- Herder nyomán elindult népmüvészet-kultusz (a „romlatlan" népmúvészet a nemzeti

kultúra alapja);
Kölcsey szerint a népmúvészet ihletó eró (Nemzeti hagyományok, 1826), Erdélyi János
szerint onálló
múvészi értéket képvisel (Népkôltészet, 1842)
- Petófi Versek címú kôtetének (1844. nov.) fo múfaja a dal, tematikusan sokféle:
családlíra (Fûstbe ment
terv, Egy estém otthon); tájlíra (Az Alföld); életképek, zsánerképek és
helyzetdalok (Megy a juhász a
szamáron, Befordultam a konyhára...); bordalok (A borozó); népdalszerú koltemények
(A virágnak meg-
tiltani nem lehet, Temetésre szól az ének...)¡ anekdotikus, adomázó hangvételú
versek (pl. Csokonai,
A tintásüveg)
- a népies dalok jellemzói: a népiességnek ebben a szakaszban még nines politikai
tartalma, a versek
esztétikai állásfoglalások (nines bennük romantikus látomásosság, a korban divatos
almanach-líra ki-
módoltsága, finomkodása); dalainak egy része folklorizálódott
- a vallomásos költöszerep az uralkodó (Petófi, a népkoltó, aki a népi
gondolkodásmódot személyes
hangon szólaltatja meg)
- a népies dalok poétikai eszközei: természeti képek metaforikus használata
(táj=lelkiállapot); a népda-
lok jellegzetes építkezése (fóbb alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét); kétütemú
ütemhangsúlyos
verselés, sokféle egyedi ritmusváltozat (gyakori az asszonánc, félrím -4
élóbeszédszerú, közvetlen
hang)
- a dalok mellett a korszak jelentós epikus múvei: Jónos vitéz (elbeszéló
kôltemény); A helység kalapácsa
(komikus eposz)
A természet vadvirága (1844)
- vershelyzet: a szöveg beszélóje az ót becsmérló kritikusoknak ad éles választ (a
beszéló * „a természet vadvirága";
támadói = „hitvány ebek")
- müfaj, téma: ars poética (más versek - „üvegházak satnya sarjadékai", mesterkélt,
múvi, klasszicista, szabálykóve-
tó <4 saját kôltészete = korláttalan, természetes, ösztönös, romantikus
- megformáltság: refré