetlenség, 1934. november 4.
1192 Budapesti Hírlap, 1934. október 30.
1193 Budapesti Hírlap, 1934. november 8.
1194 Függetlenség, 1934. november 20.
1195 Budapesti Hírlap, 1934. október 30.
1196 Budapesti Hírlap, 1934. november 3.
1197 Függetlenség, 1934. november 27.
1198 Függetlenség, 1934. november 20.
u" Budapesti Hírlap, 1934. november 3.
120 ° Függetlenség, 1934. november 20.
1201 MNL BML NÉP iratok, NÉP adm. III. - Szapáry főispán jelentése Marton Bélának (1934.
november 22.)
1202 Függetlenség, 1934. november 27.
 A FORDULAT ÍGÉRETE: AZ 1935. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK 413

Zala vármegye, ahol csak a rendes tagok 58%-a és a póttagok 51%-a jutott be a
NÉP listájáról.1203 Az abszolút többség azonban még itt is biztosítva volt, különös
tekintettel arra, hogy a virilis választáson kizárólag a kormánypárt jelöltjei jutot­
tak mandátumhoz.1204 Ennél rosszabb eredményt könyvelhetett el a NÉP Mis­
kolcon, ahol önálló listát sem indított: a más politikai erőkkel alkotott „egységes
nemzeti front” a 24 „kisorsolt” mandátumból csupán tízet (41,7%) tudott meg­
szerezni. Ez akkor is kudarcnak számított, ha a virilis választások némileg javí­
tottak a helyzeten.1205 A kedvezőtlen eredményt a belügyminisztérium is szóvá
tette, erős kritikát gyakorolva a városvezetés felett amiatt, hogy a kormánypárt
számára kedvezőtlen módon alakította a választási körzeteket, és a NÉP nem
indított önálló jelölteket.1206 A főispán magyarázkodásra kényszerült. Szerinte
a kormánypárt önálló indulása esetén még csekélyebb eredményt produkáltak
volna, és a teljes törvényhatósági bizottság összetétele alapján - abban a NÉP
képviselőinek aránya 47,1% volt (136 főből 64) - „a N. E. P. jelentős előrehaladá­
sa volt elkönyvelhető, melyre Miskolcon eddig példa nem volt”.1207
Mindebben - új jelenségként - erősen tetten érhető a NÉP helyi szervezetei­
nek, az országos központ által vezérelt politikai aktivitása. Épp emiatt tarthat­
juk általános érvényűnek a konzervatív Fejér megyei főispán, Széchenyi Viktor
értékelését, aki szerint a pártküzdelmek, amelyek a korábbi választásokon is
előfordultak, most minden korábbinál inkább jellemezték a törvényhatósági
választásokat. „Nagy veszedelemnek” tartotta, hogy a pártok mindenáron sa­
ját jelöltjeiket kívánják mandátumhoz juttatni, és nem a rátermettség a meg­
határozó szempont.1208
Az összkép reménykeltő volt Gömbösék számára. Azt az érzetet kelthette
bennük, hogy nemcsak kiépültek a párt szervezetei, hanem azok már a po­
litikai - nevezetesen a választási - küzdelmekben is sikerrel mozgósíthatók,
s az elvárt támogatást biztosítják a Vezér számára. Ezt a meggyőződésüket
nemcsak a számszerű eredmények táplálták, hanem a törvényhatósági (me­
gyei, városi) szervezetek elnökeinek értékelései is, amelyeket Marton Béla fő­
titkár előzetes utasítására küldtek meg az országos központnak.1209 Baranyai
Tibor, szegedi főispán és NEP-elnök szerint - különös tekintettel Széchényi

1203 Zálamegyei Újság, 1934. november 28. és 29.

1204 Függetlenség, 1934. november 20.
1205 Függetlenség, 1934. december 18.
1206 MNL BAZML IV. 1901/a. 43/1935. eln. - Kilb miniszteri tanácsos kivonata a 93/1935/V II.
rés. sz. rendeletből (1935. aug. 1 .)
U07 MNL BAZML IV. 1901/a. 43/1935. eln. - A miskolci főispán levele a belügyminiszternek
(1935. szept. 19.)
1208 Farkas 1980. 182.
1209 Marton Béla főtitkár 51/1934. sz. körlevele. In: Gömbös pártja 1998. 205.
414 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

István titkár és a vezetőség talán legbefolyásosabb tagja, Shvoy Kálmán nyu­

galmazott tábornok érdemeire - a szervezet „az első erőpróbánál kitűnően
bevált”.1210 Ráadásul - hosszú, sok kudarccal járó vita után - ugyanekkor, 1934
végén vették be az utolsó és legfontosabb, ám sokáig szívósan ellenálló felleg­
várat: Budapestet. December 4-én az Egységes Párt fővárosi tagozata, a Koz­
ma Jenő vezette Községi Polgári Párt képviselőinek nagy többsége belépett a
Nemzeti Egység Pártjába, így december 13-án a Gömbös és Marton vezette
kormánypárt - Zsitvay Tibor elnökletével működő - budapesti szervezete is
megtarthatta alakuló ülését.1211
Mindez az erőviszonyok eltolódását jelezte: megszületett az az erő, mely
ellensúlyát képezhette Bethlen politikai bázisának, az általa kiépített rendszer
kulcspozícióit - a képviselőházat, a főispáni kart, sőt a közigazgatás központi
és vidéki szerveit - változatlanul uraló politikusoknak és hivatalnoki karnak.
Ezeknek a fejleményeknek fontos szerepe volt abban, hogy a miniszterelnök-
pártvezér 1935 elején elérkezettnek látta az időt a konfliktus kiélezésére és a
végső szakításra Bethlennel; s kezdeményezze a kormányzónál a képviselő­
ház feloszlatását, aminek - az 1933:XXVIII. törvénynek köszönhetően - immár
jogi akadálya sem volt. A NÉP vezére nem ok nélkül számíthatott arra, hogy
a törvényhatóságokhoz hasonlóan a képviselőházban is saját híveiből, köztük
pártja - neki elkötelezett - tisztségviselőiből verbuvált többséget alakíthat ki.
Erre utal az is, hogy 1935 elején Marton Béla főtitkár aláírásával olyan
„szigorúan bizalmas” dokumentum került a NÉP valamennyi vezetője kezé­
be, amilyenre az Egységes Párt gyakorlatában nem is gondoltak.1212 A nyom­
tatvány két szempontból érdemel különös figyelmet. Egyrészt az előszót kö­
vető tartalmi fejezet első mondata miatt: „Az országgyűlés feloszlása után a
vármegyei elnökök az Országos Elnökséggel folytatott megbeszélés alapján
sürgősen összehívják a vármegyei előkészítő értekezletet.”1213 Ez a megfogal­
mazás egyértelműen igazolja, hogy a szöveg már a házfeloszlatás előtt elké­
szült, és minden bizonnyal el is jutott a párt helyi szerveihez, hogy azonnal
reagálhassanak a várhatóan kialakuló új helyzetre. Azaz a kormánypárt ve­
zetése, élén Gömbössel, tudatosan készült a házfeloszlatásra és az idő előtti
választásokra.

1210 Szeged története 1919-1944. 442.

1211 L. Nagy 1972. 119. Magyarország évkönyve 1934. 40.
1212 A Nemzeti Egység Pártja választási útmutatása a vármegyei, kerületi ás községi elnökségek,
a központi vármegyei titkár, valamint a Nemzeti Egység Pártjának hivatalos jelöltje részére.
In: Gömbös pártja 1998. 227-238. A részletek ismertetésére a dokumentum alapján kerül sor,
az alábbiakban csak a szó szerinti idézetek esetében hivatkozom a forráshelyre.
1213 Gömbös pártja 1998. 228. (Eredeti kiemelés.)
 A FORDULAT ÍGÉRETE! AZ 1935. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK 415

144. A házfelosztlatás u tá n i első p á rtértek ezlet (1 9 3 5 . m árcius)

Gömbös és a párt ünnepel, Bethlen távozik a pártértekezletről

Másrészt a kis füzet már címével alapvető változást jelzett az elkövetkező

választási küzdelem metódusában. A pártvezetés - a bethleni gyakorlattól el­
térően - immár nem a közigazgatásra, hanem elsősorban a NÉP kiépült szer­
vezeti hálózatára, illetve azok aktivistáira támaszkodva kívánta biztosítani az
áhított sikert.1214
1935-ben ugyanis a NÉP új vezetése számára a választások tétje már nem a
kormánypárt abszolút győzelme volt az ellenzékkel szemben, hanem az, hogy
a társadalomnak a - NÉP által megszervezett - nagyobb része alkotta tömeg­
erőt eszközként használva megszabadulhatnak-e a törvényhozás és a köz-
igazgatási, illetve az államapparátus jelentős részét uraló Bethlen-hívektől.1215

1214 Ennek kapcsán kell utalnunk a választójogi törvénytervezet 1934-1935 fordulóján zajló vitá­
jára. A Bethlenhez közel álló Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter által készített doku­
mentum elfogadása esetén - számos egyéb változás mellett - nagyobb szerepet kapott volna
a választások lebonyolításában a közigazgatás, ami nem nyerte el Gömbös tetszését. Lásd
K ónya 1968. 123-124.
1215 E törekvésnek előzményei voltak: Marton Béla 1934 nyarán-őszén arra utasította a szerveze­
tek vezetőit, hogy a párt munkájából kapcsolják ki a közigazgatást. 25/1934. és 40/1934. sz.
körlevél. In: Göm bös pártja 1998. 158 és 193.
416 „Miniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

Azért is, hogy utóbbiak - a nyílt szavazásos rendszer lehetőségeit kihasználva

- ne befolyásolhassák Gömbös szempontjából kedvezőtlenül a választások
eredményét.
Ezek a körülmények tették egyrészt szükségessé, másrészt lehetővé a NÉP
vezérkara számára, hogy a kormánypárt vidéki szervezeteinek minden rész­
letre kiterjedő, aktív szerepet szánjanak a választási küzdelem egész folyama­
tában. Egyúttal azonban azt is, hogy ebbéli tevékenységüket a központ aprólé­
kosan kidolgozott utasításainak megfelelően, a párton belüli centrális irányítás
és szigorú ellenőrzés mellett végezzék.
A dokumentum részletei öt egymást kiegészítő törekvést tükröznek.

1. A pártvezetés igyekezett m axim álisan kihasználni a szervezeti struktúra

jellegzetességeiből és a szervezettségből szárm azó előnyöket.
A keretek, mint láttuk, már a párt átszervezése során, 1933-ban lét­
rejöttek, most csak a feladatokat kellett pontosan meghatározni: a vá­
lasztókerületi választmány, a községi/városi szervezet, a szavazóköri
alelnökök és titkárok, valamint a választmányi tagok választásokkal
kapcsolatos speciális feladatait. Ez a hierarchikus struktúra - legalábbis
elvben - egyben biztosította a gyors információáramlást és a feladatok
ellátásának ellenőrzését, a problémák mielőbbi megoldásának lehetősé­
gét. A szervezett tagság lehetővé tette, hogy a választójogi törvénynek
megfelelően minden szavazókörben kijelölhessenek bizalmiakat, azo­
nossági tanúkat, akiknek - a törvényben előírtakon túl - kötelességük
volt folyamatosan ellenőrizni a szavazás állását, megállapítani, kik nem
szavaztak még, s ezt, illetve az esetleges anomáliákat a szavazóhelyiség­
nél és a pártirodánál felváltva tartózkodó 2-2 összekötő révén azonnal
jelezni az illetékes pártvezetőnek.
2. Az Országos Központi Pártiroda m inden részletre kiterjedő tájékoztatás­
sal és az eszközök előre történő beszerzésével biztosította a helyi szerve­
zetek és aktivisták eredményes m unkájának feltételeit.
Az ajánlóíveket a NÉP szervezetei és aktivistái nem a helyi hatóságok­
tól szerezték be, hanem azokat a pártközpont küldte meg számukra rög­
tön a választások kiírását követően, az érintettekhez történő eljuttatást
segítő borítékokkal együtt. Az aláírásokat gyűjtő választmányi tagoknak
írószerről sem kellett gondoskodniuk; a tintaceruzákat is megkapták az
ívekkel együtt. Ugyancsak központilag gondoskodtak a választások ala­
kulását ellenőrző személyek munkáját segítő választói névjegyzékekről
és űrlapokról.
 A FORDULAT ÍGÉRETE! AZ 1935. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK 417

3. A települések pártszervezeteinek biztosítaniuk kellett, hogy a NÉP min­

den fázisban előnyre tegyen szert a többi párttal, illetve jelölttel szemben.
Ezt szolgálta az ajánlási ívek említett központi biztosításán túl, hogy a
kerületi választmányok vezetőinek mindenkit megelőzve kellett hitelesít­
tetnie azokat a választási biztossal. Előre megszervezték, hogy a kijelölt
útvonalak legtávolabbi településeinek - a hivatal előtt várakozó - titkárai
autóval vagy kocsival azonnal juttassák el a helyi szervezetekhez. A fal­
vakban készenlétben várakozó választmányi tagoknak pedig - egy-egy
ifjúsági tag segítségével - azonnal meg kellett kezdeniük az ajánlások
gyűjtését, abban a reményben, hogy 5-6 óra alatt végeznek a munkával,
mielőtt a többi jelölt elkezdhetné azt. Előnyt biztosított a NEP-szerveze-
tek számára az is, hogy fölös számban kapták meg az űrlapokat, miköz­
ben az ellenzéki pártok rendre arra panaszkodtak, hogy nem jutott nekik
elegendő ajánlási ív. Az elkészült íveket elsőkként kellett benyújtaniuk a
választási szervekhez. így kívánták biztosítani, hogy a bizonytalan sza­
vazókat maguknak nyerjék meg, és csökkentsék az ellenzéki pártok aján­
lási esélyeit. A községi elnököknek - a jelölttel történő egyeztetés alap­
ján - azonnal le kellett foglalniuk a választási gyűlések számára kedvező
összes időpontot és helyiséget a településen; továbbá saját gyűléseiken
biztosítani a lelkes hangulatot, az ellenfelek jelöltjeinek fellépéseit pedig
megzavarni. A választmányi tagoknak - előre elkészített időbeosztás sze­
rint, a szavazóhelyiség megnyitásától kezdve - kellett összegyűjteniük és
délig felvezetniük a hozzájuk tartozó választók 25 fős csoportjait, hogy a
választójogi törvénynek megfelelően leadhassák szavazataikat. Az elma­
radókat délután keresték fel, hogy szavazásra bírják őket.
4. Törekedtek arra, hogy a szavazatszedő bizottságok vezetői tisztségeit sa­
ját párthíveikkel töltsék be.
Ennek érdekében kellett a kerületi választmányoknak javaslatot ten­
ni a szavazatszedő küldöttségek elnöki, helyettes elnöki, jegyzői és he­
lyettes jegyzői tisztségének betöltésére a helyi szervezetek tekintélyes
tagjai által.1216
5. A választásokat igyekeztek felhasználni új tagok beszervezésére, a párt-
szervezet erősítésére.
Az ajánlásokat gyűjtő választmányi tagoknak minden olyan polgárt
fel kellett szólítaniuk a NÉP belépési nyilatkozatának aláírására, akik
nem voltak a párt tagjai, ajánlásukat mégis a párt jelöltjének adták.

1216 A szervezet vezetőit nem jelölték, hogy ők az egész folyamat irányítását és ellenőrzését vé­
gezhessék.
418 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy V ezér ? ! ”

145. G öm bös
G yula a
szava zóh ely ségben
m egkap ja a
választási céd u lá t

Ez a munka elengedhetetlenné tette, hogy a községi elnökök és vezető tit­

károk, valamint a szavazóköröket vezető alelnökök és körzeti titkárok - akik­
nek az egész folyamat során állandó készültségben kellett lenniük - s részben
még a választmányi tagok is az ajánlási időszakban, egészében vagy részben
tegyék félre hétköznapi munkájukat, és elsősorban a választásokkal kapcsola­
tos pártfeladataikat lássák el.
Ismert, hogy a képviselőház kierőszakolt feloszlatását követő, előrehozott
parlamenti választások meghozták a pártvezetés által remélt sikert. A vál­
tozások mind politikai, mind szociológiai vonatkozásban jelentősek voltak.
Gömbös elérte azt, amit már 1932-ben szeretett volna: kényelmes abszolút
többséget a képviselőházban úgy, hogy - Bethlent és híveit kiszorítva - az ő
követői uralják a kormánypárt parlamenti frakcióját. A zömmel Gömböst tá­
mogató 98 új képviselő a párt által parlamentbe juttatott 170 honatya 57%-át
tette ki.1217 Náluk is biztosabb támaszt nyújtottak a miniszterelnöknek olyan,
már korábban is (részben időközi választások révén) mandátummal rendel­
kező kipróbált harcostársai, mint például Antal István, Lázár Andor, Marton
Béla, Mecsér András, Sztranyavszky Sándor. Képviselői bázisa így meghalad­
ta a 100 főt. Közülük - a párt vezérével és elnökével együtt - minimum 29 fő
(a 170 képviselő 17,1%-a) a NÉP országos központjának vezető tisztségviselői
vagy munkatársai, illetve választókerületi elnökei, alelnökei, titkárai, egyes
budapesti kerületek pártszervezői közül került ki. A pártvezéren, Gömbös
Gyulán és a régi és új elnökön Sztranyavszky Sándoron, illetve Ivády Bélán kí-

1217 Vö. S ípos P. 2010. 151-180.; S ípos P.-S tier-V ida 1967. 608-614.
 A FORDULAT ÍGÉRETE! AZ 1935. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK 419

146. A p á rto n k én t
g y ü lek ez ő válasz­
tók a szavazásra
várva, csendőrök
ellen ő rzése m ellett
(T úra , 1 9 3 5 )

vül öten az országos vezetőszervek munkatársai voltak (Marton Béla főtitkár,

Béldi Béla az Országos Pártközpont propagandaosztályának, dr. Bíró György
a gazdasági hivatal és Tors Tibor a sajtórészleg vezetője, Brandt Vilmos pedig
az országos pártkör háznagya), egy fő (vitéz dr. Scheftsik György) központi
vármegyei titkár, tízen (gróf Almásy Imre, Csík József, Haám Artúr, Jurcsek
Béla, Kölcsey István, Ronkay Ferenc, vitéz báró Roszner István, Schmidt La­
jos, vitéz dr. Sebestyén Kálmán, Thuránszky Pál) választókerületi elnökök,
ketten (dr. Madai Gyula, vitéz Szalay László) a párt egy-egy területen működő
szervezőiként említtetnek, ami alapján - a párt szervezeti kötelmei ismereté­
ben - valószínűsíthető, hogy szintén választókerületi elnökként vagy titkár­
ként működtek. Nyolcán (vitéz dr. Benárd Ágoston, dr. Huszovszky Lajos,
dr. Petracsek Lajos, dr. Temple Rezső, ifj. dr. Temple Rezső, Terbócz Imre,
dr. Usetty Béla, dr. Zsitvay Tibor) a NÉP Gömbös szándékai szerint kialakított
fővárosi szervezői, illetve különböző beosztású vezetői voltak.1218 Ezzel leg­
alább részben megvalósult az országos pártvezetés törekvése is, hogy a tör­
vényhozásba és a törvényhatósági bizottságokba a pártszervezetek keretében
már hűségüket bizonyító személyek kerüljenek.

ms k ó n y a 1968.163-165.; F a r k a s 1980.184-187; A lm a n a ch 1935-1940. 209-405. A NÉP Országos

Központi Irodájának munkatársaira lásd M agyarság 1936. január 24. 7. - Az új világ. A NÉP
hadrendje. Tekintettel arra, hogy a párt vidéki és budapesti vezetőinek névsorai nem marad­
tak fenn, a levéltári forrásokban és a sajtóban található szórványadatoktól eltekintve csak
az Országgyűlési Almanachra támaszkodhatunk. Az ott közölt politikai pályarajzokat nem
egységes szempontok alapján készítették, így nem kizárt, hogy további képviselők töltöttek
be hasonló funkciót, illetve végeztek fontos szervezőmunkát a Nemzeti Egység Pártjában.
420 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

Maga a szerénynek mondható arány is jelzi, hogy ez nem elégíthette ki a

NÉP vezérkarának igényeit. Ezért is váltak fontossá a kormányt és a miniszter-
elnököt személyesen is támogató társadalmi szervezetek és politikai csopor­
tosulások, amelyek vezető tisztségviselői szintén jelentős számban jutottak
mandátumhoz a kormánypárt hivatalos jelöltjeként. Az országgyűlési alma­
nach adatai szerint a fent felsorolt NEP-vezetőkön túl a TESZ országos vezető
testületéinek tíz, a MOVE-nak és a Vitézi Rendnek két-két tagja, valamint to­
vábbi két volt fajvédő párti aktivista, illetve a Frontharcos Szövetség öt tagja
tartozott e körbe. Őket egészítette ki négy, a Reformmozgalom tagjai közül a
NÉP színeiben indult képviselő. A fenti két körből kikerülő honatyák száma
már 52, akik így a kormánypárt képviselőházi frakciójának 30,6%-át, Gömbös
biztos támogatóinak mintegy felét képezték.
E politikai változásokat tükrözte az új képviselőcsoport szociológiai ösz-
szetétele is. Az 1931-es állapothoz képest jelentősen nőtt az agrárszféra kép­
viseletének (30,3%-ról 36,3%-ra), ezen belül főként a középbirtokosok és a
mezőgazdasági érdekképviseletek tisztségviselőinek aránya (14,8%-ról 20,6%-
ra). Csökkent az állami bürokrácia részesedése (36,3%-ról 29,3%-ra), s közöt­
tük 3-ról 9-re emelkedett a Gömböshöz legközelebb álló katonatisztek száma.
Az értelmiségiek arányának csekély mértékű növekedésénél (27%-ról 28,9%-
ra) jellemzőbb e csoport foglalkozási összetételének módosulása: csökkent a
tanárok, ugyanakkor nőtt az ügyvédek, mérnökök, orvosok és újságírók szá­
ma. A változások nem kevésbé fontos eleme a képviselők átlag-életkorának
csökkenése és az először képviselővé választottak magas aránya.1219 Azoknak
a szociológiai csoportoknak a képviselete nőtt tehát, amelyek körében a Göm­
bös által szorgalmazott változások leginkább számíthattak támogatásra.
Gömbös saját politikai céljainak elérését látta a választás eredményében,
és elégedetten konstatálta a NÉP képviselőcsoportjának személyi változása­
it: „A párt összetétele megfelel annak a koncepciónak, amelyet mindig hir­
dettem.”1220
A kedvező személyi összetételen túl Sztranyavszky Sándor házelnökké
választásával biztosítékot teremtettek arra, hogy a törvényhozás munkájá­
nak vezénylése nem fogja akadályozni a kormány és a miniszterelnök tö­
rekvéseinek érvényesítését. A törvényhozáson túl az 1935 február-márci­
usában a párton belül zajló viták, majd a választások eredményeként be­
következett személyi változások nyomán a kormányon belül is erősödtek

1219 Sípos P.-S tier -V ida 1967. 608-614.

1220 Magyarország 1935. április 14. 3. - Gömbös miniszterelnök nyilatkozata a választásokról és
a kormány munkatervéről.
 A FORDULAT ÍGÉRETE: AZ 1935. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK 421

Gömbös pozíciói.1221 Ezt követően gyorsult fel a konzervatív főispánok na­

gyobb számú cseréje.1222
A választások tekintetében nemcsak a képviselők személyi összetétele je­
lentett változást a korábbiakhoz képest, hanem az is, hogy a kormánypárt ve­
zetése - történetében először - elsősorban nem a közigazgatási apparátusra,
hanem a helyi pártszervezetek vezetőire és aktivistáira támaszkodva igyekezett
sikert elérni. Az 1935. március-április során végzett munka volt a NEP-szerve-
zetek első komoly megmérettetése a politikai küzdelmekben. E momentum
akkor is jelentős fordulatnak tekinthető, ha jól tudjuk: Gömbös, illetve a párt
választási kampányát 1926 és 1931 után - de immár nem belügyi államtitkár­
ként, hanem a kormánypárt elnökeként - ismét irányító Sztranyavszky végül is
nem nélkülözhette a főszolgabírók, a jegyzők, sőt a karhatalom közreműködé­
sét, ami önmagában is jelezte a NEP-szervezetek gyenge voltát.1223
A választások révén 1934 utolsó és 1935 első hónapjai jelentős, Gömbösék
számára kedvező eltolódást eredményeztek az erőviszonyokban. Legalábbis
részlegesen sikerült megvalósítaniuk eredeti szándékukat: a Vezérhez hű pol­
gárokból rekrutálódó új hatalmi elit kialakítását, illetve elitváltást a politikai
hatalom különböző színterein. Mindezt a Nemzeti Egység Pártja átalakított
szervezete és helyi szervezetei révén tudták végrehajtani. Úgy is fogalmazha­
tunk: elitváltás történt szervezetváltás segítségével - fontos állami pozíciók
meghódítása a NÉP szervezeteiben kialakult új pártelit révén.1224 Ez pedig azt
is jelezte számukra, hogy a szervezés és szervezettség hiányosságai és ellent­
mondásai dacára létezett már a többé-kevésbé jól irányítható erő, politikájuk
- korábban kényszerűen hiányolt - eszköze. Nemcsak a Vezér egyénisége volt
erős, hanem hatalmi pozíciója is annak tűnt.
Úgy vélhették tehát, immár nincs akadálya annak, hogy nyíltabban és di-
rekt módon kezdjenek hozzá terveik teljes megvalósításához, mindenekelőtt
további állami pozíciók megszerzéséhez és a társadalom életének mindenre
kiterjedő, totális megszervezéséhez.

1221 Kállay Miklós és Keresztes-Fischer Ferenc távozásával, illetve Kozma Miklós és Bornemisza
Géza kinevezésével a Gömbös feltétlen támogatóinak száma 3 főről 5 főre emelkedett a 9-ről
10 fősre növekedett kormányban.
*222 Takács 2000. 1041-1043.
1223 A kérdéskört a szakirodalom már sokoldalúan tárgyalta országos és helytörténeti relációban
egyaránt. Lásd többek között Kónya 1968. 157-160., Sípos P. 2010. 170-172., Vonyó 2001d.
156-157.
1224 Lásd Vonyó 2008a. 591-608.
422 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

Elitváltás az állam szerveiben

A folyamat, amely elemeiben lényegében Gömbös kormányra kerülésével, sőt

már honvédelmi minisztersége idején megkezdődött, a választási sikert köve­
tően bontakozott ki erőteljesebben.1225
Mint láttuk, honvédelmi miniszterként a vezérkarban és a minisztériumban
hajtott végre nagyarányú személycserét még 1929-1931 között, amely révén
hozzá hasonló mentalitású, és feltételezése szerint az ő politikai nézeteit val­
ló, céljait követő fiatal tisztek kerültek a hadsereg irányításának meghatározó
tisztségeibe.1226
Miniszterelnöki kinevezése hasonló lehetőséget kínált a kormány társa­
dalmi és politikai összetételének módosítására, ám ezzel kapcsolatos terveit
- kényszerűen vállalt kompromisszumok miatt - csak részben tudta megvaló­
sítani. A változások legfontosabb eleme nem is az a közismert és sokak által
hangoztatott tény volt, hogy Gömbös első kormányában - először a magyar
állam történetében - egyetlen arisztokrata sem kapott helyet. Sokkal nagyobb
jelentősége volt a miniszterelnök számára annak, hogy nemcsak a Bethlen-,
hanem a Károlyi Gyula-kormányhoz képest is csökkent a képviselőházi frak­
ció álláspontját változatlanul elsősorban befolyásoló „Gazda” híveinek szá­
ma. Ezt a kört csupán a belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc, a föld­
művelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a kereskedelemügyi miniszter Fabinyi
Tihamér, valamint a külügyi tárcát ideiglenesen (csupán három hónapig)
betöltő Puky Endre képviselte. Az ő helyére szakmai területről, a diplomá­
ciai karból érkező Kánya Kálmán már nem sorolható közéjük. Imrédy Béla
pénzügyminiszter a bankvilágból érkezett, s bár - Bethlenhez hasonlóan - jó
angol kapcsolatokkal rendelkezett, politikai értelemben kevésbé elkötelezett
pénzügyi szakembernek tűnt. Egyértelműen Gömbös hívének - ahogy ő fo­
galmazott: „az én emberemnek” - számított az igazságügy-miniszter, Lázár
Andor, illetve a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Hóman Bálint, így a hon­
védelmi tárcát változatlanul viselő Gömbössel együtt hárman képviselték az
ő „reformpolitikai vonalát” a szintén három Bethlen-pártival szemben. A kor­
mányalakítás során legnagyobb kudarcának azt tekintette, hogy nem tudta
megszerezni a kormányzó és az ekkor még pártvezér Bethlen egyetértését
régi barátja, a vele ismét együttműködő Kozma Miklós miniszteri kinevezésé­
hez. Ennek ellenére szintén kedvezőnek látszott a reformtervek megvalósítá­

1225 A kérdésről összefoglaló áttekintést ad Gergely J. 2002b. 162-175.

1226 Lásd a Századosként tábornokok felett című alfejezetet.
 E litváltás az állam szerveiben 423

sa szempontjából a kormány összetételének két további jellemzője: egyrészt

az, hogy Keresztes-Fischer Ferencen és Gömbösön kívül addig senki sem töl­
tött be miniszteri tisztséget, másrészt a „fiatalok kormánya” volt, hisz két tag
(Keresztes-Fischer és Puky) kivételével senki sem érte még el az ötvenéves
életkort. E körülmények azt a reményt kelthették a miniszterelnökben, hogy
az új minisztertanács hajlandó és alkalmas lehet az eddigitől eltérő szellemű
kormányzásra, a Nemzeti Munkaterv megvalósítására.1227
Ezt a kormánystruktúrát próbálta megváltoztatni alig fél évvel kinevezé­
se után, 1933 februárjában készített alkotmányjogi tervének a kormányza­
tot érintő elemével. Ennek értelmében változatlan maradt volna a belügy-, a
külügy-, a pénzügy-, az igazságügy-, a vallás- és közoktatásügyi, valamint a
honvédelmi minisztérium. Űj, önálló tárcát kapott volna a közlekedésügy, a
gazdasági ágazatokat pedig egy csúcsminisztérium, a közgazdasági és munka­
ügyi minisztérium alá rendelték volna, melyben egy-egy államtitkár irányítja
a mezőgazdasággal, az iparral és a kereskedelemmel kapcsolatos kormányzati
feladatokat. A terv része volt még egy tárca nélküli miniszter kinevezése a mi­
niszterelnök állandó helyettesítésére.1228A szervezeti változásokra tett javaslat­
nak kettős jelentősége van. Egyrészt egyértelműen jelzi, hogy Gömbös a kor­
mányzatot egykori fajvédő programja szellemében kívánta átszervezni, hogy
annak megfelelően egy gazdasági csúcsminisztériumban rendelhesse alá az
ipar- és kereskedelemügyet a mezőgazdaság érdekeinek. Másrészt a szerkezet
átalakítása személyi változtatásokat is lehetővé tett volna, melyek révén az „ő
embereinek” számát növelheti. A tervet azonban már miniszterei is ellenezték,
főként Lázár Andor, így a kormány elé sem került, ezért maga Gömbös is ejtet­
te az ügyet. A kudarccal végződő kezdeményezést Gergely Jenő is részletesen
ismertette Gömbös-biográfiájában.1229 Nem ismert azonban, hogy a miniszter-
elnök ezzel nem mondott le a kormány szerkezetének átalakításáról. Április
végén arra utasította a belügyminisztert, hogy készítsen új, „a minisztérium
átszervezésére vonatkozó törvényjavaslatot”. Keresztes-Fischer Ferenc, annak
ellenére, hogy Lázár Andor igazságügyi miniszter elvi, gazdaságpolitikai és
jogtechnikai okokból kifolyólag ezt a tervezett szervezeti megoldást sem tar­
totta helyesnek és kivitelezhetőnek, a törvénytervezetet egy hónappal később
megküldte Gömbösnek. Ennek értelmében „Az iparügyek intézése a kereske­
delemügyi miniszter hatásköréből a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe

1227 A kormány kialakulására és jellemzésére lásd többek között Kónya 1968. 39-45.; Antal
2004a. 117-118.; Ormos 2000a. 245-260.
1228 OSZK Kézirattár 15. f. 10. - Gömbös levele Hóman Bálint kultuszminiszternek (1933. február
11. - Miniszterelnökség 544/T. 1933.)
1229 Lásd Gergely J. 2001. 242-246.
424 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

utaltatik, aki a törvény életbeléptetésétől kezdve a »földmívelés- és iparügyi

miniszter« címet viseli.”1230 Gömbös tehát makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy
megvalósítsa régi tervét: az ipart a kormányzat és a közigazgatás terén is alá­
rendelje mezőgazdaságnak. Célját azonban sem ekkor, sem az 1935. évi vá­
lasztási győzelmet követően nem tudta elérni.
Jelentős kormányátalakításra csak 1935 elején kerülhetett sor - két részlet­
ben. Az első etapot még a választásokat megelőzően az jelentette, hogy Kál-
lay Miklós január 9-én, Keresztes-Fischer Ferenc pedig március 4-én Bethlen
Istvánt követve kilépett a Nemzeti Egység Pártjából, és lemondott miniszteri
megbízatásáról. Az ok mindkettőjük esetében a Bethlen és Gömbös közötti
konfliktus kiéleződése, illetve a képviselőház puccsszerű feloszlatása és az új
választások kiírása volt, amit Gömbös - néhány nappal korábbi, Bethlennel
kötött megállapodásukat megszegve - kieszközölt a kormányzónál. Helyüket
a Gömbös által már kormányalakításkor kineveztetni tervezett barátja, Kozma
Miklós (belügy), illetve Darányi Kálmán (földművelésügy)1231 foglalta el. Dará­
nyi, a „szürke eminenciás”, aki Bethlen kezdeményezésére 1928 márciusától
a miniszterelnökség államtitkáraként lojális volt kinevezőjéhez, de nem csak
hozzá. Életrajzírója szerint „mindig az éppen aktuális feletteséhez volt lojális”.
Már 1932 októbere előtt közeledni kezdett Gömbös Gyulához, amiben - egyéb
körülmények mellett - fontos szerepe volt unokatestvére, egyben a miniszter-
elnök közeli barátja és bizalmasa, Hóman Bálint orientáló hatásának. Ennek
eredményeként Gömbös őt is bevonta kormányprogramjának előkészítésébe,
így vele is a miniszterelnök híveinek száma nőtt a kormányban.1232 A győztes
választásokat követően Fabinyi Tihamér került a Nemzeti Bankba távozott Im-
rédy Béla helyére a pénzügyminisztériumba, az időlegesen külön, majd 1935.
augusztus 1-jétől összevontan (kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter)
működő iparügyi és kereskedelemügyi tárca tulajdonosa pedig Bornemisza
Géza lett. A mérnöki végzettségű, az energiaiparban és a kereskedelemben
egyaránt vezetői tapasztalatokat szerzett új miniszter, mint az egyetemi zász-

1230 MNL OL K 34. - Darányi Kálmán hivatalos és félhivatalos iratai - 1933 - 169. A dokumentum
a törvénytervezet két változatát, valamint a két miniszter azokkal kapcsolatos véleményét és
Keresztes-Fischer Gömbösnek írt levelét tartalmazza.
1231 Azzal a gondolattal, hogy Kállay helyett Darányit nevezteti ki Horthyval, már 1934 nyarán
foglalkozott. MNL OL K 429 - Kozma Miklós iratai 4. cs. Kozma feljegyzése Gömbössel foly­
tatott beszélgetéséről (1934. október 7.)
1232 Lásd K erepeszki 2014. 48-62. Idézet: 51. Az is figyelemre méltó, hogy Gömbös barátai kö­
rében már 1930-ban számoltak személyével földművelésügyi miniszterként, amikor még
Bethlen hűséges „kiszolgálójának” számított. MNL OL K 429 - Kozma Miklós iratai. Adat-
gyűjtemény 1930. Mecsér Andrásnak levele Kozma Miklósnak (1930. december 17.), Kozma
levele Mecsérnek (1930. december 22.)
 E l it v á l t á s a z á l l a m s z e r v e i b e n 425

147. A m á s o d ik G ö m b ö s -k o rm á n y ta gja i a z esk ü tétel u t á n ,

a m i n is z t e r e ln ö k s é g i p a lo t a fo g a d ó t e r m é b e n

Ülnek (balról jobbra): Kánya Kálmán külügyminiszter, Gömbös Gyula miniszterelnök, Hóman
Bálint kultuszminiszter. Álló sor (balról jobbra): bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi
államtitkár, Bornemisza Géza kereskedelmi, Lázár Andor igazságügyi, Darányi Kálmán
földművelésügyi. Fabinyi Tihamér pénzügy- és Kozma Miklós belügyminiszter

lóaljak egykori szervezője, a műegyetemi Hungária Bajtársi Egyesület alapítója

az ellenforradalom kezdete óta állt kapcsolatban Gömbössel.1233
Mindezek alapján Gömbös úgy érezhette, kormányának többsége mögöt­
te áll a tervei megvalósításában rá váró munkában. Nem volt azonban biztos
abban, hogy ugyanez áll a minisztériumok apparátusára. Ezért nem elégedett
meg a csúcsokon végrehajtott személycserékkel, fontosnak tartotta, hogy meg­
bízható hívei segítségével a minisztériumok, kormányhivatalok munkáját is el­
lenőrizhesse. Gömbös személyzeti politikájának meghatározó eleme volt, hogy
minden területen az ő korosztályához tartozó vagy nála fiatalabb vezérkari
tisztekben, a MOVE, az ÉME és más jobboldali társadalmi egyesületek egykori
vezető tagjaiban, illetve a háború után keletkezett bajtársi egyesületek vezetői­

1233 Almanach 1935-1940. 232.

426 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? ! ”

ben bízott leginkább.1234 Ennek szellemében megbízható, az ő utasításait köve­

tő nyugalmazott katonatiszteket helyezett el a minisztériumokban, más állami
szervezetekben és az állami vállalatokban is. Vladár Gábor, az Igazságügyi Mi­
nisztérium vezető tisztviselője ezt „az államigazgatás militarizálásaként” értel­
mezte.1235 így került Kunder Antal a kereskedelmi, Szakváry Emil az iparügyi
minisztériumba, Petneházy Antalt pedig maga mellé vette a miniszterelnökség­
re. A hivatalokba delegált tisztek egy része később fontos állami tisztséget vi­
selt: Kunder államtitkár, majd 1938 szeptemberében az Imrédy-kormány keres­
kedelemügyi minisztere is lett.1236 E lépések hatásaival kapcsolatos tapasztala­
tait összegezte memoárjában a Gömbös-kormányból kilépett miniszter, Kállay
Miklós: „Gömbös alatt a hadseregnek nagyobb volt a súlya a társadalomban,
semmint egy ilyen kis nemzetben szabad lett volna. A hadsereg lett a hangadó,
bele akart szólni mindenbe, irányítani akarta az egész nemzetet. Egyoldalúan
vagy hiányosan képzett vezérkari tisztek egy-két történelmi vagy közgazdasági
könyv elolvasása után nyomban előálltak alkotmányjogi reformterveikkel, vagy
éppenséggel a teljes gazdasági életet kívánták átalakítani. A hadsereg külön test
lett a nemzetben, de nem úgy, [...] hogy távol tartotta magát az országos ügyek­
től, hanem éppen ellenkezőleg: mindenbe beleütötte az orrát. Maga akart volna
megszervezni mindent, mélyen megvetette a parlamentarizmust, a liberális és
demokratikus eszméket. És kezdtek mutatkozni a német befolyás első jelei.”1237
A késői emlékezésben bizonyára túlzott Kállay, de a tendenciát jól érzé­
kelte. Annál is inkább hitelt adhatunk szavainak, mert nem csak ő látta így a
helyzetet,1238 másrészt az, amit e sorokban rögzített, magára Gömbösre is ér­
vényes volt. Sulyok Dezső pedig egyértelműen Gömbös legártalmasabb és az
országra nézve legveszélyesebb lépésének értékelte, hogy katonákat helyezett
el az államigazgatás szerveiben. Szerinte „Gömbös alatt és még inkább halála
után [...] a tisztikar lett az állami hivatalnoki kar legradikálisabb eleme. Poli­
tizáló tagjai földreformot követeltek és az osztályuralom lebontását. De nem a
demokráciára való áttérés útján, hanem egy mindent elborító hitlerista dikta­
túrában. Ők lettek a nyilasmozgalom [sic!] élharcosai, és amikor azt a németek
hatalomba helyezték, legkitartóbb támogatói. 1944. október 15-ének magyar

1234 Ez nem csak az állami szervek esetében érvényesült. A NEP-szervezés kezdetén az országos
elnök és az ügyvezető főtitkár azt közölte a főispánokkal, hogy a pártban kulcsszerepet
játszó központi vármegyei titkároknak elsősorban „állás nélküli diplomás (nyugalmazott
tisztek) úri embereket” kívánnak megbízni. Sztranyavszky Sándor és Marton Béla levele a
főispánokhoz a pártszervezés ügyében (1932. december 14.) In: Gömbös pártja 1998. 53.
1235 vladár 1997. 209.
1236 imrédy Béla tanúvallomása (1945. október 5.). In: Sztójay 2004. 99-100.
1237 Kállay 199 1 .1. 164-165.
1238 Lásd például V ladár 1997. 209.
 E l it v á l t á s a z á l l a m s z e r v e i b e n 427

148. A b u d a p e s ti 1.h o n v é d v e g y e s d a n d á r 1 9 3 4 s z e p te m b e ri z á ró g y a k o rla tá n

G ö m b ö s G yu la m in is z te re ln ö k é s h o n v é d e lm i m in is z te r a k o rm á n y z ó v a l
Horthy mellett Rőder Vilmos gyalogsági tábornok, Gömbös mellett Kárpáthy Kamillo, a
honvédség főparancsnoka és Somkuthy József tábornok

részéért főként őket terheli a felelősség. Megtettek minden tőlük telhetőt az

ország német csatlóssá tételére és népe tragédiájának súlyosbítására.1239
Külön figyelmet érdemel, hogy a honvédelmi miniszterként még 1932 ok­
tóbere előtt megkezdett gyakorlatát kiteljesítve 1935. január elején szinte tel­
jes személycserét hajtott végre a hadsereg felső vezetésében. Ennek keretében
új hadseregparancsnokot és vezérkari főnököt neveztetett ki és 22 tábornokot
nyugdíjaztatott. A hivatalos magyarázat az volt, hogy ilyen változtatások öté­
venként bekövetkeznek, így 1929 után ismét szükségessé váltak.1240 Az ebben
az időszakban zajló politikai események, változások azonban a többi személy-
cserékhez igazodó hatalmi indítékokra utalnak.
Ahhoz, hogy a miniszterelnök politikai törekvései az ország egész terüle­
tén, vidéken is érvényesüljenek, a közigazgatást is uralnia kellett. Ennek érde­
kében vetett fel ötleteket már honvédelmi miniszterként a közigazgatás területi

12» Lásd: Sulyok 1996. 441-445. Idézet: 445.

n40 Lásd Kónya 1968. 134.
428 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

struktúrájának átalakítására.1241 Nyíltan szóltak róla a Nemzeti Munkatervben:

„A gyors és eredményes közigazgatás megvalósítása végett az ország egyes
részeit nagyobb területi hatósággal bíró közigazgatási egységekben foglaljuk
össze, a vármegyék ősi intézményének tiszteletben tartása mellett.”1242 A NÉP
propaganda-főosztályának vezetője, Béldi Béla pedig direkt módon nyilvání­
totta ki: „a közigazgatást államosítani kell”, hogy ez által „központilag is jól
áttekinthetővé váljék”.1243 Ezek az önkormányzatok korlátozását, a kormány­
zat akaratának hatékonyabb vidéki érvényesítését célzó elképzelések és tervek
ugyanúgy kudarcra voltak ítélve, mint Gömbös 1933. februári államjogi kezde­
ményezései. A kudarc előidézésében jelentős szerepe volt a szuverenitásukat
őrző megyék ellenállásának.1244
Az önkormányzat autonómiájának csorbítása terén a főváros tekintetében
tette a leghatározottabb lépéseket, és érte el a legtöbb eredményt a kormány.
Gömbösnek azt kellett tapasztalnia, hogy politikai törekvéseinek érvényesí­
tését - a NÉP budapesti kiépítését is beleértve - nemcsak az erős liberális és
szociáldemokrata ellenzék akadályozza, hanem a kormánypártot Budapes­
ten megtestesítő Egyesült Keresztény Polgári Párt és a korábbi szövetsége­
se, a Wolff Károly vezette Keresztény Községi Párt is. A főváros vezetésének
megkaparintása érdekében - miután egyéb kísérletei kudarcot vallottak - a
székesfőváros autonómiájának felszámolására, illetve erőteljes korlátozására
törekedett. Ennek érdekében kezdeményezte új fővárosi törvény elfogadtatá­
sát, a közgyűlés feloszlatását, a főváros és közüzemei élére kormánybiztosok
kinevezését. Az Eszterházy Móric gróf által „a létesítendő diktatúra főpróbája­
ként” jellemzett javaslat nagy politikai vihart kavart mind a fővárosi közgyű­
lésben, mind a képviselőházban, illetve összefogásra és ellenállásra késztette
a budapesti politikai pártok mindegyikét. Végül Bethlen közvetítésével komp­
romisszumos törvénytervezet, majd törvény született, amely a főpolgármes­
ter kormányzó által történő kinevezése, a közgyűlés összetételének módosítá­
sa és hatáskörének szűkítése révén korlátozta az önkormányzat autonómiáját
- anélkül azonban, hogy Gömbös maradéktalanul érvényesíthette volna ezzel
kapcsolatos céljait.1245

1241 Lásd a Századosként tábornokok felett cím ű alfejezetet. Vargyai 1983.117.

1242 Nemzeti Munkaterv 12. pont.
1243 B éldi 1936. 41-42.
1244 Ezt példázza, hogy a Baranya vármegyei törvényhatóság közgyűlésének több ülésén is han­
goztatták ezzel kapcsolatos követeléseiket mind a vezető tisztségviselők, mind tekintélyes
tagjai. Lásd például MNL BML Bm. kgy. 1. kgy./616. alisp./1935.; 44. és 46. kgy./5305.
alisp./1935; 11. k gy./4442. alisp./1936.
i2« Gergely J. 2010. 297-309. Idézet: 302. Lásd még L. Nagy 1972. 113-117.; Budapest története
1980. 298-301.
 E litváltás az állam szerveiben 429

Ebben a politikai helyzetben különösen fontos volt számára a kormány­

zat törvényhatóságokba delegált képviselőinek, a kormánypárt megyei elnöki
tisztét is betöltő főispánoknak a lojalitása és megbízhatósága. Általuk tudott
hatni a helyi közigazgatás vezetőire - a járási főszolgabírókra és a községi jegy­
zőkre akiknek többsége még ekkor is inkább követte Bethlen szavát, mint
az újdonsült „Vezérét”. Ez nyilvánult meg például abban is, hogy több főispán
reagált a NÉP vidéki szervezetei létrehozásának tervére, majd gyakorlatára
és módszereire úgy, mint a magát „mindig ellenkező ember hírében állónak”
nevező gróf Szapáry Lajos. Baranya és Somogy vármegye, valamint Pécs vá­
ros főispánja - bár kötelességtudóan igyekezett teljesíteni a NÉP elnökétől és
főtitkárától kapott utasításokat - már a pártszervezés indításával kapcsolatos
főispáni értekezleten kifejezte aggályait, majd több levélben kritizálta a Ma­
gyarországon szokatlan organizációt és annak erőltetett megvalósítását.1246
Gömbös nyilván tisztában volt azzal, hogy a kormány megyék élén álló
megbízottai akadályozni fogják reformtervei megvalósítását. Miniszterelnökké
történt kinevezésekor azonban azt is vállalnia kellett, hogy nem hajt végre cse­
réket a főispáni karban.1247 A tény, hogy ő került a végrehajtó hatalom élére, né­
hány főispánt lemondásra késztetett, illetve leváltásokra is sor került. A távozók
- 1932 végéig hatan - kivétel nélkül Bethlen követői voltak. 1934 végéig csak
további négy főispán cseréjére került sor.1248 Helyükre többségükben, de nem
kizárólag, Gömbös politikáját támogatók kerültek. Vas megyében a nyugdíjba
vonuló katolikus és konzervatív dr. Tarányi Ferenc helyére a katolikus többségű
megyében az ő politikájához közel álló, evangélikus ostffyasszonyfai dr. Ostffy
Lajost állíttatta Gömbös.1249 Ostffy a NÉP válsága idején, illetve a „Vezér” halála
után is képviselte és védelmezte Gömbös és Marton pártszervezéssel kapcso­
latos elveit, amit azzal is jelzett, hogy a Kozma belügyminiszter által a Mar-
ton-féle gyakorlat elleni fellépés érdekében összehívott főispáni értekezletről
távol maradt.1250 Miskolcon Mikszáth Kálmánt 1932. november 20-án a magát
a Nemzeti Egység Pártja mellett elkötelezett Lichtenstein László váltotta. Be-

1246 MNL BML NÉP iratok, NÉP adm. 1932/33. - Szapáry Lajos főispán levele Sztranyavszky
Sándornak (1933. január 8. - e levélből származik az idézet.); NÉP adm II. 1934. - Szapáry
Lajos főispán levele Marton Bélának (1933. augusztus 12).
1247 Lásd Kónya 1968. 45.
1248 Takács 2000. 1040-1041.
1249 MNL VaML Törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve 1932. november 16.
1250 MNL VaML NÉP iratok, 1933-1936. 21/1936. kp. - A NÉP Vas vármegyei választmánya 1936.
évi március hó 9-ei ülésének jegyzőkönyve.; Uo. 68/1936. kp. - Ostffy Lajos levele Ivády Bé­
lának, a NÉP országos elnökének (1936. november 19.); MNL OL K429 1936-86. Kozma-ira­
tok 19. csomó 3. dosszié - A főispáni értekezlet jegyzőkönyve.
430 „ M in i s z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

1 4 9 . G ö m b ö s G y u la
ü n n e p é ly e s k e re t e k k ö zö tt
tis z ts é g é b e ik ta tja a z ú j
to ln a m e g y e i fő is p á n t,
dr. H a g y m á s s y Z o ltá n t
(1 9 3 3 . m á ju s)

iktatásán - „díszes küldöttség” élén - Gömbös Gyula is részt vett.1251 Szabolcs

vármegyében pedig Erdőhegyi Lajos távozott a posztról, aki helyett a Gömböst
szintén lelkesen támogató, és a NÉP szabolcsi szervezetének élén különösen
lelkes munkát végző dr. Mikecz Ödön kapott kinevezést. Munkája elismerése­
ként az 1935. évi választásokat követően államtitkári kinevezést kapott, Antal
István helyett a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője lett.1252 Új főispá­
nok kerültek Győr város és vármegye (felsőőri Nagy Pál - 1932. december)1253 és
Tolna vármegye (dr. Hagymássy Zoltán - 1933. május)1254 élére is.
Különösen tanulságos a Zemplén megyében 1933 tavaszán kinevezett Koz­
ma György főispáni pályafutása. Kozma Miklósnak, az MTI és a Magyar Rádió
elnökének, a majdani belügyminiszternek öccse bátyja révén már korábban
szoros kapcsolatba került Gömbössel, és többször kifejezésre juttatta: az egy­
kori fajvédő vezér politikai törekvéseinek híve. Gömbös hivatalba lépésének
napján azt várta, hogy radikális fordulatot fog végrehajtani. „Nagy várakozás­
sal nézünk most a fejlemények elé, nevezetesen arra vagyunk kíváncsiak, mi­
lyen programmal jön Gömbös. Én a legjobbakat remélem, de egy bizonyos,

1251 http://hu.wikipedia.org/wiki/Lichtenstein_L%C3%A1szl%C3%B3 (Letöltés: 2014. 06. 07.]

1252 Mikecz főispáni és megyei NEP-elnöki tevékenységéről lásd például N yírvidék, 1933. január
1. 1.; Szabolcsi H írlap, 1933. október 14. 3.; N yírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935. február 5.3.
1253 Tolnai Világlapja, 1932. december
1254 Tolnai Világlapja, 1933. május 31.
 E litváltás az állam szerveiben 431

hogy rendszerváltozásnak kell történnie, mert az egységes pártra támaszkod­

va tartós kormányzatot elképzelni nem tudok. Az egységes párt elvesztette
hitelét az ország szemében, s ezen nem változtatna az sem, ha a párt átfestené
magát. [...] Hiszem, hogy Gömbös fokozatosan fogja a magyar politikát abba
az irányba terelni, amit a nemzet tőle vár és az egy rendszerváltozás.”1255
Az ambiciózus vásárosnaményi főszolgabíró már 1933. január elején je­
lezte bátyjának, hogy szeretne „előre haladni”.1256 Kozma Miklós javasolta
Gömbösnek öccse kinevezését, mondván, „kevés nála jobb főispánod lesz, ha
kinevezed”.1257 A miniszterelnöknek nem kellett csalódnia; Gömbös céljainak -
„rendszerváltoztató” törekvéseinek - megvalósítása érdekében, a NÉP hatalmi
érdekeit szolgálva, a rendelkezésre álló eszközökkel élve, és néha vissza is élve
folytatott keménykezű politikát a megyében, amire bőségesen lehet példákat
idézni levelezéséből.1258
Hasonlóan alakult a helyzet Budapesten. A Bethlen embereként számon
tartott Ripka Ferenc főpolgármester 1932. október 29-én lemondott posztjá­
ról. Helyette - a főváros történetében egyedülálló módon - vidéki politikust,
Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr
város főispánját, Huszár Aladárt választotta a közgyűlés. Az új főpolgármes­
ter ugyan hangzatosán fogadta, hogy minden tekintetben Gömbös politikáját
fogja követni, ám nem telt el sok idő, s egyre több kérdésben került szembe a
miniszterelnök autonómiát sértő törekvéseivel. Ennek volt eredménye, hogy
1934. június elején lemondott. Helyére - az új fővárosi törvény adta lehető­
séget kihasználva, a kormány javaslata alapján - azt a Borvendég Ferenc al­
polgármestert nevezte ki a kormányzó, aki Gömbös híveként információkkal
segítette a miniszterelnököt és a belügyminisztert a fővárosi törvénytervezet
előkészítése során.1259 Borvendég néhány hónap múlva, november 20-án el­
hunyt. Helyére a Keresztény Községi Párt autonómiapárti politikusát, Sipőcz
Jenőt nevezte ki a kormányzó, ami a Gömbös és Wolff korábbi konfliktusai
után bekövetkezett közeledés jele volt.
A törvényhatóságok vezetőinek kinevezése terén is megnőtt Gömbös moz­
gástere 1935 áprilisa után. Az 1935-1936-ban - többségében 1935 őszén-telén -
alig egy év alatt lezajlott cserék száma meghaladta az előző három évét. Ez

1255 MNL OL K 4 2 9 .4 . cs. 5. d. 44-45. fői. - Kozma György levele Kozma Miklósnak (1933. jan. 8.)
1256 MNL OL K 429. 16. cs. 5. d. 155-156. fól. - Kozma György levele Kozma Miklósnak (1933.
jan. 8.)
1257 MNL OL K 429. 16. cs. 5. d. 129-138. fól. - Kozma Miklós levelei Gömbös Gyulának (1933.
febr. 20.; 23.; 24.)
1258 MNL OL P 1080. 1. cs. 1. tétel, és 2. cs.
1259 Gergely J. 2010. 285-286. és 310-311.
432 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

akkor is jelentős változást jelent, ha figyelembe vesszük, hogy a 23 távozó

személy közül 6 főt már a Gömbös-érában nevezett ki a kormányzó, ketten
pedig elhunytak.1260 A változtatások eredményeként lényegesen megnőtt a
miniszterelnök híveinek száma. Szapáry március elején - Bethlent követve
- kilépett a kormánypártból és távozott posztjáról. Baranyában és Pécsett a
konzervatív siklósi földbirtokost, gróf Benyovszky Móricot nevezte ki Hor­
thy. Ebben nyilván döntő szerepe volt annak, hogy a váratlan helyzet megol­
dását különösen sürgetővé tette a közeli választás előkészítése és szervezett
lebonyolítása. Erre pedig a tisztséget korábban már kétszer betöltő, tapasztalt
politikus látszott alkalmasnak.1261 Alig egy évvel később bekövetkezett halála
után azonban már Horváth István pécsváradi főszolgabíró került a helyére,
aki - jóllehet csekély eredménnyel járó - agilis munkájával jelentős érdeme­
ket szerzett a NÉP szervezése terén és az 1935. évi országgyűlési választások
során, olyan járásban, illetve választókerületben, ahol igen erős volt a Füg­
getlen Kisgazdapárt befolyása.1262 Somogybán azonban egyik bizalmasát, a
környezetében szolgáló testőrtisztet, vitéz Igmándy-Hegyessy Gézát nevezte
ki Horthy Szapáry távozásakor.1263 Személycserét eredményezett két, Gömbös
hívének számító főispán váltása is, de ők magasabb állami pozícióba kerültek:
Mikecz Ödön a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, Preszly Elemér
pedig államtitkár lett. Az újonnan kinevezettek között olyan szélsőjobboldali
beállítottságú személyek is voltak, mint Ricsóy-Uhlarik Béla és Thuránszky
Pál. Jóllehet a kiválasztásban jelentős szerepe volt a személyi kapcsolatok­
nak, mint azt Kozma György és Igmándy-Hegyessy esete is példázza, azt
felülírhatták a kormány és fejének szándékai. Erre utal az, hogy 1935-1936-
ban szignifikánsan csökkent az 1889 előtt, illetve nőtt az 1890 után születet­
tek száma a főispáni karban, miközben duplájára, háromról hatra emelkedett
a katonai végzettséggel rendelkezők száma, akiktől elsősorban várta Gömbös,
hogy megbízható segítői lesznek az általa tervezett reformok megvalósításá­
ban.1264 Ezt igazolja a Csongrád megyei és hódmezővásárhelyi főispán, Far­
kas Béla esete is, aki 1932-ben még megtarthatta 1926 óta viselt pozícióját,
részben annak is köszönhetően, hogy Gömbös egyik vadászpartnerének, a

126 ° a részleteket lásd Takács 2000. 1041-1042.

1261 Benyovszky pályájára lásd Czeininger 2001.
1262 Lásd Vonyó 1986. 372-377.; MNL BML NÉP Személyi ügyek 1933/34. - A pécsváradi járás
fő-szolgabírájának levele a főispánhoz (1933. június 28.); NÉP adminisztráció 1936 - Jkv. a
NÉP Baranya vármegyei szervezet választmányának üléséről.
1263 MNL OL K429 27. cs. 2. d. - Vármegyei és városi főispánok, alispánok és polgármesterek
névjegyzéke (1935. március)
Takács 2000. 1042. és 1048-1059.
 ELITVA l TÁS AZ ÁLLAM SZERVEIBEN 433

Horthyval rokonságban lévő gróf Károlyi Imrének volt bizalmi embere. A NÉP
különböző megyei vezetőinek sorozatos kritikái nyomán, amelyekben rendre
rámutattak Farkasnak a párt pozícióit gyengítő lépéseire, az 1935-ös választá­
sok után - leváltással felérő - lemondásra kényszerült.1265 Helyére azt a Kozma
Györgyöt nevezte ki Horthy, aki az előző két évben, Zemplénben már bizonyí­
totta lojalitását és erélyét.1266
Gömbös ugyanilyen fontosnak tartotta, hogy a nagyvárosok élén is az ő po­
litikáját követő (fő)polgármesterek álljanak. Két helyen ezt a régóta regnáló,
az ő politikáját nem támogató városvezető elleni politikai és jogi támadások­
kal érték el hívei. Debrecenben a NÉP helyi titkára, egyben a Debreczeni Újság
- H ajduföld című lap szerkesztője, Kolosváry-Borcsa Mihály irányításával és a
NEP-elnök főispán, báró Vay László támogatásával indult 1934 tavaszán heves
támadás és rágalomhadjárat a Bethlen hívének számító, nagy tekintélyű, a
városi elit minden rétegének támogatását élvező Vásáry István polgármester
ellen. A nemtelen eszközöket felvonultató, több hónapig tartó politikai harc
végeredményeként a belügyminiszter Vásáryt felfüggesztette polgármesteri
állásából és fegyelmi eljárást indított ellene, amit végül többségi szavazattal a
közgyűlés is elfogadott. Vásáryt végül 1935. november 1-jei hatállyal nyugdí­
jazta Kozma Miklós belügyminiszter.1267 Az új polgármester Kölcsey Sándor
- a Himnusz költőjének dédunokája - a mindenkori rendszer, így a gömbösi
politika kiszolgálója (is) volt.1268 1935-ben távozásra kényszerült a miskolci
polgármester, dr. Hodobay Sándor is, aki 1922-től töltötte be a tisztséget, és
szintén Bethlen hívének számított. A háttérben a városháza munkatársainak
korrupciós és sikkasztási ügyei húzódtak meg.1269 Ezek elkövetői részben bör­
tönbe kerültek, több vezető városi tisztviselőt pedig nyugdíjaztak. Hodobay
helyét dr. Halmay Béla, a sokoldalú kulturális tevékenysége miatt is nagy te­
kintélynek örvendő addigi alpolgármester foglalhatta el.1270 Aligha véletlen,
hogy a váltásra ebben a két városban került sor. Gömbös mindkét helyen
támaszkodhatott a városban befolyással rendelkező elkötelezett és egyben
politikai agresszivitásra is hajlandó híveire. Debrecenben mindenekelőtt az
Erdélyből menekült újságíróra, Kolosváry-Borcsára, aki már Szegeden, majd

1265 MNL OL K429 19. cs. 3. d. - Gömbös levele Kozma Miklós belügyminiszternek (1935. ápr.
3.); Jelentés a csongrádi választások alkalmából terjesztett apokrif levelek kézbesítéséről
(1935. ápr.); Farkas Béla levele Kozma belügyminiszternek (1935. ápr. 27.); Kozma György
főispán levele Kozma Miklós belügyminiszternek. (1935. aug. 4.)
12“ Takács 2000. 1052.
1267 Veress 1999. 55-154.; Debrecen története 1919-1944. 249-253, 258-259.
1268 Debrecen története 1919-1944. 260-261.
1269 Függetlenség 1935. május 2 1 .1 .
1270 Budapesti Hírlap, 1935. október 4. 7.; október 20. 4.; november 7. 9.
434 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

a Szózat munkatársaként is közeli kapcsolatba került vele, és politikájának

harcos támogatójává vált. Az EKSz egyik debreceni exponense volt, az általa
alapított Debreczeni Újság - Hajduföld. a Fajvédő Párt egyetlen vidéki sajtóor­
gánumának számított, főszerkesztője pedig 1932 végétől a NÉP legaktívabb
vidéki szervezői közé tartozott.1271 Miskolcon az a Borbély-Maczky Emil volt
a miniszterelnök legfőbb bizalmi embere, aki már 1920-ban, kisgazdapárti
képviselőként csatlakozott hozzá, majd 1923-ban, a kormánypártból távozó
Gömböst követve Borsod és csonka Gömör megyei főispáni tisztségéről is le­
mondott, 1924-től pedig Miskolc egyik kerületének fajvédő képviselőjeként
vett részt a törvényhozásban.1272 Bajcsy-Zsilinszky Endre lemondását követő­
en ő lett a MOVE elnöke.
Másutt a politikai változások késztették az addigi polgármestereket vissza­
vonulásra, és tették lehetővé Gömböst támogató személyek kinevezését, meg­
választatását. Kecskeméten az 1922 óta tisztséget viselő Zimay Károly 1934
áprilisában kérte nyugdíjaztatását. Helyét az a frontot megjárt vitéz balázsfalvi
dr. Kiss Endre foglalta el, aki Szegeden Horthyval és Gömbössel is szoros kap­
csolatba került, s 1920-tól az általa indított Kecskeméti Közlönyben Gömbös
nézetei szellemében befolyásolta a város közvéleményét.1273 Szegeden a termé­
szet egyengette az utat azzal, hogy 1934-ben elhunyt dr. Somogyi Szilveszter,
aki helyett dr. Pálfy Józsefet választották.1274 Hasonlóan alakult a helyzet Nyír­
egyházán, ahol Bencs Kálmánt (1918-tól volt polgármester) 1934. december
27-én fiatalon érte a halál.1275 Az ő helyére Szohor Pál lépett, akinek politi­
kai állásfoglalásairól sokat mond, hogy hivatalát a német megszállás idején is
megtartotta, s 1944. május 15-én a város zsidóságának elhurcolását követően
így nyilatkozott: „Hála Istennek! Ez az első vasárnap, midőn városunkban zsi­
dómentesen tarthattuk meg istentiszteletünket.”1276
A „Vezérhez” hű NEP-tagok vezető pozíciókba történő kinevezése szinte
minden területre és vezetői szintre kiterjedt a közigazgatástól a MÁV és a Ma­
gyar Posta tisztviselői karán át a kórház- és iskolaigazgatói állásokig, szövet­
kezetekig, sőt a bankok vezetésének befolyásolásáig.1277 Példaként egyetlen

1271 Almanach 1939-1944. 223-224.

1272 Almanach 1935-1940. 60-61.
1273 http://www.myheritage.hu/FP/custom.php?s=43224451&pageID=5 (Letöltés: 2014.09. 29.)
1274 Szeged története 1919-1944. 435.
1275 M. Oberlander 1997. 319-345. A Bencs Kálmánra vonatkozó adatok: 336-342.
1276 Kovács L. 2004. 67.
1277 Ezek esetei százas nagyságrendben sorolhatók az egyes megyék levéltáraiban található
NEP-iratokból, illetve a megyei főispán/NEP-elnökök irataiból: Lásd például a több tucatnyi
Zemplén megyei példát (MNL OL P 1080. 1. cs. 1. tétel, és 2. cs.), az 1935. évi Győr-Moson
(MNL GyMSML IV. B. 451. d/1 NÉP 1935-1939.), a Vas (MNL VaML NÉP iratok 1935-1936),
 Új „reformlendület” 435

konkrét esetet említünk. Sztranyavszky Sándor, a NÉP országos elnöke 1933

októberében bizalmas levélben kérte Hóman Bálint kultuszminisztert, hogy
Szegeden a Tanárképző Intézet megüresedett igazgatótanácsi elnöki posztjá­
ra történő kinevezéskor vegye figyelembe Kogutowicz Károly egyetemi tanárt.
Indoklásának meghatározó eleme volt, hogy „Kogutowicz pártunknak is rend­
kívüli szolgálatokat tett” és „személye a Vezér előtt sem ismeretlen”.1278 Buda­
pesten politikai vihart kavart az, hogy a NÉP saját embereit akarta ültetni a
Községi Takarékpénztár és más közüzemek vezető pozícióiba.1279
Ezek a személyi változások tovább erősíthették a választási siker nyomán
Gömbösben egyébként is kialakult hitet, hogy végleg eljött az idő a tervezett
politikai, gazdasági és társadalmi reformok megvalósítására. 1935 nyarán-
őszén két területen indult meg az ezt szolgáló munka, nagy elánnal: egyrészt
a kormányzatban és a törvényhozásban, másrészt a NEP-szervezetek társada­
lomszervező tevékenységében.

Új „reformlendület”

A kormánypárt vezetése, maga a miniszterelnök is nagy győzelemként érté­

kelte a választást, amely Sztranyavszky Sándor szemében „Gömbös Gyula
javára szóló ítélet volt.”1280 Gömbös szerint a választási siker „...programunk
átütő és hódító egysége mellett nagy részben szervezettségünk eredménye”.
A NÉP választást követő első pártértekezletén elhangzott helyzetértékelő sza­
vait szerte az országban ismertették a lapok.1281 A pártsajtó ennek szellemé­
ben már április első napjaitól a nemzeti egység megnyilvánulásaként, annak a
gömbösi reformpolitikának a győzelmeként minősítette a szavazást, amelynek
eredményeként „eljön az a megértőbb, szolidárisabb, a dolgozó magyarságot
elsősorban védő új Magyarország, amelynek felépítésében a magyar milliók
tevőlegesen óhajtottak részt venni”. Úgy látták és láttatták, hogy ez a Göm­
bös Gyula és politikája iránt megnyilvánuló bizalom „a legteljesebb biztosíté­
kot nyújtja az összeülő országgyűlés munkájához”, és persze a kormányéhoz

a Csongrád (MNL CsML SzL, IV. B. 401/a - Főispáni bizalmas iratok) és Baranya megyei
(MNL BML NÉP iratok, NÉP személyi ügyek 1933-34) eseteket.
1278 OSZK Kézirattár 15. f. 5. - Sztranyavszky Sándor levele Hóman Bálint kultuszminiszternek
(1933. október 6.)
1279 Az Est, 1936. január 1 . 1 . - Felvonul a városházi ellenzék a politikai állásosztogatás ellen; Az
Est 1936. január 15. 11. - Nem szabad!
1280 Függetlenség, 1935. április 3. 2.
1281 Függetlenség, 1935. április 27. 1. (Közölve Gömbös 2004. 680.); a vidéki lapok közül csupán
példaként említve: Dunántúl, 1935. április 27. 1.
436 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

is.1282 A miniszterelnök szegedi mandátumának átvételekor „magyar feltáma­

dásról” beszélt.1283
Ez a magabiztosság indította arra, hogy a már 1934 tavaszán meghirde­
tett, s egyes részleteit illetően az elhíresült júliusi pannonhalmi és augusz­
tusi királyszállási kormányüléseken1284 tárgyalt reformprogramjának gyor­
sított ütemű megvalósításába fogjon. Ennek jegyében indult a választási
küzdelmekbe is.1285 Már akkor elfogadtatta a minisztertanáccsal egy négy­
éves munkaterv kidolgozását, amelyhez a minisztériumok apparátusa még
márciusban hozzá is látott.1286 Az elkészült tervezetet A Göm bös-korm ány re­
form -m unkaprogram ja címmel a minisztertanács április 15-én fogadta el,1287
másnap a kormányzótanács is jóváhagyta,1288 ami azt jelentette, hogy Horthy
is áldását adta rá.
A csupán címszavakat tartalmazó 14 oldalas dokumentum félévenkénti
ütemezésben sorolta a megalkotni tervezett törvényeket és különböző szin­
tű rendeleteket, amelyek valóban az államélet, a gazdaság és a kulturális
szféra, a szociálpolitika jelentős átalakítására irányuló szándékot jeleztek.
A terv tömörségében is nagyszabású volt, és megfelelt Gömbös nyilvánosan
is hangoztatott törekvésének/elvárásának, amely szerint két alapelv vezérel­
te a kormányt: egyrészt rövidtávon szolgálja „az élet által diktált szükségle­
tek megoldását”, másrészt legyen „a hosszabb időre szóló, előrelátó politi­
ka munkaprogramja”.1289 A négyéves munkatervet később a NÉP parlamenti
képviselőcsoportja is megvitatta, s azt egyhangúlag elfogadva támogatásáról
biztosította a kormányt annak megvalósításában.1290 Csak a törvényalkotási

1282 Függetlenség, 1935. április 2 .1 . - ítélt a nemzet és Döntő győzelem! A reformpolitika mellett
szavaz az egész ország. Hasonló címekkel, illetve szövegrészekkel jelentek meg tudósítások
és kommentárok a következő napokon és számos más lap hasábjain is. Lásd például Ma­
gyarország, 1935. április 14. 3. - Gömbös miniszterelnök nyilatkozata a választásokról és a
kormány munkatervéről.
1283 Magyarország, 1935. április 25. 1-2. - Gömbös Szegeden a magyar feltámadásról.
1284 Antal 2004a. 270-309.; Gergely J. 2001. 266-271.
1285 Lényegében ennek elemeit ismertette szegedi választási beszédében március 8-án. Magyar-
ország, 1935. március 10. 3-4.
1286 Gömbös erről már néhány nappal a választás előtt nyilatkozott a NÉP fővárosi zászlóbontó
gyűlésén. Lásd Függetlenség, 1935. március 27. Közölve In: Gömbös 2004. 678.
1287 MNL OL K 27. 185. d. - A minisztertanács 1935. április 15-én tartott ülésének jegyzőkönyve,
6. pont. - A kormány négyéves munkaprogramjának ismertetése. A programot ismerteti Ger­
gely J. 2001. 291-292.
1288 Függetlenség, 1935. április 17. 1-2.; Magyarország 1935. április 17. 5.; Dunántúl, 1935. ápri­
lis 17. 3.
1289 Magyarország, 1935. április 14. 3.
1290 Függetlenség, 1935. május 8. 4. - A miniszterelnök ismertette a pártban a négyéves munka­
tervet.
 Új „reformlendület” 437

elképzelések legfontosabb elemeinek áttekintése is hatalmas volumenű és in­

tenzív munka felvállalását jelzi.
A gazdasági élettel kapcsolatos törvénytervek egyrészt a m ezőgazdaság és
az agrártársadalom - a válság múltán is fennálló - problémáinak megoldását
irányozták elő, amit az állami beavatkozás erősítése révén kívántak elérni. Ezt
volt hivatva szolgálni a gazdaadósságok rendezése, a földreform révén földhöz
juttatottak ügyeinek szabályozása (1935. ősz), a bor előállításának és forgalma­
zásának szabályozása, a telepítés és a hitbizományok (1936. tavasz) tárgyában
tervezett törvények, és áttételesen olyan további tervek is, mint a téli gazdasági
iskolák létesítéséről készítendő jogszabály (1936. ősz) vagy az elzárt falvak
megközelítését segítő úttörvény (1937. tavasz), és a mezőőri törvény módosítá­
sa (1938. tavasz). Az állami befolyás növelését célozta volna a „mezőgazdasági
igazgatás reformja” (1937. tavasz). Az ipari, kereskedelmi és a pénzügyi szférát
érintették a kartelltörvény és a villamosítási törvény módosítására, a házaló
és vándoripar szabályozására (1935. ősz) vonatkozó, továbbá a szesziparral
kapcsolatos (1936. ősz), valamint az energiagazdasági, a fémjelzési törvény és
az építőipar szabályozása (1937. ősz).
Az állami gazdaságirányítás erősítését is szolgáló korporációs rendszer be­
vezetése érdekében, az 1934 végén elbukott kísérletet felelevenítve 1936 tava­
szára tervezték az érdekképviseleti rendszer előkészítését és elfogadtatását.
Részben ehhez kapcsolódva szintén törvényben kívánták rendezni a külön­
böző kamarák helyzetét és működését (ügyvédi rendtartás, orvosi kamara -
1935. ősz, a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló törvény módosítása és
kiegészítése, a „gyógyszerészi ügy reformja” - 1936. tavasz).
A tervezett szociálpolitikai törvények valóban egy „megértőbb, szolidári-
sabb, a dolgozó magyarságot elsősorban védő új Magyarország” ígéretét rej­
tették magukban. Egyrészt a társadalombiztosítási törvényeket (1927:XXI. és
1928/XL. te.) kívánták módosítani az autonómiák átszervezése érdekében
(1937 tavasz). Új törvény alkotását irányozták elő a 8 órás munkaidőről, a
legkisebb munkabérek szabályozásáról (1935. ősz), a gazdasági munkáshá­
zak építéséről (1936. tavasz), a családvédelemről és az egykével kapcsolatos
kérdésekről (1936. ősz), a szegényügyről, a gazdatisztek nyugdíjbiztosításáról
(1937. ősz), a gyámügyről (1938. tavasz). A mezőgazdasági munkások öreg­
ségi ellátásának, a tisztviselők jóléti intézményeinek ügyét és a közszolgálati
alkalmazottak illetményrendezését szolgáló pragmatikát a tanulmányozandó,
csak nagyobb időtávon megvalósítható kérdések közé sorolták.
A széles értelemben vett kulturális élet átalakítását célozta a „vidéki szí­
nészet, szabadtéri játékok és filmek ellenőrzése nemzetetikai szempontból”
(1935. ősz), a műemlékvédelemről (1936. tavasz), a középfokú iskolákról és a
438 „M iniszterelnök akarsz - e lenni vagy V ezér ? !

szakoktatásról (1936. ősz) szóló törvények, illetve az egyetemi és főiskolai ok­

tatás reformja érdekében a minősítési rendszer módosítása (1937. tavasz), az
iskolán kívüli népművelés szervezetének átalakítása (1937. tavasz), valamint
az iparoktatás reformja (1938. ősz). Idesorolhatjuk a sport ügye iránt elköte­
lezett Gömbös régóta szorgalmazott tervének, a nemzeti stadion és sportcsar­
nok felépítésének programba vételét (1935. ősz).
Az államszervezet különböző részeinek, intézményeinek működésével kap­
csolatos tervek néhány eleme az első etapba került be: a 33-as bizottság mű­
ködésének meghosszabbítása, a bírói és ügyészi felelősség kérdése, iparügyi
minisztérium felállítása, valamint a fővárosi autonómia gyengítését szolgáló,
Budapest és környéke közigazgatásának rendezésére irányuló kezdeményezés
(1935. tavasz). A legfontosabb, a politikai rendszer lényegi módosítását célzó
alkotmányjogi reformokat - a kormányzói jogkör kiterjesztését, a választójogi
törvényt, a felsőház jogkörének módosítását és a képviselői összeférhetetlenség
szabályozását - a négyéves program betetézésének szánták (1939. ősz). Féléven­
kénti folyamatos feladatként jelölte meg a terv a közigazgatás racionalizálását.
Az igazságügy területén a polgári peres és a büntető eljárás reformját, illet­
ve a bírósági szervezet e feladatokhoz történő igazítását, valamint a szerzői jog
reformját tervezték (1937. tavasz). A szólásszabadság korlátozására irányult a
tiltott közlésről szóló és az új sajtótörvény megalkotása (1935. ősz).
Gömbös ekkortájt elhangzott beszédeiben inkább csak általánosságokat
mondott a programról, annak jelentőségét hangsúlyozva, csak két ügyről be­
szélt konkrétan. Egyrészt a munkásságról és a szociáldemokráciáról. A NÉP
április 26-ai pártértekezletén sokadszor „testvéri jobbot nyújtott” a nemzeti
társadalom szerves részeként aposztrofált munkásságnak.1291 Másfél hónappal
korábban, ugyancsak nem először, még könyörtelen harcot hirdetett a szociál­
demokrácia ellen: „...a szocializmusnak mint pártnak az ideje lejárt. Még nem
likvidáltuk, de likvidálni fogjuk, nem erőszakkal, hanem a megfontoltság, az
igazság és az élet fegyverével.” A kijelentést, amelynek szellemében kerültek
be a kormány már ekkor készülőben lévő munkaprogramjába a szociáldemok­
rata irányítású szakszervezetek megsemmisítését is szolgáló érdekképviseleti
rendszer létesítését és a munkásság szociális helyzetének javítását szolgáló
tervek, azzal indokolta, hogy: „Magyarországon élni és mégis a magyar érde­
kekkel szemben álló nemzetközi elveket vallani nem lehet.”1292

1291 Beszéd a Nemzeti Egység Pártja választás utáni első értekezletén. In: Gömbös 2004. 6 83-
684.
1292 Magyarország, 1935. március 10. 3-4. - A miniszterelnök szegedi programbeszéde. Lásd
még Gömbös 2004. 666-667.
 Ú j „reform lendület ” 439

A másik kérdés a sajtóügy volt, amellyel kapcsolatban kijelentette: „Annak

a sajtónak a szabadságát, amely nagy, nemes célokért küzd, [...] részt vesz a
nemzetépítő munkában úgy kifelé mint befelé, amely nemzetnevelő hivatást is
teljesít és magyar etikai alapon áll; annak a sajtónak teljes szabadságát én a ma­
gam részéről parancsolóan szükségesnek tartom. Annak a sajtónak a fennmara­
dását, amely mindezek ellenkezőjét cselekszi, nem tartom szükségesnek, sem
indokoltnak. Az ilyen sajtó kipusztulása nézetem szerint nemzeti érdek.”1293
A programot a következő hónapokban visszatérően propagálták az ország-
gyűlés fórumain és vidéki népgyűléseken, a képviselői mandátumok átvétele­
kor, a miniszterelnök éppúgy, mint miniszterei és a NÉP képviselői, vezetői.
Ezekről az eseményekről a sajtó rendszeresen beszámolt.1294
1935. április 30-án Horthy Miklós nyitotta meg az új országgyűlést.1295 Be­
széde tradicionálisan a kormány programját tartalmazta. Szövegét Gömbös
megbízása alapján Antal István fogalmazta, amelyet a kormányzó igényeinek
megfelelően módosítottak, majd a kormány megtárgyalta és jóváhagyta. A mi­
niszterelnök instrukciói már jelezték, hogy nem alapvetően új célok megfogal­
mazásáról, hanem a korábban tervezett, de a végrehajtó hatalom korlátái miatt
addig megvalósíthatatlan feladatok számbavételéről volt szó.1296 Horthy azon­
ban a radikálisabbnak tartott változásokra történő utalásokat - egyrészt magát
a reform, illetve reformpolitika kifejezést, továbbá a kormányprogram olyan
elemeit, mint a titkos választójogot vagy a föld nélküli nincstelenek földhöz
juttatását - kihúzatta a beszédből.1297 Ezt jelezte például, hogy a reform szó csak
egyszer fordult elő beszédében „gazdasági reformpolitika” formájában, mely­
nek elsődleges tartalmi eleme a „minden radikalizmustól mentes [...] egész­
séges birtokpolitika” volt, szót sem ejtve „a föld nélküli nincstelenek földhöz
juttatásáról”.1298 így a beszéd nemcsak a kormány céljait tartalmazta, hanem azt

1293 Magyarország, 1935. április 14. 3.

1294 Többek között: Marton Béla, NÉP főtitkár Albertiben CFüggetlenség, 1935. április 16. 3.); Fabi-
nyi Tihamér miniszter Pécsett (Dunántúl, 1935. április 18. 1.); Gömbös Gyula a képviselőház
felhatalmazási vitájában (Függetlenség, 1935. június 14. 1-2.), és a program nyári miniszter-
tanácsi tárgyalásáról szóló sajtótájékoztatón (.Függetlenség, 1935. augusztus 13. 1-2.)
1295 A beszéd szövegét teljes terjedelemben közölték a lapok. Lásd például Függetlenség, 1935.
május 1. 1-3. - A kormányzó ünnepélyesen megnyitotta az országgyűlést.
1296 Gömbös instrukciója a tartalomra nézve az volt: „Össze kell foglalni [...] mindazt, amit tő­
lem a választási kampány során, mint az új parlament által elvégzendő törvényhozási és
kormányzati feladatokat és teendőket hallottál - főként pedig azokat a témákat, amelyeket a
pannonhalmi és a királyszállási minisztertanácsokon részletesen letárgyaltunk, de amelyek
magvalósítására a közbejött nagy események, a marseille-i királygyilkossági per és a Beth-
len-féle lázadás miatt nem kerülhetett sor.” Antal 2004a. 401-402. Idézet: 401.
1297 Antal 2004a. 402-403.
1298 Függetlenség, 1935. május 1. 2.
440 „M iniszterelnök akarsz -e lenni vagy V ezér ? !

is jelezte, hogy abból mit támo­

gat az államfő, és mit nem.
A korábbi évek hagyomá­
nyait követve egyhetes ülés­
sorozatot tartott a kormány a
Honvédelmi Minisztérium ki­
rályszállási vadászházában.1299
Az elhíresült és az ellenzéki la­
pok élcelődésének céltáblájává
vált bakonyi tanácskozáson egy­
részt újból elővették a korábban
már tárgyalt, de még nem kidol­
gozott vagy a kedvezőtlen kö­
rülmények miatt, taktikai meg­
fontolásból elhalasztott ügyeket,
másrészt azokat új elemekkel
150. H orthy és G öm bös a P artem en t lépcsőjén egészítették ki. A kormány és
a z ü n n ep ély es m egnyitó u tá n a kormánypárt viszont ezt az
eseménysort a három évvel ko­
rábban beígért reformok megkezdésére való felkészülés lezárásaként, a várva
várt cselekvés kezdeteként értékelte. Lapjuk a Függetlenség „Új korszak kü­
szöbén!” címmel közölt részletes ismertetést Gömbös beszámolójáról, me­
lyet a NÉP pártértekezletén tartott a minisztertanács bakonyi munkájáról, és
„A tettek útján” című vezércikkben kommentálta az eseményt.1300
A reformlendület azonban közel sem volt olyan elsöprő, mint azt az opti­
mista nyilatkozatok sejtették. A reformprogram csak lassan és csupán részle­
gesen valósult meg. Gömbös októberben szólt először arról, hogy addig az elő­
készületek történtek, a megvalósítás csak akkor kezdődik, pedig, a terv szerint
már 1935 tavaszán több törvényt és más jogszabályt kívántak elfogadni. Jelen
esetben csak azt vizsgáljuk, mi valósult meg a tervekből a törvényhozás 1935.
tavaszi és őszi, valamint 1936. tavaszi időszakán.
Ebben a másfél évben a tervezett törvények közül csak „Az iparügyi, va­
lamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterről” (1935:VII. te.),
„A légvédelemről” (1935:XII. te.), „A gazdatartozások rendezését elősegí­

1299 Antal 2004a. 421-433. A tanácskozás jegyzőkönyve nem maradt fenn a minisztertanácsi
iratokban, annak tartalmáról így csak Antal István visszaemlékezése és Gömbösnek a NÉP
pártértekezletén tartott beszámolója alapján alkothatunk képet.
130° Függetlenség, 1935. augusztus 1 3 .1 -2 .
 Új „reformlendület ” 441

tő egyes kérdések tárgyában”

(1935 :XXHI. te.), „Az orvo­
si rendtartásról” (1936:1. te.),
„A bor előállításának, kezelésé­
nek és forgalmának szabályozá­
sáról és a borhamisítás tilalma-
zásáról” (1936:V. te.), „A családi
hitbizományról és a hitbizomá­
nyi kisbirtokról” (1936:XI. te.) és
megkésve „A telepítésről és más
földbirtokpolitikai intézkedések­
ről” (1936:XXVII. te.) szóló tör­
vény született meg.1301
151. A m iniszterelnö k a két h á z korelnökével,
Nem, vagy csak kisebb-na-
báró Fiá th Pállal és S á n d o r Pállal az
gyobb késéssel alkották meg a
országgyűlés m egnyitásak or
tervezett törvényt a földreform
révén földhöz jutottak ügyeinek
szabályozásáról, a kartellekről, a villamosítási törvény módosításáról, a háza­
ló és vándoripar szabályozásáról, az érdekképviseleti rendszerről, az ügyvédi
rendtartásról, az orvosi kamaráról, a mezőgazdasági kamarákról szóló törvény
módosításáról, a gyógyszerészügy reformjáról, a nyolcórás munkaidőről, a
legkisebb munkabérek szabályozásáról, gazdasági munkásházak építéséről,
a vidéki színészet, a szabadtéri játékok és a filmek ellenőrzéséről nemzeti
szempontból, a munkásvédelemről, a nemzeti stadion és sportcsarnok felépí­
tésének programba vételéről, az ügyészi felelősség kérdéséről, Budapest és
környéke közigazgatásának rendezéséről, a tiltott közlésről és a sajtóról. Azaz
nem született meg a tervezett törvények többsége, mert tárgysorozatba sem
vették őket - köztük olyanokat, amelyeknek Gömbös különösen nagy jelentő­
séget tulajdonított.
Ez pedig azt jelentette, hogy Gömbös és csapatának hangos propagandája
ellenére az ország épp csak átlépett az „új korszak küszöbén” - annak betel­
jesülése azonban elmaradt. Ennek oka egyes esetekben az érintettek, fontos
társadalmi és politikai tényezők ellenállása volt, miként az például az érdek-
képviseleti törvény esetében történt. 1936-ban bizonyosan kedvezőtlenül befo­
lyásolta a törvény-előkészítést a miniszterelnök egészségi állapotának ismételt
rosszabbodása és egyre hosszabban elhúzódó betegszabadságai, majd halála.
Maga is érezhette, bár nehezen vette tudomásul, hogy nem tud megbirkózni

1301 Láscj az Országos Törvénytár (Corpus Juris) 1935. és 1936. évi köteteit.
442 „M iniszterelnök akarsz - e lenni vagy V ezér ? !

a kórral, s kénytelen feladni terveit. Ennek ellenére még akkor is egyik legfon­
tosabb, a hatalmi struktúrát befolyásoló elképzelésének megvalósítására gon­
dolt, amikor a németországi gyógykezelésre - utolsó útjára - készült. Szeptem­
ber elején Sztranyavszky Sándort, a Képviselőház elnökét levélben bízta meg
három alkotmányjogi terve, a kormányzói jogkör újabb bővítését és a felsőház
jogkörének kiszélesítését szolgáló jogszabály, illetve a választójogi törvény
előkészítését - az utóbbira helyezve a hangsúlyt.1302
Az ennek szellemében a választójogi reform elveinek megbeszélésére 1936.
december 2-án összeült pártközi értekezlet elején ismertette Darányi Kálmán
Gömbös ezzel kapcsolatos, de addig nyilvánosságra nem hozott feljegyzését,
amelyet a miniszterelnök elődje hátrahagyott iratai között talált.

