Hallgatói tanulmánykötet

2022.december 1.
 ABSOLUTE
ALKALMAZOTT BÖLCSÉSZET KONFERENCIA
VI.
 ABSOLUTE

ALKALMAZOTT BÖLCSÉSZET KONFERENCIA

A Doktoranduszok Országos Szövetsége Nyelvtudományi Osztálya és az ELTE

BTK HÖK Magyar Intézetek Képviselete által 2022.december 1-jén rendezett
tudományos hallgatói konferencia előadásainak tanulmánykötete

Hallgatói tanulmányok

Szerkesztette:

CINDEL ANIKÓ
SZÜCS ZSANETT

Doktoranduszok Országos Szövetsége Nyelvtudományi Osztály

Budapest,2023
 ABSOLUTE

ALKALMAZOTT BÖLCSÉSZET KONFERENCIA

A kötet megjelenése az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett Nemzeti Tehetség
Program NTP-TK-M-22-0005 kódszámú pályázati támogatásával valósult meg.

Szerkesztette:
Cindel Anikó
Szücs Zsanett

ISBN 978-615-01-9212-3

© A szerzők és a szerkesztők, 2023

Felelős kiadó: Szücs Zsanett

Borítóterv: Toldi Gergő

Kiadó:
Doktoranduszok Országos Szövetsége Nyelvtudományi Osztály
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ……………………………………………………………………………………….10
CROSS/BORDER……………………………………………………………………….………11
Mustafa Burak Sener:Evaluation of Maximalism over the claims of actors in the Eastern
Mediterranean………………………………………………………………………………...13
Tüzes Károly Ágoston: A buharai zsidóság élete a 19. századi Közép-Ázsiában nyugati
beszámolók tükrében……………………………………………………………………….…29
Kara-Szabó Zoltán: Az Amazonas medence gazdasági és társadalmi sajátosságai a XX. század
második felétől-Brazil Amazónia……………………………………………………………..40
KEY/ISSUE…………………………………………………………………………………….50
Cziráki Bálint: Against all odds? A historical analysis of attempts to reformthe educational
systems in East-Central Europe throughout the 20th century…………………………………51
Quang Hong Trieu: India’s soft power: An effective way of promoting relationships with
Southeast Asia from 2000 to 2010……………………………………………………………73
BOOK/MEDIA…………………………………………………………………………………87
Tóthpál Sarolta Krisztina: Itáliai motívumok értelmezésének lehetőségei Anna Ahmatova és
Nyikolaj Gumiljov poétikájában……………………………………………………………...88
Vigyikán Villő: A karácsonyi ünnepkör reprezentációja a kortárs magyar
gyerekirodalomban…………………………………………………………………………..101
Vukovári Panna: Cselényi-Walleshausen Zsigmond első világháborús frontművészetének
mentálhigiénés vonatkozásáról……………………………………………………………...122
LANGUAGE/TRANSLATION………………………………………………………………….133
Horváth Dávid: Mi alapján választanak tankönyvet a tanárképzést végzett
japántanárok?………………………………………………………………………………..134
Szücs Zsanett: A magyar és a bolgár jogi (államigazgatási) terminológia kialakulásának főbb
kezdeti állomásai…………………………………………………………………………….144
Cindel Anikó: Délvidéki kapcsolódási pontok: szerb-horvát és magyar
jövevényszavak……………………………………………………………………………...154
ELŐSZÓ
Jelen kötetünk a VI. ABsolute konferencián elhangzó előadásokból készült tanulmányokat foglalja
magában: minden eddiginél nagyobb számú és egyúttal sokszínű témában. A kötetsorozat első
alkalommal angol nyelvű tanulmányokat is tartalmaz, ezzel utat nyitva a szélesebb nyilvánosság felé
is. A cél továbbra is ugyanaz: rámutatni a bölcsészettudományok sokféleségére és az eredmények
alkalmazhatóságának fontosságára.

A kötet első fejezete, a Cross/Border különböző országok gazdasági, társadalmi és politikai

működésébe enged betekintést. A Book/Media című fejezet speciális olvasott tartalmak elemzésébe
vezet be minket. A Language/Translation című fejezetben német és kínai fordításokat vizsgálnak meg
a szerzők. A következő fejezet, a Key/Issue a modernizáció összetettségére és az elemzések különböző
voltára mutat példát.

A kötetet olvasva úgy hisszük, a tanulmányok a fejezeken belül és azon túl is, akár a korábbi
kötetek tanulmányaival is párbeszédbe lépnek. Remélhetőleg arra motiválják az Olvasót, hogy a
korábbi köteteket, a szerzők más tanulmányait vagy a hivatkozott irodalmakat is kezébe vegye.
 Az ünnep azé, aki várja”

A karácsonyi ünnepkör reprezentációja a kortárs magyar gyerekirodalomban

„Na de melyik Mikulásról fogok mesélni? Hiszen annyi van belőle! Kicsi, nagy, közepes,
lila és piros és ezüst és arany. Hívják Télapónak, Hóapónak, Mikulásnak, Szent
Miklósnak.”

Lackfi János

Vigyikán Villő

„Amíg karácsony van, addig gyerekkönyvek is lesznek” – Hermann Zoltán így összegzi a 19. századi
könyvkiadás piaci résként felfedezett új célcsoportjának, a gyermek olvasóknak a gazdasági szerepét.354
Az átalakuló könyvkultúra és a könyvajándékozási alkalmak a gyermekirodalom megjelenésétől kezdve
állandó közönséget biztosítanak a szerzőknek és a kiadóknak. De a fenti viszony – némi iróniával – akár
meg is fordítható: amíg gyerekkönyvek vannak, addig karácsony is lesz.

I.
Bár a karácsonyt hagyományosan a keresztény kultúrkörhöz társítjuk, az ünnep és az azt behálózó
rítusok és szokások egyáltalán nem csak a vallás kontextusában értelmezhetők. A téli napfordulóhoz
kötődő ünnep eredete jóval korábbra tehető Jézus születésénél, és a történelem során mind a
jelentésében, mind a hozzá tartozó hagyományokban komoly változások következtek be.355 Ma ismert
formája Bruce David Forbes szerint az 1840-es évek Egyesült Királyságából ered, és (Dickens
munkássága mellett) leginkább Viktória királynőnek köszönhető. A királyi család ikonikus fényképe,
melynek nyomán a karácsonyfaállítás Európa-szerte elterjedt szokássá vált, „többet tett annál, minthogy
egyszerűen népszerűsítette a karácsonyfát; a családot emelte az ünnep középpontjába.”356

Karal Ann Marling nyomán Philip Hancock és Alf Rehn mutat rá, hogy a királynő nemcsak a meghittség
és az intimitás szerepét hangsúlyozta, de az ünnep új eszmeisége mellett az ehhez társított külsőségekből
is követhető divatot teremtett, ezzel pedig jelentős gazdasági hatást váltott is. A viktoriánus kor volt az
az időszak, melyben a karácsonyhoz kötődő, speciális termékek sokasága jelent meg az üzletekben, a

354
HERMANN 2012: 25.
355
A karácsony történetéhez vö. LARSEN (ed.) 2020
356
FORBES 2007: 64.

101
frissen kialakult tömegtermelés során gyártott áruk egyenesen „a szeretet és a tisztelet egyedinek szánt
és már-már megszentelt szimbólumaivá váltak.”357 A családi ünnep valójában csak az anyagi javak révén
teljesedhetett ki. A kapitalizmus térnyerése ettől a pillanattól kezdve nyilvánvaló.

