Náci karácsony

Az 1970-es évek közepén Rita Breuer régi német karácsonyfadíszek

gyűjtésébe fogott, miután férje egy hagyományos, régi karácsonyt szeretett
volna, a nagymamája korában használt díszekkel – számolt be a tárlat
ötletének születéséről a Spiegel című német lap. Breuer ekkor a
bolhapiacokat, és barátaik padlásait átkutatva szedte össze gyűjteményét,
amelybe a díszek mellett adventi naptárak, és karácsonyi üdvözl őkártyák is
kerültek.

A kutatásnak azonban nem várt eredménye is volt: a hagyományos békebeli

tárgyakon kívül világháborús díszeket, miniatűr, karácsonyfára akasztható
katonákat is találtak, míg olyan sütőformákkal is gazdagabbak lettek, amelyek
korábban a propagandisztikus ünnepformálás eszközei voltak.

Díszek az első világháborúból

A hasonló tárgyakat most a kölni Nemzetiszocialista Dokumentációs Központ

legújabb, Von wegen Heilige Nacht! Weihnachten in der politischen
Propaganda című kiállításán mutatták be: a tárlat a karácsony történetét, és
az ezzel kapcsolatos propagandatevékenységet mutatja be a 19. századtól
napjainkig.

Ennek során a látogatók megismerhetik, hogy a nácik miként próbálták

neopogánnyá formálni, germán téli napfordulóvá változtatni Krisztus
születésének napját. A kiállítást szervező Judith Breuer, a tárgyakat gyűjtő
család egyik tagja szerint a nemzetiszocialista ideológusok egyenesen
provokációként tekintettek az ünnepre, mivel "egy zsidó gyermek születését
ünnepeljük".
A kiállításon speciális süteményformákat, vagy épp náci szimbólumokkal
ékesített díszeket is bemutatnak, ahogy arra is rávilágítanak, hogy a
háziasszonyokkal horogkereszt, és nap formájú süteményeket süttettek volna.
A gyerekeknek ajándékot hozó Mikulást Odin váltotta volna fel, ám a
betlehemi csillaggal nem tudtak mit kezdeni: ha hatágú, akkor a zsidókat, ha
ötágú, akkor a kommunistákat szimbolizálta volna. A csillagnak így mennie
kellett.

Az 1930-as években először csak az ideológián változtattak: a kommercializált

ünneppel szemben a rasszista ideológia és a mitikus germán múlt bűvöletében
próbálták megélni a napfordulót. Ennek emléke azonban a mai napig kísért, és
sokan idézik fel a germán napfordulót december végén - vonható le a
konklúzió. 1944-45-ben aztán az ünnep már a gyász napja lett, amikor a
halottakra, és az elesett katonákra emlékeztek.

A szokásokon azonban a nácik sem tudtak változtatni, és az emberek

változatlanul a korábbihagyományok szerint ünnepeltek.