- AZ ÚJHOLD ALKOTÓI

PILINSZKY JÁNOS
Irodalomtorténeti helye, pályaképe
- a késó modernség egyik legjelentôsebb kôltôje; az Újhold folyóirat kó-
rének meghatârozô alakja
- a Babits- és József Attila-líra kóltói hagyományát kôveti, de az elódók-
tôl eltérô egységes és egyedi kóltói nyelvet hoz létre
- verseinek világszemléletét meghatârozza mély katolicizmusa, agnosz-
ticizmusa (a transzcendens megismerhetetlenségét valló irányzat) és
a keresztény egzisztencialista eszmék (a lét abszurditâsa, az ember
létbe vetettsége o Isten léte)
- képalkotásának életrajzi eredetû gyôkere a háborús vilâg ismerete
- elsó kôtetében (Trapéz és korlát) már megjelennek Pilinszky versnyelvének késôbb
kiteljesedô sajátos-
ságai: tárgyias, intellektuâlis versbeszéd
- második kôtete: Harmadnapon (1959) bôlcseleti jellegû létkôltészet; a kotet
szâmos versének a vilâg
mûkôdését modellezô helye a KZ-láger (a koncentrációs tábor), a kotet egyik
ciklusa: Egy KZ-láger
falára; a kotet versei nem konkrét torténelmi helyzeteket jelenítenek meg, a
háborút mint az embert
lealacsonyitô egyetemes borzalmat ragadjàk meg, olykor egy-egy emlékkép felidézésén
keresztül
(Harbach 1944, Francia fogoly)
- az utolsó pályaszakasz (az 1970-es évek) legfontosabb kôtetei: Nagyvárosi ikonok,
Krâter
- Pilinszky János (1921-1981) a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd
a bôlcsészkaron
tanult -> életre szóló traumát jelentett számára, hogy 1944-1945-ben katonaként
Németorszàgban
szembesült a háború és a holokauszt borzalmaival -> a háború után az Újhold
társszerkesztóje -> a
katolikus Új Ember címú folyóirat szerkesztôje, az irodalmi nyílvánosságban csak
keveset szerepelt ->
sok utazás (Svájc, Olaszország, Lengyelország, Jugoszlávia, Párizs, London, New
York) -> a hatvanas
években hosszas kóltói hallgatás, a hetvenes évek kóltói sikerei -> 1981-ben, a
Kossuth-díj elnyerése
után váratlanul halt meg
Halakahálóban
- keletkezési idó: 1942, korai vers (megjelent a Trapéz és korlát címú kótetben)
- téma: a kôzegébol kiemelt ember egyetemes magánya, otthontalansága (=
kiszakították természetes állapotá-
ból, a vízból), számkivetettsége, a kapcsolatteremtés lehetetlensége, ónpusztítása
- nyelvi megformáltság:
• az elsó két sor komplex képe: „Csillaghálóban hányódunk / partravont halak"
• az egytagú metafora (ember » partravont hal) a versben allegóriává tágul
• (a hal a kereszténység alapmotívuma is,- Krisztus, az újjászületés jelképe - a
versben a halálra ítéltség és sze-
retetlenség jelentését hordozza)
• a csillagháló motívum kozmikus távlatokba emeli a vergódó halak konkrét képét ->
a vers az ember és a világ
az ember és az Isten kapcsolatának bôlcseleti jellegú bemutatása
• a vers istenképe: Isten távoli, közönyös szemléloként, részvéttelenül túri az
emberek szenvedését; a „hatal-
mas halász": Isten? a halál? (az alliteráció és a halál-halász szó hasonló
hangalakja ez utóbbira utal)