Hancock szerint elmondható, hogy bár a helyi változatok megmaradtak, mára a karácsony „angol-
amerikai – páratlan mértékű termeléssel, fogyasztással és foglalkoztatással fémjelezhető – formája vált
globálisan dominánssá.”358 Jó példa erre az angolszász területeknek ma már a vallásos és az antik
eredettől is teljesen függetlenül létező mitikus hőse, az ikonográfiáját tekintve Bacchussal és a gazdag
amerikai vállalkozó alakjával rokon Santa Claus. A karakter számos értelmezésében állandósult elem a
fogyasztói kultúrával való kapcsolata, Russell W. Belk például egyenesen „a materializmus istenének”
tekinti.359

Ennél is látványosabb tünet, hogy az ünnep fényét rejtett módon éppen a keresztényi felebaráti
szeretettől és a vallásfüggetlen humanitárius értékektől való elfordulás emeli. Marling hosszan részletezi
az Egyesült Államok pazar karácsonyi kirakatainak történetét és a „kirekesztés auráját”, mely körbeöleli
őket.360 A vágykeltő látványosság amellett, hogy fogyasztásra csábítja a vásárlóképes közönséget,
megfosztja a szegényebb társadalmi rétegeket az idealizált és normává emelt ünnep örömétől. Hermann
továbbmegy – szerinte azok, akik gazdasági vagy személyes okok miatt nem részesülnek a karácsony
polgári örömében, „átmenetileg, az ünnep idejére megszűnnek a társadalom tagjaivá válni.”361 Hódosy
Annamária a karácsonyfaállítás rítusával kapcsolatban hívja fel rá a figyelmet, hogy a morális értékek
nevében nemcsak az embertársakkal, de még a környezettel is indokolatlan kíméletlenséggel bánunk: a
természet ilyenkor „még a szokásosnál is erősebben a fogyasztást kiszolgáló erőforrás szerepébe
kerül.”362 A szeretet ünnepe tehát ezekben az értelmezésekben a végtelen közöny és az önzés ünnepévé
transzformálódik.

Azonban Térey János szavaival: „[h]ogyan vált a képmutatás és a hazugság szimbólumává az egyik
legnagyobb keresztény ünnep, hogyan lett a karácsonyból kötelező feladat, iparág és kereskedelmi
verseny, hogyan vált az iménti kijelentés is közhellyé?”363 A karácsony visszássága olyan jelenség,
melyre rendszerint felhívják a figyelmünket mostanában, ugyanakkor korántsem új tapasztalat. A
karácsony valójában soha nem volt homogén hagyomány, és a különböző jelentések viszonyrendszere
is jóval összetettebb annál, hogy ilyen egyoldalúan szemléljük. Hermann szerint Claude Lévi-Strauss a
Télapó/Mikulás alakjának elemzésén keresztül már 1951-ben több mint ötvenéves folyamatként beszél
arról, hogy az egyház „az evangéliumi történetekre való hivatkozással teológiai tartalmat igyekezett adni

357
HANCOCK – REHN 2011: 738.
358
HANCOCK 2020: 803
359
BELK 1987: 94.
360
MARLING 2001: 84.
361
HERMANN 2017: 79.
362
HÓDOSY 2020
363
TÉREY 2019 (Kiemelés tőlem, V. V.)

102
a polgáriasult családi ünnepnek”,364 Jean M. Bartunek és Boram Do pedig már az egész (egyesült
államokbeli) ünnepkörre kiterjeszti a vizsgálatot. A szakrális és a profán bináris kettőssége helyett ők
ezek kapcsolatára helyezik a hangsúlyt, kimutatva, hogy idővel maga „a karácsonyhoz kötődő
kereskedelem szakralizálódott.”365 Elizabeth C. Hirschman and Priscilla A. LaBarbera más módon oldja
fel az ellenpontozó értelmezést. Öt különböző jelentéskört különítenek el: a karácsony mint 1) vallási
ünnep, 2) a személyközi kapcsolatok ünnepe; 3) az anyagiasság, cinizmus, elüzletiesedés időszaka; 4)
az ajándékozás ünnepe; 5) az érzékek, a hedonizmus ünnepe.366

A karácsonyhoz tehát rengeteg egymással polemizáló és együtt élő értéket társítunk. Ám az talán
értelmezéstől függetlenül is ténynek tekinthető, hogy a nyugati kultúrákban meghatározó eseményről
beszélünk.

II.
A magyar hagyományokban és értelmezésekben még egy fontos aspektussal számolnunk kell.
Napjainkban a hazai diskurzusnak is eleme az elüzletiesedett karácsony képe, melyet a globalizáció
következtében sok más termékkel együtt importáltunk. A 19. század második felében és a 20. század
elején itt is jellemző volt az ünnep – fogalmazzunk így – kapitalista jellege,367 ám az elmúlt húsz év
nem ebből a hagyományból táplálkozik. A mai ’karácsonyi’ hangulat, melyet november végétől minden
pláza igyekszik megteremteni, inkább a külföldi mintákból nőtte ki magát, tekintettel arra, hogy a
magyar karácsony a második világháború után egészen eltérő utat járt be.

Hidegh Anna Laura szerint a karácsony alakulástörténetében „jól látszik a mindenkori hatalmi-politikai
erők törekvése arra, hogy az ünnepet saját ellenőrzésük alá vonják, és a hagyományokat az adott kort
uraló érték- és érdekrendszerek mentén formálják.”368 A létező szocializmus időszakában az
átértelmezett ünnep a szakrális háttér helyett a kommunizmus ideológiájával összeegyeztethető
üzenetre, a szeretetre helyezte a hangsúlyt, a vallásos ünneplés pedig „a csendes politikai ellenállás
eszköze” lett.369 Horváth Attila a korszakkal kapcsolatban a családi ünnepség gyakorlati
akadályozásáról is beszél, például a kötelező iskolai programok révén, melyek egyszersmind
közösségivé is tették az alkalmat. Mivel a karácsonyt jelentősége miatt nem lehetett kitörölni a
naptárból, „a jelentését kívánták manipulálni. […] A Mikulásból Télapó lett, és az átírt

364
LÉVI-STRAUSS 1995, idézi HERMANN 2017: 79.
365
BARTUNEK – DO 2011: 795.
366
HIRSCHMAN – LABARBERA 1989.
367
Például vö. NÉMETH 2018 a karácsony gazdasági szerepéről a századforduló gyerekkönyvkiadásának
hirdetéseiben.
368
HIDEGH 2019: 85.
369
UO.: 87.