„1. A titkos választójog szűkített vagy kiterjesztett aktív választójoggal?

2. A passzív választójog elnyeréséhez szükséges feltételek szigoríttat-
nak-e?
3. Az eddigi kerületi, egyéni és a városokban a lajstromos rendszer ma­
rad-e meg, vagy lehetséges-e megyei,
4. vagy országos lajstromos rendszer bevezetése?
5. Elektoros rendszer - számításba jön-e?
6. Az abszolút vagy relatív többségi elv fog érvényesülni?
7. Milyenek a biztosítékok a nemzeti és konzervatív gondolat érvénye­
sítése érdekében?
8. Lehet-e szó a vármegyék követküldési jogának feléledéséről vagy ér­
dekképviseletek bevonásáról?
9. Szükségét látja-e az ellenzék más alkotmányjogi kérdések tisztázá­
sát, illetve oly biztosítékok törvénybeiktatását, amelyek a 7. említett
célt szolgálják? (Az alsóház és a felsőház közötti viszony új szabályo­
zása, kormányzói jogkör kiterjesztése stb.)”1303

A dokumentum keletkezési ideje nem ismert, de így is egyértelműen jelzi,

hogy a kérdés folyamatosan foglalkoztatta Gömböst. Ám ennél fontosabb dol­
got is bizonyít. Mindenekelőtt azt, hogy az elhunyt miniszterelnök több meg­
határozó elemét tekintve az általa korábban elgondolt módon szerette volna
alakítani a választójogot. Bár kérdések formájában és nem deklaratív módon,
e feljegyzéseiben is megjelenik:

1302 Függetlenség, 1936. szeptember 2. 1.

1303 Függetlenség, 1936. december 3. 1.
 N em zetszervezés , n em zetn evelés 443

1. a passzív választójog általa már 1925-ben megfogalmazott, majd 1933

elején ismételten felvetett szűkítése, amivel - Gömbös akkori indoklása
szerint - elsősorban a zsidók választójogát kívánta korlátozni;
2. a korporatív elv (megyék követküldése, érdekképviseletek delegálási
joga) érvényesítése;
3. az országgyűlés jogosítványainak módosítása és a kormányzói jogkör
kiterjesztése - miként 1933-as alkotmányjogi terveiben.
Nem tudhatjuk biztosan, milyen álláspontot foglalt volna el e kérdések
megvitatása során, de valószínűnek tarthatjuk, hogy megerősödni vélt hatalmi
pozíciójában régi elképzeléseit kívánta volna érvényre juttatni. Ám erre már
nem nyílt lehetősége.
Egy másik, ugyancsak a fajvédő időszaktól vallott elgondolásának, a tár­
sadalom egységes, központi megszervezésének, a hatalomnak történő teljes
alárendelésének megvalósítására már közvetlenül a választási győzelem után
lehetőséget látott. Ebből a szempontból a kormányzati munka és a törvényho­
zás keretében érvényesítendő - láthatóan akadozó - „reformlendületnél” na­
gyobb jelentősége volt annak az akciónak, amelyet Marton Béla vezérletével a
NÉP központja már 1935 nyarán megkezdett.

Nemzetszervezés, nemzetnevelés

A pártszervezés, illetve a hatalmi pozíciók megszerzése nem volt öncélú tevé­

kenység. Maga a párt és a választások eredményeként megszerzett parlamenti,
valamint helyi hatalom csak eszközök voltak a társadalom feletti teljes uralom
kialakításában. Gömbös és hívei két, egyszerre megvalósítandó, párhuzamosan
létesítendő, bár látszólag egymást „keresztező” megoldásban gondolkodtak.
A nemzeti egység megteremtése érdekében „horizontálisan” és „vertikálisan"
is meg akarták szervezni a társadalmat.1304 A horizontális társadalomszervezés
az ország egész területére kiterjedő pártszervezést jelentette. A vertikális vi­
szont az olasz mintára létesítendő érdekképviseleti rendszerre utalt.
Ez utóbbi törekvést - még ha homályos módon is - a Nemzeti Munkaterv
42. pontjában is megfogalmazták. Gömbös már 1932. október első napjai­
ban, közvetlenül hivatalba lépése után Mussolininak írt levelében jelezte a fa­

1304 Gyakran hangoztatott kifejezéseiket ki is gúnyolták. Ellenzéki lapok egy ideig „vízszintes” és
„függőleges” helyett „horizontális” és „vertikális” kategóriákba sorolták keresztrejtvényeik
meghatározásait.
444 „M iniszterelnök akarsz - e lenni vagy V ezér ? !

siszta korporációs rendszer átvételére irányuló szándékát.1305 Jóllehet ennek

megvalósítására még várnia kellett, Gömbös kezdettől nagy figyelmet fordított
a különböző érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel kialakítandó kap­
csolatokra. 1933 tavaszán részt vett és beszédet mondott - többek között - a
Gyáriparosok Országos Szövetségének,1306 az Országos Magyar Kereskedelmi
Egyesülés,1307 az Országos Mezőgazdasági Kamara,1308 a Magyarországi Taní­
tóegyesületek Országos Szövetségének1309 gyűlésén. Mindenütt kiemelte az
adott ágazat és a benne tevékenykedők munkájának jelentőségét - nyilvánva­
lóan az általuk képviselt társadalmi csoport megnyerése céljából. Emellett két,
saját politikai gondolkodásában egységet képező dolgot hangsúlyozott min­
den alkalommal: egyrészt a nemzeti egység fontosságát, másrészt a kiépítendő
érdekképviseleti rendszer hasznát mind az adott foglalkozási csoport, mind a
nemzet egyeteme szempontjából.
Két további fórumon e gondolatokon túlmutató nézeteket is hangoztatott.
A Hangya Szövetkezet 1933. júniusi közgyűlésén a magyar „szövetkezeti gon­
dolat” hibájaként rótta fel, hogy „túlságosan elágazó, márpedig itt koncentrá­
cióra van szükség”, amivel központosítási törekvéseket sejtetett.1310
Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés 1933. május 7-ei gyűlésén
azt hangoztatta: „A magyar kereskedelemnek elsősorban arra van szüksége,
hogy erőteljes és egységes érdekképviselet felett rendelkezzék. Amikor az ér­
dekképviseleti gondolatot először felvetettem, miután nálunk mindent pártpo­
litikai szempontból szoktak nézni, itt is ott is megijedtek, azt mondották, úgy
látszik, parlamenti reformra készülök. Távol áll tőlem az a szándék, hogy az
érdekképviseleteken keresztül átformáljam az országgyűlés képviselőházát,
de emellett, éppen a hangoztatott egyetemes nemzeti érdekekre figyelemmel,
kötelességem szót adni az érdekképviseleteknek.”1311
Az „itt is ott is” aggódók félelmei nem voltak megalapozatlanok, hisz ezek
a szavak alig három hónappal azután hangzottak el, hogy Gömbös három mi­
nisztere elé terjesztette államjogi javaslatait, köztük a parlament korporációs
jellegű átalakítását célzó elképzelését is.1312 E szándék komolyságát igazolta
később az érdekképviseleti törvény beterjesztésére tett kétszeri kezdeménye-

1305 Lásd Pritz 1982. 68-69.

1306 Nemzeti Figyelő 1933. május 15.; Függetlenség 1933. május 16. 3. Gömbös beszédét lásd
Gömbös 2004. 511-520.
1307 Nemzeti Figyelő, 1933. május 8.; Tolnai Világlapja, 1933. május 10. 4.
1308 Nemzeti Figyelő, 1933. június 21. Gömbös beszédét lásd Gömbös 2004. 521-526.
1309 Néptanítók Lapja, 66. évf. 1. sz. 27.
1310 Zalai Közlöny, 1933. június 23.
1311 Nemzeti Figyelő, 1933. május 8.
1312 Gergely J. 2001. 2 4 2 -2 4 3 .
 N emzetszervezés , nemzetnevelés 445

152. A m in isztereln ö k az Országos

M a gy a r K eresk ed elm i E gyesü lés
k ö zgyű lésén (1 9 3 3 )

153. G öm bös G yula a G yáriparosok

O rszágos Szövetségének közgyű lésén
Mellene Chorin Ferenc és Fenyő Miksa

zés, illetve a kormánypárt propagandafőnökének 1935-ben nagy sajtónyilvá­

nosságot kapó koncepciója.1313
A terv megvalósítására akkor vélte elérkezettnek az időt, amikor már meg­
erősödni látszottak a NÉP vidéki szervezetei, amelyek segítségével sorra aratta
sikereit a törvényhatósági választásokon, és - a Bethlent követő régi kormány­
párt ottani szervezete, az Egységes Községi Polgári Párt ellenállását megtörve
- Budapesten is megindulhatott az általa vezérelt kormánypárt szervezetének
kiépítése. A végső formájában a választott olasz mintát csekély módosítá­
sokkal másoló törvénytervezet ezért csak 1934 végén került a kormánypárt
képviselőcsoportja elé. A magyar érdekképviseletek éppúgy az egyes munka­
körökhöz tartozó tulajdonosokat és alkalmazottakat, munkáltatókat és mun­
kavállalókat tömörítő, rendi jellegű organizációk lettek volna, mint az olasz
korporációk. Funkciójuk is hasonló: a különböző érdekcsoportok önálló szer­
vezésének és saját jogon történő érdekérvényesítésének megszüntetése az új
érdekképviseleti szerveken belüli egyeztetés révén, amelyet az egész rendszert
irányító központi szerv vezérel - a hatalom, azaz a kormányzat érdekei és

1313 B éldi 1936.

446 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy V ezér ? !

szándékai szerint.1314 Ez pedig valamennyi

• k a i* * :X 4 * r ií\ w
*?/
«
addigi érdekképviselet felszámolását jelen­
tette volna - a munkavállalók által létesített
wvttxw u m r iv it szakszervezetekét, a munkáltatók (nagy-
birtokosok, gyáriparosok, bankok, nagyke­
ALAPSZABÁLYAI reskedők) szövetségeit és a szabadfoglal­
kozású értelmiségiek (orvosok, ügyvédek,
újságírók stb.) kamaráit egyaránt. Ezért is
ütközött heves ellenállásba a kezdeménye­
zés, és bukott el már a kormánypárt kép­
viselőcsoportján belül. Gömbös az 1935-ös
im
választási sikert követően tett ismételt kí­
t ti D A F I S T .
sérletet egy módosított változat elfogadta­
-A
tására - újfent sikertelenül.1315
A vertikális társadalomszervezési kí­
154. A N em zeti M u n k a k ö zp o n t sérlet tehát kudarcot vallott. Jóllehet a kí­
alapszabályai sérlet a társadalom valamennyi rétegét és
képviseleti szervét korlátozta volna, a terv
hangsúlyos eleme volt a szociáldemokrata szakszervezetek befolyásának meg­
törése. Ezt igazolja az is, hogy a korporációs kísérlet sikertelenségét látva 1935
tavaszán hozták létre a Nemzeti Munkaközpont - Magyar Munkások Országos
Szövetsége nevű szervezetet, amelynek elsődleges feladata az volt, hogy a mun­
kavállalókat, mindenekelőtt az ipari munkásságot kivonja az osztályalapon
szerveződő és politikailag a szociáldem okrata párthoz kötődő szakszervezetek
befolyása alól, és nemzeti alapon szervezze meg őket. Árulkodó volt az is, hogy
a szervezet elnöke a Nemzeti Egység Pártjának országos ügyvezető főtitkára,
vitéz beretei Marton Béla lett. Ám ez a próbálkozás sem hozta meg a remélt si­
kert, a Munkaközpont támogatottsága elenyésző volt a munkásság körében.1316
Sikerrel kecsegtettek azonban a horizontális szervezés elért eredményei.
A NÉP szervezeti hálózata a választásokon elért sikerek után erre is alkalmas­
nak látszott. A tekintetben is, hogy pótolja a meg nem valósult „vertikális szer­
vezetek” funkcióit - de „horizontális” dimenzióban.
A NÉP szervezeteinek elsődleges teendőjeként a település mindennapi éle­
tének megszervezését jelölték meg. Már néhány hónappal a helyi csoportok

1314 MNL OL K 4 2 9 . 27. cs. 4. d. 5 0 -7 1 . fői. - Irányelvek a törvényes érdekképviseletek szervezé­

sére. A címlapon Gömbös aláírása olvasható, ami azt jelzi, hogy a dokumentumot ő küldte
meg Kozma Miklósnak véleményezésre.
1315 Lásd S ípos P. 1997. 185-187.
1316 S ípos P. 1 9 9 7 .1 7 1 -1 7 3 .
 N em zetszerv ezés , n em zetn evelés 447

kiépítésének kezdete után, 1933 októberében feladatukká tették, hogy tevé­

kenységük „a község politikai és társadalm i életének m inden vonatkozására
kiterjedjen”. Elvárták tőlük, hogy „a községben megnyilatkozó m inden akció,
amely a település egyetemes érdekét szolgálja - legyen az politikai, jótékony-
sági, vigalmi, közegészségügyi vagy bármilyen más vonatkozású - a Nemzeti
Egység szervezetéből induljon ki, illetve a vezető szerep a Nemzeti Egység szer­
vezete szám ára biztosíttassák”. Ezért arra is ügyelniük kellett, hogy semmiféle
akcióra ne kerülhessen sor, mely „...nem a Nemzeti Egység szervezetének k ebe­
lén belül indul és nem áll szervezeteink vezetőségének irányítása alatt”.1317 Ké­
sőbb hangsúlyozták, hogy ennek nemcsak a településeken belül, hanem járási
és megyei keretek között is érvényesülnie kell.1318
E célok megvalósítását szolgálta a helyi pártiroda (pártkör) fenntartása, mely
könyvtárral, rádióval, a NÉP és a kormány politikáját népszerűsítő lapokkal
(Függetlenség, Nemzeti Figyelő, Magyar Falu) áll az egész lakosság rendelkezé­
sére. Ahol lehetett, gazdasági, egészségügyi, jogi tanácsadást kellett szervezni a
helybéliek igényeinek kielégítésére. Ettől is várták, hogy „a község (város) egész
politikai és társadalmi élete a Nemzeti Egység irodájába” összpontosuljon.1319
Speciális szerepet szántak a női és ifjúsági csoportoknak. Létrehozásukról
már az 1933 januárjában elfogadott „Szervezeti Szabályokban” rendelkeztek.
A női csoportok elsődleges feladata az volt, hogy - addigi szocializációjuknak
és alkatuknak megfelelő, mindenekelőtt szociális, jóléti jellegű feladatok ellá­
tása révén - aktivizálják a politikától magukat jórészt távol tartó, de szavazati
joggal rendelkező nőket. Az ifjúsági csoportoktól pedig azt várták, hogy „a még
választójoggal nem bíró 21-24 éves magyar ifjak [...] a mai közéletben szereplő
és dolgozó nemzedék pótlására hivatott és a magyar jövendő folytonosságát
biztosító új nemzedék” kinevelői legyenek a helyi NEP-elnök vezetése alatt.1320
Teendőiket azonban - a községi NEP-vezetők tanácstalanságát tapasztal­
va - csak 1934 októberében részletezte az országos pártközpont. Minden női
csoportot arra utasítottak, hogy álljon élére „...a lelki megértés, a lelki egy­
ség kialakulásának és romboljon le a női lélek megértő és szeretettel teljes
munkájával minden válaszfalat, akár felekezeti, akár foglalkozásbeli, akár más
okoknál fogva keletkezett volna is az magyar és magyar között”. A konkrét
feladatokat illetően pedig a szegénygondozást, az anyavédelmet, a csecsemő­
gondozás segítését és - „Nemzeti Egység Karácsonyfája” néven - a szegény

1317 Gömbös pártja 1998. 137. (Eredeti kiemelés.)

1318 Gömbös pártja 1998. 207-208.
1319 Gömbös pártja 1998. 76.
1320 Gömbös pártja 1998. 60-61.
448 „ M in i s z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

sorsú gyerekeknek szervezett karácsonyi ajándékosztó ünnepségeket emelték

ki. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek a „háziipari tevékenység kifejlesztésé­
re” és ezt szolgáló tanfolyamok szervezésére. A nyíltan deklarált cél: az önel­
látás erősítése a falusi közösségek körében, hogy biztosítsák függetlenségüket
„a kereskedelem, illetőleg a gyáripar árpolitikájával” és „a káros kartelek nemzet­
közi hatalmával” szemben.1321 Az ifjúsági csoportoknak ének- és zenekarokat,
„műkedvelői társaságokat” kellett szervezniük, „kultúrelőadásokat” rendezni­
ük, gondoskodniuk kellett az ifjúság sportolási lehetőségeinek biztosításáról.
A női csoportokhoz hasonlóan, a háziipar fejlesztését szolgáló, a kézműipari
tevékenységre felkészítő „ügyességi tanfolyamok” szervezését várták tőlük.1322
1935 tavaszáig csak szórványos adatokkal rendelkezünk helyi pártkörök mű­
ködéséről és felszereltségéről, illetve a csoportok létéről és tevékenységéről.
Az ezekből rekonstruálható kép azonban minden bizonnyal inkább elkeserítet­
te az országos vezetést, mintsem reményeket keltett volna benne.
A társadalom életének szervezése terén kifejtendő intenzívebb és tartalmi,
szervezeti értelemben egyaránt teljesebb munkára irányuló szándékot az egy
hónappal korábbi utasítás jelezte. A szeptemberi körlevélben1323 - a női és az
ifjúsági csoportok kiépítése, tevékenységük fejlesztése mellett - új feladatot
kaptak a helyi szervezetek. A körlevélhez mellékelt ún. propaganda-kérdőív1324
kitöltésével kellett tájékoztatniuk az országos központot a községükben, váro­
sukban működő „társadalmi és egyéb szervezetek” működéséről. Ezzel kellett
segíteniük a központ azon törekvésének megvalósítását, mely szerint „moz­
galmunk”, azaz a NÉP „a társadalmi és gazdasági élet minden vonatkozásában
egyre behatóbb munkásságot kíván kifejteni”.
A terjedelmes - három B3-as ívet kitevő - kérdőíven pontosan meg kellett
adni a községben létező egyesületek (körök, társaságok, ligák, szövetségek,
egyéb alakulatok), kiemelten a női, az ifjúsági valamint a „szakegyesületek
(szakkörök, szaktestületek stb., mint például ipartestületek, gazdakörök, iro­
dalmi társaságok, sportegyesületek stb.) jellemző adatait”. A válaszoknak nem
csak az egyesületek taglétszámát, vezetőik nevét és tevékenységük jellegét kel­
lett tartalmazniuk. Különös figyelmet szenteltek a kérdezők a vezetők politi­
kai pártállására, a csoportokban működő NEP-tagokra, s arra, hogy „Helyesli-e
(támogatja-e) az egyesület a Nemzeti Egység mozgalmát, vagy közömbös-e

1321 a Nemzeti Egység Pártja Országos Központja. 4 0 /1934. sz. körlevél az összes szervezetek­
hez. 1934. október hó. Stádium Sajtóvállalat Rt. Budapest, 1934. 12-16. In: Gömbös pártja
1998. 197-198.
1322 1934. sz. körlevél 16-17. In: Gömbös pártja 1998. 198.
1323 28/1934. sz. körlevél. In: Gömbös pártja 1998.160-167.
1324 Gömbös pártja 1998. 168-170.
 N em zetszerv ezés, n em zetn ev elés 449

30. b Melléklet a 28/1934. s í körlevélhez

KÖZSÉG VÁLASZTÓ KER Ü LET MEGYE.

ÚTMUTATÁS PROPAGANDA-KÉRDŐÍV BIZALMAS!

A KITÖLTÉSHEZ
AZ ÍV VÉGÉN!

L •A községben található társadalmi egyesületek (körük, társaságok, ligák, szosetségek, egyéb alakulatok), női egyesületek /körök, társaságok, ligák szövetségek,
egyéb alakulatok), ifjúsági egyesületek (körök, társasagok, ligák, szm-elségek, egyéb alakulatuk), cs rzakegyesülctck (szakkörük, szaktestúletek, slb.. mint pl.
ipartestületek, gazdakörök, irodalmi társaságok, sportegyesületek, slb)jellemző adatai

(1) (2) (3) (4) (5 ) (6 ) (7 ) (8) (9) (10)

Az egyesületek Mire irányul a Fejt-e ki Befolyással bír-c a Taglétszám Vezetők neve. Ha a H elycíü-e Mikor lesz az Miként volna
(kör. Slb.) tevékenysége'’ tényleges község (város) foglalkozása cs vezetőségben a (támogatja-e) egyesületben új megnyerhető
pontos működést? közvéleményére? politikai Nemzeti az egyesület a választás az egyesület a
elnevezése pártállása Egység Nemzeti (kinevezés) ? Nemzett
Pánjához Egység Egység
tartozó egyén is mozgalmát, gondolata
van: ki ez és vagy számára ?
nulyen közőmbős-e
tisztséget tölt azzal szemben,
b ca z vagy elienzi-e
egyesületben'’ (tám adja-e)
azt?

Ha a fenti tér nem elegendő a bejegyzésekre, a kérdések élőn álló (zárójeles) számok feltüntetésével, tiszta lapon kell a válaszadást folytatni.

X. Kik alkalmasak és kik vállalnák a Nemzeti Egység jelenlegi tagjai közül az alábbi megbízatásokat? (A Nemzeti Egység tisztviselői is jelölhetők. Alkalmas
Nemzeti Egység tagok hiányában szóba jöhetnek olyanok is. akik most nem tagok ugyan, de megbízatásuk esetén meg volnának nyerhetők a Nemzeti Egység
számára Minden megbízatás részére 3 alkalmas egyént kell jelölni. A sorrend az alkalmassági sorrendet mutassa!)

T agja-e fi
Megbízatás Feladatkör körülírása Név Foglolkozás N em zeti E gység
P á rn án a k '’

A központból nyerendő utasítások szerint minden piopagandalcvéksuvségel vezetni, a

Piopagandavezrlú 2 .................................
többi vezetők tevékenységéi egységesíteni. Jó szónok, vagy jó vitázó és jó szervező tegyen
?
Lcevcn mnzeékoov. népszerű, ötletes Sok munkaié lesz' Fontos megbízatás

A Központból r verendő utasítások szermt a falu kulturális életet irányítani. Műkedvelői

Kulturális vezető
és egyéb előállásokat rendezni, dalárdái vagy zenekari szervezni. L dk észtk [cd tj. | ......... : .............. = 3 ........ ........................
kántor,árútoknál: való feladat, de berki m is is alkalmas lehet rá Jelentős feladat
1...................................... 1............. ... .........
Minden jótékonysági és társadalmi tevékenysége: vezet Lehel nő is Gyermek
Jóléti vezető
anyavédelmi, szegénygondozás, áltaiáhan a szegények é* gyengék védelmének
3 ................................ ..... 3. ___ __ n
mea szervezése a feladata. Sok munkát és odaadást igen vei!

A falu gazdaság: helyzetét javítani Elégből a term elést, de főleg az értékesítést

Gazdasági vezető 2 ................. .................... 2 ........ .......1_____
egyöntetűen megszervezni, ezekre vonatkozólag tanácsol adni. Lehetőleg kereskedj, Hangya
3 ----- ---------------- .
üzletvezető. vagy m ii gzzcaságilaf tapasztalt ember legyen!
1............................... ...... 1...................... ........
A falu sportéletét irányítani Sportversenyeket rendezni, a falu fiatalságának testedzését
Sportvezető 2 . ______________
vezetni. Lehetőleg szakember legyen'
3...................................... 3..........................

Kell........ ......... ........ ......-n. 1934.............. ........ ......... ......hó...............n.

Útmutatás a kitöltéshez
A kérdőiv célja: egy új, széleskörű propaganda-tevékenység számára tájékoztató adatokai nyerni. Ezért pontosan kell az ível kitölteni
A nem táblázatos kérdéseknél a feleletet mindig a kérdés előtt zárójelben álló számmal kell kezdeni, amelyeket sorrendben akkor is fel kell a válaszban tüntetni, ha
egyesekre nincs is érdemleges válaszolni valónk Példa A IV kérdésre így felelünk- (l) Igen. 2 helyiség egyenként kb 30 tag befogadására (2) Igen Szomhaton délután és
este. Vasárnap délben, délután és este (3) Nincs (4) -
Ha -valamely kérdésnél nincs már üres hely a válasz bejegyzésére, külön lapot csatolunk, amelyre felírjuk a kérdés római szamát) pl. Vili.) és arab számait [pl. (3(, (4)J.
így- Póilás a Vili kérdéshez. (3) Helyi piád kirakó árusítás (4) Külföldről is érdeklődték utána.
A kérdést mindig pontosan cs kimerítően kell megválaszolni.

155. A P ro gaganda-kérdőív 1. és 3. oldala

azzal szemben, vagy ellenzi-e (támadja-e) azt?” A válaszadóknak tájékoztatást

kellett adniuk az egyesületeken belüli új választások (kinevezések) időpont­
járól, s arról, „miként volna megnyerhető az egyesület a Nemzeti Egység gon­
dolata számára”. Mindezeken túl a NEP-elnököknek fel kellett térképezniük a
községben folyó „különleges népművészeti vagy háziipari termelést”, a spéci-
450 „ M in is z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

ális termékeket (mint amilyen például a gyulai kolbász vagy a makói hagyma);
a településen szervezett, különböző tartalmú tanfolyamokat, a „díjmentes
jogi, egészségügyi, gazdasági, háztartási és egyéb tanácsot” adó szervezete­
ket, irodákat. Továbbá azt, hogy a községben van-e Nemzeti Egység Köre, s
az rendelkezik-e az ilyen természetű tevékenység szervezéséhez szükséges
helyiségekkel, felszerelésekkel, illetve vannak-e olyan személyek, akik alkal­
masak propagandatevékenység végzésére. Végezetül javaslatot kellett tenniük
3-3 olyan NEP-tagra, alkalmas tagok hiányában a párt számára megnyerhető
személyekre, akik képesek lehetnek propagandavezetői, kulturális vezetői, jó­
léti vezetői, gazdasági vezetői és sportvezetői feladatok ellátására.
Az 1934. szeptemberi felmérés egy előre eltervezett, de csak az 1935. már­
cius-áprilisi választást követően szervezni kezdett nagyszabású akció céljait
szolgálta. Az 1934-1935 fordulóján lezajlott törvényhatósági választásokon el­
ért sikerek, majd Gömbös híveinek többségre jutása a NÉP országgyűlési kép­
viselői között azt a reményt ébresztette a Vezérben és híveiben, hogy immár
biztos támogatás birtokában láthatnak hozzá terveik megvalósításához. Ennek
egyik kulcseleme volt társadalomszervező tevékenységük kiteljesítése.
A kormány négyéves programjának meghirdetésével1325 egy időben Göm­
bös a párton belül azt hangoztatta, hogy a választási harcot követően „a po­
litikai békeidő építő munkájának napszámosai leszünk”. Ezért az Országos
Központ 1935. júliusi körlevelében leszögezték: a szervezeteknek a „községi,
járási és megyei élet minden számottevő kérdésének kimunkálásában részt
kell venniük”. Az indoklás pedig - politológiai értelemben - egy mozgalmi párt
szükségességét kívánta igazolni: „A Nemzeti Egység gondolatvilágának meg­
felelően a szervezeteknek nemcsak a választás előtt és alatt, hanem az úgy­
nevezett »politikai békeidőben« is fokozott mértékben kell munkálkodniuk,
hogy a Nemzeti Egység Pártja és annak Vezére: Gömbös Gyula által a Nemzeti
Munkatervben kitűzött feladatokat minél hamarabb és minél eredményeseb­
ben megvalósíthassák. Ezek a feladatok felölelik az egész m agyar életet.”1326
Ennek jegyében jelezték, hogy őszig részletes terveket dolgoznak ki a mun­
ka megszervezése érdekében. Ám már ebben a dokumentumban is kirajzo­
lódtak - az ekkor még „kultúrtevékenység”-ként emlegetett - feladatrendszer
tartalmi és szervezeti keretei, melyek pontosan megfeleltek az 1934. szeptem­
beri „propaganda-kérdőív” szempontjainak: annak az öt munkacsoportnak
a megszervezését várták el, melyek vezetésére alkalmas személyekre kértek
javaslatokat háromnegyed évvel korábban. A helyi szervezeteknek - a doku-

1325 Lásd Gergely J. 2001. 291-292.

1326 4 5/1935. sz. körlevél. In: Gömbös pártja. 1998. 243. [Eredeti kiemelés]
 N em zetszerv ezés, n em zetn ev elés 451

meritumban még csak vázlatosan megfogalmazott előírások alapján - már a

nyár folyamán meg kellett kezdeniük a csoportok létesítését, az alkalmas veze­
tők kiválasztását. Az országos vezetés hangsúlyozta: a NÉP „tevékenységének
a nemzet életműködésével való szoros összekapcsolása lesz szervezeteink leg­
közelebbi feladata”. Ezért „úgy a kultúrtevékenység megindítását, mint mun­
kacsoportjainak felállítását az Országos Központ a közeljövő legfontosabb
feladatának tekinti és ezek felállításához és működéséhez feltétlenül ragaszko­
dik”, miként azok egységes irányításához is.1327
A beígért részletes tervek szeptemberre elkészültek, és azokat az Országos
Központ októberi körleveléhez1328 mellékelt, összesen majd 200 oldalnyi terje­
delmű, 8 dokumentumban ismertették meg a különböző szintű szervezetek
vezetőivel. A füzetek mindenekelőtt az ekkor már a Nemzeti Egység szerve­
zetének „Társadalmi Tevékenysége” néven említett akció részletekbe menő
feladatrendszerét és azt szolgálni hivatott szervezet struktúráját, illetve kiépí­
tésének menetét, vezetői kiválasztásának elveit és metódusát tartalmazták.1329
A célokat és a tartalmi elemeket tekintve legfeljebb hangsúlyeltolódások fedez­
hetők fel az új előírásokban. Hangsúlyosan fogalmazták meg, hogy a „Nemzeti
Egység szervezetének súlypontja a községi (városi) szervezeteken nyugszik”.
Feladatuk viszont változatlanul az lett, hogy „a polgárságot a Nemzeti Egy­
ség és a szervezettség szükségességének átérzésére buzdítsa, helyes irányba
vezesse és nevelje, a rászoruló tagoknak segítséget nyújtson és közérdekű
intenzív munkája révén lehetőleg az egész községi (városi) életnek irányítója
legyen”. Ennek alárendelten fogalmazódott meg az a kötelezettsége, hogy„po-
litikai erőpróbák alkalmával [...] a Nemzeti Egység Pártját fölényes győzelemre
vezesse”.1330 Ezért a tagok kötelezettségei között kiemelt helyet kapott „a he­
lyi szervezet társadalmi és politikai munkájában a szervezet vezetősége által
megállapított módon részt venni”.1331
Már ez a momentum is jelezte, hogy a pártvezetés nem a társadalom szu­
verén kezdeményezéseire épülő, hanem szigorú központi irányítással vezérelt
akciót szervezett. A tervekből ugyanis egy öt szakmai szerveződésre (női, ifjú­

1327 Gömbös pártja 1998. 245-246.

1328 6 I / 1 9 3 5 . sz. körlevél. Stádium Sajtóvállalat, Budapest, 1935. Részletei in: Gömbös pártja
1998. 247-251.
1329 Szervezési útmutatás a vármegyei szervezet részére. Stádium Sajtóvállalat, Budapest, 1935.
Részletek: Gömbös pártja 1998. 278-282. Szervezési útmutatás a Nemzeti Egység szerveze­
tének „Társadalmi Tevékenysége” részére. Stádium Sajtóvállalat, Budapest, 1935. Részletek:
Gömbös pártja 1998. 282-286.
133° a részletes szervezési útmutatás kiegészítése. Stádium Sajtóvállalat, Budapest, 1935. In:
Gömbös pártja 1998. 252-278. idézett részletek: 265. (Eredeti kiemelés.)
1331 Gömbös pártja 1998. 264.
452 „ M in i s z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

sági, népművelési, gazdasági, propaganda) tagolódó, hierarchikusan felépített,

négyszintű (helyi, járási, megyei és országos) organizáció képe bontakozik ki.
A párt társadalmi tevékenységét átfogóan szabályozó dokumentum1332 sze­
rint a „Nemzeti Egység Legfőbb Társadalmi tevékenységi szerve” is az Országos
Központ, amely a párt e területen dolgozó „összes vármegyei, járási és községi
tisztségviselői és szervei felett állva, azok munkáját irányítja”.1333 A Társadalmi
Tevékenység megyei és járási csoportjainak vezetőit - az illetékes elnökök javas­
latai alapján - személyesen a Vezér, a községi csoportvezetőket pedig az Orszá­
gos Központ bízhatta meg és menthette fel. Az országos szint alatt lévő vezetők
feladata a végrehajtásra, illetve az általuk átfogott (a megye, illetve a járás terüle­
tén működő) csoportok munkájának - a központi előírások szellemében történő
- irányítására, ellenőrzésére, tevékenységük összehangolására korlátozódott.1334
Az érdemi munka végzésére hivatott helyi csoportok vezetői nem csak a fentiek
miatt nem rendelkeztek önállósággal. A helyi társadalmi tevékenység legfőbb
felelőse és irányítója a községi szervezet elnöke volt, a csoport munkájának ke­
reteit pedig a helyi elnökség, illetve választmány szabta meg. Ez annak ellenére
alárendeltséget jelentett, hogy az elnökségnek tagjai voltak a csoportok veze­
tői, a választmánynak pedig azok tagjai is. A csoportok munkaterveit az „or­
szágos központi útmutatás alapján” kellett kialakítani és végrehajtani. Mindez
a központi akarat maradéktalan érvényesítését szolgálta. Annak ellenére, hogy
a helyi csoporttagok kiválasztása során a „résztudásnak és szakszerűségnek”
kellett érvényesülnie. A munkájukat irányító csoportvezetőnek azonban olyan
tekintélyes, mozgékony, tettre kész, „erős kivitelezési képességű” személyeket
kellett jelölni, akik egyrészt „csoportjuk feladatait jól ismerik, abban gyakorlati
tapasztalatokkal bírnak, vagy akiknek ez hivatásuk körébe tartozik”. Megkerül­
hetetlen kritérium volt azonban, hogy a jelölt „legyen a Nemzeti Egység Párt-
szervezetének meggyőződéses, lelkes híve”.1335 Vagyis: a munka sikere érdeké­
ben érvényesíteni kívánták a szakmai szempontokat - de a politikai céloknak
alárendelve. A szabályozás elemeit pedig ez utóbbi határozta meg.
A női csoportoknak mindenekelőtt a „különleges női kérdésekkel” kellett
foglalkozniuk. A családon belüli helyzetükön túl olyan, a konzervatív pártok­
ban ekkortájt még alig felvetett társadalmi problémák megoldását várták tőlük,
mint „a nők kereseti pályákon való elhelyezkedése, a nők politikai tevékenysé­
ge”. Feladatukká tették, hogy településükön ők álljanak valamennyi jóléti akció

1332 Szervezési útmutatás a Nemzeti Egység szervezetének „Társadalmi Tevékenysége” részére.

In: Gömbös pártja 1998. 282-286.
1333 Gömbös pártja 1998. 286.
1334 Gömbös pártja 1998. 283-286.
1335 Gömbös pártja 1998. 283-284.
 N em zetszerv ezés, n em zetn evelés 453

élére. Mindenekelőtt ún. „szegénykatasztert” kellett készíteniük a rászorul­

takról és azok megoldandó problémáiról. A szegénygondozás keretében meg
kellett szervezniük étkeztetésüket a „Nemzeti Egység népkonyhájának” mű­
ködtetése (ehhez alapanyagok és az ételt megfőző női tagok biztosítása), vagy
„soros étkeztetés” (a szegény helybeliek naponta más családnál történő étkez­
tetése) révén. Szükség esetén pénzsegély vagy természetbeni segítség nyújtását
szolgáló gyűjtési akciókat kellett szervezniük. A szegény sorsú betegek ápolá­
sa érdekében egészségügyi tanácsadást, orvosi ellátás biztosítását, lehetőség
szerint egy családi házban a „Nemzeti Egység beteggondozója” berendezését
várták tőlük. A „Nemzeti Egység egyik legfőbb céljának: egy erős nem zedék
biztosításának” garanciájaként helyeztek különösen nagy hangsúlyt az anya- és
csecsemővédelemre, melynek teendőit - a „Nemzeti Egység szülőotthonának
és napközi otthonának” felállítását is beleértve - kiváltképp részletesen szabá­
lyozták. A társadalom lelki egészségének, erkölcsi erejének javítása érdekében
gondoskodniuk kellett a börtönbüntetésüket töltők és börtönviseltek gyerme­
keinek neveltetéséről. Változatlan feladatuk volt a „Nemzeti Egység Karácsony­
fája” ünnepének megrendezése.1336 Mindez - a konkrét feladatteljesítés révén,
de azon túlmenően - a nők politikai aktivizálását is szolgálta.
Az ifjúsági csoportok legfontosabb tevékenységi területe - a fiatal korosztály
politikai nevelése, illetve szórakozást szolgáló mulatságok rendezése mellett - a
testedzés, a település sportéletének szervezése volt. Ennek intézményi keretét
biztosította volna a „Nemzeti Egység Testedző Csapatának” létesítése, melybe
- lehetőség szerint - be kellett olvasztani a településen már működő sportegye­
sületeket, a „világnézetileg közel álló” MOVE sportkörökkel pedig „munkakö­
zösséget kell létesíteni”. A sportéletnek „a nemzet nagy céljainak megvalósí­
tásához szükséges jellemnevelést” is kellett szolgálnia a népi játékok és a leg­
különbözőbb versenysportok, valamint sportünnepélyek szervezése révén.1337
A népművelési csoportoktól a település teljes kulturális életének szervezé­
sét és kizárólagos irányítását várták. Ennek érdekében kellett megszervezniük
a „Nemzeti Egység műkedvelő gárdáját, énekkarát, zenekarát, szavalókórusát,
kölcsönkönyvtárát, népi gyűjteményét (múzeumát)”, továbbá kultúrpolitikai
akciókat - a felnőtteknek ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat, kiállí­
tásokat, vigalmi rendezvényeket, a gyerekeknek pedig mesedélutánokat - ren­
dezniük. Az 1920-as évek óta a törvényhatóságok, községek, városok igazgatá-

1336 Útmutatás a Nemzeti Egység Szervezete női csoportja részére. Stádium Sajtóvállalat, Buda­
pest, 1935. Közölve In: Gömbös pártja 1998. 287-297.
1337 Útmutatás a Nemzeti Egység Szervezete ifjúsági csoportja részére. Stádium Sajtóvállalat,
Budapest, 1935. Részlet In: Gömbös pártja 1998. 298-302.
454 „ M in is z t e r e l n ö k a k a r s z -e l e n n i vagy V e z é r ? !

MEIN SYSTEM
A NÉP már a sportszerve­
zetekbe is pártpolitikát akar
bevinni.

MARTON TORNAOKTATO: EZ AZ IDEÁLIS TESTGYAKORLAT - FÜGGÉSBEN

LENNI ÉS EGYÚTTAL DEREKAT HAJLÍTANI

156. így látta az ellenzéki lap karikatúristája a NÉP sportszervezési törekvéseinek célját

si szerveinek népművelési bizottságai által irányított iskolán kívüli népműve­

lést1338 is ezek keretébe kellett beilleszteniük.1339
A gazdasági csoportoknak az önsegélyezés, a munkaalkalmakat és kereseti
lehetőséget biztosító munkaközvetítés, a közös szükségletek kedvezőbb felté­
telek melletti kielégítését segítő közös vásárlás [beszerzés) megszervezésével,

1338 Lásd Az iskolán kívüli népművelés ügyében tartott szakértekezlet szakosztályi üléseinek
[1923. július 25-28.] határozatai és azok indoklása. Budapest, 1923
1339 Útmutatás a Nemzeti Egység Szervezete Társadalmi Tevékenységének népművelési csoport­
ja részére. Stádium Sajtóvállalat, Budapest, 1935. Részlet In: Göm bös pártja 1998. 302-315.
 N em zetszerv ezés, n em zetn evelés 455

sajátos mezőgazdasági vagy ipari terméket előállító üzem („Nemzeti Egység

Műhelye”) létesítésével, illetve termelésének, értékesítésének megszervezésé­
vel, irányításával, új gazdasági ágak, eljárások meghonosításával, a szövetke­
zeti élet fellendítésével kellett gondoskodniuk a település gazdasági életének
fejlesztéséről, problémáinak megoldásáról.1340
A propagandacsoportnak kellett biztosítania a pártkör működtetését, a
NÉP jelképeinek (zászló, jelvény, címtábla) állandó használatát; segítenie
kellett a többi csoport munkáját.1341 Legfontosabb feladata volt a pártpropa­
gandát, a NÉP helyi tagjainak rendszeres politikai képzését szolgáló vitaesték
szervezése, ami központi tematika alapján végzett politikai oktatást jelentett.
Az országosan egységes tartalommal folyó tanfolyamok célja a kormánypárt
működését megalapozó ideológiai és politikai megfontolások elfogadtatása
volt. Másrészt a Nemzeti Egység Pártja és kormánya tevékenységének társada­
lomra nézve üdvös voltáról kellett meggyőzniük a lakosságot. Biztosítékként
az Országos Központi Pártiroda segédanyagokat adott ki, melyben meghatá­
rozták a tárgyalandó témákat, közölték a megtartandó előadások szövegeit, az
előadást követően megvitatandó kérdéseket. Sőt, még azt is, milyen ellenve­
tések várhatóak az adott kérdésben és azokra milyen válaszokat kell adni.1342
Mindez azt is jelentette, hogy jelentős részben a pártszervezetekre hárult vol­
na „az egységes magyar világnézet” kialakítása.
A NÉP központjában 1935 nyarán született egy másik, titkos tervezet is,
amely szintén „az egységes magyar világnézet” alakítását volt hivatva szolgál­
ni. Az Antal István szerint Göbbels, német propagandaminiszter programját
másoló tervezet részletesen foglalkozott a propaganda és az ideológiai oktatás
kérdéseivel. A hatékony propaganda három módszerét kívánták alkalmazni.
A „hallószervi” propaganda eszköze lett volna mindenekelőtt a rádió, melynek
elsőszámú feladataként jelölték meg a kormány eredményeinek ismertetését
és azt segítő ismeretterjesztő műsorok sugárzását. Ennek érdekében kívántak
befolyást gyakorolni a rádió és telefonhírmondó részvénytársaságra. Ezt egé­
szítették volna ki az országot járó propagandaautók híradásai és a rendszeres
propagandagyűlések. Utóbbiak közül kiemelt jelentősége volt Gömbös vidéki
beszédeinek. Rendszeresen gondoskodtak arról, hogy a gyűlés helyszínének
befogadóképességét messze meghaladó számú hallgatóság gyűljön össze,

1340 Útmutatás a Nemzeti Egység Szervezete Társadalmi Tevékenységének gazdasági csoportja

részére. Stádium Sajtóvállalat, Budapest, 1935. Részlet In: Gömbös pártja 1998. 316-323.
1341 Útmutatás a Nemzeti Egység Szervezete Társadalmi Tevékenységének propagandacsoportja
részére. Stádium Sajtóvállalat, Budapest, 1935. Közölve In: Gömbös pártja 1998. 324-336.
1342 Vita- és szónoki tárgyak. Melléklet az 1934. szeptemberi körlevélhez. Stádium Sajtó vállalat,
Budapest, 1935. Közölve In: Gömbös pártja 1998.171-191.
456 „ M in is z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

IS
Melléklet a szeptember havi körlevélhez.
V IT A T É T E L E K .
I. A liberalizm us nem felel m eg u nem zet jelenlegi és jövőbeli
életszükségleteinek, teh át u ralm án ak m eg k ellett szűnnie.
TUDNIVALÓK-
A liberalizmus főtétele az egyén teljes szabadságának küvctclcue. Ez
azonban teljesen ünzö beállítása az egyen szereiéinek cs gyakorlatilag; oda­
vezetett, hogy az egyén csakis önérdekeit kereste, a közösség, o többi
egyón érdekeivel azonban n*m törődött. így olyan gondolkodás alakult ki,
amely a közösség és a többi em bertársak iránti kötelességeket nem ism erte
és ezzel voltaképpen a krisztusi igazságoktól is eltávolodott. A ga zda ságié i
a kereskedelmi életben ez az elv az úgynevezett szabad versenyhez veze­
te ti, vagyis ahhoz, hogy minden kereskedő és term elő tegye azt, ami neki
jólesik, még ha az a fogyasztóknak nem is kedvező. így alakulhattak ki
pl. a k arlclck is, merL a liberális korm ányzás azt mondta, hogy mindenki

VITA- ÉS SZÓNOKI azt leszi, ami neki jólesik, tehát a gyárosok is összeállhatnak az árak
felhajtása céljából. M ert teleit ennek a liberális politikának őrültsége m iatt
szenvedünk.

TÁRGYAK V árható ellenérvek.

1. A liberalizmus ideje a la tt jó ­
lét volt M agyarországon. Minden
szélien fejlődött, mindenki jól ke­
resett, gyarapodhatott.
VÁZLATTAL ÉS RENDEZÉSI
ÚTMUTATÁSSAL.
Ezek cáfolata.
1. Tény, hogy, abban n Jiéhány
évtizedben, am íg a liberalizmus
uta'koilott. nagy fejlődés volt ta­
pasztalható. De ennek oka az volt.
hogy az emberiség a megelőző
sok háború cs sok politikai vil­
longás, szétforgáesoltság követ­
keztében nagyon visszam aradt fe j­
lődésében. így azután sok volt a
pótolni vevő, ami nz akkor fel­
ta lá lt gépek és egyéb találmányok
használatbavétele folytán nagy
fellendülést lioztdt. De vsak addig,
am íg be nem állott a túltermelés
és ennek következtében a sok vál­
ság, a mezőgazdasági termékek
áresése, a baj, a nyomor. E zt a
gazdasági életben meghonosodott
korlátlan szabadság, vagyis a li­
berális politika okozta.

2. Azóta vannak bajok, am ióta í. Nem a zé rt .van haj, m ert az

nz állam mindenbe beleavatkozik
éa nem hagyja szabadon érvénye­
sülni a gazdasági és tá rsadalm i
erőket.
B U D A P E S T , 1S3Í
S T Á D IU M S A JT Ó V Á LL A L A T R T ., VL, RÓ Z SA -U T C A 111. SZ .
K io cü sért felelős: viti-7. M arto n B éla
állam túlságosan beleavatkozik
mindenbe, hanem éppen azért
teszi ezt, m ert a liberalizmus kor­
látlan szabadsága b a jt okozott
Igenis szükség van a rra , hogy az
állam az egyesek önző érdekeivel
szemben a köz érdekeit biztosítsa,
még ha ez az egyeseknek kellemet­
len is. Aki ennek ellenkezőjét kí­
vánja, az pl. nem a k a rja , hogy az
állam jjicgrcndszatólyozza a kar-
telekct, vagy. hogy a ti sztessegte-
Icix, n vásárlóközönség becsapásá­
ra irányuló vcisenyét egyes ke­
reskedőknek megakadályozza!

157. A vitaesték módszertani útmutatójának címlapja és egy oldala

akiknek az épület mellett felállított hangszórókon közvetítették a „Vezér” be­

szédét.1343 A „látószervi” propagandát kellett volna szolgálnia a sajtó mellett a
NÉP által kiadott évkönyvnek, a nemzeti egység katekizmusának, naptárának,
tudományos, gazdasági, politikai és művészeti kiadványoknak, továbbá „ten­
denciózus statisztikai adatok nyomtatvány útján való terjesztésének”. A két
módszert egyesítő „halló- és látószervi” propagandát képviselte volna a film.
Az ideológiai oktatás terepeként a NÉP vitaestéi mellett szabadegyetemeket,
illetve a tudományegyetemeken felállítandó ideológiai fakultásokat jelölték
meg. Ezen túlmenően tervezték „a nemzeti egység ideológiájának a főisko­
lákban, a középiskolákban és az elemi iskolákban leendő oktatását.”1344 A terv
annak ellenére sokat elmond a NÉP és vezére szándékairól, hogy a már ad-

1343 Lásd például Z em p lén , 1934. január 21. 3.

1344 M agyarság, 1935. július 19. 3. - Megdöbbentő részletek a NÉP titkos propaganda-terveze­
tében. Lásd még A ntal 2 0 0 4 a . 418-420. Antal István ebben szinte szó szerint közli a cikk
szövegét.
 N em zetszerv ezés, n em zetn evelés 457

158. A közegészségügyi feladatokat ellátó Stefánia Szövetség

egyik vidéki védőintézetének váróterme

dig is alkalmazott megoldásokon kívül szinte semmi sem valósult meg belőle.
A párt önálló kiadványainak nem lelni nyomát, kiadásukra nyilván nem került
sor. Ezt a hiányt részben pótolta a Függetlenség 1934-től megjelenő évkönyve,
amely - a kormányzat tevékenységének kedvező hatásait dokumentálandó -
évről évre közzétette a társadalom élete különböző területeinek előző évi tel­
jesítményeit a bel- és külpolitikától a gazdaság különböző ágazatain és azok
fontosabb vállalatain, a közüzemeken át a kulturális életig és a sportig.1345
Az előírt feladatok elvégzése révén a települések NEP-szervezetei nem új
funkciókkal gazdagították volna községük, városuk életét, hisz ezek nagy részé­
nek elvégzésére a dualizmus korától kezdve szerveződtek szerte az országban
egyházakhoz vagy politikai pártokhoz kapcsolódó, illetve azoktól függetlenül
működő egyesületek, sőt, mint azt például a népművelés esetében láttuk, az
állam által működtetett szervezetek is. Fontos szerepet játszott például a vidéki
egészségügyi ellátásban az országos hálózattal rendelkező Stefánia Szövetség.
De nem is ez volt a NÉP vezérkarának célja. Ellenkezőleg: a munkacso­
portoknak - mint az ifjúsági és a népművelési csoport esetében már utaltunk
rá - el kellett érniük, hogy az adott területen hasonló feladatokat ellátó civil

1345 Függetlenség évkönyve 1934. 159-234.; Függetlenség évkönyve 1935. 197-248.; Függetlenség
évkönyve 1936. 197-240.
45 8 „ M in i s z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

szervezetek, magánszemélyek vagy csatlakozzanak a Nemzeti Egység Párt­

ja megfelelő társadalmi tevékenységi csoportjához, vagy működjenek együtt
vele, de a közös rendezvényekre, akciókra a NÉP égisze alatt kerüljön sor,
amelyekben a társult csoportok, egyének csak közreműködőként szerepelhet­
nek. A végső cél az volt, hogy „...a jövőben ezek a különálló a kciók teljesen
szűnjenek m eg és m indenféle [...] akciót a Nemzeti Egység kezdem ényezzen,
illetőleg hajtson végre...”. A vezető, kezdeményező szerepet a helyi képvi­
selőtestületek, illetve a közigazgatás által szervezett vagy támogatott akciók
esetében is meg kellett szerezniük.1346
Az új kampány révén már nem politikai értelemben szervezték a párt által
(nem csak) a választópolgárokat, hanem az egész társadalom szabadidejét a
gyermekektől a felnőttekig. Nyilvánvalóan és bevallottan a nevelés, általa pe­
dig a politikai befolyásolás érdekében. Azaz mindez politikai célokat szolgált,
hasonlóan Mussolini Dopolavoro1347 és Hitler Kraft durch Freude mozgalmá­
hoz - anélkül, hogy e lehetséges előképekre hivatkoztak volna.
Nem csak nem hivatkoztak a lehetséges előképekre - nem is másolták
azok szervezeti kereteit és jogi szabályozását. A Harmadik Birodalomban a
különböző - magyarországinál nagyobb számú, ezért tagoltabb - társadal­
mi szervezetek kétféle módon tagozódtak az NSDAP-ba, jogállásukat pedig
törvényben szabályozták. A Hitlerjugend, az attól független NSDStB (Nemze­
tiszocialista Német Diákszövetség), az NS-Frauenschaft (Nemzetiszocialista
Nőszövetség) tagozatokként képezték a párt szerves részét. A törvény szerint
„nem önálló jogi személyek és nem rendelkeznek saját vagyonnal”, a párt
azokkal „vagyonjogi értelemben szerves egységet képez”. Más szervezetek,
mint például a Deutsche Arbeitsfront (Német Munkafront), az NSD Árztebund
(Nemzetiszocialista Német Orvosszövetség), a hasonló neveken szervezett
tanár-, hivatalnok- és jogászszövetség stb. önálló jogi személyként voltak az
NSDAP csatolt szervezetei, de „finanszírozás tekintetében a Nemzetiszocialis­
ta Német Munkáspárt birodalmi pénztárosa alá tartoznak”.1348 Ezek a szerve­
zetek - összesen 14 - nemek, életkor vagy foglalkozás szerint összefogták és
szervezték a társadalom egészének életét. E kereteken kívül nem létezhettek
társadalmi szervezetek. A törvény értelmében így a társadalom teljes egészé­
ben az NSDAP befolyása alá került, annak kiszolgáltatottjává vált. Külön kell
szólnunk arról, hogy a Deutsche Arbeitsfront fontos feladatává vált - az olasz­

1346 Gömbös pártja 1998. 298. (Eredeti kiemelés.)

1347 Lásd Dopolavoro. Az olasz szabadidő mozgalom. Societá Editrice di Novissima, Roma, é. n.
1348 Gesetz zűr Sicherung dér Einheit von Partéi und Staat (1935. március 29.) In: Organisations-
buch 1937. 506.
 N em zetszerv ezés, n em zetn ev elés 459

országi Dopolavoro mintájára - előbb Nach Arbeit (Munka Után), majd ké­
sőbb Kraft durch Freu.de (Erő az Örömből) néven szervezett mozgalom révén
a lakosság szabadidejének szervezése.1349
Olaszországban a Nemzeti Fascista Pártnak is szerves részét képezték a kü­
lönböző társadalmi csoportokat összefogó szervezetek: a fiatalok általános és
ezen belül katonai nevelésében kulcsszerepet játszó ifjúsági szervezetek (Fasci
Giovanili di Combattimentö), a maga alszervezeteivel (farkaskölykök, Balil­
la), a Fascista Főiskolai Csoportok, a lakosság szabadidejét szervező Nemzeti
Dopolavoro szervezet, az egész olasz sportot irányító Olasz Nemzeti Olimpi­
ai Bizottság, a Szabadságolt Katonatisztek Nemzeti Szövetsége és a különböző
foglalkozási csoportok (tanárok, közalkalmazottak, vasutasok, postások, az
állami közüzemek alkalmazottainak), továbbá a fasiszta forradalom rokkant-
jainak, sebesültjeinek fasiszta egyesületei.1350
Magyarországon is léteztek különböző, gyakran Gömbös nézeteivel, a NÉP
ideológiájával és programjával rokon elveket valló társadalmi szervezetek.
Elég, ha a MOVE-ra, az ÉME-re, az egyetemisták bajtársi egyesületeit tömörítő
Turul Szövetségre, a Frontharcos Szövetségre, a Magyar Asszonyok Nemzeti
Szövetségére, vagy a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületére gondolunk. Göm­
bös ugyan szorgalmazta a magyarországi egyesületek számának csökkentését,
azok tevékenységének „közös nevezőre” hozását, de ezt a feladatot a Társa­
dalmi Egyesületek Szövetségére (TESZ) testálta volna.1351 Hitler és Mussolini
gyakorlatától eltérően nem vetette fel ezek betagolását a NEP-be - szervezeti
kereteik megtartása mellett. A települések mindennapi életének kizárólagos
irányítása a kormánypárt helyi szervezeti által azonban fokozatosan funkci-
ótlanná tette, s ezáltal ellehetetlenítette volna őket. így a NÉP keretében, ki­
zárólag a pártvezetés határozatával létesített társadalmi csoportok - ha eltérő
keretek között is - ugyanazt a funkciót kívánták betölteni, mint az NSDAP és a
Nemzeti Fasiszta Párt tagoltabb, törvényekkel is szabályozott tagszervezetei.
A szervezeti struktúra tehát eltérő volt. A célok és a szervezet funkciói, vala­
mint az ezeket szolgáló eszközök és módszerek jelentős része azonban nagy ha­
sonlóságot mutat. A Dopolavoro „szellemét és természetét” így határozták meg:
„A fasizmus ennek az intézménynek a segítségével valósítja meg egyik legfonto­
sabb célkitűzését: behatol a tömegek közé, azokat erkölcsileg, értelmileg és tes­
tileg igyekszik magasabb színvonalra emelni, röviden: gondoskodik róluk.”1352

1349 Organisationsbuch 1937. 191-192. Lásd m ég Ormos 1994a. 262-263.

135° Nemzeti Fascista 1937. 83-118.
1351 Beszéd a Társadalmi Egyesületek Szövetsége 15. közgyűlésén. In: Gömbös 2004. 615-618.
1352 Dopolavoro 5.
460 „ M in i s z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

A valóban pozitív törekvéseket is magában rejtő, fennkölt megfogalmazásból

azonban hiányzik egy lényeges elem: az, hogy mindez a lakosság „átnevelését”
szolgálta a fasiszta ideológia jegyében. A NÉP társadalmi tevékenységi csoport­
jainak feladatait, melyek - a pártvezető elvárása szerint - „felölelik az egész ma­
gyar életet”, ugyanebben a szellemben fogalmazták meg: „A község (város) jóléti
munkájának megszervezése a társadalmi öntevékenység alapján; a népművelési
szükségletek előmozdítása az iskolán kívüli népművelési tevékenységgel kar­
öltve; [...] az ifjúság egészséges nemzetnevelésének kialakítása, ez alapon való
megszervezése és ezáltal az utánpótlás, a jövő biztosítása; a szervezetünkbe tö­
mörített ifjúság foglalkoztatása szellemi, erkölcsi és fizikai tekintetben egyaránt
és ezzel előkészítése a nagy nemzeti kötelességek öntudatos vállalására; a nők
szociális erejének gyümölcsöztetése a szervezet keretein belül...”1353
Az egyes társadalmi tevékenységi csoportok munkaterületei, akciói - külö­
nösen a női, az ifjúsági és a népművelési csoporté - nagyrészt azonosak voltak
a Dopolavoro szervezeti egységeinek munkaformáival.1354

* * *

A fentiek tanúsága szerint az 1935-ös választásokat követő mintegy nyolc hó­

napban a Gömbös-csoport arra tett kísérletet, hogy a választók nagyobb részét
tömörítő, az ország majd minden településén helyi szervezettel rendelkező,
erősen centralizált, űzetett pártapparátus által irányított, a Vezér akaratát ez­
által érvényesítő kormánypárt segítségével, az érvényes alkotm ányos kereteket
megkerülve, azok sérelmére, a maga céljai szerint szervezze meg a társadalom
egészének életét. A NÉP vezérkarának ezek a törekvései a magyar politikai
életben szokatlan, jórészt ismeretlen gyakorlatot igyekeztek meghonosítani.
Olyat, amely egyrészt radikálisan beszűkítette volna a társadalom - addig az ál­
lami korlátozások mellett is érvényesülő - különböző érdekek, hagyományok,
politikai célok alapján történő önszerveződési lehetőségeit és általuk megvaló­
suló érdekérvényesítését. Ez a társadalomszervezési metódus egyúttal a kora­
beli alkotmányos, illetve törvényes keretek között működő állami intézmények
és önkormányzatok jogosítványainak, hatáskörének súlyos csorbítását is jelen­
tette volna - mindenféle jogi (törvényi, rendeleti) felhatalmazás nélkül.
A folyamatot áttekintve nyilvánvaló, hogy Gömbös - munkatársaival
együtt - már a miniszterelnöki bársonyszék elfoglalását követően eltervezte
a társadalom élete minden szegmensének egy központi akarat által irányított

1353 4 5/1935. sz. körlevél. In: Gömbös pártja 1998. 243.

1354 Lásd Dopolavoro 23-111.
 PÁRTIDENTITÁS - NEMZETI IDENTITÁS - „ÚJ MAGYAR ÁLLAM” 461

megszervezését - az ő ideológiai-politikai elképzelései szellemében. Az ak­

ció megtervezése, a részletek kidolgozása fokozatosan történt. A gyakorlati
megvalósításra pedig csak három évvel később, a stabilnak vélt parlamenti
többség, a kormányban és a főispáni karban bekövetkezett, Gömbös pozícióit
erősíteni látszó személyi változások - azaz az államhatalmi pozíciók többsé­
gének megszerzése után - tettek kísérletet. A választott metódus több alapele­
mét tekintve eltért a fasiszta és nemzetiszocialista gyakorlattól. Ez érvényes a
megszervezni kívánt struktúra szervezeti egységeire és szerkezetére. A legna­
gyobb különbséget abban fedezhetjük fel, hogy kizárólag a párt keretei között
létesítendő intézményrendszerről volt szó, és - az olasz és német mintától
eltérően - nem került sor azok jogszabályok által történő állami megerősíté­
sére. A lényeget illetően azonban a gömbösi kísérlet azonos volt az olasz és
német mintával: ugyanúgy a társadalmi önszerveződés teljes felszámolására,
a társadalom és annak hétköznapi élete egy akarat alapján történő megszer­
vezésére, az a feletti totális uralom megteremtésére irányult, mint a Mussoli­
ni és Hitler által szervezett „társadalmi szervezetek” létrehozása. Ezt további
fontos momentumok is bizonyítják.

Pártidentitás - nemzeti identitás - „új magyar állam”

A fenti részleteket - Nemzeti Egység Pártja szervezetét, működését és funkció­

it - tanulságos a politikaelmélet egyik fontos szempontja, az identitás, ponto­
sabban a különböző identitások, illetve azok kialakítására irányuló törekvések
alapján is végiggondolni.
Bakk Miklós szerint egy pártnak mint politikai szervezetnek - ha eredmé­
nyesen és hatékonyan kíván működni - meg kell teremtenie a maga kollektív
identitását. Kollektív identitáson „az a kép értendő, amelyet egy csoport ön­
magáról alkot, és amellyel a tagok azonosulnak. Ez nem »önmagában« létezik,
hanem csak annyiban, amennyiben egyesek - a csoport tagjai - folyamato­
san hitet tesznek mellette”.1355 Ennek az összefüggésnek fontos eleme, hogy
„...a politika [...] egyének feletti identitáson alapszik. Nem annyira az »én«,
mint inkább a »mi« világa, nem annyira a létezés, inkább az együttlétezés e
létmód tartalma.”1356 Bakk a könyve alapjául szolgáló disszertációban a fentie­
ket egy fontos mondattal egészítette ki: „[A politika - V. J.] Egyfelől összetart,
integrál, másfelől kizár, ellenséget nevez meg, s ez a kettősség minden történeti

1355 B akk 2008. 28.

3356 B akk 2008. 29.
462 „ M in i s z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

alakváltozatában jelen van.”.1357 Egy párt identitása tehát kétféle dichotómiát

foglal magában: egyrészt a közösség és az egyén identitásának viszonyát (a „MI”
és az „ÉN” harmóniáját vagy konfliktusait), másrészt a párt mint közösség vi­
szonyát más, hasonló típusú alakulatokhoz, azaz a „MI” és az „ŐK” ellentétét.
A fentiek alapján elemezve a NÉP jellemzőit és működését, vizsgálnunk kell
egyrészt öndefiniálását, az önmagáról kialakított képet és azt, kit, mit jelöl meg
„ŐK”-ként (ellenfélként/ellenségként). Másrészt a tagok (az egyének) párthoz
(a közösséghez) fűződő viszonyát. Azt, hogy a személyes identitással rendelke­
ző egyén vállalja-e az azonosulást a párt (vezetés) által meghatározott tartalmú
kollektív identitással, s ha igen, egyéni indíttatásból, vagy külső késztetés, netán
kényszer hatására teszi azt.1358 Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy „az
identitás a kollektív cselekvés terméke”,1359 azaz nem csupán kulturális hatások­
ra kialakuló érzelmi azonosuláson alapul, illetve - más aspektusból tekintve -
nem csak verbális megnyilatkozásokban ölt testet. Egy párt mint „a hatalom meg­
szerzése, megőrzése vagy befolyásolása érdekében cselekvő közösség” esetében
tehát külön figyelmet kell fordítanunk arra, mennyiben cselekvő ez a közösség,
tagjainak azonosulása a kollektív identitással tettekben is megnyilvánul-e.1360
Valamennyi relációban egyaránt fontosak a tartalmi és a formai elemek,
illetve a szervezeti keretek és az alkalmazott módszerek, eljárások.
Azok a szervezési elvek és a konkrét gyakorlat, amelyek a NÉP létrehozá­
sát és működtetését jellemezték, egy új párt, az elődjétől gyökeresen eltérő
identitású közösség - úgy is fogalmazhatunk: új pártidentitás - kialakítását
szolgálta. Ezt alapozta meg tartalmilag a nemzeti radikális program, szervezeti
értelemben pedig a tömegpártokra jellemző szerkezet, illetve működési elvek.
Meghatározó eleme volt az, hogy az egyéntől elvárták a teljes alárendelődést
a közösséggel szemben. Feltétel nélküli azonosulását nemcsak a programmal,
az ideológiával és a szervezettel, hanem személy szerint a „Vezérrel”, Gömbös
Gyulával is. Az azonosulást pedig nemcsak racionálisnak (tudatosnak), ha­
nem emocionálisnak (érzelmi alapúnak) is feltételezték a NÉP vezetői. Mind­
ezek eredményeként pedig a Vezér által meghatározott célok megvalósítását
szolgáló, cselekvő közösséggé kellett (volna) válnia a pártnak.
A Nemzeti Egység Pártjában lejátszódó, s annak tevékenysége révén az
egész társadalomban elindított folyamat túlmutat egy új pártidentitás megte­
remtésén: új, legalábbis fontos új jegyekkel gazdagított nemzeti identitás ki­

1357 B akk 2005. (II.1.2. Esszencializmus és konstruktivizmus; II.2.1. A politika mint „mi-világ”)
1358 Az első változat a politikai demokráciák demokratikus berendezkedésű, az utóbbi a diktatú­
rák uralkodó pártjainak jellemzője.
1359 B akk 2008. 161.
i38° B akk 2008. 36.
 PÁRTIDENTITÁS - NEMZETI IDENTITÁS - „ÚJ MAGYAR ÁLLAM” 463

alakítását is célozta. Hangsúlyos eleme volt, hogy a „Nemzet” felemelkedésé­

nek legfontosabb feltételeként, létezésének domináns elemeként definiálták
az „Egység” kialakítását - tekintet nélkül a társadalom sokféle tagoltságára.
Ennek az egységnek megvalósítója, megtestesítője, szervezeti kerete pedig -
Gömbös és híveinek retorikája szerint - a Nemzeti Egység Pártja/Mozgalma
volt, illetve az egyének feltétlen azonosulása révén azzá kellett volna válnia. E
logika jegyében: annak, aki a nemzet tagjának vallotta magát, be kellett lépnie
a pártba, vállalva a fenti kötöttségeket. Ezáltal a „Nemzet” azonos lett volna a
Nemzeti Egység Pártjával. Az érvelés azonban fordított logikával is megfogal­
mazódott: az lehet csak tagja a „Nemzetnek”, aki tagja a NEP-nek. Mindez a
„MI” definiálását, egy sajátos „MI”-tudat kialakítását és sulykolását jelentette.
És ugyanígy az „ŐK” másféle meghatározását, az önidentitás újfajta ellen­
ségképpel történő erősítését is. Ha ugyanis csak az lehet tagja a „Nemzetnek”,
aki tagja a NEP-nek, azok, akik nem tagjai NEP-nek, a „Nemzethez” sem tar­
tozhatnak. E gondolat jegyében kívánta elérni a vezérkar, hogy minden poli­
tikai jogokkal rendelkező magyar állampolgár lépjen a kormánypárt soraiba.
Azaz: senkit sem tekintettek ab ovo politikai ellenfélnek, ellenségnek vallása,
nemzetisége, „faji hovatartozása”, szociális helyzete vagy akár korábbi/akkori
pártállása miatt. Gömbös számos esetben kinyilatkoztatta, hogy a zsidókat és
a munkásokat éppúgy „testvérnek” - azaz a nemzethez tartozónak - tekinti,
mint bármely más társadalmi réteg vagy vallásfelekezet tagjait. Feltétele csupán
annyi volt, hogy „nemzeti alapra helyezkedjenek”, azaz kövessék a Nemzeti
Egység Pártjának, illetve vezérének céljait, politikáját. Ellenfélnek minősítettek
viszont mindenkit, aki nem azonosult a NÉP - vezére által megfogalmazott -
célkitűzéseivel (tekintet nélkül nemzetiségére, felekezetére, szociális helyzeté­
re, addigi NEP-tagságára). Azzal, hogy a NÉP magát azonosította a nemzettel,
és mindenki mást kizárt belőle, az „ŐK”-et nem a nemzeten belüli politikai
ellenfélként, hanem a nemzeten kívül lévő ellenségként kezelte.1361 Nem mond­
va le persze véglegesen későbbi megnyerésük, a nemzetbe történő bevonásuk
lehetőségéről. A nemzeten kívülieknek pedig - Gömbösék álláspontja szerint -
nem lehet joguk beleszólni annak ügyeibe, vagyis nem rendelkezhetnek politi­
kai jogokkal, önmagukat zárják ki a politikai életből. Erre a hatásra a kortársak
is felfigyeltek. Bajcsy-Zsilinszky Endre szerint „a kormánypárthoz tartozók a
teljes értékű magyarok, a többiek csak afféle másodosztályú állampolgárok”.1362
A fentiekben vázolt törekvést fejezte ki Gömbös és híveinek az állam szere­
pével kapcsolatos koncepciója. A Nemzeti Munkaterv sokat hivatkozott 6. pont­

1361 Bakk 2008 166.-

1362 Magyarország 1936. augusztus 9.11. - Bajcsy-Zsilinszky Endre: „Nemzetfegyelmezés...”
464 „ M in i s z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

ja, mely szerint „a közjogi és államigazgatási berendezkedés” egyetlen feladata,

hogy „a nemzeti erők maximumát bocsáthassa a nemzeti célok megvalósítása
érdekében a nemzet vezetőinek rendelkezésére”, még csak sejteni engedte, hogy
az államszervezet jelentős átalakítására is gondol az új miniszterelnök-pártve­
zér.1363 A szándékot sikertelenül próbálta tettekre váltani 1933 elején előterjesz­
tett alkotmányjogi tervezeteivel, amelyek az országgyűlés korporatív jellegű át­
alakítását és a kormányzat hatalmi súlyának növelését szolgálták volna.1364
A NÉP propagandafőnöke, Béldi Béla ebben a szellemben tartotta fontos­
nak a társadalom életének megszervezését, a „nemzetszervezést” és szorgal­
mazta az erős központi hatalom megteremtését, „hogy minden eszköz egy
kézben összpontosuljon, hogy ez a kéz tervszerűen és céltudatosan használ­
hassa azokat”.1365 Ennek érdekében látta nélkülözhetetlennek megszervezni
„az új magyar államot”.1366
Az ezzel kapcsolatos célokat mindennél világosabban, mi több, kifejezetten
nyersen fogalmazták meg 1933 augusztusában, a NÉP Országos Központi Iro­
dájának szervezeti felépítését és munkarendjét szabályozó dokumentumban.
A bevezető szerint - a NÉP „országos központi irányító szervedként - az iroda
feladata „a Nemzeti Mozgalom gyakorlati megvalósítása, egész állam i életünkbe
történő átültetése" [...] annak a célkitűzésnek a tudatában [...],hogy egészállam i
életünknek m iham arabb elválaszthatatlanul egyet kell jelentenie a Vezérnek az
ország jövőjét biztosítani hivatott Nemzeti M ozgalmával,”1367Ez nem jelentett vol­
na mást, mint az államszervezet „Gleichschaltung”-ját, amit Hitler épp ezekben
a hónapokban alapozott meg Németországban, hogy az év végén törvénybe is
iktassák az állam és a párt egységét. Ha Gömbös és híveinek terve megvalósulha­
tott volna, gyökeresen új identitással rendelkező állam létesül Magyarországon.

A „Nemzeti Egység Vezére”

A megvalósításnak meghatározó eleme volt a vezéreszme érvényesítése. Göm­

bös Gyula 1932. október 4-én, kinevezése után négy nappal e szavakkal szólí­
totta meg a Magyar Rádió hallgatóit: „Vezérként állok előttetek!”1368 Az üzenet
egyértelmű: az egész nem zet vezéreként kívánt bemutatkozni. Nem lehetett

1363 Pártprogramok 1991. 332.

1364 Lásd Gergely J. 2001. 242-246.
1365 Béldi 1936. 20-21.
1366 Béldi 1936. 9.
1367 Gömbös pártja 1998.117-118. [Kiemelések tőlem - V. J.]
1368 Gömbös 2004. 385.
 A „N e m z e t i E g ység V e z é r e ” 465

szó a kormánypárt vezéréről, hisz ezt a tisztet Bethlen több mint három héttel
később, csak a hónap utolsó napjaiban adta át neki. A rádiószózatban pedig az
ország egész lakosságához szólt.
Gömbös diktatórikus törekvéseinek, vezéri pozícióra törekvésének cáfo­
lataként szokás idézni, hogy miniszterelnökként első nyilatkozataiban még
rendre „az államfő, Magyarország első közjogi méltósága” kiemelkedő sze­
repét hangsúlyozta. A kormányzót a magyar államiság, „a kiegyensúlyozott
belpolitikai élet” első számú, az országgyűlést megelőző „pillérének” nevezte,
akinek a végrehajtó hatalom is felelős. Több alkalommal nyilvánította ki hűsé­
gét korábbi mentora iránt.13691370Ez azonban - a fent jelzett körülmények követ­
keztében - nem jelentette, hogy elismerte volna saját miniszterelnöki, s még
kevésbé a társadalmat szervező pártvezért hatalmának korlátozását; azt, hogy
Horthyt ismerte volna el a nemzet vezérének.
Erre utal az is, hogy később a sajtóban, nyilvános beszédekben, a NÉP doku­
mentumaiban alig esett szó Horthy, illetve az általa viselt méltóság fontosságáról.
Helyét a „Vezér” foglalta el - Gömbös Gyula. A párt dokumentumai (1933 júni­
usától kezdve) nem hagynak kétséget afelől, hogy Gömböst nemcsak a Nemzeti
Egység Pártja, hanem az egész nemzet vezérének tekintették. De maga Gömbös
sem. Számos esetben nyilatkozott úgy, mint 1932. december 4-én, Nagykőrö­
sön: „A magyar akkor volt erős és nagy, amikor [...] hivatott vezéreire hallgatott.
Minél súlyosabb a helyzet, annál szükségesebb, hogy egy vezér mögött álljon az
egész nemzet...7,1370Vezető munkatársai propagandisztikus megfogalmazásaiban
minden, ami 1932. október 1-je után történt, a „Vezér” érdeme volt. Az érvelés
pedig igencsak hasonlatos Hitler és Mussolini vezéri mivoltának igazolásához:1371
Gömbös hirdetett a nemzet érdekeit valóban kifejező programot, ő bontotta ki
a Nemzed Egység zászlaját. Neki köszönhető az ország külpolitikai, „gazdasági
helyzetének javulása, belső rendjének megszilárdulása”. Neki lehetnek hálásak
a nemzet különböző státusú tagjai szociális helyzetük javulásáért. S mindebben
rajta kívül senkinek - sem a parlamentnek, sem a kormányzónak, sem a tulajdo­
nosoknak, sem a termelőknek - nem volt szerepe. Legfeljebb a kormányt vagy a
NEP-et illették dicsérő szavakkal - a „Vezérrel” együtt.1372
Személyét olyan tulajdonságokkal ruházták fel, amelyek „fényében” már
nem is földi halandóként, hanem isteni lényként jelent meg a kortársak előtt.