103
gyerekkönyvekben még a karácsonnyal is összemosták. Karácsony helyett fenyőfaünnepséget
rendeztek.”370

Marék Veronika több interjúban is beszél karácsonyi írásairól, és arról a személyes élményéről, hogy
ezekben csak rejtve jeleníthette meg a számára fontos üzenetet. A(z ön)cenzúrázott Kippkopp
karácsonyában például a „mézeskalácsok közt ott volt Mária a kisbabával és Szent József, de nem volt
kimondva [a karácsony vallási értelmezése].”371 Bozók Ferenc már külső szemlélőként tekinti át a
szocializmus karácsonyi gyereklíráját, és általánosságban jegyzi meg, hogy rengeteg vers „nem akar
vagy nem mer továbblépni a fenyő megünneplésénél”, vagy egyszerűen „eszem-iszommá, vidám
vacsorává” degradálja az ünnepet.372

Ezen a ponton érdemes megállnunk: a karácsony rengeteg tudományterület számára ígér érdekes
kutatási lehetőséget, ehhez képest visszatérő panasz, hogy a szerzők többsége nem veszi komolyan. Az
ilyen tárgyú vizsgálatok, elemzések – ha egyáltalán vannak – jellemzően a humor irányába hajlanak.373
A megállapítás az irodalom és gyermekirodalom esetében is igaz, holott a karácsony kitüntetett
gazdasági eseménynek számít a könyvpiacon (1. és 2. ábra).374 Természetesen nemcsak arról van szó,
hogy a téli időszakban a kiadványok nagy arányban jelennek meg, és több a potenciális vásárló, hanem
arról is, hogy a folyamat öngerjesztő. A karácsony témaként is kifejezetten népszerű ilyenkor, hiszen a
szerzők-kiadók-üzletek ezzel is fokozzák az ünnepi időszak kitüntetett pozícióját. A gyerekkönyvekben
ábrázolt karácsonyok egyfajta mintát kínálak, ezáltal tovább erősítik a fogyasztók vásárlási

370
HORVÁTH 2007: 48.
371
JANECSKÓ 2023.
372
BOZÓK 2015: 61.
373
Vö. HANCOCK – REHN 2011: 739.
374
KSH 2023.
A könyvkiadás statisztikájának korlátaihoz vö. K. A. 2022.

104
hajlandóságát. Ezzel együtt pedig általában is kiélezik a gyerekirodalom fogalmának
problematikusságát.

A tízezer példány felett megjelenő magyar

szépirodalmi művek példányszáma negyedéves
bontásban
500000
400000
300000
200000
100000
0

1. ábra

A tízezer példány felett megjelenő magyar

szépirodalmi művek száma negyedéves bontásban
25

20

15

10

2. ábra

Sue Saltmarsh szerint a karácsonyi gyerekirodalom közkedvelt témája a „gyermeki ártatlanság, a csoda,
és a varázslat birodalmába és a mitikus alakokba vetett hit.”375 A szerző azonban úgy gondolja, ezek a
művek elsősorban nem a gyerek olvasóknak, hanem a felolvasó szülőnek szólnak. Annak a médiumnak,
melyen keresztül a gyerek befogadóhoz eljut a mű, aki azonban a hangzóvá tétel során maga is
megszólítottá válik. A jó gyerekirodalom kettős közönséggel bír, ám a gyerekkönyvek jelentős hányada

375
SALTMARSH 2009: 136–137.

105
képtelen teljesíteni ezt a célkitűzést. A karácsonyi képszövegek esetében gyakran a szülőknek felkínált
nosztalgia, a visszaidézett gyerekkor túlidealizáló hangulata működteti az alkotást. Mint Susan
Honeyman fogalmaz, „elvárjuk a gyermek olvasóktól, hogy elfogadják ezt az irreális, túl egyszerű,
túlbiztosított képet arról a világról, melyben élnek, annak érdekében, hogy mi magunk jobban
érezhessük magunkat ennek a világnak a hiányában.”376 A karácsonyi gyerekkönyvekre különösen igaz,
hogy a gyerek befogadók valós igényei helyett a gyermek, a gyermekség és a gyermekkor társadalmi
konstrukciói hívják életre.

A karácsonyi gyerekkönyvek elemzésének létjogosultsága vethet fel kérdéseket – akár azt az alapvető
problémát is, hogy ezen kötetek alapján mennyiben beszélhetünk egyáltalán értékes
gyermekirodalomról? Szekeres Nikoletta kiragadott könyvajánlójának címe – Tompulgatnak a giccstől
– önmagában is sokat elárul az ünnepi kötetek hazai felhozataláról, vagy legalábbis annak
megítéléséről.377 Pusztán kvantitatív adatokból nyilván nem vonhatunk le komoly következtetéseket, de
az OPKM adatbázisának a ’karácsony’ tárgyszóhoz generált időbeli eloszlása is beszédes: az ünnepi
könyvek nagyjából 2015-től radikálisan elszaporodtak (3. ábra). Azonban most elsősorban nem is a
művek minőségésével szeretnék foglalkozni.

Barbara Bader a képeskönyv definícióját így határozza meg: „szöveg, illusztrációk, teljes design;
gyártási cikk és kereskedelmi termék; társadalmi, kulturális, történelmi dokumentum; és, elsősorban,
élmény a gyerek számára.”378 A továbbiakban a képeskönyveket kulturális dokumentumokként kezelem.
A gyerekirodalom számos funkciója közül az akkomodáció szerepe kerül előtérbe. Arra keresem a
választ, mit árulnak el a karácsonyi gyerekkönyvek a mai magyar társadalomról. Hogyan értelmezik az
ünnepet? Milyen értékeket társítanak hozzá? Törekszenek-e az karácsony idealizált, normatív
ábrázolására? És milyen szerepet szánnak a gyereknek az ünnepi hagyományokban?

376
HONEYMAN 2005: 146.
377
SZEKERES 2020.
378
BADER 1976: 1.

106
 Az Országos Pedagógiai Könyvtár és
Múzeum adatbázisának 'karácsony'
tárgyszóhoz tartozó művei
50

40

30

20

10

0
1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030

3. ábra

III.
Az elemzés során a MeseCentrumban, a Petőfi Kulturális Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi
Centrumának online folyóiratában 2021-ben megjelent karácsonyi könyvajánlókból választottam ki
azokat a műveket, melyek eredeti magyar képszövegek, a téli ünnepeket tematizálják, és elsősorban a
3–6 éves korosztálynak szólnak (tehát a kép hangsúlyosan jelenik meg a szöveg mellett, és a szöveg
feltételez egy felnőtt olvasót is, aki segíti/irányítja a befogadást).379

A feltételeknek összesen kilenc kötet felelt meg (4. ábra):380

379
GÖKHAN 2021a, 2021b, 2021c.
380
Természetesen az elemzést befolyásolhatja, hogy egyetlen szerző szubjektív listájával dolgozom. De mivel a
szöveg a magyar gyermekirodalomkutatás jelenleg egyik legjelentősebb platformján jelent meg, továbbra is
relevánsnak érzem.

107
4. ábra

A következőkben, elcsépelt metaforaként, igyekszem „kicsomagolni” a kulturális dokumentumként

értelmezett karácsonyi gyerekkönyvek jelentésrétegeit.

IV.
IV.1.
Ha önmagában nem is feltétlenül termékeny, a distant reading más módszerekkel együtt alkalmazva
jelentő mértékben segítségi az értelmezést. A korpusz mérete miatt az ünnepi könyvek esetében
természetesen csak felületes elemzésre tehetek kísérletet, de a kilenc kötet listája szinte már ránézésre
is sokat elárul a könyvpiacról.

Az első szembeszökő jelenség, hogy a válogatás rendkívül eklektikus. Ha figyelembe vesszük, hogy
Ayhan Gökhan, az ajánló szerzője, törekedett a sokszínűségre, akkor is elmondható, hogy a felhozatal
megteremtette ehhez a lehetőséget. A felsorolt művek közül mindössze öt nevezhető tisztán
gyerekirodalomnak. Lackfi János és Takács Viktória szövegei részben ismeretterjesztő kötetek,
melyeknek erényük, hogy ehhez a műfajhoz képest mutatnak fel irodalmi igényt. Agócs Írisz Rajzolj
egy krumplit! című adventi rajzolója foglalkoztatókönyv, Kőszeghy Csilla pedig egy silentbookkal,
vagyis szöveg nélküli, kizárólag vizuális narratívát kínáló böngészővel szerepel a kínálatban. Ez a
változatosság az egyik oldalról rendkívül olvasó- (és fogyasztó)barát, hiszen „a” gyermek olvasó helyett
nemcsak az életkori és nemi, de az ízlésbeli különbségekkel is számol. A másik részről azonban
megelőlegezi azt is, hogy a gyerekirodalom bizonyos értelemben felhígítva jelenik meg az ünnepek
alatt: a Gyermekirodalmi Centrum célkitűzése „a magyar nyelven olvasható, értékhordozó gyerek- és
ifjúsági irodalom szerzőinek és kiadványainak népszerűsítése, a pedagógusok és a kultúra közvetítők

108
(sic!) szakmai segítése, a szülők és az érdeklődő közönség tájékoztatása.”381 Bár az imént felsorolt
alkotások a gyermekkultúrának szerves és innovatív elemei, Hermann megkülönböztetése alapján csak
feltételesen sorolhatók a gyermekirodalom szövegei közé, mely konkrétan az „irodalomesztétikai
akkulturációt célozza.”382 Amennyiben innen olvassuk a listát, akár problémának is tekinthetjük, hogy a
szépirodalom szerepe szinte másodlagossá válik.383

Az előbbi, többféleképp értelmezhető jelenség mellett viszont nem tarthatjuk ambivalensnek a második
észrevételt: a kilenc műből mindössze egyetlen olyan található, mely nem egy már meglévő sorozat
része. Gimesi Dóra – a válogatásból egyébként is kiemelkedő – meséjét leszámítva valamennyi alkotás
esetében igazolódni látszik a gazdasági tényező súlya. A vizsgálatban az egyes sorozatok különböző
részeinek összevetésére nem tudok kitérni, de vélhetően ezek összehasonlítása is sokat segíthetne abban,
hogy állást foglaljunk az elüzletiesedett, karácsonyi könyvpiac kérdésében. Annyit azért megjegyzek,
hogy a szezonális kötetek a sorozatok esetében átlagosan a 6. (6,14.), a Boribon nélkül pedig átlagosan
a 4. (3,83.) részként láttak napvilágot.384 Így az is elmondható, hogy a sorozatok összességében
kifejezetten korán nyúlnak az ünnep biztonságos és jövedelmező témájához.

Külön tárgyalhatnánk Lackfi és Horváth, illetőleg Takács műveit is. Ezek az ismeretterjesztő sorozatok
az ünnepekre fókuszálnak, az előbbi a kereszténység fontos alakjai, az utóbbi pedig a magyar
néphagyományok felől. A szerzők leginkább a kulturális szocializációhoz járulnak hozzá, ráadásul olyan
értékek átadására vállalkoznak, melyek a célzott szülői vásárlóközönség számára kiemelt jelentőséggel
bírhatnak. Ezekre a kötetekre felfokozottan is igaz, hogy kinevelik saját fogyasztóikat: a jól bejáratott
márkát, az új sorozatrészeket a felnőttek gondolkodás nélkül vásárolhatják meg, akár az olyan ünnepekre
is, melyek eredetileg egyáltalán nem is számítottak könyvajándékozó alkalmaknak.

Hasonló jellegzetesség, noha felületes olvasással már nehezebben megragadható, hogy a karácsonyi
képeskönyvek érdekeltek az ünnepi időszak elnyújtásában. Természetesen ez sem meglepő ötlet, elég,
ha felidézzük Franklin Roosevelt megosztó döntését, aki 1939-ben, a nagy gazdasági világválság idején
egy héttel eltolta a hálaadás dátumát, hogy ezzel több időt nyerjen a karácsonyi vásárlási szezon
számára. Leight Eric Schmidt szerint az intézkedésnek hála „a kiskereskedők szövetsége tízszázalékos
külön profitot jósolt az ünnepi forgalomból, és több mint egymilliárd dolláros stimulációt a nemzeti

381
https://web.igyic.hu/ (Letöltve: 2023. 05. 31.)
382
Hermann 2017: 19.
383
Hozzáteszem, a MeseCentrum a gyakorlatban előszeretettel foglalkozik a szépirodalom mellett a
gyerekkönyvek többi típusával is. Ez azonban nem oldja fel a helyzetet, inkább rámutat vagy arra, hogy a
gyerekirodalom csak nagyon tágan értelmezhető fogalom, vagy arra, hogy a magyar viszonyok között az utóbbi
húsz év fellendülése mellett sem ideális a gyerekirodalom pozíciója.
384
Kőszeghy Csilla Karácsonyi böngészője nem egy önálló sorozat eleme. Rotraut Susanne Bernernek, a műfaj
egyik megteremtőjének hazai kiadója, a Naphegy, kísérletet tett a sorozat hazai folytatására, a karácsonyi kötet
ehhez tartozik, így itt eltekintek a sorrendtől. Harcos Bálint Szofi nagy könyve pedig a már megjelent kötetek
antológiája; a Mikuláshoz kapcsolódó történetet korábban, a negyedik részként adták ki, a statisztikában ez
szerepel.