1369 Gömbös 2004. 414, 619-620.

1370 Gömbös 2 0 0 4 .4 8 0 . (Kiemelés tőlem - V. J.)
1371 A két diktátor érdemeit is azzal indokolták, hogy az általuk vezetett párt létrehozása és ve­
zetése révén biztosították a nemzet/nép sorsának jobbra fordulását. Ezekre lásd Organisa-
tionsbuch 1937. 146.; A Nemzeti Fascista Párt 1937. 69-72.
1372 Lásd például Gömbös pártja 1998.12, 27, 30, 31, 33. b) és 36. sz. dokumentumok.
466 „ M in i s z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

Olyan lényként, aki „nem csüggedt el a tenger sok nehézség láttán, hanem
[...] bátran szembeszállt az országot fenyegető bajokkal”, s „egyszeriben
megváltoztatta ezt a kedvezőtlen helyzetet”.1373 Ereje képes volt „történelmi
folyamatoknak hatását” érvényesíteni, „erős magyar akarata pedig megtörte
a széthúzás átkát”.1374 A nemzethez fűződő viszonyát atyai fensőbbségként
jellemezték, akinek megnyilatkozásaiból „a nemzet iránti mélységes szere­
tet és féltő gond, a férfias kötelességtudás és államférfiúi lelkiismeret hangja”
szólt.1375 Mindezek alapján nyilatkoztatták ki, hogy „a Vezér egyénisége és
politikai múltja” az a vonzerő, amely a magyarságot a „Nemzeti Egység tábo­
rába vezette”, és garanciája a jövőbeni boldogulásnak. így tehát a magyarság
hálát adhat „a Mindenhatónak, hogy az ország sorsdöntő órájában adott a
nemzetnek egy államférfiút, Vezérünket, Gömbös Gyulát, aki magyar lelké­
nek nagyszerű erejével felismerte a történelem parancsszavát és rávezette a
nemzetet az egyedül helyes útra...”1376
A vezéri imázs építésében jelentős szerepet szántak annak a Gömbös-kor­
mány időszakában minden korábbinál szervezettebbé és kiterjedtebbé tett pro­
pagandagépezetnek, melynek irányítója a kormányzatban Antal István sajtófő­
nök, a NEP-ben pedig Zech Alfonz és Béldi Béla, az Országos Központi Iroda
propagandaosztályának vezetői voltak. Ez a gépezet olyan eszközöket és mód­
szereket alkalmazott, amelyekhez hasonlóval a korabeli Magyarországon csak
a Horthy-kultusz erősítése és ápolása kapcsán találkozhatott a társadalom,1377 s
legközelebb Rákosi Mátyást próbálták elfogadtatni az ország lakosságával ilyen
módszerek révén is. Külföldön pedig Hitler, Mussolini és Sztálin dicsőségét hir­
dették hasonló módon - ha nem is mindig ugyanolyan fogásokat alkalmazva.
Alig telt el néhány hét Gömbös regnálásából, amikor már nagy példány­
számban olvashatták első beszédeit.1378 Kinevezésének első évfordulóján
politikáját méltató, terjedelmes cikkek sorát közölte négy héten keresztül a
Nemzeti Figyelő,1379 a Társadalmi Egyesületek Szövetségének lapja, melyet már
1932 végén a kormány és a kormánypárt félhivatalos orgánumának nyilvání­
tottak.1380 A hosszúra nyúlt cikkfolyamban 33 politikust, egyházi és gazdasági

1373 Gömbös pártja 1998. 175-176.

1374 Gömbös pártja 1998.151. (Eredeti kiemelés - V. J.)
1375 Gömbös pártja 1998. 200.
1376 Gömbös pártja 1998.151.
1377 Lásd Turbucz 2009. 138-166.
1378 Gömbös 1932.
1379 Nemzeti Figyelő, 1933. szeptember 24., október 1. 8. és 15.
1380 MNL SML, főisp. biz. 2/1933. - Dr. Antal István 9065/1932. M.E. sz. körlevele a főispánok­
hoz és Sztranyavszky Sándor, a Nemzeti Egység Pártja elnökének körlevele a főispánokhoz
(1932. december 5.)
 A „ N e m z e t i E g ység V e z é r e ” 467

vezetőt, művészt szólaltattak meg a politikai élet minden szegmenséből - a

kormánypárti képviselőktől a kisgazda Eckhardt Tiboron, a szociáldemokrata
Peyer Károlyon, a demokrata Vázsonyi Jánoson, Zadravecz István katolikus
és Ravasz László református püspökön át Sipőcz Jenő budapesti polgármes­
terig, Chorin Ferencig, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökéig és a
korszak leghíresebb írójáig, Herczeg Ferencig. Érzelmekkel teli interjút készí­
tettek a miniszterelnök édesanyjával. Bemutatták Gömböst mint szónokot és
mint honvédelmi minisztert, rövid cikkben méltatták az első világháborúban
szerzett érdemeit. Az alaphangot Gömbös - név nélkül nyilatkozó - „legfa­
natikusabb hívével” adatták meg, aki, vallomása szerint, „lassan egy évtize­
de” hirdette, „hogy az ország vezetését ennek a férfiúnak a kezébe kell tenni”:
„Biztosra vettem, hogy Kormányzó Urunk bölcsessége, ha a magyarság sors-
fordulatában politikai felkészültséggel párosult közéleti becsületet, férfias bá­
torságot, államférfiúi bölcsességet fog keresni, meglátja a magyar közéletben
azt az egy embert, akinek erős kezébe válságos pillanatban az ország sorsát
teheti és ez csak Gömbös Gyula lehet.”1381
„Gömbös legfanatikusabb híve” minden bizonnyal Szörtsey József volt,
aki a lap főszerkesztőjeként nem akarta leleplezni magát, nehogy ezzel eleve
kiteregesse a szerkesztőség szándékait. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége
ügyvezetőjeként és a MOVE alelnökeként Gömbössel 1919 óta szoros kapcso­
latban álló politikus főszerkesztő így összegezte a hozsannázó, mérsékelten
méltató és kritikai elemeket egyaránt tartalmazó interjúsorozat tapasztalatait:
„Ezek a feleletek, melyeket lapunk hasábjain sorra megmutattunk, lélekemelő
bizonyossággal igazolják, hogy a nemzet egyeteme valóban összeforrt Vezé­
rével. A szenvedő, élet után törő, jövőt váró, szent magyar vágyakozás testet
öltött: Benne a nemzet megtalálta önmagát és rálépett jövendő nagyságának
történelmi útjára.”1382
A TESZ nem csak lapjának hasábjain ünnepelte a miniszterelnököt. Kor­
mányra kerülésének évfordulóin nagyszabású ünnepségeket is rendezett.
A második évfordulón például „ezerterítékes estebéden” a Gellért szálló étter­
mében, miniszterei és államtitkárai, a kormánypárti képviselők, a gazdasági
és kulturális elit tagjai jelenlétében méltatták nagyságát. Az itt elhangzott kö­
szöntő azért érdemel külön figyelmet, mert Gömbös nagyságát - mint ereden­
dően létezőt - politikai pályája kezdetére is visszavetítette.1383

1381 Nemzeti Figyelő, 1933. szeptember 24. 3. - Eszterhás István: Mit mond Gömbös legfanatiku­
sabb híve az első esztendőről?
1382 Nemzeti Figyelő, 1933. október 15. 1. - Sz. J.: Az első évforduló
1383 Függetlenség, 1934. október 3. 2. - A miniszterelnököt ünnepelte a TESZ ezerterítékes est­
ebédjén. - Az ünnepeltet méltató Czettler Jenő a valóságot megszépítve, eltúlozva (valójá-
468 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy V ezér ? !

159. A k o rm á n y és a N ÉP képviselőcsoportja G öm bös G yulát köszönti k in ev ezésén ek

h a rm a d ik évfordulóján a S á n d o r palota teraszán

Nem csak a központi lapokban jelentek meg áradozó hangnemű, méltató

írások, hanem a vidékiekben is. E jelenséget illusztrálja - cseppben a tenger
módjára - a református egyház befolyása alatt álló Debreczen - Keletmagyaror­
szági Napló „Gömbös történelmi szerepe” címmel közölt vezércikke, mely sze­
rint a kormányfő „a hivatott állam férfi szerepét tölti be”.1384 Még lelkesebb volt
a másik debreceni lap, a kormánypárti Debreczeni Újság - Hajduföld szerkesz­
tője, egyben a NÉP helyi titkára, Kolosváry-Borcsa Mihály, aki szerint „Gömbös
Gyula olyan státusférfiú, aki az isteni gondviselés rendeléséből a leghivatottabb
arra, hogy az országot vezesse nagy nemzeti céljai felé”.1385 Hasonló hangot
ütött meg a nyugati végeken a Zalai Napló, amely két évvel később vezércikké­
ben úgy üdvözölte „Gömbös Gyulát, a hivatott nagy állam férfit”, mint „az ele­
mek erejével viaskodó hajót biztos kikötő felé vezető kapitányt”.1386 Államférfi
mivoltát külföldi tekintélyekre történő hivatkozással is igazolni igyekeztek.
A Reformnemzedék egyik agilis személyisége, Makkai János szerint „Hitler,
Göring és társai úgy kezelték és úgy tisztelték Gömbös Gyulát, mint a Führer-
rel egyenrangú történelmi jelenséget, aki egy népet és nemzetet maradékta-

bán meghamisítva) azt hangoztatta: „Gömbös Gyula nevét már akkor súgták egymásnak
titokban a hazáért aggódó férfiak, amikor az őszirózsás forradalom mámorában érezték,
hogy az ellenség kardcsapás nélkül sétál be a határokon és Gömbös kapitány nevét akkor
vette szárnyra a hír, amikor a hadsereg urai nem akartak katonát látni.”
1384 D ebreczen - K eletm agyarországi Napló, 1933. május 19. 1. (Kiemelés tőlem - V. J.)
1385 D ebreczen i Újság - H ajduföld, 1933. június 10. 1. (Kiemelés tőlem - V. J.)
1386 Zalai Napló, 1935. március 13. 1. - A Vezér és pártja (Kiemelés tőlem - V. J.)
 A „N em zeti E g ység Vezére” 469

lanul testesít meg, akinek szava a magyar nemzet egyetemességével azonos,

akinek kézfogása kilenc millió magyar kézfogását jelenti”.1387
A verbális kultuszteremtés csúcspontjának tekinthetjük azt a gondolatfu­
tamot, amellyel a Budapesti Hírlap vezércikkírója méltatta a hosszú betegsza­
badságáról visszatérő miniszterelnököt 1936 augusztusában: „A vezető sze­
repre hivatott államférfi és a kor, amelyben él - ezt bizonyítja a történelem
- rendszerint annyira kiegészítő részévé válnak egymásnak, hogy a szellem, a
világnézet és annak eleven megtestesítője alig választhatók el egymástól. Göm­
bös Gyula egyénisége, karakterisztikus énje ma tulajdonképpen a magyar na­
cionalizmus reneszánszának élő programja. A miniszterelnök individuális éle­
te annyira bekapcsolódott a nemzetfenntartó elemek kooperatív életébe, hogy
Gömbös Gyula neve fogalommá, a reformpolitika útmutató fároszává vált.”1388
E - Gömbös miniszterelnökségének idejét szinte végigkísérő, halála után
pedig kultuszának ápolását szolgáló szerveződésekben, megemlékezésekben
és emlékállításban1389 folytatódó - kampány egyik leglátványosabb eleme volt
Révay József általam is sokat idézett, 1934-ben megjelent Gömbös-életrajza.1390
Hasonló biográfia csak Horthy kormányzóról készült életében - ám közel sem
ilyen teljességgel.1391 Révay könyve mindenekelőtt tartalmával igyekezett iga­
zolni, hogy a regnáló miniszterelnök - veleszületett adottságainak köszönhe­
tően - már apró gyermekként csillogtatta vezéri képességeit, amelyek későbbi
élete során, kiváltképp katonai képzésének köszönhetően, tovább gazdagod­
tak, erősödtek, s minden tisztségében és tevékenységében megnyilvánultak.
Ezt a tartalmat volt hivatva hitelesíteni az író személye és a kötet - különös
tekintettel a korabeli technikai feltételekre - reprezentatív megjelenése. Nem
kevésbé az, hogy a korszak egyik legrangosabb irodalmi kiadója, a Franklin
Társulat jelentette meg, az előszót pedig az „írófejedelemként” ünnepelt
Herczeg Ferenc jegyezte. Révay, a kiadó titkára, a korszak ismert és elismert
tudósa, írója és publicistája nem önálló elhatározásból, hanem megrendelésre
írta meg - az ő szavait idézve - „a miniszterelnök mennybemenetelét tárgyaló
művet”. Visszaemlékezésében csak a vezérigazgatója által vele szemben gya-

1387 Új Magyarság, 1935. október 3. 3. - Makkai János: Földön és gépmadáron

i3ss Budapesti Hírlap, 1936. augusztus 11. 1. - Világszemléletek harca
1389 Lásd a Gömbös-kultusz - halála után című fejezetet
1390 R évay 1934.
1391 Pilch Jenő: Horthy Miklós. Athenaeum, Budapest, 19292; Csathó Kálmán et al.: Horthy Mik­
lós. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, [Budapest], 1939; Doblhoff Lilly: Horthy Miklós. At­
henaeum, Budapest, 1939. Ezek több vonatkozásban is eltérnek Révay munkájától. A legrep­
rezentatívabb megjelenésű, küllemében Révay könyvéhez mérhető Pilch-féle biográfia csak
vázlatos áttekintést ad Horthy életének első világháborúig terjedő szakaszáról, részletesen a
háború kitörésétől kormányzóvá választásáig ismerteti pályáját.
470 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

160.
G öm bös G yula
ho n v éd elm i
m in iszter
szülőfa lujáb an
(1 9 3 0 )

korolt kényszerről emlékezik meg, melyet ő maga a vállalat üzleti érdekeivel

indokolt.1392 Nem tudni, hogy Pintér Jenő vezérigazgató külső inspiráció, mi
több, megrendelés hatására döntött-e a könyv megíratásáról. Ám mindaz, ami
ezekben az években Gömbös körül, hatalmának elfogadtatása, személyének
dicsőítése érdekében történt, azt valószínűsíti, hogy a kezdeményezés a mi­
niszterelnök környezetéből indult. Ezt igazolja Marton Béla NEP-főtitkár a me­
gyei pártelnök főispánokhoz intézett felhívása is, amelyben Révay könyvének
terjesztésére szólította fel őket, az alábbi indoklással: „Fontosnak tartom, hogy
az országban minél közvetlenebbül megismerjék nem csak Gömbös Gyulát
a politikust, de az embert is. Ezt a célt pedig a könyv [...] jól szolgálja.”1393
Azt, hogy mindez magának Gömbösnek sem volt ellenére, igazolja a készség,
amellyel a szerző rendelkezésére állt a vele készített interjúk során.
Mi több, egy év múlva, kinevezésének harmadik évfordulójához közeled­
ve, Gömbös maga kérte fel sajtófőnökét, Antal Istvánt „egy nagyon fontos
munkára”, egy „kis brosúra” megírására, melyben - közölte a miniszterelnök:
„...összefoglalom és ismertetem azt a tevékenységet, amelyet kormányom az
elmúlt három év során kifejtett és azokat az eredményeket, amelyeket ez alatt

1392 A tulajdonos, Pintér Jenő „a Gömbös-életrajz megírását követelte, lévén ez ugyancsak jó

pont a kiadó számára. Vezérigazgatóm [...] Ultimátumát elém terjesztette, vonakodásomra
ügyet sem vetett. [...] kijelentette, hogy ö az ügynek ezt a részét vállalja, ha viszont én nem
vállalom a könyv megírását, azonnali hatállyal elbocsát.” R évay 2007.103.
1393 MNM CsML SzL IV B. 401a. 12. főisp. biz. 20/934.
 A „Nemzeti E gység V ezére ” 471

161.
A z em léktábla
felavatása G öm bös
szü lő h á zá n (1 9 3 5 )
A képen a verset
szavaló Zier Miklós
(1919-1989)
gimnáziumi tanuló

az idő alatt elért.”1394 A borítójának színe miatt „Kék könyv”-ként elhíresült,

több mint százoldalas kiadvány a „Vezér” és kormányának sikereit zengte,
szintén a kultuszteremtés igényével.1395
Szimbolikus eszközökkel is hirdették nagyságát. Murga képviselőtestülete
1934-ben Gömbös utcává nevezte át a falu főutcáját,1396 19 3 5-ben pedig szülő­
házán emléktáblát avattak.1397
Horthyn kívül nem volt olyan regnáló politikus, akit annyi település tisztelt
meg díszpolgári címmel, mint Gömbös Gyulát. A sort szülőfaluja kezdte már
1930-ban, amikor Gömbös még csak honvédelmi miniszter volt. Az okleve­
let az egész falut megmozgató ünnepségen Gömbös személyesen vette át.1398
Ez az aktus még nem szervezett akció keretében zajlott, hanem a politikus
községfejlesztéshez történő hozájárulásának elismerése volt a falu részéről.
Miniszterelnöksége idején azonban a díszpolgári cím adományozása orszá­
gos méreteket öltött, ami aligha tekinthető spontán akciónak. Hosszan lehet-

1394 A ntal 2004a. 434. Antal már 1933 karácsonyán közzétett egy majd három újságoldalnyi ter­
jedelmű összegzést a kormány addig tevékenységéről és eredményeiről. 8 Órai Újság, 1933.
december 24. - Dr. Antal István: Az ötnegyedéves Gömbös-kormány.
1395 Kék Könyv 1935.
1396 N ovothné B án 2007. 8-9.
1397 Tolnam egyei Újság, 1935. január 1. 1-2. - A „bronzrózsákkal a falhoz erősített fehér már­
ványtábla” felirata: „E házban született 1886. december 26-án vitéz jákfai Gömbös Gyula
magyar királyi miniszterelnök és honvédelmi miniszter”. Lásd még N ovothné B án 2007.16.
1398 MNL TML Murga közs. ir. képv. t. jkv. 1930. június 4. 7. rendkívüli kgy. 1930. sz. határozat
és 1930. szeptember 19. 367/1930 kig. sz. A részleteket lásd Novothné B án 2007. 15-16.
472 „M iniszterelnök akarsz -e lenni vagy V ezér ? !

162. G öm bös G yula

O rosházán átveszi
díszpolgári oklevelét
(1 9 3 2 . n o v em b er)

ne idézni az erről szóló sajtóbeszámolókat, amitől el kell tekintenem. Csupán

néhány jellemző példát említek. Tolna megyében Gömbös 1933. májusi láto­
gatása során Dunaföldváron és Szekszárdon vehetett át oklevelet. Egy évvel
később Simontornya képviselőtestülete csatlakozott a sorhoz, 1935. márciusá­
ban a választási kampány során Gyönkön a simontornyai járás 22 községének
okleveleit tartalmazó albumot adtak át neki.1399 1934. október 2-án Jákfa és to­
vábbi 12 őrségi község küldöttsége egyszerre adta át Gömbösnek a díszpolgári
oklevelet.1400 A kampányba más szervezeteket is bevontak. A MOVE Országos
Elnöksége a közigazgatási egységek vezetőinek megküldte Gömbös bekerete­
zett arcképét azzal a céllal, hogy hivatalaikba függesszék ki.1401
A Gömbös miniszterelnöksége kezdetén indult kampány manipulált jelle­
gére korán felfigyeltek a kritikus szemlélők. A kisgazdapárti Tolnamegyei Hír­
lap újságírója már 1933 januárjában felhívta a figyelmet arra a változásra, hogy
a korábbi gykorlattal szemben nem befejezett munkáért, kimagasló eredmé­
nyekért adományozzák a címet, hanem mintegy megelőlegezik az ország veze­
tő politikusainak. Ráadásul oly mértékben, hogy szinte tömegcikké vált, „ame­

1399 N ovothné B án 2007. 17-19. és 31.

1400 Függetlenség, 1934. október 3. 3.
i4°i MNM OL P 1080.1. cs. 1. tétel. - Kozma György főispán levele a MOVE Országos Elnökségé­
nek (1934. március 1.)
 A „N em zeti E g ység Vezére” 473

lyet lázas buzgalommal szállít a közigazgatás. A kóros infláció természetesen

az értékét is aláásta.”1402
Furcsa, ellentmondásnak tűnő, de inkább taktikusnak nevezhető magatar­
tást tanúsított Gömbös ezekkel az akciókkal kapcsolatban. A választók, illetve
NEP-tagok előtt tartott beszédeiben maga is nyíltan deklarálta, hogy igényt
tart a kizárólagos vezéri szerepre. Ennek elismeréseként értékelte a sokasodó
díszpolgári címeket, és az oklevelek gyakori személyes átvételekor láthatóan
örömmel vette az ünneplést. A formaságok tekintetében azonban visszafo­
gottságot tanúsított. Különösen szülőhazájában, ahol ismerték, kérte, hogy
az átadásra ne látványos külsőségek között kerüljön sor. A szimbolikus ünne­
pi alkalmaktól többször távol tartotta, és mással - leggyakrabban Sztranyavsz-
ky Sándorral - képviseltette magát. Nem vett részt Murgán a róla elnevezett
utca, illetve emléktáblájának felavatásán, és elutasította a Pest-Pilis-Solt-Kis-
kun vármegye főispánja által közvetített kérést, hogy vegyen részt Budafokon
a díszpolgári kinevezése kapcsán készült festett arcképének leleplezési ün­
nepségén, melyet a NÉP ünnepélyes zászlóbontásával is összekapcsoltak.1403
A meghívólevélre sajátkezűleg írta rá: „Jelenlétemben nem lehet leleplezni -
Sztranya menjen el az ünnepre.”1404 Nem tudni, hogy ebben tanácsadókra
hallgatott, vagy - az egyszerű falusi, kisvárosi emberek mentalitását jól is­
merő politikusként - ösztönösen ismerte fel, hogy a határozott vezető kateg­
orikus kijelentései bizalmat ébreszthetnek, a dicsfényben pompázó politikus
azonban inkább viszolygást kelthet.
A Gömbös és híveinek beszédeiben, a sajtóban és a pártdokumentumok­
ban olvasható - sokszor zavaros és érzelmi elemekkel teli - megfogalmazások­
ból egy mitikus vezéralak képe bontakozik ki, melynek megalkotása nagyon
is racionális célokat szolgált. Erről árulkodott Gömbös első miniszterelnöki
nyilatkozata is: „...annak, aki a nemzetet vezeti, ösztönös meglátás révén tud­
nia kell, hogy merre visz az út, és a nemzetnek is tudnia kell, hogy a vezér mit
akar.”1405 A vezérnek eszerint nem az a kötelessége, hogy megismerje a nemzet
(és egyes rétegei, csoportjai) helyzetét, érdekeit, vágyait, és azokat szolgálja,
hanem kizárólag az, hogy különleges adottságai révén megérezze, mi az egye­
dül hasznos teendő a nemzet egésze számára. A nemzet tagjai viszont akkor
tesznek jót önmaguknak, ha nem szuverén módon cselekszenek, saját, illetve

1402 Tolnamegyei Hírlap, 193S. január 25. 1. Idézi: Novothné B án 2007. 17-18.
1403 MNM OL K34 - 1933 - 73 - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának levele Gömbös
Gyulához (1933. január 18.)
1404 Bizalmasan ezen a néven emlegették a NEP-ben és kormányzati körökben Sztranyavszky
Sándort.
1405 Gömbös 2004. 379.
474 „M in is z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y Vezér? !

társadalmi rétegük érdekei, kulturális vagy vallási eszményeik, nemzetiségi

identitásuk szerint, ha hangot adnak gondjaiknak, hanem kizárólag akkor, ha
vakon hisznek abban, hogy a „Vezér” ösztönösen megérzi, mi jó a nemzetnek,
és fenntartás nélkül követik őt. Gömbös mindezt nemcsak sugallta, hanem el
is várta. „Bízzák reám magukat; meggyőződhettek arról, hogy amit akarok, be­
csülettel akarom. Terveim a nemzet egyetemét szolgálják” - szólt a veszprémi
szervezet zászlóbontó gyűlésének résztvevőihez.1406 Indoklásként arra hivat­
kozott, hogy a „...rendkívül nehéz és komplikált nemzetközi helyzetben, óriási
világerők ütközése közepette, a súlyos belső problémák egész sorával meg­
terhelt, kicsiny Magyarország csak akkor fogja megállni helyét, ha lélekben,
célokban és törekvésekben összefogva, egyöntetű falanxként áll azok mögött,
akik az alkotmányos tényezők bizalmából állnak az ország élén.”1407
E szavak kimondásakor elsősorban önmagára utalt. Miniszterelnöki kine­
vezése második évfordulóján elmondott rádiószózata árnyalt stílusán érezni
a szövegeit formázó Antal István hatását. Amikor azonban spontán beszédet
tartott, az egykori katonatiszt cizellálatlan érveit használta: „...nem ér semmit
az a hadsereg, amely engedelmeskedni nem tud...”.1408
Ebben a gondolkodásmódban egyrészt az „ösztön” volt hivatott pótolni azt
a rendszeres tudást (gazdaságról, társadalomról, történelemről, jogról, politi­
káról stb.), amellyel a miniszterelnök/pártvezér nem, vagy csak korlátozottan
rendelkezett. Másrészt valamifajta mitikus vízióval kívánta leszerelni és saját
szolgálatába állítani azokat a társadalmi rétegeket, csoportokat, amelyeknek
valós problémáit nem tudta vagy nem akarta megoldani. Ennek érdekében
persze - nem bízva maradéktalanul a misztikum hatásában - evilági módsze­
rek alkalmazását is kilátásba helyezte. „Én el tudok járni, s el is fogok járni
azokkal szemben, akik akár az én, akár a kormányom tekintélyét akarják csor­
bítani” - fenyegetőzött Gömbös.1409 Az alapvető cél az volt, hogy a társadalom
minden szférájában a „Vezér” akarata érvényesüljön.
Azé a vezéré, aki - a fenti elgondolások szerint - a törvényhozás fölé kereke­
dő, a közigazgatást és a társadalmat egyaránt uraló végrehajtó hatalom feje. Ily
módon őt tekintették - immár egyes számban - a nemzet egyetlen és kizáróla­
gos vezetőjének, akinek rendelkezésére kell, hogy bocsássa a „közjogi és állam-
igazgatási berendezés a nemzeti erők maximumát”.1410 Ezt az igényt fejezte ki
Gömbös és vezetőtársai gyakran emlegetett és a kortársak által gúnyolt szófor-

1406 Gömbös 2004. 496.

1407 Gömbös 2004. 621-622.
1408 Gömbös 2004. 598.
1409 Gömbös 2004. 391.
1410 Nemzeti Munkaterv 6. pont. Pártprogramok 1991. 332.
 A „Nemzeti E gység V ezére ” 475

1 6 3 . G ö m b ö s G y u la

m in is z t e r e ln ö k H o rth y
M ik ló st k íséri a k o r m á n y z ó
m e g v á la s z t á s a 15. é v fo r d u ló já n
ren d ez ett ü n n e p s é g u tá n

dulata, mely szerint: „Csak egy pallér, a többi hordja a téglát, s akkor megépül
a ház. Bábeli zűrzavarban politikát csinálni és nemzetet vezetni nem lehet.”1411
Mindez szöges ellentétben állt azokkal a méltatásokkal, melyekkel a kortár­
sak s maga Gömbös is rendre a nemzet vezérlő alakjaként méltatta a kormány­
zót. Éppen ezért jogosan vetődhet fel a kérdés, milyen szerepet szánhatott
Gömbös Horthy Miklósnak az ő elképzelései szerint és irányításával működő
„diktatórikus vezéri államban”. Mint számos más esetben, e vonatkozásban
sem maradt nyoma annak, hogy a miniszterelnök/pártvezér egyértelműen
megfogalmazta volna ilyen irányú terveit. Politikai lépései és nyilatkozatai, va­
lamint azok következményei azonban árulkodóak, amelyekből következtethe­
tünk feltételezhető álláspontjára.
Ezek értelmezését segíti a komparatisztika alkalmazása. Mindenekelőtt
Gömbös és Mussolini helyzetének és stratégiai/taktikai megoldásainak, illetve
terveinek összehasonlítása révén, de Hitler lehetőségeire is pillantást vetve, és
Turbucz Dávid Horthy-kultusszal kapcsolatos alapos kutatásainak eredményei­
re támaszkodva tudunk válaszolni a joggal felvetődő kérdésre.
Amikor Gömbös 1932-ben hatalomra került, Horthyt már a nemzet „vezé­
rének” tekintette a hatalmi elit meghatározó többsége és a magyar társadalom
egyre nagyobb része. Az általa kinevezett új miniszterelnök ezt figyelembe
véve kezdhetett hozzá saját vezéri szerepének kialakításához. A két kortárs

1411 Göm bös 2004. 509. A gondolatot más megfogalmazásban lásd még uo. 483, 564. stb.
476 „M in is z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y Vezér? !

diktátor helyzetére kitekintve azt láthatjuk, hogy Hitlerrel szemben, aki Hin-
denburg elnök halálát követően egy személyben egyesíthette az államfői, a
kormányfői és a pártvezért hatalmat, Mussolininak III. Viktor Emánuel királyi
hatalma árnyékában kellett kivívnia, és mindvégig érvényesítenie vezért szere­
pét. Gömbös helyzete tehát a Duce pozíciójához hasonlítható. Utóbbi számára
megkönnyítette tervei megvalósítását az, hogy - miközben ő nem kérdőjelezte
meg a király pozícióját - kritikus helyzetekben az uralkodó rendre Mussolini­
nak kedvező módon foglalt állást.1412 így alakulhatott ki „A Nemzeti Fascista
Párt” című, magyarul is megjelent könyvben ismertetett helyzet: „Anélkül,
hogy a monarchia értékét csökkenteni kívánná - melynek területe a Korona
magasrendű tevékenységeiben van meghatározva -, a Duce az egész állami
életnek alapvető, tényleges, mozgató és fegyelmező intézménye.”1413 Azaz:
Mussolini lett az állami és társadalmi élet minden területét irányító „Vezér”,
míg a király szerepe protokolláris formasággá zsugorodott.
Gömbös hatalma sokkal inkább függött Horthy Miklós kormányzó akara­
tától, mint Mussolinié az olasz királyétól. Egyrészt az államfőnek - a minisz­
terelnök kinevezését és felmentését illető - törvényekben biztosított jogosít­
ványai, másrészt Gömbös labilis hatalmi helyzete miatt, amelynek megvál­
toztatásához nem rendelkezett a fasiszta tömegmozgalomhoz, illetve párthoz
hasonló támogatással, szervezettel. Ilyen körülmények között az új kormány­
fő, ha akarta volna, sem tudta korlátozni Horthy hatalmát. De több ok miatt
nem is akarta. Sőt, mint láttuk, a kormánypárton belüli legfőbb ellenlábasa­
inak legyűrése érdekében jogosítványainak kiterjesztését is kezdeményezte.
Ez azonban nem jelentette azt, hogy a maga javára ne kívánta volna halvá­
nyítani mentora vezéri nimbuszát. Ezt jelzi, hogy az 1920-as években Horthy
vezérkultuszát alapozó érvek, azt szolgáló megemlékezések közül 1919. no­
vember 16-ai budapesti bevonulására, ezáltal játszott „nem zetm entő fővezéri”
szerepére került a hangsúly, a Bethlen-korszakban elsősorban hangoztatott, a
kormányzóvá választáshoz kötött „országépítő” tevékenység helyett.1414 Ez is
mutatja, hogy Gömbös az utóbbi terepen vindikált magának „vezéri” jogokat.
Ezért tett (sikertelen) kísérletet az általa vezetett végrehajtó hatalom mozgás­
terének kiszélesítésére, és alakította át szervezett tömegpárttá - valamennyi
választópolgár tömörítése és a többi párt felmorzsolása szándékával - a kor­
mánypártot, amely révén ő, és nem a kormányzó uralhatta volna a társadal­
mat, minden téren szabályozva annak életét.

1412 Ormos 2000b. I. 195-197, 219-232.

1413 A Nemzeti Fascista Párt 1937. 69-72.
1414 T urbucz D. 2009. 138-154.
 A „Nemzeti E gység Vezére ” 477

164. H o rth y
és G öm bös
193 5 -b en

Miközben - mint már idéztük - Gömbös változatlanul és kitartóan hangoz­

tatta „az államfő, Magyarország első közjogi méltósága” kiemelkedő szerepét,
és nevezte a kormányzót a magyar államiság, „a kiegyensúlyozott belpolitikai
élet” első számú, az országgyűlést megelőző „pillér”-ének, ő már első nyilvá­
nos miniszterelnöki szereplése során az egész nemzet vezéreként mutatkozott
be az ország lakosságának. A következő években pedig munkatársai a NÉP do­
kumentumaiban és a sajtóban minden, az „új ország építésével kapcsolatos”
tényleges vagy látszateredmény esetén Gömbös érdemeit hangoztatták, aki
későbbi megnyilatkozásaiban sem hagyott kétséget afelől, hogy e tekintetben
nem kívánja kiadni kezéből a vezérlő szerepet.
Ebben a konstellációban Horthy szerepe protokolláris funkciókra, az ál­
lamfői tekintély megőrzésére és annak révén az ország stabilitásának biztosí­
tására korlátozódott volna - s ezáltal arra, hogy a társadalom életét saját elvei
és tervei szerint szabályozó, szervező „Vezér” munkájának kedvező feltételeit
garantálja. Ez pedig az Olaszországban kialakult helyzethez hasonló sziszté­
mát eredményezett volna. Ezért érthetünk egyet Turbucz Dávid következte­
tésével, mely szerint Horthy esetében az uralkodókultuszok követéséről volt
szó, míg Gömbössel kapcsolatban a modernkori diktatúrákra jellemző módon
„a centralizált tömegpárt élén álló, a kormányfői [...] hatalmat is egyesítő po­
litikus kultusza volt meghatározó”.1415 E kettő pedig megférhetett egymás mel­
lett, legalábbis megfelelhetett a miniszterelnök céljainak. Tudjuk, hogy a kísér­
let sikertelen maradt, Horthy Gömbösnek ezeket a törekvéseit nem tolerálta,

1415 T urbucz D. 2013. 19-33. Idézet: 29.

478 „M in is z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V ezér ? !”

és a kormányfő hatalomkoncentrációra irányuló lépéseinek döntő szerepe volt

abban, hogy az államfő 1936 elején már meneszteni kívánta miniszterelnökét.
Ezekben a Gömbös által az államról és a „Vezérről” alkotott nézetekben a
parlament szerepe teljesen formálissá válik. Hatásköre minimálisra szűkül - a
végrehajtó hatalom jogkörének egyidejű, rohamos kiterjesztésével. Ezt a par­
lamentet is egyetlen - a többi pártot felszámoló vagy teljesen háttérbe szorító
- kormánypárt uralja, amely révén az államhatalom a társadalom egésze fölé
tud kerekedni, tetszése szerint szabályozva annak működését. A párt megha­
tározó vonása pedig az, hogy benne a „Vezér” (pártvezér és miniszterelnök egy
személyben) akarata korlátlanul érvényesül. Egy ilyen feltételek között műkö­
dő parlamentnek a végrehajtó hatalmat ellenőrző - esetleg fennmaradó - sze­
repe lényegében nem jelenthetett volna többet, mint a „Vezér” (a parlamentet
uraló párt vezérének) kontrollját önmaga (a miniszterelnök) felett.
Gömbös (és híveinek) államról alkotott felfogása, a NEP-szervezés gyakor­
lata és a vezérkultusz megteremtésére irányuló törekvése tehát nem más, mint
egy diktatórikus vezéri állam programja és kezdeti realizálása. Olyan államé,
melynek sem kiépítése érdekében, sem működése idején - Gömbös tervei sze­
rint - nem alkalmaznak fizikai terrort. A hatalom más eszközeit - közigazga­
tás, adóvégrehajtás stb. - és a modernizáció adta lehetőségeket (sajtó, tömeg-
közlekedés, hírközlés stb.) azonban felhasználták annak érdekében, hogy a
szigorú szervezeti elvek és kötöttségek alapján működő Nemzeti Egység Párt­
jába tereljék a lakosság mind nagyobb részét, s abban ezáltal megvalósuljon
a magyar nemzet lelki majd politikai egysége, az „Isten adta Vezér”, Gömbös
politikai koncepciójának megfelelő tartalommal.
Ez a Gömbös terveiben testet öltő szisztéma minden lényeges elemében
megfelel egyrészt a modern tömegdiktatúrák kritériumainak, másrészt nem
más, mint az 1920-as évek elején általa megfogalmazott elgondolás, a „lelkek
feletti uralmon alapuló” diktatúra részletes kifejtése és megvalósítási kísérle­
te.1416 Ugyanakkor meghatározó elemeiben hasonlít az olasz fasiszta rendszer­
hez, illetve annak kiépítéséhez. Ahhoz az államhoz, melyet többször emleget-

1416 Gömbös kinevezett miniszterelnökként 1932 októberében elmondott beszédeiben szinte

szó szerint ismételte azokat a húszas években tett kijelentéseit, melyekben elhatárolta ma­
gát a mesterkélt hatalomtól, mely „szuronyokra van felépítve”, és változatlanul olyan hatal­
mat szorgalmazott, amely a „lelkeken nyugszik”. Gömbös 2004. 458. 1932 decemberében,
Nagykőrösön „új magyar típusáról beszélt, melynek segítségével „a lelkek koncentrációján
keresztül úgyis megszületik önmagától az a magyar társadalom együttérzésén nyugvó lelki
diktatúra, [...] amely belekényszeríti majd a kritizáló magyart a munkába s kiközösíti a nem­
zet testéből automatikusan azokat, akik - hogy úgy mondjam - nem akarnak a nemzettel
egy gúnyában járni.” Gömbös 2004. 483.
 A „Nemzeti E gység Vezére ” 479

Vezéri k in evezés- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ►
A kinevezettek hűségesküje a Vezérnek és annak szellemében történő szavazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A Vezér ellenőrző szerepe — — — — — — - ►

165. A NÉP,a törvényhozó és a végreh

- a vezéri állam m ű k ö d ésén ek sém á ja

tek a Nemzeti Egység Pártja vezetői követendő mintaként,1417 s melynek vezé­

rét, Mussolinit Gömbös nyilvánosan is példaképének deklarálta.
Gömbösék tehát nemcsak a társadalmat kívánták azonossá tenni az általuk
szervezett új kormánypárttal, hanem az államot is. Ez azt is jelenti, hogy a ko­
rábbitól eltérő nemzeti és állam i identitás kialakításán ak igénye nem csupán
fontos és m arkáns elem e az új pártidentitásnak. A képlet sokkal többet jelent:
az ily módon kialakuló új pártidentitás lényege a Vezér akaratát feltétel nélkül
érvényesítő párttal azonossá váló államszervezet, s az így létrejövő alakulat
által korlátlanul uralt társadalom. Ez a korszak szélsőjobboldali totális diktatú­
ráinak lényegi vonásait idézi.

1417 Lásd például Göm bös pártja 1998. 31. sz. dokumentum, továbbá Függetlenség, 1933. június
25. és augusztus 2.
480 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

Összegzésként érdemes ismét Bakk Miklós gondolatait idéznünk: „A nem­

zeti mivolt, a nemzeti identitás több mint a cselekvő közösségek keletkező
identitása, ugyanis a modernitás körülményei között a nemzeti keret minden
közösségi cselekvés végső horizontja vagy biztosítéka. Egyrészt lehetővé teszi,
hogy a - tisztán a cselekvés útján konstituálódó - politikai identitások racioná­
lisan kiegyezzenek a »közös érdekek« és a »közös célok« jegyében, másrészt
a »nemzet« a maga teljességében nem tud sohasem cselekvő közösséggé válni
(intézményesülni), mindig »kihelyezi« valamilyen cselekvőképességgel ren­
delkező csoportjába.”1418
Ez a szituáció érvényesült Magyarországon az 1930-as évek elején is, ami­
kor a kormánypárt felhatalmazást kapott a választóktól arra, hogy törvények
alkotásával, és az általa is ellenőrzött kormányzat révén realizáljon közös, a
párton túlmutató nemzeti érdekeket. Gömbösék azonban nem élni akartak
ezzel a lehetőséggel, hanem - azzal visszaélve - megváltoztatni a kialakult ke­
reteket. Nem pusztán a nemzet „cselekvőképességgel rendelkező csoportja”
kívántak lenni, hanem a párttal akarták azonossá tenni a nemzetet és annak
politikai intézményrendszerét, az államszervezetet.
A kísérlet azonban sikertelen maradt. Többek között azért, mert - jóllehet
mintegy kétmillió állampolgár regisztráltatta magát a párt tagjaként - nem való­
sult meg a kollektív identitás érvényesülésének alapfeltétele. Az tudniillik, hogy
„a csoport tagjai folyamatosan hitet tesznek mellette”, mégpedig nem csak szó­
ban, hanem tettekkel is. A hatalomgyakorlás jogának „kihelyezése” azt is je­
lentette, hogy a felhatalmazó „nemzet” - minden korlátozási kísérlet ellenére,
intézményes keretek között és informális módszerekkel - legalább részlegesen
ellenőrzése alatt tarthatta a felhatalmazottat. Annál is inkább, mert a lénye­
gében változatlan állami intézményrendszer biztosította ehhez az eszközöket.

Ellenzéki nyomás és konfliktusok a kormánypártban

Gömbösnek kezdettől és mindvégig változó erejű ellenszéllel kellett számolnia

tervei megvalósítása során. Nemcsak a Képviselőházban, hanem azon belül
saját pártja képviselőcsoportjában is, amelyben az átalakított pártvezetésnek
biztosított irányítási és ellenőrzési jogosítványok sem tudták ellensúlyozni
Bethlen befolyását. Ez a szituáció 1934-1935 fordulójáig azért sem okozott
konfliktust Gömbös és elődje között, mert a kormány nem terjesztett az or­
szággyűlés elé a konzervatív-liberális többségű képviselőcsoport számára el-

i«8 Bakk 2008. 161.

 E llenzéki nyomás és konfliktusok a kormánypártban 481

fogadhatatlan törvénytervezeteket. S ha a miniszterelnök tett ilyen kezdemé­

nyezést - mint például a kormányzati struktúra és az országgyűlés korporatív
jellegű átalakítása vagy az érdekképviseleti rendszer esetében azt már mi­
niszterei, illetve a kormánypárt meghatározó erői blokkolták. Ellenszél tehát a
kormányon és a kormánypárton belül is elfújhatta terveit.
Ez volt, mint láttuk, a pártszervezés egyik alapvető indítéka. Ám e téren
is jelentős, helyenként áthághatatlannak bizonyuló akadályokkal kellett meg­
küzdenie. Egyrészt azért, mert a gazdasági, társadalmi és politikai válság ha­
tásai nem az egység megteremtése, hanem a polarizáció számára biztosítottak
kedvező feltételeket. Ezt jelezte a meglévő politikai pártok aktivizálódása1419
mellett újak létesülése, illetve - esetenként látványos - erősödése. Az 1935. évi
választások során legtöbb mandátumot szerzett, 1930-ban alakult, s 1932-től
a volt fajvédő, Eckhardt Tibor vezette Független Kisgazdapárt 1932-ben, majd
1934-ben is nagyszabású és sikeres szervezési akciót bonyolított le, melynek
eredményeként jelentős paraszti tömegeket nyert meg.1420 Ez különösen súlyos
veszteséget jelentett a szintén a falvak társadalmának meghódítására törő NÉP
számára. Ugyanezt a társadalmi réteget kívánta szervezni, részben - de igen
csekély sikerrel - a Gömbös által hirdetettekhez hasonló nemzeti radikaliz­
mus jegyében a másik korábbi fajvédő harcostárs, Bajcsy-Zsilinszky Endre.1421
Az ideológiai hasonlóságok és a miniszterelnökénél erőteljesebb radikalizmus
miatt veszélyes ellenfeleknek mutatkoztak az 1930-as évek első felében elbur-
jánzó, nyíltan a fasiszta és a nemzetiszocialista mintát követő pártok, amelyek
az agrárproletár és szegényparaszti rétegek mellett városi kispolgári és értelmi­
ségi körökben találtak támogatókra.1422 A szociáldemokrata párt és a szakszer­
vezetek ekkor még változatlanul érvényesülő befolyása a nagyüzemek munká­
sainak jelentős hányadát tartotta távol a kormánypárttól.1423
A politikai riválisoknál is szélesebb körben, főleg a vidéki szervezetekben
akadályozta a pártszervezők munkáját a katolikus egyház. A püspökök visz-
szatartották papjaikat és a katolikus tanítókat a pártban betöltendő vezető
tisztségek vállalásától. Ezzel alapvetően nehezítették meg a helyi szerveze­
tek megalakítását és eredményes működését. Egyrészt azáltal, hogy a hívek
jelentős része követte papjai példáját, másrészt emiatt sok helyen nem tudtak
megfelelő felkészültségű vezetőket állítani a szervezet élére - különösen az

1419 Ennek részleteire lásd Sípos P. 1997.192-207.; L. Nagy 1980. 41-57.

1420 Lásd többek között Farkas-D ani 1992. 2 5 -3 6 .; Vonyó 1986. 357-375.
1421 Lásd Sebestyén 1988.
1422 Lásd Paksy 2009.; Paksy 2013. 68-152.; Paksa 2012. 8 8-95.; Vonyó József: Jobboldali radika­
lizmus Magyarországon Szálasi előtt. In: Vonyó 2012a. 206-215.
1423 Lásd Vonyó 2001c. 107-110.
482 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér? !

aprófalvakban, ahol legfeljebb a pap és/vagy a felekezeti tanító képviselte az

értelmiséget.1424 E lépések pártszervezést nehezítő hatásáról számos példa is­
mert például Baranya és Vas megyéből.1425
Az ebből fakadó nehézségek kényszerítették taktikázásra, és késztették
1934-ben külső támogatók keresésére Gömböst. E támaszt - mint láttuk - min­
denekelőtt a régi elvbarátokban, Eckhardt Tiborban és az általa irányított Füg­
getlen Kisgazdapártban, Budapesten pedig a Keresztény Községi Pártot vezető
Wolff Károlyban találta meg. A velük kötött megállapodás szerint a titkos vá­
lasztójog alapján lebonyolítandó választások révén közös erővel távolítják el
a hatalomból a Bethlen vezette konzervatív erőket, illetve biztosítják Gömbös
befolyását a fővárosban. Eckhardték abban is reménykedhettek, hogy „szol­
gálataikat” jelentős számú mandátummal fogja honorálni a miniszterelnök.
A megegyezés alapját képezhette, hogy mindkettejük politikai nézeteinek
meghatározó eleme volt a mezőgazdaság és az agrárnépesség, utóbbin belül a
birtokos parasztság érdekeinek védelme és képviselete.
Mindez jelzésértékű volt Bethlen számára, kiváltképp Gömbös és Eckhardt
összefogása, s utóbbi heves támadásai. Nem véletlen, hogy a kisgazdák ré­
széről őt ért éles bírálatok nyomán elsősorban nem Eckhardttal, hanem Göm­
bössel éleződtek ki vitái. Annál is inkább, mert okkal sérelmezte, hogy a párt
ügyeinek intézésében hónapok óta mellőzték a kilenctagú pártvezetőséget,
amelyben Bethlen és öt híve alkotott többséget, s a döntéseket kizárólag a Göm­
bös, Sztranyavszky és Marton alkotta pártelnökség hozta. E viták végeredmé­
nyeként került sor március elején a képviselőház idő előtti feloszlatására és a
március végi, április eleji választásokra. Gömbös elérte célját: Bethlen távozott
a kormánypártból, két híve - Kállay Miklós és Keresztes-Fischer Ferenc - pedig
a kormányból. A legfontosabb azonban az volt számára, hogy nemcsak a NÉP
70%-os többségét tudta biztosítani, hanem saját híveinek elsöprő többségét is
a kormánypárt képviselőcsoportjában.1426
A vágyott állapotot, a „Nemzeti Egységet” azonban ez sem teremtette meg.
Kettős értelemben. Mindenekelőtt azért, mert Bethlen és híveinek kiszorításá­
val nem csökkentette, hanem növelte politikai ellenfeleinek körét és számát.
S nem csak velük, hanem a kisgazdákkal is, akik csalódtak Gömbösben. Egy­
részt azért, mert nem vitte a törvényhozás elé a választójogi törvény módosítá­
sát, márpedig a Független Kisgazdapárt részben ettől remélhette a rá voksolók
számának és arányának növekedését. Másrészt azért, mert Gömbös felrúgta

1424 Lásd Vonyó-S pannenberger 2007. 135-164.

1425 A részletes adatokat lásd Vonyó 2001 c. 175-202.; Vonyó 2012d. 401-409.
1426 Romsics I. 1991. 257-261.
 E llenzéki nyomás és konfliktusok a kormánypártban 483

azt a megállapodást, melynek értelmében - Eckhardt szerint - a két párt kö­

zött „nyilvános együttműködés nincs, a miniszterelnök felelősséget vállal érte,
hogy azoknak a kisgazdapárti jelölteknek a mozgását, akiknek beválasztására
súlyt helyez Eckhardt, a közigazgatás nem gátolja, hanem óvatosan támogatja,
s az ilyenekkel szemben Gömbösék nem állítanak komoly jelöltet”. Eckhardt
átadta listáját Gömbösnek, aki el is juttatta azt a főispánoknak, de azzal az
utasítással, hogy „ezek a jelöltek semmiképp sem lehetnek képviselők”.1427
A gyakorlatban nem a megállapodás, hanem a miniszterelnök elvárása érvé­
nyesült. Miskolcon a városban rendkívül népszerű Eckhardttal szemben nem
indított jelöltet a kormánypárt. Ebben az is szerepet játszott, hogy a kisgazda
vezér a nagy befolyással rendelkező Keresztény Munkások és Polgárok Szö­
vetségének (KMPSz) támogatását is élvezte. Ezért - az országban egyedülálló
módon, a NÉP és a KMPSz helyi vezetőinek zúgolódását is kiváltva - Miskolci
Egyesült Keresztény Nemzeti Front néven létrehozták a két párt választási szö­
vetségét. Ennek jelöltjeként indították Eckhardtot, aki így egyhangú választás
révén jutott mandátumhoz. Egyben ő vezette a közös front listáját is. A lépés
mindkét fél részéről megnyilvánuló taktikai jellegét igazolja, hogy a választás
után a Nemzeti Front feloszlott.1428
Más esetekben azonban a kormány által irányított hatóságok minden lehető­
séget kihasználtak a befolyásos kisgazda jelöltek megbuktatására. A siklósi vá­
lasztókerületben például az ott lakó Nagy Ferenc kisgazda főtitkárral szemben
a NÉP egyik vezető munkatársát, a helyi kapcsolatokkal nem rendelkező Béldi
Bélát indították. Nagy Ferenc hiába vezetett délig, amíg a jelöltek és pártjaik
csoportosan szavaztathatták le támogatóikat, estére - csekély különbséggel -
Béldi győzött. Ez csak azzal magyarázható, hogy délután - a választási törvény
adta lehetőségeket kihasználva - már „a kortesek [...] szállították a választókat
a szavazatszedő bizottságok elé”, ennek során pedig a hatóságok segítségével
késztethették az addig nem szavazókat a kormánypárt melletti voksolásra.1429
Debrecenben - a helyi szervezet mulasztására hivatkozva - a választási biztos
nem fogadta el a kisgazdapárt városi listájára leadott ajánlásokat, így az FKgP
olyan városban nem indulhatott, amely fontos bázisai közé tartozott.1430 Ráadá­
sul a választási küzdelem időszakában - jóllehet a gyűlések betiltása, iratok
lefoglalása, jelöltek és támogatóik időleges fogva tartása stb.1431 formájában más
pártokat is korlátoztak a hatóságok - fegyveres erőszakot csak a Független Kis­

1427 Idézi Dobrossy 2004. 403.

1428 Dobrossy 2004. 403-404.
1429 Lásd Vonyó 1986. 370-371.
1430 F ü g g e t le n s é g , 1935. március 31. 1-2.
1431 Lásd Kónya 1968. 157-160.; Vonyó 2001d. 156-157.
484 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

gazdapárt endrődi gyűlésén alkalmaztak, melynek következtében heten meg­

haltak és többen súlyosan megsebesültek. A sebtében lebonyolított vizsgálat
szerint a csendőrök jogszerűen jártak el, és a gyűlés betiltása ellen tiltakozó
kisgazda képviselőjelölt, Andaházy-Kasnya Béla felelősségét állapították meg,
akit ki is utasítottak a megyéből, lehetetlenné téve ezzel a választási küzdelem­
ben való további részvételét. A kormánypárti sajtó arra használta ki a tragikus
esetet, hogy a kisgazdák ellen hangolja a közvéleményt.1432
E lépések nyomán Ulain Ferenc, az FKgP alelnöke érvénytelennek nyilvání­
totta a két párt között „a választások nyugalmára vonatkozólag létrejött barát­
ságos megállapodást”, amelynek tényét viszont Eckhardt tagadta.1433 Mindez­
zel Gömbös egy csapásra egyik legharcosabb politikai ellenfelévé tette iménti
szövetségesét. Eckhardt az új országgyűlés első ülésétől kezdve rendszeresen
támadta a kormányt és fejét mind a parlamentben, mind a párt különböző
rendezvényein - a választások során elkövetett erőszakért éppúgy, mint kü­
lönböző politikai tetteiért vagy az általa elvárt intézkedések elmaradása miatt.
Az új képviselőház 4. ülésnapján ismertette a Független Kisgazdapárt poli­
tikai deklarációját, amellyel a kormányzatnak a választások során folytatott
politikája ellen tiltakozott. Ebben azzal vádolta Gömböst és kormányát, hogy
utasításukra „...az állami és helyhatósági igazgatás legtöbb ágazata éppúgy,
mint a rend fenntartására hivatott karhatalom, a kormánypárt politikájának
egyoldalú eszközévé alacsonyíttatott le, országunk a pártállam visszataszító
állapotába süllyedt.”1434
Az Eckhardt és Gömbös között kialakult ellentét később odáig fajult, hogy
Eckhardt 1936. április 2-án, a miniszterelnök újabb római látogatását megvita­
tó külügyi bizottsági ülésen Gömböst „unintelligens külpolitikai kontárnak” és
„közönséges sviháknak” titulálta, külpolitikai lépéseit pedig „szemfényvesztő
svihákságnak” minősítette. A durva, személyes sértésnek párbaj lett a vége,
mely az egyszeri golyóváltás után a két fél sérülése nélkül zajlott le.1435
A gömbösi politikára érkezett ellenzéki reakciók azért tűnhettek különösen
veszélyesnek, mert kiderült, hogy a miniszterelnöknek sikerült egy táborba
tömörítenie addig egymással is vitatkozó ellenzékét. Bethlen István, aki ellen
szintén nem indított jelöltet a NÉP Nagykanizsán, már a kampányban hevesen

1432 Függetlenség, 1935. március 21. 4. - Véres választási incidens Endrődön.; Függetlenség, 1935.
március 22. 1-2. - Ki a felelős az endrődi véres sortűzért?; Függetlenség, 1935. március 23.
3. - Az endrődi sortűz után; Függetlenség, 1935. március 24. 8. - Andaházy-Kasnya Bélát
kiutasították Békés vármegye területéről.
1433 Függetlenség, 1935. március 31. 1-2.
1434 KN 1935.1. kötet [1935. május 2.] 16. (Kiemelés tőlem - V. J.)
>433 Antal 2004a. 460-461.
 E llenzéki nyomás és konfliktusok a kormánypártban 485

kritizálta Gömbös politikáját.1436 A választások után sorozatosan és keményen

támadta a miniszterelnököt „az íratlan politikai törvények” megszegése, az al­
kotmányosságot veszélyeztető diktatórikus törekvések, a pártbürokrácia hatal­
mának kiterjesztése (stb.) miatt.1437 A liberálisok és szociáldemokraták pedig
következetesen képviselték korábbi álláspontjukat. Az országgyűlési választá­
sokat követően az jelentett fordulatot, hogy immár összehangolt támadásokat
indítottak a kormány ellen. Május végére „közös frontba” tömörült a független
konzervatív-liberális Bethlen, a kisgazda Eckhardt és a liberális Rassay. Szö­
vetségüket a kormánysajtó „furcsa ellenzéki tömörülésként” aposztrofálta.1438
Eckhardt erre utalva fordította szembe a miniszterelnökkel saját legfontosabb
szlogenjét, mondván: „...a nemzeti egység ma valóban kialakulóban van, és
nem Gömbös Gyula mögött, hanem szemben Gömbös Gyulával.”1439 Az ezt
kifejezésre juttató parlamenti megnyilatkozásokat és a velük kapcsolatos nyi­
latkozatokat, ezek kapcsán készült interjúkat, reflexiókat részletesen közöl­
ték az ellenzéki lapok.1440 Az összehangolt kormányellenes támadások később
sem csitultak. 1935. október 20-án több ellenzéki párt is tartott nagygyűlést.
A kisgazdák debreceni gyűlésén nemcsak Eckhardt „erélyes hangú” Gömbös
elleni támadását hallgathatták a jelenlévők, hanem Bethlen üzenetét is, amely
szerint „lélekben ő is jelen van [...], s az ő intenciói szerint cselekszik minden
választó, aki a független kisgazdapárt politikáját támogatja és a győzelem felé
segíti”. Ugyanakkor Budapesten a liberálisok és a legitimisták a diktatórikus
törekvések ellen tiltakoztak. Az utóbbi alakulat pécsi gyűlésén a Gömbös-kor­
mány megbuktatása is megfogalmazódott politikai célként.1441 A támadások a
következő hétvégén folytatódtak más helyszíneken.1442
Ezeket az akciókat a kormány és a kormánypárt az elsöprő parlamenti több­
ség birtokában nem tartotta magára nézve veszélyesnek. Gömbös az ellenzéki
pártok szövetkezését átmeneti „taktikai összeműködésnek” minősítette, mert

1436 Beszédeinek szövegét lásd Bethlen 1997. 267-298.

1437 Lásd például 8 Órai Újság, 1935. június 1. 5. - Bethlen a kakukk-stílusról; 1935. november
17. 1-3. - Gróf Bethlen István válasza Gömbös Gyula szemrehányására; 1936. január 1 .1 -3 .
- „Ez az út a diktatúra felé vezet”
1438 Függetlenség, 1935. május 25. 3.
1439 g Órai Újság, 1935. augusztus 22. 3. - „Nemzeti egység - szemben Gömbös Gyulával". Más­
kor arról beszélt, hogy „nemzeti egység helyett nemzeti meghasonlás” van. 8 Órai Újság,
1935. december 10. 5. - Bomlasztó erők dolgoznak a kormánypártban és a kormányban
1440 Lásd például Az Est, 1935. május 24. 7. - Politikai beszélgetés Eckhardt Tiborral; 1935. május
26. 3. - Nyilatkozatok a titkos választójog körül. Ellenzéki oldalon sürgetik a kérdés megol­
dását.
1441 új Magyarság, 1935. október 22. 7. - Eckhardt Tibor támadása a kormány ellen; A liberálisok
és a legitimisták a diktatúra ellen
1442 g órai Újság, 1935. október 27. 5-6. - Vasárnapi roham a kormány ellen.
486 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

szerinte „lehetetlen, hogy baloldali és jobboldali velleitások összeegyeztet­

hetők legyenek”. A kormányellenes összefogást érdektelennek nyilvánította,
mondván: „170 nemzeti egységpárti képviselő áll szemben az ellenzékkel.”1443
Annál is inkább, mert a NEP-ben megtestesült szervezettség, tömegtámogatás
is nagyságrendekkel haladta meg a legszervezettebb ellenzéki alakulatok, a
kisgazdapárt és az MSZDP tömegbázisát. Ráadásul - a vezetőiknek juttatott
mandátumok révén - megszilárdulni látták a szövetséges jobboldali társadal­
mi szervezetek támogató magatartását. A kormánypárt belső problémáinak,
nehézségeinek egy részére pedig csak hetek, hónapok elteltével derült fény, és
vezetőit ezekkel szemben még akkor is jórészt vakká tették a választási sikerek
keltette remények.
Ebben a helyzetben Gömbös nem érezte szükségét annak, hogy ismét
támogatókat keressen. Újabb potenciális szövetséges mégis akadt. A nagy­
birtokok árnyékában tengődő magyar szegényparasztságot úgymond a zsidó
kereskedőktől megvédeni és a gazdagabb német parasztok versenyétől óvni
akaró, a paraszti nyomorúságot ábrázoló szépirodalmi alkotásaik mellett fa­
luszociográfiák sorát is közreadó írók egy része lehetőséget látott a parasz­
ti érdekek képviseletét nemcsak ígérő, hanem gazdavédő intézkedései és
piacszerző akciói révén azt részben meg is valósító miniszterelnökkel való
együttműködésben. Miként arra is, hogy az általuk elkerülhetetlennek tartott
gazdasági, társadalmi és politikai reformokat - szerintük - leginkább akadá­
lyozó, Bethlen vezette konzervatív erők ellenállását a miniszterelnök révén
lehet megtörni. Emiatt már 1934 végétől többükben erősödött az érdeklődés a
miniszterelnök „reformpolitikája” iránt. Ezt segítette elő Németh László rész­
vétele a Gömbös-barát Kozma Miklós által vezetett Magyar Rádió irodalmi
műsorainak szerkesztésében, s kiváltképp a magát közéjük is soroló Zilahy
Lajos évek óta tartott jó kapcsolata Gömbössel.1444 Szabó Lőrinc közvetítő sze­
repe a kormányfő és Bajcsy-Zsilinszky között is a politikus és a költő együtt­
működését jelezte.1445 Ezekből és más fejleményekből álló folyamat eredmé­
nyeként került sor a már többek által elemzett, illetve visszaemlékezésekben
felidézett találkozóra,1446 amely - Kozma Miklós közvetítésével - 1935. április
16-án zajlott le Zilahy Lajos villájában. A házigazda író által két nappal ko­
rábban a Pesti Napló bán meghirdetett „Új Szellemi Front” létrehozását célzó
összejövetel lényegében kudarccal végződött, folytatás nélkül maradt. Min­

1443 Az Est, 1935. május 26. 3.

1444 Gömbös és Zilahy kapcsolatáról lásd B enedek 1959. 248-2 5 2 .; L ackó 1996.107-110,113-114.
1445 Lásd a Politikai szövetségesek keresése című alfejezetet.
1446 Többek között lásd L ackó 1996; P oszler 1994; Illyés 1986a. 82-94.; Illyés 1986b. 9-21.; B e ­
nedek 1959. (A találkozóra vonatkozó rész: 25 2 -2 5 5 .); F éja 1965. 364-368.
 E llenzéki nyomás és konfliktusok a kormánypártban 487

denekelőtt azért, mert a beszélgetés során nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar

parasztság védelmében és megerősítésében hangoztatott célok közös volta
ellenére alapvető eltérések voltak Gömbös és az írók többségének álláspontja,
attitűdje között - lényeges részkérdésekben. Míg a szociográfiák, a paraszti
világot hitelesen bemutató regények, drámák, novellák szerzői a szegényes
parasztházakat, cselédlakásokat belülről ismerték és személyes tapasztala­
tok révén közelről láthatták a bennük lakók mindennapjait, a politikus - egy
másfajta paraszti világban szerzett gyermekkori élményein kívül1447 - csak
politikai rendezvényeken találkozott ezzel a közeggel. A kétféle prizmán ke­
resztül pedig más-más képet mutatott a magyar vidék. A nagyműveltségű írók
többsége szuverén gondolkodó és személyiség volt, akik gazdag, személyes
tapasztalatokon alapuló helyzetelemzéseikkel és javaslataikkal kívánták vol­
na segíteni a valódi gazdasági, társadalmi és politikai reformok állami szintű
megvalósítását - szellemi függetlenségük feladása nélkül. A miniszterelnök­
nek azonban, akitől saját munkájukhoz és gondolataik széles körben történő
terjesztéséhez is segítséget reméltek, nem szuverén szellemekre, hanem ma­
gukat a „pallérnak” alárendelő „téglahordókra” volt szüksége.1448 Ők viszont
- néhány kivételtől eltekintve - erre nem voltak hajlandók. Jól tükrözi meg­
osztottságukat a sikertelen, ám a közvéleményben is nagy érdeklődést keltő
és vitát kiváltó találkozó utóélete. Már az írócsoport tagjainak a következő
két hétben, a Magyarország hasábjain közzétett írásai is ezt támasztják alá,
és még inkább a közöttük később kibontakozó viták,1449 az emlékezéseikben
Gömbösről alkotott véleményük eltérései. Míg Erdélyi József már 1934-ben
megírt, a „Vezért” dicsőítő versét kötetben közölte Gömbös halála után,1450
Féja Géza és kiváltképp Németh László kíméletlen kritikával illette,1451 Illyés
leleplező iróniával idézte fel a miniszterelnök velük szemben tanúsított ma­
gatartását.1452 Mindezek alapján csak egyetérthetünk Lackó Miklós értékelé­
sével, amelyben a találkozót „politikai kísérletnek” minősítette, ami „negatív
eredménnyel járt”.1453 Gömbös a találkozót egyértelműen eredménytelennek
tartotta, mondván: „Semmit sem lehet azokkal kezdeni.” A népi írók egy ré­

1447 Ezt érzékletesen szemléltette visszaemlékezésében Illyés Gyula az általa megélt szegény
„magyar Tolna” és a Gömbös által ismert „német településű Tolna” szembeállításával. Illyés
1986a. 91.
1448 Féja szavaival: „Nyilván szépségflastromnak akart volna felhasználni minket...” F éja 1965.
368.
1449 Ezeket ismerteti és elemzi L ackó 1996. 139-149.
1450 Erdélyi József: A Vezérhez. In: E rdélyi 1943. 5-7.
1451 F éja 1965. 341-342. és N émeth 1989. 335-336.
1452 Illyés 1986b.
1453 L ackó 1996. 149.
488 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

sze viszont úgy látta, ha céljukat nem érték is el, a találkozásnak annyi hasz­
na volt, hogy a miniszterelnök megmaradt jóindulatát kihasználhatták írói
szabadságuk biztosítására. Az őt később kemény szavakkal minősítő Féja is
javára írta, hogy „Gömbös idejében egyetlen pör sem indult írók ellen”.1454
Míg a korábban egymással is viaskodó ellenzéki erőket Gömbösnek sikerült
- legalábbis a kormány elleni támadások tekintetében - egységbe kovácsol­
nia, már a választási eredmények részletei is jelezték, hogy a nemzeti egységet
szűkebb értelemben, a Nemzeti Egység Pártján belül sem sikerült megvalósí­
tania. Miközben a párt tagjainak száma kétmillió körül mozgott, mindössze
907 807 fő szavazott a NÉP jelöltjeire, szemben az ellenzéki jelöltekre össze­
sen leadott 1 041 441 szavazattal. Ez akkor is kudarcnak számít, ha figyelembe
vesszük, hogy a 199 nyílt szavazásos választókerület közül 53-ban - egyetlen
jelölt lévén - nem került sor szavazásra.1455 Több helyen a NÉP tagjai sem a párt
hivatalos jelöltjeire adták le voksukat. Baranya megyében, a sásdi választóke­
rületben a tagok mintegy ötödrésze és a 31 település közül 20-ban a vezetők
egy része cselekedett így.1456 Az a mintegy száz képviselő pedig, akiket egyér­
telműen Gömbös híveként tartottak számon, hamarosan több érdekcsoportra
tagolódott, melyek egymáshoz fűződő viszonyát egyes kérdésekben éppúgy
jellemezte a vita és széthúzás, mint másokban az együttműködés.1457 Rövid
időn belül kilépésre is sor került. Sulyok Dezső, aki a pápai kerületben szerzett
mandátumot a NEP-nek, a pártszervezés módszereit, a kormány politikáját
bírálva jelentette be távozását a kormánypártból - alig négy hónappal a válasz­
tások után.1458 Ilyen háttérrel pedig meglehetősen reménytelen vállalkozásnak
tűnt az egész nemzet egységének megteremtése.
Mindezek következtében nemcsak az ellenzék részéről érték a korábbinál
is hevesebb támadások a kormányt és a NEP-et, annak vezérével együtt, ha­
nem a párton belül sem azonos módon reagáltak Gömbös és legbizalmasabb
munkatársainak kezdeményezéseire. Mindenekelőtt a diktatúra kiépítésére
irányuló törekvésekkel vádolták a miniszterelnök-pártvezért, s kiváltképp éles
kritika tárgyává tették a pártszervezés gyakorlatát és a hozzá fűződő célokat.
A NEP-en belüli bomlási folyamatokat jelezte, hogy egyre több bizalmas, elvi­
leg csak a párton belül terjeszthető dokumentum, információ szivárgott ki és

1454 F éja 1965. 368.

1455 S ípos P. 2010.176-180.
M56 MNL BML NÉP adm. NÉP 1934-1935. - A hegyháti járás főszolgabírójának jelentése (16/eln.
1935.).
'457 S ípos P.-S tier-V ida 1967. 608-614.; Stier 1971. 696-708.
1458 8 Órai Újság, 1935. július 28. 3-4. - Zátonyra viszi a nemzetet a NÉP hajója!
 E llenzéki nyomás és konfliktusok a kormánypártban 489

került nyilvánosságra.1459 19 3 5 második és 1936 első felében a liberális és más

ellenzéki lapok sorra közölték leleplező cikkeiket a párt belső életéről, pénz­
ügyeiről, a pártapparátus és a közigazgatás törvénytelen összeolvasztásáról,
vagy éppen arról, hogy a vasutasok és postások párttagdíját automatikusan
levonják fizetésükből, s a példák tovább sorolhatók.1460 A leleplezések nem
álltak meg az általános szervezési kérdéseknél. Kikezdték - tejgazdaságához
kapcsolódó visszaéléssel vádolva - a pártszervezés irányítóját, e téren Gömbös
legfőbb bizalmasát, Marton Béla országos főtitkárt is.1461
Ezek a támadások mindenekelőtt az 1935 nyarán induló társadalomszerve­
zési kísérlet ellen irányultak. Alig kezdődött meg a társadalmi csoportok szer­
vezése, széleskörű ellenállás nyilvánult meg vele szemben. Nem csak az ellen­
zéki pártok, a Bethlent is magába foglaló régi hatalmi elit, a katolikus egyházi
hierarchia tiltakozott a kibontakozó gyakorlat ellen, nem csak a konzervatív,
kisgazda, liberális és szociáldemokrata sajtó cikkezett diktatórikus törekvések­
ről. Különösen sokat nyomott a latba e tekintetben Bethlen kritikája, aki véle­
ményével számos kérdésben - bizonyára ebben is - a kormányzó álláspontját
is kifejezte. A volt miniszterelnök hangsúlyozta: „Egy kormánynak a politikája
nem csak az általa beterjesztett törvényjavaslatokban, hanem elsősorban kor­
mányzati tevékenységének módszereiben és kormányzati szellemében nyilvá­
nul meg, mindabban, amit éppen a miniszterelnök úr »stílus«, »vonalvezetés«
néven oly gyakran emleget. [...] A pártszervezésnek ez a módszere alkalmas
a közigazgatás pártatlanságát és a közönségnek ebbe a pártatlanságba vetett
bizalmát megszüntetni. A magyar társadalomnak, az egész szociális életnek
pártalapon való beszervezése, amint ezt a NÉP vezetősége tervezi és megva­
lósítani törekszik, az a szervezkedés, amely m inden magyar em bert a csecse-

1459 A 8 Órai Újság (1935. december 8. 5-6 .; 10. 3.; 11. 3.) háromrészes ismertetési közölt AZ
EGÉSZ ORSZÁG; - BE A NEP-BE! A kormánypárt új szervezési hadjárata a bölcsőtől a sírig
- Politika a községi életben, egyesületekben, intézményekben és magánügyekben címmel.
Lásd még például Az Est, 1936. január 1.11. - Furcsa kérdések a NÉP 61/1935. számú bizal­
mas körlevelében; Az Est, 1936. január 9 .1 - 2 . - Mi igaz a NÉP szervezkedése körül terjesz­
tett hírekből; Az Est, 1936. január 16. 7. - Levél a szerkesztőhöz a NEP-gúláról
W60 Lásd például 8 Órai Újság, 1935. augusztus 30. 3. - Kartotékvár végnapjai; 8 Órai Újság, 1935.
december 18. 3. - „Be kell furakodni...” Marton Béla bizalmas utasításai - a pestszentlőrin­
ci gyakorlatban; Magyarság, 1936. január 18. 3. - Több mint évi 400.000 pengőbe kerül a
NEP-szervezet bürokráciája; Magyarság, 1936. január 24. 7. - Az űj világ. A NÉP hadrendje;
Magyarország, 1936. augusztus 6 .1 4 . - Ki adott a NEP-titkároknak olcsó vasúti szabadjegyet?
A posta és a MÁV a NEP-költségvetés különös tételeiről; Magyarország, 1936. augusztus 7.13.
- Furcsa ellentmondás Marton Béla és a posta nyilatkozata között a NEP-tagdíjak ügyében;
Magyarország, 1936. augusztus 8. 7. - A néma levente és a beszédes élharcos; 8 Órai Újság,
1936. augusztus 15. 5. - „Tagdíját központilag fizeti”;
1461 A részleteket lásd E rőss 2011.
490 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy V ezér ? !

DECEMBER » ótauiLsidS VASÁRNAP 5, OLDAt

AZ EGESZ O R S Z Á G :
- BE A N É P -B E !
Á kormánypárt új szervezési hadjárata
a bölcsőtől a sírig —• Politika a községi
életben, egyesületekben, intézmények­
tisz tség eit a N em zeti E g y ség g o n d o ­
ben és magánügyekben lá id h o z h ű i s célk itű z és eiért d o lg oz ó
i f j a k k a l k e ll betölten i, illetv e az
e g y esü le te k elén á lló if ja k a t a N em ­
zeti E g y sé g g o n d o la tá n a k m eg­
n y e rv e . sz á m u k ra te hetségűiknek és
f ő k é n t nm hie in ik n a k m e gfelelő te v é ­
S óm! l'Jmg tudótHáta/ inas?' A k ö n y v c ím e : „A N em zeti ,-//-rvczni a N em zeti E g y sé g b e. ken y ség i le h ető ség e t kell a nem zeti
E g y ség p á rtsz cr w z é -in e l: {••■ táesu- Ü g y eln i kell a r r a is. hogy a k ü lö n ­ e g y ség ifjú sá g i c so p o rtjá b a n b iz to ­
.v N e u u e ti E g y sé g p á r tj a ay. ú j dal-mi le rc ken y x i'v rar!: útm u tatása." bö ző eg y e s ü le te k I rg h V ö n b ö z ö b b síta n i.
esjitendőboü ú ju lt e rő v el a k a r ja A lább is m e r te tjü k őzt ur. útm tiifl-
f o ly ta tn i UM ságM * » r v « ö m u n k á ­ távi. m ely n ek m élta tá sá ra . te n u c-
j á t. Aioi-t uóiuVaj h ó n u p i saüncu»t szetoser.. u ió c fo g u n k té : ni.
ta r t o tta k á s tv -a i.” M uri mi B ála <>r-
süáaros főtitkár rltásy.iUiÜr a ..K ész­
a n n á l ír in k á b b , m e rt a m u n k á la tb ó l Gyerünk a pénzzel!
o ly u n iein k ju eiák b o n ta l ki.
ít i cy S z c rcrz és! l'h u n la tá s ” kicjrá- am ely e k m o st m á r leptew t'-eufii tá ­
siá té sct. A k ülönböző reiulelkf-zésc- M inden e rő v el a r r a kell tö rek e d n i, sá l: és h o g y azt o tth on u k n a k tek in t­
jé k fel a K é p ig a zi c é lja it és nem
k et s/.-'.ji. kákfw k'iű. vájn w u k ö tt'sú hogy m in d e n ü tt f e lá llíts á k a N em zeti sék.
kön y v e k b en k ü ld té k *xé>t k v id ék i
e g y sze r m eg d ö b b en i ű eszközeit K/.'.
a* ism crtetéí-l s jö v ő h éten . hétfői és
1 '.rst-g K ő ré t és a n n a k ir o d á já t. Az T een d ő :
szerv ezetek vezetőinek- M in d en • t i ez sz ü k ség es p én zt fe lté t le n ü l elő
k ed d i la p sz á m a in k b a n f o ly ta t:.: ft'K- k ‘ ll terem ten i a h e ly i szer rez et ne/,. s í L e g e ls ő : sz em ély es rá b esz é lés
t>jryc» remleLkezéscu o tt lUsaeloK a ju k . ú tjá n le g a lá b b t a n k ic s in y törz s k i ­
n a g y b e tű s iig y eim estetc* : -R iz al- m er: .->ak így tu d t . \ . E . tevékeny-
ségétM- té n y le g ered m én y e se n b e k a p ­ a la k ít á s a , a m e ly ik , h a ren d szeresen
cso ló d u l. A m e g v aló s ítá st felté tle n ü l t á t o g a tja a h ely iség et, la ssa n k én t a
kcrev.-tu! kell v in n i, c sak e tő s a k a ­ tö b b ie k e t is ridaronzzn m a g áh o z. F o n ­
tos. h o g y eg y és m ás m a g á n ü g y ek
A mesedélutánoktói a karácsonyfáig rat ős a r érdeklődét), lelkesedés fel­
éb re sztése k ell a fe ln ő n i e lvégzésé­ m eg b e sz élését is a k ö r i h ely iség b en
hez. E z é r t re n d k ív ü l fontos, ho g y a e s z k ö z ö ljék .
M inden e g y es ú tm u ta tó * jto n to k h : és m u n k a tá r sa i i ugaa ja tto k m‘ g t a g d íja k a t ren d szeresen befizessék. b) O tthon ossá k e ll ten n i a h e ly is é ­
fo g lalv a ism e rte ti a i e g y es szerv i­ minth-ji a lk a lm a t, h o g y szói n! t-s A ta g d íja k a t. ha a k a r ja , a kö rze ti get a b eren d ez és sz em p o n tjáb ó l it,
zetek é» tisztsé g v ise lő k m u n k á jú n a k la tiéi á lla n d ó a n h ird etn ék a AVtn- tit k á r »zedl he. d e p é n r.lloitedőket is K iitön ösrn a h ely i sz er rez ei női ta g ­
c é ljá t k ö telesség ét. A terv w rel ifi E m is ét) s z ü k s é g e s s é g é t é t ló- m eg leh et b ízu i. I ly e n k o r a k ö rz eti ja i m ű k ö d jen ek k ö z re a h ely iség o tt­
senk i se m m it nem h a g y k i s a "Ú .T W Í/. titká r r é s z ir e m eg á lla p íto tt íu száza­ h o n o sa b b á tételéb en .
M J-rr>l-srI H /fi’r'íl/jJÍwPCoW. fin -- lék o t s hclx-i elnŐfeaéi* n u u w a S h « bt JJf-nlAJwtM —tuaí-M. -»U

166. B eth len lapja, a 8 Órai Újság 1935. d e c em b er 5-én k ezd ő d ő cikksorozata a
pá rtszerv ezésről

m őkortól a halálig a m aga korlátái közé a k a r behálózni, a szervezésnek ez a

m ódja csakis a politikai ellentétek elvadulására vezet az országban.”
Bethlen attól is tartott, hogy mindez „a szélsőségek kitenyésztésére fog ve­
zetni”, majd így folytatta: „De a szervezkedésnek ez a módja, amely hatósági
személyeket von be, amely a kormány rendelkezésére álló hatalmi eszközöket
erre a célra fordítja, amely törvények vagy rendeletek útján függőségeket te­
remt az egész magyar társadalom részére, amely mindenkinek a boldogulását
egy pártba való belépéstől teszi függővé [...] ellenállást fog kiváltani és miu­
tán más eszközök nem állanak a többi politikai pártnak rendelkezésére, ezek­
nek és különösen a szélső baloldali pártoknak szélsőséges demagógiáját fogja
maga után vonni. Ez volt az útja külföldön is a hasonló szervezkedéseknek. Ez
volt az útja a diktatúráknak, mert csak ez a módszer áll majd rendelkezésre,
amelynek segítségével az így előálló felfordulást megszüntetni lehet.”1462

H62 D ebreczen - K eletm agyarországi N apló, 1936. január 1. 2. (Eredeti kiemelés.)

 E llenzéki nyomás és konfliktusok a kormánypártban 491

Bethlen 1936. évi újévi nyilatkozatát azért is érdemes hosszabban idézni,

mert több tanulsággal szolgál. Szavaiból nyilvánvalóvá válik, hogy ő - több
kortárs politikussal és hatásukra egyes mai történeti értékelésekkel szemben -
nem Marton Béla főtitkárt, hanem magát Gömböst tette felelőssé az elítélt gya­
korlatért. Mi több, azt a kormányzati politika meghatározó elemeként értel­
mezte, tehát két politikai tevékenység szerves egységét hangoztatta. Másrészt
szavai arra hívták fel az olvasók figyelmét, hogy diktatúrát nemcsak fegyverek­
kel, nemcsak fizikai erőszakkal lehet teremteni, hanem a társadalomra nézve
kötelező érvényű jogszabályok és hatalmi eszközökkel történő társadalom­
szervezés révén is. Ezek a szavak sokak véleményével találkoztak, és bizonyá­
ra még több, közélet iránt érdeklődő értékítéletét befolyásolták.
A szavaknál azonban nagyobb hatása volt a tetteknek - különösen akkor, ha
azok hatalmi pozícióban lévő személyek konkrét politikai lépéseit jelentették.
Döntőnek bizonyuló akciót indított a párt- és társadalomszervezés új módsze­
rei ellen - minden bizonnyal Horthy jóváhagyásával - a belügyminiszter, Kozma
Miklós, Gömbös barátja és politikai híve is.1463 A NÉP társadalmi tevékenységé­
vel kapcsolatos útmutatókra emlékeztetve, azok ügyében főispáni értekezletet
hívott össze a belügyminisztériumba. Levelében - a NÉP megyei elnöki tisztét
is betöltő és ekkor már többségében Gömbös hívének számító1464 - főispánokat
az alábbi instrukcióval látta el: „Amennyiben addig is kételye támadna abban a
tekintetben, hogy a szervezési utasítások egyes pontjai a közigazgatási ügyinté­
zésben zavart okozhatnak, vagy éppen a közigazgatási hatóságok feladatkörébe
vágó tevékenységet állapítanának meg, vagy charitatív s népegészségügyi téren
keresztezhetnék a hatóságok ügykörét, ez esetben hasson oda, hogy a kérdéses
pontok végrehajtása egyelőre folyamatba ne tétessék.”1465
A tanácskozáson részt vevő főispánok többsége elvben támogatta a párt
szervezeteinek folyamatos működtetését, sőt, a „társadalmi munkába való be­
állításukat” is. A részleteket illetően azonban - különböző mértékben és eltérő
hangsúlyokkal ugyan - aggályaiknak és ellenvetéseiknek adtak hangot. Szinte
általános volt körükben a vélemény: a szervezőmunka azzal a teljességgel,
ahogy az útmutatók szerint elvárták, nem valósítható meg. Hangsúlyozták a
fokozatosság betartását, türelmi időt kértek, s a helyes megoldásnak azt tar­
tották, hogy a főispánok a helyi sajátosságok alapján maguk dönthessék el, mi
valósítható meg a pártközpont elképzeléseiből. Többen azonban a társadalom

1463 Lásd Ormos 2000a. II. kötet 434-440.

1464 Takács 2000. 1040-1043.
1465 MNL CsML SzL IV. B. 4 0 1/a (főisp. biz.) 470./1935. - Kozma Miklós belügyminiszter levele
a főispánoknak. (1935. december 2.)
492 „M iniszterelnök akarsz-e lenni vagy Vezér ? !

túlzott megszervezéséről beszéltek, és arról, hogy a megindult szervezkedés

„megbolygatja a társadalmi békét”. Különösen ellenezték a karitatív, a kul­
turális és a sporttevékenység teljes kisajátítását a NÉP helyi szervezetei által.
Ebben egyrészt a közigazgatás hatáskörének megsértését látták, másrészt úgy
vélték, hogy indokolatlan a kormányzathoz, a főispánokhoz többnyire lojá­
lis egyesületek korlátozása.1466 Mindezzel az ülésen részt vevő Marton Béla -
Gömbös által támogatott és szorgalmazott - koncepciójának alapvető elemeit
kérdőjelezték meg. Az értekezleten felszínre került elégedetlenség és indulat
hullámait nem állították meg a belügyminisztérium falai. Az egyes megyék­
ben más-más hangulatú és végeredménnyel záruló tanácskozásokon az ott el­
hangzottak és Kozma belügyminiszter szóbeli utasítása szellemében vitatták
meg a NEP-központ körleveleit. Csongrád megyében arról határoztak, hogy a
„Nemzeti Egység Pártjának jobboldali világnézetét” az erőszakos szervezés
mellőzésével, a helyi lehetőségekhez igazodva, korlátozottan fogják végrehaj­
tani.1467 Ugyanakkor még Debrecenben is zajos visszhangot váltottak ki a Pest
megyei közgyűlés 1936. január 14-ei ülésén a megyei autonómia védelmében
megfogalmazott, a NEP-szervezés módszereit érő kritikák. Volt olyan képvi­
selő, aki a vitában „a hitlerista eszmék Magyarországra való átültetéseként”
értékelte a NÉP gyakorlatát.1468
Ezzel egy időben határozottan léptek fel a Marton-féle szervezőmunka el­
len a nagytőke NEP-en belüli képviselői is, akik a bírált gyakorlat fenntartása
esetén kilépésüket is kilátásba helyezték.1469 December végén Shvoy Kálmán
nyugalmazott tábornok, a NÉP szegedi országgyűlési képviselője levélben fi­
gyelmeztette Gömböst, hogy a kritizált jelenségek miatt feszült hangulat alakult
ki a pártban, ami a Marton Béla körül csoportosuló fiatalok és az idősebb politi­
kusok közötti harc veszélyét vetíti előre. Az utóbbiak nagyobb számban történő
bevonását javasolta a vezetésbe a főtitkár túlhatalmának ellensúlyozására.1470
Az ezt követően Gömbös, Kozma és Marton Béla országos főtitkár között
1936 januárjában lezajlott tárgyalások eredményeként elsősorban a szerve­
zőmunkát irányító Marton pozíciói gyengültek. A Vezér ugyan kiállt híve és
az általa gyakorlatba átültetett pártszervezési elvek mellett,1471 az Országos

1466 MNL OL K429 1936-86. Kozma-iratok. 19. csomó 3. dosszié. - A főispáni értekezlet jegyző­
könyve. 1935. december 12.
1467 MNL CsML SzL IV. B. 4 0 1/a 470/1935. - Kozma György főispán levele Kozma Miklós belügy­
miniszternek.
1468 Debreczen - Keletmagyarországi Napló, 1936. janu ár 1 5 .1 - 2 .
' 4|S9 Kónya 1968. 187.; Stier 1971. 702.
W70 Svoy 1983. 143.
1471 Lásd Ormos 2000a. 439.; E rőss 2011. 165-167.
 E llenzéki nyomás és konfliktusok a kormánypártban 493

OZV. TOLDI LORINCNE

Testével takarja Kozmát és úgy védi,

pedig nem is Kozmát, hanem Martont félti.

167. G öm bös állásfoglalása a K ozm a és M a rto n közötti vitában - a karikaturista

szem ével

Központ 1936. januári körlevelében1472 azonban már új tartalommal és hang­

nemben adtak útmutatást a társadalmi csoportok munkáját szabályozó irány­
elvek értelmezéséhez. Ezek szerint a női csoportok feladata - az eredeti el­
képzelésekkel szemben - „... a községekben [...] eredményesen működő jóléti
intézmények” segítésére korlátozódott. Az ifjúsági csoportnak változatlanul
kötelessége volt, hogy „tagjaiból erős jellemű, nemzeti érzéstől áthatott, kö­
telességteljesítő és a Nemzeti Egység gondolatát szolgáló férfiakat neveljen”,

1472 a NÉP Országos központjának körlevele az összes szervezetekhez (1936. január). Stádium
Sajtóvállalat, Budapest, 1935. Részlet In: Göm bös pártja. 343-347. Idézett részek: 345-346.
494 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy Vezér ? !