109
gazdaságnak.”385 Mindenesetre ha diagramon (5. ábra) tekintjük át a gyerekkönyvek időkezelését, jól
látható, hogy összességében csaknem egy teljes hónapot kitüntetett, a mindennapokból kimetszett
időszaknak láttatnak.

A Mikuláshoz kapcsolódó két kötet figyel arra, hogy ne mossa össze az ünnepeket: a szigorú elkülönítés
és a Mikulás-várás csökkenetett időtartama is utal a két esemény között fennálló hierarchiára. A
Betlehemi mese szintén egyetlen alkalomra, az első betlehemezésre koncentrál, így csupán három napot
ölel fel. A kifejezetten karácsonyt tematizáló művek közül a Boribon-epizód esetében az időhatárok
elmosódottak, a történet kezdetének időpontja bizonytalan, ám ez nem is fontos, mivel csaknem a teljes
eseménysor szenteste játszódik, ezzel is kiemelve azt. A többi képszöveg Gimesi bonyolultabb
időszerkezetű művét leszámítva egységesen arra törekszik, hogy legkésőbb december elsejétől kezdve
karácsonyi hangulatot teremtsen olvasói körében.

5. ábra

A képeskönyvek felületes vizsgálata tehát alátámasztani látszik a feltételezést, hogy az értékteremtés

helyett elsődlegesen profitorientált hozzáállás tapasztalható a könyvpiac részéről.

IV.2.
Amennyiben a szövegek és az illusztrációk közvetíttette értékekre koncentrálunk, szükségképpen
összetettebb képet kapunk. A szubjektív szövegelemzés során az egyes szövegeket a verbális és vizuális
motívumok alapján társítottam Hirschman és LaBarbera fent már idézett értékeihez.386 Az öt kategóriát
a képeskönyvek alapján kiegészítem egy hatodik értelmezési lehetőséggel is, mely – véleményem
szerint – több műben is megjelenik: a karácsony mint népi-hagyományos ünnep (6.ábra).

385
Schmidt 1997: 292.
386
Az értékelés valóban szubjektív: az ajándékozás gesztusa például a valamennyi műben megjelenik, de nagyon
eltérő hangsúllyal. A Rajzolj egy krumplit! csak felveti annak a lehetőségét, hogy a kalendárium ajándékba is
készülhet. A tündér csizmája ugyan hosszan részletezi a családtagok ajándékait, de a viszontlátás öröme mellett a
tárgyi ajándékok elsikkadnak. A többi kötetben ellenben visszatérő elem vagy általános szervezőelv az
ajándékozás gesztusa.

110
6. ábra

Az összevetés tanulsága, hogy a korpusz leginkább a személyközi kapcsolatok, az ajándékozás és a

hedonizmus köré szerveződik. Noha az utolsó kategória negatív konnotációkat ébreszthet, ez valójában
a karácsonyhoz tartozó ízek, illatok, a látványvilág és a szabadidős elfoglaltságok összességét jelenti.
Tekintettel arra, hogy a célközönség 3–6 év közötti gyerekekből áll, érthető megoldás, hogy a
képeskönyvek az absztrakt jelentésrétegek helyett a befogadók kognitív szintjének inkább megfelelő,
kézzelfogható ingereket hangsúlyozzák. Természetesen ezzel együtt is megkérdőjelezhető lenne a tárgyi
környezet és a kellékek központi szerepe, azonban a hedonizmus majdnem minden esetben
vitathatatlanul pozitív értékekkel társul. A karácsonyi ételek, programok örömét a befogadó sohasem
egyedül tapasztalja meg: a családok, barátok jelenléte teszi az ünnepi főzést, vacsorát és készülődést
értékessé.

Az ajándékozás gesztusa is ezt támasztja alá. Szinte valamennyi szöveg azt sugallja, hogy az anyagi
javak helyett az együtt töltött idő a valódi ajándék, de ha ezt nem is állítja, kiemeli az ajándékkészítés
és a megajándékozás örömét. Az adventi kalendárium fontos elemmé válik Malac és Liba történetében,
ahol nem valamelyik felnőtt akar meglepetést szerezni, hanem az egyik (gyerek befogadónak megfelelő)
állatka lepi meg a másikat. Babaróka az anyukájától kap huszonnégy papírdobozkát: a rókakölyök
„[m]ielőtt kinyitotta őket, mindegyiket megrázta. […] amelyik csak halkan zizegett, az volt az igazi:
abban egy-egy összehajtott papírcetli bújt meg. A külső oldalán az állt: ÉLMÉNYAJÁNDÉK. Belül
pedig az ígéret, hogy mit fognak csinálni együtt.”387 Sophie a téli epizódban a Mikulás segítőjévé válik,
Boribon pedig az egész történet során azon töri a fejét, mit is adjon Annipanninak, aminek igazán örül.
Szintén az ajándékozás, a hedonizmus és a személyközi kapcsolatok erősségét mutatja, hogy a

387
KISS – EGRI 2021: 7–8.

111
játékmackó végül ráébred: a legkedvesebb meglepetés, ha önmagával ajándékozza meg a lányt. Az
egyetlen kötet, melyben a hedonizmus nem feltétlenül társul más személyekkel vagy az
ajándékadás/ajándékkészítés gesztusával, a foglalkoztatókönyv, ahol viszont a hedonizmus az alkotás
örömével asszociálódik, így továbbra is értékteremtésről beszélünk.

A vizsgált képszövegek alapján úgy tűnik, hogy a vallási gyökerek egyre homályosabbak. Bár a
betlehemezés vagy a betlehemi jelenet valamilyen formája több mint a képeskönyvek felében
megjelenik (és tegyük hozzá, hogy a két Mikulás-történetben nem is igazán nyerhet teret), ez sokszor
közelebb áll az áhítat nélküli népszokáshoz, a közösségi lét élményéhez, mint az elmélyülő istenhithez
(7. ábra).388 Jézus neve mindössze három szövegben, azaz a vizsgált művek harmadában tűnik fel,
templom pedig kizárólag a böngésző képi világában szerepel – itt a pláza, a közösségi ház és a
karácsonyi vásár mellett. Kőszeghy Csilla városnegyedének ünnepi készülődése különösen alkalmas
arra, hogy vizuálisan is ütköztesse az eltérő tapasztalatokat; a silentbook egymás mellett, egységben
ábrázolja valamennyi karácsonyértelmezést.

7. ábra

Ez a műfaj különösen alkalmas arra, hogy megragadja a pluralizmust, de általában is elmondhatjuk,

hogy a vizsgált gyerekkönyvekben a tolerancia és a sokszínűség érvényesül. A művek jellemzően
kerülni akarják a normává emelést, és éreztetik, hogy a különböző családi gyakorlatok megférnek
egymás mellett. Lackfi mottóvá emelt felütése nyíltan reflektál erre a tapasztalatra, de Kiss Judit Ágnes
is többször utal rá, hogy a hagyományoknak sok változata létezhet („Babaróka többször hallotta, hogy

388
TÓTH – HAJBA 2021: 46.

112
másutt az angyalok hozzák a karácsonyfát, ők is díszítik fel, de náluk ez másképp volt.”389). Agócs Írisz
krumplis rajzolójában pedig visszatérő motívum a befogadó-alkotó szabadságának kérdése.

Beszédes az is, hogy szinte valamennyi mű üresen hagy olyan sarkalatos pontokat, mint az ünnepi
vacsora vagy a közös éneklés. Minden szenteste játszódó történet kitér a családi-baráti étkezésre és a
zenélésre, de a menüt kizárólag Marék Veronika adja meg, a dal megnevezése pedig csak Gimesi
Dóránál és Tóth Krisztinánál olvasható. Utóbbi külön dalszöveget ír a szereplők karácsonyi
kalandjainak összefoglalásául, így ez szükségképpen egyedi és önreflexív. Mivel a két fontos rítus
ezeken kívül csak nagyon általánosan tűnik fel, a befogadók a számunkra ismerős tartalommal tölthetik
fel a sémákat, így az ünnep senkit sem rekeszt ki.

Míg a szövegek mintha már puszta létükkel is igazolnák a feltevést, hogy inkább gazdasági, semmint
esztétikai vagy nevelési célokat szolgálnak, értékvilágukat tekintve túlmutatnak a könnyen befogadható
giccsen, a meglévő sablonokat pedig próbálják kritikusan kezelni.

IV.3.
Azonban a vállalt sokszínűség ellenére is tetten érhető az ünnep idealizálása. Ez a tendencia azért is
különösen fontos, mert a befogadók ezek alapján az irodalmi művek alapján alkotják meg az ünnepre
vonatkozó forgatókönyvüket. A gyerekkönyvek elvárásokat alakítanak ki, így pszichológiai funkciójuk
felfokozottan érvényesülhet. Bár a korpuszban az explicit értékek a befogadás és elfogadás köré
szerveződnek, szembeszökő, hogy sehol sem jelenik meg a hanuka vagy más ünnep, és arra sincs példa,
hogy valaki közömbös legyen a karácsonnyal szemben, esetleg ne tartsa meg azt.

A kilenc képeskönyv egy része látszólag nem törekszik az ünnepkör idealizáló ábrázolására, sőt fontos
tényező a problémák felvillantása is. Boribon szinte a teljes ünnepi készülődést végigizgulja a megfelelő
ajándék hiányában. Kiss Judit Ágnes rókáinál visszatérő konfliktus az ünnep meghitt hangulata és az
annak előteremtéséhez szükséges, frusztráló előkészületek ellentéte, nem is beszélve az olyan társadalmi
elvárásokká erősödő szokásokról, mint a gyerekek számára megterhelő, formális vendégségekről. A
tündér csizmája a családi kapcsolatok felhígulását, az elidegenedést emeli központi témává…

Ennek ellenére kell megállapítanunk, hogy a képeskönyvek számos lényeges toposzt nem mernek
érinteni. Jó szemlélteti ezt a karácsonyi időjárás: a Meteorológiai Intézet diagramján (8. ábra)390 jól
látszik, hogy nemhogy napjainkban, de az elmúlt évtizedekben sem volt magától értetődő a fehér

389
KISS – EGRI 2021: 14.
390
OMSZ 2021.

113
karácsony – ehhez képest a kilenc mű közül nyolcban hóval társul az ünnep. Az egyetlen ellenpélda
Agócs rajzkönyve, melyben tájábrázolás sincs.

8. ábra

Hegedűs Dóra és Mitev Ariel Zoltán szakirodalmi összefoglalójában áttekinti a karácsonyi

distresszfaktorokat, és kilenc különböző kategóriát határoz meg a magas teljesítményelvárástól kezdve
az intenzív karácsonyi marketingkampányon át egészen a családi konfliktusokig.391 A gyerekkönyvek a
kilenc tényezőből mindössze kettőt vonultatnak fel érdemeben. A böngészőben látványosan megjelenik
az elüzletiesedés problémája – ez implicit módon Babarókáék ünneplőbe öltözött, üzletikatalógus-szerű
idilljében is megfigyelhető, a képszövegek közt egyedüliként (9.392 és 10. ábra393). A megfelelési
kényszer szintén feltűnik a rókacsalád, Boribon, Malac és Liba történetében, ám a többi esetben nem
speciálisan az ünnephez kötőd esemény okozza a bonyodalmat. Szofi azért lesz a Mikulás segítője, mert
a krampusz megbetegszik, a betlehemező gyerekcsoport hasonlóan emberhiánnyal küzd, A tündér
csizmájának idős susztere pedig szembesül azzal, hogy a korábbi értékrendje nem adaptív a felgyorsult,
elidegenedő világban. Természetesen Hegedüs és Mitev ismertetőjének számos nehézsége nem releváns

391
HEGEDÜS – MITEV 2021.
392
KŐSZEGHY 2021: 8.
393
KISS – EGRI 2021: 10–11.

114
a gyerekek esetében, ám a könyvek nagyobb részében megjelenik a tágabb környezet is. Komoly
hiányosság, hogy a családokban sem tűnik fel negatív érzelem, vagy legalábbis soha nem differenciáltan.

9. ábra

10. ábra

Jellegzetes probléma továbbá, hogy míg a képszövegek többsége tudatosan a jelenhez vagy a közvetlen
közelmúlthoz kapcsolódik, a kilenc képeskönyvben nincs példa elektronikus eszközre – nem szerepel
sem mobileszköz, sem televízió, sem közösségi média. Az idealizáló elzárkózás mintha félelemre utalna.
Az elektronika olyan szerves része a mindennapoknak, hogy szükségképpen fenyegetést jelent a
személyközi kapcsolatok eszményítő ünneplésére nézve. A vizsgált kötetek ahelyett, hogy kísérletet

115
tennének a jelenség legyőzésére vagy integrálásra, egyszerűen letagadják a létezését. A valóság jelentős
szegmensét kizárják az ábrázolhatóságból, arról nem is beszélve, hogy ennek következményeként az
intertextualitás lehetősége is csökken. A gyerekek számára a kultúrafogyasztás sok szempontból
összefügg a fenti médiumokkal, tehát a tudatos kirekesztés hatására a befogadókat körbevevő világ
jelentős része megszűnik. A teljes vizsgált anyagban mindössze két konkrét utalás kap helyet a gyerekek
– feltételezhető – kulturális közegből (egyszeri utalás a Diótörőre és a Shrek című animációs filmre).