ára önálló sportegyesületet nem létesíthetett, a meglévőket kellett támogatnia.

A népművelési csoportoknak kizárólag olyan területeken kellett/lehetett akció­
kat szervezniük, amelyeken anyagi eszközök hiánya miatt a helyi közigazgatás
által működtetett népművelési bizottságok nem tudták teljesíteni feladataikat.
A gazdasági csoportok sem folytathattak olyan tevékenységet, amely „valamely
helybeli foglalkozási ág érdekeit veszélyezteti, avagy hatósági feladatot képez”,
másrészt nem indíthattak önálló vállalkozást. Ezek az utasítások egyrészt a
főispánok követeléseinek teljesítését jelentették, másrészt azt, hogy Gömbös
és hívei - legalábbis átmenetileg - kénytelenek voltak lemondani eredeti célki­
tűzéseik lényegének érvényesítéséről.
Itt érdemes kitérnünk arra, hogy - elsősorban Antal István visszaemlékezé­
sének egyes elemeire, illetve a korabeli sajtóban megjelent közleményekre hi­
vatkozva - Gergely Jenő és mások a pártszervezést Marton művének tekintet­
ték, s felmenteni igyekeztek Gömböst az ezzel kapcsolatos felelősség alól.1473
Újabb elemzések azonban meggyőzően bizonyítják, hogy e tekintetben bűn-
bakképz(őd)ésről van szó, hisz egyrészt a centralizáltan működő pártban nem
születhetett Gömbös intencióitól eltérő lényegi döntés, miként jóváhagyása
nélkül sem.1474 A Gergelyéhez hasonló feltételezéseket maga Gömbös cáfolta,
amikor a sokak által támadott Marton mellett is kiállva hangsúlyozta: „...a párt
nemcsak akkor kell, hogy dolgozzék, amikor választási előkészületek vannak,
hanem állandóan.”1475 1936. augusztus 8-án, hosszúra nyúlt betegszabadságá­
ról történt visszatérése után tartott első sajtótájékoztatójának hangsúlyos ele­
me volt a pártszervezés kérdése. A spanyol polgárháborúra utalva szögezte le,
hogy „még nem ért véget a világnézetek közötti harc”. Ebből azt a tanulságot
vonta le, hogy „a jövőben m ég fokozottabban szükség lesz az összefogásra, pol­
gári alapon, a mi világnézetünk szerint”. Ismét megerősítette korábbi állás­
pontját: „Egyébként nem tudok elképzelni politikai mozgalmat szervezkedés
nélkül.”1476 Antal István szerint ezekben a napokban „kiadta az utasítást, hogy
a nyári parlamenti szünetet a pártszervezés, illetve a nemzeti egység propa­
gálása szempontjából a legerőteljesebben használja fel a pártvezetőség és a
pártadminisztráció”. Ez pedig a Mártonnak tulajdonított pártszervezési és mű­
ködtetési szisztéma lényege volt. S a főtitkár lázasan munkához is látott, hogy
a régi elánnal folytassa az országos központ bővítését, az ekkorra meggyengü­
lő vidéki szervezetek erősítését és aktivizálását.1477 Gömbös még a müncheni

W73 Vö. Gergely J. 1 9 9 1 .1 2 8 - 1 2 9 .; Gergely J. 2001. 2 5 4 -2 5 9 .

1474 E rőss 20 1 3 . 316-331.
1475 Függetlenség, 1936. m árcius 14.
1476 Függetlenség, 1936. augusztus 11.
1477 Antal 2 0 0 4 a . 4 8 0 -4 8 1 .
 B ukás helyett halál 495

szanatóriumba történő elutazása előtti napokban is „megadta a további párt-

szervezkedés irányelveit” az országos központ vezető munkatársainak.1478 Ez
utóbbi eseményekre történő utalásaival maga a sajtófőnök cáfolta az általa
sugallt képet, miszerint nem Gömbös akaratának megfelelően folytatta volna
a NÉP szervezeteinek kiépítését, illetve tevékenységi körük meghatározását,
annak irányítását Marton Béla és környezete.
A bomlási folyamatot azonban nem lehetett megállítani. Jóllehet a kormány
sajtója elhallgatta a belső problémákat, a nagy ellenzéki lapokból, mindenek­
előtt Az Est, a 8 Órai Újság, a Magyarság és az Esti Kurír 1936 tavaszán-nyarán
megjelenő számaiból az egész ország értesülhetett a NÉP képviselőcsoportjá­
ban és fővárosi szervezetében felerősödő konfliktusokról.1479

Bukás helyett halál

Amikor ezek a politikai csatározások zajlottak, Gömbös Gyula már nem

volt teljes értékű harcos. A szellemi viaskodásban még részt tudott volna
venni - ha nem is az ország politikai vezetőjétől elvárható szellemi fegy­
verzettel -, fizikuma azonban egyre kevésbé bírta a megpróbáltatásokat.
Vesebaja évek óta gyötörte. Kezelőorvosa, Illyés Géza urológus profesz-
szor az 1920-as évek közepétől ismerte Gömbös betegségét, a bal veséjé­
ben lévő kövek okoztak neki rendszeresen fájdalmakat. Már 1930-1931
fordulóján vendégségben is csak limonádét fogyasztott a kulináris élve­
zeteket egyébként nem megvető miniszter, mert makacs vesekövei miatt
nem ihatott alkoholt.1480 1931 júliusában is balatonfüredi gyógykezelésre
kényszerült, de minisztériuma vezetését nem adta át másnak, „nagyon sür­
gős és fontos ügyekben” az intézkedés jogát is fenntartotta magának.1481 Ily-
lyés professzor 1936. októberi nyilatkozata szerint az első komoly rosszab­
bodás 1933-1934-ben állt be, melynek következtében a veseproblémákkal ösz-
szefüggő jelek mutatkoztak, vizeletében fehérjét találtak és magas vérnyomás
is rombolta szervezetét, amit részben a feszített munkatempó, s a minisz-

W78 Antal 2004a. 489.

1479 A több tucatnyi cikkből csak példaként említünk hármat: 8 Órai Újság, 1936. május 8. 1-2.
- Palotaforradalom a fővárosi Nep-ben; 1936. május 23. 1-2. - Megbukott a pártdiktatúra a
Nep-ben; 1936. május 2 7 .1 -2 . - A Nép öt pontja. Éles harc indul a kormánypártban a kisebb­
ség erőszakos diktatúrája ellen.
1480 L ázár 1995. 175.
1481 MNL OL K 468 - B /2 - 1931. 240-241. föl. - Gömbös honvédelmi miniszter levele Bethlen
miniszterelnöknek. (1931. július 6.)
496 „M iniszterelnök akarsz- e lenni vagy V ezér ? !

terelnöki teendőkkel járó állan­

dó idegfeszültség idézett elő. A
vesegörcsök okozta rosszullétek
1935 vége felé egyre gyakrabban
jelentkeztek. 1936. április 21-24.
között zajló római tárgyalásain
már kénytelen volt néhány nem
hivatalos programot lemondani,
hazafelé pedig a vonaton rosszul
lett. Ebben az is szerepet játszott,
hogy Gömbös nemigen akart
tudomást venni betegségéről.
Olaszországi útja során gyengü­
lő szervezetét túlzottan igénybe
vevő programokat teljesített: so­
kat lovagolt, tankkal közlekedett
hepehupás terepen, ráadásul egy
repülőgépről nem a lépcsőn jött
le, hanem - fittségét fitogtatva -
kétméteres magasságból leugrott.
Az eredmény: vérzések és kétol­
168. 1935-b en , N agytétényben készült dali heves vesegyulladás, amely
gra fik a Göm bösről
„újból és újból fellobbant”. Az
Olaszországból történt hazatérés
után már „preuraemiás érgörcsök következtében bénulások is jelentkeztek.
Balkeze megbénult, úgyszintén arca is, szája és szeme egészen félrehúzó­
dott”. Ekkor terjedtek el róla olyan hírek, hogy gutaütést kapott. Illyés pro­
fesszor ezt a M agyarországnak adott interjújában cáfolta.1482 Később azonban
bizalmas körben ő is úgy nyilatkozott: „Ezer szerencse, hogy nagyobb bajok
nem történtek Magyarországon, hiszen Gömbösnek halála előtt már éveken
át urémiás elmezavarai voltak.”1483
Áprilisi rosszullétét követően még kísérletet tett a munka folytatására, ám
vesegyulladása miatt május 15-én - orvosai tanácsára - kénytelen volt hathét-
nyi betegszabadságra vonulni a balatonfüredi szanatóriumba. A kúrát három
hét után nagytétényi villája kertjében, majd egy ideig a Honvédelmi Minisz­
térium királyszállási vadászházában folytatta, szigorú fekvőkúrát és diétát

1482 M agyarország, 1936. október 7. 7. - Gömbös Gyula betegségének hiteles története.

1483 Z sitvai 1999. 261. 226. lábjegyzet.
 B ukás h e l y e t t h a lá l 497

169. A z utolsó fotók (1 9 3 6 . a u g u sz tu s eleje)

tartott orvosi felügyelet mellett. Ebben az időszakban teljesen kikapcsolódott

a politikai életből. Miniszterelnöki teendőinek ellátásában Darányi Kálmán
földművelésügyi, honvédelmi miniszterként pedig Kozma Miklós belügymi­
niszter helyettesítette.1484
Augusztus 8-án tért vissza ismét hivatalába abban a reményben, hogy tar­
tósan tudja folytatni tevékenységét. Ennek megfelelő elánnal látott munkához.
Nemcsak miniszterelnöki és honvédelmi miniszteri feladatainak ellátását vette
vissza, hanem még a szabadságon lévő Kozma belügyminisztert is helyettesí­
teni akarta. Azt próbálta érzékeltetni a visszatérte után tartott első sajtótájé­
koztatóján, hogy meggyógyult, és folytatni tudja munkáját. Az újságíróknak
azonban feltűnt, hogy a miniszterelnök nem régi formáját mutatja. Szervezete
nem is bírta a korábban megszokott terhelést. Antal István emlékezése szerint
állapota hamarosan „még rosszabbra fordult, mint korábban volt: lázas lett, a
vérnyomása magasra szökött, a fizikai leromlása egyre szembetűnőbbé vált.

ns4 a betegség fázisairól lásd Budapesti H írlap, 1936. október 7. 4. - Illyés professzor a minisz­
terelnök betegségéről; A ntal 2004a. 473-478. és 494-495.
 hknat Int iltim c múl Ncivvi'Wrtiikl.i M
i.K u ran tlitlI Ni tttailttdutkiA**!*' Mikndwii IV
cA m í 1 fc-/u M . 31 £ .£ -7 /V V -^ V v ÍA ^ fin <u^ vA l^vv rvv-W ^ —.
tXÍÜ
£Tw
Üm*
•X. . IlMUUiVM
f^ I* r /
1 * (í MV <A'< ^ | l
A
AH A . rj^ <
/4Av- m /L V j'
^ \~\^A (rK'-\j lAs ^ k U ~ /M V .W /c t
^ \Jasw{
; A-v i Ia ' fv tv ^^K
\4. 'b- , J \t< L w j lAa<\
•
Í
Vezér? !

y\c.Av'K^'i *n
^ v -U i ^ ({ /i > C f ^ /\/\Á a jp s , % A , Y A
ti/witin'Vv A 1 ?
\
^ ^ A ^v Cu,' ^
akarsz- e lenni vagy

a- .
i .
tUi-LCv^,-----<| ^ ^ ' l xX ~ 9 • '
tyÁ /-■/kst'hu ■i,J .
^ 4Í< a * / vC^ //1AA^ í "
ti-*1! ^11U' ^ tiA s aa^ A ia *’ U f ^Pi
J. /V^«-A ÍAAAA-*-/ . /
I um A vT T ^ k-1A 7 1'
w w * A ? 'K- lv k\: 7»>£ /■ * 'Uf u'kU *
„M iniszterelnök

^ cAvW. /u^ *^ í t l&H> (CAu- tfU

A ^ X Jt~ ~ ÍA /^A. A 2-.r 4 y
'f ^ r jJ A C o J ^ Ff
498
170. G öm bös utolsó levele H ó m a n B á lin tn a k a neuw ittelsb achi klin iká ról (1 9 3 6 . sz ep te m b e r 7.)
 B ukás helyett halál 499

Napközben többször eszméletét vesztette és táplálékot is alig vett magához.

Nyilvánvaló volt, hogy az állapota sokkal súlyosabb, mint azt ő maga s az egy­
re optimistábbá váló kezelőorvosi jelentések és a sajtófőnökségi információk
feltüntették.” Ismét ágynak dőlt. Augusztus 23-24-én neves bécsi professzorok
vizsgálták budapesti kollégáikkal együtt két napon keresztül. A döntés: teljes
pihenés, ennek érdekében külföldi szanatóriumi kezelés.1485
Ám nemcsak egészsége roppant meg, hanem a kormányzó iránta tanúsított
bizalma is. Horthy egyre inkább rossz szemmel nézte Gömbös politikai lépése­
it és aggódott azok kedvezőtlen hatásai miatt. Gömbös bizalmas munkatársa,
a Horthyt tisztelő ezredes, Petneházy Antal szerint a kormányzó nem saját el­
határozásából, hanem tanácsadói javaslatára akarta elmozdítani Gömböst, aki
tudott minderről, s ez még betegebbé, „lelkileg is beteggé” tette.1486 Akárhogy
is volt, az bizonyos, hogy a kormányzói szándék kialakulásában éppúgy szere­
pet játszottak a pártszervezés körül zajló viták, a kormányzóhoz változatlanul
közel álló politikusok, Bethlen és mások Gömbössel kialakult konfliktusai, il­
letve Gömbös és Horthy munkakapcsolatának, együttműködésének romlása,
mint a miniszterelnök - az ő tekintélyét is veszélyeztető - „vezérkedése”. Emi­
att vette fontolóra már 1936 elején, majd tavaszán, hogy lemondásra szólítja fel
a Gömböst, aki így bukott politikusnak számított. Horthy csak Gömbös rossz
egészségi állapota miatt változtatta meg elhatározását.1487
Bizonyára ezzel is összefüggött az, hogy 1936. április közepén a Göm­
bös-kormány válságáról beszéltek, és - később valótlannak bizonyuló - hírek
keltek szárnyra a miniszterelnök lemondásáról. Egyes lapok már a leendő,
Kozma Miklós vezette koalíciós kormány alakulásáról is írtak, melyben a NÉP
mellett a Független Kisgazdapárt (Eckhardt Tibor), a Keresztény Gazdasági és
Szociális Párt (Ernszt Sándor) és a Nemzeti Szabadelvű Párt (Rassay Károly)
is képviselteti magát.1488
Gömbös mindezek ellenére optimista volt: egyrészt nem számolt lemonda-
tásával, másrészt hitt - hinni akart - gyógyulásában. Még szeptember 3-án is,
amikor a mátyásföldi repülőtéren felszállt arra a katonai repülőgépre, amely
utolsó külföldi útjára, Münchenbe szállította, hogy a város melletti Neuwit-
telsbachban lévő Nymphenburg Krankenhausban ápolhassák. Legalábbis ezt
az optimizmust éreztette környezetével. Annak tagjai azonban másként látták
a helyzetet. Nemcsak felesége és családja szemlélte növekvő aggodalommal

W85 Antal 2004a. 479-480, 484-488. Idézet: 484.

1486 Petneházy Antal visszaemlékezése [Kézirat] HL, VTI/252, 311. d. 2.
W87 H orthy 1990. 182-183.
1488 Új Délsomogy, 1936. áprilisl9. 1.
500 „ M in is z t e r e l n ö k a k a r s z - e l e n n i v a g y V e z é r ? !

állapotát. A barát és közvetlen munkatárs a reptéren búcsúzva úgy látta, „a mi­

niszterelnök lesoványodott, sápadt és mély barázdákkal szántott arca, mélyen
beesett, fénytelen szemeivel már kezdte magára ölteni a »facies hippocratica«
[a haldokló arckifejezése] riadt vonásait”.1489
Legbelül Gömbös is érezhette, hogy nem fogja tudni befejezni a művet,
amit megkezdett. Erre utal az is, hogy elutazása előtt mintegy politikai végaka­
ratként egyik bizalmas munkatársát, Sztranyavszky Sándort, a Képviselőház
elnökét levélben bízta meg három alkotmányjogi terve, a kormányzói jogkör
újabb bővítését és a felsőház jogkörének kiszélesítését szolgáló, illetve a vá­
lasztójogi törvény előkészítésével. Utóbbi esetében egy pártközi értekezlet
megszervezését is fontosnak tartotta.1490 Ez volt utolsó tette politikusként.
Állapota, a gyulladásból kialakult vesezsugor oly súlyossá vált, hogy hiába­
valónak bizonyultak az újabb - immár csak tüneti - kezelések, s nem használt
az idegen környezet, az ott biztosított teljes nyugalom sem. A frankfurti klinika
világhírű vesespecialistája is azt állapíthatta meg, hogy orvosilag már semmit
sem lehet tenni. Gömbös Gyula 1936. október 6-án reggel nyolc óra húsz perckor
elhunyt. A halál végső oka „a vese teljes leállása miatt bekövetkezett urémia”.1491
Müncheni búcsúztatását, holttestének útját Magyarországig, itthoni fogad­
tatását, s végül a temetést a legnagyobb államférfiaknak kijáró gyászpompa
jellemezte. A bajor fővárosban a királyi palota császári udvarában ravataloz­
ták fel, ahonnan ágyútalpon, katonai díszkísérettel szállították a pályaudvar­
ra. A koporsót Hitlerrel az élen a birodalmi kormány tagjai és vezető táborno­
kok kísérték. Bécsben Schuschnigg kancellár és a kormány vett búcsút tőle, a
határon pedig a magyar kormány küldöttsége fogadta.1492 Valamennyi napi és
hetilap terjedelmes, méltató nekrológokat közölt az elhunyt miniszterelnök­
ről, és a különböző pártok vezető politikusai is ilyen szellemben nyilatkoztak,
még az ellenzéki lapok többsége is - jóllehet, saját politikai látószögükből
értékelve a miniszterelnök tevékenységét.1493 A sajtó részletes beszámolókat
közölt a megemlékezésekről és a külföldi visszhangokról.1494 A Nemzeti Egy­
ség Pártja gyászülésen búcsúzott tőle, amelyen részt vett a párt összes képvi­
selője, felsőházi tagja és a főispánok.1495

1489 Antal 2004a. 488.

1490 A levelet közölte Függetlenség, 1936. szeptember 2. 1.
1491 Budapesti Hírlap, 1936. október 7. 4.
1492 Antal 2004a. 495-497.
1493 Lásd például Népszava, 1936. október 7. 1. - Gömbös Gyula.; 1936. október 11. 3. - Buchin-
ger Manó: A beteg fölismerte az ország betegségét
1494 Lásd többek között Függetlenség, 1936. október 7-11.; Budapesti Hírlap, 1936. október 9.;
Nemzeti Figyelő, 1936. október 11.
1495 Budapesti Hírlap, 1936. október 9. 5.; Függetlenség, 1936. október 9. 3.
 B ukás h e l y e t t h alá l 501

A MAGYAR KIRÁLYI KORMÁNY mely tablóm m á! idcr.u. hogy - kormánynak

nagyrabecsúlt és szerétén elnöke
NAGYM ELTOSAGU E S N E M Z ET ES

V IT ÉZ JÁKFAI GÖMBÖS GYULA

m. kit. litKM U tu cicu, i:k v . gyaJagiaf. tábornok. i >. kir. rocncKictektók. volt n . b r . h o s n ir á n i rr.m urlrr,
a j a b a iu a le k i kerület crsra cjy u ttsi krpvaelfrje, a M i£ > u i Érdemrend M g y k a e a t c t t cj ci»j m éta Ivariak tula.
ío a ú u . a h a J.íiu tm en v ei ZIL o c u !v u katonai o i W I i n c u t a kardokkal, a két trbec aéom anvotot: erűit
katonai érdemérem a katonai tröe m k eríü t itala j.a r. a kardokkal, a broaa katonai ítd em irítr. a katonai
crócajkcrexet n aU ffiar. a kardokkal, a iebe-.ul«j r.-rrr. a háborúi em líktrerr. k ard iai í» tavakkal. valarr-to! a
M agyar V erőt K ereítt E rie ts o iB s g a a a k tulajdonon*, papai P m t K e n i. ar ó lat: S:en t M o rc c: L a :a r K e n i.
i ; olaa: Korona R e r .i. a beipa Lapot Rend. a bolgár S ie r.t Sándor Krr.e t : Jr a jT f í Feher S a t Rend n*ST-
krrrvitew . a : otrtrak korU ruaag napV arany á U íich ín yének tu ísiio n fiU . a í O ittrak Érdemrend 1. oKtalyu
nagykeretitcie. a d '.'u Fehér K o tta Rend nagykcrei:U *e. a Soovcrair. M áltái látvág Rend magixstrali* nagy
kereaítcíe. a s:iA r 5 r rr iu ír Eíeíant R í n i I. oettilyan ak tu lijd e o e u . a porott ioJiarmiU Rend lovagt*- * nemet
V 'a sk ew tt 1L otttaH 'inaic tulajdonosa. itá m o t icayyar varai t» k<>st{ itupoőeara itl-

io!yo ho e.-an reggel S óra 20 perckor Münchenben türelemmel vtseh hosszú szenvedés után elhunyt.
171. A megboldogult miniszterelnököt íolyo ho lO.-cr.. szombaton dciciot! Hl arakor fogtuk
az Országhoz kupolacsarnokaban megtartandó ünnepélyes gyaszsze? tartás ut.ut a Kerepesi-ut
A kormány mellett: temetőben a főváros áltál felajánlott díszsírhelyen orok nyugalomra helyezni.
Budapest. l?3o. ev: október ho 6-an .
gyászjelentése Áldás és béke emlékére.

172. A müncheni
királyi palotából
induló gyászmenet
Az ágyútalpra helyezett
koporsó mögött megy a
gyászoló család

173. Gömbös Gyula

özvegye és gyermekei
Hóman Bálinttal
a hegyeshalmi
pályaudvaron
502 „ M in is z t e r e l n ö k a k a r s z -e l e n n i v a g y V e z é r ? !

174. G öm bös
G yula ravatala
a z O rszágház
k u p o la term éb en

A végső búcsúztatásra és a temetésre október 10-én, szombaton került sor.

Az elhunytat az Országház kupolacsarnokában ravatalozták fel. Horthy kor­
mányzóval az élen az ország vezető politikusai, az egyházi, katonai és kulturá­
lis elit tagjai és jeles külföldi politikusok, köztük Hitler képviseletében Göring
porosz kormányfő, a Mussolinit képviselő Ciano külügyminiszter és Musanoff
bolgár miniszterelnök tisztelegtek a koporsó előtt. Raffay Sándor evangélikus
püspök, Darányi Kálmán, a miniszterelnök helyettese, gróf Széchenyi Berta­
lan, a felsőház képviselője, Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke és
Ivády Béla, a Nemzeti Egység Pártjának elnöke mondott gyászbeszédet.1496
A Kossuth teret és a környező utcákat betöltötte a tömeg. A tudósítások szerint
százezrek sorakoztak az Országháztól a temetőig vezető út mellett.
A gyász napjaiban csupa méltató szó, az elhunyt miniszterelnök nagyságát
hirdető mondat hangzott el a megemlékezések során és jelent meg az újsá­
gok lapjain. Egy kiemelkedő, a nemzete üdvéért áldozatkész munkát végző,

1496 F üggetlenség, 1936. október 11. 2-6..

 B ukás h el y et t h alá l 503

175. G öm bös G yula

tem etési m en ete az
A n drássy úton

egészségét sem kímélő államférfi képe rajzolódott ki belőlük. Ugyanúgy, mint

azokból a beszédekből és pártdokumentumokból is, amelyekkel a NÉP vezetői
a Vezér nagyságáról igyekeztek meggyőzni az előző években a párt tagságát,
sőt, az egész társadalmat.
Ahogy teltek a hetek és évek, ahogy egymás után sor került olyan esemé­
nyekre, intézkedésekre, amelyeket Gömbös csak hirdetett (és amelyek egy
részét miniszterelnökként elhallgatta), ahogy felsejlett, hogy egyes politikai
lépéseinek nemcsak kedvező (mint például a német-olasz elkötelezettség és
a vele járó háborús részvétel nyomán a revíziós sikerek), hanem súlyos kö­
vetkezményei is lehetnek, sorra szólaltak meg a kritikus hangok.1497 Politikai
nézeteinek és miniszterelnöki gyakorlatának üdvös voltát valló hívei azonban
továbbra is arra törekedtek, hogy „tovább vigyék a lángot”, ápolják és segítsék
a gyakorlatban érvényesülni Gömbös szellemiségét.

1497 A példákat lásd a Gömbös a kortársak szem ében című alfeiezetben.

 GÖMBÖS-KULTUSZ - HALÁLA UTÁN

A ravatalnál elhangzott és a halálhír nyomán megjelent méltatásokkal tulajdon­

képpen megkezdődött Gömbös Gyula - életében csak félsikerrel építgetett -
kultuszának halála utáni kiteljesítése, illetve szellemiségének ápolása, propa­
gálása. A nyári szünet utáni első ülésén az ő „emlékének hódolt pártkülönbség
nélkül a képviselőház”, a felsőházban pedig az elnök, gróf Széchenyi Bertalan
azt hangoztatta: „Gömbös Gyula történelmi alakká vált.”1498 A temetést követő
napokban sorra számolt be a sajtó arról, hogy az éppen ülésező megyei és városi
testületekben miként emlékeztek meg az elhunyt miniszterelnökről. Miskolcon
és Békés vármegyében a közigazgatási bizottság ülésén, Szombathelyen a kis-
gyűlésben, Debrecenben a közgyűlésben méltatták Gömbös politikai erényeit,
kormányfői tevékenységét, de megemlékezett róla a váci püspök és a kecskemé­
ti evangélikus gyülekezet is.1499 Különösen gyorsan reagált Nagytétény vezetése,
ahol birtokán oly sok időt töltött el Gömbös. A képviselőtestület már október
9-én gyászülést tartott Kozma Miklós belügyminiszter részvételével, s döntött
arról, hogy az egyik utcát Gömbös Gyuláról nevezik el. Ugyanezen a napon ha­
sonló ülésen emlékezett meg róla a NÉP és a Frontharcos Szövetség helyi szer­
vezete. A helyi lap, a Nagytétényi Újság október 15-ei számát teljes egészében az
ő emlékének szentelte, magasztaló cikkek sorát jelentetve meg ilyen címekkel:
Az elárvult Gömbös-kúria, A nagytétényiek jótevője, A nagytétényiek barátja.1500
Nem telt el sok idő a temetést követően, és hívei, vezető munkatársai, a
NÉP vezetése, továbbá az őt korábban támogató egyesületek újabb akciókat
szerveztek emlékének ápolása, politikai elveinek változatlan terjesztése érde­
kében. Két barátja és harcostársa, Sztranyavszky Sándor, a NÉP korábbi elnöke
és Szörtsey József, a TESZ ügyvezető elnöke voltak a legfőbb kezdeményezők.
Szörtsey már egy hónappal a miniszterelnök halála után tárgyalt a soproni
Bors Károly festőművésszel Gömbös portréjának megfestéséről.1501 A végered-

1498 Függetlenség, 1936. október 21. 1-2.

1499 A szinte valamennyi megyében és városban, kisebb településeken tartott megemlékezések­
ből kiragadott példákat lásd Függetlenség, 1936. október 13. 2.; október 20. 5.
1500 D indi 2013. 31-32.
15°] MNL OL K 35 - f. 23. fól. - Soproni Bors Károly levele Gömbös özvegyének (1936. november 5.)
 GÖMBÖS-KULTUSZ - HALÁLA UTÁN 505

176. Gömbös Gyula arcképének leleplezése a NEP-ben

ményt nem ismerjük, de 1937. április 7-én a Nemzeti Egység Pártja központjá-
ban Hóman Bálint ünnepélyesen felavatta egy másik festőművész, Pólya Tibor
Gömböst ábrázoló nagyméretű portréját, amelyet Sztranyavszky Sándor aján-
dékozott a pártnak. Ivády Béla pártelnök szavai szerint a kép missziót tölt be,
mert arra ösztönzi a párt tagjait és vezetőit, hogy lelkiismeretesen végezzék
azt a munkát, ,,amit boldogult vezérünk oly mélységesen izzó és példaadó ma-
gyar érzéssel teljesített és irányított" .1502 Ennek megfelelően méltatta avató be-
szédében az egykori miniszterelnököt Hóman Bálint. 1503
A kultuszteremtés/ -ápolás részét képezték a különböző szervezetek egy-
mást követő gyászünnepségei Gömbös Kerepesi úti temetőben lévő sírjánál
halálának évfordulóin. Első alkalommal, 1937-ben „kegyelettel hódoltak a nagy
halott emlékének" a kormánypárti sajtó (a Stádium Sajtóvállalat, a Független-
ség, az Esti Újság és az Új Magyarság) képviselői, majd a MOVE, a emzeti
Munkaközpont, a Turul Szövetség, később pedig a TESZ delegációi tiszteleg-
tek az elhunyt miniszterelnök emléke előtt. 1 5 04 Az első évfordulón több száz fő
- köztük miniszterek, államtitkárok - részvételével rendezte meg emlékvacso-
ráját a Magyar Jövő Szövetség, amelynek elnöke a Turul Szövetség egyik meg-
szervezője és első vezérelnöke, Bánsághy (eredetileg Velcsov) György volt. 1505

1502 Gömbös 1937. 3-4.

1503 Gömbös 1937. Ismertetését lásd a Gömbös a kortársak szemében című alfejezetben
1504 Függetlenség, 1937. október 8. 4.
1505 Függetlenség, 1937. október 7. 1.
506 G öm bö s-k u ltu sz - h a lá la u tá n

Az egy évvel későbbi megemlékezésen Imrédy Béla miniszterelnök, valamint

Svoy Kálmán és Sztranyavszky Sándor mondott méltató beszédet.1506 Az ese­
ményekről a sajtó részletes tudósításokat közölt, így az ott elhangzottak a la­
kosság relatíve jelentős részéhez is eljutottak. Az évfordulók kapcsán méltató
cikkek is megjelentek, többek között Hubay Kálmán tollából, aki 1936 októ­
berében leírt dicsőítő szavainak súlyát igyekezett erősíteni újabb érvekkel.1507
A megemlékezések a rendszer fennállásának végéig folytatódtak, s a minden­
kori kormány minden év október 6-án megemlékezést tartott a Kerepesi úti
temetőben. A kormány tagjai, vitéz Lakatos Géza miniszterelnökkel az élen,
még 1944 októberében is megkoszorúzták Gömbös síremlékét.1508
A kormánypárti lapok nemcsak az eseményeket regisztrálták, hanem mint­
egy sugallták is, hogy a különböző szervezetek, közösségek emlékezzenek meg
a „Vezérről”. A Függetlenség szerint: „Gömbös Gyula szelleme ma is él. Ennek
külső bizonyítéka, hogy okt. 6-án az egész magyar nemzet, a politikai és társa­
dalmi élet egyaránt gyászünnepségeken tiszteleg emlékezetének.”1509Az esemé­
nyek azonban azt mutatták, hogy a kormány és a kormánypárt, illetve a velük
szövetséges jobboldali társadalmi egyesületek szerveztek megemlékezéseket
- központi intenciókra. A lapokban semmi jele annak, hogy civil közösségek
spontán módon méltatták volna Gömböst halála után, pedig a Függetlenség és a
többi kormánypárti orgánum szerkesztői éberen figyeltek az ilyen jelenségekre,
melyeket propagandájukban is hasznosíthattak (volna). Elsősorban olyan he­
lyeken ápolták az elhunyt miniszterelnök emlékét, ahol személyes kapcsolatai
révén jó viszony alakult ki közte és a helyi lakosság, illetve annak közösségei,
szervezetei között. Ilyen volt Nagytétény is, melynek képviselőtestülete emlék­
táblát is avatott a község egykori neves lakosa, díszpolgára tiszteletére.1510
Hasonló célt szolgáltak miniszterelnökök, miniszterek és országgyűlési kép­
viselők következő években elhangzott beszédei, amelyeket tucatjával lehetne
idézni. A Gömböst követő Darányi Kálmán első miniszterelnöki megnyilatkozá­
sai mindegyikében először elődjéről emlékezett meg méltató szavakkal. így tett
hivatalának átvételekor, az új kormány eskütételekor és a képviselőházban is
kormányprogramjának bemutatásakor.1511 A Függetlenség című lap karikatúrával
is illusztrálta az új miniszterelnök nyilatkozatát: a minisztereit meredek lejtőn

1506 Függetlenség, 1938. október 7. 3.

15°7 Függetlenség, 1937. október 3 . 3 . - Hubay Kálmán: A Vezér nyomában
'508 Lásd a Tolnai Világlapja 1942 és 1943. évi októberi számait, továbbá Világlap, 1944. október
18. 3.
1509 Függetlenség, 1938. október 7.1.
1510 D indi 2013. 42-43.
1511 Függetlenség, 1936. október 13. 2.; október 14. 1.; október 22. 1.
 G ö m b ö s-k u ltu sz - h alá la u tá n 507

177. G öm bös G yula m ellszob rá na k felavatása a T urul S z ö v e t s é g b e n 1937. m árciu s

AZ ÚT ELŐTT

(Gáspár Antal rajza)

- Nem tévedhetünk el. Előttünk világít a magyarság jó szelleme.

178. A kortárs ka rik atu rista D arányi m iniszterelnöki b em utatkozásáról

508 G ö m b ö s-k u ltu sz - h a lá la u tá n
179-181. O któber 6-i g y á sz ü n n ep sé g ek
Fent: Teleki Pál a Magyar Élet Pártja nevében meg­
koszorúzza Gömbös sírját (1940); középen: Kállay
Miklós helyez el koszorút Gömbös síremlékénél
(1942), alul: a Lakatos kormány tagjai tisztelegnek
a síremlék előtt (1944)
1512 Függetlenség, 1936. október 13.1.
1513 Függetlenség, 1938. május 2 0 . 1. és 2. - „Első gondolatom a régi vezér felé száll’
isi4 Kállay 1943. 9-10.
felfelé vezető Darányi mögött Göm­
bös szelleme, kezében fáklyával.
A képaláírás: „Nem tévedhetünk
el. Előttünk világít a magyarság
jó szelleme.”1512 Imrédy Béla első
miniszterelnöki tetteként Gömbös
sírját koszorúzta meg. A Nemzeti
Egység Pártjában történt bemutat­
kozásakor pedig így kezdte szavait:
„...első gondolatom a régi vezér felé
száll, aki engem a politika mezejére
bevezetett, aki megtanított engem
is rajongani és lelkesedni a magyar
népért, amelynek ő minden gon­
dolatát szentelte.” „Nagy politikai
vezérünknek” és „korszakalkotó
jelentőségű államférfiúnak” ne­
vezte egykori kormányfőjét.1513 Az
a Kállay Miklós sem tett másként,
aki 1935 elején Gömbös politiká­
jával való elégedetlensége miatt
mondott le miniszteri tárcájáról. A
kormánypárti frakcióban történő
kormányfői bemutatkozása során
büszkén idézte föl elődjével való
együttműködését a Nemzeti Mun­
katerv kidolgozásában, s vallotta:
„...ma is annak alapján állok, ezt
vallom politikai irányomnak, ezek
a célkitűzéseim. [...] Most ideállí­
tott a sors, ahol ő állt és az ő párt­
jának élén, az ő magyarságának,
világnézetének, álmainak harcosa
és szolgálója akarok lenni. Ez a po­
litikai hitvallásom.”1514
 G ö m bö s- k u ltu sz - h a lá la utá n 509

Hóman Bálint még az 1939. évi országgyűlési választások előtt Pápán elmon­
dott kampánybeszédét is Gömbös politikájának méltató ismertetésével kezdte.1515
Nem csak egyedi akciókról volt szó. Sztranyavszky Sándor már 1937 szep­
temberében, Murgán - az egykori miniszterelnök szülőfaluja által neki adomá­
nyozott díszpolgári oklevél átvételekor - felvetette egy „Gömbös Gyula emlékét
megőrizni hivatott” társaság gondolatát.1516 Október 6-án, halálának első évfor­
dulóján a Nemzeti Egység Pártja is koszorúzási ünnepséget rendezett Gömbös
Gyula sírjánál, melyen kormánytagok és a politikai élet számos más képviselője
is részt vett. Ezt követően a Sztranyavszky Sándor által összehívott, több mint
kétszáz fős gyűlésen kimondták az elhunyt miniszterelnök emlékét ápolni hi­
vatott Gömbös Gyula Társaság megalapítását. Az ünnepélyes hangú gyűlésen
Gömbös személyes hívein és közvetlen munkatársain kívül vele szemben több
kérdésben kritikus, sőt ellenzéki magatartást tanúsító személyiségek is részt
vettek, mint például Kornis Gyula vagy Rassay Károly. Nemcsak az ország-
gyűlés elnöke és a miniszterelnök méltatta érdemeit, hanem Rajniss Ferenc, a
Reformnemzedék egykori vezéralakja, Végváry József, a Turul Szövetség főve­
zére és a tudós Kornis Gyula, a képviselőház alelnöke is. Az értekezleten a tár­
saság elnökévé választották Sztranyavszky Sándort, továbbá emlékbizottságot
állítottak, amely „megtárgyalja a társaság megalakításával kapcsolatos összes
kérdéseket s indítványt tesz a szervezés mikéntje iránt”.1517
A novemberben megindult szervezőmunka eredményeként 1938. február
1-jén jogi értelemben is megalakult a Gömbös Gyula Társaság. Az alakuló ülé­
sen több aktív és nyugalmazott miniszter, államtitkár, országgyűlési képviselő
és főispán mellett megjelent a tudományos és művészeti élet néhány repre­
zentánsa, illetve jobboldali társadalmi egyesületek vezetői. Ezen elfogadták
a társaság alapszabályát és megválasztották tisztikarát. A legfontosabb tiszt­
ségekre Gömbös régi, kitartó híveit jelölték. A már korábban megválasztott
elnök, Sztranyavszky Sándor mellett alelnök lett Borbély-Maczky Emil és dr.
Radocsay László, az igazgatói tisztséget Szörtsey József, a titkári feladatokat
fia, dr. Szörtsey József látta el.1518

Í515 MNL VeML Kluge család iratai, Karcsay iratok, Kisebb nyomtatványok, egyéb iratok - Dr.
Hóman Bálint kultuszminiszter úr Pápán mondott beszéde (gépirat - dátum nélkül)
1516 Függetlenség, 1937. szeptember 21. 5.
1517 Függetlenség, 1937. október 8. 3. - A bizottság tagjai: Dorogi Farkas Ákos, Hubay Kálmán,
vitéz Rátvay Imre, Kornis Gyula, Radocsay László, Raffay Sándor, Szörtsey József, Zadravecz
István, Zimmermann Lajos, Zsilinszky Gábor és Zsindely Ferenc.
isis ÁBTL, A - 845. 2. fól. - Tájékoztató a „GÖMBÖS GYULA TÁRSASÁG” működéséről. Lásd
még Függetlenség, 1938. február 2 . 3 . - Megválasztotta tisztikarát a Gömbös Gyula Társaság.
A társaság további tisztségviselői: ügyész - Zimmermann Lajos, pénztáros - vitéz Gyarma-
thy Mihály, ellenőr - Boér Zoltán.
510 G ö m bö s- k u ltu sz - h a lá la után

A társaság célja az alapszabály szerint: „Gömbös Gyula nemzetépítő mun­

kájának folytatása [...] nagy, végső célkitűzéseinek megközelítése és elérése
érdekében a nemzet egységét szolgálni [...] Gömbös Gyula alkotásainak és cél­
kitűzéseinek örökéletűvé tétele.” A célok megvalósítása nagyszámú tagságot
igényelt volna, s ilyen szándékra utalt az is, hogy 50-200 tagú nagyválaszt­
mány szervezését tervezték. Ezt volt hivatva szolgálni a „helyi körök”, azaz
vidéki és fővárosi kerületi csoportok létesítésének terve is, amelyeket csak a
településen lakó minimum 50 fő részvételével lehetett megalakítani. Ezt azon­
ban már maguk az alapítók is korlátozták azzal, hogy csak az igazgatóság meg­
hívására lehetett tagja bárki a társaságnak.1519A taglétszám mindvégig alacsony
maradt, az 1943. évi közgyűlés dokumentumaiban található listán 146 alapító
neve szerepelt, s egy másik névsor szerint abban az évben 49 új tagot vettek
fel. A tagok száma 1942/1943 fordulóján sem érte el a 160 főt.
Az ügy támogatói körének megítéléséhez támpontot ad a jelenlévők össze­
tétele. Közöttük két miniszterelnök (Imrédy Béla és Kállay Miklós), 18 minisz­
ter és 11 államtitkár, 42 országgyűlési képviselő és 1 felsőházi tag, 8 minisztéri­
umi, illetve országgyűlési tisztviselő, 5 főispán, 13 polgármester, vezető városi
tisztviselő, 18 vállalati és bankigazgató, 5 katonatiszt (közülük 4 tábornok),
3 rendőr-, illetve csendőrtiszt, 5 egyházi személyiség (köztük Kelemen Kri-
zosztom pannonhalmi főapát), 4 orvos (az OTI alkalmazottai) szerepelt.
A többi 11 fő különböző értelmiségi foglalkozású személy volt.1520 Kádár Gyu­
la maliciózus megjegyzése szerint a tagok azok közül kerültek ki, „akiket ő
[Gömbös Gyula - V. J.] tett naggyá. A 'felfedezettjeiből’.”1521
A társaság - vitáktól, viharoktól és átmeneti hanyatlásoktól sem mentes -
vontatott működése lassan hozott eredményt, ami elsősorban két látványos ak­
cióban realizálódott. 1938. március 6-án Sztranyavszky Sándor elnök felhívást
intézett az ország lakosságához azzal a céllal, hogy közadakozásból gyűjtsék
össze a Gömbös hamvai fölé emelendő síremléket, hogy az „méreteivel is fe­
jezze ki azt az erőteljes, hatalmas egyéniséget, amelyet Gömbös Gyula a meg-
újhodott Magyarország közéletében jelentett”. Az egykori „Vezér” által megál­
modott nemzeti egység megvalósulását várták attól, hogy az emlékműre fordí­
tandó pénz „a tehetősek pengőiből és a szegények filléreiből” gyűlik össze.1522
A kampány során összegyűlt összeget és annak pontos forrásait nem ismerjük,
csupán szórványos adatok utalnak rá, hogy magánszemélyek, települések és

1519 A „Gömbös Gyula Társaság” alapszabályai. Budapest, 1938. 2.

1520 ÁBTL, A - 845. 4 -5 . és 18-23. fői.
1521 Kádár 1978. 291.
1522 A felhívás szövegét lásd Függetlenség, 1938. március 6. 15. - Társadalmi gyűjtés indult Göm­
bös Gyula síremlékére
 G ö m b ö s-k u l t u sz - h a lá la u tá n 511

182. G öm bös G yula lánya és

két fia a sírem lék felavatásakor
(1941. jú n iu s )

183. G öm bös
G yula Ö rkény
vezért ábrázoló
sírem lék e

intézmények egyaránt hozzájárultak az akció sikeréhez. Nagytétény község

például a „Gömbös Gyula volt miniszterelnök emlékére készülő országos
emlékmű” felállítását 1000 pengő összegű hozzájárulással segítette.1523 A tár­
saság akciójának eredményeként 1941 tavaszán készült el Gömbös síremléke.
A Vastagh György alkotta, Örkény vezért ábrázoló, alumíniumból készült lovas
szobrot 1941 júniusában avatta fel Raffay Sándor evangélikus püspök a Kere­
pesi úti temetőben.1524 Egy év múlva került sor Pásztor János fehér márványból
készült Gömbös-szobrának leleplezésére az Erzsébet híd budai hídfőjénél. A
nagyszabású ünnepségen részt vett Horthy Miklós kormányzó és Kállay Miklós
miniszterelnökkel az élen az akkori kormány valamennyi tagja.1525 A társaság
vezetése nem elégedett meg azzal, hogy a forgalmas Döbrentei téren keresztül

1523 A Nagytétényi Újság híradása szerint az alábbi indoklással: „A nagy ember emlékét méltóan
megörökíteni csak a nemzet összessége képes [...] Nagytétény község el nem múló hálájá­
nak csak legcsekélyebb kifejezője az az összeg, amellyel a nemzet által felállítandó emlék­
műhöz hozzájárulunk.” A községi képviselőtestület jegyzőkönyvét idézi: D indi 2013. 59.
Nagytétényben már 1937-ben felvetődött egy Gömbös-szobor felállításának terve. Vállalkozó
szobrász is akadt, aki kész lett volna „teljesen ingyen egy dupla életnagyságú mellszobrot
mintázni az elhunyt Vezérről”. A terv nem valósult meg. D indi 2013. 41.
1524 Tolnai Világlapja, 1941. július 2. 3.
1525 Tolnai Világlapja, 1942. július 1. 3.
512 G ömbös- kultusz - halála után

közlekedők személyesen láthatják Gömbös alakját. 1943 januárjában terjeszte­

ni kezdték „a keresztény és nemzeti gondolat lánglelkű apostolának” herendi
porcelánból készült 25 cm magas szobrát, darabonként 30 pengőért, hogy hívei
naponta láthassák egykori vezérüket.1526 A megrendelőknek postán leszállított
ismeretlen számú példányon túl 1.250 darabot vett át eladás céljából egy buda­
pesti kereskedő.1527A MOVE emlékérmet bocsátott ki alapító elnöke tiszteletére.
A szoboravatást követően tettek - sikertelen - kísérleteket arra, hogy más
módszerekkel is erősítsék a társaság hatását. Az akkori alelnök, Antal István
propagandaminiszter kezdeményezte, hogy „a vidéki sváb szervezetek mun­
kájának ellensúlyozására” alakítsák meg vidéki köreiket, és vonják be azokba
„a magyar gondolkodású és magukat minden feltétel nélkül magyarnak is valló
svábokat”. Ő volt az, aki a folyamatos működés feltételeinek megteremtését se­
gítette a MOVE által a társaság részére átengedett helyiség berendezésével, és a
szükséges pénzügyi támogatás biztosításával. A társaság égisze alatt tervezték
megtartani a „Virraszt a magyar lélek” című előadás-sorozatot. Kezdeményez­
ték Gömbös beszédeinek, nyilatkozatainak összegyűjtését és kiadását. Arra is
született javaslat, hogy a neuwittelsbachi klinika falán emléktáblával örökítsék
meg a volt miniszterelnök halálának emlékét.1528
Volt sikerrel járó akció is. 1941-ben létesítették a Gömbös Gyula Diákotthont,
amely Budapest VIII. kerületében a Múzeum utca 11. számú épületben 100 hazai
férfinek és 30 nőnek, a VII. kér. Erzsébet krt. 41. sz. épületben pedig 50 felvidé­

1526 ÁBTL, A - 845.1. fól. - A Gömbös Gyula Társaság Igazgatóságának körlevele (1943. január 20.)
1527 ÁBTL, A - 845. 6. fól.
1 5 2 8 ÁBTL, A -845. 5-6. fól.
 G ömbös-kultusz - halála után 513

ki diáknak biztosított elhelyezést

és szállást.1529 A Honvéd Tiszti
Vívóklub minden évben Gömbös
Gyula emlékversenyt rendezett a
T
volt miniszterelnök két kedvenc
fegyvernemében, párbajtőr- és
kardvívásban, melyeken a leg­
jobb versenyzők, köztük olimpi­
ai bajnokok is összemérték tudá­
sukat. Az 1940. évi eseményen a
kormányzó is megjelent.1530
Néhány település vezetője
ennél is tovább ment. A Gömbös
emlékét következetesen ápoló
szülőfalu, Murga elöljárói 1940 186. G ömbös G yula szobra Göm bösfalva
augusztusában kezdeményez­ (Szom olya) főterén

ték, hogy a település nevét vál­

toztassák Gömbösházára. A javaslat vitát eredményezett, melyben történészek,
nyelvészek és politikai vezetők is állást foglaltak, illetve újabb javaslatokat tet­
tek a miniszterelnök emlékét őrző falunévre (Gömbös-Gyula, Gömbösgyula).
A kérést - hosszadalmas procedúra után - Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­
niszter 1942 augusztusában elutasította. Ebben az is szerepet játszott, hogy a
murgaiakat megelőzte a borsodi Szomolya község, mely 1937-ben felvette a
Gömbösfalva nevet.1531
Hiába voltak azonban a szobrok, megemlékezések, más rendezvények, a
sikertelen kezdeményezések, a magyar társadalomnak csak egy töredéke övez­
te kultikus tisztelettel az egykori miniszterelnököt. Sokak szemében inkább
volt megtestesítője a háborúért felelős politikai elitnek, mindannak a tragédiá­
nak, amit a háború éveiben, részben már azt megelőzően kellett elszenvednie
a magyar társadalom különböző csoportjainak. Ezt a felelősséget nem csak po­
litikusok (például Bethlen István és Gratz Gusztáv) vallották. Gömbös Döbren-
tei téri szobrát mások is mindeme rossz szimbólumának tekintették. Köztük
azok, akik a volt kormányfő halálának nyolcadik évfordulóján, 1944. október
6-án fehér márványból formázott alakjával is végeztek. Márai Sándor a rob-

1529 A z 1944. évi M agyarország tiszti cím - és névtára pótfüzete. M. Kir. Központi Statisztikai Hiva­
tal, Budapest, 1944. 524. Az adatért Gyarmati Györgynek tartozom köszönettel.
1530 Lásd például Tolnai Világlapja, 1940. április 24.
1531 A történetet részletesen ismerteti Solymár 1994. 27-30. A képet újabb levéltári és sajtóada­
tokkal egészítette ki Novothné B án 2007. 42-45.
514 G ö m b ö s-k u ltu sz - h a lá la utá n

187. G ömbös Gyula 1941-

b en felállított szobra a
D öbrentei téren (Pásztor
Já n o s alkotása)

188. A z 1944-ben felrobbantott

szobor m aradványai (1 9 4 5 )

bantást követően ezt jegyezte naplójába: „Rossz szobor volt; szép, nagy darab
fehér márványból készült, amelyet nemesebb célra lehetett volna felhasználni.
Ez a szobor jelképezett mindent, ami Magyarországon az elmúlt huszonöt év­
ben aljas volt, dagályos, kapzsi, hazugan sovén, lelkendezően és fenyegetően
öntelt. A fiatal tisztek, akik a durvaságot összetévesztették a fegyelemmel, a
pökhendi közhivatalnokok, aki világnézeti melldöngetéssel pótolták mindazt,
ami műveltségükből és jellemükből hiányzott, a zsákmányt szaglászó, keresz­
ténységét kiáruló kispolgárság; mind e szoborból nyert önbizalmat.”1532
E kettősség is jelezte, hogy Gömbös Gyulának és az ő eszméit érvényesíteni
akaró társaságnak sem sikerült - mert nem is sikerülhetett - megvalósítaniuk
legfőbb célját, az ő elgondolásai szerint alakított „nemzeti egységet”...

1532 Márai 1998. 237.

 GÖMBÖS A MAGÁNEMBER ÉS A POLITIKUS

A társadalom megosztottsága tükröződött Gömbös fentebb tárgyalt megítélé­

sében is. Mind kortársai, mind az évtizedekkel későbbi politikusok és történe­
lem iránt érdeklődő laikusok körében találhatók olyanok, akik vagy istenítet­
ték, vagy kárhoztatták a miniszterelnököt nézetei és megvalósított politikája
miatt. A fenti életutat áttekintve miként értékelhetjük Gömbös Gyula pályáját
és tevékenységét szakmai szempontból? Választ kell keresnünk arra a kérdés­
re: Milyen politikus volt Gömbös? Válaszunk azonban csak akkor lehet meg­
alapozott, ha azt is megítéljük, milyen em ber volt a miniszterelnök? Mert egy
személy politikusi minőségét emberi kvalitásai és mentalitása is alapvetően
befolyásolják, sok vonatkozásban meghatározzák.

A magánember - család, barátok, hétköznapok

Gömbös Gyula exhibicionista személyiség volt, nem volt azonban kitárul­

kozó. Míg a politikusról sok és sokféle információ áll rendelkezésünkre, alig
tudunk valamit magánéletéről, családtagjaihoz, barátaihoz fűződő személyes
viszonyáról, hétköznapjairól, mert ő maga azokról nyilvánosan nem, vagy
csak szűkszavúan beszélt. Még biográfusának, Révay Józsefnek sem. Üdítő
kivételnek számított, amikor 1935 karácsonya előtt - már a súlyos betegséggel
küszködve - így nyilatkozott újságíróknak: „Házas ember vagyok, három gyer­
mekem van... Sportolok, vadászok, gazdálkodom. Minden fa elültetése olyan
nagy dolog számomra, mint a legnagyobb politikai cselekvés... Ha fáradtságot
érzek, ki a szabadba és 24 óra múlva huszonnégyszeres erővel, megfrissülve
jövök vissza... Nagy dologban, hacsak lehet, soha sem döntök, míg jól ki nem
alszom magam...”1533

1533 Magyarország, 1935. december 25. 2. - Móricz Zsigmondi Kormányozni csak optimizmussal
lehet. Pillantás az országra Gömbös Gyula miniszterelnök dolgozószobájából.
516 Gömbös a magánember és a politikus

E tekintetben még jobban hiányolja az életrajzíró a nem létező naplót és

levelezést. így azt a keveset, amit megtudhatunk Gömbös Gyuláról, csak kortár­
sai feljegyzéseiből, egy-két vele vagy róla készült interjú morzsáiból szedhetjük
össze. Jellemző, hogy ezek is többnyire halálát követően láttak napvilágot.1534
Minden jel arra utal, hogy Gömbös harmonikus családi környezetben nőtt
fel. A családjában szerzett gyermekkori élményei egész életére kiható nyomo­
kat hagytak benne. Ennek meghatározó eleme volt az összetartás és az egymás
iránti szeretet, egymás segítése. Ez a szoros kapcsolat azután sem szakadt meg,
hogy a kadétiskolába, majd csapatszolgálatra és tiszti iskolákra került. Szüne­
tekben, szabadságai idején rendre hazatért, hogy családjával tölthesse azokat.
Anyja szerint ilyenkor nem beszélt hivatásával kapcsolatos kérdésekről, csak
a családdal foglalkozott. Miután kenyérkeresővé lett, szükség és persze lehe­
tőségei szerint segítette szüleit, testvéreit. Alig kezdte meg politikai pályáját,
amikor apja 1921. október 1-jén elhunyt Murgán, ahova egy évvel korábban
tért vissza Sopronból. Gömbös ott is meglátogatta szüleit, majd többször felke­
reste apja sírját, egyúttal helybéli rokonait is.1535
Rajongva szeretett édesanyját ezt követően felhozatta magához, nagyté­
tényi villájába, ahol miniszteri és kormányfői szolgálata idején is szívesen
töltött vele órákat - bár az anya szerint egyre kevesebbet, különösen azt kö­
vetően, hogy kormányfő lett. Ugyanitt lakott egy ideig öccse, a később öngyil­
kosságba menekülő János, akinek segíteni igyekezett problémái megoldásá­
ban. Később húgának és édesanyjának négyszobás lakást bérelt Budapesten,
a Vörösmarty utcában. Politikusként rendszerint feleségével mutatkozott,
édesanyjával elvétve. Anyja csak parlamenti bemutatkozásán vett részt, s
csupán néhány alkalommal kereste fel a miniszterelnökségen. Ez azonban
aligha jelenthette az édesanya „megtagadását”. A jelenség inkább azt jelezte,
hogy az egykori, egyszerű falusi parasztlány számára idegen volt a nagyváros
„úri világa”, s még inkább a politikusoké, amivé fia is lett. Weiczel Annamária
„távol tartotta magát a politikától [...] kerülte a nyilvánosságot is. Nem akart

1534 A fejezet legfontosabb forrásai: L ázár 1995.; Antal 2004a.; Antal 2004b.; Bencsics Gyula: Lá­
togatás Gömbös Gyula édesanyjánál - Nemzeti Figyelő, 1936. október 8 . 3. ; Karinthy Frigyes:
Egy elkésett interjú Gömbös Gyulával - Az Est, 1936. október 9.; r. b.: Érdekes apróságok
Gömbös Gyuláról, a magánemberről - Az Est, 1936. október 9.; Petneházy Antal visszaem­
lékezése [Kézirat] HL, VII/252, 311. d.; Gergely Jenő biográfiájában a Szakály Sándor által
Ernő fiával készült interjút, Petneházy emlékezését és második felesége unokájának infor­
mációit felhasználva részletezte Gömbös családi helyzetének alakulását. Gergely J. 2001.
13-25. Érdekes adatokat, véleményeket ismerhetünk meg Révay könyvéből (R évay 1934.) és
a kortárs újságíró, korabeli lapbeszámolókra is támaszkodó utólagos emlékezéseiből (Szo-
koly 1960. 229-231, 248-254.; 263-268. és 339-341.).
1535 Tolnamegyei Újság, 1933. szeptember 2. 1.
 A MAGÁNEMBER - CSALÁD, BARÁTOK, HÉTKÖZNAPOK 517

mást, csak anya lenni...”, fia tevékenységét is inkább - egyik kedvenc időtölté­
seként - az újságok híradásai segítségével kísérte figyelemmel.1536 Mindennek
ellenére nagyon büszke volt elsőszülött gyermekének sikereire, s változatlan
szeretettel viszonyult hozzá. De nem szerette kiteregetni érzéseit. Ezt illuszt­
rálja egy apró epizód. 1933 karácsonya előtt Gábor Móriccal megfestette sa­
ját portréját, amit karácsonyi és születésnapi ajándéknak szánt fia számára.
Az esetnek híre ment - bizonyára a festő jóvoltából. Az anya így válaszolt a
képfestetés indokait firtató újságírói kérdésre: „Amikor nemrég nálam volt a
fiam - mesélte a nagyasszony Gábor műtermében -, azt kérdezte tőlem: mit
kap krisztkindlire1537? Ezt a képet szántam neki, meg még valamit, de azt nem
mondom meg.”1538 Gömbös - főként édesanyja közvetítésével - politikusként
is kapcsolatot tartott tágabb rokonságával. A nővérét meglátogató nagynénje,
özvegy Neller Jánosné Wiczel Erzsébet számára azt is lehetővé tette, hogy
felkeresse őt a Sándor-palotában.1539
A mintát követve hasonló lehetett viszonya saját családjához: feleségeihez
és gyermekeihez. Politikai elfoglaltságai - kiváltképp gyakori és esetenként
több napig tartó vidéki útjai - azonban megrontották kapcsolatát első fele­
ségével. Grete Reichert bizonyára nyugodtabb családi életben, férje gyako­
ri otthonlétében reménykedett, miután Budapestre költöztek, de csalódnia
kellett. Itt - egyrészt - a belvárosi, Baross utcai lakásban jóval szerényebb
viszonyok között kellett berendezni életét, mint amihez tehetős apja bécsi
házában szokott. Másrészt társasági kapcsolatai is meglehetősen beszűkültek
a császárvárosban átéltekhez képest. Különösen azt követően, hogy Gömbös
kilépett a kormánypártból, ami anyagilag is rosszabb helyzetbe hozta őket.
A csalódások nyilván feszültséget keltettek férj és feleség között. Mindez sza­
kításhoz vezetett. Grete asszony - családja nyomására is - gyerekeivel Bécsbe
költözött, és beadta a válókeresetet. A válásra valószínűleg 1925-ben került
sor. Ez azonban nem vált véglegessé, második felesége halálát követően, 1934
tavaszán ismét összeházasodtak. Ebben szerepe volt annak is, hogy a minisz­
terelnököt a kormányzó és főleg annak felesége erősen ösztönözte a kapcsolat
felújítására. De bizonyára nem következhetett volna ez be, ha nem maradt
volna semmi nyoma a köztük kialakult korábbi pozitív érzelmeknek. És nyil­
ván az is, hogy hiányoztak neki a gyerekei.

1536 Nemzeti Figyelő, 1936. október 8. 3. - Bencsics Gy.: Látogatás... i. m.

1537 Krisztkindli - karácsonyi ajándék (német tájszó)
1538 Az Est, 1933. december 24. 2. - Kiss Zoltánnak tartozom köszönettel azért, hogy a cikkre
felhívta figyelmemet.
1539 Dr. Vitéz János szóbeli közlése.
518 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

190. A két fiú 1 9 3 6

o k tó berében, ap ju k
tem etésén. G yula
189. G öm bös
(jobbra) h u sz á rö n ­
G yula
kéntes, E m ő (b a lra )
g y e rm e k e i 1929
ludovikás n ö v en d ék
kö rü l (G yula,
D óra, E m ő )

Gömbösnek három gyermeke született első házasságában, még Bécsben:

Ernő (1915. április 5.), Dóra (1917. november 21.) és Gyula (1918. október 18.).
„Nagyon szerette gyermekeit” - nyilatkozta Gömbösről egyik bizalmas mun­
katársa, Tráger Ernő miniszteri tanácsos, a gyorsírási ügyek kormánybiztosa.
Egy barátjának 1920-ban szerzett élményét felidéző emlékezése szerint azon­
ban esetenként apaként is a katonatiszt tört ki belőle, és úgy nevelte gyereke­
it - még kislányát is mintha besorozott bakák lettek volna. „Nem egyszer
megtörtént, hogy családja körében ebédeltem. Ilyenkor mindig részem volt
egy különös és kedves jelenetben. Ebéd után gyermekeinek, akik akkor még
igen kicsinyek voltak, [...] vigyázzba[n] kellett előtte felsorakozni, és akkor
ő a karosszékben ülve, félig-meddig parancsoló formában intézett hozzájuk
kérdéseket és adott nekik utasítást. Majd pedig parancsszóra katonás léptekkel
elvonultatta őket maga előtt a gyermekszoba felé.”1540
Fejlődésüket válása után is figyelemmel kísérte. Fiai jövőjét - rá jellemző
módon - csak a katonai pályán tudta elképzelni, ezért katonai főreáliskolába
íratta, és ott miniszterként is többször meglátogatta őket.

1540 Idézi Gergely J. 2001. 20.

 A MAGÁNEMBER - CSALÁD, BARÁTOK, HÉTKÖZNAPOK 519

191. G öm bös
m ásod ik felesége
a z 1933. évi gy er­
m ek n a p o n

Gömbös második házasságát nem terhelték a politikai tevékenység és a csa­

ládi élet konfliktusából fakadó nehézségek. A soproni születésű, hivatalnok
családból származó Szilágyi Erzsébettel a politika világában ismerkedett meg.
Egy katonatiszt elvált feleségeként a MOVE nőtagozatának elnöke volt, erős
politikai érdeklődésű, sokoldalúan művelt asszony. Grete Reicherttel szemben
ő nem ellenezte, hanem ösztönözte és támogatta férje politikai szerepvállalá­
sát. A „magas intelligenciájú, a politika világában jártas” asszony1541 szívesen
vállalta mellette a politikusfeleség protokollszerepeit is. Minden jel arra mutat,
hogy harmonikus házasságban éltek a feleség 1933 júliusában bekövetkezett
haláláig. Szilágyi Erzsébetnek fontos szerepe volt férje műveltségének gaz­
dagításában. Legjobb barátnője volt Hóman Bálint felesége. A két házaspár
gyakran vendégeskedett egymásnál, s a férjek között is baráti kapcsolat alakult
ki. így lett a neves történész Gömbös „tanára”, aki elsősorban a politikában
is hasznosítható történeti ismereteinek bővítésében segítette majdani minisz-

1541 Petneházy Antal visszaemlékezése [Kézirat], HL, VII/252, 311. d. 22.

520 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l i t ik u s

terelnökét. Kortársi emlékezések szerint Erzsébet asszony azzal is egyengette

férje politikai karrierjét, hogy csillapította annak ellenzéki hangját, és a kor­
mánypártba való visszalépésre ösztönözte.
Nehéz megítélni Gömbösnek a valláshoz való viszonyát. Azt számos vallo­
mása, illetve munkatársainak, kortársainak utalásai is bizonyítják, hogy mélyen
vallásos volt, evangélikus hitét komolyan vette és meggyőződésesen vallotta.
Nem tudjuk azonban, hogy istentiszteleteken való részvétel formájában mennyi­
re rendszeresen gyakorolta. Vallásossága sohasem eredményezte, hogy egyhá­
zában világi tisztséget vállaljon, mint például egyik legközvetlenebb munkatársa
és bizalmasa, Sztranyavszky Sándor, a NÉP elnöke, aki a Dunamelléki Evangé­
likus Egyházkerület felügyelőjeként befolyásos egyházi tisztséget töltött be, s
ebben a minőségében is politizált.1542 Gömbös nem volt bigott, evangélikus hite
nem tette elzárkózóvá más keresztény vallásokkal szemben. Második felesége
katolikus volt. Munkatársai megválasztásában és párt-, illetve társadalomszerve­
ző tevékenységében sem tartotta döntő szempontnak a felekezeti hovatartozást.
E tekintetben a politikai célok és érdekek - kiváltképp a nemzeti egység meg­
teremtésére irányuló törekvése - mindenképpen felülírták számára a felekezeti
szempontokat, amelyek érvényesítését vallási toleranciája is segítette.1543
Munkarendjéről és módszeréről is csak szórványos adataink vannak.
Édesanyja szerint miniszterként és miniszterelnökként sokat dolgozott, gyak­
ran éjjel fél háromig volt fenn és reggel fél nyolckor kelt. Emiatt vele is ritkán
találkozott.1544 Ezt igazolja közvetlen munkatársának emlékezése is.1545 Nem
tudjuk azonban, hogyan osztotta be munkaidejét, volt-e munkanapjaiban
olyasféle rendszeresség, mint ami például Bethlen Istvánt jellemezte,1546 s mi­
ként szervezte munkáját hivatalában, a Honvédelmi Minisztériumban és a
Miniszterelnökségen.
Gömbös egyre fogyó szabadidejét a sport, a kertészkedés, bizonyos mű­
vészetek iránti érdeklődés, valamint a társasági élet töltötte ki. Gyermekko­
rától erősen vonzódott a természethez. Egy idő után terhessé vált számára a
nagyváros zsúfoltsága. Ezért 1922-től szabadidejét legszívesebben nagytétényi
50 holdas kertjében töltötte, melyet első felesége örökségéből vásároltak.1547

1542 Függetlenség, 1933. szeptember 8.; 1934. június 29.

1543 Lásd többek között Budapesti Hírlap, 1932. november 23.; Függetlenség, 1934. június 29.
1544 Nemzeti Figyelő, 1936. október 8. 3.
1545 Petneházy Antal visszaemlékezése [Kézirat], HL, VII/252, 311. d. 2.
1546 Lásd Romsics 1. 1991. 208-209.
1547 A telek Nagytétény Óhegyen volt, a település nyugati, Diósddal határos, kertek által dominált
részén, minden bizonnyal az akkori és mai Angelika utcában. Erre utal, hogy azt Gömbös
halála után három nappal róla nevezte el a község képviselőtestülete. Dindi 2013. 31. és 72.
 A MAGÁNEMBER - CSALÁD, BARÁTOK, HÉTKÖZNAPOK 521

192. G öm bös G yula p a rla m en ti dolgozószobájában (1 9 3 3 )

Hamarosan villa épült rá, ahol egy ideig anyja és öccse is lakott, és melyben
második felesége halála után átmenetileg maga Gömbös is élt - onnan járva
be kormányfői hivatalába. Az ő halála után felesége és lánya költözött oda a
várban lévő miniszterelnöki lakásból. A területből hét holdat barackfákkal ül­
tettek be, s a munkában Gömbös személyesen is részt vett. Termése Német­
országba, Hamburgba is eljutott. A birtokon baromfitenyészet, tehenészet és
sertéshizlaló is működött, s a termékek értékesítése 1936-ban mintegy tízezer
pengőnyi bevételt hozott a családnak. A miniszterelnöki javadalmakon túl ez
is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Gömbös Nagytétény legtöbb adót fizető polgá­
rai (virilistái) közé tartozott.1548 Bár a gazdaság nagyságrendje intéző és idény­
munkások alkalmazását is megkövetelte,1549 a munkában - amikor tehette, ki-
kapcsolódásként - maga Gömbös is részt vett. Barackfáinak gondozása volt
egyik kedvenc kikapcsolódása. Erre utalva emlegette sokszor: „Én is kisgazda

2013. 15-16, 27. és 34.

1548 D indi
1549 Függetlenség, 1936. december 25. 5. - Hubay Kálmán: Karácsony Tétényben
522 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

193. G öm bös G yula nagytétényi k ertjéb en 194. Göm bös G yula Jó z s e f királyi
h erceggel a nagytétényi hősi e m lé k m ű
leleplezési ü n n e p s ég é n (1 9 3 3 )

vagyok.” Itteni szobájának berendezése is gazdájának puritán mivoltát igazol­

ta. Bár könyvekkel volt tele, s íróasztala is árulkodott az ott végzett „hivatali”
munkáról, a kertben töltötte itteni idejének nagy részét.
Jóllehet elsősorban pihenni, kikapcsolódni ment Nagytéténybe, ott nem élt
elzárkózó életet. Alkalmanként miniszterelnöksége idején is részt vett a Buda­
pesttel határos, ekkortájt mintegy 7200 fős település rendezvényein, eseten­
ként családjával együtt. Felesége, Grete Reichert pedig újraházasodásuk után
aktívan részt vett a helyi nőegyesületek, mindenekelőtt a NÉP helyi női cso­
portjának életében, férje halála után is.1550 A helybéliek úgy emlékeztek Göm­
bösre, hogy miniszterként és kormányfőként is „a legnagyobb közvetlenséggel
érintkezett a községben élő egyszerű emberekkel is”.1551

1550 Gömbös - többek között - 1933-ban megkoszorúzta az akkor felavatott helyi Hősi Emlék­
művet, 1935-ben egy jelentős helyi ásatást tekintett meg, ugyanebben az évben családjával
együtt részt vett a NÉP helyi női csoportjának jótékonysági céllal rendezett kerti mulatsá­
gán, melyet jelentős összegű adománnyal támogatott. Már súlyos betegen lábadozott birto­
kán, amikor 1936 júliusában felesége vállalta a zászlóanya szerepét a Frontharcos Szövetség
nagytétényi szervezetének zászlószentelési ünnepségén, ahol őt nagyobbik fia, Ernő képvi­
selte. Dindi 2013. 10,16, 27, 29, 31, 49. és 53.
155! Dindi 2013. 9.
 A MAGÁNEMBER - CSALÁD, BARÁTOK, HÉTKÖZNAPOK 523

195. G öm bös G yula h o nv éd elm i m in iszter a balatonföldvári stra n d o n (1 9 3 2 )

Természetszeretete összefüggött sportpolitikai megnyilatkozásaiból is ki­

tűnt alapelvével: „Ép testben ép lélek.” Ezért tartotta fontosnak a rendszeres
testedzést. Nem csak szavakban hangoztatta, gyakorolta is - szinte haláláig.
Felnőtt korában, még miniszterként is gyakran vívott, lovagolt, úszott, teni­
szezett. A „vadászatot a sportok élére helyezte”,1552 melyet politikusként már
szenvedélyesen űzött. Ez szintén a természetbe vitte. A szellemi sportot, a
sakkot is kedvelte és sikerrel játszotta. Gyermek- és ifjúkori kedvencei közül
csak az atlétika és a futball maradt el életéből az idő múlásával. Úgy vélte, ha
sportol, nincs veszélyben az egészsége. Amikor veseköve miatt műteni akar­
ták, azt makacsul, önmagában és a sport gyógyító hatásában bízva hárította el,
mondván: „Majd kilovagolom ezeket a köveket.” A sport hosszú ideig jótékony
hatással volt fizikai alkatára, állóképességére, munkabírására. A vesebaj ellen
azonban nem jelentett orvosságot.
Kedves szórakozása volt a színház - a prózai és a zenés egyaránt. Minisz­
terként és miniszterelnökként is rendszeres nézője volt a Nemzeti Színház és
az Operaház bemutatóinak. Szívesen és rendszeresen találkozott vezető szí­
nészekkel, Kiss Ferencet, a Nemzeti Színház színészét barátjának és bizalma-

1552 Petneházy Antal visszaemlékezése [Kézirat] HL, VII/252, 311. d. 18.

524 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

196D íszelőadás a z O perában, H orthy M iklós

ko rm á n y zó n év n a p já n (1 9 3 4 . d e c em b er 6 .)

197. K isfaludi Stróbl Z sigm o n d 1922-b en

G öm bösről készített b ron z m ellszobra

sának tekintette. Hasonló érdeklődést

mutatott a magyar filmművészet iránt.1553
Szívesen énekelt és rajzolgatott. Kisfalu­
di Stróbl Zsigmond műtermének gyakori
felkeresése jelezte vonzalmát a képzőmű­
vészethez. Politikusként is megmaradt
gyerekkori érdeklődése a költészet és a
széppróza iránt. Kedvenc írói Jókai, Mik­
száth, Gárdonyi és Herczeg Ferenc voltak, s nagyra tartotta Ady művészetét.
A kortárs írók - például a korábban kedvelt Molnár Ferenc - műveit kevésbé
kedvelte, mert „amit ők írnak, és én nem tudok bekapcsolni a magam felfogásá­
ba, azt mellőzöm”.1554 Vallomása szerint lefekvés előtt majd minden este olva­
sott szépirodalmat.1555 Az irodalom és az írók iránti - részben Kozma közvetítő
tevékenységének köszönhető - érdeklődésének, velük tartott kapcsolatának is
szerepe volt a népi írókhoz történő közeledésében.1556
Szerette a humort, a kabarét, s az önirónia sem volt idegen tőle. Barátja,
Kozma Miklós nagyra értékelte humorát,1557 és más kortársak is így emlékeztek

1553 Színházi Élet, 1 9 3 6 . 4 2 . sz . 2 2 - 2 3 .

1554 Színházi Élet, 1 9 2 8 . 3 9 . sz. 2 -3 . - Molnár Jenő: Gömbös Gyuláról kitudódott, hogy színdara­
bot írt
1555 Színházi Élet, 1 9 3 6 . 4 2 . sz . 2 4 - 2 5 .
!556 L ackó 1 9 9 6 . 1 0 3 - 1 3 9 .
1557 L á sd O rm o s 2 0 0 0 a . 1 . 197.
 A MAGÁNEMBER - CSALÁD, BARÁTOK, HÉTKÖZNAPOK 525

1 9 8 -2 0 0 . A G öringgel közös ro m inteni vadászaton elejtett szarv asbik áv al; V adászreggeli

M agya ró váron (1 9 3 2 ) ; G öm bös vadásztörténetet m esél a p a rle m en t folyosóján (1 9 3 3 )

2 0 1 - 2 0 3 . P illan atképek a p a rla m en t folyosójáról

526 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

2 0 4 - 2 0 5 . G öm bös m od ellt áll G áspá r A n ta l ka rik a tu ristá n a k ,

m ellette a z e k k o r készült k a rik a tú ra (1 9 3 2 )

rá.1558 Érdekes sztorival jelzi ezt Tráger Ernő emlékezése: „Kedélyes ember volt.
Szívesen hallgatta meg a tréfákat a Ház folyosóján éppúgy, mint otthon, a laká­
sában. Nagyon szerette az anekdotákat, de inkább csak hallgatta őket. Nagyon
sajnálta, hogy mint miniszterelnök nem járhat kabaréba, mert saját fülével sze­
rette volna hallani, hogy mulat a közönség a Gömbös-tréfákon. Ha meghallotta,
hogy Békeffi [sic!] László róla konferál a kabaréban, rögtön magához kérette,
előadatta magának a tréfát és ilyenkor Békeffinek nagyobb sikere volt, mintha
zsúfolt ház előtt konferált volna.”1559 Hasonlóan emlékeztek rá a kortárs művé­
szek is, akik szerint a pesti kabaré sztárjai - így például a Hacsek és Sajót előadó
Herczeg-Komlós duó - gyakori vendége volt a NÉP pártköre humoros rendez­
vényeinek.1560 Gömbös személyes kapcsolatot tartott fenn a róla gúnyrajzokat
is készítő kiváló karikaturistával, Gáspár Antallal.1561 Szívesen megvásárolta,
gyűjtötte is a róla készült karikatúrák eredeti példányait.1562

1558 Lásd például Hory 1987. 187.

1559 r. b.: Érdekes apróságok... Az Esi, 1936. október 9.
1560 Színházi Élet, 1936. 42. sz. 23-24.
1561 Színházi Élet, 1932.1. sz. 35. - Gáspár buékja Gömbösnek
1562 Színházi Élet, 1928. 39. sz. 3.
 A MAGÁNEMBER - CSALÁD, BARÁTOK, HÉTKÖZNAPOK 527

Otthoni életét, azzal kapcsolatos igényeit inkább a puritánság jellemezte.

A már említett nagytétényi birtokon kívül egész pályája során nem szerzett va­
gyont. 1920-tól családja megélhetését a haláláig megőrzött képviselői mandátu­
máért járó díjazás biztosította. A képviselői tiszteletdíj a hozzá társuló lakásbér­
leti hozzájárulással jómódú középosztályi jövedelmet jelentett számára. Ennek
változó összege 1929-ben érte el csúcspontját. Az akkor havi 913 pengőt jelentett,
ami a „kétszáz pengő fix-szel az ember könnyen viccel” világában biztos megél­
hetést, és az úri ranghoz méltó életmód feltételeit is biztosította. Ezt a járandósá­
got a válság hatására a Károlyi Gyula-kormány csökkentette ugyan, de Gömbös
esetében ezt akkor már államtitkári, majd miniszteri, 1932 őszétől miniszterel­
nöki fizetése is kiegészítette.1563 Mindkét házassága idején egyszerű polgári laká­
sokban élt - Szilágyi Erzsébettel a Munkácsy utcában. Katonai neveltetésének és
háborús élményeinek köszönhetően - különösen kényszerhelyzetekben - a leg­
egyszerűbb lakással, fekvőhellyel is beérte. Válása után egyedül maradva feladta
a Baross utcai lakást, és a Fajvédő Párt Irányi utcai klubhelyiségének egy szo­
bájába költözött. Politikusi mentalitását is jellemezte, hogy pozícióit, hatalmát
nem használta fel egyéni haszon- és vagyonszerzésre. Kezelőorvosa szerint má­
sodik rosszulléte után is a balatonfüredi szanatóriumba kellett volna vonulnia,
„azonban pénzügyi okokból, mert szegény ember volt, és nem telt rá”, ehelyett
nagytétényi villájában, majd a királyszállási állami vadászkastélyban kúráltatta
magát.1564 A miniszterelnök-képviselő illetményeinek ismeretében azonban ez a
lépése nem „szegénységét”, hanem puritánságát igazolja. Ez is jelzi, hogy hatal­
mi helyzete alapján nem kívánt kivételes előnyökhöz jutni. Másrészt, igazolja,
hogy komolyan vette a korrupció elleni fellépést, amit fajvédő korától fontosnak
tartott. Személyes barátja, Kozma György zempléni főispán egy ranghelyesbí­
tést kérő ismerősének azzal a fenntartással vállalta a közbenjárást, hogy a dolog
„nagyon nagy óvatosságot igényel, mert Gömbös Gyula katona [i] ügyekben nem
szered a protekciót, s megtörténhetik, hogy az ember a legjobb indulattal inkább
árt barátjának”.1565 Ez persze nem jelentette azt, hogy nem hozott személyi dön­
téseket kifejezetten szubjektív megítélés alapján. Ebben azonban nem barátai­
nak befolyása, még kevésbé anyagi előnyök szerzése motiválta, hanem az, hogy
az illetőben saját politikájának támogatóját látta-e vagy sem.
Gömbös puritánsága abban is megnyilvánult, hogy nem volt költekező - de
nem vetette meg a kulináris élvezeteket. Kiváltképp a magyaros ételeknek nem

1563 a képviselői jövedelmekről lásd P üski 2015. 406-417.

1564 Magyarország, 1936. október 7. 7.
1565 MNL OL P1080 1. cs. 1. tétel 116. fól. - Kozma György levele vitéz Olthay Lajosnénak (1933.
augusztus 31.)
528 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l i t ik u s

tudott ellenállni. Élete vége

Gömbös G y u la kedvenc töltöttkáposzta felé, súlyos betegségéből lá­
receptje.
badozva sem: „...belopózott
B ő zsírral készült paprikás, 'hagymás
rántásba jó l kimosoitt savanyított k á­ az éléskamrába, és mint egy
posztát teszünk, hideg vízzel feleresztjük, csintalan gyerek, gyorsan
egy fej félbevágott, megtisztított vörös­
h agym át és egy gerezd fokhagym át do­ leszelt egy darab kolbászt
bunk bele. Lassan főzzük és azalatt el­ és megette” - az orvosi ti­
készítjük a töltelékeket. M a rh a - és disznó­
combot fele-fele m ennyiségben őtd ará­ lalom ellenére.1566 Kedvelte,
lunk, rizst keverünk bele, megsózzuk, de - különösen az 1920-as
n.egpaprikázzuk, megborsozzuk, tojással
jó l eldolgozzuk és káposztaleveleket töl­ évek közepétől - módjával
tünk m eg vele. A megtöltött káposztale­ fogyasztotta a szeszesitalt. S
veleket belerakjuk a fövő káposztába és
időukinti rázás mellett lefödve lassan mindehhez dohányzott: ci­
főzzük. Sült, rövid d lszn ó k arajjal, véres garettát és szivart is szívott -
és m ájas hurkával, sült citromos és fok­
hagym ás kolbásszal együtt tálaljuk. különösen munka közben.
Étkezési és italfogyasztási
szokásait illusztrálják Antal
2 0 6 . A S zín h á zi É let által közölt recept (1 9 3 5 ) István által felidézett szavai,
melyeket 1936. augusztus
végén, már súlyos betegen mondott sajtófőnökének, miután az őt vizsgáló bécsi
Wenckebach professzor feloldotta az általa korábban elrendelt szigorú diétát:
„Mától kezdve ehetek, ihatok akármit is, a töltött káposztától a borjúpörköltig,
a Dreher sörtől a badacsonyi borokig mindent, sőt még talán a barackpálinkát is
megengedte volna, ha kértem volna. De ennyire telhetetlen mégsem lehettem:
már csaknem négy hónap óta el vagyok zárva a rendes ételektől és italoktól,
most is ezentúl kárpótolni fogom magam.”1561567
Szárnysegédje, Petneházy Antal szerint akkor is, amikor szigorú diétát kellett
tartania, „ha nem volt neki reggelire szalonna, nem jól kezdődött a napja”.1568
Sokat adott a megjelenésére. Mindig ápolt volt és szolidan elegáns. Az eleg­
ancia éppúgy jellemezte megjelenését a hivatalos programokon, mint a tár­
sasági életben. Honvédelmi államtitkárként és miniszterként hivatalos alkal­
makon gyakran jelent meg egyenruhában, melyen kitüntetései is díszelegtek.
Ám e téren sem hagyta el a kitűnni vágyás. A kor divatjának megfelelően ő is
készíttetett magának - saját tervezésű - díszmagyart, amelyet egyes kortársai
meglehetősen bizarrnak tartottak. Egy anekdota szerint amikor először jelent
meg benne barátai előtt, az időnként palócosan beszélő Sztranyavszky Sándor

1566 r. b.: Érdekes apróságok... Az Est, 1936. október 9.