A valóság idealizáló megtapasztalásának igénye jelentkezik néhol a képi világban is, bár erre szerencsére
kevesebb példát találunk. A szövegek szintjén teret kapnak a magyar szokások, hagyományok, az
ünnepek inkább a feltételezhető szülői mintának és emlékezetnek igyekeznek megfelelni. Ehhez képest
megfigyelhető tendencia, hogy a vizuális sík olykor nem erre a karácsonyképre épül, hanem az angol-
amerikai ünnep médiából ismert változatra. Figyelemre méltó Egri Mónika már idézett karácsonyi
világa, melyben a ház szinte valamennyi textiliája karácsonyi mintákban pompázik, de érdemes
megemlíteni Hajba László címlapját is, ahol a kandalló és az arra kiterített zoknik úgy ismertetik
metonimikusan a karácsonyi tematikát, hogy magától a szövegtől az egész epizód tökéletesen idegen
(11. ábra).394

11. ábra

Végül a legfontosabb, nehezen tetten érhető jelenség: a képeskönyvek a családábrázolás esetében is

vetnek fel kérdéseket. A művek közül több olyan is van, melynek szereplői nem hagyományos családban
élnek (pl. Malac és Liba vagy Annipanni és Boribon), így nehéz általánosítani. De ezzel együtt is igaz,

394
TÓTH – HAJBA 2021.

116
hogy a gyerekkönyvek közül egy sem problematizálja a csonka- vagy mozaikcsalád témáját, annak
ellenére, hogy ez fontos kortárs tapasztalat a gyermek befogadók számára is. Sem a magány, sem a
hiányérzet, sem az ünnep során megjelenő konfliktusok nem szerepelnek a cselekményben – az egyetlen
nagy horderejű vita (A tündér csizmája) éppen karácsonykor simul el, ezzel hangsúlyozva a szeretet és
a megbocsátás üzenetét.

Bár a gyerekkönyvek értékvilágukat tekintve rokonszenves képet festenek, erőteljesen idealizálják a

család és a társadalom képét is. Törekszenek arra, hogy a gyerekek számára is megtapasztalható
kellemetlen élményeknek, érzéseknek is helyet adjanak, de nem tudnak túllépni a normatív ünnepen.
Visszariadnak az apró csalódások és a nagyobb traumák ábrázolásától is, így nagyon sok befogadót
kirekesztenek. Mintegy újratermelik azokat a problémákat, melyek a szeretet ünnepe helyett a
kiváltságosok ünnepévé teszik a karácsonyt, igaz, ezúttal nem a gazdaság, hanem a családi háttér felől.

IV.4.
De az előzőek mellett van még egy utolsó, fontos szempont: a kilenc képeskönyv legjellegzetesebb
vonása, hogy leszámol a naiv gyermek alakjával. Valamennyi alkotás elhagyja vagy kifordítja,
demisztifikálja a karácsonyi csoda gesztusát. Mindössze két olyan mű van, melyben a karácsonyi
varázslat – a szakralitás – mindenféle irónia nélkül jelenik meg, ám még ezek a képeskönyvek is nagyon
korlátozott szerepet szánnak a transzcendensnek. Az angyal, aki Boribon és Annipanni karácsonyfáját
hozná, megsérül, így a két főszereplőre hárul a fadíszítés feladata. Mivel az ajándékozás eleve nem
„földöntúli” szokás a mű világában, tekintve, hogy itt a szereplők lepik meg egymást, megállapítható,
hogy az angyal csekély erővel és jelentőséggel bír. Hasonló a helyzet Szofi esetében, aki a
megbetegedett Krampusz helyére ugrik be, hogy minden gyerek megkapja a neki járó ajándékot. Ebben
a történetben külön figyelemreméltó, hogy a jóságos Mikulásnál is jóságosabb a csintalan kislány: a
virgácsokból madárfészkeket készít (így senki sem kap büntetést, csak jutalmat), a jó gyerekeket pedig
sokkal gazdagabban jutalmazza, mint ahogy a Mikulás eredetileg tervezte.

A csoda kiüresedése egyrészt vélhetően összefügg korunk medializáltságával. Bár nyilván elemzésre
szorulna a kérdés, feltételezhető, hogy az internet korában a gyerekek sokkal előbb megtapasztalják az
ajándékozó Mikulás-Jézuska hagyományának valóságát, így a művek többsége eleve dekonstruálja azt.
Másrészt viszont – ennek következményeként – a vizsgált művekben a gyerekek soha nem passzív
résztvevői a hagyománynak. Aktívan cselekednek, az ajándékozás rítusát éppúgy megélik, mint a
felnőttek, így pedig jóval kompetensebbnek, érettebbnek, kritikusabbnak hatnak, mint korábban. A
szakrális erőket helyettesítő, egyenrangúan ajándékozó gyerek képe a kilenc szövegből hatban
feltűnik…

117
V.
Összegezve úgy gondolom, a tapasztalatok alapján érdemes lehet átgondolni (és talán nem is kizárólag
az irodalmi művek esetében) a gyermek szerepét a karácsony ünnepkörében. A legfiatalabb olvasókat
célzó karácsonyi gyerekkönyvek egyrészt nyilvánvalóan kiszolgálják a gazdasági igényeket, másrészt
viszont nem szolgai módon teszik ezt. Törekszenek a magas színvonalra, és fontosnak tartják, hogy a
szeretet, a közösség, a család és a tolerancia értékeit hirdessék. A gyereket aktívnak, a világot
megismerni és alakítani vágyó lénynek láttatják – ezzel együtt bennragadnak az ünnepeket idealizáló, a
nosztalgiára építő képszövegek hagyományában. Éppen a karácsonyi klasszikusokhoz képest
megváltozott, 21. századi gyerekképük indokolná, hogy a külsőségek ábrázolásában is bátrabban
viszonyuljanak a befogadóikhoz.

118
Elemzett szövegek

AGÓCS Írisz 2021. Rajzolj egy krumplit! 3. – Lesz belőle Gáspár, Menyhért, Boldizsár... Budapest.
Pagony.

GIMESI Dóra – SZEGEDI Katalin 2018. A tündér csizmája. Budapest. Pagony.