1567 Antal2004a. 487.
1568 Petneházy Antal visszaemlékezése [Kézirat] HL, VII/252, 311. d. 20.
 A MAGÁNEMBER - CSALÁD, BARÁTOK, HÉTKÖZNAPOK 529

207. D íszm a gy a rba n a z 2 0 8 ■ G öm bös G yula egy vitézi bálon

országgyűlés m egn y itá sa k o r VoS l W a ld em á m év a l és R ő der V ilm osáéval
(1 9 3 5 . április)

belügyi államtitkár így reagált: „Te Gyuláa, te Gyuláa, olyan váagy benne, mint
egy operetthuszáar!”1569
Barátainak köre sokat változott az idők során, de szinte mindig munkahelyi
környezetéből, illetve politikai elvbarátai közül verbuválódott. Közös szóra­
kozásaik - bálok, baráti ivászatok - a katonaévek alatt néha még viharosak
voltak. Ezeken éppúgy érvényesült jó énekhangja, mint remek tánckészsége,
sármos megjelenése, élvezetes társalgási stílusa. Nem kevésbé fizikai alkata.
A 178 cm magas, még 43 éves korában is erős testalkatú, szőke, kék szemű
egészségesen piros arcszínű, tiszti egyenruhában vagy civil öltözetben egya­
ránt elegáns megjelenésével vonzó jelenség volt. Mindezek révén érhetett el
sikereket fiatal korában az ifjú hölgyek körében, akikhez vonzódott. De ebből
az időből sem tudunk kilengésekről - még kevésbé botrányokról. Egyáltalán,
semmiféle információt nem tartalmaznak az emlékezések szexuális életéről,
ilyen természetű kapcsolatairól. Ezt illetően annak is információértéke van,

1S69 S zokoly 1 9 6 0 . 2 6 5 .
530 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

hogy még politikai ellenfelei sem írtak ilyesmiről, és más tekintetben rajta
élcelődő vicclapokban sem lehet olvasni nőügyeiről. Az ő korában aktív új­
ságíró 1960-ban róla megjelentetett, propaganda célzatú, lejárató könyvében
sem tesz említést házasságon kívüli kapcsolatokról.1370Annak sincs jele, hogy a
színházkedvelő politikusnak színésznőkkel lettek volna kapcsolatai, mint a vele
jó viszonyt ápoló, szintén életszerető Göring porosz miniszterelnöknek. Aligha
képzelhető el azonban, hogy a fess, határozott fellépésű, ismert politikus ne kel­
tett volna vonzalmat a környezetében lévő hölgyekben.15701571 Miként az sem, hogy
a harmincas-negyvenes éveiben járó, férfiúi ereje teljében lévő, a nőkhöz vonzó­
dó Gömbös ne élt volna kínálkozó alkalmakkal, mi több, ne kereste volna azo­
kat. Kiváltképp a válása utáni zaklatott években. Vagy akár - akkor egyébként
zavartalan házassága időszakában - olyan szituációkban is, amikor hosszabb
ideig volt távol családjától: például 1918 őszén, Budapesten és Zágrábban, vagy
1919 tavaszán, Szegeden. Tiszttársai sem becsülték volna sokra, ha nem így tesz,
hisz az a katona alapkövetelményének számító férfiasság kritériuma - mondhat­
juk, norma - volt az adott korban.
Később házassága, majd felelős beosztásai hatására társasági szórakozásai­
nak keretei és jellemzői egyaránt szoliddá váltak. Inkább csak hivatalos bálok­
ba járt, ahol a protokoll is szabályozta a megjelenést és a viselkedési normákat.
Szívesen - bár nem sűrűn - látta vendégül barátait lakásán szűk körű vacso­
rákon, amikor is az esték beszélgetéssel, anekdotázással, esetleg kártyázás­
sal teltek. Kedvenc játéka az alsózás volt. Máskor éttermi beszélgetések során
cserélték ki gondolataikat. Nagyobb vendégség csak szilveszterkor volt nála.
Ilyenkor ő mondott újévi köszöntőt.
Azok, akik haláláig barátai és bizalmas munkatársai voltak, emberileg is
kedvelték. Melegszívű, segítőkész, ugyanakkor barátaiban, munkatársaiban
megbízó embernek és vezetőnek tartották, aki maga iránt is bizalmat keltett.
Egyesek szinte rajongtak érte - mindenekelőtt Antal Istvánt, Hóman Bálintot,
Marton Bélát, Szörtsey Józsefet, Sztranyavszky Sándort említhetjük e körből.
De azok is becsülték emberi vonásait, akik egyben kritikusan is szemlélték
egyes lépéseit, mint például Lázár Andor vagy Kozma Miklós, aki kedvesnek,
kellemesnek tartotta Gömbös egyéniségét.1572
Az ellene támadókkal, az általa igazságtalannak tartott vádaskodókkal
szemben azonban megőrizte gyerekkorának vehemenciáját. Mivel felnőtt fejjel

1570 SZOKOLY 1960.

1571 Gömbös szárnysegédjének, közvetlen munkatársának visszaemlékezése is ezt erősíti, aki
szerint második feleségének halálát követően „menyasszonyban nem lett volna hiány”. Pet-
neházy Antal visszaemlékezése [Kézirat] HL, VII/252, 311. d. 23.
1572 Lásd Ormos 2000a. I. 197.
 A MAGÁNEMBER - CSALÁD, BARÁTOK, HÉTKÖZNAPOK 531

nem bocsátkozhatott verekedésekbe, katonás megoldással, párbajban vett elég­

tételt. 1922-ben egy nemzetgyűlési vita kapcsán Beniczky Ödönnel alakult ki
konfliktusa, aki a nehézlovassági karddal vívott duellumban a kiváló vívóként
ismert Gömbösnél is jobbnak bizonyult.1573 Még honvédelmi államtitkárként,
1929-ben is vállalkozott párbajra, amiért négy napra a Pestvidéki Királyi Tör­
vényszák fogházának is vendége lett.1574 Sőt, az ádáz politikai ellenféllé vált egy­
kori baráttal, Eckhardt Tiborral is párbajozott, néhány hónappal halála előtt.1575
Mindez azt bizonyítja, hogy Gömböst minden tekintetben normális élet­
mód és emberi kapcsolatok jellemezték - családon belül és kívül egyaránt.
Sem fizikai, sem pszichés zavarok nem befolyásolták kedvezőtlenül az élet
jelenségeihez fűződő viszonyát, azokkal kapcsolatos reakcióit - csak elhatal­
masodó betegsége, élete végén. Ennek köszönhető, hogy családi és baráti kap­
csolatai többségükben tartósnak bizonyultak.
Volt azonban személyiségének két olyan, egymással összefüggő eleme,
melyek gyakran felülírták ezeket a kötődéseket: a vezető szerep megszerzé­
sének, birtoklásának vágya és a küldetéstudat. Az a hit, hogy ő képes és ezért
ő hivatott megoldani a nemzet nagy problémáit, de legalábbis részvétele nél­
külözhetetlen az azt szolgáló munkában. Ha e vágy és hit ütközött a családi
érdekkel vagy a barátok nézeteivel, törekvéseivel, rendre az utóbbiak rovására
döntött. Ezért ment Budapestre 1918 novemberében és 1919 augusztusában,
s utazott Bécs helyett Szegedre belgrádi küldetéséből - gyermekeivel együtt
magára hagyva feleségét az osztrák fővárosban. Ezért nem vette észre vagy
figyelembe, hogy első feleségének elege lett állandó távolléte miatt a Fajvé­
dő Párt reménytelennek bizonyult vidéki szervezőútjai idején, ami váláshoz
vezetett. Ezért nem törődött második felesége őt óvó félelmeivel, amelyeket
a honvédelmi minisztert ért fenyegetések váltottak ki, s amelyek az asszony
megbetegedését, majd halálát is okozták. Ugyanígy kérlelhetetlen, sőt kímé­
letlen is tudott lenni barátaival, korábbi harcostársaival - például Bajcsy-Zsi-
linszky Endrével és Eckhardt Tiborral - szemben, ha politikai céljai vagy ha­
talmi érdekei úgy kívánták.
Ez a két vonása - a vezető szerep megszerzésének, birtoklásának vágya és
a küldetéstudat - vitte a politikai pályára és befolyásolta jelentős mértékben
annak jellemzőit is.

1573 JUHARI 1985. 11.

1574 Gergely J. 2001. 23.
1575 Antal 2004a. 460-461.
5 3 2 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l i t ik u s

Milyen politikus volt Gömbös?

Másolt-e Gömbös, vagy „magyar úton járt"?

Kritikusai közül sokban ott bujkált a kétely vagy fogalmazódott meg a „bizo­
nyosság”: Gömbös, állításaival szemben, kormányfőként nem magyar nemzeti
politikát gyakorolt, hanem idegen mintákat követett. Azt, amit a nemzetiszoci­
alista Hitler valósított meg Németországban, és főleg amit a fasiszta Mussolini
Olaszországban.
„Ahogy Olaszországból nem lehet a narancsfát idehozni, mert az a ma­
gyar talajban nem élhet meg, úgy a német rendszert sem lehet átültetni a
magyar életbe, mert az itt nem virágozhat ki.”1576 Ezekkel a szavakkal utasí­
totta el Gömbös Gyula miniszterelnök azt a vádat, hogy az olasz és a német
diktátor politikáját követi, módszereit alkalmazza. Az a Gömbös Gyula, akit -
épp a fenti gyanú alapján - a kortársak közül sokan G öm bölininek tituláltak.
E véleményeket maga Gömbös is megalapozta néhány kijelentésével. A Dú­
cét nyíltan vallotta példaképének: „Mussolini alakja erőt és energiát sugároz,
szeme pedig szellemet, zsenialitást és derűt áraszt szerteszét [...] Én szívesen
vallom őt m intaképem nek, és szívesen tekintek reá, mint akin ek példáját ér­
dem es követnünk. ”1577
Hitlerről ugyan sohasem nyilatkozott hasonló módon, sejtelmesen azon­
ban utalt az NSDAP-hoz fűződő kapcsolataira: „Németországban a ném et jo b b ­
oldalhoz erős szálaim v an n ak...”1578 Hasonló hatásúak voltak miniszterelnök­
ként tett politikai lépései, amelyek a külvilág iránti érdeklődést és nyitottságot
mutattak. A nyitás azonban, mint láttuk - a Szovjetunióval kötött diplomáciai
kapcsolattól eltekintve -, egyirányú volt. Külpolitikai tájékozódásának fő irá­
nya Olaszország és a nemzetiszocialista vezetés alá került Németország volt.
Nem csak a revíziós célok remélt támogatása miatt. Gömbös politikai pályája
kezdetétől hangsúlyozta, hogy a nemzeti alapon szerveződő, erős központi
hatalom által irányított államok példáját kell követni, s e két országban lát­
ta ezt elsősorban megtestesülni. Ezért is látogatott először - m ásfél hónappal
kinevezése után - Mussolinihoz, s elsőként az állam- és kormányfők közül
Hitlerhez. Az olasz korporációs rendszer szinte változatlan formában történő
átvételének kísérlete pedig okkal vetette fel sokakban a másolás gyanúját.

'576 Gömbös 2004. 525.

1577 Gömbös 2004. 567-568. (Eredeti kiemelés.)
1578 Kerekes Lajos nyomán Idézi: Gergely J. 2001. 272. (Kiemelés tőlem - V. J.)
 M i l y e n p o l it ik u s v o l t G ö m b ö s ? 533

A Gömbös „másoló politikájára” utaló nézetek halála után is tovább éltek,

majd a második világháborút követően még fel is erősödtek. Azóta is vita tár­
gya, hogy kinek volt igaza: a vádlóknak vagy a vádlottnak?
A kérdés máig tisztázatlan voltát nemcsak a különböző politikai elfogultsá­
gok torzító hatásai eredményezték, hanem szakmai problémák is. Egyrészt az,
hogy a fenti értékítélet és annak cáfolatai is általában egyes jelenségek alapján,
a politikai nézetek és gyakorlat alapos és sokoldalú elemzése, a körülmények
mérlegelése nélkül születtek. Másrészt Gömbös tekintetében jobbára csak a
miniszterelnökre (1932-1936) vonatkoztatva fogalmazódtak meg.
Mint már utaltam rá, nincs könnyű helyzetben az, aki igazságot akar ten­
ni a kérdésben, azaz fel akarja kutatni Gömbös politikai nézeteinek forrása­
it. Jobbára beszédeket tartott és legfeljebb rövid újságcikkeket írt. Ezekben
pedig alig találunk utalást arra, kitől mit olvasott, kitől vett át gondolatokat.
E beszédek és írások azonban hitelesen tükrözik azt, miként látta korát és az
őt körülvevő világot; hogyan vélekedett az ország, a magyar társadalom hely­
zetéről, problémáiról és azok megoldásának lehetőségeiről, módjáról. De csak
egyes időszakokban. Mert az is bizonyos, hogy - jól képzett katonatisztként
és miniszterelnöksége idején már tapasztalt politikusként - megfelelő taktikai
érzékkel állapította meg, mikor milyen kérdésekről beszélhet, s miről nem.
Ilyen időszakokban és szituációkban tettei beszéltek helyette.
Mindebből következik, hogy ideológiai-politikai nézeteinek rekonstruálá­
sához
1. nem elég miniszterelnökségének időszakát vizsgálnunk, egész politikai
pályája során született szövegeit át kell tekintenünk;
2. nem elég írásait, beszédeit elemeznünk, a politikai gyakorlatában és
módszereiben testet öltött gondolatokat is kutatnunk kell.
3. Nézeteinek forrásait pedig nagyrészt a komparatisztika és az analógia
eszközeivel rekonstruálhatjuk.
Ezért mindenekelőtt Gömbös ideológiai, politikai nézeteit és gyakorlatát
kell összevetnünk a fasiszta és a nemzetiszocialista ideológiával, illetve Mus­
solini és Hitler politikai hatalomgyakorlásával. Az általános jellemzőket az
alábbi összehasonlító táblázatban foglalhatjuk össze:
534 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l i t ik u s

Ideológiai nézetek
Gömbös Fasizmus , nemzetiszocializmus

• Nemzeti gondolat (előbb független­ • Új rend, „új civilizáció” hirdetése,

ségi, majd 1918-tól internacionaliz­ mely kizárólag az általuk képviselt
musellenes tartalommal). elmélet, illetve vezetett szervezet és
• Nemzeti öncélúság - az egyén min­ kialakítandó rendszer - mint a meg­
denben alárendeli magát a nemzet valósítás motorja, dinamója - által
érdekeinek, ezért van szükség a érhető el.
„magyar nemzet faji reneszánszá­ • Az egyént magába olvasztó nem­
ra”,1579 szükséges „új nemzedék zeti (faji) kollektívumnak a fejlő­
teremtése”.1580 dőképes új társadalmi rend ideális
• Liberalizmus- és szocializmuselle- formájaként történő deklarálása - a
nesség. liberalizmus (individualizmus, raci­
• Agrárizmus. onalizmus) és a szocializmus (osz­
• Szociális gondolat. tályszemlélet, internacionalizmus)
• Antiszemitizmus (fajvédelem). elutasítása.
• A parlamentarizmus elvetése, köz­ • A nemzeti és szociális(ta) jelszó
pontosított államhatalom - a „lelkek és program összekapcsolása - az
feletti” diktatúra - vezérelv. antikapitalizmus és a marxizmus/
szocializmus/bolsevizmusellenesség
jegyében.1581
• Ezt egészítette ki a nemzetiszocialis­
ta fajelmélet (antiszemitizmus).

Az összehasonlítás azt bizonyítja, hogy Gömbös nézetei és politikája

szinkronban vannak, alapvető elemeit tekintve azonosságot mutatnak a náci
és fasiszta ideológiával, illetve politikai gyakorlattal. Ez pedig arra indíthatna
bennünket, hogy itt zárjuk le a téma tárgyalását - jogosnak ítélve a másolásra
vonatkozó vádakat. Hasonló következtetésre juthatnánk, ha - az eddigi érté­
kítéletek indoklásához hasonlóan - pusztán a hatalmi struktúrával és állam­
vezetési elvekkel, módszerekkel kapcsolatos elemek általános jellege alapján
ítélkeznénk. Hisz a fentebbi áttekintés azt igazolja, hogy - siker esetén - az
egypártrendszer kialakítása, a hatalomnak az egyeduralkodó tömegpárt által
történő kisajátítása, annak segítségével a társadalom életének totális meg­
szervezése, az ugyancsak ezt szolgáló korporációs rendszer kiépítése, a ve­
zéreszme és -kultusz érvényesítése, a kommunikációs eszközök kisajátítása

1579 Szózat, 1 919. n o v e m b e r 2 2 .

1580 Gömbös 2 0 0 4 . 57.
1581 O r m o s 1987. 9 0 - 9 1 .
 M i l y e n p o l it ik u s v o l t G ö m b ö s ? 535

A h atalo m gy ak orlás intézm ényei és m ódszerei

Gömbös (m in is z t e r e ln ö k k é n t ) Fasizmus , nemzetiszocializmus

• A választópolgárokat összefogó szer­ • A többpártrendszerű parlamentariz­

vezett tömegpárt (NÉP) segítségével
törekvés
o egypártrendszer kialakítására,
o a társadalom életének totális meg­
szervezésére, önszerveződésének
megszüntetésére (társadalmi
tevékenységi csoportok),
o a parlament korlátlan uralására.
• A vezérelv alkalmazása.
• Kísérlet
o az érdekképviseleti rendszer ki­
alakítására,
o az országgyűlés korporatív jellegű
átalakítására,
o a végrehajtó hatalom szerepének
növelésére.
• Zsidóellenes intézkedések - rejtetten,
titkosan.
mus elvetése,
• a társadalom önszerveződésének
ellehetetlenítése, a szabadságjogok
felszámolása,
• egyetlen - a nemzeti (faji) kollek-
tívumot megtestesítő - szigorúan
centralizált, katonai fegyelemmel
regulázott, modern tömegpárt,
• a törvényhozás mellőzése, vagy át­
alakítása, alárendelése a pártnak és
az általa vezérelt végrehajtó hatalom­
nak,
• az állami szervek (közigazgatás)
teljes alárendelése a pártszerveknek,
• a vezérelv,
• a társadalom mindennapi életének
totális megszervezése a párt és az
állam által.
• Németországban a zsidóság korláto­
zása, majd megsemmisítése.

és felhasználásukkal a közvéleményt kizárólag befolyásolni kívánó tömegpro­

paganda stb. révén alapstruktúráját és működési elveit tekintve a fasisztához
és a nemzetiszocialistához hasonló szisztéma alakulhatott volna ki. Ezzel
azonban a korábbi hiányosságokat ismételnénk a „másolás” kérdésének meg­
ítélésében. Ha tovább akarunk lépni, a részleteket is meg kell vizsgálnunk,
össze kell vetnünk Mussolini és Hitler gyakorlatával, mégpedig Gömbös egész
politikai pályájának folyamatában, a körülményeket is mérlegelve. Ez pedig a
probléma valamennyi részelemének átfogó, rendszerező és alapos vizsgálatát
feltételezné,1582 amire az életrajz keretei között nincs mód, illetve csak önálló
monografikus feldolgozás keretében vállalkozhatnánk rá.1583 Gömbös politikai
pályájának, különösen miniszterelnökként folytatott politikájának ismertetése

1582 A z összeh ason lító vizsgálatok jelen tő ség ére és szem p ontjaira lásd T omka 2 0 0 4 ; T omka 2 0 0 5 .
1583 £ rre tettem kísérletet egy nagyobb tanu lm ány keretében - korántsem a teljesség igényével.
Lásd Vonyó 2 0 1 2 c.
536 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l i t ik u s

során már kitértem a főbb elemekre.1584 Itt most csak arra van lehetőség, hogy
azokra visszautalva és a legfontosabb további elemekkel kiegészítve kizárólag
a fejezetcímben feltett kérdésre próbáljunk hiteles válasz adni.
Ami a körülményeket illeti, elkerülhetetlen három szempont figyelembe­
vétele.
1. Időtényező: Gömbös - h aso n lítás alapjául szolgáló - nézetei nagyrészt
azt megelőzően alakultak ki, hogy Mussolinit és Hitlert megismer(het)te.
2. Hatalmi helyzet: a miniszterelnök Gömböst - Mussolinitól és Hitlertől
eltérően - számos tényező korlátozta céljai megvalósításában.
3. Eltérő szem élyiségek voltak.

Mindenekelőtt az időtényezőt kell figyelembe vennünk, hisz Gömbös csak

olyanoktól vehetett át gondolatokat, akik azokat nála korábban fogalmazták
meg, és a magyar politikus már saját eszmerendszerének formálását megelő­
zően ismerhette őket, illetve nézeteiket. Az alábbi időrendi táblázat egyértel­
műen bizonyítja, hogy Mussolini, s főként Hitler nem tartozhatott közéjük.
A táblázatba tömörített áttekintés is jelzi, hogy a három politikus pályakez­
dése nem tette lehetővé a másolást. Gömbös jelzett politikai nézeteinek alapele­
mei csíráiban már 1912 és 1919 áprilisa között kialakultak.1585 Mindezt mintegy
szimbolikusan összegezte híres/hírhedt mondatában az 1919-es bécsi emigrá­
cióban kiadott lapja hasábjain: „Igen, mi is szocialisták vagyunk, magyar nem ­
zeti szocialisták!”1586 A szókapcsolat használata az ő esetében egyértelműen a
jobboldali radikális „nemzeti szocialista” elkötelezettséget jelent. Hitlerhez ha­
sonlóan ő is a századforduló évtizedeiben a monarchia tartományaiban szerve­
ződő, nagynémet álláspontot képviselő és egyben antiszemita pártok mintáját
követte.1587 Ezt igazolja, mint láttuk, cikkének egész gondolatmenete, a szoci­
áldemokrata és bolsevik nézetek elutasítása és az azokat képviselő politikusok
elítélése. Éppen ezért érdemes utalni arra, hogy az ő esetében indokolatlan fel­
vetni a többször emlegetett tényt, hogy a neves cseh politikus, Edvard Benes is
hasonló nevű párt tagja volt 1935-ig, köztársasági elnökké választásáig. Az ere­
dendően Cseh, majd Csehszlovák (Nemzeti) Szocialista Párt, amelyet 1925-től
neveztek Nemzeti Szocialista Pártnak, ugyanis a cseh nemzeti érdekek képvi-

1584 Lásd például a pártszervezés részleteit és a társadalom totális megszervezésének szervezeti

kereteit, célját, Gömbös vezéri törekvéseit tárgyaló alfejezeteket.
1585 Ezt igazolják Gömbös korai politikai megnyilvánulásai, cikkei, beszédei és 1920 elején meg­
jelent „feljegyzései”. Gömbös 2 0 0 4 .1 3 -4 4 . Részletesebben lásd Vonyó 1996. 417-431.; Révay
1934. 62-148.
1586 Bécsi Magyar Futár, 1919. április 8. Lásd Gömbös 2004. 27.
1587 Lásd a Katonai iskolák: Bécsújhely, Budapest, Bécs című alfejezetet.
 M il y e n p o l it ik u s v o l t G ö m b ö s ? 537

Gömbös Mussolini Hitler

1919
Január a MOVE elnöke
Február
Március a fasciók alakuló
ülése
Április Cikkei bécsi lapjá-
bán
Május
Június a fasciók programja
Július
Augusztus
Szeptember a DAP tagja
Október
November a MOVE című lap
December írásai a Szózatban.
1920
Január
Február NSDAP - új prog­
ram
Március
Április
Május új program -
jobboldali fordulat
Június nemzetgyűlési
képviselő (Kisgaz­
dapárt)
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November a squadrista moz­
galom
538 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

seletének hangsúlyozása érdekében szerepeltette nevében a jelzőt. Ez azonban

nem jelentette demokratikus értékrendjének feladását, amit az is igazolt, hogy
Benes 1920 után e párt képviseletében játszott meghatározó szerepet a két vi­
lágháború közötti Kelet-Európa legdemokratikusabb (mondhatni: egyetlen de­
mokratikus) államberendezkedésének kialakításában, majd működtetésében.
(A valóban szélsőjobboldali, diktatúra megteremtésére törő erők a tiszti rangjá­
tól megfosztott Gajda tábornok által szervezett Nemzeti Fasiszta Közösség nevű
alakulatban tömörültek.)1588 Márpedig Gömbös egészen más elveket vallott és
politikai gyakorlatot folytatott, mint a „nemzeti szocialista” cseh politikus.
Mindez nem jelenti azt, hogy Gömbös eredeti gondolkodó lett volna. Mint
arra egy korábbi fejezetben részletesebben kitértem,1589 és másutt is utaltam
rá, nem volt elméleti ember, aki elmélyült tanulmányokra alapozva, szuverén
módon alakította volna nézeteit. A fenti felsorolás csak azt igazolja, hogy a Mus­
soliniéhoz és Hitleréhez hasonló nézeteket nem tőlük vehette át, politikai világ­
képe nem az ő hatásukra, hanem mások nézetei ismeretében alakulhatott ki.
Gömbös politikai pályája ugyanis alig három hónappal az ominózus meg­
állapítás megfogalmazása előtt, 1919 januárjában indult, azzal, hogy a MOVE
elnökévé választották. 1920 júniusában lett - aktív szerepet vállaló - nemzet-
gyűlési képviselő a Nagyatádi Szabó István vezette kisgazdapárt tagjaként. Jól­
lehet önálló, általa vezetett pártja csak 1924 novemberében lett (Magyar Nem­
zeti Függetlenségi [Fajvédő] Párt), de 1919-1920 fordulójától őt tekinthetjük
a - meglehetősen tagolt - magyarországi szélsőjobboldali irányzatok (köztük
a MOVE és az ÉME) legbefolyásosabb politikusának, aki programjait a fenti
nézetek szellemében fogalmazta meg, azok szerint foglalt állást és cselekedett
az aktuális kérdésekben.
Mussolini ebben az időszakban válik szocialistából fasisztává. 1919 márci­
usában tartották alakuló ülésüket, és júniusban hirdettek programot a fasciók.
A jobboldal felé történő elmozdulást azonban csak az 1920 májusában meghir­
detett új program jelentett. Ekkortájt született meg a „fasizmus” fogalma. Szep­
temberben indultak meg, s novembertől fokozatosan terjedtek ki a squadristák
akciói, melyek során egyre agresszívabb terrort alkalmaztak a szocialista szer­
vezetekkel, intézményekkel szemben. 1920-1921 fordulójától vált nyilvánvaló­
vá, hogy Mussolini nem csupán a baloldali politikai erők ellen lép fel, hanem
a politikai hatalom megszerzéséért is.1590 Maga a Nemzeti Fascista Párt (NFP)

15ss Lásd Palotás 2003. 180-158, 274-280.; Ádám 2009. 58-62. és 283.
1589 Lásd a Gömbös nézeteinek fonásai és helye a korabeli magyarországi antiszemita irányzatok
között című alfejezetet
1590 vö. Ormos 2000b. I. 130-164.
 M i l y e n p o l it ik u s v o l t G ö m b ö s ? 539

azonban csak 1921 novemberében alakult meg, és december utolsó napjaiban

hirdetett programot.1591 A magyar sajtóban 1920 késő őszétől válik ismertté
Mussolini neve. Ám akkor még inkább csak mozgalmának tetteit, mintsem po­
litikai nézeteit taglalták a lapok. 1922 tavaszáig nemcsak Gömbös nem említette
a későbbi Duce nevét, s nem hivatkozott mozgalmára, hanem a korabeli magyar
szélsőjobb legfontosabb orgánuma, a Szózat című lap sem. 1920 előtt pedig
még kevésbé képzelhető el Gömbös részéről bármiféle érdeklődés Mussolini
iránt - ha egyáltalán ismerte volna -, hisz mi sem állt távolabb tőle, mint hogy
egy 1918 őszéig Magyarországgal hadban álló ország szocialista politikusának
nézeteivel szimpatizáljon. A közzétett szavak azonban nem pontosan tükrözik
a valós helyzetet, hisz - amint arra fentebb utaltam1592 - már Mussolini hata­
lomra jutása előtt kapcsolatban álltak pártjával az ÉME vezetői, akikkel pedig
Gömbös rendszeresen együttműködött. Gömbösnek így valamikor 1921-1922
tájától már pontos információi lehettek az olasz fasiszták és vezérük nézetei­
ről. Ez azonban nem gyökeresen új gondolatokkal gazdagította őt. Inkább arra
adott alkalmat, hogy felismerje: Olaszországban olyan mozgalom keletkezett,
amely az övéivel rokon politikai ideákat fogalmaz meg, illetve célokat követ.
Hitler még később kezdte politikai pályafutását, mint az olasz diktátor.
Az 1919. február-április táján még magát szociáldemokratának valló katona
szeptember 12-én a várost uraló müncheni katonai vezetés hírszerző osztagá­
nak tagjaként kapott megbízást arra, hogy vegyen részt egy, a szervezet által
megfigyelt kis alakulat, a Deutsche Arbeiterpartei gyűlésén. Maga sem gon­
dolta, hogy egy tagságra szóló felkérést küldenek utána, ahhoz egyúttal csa­
tolták tagkönyvét is, mellyel a törpe pártocska 55. tagjaként regisztrálták. Ezt
követően a párt - immár Hitler aktív közreműködésével - 1920 februárjában
vette fel a Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei (NSDAP) nevet. Azaz
építette be a későbbi Führer a párt nevébe azt a jelzőt, amit Gömbös már nyolc
hónappal korábban leírt. Mindezek nyomán határozta el Hitler 1920. április
1-jén, hogy kilép a katonai kötelékből és a politika terén kíván érvényesülni.
Ennek volt egyik feltétele és eredménye, hogy az addigi vezérek ki- és háttérbe
szorításával 1921 júliusában az NSDAP irányítása kizárólagosan az ő kezébe
került, s tette azt politikai céljainak eszközévé.1593
A magyar szélsőjobboldali politikusok kezdettől figyeltek a németországi,
ezen belül a müncheni eseményekre. Köztük Gömbös is. Ő azonban - leg­
alábbis kezdetben - nem az ismeretlen Hitlerre, hanem az NSDAP vezető-

1591 Kis A. 1970. 142-151.

1592 Lásd a Fajvédő csoport élén - a kormánypártban című alfejezetet
1593 Lásd: Ormos 1994a. 5 0-73.; F est 2 0 0 3 .1 6 9 -2 2 2 .
540 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

2 0 9 . G öm bös G yula M usso lin ivel első róm ai látogatásán (1 9 3 2 . no v em ber)

jével sok tekintetben hasonló nézeteket valló és vele 1923-ig együttműködő

Ludendorffra. A német hadseregre mindig csodálattal tekintő magyar vezér­
kari százados számára a tekintélyes német tábornok volt a példakép, akivel
a Monarchia közös hadügyminisztériumának delegáltjaként személyesen is
találkozhatott 1917-ben, Kreuznachban - nem az ismeretlen káplár. Miközben
cikkeiben és más írásaiban Gömbös 1919-től többször megemlékezett a német
tábornokról, s méltató recenziót közölt új könyvéről a MOVE című lap címol­
dalán, Hitler nevét ugyanekkor egyszer sem említette beszédeiben, írásaiban.
Mindebből következik, hogy a leendő magyar miniszterelnök nem Hitler ha­
tására formálta politikai nézeteit, s nevezte magát és híveit 1919 áprilisában
 M il y e n p o l it ik u s v o l t G ö m b ö s ? 541

210. G öm bös G yula H itlerrel B erlin b en (1 9 3 5 )

„magyar nemzeti szocialisták”-nak. A helyzet tehát német vonatkozásban is

hasonló az olasz relációhoz: nem ismeretszerzésről, nem új elvek átvételéről,
hanem a gondolatok azonosságának vagy hasonló voltának felismeréséről és
erre épülő együttműködésről beszélhetünk.
Alapvető különbségek voltak Mussolini és Hitler, illetve Gömbös helyzete
között a h atalom ra ju tás körülm ényei, a h atalom gyakorlás feltételei és lehető­
ségei tekintetében.
Jóllehet Mussolini kisebb és gyengébb, Hitler erősebb és szervezettebb,
de mindketten csak tőlük függő pártra (Nemzeti Fascista Párt - NFP, illetve
NSDAP) és fegyveres osztagokra (squadrók, SA) támaszkodva gyakorolhattak
542 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l i t ik u s

nyomást a társadalomra és a politikai döntéshozókra. A jobboldali radikális

fordulatot követelő/hirdető politikusok hatalomra jutását megkönnyítette,
hogy súlyos - s főként Mussolini esetében általuk is gerjesztett politikai vál­
ság idején kaptak megbízást kormányalakításra az adott ország államfőjétől.
Egyaránt koalíciós kormányok vezetőjeként láttak hozzá terveik megvalósítá­
sához. A koalíciós és ellenzéki pártokat azonban, fegyveres osztagaik révén
erőszakot (is) alkalmazva - Mussolini hosszabb, Hitler viszont rövid idő alatt
- mindketten felszámolták, és totális diktatúrát építettek ki.
Gömbös Gyula kinevezését is befolyásolták a gazdasági válság hatására éle­
ződő szociális és politikai feszültségek, az 1922. évi olaszországi és az 1932-
1933. évi németországi politikai válsághoz hasonlóról azonban ekkor Magyar-
országon nem beszélhetünk. Dezignálását nem ő kényszerítette ki, hanem az
elit egy része, és kifejezetten Horthy Miklós kormányzó elhatározásából került
rá sor. Ráadásul nem saját pártja élén, nem a kormánypárt elsőszámú veze­
tőjeként került a bársonyszékbe, mint az olasz és a német diktátor. Gömbös
biztos parlamenti többség birtokában láthatott a kormányzáshoz, ez azonban
csak látszat volt. Az egy évvel korábbi, 1931. augusztusi választásokon a kon­
zervatív-liberális Bethlen István vezette Egységes Párt győzelme és az a tény,
hogy képviselőinek nagy többsége Bethlen politikáját követte, ellentmondá­
sos helyzetet teremtett az új miniszterelnök számára: egy konzervatív-liberá­
lis parlamenti többséggel kellett hozzálátnia programja megvalósításához. Ez
a program pedig alapvető kérdésekben tért el Bethlen politikai gyakorlatától.
Megvalósítását - az adott politikai erőviszonyok között - így elsősorban nem
a gyenge ellenzéki pártok, hanem saját pártjának konzervatív többsége aka­
dályoz (hat) ta. Első teendője tehát nem céljai megvalósításának megkezdése,
illetve az ellenzéki politikai erők felszámolása volt, hanem az ehhez szükséges
eszközök - mindenekelőtt a számára megfelelő tömegtámogatást biztosító, őt
feltétlenül követő párt - létrehozása volt.1594

1594 Gömbös hatalomra jutásának körülményei okán érdemes kitérni egy módszertani kérdésre is.
Az utóbbi évtizedekben felerősödött társadalomtörténeti kutatások egyre nagyobb jelentőség­
re tettek szert a politikatörténetben is. Ennek egyik fontos jele, hogy a totalitárius törekvések
bemutatásában, illetve gyakorlati megvalósítóik hatalomra jutása okainak feltárásában mind
nagyobb teret kap a társadalmi háttér - gyakran a szociálpszichológia eszköztárát is alkalmazó
- elemzése. E megközelítésből kiindulva okkal vetődhet fel az igény, hogy Gömbös hatalomra
jutását is a korabeli magyar társadalom állapotának, belső viszonyainak alakulásával magya­
rázzuk, miként tették azt például Hitler általunk hivatkozott életrajzírói is, különösen rész­
letesen Fest és Kershaw (Lásd például Kershaw 2003. 305-404.; F est 2003. 385-552.; Ormos
1994a. 136-195.). E szempont hangsúlyosabb érvényesítése elmaradásának kettős oka van.
Egyrészt társadalomtörténetünk adós még a magyar társadalom különböző rétegei korsza­
konként változó, de hosszútávon (részben máig) érvényesülő konstans elemekkel is jellemez-
 M i l y e n p o l i t ik u s v o l t G ö m b ö s ? 543

A fenti eltérések következménye, hogy a három politikus kormányzati idő­

szakának összehasonlítása nem azonos minőségek egybevetésével történhet.
Míg Mussolini és Hitler esetében megvalósult gyakorlatot, kiépült hatalmi-po­
litikai rendszert, Gömbös vonatkozásában jórészt csak terveket és - csupán
néhány vonatkozásban - részben kialakult intézményeket elemezhetünk.

* * *

A tartalmi hatásokat az ideológiai nézetek és a hatalom gyakorlás részletes ösz-

szehasonlítása révén elemezhetjük. A terjedelmi keretek e tekintetben csak né­
hány kulcsfontosságú összetevő példaként történő kiemelését teszik lehetővé.
Mindhárom politikus ideológiai nézeteinek kulcsfontosságú eleme volt, hogy
az egyéneket egy felülről szervezett homogén közösségbe kívánták szervezni,
elvárva tőlük, hogy az adott kollektívum - vezetőik által egyoldalúan meghatá­
rozott - érdekeinek rendeljék alá egyéni törekvéseiket. Ám az ideálisnak tartott
közösség mindhárom esetben más volt. Mussolininál az állam , Hitler esetében
a faj, Gömbös gondolkodásában pedig 1920-ig a nemzet, 1920-1928 között a
faj, majd haláláig ismét a nemzet. A magyar politikus esetében azonban meg
kell említenünk két fontos momentumot. (1) Ő a két szót - számos kortársához
hasonlóan - nem elkülönült fogalmakként, hanem szinonimaként, ugyanazon
fogalom megnevezésére használta. (2) Fajvédő álláspontját - mint láttuk, a lát­
szat ellenére - miniszterelnökként sem adta fel. E különbségekből adódtak tár­
sadalomszervezési elképzeléseik és gyakorlatuk eltérései.
„A fasiszta koncepció [...] az állam ért van; az egyénért pedig csak annyiban,
amennyiben az egybeesik az állammal...” - deklarálta Mussolini,1595 - ezért „Az
emberi életnek nem a formáit akarja megújítani, hanem a tartalmát, az embert,
a jellemet, a hitet. És ebből a célból fegyelmet és tekintélyt követel...”1596 Ebben
az értelemben beszélt 1925-től „új forradalmi olasz embertípus”, „új civilizá­
ció” megteremtéséről.1597

hető mentalitásának és azok okainak feltárásával. Ezek ismerete nélkül, pusztán a társadalmi
közérzetet rövidtávon befolyásoló hatásokból (például a Gömbös miniszterelnöki kinevezé­
sét megelőző gazdasági válság) kiindulva pedig aligha lehet megbízható következtetéseket
levonni a kérdés megválaszolásához. Másrészt, Gömbös - Hitlertől eltérően - nem társadalmi
nyomásra és választások eredményeként, hanem az uralkodó hatalmi elit, mindenekelőtt a
kormányzó akaratából lehetett a végrehajtó hatalom első embere. Ebben a válság által kiváltott
társadalmi és politikai mozgások csak áttételesen érvényesültek. Ezért Gömbös vonatkozásá­
ban sokkal inkább indokolt a politikatörténeti megközelítés, mint a szociálpszichológiai.
1595 Mussolini 1935. 14. (7. pont)
1596 Mussolini 1935. 19. (13. pont)
1597 Ormos 2000b. II. 319-330.
544 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l i t ik u s

Hitler biológiai m eghatározottságuk alapján különített el tiszta és erős fel­

sőbbrendű (kultúrateremtő), illetve az alsórendű (kultúrahordozó, szolga-)
népeket. A felsőbbrendűséget, a kultúrateremtő és uralkodóképességet tehát
faji adottságként kezelte, melyek kiművelésére így nincs is szükség. Ebben
a gondolatrendszerben az egyedek kötelessége a faji kollektívum szolgálata
saját fajának erősítésében, illetve a szolganépek leigázásában, az élettér meg­
szerzésében. E célok megvalósítása érdekében minden eszköz igénybevéte­
lét megengedhetőnek, mi több, kívánatosnak tartotta: egyrészt az eugenikát,
másrészt a fizikai erőszakot - a tömeges megsemmisítésig. Az államot pedig
csupán eszköznek tekintette a faji érdekek érvényre juttatásában.1598
Gömbös e kérdéskörrel kapcsolatos nézeteit a nemzeti öncélúság formulával
definiálta, amit már az 1920-as évek első felében is használt. Tartalma pedig - a
máig olvasható közkeletű vélekedésekkel szemben - nem a nemzeti független­
ség volt, hanem az egyén és közösség Gömbös által ideálisnak vélt viszonyát fe­
jezte ki. Szerinte az egyének és egyes társadalmi csoportok csak a nemzet által
boldogulhatnak, ezért partikuláris érdekeiket fel kell adniuk és alá kell rendel­
niük a közös nemzeti érdeknek. Az államnak pedig e közös érdek érvényesítése
az elsőrendű a feladata. Ebben az értelemben beszélt „öncélú nemzeti állam­
ról”.1599 Ennek megvalósítása érdekében szorgalmazta akkori szellemi társaival
együtt a magyarság faji megerősítését. Zsilinszky 1919 végén hirdette „a lelkek
forradalmát”, „a magyar faj lelki világának átgyúrását”, s ennek eredményeként
„az új magyar embert”.1600 Gömbös néhány héttel később elhangzott beszédé­
ben legfőbb céljaként „... egy új nemzedék teremtését” jelölte meg.1601
A három politikus okfejtéseit összevetve erős hasonlóságot fedezhetünk
fel. Mindenekelőtt azt, hogy mindhármuk számára központi kérdés az egyén
alárendelése az általuk vezetett közösség ugyancsak általuk definiált érde­
keinek. Gömbös jelszavai - „új magyar ember”, „új nemzedék” - ugyanazt a
gondolatot fejezik ki, mint Mussolini „új forradalmi olasz embertípusa” és „új
civilizációja”. Ám a magyar fajvédő vezér jó öt évvel korábban fogalmazta e
formulákat, mint a Duce.
Gömbös programjában éppúgy hangsúlyos szerepet kapott a zsidóság kor­
látozása, mint a Führerében. De Gömbös az előtt (1918 szeptemberétől) kezdte
deklarálni ezzel kapcsolatos véleményét, hogy - a minden bizonnyal már bécsi
éveiben, a „nagy háború” előtt - antiszemitává lett Hitlert és nézeteit megis­

1598 Hitler nézeteiről - többek között - lásd Ormos 1994a. 87-120.; F est 2003. 303-329.
1599 Gömbös politikai nézeteinek alakulásáról részletesebben lásd Vonyó 2009. 243-274.
1600 Zsilinszky 1920. 79, 87, 117.
1601 Gömbös 2004. 57.
 M i l y e n p o l i t ik u s v o l t G ö m b ö s ? 545

merte. Érvelésükben pedig alapvető eltérések mutatkoztak. Hitler lényegében

aszemitizmust hirdetett fajbiológiai érvek alapján. Gömbös ezzel szemben
az ún. szelektív antiszemitizmus híve volt. Jóllehet hivatkozott a fajelmélet
magyarországi képviselőire, a zsidókérdést nem faji, hanem társadalompoli­
tikai szempontból közelítette meg. A sajátos magyar viszonyok miatt elfogad­
ta az országban régebben letelepedett, a magyar gazdaságba és társadalomba
szervesen beilleszkedett zsidók jelenlétét. Két korlátozással: egyrészt a tulaj­
donukban és használatukban lévő összes föld elvételét követelte, s minden
területen (gazdaság, oktatás, kultúra) korlátozta volna őket a numerus clausus
jegyében. Aktív és passzív választójogot is csak nekik adott volna. Az úgyneve­
zett galíciánereket azonban ki akarta utasítani az országból. Mindezt kizárólag
jogi eszközökkel kívánta megvalósítani. Ellentétben a Führerrel, nem hirdetett
erőszakot és fel sem merült benne a zsidók megsemmisítésének gondolata.
Sokat idézett, zsidóbarátnak tűnő megnyilatkozása1602 ellenére miniszterel­
nökként titkos utasításokat adott a háború előtti és alatti években bevándorolt
kelet-magyarországi zsidók összeírására és az országból való kiutasítására, s
ismét felvetette a zsidók választójogának korlátozását.1603
Az eltérések okait egyrészt abban kereshetjük, hogy a zsidók aránya jóval
kisebb volt a német társadalomban, miként a gazdaságban elfoglalt pozícióik
is, mint Magyarországon. Nem kisebb jelentősége volt annak, hogy Gömbös
maga is belátta: a sajátos magyar történelmi-társadalmi fejlődés következmé­
nyeként nem lehet magyar fajról - az ő szavaival „teljesen egységes turáni fajú
magyarról” - beszélni. Ezért inkább magyarországi fajt, esetenként keresztény
fajt emlegetett, akik körébe besorolta mindazokat a népelemeket, amelyek az
évszázadok során beolvadtak a magyarságba, vagy identitásukat megőrző nem­
zeti kisebbségként éltek az országban - kivéve a zsidókat. A módszerek megvá­
lasztásában volt fontos szerepe a két politikus eltérő személyiségének.1604

A hatalm i rendszer és a hatalom gyakorlás m ódszereinek összevetése tekinteté­

ben van jelentősége annak a körülménynek, hogy Gömbös még csak megkezd­
hette egy új szisztéma kiépítését, amikorra Mussolini azt már megvalósította,
Hitler számára pedig adottak voltak a feltételek tervei radikális gyorsaságú re­
alizálásához.

1602 Lásd Kormányelnöki bemutatkozó beszéd a képviselőházban. In: Gömbös 2004. 414.
16°3 a részleteket lásd Vonyó 2005a.
16°4 a részleteket lásd Vonyó 2012 c. 165-169.
5 4 6 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r és a p o l i t ik u s

Gömbös politikája kapcsán számos kortárs nem általában emlegette a má­

solást, hanem kifejezetten azzal vádolták, hogy Mussolini és Hitler rendszeré­
hez hasonló diktatúrát kíván kiépíteni. Maga a „megvádolt” élesen tiltakozott
az e tekintetben őt ért gyanúsítások ellen. „Nem akarok diktátor lenni, és nem
is leszek az”1605 - hangoztatta már 1932. október 4-én, első miniszterelnöki rá­
diószózatában. Szavait igazolni látszott kormányzásának négy éve. Legalábbis
abban a tekintetben, hogy 1932 és 1936 között nem változott meg az ország
alkotmányos rendje, nem foganatosított erőszakos intézkedéseket politikai
ellenfeleivel szemben, nem korlátozta törvényekkel, rendeletekkel és rendőri
erőszakkal a társadalom különböző csoportjait, azok szervezkedését. A tilta­
kozás azonban - önmagában - aligha lehet bizonyító erejű. Mi sem igazolja
ezt jobban, mint az, hogy a 20. század legkíméletlenebb jobboldali diktátora,
Hitler szinte szó szerint azonos kijelentést tett: „Én nem vagyok, és nem is
leszek diktátor.”1606 Szavai 1933 nyarán hangzottak el, akkor, amikor már túl
volt - többek között - a baloldali politikai pártok és szervezetek erőszakos
felszámolásán, valamint a zsidókat korlátozó első intézkedéseken. Az általa
gyakorolt politikának a fenti fejezetekben ismertetett részletei azonban nem
igazolják Gömbös „védekezését”.
Mind Mussolini és Hitler hatalmi rendszerében, mind Gömbös politikai
céljainak megvalósítási kísérletében kulcsszerepet szántak a hatalmat gyakor­
ló pártnak. Az NFP és az NSDAP már a hatalom megszerzésekor rendelkezé­
sére állt Mussolininak, illetve Hitlernek. A két politikai alakulat - miként a
diktatúrák modern pártjai általában - egyaránt (1) területi alapon szervezett,
(2) vertikálisan tagolt, (3) hierarchikus felépítésű, (4) katonai fegyelemre
épülő, (5) vezérelv alapján irányított, (6) szervezett tömegpárt volt. Alapvető
funkciójuk pedig egyrészt a társadalom totális megszervezése, mozgósítása a
fasiszta/nemzetiszocialista célok megvalósítása érdekében, amit az is szolgált,
hogy a központosított társadalmi szervezeteket a párt részeivé tették. Másrészt
az államhatalom teljes kisajátítása és uralása, a párt és az állam egységének
megteremtése (Gleichschaltung). Szervezeti struktúrájuk, működési elveik -
az alsóbb szintű vezetők vezér által történő kinevezése, tőlük való teljes füg­
gése, hatáskörüknek korlátozása a felsőbb parancsok végrehajtására stb. - kö­
vetkeztében e pártok hatékony eszközök lehettek a Duce és a Führer kezében.
Különösen azáltal, hogy a pártvezérek korlátlan jogosultsággal rendelkeztek a
szervezet életének irányítása tekintetében.

1605 Gömbös 2004. 385.

1606 idézi F est 2003. 595. Az eredeti német mondat: „Ich bin kein Diktátor und werde nie ein
Diktátor sein.”
 M i l y e n p o l i t ik u s v o l t G ö m b ö s ? 547

Gömbös számára, mint jeleztük, a hasonló lehetőségeket biztosító párt ki­

építése volt az első teendő. Az 1932 őszén megindult előkészítő munka ered­
ményeként 1933 nyarán kezdték kiépíteni a Nemzeti Egység Pártja szervezeti
hálózatát. A párt szervezési és működési elvei minden tekintetben azonosak
voltak a diktatórikus pártokéval. A részleteket illetően azonban eltérések is
jellemezték.
Gömbösék - az NFP és az NSDAP vezetésétől eltérően - arra törekedtek,
hogy az ország valamennyi választójoggal rendelkező állampolgárát beszervez­
zék a kormánypártba. Az eltéréseknek két oka volt. Az egyik az ideológiai kiin­
dulópontokkal függött össze. Az NSDAP-nek - a hitleri fajelmélet szellemében
- csak „vér szerint német származásúak” lehettek tagjai.1607 A Nemzeti Fasiszta
Párthoz viszont csak azok tartozhattak „...akik politikailag, erkölcsileg, polgá-
rilag kiállták a próbát és teljesen megbízhatóknak bizonyultak arra, hogy a ki­
küldött nagy célokat [sic!] közreműködésükkel meg is lehessen valósítani.”1608
Mussolini szerint az NFP ezáltal „Olaszország legkiválóbb erőit a saját kebelébe
gyűjtötte össze”, így „a párt adja a rendszernek az uralkodó osztályát”.1609
Gömböst a nemzeti egység megvalósításának eszméje vezérelte, amit a párt
neve is szimbolizált. Ez új, legalábbis fontos új jegyekkel gazdagított nemzeti
identitás kialakítását is célozta. Hangsúlyos eleme volt, hogy a „Nemzet” fel-
emelkedésének legfontosabb feltételeként, létezésének domináns jellemzője­
ként definiálták az „Egység” kialakítását - tekintet nélkül a társadalom sokféle
tagoltságára. Ennek az egységnek megvalósítója, megtestesítője, szervezeti
kerete pedig - Gömbös és híveinek retorikája szerint - a Nemzeti Egység Párt­
ja volt, mely az egyének feltétlen azonosulása révén válhatott (volna) azzá.
E logika jegyében: annak, aki a nemzet tagjának vallotta magát, be kellett
lépnie a pártba, vállalva a fenti kötöttségeket. Ezáltal a „Nemzet” azonos lett
volna a Nemzeti Egység Pártjával. Másrészt az összes választó NEP-tagsága
révén érhették volna el a többi politikai párt felszámolását, az egypártrend-
szer kialakítását. Ennek erőszakos, illetve jogi-adminisztratív eszközökkel
történő megvalósítására Gömbösnek - megint csak eltérően Mussolinitól és
Hitlertől - nem volt lehetősége. Tegyük hozzá: semmi jele annak, hogy egyál­
talán szándékában állt volna.
A párt társadalom szervező funkcióját vizsgálva azt láthatjuk, hogy hata­
lomra jutását követően Hitler néhány hónap, Mussolini néhány év alatt fel­
számolta a társadalom önszerveződésének minden legális lehetőségét és az

1607 Organisationsbuch 1937. 5.

1608 a Nemzeti Fascista Párt 1937. 56.
MNL OL K 468-B /2-1929-70/b . A fascista párt. 2.
548 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l i t ik u s

ezt érvényesítő egyesületeket. A lakosság egészének tevékenységét a pártjuk

szerves részét képező tagszervezetek (az NSDAP esetében tagozatok és csatolt
szervezetek) keretei közé szorították, és a Kraft durch Freude (Erő az öröm­
ből), illetve a Dopokworo (Munka után) nevű mozgalmak révén a szabadidő
párt által történő teljes megszervezésére is törekedtek.1610
Gömbös csak a pártszervezetek teljes kiépítését, illetve azt követően te­
hetett kísérletet erre, hogy az 1935. tavaszi választások eredményeként saját
híveit juttathatta többségre a kormánypárt országgyűlési frakciójában. 1935
nyarán-őszén a Nemzeti Egység Pártja szervezeteinek feladatát immár a tár­
sadalom egész életének totális megszervezésében jelölték meg. Az Országos
Központi Iroda ennek érdekében kezdte meg a párt társadalmi tevékenységi
csoportjainak kiépítését. Mint láttuk, az országos, megyei, járási és helyi szin­
ten egyaránt megszervezendő női, ifjúsági, gazdasági, népművelési és propa­
ganda csoportokat arra kötelezték, hogy a települések életének minden fontos
részletére kiterjedő tevékenységet folytassanak. A kormány azonban nem szá­
molta fel az egyházak, politikai pártok mellett, vagy azoktól függetlenül szer­
veződő egyesületeket. A NÉP munkacsoportjainak kellett (volna) elérniük,
hogy az adott területen hasonló feladatokat ellátó civil szervezetek, magánsze­
mélyek vagy csatlakozzanak a Nemzeti Egység Pártjához, vagy működjenek
együtt vele, a párt aktivistáira hagyva az irányítást.1611
Mindez azt jelzi, hogy más szervezeti megoldásokkal ugyan, Gömbös és
pártjának vezetése ugyanúgy a társadalom élete valamennyi területének a párt
által történő megszervezésére törekedett, mint Mussolini és Hitler - tegyük
hozzá: sikertelenül. Egy elem, a korporációs rendszer tekintetben azonban az
olasz minta szolgai másolásának - szintén kudarccal végződött - kísérletéről
beszélhetünk.1612
Hasonlóságok és eltérések jellemezték a. párt és az állam viszonyának ala­
kulását is. Olaszországban és Németországban - a rivális pártok erőszakos
eszközökkel történő felszámolása, és ezek árnyékában rendezett új választá­
sok révén - egypártrendszer alakult ki, ahol a párt és az állam lényegében egy­
beolvadt, vagy feladatellátása összemosódott, de eltérő módon. Olyan pártok­
ról volt szó, amelyekben a belső ellenzék megsemmisítése vagy kikapcsolása
nyomán vitathatatlanul érvényesült az első számú vezető akarata.
Hitler - hatalmi pozíciói kiteljesítését követően - 1933. július 14-én törvény­
ben deklaráltatta az egypártrendszert, majd az év végén az állam és a párt egy-

í6io a részleteket lásd Vonyó 2012 c. 171-174.

1611 Lásd a Nemzetszervezés, nemzetnevelés című alfejezetet
1612 sípos P. 1997. 185-187.
 M il y e n p o l it ik u s v o l t G ö m bö s? 549

ségét.1613 Ennek nyomán kiteljesedett a már korábban megkezdett Gleichschal-

tung, ami kiterjedt az államszervezet egészére, a közigazgatást is beleértve.
A pártegyeduralom kialakítására kényelmes lehetőséget biztosított a Führer
számára az ő kezdeményezésére már 1933. március 23-án elfogadott felhatal­
mazási törvény, amely révén az állam intézményrendszeréből kiiktatták a par­
lamentet. Az NSDAP által uralt kormány kapott kizárólagos, ellenőrizetlen jo­
gosítványt az ország életének szabályozására és - az alkotmányt is beleértve -
a korábbi törvények módosítására. Ezzel a parlamentarizmus de facto meg­
szűnt a Harmadik Birodalomban.1614
Mussolini ideológiai megfontolásaiból fakadóan, melyek szerint az állam
a fontos, a párt funkciója csak annak kiszolgálása, a rendszer működésének
első felében az államigazgatás helyi vezetői (a megyék élén „a kormány fejét
képviselő” prefektus, a településekén pedig a podeszta) álltak, a párt helyi
vezetői nekik voltak alárendelve.1615 A hatalmi viszonyok 1926 - a többi párt
felszámolása - után Itáliában is a németországihoz hasonlóan alakultak: a
párt uralta az állam minden szegmensét. A Duce 1929-es nyilatkozata szerint
a „Párt az utóbbi években [...] behatolt a nemzeti élet legkisebb dúcaiba is.
Nincsen az életnek olyan része, melyre nem terjedne ki a Párt gondoskodá­
sa.”1616 Egy magyar megfigyelő pedig úgy látta: „A párttitkár tehát a legna­
gyobb, sőt, bátran mondhatnók, az egyetlen valóságos hatalom a vidéken.”1617
A parlament de facto felszámolását követően pedig, az 1928. december 9-én
hozott törvény értelmében a Nemzeti Fascista Párt legfelső szerve, a Fascista
Nagytanács vette át a törvényhozás funkcióját.1618 Ezáltal a Mussolini vezette
végrehajtó hatalom (kormány) ellenőrzését olyan törvényhozó szerv látta el,
melynek elnöke szintén a Duce volt, ráadásul az ugyancsak az ő parancsai
által vezérelt, katonásan szervezett, hierarchikus párt legfelső testületéként.
Tekintettel a Duce - alább tárgyalandó - különleges helyzetére és jogosítvá­
nyaira, ez lényegében azt jelentette, hogy Mussolinit, a kormány fejét Musso­
lini, a parlament helyébe lépő párt vezére ellenőrizhette. Néhány év elteltével
azonban a Fasiszta Nagytanács szerepe is elhalványult, és az állam központi
végrehajtó szerve, a kormány akarata érvényesült - tulajdonképpen korlátla­

1613 Az 1933. december Tjén alkotott törvény 1. §. (1) bekezdése leszögezte: „A nemzetiszo­
cialista forradalom győzelmét követően a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt a német
nemzeteszme hordozója, és szétszakíthatatlan egységet képez az állammal." Lásd Organisa-
tionsbuch 1937. 489.
O r m o s 2008. 167-168.; O r m o s 1994a. 206-210.
1615 a Nemzeti Fascista Párt 1937. 48-49.

1616 /i Nemzeti Fascista Párt 1937. 54.

1617 MNL OL K 468-B /2-1929-70/b . A fascista párt. 4.
1618 a Nemzeti Fascista P án 1937. 50.
550 G ö m bö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

nul. A pártnak maradt az eredetileg rá osztott szerep: az állam szolgálata.1619

A fasiszta államszervezési kísérlet jellemző eleme a korporatív elv érvénye­
sítése. Előbb csak a gazdasági élet szervezésében, a munkáltatói és munka-
vállalói érdekek egyeztetésében szántak neki szerepet, az 1933 novemberé­
ben elfogadott korporációs törvény végeredménye viszont a korporatív állam
szervezetének kialakítása lett.1620
Gömbösnek minderre nem volt lehetősége. Kezdeményezései az ország-
gyűlés - részben az olaszországihoz hasonló - korporációs jellegű átalakítá­
sára, illetve vele szemben a végrehajtó hatalom súlyának növelésére 1933 feb­
ruárjában már a kormányon belül zátonyra futottak.1621 Az olasz korporációs
rendszer átvételére épülő érdekképviseleti rendszer törvénybe iktatása a kor­
mánypárton belüli előkészületek során elbukott, miként az 1935. évi választási
sikert követő, módosított változat is.1622 Gömbös kormányzása idején így sem­
miféle érdemi változás nem következett be a magyar állam intézményrendsze­
rében. A Bethlen által kiépített korlátozott parlamentáris rendszer lényegében
érintetlen maradt. A miniszterelnök tehát nem teremtett diktatúrát.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is akart. Szándékait nem csak a so­
rolt sikertelen kísérletek jelzik. Legközvetlenebb munkatársai - mint láttuk -
nyíltan fogalmazták meg a végső célt: „...egész állam i életünknek m iham arabb
elválaszthatatlanul egyet kell jelentenie a vezérnek az ország jövőjét biztosí­
tani hivatott Nemzeti M ozgalmával [a Nemzeti Egység Pártjával - V. J.].”1623
Ez a - hitleri mintára - Gleichschaltungot kilátásba helyező dokumentum
mintegy fél évvel az állam és a párt egységét deklaráló ném et törvény születé­
se előtt látott napvilágot.
A képet árnyalja az, hogy Gömbös nem terrorral megvalósított, hanem
„a lelkek feletti uralmon”, vagyis a társadalom nagy részének egyetértésén
és támogatásán alapuló diktatúrát vizionált. A lelkek feletti diktatúrát pedig
a NÉP propagandamunkája révén, az abban folyó, nemzeti alapú politikai,
erkölcsi nevelőmunka segítségével remélte megvalósítani,1624 aminek persze
nélkülözhetetlen eleme volt az a - hűségnyilatkozatokkal megerősített - szer­
vezeti kapocs, amely a párt tagjait és vezetőit a „Vezéréhez fűzte. Számos

O rm os 2000b. I. 273-274.
162° a részleteket lásd M u s s o l in i 1940.
Lásd G erg ely J. 2001. 242-246.
1622 S ípos P. 1 9 9 7 .1 8 5 -1 8 7 .
1623 Gömbös pártja 1998.118. (Kiemelés tőlem - V. J.J
1624 Lásd a pártpropagandát szolgáló kiadványt: Vita- és szónoki tárgyak vázlattal és rendezési
útmutatóval. In: Gömbös pártja 1998. 171-191, illetve a NÉP propagandacsoportjainak fel­
adatait: Gömbös pártja 1998. 331-334.
 M il y e n p o l it ik u s v o l t G öm bö s? 551

megnyilatkozása jelezte azt is, hogy szükség - ellenállás - esetén erélyt fog
tanúsítani, erőt fog alkalmazni.1625
Mussolini és Hitler politikai ideológiájában és a miniszterelnök, illetve a
kancellár által teremtett állam működtetésében egyaránt meghatározó jelen­
tősége volt a vezéreszm ének. Hitler a pártvezért, kancellári és köztársasági
elnöki funkció egyesítése révén lett „(párt)vezér és kancelláriból az egész
német nép „Führer”-e. Az NSDAP alapszabályában rögzített elv szerint:
„A Führer akarata a legfőbb törvény a pártban.” Ő pedig „Csak saját lelkiisme­
retének és a német népnek tartozik felelősséggel.”1626 E szabály a párt és állam
egyesítése révén az államszervezet egészében is érvényesült. Mussolininak a
király, III. Viktor Emánuel hallgatólagos beleegyezése adott lehetőséget vezért
szerepének érvényesítésére. Az átalakított törvényhozásban alkotott törvé­
nyekben, illetve kormányrendeletekben biztosított funkciók és jogosítványok
révén Mussolini lett „...az egész nemzeti köztevékenység központja; ő egy
személyben alapja és csúcspontja egy piramis alakban kiépített politikai szer­
vezetnek, mely tőle veszi eredetét, és benne kristályosodik ki.” A Duce nem
csak a kormány, hanem „a rendszer valamennyi központi, politikai, katonai,
gazdasági intézményének feje; [...] a Milizia parancsnoka, s a Fascista Nagy­
tanács feje.” Mindezek alapján nyilváníthatták ki: „Anélkül, hogy a monar­
chia értékét csökkenteni kívánná [...] a Duce az egész állami életnek alapvető,
tényleges, mozgató és fegyelmező intézménye.”1627
Gömbös számára - a párt és az állam egyesítésének hiánya, illetve Hor­
thy Miklós kormányzó szerepe és tekintélye miatt1628 - nem adatott hasonló
pozíció. Ennek ellenére ő maga is nyilvánvalóvá tette, hogy az egész nem zet
vezérének tekinti magát. Mint láttuk, ezt jelezték nyilatkozatai. Miként a sze­
mélye körüli kultusz építése is, amin a NÉP vezérkara és sajtójának munka­
társai szorgoskodtak. Maga Gömbös nyilvánosan is deklarálta, hogy igényt
tart a kizárólagos vezért szerepre. „Bízzák reám magukat; meggyőződhettek
arról, hogy amit akarok, becsülettel akarom. Terveim a nemzet egyetemét
szolgálják” - szólt a veszprémi szervezet zászlóbontó gyűlésének résztvevői­
hez.1629 Indoklásként arra hivatkozott, hogy a „...rendkívül nehéz és komp­
likált nemzetközi helyzetben, óriási világerők ütközése közepette, a súlyos
belső problémák egész sorával megterhelt, kicsiny Magyarország csak akkor
fogja megállni helyét, ha lélekben, célokban és törekvésekben összefogva,

1625 Lásd például Gömbös 2004. 557, 589.

1626 Organisationsbach 1937. 146.
162 7 a Nemzeti Fascista Párt 1937. 69-72.
1628 A kérdés vázlatos áttekintését lásd V onyó 2012 c . 188-189.
' 629 Gömbös 2004. 496.
552 G öm bös a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

egyöntetű falanxként áll azok mögött, akik az alkotmányos tényezők bizal­

mából állnak az ország élén.”1630
E szavak kimondásakor önmagára utalt. A cél az volt, hagy a társadalom
minden szférájában a „Vezér” akarata érvényesüljön. Ám e törekvése serp tu­
lajdonítható a kortárs diktátorok követésének. Sokkal inkább gyerekkori hatá­
sokra is kialakult személyiségének, melynek egyik meghatározó eleme volt,
hogy zsenge korától vezető szerepre törekedett minden közösségben. Más­
részt katonai képzettségének. Az egykori vezérkari tiszt a legbonyolultabb tár­
sadalmi problémákat is a katona szemével nézte és katonás egyszerűséggel,
parancsokkal szerette volna megoldani. A társadalmat pedig parancsokkal irá­
nyítható hadseregnek szerette látni.1631
Az adott szituációban, az ismertetett törekvések és folyamatok tükrében
nyilvánvaló, hogy nem puszta vezérkedésiőV632 volt szó, hanem arról, hogy
Gömbös az általa (és legközvetlenebb munkatársai, legodaadóbb hívei által)
kiépített párt vezéreként az egész társadalom életét kívánta megszervezni,
politikai nézeteit, gondolkodásmódját meghatározni, és mindezek révén neki
feltétlenül engedelmeskedő parlamentet kialakítani. Mindezek alapján állít­
hatjuk, hogy Gömbös (és híveinek) államról alkotott felfogása, a NEP-szer-
vezés gyakorlata nem más, mint egy diktatórikus vezéri állam programja és
kezdeti realizálása. Olyan államé, amely meghatározó elemeiben hasonlít az
olasz fasiszta rendszerhez, illetve annak kiépítéséhez. Ahhoz az államhoz,
melyet többször emlegettek a Nemzeti Egység Pártja vezetői követendő min­
taként,1633 s melynek vezérét, Mussolinit Gömbös nyilvánosan is példaképé­
nek deklarálta.
Részleges és vázlatos áttekintésem igazolja, hogy számos kérdésben mutat­
ható ki hasonlóság, esetenként azonosság Gömbös, illetve Mussolini és Hitler
nézetei és az általuk gyakorolt politika között. Miközben markáns eltérések
jellemzik az egymással összecsengő vélemények kiindulópontjait, a problé­
mák megközelítésének és főként megoldási kísérleteinek módozatait.
Arra a kérdésre, hogy másolta-e Gömbös Mussolinit és Hitlert - a korporá-
ciós/érdekképviseleti rendszer átvételére irányuló törekvést, illetve más poli­
tikai akciók, szervezetek stb. egyes elemeinek alkalmazását kivéve - mindent
összevetve: határozott „nem” lehet a válasz.

1630 Gömbös 2004. 621-622.

1631 Vonyó József: Utószó. In: Gömbös 2004. 703-710.
1632 Lásd G e r g e l y J. 2001. 220.; G e r g e l y J. 1999. 143.
1633 Lásd például Gömbös pártja 1998. 31. sz. dokumentum, Függetlenség, 1933. június 25, au­
gusztus 2.
 M il y e n p o l it ik u s v o l t G öm bö s? 553

Kettős értelemben nem lehet szó másolásról:

1. Gömbös politikai nézeteinek sarkalatos pontjai előbb alakultak ki, mint­
sem Mussolinit és Hitlert, illetve nézeteiket megismerhette volna.
2. Az egyes programok, akciók megvalósításának módja eltért a - feltétele­
zett, vagy valóban követett - olasz és/vagy német mintától.
Ennek alapján még egy kérdés vár megválaszolásra: Mi okozta a másolás
látszatát, Mussolini és Hitler, illetve Gömbös nézeteinek és politikai módsze­
reinek hasonlóságát?
A hasonlóságok okait vizsgálva mindenekelőtt arra kell figyelnünk, hogy
Gömbös nézetei esetében a gyökerek éppúgy a 19. század végi magyarorszá­
gi tőkés fejlődés ellentmondásaiban, a modernizációs kényszerek és az elma­
radottság konfliktusaiban, a nemzeti fejlődés akadályoztatásában, a nemzeti
fenyegetettség érzetében és valós nemzeti sérelmekben (stb.) keresendők,
mint Olaszország vagy Németország esetében. Vagyis a hasonlóságok az okok
tekintetében is léteztek, már akkor, amikor még szó sem lehetett „nézetek át­
vételéről”, „másolásról”. Törvényszerű, hogy a hasonló problémákat hasonló
helyzetű országokban hasonló módon kívánják megoldani. Annál is inkább,
mert az „utánzott” eszmék forrásai azok a háborút megelőző évtizedekben Eu­
rópában (így Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchia német nyelv-
területein is) kialakult politikai irányzatok és többek között németül is publi­
kált munkák, amelyekből főként Hitler, kisebb részben Mussolini is merített.
Elég, ha Gömbös nézeteinek már tárgyalt forrásaira, például Bécsben a Hitler
által is megismert Houston Stewart Chamberlain, Kari Lueger, Adolf Joseph
Lanz és mások munkáira gondolunk. Ám láthattuk, hogy Gömbös zömmel
magyarországi forrásokra hivatkozott - Chamberlain többszöri emlegetése el­
lenére - még a zsidókérdésben is.1634
Úgy tűnhet tehát, Gömbös joggal hangsúlyozta már az 1920-as évek első
felében, hogy magyar válaszokat ad a honi társadalmi, gazdasági és kulturális
problémák által felvetett kérdésekre, és forrásai is zömmel magyarországiak
voltak. Szabó Miklós azonban már bizonyította, hogy ezek kialakulásában
fontos szerepe volt a főként Németországból vagy német közvetítéssel érkező
szellemi inspirációknak.1635 Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Gömbös által kép­
viselt elvek nem a korabeli „zárt” országban születtek, hanem minden tekin­
tetben „nyitott”-ságot igazolnak a külvilágra - akkor is, ha erről hangoztatójuk,
a fajvédő vezér nem nyilatkozott, vagy nem is tudott.

1634 a részleteket lásd a Katonai Iskolák: Bécsújhely, Budapest, Bécs és a Gömbös nézeteinek
forrásai és helye a magyarországi antiszemitizmus irányzatai között című alfejezeteket.
1635 S z a b ó M. 2003. Főként 11-94,109-184.
5 5 4 G öm bös a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

Mussolinira és Hitlerre visszatérve: a nézetek hasonlóságának okát tehát el­

sősorban nem az átvételben, hanem a hasonló problémákra történő hasonló
reagálásokban, illetve a források és szellemi hatások (nyilván részleges) azo­
nosságában kereshetjük. Azaz hasonló talajon keletkeznek egymással össze­
csengő nézetek, aminek természetes következménye, hogy képviselőik figyel­
nek egymásra, keresik az együttműködés lehetőségeit. Gömbös politizálása
pedig egyértelműen jelzi, hogy kész volt az alkalmasnak látszó elemek átvéte­
lére és a magyar viszonyoknak megfelelően módosított alkalmazására. Mindezt
- Ormos Mária kifejezésével élve - úgy is megfogalmazhatjuk, hogy Gömbös
nem m ásolta Mussolinit és Hitlert, hanem tanult tőlük. Különösen a Dúcétól.
A fentiek azt bizonyítják, hogy Gömbös a két diktátor esetében - legalábbis
részben - joggal utasította el a másolás és utánzás vádját, és megalapozottan
vallhatta, hogy ő eredendően magyar, a honi viszonyokban gyökerező, önál­
ló politikát folytat. Hisz korabeli elvbarátaival együtt nem egyszerűen követte
Mussolinit és Hitlert, hanem velük egy időben, sőt, őket megelőzve, minden­
esetre tőlük függetlenül fogalmazott meg hasonló elveket, programelemeket.
Ez az eszmei rokonság lehet egyik alapvető magyarázata annak, hogy - a
fennálló magyarországi viszonyokat élesen bíráló és 1922 nyarától-őszétől a
kormányt és miniszterelnökét egyre hevesebben opponáló - fajvédő Gömbös
1922-től hangoztatta: a nem zeti alapon szerveződő államok példáját kell kö­
vetni. A mintaként említettek között pedig kezdettől ott találjuk Olaszországot
és Törökországot (egy ideig Spanyolországot), melyekhez később hozzákap­
csolja Lengyelországot, Ausztriát, majd 1933 februárjától Németországot.
A miniszterelnöki hatalom megszerzése után persze nyilvánvalóan többről
is szó volt. Elég, ha csak a korporációs rendszer - joggal másolásnak tekintett
- ismételt bevezetési kísérleteire gondolunk. Ezt azonban a fentiek tükrében
nem tekinthetjük „új” jelenségnek, hanem a korábbiak logikus folytatásának.
Aligha meglepő ugyanis, hogy a 10 évvel Mussolini után hatalomra került
Gömbös annak a politikusnak kipróbált és (legalábbis átmenetileg) sikeresnek
mutatkozó - nem mellesleg más politikai irányzatok képviselői, így például
Bethlen1636 által is méltatott - politikai fogásait adaptálta, akivel eredendően,
sőt, őt megelőzően hasonló elveket vallott.

1656 Bethlen az 1927. április 5-én megkötött olasz-magyar szerződést követően, még abban az
évben népes delegációt küldött Rómába, a fasiszta rendszer tanulmányozására. A csoport
terjedelmes jelentései ma is tanulmányozhatók a miniszterelnök iratai között. (MÓL K 4 6 8 -
B /2 -1 9 2 9 -7 0 .) 1928-ban az ő előszavával jelent meg a Benito Mussolini gondolatai című
válogatás magyar kiadása. (Benito Mussolini gondolatai. Ezio M. Gray szemelvényei a Duce
beszédeiből. Fordította: Dr. Miklós Elemér. Elegius, Budapest, 1928. 5-6.)
 M il y e n p o l it ik u s v o l t G ö m bö s? 555

Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy, ha követett valakit, az elsősorban

Mussolini volt. Hitlert legfeljebb egyes részletek tekintetében, és azokban is
részlegesen. Ezt azért is ki kell emelni, mert a sommás, leegyszerűsítő érté­
kelésekben megfogalmazott összehasonlítások hangsúlyos szerepet játszottak
abban, hogy a korábban nemcsak a Dúcéhoz, hanem a Führerhez is hasonlí­
tott Gömbösről a köztudat gyakran - a valójában többnyire csak a háborút kö­
vető utókor által megismert - Hitlerével azonos tulajdonságokat feltételezett.
Ezért egy kérdést még mindenképpen érintenünk kell röviden: Amikor
m intákat keresett Gömbös, miért inkább Mussolinit követte és nem Hitlert?
Több lehetséges válasszal számolhatunk.
Az első logikus válasz a politikai racionalitás. Gömbös helyzete a jelentős
eltérések ellenére is közelebb állt a Ducéjéhoz, mint a Führeréhez. Az olasz
diktátornak - jóllehet lényegesen több és hatékonyabb eszköz állt rendelke­
zésére céljai eléréséhez - éppúgy számolnia kellett az államfő hatalmának
fennmaradásával, a hatalom kisajátításának több évig elhúzódó megvalósí­
tásával, mint a magyar miniszterelnöknek. Másrészt jóval korábban ismerte
meg személyesen a kialakuló fasiszta rendszert és annak formálóját, mint
Hitlert.1637
Nem tekinthetünk el a személyiség befolyásoló szerepétől sem. Abban,
hogy Gömböst Gömbölininek nevezte a kortársak egy része, nagyobb szerepe
volt az alkati és mentális elemeknek, a megjelenésnek, a szónoklatok során
felvett pózoknak, mint politikájuk tartalmi hasonlóságának.1638 Ennél fonto­
sabb volt azonban életfelfogásuk és életvitelük. Gömbös éppúgy életigenlő,
nyitott személyiség volt, mint Mussolini - szemben a személyiségzavarral
küszködő, rideg Hitlerrel. A Duce - zárkózottsága és magányossága ellenére -
éppúgy nem vetette meg az élet örömeit, mint a magyar miniszterelnök. Róla

1637 Gömbös már honvédelmi államtitkárként járt Rómában, és találkozott a Dúcéval (lásd a Szá­
zadosként tábornokok felett - a Honvédelmi Minisztériumban című alfejezetet), másrészt
kormányzati pozícióban - túl a fasizmusról Magyarországon is megjelenő munkákon - a
Bethlen által megrendelt jelentéseket is tanulmányozhatta.
1638 a vatikáni magyar követ, aki az olaszországi viszonyokat is jól ismerte, Mussolinival is talál­
kozott személyesen, és bőséggel volt alkalma megismerni mentalitását, politikai tevékeny­
ségének külsőségeit, így jellemezte a Dúcét és Gömbös annak nyomán felvett magatartását:
Mussolini, ha sokan látták, „mindig bizonyos diktátori pózba vágta magát, mellét kidüllesz-
tette, szemeit forgatta, lábait szétterpesztette. Azt mondják, hogy négyszemközti társalgás­
ban azonban minden tettetés nélkül barátságos, sőt joviális tudott lenni. [...) Gömbös, ki
gyakran járt Rómában, és ott a diktátori pózt látta, utánozni kezdte, és ő is marcona arcokat
vágott, mellkasát kidüllesztette, állkapcsát megfeszítette és szemeivel sötéten villogva né­
zett körül, ami határozottan komikus látvány volt.” Később megjegyezte: „akkor nevezték el
»Gömbölini«-nek.” B a r c z a 1994. 249. és 276.
556 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

211. G öm bös m in t szónok

(A Pesti Napló fotósorozata a rorahányi Rákóczi-emlék leleplezésén mondott beszédről, 1932. október)

közismertek voltak nőügyei,1639 amilyenekről Gömbös esetében ugyan nem

tudunk, de azt igen, hogy ő sem vetette meg a szebbik nemet. Nem véletlen,
hogy Gömbös a Dúcéval nyíltan szimpatizált, s ez fordítva sem volt másként,
míg a Führerhez fűződő viszonyát a hűvös távolságtartás jellemezte - szintén

1639 Lásd O rmos 2000b. 405-408.; A ndreides 2014; B arcza 1994. 250-251.
 M i l y e n p o l it ik u s v o l t G ö m b ö s ? 557

212 -2 1 3 . M ussolini és H itler m in t szónok

kölcsönösen. Ezért azon sem lepődhetünk meg, hogy a náci politikusok közül
nem vele, hanem inkább a hétköznapi élvezeteket, a társasági életet - többek
között színésznők társaságát, a vadászatot, a műélvezetet - kedvelő Göringgel
került közelebbi személyes kapcsolatba, akivel Németországban együtt vadá­
szott és Budapesten is találkozott. A vele ápolt jó kapcsolatban az is szerepet
játszott, hogy Gömbös „benne is a régi katonatisztet látta”.1640 Jóllehet Hitler
is megadta a végtisztességet az ott elhunyt magyar miniszterelnöknek, még­
hozzá magas szintű állami protokoll keretében, budapesti temetésén a porosz
kancellár, „a Harmadik Birodalom második embere” kísérte utolsó útjára.
Mindaz, amit a fentiekben megfogalmaztunk, arra indíthat bárkit, hogy a
másolásra vonatkozó vádak megalapozatlannak ítélt voltára hivatkozva fel­
mentsék Gömböst az alól a történelmi felelősség alól, amit nemcsak a ké­
sőbbi történetírás állapított meg vele szemben, hanem számos kortársa is
- közöttük Bethlen István, Gratz Gusztáv, az egykori fajvédő társ, Bajcsy-Zsi-
linszky Endre, több népi író és sokan mások - kemény szavakkal fogalmaz­
tak meg.1641 Ezért kell hangsúlyoznunk, hogy az általunk leírtak nem gyengí­
tik, hanem éppenséggel erősítik azokat az érveket, melyek révén Mussolini
követésével is igazolni igyekeztek Gömbös diktatórikus törekvéseit. Mert a
probléma lényege nem az, hogy másolt-e bárkit is Gömbös, hanem az, hogy
amit meg akart valósítani - saját elhatározásból vagy mintákat követve, a ma­
gyarországi viszonyokhoz igazodva, illetve elemeiben eltérő megoldásokat és
módszereket alkalmazva - a lényeget illetően azonos volt azzal, amit Hitler
és Mussolini létrehozott.

1640 Petneházy Antal visszaemlékezése [Kézirat] HL, VTI/252, 311. d. 17.

1641 Lásd Kortársak 2003. 52-65.
5 5 8 G ö m bö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

Hérosz vagy sátán? Politikus vagy katona?

Az első kérdésre csak azt válaszolhatjuk: egyik sem. Bármily sokan is minősí­
tették így vagy úgy a kortársak közül vagy az utókorban, nem volt sem hérosz,
sem sátán. Ember volt, a maga - minden emberre jellemző - erényeivel és
esendőségével, gyarlóságaival.
Kétségtelenül jó alapadottsággal rendelkező, tehetséges személy volt, aki
e lehetőségeit sok vonatkozásban eredményesen kamatoztatta. Jelentős mér­
tékben ez biztosította politikai sikereit. Mert sikeres politikus volt. Legalábbis
abban az értelemben, hogy - egyéni ambícióit kielégítve - egy falusi tanító
apa és német parasztlány gyermekeként képes volt a hatalom csúcsára jutni
egy olyan világban, ahol ez a szerep még mindig szinte kizárólag a hagyo­
mányos uralkodó rétegek fiainak jutott. Ezt azonban elsősorban nem felké­
szültsége, hanem főként kiváló kapcsolatteremtő képessége, közvetlen stílusa
és szuggesztív, karizmatikus egyénisége révén érte el, amellyel meg tudott
győzni vagy esetenként el is tudott bűvölni embereket.1642 Karizmája több
esetben jelentős társadalmi rétegek, csoportok nagy része szemében ellen­
súlyozta vagy el is fedte gyengéit - akár politikai hibákról, hiányosságokról,
akár személyiségének kedvezőtlenebb vonásairól volt szó. Stílusát és mód­
szerét szemléletesen érzékelteti a tapasztalt, az emberi lélek és magatartás
megítélésében járatos író, Móricz Zsigmond benyomása Gömbösről, aki 1935
karácsonya előtt újságírókat fogadott, s oldott hangnemben, tegeződve be­
szélgetett velük. Azé a Móriczé, akit a miniszterelnök és a népi írók elhíresült
találkozása során - miután felolvasta egy szatmári napszámos heti étrendjét
- Gömbös indulatosan és támadóan „destruktívnak” nevezett:1643 „Komolyan
és kutató pillantással lép elő. Fesztelen mosollyal előre jön, sorra kezet fog
mindenkivel. Nem az újságírókat járultatja maga elé, sorra megy s mindenki­
be belenéz [sic!] szúrós és kutató szemel. Arca derült: nem külön szól, külön
pillantást ad mindenkinek.”1644
A tudósítás arról tanúskodik, hogy ezzel a magatartással és persze néhány,
a parasztság ügye iránt elkötelezett író számára szimpatikus megnyilatkozá-

1642 Az őt körülvevő világot és a környezetében lévő személyeket kritikusan szemlélő Hory And­
rás diplomata így emlékezett az akkori fajvédő vezér társaságában eltöltött első „egész es­
téjén” Gömbösről szerezett benyomásaira: „Temperamentumos, jókedvű, kellemes társalgó
volt. Meg tudta nyerni az embereket, és nem tagadom, hogy első hosszabb együttlétünk
alkalmával én is a »charme«-ja alá kerültem.” H o r y 1987.187.
1643 L a c k ó 1996. 137.; I l l y é s 1986. 13-14.

1644 Magyarország, 1935. december 2 5 .2 . - Móricz Zsigmond: Kormányozni csak optimizmussal

lehet. Pillantás az országra Gömbös Gyula miniszterelnök dolgozószobájából.
 M i l y e n p o l i t ik u s v o l t G ö m b ö s ? 559

214. G öm bös G yula abád sza lók i beszám olói g y ű lés e n (19 3 1 )

sával még a hatalommal szemben kritikus Móriczból is tudott elismerő sza­

vakat kicsiholni.
Természetesen szerepet játszott ebben az az általánosan érvényesülő átren­
deződés, amely a hatalomgyakorlók társadalmi összetételének változásait jel­
lemezte 1919 után. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egyes időszakokban
a változó körülmények is segítették sikerei elérésében. De ahhoz is tehetség
kellett, hogy felismerje, és ki tudja aknázni a mindenkori politikai, gazdasági
stb. szituációban rejlő lehetőségeket. Gyakran úgy tette ezt, hogy azzal a ma­
gyar társadalom - ahogy ő szerette megnevezni: a nemzet vagy a faj - valós
érdekeit szolgálta. Ezek az adottságok azonban nem voltak oly rendkívüliek,
amilyennek szőkébb környezete, közvetlen munkatársainak egy része vagy tá­
voli hódolói szerették volna látni és - miniszterelnöksége idején már egy egész
propagandagépezet segítségével - láttatni másokkal. Hozzá kell tennünk: a po­
litikai sikereket csak részben - gyakran csak kisebb részben - eredményezték
politikai nézetei és tettei, inkább egyéniségének vonásai, közvetlen magatar­
tása és stílusa, valamint az az adottsága, hogy képes volt felismerni az alkal­
mat, kivárni a pillanatot, meglátni és megragadni a lehetőséget a cselekvésre.
A taktika szemfüles mestere volt a stratéga perspektivikussága nélkül. Ezért a
560 G öm bös a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

sikerek többnyire átmenetinek, ha nem éppen tiszavirág-életűnek bizonyultak

- miniszterelnöksége idején is.
De sátáni alkat sem volt. Nem alantas és gonosz célok, hajlamok - inkább
nemesnek vélt törekvések vezérelték. Hite szerint mindazzal, amit tervezett
és amit tett, a magyar nemzet/faj üdvét szolgálta. Egy politikust azonban nem
csak szándékai, tervei minősítenek, sokkal inkább politikájának - tetteinek,
intézkedéseinek és pozíciójából adódó hatásai miatt: szavainak - következ­
ményei. Ebben a vonatkozásban a negatívumok domináltak a halálát követő
szűk évtizedben.
Mert a valóban szörnyű gonosztetteket elkövető magyar politikusok közül
nem egy rá hivatkozott; azt hangoztatta, hogy az ő példáját követi. Elég, ha
csak az ún. zsidótörvények előkészítésében kulcsszerepet játszó Imrédy Bélá­
ra, Darányi Kálmánra, Antal Istvánra, Makkai Jánosra utalunk.1645 De nem csak
ők tartották magukat Gömbös követőjének. Az a konzervatív-liberális Kállay
Miklós, aki a miniszterelnök politikája elleni tiltakozásként1646 1935 elején ki­
lépett a Gömbös-kormányból, immár miniszterelnökként büszkén vallotta:
Gömbös „világnézetének, álmainak harcosa és szolgálója akarok lenni. Ez a
politikai hitvallásom.” Ennek szellemében - azt „a legvirulensebb szociális
problémánknak” nyilvánítva - a zsidókérdés mielőbbi végleges megoldását, s
annak számára legfontosabb elemét, a „zsidóbirtokok kisajátítását” nemcsak
megígérte miniszterelnöki beszédében,1647 hanem törvénybe is iktattatta.1648
A német megszállás után hatalomra jutó szélsőséges erők ezeket a hivatko­
zásokat álságosnak és hazugnak ítélve, magukat nyilvánították Gömbös iga­
zi örököseinek. Egyik szellemi vezérük, Milotay István lapjában deklarálták:
„...mi az új magyar jobboldali kormány megalakulása után az ő nevével indu­
lunk s az ő igazságaira kívánjuk figyelmeztetni a magyar közvéleményt [...]
abban a tudatban s azzal a hittel idézzük Gömbös Gyulát, hogy végre ütött az
óra, itt van az ideje annak, hogy maradéktalanul, s a legcsekélyebb habozás
nélkül megvalósítsuk programját.”1649

1545 A részleteket lásd Vonyó 2005a. 42.

1646 Gömbös szárnysegédje szerint Kállay nem általános politikai okok, hanem közte és Gömbös
között a földreform kérdésében kialakult konfliktus miatt mondott le. Petneházy Antal visz-
szaemlékezése [Kézirat] HL, VII/252, 311. d. Ezt igazolja az is, hogy Kállay még a Bethlen és
Gömbös közötti ellentétek végső kiéleződése előtt, 1935. január 9-én távozott a Földmívelés-
ügyi Minisztérium éléről.
1647 Kállay 1943. 1 0,13. és 15.
1648 i942:XV. te. a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól.

1649 Vajta Ferenc: Gömbös Gyula nevében. Új Magyarság, 1944. március 2 4 .1 . Kiss Zoltán könyv­
tárosnak tartozom köszönettel a cikk másolatának megküldéséért.
 M il y e n p o l it ik u s v o l t G öm bö s? 561

A magyarországi zsidóság deportálását végrehajtó kormány feje, Sztójay

Döme néhány nappal kinevezése után, 1944. március 28-án ennek szellemében
az alábbi szavakkal kezdte a magyar követségeknek küldött körtáviratát: „Veze­
tésem alatt alakult kormány belpolitikájában Gömbös Gyula politikai célkitűzé­
seit fogja követni és megvalósítani...”1650 S a nyilatkozók nem ok nélkül tették
ezt, mert olyan szélsőséges eszméket képviseltek, melyek alapelemei Gömbös
nézeteinek is sarkpontját képezték. De tovább mentek, mint ő. Mert olyan tár­
sadalmi csoportokat - mindenekelőtt a magyar zsidókat - korlátoztak, fosztot­
tak meg vagyonuktól, sőt, semmisítettek meg, amelyek érvényesülését Gömbös
is szűkebb keretek közé kívánta szorítani, de más, kevésbé embertelen eszkö­
zöket kívánt alkalmazni, mint „utódai”. Ezt a „Gömbös-utódok” által sújtottak
is érzékelték. Közülük Löw Immánuel szegedi rabbit ez arra indította, hogy
pozitív példaként említse Gömböst, és rá hivatkozva érveljen az ún. első zsidó-
törvény elfogadása ellen a törvénytervezet felsőházi vitájában, 1938 májusában:
a „revideált Gömbös [...] ilyen javaslatot soha nem terjesztett volna be.”1651
Mindez persze nem menti fel annak felelőssége alól, hogy beszédeivel és
más politikai megnyilvánulásaival, mindenekelőtt a politikai antiszemitizmus
politikai programmá emelésével és az azt érvényre juttatni kívánó Fajvédő Párt
szervezésével ösztönzést, mi több, mintát is adott másoknak. Olyanoknak, akik
nála is tovább mentek. Ugyanígy nem kétséges, hogy áttételesen felelős Ma­
gyarország második világháborús tragédiájáért - jóllehet nem tudhatjuk, hogy
ő is hasonlóan cselekedett volna, mint rá is hivatkozó miniszterelnök utóda,
Bárdossy László. Legfeljebb feltételezhetjük, hogy az általa mindig elsődleges
célként emlegetett revízió érdekében vállalta volna a szomszédos államok elle­
ni fegyveres fellépést és a Szovjetunió elleni hadviselést. Bizonyosnak tekint­
hető azonban az, hogy az ő kormánya idején a hitleri Harmadik Birodalommal
kialakult gazdasági és politikai kapcsolatok is hozzájárultak ahhoz a kiszolgál­
tatottsághoz, amelynek fő oka és indoka a revízió Németország segítségével
történő megvalósításának lehetőségébe vetett hit volt.
Ám az is kétségtelen, hogy elgondolásait és cselekedeteit - Ránki György
fogalompárjával élve - mozgásterek és kényszerpályák korlátozták, illetve te­
relték az adott mederbe. Nem csak a trianoni határok közé szorult ország be­
szűkült gazdasági adottságai, nem csak a trianoni béke egyéb korlátozásai és
nem csak a polgári demokratikus berendezkedésű európai hatalmak által is
segített szomszédos államok elzárkózó, sőt ellenséges viszonyulása szűkítette
mozgásterét. Nem csak ez kényszerítette/késztette arra, hogy az ország két

1650 ZS1GMOND 1966.

1651 felsőházi Napló, 1938. május 24. 67. ülés. 3 0 5 -3 0 6 . Idézi Molnár 2014. 131.
562 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

215. G öm bös m iniszterelnö k Sopron v á rm egye és város vezetőivel tárgyal (1 9 3 4 )

legsúlyosabb problémájának megoldásához, az igazságtalan határok megvál­

toztatásához és a gazdasági gondok felszámolásához a fasiszta Olaszország­
ban és a nemzetiszocialista Németországban keressen és találjon szövetségest.
Belső mozgásterek is korlátozták, és „kényszerítették” az általa választott pá­
lyára, vagy inkább késztették az adott út választására. Mindenekelőtt az, hogy
hite nem alapult az ilyen horderejű döntésekhez szükséges mennyiségű és
minőségű tudáson. Ennek egyik oka, hogy nem volt elméleti ember, hanem
gyakorlatias, szervező politikus. A korábbi szakirodalom képességeit is kíván­
ta minősíteni azzal, hogy „félművelt katonatisztként” jellemezte. Az országot
vezető, felelős politikus mércéjével mérve a megállapítást valósnak is tarthat­
juk. Munkatársa és minisztere, Lázár Andor is így emlékezett rá: „Műveltsége
nem volt túlságosan széleskörű. Tanultsága a politikai alkotmányok, gazdasági
és általános jogi kérdésekben meglehetősen szűk körű volt, de szeretett tanul­
ni.”1652 E megállapításokat igazolja más kortársak, például Antal István, Gratz
Gusztáv, Bethlen István, Szabó Dezső és több népi író véleménye is. A kép

i fi52 L á zár 1 9 9 5 . 157.

 M il y e n p o l it ik u s v o l t G ö m bö s? 563

azonban összetettebb és árnyaltabb. Minden jel arra mutat, hogy Gömbös igen
jó vele született szellemi képességekkel - memóriával és a lényeg megragadá­
sának készségével - rendelkezett, de már a líceumban sem szerette az elméleti
jellegű tárgyakat. Az elméleti munka iránt később sem mutatott affinitást, sőt
azt nem is becsülte sokra. Antal István olvasmányait látva nyilvánította felesle­
gesnek a filozófiai és államjogi tartalmú könyvek olvasását.1653 A tettek, a gya­
korlati tevékenység híve volt fiatalon és felnőttként egyaránt. Kiválóan képzett,
jó képességű katonatiszt lett, aki azonban nem szerzett - a politikai vezető
számára nélkülözhetetlen - szisztematikus és megalapozott jogi, közgazdasá­
gi, politikai (stb.) ismereteket, mert katonának készült és nem politikusnak.
A tisztképző iskolákban és a hadseregben hierarchiához szokott, mely­
ben szigorú szabályok szerint parancsokat adnak és parancsokat teljesítenek.
A katonai helyzet lehet bonyolult és nehezen áttekinthető, a megoldás esz­
köze, a hadsereg belső viszonyai azonban áttekinthetőek, világosak és egyér­
telműek. Gömbös képességei és képzettsége alapján gyorsan és lényeglátóan
tudott áttekinteni komplikált szituációkat, felismerni helyes megoldásokat,
azok érvényesítése érdekében megfelelő stratégiát és taktikát kidolgozni. Az
1920-as évek nagy kudarcai nyomán megtanulta, hogyan lehet mindezt politi­
kai téren is alkalmazni. Az azonban pályája végéig érzékelhető, hogy az általa
éles szemmel felismert bonyolult társadalmi problémákat is a katona szemé­
vel nézte, és katonás egyszerűséggel szerette volna megoldani őket. „Harcra
vagyok beállítva, és megyek csökönyösen a magam útján, mert akarattal több
eredményt érhetünk el, mint taktikázással.”1654 A Fajvédő Párt vacsoráján 1925
októberében elhangzott szavakban kifejeződő mentalitás akkor is felfedezhető
politikai gyakorlatában, amikor már tudott és akart taktikázni e téren is. Beth­
lent bírálva mondta 1924-ben, hogy szemben a miniszterelnökkel, ő nem „ana­
litikus”, hanem „szintetikus” elme. De eközben sem gondolt arra, hogy egy
társadalom sok összetevőből álló életének analízise - a részletek és a közöttük
lévő összefüggések sokoldalú és mindenre kiterjedő vizsgálata - nélkül nem
születhet helyes megoldásokat eredményezető szintézis. A katonás mentalitás
jellemezte miniszterelnökként is. „Fegyelmezett hadsereggel indulunk a fel­
adatok megvalósítása felé” - e szavakkal jellemezte a kormánypárt országos
méretekben ekkor kiépíteni kezdett szervezetét a NÉP egri zászlóbontó gyűlé­
sén, 1933. június 14-én.1655 Ilyennek látta számos kortársa is.1656

1653 Antal 2004a. 306.

1654 Magyar Újság, 1926. október 29. 2.
1655 Debreczeni Újság - Hajduföld, 1933. június 1 5 .1 .
1656 „Gömbös mint képviselő és később mint miniszterelnök is lelkében vezérkari tiszt maradt.”
H ory 1987. 399.
564 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

216. G öm bös G yula a tábornoki k a r Horthy M iklós születésna pja a lk a lm á bó l rend ezett
ebéd jén (1 9 3 4 )

Az eredmény: Gömbös nem vált ideológiateremtő, programalkotó politi­

kussá. Mindig mások nézeteit követte, tette magáévá. Mások által megfogalma­
zott ideológiák alapján, illetve programok megvalósítása érdekében szervezett
mozgalmat, pártot, mozgatott tömegeket, irányított kormányt, még ha azok a
programok az ő intenciói alapján és az ő részvételével készültek is. Annál is
inkább ezt tette, s annál is inkább tehette ezt, mert kiváló vezetői adottságok­
kal rendelkezett.
Jó kontaktusteremtő és kommunikatív képességeit minden társadalmi kör­
nyezetben, valamennyi társadalmi réteg esetében érvényesíteni tudta. A gya­
korlati beállítottságú emberekre jellemző módon keveset és viszonylag rosszul
írt, ezzel szemben sokat és - gyakorta előforduló megmosolyogtató tartalmi
elemek, képzavarai, kifacsart szófordulatai, Antal István minősítése szerint
„eredeti szóképei és fordulatai”, illetve „merész parabolái”1657 ellenére is - jól
beszélt. Fellépésével és szónoklataival egyaránt tudott hatni másokra. A kor­
társak - politikai ellenfeleinek jelentős része is - elismerték kiváló szónoki
képességeit, melyekben szintén nem a tudatosság, hanem az ösztönösség do-

1657 Antal 2 0 0 4 a . 2 2 6 .
 M il y e n p o l it ik u s v o l t G ö m b ö s ? 565

minált. Ezzel függött össze, hogy

általában szabadon beszélt, és né-
hény szavas vázlatot is csak ritkán
használt. A miniszterelnöksége ~77
első évfordulóján beszédeinek
elemzésére felkért szakember a
közvetlenségben és mesterkélet-
lenségben látta, és az alábbiak­ c -' t - r l' U

ban foglalta össze ennek nyitját:

„Gömbös szónoklatai teljesen fi­
gyelmen kívül hagyják a rethori-
ka előírásait [...] szónoklatainak
belső struktúrája teljesen egyéni
[...] öntudatosan rábízza a beszéd C
szerkezetének kialakulását tehet­
ségére, ösztönére [...] Mindig van
valami utánozhatatlan és elemez-
hetetlen közvetlenség, kedvesség, / <XjT •>' ' fy£*

szinte bursikóz [legénykedő, su-

hancos (német) - V. J.] bájosság
az első mondatokban, de annyira
lebilincselő módon és olyan mo­
dorban, hogy pillanatok alatt még 217. Göm bös m iniszterelnö k p a rla m en ti b e­
a legélesebben ellenzéki érzésű m utatkozó beszéd e v á zlatána k részlete

hallgatót is leveszi a lábáról. [...]

...minden hallgatónak külön-külön az az érzése, hogy nem a többihez, hanem
kizárólag hozzá, neki és vele beszél. [...] A hatás egyik nem utolsó tényezője
az is, hogy a hallgató megérzi és elhiszi: ezek a szavak belülről jönnek, ezeket
Gömbös Gyula nemcsak mondja, hanem vallja is, ő tényleg hisz abban, amit
mond [...] őszintén, jóhiszeműen, belső, mély meggyőződésből beszél...”1658
Ez a Móricz Zsigmond fent idézett benyomásaival egybevágó tulajdonsá­
gokra utaló szónoki stílus Gömbös karizmatikus egyéniségének fontos alko­
tóeleme és egyben eszköze, politikai sikereinek egyik biztosítéka volt.
Hivatásos politikussá, majd szakminiszterré válva pedig volt ereje belátni
hiányosságait.1659 Egyrészt tanult. Késői tanulása sem volt azonban olyan szisz-

1658 Nemzeti Figyelő, 1933. október 8. - M. F.: Gömbös Gyula mint szónok
1659 író barátja, Zilahy Lajos azt tartotta „nagy politikai erényének, hogy „teljesen tisztában volt
műveletlenségével”. B enedek 1959. 249.
566 G öm bös a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

tematikus, mint amilyenre egy ország felelős vezetőjének szüksége van. Hubay
Kálmán több ezer kötetes könyvtáráról tudósított, melynek szépirodalmi darab­
jai, illetve történeti, politikai, hadtudományi, gazdasági és filozófiai tárgyú kö­
tetei a tétényi villa könyvtárszobájának három falán körbefutó, négysoros pol­
cot töltötték meg.1660 Lázár Andor mégis azt hangsúlyozta: „Nem könyvekből,
hanem hozzáértő emberek beszédeiből akarta megtudni az igazságot.”1661 Ezt
erősíti meg Révay ismertetése, az egyetlen forrás, mely tételesen is szól Göm­
bös olvasmányairól és olvasási gyakorlatáról. Ebből az derül ki, hogy a politika
tudományát nem elméleti művekből kívánta elsajátítani, hanem kiemelkedő
személyiségek - például Caesar, Moltke, Bismarck, Széchenyi István és Görgey
Artúr - életrajzaiból és emlékirataiból. Tájékozódási lehetőségeit szélesítette
kiváló német és az olvasáshoz elegendő angol1662 nyelvtudása. Nem szisztema­
tikus program alapján olvasott azonban, hanem aktuális problémákra keresett
rövid válaszokat. Révay Gömbös vallomását idézve írta erről: „...egyszerre nem
sokat olvas, de amit olvasott, azon mindig elmélkedni kezd, azt át- meg átgyúrja
magában, minden gondolatát megvilágítja, és ha az olvasott könyvnek egy-egy
gondolata tovább rezeg lelkében, tovább erjed és forr, ha szüntelenül visszatér,
akkor ezt a lelki jelenséget kényszerítő erejűnek érzi: ilyenkor ebből a gondo­
latból dogmát formál, amelyet alapvető igazságnak tart.”1663
Másrészt - főként a Fajvédő Párt kudarcából is okulva - felismerte, hogy
hozzáértő és felkészült munkatársakkal kell körülvennie magát, ha ő maga
sikeres akar lenni. Tehetséges szervezőként értett a munkamegosztáshoz, ha a
helyzet úgy kívánta, szerepek és szerepkörök (funkcionális vagy taktikai meg­
fontolások alapján történő) átengedéséhez - anélkül azonban, hogy a veze­
tést, a döntés jogát kiengedte volna a kezéből. Esetenként olyanok utasításait
is felülírta, akiknek szakmai véleményére egyébként adott. Emiatt került éles
konfliktusba például Kánya Kálmán külügyminiszterrel 1935-ben.1664 Különö­
sen számára ismeretlen környezetben, mint például külföldi útjai során, hall­
gatott a beavatottak tanácsaira.1665 Egyik legközvetlenebb munkatársa szerint

166° Függetlenség, 1936. december 25. 5. - Hubay Kálmán: Karácsony Tétényben

Lázár 1995.157.
1662 Gömbös angol nyelvismeretére Zilahy Lajos másként emlékezett, aki maga fordította le neki
Roosevelt Looking Forward című könyvét, mert „Gömbös egy szót sem tudott angolul”. B e­

1959. 248.
n ed ek

1663 révay 1934. 381-382. (Kiemelés tőlem - V. J.)

1664 H ory 1987. 3 9 9 . Lásd m ég Tóth 2016. 6 0 -6 8 .
1665 Barcza György vatikáni magyar követ emlékezése szerint „...Gömbös is - aki ekkor kezdett,
Mussolini példáját látva, diktátori szerepébe, pózaiba és mozdulataiba beletanulni [...], s a
Vatikán egészen sajátos, imponáló légkörében ugyancsak nem találta helyét - nyugodtan en­
gedte, hogy mindenféle útbaigazítással lássam el, melyeket be is tartott. [...] ...Gömbösnek
 M il y e n p o l it ik u s v o l t G öm bö s? 567

„Gömbös mindenkit meghallgatott, akinek értelmes mondanivalója volt, de

utána el is várta, hogy őt is meghallgassák”. Úgy tapasztalta, hogy „argumen­
tumokkal meg lehetett győzni”.1666 Hiúsága és büszkesége azonban esetenként
gátolta mások véleményének elfogadásában.1667
A szervezés racionalitást követel és feltételez. Gömbös azonban a látszatok,
illetve gyakorlatias volta ellenére elsősorban nem racionális, hanem ösztönös
politikus volt. Személyes vallomásai, megnyilatkozásai is megerősítik hajlamát
az irracionalitásra. Az elméleti tudást és munkát kevéssé becsülő, hiányos fel­
készültségű politikus nem a megértésben hitt, hanem a megérzésben; az ösztö­
nökben, nem az észben. 1918-1919-ben már megfogalmazott nézeteit megerő­
sítve mondta első miniszterelnöki nyilatkozatában: „...annak, aki a nemzetet
vezeti, ösztönös meglátás révén tudnia kell, hogy merre visz az út, és a nemzet­
nek is tudnia kell, hogy a vezér mit akar.”1668 A vezérnek eszerint nem az a köte­
lessége, hogy ismerje a nemzet (és egyes rétegei, csoportjai) helyzetét, érdeke­
it, vágyait, s azokat szolgálja, hanem kizárólag az, hogy különleges adottságai
révén megérezze, ami egyedül helyes. Nem hirtelen ötlet mondatta ezt vele,
hanem „dogmáinak” egyike volt. Ezt bizonyítják 1925-ben, a Nemzetgyűlésben
elhangzott szavai: „Lehetnek azonban történelmi pillanatok, amikor nem a sok
okoskodás, nem a tudás, hanem a megérzés alapján kell cselekednünk.”1669
Gömbös szangvinikus ember volt, akit erősen befolyásoltak nyilvánosság
előtt palástolt érzelmei. Ezt bizonyítja átlag feletti aktivitása és az a törekvése,
hogy minden helyzetben a legtöbbet érje el, amit a szituáció lehetővé tesz.
Gyakorlatias kérdésekben, a törekvéseit szolgáló lépések és módszerek meg­
választásában - mondhatjuk: a taktika tekintetében - racionalitás jellemezte.
Hosszú távú terveit - azaz stratégiáját - azonban sokkal inkább meghatároz­
ták érzelmi jellegű tényezők. Ennek következményeként az érzelmi politizá­
lás híve volt.1670 Számára a politika tartalmát és irányait mindenekelőtt nem

rendkívül imponált a Vatikán. Bámulta a hatalmas termeket, a sok csillogó egyenruhát [...]
...meglátszott rajta, hogy egyszeriben csődöt mond minden nagyképűsködése, és egyenesen
meg van ijedve a neki teljesen új és idegen, de emellett nagyszerű helytől. Állandóan hoz­
zám fordult kérdésekkel, hogy mit mikor és hogyan csináljon...” B arcza 1994. 276-277.
1666 Petneházy Antal visszaemlékezése [Kézirat] HL, VII/252, 311. d. 10.
1667 petneházy Antal visszaemlékezése [Kézirat] HL, VII/252, 311. d. 11.
1668 a miniszterelnök első nyilatkozata a sajtó képviselőinek. In: Gömbös 2004. 379.
1669 Beszéd a Nemzetgyűlésben a választójogról és a zsidóság politikai szerepéről. In: Gömbös
2004. 296.
>670 Ez bizonyára szoros kapcsolatban volt a bizalmasa, közeli munkatársa, Antal István által
többször emlegetett „romantikus, érzelmes habitusával” is. Lásd például Antal 2004a. 275.
és 295. Mások is hasonlóan ítélték meg személyiségét. Egy magas rangú tiszt például 1930
áprilisában így nyilatkozott a budapesti jugoszláv követség katonai attaséjának a Horthyra
ekkor különösen erős befolyást gyakorló katonai körről, melynek élén a magyar honvédelmi
568 G öm bös a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

a gazdasági, társadalmi, politikai valóság, az ezekről szerzett tapasztalatok, s

azok nyitott, racionális mérlegelése határozta meg, hanem a nemzeti/faji kö­
zösséghez fűződő érzelmi viszony. Az ezt kifejező ideológiák alapján készült
programokat fogadott el. A nagy nemzeti (faji) célok megvalósítása érdekében
pedig nem a parlamenti, hanem a tömegpolitizálást tartotta célravezetőnek.
A többpárti parlamentáris rendszert a nemzet erőit megosztó, káros sziszté­
mának ítélte és csak kényszerből fogadta el. A társadalom egészét akarta meg­
szervezni és mozgósítani, de elsősorban nem érveléssel, belátással és belát-
tatással, hanem érzelmekre hatva. Beszédei arról árulkodnak, hogy hallgató­
ságát nem meggyőzni igyekezett, hanem érzelmeit megragadni, lelkesíteni és
mozgósítani. Nem gondolkodó, mérlegelő, kritikus támogatókra vágyott, ha­
nem a vezér ösztöneiben vakon megbízó, ahhoz érzelmileg is kötődő tömegre.
Olyan tömegre, melyet fegyelmezett, parancsokat teljesítő hadseregként lehet
megszervezni. Ebben a mentalitásban az érzelem kerekedett felül az értelmen.
Az érzelem, mely egy vagy néhány jelenséghez köt erősen és tartósan, s az ese­
tek nagy részében elvakít - eltakar, vagy másként láttat megkerülhetetlen té­
nyeket. Az értelem, ami természeténél fogva nyitott, figyelembe vesz egy adott
időpontban mindent, amit befogadhat, s azt is, miként, miért változnak a dol­
gok időben. A két momentum egyszerre jellemez egy embert, de - sok ténye­
zőtől függően - eltérő arányban. Gömbös esetében, bár csökkenő mértékben,
haláláig domináns maradt az első elem, az érzelem. A racionális felismerések
közül azok befolyásolták döntéseit, melyek igazolták és nem gyengítették ér­
zelmi indíttatású megfontolásait. Politikai érzelmi motivációit pedig az tette
különösen erőssé és tartóssá, hogy olyan társadalmi és politikai tényezők ellen
(is) irányultak, amelyeket nemcsak imádott nemzete sorsának tragikus alaku­
lása, hanem saját ígéretes katonai karrierjének megtörése miatt is kárhoztatott.
Ebből az erős érzelmi indíttatásból is fakadt, hogy Gömbös Gyula követke­
zetes ember, s ezért következetes politikus volt. Politikai nézeteinek alapele­
mei - ahogy ő fogalmazott Révaynak: dogmái - az 1920-as évek elejére kiala­
kultak.
(1) Mindenekelőtt a társadalom nemzeti alapon történő megszervezése a
nemzeti egység jegyében. Ez egyszerre jelentette a független és szu­
verén magyar államot, s azt, hogy minden állampolgárnak - egyéni
érdekeit, törekvéseit feladva - alá kell rendelnie magát a nemzet/faj
közösségének, az általa soha nem definiált (illetve a mindenkori hely-

miniszter állt: „Ezeknél az embereknél és különösen Gömbösnél az érzelem uralkodik az

értelem felett, és hajlamosak »mindent vagy semmit« játszani, ami nagy veszélyt jelent M a­
gyarországra. ” H o r n y á k 2016. 188.
 M ilyen politikus volt Gömbös? 569

zethez igazodva aktualizált) közös nemzeti érdeknek. Ennek tartal­

mát pedig a - lehetőleg általa gyakorolt - hatalomnak volt kizárólagos
joga meghatározni és értelmezni.
(2) A hatalom elsőszámú feladatát „a magyar faj lelki világának átgyúrá­
sában” látta, ami a „fajidegen” eszmék, mindenekelőtt a liberális és
szocialista nézetek kiirtását, az ezt követők nemzetbe történő beta-
golását is jelentette - utóbbiak esetében meggyőződésük és gyakran
személyiségük föladása, szervezeteik felszámolása árán.
(3) A társadalom két legfontosabb elemének, a nemzeti/faji érdekek leg­
következetesebb képviselőjének és érvényesítőjének a keresztény kö­
zépréteget és a birtokos parasztságot tartotta, így mindenekelőtt azok
megerősítését szorgalmazta.
(4) Gazdaságpolitikai elképzeléseinek kulcseleme volt ezek megerősítése.
Egyrészt a gazdaságirányításban a mezőgazdaság érdekeinek preferá­
lása az iparral, kereskedelemmel szemben, egyúttal az agrárium szol­
gálatába állítva a pénzügyi szférát. Másrészt a „kis- és középegziszten­
ciák” gazdasági-vagyoni helyzetének erősítése a nagy vagyonokkal - a
nagybirtokkal és az ipari, kereskedelmi nagyvállalatokkal (különösen
a monopóliumokkal) - szemben. Ezzel egyúttal a társadalmat feszítő
szociális igazságtalanságok és a belőlük fakadó társadalmi-politikai
problémák felszámolását is meg akarta oldani.
(5) A nemzet „faji öntudatra ébresztését” tekintette az oktatásügy és a
kultúra központi feladatának. Az iskolákban ezért tartotta az oktatás­
nál előbbre valónak az érzelmi nevelést, mely a fajhoz, nemzethez
történő kötődést, ragaszkodást erősíti a tanulókban - hangsúlyozottan
keresztény szellemben. A kultúrát pedig annak érdekében kívánta ra­
cionalizálni, hogy „elforduljon a Nyugattól” s „az ősi népi gyökerek­
hez” visszatérve szolgálja a „nemzetnevelés” ügyét.
(6) Valamennyi részelem átalakítása esetében központi kérdésnek tartot­
ta a zsidóság tulajdonának, társadalmi és kulturális pozícióinak, poli­
tikai befolyásának visszaszorítását. A korábban betelepedett és a ma­
gyar társadalomba beilleszkedett, részben asszimilált zsidók esetében
a numerus clausus jegyében tette volna ezt. A háború időszakában
keletről bevándorolt „galíciánereket” azonban ki akarta utasítani az
országból. E megosztás szerint tett különbséget a tekintetben is, hogy
kiknek juttat jogokat a politikai életben és az oktatásban.
(7) A programot csak az integer Magyarország keretében látta megvaló­
síthatónak. Ezért került első helyre külpolitikai céljai között előbb a
területi egység megtartása, Trianon után pedig az integrális revízió.
570 Gömbös a magánember és a politikus

Megvalósításához (a hadseregben kialakult, s régóta meglévő szim­

pátiái miatt is) Németországtól és (az ellenforradalmi tervek, majd
a határrendezések idején részéről tapasztalt segítőkészség okán)
Olaszországtól remélt segítséget. Attól a két országtól, melyeket sú­
lyos veszteségek, illetve csalódások értek a békerendezés során. Ezért
szorgalmazta a Berlin-Róma tengely létrehozását. Ugyanezért utasí­
totta el a jó viszony ápolását a térség határainak átrajzolásában meg­
határozó szerepet játszó Franciaországgal és részben Angliával, illetve
azok szövetségeseivel, a kisantant országaival. Egyetlen kiutat látott
az általuk alkotott gyűrűből: a délszláv állammal való megegyezést.
Ebben - racionális érvek mellett - azok az érzelmi kötődések is sze­
repet játszottak, amelyek varasdi és zágrábi katonai szolgálata során
alakultak ki benne. De távolabbra is tekintett, a turanizmus jegyében
is szorgalmazta a keleti, főleg törökországi kapcsolatok építését.
(8) Mindezek magvalósításának kulcsát pedig az erős, a társadalom egé­
szét uraló, a megfogalmazott célokat következetesen és hatékonyan
- ha kell, kíméletlen eszközökkel - érvényre juttató hatalomban látta.
Legyen az katonai diktatúra, a társadalom egészét tömörítő mozga­
lom, vagy parlamentáris viszonyok között egy „nagypárt” biztos támo­
gatását élvező erős kormány.

Ezekhez az elvekhez - minden látszat ellenére - haláláig m akacsul ragaszko­

dott. Miniszterelnökként is. Éppen azért, mert dogmák voltak. Az, hogy időn­
ként kényszerből nem szólt róluk, nem jelentett részéről lemondást - mert
makacsul meg is akarta valósítani céljait. Az alkalomra várt, hogy érvényesít­
hesse őket, de a várakozás sem jelentett tétlenséget. Ilyenkor kitartóan szor­
goskodott a kedvező feltételek megteremtése érdekében - akár (mint 1932 előtt
többféle szituációban) önmaga hatalmi pozícióba kerüléséről, akár (miniszter-
elnökként) a hiányzó eszközök megteremtéséről volt szó. S ha lehetett, titok­
ban valósította meg terveinek egy-egy elemét. Főként 1928 után, azt követően,
hogy tapasztalatai és újabb tanácsadó barátai révén jobban eligazodott a po­
litika világában, és megtanulta, miként lehet katonatisztként kialakult kiváló
taktikai érzékét ezen a terepen is kamatoztatni. Igaz, ennek jelei korai politikai
gyakorlatában is tetten érhetők, akkor azonban még sokkalta kevésbé tudta
kordában tartani indulatait, mint az 1920-as évek végétől, és a hév gyakran
tette eredménytelenné taktikázását.
Makacs következetességét nemcsak mindenkor gyakorolt politikájának
állandó elemei igazolják, hanem az is, hogy mind az államigazgatás külön­
böző, megüresedő pozícióinak betöltésekor, mind a kormánypárt vezetőinek
 M il y e n politikus volt Gömbös? 571

kiválasztása során, mind a szövetségesek keresése tekintetében olyan szemé­

lyekre (és szervezetekre), illetve hozzá hasonló korú és mentalitású - főként
vezérkari - katonatisztekre igyekezett támaszkodni, akikkel (amelyekkel) az
ellenforradalmi években már együttműködött, és tudta róluk, hogy vele azo­
nos elveket vallanak.
Olyan elvekről és gyakorlatról volt szó, melyeknek egyes elemei, sőt cél­
jai, „logikája” és érvei erősen hasonlítottak mindarra, amit a fasiszta Mussoli­
ni, és kisebb arányban azokra, melyeket a nemzetiszocialista Hitler hirdetett
és a gyakorlatban megvalósított. Innen a Gömbössel szembeni gyakori vád,
hogy másolt. Ezek a felvetések azonban - mint láttuk - csak részben megala­
pozottak. Gömbös szuverén politikus volt, aki önérzetesen vallotta politikáját
„a magyar talajban gyökerezőnek”. Ezt igazolja, hogy nézeteit számos kardi­
nális kérdésben korábban alakította ki, mint a két diktátor. A hasonlóságok
inkább abból fakadtak, hogy mindhárman hasonló jellemzőkkel (is) leírható
társadalmak hasonló problémáira kerestek és találtak - szinte szükségszerűen
- hasonló válaszokat. Azt természetesnek tekinthetjük, hogy e hasonlóságok
miatt Gömbös az ő gyakorlatukat tartotta alkalmasnak arra, hogy mintaként
kezelje őket, illetve egyes elemeiket alkalmazza saját politikája alakításához.
Ám ő, ha követte „példaképeit” valamiben, az - az olasz korporációs rendszer
átültetési kísérletétől eltekintve - nem átvétel, másolás volt, hanem adaptálás,
ami részben tartalmi, de főként formai, szervezeti eltéréseket eredményezett.
572 G ö m b ö s a m a g á n e m b e r é s a p o l it ik u s

218. G öm bös G yula és M usso lin i Littoridban

 ZÁRSZÓ

Politikussá lett katonatiszt - olvasható az alcímben. Mert Gömbösből, akire

ígéretes katonai karrier várt, nem kevésbé tehetséges, de joggal vitatott poli­
tikus, pályája csúcsán pedig miniszterelnök lett. Politikusi „gyengéi” részben
éppen abból fakadtak, hogy haláláig katona maradt. Elsősorban nem abban az
értelemben, hogy élete utolsó nyolc évében honvédelmi államtitkárként, illetve
miniszterként szerepelt a magyar politikai életben - miniszterelnöksége idején
is. Inkább azért, mert politikusként is megőrizte mentalitása katonás vonásait.
A bonyolult helyzeteket is szerette leegyszerűsítve látni - a lényeglátásra hivat­
kozva. Gyakran részesítette előnyben az erőt - a mérlegelés, a kompromisszu­
mok helyett. Kevésbé kedvelte és becsülte a tárgyalásos megegyezést - a gyors
és határozott döntések parancsok útján történő végrehajtatásának sikerében
hitt. Nem bízott demokratikus megoldásokban - annál inkább a diktatórikus
jellegűekben. Még ha nem volt is vérengző diktátor, mint Hitler, s a fizikai erő­
szakot még oly mértékben sem alkalmazta, mint példaképe, Mussolini. Még
ha nem „fegyverek hegyén táncoló”, hanem „csak” a „lelkek felett uralkodó”
diktatúrát kívánt is megvalósítani a társadalom felülről, egy ideológia alapján
történő totális megszervezése révén - az általa uralt végrehajtó hatalom és a
mögötte álló kormánypárt által.
Ám a történeti tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a „lelkek felett ural­
kodó” diktatúra is kedvezőtlen feltételeket teremt a társadalom egészséges
fejlődése számára. Kedvezőtlen, mert megöli a gondolatszabadságot, meg­
akadályozza, hogy a helyzete és érdekei okán sokszínű társadalom életében
tapasztalt problémákat sokoldalúan, több szempontból közelítsék, s többféle
alternatíva, módszer végiggondolása alapján, az érdekek egyeztetésével oldják
meg. Nem engedi kibontakozni az élet különböző területein felvetődő ötletek
megvalósítását, így előbb vagy utóbb megöli az egyéni kezdeményezést. Ezzel
pedig, még ha rövidtávon fel is tud mutatni látványos sikereket, hosszú távon
gátja lesz a gazdaság fejlődésének. A kultúra és a tudomány mozgásterének
beszűkítésével elszegényíti a szellem világát, lehetetlenné teszi a természet­
szerűen sokszínű érdeklődés kielégítését, ezzel pedig elszürkíti az emberek
574 Z árszó

hétköznapjait, és ami ennél is fontosabb: a kor által felvetett kérdésekre adha­

tó, valóban megalapozott válaszok megszületését. A legnagyobb károkat pedig
- kiváltképp a modern világban - azzal okozhatja, hogy egy vágányra tereli a
külpolitikát, gyengíti a kapcsolatokat olyan országokkal, amelyek gazdaságá­
nak produktumait, tudományos életének eredményeit fontos lenne hasznosí­
tani az élet legkülönbözőbb területein. Nem is beszélve arról, hogy az ilyen
külpolitika szükségszerű következménye a konfliktusok - akár fegyveres ösz-
szeütközéshez is vezető - kiéleződése, az együttműködés helyett.
A Gömbös-kormány - s egyben a miniszterelnök életének - nagyobb része
bizonyította, hogy az ilyen politika nem a hirdetett cél, a „nemzeti egység”
megteremtését szolgálja. Sokkal inkább konfliktusokat kelt vagy erősít fel -
s ez előbb vagy utóbb önmaga bukásához vezet. Ennek is következménye az,
hogy az egykori falusi tanító gyerekéből, majd katonából lett politikus nézete­
inek és politikai tetteinek megítélése máig is vitákat vált ki.
Személyes életpályája azonban vitathatatlanul nagy ívű. Egy apró falucska
centrumában lépett be az életbe, a falu első gyermekeként, és az országot irá­
nyító hatalom centrumából lépett ki belőle, az ország (majdnem) első embere­
ként - de bukott politikusként. Ért el ugyan sikereket a külkapcsolatok, illetve
a gazdaság- és a kultúrpolitika terén, mégis bukott politikusnak tekinthetjük,
mert legfontosabb céljait nem tudta megvalósítani. Annak ellenére, hogy 1935
közepére már megbízhatónak hitt emberei birtokolták a hatalmi pozíciók
többségét. A magyar társadalom és a politikai élet meghatározó tényezőinek
- köztük Gömbös több hívének - ellenállása miatt az államszervezet és köz-
igazgatás átalakításához, a korporációs rendszer kiépítéséhez a gyakorlatban
hozzá sem kezdhetett. A társadalom totális megszervezése az új, modern kor­
mánypárt segítségével alig kezdődött el, máris elbukott. így nem tudta meg­
valósítani az óhajtott és annyiszor ígért „nemzeti egységet”. Ellenkezőleg: új
elemekkel bővítette és ezzel elmélyítette a társadalomban és a politikai életben
addig tapasztalt konfliktusokat, amelyek feloldásával kecsegtette az ország la­
kosságát. Ráadásul a legfőbb támasznak remélt Nemzeti Egység Pártja sem
bizonyult elég szilárdnak: a halmozódó belső feszültségek hatására 1935-1936
fordulójától egyre látványosabban jelentkeztek a bomlás jelei, melyek nyomán
- néhány héttel a „Vezér” halála után - átalakult szervezete, vezetésének sze­
mélyi összetétele és a politikai életben betöltött szerepe is.
Gömbös Gyula olyan politikusként távozott előbb a politikából, majd az
életből is, aki adottságainak és felkészültségének hiányosságai miatt - annak
ellenére, hogy hívei rendre akként méltatták, s bizonyára magát is annak érez­
te - miniszterelnökként sem vált államférfivá. Mert - Kornis Gyula szavaival -
„Nem minden politikus államférfi, sőt: lehet valaki vezető politikus és mégsem
 Z árszó 575

valódi államférfi.” Az általa megfogalmazott kritériumok közül Gömbös ren­

delkezett politikai hivatástudattal, voltak azt megalapozó, tartósan képviselt
- a szociális érzékenységet is magukban foglaló - politikai eszményei, víziói,
jellemezte azok megvalósítását potenciálisan segítő akaraterő, kitartás, szerve­
zőerő, munkabírás és szuggesztív képességek, melyek segítségével meg tudott
győzni embereket. Nem rendelkezett azonban a politika magas szintű műve­
léséhez nélkülözhetetlen sokoldalú és alapos műveltséggel, minek következ­
ményeként nem tudta minden vonatkozásban reálisan és pontosan felmérni
az ország adottságait és lehetőségeit - és önmaga korlátáit is csak részlegesen.
Az erénynek tekinthető elszántság és kitartás az ő esetében makacsságot és ru­
galmatlanságot is jelentett. Politikai stílusát és gyakorlatát sokkal inkább jelle­
mezte az „ösztönös intuíció”, mint a valóságérzék és a „mindig világosan ítélő
ész”. Vízióit elsősorban akaratérvényesítéssel igyekezett valóra váltani, nem
az érdekek egyeztetésével. Saját politikai lépései, politikusi magatartása meg­
határozó szerepet játszott abban, hogy a problémák észszerű kompromisszu­
mokkal történő megoldása helyett gyakran meghátrálásra kényszerült. Miként
abban is, hogy nem volt képes áttörni a korabeli magyar „társadalmi rétegek
lelki alkata” képezte gátakat.1671 így lett az ország, az általa mindenekfölöttinek
tekintett és hirdetett nemzet érdekeit szolgáló víziókat megvalósító államférfi
helyett bukott politikus.

1671 Lásd Kornis 1943.1-11.

 FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM

Rövidítések

a. zb. gy. jkv. alakuló zászló b o n tó gyűlés jegyzők ön yve

alisp. eln. alispáni elnöki iratok
BAZML B o rsod -A b aúj-Z em plén M egyei L evéltár
BéM L B ékés M egyei L evéltár
BM L B aran ya M egyei L evéltár
CsM L SzL C son grád M egyei L evéltár Szentesi L evéltára
d. d ob oz
EKPP E gységes K özségi Polgári P árt
ÉM E Éb red ő M agyarok E gyesü lete
fól. fólió
főisp. biz. főispáni b izalm as iratok
főszb. főszolgab író
GyMSML SL G yőr-M oson-Sopron M egyei L evéltár Soproni Levéltára
HBM L H ajdú-Bihar M egyei L evéltár
HL H ad történ elm i L evéltár
ir. irat

j- járás
jkv. jegyzők ön yv
KM PSz K eresztén y M unkások és Polgárok S zövetsége
közgy. és kgy. k özgyűlés
képv. t. képviselőtestületi
KKP K eresztén y K özségi P árt
közs. k özség
MANSZ M agyar A sszon yok N em zeti S zövetsége
M NL M agyar N em zeti Levéltár
MÜVE M agyar O rszágos V éderő Egyesü let
Mt m in isztertan ács
NÉP N em zeti Egység P ártja
OL O rszágos Levéltár
578 F elhasznált források És irodalom

OSZK O rszágos S zéch én y i K önyvtár

SEV Soproni Evangélikus L evéltár
SML S om o gy M egyei Levéltár
TM L Tolna M egyei L evéltár
VaML Vas M egyei L evéltár
vk. pt. választók erü leti p árttitk ár
ZML Zala M egyei L evéltár

Levéltári források (rövidítések)

Magyar Nemzeti Levéltár (MNL)

O rszágos L evéltára (OL)
A M in isztereln ök ség iratai 1 8 6 7 -1 9 4 4 .
K 2 6 - K özpontilag ik tatott és irattáro zo tt iratok
K 27 - M in isztertan ácsi és k o rm án y zó tan ácsi jegyzők ön yvek
K 3 4 - D arányi K álm án h ivatalos és félhivatalos iratai
K 35 - G öm bös Gyula h ivatalos és félhivatalos iratai
K 4 6 8 - B eth len István hivatalos és félhivatalos iratai
K 4 2 9 - K ozm a M iklós iratai
P 1080 - K ozm a család iratai
B aran ya M egyei L evéltár (BM L)
A N em zeti E gység P ártja iratai (N ÉP ir.)
IV. B. 4 0 1 /F ő is p á n i b izalm as iratok
A lispáni elnöki iratok
Békés M egyei L evéltár (BéM L)
A lispáni elnöki iratok
B orsod -A b aúj-Z em plén M egyei L evéltár (BAZM L)
IV. 1 9 0 1 / a M iskolc város főisp án jának b izalm as iratai
C songrád M egyei Levéltár Szentesi L evéltára (CsM L SzL)
IV. B. 4 0 1 /a Főispáni b izalm as iratok
G yőr-M oson-Sopron M egyei L evéltár (GyMSML)
IV. B. 451. d /1 N ÉP 1 9 3 5 -1 9 3 9 .
G yőr-M oson-Sopron M egyei L evéltár Soproni L evéltára (GyM SM L SL)
E vangélikus népiskola S op ron b an iratai
V III/61. A D unántúli Ev. E gy h ázk erü let Soproni L íceu m án ak iratai
V III/62. Soproni Evangélikus Tanítóképző In tézet iratai.
XIII. 14. Sim on család iratai
 L evéltári források 579

S om ogy M egyei L evéltár (SML)

IV. B. 4 0 1 /F ő is p á n i b izalm as iratok
Tolna M egyei L evéltár (TM L)
Völgységi járás főszolgab írói iratai
S olym ár Im re h agyaték a
Vas M egyei L evéltár (VaML)
T örvén yh atósági k özgyűlés jegyzők ön yvei
IV. B. 4 0 1 /F ő is p á n i b izalm as iratok
A lispáni elnöki iratok
V itéz b áró R o szn er István iratai
N ÉP iratok 1 9 3 5 -1 9 3 6
Zala M egyei Levéltár (ZML)
IV. B. 4 0 1 /F ő is p á n i b izalm as iratok

Hadtörténelmi Levéltár (HL)

V II/2 5 2 - G öm bös E rn ő század o s h agyaték a

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL)

A - 550 E gyesü letek, szövetségek
A - 720 A H orth y -ren d szer alatt létreh o zo tt fasiszta, jobboldali p ártok , szer­
vezetek
A - 1079 Kivonat a H orthy-rendóTség 1933-b an k észített k im u tatásáb ól, k ü ­
lön b öző p ártok ra és szerv ezetek re vo n atk ozó an
A - 845 A G öm bös Gyula T ársaság iratai
V - 1 9 4 3 0 /1 Szálasi F eren c p erén ek iratai
V - 98692 H óm an Bálint p erén ek iratai

Soproni Evangélikus Levéltár (SEV)

Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)

K ézirattár
15. f. - H óm an Bálint irath agyaték a

Sajtó

8 Órai Ú jság B u d ap esti Hírlap

A z Est D eb reczen - K eletm agyarországi Napló
B écsi M agyar F u tár D eb reczen i Ú jság - Hajduföld
580 F elhasznált források és irodalom

D unántúl S üm eg és S zentgrót
Fü g getlen B u d ap est S zabolcsi Hírlap
Fü g getlen ség Színházi Élet
Ip arosok Lapja S zózat
M agyar Ú jság Tolnai Világlapja
M agy aro rszág Tolnam egyei Hírlap
M agyarság Tolnam egyei K özlöny
M oh ácsi Hírlap Tolnam egyei Újság
MOVE Új D élsom ogy
N em zeti Figyelő Új M agyarság
N em zeti Sport Világlap
N ép szava Zalai K özlöny
N ép tanítók Lapja Zalai Napló
N yírvidék Z alam egyei Ú jság
N yírvidék - S zabolcsi Hírlap Z em p lén

Internetes Források

Ezer év törvényei (Magyar Törvénytár) - h t t p ://w w w .1 0 0 0 e v .h u

MTI „Kőnyomatos” Hírek - h t t p ://m o l .a r c a n u m .h u /m t i
Magyar Világhíradó - h ttp ://f ilm h ir a d o k o n lin e .h u

Publikált források és irodalom

,
Korabeli kiadványok dokumentumok

A lm a n a c h 1 9 3 5 - O rszággyűlési A lm a n a c h az 1 9 3 5 -4 0 . évi orszá ggyű lésrő l Szerk.:

1940 Haeffler István. M agyar Távirati Iroda, B udapest, 1935.
A lm a n a c h 1 9 3 9 - O rszággyűlési A lm a n a c h az 1 9 3 9 -4 4 . évi országgyűlésről. Szerk.:
1944 Haeffler István. M agyar Távirati Iroda, B udapest, 1940.
B éldi 1935 Béldi Béla: N em zetirányítás. K ülönlenyom at a N em zeti Figyelő
1935. VIII. 11, 18, 2 5 . és IX. 1. szám aib ól. Stádium Rt., Budapest,
1935.
B éldi 1936 Béldi Béla: N em zetszervezés. K ülönlenyom at a N em zeti Figyelő
1935. X. 27, XI. 3, 10, 17, 2 4 . és XII. 1. szám aib ól. Stádium Rt.,
B u d ap est, 1936.
 Korabeli kiadványok, dokumentumok 581

B eth len 1922 B eth len István m in iszterelnö k a K eresztény K isgazda-, Földm íves-
és Polgári Párt v ezérén ek beszám o ló b es z éd e H ó d m ező v á sá rh e­
lyen 1922. m á rciu s hó 26-á n . (Politikai b es z éd ek 4. fü z e t)H. és é.
n. [B udapest, 1922.]
Dopolavoro D opolavoro. A z olasz s z a b a d id ő m ozga lom . S ocieta Ed itrice di
N ovissim a, R om a, é. n.
E rdélyi 1943 Erdélyi Jó zsef: Örökség. Versek. Stádium Sajtóvállalat Rt. Bp. é.
n. [1943]
Gömbös 1920 G öm bös Gyula: Egy m a gy a r vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a
forradalom ról és az ellenforradalom ról. B u d ap est, 1920.
G öm bös 1922 G öm bös Gyula a K eresztény K isgazda-, Földm íves- és Polgári Párt
ügyvezető a leln ö k én ek b esz éd e S z e g e d e n , 1922. m á rciu s hó 27-én
a Tisza-szálló n a g y term éb en tartott n ép g y ű lésen . (Politikai b e ­
s zéd ek 4. fü zet) H. és é. n. [B udapest, 1922.]
Gömbös 1932 G öm bös Gyula: A n em zeti ö n célú sá gért! G öm bös G yula m in isz ­
terelnök tizenk ét b eszéd e. Stádium Rt. B u dap est 1932.
G ömbös 2017 G öm bös Gyula: E gy m a gy a r vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a
forradalom ról és az e llen fo rra d a lo m ró l Sajtó alá ren d ., jegyzetek
és u tószó: T urbucz Péter. A ttraktor, M áriab esnyő, 2017.
H itler 2 0 0 7 Hitler, Adolf: H arco m - M ein K am pf. Gede Testvérek, Bu dap est,
2007.
H óman 1937 H óm an Bálint vallás- és k özok tatásügyi m in iszter em lék b eszé­
de. In: Vitéz G öm bös G yula a rck ép én ek ü n n ep ély es leleplezése a
N em zeti E gység P ártjá ba n 1937. április 7-én. Stádium Sajtóválla­
lat, H. és é. n. [B u dap est, 1937.] 5 -2 6 .
J ózsef A. 1977 Jó z se f Attila: „Űj Szellem i F ro n t”. In: Jó z s e f Attila m ű v ei II. Ta­
n u lm á n y o k , cikkek, levelek. Ö sszegyű jt., jegy z.: Szabolcsi Mik­
lós. Szépirodalm i Kiadó, B u dap est, 1977. 2 1 3 -2 2 5 .
Kállay 1943 N agy idők sodráb an . Kállay M iklós b eszéd ei és nyilatkozatai 1942.
m árciu s 12. - 1943. m áju s 29. Stádium , Budapest, é. n. [1943]
K ék K önyv 1935 1 9 3 2 -1 9 3 5 . A G öm bös-korm ány h á ro m eszten dős m u n k á ss á g a .
Stádium Sajtóvállalat, B u dap est, 1935.
K elemen 1923 K elem en Béla: A datok a szeged i ellen fo rra d a lo m és a szeged i kor­
m á n y tö rtén etéhez (1 9 1 9 .) S zerző kiadása, Szeged, 1923.
K eltz 1924 Keltz Sándor: Fajvédelem m int világnézet. In: A z É b red ő M agya­
rok E gy esü letén ek 1924 évi országos k o n gresszu sá n tartott előa­
d á so k sorozata. H. és é. n. [Budapest, 1924]
K emenes 1936 K em enes A ntal: G öm bös Gyula és a m a g y a r élet. (T ö rtén elm i
m egv ilá gítá sb a n .) Jászb erén y, 1936
K isgazd ap árt 1929 A B aran ya várm egy ei K isgazd ap árt alapszabályai. D unántúl
Könyvkiadó és N yom da R. T. Pécs 1929.
KN 1927 A z 1927. évi ja n u á r hó 25-ére hirdetett O rszággyűlés képv iselőh á­
z á n a k naplója. A th en aeu m , B u d ap est, 1 9 2 7 -1 9 3 1 .
582 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

KN 1931 A z 1931. évi jú liu s hó 18-ára hirdetett O rszággyűlés képv iselőh á­

z á n a k naplója. A th en aeu m , B u d ap est, 1 9 3 1 -1 9 3 5 .
KN 1935 A z 1935. évi április hó 27-ére hirdetett O rszággyűlés képv iselőh á­
z á n a k naplója. A th en aeu m , B u d ap est, 1 9 3 5 -1 9 3 9
Kovács A. 1922 K ovács A lajos: A z sid ó sá g térfoglalása M agya ro rszágon . B u d a­
p est, 1922.
Kovács A. 1938 K ovács A lajos: A cso n k a m a gy a ro rszá gi z sid ó sá g a statisztika tük­
réb en . B u dap est, 1938.
M arschalkó 1943 M arschalk ó Lajos: G öm bös G yula a fajvédő vezér. Stádium Sajtó­
vállalat, B u dap est é. n. [1943]
Marton 1920 M arton Béla: A M a gy a r Országos V éderő Egylet. „M O VE” tö rtén e­
tén ek és a la p go n d o la tá n a k vázlata. B u d ap est, 1920.
M agyarország M agya ro rszág évkönyve 1934. Szerk.: B éry L ászló és dr. Kun A n­
évkönyve 1934 dor. H. é. n. [Budapest, 1935]
Méhely 1936 M éhely Lajos: G öm bös Gyula em lékére. A C é l 1936. október,
2 9 9 -3 0 4 .
M iklóssy 1913 M iklóssy István: K eresztény m a g y a r n é p ü n k ga z d a sá g i rom lása.
Szociálpolitikai ta n u lm á n y . B u d ap est, 1913.
MNŰM 1933 A M a gy a r N em zeti Ú jjáébredés M o z g a lm á n a k célkitűzései. É b re­
dő M agyarok Egyesü lete, B u d ap est, 1933.
M ónus 1936 M ónus Illés: Új h elyzet - régi feladatok. Szo cia lizm u s, 193 6 . 11.
s z . 5 1 7 -5 2 1 .
MRT 1 9 3 2 -1 9 3 6 M agyarországi R end eletek Tára 1932, 1933, 1934, 1935, 1936.
M agyar kir. B elü gym inisztériu m , Bu dap est
M ussolini 1932 M ussolini, Benito: F ascism o. D ottrina. In: E n ciclo p ed ia italiana.
XIV. kötet. Editoré Rizzoli, M ilano 193 2 . 8 4 7 -8 5 1 .
M ussolini 1935 M ussolini, Benito: A fa scism us doktrínája. V allecchi, F iren ze,
1935. [H ason m ás kiadás: M ussolini, B enito: A fa sizm u s doktrí­
n á ja és egyéb világnézeti m u n k á ja . G ondolatok. A korporatív ál­
lam . Gede Testvérek, B u dap est, 2 0 0 0 ]
M ussolini 1940 M ussolini, Benito: A korporációs állam ról. V allecchi, Firen ze,
1940. [H ason m ás kiadás: M ussolini, B enito: A fa sizm u s doktrí­
n á ja és egyéb világnézeti m u n k á ja . G ondolatok. A korporatív ál­
lam . Gede Testvérek, B u d ap est, 2 0 0 0 ]
N em zeti Fascista A N em zeti Fascista Párt. V allecchi, F iren ze, é. n. [1937]
1937
NM 1932 A G öm bös-ko rm á ny N em zeti M u n k a terv e. Stádium Sajtóvállalat
Rt., B u dap est, 1932.
NN 1920 A z 1920. fe b ru á r hó 16-ára hirdetett N em zetgy ű lés N aplója. A the­
n aeu m , B u d ap est, 1 9 2 0 -1 9 2 2 .
NN 1922 A z 1922. jú n iu s hó 16-ára hirdetett N em zetgy ű lés N aplója. A th e­
n aeu m , B u d ap est, 1 9 2 2 -1 9 2 6 .
 F o r r á s k ia d v á n y o k , a d a t t á r a k , l e x i k o n o k 583

O rga n isa tio n sbu ch O rga nisatio nsbu ch d é r NSDAP. Zentralverlag dér NSDAP, M ü n ­
1937 ch en , 1937.4
O rszágren dezés A z o rszá gren d ezés m é rn ö k i m egvilágításba n a N em zeti M u n ­
1933 katerv alapján. M agyar M érnök és É pítész Egylet - M a gy a r
M érn ö k ö k és építészek N em zeti Szövetsége. H. n. [B u dap est],
1933.
P eleskey 1935 Peleskey Feren c: A N em zeti E gység trilógiája. H á rm a s toborzó. A
N em zeti Egység Kis K önyvtára. 1. M agánkiadás, H. és é. n. [1935]
P rohászka 1920 P roh ászk a Ottokár: M agya ro rszág újjáépítése és a kereszténység.
Szent István Társulat, Bu dap est, 1920.
Szabó D. 1990b Szabó D ezső: M árcius m érlegén: A G öm bös-korm ány és az „Új
K orszak”. In: U ő: A m a gy a r káosz. Pam fletek. Szerk.: Nagy Péter.
Szépirodalm i Könyvkiadó, Budapest, 1990. 214-247.
Szabó D. 1990a Szabó D ezső: G öm bös Gyula. In: Uő: A m a gy a r káosz. P am fletek.
Szerk.: Nagy Péter. S zépirodalm i Könyvkiadó, Bu dap est, 1990.
2 4 8 -2 5 5 .
TESZ 1933 T ársadalm i Egyesü letek Szövetsége (T E S Z ) szervezete, a la p sza b á ­
lyai és vezető ségén ek névsora. TESZ K özpontja, B u d ap est, 1933.
Vitézi R en d 1923 A Vitézi R en d Kis Kátéja. Kiadja az O rszágos Vitézi Szék, B u da­
p est, 1923.
Z silinszky 1920 Zsilinszky E n dre: N em zeti újjászületés és sajtó. B u dap est, 1920.

,
Forráskiadványok adattárak lexikonok ,
Szilágyi-G öm bös Szilágyi-G öm bös vita a N em zetgyű lés 1920. au gu sztu s 17-i ü lé­
vita 2017 sén. G öm bös Gyula: E gy m a g y a r vezérkari tiszt bíráló feljegyzései
a forradalom ról és az ellenforradalom ról. Sajtó alá ren d ., jegyzetek
és u tószó: T u rb ucz Péter. A ttraktor, M áriabesnyő, 2017. 8 3 -1 2 2 ..
Á rn y a k könyve Á rnyak könyve I. Őseink és rokonaink. Ö sszeáll.: Dr. Vitéz Ján o s.
M agánkiadás. H. és é. n.
B eth len 1972 B eth len István titkos iratai. Szerk. és bev.: Szinai Miklós és S zűcs
László. K ossuth, B u dap est, 1972.
B eth len 2 0 0 0 Bethlen István: V álogatott politikai írások és b eszéd ek. Szerk.:
R om sics Ignác. Osiris, Bu dap est, 2 0 0 0 .
B ethlen 2 0 0 2 Tilkovszky L órán t: Bethlen István b izalm as körlevele a főispánok­
h oz 1922 szep tem b eréb en . Szá zad ok 2 0 0 2 . 5. sz. 1 1 1 5 -1 1 3 0 .
B ölöny 1992 B ölöny Jó zsef: M a gya ro rszág k o rm á nya i 1 8 4 8 -1 9 9 2 . Negyedik,
b ővített és javított kiadás. A kadém iai Kiadó, Bu dap est, 1992.
B u d a p est 1919- Források B u d a p est tö rtén etéhez 1919-1945. Szerk.: Szekeres J ó ­
1945 zsef. Bu dap est, 1972.
584 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

Feljegyzések 1922 Feljegyzések egy m ag yar delegáció róm ai tárgyalásairól 192 2 . n o ­

vem b er végén. Közli: O rm os M ária. In: E u ró p a és a m a gy a rsá g a
18-20. sz á z a d b a n T ö rtén elem D oktori P rogram Kutatási F ü zetek 9.
Szerk.: V itán Zsolt. P écsi T u dom án yegyetem , P écs, 2 0 0 2 . 107-117.
G öm bös 2 0 0 4 G öm bös Gyula: Válogatott politikai b esz éd ek és írások. Szerk. és
u tószó: Vonyó Jó zsef. Osiris, B u d ap est, 2 0 0 4 .
Gömbös 2017 G öm bös Gyula: E gy m a gy a r vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a for­
radalom ról és az e llen fo rra d a lo m ró l Sajtó alá ren d ., jegy zetek és
u tószó: T urbucz Péter. A ttraktor, M áriab esnyő, 2017.
G öm bös pá rtja G öm bös pártja. A N em zeti E gység Pártja Országos K ö zpo ntjá na k
1998 d o k u m en tu m a i (1 9 3 2 - 1 9 3 9 ). Szerk.: Vonyó Jó zsef. Dialóg Cam -
pus Kiadó, B u d ap est-P écs, 1998.
G ömbös T. 1 9 7 6 - A já k fa i G öm bös csa lád leszá rm a zá si táblázata 1925. eszten d ő tő l
19 8 4 Szluha M árton fő m érn ö k és dr. Kollega Tarsoly István tö rtén ész
ön zetlen és n élkü lözh etetlen segítségével összegyű jtötte G öm bös
Tam ás 1 9 7 6 -1 9 8 4 évben.
H eimler 1936 H eim ler Károly: So p ro n topográfiája. Utca- és h á z jeg y z ék k e l rész­
letes statisztikai tá b lá k k a l Sopron, 1936.
H ely ségnévtár 1996 M agya ro rszág történeti statisztikai helységnévtára. 10. Tolna m e ­
gye. B u d ap est, 1996.
H ornyák 2016 A H orthy-korszak M agya ro rszága jugo szlá v s z e m m e l D élszláv le­
véltári források M agyarországról 1919-1941. Vál., ford., szerk. és
bev. tan .: H ornyák Á rpád. K ron osz Kiadó - MTA BTK TTI, P é c s -
Bu dap est, 2016.
H orthy 1962 H orthy M iklós titkos iratai. Sajtó alá ren d ezte: Szinai M. és Szűcs
L. K ossuth, Bu dap est, 1962.
H ubai 2001 Hubai L ászló: M agya ro rszág XX. század i választási atlasza. I-III.
Napvilág Kiadó, B u d ap est, 2001.
Im réd y 1999 Im réd y B éla a vádlottak p a d já n . Szerk.: Sipos Péter. Sajtó alá ren ­
dezte: Sipos A ndrás. Osiris - Bu dap est Főváros Levéltára, B u d a­
p est, 1999.
Iratok 1919-1938 Csak szolgálati h a szn á la tra ! Iratok a H orthy -ha dsereg tö rtén etéhez
1919-1938. Szerk.: Hetes Tibor - M orva T am ásn é. Bev. ta n .: Tóth
Sándor. Zrínyi Katonai Kiadó, B u dap est, 1968.
Iratok I. A z ellen fo rra d a lo m ha ta lom ra ju tá sa és rém u ra lm a M agyarorszá­
g o n 1919-1921. Iratok az ellen fo rra d a lo m tö rtén etéhez I. Szerk.:
N em es D ezső. Szikra Kiadó B u d ap est, 1 9 5 6 .2
Iratok II. A fasiszta re n d sz e r kiépítése és a n ép n y o m o r M agya ro rszágon
1921-1924. Iratok az ellen fo rra d a lo m tö rtén etéhez II. Szerk.: N e­
m es D ezső. Szikra Kiadó B u dap est, 1956.
Ira to k u l A z ellen fo rra d a lm i re n d sz e r ga z d a sá g i helyzete és politikája M a ­
gya ro rszágon 1 9 2 4 -1 9 2 6 . Iratok az ellen fo rra d a lo m tö rtén etéhez
III. Szerk.: N em es D ezső. K ossuth Kiadó B u dap est, 1959.
 F o r r á s k ia d v á n y o k , a d a t t á r a k , l e x i k o n o k 585

Iratok IV. A m a g y a r ellen fo rra d a lm i ren d sz e r külpolitikája 1927. ja n u á r -

1931. a u gu sztu s 24. Iratok az ellen fo rra d a lo m tö rtén etéhez N .
Szerk.: Karsai Elek. K ossuth Kiadó, B u d ap est, 1967.
Iratok V. A m a g y a r ellen fo rra d a lm i re n d sz e r belpolitikája és g a z d a sá g i hely­
zete 1927. ja n u á r - 1931. a u gu sztu s 24. Iratok az ellenfo rrada lom
tö rtén etéhez V. Szerk.: K arsai Elek. K ossuth Kiadó, B u dap est, 1976.
K arsai 1962 Karsai Elek: Iratok a G öm bös-H itler találkozó (1 9 3 3 . jú n . 17 -1 8 .)
történetéhez. A kadém iai Kiadó, B u dap est, 1962.
Katolikus A z országos katolikus n a gy gy ű lések M agya ro rszágon , 1933-1947.
n a gygy űlések Válogatott b esz éd ek és tudósítások. Vál. jegyzetek és bev. tan u l­
1 9 3 3 -1 9 4 7 m ány: G ianone A ndrás. MTA B ö lcsészettu d o m án yi K utatóköz­
pon t T örtén ettu d om án yi In tézet, B u d ap est, 2017.
K epecs 1997 M agya ro rszág telep ü lésein ek vallási adatai (1 8 8 0 -1 9 4 9 ). Szerk.:
K epecs Jó zsef. Ö sszeáll.: P álházy László. KSH, Bu dap est, 1997.
Markó 2006 M arkó L ászló: A m a gy a r álla m főm éltóságai S zen t Istvántól n a p ja ­
inkig. 2 ., bővített, javított kiadás. Helikon Kiadó, B u dap est, 2 0 0 6 .
N émet -P aksy 2004 N ém et László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Z sidók
Z ala m egy e tá rsa d a lm á b a n 1919-1945. Zala M egyei Levéltár, Z a­
laegerszeg , 2 0 0 4
Palazzo Chigi 2 0 0 3 A Palazzo C higi és M agyarország. Olasz d ip lom á ciai d o k u m e n tu ­
m o k M agyarországról (a G öm bös-korm ány id ő sz a k á b a n ) 1 9 3 2 -
1936. Szerk.: Réti György. Bu dap est, 2 0 0 3
P ártprogram ok M agyarországi pá rtp ro gra m o k 1919-1944. Szerk.: G ergely Je n ő -
1991 Glatz Feren c - Pölöskei Feren c. K ossuth, B u d ap est, 1991.
P ártprogram ok M agyarországi pá rtp ro gra m o k 1919-1944. Szerk.: Gergely Je n ő -
2003 Glatz Feren c - Pölöskei Feren c. A 2. kiadást javította és átd olgozta:
Gergely Je n ő . ELTE - Eötvös Kiadó, B u dap est, 2 0 0 3 .
Politikai p á rtok M agyarországi politikai p á rto k lexik o n a (1 8 4 6 -2 0 1 0 ). I. kötet. Par­
lexik o n a 1 8 4 6 - la m en ti választásokon jelöltet állító pártok. F ő szerk .: Vida István.
2010 Szerk.: Izsák Lajos, Jó n á s Károly, K ovács T am ás, Réfi Attila, Sziklai
István. G ondolat Kiadó - M T A -E L T E Pártok, P ártren d szerek ,
P arlam en tarizm u s K u tatócsop ort, B u d ap est, 2 0 1 1 .
SZAKÁLY 2001 Szakály Sándor: A m a g y a r katonai felső vezetés 1 9 3 8 -1 9 4 5 . L exi­
kon és A dattár. Ister, B u d ap est, 2001.
SZAKÁLY 2002 Szakály Sándor: H o n v éd ség és tisztikar 1919-1947. Ister, B u dap est,
2002 .
Szluha 1998 Szluha M árton: Vas v á rm egy e n e m e s családjai. H eraldika Kiadó,
B u dap est, 1998.
Szo ciá ldem ok rácia A m a gy a r szo ciáldem ok rácia kézikönyve. F őszerk .: Varga Lajos.
1999 Napvilág Kiadó, B u dap est, 1999.
Sztójay 2004 A m a g y a r Q uisling-korm ány. Sztójay D ö m e és társai a n ép b író ­
sá g előtt. Szerk. bev. ta n ., sajtó a. r.: Karsai L ászló - M olnár Ju d it.
1956-os KHT. Bu dap est, 2 0 0 4 .
586 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

Teleki 2000 Teleki Pál: Válogatott politikai írások és b eszéd ek . Szerk.: A blon-
czy Balázs. Osiris, B u d ap est, 2 0 0 0 .
T hirring 1941 Thirring G usztáv: So pron h á zai és h á ztu lajdo no sa i 1734-től 1939-
ig. Sopron, 1941.
Vida 1967 Vida István: A független K isgazd ap árt 1930. évi békési p rogram ja.
T ö rtén elm i S z em le 1967. 1. sz. 7 6 -1 0 0 .
Vitéz 2013 Őseink és rokonaink. Ö sszeállította: Dr. V itéz Já n o s. K éziratos m a ­
gánkiadás. H. és é. n. [2013]
Vonyó 1984 Vonyó Jó zsef: A N em zeti Egység P ártja induló szerv ezésén ek első
d ok u m en tu m ai (1 9 3 2 . d ecem b er - 1933. jan u ár). Szá zad ok 1984.
4 . sz. 7 8 4 -8 3 1 .
Vonyó 1989 Vonyó Jó zsef: D ok um entu m ok a N em zeti Egység P ártja B aranya
m egyei m e g szerv ezéséh ez és m ű k öd éséh ez. In: B aranyai H elytör­
ténetírás 1989. Szerk.: Szita L ászló, P écs, 198 9 . 2 3 5 -2 6 5 .
Vonyó 1992 Vonyó Jó zsef: M arton Béla u tolsó kísérletei és k u d arca a N em zeti
E gység P ártja szerv ezéséb en - D ok um entu m ok a Vas M egyei L e­
véltárból. Vasi H o n ism ereti K ö zlem én y ek 1 9 9 2 /2 . sz. 6 6 -7 9 .
Vonyó 1995 Vonyó Jó zsef: A datok és d ok u m en tu m o k két p arlam en ti v álasztás­
ról (M oh ács, 1935. és 1 9 39.) In: B aranyai történetírás 1 9 9 2 -1 9 9 5 .
Szerk.: Szita L ászló. P écs, 1 9 9 5 .1 1 7 -1 3 5 .
B eth len 1997 Vonyó Jó zsef: Bethlen István választási b eszéd ei N agykanizsán.
1935. m árciu s 17., 2 4 . In: Z ala i G yűjtem ény 42. Z alai T örténeti Ta­
nu lm á n y o k . Szerk.: Káli Csaba. Z alaegerszeg, 1997. 2 6 7 -2 9 8 .
Kortársak 2003 Vonyó Jó zsef: „M iniszterelnök ak arsz-e lenni vagy v e z é r?!” Kor-
társak G öm bös Gyuláról. R u bicon 2 0 0 3 . 7 -8 . sz. 5 2 -6 5 .
W ilhelm strasse A W ilhelm strasse és M agyarország. N ém et d ip lom á ciai iratok
1968 M agyarországról 1 9 3 3 -1 9 4 4 . Ö sszeáll., sajtó a. r. és bev. tan .:
Ránki György, Pam lényi Ervin, T ilkovszky L óránt, Ju h á sz Gyula.
K ossuth, B u d ap est, 1968.
Z sigmond 1966 M a gya ro rszág és a m á so d ik vilá ghá bo rű. Titkos d ip lom á ciai ok­
m á n y o k a h á b o rú elő zm én y éh ez és történetéhez. Szerk.: Z sigm ond
L ászló. K ossuth, B u d ap est, 1 9 6 6 3.

A ntal [kézirat ]
A n ta l 2 0 0 4 a
,
Naplók emlékiratok interjúk ,
A n ta l István sajtófőnök em lékiratai. [Kézirat] MTA T ö rtén ettu d o ­
m ányi In tézet K önyvtára
G öm bös Gyula ha talom ra kerü lése és ko rm á n y zá sa 1 9 3 2 -1 9 3 6 . A n ­
tal István sajtófőnök em lékiratai. A kötetet szerk esztette, a b eveze­
tő tan ulm ányt írta, az an notált n évm u tatót összeállította: Gergely
Jen ő . Új P alatin u s-K ön yvesh áz Kft. B udapest, 2 0 0 4 .
 N a p l ó k , e m l é k ir a t o k , in t e r jú k 587

A n ta l 2004b A datok az A n tal-G öm b ös-féle „döm p in gsajtó” m eg terem tésé­

h ez. (R észletek A ntal István em lékirataiból) Közli: G ergely Jenó'.
M ú ltu n k 2 0 0 4 /3 . sz. 2 4 3 -2 8 7 .
B arcza 1994 B arcza György: D ip lo m a ta em lék eim 1911-1945. I. E u róp a - H istó­
ria, B u dap est, 1994.
B enedek 1959 B en edek István: Éjszak ai b eszélg etés Zilahy L ajossal. Új L átó ha tár
1959. July-A ugust, 2 4 1 -2 6 3 .
B eth len 1944 B eth len István em lékirata 1944. Sajtó alá ren d ezte: R om sics Ignác.
Zrínyi Katonai Kiadó, B u d ap est, 1988.
B okor 2005 Bokor Pál: Szegedországtól M agyarországig. V issza em lékezés a
szegedi ellen fo rra d a lm i na po kra . B elvedere, Szeged, 2 0 0 5 .
B oroviczény 1993 Boroviczény Aladár: A király és korm ányzója. Európa, Budapest 1993.
B öhm 1990 Böhm Vilm os: Két forra dalo m tü zéb en . M ü n ch en 1923. [H ason­
m ás kiadás. G ondolat, h. n. [B u d ap est], 1990.
F éja 1965 Féja Géza: Sza ba dcsa pa t. Életregény. Szépirodalm i Könyvkiadó,
Bu dap est, 1965.
Gratz 2009 Gratz, Gustav: A u g e n z e u g e d reier E pochen. D ie M em o iren d es iin-
g a risch en A uflen m inisters Gustav Gratz 1875-1945. H rsg.: Vince Pál
und Gerhard Seew ann. Oldenburg Verlag, M ünchen, 2 0 0 9 .
Horthy 1990 Horthy Miklós: Em lékirataim . Európa - História, Budapest 1990.
H ory 1987 H ory A ndrás: Bukaresttől Varsóig. Sajtó alá ren d ., bev. ta n ., jegy ze­
tek: Pritz Pál., G ondolat, B u d ap est, 1987.
Illyés 1986a Illyés Gyula: N aplójegyzetek 1 9 2 9 -1 9 4 5 . V á l, szerk ., sajtó alá r.:
Illyés G yuláné. S zép iro d a lm i K önyvkiadó, B ud a p est, 1 9 8 6 .
Illyés 1986b Illyés Gyula: Egy találkozóról - tíz év u tán. L átóhatár 1986. július,
9 -2 1 .
J ungerth -A rnóthy Ju n gerth -A rn óth y M ihály: M oszkvai napló. Zrínyi Kiadó, B u da­
1989 p est, 1989.
K ádár 1978 K ádár Gyula: A L udovikától S o pronk őh idá ig. M agvető Könyvki­
adó, B u dap est, 1978.
Kállay 1991 Kállay M iklós: M a gya ro rszág m in isztereln ö k e voltam 1 9 4 2 -1 9 4 4 .
Egy n e m z e t k ü z d e lm e a m á so d ik v ilá gh á b o rú b a n . I-II. E u róp a -
H istória, h. n. [B u d ap est], 1991.
Kodolányi 1968 Kodolányi Já n o s: „G öm bös legkitartóbb h íve.” In: Uő: Visszapil­
lantó tükör. A Sü llyedő világ befejező része. M agvető K önyvkiadó,
B u dap est, 1968. 3 4 8 -3 6 8 .
K odolányi 2003 Kodolányi Ján o s: Űj Szellem i F ron t. 1935. április. In: Uő: Z á rt tár­
gyalás. T anu lm án yok , vitairatok, em lék ez ések . Szent István T ársu ­
lat, B u d ap est, 2 0 0 3 . 6 0 -6 5 .
Kornfeld 2006 Kornfeld M óric: Trianontól Trianonig. T anu lm án yok , d o k u m e n tu ­
m ok. K özreadja: S zéch enyi Á gnes. Corvina, B u dap est, é. n. [2 0 0 6 ]2
588 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

Kovács L. 2004 K ovács L ászló: T a n ú vagyok. Életrajzi töredékek. S zabolcs-Szat-

m ár-B ereg M egyei Levéltár Kiadványai. II. K özlem ények, 32. Nyír­
egy h áza, 2 0 0 4 .
K ozma 1932 K ozm a M iklós: E gy csapattiszt naplója 1914-1918. Révay Kiadás,
h. és é. n. [1932]
K ozma 1933 K ozm a M iklós: A z összeom lás 1918-1919. B u d ap est, 1933.
L ázár 1995 L ázár A ndor: V issza em lék ezéseim . R áday G yűjtem ény, B u dap est,
1995.
L ehár 1973 Lehár, A nton: E rin n e r u n g e n . G egenrev olution u n d Restaurations-
v ersu ch e in U n ga rn 1918-1921. O ldenburg Verlag, M ü n ch en , 1973.
L u d en d o r ff 1940 L udendorff, E rich: Vöm F e ld h e r m z u m W eltrevolutionár u n d Weg-
b ereiter D eu tsch er V olksschöpfung. M e in e L e b e n s e rin n e ru n g e n
von 1919 bis 1925. Ludendorffs Verlag Gm bh. M ü nchen 1940.
Márai 1998 M árai Sándor: N apló 1 9 4 3 -1 9 4 4 . Helikon Kiadó, B u d ap est, é. n.
[1998]
N émeth L. 1989 N ém eth L ászló: É letm ű szilánkokban. T an u lm án yok , kritikák,
vallom ások . Szerk.: G rezsa F eren c. M agvető és Szépirodalm i
Könyvkiadó, B u dap est, 1989.
Ö stör 2 0 1 0 Ö stör Jó zsef: K özpályám . Politikusi életút a két világháború
korából. Sajtó alá ren d ., bev. tan . és jegy z.: Tóth Im re. Győr-Mo-
son -Sopron M egyei M ú zeu m ok Igazgatósága, Győr - Sopron, 2010.
POKORNY 2000 P ok orn y H erm an n : E m lék eim . A láthatatlan hírszerző. Petit Reál,
B u d ap est, 2 0 0 0 .
P rónay 1963 A h a tá rb a n a H alál ka szá l... Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből.
Szerk. és b evezető tan ulm ánn yal ellátta. Szabó Á gnes és Pam lényi
Ervin. K ossuth, B u d ap est, 1963.
R ajniss 2001 Szálasi M inisztere voltam. R ajniss F eren c N aplója. Szerk. bev. és
összeáll.: Sipos Péter. Palatinus, B u d ap est, 200 1 .
R évay 2007 Révay Jó zsef: P ályám em lék ezete. B u dap est, 2007. h ttp ://m e k .
o s z k .h u /0 5 6 0 0 /0 5 6 0 9 /0 5 6 0 9 .p d f (L etöltés: 2 0 1 3 . 01. 2 3 .)
R oszner 1938 R o szn er István, vitéz b áró: K atonák, n é p e k , esem én y ek . Singer és
W olfner, Bu dap est, é. n. [1938]
Shvoy 1983 Shvoy K á lm á n titkos naplója és em lék ira ta 1918-1945. Sajtó alá
ren d ezte: Perneki Mihály. K ossuth, B u d ap est, 1983.
Sulyok 1996 Sulyok D ezső: A m a gy a r tragédia. 1. rész. A trian oni b ék e és követ­
k ezm én y ei. M agyar Október 2 3 . M ozgalom , N ew York, 1996.
Szabó P. 1973 Szabó Pál: A z írás jegyében. In: Uő: N yu gtala n élet. H a rm a d ik
könyv. Szépirodalm i K önyvkiadó, B u d ap est, 1973. 5 - 2 6 6 .
Szegedy -M aszák Szeged y-M aszák Aladár: A z e m b e r ősszel v issza n éz... Egy volt m a ­
1996 g y a rd ip lo m a ta em lékirataiból. E u róp a - H istória, B u d ap est, 1996.
Szokoly 1960 Szokoly Endre: ...é s G öm bös G yula a kapitány. G ondolat, B u da­
p est, 1960.
 F eld o lg o zá so k 589

Vas 1981 Vas István: M iért vijjog a sa sk esely ű ? Első kötet. V issza em lék ezé­
sek. Szépirodalm i Könyvkiadó, Bu dap est, 1981.
V igh 1 9 8 4 Vigh Károly (s z e rk .): Kortársak Bajcsy-Zsilinszky E n d r é r ő l M agve­
tő, B u dap est, 1984.
V ladár 1997 V ladár Gábor: V issza em lékezéseim . Püski Kiadó, Bu dap est, 1 9 9 7 .
Z ad ra vecz 1967 Páter Z ad ra vecz titkos naplója. Szerk. és bev: Borsányi György.
K ossuth Könyvkiadó, B u dap est, 1967.
Zsitvay 1999 M agya ro rszág 1921-1941. Zsitvay T ibo r em lékiratai. Szerk., bev.:
Sipos Péter, Palatinus, Ráday Gyűjtem ény, B u dap est, 1999.
Z solt 1992 Zsolt Béla: G öm bös Gyula. In: Uő: A végzetes toll. P ublicisztikai
írások. Szerk.: Gyurgyák Já n o s, Kenedi Já n o s , M urányi Gábor.
N yilvánosság Klub - Századvég, Bu dap est, 1 9 9 2 .1 1 2 -1 1 9 .