HARCOS Bálint – Cristina QUILES 2022. Szofi nagy képeskönyve. Budapest. Pagony.

KISS Judit Ágnes – EGRI Mónika 2022. Babaróka karácsonya. Budapest. Pagony.

KŐSZEGHY Csilla 2021. Karácsonyi böngésző. Budapest. Naphegy.

LACKFI János – HORVÁTH Ildi 2022. Igaz mese a Mikulásról. Szentendre. Cerkabella.

MARÉK Veronika 2022. Boribon karácsonya. Budapest. Pagony.

TAKÁCS Viktória 2021. Betlehemi mese. Budapest. Scolar.

TÓTH Krisztina – HAJBA László 2022. Malac és Liba – Várjuk a karácsonyt! Budapest. Manó
Könyvek.

Bibliográfia

BADER, Barbara 1976. American picturebooks from Noah's ark to the Beast within. New York.
Macmillan.

BARTUNEK, Jean M. – DO, Boram 2011. The sacralization of Christmas commerce. In: Organization.
18/6. 795–806.

BELK, Russell. W. 1987. A Child’s Christmas in America: Santa Claus as Deity, Consumption as
Religion. In: The Journal of American Culture. 10/1. 87–100.

BOZÓK Ferenc 2015. Karácsony élménye a második világháború utáni magyar lírában. In: Kapu. 27/1.
60–64.

FORBES, Bruce David 2007. Christmas. A Candid History. California. University of California Press.

GÖKHAN, Ayhan 2021a. Hét ünnepi mesekönyv. Ayhan Gökhan ajánlólistája hét szerethető karácsonyi
könyvről. In: MeseCentrum. 2021. 12. 08.

GÖKHAN, Ayhan 2021b. Karácsonyi „hetek”. In: MeseCentrum. 2021. 12. 21.

GÖKHAN, Ayhan 2021c. Nem mindegy, milyen mesekönyv kerül a fa alá. In: MeseCentrum.
2021.12.23.

119
HANCOCK, Philip – REHN, Alf 2011. Organizing Christmas. In: Organization. 18/6. 737–745.

HANCOCK, Philip 2020. Organizational Magic and the Making of Christmas: On Glamour, Grottos and
Enchantment. In: Organization. 27/6. 797–816.

HEGEDÜS Dóra – MITEV Ariel Zoltán 2021. Tényleg boldog a karácsony? A karácsonyi stressz
(stressmas) átélése a fiatal felnőttek szemszögéből. In: Vezetéstudomány – Budapest Management
Review. 52/10. 2–13.

HERMANN Zoltán 2012. Szerény javaslat. In: Szépirodalmi Figyelő. 11/5. 25–33.

HERMANN Zoltán 2017. Jókai karácsonyi novellái. In: Tempevölgy. 9/2. 77–83.

HERMANN Zoltán 2017. Vázlat a magyar gyerekirodalom történetéhez. In: HANSÁGI Ágnes,
HERMANN Zoltán, MÉSZÁROS Márton, SZEKERES Nikoletta (eds.) 2017. Mesebeszéd. A gyerek- és
ifjúsági irodalom kézikönyve. Budapest. Fiatal Írók Szövetsége. 15–32.

HIDEGH Anna Laura 2019. Karácsony és szervezetek. In: PRIMECZ Henriett, CSILLAG Sára,
TOARNICZKY Andrea, KISS Csaba (eds.) 2019. Leadership, kultúra, szervezetek. Tanulmányok Bakacsi
Gyula tiszteletére. Budapest. Budapesti Corvinus Egyetem. 85–95.

HIRSCHMAN, Elizabeth C. – LABARBERA, Priscilla A. 1989. Interpretive Consumer Research: The

Meaning of Christmas. In: HIRSCHMAN, Elizabeth C. (ed.) 1989. SV – Interpretive Consumer
Research. Provo. Association for Consumer Research. 136–147.

HÓDOSY Annamária 2020. A fenyők mennybemenetele. A karácsonyfamesék ökokritikai olvasata. In:

MeseCentrum. 2020. 12. 28.

HONEYMAN, Susan 2005. Elusive Childhood: Impossible Representations in Modern Fiction.

Columbus. Ohio State University Press.

HORVÁTH Attila 2007. A hatalom ünnepe – az ünnep hatalma. Ünnepek Magyarországon a szovjet
típusú diktatúra korában. In: Jogtörténeti Szemle. Különszám. 42–48.

JANECSKÓ Kata 2023. Marék Veronika: Magamat is elképesztettem, hogy hát ez mind én vagyok.
Interjú Marék Veronikával. In: Telex. 2023. 05. 03.

K. A. 2022. Példányszámcsúcsok, 2022. első negyedév. In: Könyvhét. 2022. 05. 10.

KSH 2023. Kiadott szépirodalmi, ifjúsági és gyermekirodalmi könyvek negyedévenként. Központi

Statisztikai Hivatal Összefoglaló táblák. https://www.ksh.hu/stadat_files/ksp/hu/ksp0024.html
(Letöltve: 2023. 05. 31.)

LARSEN, Timothy (ed.) 2020. The Oxford Handbook of Christmas. Oxford. Oxford University Press.

120
LÉVI-STRAUSS, Claude 1995. Father Christmas Executed. Translated Diana Gittins. In: MILLER,
Daniel (ed.) 1995. Unwrapping Christmas. Oxford. Clarendon Press, 38–51.

MARLING, Karal Ann 2001. Merry Christmas! Celebrating America’s Greatest Holiday. Cambridge,
London. Harvard University Press.

NÉMETH Luca Anna 2018. A Singer és Wolfner Kiadó gyerekkönyv-kiadási és hirdetési tevékenysége
a századfordulón. In: Magyar Könyvszemle. 134/4. 411–443.

OMSZ 2021. Hej a mi időnkben bezzeg máskép volt, akkor voltak igazi telek... In: OMSZ hírek. 2021.
12. 13.
https://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=3131&hir=%22Hej_a_mi_idonkben_bezzeg_m
askep_volt,_akkor_voltak_igazi_telek...%22 (Letöltve: 2023. 05. 31.)

SALTMARSH, Sue 2009. Depend On, Rely On, Count On: Economic Subjectivities Aboard The Polar
Express. In: Children's Literature in Education 40. 136–148.

SCHMIDT, Leight Eric 1997. Consumer Rites: The Buying and Selling of American Holidays.
Princeton. Princeton University Press.

SZEKERES Nikoletta 2020. Ünnepi gyerekkönyvkultúra Magyarországon. Tompulgatnak a giccstől. In:

Magyar Narancs. 2020. 12. 16.

TÉREY János 2019. Ady Endre karácsonyi verseiről: „Ott röpül a szánom az éjben”. In: Magyar
Narancs. 2019. 01. 06.

121