Feldolgozások

A blonczy 2 0 0 5 A b lon czy B alázs: Teleki Pál. Osiris, Bu dap est, 2 0 0 5

A blonczy 2 0 0 6 A b lon czy B alázs: „L án d zsah eg y”, n éprok on ság, sm all talk. Tura-
n izm u s és keleti gondolkodás a két világháb orú k özötti m agyar
külpolitikai gondolkodásban. In: M a gy a r külpolitikai go n d o lk o d á s
a 20. szá za d b a n . Szerk.: Pritz Pál, Sipos Balázs és Zeidler Miklós
k özrem űk öd ésével. M agyar T örtén elm i Társulat, Bu dap est, 2 0 0 6 .
8 7 -1 0 6 .
A blonczy 2 0 0 8 A blonczy B alázs: A frankham isítás. Hálók, szem élyek , döntések.
M ú ltu n k 2 0 0 8 . 1. sz., 2 9 -5 6 .
A blonczy 2016 A blonczy Balázs: Keletre m agy ar! A m a gy a r tu ra n izm u s története.
Jaffa Kiadó, h. n. [B u d ap est], 2016.
Á dám 2 0 0 9 Á dám M agda: Ki volt valójában E dva rd B en es? G ondolat, B u d a­
p est, 2 0 0 9 .
A llmayer -B eck A llm ayer-Beck, Jo h an n C hristoph: A császári és királyi h aderő a
1988 sok n em zetiségű O sztrák-M agyar M on arch iában . H ad történelm i
K ö zlem ény ek 1988. 4 . sz. 6 6 8 -6 7 6 .
A ndics 1948 A ndics E rzséb et: E llen fo rrada lom és konszolidáció. Szikra kiadás,
Bu dap est, 1 9 4 8 .2
A ndreides 2014 A ndreides Gábor: Ben és Clara. O laszország leghírhedtebb viszo ­
nya. M últ-Kor 2014. nyár, 9 6 -1 0 3 .
B aiersdorf 2 0 0 9 B aiersd orf Kristóf: A Ján o si Engel családról. Í-III. rész. Pécsi S z e m ­
le 2 0 0 9 . nyár, 5 4 - 6 0 .; 2 0 0 9 . ő sz, 6 4 - 6 6 .; 2 0 0 9 . tél, 7 7 -8 0 .
B akk 2 0 0 5 a Bakk Miklós: A politikai identitás szerkezete, [doktori disszer­
táció, 2005] h ttp ://b a k k .a d a tb a n k .tra n sin d e x .ro /b e lso .p h p ?k =
2& p =4167 (Letöltés: 2 0 0 8 . július. 18.)
590 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

Bakk 2008 Bakk M iklós: Politikai közösség és identitás. K om p-Press Kiadó,

K olozsvár, 2 0 0 8 .
Balázs 1996 B alázs György: A N em zeti E gység P árt szentesi szerv ezetén ek
m egalakítása és m ű k öd ése (1 9 3 3 -1 9 3 9 ). Szá zad ok 1996. 6. sz.
1 4 5 1 -1 4 7 2 .
Balázs 2001 Balázs György: Paraszt- és p olgárpártok , politikai szervezetek Szen ­
tesen a két világháború között (1 9 1 9 -1 9 4 4 ) In: T anu lm án yok S z e n ­
tes város történetéből. Szerk.: Lábadi Lajos. Szentes, 200 1 . h t t p ://
w w w .su lin et.h u /o ro k seg tar/d ata/telep u lesek _ertek ei/S zen tes/p a-
g es/tan u lm an y o k /009_b alazs_g y o rg y .h tm (Letöltés: 2017. 10. 30 .)
B álint 2012 Bálint Á gnes: T élem ak hosz bolyongásai. N ém eth László pszicho-
biográfiája (1 9 0 1 -1 9 3 2 ). K ron osz, P écs, 2 0 1 2 .
B álint 2014 Bálint Á gnes: P szichobiográfia és irodalom . K ron osz, P écs, 2014.
B álint 2017 Bálint Á gnes: A p szichobiográfia h o zzájáru lása az életrajzírás
elm életi k érd éseih ez. „Nagy felb on tású ” vs. „kis felb on tású ” élet­
rajz. In: S zem ély iség és tö rtén elem 2017. 9 2 -1 1 0 .
B alogh 2000 Balogh M argit: M u rga . M urga, 2 0 0 0 .
Barta-P üski 1996 B arta R óbert - Püski Levente: A H orthy-ren dszer. In: M agyaror­
szá g a XX. sz á z a d b a n . I. kötet. Politika és társad alo m , h ad tö rté­
net, jogalkotás. F őszerk .: Kollega Tarsoly István. Babits Kiadó,
S zekszárd , 1996. 4 9 -1 3 9 .
B artha 2017a B arth a Ákos: P rob lém ák és leh etőségek Bajcsy-Z silinszky E n dre
k észülő életrajzáb an. In: Szem ély iség és tö rtén elem 2017. 3 0 5 -3 2 9 .
Bartha 2017b B arth a Ákos: P opulizm us, n ép iség, m od ern izá ció . Fejezetek a ke-
let-közép-európai politikai go n d o lk o d á s 2 0 . század i történetéből.
MTA B ölcsészettu d o m án yi K utatók özp on t T örtén ettu d om án yi In­
tézet, B u dap est, 2017.
Ba y e r 1998 Bayer Jó zsef: A politikai go n d o lk o d á s története. Osiris, B u d ap est,
1998.
B a y e r 1999 Bayer Jó zsef: A po litik a tu d o m á n y alapjai. Napvilág Kiadó, B u da­
p est, 1999.
B erend-R ánki 1960 Berend T. Iván - Ránki G yörgy: M a gya ro rszág a fasiszta N ém eto r­
szá g „életteréb en ” 1 9 3 3 -1 9 3 9 . K özgazd asági és Jogi K önyvkiadó,
B u d ap est, 1960.
B erend -R ánki 1972 B eren d T. Iván - Ránki György: A m a gy a r ga z d a s á g száz éve. Kos­
suth Kiadó - K özgazd asági és Jo gi K önyvkiadó, B u dap est, 1972.
B erend -S zuhay Berend T. Iván - S zuhay M iklós: A tőkés g a z d a s á g története M a­
1965 gya ro rszágon 1 8 4 8 -1 9 4 4 . K ossuth Könyvkiadó - K özgazd asági és
Jogi K önyvkiadó, B u dap est, 1965.
B ernáth - R évész A pszicholó gia alapjai. Szerk.: B ern áth L ászló - R évész György.
1994 Tertia Kiadó, B u d ap est, 1994.
B ihari-P okol 1992 Bihari M ihály - Pokol Béla: Politológia. U niversitas, budapest, 1992.
 F eld o lg o zá so k 591

B liesemann de Bliesem ann de Gevara, Bérit - Reiber, Tatjana: A h atalom popsztár­

Gevara- R eiber jai: k arizm a és politika. In: Bliesm ann de Gevara, Bérit - Reiber, Tat­
2012 jana (szerk .): K arizm a és hatalom . Napvilág, Budapest, 2 0 1 2 .1 5 -5 2 .
B odó 2010 Bodó Béla: Héjjas Iván. Egy ellen forrad alm ár élete. 2 0 0 0 , 2 0 1 0 .1 0 .
sz. 9 -27.
B orbándi 1997 Borbándi Gyula: M a gy a r politikai p á ly a k ép ek 1 9 3 8 -1 9 4 8 . E urópa,
B u dap est, 1997.
B oros 2002 B oros Z su zsan n a (szerk .): P a rlam ent, p á rto k , választások a H o r-
thy-kori M agyarországon. Rejtjel Kiadó, B u dap est, 2 0 0 2 .
B oros- Szabó 1999 Boros Z su zsan n a - Szabó D ániel: P a rla m en ta rizm u s M agyarorszá­
g o n (1 8 6 7 -1 9 4 4 ). K orona Kiadó, B u d ap est, 1999.
B orsányi 1986 Borsányi György: Válságévek krónikája 1 9 2 9 -1 9 3 2 . Kossuth, B u ­
dapest, 1986.
B otond 1991 Botond Á gnes: P szichohistória - avagy a lélek tö rtén etiségén ek tu­
d o m á n y a . Tankönyvkiadó, B u dap est, 1991.
B u d a p est története B u d a p est története a fo rra d a lm a k korától a felszabad ulá sig. Szerk.:
1980 H orváth M iklós. A kadém iai Kiadó, B u dap est, 1980.
Búzás 1961 B ú zás Jó zsef: M agyarország k ülkereskedelm e 1 9 1 9 -1 9 3 8 . In:
M agya ro rszág k ü lk eresk ed elm e 1919-1945. K özgazd asági és Jogi
K önyvkiadó, B u dap est, 1961. 5 -1 5 0 .
B ű n b a k 2013 B ű n b a k m in d e n idő ben. B ű n b a k o k a m a gy a r és az egyetem es tör­
té n e lem b e n . Szerk.: G yarm ati G yörgy - Lengvári István - Pók Atti­
la - Vonyó Jó zsef. K ron osz Kiadó - M agyar T örtén elm i Társulat -
Á llam biztonsági Szolgálatok T örtén eti Levéltára, Pécs - Budapest,
201 3 .
Colé, M .-C ole, Sh . Colé, M ichael - Colé, Sheila R.: Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest,
2006 2006.
CORNWALL 2002 Cornw all, M ark: M orálé and p atriotism in the A ustro-H un garian
arm y, 1 9 1 4 -1918. In: Jo h n H orné (ed .) State, society a n d m obiliza-
tion in E u ro p e d u rin g the First W orld War. Cam bridge Univ. Press,
C am bridge, 2 0 0 2 .
CZEININGER 2001 C zeininger Tam ás: G róf Benyovszky M óric főispán. L ám p ás,
Abaliget, 2 0 0 1 .
C sepeli 1990 Csepeli György: ...é s n e m is kell ho zzá zsidó. A z an tiszem itizm us
társad alo m lélek tan a. K o zm o sz Könyvek, Bu dap est, 1990.
C síky 2008 Csíky B alázs: A katolikus nagyjavadalm asok és a G öm bös-kor­
m án y telepítési tervei In: Szociális k érd ések és m o zga lm a k M a ­
gya ro rszágon 1919-1945. Szerk.: Szilágyi Csaba. Gondolat, B u da­
p est, 2 0 0 8 . 1 3 1 -1 6 0 .
Csima 1968 Csim a Já n o s: Adalékok a h orth ysta vezérk arn ak az ellenforradal­
mi ren d szer h áb o rú s politikájában betöltött szerep éről. H adtörté­
n elm i K ö zlem ény ek , 1968. 3. sz. 4 8 6 -5 1 1 .
592 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

Csima 1969 C sim a Já n o s: O laszo rszág szerep e a H orth y -h ad sereg felfegyver­

z éséb en (1 9 2 0 -1 9 4 1 ). H a d tö rtén elm i K ö zlem én y ek 1 9 6 9 . 2. sz.
2 8 9 -3 1 3 .
Csizmadia 1976 C sizm adia A ndor: A m a gy a r közigazgatás fejlődése a XV1IL szá­
zadtól a ta n á csren d sz er létrejöttéig. A kadém iai Kiadó, B u d ap est,
1976.
Csizmadia 2001 C sizm adia Ervin: M a k k a i Já n o s. Ö sztön és politika. M akkai Já n o s
és a m ag yar reform jobboldal a két h áb orú k özött. Új M an dátu m ,
B u dap est, 2001.
Csóti 2001 Csóti Csaba: A világháborútól a világháborúig. N agyatád 19 1 4 -
1945. In: N agyatád m on ográfiája II. Szerk.: B ő sze Sándor, N agya­
tád, 200 1 . 1 6 5 -2 4 3 .
C surdi- F enyő - Csurdi Sándor - Fenyő István - M árkus L ászló - M ucsi F eren c:
M árkus-M ucsi A m a gy a r sajtó története. B u dap est, Tankönyvkiadó, 1977.
1977
D eb re ce n története D eb re ce n története ( 4 .) 1919-1944. Szerk.: Tokody Gyula. D ebre­
1919-1944 cen, 1986.
D évényi 2 0 0 4 D évényi A nna: Kultúra a politika szolgálatáb an. A G öm b ö s-cso­
p ort kultúrpolitikai elképzelései. In: „Nyílt terek ” A G rastyán E n d ­
re S za kk ollégium ju b ile u m i k o n feren ciá já n elhan gzott előadások.
Szerk.: H alm ai R óbert. Pécsi T u dom án yegyetem G rastyán Endre
Szakkollégium , P écs, 2 0 0 4 . 1 1 -2 3 .
D évényi 2005 Dévényi Anna: Az új m agyar társad alom Göm bös Gyula reform ter­
veiben. In: A 2. Országos Interdiszciplináris G rastyán K onferencia
előadásai. Szerk.: Rab Virág, Dévényi A nna, Sarlós István. Pécsi Tu­
dom ányegyetem G rastyán Endre Szakkollégium , P écs, 2 0 0 5 . 4 9 -6 2 .
D évényi 2010 Dévényi A nna: B agoly m ondja a v eréb n ek ... G öm bös Gyula m eg ­
ítélése a m agyar történ elem tan k ön yvek b en (1 9 4 5 -1 9 8 9 ). In:
A tö rtén elem szálai. Szerk.: F isch er Feren c - H egedűs Katalin -
Rab Virág. Publikon Kiadó, P écs, 201 0 . 8 7 -1 0 4 .
D évényi 2011 Dévényi A nna: A m agyar történ elem tan k ön yv ek id eológiai-szem ­
léleti és didaktikai változásai 1945 és 1989 k özött - egy ellenfor­
radalm i m in iszterelnök példáján. T ö rtén elem ta nítá s. In tern etes
folyóirat, h ttp ://w w w .fo ly o ira t.to rte n e le m ta n ita s .h u /2 0 1 1 /0 3 /d e -
ven yi-an n a-a-m agy ar-torten elem tan k on yv ek -id eolo giai-szem lele-
ti-es-d id ak tik ai-v alto zasai-1945-es-1989-k o zo tt-eg y -ellen fo rrad al-
m i-m in isztereln o k -p eld ajan -02-01-06/(L etö ltés: 2017. 03. 18.)
D évényi 2 0 1 3 a D évényi A nna: A „szorgos téglah ord ók ” társad alm a. A z egyén
helye és szerep e G öm bös Gyula ideális társad alo m k ép éb en . In:
E g y én és politikai gyakorlat. K onferenciakötet. Szerk. G őzsy Zol­
tán, V itán Zsolt. T ársszerk .: Lengyel Gábor. - P écs, 2 0 1 3 . p. 9 1 -1 0 5 .
 F eld o lg o zá so k 593

D év én yi 2013b Dévényi A nna: Bűnbakból vádló, vádlóból bűnbak. E llenségképek

a 2 0 . század i m ag yar tan könyvek ben M oh ács, Világos és Trianon
példáján. In: B ű n b a k 2 0 1 3 . 9 6 -1 1 1 .
D évényi 2015 D évényi A nna: N em zetn ev elés: p e d a g ó g ia vagy p r o p a g a n d a ? A fo­
g a lo m érte lm ez é s én ek lehetőségei a kultúrpolitikus H ó m a n B álin t,
a pá rtpolitiku s G öm bös Gyula, a neveléstu dó s Im re S á n d o r; és a
filozófus J o h a n n Gottlieb Fichte p éld á já n . (D oktori d isszertáció)
[Pécs, 2015] h ttp ://w w w .id i.b tk .p te .h u /d o k u m e n tu m o k /d issz e r-
tacio k /d ev en y ian n ap h d .p d f (L etöltés: 2016. 11. 2 0 .)
D évényi é. n. Dévényi A nna: A lelkek fölött uralkodó diktatúra. A z „új k orszel­
lem ” m eg h o n o sítására tett kísérlet M agyarországon 1 9 3 2 -1 9 3 6 kö­
zött. h ttp ://w w w .p u b lik o n .h u /a p p lic a tio n /e s s a y /1 4 4 _ l.p d f (L e­
töltés: 2 0 0 8 . 07. 01.)
D indi 2013 Dindi István: N agytétény az 1930-as év ek b en . H elytörténeti k ró n i­
ka évről évre. N agytétényi E m b er és Érdekvédő K örnyezetvédelm i
Egyesület, N agytétényi Polgári Kör, B u d ap est, 201 3 .
D obrossy 2 0 0 4 D ob rossy István: M iskolc politikai arcu latán ak alakulása az 1 9 2 0 -
1939 k özötti országgyű lési képviselőválasztások tü krében . In: A
H e rm á n Ottó M ú z e u m évkönyve XLII1. Szerk.: Veres László - Viga
Gyula. H erm án Ottó M ú zeum , M iskolc, 2 0 0 4 . 3 8 7 -4 1 7 .
Dombrády-T óth D om brády Lóránd - Tóth Sándor: A M a gy a r Királyi H o n v éd ség
1987 1 9 1 9 - 1945. Zrínyi K atonai Kiadó, B u d ap est, 1987.
Dombrády 1996 D om b rád y L óránd : H adsereg és katonapolitika 1 9 1 9 -1 9 4 0 k özött.
In: M agya ro rszág a XX. sz á z a d b a n . I. kötet. Politika és társad alo m ,
h ad tö rtén et, jogalkotás. F őszerk .: Kollega Tarsoly István. Babits
Kiadó, S zekszárd , 199 6 . 3 1 9 -3 3 8 .
D ombrády 2 0 0 0 D om brády L óránd : Adalékok a m ag yar k orm ányok katonapoliti­
k ájához. In: Uő: K atonapolitika és h a d sereg 1 9 2 0 -1 9 4 4 . Ister, B u ­
dapest, 2 0 0 0 . 5 -4 1 .
Dombrády 2006 D om b rád y L óránd: A m agyar katonai vezetés külpolitikai gond ol­
k od ása a két világháború k özött. In: M a gy a r külpolitikai g o n d o l­
kodás a 2 0 . s z á za d b a n . Szerk.: Pritz Pál, Sipos B alázs és Zeidler
Miklós k özrem űk öd ésével. M agyar T örtén elm i Társulat, B u d a­
p est, 2 0 0 6 . 1 0 7 -1 2 8 .
D ombrády 2012 D om b rád y L óránd : A legfelsőbb h a d ú r és h a d serege. K airosz Ki­
adó, h. n. 2 0 1 2 .2
D ósáné 1972 D ósa Rudolfné: A M OVE. E gy jellegzetes m a gy a r fasiszta szervezet.
1918-1944. A kadém iai Kiadó, B u dap est 1972.
E iler 2011 Eiler F eren c: N ém etek , helyi tá rsad alom és hatalom . H arta,
1 9 2 0 - 1989. A rgu m en tu m , h. n. 2011.
E rikson 1991 E rik son, Erik H.: A fiatal Luther. In: U ő: A fiatal L u th er és m ás
írások. G ondolat, B u dap est, 1991. 7 -4 0 0 .
594 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

E rős 2017 E rős Feren c: T öm eg - egyén - h atalom . Freu d töm egp szich o lóg iá­
jának ú jraértelm ezése. In: Szem ély iség és tö rtén elem 2 0 1 7 .1 1 1 -1 3 1 .
E rőss 2010 E rőss Zsolt: A dalékok a N em zeti E gység P ártja O rszágos K özponti
Irodájának tö rtén etéh ez. A D efenzív Osztály. In: A tö rtén elem szá­
lai. Szerk.: F isch er Feren c - H egedűs Katalin - Rab Virág. Publikon
Kiadó, P écs, 2010. 1 0 5 -1 1 9 .
E rőss 2011 E rőss Zsolt: A m arto n izm u s felszám olása. A N em zeti E gység P árt­
ján ak á tszerv ezése 1936-b an . S zá zad ok 2011. 1. sz. 1 6 1 -1 9 6 .
E rőss 2013 E rőss Zsolt: B ű nb ak kép zés é s /v a g y b űnbakképződés? A diktatóri­
kus törekvések m egítélése 1 9 3 5 -1 9 3 6 fordulóján G öm bös és M ar­
ton példáján. In: B ű n b a k 2 0 1 3 . 3 1 6 -3 3 1 .
E rőss-V onyó 2011 Erőss Zsolt - Vonyó Jó zsef: G öm bös k orm ánya, k o rm án y p ártja és
a vidéki sajtó. E gyenlítő 2011. 5. sz. 3 6 -4 2 .
Fabinyi 1986 Fabinyi Tibor: A soproni evangélikus líceu m tö rtén ete (1 5 5 7 -
1 9 0 8 ). In: A sopron i líceu m . Szerk.: Győrffy S ánd or és H unyadi
Zoltán. Tankönyvkiadó, B u d ap est, 1986. 9 -1 0 8 .
Farkas 1980 Farkas Gábor: Politikai viszonyok Fejér m e g y é b e n 1919-1945. A ka­
dém iai Kiadó, B u d ap est, 1980.
Farkas-D ani 1992 Farkas G ábor - Dani Lu kács: A F ü g g etlen K isgazd ap árt Fejér m e ­
g y é b e n 1910-1949. Független K isgazda-, Föld m u nk ás-, Polgári P árt
Fejér m egyei eln ök sége, Székesfehérvár, 1992.
F est 2003 F est, Jo a ch im : Hitler. E in e B iographie. U llstein, 2 0 0 3 .
F öldes-K un- Földes Éva - Kun L ászló - Kutassi László: A m a g y a r testnevelés
Kutassi 1982 és sport története. M ásodik, javított, bővített kiadás. Sport Kiadó,
B u dap est, 1 9 8 2 .
Ga á l 1989 Gaál Z su zsa: S zekszárd politikai élete 1 9 1 8 -1 9 4 5 között. In: Szek-
szárd város történeti m on ográfiája . II. kötet. Szerk.: D obos Gyula.
H. és é. n. [1989] 5 -3 2 .
Garay 1939 Garay Lajos: A Pécsi M a gy a r Királyi H on véd H ad apród isk ola törté­
nete. P écs, 1 9 3 9 .
Gárdos 1989 G árdos M iklós: G öm bös Gyula, a „tengely” névadója. In: Uő: Gyúj­
togatok, gyilkosok. H á b o rú s b ű n ö sö k . N épszava, B u dap est, 198 9 .
1 4 1 -1 6 4 .
Gergely F. 1989 Gergely Feren c: A m a gy a r cserk észet története 1 9 1 0 -1 9 4 8 . G öncöl
Kiadó, B u d ap est, 1989.
Gergely F.-K iss Gy. G ergely F eren c - Kiss G yörgy: H orthy leventéi. K ossuth Kiadó, B u ­
1976 d apest, 1976.
Gergely J. 1997 Gergely Je n ő : K iútkeresés a h arm in cas évek első felében: m o d er­
n izáció a totalitarizm u s jegyében . In: 20. század i m a g y a r törté­
n e le m 1 9 0 0 -1 9 9 4 . Egyetem i tankönyv. M ásodik, bővített kiadás.
Szerk.: Pölöskei F eren c, G ergely Je n ő , Izsák Lajos. K orona Kiadó,
B u d ap est, 1997. 1 8 9 -2 0 2 .
 F eld o lg o zá so k 595

G erg ely J. 1999 Gergely Jen ő : G öm bös Gyula. Vázlat egy politikai életrajzhoz.
Elektra K iadóház, B u dap est 1999.
Gergely J. 2 0 0 0 G ergely Je n ő : A G öm bös-szind róm a. H istória, 2 0 0 0 . 3. sz. 15-17.
Gergely J. 2001 G ergely Je n ő : G öm bös Gyula. Politikai pá ly a k ép . V ince K iadóház,
B u dap est 200 1 .
Gergely J. 2002a Gergely Je n ő : G öm bös Gyula. In: G ergely Je n ő - Izsák Lajos - Pö-
löskei Feren c: Szá za d fo rm á ló m agy arok (A rck ép ek a XX. szá za d ­
ból) G esta Könyvkiadó, h. n. 2 0 0 2 . 1 1 1 -1 2 0 .
Gergely J. 2002b Gergely Jen ő : A politikai elitváltás M agyarországon az 1930-as
évek első felében. In: A falukutatás fénykora (1 9 3 0 -1 9 3 7 ). Szerk.:
Pölöskei Feren c. O rszágos Pedagógiai M ú zeu m és Könyvtár, B u da­
p est, 2 0 0 2 .1 6 2 - 1 7 5 .
Gergely J. 2 0 0 2 c Gergely Je n ő : M egh atározó politikai szem élyiségek a két világ­
h áb o rú k özött. In: M érle g e n a XX. század i m a gy a r tö rtén elem -
érték elések és értelm ezések . Szerk.: Püski Levente, Valuch Tibor.
D ebrecen , 2 0 0 2 . 1 0 7-110.
Gergely J. 2010 Gergely Je n ő : A K eresztény K özségi (W olff) Párt (1 9 2 0 - 1 9 3 9 ). Gon­
dolat - M TA -ELT E P ártok , p ártren d szerek , p arlam en tarizm u s k u ­
tató cso p o rt, Bu dap est, 2010.
Gergely J . -I zsák G ergely Je n ő - Izsák Lajos: A h u sza d ik század története. Pannoni-
2000 ca Kiadó, Bu dap est, 2 0 0 0 .
Gergely J .-P ritz G ergely Je n ő - Pritz Pál: A tria n o n i M agya ro rszág 1918-1945. Vin­
1998 ce Kiadó, Bu dap est, 1998.
Gianone 2017 Gianone A ndrás: O rszágos k atolikus n agygyű lések a Horthy-kor-
szak m ásod ik felében (1 9 3 3 -1 9 4 3 ) és a N em zeti M ária K ongresz-
szus (1 9 4 7 ). In: Katolikus n a gy gy ű lések 1933-1947. 1 3 -3 4 .
Glatz 1988a Glatz F eren c: H óm an Bálint. N ém etb arátság, történ elm i alapokon.
H óm an Bálint 1944-b en . In: Glatz Feren c: N em zeti kultúra - ku ltu ­
rált n e m z e t 1867-1987. K ossuth, B p ., 1988. 3 0 4 -3 2 8 .
Glatz 1988b Glatz F eren c: Kultúrpolitika, k urzusideológia, Rádió (1 9 2 7 -1 9 3 7 ).
In: Glatz F eren c: N em zeti ku ltú ra - kulturált n e m z e t 1867-1987.
K ossuth, Bp., 1988. 1 7 9 -2 2 4 .
Glatz 1988 c Glatz Feren c: Sajtópolitika, hivatalos ideológia (1 9 3 2 -1 9 3 6 ). (A
G öm bös-k orm án y sajtópolitikájáról.) In: Glatz Feren c: N em zeti
kultúra - kulturált n e m z e t 1867-1987. K ossuth, Bp ., 1988. 2 2 5 -2 4 1 .
Glatz-S tier 1971 Glatz Feren c - Stier M iklós: M egyei k üzd elm ek a göm bösi reform -
törekvések körül. T ö rtén elm i S z em le 1971. 1 -2 . sz. 157-187.
Gosztony 1976 Gosztony, Péter: Die h and elnd en P ersönlichkeiten von Staat, Kir-
ch e unk A rm ee 1 9 1 9 -1 9 3 9 . In: U n g a rn ja h rb u ch , Bánd 6. Jah rg an g
1 9 7 4 -1 9 7 5 . H rsg.: Gábriel Adriányi - H orst Glassl - Ekkehard Völ-
kl. v Hasé & K oehler Verlag, M ain z, 1976. 5 9 -7 1 .
G ö m bö s T. 1986 G öm bös T am ás: A G öm bös C salád eredete és gen ea ló giá ja . [Kézirat
- 1986] (M ásolata az értek ezés szerzőjén ek tulajdonában)
596 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

Gratz 1935 G ratz G usztáv: A fo rra d a lm a k kora. M agya ro rszág története 1918-
1920. M agyar Szem le Társaság, B u d ap est, 1 9 3 5 . (A kadém iai Kiadó
R eprint so ro zat, B u d ap est, 1 9 92.) 2 0 5 .
Gratz 2001 G ratz G usztáv: M a gya ro rszág a két v ilá gh á b o rú között. Osiris Ki­
ad ó, B u d ap est, 2001.
Gueniffey 2 0 0 0 Gueniffey, P atrice: A biográfia a m egújuló p olitikatörtén etben .
A E T A S 2 0 0 0 . 3. sz. h ttp ://w w w .a e ta s .h u /2 0 0 0 _ 3 /2 0 0 0 _ 3 -0 9 .h tm
(L etöltés: 2017. 01. 07.)
Gunst 1976 G unst Péter: A m ező g azd aság fejlődésének m eg rek ed ése a két
világh áb orú k özött (A z 1 9 2 0 -3 0 -a s évek b en ). In: A m ag yar m e ­
ző g azd aság a X IX -X X . század b an 1 8 4 9 -1 9 4 9 . A kadém iai Kiadó,
B u d ap est, 1976. 2 7 5 -4 0 0 .
Gy á n i 2 0 0 2 Gyáni G ábor: E m lék ezés, n arrativitás és a m últ. In: Uő: T ö rtén ész­
disk u rzu so k . L’H arm attan , B u d ap est, 2 0 0 2 . 2 9 6 -3 0 1 .
Gyáni 2 0 0 7 a Gyáni Gábor: K om m em oratív em lék ezet és történ elm i igazolás.
In: U ő: Relatív tö rtén elem . Typotex, B u d ap est, 2007. 8 9 -1 1 0 .
Gyáni 2 0 0 7 b Gyáni Gábor: Politikai k ultu sz - v ezérk u ltu sz (Identitás és k öz­
vélem én y terem tés) In: Uő: Relatív tö rtén elem . Typotex, B u dap est,
2007. 3 7 -4 9 .
Gyáni 2013 Gyáni G ábor: A tö rtén ész m int bíró. A történ etírói ítélkezés „joga”
és veszélyei. In: B ű n b a k 201 3 . 3 3 -4 2 .
Gyáni 2017 Gyáni Gábor: H istorical ag en cy - a szubjektív cselek vő k özép p o n t­
b a állítása a történ ettu d o m án yb an . In: S zem ély iség és tö rtén elem
2017. 4 6 - 5 6 .
Gyáni-K övér 1998 Gyáni G ábor - Kövér György: M agya ro rszág tá rsad alom történ ete
a reform kortól a m á so d ik v ilá ghá bo rúig. Osiris, B u d ap est, 1998.
Gyurgyák 2001 G yurgyák Já n o s: A zsid ó k érd és M agya ro rszágon . Osiris, B u dap est,
2001.
Gyurgyák 2 0 0 7 G yurgyák Ján o s: E zzé lett m a gy a r hazátok. A m a g y a r n e m z etesz ­
m e és n a cio n a lizm u s története. Osiris, B u dap est, 2007.
Gyurgyák 2012 G yurgyák Já n o s: M a gy a r fajvédők. E szm etö rtén eti ta nu lm ány . Osi­
ris, B u d ap est, 2 0 1 2 .
Gyurgyák 2014 G yurgyák Já n o s: B eth len István a viták k ereszttü zéb en . In: B eth len
István és kora. Osiris, B u dap est, 201 4 . 1 8 5 -2 0 6 .
H ajdú 1968 Hajdú Tibor: A z 1918-as m agy arországi p o lgá ri d em o k ra tik u s for­
ra d a lo m . K ossuth K önyvkiadó, B u d ap est, 1968.
H ajdú 1969 H ajdú Tibor: A M agyarországi T anácsköztársaság. K ossuth K önyv­
kiadó, B u dap est, 1969.
H ajdú 1999 Hajdú Tibor: T isztikar és középosztály. F eren c Jó z s e f m a g y a r tiszt­
jei. H istória - MTA T örtén ettu d om án yi In tézete, B u d ap est, 1999.
H amann 2 0 0 0 H am an n , Brigitte: B écs és Hitler. E gy diktátor tanulóévei. E u róp a
K önyvkiadó, B u d ap est, 2 0 0 0 .
 F eld o lg o zá so k 597

H am erli 2 0 1 5 H am erli Petra: M aseille-t látni és m eghalni: adalékok a m arseil-

le-i m erén y leth ez. [2015] h ttp ://u jk o r.h u /co n te n t/m a rse ille -t-la t-
ni-es-m eghalni-adalekok-a-m arseille-i-m erenylethez (Letöltés:
2017. 3 0 . 2 8 .)
Hanák 1999 H anák Péter: Népi levelek az első világháborúból. In: Uő: A kert és
a m ű h ely . Balassi Kiadó, B u dap est, 1 9 9 9 .2
H eckenast - H ecken ast G usztáv - K arácson yi Béla - L ukács László - Spira
K arácsonyi- György: A m a gy a r n é p története. Rövid áttekintés. M űvelt Nép,
L ukács- Spira B u dap est. 1953. M ásodik, javított kiadás.
1953
H egedűs 2 0 0 2 H egedűs Sándor: Egy fajvédő felem elkedése. E zredvég 2 0 0 2 . 8 -9 .
sz. 7 0 -7 6 .
H egyi 1975 Hegyi A ndrás: Szeged társad alm a és politikai élete a G öm bös-kor­
m án yzat id őszakáb an. 1 9 3 2 -1 9 3 6 . A cta Historica S zeged ien sis Lili.
Szeged, 1975.
H ornyák 2 0 0 4 H ornyák Á rpád: M agya r-ju goszláv diplom á ciai kapcsolatok 1918-
1927. F óru m K önyvkiadó, H. és é. n. [Újvidék, 2 0 0 4 ]
H ornyák 2010 H ornyák Á rpád: A m agyar kisebbségi kérdés a m agyar k orm ány
d élszláv politikájában a h arm in cas években. In: H ornyák Á rpád:
T alálkozások-ütközések. Fejezetek a 20. század i m a gy a r-szerb
kapcsolatok történetéből. A szerző kiadása, P écs, 2010. 4 0 - 6 0 .
E m lék ira t és E m lék irat és tö rtén elem . A VII. H ungarológiai K ongresszus (Ko­
tö rtén elem 20 1 2 lozsvár, Cluj-N apoca, 2011. au gu sztu s 2 2 -2 7 .) azon os cím ű p an el­
jének anyaga. Szerk.: H orváth Je n ő és Pritz Pál. M agyar T ö rtén el­
mi T ársulat - N em zetk özi M agyarságtu dom án yi Társaság, B u da­
p est, 2 0 1 2 .
H ubai 2001 Hubai László: M agya ro rszág XX. század i választási atlasza, 1 9 2 0 -
2 0 0 0 . 7-7/7. Politikatörténeti In tézet, B udapest, 2001
H u n y a d y 1998 H unyady G yörgy (szerk .): T örténeti és politikai pszichológia. Osi-
ris, B u d ap est, 1998.
Ignácz 2 0 10a Ig n ácz Károly: K eresztén y párti h atalom átvétel a V árosházán -
1920. In: Ö n korm án yzati választáso k Bu dap esten 1 8 6 7 -2 0 1 0 .
Szerk.: Feitl István - Ignácz Károly. Napvilág Kiadó, B u dap est,
2010. 5 6 -6 9 .
Ignácz 2010b Ig n ácz Károly: A fővárosi k orm án yp árt leváltása - 1935. In:
Ö nkorm ányzati választások B u dap esten 1 8 6 7 -2 0 1 0 . Szerk.: Feitl
István - Ignácz Károly. Napvilág Kiadó, Bu dap est, 2010. 1 1 1 -1 2 9 .
Ignácz 2013 Ig n ácz Károly: B u d a p est választ. P arlam enti és törvényhatósági
választások a fő v á ro sba n , 1 9 2 0 -1 9 4 5 . Napvilág Kiadó, Bu dap est,
201 3 .
Ignácz 2016 Ig n ácz Károly: K orlátozás és ellen őrzés - választási kam pányok a
H orthy-korban. In: P arlam enti választási k a m pá nyo k M agyaror­
szágon . Szerk.: Feitl István. Napvilág Kiadó, B u dap est, 2016. 5 7 -7 6 .
598 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

J enei 1976 Jen ei Károly: A N itro kém ia Ip artelepek története 1 9 2 1 -1 9 4 8 . N itro-

J uhari 1985
J uhász 2014
K. H orváth 2011
K aposi 2 0 0 2
K arsai 2016
K erekes 1965
K erekes 1973
K erekes 1 9 8 4
K erekes 1985
K erepeszki 2011
K erepeszki 2012
K erepeszki 2013
K erepeszki 2014
K ershaw 2 0 0 3
K ershaw 2 0 0 4
K is A. 1970
kém ia Ipartelepek, Fű zfőgy ártelep , 1976.
Ju h ari Zsuzsa: Pisztollyal, karddal, ököllel. História 1985. 3. sz. 11.
Ju h á sz Balázs: O la sz-m a gy a r k a to nad iplo m áciai és ka to nap o­
litikai kapcsolatok a B ethlen-ko rm án ytó l a G öm bös-korm ányig.
P h D -disszertáció. ELTE BTK. B u dap est, 2014. h ttp ://d o k to ri.b tk .
e lte .h u /h ist/ju h a sz b a la z s/d is s .p d f (Letöltés, 2 0 1 5 . 0 3 . 10.)
K. H orváth Zsolt: A z életrajzi térről. S zem p on tok a biográfiai m ó d ­
szer és a szinoptikus szem lélet történ eti alk alm azásáh o z. Korall
4 4 . 2011. 1 5 4 -1 7 6 .
Kaposi Zoltán: M a gya ro rszág ga zd a sá gtö rtén ete 1 7 0 0 -2 0 0 0 . Dia­
lóg Cam pus Kiadó, B u d a p e st-P é cs, 2 0 0 2 . 2 9 5 -3 1 4 .
Karsai László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz. B alassi Kiadó, B u ­
dapest, 2016.
Kerekes, Lajos: Die „W eisse A llianz”. B a y risch -ö ste rre ich isch -
u n g arisch e Projekte gégén die Regierung R enner im Ja h re 1920.
Ö sterreichische O sthefte, 7. Jah rg an g , 5. Heft, S eptem ber 1965.
3 5 3 -3 6 6 .
Kerekes Lajos: A z első osztrák köztársaság alkonya. M u sso lin i,
G öm bös és az osztrák H eim w ehr. A kadém iai Kiadó, B u dap est,
1973.
Kerekes Lajos: A usztria h atvan éve, 1 9 1 8 -1 9 7 8 . (Kari R en nertől
B rú n ó Kreiskyig). G ondolat, B u d ap est, 1984.
Kerekes Lajos: A w eim a ri köztársaság. K ossuth Könyvkiadó, B u ­
dapest, 1985.
K erepeszki R óbert: A politikai és társad alm i élet h atárán . A Tár­
sadalm i Egyesületek Szövetsége a H orthy-korszakb an . In: „ ...n e m
lelep lezn i, h a n e m m e g is m e rn i és m e g érten i”. Tanulm ányok a 60
éves R om sics Ignác tiszteletére. Szerk.: Gebei Sándor, ifj. B ertén yi
Iván, R ainer M. Já n o s. L íceu m Kiadó, Eget, 2011. 3 7 3 -3 8 8 .
Kerepeszki R óbert: A T urul Szövetség 1919-1945. A ttraktor, M ária-
b esn yő, 201 2 .
Kerepeszki R óbert: A Vitézi R en d 1 9 2 0 -1 9 4 5 . A ttraktor, M áriabe-
snyő, 2013.
K erepeszki R óbert: A „tépelőd ő g e n t le m a n ”. D arányi K á lm á n
(1 8 8 6 - 1 9 3 9 ). K ron osz Kiadó - M agyar T örtén elm i Társulat, P écs
- B u dap est, 2014.
Kershaw , lan: H itler - 1 8 8 9 -1 9 3 6 - H ybris. Szukits Könyvkiadó
[S zeged ], 2 0 0 3 .
Kershaw, lan: H itler - 1 9 3 6 -1 9 4 5 - N em ezis. Szukits Könyvkiadó
[S zeged ], 2 0 0 4 .
Kis Aladár: A z olasz fa sizm u s története. K ossuth, B u d ap est, 1970.
142-151.
 F eld o lg o zá so k 599

Kiss J. 2007 Kiss Jó zsef: Fajvédelem től a n em z eti dem ok rá ciá ig. Bajcsy-Zsi-
linszky E n d re politikai tervei a trian oni M agya ro rszág m egú jítá ­
sára (1 9 1 8 -1 9 3 2 ). [Doktori értek ezés, D ebreceni Egyetem B ö lcsé­
szettu d om án y i Kar, 2 0 0 7 ] h ttp ://g a n y m e d e s.lib .u n id e b .h u :8 0 8 0 /
d e a /b its tre a m /2 4 3 7 /7 9 6 7 4 /7 /e r te k e z e s _ m a g y a r.p d f (Letöltés:
2 0 1 3 . 0 9 . 27.)
Kiss Z s . 2011 Kiss Z su zsan n a: A történeti p szicholó gia elm élete, és gyakorlatá­
n a k lehetőségei a n em zetiszo cia lizm u s p é ld á já n . [Doktori értek e­
zés. P écs, 2011.] h ttp ://w w w .id i.b tk .p te .h u /d o k u m e n tu m o k /d isz -
szertacio k /k isszsu zsan n ap h d .p d f (Letöltés: 2014. 10. 2 2 .)
Kiss Z s. 2013 Kiss Z su zsan n a: H ősök és bűnbakok a weim ari N ém etországb an.
A dalékok a b űnbakképzés lélektani szem p on tjaih oz. In: B ű n b a k
2 0 1 3 . 6 2 -7 4 .
Kónya 1968 Kónya Sándor: G öm bös kísérlete totális fasiszta diktatúra m egte­
rem tésére. A kadém iai Kiadó, B u dap est, 1968.
K ornis 1943 Kornis Gyula: A állam férfi. A politikai lélek vizsgálata. I-II. M áso­
dik kiadás. Franklin Társulat, B u dap est, 1943.
Kovács Á. 2011 Kovács Ákos A ndrás: Egy 18. század végi életút eszm etö rtén eti ér­
telm ezésén ek leh etőségei. Korall 4 4 . 2011. 8 1 -1 0 1 .
Kovács M. 2012 Kovács M. M ária: Törvénytől sújtva. A n u m e r u s clausus M agyaror­
szá go n , 1 9 2 0 -1 9 5 5 . Napvilág Kiadó, B u d ap est, 201 2 .
Kovrig 2011 Kovrig Béla: M a gy a r tá rsadalom politika (1 9 2 0 - 1 9 4 5 ). G ondolat
Kiadó, B u d ap est, 2011.
K őváry 2014 K őváry Zoltán: Pszichobiográfia. T ö rtén et, elm élet, m ó d szerta n és
a lk alm a zás. Oriold és Társai, B u d ap est, 2014.
Kőváry2017 K őváry Zoltán: A p szichobiográfiai m ó d szer alk alm azh ató ság a az
életrajzírásb an. In: Szem ély iség és tö rtén elem 2017. 5 7 -9 1 .
K övér 1998 Kövér György: L osonczy G éza 1917-1957. 1956-o s In tézet, B u d a­
p est, 1998.
Kövér 2002 Kövér György: A biográfia nehézségei. Aetas 2 0 0 2 .2 - 3 . sz. 2 4 5 -2 6 2 .
Kövér 2014 Kövér György: B iográfia és tá rsadalom történet. Osiris, B udapest,
201 4 .
Kövér 2017 Kövér György: A z élet sokfélesége, a rajz egysége? In: S zem ély iség
és tö rtén elem 2017. 2 5 -4 5 .
Kuglics 2012 Kuglics Gábor: A vasvári választókerület politikai viszonyai a vá­
lasztások tü k réb en 1 9 2 0 -1 9 3 9 . História Antik Könyvkiadó, B u d a­
p est, 2 0 1 2 .
Kund 2012 Kund Attila: M éhely Lajos és a m ag yar fajbiológiai kísérlete (1 9 2 0 -
1931) M ú ltu n k 2 0 1 2 . 4. sz. 2 3 9 - 2 8 9
L. Nagy 1972 L. N agy Z su zsa: A b u d a p esti liberális ellen zék 1919-1944. A kad é­
m iai Kiadó, B u dap est, 1972.
L. N agy 1980 L. Nagy Z suzsa: Liberális p á rtm o z g a lm a k 1931-1945. B u dap est,
1980.
600 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

L. N agy 1995 L. Nagy Z su zsa: M agya ro rszág története 1918-1945. Egyetem i jegy­
zet. M ultiplex M édia D ebrecen , D ebrecen , 2. b ővített kiadás, 1995.
L. N agy 2 0 0 6 L. Nagy Z su zsa: Egy p olitikus p o lg á r portréja. Rassay Károly. Nap­
világ Kiadó, B u d ap est, 2 0 0 6 .
L ackó 1996 Lackó M iklós: A z Új Szellem i Fron t tö rtén etéh ez. In: L ackó Mik­
lós: Sziget és külvilág. Válogatott ta nu lm ány ok . MTA T ö rté n e ttu ­
dom án yi In tézete, B u dap est, 1996. 9 9 -1 6 4 .
L ászló 2013 L ászló Ján o s: Bűnbakképzés és n em zeti identitás, avagy a szo ci­
álpszichológia m int em pirikus társad alom tu dom án y. In: B ű n b a k
201 3 . 4 3 -6 1 .
L evi 2 0 0 0 Levi, Giovanni: Az életrajz h aszn áról. Korall 2. 2 0 0 0 . Tél. 8 1 -9 2 .
L origa 2011 Loriga, Sabina: T örtén et- és életrajzírás a 1 9 -2 0 . század b an . Korall
4 4 . 2011. 5 -2 8 .
M. Oberlánder M. O berlánder E rzséb et: H árom nyíregyházi p olgárm ester. A dalé­
1997 kok a nyíregyházi B en cs család egyik ágán ak tö rtén etéh ez. In: Sza-
bolcs-szatm ár-beregi Levéltári É vkönyv XII. Szerk.: Nagy F eren c.
N yíregyh áza, 1997. 3 1 9 -3 4 5 . h ttp ://w w w .sz a b a rc h iv .h u /d ru p a l/
s ite s /d e fa u lt/file s /3 2 1 -347.pdf (Letöltés: 2014. 0 9 .2 9 .)
M acartney 2 0 0 6 M acartn ey, C. A.: O któber tizenötödike. A m o d e r n M agyarország
története 1 9 2 9 - 1 9 4 5 .1. (Ford.: Tudós-Takács Já n o s) Gede Testvérek
B t., B u dap est, 2 0 0 6 .
M a gy a r külpolitikai M a gy a r külpolitikai go n d o lk o d á s a 2 0 . szá za d b a n . A VI. H u ngaro­
go n d o lk o d á s lógiai K ongresszu s (D ebrecen , 2 0 0 6 . au gu sztu s 2 2 - 2 6 .) szim p ózi­
2006 u m án ak anyaga. Szerk.: Pritz Pál, Sipos B alázs és Zeidler Miklós
k özrem űk öd ésével. M agyar T örtén elm i Társulat, B u d ap est, 2 0 0 6 .
M agya ro rszág.a M a gya ro rszág a XX. szá za d b a n . Szerk.: Balogh Sándor. K ossuth
XX. s z á z a d b a n K önyvkiadó, B u dap est, 1985.
1985
M agya ro rszág M agya ro rszág h a dtörtén ete I-II. F ő szerk .: Liptai Ervin. Zrínyi
ha d tö rtén ete K atonai Kiadó, B u dap est, 198 5 .
1985
M agya ro rszág M agya ro rszág története 7-71. F ő szerk .: M olnár Erik. Szerk.:
története 1967 Pam lényi Ervin és S zékely György. G ondolat Könyvkiadó,
B u dap est, 1 9 6 4 .; 2. részb en átd olgo zott és b ővített kiadás, 1 9 6 7 .
M agyarország M agya ro rszág története 8. 1918-1919, 1919-1945. F ő szerk .: Ránki
története 8. György. Szerk: Siklós A ndrás, Tilkovszky L óránt. A kadém iai Ki­
ad ó, B u d ap est, 1976.
M árkus 1964 M árkus L ászló: A b ethleni k orm ányzati ren d szer b uk ása I—II. Szá­
za d o k 1 9 6 4 . 1 -2 . sz. 4 2 -7 1 ., 3. sz. 4 1 9 -4 5 5 .
M árkus 1968 M árkus L ászló: A Károlyi G yula-korm ány bel- és külpolitikája.
A kadém iai Kiadó, Bu dap est, 1968.
M észá ro s 1 9 9 5 M észáros István: M a gy a r iskolatípusok, 9 9 6 -1 9 9 0 . OPKM., B u d a­
p est, 1 9 9 5 .2
 F eld o lg o zá so k 601

M iller 1983 Miller, Alice: A m A m fa n g w a rE rz ieh u n g . Suhrkam p Verlag, Fran k ­

furt am M ain, 1983.
M iskolc története M iskolc története V /l. 1918-tól 1949-ig. Szerk.: D obrossy István -
1918-1949 Stipta István. B orsod-A baúj-Z em plén M egyei Levéltár - H erm án
Ottó M ú zeum , M iskolc, 2007.
M ód 1954 Mód Aladár: 4 0 0 év k ü z d e lem a fü ggetlen M agyarországért. H ete­
dik, b ővített és átd olgo zott kiadás. Szikra, Bu dap est, 1954.
M olnár 2014 M olnár Judit: 1 9 4 4 - ü n n ep léstől a deportálásig. In: Z sidók S z eg ed
tá rsa d a lm á b a n . Szerk. Tóth István. M úzeum i T u dom án yért A la­
pítvány, Szeged 2014. 1 2 9 -1 4 3 .
Nagy J. 1994 Nagy Jó zsef: A G öm bös-féle telepítési törvén y és végreh ajtása.
M ú ltu n k 1994. 1 -2 . 1 1 0 -1 3 6 .
N agy P. 1992 Nagy Péter Tibor: A m a g y a r oktatás m á sod ik állam osítása. Bp.
1992.
N ovothné B án 2 0 0 7 N ovothné Bán E rzséb et: G öm bös Gyula és Tolna m egye. [Egyetem i
szakd olgozat, P écs, 2007. - M egtekinthető í PTE E gyetem i Könyv­
tár T ársad alom tu d om án yi S zakkönyvtárában.]
O rbán -S zakács E n d rő d i csen d ő rso rtű z 1935. Szerk.: Orbán Sándor és Szakács Kál­
1975 m án . B u dap est, 1975.
O rmos 196 4 O rm os M ária: A z 1924. évi m a gy a r álla m kö lcsön m egszerzése.
A kadém iai Kiadó, B u d ap est, 1964.
Ormos 1969 O rm os M ária: Fra n cia o rszá g és a keleti bizton sá g 1 9 3 1 -1 9 3 6 . A ka­
dém iai Kiadó, B u d ap est, 1969.
Ormos 1984 O rm os M ária: M erén ylet M arseille-ben. M ásodik, javított és
bővített kiadás. K ossuth K önyvkiadó, Bu dap est, 1 9 8 4 .
Ormos 1987 O rm os M ária: N á cizm u s - fasizm us. M agvető, Bu dap est, 1987.
Ormos 1990a O rm os M ária: „Soha, a m íg é le k !” A z utolsó ko ro nás H a b sb u rg
pu ccskísérletei 1921-ben. Pro Pann ón ia Kiadó, h. n. [P écs], 1990.
O rmos 1990b O rm os M ária: Civitas fidelissim a. N épszavazás S o p ro n b a n 1921.
Gordiusz Kiadó, Győr, é. n. [1990]
Ormos 1993a O rm os M ária: A Hitler-életrajz buktatói. H istória - MTA T ö rtén et-
tu dom án yi In tézete, Bu dap est, 1993.
Ormos 1993b O rm os M ária: H am is frankokkal teli b őröndök. In: S k a n d a lu m .
M a gy a r közéleti botrányok 1843-1991. Ö sszeáll.: Gerő A ndrás. T -
Twins Kiadó, Bu dap est, 1993. 1 7 5 -1 9 3 .
Ormos 1994a O rm os M ária: H itler T-Twins, B u dap est, 1 9 9 4 2
Ormos 1994b O rm os M ária: Boldogság-ideológiák a XX. század b an . M a gy a r Tu­
d o m á n y 1994. 10. sz. 1 1 8 9 -1 2 0 1 .
O rmos 1997 O rm os M ária: Jelző és tö rtén elem (K érdések a H orthy-korszakról)
T ö rtén elm i S zem le 1997. 2. sz. 1 7 9 -1 9 0 .
O rm o s 2000a O rm os M ária: Egy m a g y a r m éd ia v ezér: K ozm a M iklós. Pokoljárás a
m é d iá b a n és a p o litik á ba n . I-II. PolgART, B u d ap est, 2 0 0 0 .
602 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

Ormos 2000b O rm os M ária: M usso lin i. 1-11. (M ásodik, kiegészített k iadás.) Pol-
gART, B u d ap est, 2 0 0 0 .
Ormos 2003 O rm os M ária: Politikai ideológia a két h áb o rú k özött. In: Vonyó
Jó z s e f (szerk .): T ársadalom és kultúra M agya ro rszágon a 18-20.
sz á z a d b a n . Pro P ann ón ia Kiadó - M agyar T örtén elm i Társulat,
[P écs, 2 0 0 3 ] 7 5 -8 6 .
Ormos 2004 O rm os M ária: A ga z d a sá g i világválság m a g y a r visszhan gja. Pol-
gART, B u d ap est, 2 0 0 4 .
Ormos 2005a O rm os M ária: A k on zervativ izm u s és a H orthy-korszak. In: O rm os
M ária: A tö rtén elem vo na tán . E u ró p a és M agya ro rszág a 2 0 . szá ­
z a d b a n . M últ és Jövő' Kiadó, B u d ap est, 2 0 0 5 . 1 3 1 -1 5 4 .
Ormos 2005b O rm os M ária: A z an tiszem itizm u s alakváltozatai a X X . század b an .
In: A z a n tiszem itizm u s alakváltozatai. T anulm án yok . Szerk.: Pak­
sy Zoltán, Zala M egyei Levéltár, Z alaegerszeg , 2 0 0 5 . 7-17.
O rmos 2006 O rm os M ária: M a gya ro rszág a két v ilá gh á b o rú k o rá b a n (1919-
19 4 5 ). C sokonai Kiadó, D ebrecen , 2 0 0 6 2.
Ormos 2008 O rm os M ária: N ém eto rszá g története a 2 0 . sz á z a d b a n . Rubi-
con-K önyvek, B u dap est, 2 0 0 8 .
Ormos 2009 O rm os M ária: Politikai e sz m é k , politikai gyakorlatok a 2 0 -2 1 . szá­
z a d b a n . N apvilág Kiadó, B u d ap est, 2 0 0 9 .
O rmos 2012a O rm os M ária: A történ elm i élm ények u tóélete. In: Uő: Van-e törté­
n elem ? K ossuth, B u d ap est, 2 0 1 2 . 6 3 -8 0 .
O rmos 2012b O rm os M ária: A z em b er k étarcú sága. In: Uő: Van-e tö rtén elem ?
K ossuth, B u dap est, 2 0 1 2 . 7 -5 3 .
O rmos 2012 c O rm os M ária: Politikai szerep ek és szem élyiségek a 2 0 . század ­
ban. In: U ő: Van-e tö rtén elem ? K ossuth, B u d ap est, 2 0 1 2 . 1 4 5 -1 6 5 .
Ormos 2013 O rm os M ária: A m ú lt a je le n b e n . K ossuth Kiadó, B u dap est, 2 0 1 3 .
Ormos-I ncze 1981 O rm os M ária - In cze M iklós: A fasiszta ideológiák alapjairól. S zá ­
za d o k 1981. 6. sz. 1 1 3 6 -1191.
Paksa 2005 Paksa Rudolf: A M agyar N em zeti Függetlenségi P árt m eg alaku lása
és a fajvédők p rogram ja. Sic Itu r a d A stra 2 0 0 5 . 3 - 4 . sz. 5 9 -8 8 .
Paksa 2012 Paksa Rudolf: A m a g y a r szélsőjobboldal története. Jaffa Kiadó, h.
n. 2 0 1 2 .
Paksa 2013 Paksa Rudolf: M a gy a r nem zetiszocialisták. A z 1930-as évek új szél­
sőjobboldali m o z g a lm a , pártjai, politikusai, sajtója. MTA BTK TTI
- Osiris, B u d ap est, 2 0 1 3 .
Paksy 2009 Paksy Zoltán: A n em zetiszo cialista m o zgalm ak m eg szerv ező d ése,
p árt- és regionális stru ktú rája M agyarországon az 1930-as évek­
ben. M ú ltu n k 2 0 0 9 . 3. sz. 2 0 2 -2 3 7 .
 F eld o lg o zá so k 603

Pa k s y 2011 Paksy Zoltán: A n u m eru s clausus m eghalad ása: M éhely Lajos

és a „tu dom án yos” fajvédelem M agyarországon az 1920-as évek­
ben. In: Jogfosztás - 9 0 éve. T a nu lm án yok a n u m e r u s claususról.
Szerk.: M olnár Judit. Nonprofit T ársad alom k u tató Egyesület, B u­
dapest, 2011. 1 2 1 -1 3 4 .
Paksy 2013 Paksy Zoltán: Nyilas m o zga lo m M agya ro rszágon 1 9 3 2 -1 9 3 9 . Gon­
dolat Kiadó, B u dap est, 2 0 1 3 .
Paksy 2014 Paksy Zoltán: N agykanizsa politikai élete (1 8 5 0 -1 9 4 5 ). In: N agy­
kanizsa. Városi m o n o grá fia III. ( 1 8 5 0 -1 9 4 5 ). Szerk.: Kaposi Zol­
tán . N agykanizsa M egyei Jo g ú Város Ö n korm án yzata, N agykani­
zsa, 2014. 3 7 -9 5 .
P álfi 1970 Pálfi Csaba: A G yöngyösbokréta története. Tánctörténeti ta n u lm á ­
nyok 1 9 6 9 -7 0 . Bu dap est, 1970.
Palotás 2003 Palotás Em il: Kelet-Európa története a 2 0 . század első feléb en . Osi-
ris, Bu dap est, 2 0 0 3 .
P arlam enti P arlam enti választások M agya ro rszágon 1 9 2 0 -2 0 1 0 . Szerk.: Földes
választások György - Hubai László. H arm adik , b ővített, átd olgozott kiadás.
1 9 2 0 -2 0 1 0 Napvilág Kiadó, Bu dap est, 2010.
Pataki 1993 Pataki Feren c: A b űn b akk épzés. In: Uő: R endszerváltás után. Tár­
sad a lo m lélek ta n i terepszem le. Scientia H um ana, B u dap est, 1993.
5 7-111.
Pataki 2001 Pataki F eren c: Identitás - szem élyiség - társad alom . In: Uő:
É lettörténet és identitás. Osiris, B u dap est, 2001. 1 0 8 -1 5 9 .
P etőcz 1965 P ető cz Pál: A G öm bös k orm án y irodalom politikájáról. A „reform -
n em zed ék ”. Irodalom történeti K ö zlem ény ek 1965. 2. sz. 1 8 5 -1 9 6 .
P etrás 2011 Petrás Éva: U tószó Kovrig Béla M agyar társad alom p olitik a (1 9 2 0 -
1945) cím ű m ű vén ek új k iad ásáh oz. In: Kovrig Béla: M a gy a r tár­
sadalom politika (1 9 2 0 - 1 9 4 5 ). G ondolat Kiadó, Bu dap est, 2011.
3 1 7 -3 3 6 .
P intér 1972 Pintér Sándor: A M a gy a r O ptikai M ű v ek története 1876-1963.
Ü zem történ eti Füzetek 5. A M agyar T örtén elm i T ársulat Ü zem tör­
téneti Szakosztálya, B u d ap est, 1972.
P ók 2010 Pók Attila: A h a lad ás hitele. P rogresszió, b ű n b a k o k , összeesküvők.
A kadém iai Kiadó, B u d ap est, 2010.
P ók 2013 Pók Attila: Bűnbakok a m ag yar történeti gondolkodásban. In: B ű n ­
b a k 2 0 1 3 . 1 5 -3 2 .
Politikai Politikai antropológia. S zerk .: Zentai V ioletta. Osiris Kiadó - L át­
antropológia h atatlan Kollégium. B u dap est, 1997.
1997
Politikai pá rtok M agyarországi politikai p á rto k lexik o n a (1 8 4 6 -2 0 1 0 ). 1. kötet
lexik o n a 1846- P arlam enti választásokon jelöltet állító pártok. F ő szerk .: Vida
2010 István. G ondolat Kiadó - M T A -E LT E Pártok, P ártren d szerek ,
P arlam en tarizm u s k u tató cso p o rt, B u d ap est, 2 0 1 1 .
604 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

P ollmann 2008 Pollm ann Feren c: T rianon felé. A m a g y a r h a d s ereg ügye a K iegye­
zéstől T rianonig. Puedlo Kiadó, h. n. [N agykovácsi], 2 0 0 8 .
P oszler 1994 P oszler G yörgy: A jobb, a bal és a „h arm ad ik ” - a h am is tu d at tra ­
gikom édiája. N épi-urbánus vita tegnap - fanyar töp ren gés m a. In:
U ő: V onzások és taszítások. Liget Könyvek, h. n. 1 9 9 4 . 3 3 3 -3 7 7 .
PÖLÖSKEI 1977 Pölöskei F eren c: H orthy és hatalm i re n d sz ere (1 9 1 9 -1 9 2 2 ). Kos­
suth K önyvkiadó, B u dap est, 1977.
P ölöskei-G ergely - 2 0 . szá za d i m a gy a r tö rtén elem 1 9 0 0 -1 9 9 4 . E gyetem i tankönyv.
Izsák 1997 M ásodik, b ővített kiadás. Szerk.: Pölöskei F eren c - Gergely Je n ő -
Izsák Lajos. K orona Kiadó, B u dap est, 1997.
P ritz 1982 Pritz Pál: M agya ro rszág külpolitikája G öm bös G yula m iniszterel­
n ö k ség e id ején 1 9 3 2 -1 9 3 6 . A kadém iai Kiadó, B u d ap est, 1982.
P ritz 1985 Pritz Pál: G öm bös Gyula kísérlete egy fehér radikális M agyaror­
szág m eg terem tésére. In: M agya ro rszág a XX. sz á z a d b a n . Szerk.:
Balogh Sándor. Kossuth Kiadó, B u d ap est. 1 9 8 5 .1 7 4 -1 8 9 .
P ritz 1990 Pritz Pál: A fajvédők külpolitikai nézetei (1 9 1 8 -1 9 3 6 ). Szá zad ok
1990. 5 - 6 . sz. 6 1 7 -6 6 9 .
P ritz 2005a Pritz Pál: A p olitikatörtén et-írás. In: Uő: A z a „ rö v id ” 2 0 . század.
Történetpolitikai ta nulm ányok. M agyar T örtén elm i Társulat, B u ­
d apest, 2 0 0 5 . 3 8 -5 5 .
P ritz 2005b Pritz Pál: M agyarország helye a 2 0 . század i E u róp áb an - a m agyar
külpolitika esélyei. In: Uő: A z a „rö vid” 2 0 . század . T örténetpoli­
tikai ta nu lm ány ok . M agyar T örtén elm i Társulat, B u dap est, 2 0 0 5 .
1 1 5 -1 4 9 .
P ritz 2006 Pritz Pál: M agyar külpolitikai gondolkodás a 2 0 . század b an . In:
M a gy a r külpolitikai go n d o lk o d á s a 2 0 . s z á za d b a n . Szerk.: Pritz
Pál, Sipos B alázs és Zeidler M iklós k özrem ű k öd ésével. M agyar
T örtén elm i Társulat, Bu dap est, 2 0 0 6 . 9 - 5 6 .
P ritz 2011a Pritz Pál: 2 0 . század i m agyar külpolitika. In: Uő: A z objektivitás
M ítosza? H a z á n k és a nagyvilág. 2 0 . szá za d i m etszetek. M agyar
T örtén elm i Társulat, Bu dap est, 2011. 2 9 - 4 8 .
P ritz 2011b Pritz Pál: Em lékirat és történ eti valóság - B arcza G yörgy em lék ira­
tai fényében. In: Uő: A z objektivitás m ítosza? H a z á n k és a nagyvi­
lág. 2 0 . szá za d i m etszetek. M agyar T örtén elm i Társu lat, B u d ap est,
2011. 1 4 9 -2 4 8 .
P ritz 2011 c Pritz Pál: Kun Béla u tán - H orthy M iklós előtt. M agyarország és
az an tan t 1919 nyarán. In: Uő: A z objektivitás m ítosza? H a z á n k és
a nagyvilág. 2 0 . század i m etszetek. M agyar T örtén elm i Társulat,
B u dap est, 2011. 5 9 -8 1 .
P ritz 201 ld Pritz Pál: H uszadik századi m agyar külpolitika. In: A m i 2 0 . szá ­
z a d u n k . Szerk.: Kovács Kiss G yöngy - R om sics Ignác. K om p-Press
Kiadó - K orunk, K olozsvár, 2011. 2 0 1 -2 0 7 .
 F eld o lg o zá so k 605

P üski 2002a Püski Levente: D em ok rácia és diktatúra között. A H orthy-ren dszer

jellegéről. In: R om sics Ignác (szerk .): M ítoszok, le g en d á k , tévhi­
tek a 2 0 . század i m a g y a r történelem ről. Osiris, B u dap est, 2 0 0 2 .
2 0 6 -2 3 3 .
P üski 2 0 0 2 b Püski Levente: Politikai ren d szerek K elet-K özép-Európában az I.
világháború u tán. In: A h íd túlsó old alá n. Szerk.: Bán D. A ndrás.
Osiris Kiadó, B u d ap est, 2 0 0 2 . 90-1 1 7 .
P üski 2 0 0 3 Püski Levente: D iktatórikus törekvések a H orthy-korszak állam b e­
ren d ezk ed éséb en . L im es 2 0 0 3 . 2. sz. 1 5 1 -1 6 5 .
P üski 2 0 0 6 Püski Levente: A H orthy-rendszer. P an n on ica Kiadó, B u dap est,
2006
P üski 201 2 Püski L even te: Jobb old ali rad ik alizm us és k on zervativizm u s L á­
z á r A nd or E m lék ezéseib en . In: E m lék irat és tö rtén elem . Szerk.:
H orváth Je n ő és Pritz Pál. M agyar T örténelm i Társulat - N em zet­
közi M agyarságtu dom án yi T ársaság, Budapest, 2 0 1 2 . 1 9 6 -2 1 4 .
P üski 2015 Püski Levente: A H orthy-korszak p a rla m en tje. O rszággyűlés Hiva­
tala, B u dap est, 201 5 .
P üski 2016 Püski Levente: A H orthy-korszak szü rk e em in en ciá sa . Károlyi Gyu­
la (1 8 7 1 -1 9 4 7 ). K ron osz Kiadó - M agyar T örtén elm i Társulat, Pécs
- B u dap est, 2016.
P üski-V aluch 2 0 0 2 M érleg en a XX. szá za d i m a g y a r tö rtén elem - érték elések és értel­
m ezések . Szerk.: Püski L even te, V aluch Tibor. D ebrecen , 2 0 0 2 .
Rada 1998 Rada Tibor: A M a gy a r Királyi H o n v éd L udo vik a A k a d ém ia és a
testvérintézetek összefoglalt története (1 8 3 0 - 1 9 4 5 ). I. kötet. Calga­
ry - B u dap est, 1998.
Ranschburg 2 0 0 9 R an sch b u rg Je n ő : N y u gta la n gyerekek. H iperaktivitás és agresszió
a k a m a szk o rb a n . S axu m K iadó, B u d ap est, 2 0 0 9 .
Ranschburg 2013 R an schb u rg Je n ő : A serdülő ko r. S axu m Kiadó, B u d ap est, 201 3 .
R évay 1934 Révay Jó zsef: G öm bös G yula élete és politikája. Franklin-Társulat,
Bu dap est, 1934.
R omsics G. 2 0 0 4 a R om sics Gergely: A jelen tés zsarn o k ság a. A k ultu sz m int objekti-
vált jelen tés és m ű k öd ése a társad alo m b an . Pro M inoritáié 2 0 0 4 .
Tavasz, 3 -1 8 .
R omsics G. 2 0 0 4 b R om sics Gergely: M ítosz, k u ltu sz, társad alo m . M ozgó Világ 2 0 0 4 .
7. sz. 5 7 -6 1 .
R omsics I. 1982 R om sics Ignác: E llen fo rra d a lo m és konszolidáció. A H orthy-rend­
sz er első tíz éve. G ondolat Kiadó, B u dap est, 1982.
R omsics I. 1991 R om sics Ignác: B eth len István. Politikai életrajz. M agyarságk utató
In tézet, B u d ap est, 1991.
R omsics I. 1993 R om sics Ignác: G öm bös Gyula. In: M agyarország m in isztereln ö ­
kei 1 8 4 8 -1 9 9 0 . Szerk.: Dús Á gnes. Cégér Kiadó, Bu dap est, 1993.
1 2 0 -1 2 5 .
606 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

R omsics 1 .1998 R om sics Ignác: A m ag yar állam - és k o rm án y ren d szer, 1 9 1 9 -1 9 4 4 .

In: E lőad ások M agyarországról a két vilá gh á bo rú között P écs,
1 9 9 8 .4 - 1 5 .
Romsics I. 1999 R om sics Ignác: M agya ro rszág története a XX. s z á za d b a n . Osiris,
B u dap est, 1999.
Romsics I. 2002a R om sics Ignác: G öm bös Gyula. In: Izsák Lajos - Pölöskei Feren c
- R om sics Ignác - U rbán A ladár: M a gy a r m iniszterelnö kök 184 8 -
2 0 0 2 . Kossuth Kiadó, Budapest, 2 0 0 2 . 104-107.
R omsics I. 2002b R om sics Ignác: B evezetés. A történ etírás objektivitásának m íto­
száról és a m últ m itizálásának elfogad hatatlan ságáról. In: R om sics
Ignác (szerk .): M ítoszok, legendák, tévhitek a 2 0 . század i m ag yar
történ elem b ől. Osiris, B u dap est, 2 0 0 2 . 7-27.
R omsics I. 2003 R om sics Ignác: A H orth y-ren d szer jellegéről. H istoriográfiai á t­
tekintés. In: M a gy a r évszázadok. T an u lm á n y o k K osáry D om ok os
90. sz ü letésn a p já ra .Szerk.: O rm os M ária. Osiris Kiadó, B u dap est,
2 0 0 3 . 2 0 7 -2 1 8 .
Romsics I. 2004 R om sics Ignác: A m ag yar arisztok rácia és a szélsőjob boldal a Hor-
th y-k orszak ban . R u bicon 2 0 0 4 . 11. sz. 5 6 -6 1 .
Romsics I. 2008 R om sics Ignác: Identitáspolitika és történ elem . In: Uő: T ö rtén e­
le m , történetírás, hagyo m ány . Osiris, B u dap est, 2 0 0 8 . 2 6 7 -2 7 4 .
Romsics I. 2011 R om sics Ignác: Clio bűvö letében . M a gy a r történetírás a 1 9-20. szá­
z a d b a n - nem zetk ö zi k itek in téssel Osiris, B u d ap est, 2011.
Romsics I. 2017 R om sics Ignác: A H orthy-korszak. Válogatott ta nu lm ány ok . Heli­
kon Kiadó, Bu dap est, 2017.
R ózsay 1969 R ózsay Á gnes: A dalékok a G öm bös-k orm án y katon apolitik ájáh oz.
H a d tö rtén elm i K ö zlem én y ek 1969. 4 . sz. 6 3 4 -6 5 0 .
Rozsnyai 2003 Rozsnyai Ervin: „T örtén elm i ’ fasizm u so k (M u sso lin i, H itler; H or­
thy). A szerző kiadása. B u dap est, 2 0 0 3 .
Runyan 1998 R unyan, W illiam M .: Vita a p szichobiográfiáról. In: Hunyadi
G yörgy (szerk .): Történeti és politikai pszichológia. Osiris, B u d a­
p est, 1998. 3 0 5 -3 3 9 .
Sakmyster 2001 Sakm yster, T h om as: A d m irális fe h é r lovon. H orthy M iklós, 1918-
1944. Helikon, B u dap est, 2001.
Salamon 1993 Salam on K onrád: M a gy a r tö rtén elem 1914-1990. N em zeti Tan-
könyvkiadó, Bu dap est, 1993. (További kiadások: 1 9 9 5 ,1 9 9 8 )
Salamon 2008 S alam on Konrád: E z volt a m a gy a r 2 0 . század. A uktor Könyvki­
adó, B u d ap est, 2 0 0 8 .
S cheier -C aever Scheier, M ichael F. - Caever, Charles S.: Szem élyiségpszichológia.
2006 Osiris, B u dap est, 2 0 0 6 .
SCHWEITZER 2010 S ch w eitzer Gábor: Egy következm ények nélküli ellenzéki gy ő­
zelem . In: Ö nkorm ányzati választások B u dap esten 1 867 -2 0 1 0 .
Szerk.: Feitl István és Ignácz Károly. Napvilág Kiadó, B u d ap est,
201 0 . 7 0 -9 1 .
 F eld o lg o zá so k 607

Sebestyén 1988 S eb estyén Sándor: Bajcsy-Zsilinszky E n d re N em zeti R adikális

Pártja 1 9 3 0 -1 9 3 8 . Tankönyvkiadó, B u d ap est, 1988.
Seewann 2012 Seew ann, G erhard: G eschichte d é r D eu ts ch en in U n g a m . B á n d 2 :
1860 bis 2 0 0 6 . Verlag H erder-Institut, M arburg, 2 0 1 2 .
Sípos B. 2004 Sípos B alázs: A politikai újságírás m in t hivatás. N yilvá no sság, p o l­
gá ri sajtó és a hírlapírók a H orthy-korszak első feléb en . Napvilág
Kiadó, B u dap est, 2 0 0 4 .
Sípos B. 2011 Sipos B alázs: Sajtó és ha ta lom a H orthy-korszakban. Politikai és
társadalom történeti vázlat. A rgu m en tu m . H. n. [B u d ap est], 2011.
Sípos J. 1984 Sipos Jó zsef: A K isgazd ap árt és a B eth len -k orm án y kezdeti
tevék en ysége. Szá zad ok 1 9 8 4 . 4 . sz. 6 5 8 -7 0 8 .
Sípos J. 2002a Sipos Jó zsef: A z E gységes P árt m egalakításának problém áiról.
M ú ltu n k 2 0 0 2 . 1. az. 2 4 3 - 2 5 6 .
Sípos J. 2002b Sipos Jó zsef: N agyatádi Szabó István és a K isgazd ap árt k orm án y­
zó p árttá b ővítése. Szá za d o k 2 0 0 2 . 5. sz. 9 8 9 -1 0 5 8 .
Sípos P. 1983 Sipos Péter: A m agyar ellenforradalm i ren d szer k orm án y p ártjai­
ról. In: A fa sizm us ideológiájáról. A fa sizm u s n é h á n y ideológiai
kérd ése. Szerk.: H arsányi Iván, B akonyiné F iczu ra Ju d it. K ossuth
Kiadó, B u d ap est, 198 3 . 2 1 4 -2 3 3 .
S ípos P. 1997a Sipos Péter: A szociáldem ok rata szakszervezetek története M agyar-
országon. MTA T örtén ettu d om án yi In tézete, B u d ap est, 1997.
S ípos P. 1997b Sipos Péter: Egy politikai e szm eren d szer szü letése. In: Szálasi Fe­
ren c börtön nap lója 1 9 3 8 -1 9 4 0 . Szerk.: Csiffáry Tam ás. B udapest
Főváros Levéltára - Filum , B u d ap est, 1997. 9 -4 6 .
S ípos P. 2001 Sipos P éter: Rajniss F eren c, a publicista és a politikus. In: Szálasi
m inisztere voltam. R ajniss F eren c naplója. Szerk. bev. és összeáll.:
Sipos Péter. Palatinus, B u d ap est, 2 0 0 1 . 7 -4 3 .
Sípos P. 2002 Sipos Péter: A zsidóság viszon ya a H o rth y -ren d szerh ez. (1 9 1 9 -
1938) In: K ü z d elem az igazságért. T an u lm á n y o k R a n d o lp h L . Bra-
h a m 80. születésna pjá ra. Szerk. Karsai László és M olnár Ju d it,
M azsihisz, B u dap est, 2 0 0 2 . 6 2 7 -6 4 2 .
Sípos P. 2010 Sipos Péter: Ő rségváltás szavazócéd u lák k al - 1935. In: P arlam enti
választások M agya ro rszágon 19 2 0 -2 0 1 0 . H arm adik, b ővített, á t­
d olgozott kiadás. Szerk.: Földes G yörgy - Hubai L ászló. Napvilág
Kiadó, B u d ap est, 2010. 1 5 1 -1 8 0 .
Sípos P.-S tier-V ida Sipos P éter - Stier M iklós - Vida István: V áltozások a k orm án y p árt
1967 p arlam en ti k épviseletének összetételéb en 1 9 3 1 -1 9 3 9 . Szá zad ok
1967. 3 -4 . sz. 6 0 2 -6 2 0 .
Solymár 1992 Solym ár Im re: G azd aságcen trik us érték ren d , gazd asági m ag atar­
tás. Adalékok a dél-dunántúli n ém etek m en talitástö rtén etéh ez. In:
B aranyai történetírás 1 9 90/1991. Szerk.: Szita L ászló. Baranya M e­
gyei Levéltár, P écs, 1992. 3 4 5 -3 9 4 .
608 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

Solymár 1994 S olym ár Im re: N évtan és politika - M urga k özség n évváltoztatási

kísérlete 1 9 4 0 /4 2 . N év tan i Értesítő 16. évf. 1 9 9 4 . 2 7 -3 0 .
Spannenberger .Sp an n en b erger, N orbert: A m agy arországi V olk sb un d B erlin és
2005 B u d a p est között 1 9 3 8 -1 9 4 4 . Lucidus Kiadó, B u d ap est, 2 0 0 5 .
Spannenberger S p an n enb erger, N orbert: D ie kath olisch e K irch e in U n g a m 1918-
2006 1939. P o sitio n ieru n g im po litisch en System u n d „K atholische Rena-
is s a n c e ”. F ran z Steiner Verlag, S tuttgart, 2 0 0 6 .
Stier 1971 Stier M iklós: A k orm án y p árt fasiszta jellegű á tszerv ezésén ek
cső d jéh ez (1 9 3 5 -1 9 3 6 ). Szá za d o k 1971. 3 -4 . sz. 6 9 6 -7 0 8 .
Stier 1983 Stier M iklós: U ralkodó elit, k orm án y zati h atalom - k orm án y zó ré­
teg a H orthy-korszakb an . Szá zad ok 198 3 . 2. sz. 4 3 4 - 4 4 3 .
Stier 1984 Stier M iklós: A z osztrák és a m agyar politikai ren d szer h asonló
és eltérő vonásai az 1 9 2 0 -3 0 -a s években. Szá zad ok 198 4 . 4 . sz.
1 1 4 9 -1 1 7 2 .
Stier 1986 Stier M iklós: Politikai ú jraorientálódás az 1920-as és 1930-as évek
fordulóján. S zá zad ok 1986. 2. sz. 2 6 0 - 3 0 0 .
Szabó M .2003 Szabó M iklós: A z újk on zervativizm u s és a jo b b olda li ra dik alizm us
története (1 8 6 7 -1 9 1 8 ). Űj M an dátu m , B u d ap est, 2 0 0 3 .
Szakály 1984 Szakály Sándor: A z ellenforradalm i M agyarország (1 9 1 9 -1 9 4 4 )
h ad sereg én ek felső v ezetése. H a d tö rtén elm i K ö zlem én y ek 1 9 8 4 . 2.
sz. 3 5 4 - 3 9 2 , 198 4 . 3. sz. 5 6 7 -5 9 8 .
Szakály 1987 S zakály Sándor: A m a gy a r ka to nai elit 1 9 3 8 -1 9 4 5 . B u d ap est, 1987.
Szakály 2009 S zakály Sándor: A sp o rtos k aton atiszt. A dalék G öm bös Gyula k a­
ton ai p ályafu tásának rek o n stru álásáh o z. In: Két világ kutatója. Ur-
b á n A la d á r 8 0 éves. Szerk.: H áda Béla - M ajoros István - M aru zsa
Zoltán - P etneh ázi M argit. ELTE Űj- és Jelen k ori E gyetem es T ö rté ­
n eti T an szék , B u d ap est, 2 0 0 9 . 3 6 7 -3 7 8 .
Szakály 2 0 1 2 Szakály Sándor: N apló, n ap ló szerű em lékirat, Em lékirat? Shvoy
K á lm á n titkos naplója és em lékirata 1918-1945 n yom án a naplóíró
felelősségéről és a forráskritika fontosságáról. In: E m lék ira t és
tö rtén elem . Szerk.: H orváth Je n ő és Pritz Pál. M agyar T örtén elm i
Társulat - N em zetk özi M agyarságtu dom án yi T ársaság, Bu dap est,
2012. 8 2 -9 8 .
Szalai 2 0 0 2 Szalai M iklós: Ú jrendiség és k orp orativizm u s a m agyar politikai
gon d olk od ásb an (1 9 3 1 -1 9 4 4 ). M ú ltu n k 2 0 0 2 . 1. sz. 5 2 -1 0 5 .
S z eg ed története S z eg ed története 3 /2 . 1849-1919. S zerk .: Gaál E ndre. Szeged, 1991.
1849-1919
S zeged története S z eg ed tö rtén ete 4. 1919-1944. Szerk.: S erfőző Lajos. Szeged, 1994.
1919-1944
Szegedi 2000 Szegedi Péter: Jo b b ra át! A dalékok a „k eresztén y -n em zeti” spor­
tegyesü letek d ebrecen i szo cio g en eziséh ez. Korall 1. 2 0 0 0 . Nyár.
7 4 -1 0 0 .
Szegedi 2 0 0 3 Szegedi Péter: Régi idők focija. 2 0 0 0 , 2 0 0 3 . szeptem ber, 6 3 -7 6 .
 F eld o lg o zá so k 609

Szekfű 1934 Szekfű Gyula: H á ro m n e m z e d é k és a m i u tá n a következik. B u da­

p est, 1934.
S zem ély iség és Szem ély iség és tö rtén elem - A történelm i szem élyiség. A történeti
tö rtén elem 2017 életrajz m ó d szerta n i kérd ései. Szerk.: Vonyó Jó zsef. A szerk esztés­
ben k özrem űk öd ött: Csukovits Enikő és G yarm ati György. M agyar
T örtén elm i Társulat - K ron osz Kiadó - Á llam biztonsági Szolgála­
tok T örtén eti Levéltára. Pécs - B udapest, 2017.
SZENTGÁLI 2002 Szentgáli Zsolt: A K eresztén y Községi P árt tö rtén etéh ez. M ú ltu n k
2 0 0 2 . 1. sz. 2 0 2 -2 4 2 .
Szerencsés 1998 S zeren csés Károly: A n em zeti d em ok rácia id őszerű ség e. In: T udo­
m ányos K o nferencia SULYOK D EZSŐ egykori p á p a i p o lgá rm ester;
n em zetgy ű lési képv iselő, a M a gy a r S za b a d sá g Párt m egalakítója
tiszteletére születése 100. évfordulóján. S zerk esztette: dr. H erm ann
István. Pápa Város Ö n korm án yzata, Pápa, 1998. h ttp ://m e k .o s z k .
h u / 0 2 2 0 0 /0 2 2 0 5 /0 2 2 0 5 .h tm # 3 (Letöltés: 2017. júl. 2 2 .)
Szinai 1988 Szinai M iklós: Egy fénykép. Gróf A pponyi A lbert és a D ohány
utcai b om b am erén y let. M últ és Jövő. Zsidó Kulturális A ntológia,
Főszerk .: Kőbányai Ján o s. B u d ap est, 1988. 8 8 -9 5 .
Szuhay 1962 Szuhay M iklós: A z álla m i beavatkozás és a m a g y a r m ező ga zd a sá g
az 1930-as év ek b en . A kadém iai Kiadó, B udapest 1962.
Szűcs 2011 Szűcs Zoltán Gábor: „M intha gyöngy szem ek et viselnék lábai­
m o n .” Politikai eszm etö rtén et és életrajzírás tap asztalatai a Sze-
m ere-ügy k ap csán . Korall 4 4 . 2011. 3 0 -5 3 .
Takács 2000 Takács Tibor: A főispáni kar társadalm i ö sszetételén ek alakulása
a két világháború közötti M agyarországon . Szá zad ok 2 0 0 0 . 5. sz.
1 0 29-1101.
Takáts 2007 Takáts Jó zsef: M o d e m m a gy a r politikai eszm etörténet. Osiris, B u ­
dapest, 2007.
T hoss 1978 T h oss, B rú n ó: D ér L udend orff-K reiss 1919-1923. M ü n c h e n als
Z e n tru m d é r m itteleuropa ischen G egenrevolution zw isch en Revo-
lution u n d Hitler-Putsch. M ü nchen , 1978.
Tilkovszky 1986 Tilkovszky L óránt: Bajcsy-Zsilinszky. írások tőle és róla. K ossuth,
B udapest. 1986.
Tilkovszky 1997 Tilkovszky L óránt: M agyarország n em zetiségi politikája és a h azai
n ém etség 1 9 1 9 -1 9 4 4 között. In: Uő: N ém e t n em z etiség - m a gy a r
hazafiság. T an u lm á n y o k a m agyarországi n ém e tsé g tö rtén etéb ő l
U niversity Press, P écs, 1997. 7 3 -8 3 .
Tilkovszky 1998 Tilkovszky L óránt: N em zetiségi politika M agya ro rszágon a 2 0 . szá ­
z a d b a n . Csokonai Kiadó, D ebrecen , 1998.
Tilkovszky 2002 Tilkovszky L óránt: A usztria és M agyarország a vészterhes E u ró ­
p á b a n . A b u d a p esti osztrák követség m egfigy elései 1 9 3 3 -1 9 3 8 . évi
politikai je le n tés e ib e n . B u dap est, 2 0 0 2 .
610 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

Tomka 1993a Tom ka Béla: A Hitler-jelenség és a H arm adik B irodalom uralm i

ren d szere. S zá zad ok 1993. 2. sz. 3 1 2 -3 3 1 .
Tomka 1993b Tom ka Béla: A totalitarizm uselm életektóT az „új társad alo m tö rté-
n e t”-ig. V áltozó hangsúlyok a H arm adik B irodalom érte lm e z é sé ­
b en. A E T A S 1993. 4. sz. 9 2 -1 1 2 .
Tomka 1999 Tom ka Béla: A H a rm a d ik B iro da lom : A kutatás új útjai. Szeged:
JA TEPress Kiadó, 1999.
Tomka 20 0 4 Tom ka Béla: A z összeh ason lító történ etírásról. T anulságok a m a ­
gyar történ etírás szám ára. M a gy a r T u d o m á n y 2 0 0 4 . 7. sz. 7 3 2 -7 4 2 .
Tomka 2005 Tom ka Béla: A z összehasonlító m ó d szer a történetírásb an - ered m é­
nyek és kihasználatlan lehetőségek. AETA S 2 0 0 5 . 1 -2 . sz. 2 4 3 -2 5 8 .
Tornay 1936 Tornay Károly: A L ev en tein tézm én y története. Stádium , B u dap est,
1936.
Tóth 2000 Tóth Im re: Stílusváltás - elsöprő gy őzelem m el (?) O rszággyűlési
k ép viselőválasztások Sopronban 193 5 . Soproni S z em le 2 0 0 0 . 3. sz.
2 4 9 -2 6 1 .
Tóth 2006 Tóth Im re: A nyugat-m agyarországi kérd és 1 9 2 2 -1 9 3 9 . D ip lo m á cia
és helyi politika a két v ilá gh á b o rú között. G yőr-M oson-Sopron M e­
gye L evéltára, Sopron, 2 0 0 6 .
Tóth 2010 Tóth Im re: A „politikai narkózis” fogságában. Östör Jó zsef közéleti
pályája. (Két háború közötti kor- és jellem rajz egy politikai em lékirat
tükrében) In: Östör József: K özpályám . Politikusi életút a két világ­
h á b o rú k o rá bó l Sajtó alá rend, bev. és jegyz.: Tóth Im re. Győr-Mo-
son-Sopron Megyei M úzeum ok Igazgatósága, Győr - Sopron, 2010.
T óth 2016 Tóth Im re: E gy p o lgári arisztokrata. K ánya K á lm á n (1 8 6 9 - 1 9 4 5 ).
K ron osz Kiadó - M agyar T örtén elm i Társulat, P écs - B u dap est,
2016.
T őkéczki 2013 T ők éczki L ászló: T ö rtén elm i a rck ép ek II. M a gy a r p olitikusportrék
a két v ilá gh á b o rú közötti id ő sz a k b ó l X X . Századi In tézet, B u d a­
p est, 2 0 1 3 . G öm bös Gyula. 3 7 -4 1 .
Turbucz D. 2 0 0 9 T urbucz Dávid: A H orthy-kultusz. In: R om sics Ignác (szerk .):
A m a g y a r jo b b o ld a li h a gy o m á n y 1 9 0 0 -1 9 4 8 . Osiris, B u dap est,
2 0 0 9 . 1 3 8 -1 6 6 .
Turbucz D. 2013 Tu rb ucz Dávid: T izen öt éve a n em zet élén: 193 4 . n ovem b er 16.
H orthy Miklós vezérk u ltu sza G öm bös Gyula m in isztereln ö k sége
idején. In: D ok to ra n d u sz hallgatók I. ko nferenciája. 2012. m á ju s 9.
Szerk.: Ballabás D ániel. L íceu m Kiadó, Eger, 2 0 1 3 . 1 9 -3 3 .
Turbucz D. 2014 T urbucz Dávid: H orthy M iklós. N apvilág Kiadó, B u d ap est. 201 1 .,
B ővített, új kiadás, 2014.
Turbucz P. 2017 T urbucz Péter: G öm bös Gyula a pub licista ellenforradalm ár. In:
G öm bös Gyula: Egy m a g y a r vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a for­
radalom ról és az ellenfo rrada lom ról. Sajtó alá ren d ., jegy zetek és
u tószó: Tu rb ucz Péter. A ttraktor, M áriab esnyő, 2017. 1 2 3 -1 6 2 .
 F eld o lg o zá so k 611

Ujváry 2009 U jváry Gábor: Klebelsberg Kuno és H óm an Bálint kultúrpolitikája.

In: A m ag yar jobboldali hagyom ány. Szerk. R om sics Ignác. Osiris
Kiadó, B u d ap est, 2 0 0 9 . 3 7 7 -4 1 3 .
Ujváry 2010 U jváry G ábor: A h arm in ch arm ad ik n em zed ék . Politika, kultúra
és történ ettu d o m án y a „neobarokk társad alo m b an ”. Ráció Kiadó,
B u d ap est, 2010.
Ujváry 2014 U jváry G ábor: K leb elsb erg K u n o ( 1 8 7 5 - 1 9 3 2 ). K ron osz Kiadó - M a­
gyar T örtén elm i Társulat, P écs - B udapest, 2014.
Unger 1976 U nger M átyás: A tö rtén elm i tudat alaku lása középiskolai tö rtén e­
lem ta n k ö n y v ek b en . Tankönyvkiadó, Bu dap est, 1976.
Ungváry 2012 U ngváry K risztián: A H orthy -rend szer m érlege. D iszk rim in á ció ,
szociálpolitika és a n tiszem itizm u s M agya ro rszágon 1919-1944. J e ­
lenkor Kiadó - OSzK, P écs - Budapest, 201 2 .
U ngváry 2016 U ngváry K risztián: A H o rthy -rend szer és a n tiszem itizm u sá n a k
m érlege. D iszk rim in á ció , és társadalom politika M agyarországon.
Jelen k o r Kiadó, H. n. [Budapest] 2016.
Vaderna 2011 V aderna Gábor: A n agy m ásik: gróf D essew ffy Jó zsef. Egy életpá­
lya kutatási leh etőségei. Korall 4 4 . 2011. 1 0 2 -1 2 2 .
Vargyai 1983 Vargyai Gyula: A h a d s ereg politikai fu n k ció i M agya ro rszágon a
h a rm in ca s év ek b en . A kadém iai Kiadó, B u dap est, 1983.
Veress 1999 Veress G éza: Vásáry István politikai pályája. Csokonai Kiadó, Deb­
recen , 1999.
Vida 1967 Vida István: A Független K isgazd ap árt 1930. évi békési p rogram ja.
T ö rtén elm i S zem le 1967. 1. sz. 7 6 -9 9 .
VlDA [KÉZIRAT] Vida István: A F ü ggetlen K isgazd ap árt története 1 9 3 0 -1 9 3 2 . K éz­
irat. [é. n ., Vida István szem élyes arch ívu m áb an]
Vigh 1992 Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky E n d re 1 8 8 6 -1 9 4 4 . A kü ldetéses e m ­
ber. S zépirodalm i, B u d ap est, 1992.
Vonyó 1982 Vonyó Jó zsef: A N em zeti E gység P ártjá nak m egszerv ezése és taglét­
s z á m á n a k a la ku lása B aran ya m egy é b e n (1 9 3 2 - 1 9 3 6 ). P écs, 198 2 .
Vonyó 1986 Vonyó Jó zsef: Politikai k üzd elm ek Baranya m egyéb en és a NÉP a
G öm bös-k orm án y idején. In: B aranyai H elytörténetírás 1 9 8 5 -1 9 8 6 .
Szerk.: Szita L ászló. P écs 1986. 3 5 5 -3 8 0 .
Vonyó 1990 Vonyó Jó zsef: Báró R o szn er István politikai pályája a m ásod ik
világháb orú k ezdetéig. In: Vas m egy ei levéltári fü zetek 3. E lő a d á ­
sok Vas m eg y e történetéből. Szerk.: Tilcsik György. Szom bathely,
1 9 9 0 .1 4 9 -1 6 3 .
Vonyó 1994 Vonyó Jó zsef: A k orm án y p árt és a választások. (A NÉP és a M ÉP
helyi szervezetein ek feladatai az 1935. és 1939. évi választások
idején) Szá zad ok 1994. 6. sz. 116 5 -1 1 9 8 .
612 F e l h a s z n á l t f o r r á s o k é s ir o d a l o m

Vonyó 1996 Vonyó Jó zsef: G öm bös Gyula és a n em zeti gond olat (G öm bös
n em zetrő l vallott n ézetei az 1 9 1 0 -1 9 2 0 -a s években) In: In m e m ó ­
riá m B arta G áb or T an u lm á n y o k Barta G ábor em lék ére. Szerk.
Lengvári István. P écs, 1996. 4 1 7 -4 3 1 .
Vonyó 1997 Vonyó Jó zsef: A G öm bös-k orm án y N em zeti M unkaterve és a faj­
védelem . In: H íd a század ok felett. T an u lm á n y o k Katus László
70. születésnapjára. Szerk.: N agy M ariann. U niversity Press, P écs
1997. 4 0 9 - 4 2 8 .
Vonyó 1998 Vonyó Jó zsef: Egy állam p árti kísérlet és k u d arca M agy aro rszágon
(1 9 3 2 -1 9 3 9 ). In: G öm bös p á rtja 1998. 1 3 -3 6 .
Vonyó 2001a Vonyó Jó zsef: G öm bös G yula és a jo b b o ld a li ra dik alizm us. T a n u l­
m ányok. Pro Pann ón ia Kiadó, P écs, 2 0 0 1 .
Vonyó 2001b Vonyó Jó zsef: A N em zeti Egység P ártja iratan yagának fo rrásérté­
kéről. In: Vonyó 2 0 0 1 a . 6 6 -8 0 .
Vonyó 2001 c Vonyó Jó zsef: A N em zeti Egység P ártján ak társad alm i b ázisa B ara­
nya m egyéb en (1 9 3 3 -1 9 3 5 ). In: Vonyó 2 0 0 1 a . 9 3 -1 2 5 .
Vonyó 2001d Vonyó Jó zsef: M eskó p ártja Zalában. A datok a nyilasok Zala m e ­
gyei szerep éről és társad alm i b ázisáról (1 9 3 3 -1 9 3 5 ). In: Vonyó
2 0 0 1 a . 1 5 0 -1 7 5 .
Vonyó 2002 Vonyó Jó zsef: A kart-e G öm bös diktatúrát? In: M érle g e n a XX. szá ­
z a d i m a gy a r tö rtén elem - érték elések és értelm ezések . Szerk.: Püs-
ki Levente, Valuch Tibor. D ebrecen , 2 0 0 2 .1 8 9 - 1 9 9 .
Vonyó 2003 Vonyó Jó zsef: G öm bös Gyula. Egy politikuspálya n éhán y vitatott
kérdése. In: A m a gy a r tö rtén elem vitatott szem élyiségei 2. E lőszó:
K osáry D om okos. M agyar T örtén elm i Társulat - K ossuth Kiadó,
Bu dap est, 2 0 0 3 .
Vonyó 2005a Vonyó Jó zsef: G öm bös Gyula és a zsidókérdés. In: A z a n tisz em i­
tizm us alakváltozatai. T anu lm án yok . Szerk.: Paksy Zoltán, Zala
M egyei Levéltár, Z alaegerszeg, 2 0 0 5 . 1 8 -4 3 .
Vonyó 2005b Vonyó Jó zsef: E gy bizalm as m u n k atárs G öm bös Gyula k orm án y­
zásáról. (G öm bös Gyula ha ta lom ra k erü lése és k o rm á n y z á sa ,
1 9 3 2 -1 9 3 6 . A n ta l István sajtófőnök em lékiratai. A kötetet szer­
k esztette, a b evezető tan u lm án y t írta, az an notált n évm u tatót ösz-
szeállította: Gergely Je n ő . Palatínus [Korok és d ok u m en tu m o k ].
H. n. [B u d ap est], 2 0 0 4 . 5 6 8 p .) M ú ltu n k 2 0 0 5 /1 . sz. 3 0 8 -3 1 5 .
Vonyó 2 0 0 8 a Vonyó Jó zsef: Elitváltás - szervezetv áltással. Kísérlet M agyaror­
szágon a h atalm i elit cseréjére egy új p ártelit által (1 9 3 2 -1 9 3 6 ). In:
Pécsi történeti katedra. C athedra H istorica Universitatis Q uinque-
ecclesiensis. Szerk.: Csabai Zoltán, Dévényi A nna, F isch er Feren c,
H ahner Péter, Kiss Gergely, Vonyó Jó zsef. PTE BTK T ö rtén ettu d o ­
m ányi Intézet, P écs, 2 0 0 8 . 5 9 1 -6 0 8 .
 F eld o lg o zá so k 613

Vonyó 2 0 0 8 b Vonyó Jó zsef: Id en titásterem tési kísérletek az átalakított k orm ány­

p ártb an . (N em zeti Egység P ártja 1 9 3 2 -1 9 3 6 ). In: Politikai p á rtok
a 1 9-20. szá za d b a n . Szerk.: Réfi Attila - Sziklai István. Bu dap est,
M TA -ELT E P ártok , p ártren d szerek , p arlam en tarizm u s k u tató cso ­
p ort, B u dap est, 2 0 0 8 .
Vonyó 2009 Vonyó Jó zsef: G öm bös Gyula jobboldali rad ik alizm usa. In: A m a ­
g y a r jobbolda li h a gy o m á n y 1 9 0 0 -1 9 4 8 . Szerk.: R om sics Ignác. Osi-
ris, B u d ap est, 2 0 0 9 . 2 4 3 -2 7 4 .
Vonyó 2011 Vonyó Jó zsef: G öm bös k orm án y p ártján ak ideológiája és p rog ram ­
ja. Szá zad ok 2011. 1. sz. 3 -3 8 .
Vonyó 2012a Vonyó Jó zsef: Jo bb o ld a li radikálisok M agya ro rszágon 1919-1944.
T a n u lm á n y o k , d o k u m en tu m o k . K ron osz Kiadó, P écs, 2 0 1 2 .
Vonyó 2012b Vonyó Jó zsef: Zsilinszky és a zsidókérdés. In: Vonyó 2 0 1 2 a . 5 6 -7 0 .
Vonyó 2012 c Vonyó Jó zsef: M ásolta-e G öm bös M ussolinit v a g y /é s Hitlert? In:
Vonyó 2 0 1 2 a . 1 4 8 -1 9 9 .
Vonyó 2012d Vonyó Jó zsef: A N E P-szervezés feltételei a vasvári választókerület­
ben, az 1930-as években. Szem pontok, adalékok. In: H atáron in ­
n e n , h a tá ron túl. T anulm án yok Tilcsik György 60. születésnapjára.
Szerk.: Bariska István - M ayer László. Szom bathely, 2 0 1 2 .4 0 1 -4 0 9 .
Vonyó 2014 Vonyó Jó zsef: G öm bös Gyula. Napvilág Kiadó, Bu dap est. 2014.
Vonyó 2015 Vonyó Jó zsef: Ki a felelős? A m agyarországi politikai an tiszem itiz­
m us forrásai. In: V elünk éltek - velü n k éln ek . Fejezetek a m agyar-
országi és a Pécs-baranyai zsid ó sá g történetéből. K onferenciakötet.
Szerk.: Nagy M ariann. PTE BTK T örtén ettu d om án yi In tézet, Pécs,
2 0 1 5 . 2 9 -6 3 .
VONYÓ- Vonyó Jó z s e f - Span n enb erger N orbert: Felekezeti b éke és társa­
S pannenberger d alo m szerv ezés. (T ársad alom szerv ezési kísérletek és a katolikus
2007 egy h áz a G öm bös-érában ) In: E m lék kötet Z ichy G yula tiszteletére.
E gyháztörténeti T a nu lm án yok 11. Szerk.: H orváth István és Kikin-
dai A ndrás. H istória E cclesiastica H u ngarica Alapítvány - Pécsi
P üspökség. B u d ap est-P écs, 2007. 1 3 5 -1 6 4 .
Z eidler 1998 Zeidler Miklós: G öm bös Gyula. In: T rianon és a m a gy a r politikai
go n d o lk o d á s 1 9 2 0 -1 9 5 3 . Tanulm ányok. Szerk.: R om sics Ignác.
K özrem űködött: ifj. Bertényi Iván. Osiris Kiadó, B udapest, 1998.
70 -9 7 .
Z eidler 2001 Zeidler M iklós: A revíziós gon do lat. Osiris, B u dap est, 2001.
Z eidler 2 0 0 2 a Zeidler M iklós: M ozg ástér a k ényszerpályán. A m agyar külpoliti­
ka „választásai” a két h áb o rú k özött. In: R om sics Ignác (szerk .):
M ítoszok, le g e n d á k , tévhitek a 2 0 . század i m a g y a r tö rténelem ből.
Osiris, B u d ap est, 2 0 0 2 . 1 6 2 -2 0 5 .
Z eidler 2 0 0 2 b Zeidler M iklós: A totális p árt víziója. (Vonyó Jó zsef: G öm bös Gyu­
la és a jobboldali rad ik alizm us. Tanulm ányok. Pann ón ia Könyvek,
P écs, 2001. 175 old á. n.) BU KSZ 2 0 0 2 . Ő sz 2 2 9 -2 3 4 .
614 F elhasznált források és irodalom

Z e id l e r 2006 Zeidler Miklós: A trianoni békeszerződés és Magyarország. Kihí­

vások és válaszok. In: Csapó Csaba - Dobszay Tamás - Varga Zsu­
zsanna - Zeidler Miklós: Fejezetek az új- és jelenkori magyar törté­
nelem ből Tanulmányok. Szerk.: Gergely Jenő. L’Harmattan - ELTE
Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2006.157-258.
ZlNNER 1979 Zinner Tibor: Adatok a szélsőjobboldali egyesületek megalakulá­
sának körülményeihez. Történelmi Szemle 1979. 3-4. sz. 562-576.
ZlNNER 1989 Zinner Tibor: Az ébredők fénykora 1919-1923. Akadémiai Kiadó,
Budapest 1989.
 ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE

1. Murga látképe az 1930-as években (képeslap)

Online: www.murga.hu
2. Képeslap Murga evangélikus templomáról és a környező épületekről id. Gömbös Gyu­
la bejegyzéseivel
Árnyak könyve I. Őseink és rokonaink. Összeáll.: Dr. Vitéz János. Magánkiadás. H. és
é. n. 103.
3. A murgai tanítólakás, Gömbös Gyula szülőháza
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 7.
4. Weiczel Anna Mária, Gömbös Gyula édesanyja az 1930-as években
Ujldők, 1934. február 4. 191.
5. Id. Gömbös Gyula tanító, Gömbös Gyula édesapja
A Jósa András Múzeum (Nyíregyháza) tulajdona. (A kép eredetijének másolatát Hol-
már Zoltán múzeumpedagógus bocsátotta a szerző rendelkezésére)
6. A gyermek Gömbös elsős elemista korában (1895)
Árnyak könyve 1. Őseink és rokonaink. Összeáll: Dr. Vitéz János. Magánkiadás. H. és
é. n. 106.
7. Sopron látképe a 19-20. század fordulóján
A Soproni Múzeum tulajdona
8. A 12 éves Gömbös Gyula és testvérei
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 25.
9. Krug Lajos, Gömbös Gyula elemi iskolai tanítója és apjának barátja Sopronban
A Soproni Múzeum tulajdona
10. A soproni Evangélikus Lyceum 1895-ben
A Soproni Múzeum tulajdona
11. Gömbös Gyula tanulmányi eredményei a líceum 4. osztályában
Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Vili/61. A sop­
roni ág. h. ev. lyceumi főgymnasium névkönyve, 1900/01. 22. sz.
12. A pécsi Magyar kir. Hadapródiskola főbejárata az 1910-es években
Képeslap. Online: http://aok.pte.hu/pecsi-honved-hadaprod-iskola
13. A Hadapródiskola észak felőli udvari homlokzata, középen a tornacsarnok (1898)
Képeslap. Online: Régi Pécs: www.facebook.com/RegiPecs
14. Gömbös Gyula pécsi hadapródiskolás (az első sorban balról a harmadik) 1902-ben, a
II/B osztályban vegytan órán
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. október 11. 3.
15. Gömbös Gyula növendék
Garay Lajos: A Pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola története. Pécs, 1939.
(melléklet, oldalszám nélkül)
616 Illusztrációk jegyzéke

16. Riffl Sándor főhadnagy terepfelvevő csoportja 1904-ben, elől középen Gömbös Gyula
Garay Lajos: A Pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola története. Pécs, 1939.
(melléklet, oldalszám nélkül)
17. Murgai német asszonyok viselete a 20. század első felében
Árnyak könyvel. Őseink és rokonaink. Összeáll: Dr. Vitéz János. Magánkiadás. H. és
é. n. 100.
18. A soproni evangélikus népiskola millenniumi ünnepségének műsora
Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, VIII/149. 1. Ev.
elemi népiskola 27/1896. sz.
19. Zágráb 1903-ban
Képeslap. Online: www.helytortenet.com
20. Gömbös hadnagy 1909-ben
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 54.
21. Vívófoglalkozás a bécsújhelyi k.u.k. Militár Fecht- und Turnlehrerinstitutban (1910-es
évek eleje)
Ku.k. Militár Fecht- und Tumlehrerinstitut; Online: www.wikiwand.com
22. A K. u. K. Militárische Kriegsschule épülete Bécsben (Dreihufeisengasse) 1902-ben
AKWien VI Dreihufeisengasse K.u.k. Kriegsschule 1902. Online: www.teufel69.at
23. Bécs (Mariahelferstrasse) a 20. század elején
Online: www. tervlap, hu
24. Grete Reichelt, Gömbös Gyula első felesége
Gergely, Jenő: Gömbös Gyula. Politikai pályakép. Vince Kiadó, Budapest, 2001. 18.
25. Bécsi utcakép a 20. század elején
Online: www. becsifekete, blog. hu
26. Houston Stewart Chamberlain
Online: Germán Federal Archive (Bundesarchiv), Bűd 119-1600-06, photograph: o.Ang;
Online: www.britannica.com
27. Houston Stewart Chamberlain legtöbbet hivatkozott könyvének első kiadása (Mün­
chen, 1899)
Online: www. deutschestextarchiv. de
28. Gömbös Gyula öccsével, Jánossal a szerbiai fronton (1914. december 18.)
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 77.
29. Gömbös Gyula vezérkari százados (1915)
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 85.
30. Lucas Snjarié altábornagy és szűkebb törzse a galíciai-bukivinai fronton (1916)
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 81.
31. Gömbös Gyula első feleségével a háború idején
A kép internetes forrásból származik, a forrásoldal már nem elérhető.
32. A K. u. K. Kriegsministerium/Hadügymnisztérium épülete a 20. század elején
Online: www.warrelics.eu
33. Hindenburg és Ludendorff tábornokok az első világháború idején
Staatsbibliothek zu Berlin. Online:www. digital.staatsbibliothek-berlin.de
34. Gömbös Gyula 1920-ban kiadott emlékiratának címlapja
Gömbös Gyula: Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és az el­
lenforradalomról. Budapest, 1920.
 Illusztrációk jegyzéke 617

35. Kozma Miklós az 1920-as évek végén

Tolnai Világlapja, 1932. október 5. 1.
36. Zsilinszky Endre 1922-ben
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
37. A Gólyavár az egyetem udvarán - a MOVE közgyűlésének, Gömbös elnökké választá­
sának színhelye (20. század eleje)
Online: www. icomos. hu/elte-golyavar
38. Gömbös, a MOVE elnöke
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 129.
39. A Népszava 1919. január 21-i számában a MOVE-ról megjelent cikk részlete
Népszava, 1919. január 21. 6.
40. Gömbös bécsi lapjának címoldala
Bécsi Magyar Futár, 1919. március 22. 1.
41. A Kass Szálló Szegeden, ahol Gömbös megszállt (1910 k.)
Képeslap. Online: www.szeged.varosom.hu
42. Francia megszálló csapatok felvonulása Szegeden (1919. július)
Online: www.darabanth.blog.hu
43. Az alakuló Nemzeti Hadsereg - tiszti különítmény Szegeden
Online: www. magyartudat, com
44. Horthy fővezér katonái között 1919-ben
Pesti Hírlap Képes Melléklete, Képes Vasárnap, 1941. június 20. 404.
45. A nemzeti hadsereg eskütétele Szegeden, 1919. június 3-án
Pesti Napló Képes Melléklet, 1935. június 2. 5-6.
46. A szegedi ellenforradalmi kormány egy ülésének jegyzőkönyve Gömbös aláírásával
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 151.
47. A MOVE hivatalos közlönye első számának címlapja
MOVE, 1919. november 1.1.
48. A MOVE szervezeti felépítése
MOVE, 1919. november 7. 15. alapján
49. A MOVE hirdetménye a MOVE fogyasztási és értékesítési szövetkezet megalakulásáról
MOVE, 1919. december 19. 16.
50. Gömbös által mozgósított egyetemisták a budaörsi csatában (1921. október)
Magyar Elektronikus Könyvtár. Online: www.mek.oszk.hu
51. A MOVE és szövetséges egyesületeinek jelvényei
Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE): www.tumblr.com
Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME): www.signum-laudis.hu
Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ): www.darabanth.com
Magyar Nemzeti Szövetség: www.darabanth.com
Egyesült Keresztény Nemzeti Liga: www.darabanth.com
52. Héjjas Iván és egy különítményes alakulata az 1920-as évek elején
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
53. Héjjas Iván
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
54. A MOVE című lap átszervezése
MOVE, 1921. május 8.
618 Illusztrációk jegyzéke

55. Horthy Miklós kormányzó és Gömbös Gyula honvédelmi miniszter Klebelsberg Kuno
kultuszminiszterrel Szegeden az ellenforradalom 10. évfordulóján (1929)
Salamon Komád: A csonka ország. MKK-Helikon, Budapest, 1998. 45.
56. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter és Bethlen István miniszterelnök Balatonfüre-
den
Tolnai Világlapja, 1932. augusztus 3. 1.
57. Bethlen István miniszterelnöksége nyolcadik évfordulójának ünneplése az Egységes
Pártban (1929)
Képes Pesti Hírlap, 1929. április 20.
58. Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő 1922-ben
Tolnai Világlapja, 1922. február 1.
59. Az Egységes Párt Veszprém vármegyei megalakulása (1923)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. október 11. 5.
60. így látta Gömbös, az Egységes Párt ügyvezető alelnökének esélyeit a karikaturista
1922-ben
Szokoly Endre: ...és Gömbös Gyula a kapitány. Gondolat, Budapest, 1960. 209
61. Bethlen István és Gömbös Gyula választási nagygyűlésen (Derecske, 1922. május 7.)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. október 11. 5.
62. Bethlen István és Gömbös Gyula választási gyűlésen (Eger, 1922. május 1.)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. október 11. 5.
63. Gömbös Gyula beszél (Kiskunmajsa, 1922. május 20.)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. október 11. 5.
64. A Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt helyzete a kortárs karikaturista sze­
mével
Szokoly Endre: ...és Gömbös Gyula a kapitány. Gondolat, Budapest, 1960. 231.
65. Szilágyi Erzsébet, Gömbös Gyula második felesége
Magyarország, 1933. július 18. 1.
66. Hóman Bálint történész, egyetemi tanár az 1920-as évek közepén
Tolnai Világlapja, 1925. július 15. 2.
67. Gömbös képviselők egy csoportjával a nemzetgyűlés utolsó ülésén (1926)
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 257.
68. A Fajvédő Párt választási nagygyűlésének plakátja (1926)
Online: umw.darabanth.com
69. Gömbös fajvédő párttársai mint képviselőjelöltek 1926-ban
Tolnai Világlapja, 1926. november 24. 23.; december 8. 24.
70. Gömbös Gyula, a Fajvédő Párt vezére a képviselőház ülésére megy (1927)
Tolnai Világlapja, 1927. október 26. 4.
71. Gömbös Gyula vitézzé avatásakor Héjjas Ivánnal (balszélen) és Borbély-Maczky Emil­
lel (jobbszélen)
Tolnai Világlapja, 1929. június 26. 4.
72. Gömbös Gyula az Egységes Pártba történt visszalépésekor
Képes Pesti Hírlap, 1928. szeptember 8. 2.
73. A frankhamisítás reflektorfénybe került szereplői
Tolnai Világlapja, 1926. január 13. 4.
74. A honvédelmi államtitkárság ára - a Bethlennek tett fogadalom
Szokoly Endre: ...és Gömbös Gyula a kapitány. Gondolat, Budapest, 1960. 263.
 Illusztrációk jegyzéke 619

75. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter szolgálaton kívüli tábornokká történt előlépteté­
sekor (1930)
Tolnai Világlapja, 1930. március 12. 2.
76. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter (Lühnsdorff Károly rajza)
Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1932. augusztus 28. 9.
77. Bethlen István utolsó előtti kormánya (1929)
Magyar Elektronikus Könyvtár. Online: www.mek.niif.hu
78. A Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. szerelőműhelye
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Adattára
79 Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a Műegyetemi Sportrepülők 8 új gépének átadá­
sán és újonnan kiképzett pilótáinak avatásán
Tolnai Világlapja, 1930. október 29. 3.
80. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a Műegyetemi Sportrepülők 8 új gépének átadá­
sán és újonnan kiképzett pilótáinak avatásán
Tolnai Világlapja, 1930. október 29. 3.
81. A hadsereg 1931. évi sporthetének díjkiosztó ünnepsége
Tolnai Világlapja, 1931. július 15. 1.
82. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter egy hősök napi ünnepségen (1930)
Tolnai Világlapja, 1930. június 4. 4.
83. Gömbös kecskeméti „elszólása”
Szokoly Endre: ...és Gömbös Gyula a kapitány. Gondolat, Budapest, 1960. 263.
84. Károlyi Gyula kormánya megalakulásakor (1931. augusztus)
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
85. Gróf Károlyi Gyula, József főherceg és Gömbös Gyula egy ünnepségen, 1932-ben
Tolnai Világlapja, 1932. július 6. 4.
86. Gömbös Gyula az 1930-as évek elején
Online: www.tortenelemklub.com
87. A Nemzeti Munkaterv címlapja
A Gömbös-kormány Nemzeti Munkaterve. Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, 1932.
88. Az első Gömbös kormány eskütétele után (1932. október 4.)
Budapest-képarchívum Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
89. Gömbös Gyula rádiószózata a Magyar Rádió stúdiójából
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 291.
90. Gömbös Gyula miniszterelnöki bemutatkozó beszéde a Képviselőházban (1932. októ­
ber 11.)
Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1932 október 16. 6-7.
91. Gömbös Gyula ismerteti programját a Felsőházban (1932. október 13.)
Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1932 október 16. 4.
92. Gömbös Gyula miniszterelnök a nagytőke képviselőivel a GyOSz közgyűlésén (1933)
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
93. A Gömbös-kormány 95 pontos programja a karikaturista szemével
8 Órai Újság, 1936. jan. 14. 11.
94. Gömbös Gyula Mussolinivel első római látogatásán (1932. november)
Magyar Elektronikus Könyvtár. Online: www.mek.oszk.hu
95. Gömbös Gyula miniszterelnök 1933. júniusi németországi látogatása
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
620 Illusztrációk jegyzéke

96. Hitler és Gömbös Erfurtban 1933. júniusi németországi látogatásán

Online forrás: www.pixpast.com
97. Gömbös beszédet mond Rodostóban a felújított Rákóczi-ház felavatásakor (1933)
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 261.
98. Kánya Kálmánnal Ismét pasa török miniszterelnöknél Ankarában (1933)
Pesti Hírlap Képes Melléklete, Képes Vasárnap, 1943, március 9. 150.
99. Musanoff bolgár miniszterelnökkel Szófiában (1933)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. október 11. 9.
100. A magyar delegáció a krakkói Wawel udvarán (1934. október)
Narodowe Archiwum Cyfrove, Online: www.audiovis.nac.gov.pl
101. Gömbös revíziós terve 1934-ben
Zeidler Miklós: A revízós gondolat (Pozsony, Kalligram, 2009. 355.) alapján
102. Jankapuszta egyik épülete
Online: kanizsahir.hu
103. Horvát usztasák Jankapusztán
Online: stormfront.org
104. Az Országrendezés mérnöki megvilágításban című könyv címlapja
Az országrendezés mérnöki megvilágításban a Nemzeti Munkaterv alapján. Magyar
Mérnök és Építész Egylet - Magyar Mérnökök és építészek Nemzeti Szövetsége. H. n.
[Budapest], 1933.
105. Weiss Manfréd csepeli gyártelepe az 1930-as években
Online: www. rabbi.zsinagoga. net
106. A csepeli hajókikötő az 1930-as években
Online: www. csepel. info
107. A Függetlenség Évkönyvének címlapja
Függetlenség évkönyve 1934. Budapest, 1934.
108. Gömbös Gyula és Antal István, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője a Parla­
ment folyosóján (1932)
Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1932 október 16. 4.
109. A Függetlenség című kormánylap fejléce
Függetlenség, 1933. október 24. 1.
110. Az Új Magyarság első számának címlapja
Új Magyarság, 1934. augusztus 30.
111. A miniszterelnök beszédet tart a rádióban
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
112. Kozma Miklós, a Magyar Rádió elnöke és az MTI igazgatója
Online: www.degob.hu
113. A Nemzeti Színház Barátainak Köre alakuló ülése (1934)
Színházi Élet, 1934. 41. szám, 58.
114. Németh Antal, a Nemzeti Színház 1935-ben kinevezett igazgatója
Színházi Élet, 1935. 24. szám, 15.
115. Gömbös Gyula az 1934. évi budapesti tornász világbajnokság megnyitó ünnepségének
dísztribünjén
Tolnai Világlapja, 1934. június 6. 1.
 Illusztrációk jegyzéke 621

116. Gömbös honvédelmi miniszterként vívómezben zsűrizik a honvédtiszti vívó klub új

vívótermének avatásán (1931)
Pesti Napló Képes Mamelléklet, 1931. december 20.
117. Kozma György zempléni főispán levele bátyjának, Kozma Miklós belügyminiszternek
(1935)
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, P 1080, Kozma-család iratai 2. cs.
115/1935.L. Idézet: 631/1935.L.
118. Gömbös Gyula a NÉP székesfehérvári zászlóbontó gyűlésén (1933. január 14.)
Tolnai Világlapja, 1933. január 25. 2.
119. Gömbös felszólalása a NÉP debreceni zászlóbontó gyűlésén (1933. január 19.)
Tolnai Világlapja, 1933. február 8. 2.
120. Sztranyavszky Sándor
Pesti Hírlap Képes Melléklete, Képes Vasárnap, 1942. május 5. 300.
121. Gömbös Gyula, Marton Bélával (balra) és Bornemisza Gézával a parlament folyosóján
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
122. A NÉP jelvénye és annak nyomtatványokon használt változata
Online: www. signum-laudis. hu
123. A NEP-tagok belépési nyilatkozata
Részletes szervezési útmutatás a választókerületek és községek (városok) elnökei vala­
mint titkárai részére. Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest é. n. [1933] 46. F) minta
124. A NEP-tagok személyi nyilvántartó lapja (a perforáció feletti rész) és tagsági igazolvá­
nya
Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, NÉP iratok, NEPadm. 1932-33.
125. Az államszervezet és az Egységes Párt szervezetének szerkezeti vázlata (1922-1932)
A szerző szerkesztése
126. Az államszervezet és a kormánypárt vezetőinek személyi egybeesése (1922-1932)
A szerző szerkesztése
127. Az államszervezet és a NÉP szervezetének szerkezeti vázlata (1933-1935. ősz)
A szerző szerkesztése
128. Gömbös Gyula és Hóman Bálint NÉP budapesti alakuló zászlóbontó gyűlésén (1933)
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
129. A NÉP Országos Központi Irodájának működését részletesen szabályozó 24 oldalas
dokumentum címoldala
Nemzeti Egység Országos Központi Irodájának felépítése és munkarendje. Stádium Saj­
tóvállalat Rt. Budapest, 1933
130. Az Eszterházy-palota (Eszterházy utca 30.), a NÉP országos és budapesti központjá­
nak székháza
Online: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
131. A kinevezett NEP-vezetők díszes megbízólevele és a Vezérnek küldött fogadalmának
nyomtatott űrlapja
Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, NÉP személyi ügyek 1933.; Magyar
Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, NÉP ir. II., NÉP Kf.
132. Szörtsey József, a TESZ alelnöke és lapjának (Nemzeti Figyelő) főszerkesztője
Tolnai Világlapja, 1926. január 20. 4.
133. Felvonulásra váró üzemi delegációk a Nemzeti Munkahéten (1933)
www. helytortenet. com
622 Illusztrációk jegyzéke

134. A Nemzeti Munkahét plakátja (1934)

www.axioart.com
135. Az 1934-es Nemzeti Munkahét ipari felvonulása (A Schmoll paszta „bandériuma”)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1934. október 14. 4.
136. A TESZ által szervezett irodalmi est résztvevői 1934-ben
Tolnai Világlapja, 1934. október 17. 4.
137. Gömbös Gyula miniszterelnök a Turul Szövetség vezetőivel 1934-ben
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
138. Gömbös miniszterelnök a frontharcosok soproni ünnepségén (1934)
A Soproni Múzeum tulajdona
139. A Független Kisgazdapárt zászlóbontó gyűlése a Pesti Vigadóban (1931. február 15.)
Tolnai Világlapja, 1931. február 25.
140. Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt vezére az 1930-as évek közepén
Pesti Napló Képes Melléklet, 1937. június 27.
141. Gömbös Gyula és Eckhardt Tibor a képviselőház folyosóján (1933)
Tolnai Világlapja, 1933. május 5. 11.
142. Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt vezére egy debreceni gyűlésen (1935)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1935. október 27.
143. Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt elnöke
Tolnai Világlapja, 1936. július 29. 2.
144. A házfelosztlatás utáni első pártértekezlet (1935. március)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1935. március 10. 6.
145. Gömbös Gyula a szavazóhelységben megkapja a választási cédulát
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. október 11. 6.
146. A pártonként gyülekező választók a szavazásra várva, csendőrök ellenőrzése mellett
(Túra, 1935)
Rubicon2009. 1-2. (A magyar jobboldali hagyomány, 1900-1945.) 44.
147. A második Gömbös-kormány tagjai az eskütétel után, a miniszterelnökségi palota fo­
gadótermében
Tolnai Világlapja 1935. március 13. 2.
148. A budapesti 1. honvéd vegyesdandár 1934 szeptemberi zárógyakorlatán Gömbös Gyu­
la miniszterelnök és honvédelmi miniszter a kormányzóval
Pesti Hírlap Képes Melléklete, Képes Vasárnap, 1940. március 3. 9.
149. Gömbös Gyula ünnepélyes keretek között tisztségébe iktatja az új tolna megyei főis­
pánt, dr. Hagymássy Zoltánt (1933. május)
Tolnai Világlapja, 1933. május 31. 1.
150. Horthy és Gömbös a Parlement lépcsőjén az ünnepélyes megnyitó után
Pesti Napló Képes Melléklet, 1935. május 5. 5.
151. A miniszterelnök a két ház korelnökével, báró Fiáth Pállal és Sándor Pállal az országy-
gyűlés megnyitásakor
Pesti Napló Képes Melléklet, 1935. május 5. 5.
152. A miniszterelnök az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés közgyűlésén (1933)
Tolna Világlapja, 1933. május 10. 4.
153. Gömbös Gyula a Gyáriparosok Országos Szövetségének közgyűlésén
Tolnai Világlapja, 1933. május 24. 2.
 Illusztrációk jegyzéke 623

154. A Nemzeti Munkaközpont alapszabályai

Nemzeti Munkaközpont-Magyar Munkások Országos Szövetsége alapszabályai. Buda­
pest, 1935
155. A Progaganda-kérdőív 1. és 3. oldala
A NÉP 28/1934. sz. körlevél melléklete. Gömbös pártja. A Nemzeti Egység Pártja Orszá­
gos Központjának dokumentumai (1932-1939). Összeállította és a bevezetőt írta Vonyó
József. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998. 168. és 170.
156. így látta az ellenzéki lap karikatúristája a NÉP sportszervezési törekvéseinek célját
Magyarság, 1936. február 9.
157. A vitaesték módszertani útmutatójának címlapja és egy oldala
Vita- és szónoki tárgyak. Vázlattal és rendezési útmutatással. (Melléklet az 1934. szep-
temnber havi körlevélhez.) Stádium, Budapest, 1934
158. A közegészségügyi feladatokat ellátó Stefánia Szövetség egyik vidéki védőintézetének
váróterme
Online: https://www.gyulaihirlap.hu/3713-stefania-szovetseg
159. A kormány és a NÉP képviselőcsoportja Gömbös Gyulát köszönti kinevezésének har­
madik évfordulóján a Sándor palota teraszán
Tolnai Világlapja, 1935. október 16. 4.
160. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter szülőfalujában (1930)
Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1930. szeptember 28. 8.
161. Az emléktábla felavatása Gömbös szülőházán (1935)
Dr. Vitéz János tulajdona
162. Gömbös Gyula Orosházán átveszi díszpolgári oklevelét (1932. november)
Tolnai Világlapja, 1935. november 20. 4.
163. Gömbös Gyula miniszterelnök Horthy Miklóst kíséri a kormányzó megválasztása 15.
évfordulóján rendezett ünnepség után
Tolnai Világlapja, 1934. október 10. 2.
164. Horthy és Gömbös 1935-ben
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
165. A NÉP, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom viszonya - a vezéri állam működésének
sémája
A szerző szerkesztése
166. Bethlen lapja, a 8 Órai Újság 1935. december 5-én kezdődő cikksorozata a pártszerve­
zésről
8 Órai Újság 1935. december 5.
167. Gömbös állásfoglalása a Kozma és Marton közötti vitában - a karikaturista szemével
8 Órai Újság, 1936. január 26. 11.
168. 1935-ben, Nagytétényben készült grafika Gömbösről
Függetlenség, 1936, október 11.
169. Az utolsó fotók (1936. augusztus eleje)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. augusztus 16. 6-7.
170. Gömbös utolsó levele Hóman Bálintnak a neuwittelsbachi klinikáról (1936. szeptem­
ber 7.)
Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár 15. f. - Hóman Bálint irathagyatéka 24.
624 Illusztrációk jegyzéke

171. A kormány gyászjelentése

Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, IV/B/401. 150.
d. 545/1936.
172. A müncheni királyi palotából induló gyászmenet
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. október 11. 2.
173. Gömbös Gyula özvegye és gyermekei Hóman Bálinttal a hegyeshalmi pályaudvaron
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. október 11. 2.
174. Gömbös Gyula ravatala az Országház kupolatermében
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
175. Gömbös Gyula temetési menete az Andrássy úton
Online: Fortapan, adományozó: Rosta László
176. Gömbös Gyula arcképének leleplezése a NEP-ben
Tolnai Világlapja, 1937. április 21.
177. Gömbös Gyula mellszobrának felavatása a Turul Szövetségben, 1937. március
Tolnai Világlapja, 1937. március 17. 4.
178. A kortárs karikaturista Darányi miniszterelnöki bemutatkozásáról
Függetlenség, 1936. október 13. 1.
179. Október 6-i gyászünnepségek. Teleki Pál a Magyar Élet Pártja nevében megkoszorúzza
Gömbös sírját (1940)
Pesti Hírlap Képes Melléklete, Képes Vasárnap, 1940. június 23. 14.
180. Október 6-i gyászünnepségek. Kállay Miklós helyez el koszorút Gömbös síremlékénél
(1942)
Pesti Hírlap Képes Melléklete, Képes Vasárnap, 1942. október 13. 667.
181. Október 6-i gyászünnepségek. A Lakatos-kormány tagjai tisztelegnek a síremlék előtt
(1944)
Tolnai Világlapja, 1944. október 18. 1.
182. Gömbös Gyula lánya és két fia a síremlék felavatásakor (1941. június)
Képes Vasárnap, 1941. június 27. 430.
183. Gömbös Gyula Örkény vezért ábrázoló síremléke
Pesti Hírlap Képes Melléklete, Képes Vasárnap, 1941. június 20. 412.
184. A MOVE Gömbös-emlékérmének elő- és hátlapja
A szerző tulajdona
185. Gömbös herendi porcelánból készült kisméretű mellszobra (Pásztor János alkotása)
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
186. Gömbös Gyula szobra Gömbösfalva (Szomolya) főterén
Online: www.szomolya.eoldal.hu
187. Gömbös Gyula 1941-ben felállított szobra a Döbrentei téren (Pásztor János alkotása)
Online: www.kozterkep.hu
188. Az 1944-ben felrobbantott szobor maradványai (1945)
Online: www.kozterkep.hu
189. Gömbös Gyula gyermekei 1929 körül (Gyula, Dóra, Ernő)
Árnyak könyve I. Őseink és rokonaink. Összeáll: Dr. Vitéz János. Magánkiadás. H. és
é. n. 107.
190. A két fiú 1936 októberében, apjuk temetésén. Gyula (jobbra) huszárönkéntes, Ernő
(balra) ludovikás növendék
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. október 11.2.
 Illusztrációk jegyzéke 625

191. Gömbös második felesége az 1933. évi gyermeknapon

Tolnai Világlapja, 1933. május 10. 1.
192. Gömbös Gyula parlamenti dolgozószobájában (1933)
Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1933. április 9. 3.
193. Gömbös Gyula nagytétényi kertjében
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 379.
194. Gömbös Gyula József királyi herceggel a nagytétényi hősi emlékmű leleplezési ünnep­
ségén (1933)
Tolnai Világlapja, 1934. november 7. 3.
195. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a balatonföldvári strandon (1932)
Színházi Élet, 1932. 34. szám, 42.
196. Díszelőadás az Operában, Horthy Miklós kormányzó névnapján (1934. december 6.)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1934. december 16. 8-9.
197. Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1922-ben Gömbösről készített bronz mellszobra
Magyar Művészet (2. évfolyam) 1926. 569.
198. A Göringgel közös rominteni vadászaton elejtett szarvasbikával
Pesti Napló Képes Melléklet, 1935. október 10. 6-7.
199. Vadászreggeli Magyaróváron (1932)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1932. december 18. 10.
200. Gömbös vadásztörténetet mesél a partement folyosóján (1933)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1933. április 16. 5.
201. Pillanatképek a parlament folyosójáról
Pesti Napló Képes Melléklet, 1933. április 16. 5.
202. Pillanatképek a parlament folyosójáról
Pesti Napló Képes Melléklet, 1935. október 20. 3.
203. Pillanatképek a parlament folyosójáról
Pesti Napló Képes Melléklet, 1935. október 20. 3.
204. Gömbös modellt áll Gáspár Antal karikaturistának
Színházi Élet, 1932. 1. szám 33.
205. Mellette az ekkor készült karikatúra (1932)
Színházi Élet, 1932. 1. szám 33.
206. A Színházi Élet által közölt recept (1935)
Színházi Élet, 1935. 13. szám 119.
207. Gömbös miniszterelnök díszmagyarban a parlament előtt az országgyűlés megnyitása­
kor (1935. április)
Pesti Napló Képes Melléklet, 1935. május 5. 5.
208. Gömbös Gyula egy vitézi bálon Vogt Waldemárnéval és Rőder Vilmosnéval
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. október 11. 6.
209. Gömbös Gyula Mussolinivel első római látogatásán (1932. november)
Tolnai Világlapja, 1932. november 23. 2.
210. Gömbös Gyula Hitlerrel Berlinben (1935)
Online: www.gettyimages.com/license/615289172
211. Gömbös mint szónok. A Pesti Napló fotósorozata a romhányi Rákóczi-emlék leleplezé­
sén mondott beszédről, 1932. október
Pesti Napló Képes Melléklet, 1932. október 16. 1.
626 Illusztrációk jegyzéke

212. Mussolini mint szónok

Online: www. iwm. org. uk
213. Hitler mint szónok
Online: vishnmenon.com
214. Gömbös Gyula abádszalóki beszámolói gyűlésen (1931)
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 279.
215. Gömbös miniszterelnök Sopron vármegye és város vezetó'ivel tárgyal (1934)
A Soproni Múzeum tulajdona
216. Gömbös Gyula a tábornoki kar Horthy Miklós születésnapja alkalmából rendezett
ebédjén (1934)
Tolnai Világlapja, 1934. május 24. 11.
217. Gömbös miniszterelnök parlamenti bemutatkozó beszéde vázlatának részlete
Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Franklin-Társulat, Budapest, 1934. 386.
218. Gömbös Gyula és Mussolini Littoriában
Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. március 29. 12.
 NÉVMUTATÓ

Ady Endre 524 Beke László 325

Agora Zsuzsanna 10 Bekk József 69
Almásy Imre 419 Béldi Béla 325, 336, 338, 372, 383, 389,
Andaházy-Kasnya Béla 484 401, 419, 428, 464, 466, 483
Andics Erzsébet 47 Belitska Sándor 107,145
Andrássy Gyula, ifj. 119,170,191 Bell Miklós 205
Anka János 169 Bellus Ibolya 10
Antal István 16, 17, 29, 32, 146, 236, 275, Benárd Ágoston 419
279, 280, 330-333, 335, 373, 382-384, Bencs Kálmán 434
386, 389, 405, 407, 418, 430, 439, 440, Benes, Edvard 308, 536, 538
455, 456, 466, 470, 471, 474, 494, 497, Beniczky Ödön 531
512, 528, 530, 560, 562-564, 567 Benyovszky Móric 432
Apponyi Albert 83, 268 Bernolák János 158
Áprily Lajos 387 Bethlen István 9, 13, 17, 20, 23, 25, 34, 35,
Arányi István 323 38, 49, 53, 54, 56, 107, 133, 137, 148, 168,
175,178,180-200, 203-206, 216,219,220,
Babay József 387 228, 242-254, 256, 257, 259, 261, 263-
Bajcsy-Zsilinszky Endre 15, 42, 115, 117- 265, 267-273, 276-278, 282-286, 296,
118, 131-132, 141, 162, 165, 179, 205, 311, 351, 353, 358, 363, 369, 370, 373-376,
207, 209-212, 215, 218, 226, 236, 237, 383, 394, 396-398, 400, 401, 403, 405-
239, 240, 243, 251, 279, 373, 401, 402, 407, 409, 414, 415, 418, 422, 424, 428,
434, 463, 481, 486, 531, 557 429, 431-433, 439, 445, 465, 480, 482,
Bakk Miklós 461, 480 484-486, 489, 490, 491, 499, 513, 520,
Bálint Ágnes 10 542, 550, 554-557, 560, 562, 563
Bállá Aladár 120-121 Bibó Lajos 387
Bangha Béla 236, 237 Bíró György 419
Bánsághy György 389, 407, 505 Bíró Pál 288
Baranyai Tibor 413 Bismarck, Ottó von 566
Barcza György 566 Bodor Antal 326
Bárczy István 425 Boér Zoltán 509
Bárdossy László 561 Bókay János 387
Baross Gábor 247, 248, 279, 381, 386, 387 Bokor Pál 147
Bartha Albert 124 Bónyi Adorján 387
Basch Ferenc 299 Borbély-Maczky Emil 212, 218, 243, 266,
Batthyány Tivadar 133 434,509
Bauer, Max 201, 202 Bornemisza Géza 236, 312, 356, 372, 389,
Baumgartner Bernadetté 10 407, 421, 424, 425
628 N évmutató

Boroviczény Aladár 159, 160 Engels, Friedrich 136

Bors Károly 66, 504 Eöri-Szabó Dezső 205
Borvendég Ferenc 431 Erdélyi József 37, 487
Böhm Vilmos 122, 124, 127, 133, 141 Erdőhegyi Lajos 430
Brandt Vilmos 419 Erikson, Erik H. 71
Bródy György 349 Ernszt Sándor 273, 499
Bruszilov, Alekszej Alekszejevics 106 Erőss Zsolt 10
Búd János 253 Erzberger, Matthias 202
Budai Goldberger Leó 288 Eszterházy Móric 428

Caesar, Julius 566 Fabinyi Teofil 72

Chamberlain, Houston Stewart 102, 103, Fabinyi Tihamér 273 , 274, 284, 312, 3 85,
114, 220, 221, 236, 237, 553 422, 424, 425
Chorin Ferenc 288, 345, 445, 467 Falu Tamás 387
Clerk, George 152, 174 Farkas Andor 31
Crouy Péter 126,134 Farkas Béla 342, 432
Féja Géza 38, 402, 487, 488
Csák Ibolya 349 Fekete Imre 342
Csáky Károly 168, 254, 255, 257, 278 Ferenc József, I. 83, 87, 178, 179
Csathó Kálmán 336, 469 Fest, Joachim 542
Csekő Ernő 10, 60 Festetics Sándor 408
Csík József 419 Fiáth Pál 441
Csilléry András 392, 404 Földes György 10
Csöngedy Gergely 205 Freud, Sigmund 100, 101
Friedrich István 125, 127, 151, 199, 211
Dánér Béla 236 Fűnk, Walter 348
Darányi Kálmán 54, 274, 312, 382, 424,
425, 442, 497, 502, 506-508, 560 Gaál Gaszton 251, 394, 397
Darwin, Charles 102 Gábor Jenőné 30, 341
Dévényi Anna 33, 53, 81 Gábor Móric 517
Dimitrov, Georgi 46 Garami Ernő 277
Disraeli, Benjámin 236 Gárdonyi Géza 524
Doblhoff Lilly 469 Gartner Károly 372
Dobokay Béla 139-140 Gáspár Antal 526
Dollfuss, Engelbert 301 Gecső Gyula 30, 341
Dorogi Farkas Ákos 509 Géher Gyula 126
Gellériné Lázár Márta 10
Eckhardt Tibor 15, 42, 143, 165, 171, 191, Gergely Jenő 9, 16, 25, 21, 54-56, 122, 193,
201, 205, 208, 210, 211, 215, 218, 236, 423,494, 516
240, 251, 253, 309, 397-401, 405-409, Goldzier, Hans 102
467, 481-485, 499, 531 Gömbös Dóra 518
Eckhart Ferenc 328 Gömbös Ernő 14, 106, 516, 518, 522
Egry Gábor 10,111 Gömbös Gyula (G. Gy. fia) 518
Elek Ilona 279, 349 Gömbös Gyula, id. 59, 60, 62
Endre László 372 Gömbös Imre 58
Endre Zsigmond 205 Gömbös János 62, 105, 516, 521
 N évmutató 629

Gömbös Karolina 66 348, 367, 381, 422, 424, 425, 435, 498,
Gömbös Tamás 10, 58 501, 505, 509, 519, 530
Görgey Artúr 566 Horthy Miklós (kormányzó) 9, 17, 20, 29,
Görgey György 126 34-35, 54, 57, 141-142, 143, 145, 151-
Görgey József 126 153, 155, 159-161, 172, 175, 178-181,
Göring, Hermann 348, 468, 502, 525, 530, 183, 190, 199, 201, 204, 206, 212, 219,
557 242-244, 251, 254, 255, 257, 259, 268,
Gratz Gusztáv 39-40, 41, 137, 180, 513, 270-272, 277, 278, 280, 285, 318, 381,
557, 562 414, 422, 424, 427, 428, 431-434, 436,
439, 440, 465-467, 469, 471, 475-477,
Gyarmathy Mihály 509 489, 491, 499, 502, 511, 513, 517, 524,
Gyarmati György 10, 513 542, 543, 551, 564, 567
Gyomlay László 336 Horváth István 432
Gyömörey György 266 Horváth Klára 10
Gyurgyák János 54, 56, 206, 234, 238 Hory András 558
Hubay Kálmán 29, 30, 333, 506, 566
Haám Artúr 419 Huszár Aladár 403, 431
Habsburg Albrecht főherceg 161 Huszár Károly 152
Habsburg József főherceg 274, 522 Huszovszky Lajos 419
Hagymássy Zoltán 430
Halász Elemér 323 Igmándy-Hegyessy Géza 126, 432
Haller István 199, 211,212 Ignácz Károly 10
Halmay Béla 433 Ihrig Károly 325
Hanák Luca 10 Illyés Géza 495
Hardy Kálmán 126 Illyés Gyula 38, 387, 487
Harsányi Iván 10 Imrédy Béla 40, 273 , 274, 278, 279, 284,
Hazai Samu 107 299, 312, 381, 422, 424, 506, 508, 510,
Hefty Richárd 134 560
Hegedűs Lóránt 288 Incze Miklós 47, 81
Héjjas Iván 168-171, 208, 209, 219, 243 Inczédy László 81
Herczeg Ferenc 467, 469, 524, 526 Ismét Inönü 302
Herczeg Jenő 526 Ivády Béla 273, 318, 418, 429, 502, 505
Hindenburg, Paul von 108, 476
Hir György 205, 211, 247 Jakab Bertalan 341
Hirsch Albert 288 Jankovich Arisztid 246
Hitler, Adolf (Führer) 15,20,21, 27,29,34, Janky Kocsárd 262
36, 37, 55, 99, 102, 177, 201, 202, 221, Jánosi Engel Adolf 101
237, 239, 242, 281, 285, 297-301, 303, Jánosi Engel Frigyes 101
305, 309, 372, 458, 459, 461, 464-466, Jókai Mór 524
468, 475, 476, 500, 502, 532-557, 571, Juhász Balázs 262
573 Julier Ferenc 119, 149
Hodobay Sándor 433 Jurcsek Béla 419
Hoepfner Guidó 325
Hofmannstahl, Hugó von 100 Kabos Endre 349
Hóman Bálint 13, 31, 44, 219, 253, 274, Kádár Gyula 510
279, 280, 284, 329, 330, 334, 335, 337, Káldy Zsuzsanna 10
630 N évmutató

Kállay Miklós 279, 284, 285, 312, 316, 421, Koós Miklós 126
422, 424, 426, 482, 508, 510, 511, 560 Kornfeld Móric 270, 345
Kállay Tibor 253 Kornis Gyula 22, 23, 33, 509, 574
Kánya Kálmán 53, 302, 309, 312, 422, 425, Kovács Alajos 236, 237, 346
566 Kozma Ferenc (Bárd Miklós) 116
Karadordevic Sándor 121 Kozma György 340, 349, 350, 430, 432,
Karinthy Frigyes 387 433,527
Károly, IV. 107, 110, 161, 180 Kozma Jenő 363, 370, 403, 404, 405, 414
Károlyi Gyula 141, 272-274, 277, 278, 280, Kozma Miklós 13, 15-17, 20, 32, 33, 54,
422,527 78,115-117,118,120,124-126,128, 129,
Károlyi Imre 433 141, 159, 161, 179, 201, 204, 236, 251,
Károlyi Mihály 119, 129, 131, 133 260, 264, 275, 280, 285, 333, 334, 337,
Károlyi Sándor 236, 237 342, 348, 349, 381, 397, 398, 421, 422,
Kárpáthy Kamillo 427 424, 425, 429-431, 433, 446, 486, 492,
Kárpáti Károly 349 492, 493, 497, 499, 504, 524, 530
Kauser István 336 Kölcsey István 419
Kautsky, Kari 104, 136 Kölcsey Sándor 433
Kelemen Béla 138, 139, 145,147 KrauK, Alfréd 94
Kelemen Kornél 389 Krauthacker Albert 145
Kelemen Krizosztom 510 Krisch András 10
Kelemen Móric 324 Krug Lajos 67, 80, 81
Keltz Sándor 240 Kun Béla 146
Kemal Atatürk 36, 201 Kunder Antal 426
Kenéz Béla 273
Kerekes Lajos 532 L. Nagy Zsuzsa 52, 404
Keresztényszigeti Sándor 78 Lackó Miklós 401, 487
Keresztes-Fischer Ferenc 273, 284, 285, Lakatos Géza 506
349, 415,421-424, 482, 513 Láng János 336
Keresztes-Fischer Lajos 126 Lányi Árpád 387
Kershau?, lan 99, 542 Lázár Andror 16,17, 31, 260,273-275, 284,
Kisfaludi Stobl Zsigmond 524 316, 317, 381, 418, 422, 423, 425, 530,
Kiss Endre 434 562, 566
Kiss Ferenc 523 Lederer Miklós 323
Kiss Menyhért 169, 211 Lehár Antal 147,151
Kiss Zoltán 10, 517, 560 Lendvai István 169, 170, 236, 237
Klebelsberg Kuno 179, 227, 249, 329 Lévay Mihály 81
Kleidin Hugó 323 Lichtenstein László 429
Klimt, Gustav 100 Liebenfels, Lanz von 102
Knézy Lehel 335 Linder Béla 119, 120
Kodolányi János 37 Lipták László 323
Kogutowicz Károly 435 List, Guido von 102
Kolosváry-Borcsa Mihály 30, 335, 433,468 Löw Immánuel 561
Komlós János 526 Ludendorff, Erich 108, 201, 202, 221, 236,
Konok Péter 10 540
Kontra Aladár 219 Lueger, Kari 103, 553
Kónya Sándor 49, 50, 289 Lukichich Géza 173
 N évmutató 631

Machiavelli, Niccolö 22 Nadányi Zoltán 387

Madai Gyula 419 Nádosy Imre 246, 247
Magasházy László 126 Nagy Ferenc 395, 399, 401, 483
Mahler, Gustav 100, 101 Nagy Iván 389
Majthényi Flóra 81 Lajos, I. (Nagy) 37
Makkai János 347, 348, 407, 468, 560 Nagy Pál, felsőőri 430
Malcolmes Béla 323 Nagyatádi Szabó István 152, 174, 187, 191,
Mankovich György 245 192, 194, 220, 394, 395, 538
Márai Sándor 387, 513 Néger Mihály 372
Mariay Ödön 387 Neller Jánosné Weiczel Erzsébet 16, 79,
Marosi Károly 168 517
Marschalkó Lajos 30 Nemerey (Neubarth) Sándor 336, 371
Marsovszky György 245, 246 Nemes Dezső 47
Marton Béla 29, 126, 132, 133, 141, 147, Németh Antal 336, 337
161, 275, 335, 336, 339, 355, 356, 362, Németh László 38, 334, 486, 487
370-373, 375, 376, 381, 383, 390, 392- Németh Sámuel 82, 83
394, 408, 411, 413-415, 418, 429, 439,
446, 470, 482, 489, 491, 492, 493, 494, Ormos M ária 10, 17, 33, 51, 52, 116, 241,
495, 530 279, 306, 308, 348, 554
Marx, Kari 104,136 Ostffy Lajos 429
Mayer János 273, 363, 370 Östör József 69, 283
Mecsér András 125, 275, 280, 298, 300,
326, 397, 398, 418, 424 P. Ábrahám Dezső 146, 151
Méhely Lajos 236-240, 253 Pálfy József 434
Metzger József 307 Pallavicini György 133, 137, 151
Mézes János 344 Pamlényi Ervin 189
Mikecz Ödön 389, 430, 432 Papp Sándor 372
Miklós Andor 167, 168, 170 Pásztor János 511, 512, 514
Miklóssy István 236, 237 Patacsi Dénes 365
Mikos Ferenc 323 Pataki Ferenc 21
Mikszáth Kálmán 429, 524 Pavelió, Ante 307
Milotay István 237, 333, 560 Peleskey Ferenc 31
Mód A ladár 46-47 Percec, Gustav 306, 307
Molnár Ferenc 524 Percevic, Iván 105
Moltke, Helmuth von 566 Perényi Zsigmond 164
Mónus Illés 41 Pesthy Pál 363, 370
Móricz Zsigmond 558, 559, 565 Petainek József 407
Musanoff, Nikolas 302, 502 Pethő Sándor 251
Mussolini, Benito (Duce) 14, 20, 27, 29, Petneházy Antal 345, 426, 499, 516, 528
34, 36, 37, 46, 55, 99,162, 177, 196, 202, Petracsek Lajos 419
243, 262, 281, 285, 296-298, 301, 303, Peyer Károly 199, 277, 467
305, 308, 309, 332, 372, 380, 382, 385, Pfandesack Karola 58
443, 458, 459, 461, 465, 466, 475, 476, Pfanzer-Baltin, Cári von 104
479, 502,532-557, 566,571-573 Pilch Jenő 469
Pilsudski, Józef 30
632 N évmutató

Pintér Jenő 470 Salamon Komád 52

Piroska János 168 Saluzzi (olasz tiszt, alezredes) 264
Pogány József 124 Sándor Pál 441
Pólya Tibor 505 Sárkány Miklós 349
Posta Sándor 92 Schandl Károly 169
Poszter György 235 Scheftsik György 419
Pölöskei Ferenc 198 Scheubner-Richter, Max Erwin von 202
Preszly Elemér 432 Schmelzer-Pohdnka Éva 10
Pritz Pál 10, 50-52, 200, 203 Schmidt Lajos 419
Prohászka Ottokár 236, 237 Schnitzler, Arthur 100
Prónay Pál 171, 179, 189, 202, 218 Schönberg, Arnold 100
Pnkdnszky Béla 21 Schönerer, Georg 103
Puky Endre 284, 285, 422, 423 Schulz, Heinrich 202
Piiski Levente 51, 52 Schuschnigg, Kurt 500
Sebestyén Kálmán 419
Rába Dezső 247 Selvi (olasz tiszt, őrnagy) 264
Ráday Gedeon 363, 370 Shvoy Kálmán 36, 139, 147, 165, 414, 492
Radocsay László 509 Siegler Géza 267, 268
Radvdnyi Ferenc 10 Sigray Antal 189
Raffay Sándor 502, 509, 511 Simonyi-Semadam Sándor 187
Rajniss Ferenc 407, 509 Sipőcz Jenő 431, 467
Rákos Géza 30 Snjaric, Lucas 106
Rákosi Mátyás 46, 466 Somkuthy József 427
Rakovszky Iván 247, 363, 370 Somogyi Béla 217
Rdnki György 48, 50, 561 Somogyi Szilveszter 434
Rassay Károly 167,170, 485, 499, 509 Soós Károly bádoki 160, 257
Rátvay Imre 509 Starace, Acille 380
Ravasz László 467 Stromfeld Aurél 127,149
Reichert, Grete 98, 106, 517, 519, 522 Sulyok Dezső 39, 398, 426, 488
Révay József 15, 16, 45, 69, 80, 88, 89, 94, Sypniewski György 84
102, 109, 469, 470, 515, 516, 566, 568
Révész Béla 334 Szabadváry Ferenc 335
Ricsóy-Uhlarik Béla 432 Szabó Ágnes 189
Riffl Sándor 76 Szabó Dezső 36-38, 177, 229, 236, 237,
Ripka Ferenc 431 239, 562
Romsics Ignác 10, 45, 51, 52,193 Szabó Lőrinc 402, 486
Ronkay Ferenc 419 Szabó Miklós 553
Roosevelt, Franklin Delano 313, 566 Szabó Pál 38
Rosenberg, Alfréd 307 Szakváry Emil 426
Roszner István 419 Szálasi Ferenc 15, 30, 39, 266, 333, 408,
Rousseau, Jean-Jacques 228 481
Rőder Vilmos 93, 256, 257, 262, 264, 427 Szalay László 419
Rőder Vilmosné 529 Szapáry Lajos 429, 432
Rugonfalvi Kiss István 322 Szász Zoltán 10
Rupert Rezső 168, 170 Szeberényi Gábor 10
 N évmutató 633

Széchenyi Bertalan 502, 504 Tomka Béla 10, 20

Széchenyi István 566 Toókos Gyula 126
Széchényi István (ügyvéd) 412, 413 Tormay Cecil 157
Széchenyi Viktor 413 Tóth Imre 10
Szeder János 389 Tőkéczki László 53
Szegedy-Maszák Aladár 39, 40 Tors Tibor 419
Szeifert Sándor 78, 88 Tráger Ernő 387, 518, 526
Szekfű Gyula 236, 239 Tarbucz Dávid 475, 477
Szemere Béla 253 Tu.rbu.cz Péter 109
Szentpály László 389, 407
Szilágyi Erzsébet 213, 214, 519, 527 Udvardy Miklós 109
Szilágyi Lajos 109 Ulain Ferenc 169, 170, 202, 210, 211, 218,
Szilágyi László 323 236, 248, 251, 397, 398, 484
Szilágyi Tibor 281 Ungváry Krisztián 346
Szita László 10 Usetty Béla 419
Szitnyay Zoltán 387
Szmrecsányi György 125 Varga István 323
Szohor Pál 434 Varjassy Lajos 145
Szörtsey József 29, 165, 247, 248, 279, Váry Albert 170
380-382, 386, 387, 467, 504, 509, 530 Vásáry István 54, 433
Sztranyavszky Sándor 29 , 273 , 274, 279, Vass Elek 279
332, 355, 356, 370, 375, 381, 392, 403, Vastagh György 511
418, 420, 421, 426, 429, 435, 442, 466, Vay László 433
473, 482, 500, 502, 504, 505, 506, 509, Vázsonyi János 467
510, 520, 528, 530 Végváry József 388, 389, 407, 509
Szurmay Sándor 114 Vetter Antal 126
Vida István 10, 395
Tabódy Tibor 140, 403, 404 Vida Jenő 288, 345
Takách-Tolvay József 392 Vigh Károly 401
Takács Róbert 10 Viktor Emánuel, III. 476, 551
Tarányi Ferenc 429 Vitéz János 10, 16, 60, 61, 517
Tardieu, André 301 Vladár Gábor 266
Tátray István 323 Vogt Waldemárné 529
Tegzes Ferenc 10 Vojnovich Géza 336
Teleki Pál 25, 35, 54, 133, 151, 187, 190,
236, 238, 247, 508 Wagner, Ottó 100
Temple Rezső 419 Walkó Lajos 273
Temple Rezső, ifj. 419 Walter, Brúnó 101
Terbócz Imre 419 Wassermann, Jákob 101
Terescsényi György 387 Weber, Max 111
Thuránszky Pál 419, 432 Weiczel Anna Mária 60, 61, 516
Tilcsik György 10 Weiczel, Johann 60
Tilkovszky Lóránt 195 Weis István 385
Tillesen, Heinrich 202 Weiss család 61
Tisza István 114 Weiss Manfréd 318, 319, 345
Tombor Jenő 119 Wekerle Sándor 112,114, 253
634 N évmutató

Wenckebach, Karéi Frederik 528 Zelovich László 323

Wichtl, Friedrich 98 Zier Miklós 471
Windischgrátz Lajos 161, 245-248 Zilahy Lajos 37, 313, 486, 565, 566
Wolff Károly 199, 211, 215, 216, 404-406, Zimay Károly 434
428, 431, 482 Zimmermann Lajos 509

Zadravecz István 165, 245, 247, 381, 467, Zsilinszky Gábor 260, 279, 509
509 Zsindely Ferenc 509
Zech Alfonz 335, 336, 372, 466 Zsirkay János 170, 211, 218
Zeidler Miklós 10, 304, 305 Zsitvay Tibor 273, 404, 414, 419
 SUMMARY

József Vonyó

Gyula Gömbös and the Power

A Military Officer Turnéd Politician

Gyula Gömbös (1886-1936, Prime Minister: 1932-1936), beside governor Miklós

Horthy, and Prime Minister Bethlen, is considered as the third most influential
politician of the éra between the two world wars. This is nőt without reason.
His significance mainly lies in the fact that pursuing the same, or at least partly
the same goals as his fellow politicians, he became a leading figure, then the
“leader” of the national (right-wing) radical movement intending to transform
the Bethlen régimé. His deeds and political practice, as well as his principles
alsó had a considerable influence on the ideas and political mentality of
different social groups. Gömbös’s political career is still open to debate. Somé
people have considered and still consider him as a prominent statesman while
others view him as a politician responsible fór the decline of the country. This
issue is further elaborated in the chapter titled Hérosz vagy Sátán? (A Hero or
the Devil?) which investigates the controversial picture of him developed by
his contemporaries and the historical works written after 1945.
This book is nőt a complete biography covering each detail of his political
career, nor is it a register of life events. The author deals with somé issues
which have been raised either by his contemporaries or in the debates after
his death, and, in line with the title, he mainly focuses on Gömbös’s attitűdé
towards power. Why did he strive fór seizing the power írom his youth, from
the beginning of his political career? Why and how did he achieve it and how
did he use it? The author is nőt interested in events in the first piacé, bút
rather in Gömbös’s motifs and the reasons behind them. This is why his early
and youthful relationships, his family background, his education, his living
environment, his chosen profession and the development of his network of
relationships deliberately improved during his political career alsó bear special
importance in the volume. However, the writer does nőt only focus on the
immediate environment. He investigates it within the social, political and
intellectual framework of Hungary and even of Austria-Hungary of the éra.
636 Gyula Gömbös and power . A military officer who became a politician

The goals and methods of how Gömbös wielded power have alsó raised
several questions. Did he want to establish a dictatorship? Was he himself
a dictator? Did he give up his racist and in particular his anti-Semitic views
which he had developed since 1919 when he became the Prime Minister? Was
he to blame fór the sufferings, fór instance the Jewish Acts, the Holocaust, the
participation of Hungary in World War II and the consequences of the defeat,
which all caused serious damages and hardships fór the country and fór the
people after his death? Did he really formuláié and operate his policy as a
Prime Minister following Hitler and Mussolini’s example? Summarizing: What
kind of politician was Gyula Gömbös?
The author answers the questions raised on the basis of the extensive
exploration of the fragmentary sources, the diverse press materials, the diaries
and memoirs of Gömbös’s contemporaries and the rich scholarly literature on
the éra. When looking fór the answers, the writer tries to investigate and analyse
the sources emotionally and politically unbiased and to build up a shaded
picture, paying attention to both the positive and the negative characteristics, of
Gömbös’s personality, policy and the effects they produced on the country and
on the particular strata of the society. The shaded picture, however, does nőt
mean that he has nőt taken sides. Regarding the certain phases of the career, and
in the final chapter of the book he has made a definite judgement on Gömbös’s
policy, its effects and the role the politician’s personality played in them.
After reading the book, the reader is offered an overall picture of how and
in what circumstances a talented bút low-born, radical right-wing politician,
who had received only military education, could get to power in a country
where the leading politicians included only conservative statesmen from the
supreme layer of the society. On the one hand, the political conditions of the
country and on the other, the personality and the activity of the protagonist
made it possible. The author offers a detailed picture of Gömbös’s views and
their origins. An important element of this is the summary of the concept of
racism as interpreted by Gömbös, the most important features of which are: the
primacy of the interests of the national / racial community at the expense of
both the individual and the group interests; the agricultural concept; the social
concept; the State power using radical means as well to enforce them; and
anti-Semitism. However, racism cannot be identified solely with anti-Semitism
because Gömbös always gave priority to the rise of the Hungarians (as a race
or a nation). However, the two were inseparable from each other because they
wanted to achieve the primary goal in all respects at the expense of the Jews.
When discussing Gömbös’s reign as Prime Minister, the author does nőt
focus on the detailed presentation of government policy since the reader
 SUMMARY 637

can obtain reliable information on almost all of its important elements írom
earlier literature. In this context, he has revealed what promises of Gömbös’s
government program, the National Work Plán, were realized, and how it
influenced the economic, social and intellectual life of the country. One of the
fundamental findings of the book declares that Gömbös’s program and political
practice clearly indicate that, contrary to his promise, his verbal expressions
and many contemporary and modern evaluations, he never gave up his racism,
including his anti-Semitism, as Prime Minister.
Regarding this period, the author investigates Gömbös’s activities aimed
at the transformation of power in detail. It is an issue that has been discussed
only briefly in previous literature. To this end, he does nőt focus on his role
as the head of State bút as the party leader. Gömbös did nőt emerge to the
Prime Minister’s position as a result of elections bút through appointment
by the governor. He could nőt occupy the leading position of the executive
power as the leader of his party, bút as a member of the governing party
(Unity Party) led by his predecessor, the conservative-liberal István Bethlen.
This party, however, did nőt support him, bút rather hinder his activities to
achieve his plans. In the given situation, there was no way fór him to transform
the structure of power by means of legal means and to fill its positions with
his own followers. Thus, he was mainly forced to organize the political power
supporting him. With this aim, he reorganized the ruling party, which so far
operated rather as a parliamentary club party, intő a modern mass party under
a new name, the National Unity Party (NÉP).
The reader is given a detailed and accurate insight of the goals and the
course of the organization of the party, its membership, its system and its
leaders, as well as the relationship between the ruling party and the State
bodies. The most significant part of this chapter is the presentation of the plans
of what role the party was going to play in the organization of the society and
in the appropriation of power. It is apparent from them that the intentions of
Gömbös and his followers included:
(1) recruiting all members of the society entitled to vote, thus eliminating
the other political parties, that is, the formádon of a single-party system;
(2) taking totál and exclusive control of all the social life (economy, social
care, culture, sport, etc.) by the local bodies of the ruling party;
(3) sole possession of State and public administrative positions of power
due to the fact that the society has become recruited intő the party - bringing
about the unity of the State and the ruling party.
A guiding principle of the operádon of the party was the “leader principle”,
which was alsó indicated by the fact that all the lower-level leaders were
638 Gyula Gömbös and power . A military officer who became a politician

personally nominated by the “Leader”, Gyula Gömbös, and they had to take a
written oath of allegiance to him. The author convincingly proves that Gömbös
regarded himself nőt only as the leader of the party, bút alsó as a leader of the
whole nation, and he wanted to enforce this leading role in the life of the State
without restricting the authority of the governor, Miklós Horthy.
According to the author, the conception of Gömbös (and his supporters)
about the State and the method of organizing NÉP, are nothing else bút a
program of a State with a dictatorial leadership and its initial realization. It
is a State where, according to Gömbös’ plans, physical terror is nőt applied,
neither in order to build it up nor during its operádon. However, other means
of power (administration, tax enforcement, etc.) and the opportunities offered
by modernization (press, public transport, telecommunication, etc.) were used
to drive the majority of the population intő the National Unity Party which
operated on the basis of strici organizational principles with the aim of forming
the spiritual and later the political unity of the Hungárián nation, with a content
in line with the political concept of Gömbös, the "Leader chosert by God”. This
system, embodied in the plans of Gömbös, in all the essential elements,
corresponded, on the one hand, to the criteria of modern mass dictatorships,
and on the other, to the detailed elaboration and implementation of the
dictatorship of the “rule over the souls” as formulated by him in the early
1920s. At the same time, it is similar in its decisive elements to the Italian
fascist system and to its construction. The leaders of the NÉP repeatedly
referred to this State as a model to follow, and Gömbös publicly declared its
leader, Mussolini his role model.
Comparing many aspects of the fascist and national socialist practices
and the plans of Gömbös, the author concludes that apart írom one element,
i.e. taking over the Italian corporate system, one cannot speak of copying.
Firstly, because the political views of Gömbös, which were similar to those of
Mussolini and Hitler, had been formed before he could have heard of the two
dictators. Secondly, in spite of the substantial similarities there were numerous
differences regarding somé details and the implementation plans. The reason
fór the similarities was nőt following certain models, bút the fact that the two
nations were suffering from similar economic and social problems and both
were losers of the “great w a f ’, thus politicians were trying to look fór and
adopt similar Solutions. Moreover, they were partly inspired by similar spiritual
resources. The roots of Gömbös views are to be found in the contradictions of
the Hungárián capitalist development at end of the 19th century, in the conflicts
between pressures fór modernization and backwardness, in the hindrance
of national development, in the perception of national vulnerability and in
 SUMMARY 639

reál national grievances (just as the case of Italy or Germany). Therefore, the
similarities alsó existed in the underlying reasons, going back to times when
“taking over views”, or “copying” were out of question. Similar problems tend
to be solved in similar ways in countries in similar situations. All the more so,
since the sources of the ideas “copied” were the intellectual trends formed in
Europe (such as in Germany and in the German-language territories of Austria-
Hungary) in the decades preceding the war, including somé works published
in Germán, which were used by Hitler, and partly by Mussolini too.
Taking all these intő consideration, the author, as opposed to the extreme
views motivated by political bias, thinks that Gömbös was neither a hero
nor the Devil. He was a humán being who, like everyone else, had virtues,
mistakes and even sins. In many respects he was a talented politician bút due
to the limitations of his education and personality as well as his unfavorable
or even harmful decisions affecting the country, he cannot be considered as a
statesman, despite the view of his former and modern fans.
 A Kronosz Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók
és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja

A Kronosz Kiadó a Szakkiadók Társulásának tagja,

könyveink elektronikusan elérhetők, olvashatók és kereshetők
az Arcanum Adatbázis Kiadó által létrehozott
www.szaktars.hu
adatbázisban

m.
KRONOSZ

Kiadja a Kronosz Kiadó (Virágmandula Kft.)

Felelős kiadó a kft. ügyvezetője
Felelős szerkesztő Erőss Zsolt

Nyomdai előkészítés és nyomdai munkák: Capillatus Kft.

Felelős vezető a kft. ügyvezetője

ISBN 978 963 467 013 1

www.kronoszkiado.hu
 Gömbös Gyulát (1886-1936, miniszterelnök: 1932-1936)
Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök
mellett - a két világháború közötti Magyarország harmadik leg­
befolyásosabb politikusaként tartják számon. Okkal. Gömbös
jelentőségét elsősorban az adta, hogy - részben a két politikus-
társsal azonos, vagy legalább elemeiben hasonló célokat követ­
ve - haláláig a bethleni rendszert megváltoztatni akaró nemzeti
(jobboldali) radikális irányzat vezető személyisége, „vezére” volt.
Jelentős hatást gyakorolt társadalmi csoportok nézeteinek, poli­
tikai mentalitásának alakulására. Nemcsak tetteivel és politikai
gyakorlatával, hanem az utóbbiakat meghatározó és általa hir­
detett elvekkel is. Megítélése máig vita tárgya. Sokan kiemelke­
dő államférfinak tartották, s tartják ma is, míg mások az ország
romlásáért felelősséggel tartozó politikusnak.
Jelen kötet olyan kérdésekre igyekszik választ adni, amelyek
expressis verbis vagy akár csak látensen a kortárs megnyilat­
kozásokban, illetve az utókor vitáiban is megfogalmazódtak.
A címnek megfelelően elsősorban azt vizsgálja, miként viszo­
nyult Gömbös a hatalomhoz. Miért törekedett ifjú korától, po­
litikai pályára lépésétől kezdve a hatalom megszerzésére? Miért
és hogyan sikerült azt megszereznie, és hogyan élt vele? Akart-e
diktatúrát teremteni? Diktátor volt-e? A kormány fejeként felad­
ta-e a gondolkodását 1919-től jellemző fajvédő nézeteit, s ezen
belül antiszemitizmusát? Terheli-e felelősség mindazért - a zsi­
dótörvényekért, a holokausztért, Magyarország háborús részvé­
teléért és a vereség következményeiért stb. -, ami halálát követő­
en okozott súlyos károkat az országnak, szenvedéseket a lakosság
tetemes részének? Valóban Mussolini és Hitler példáját követ­
ve tervezte-e és hajtotta végre politikáját miniszterelnökként?
Összefoglalóan: Milyen politikus volt Gömbös Gyula?