Mi pontosan a kén?

a kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó

nemfém, vegyjele S, rendszáma 16. Standard nyomáson és
hőmérsékleten szagtalan, élénksárga színű kristályokat
alkot, melyek nyolcatomos gyűrűs molekulákból épülnek
fel.

Legizgalmasabb tulajdonsága talán az, hogy mennyi más elemmel

tud kölcsönhatásba lépni. A kén ugyanis multivalens, vagyis változó
vegyértékű elem, amely gyakorlatilag kényszert érez arra, hogy
„kapcsolatba lépjen” más elemekkel. Az aranyat, platinát, iridiumot,
nitrogént, tellúrt, jódot és a nemesgázokat sorolhatjuk azon elemek
közé, melyekkel nem tud reakcióba lépni, minden mással könnyen
kötődik. Ebből következik, hogy jóval ritkábban fordul elő a
természetben elemi formában, mint vegyületei, melyek
elsősorban szulfid- és szulfát-ásványok.

A már ókorban is ismert és alkalmazott elemet napjainkban a

földgázban és kőolajban lévő kéntartalmú szennyezőanyagok
eltávolításakor, melléktermékként nyerik.

Miért esszenciális elem a kén?

Elsőként tisztázzuk azt, hogy mi is az az esszenciális elem:

olyan elemeket értünk ezalatt a gyűjtőfogalom alatt,

amelyek szükségesek az élő szervezetek normális
növekedésének, fejlődésének, fenntartásának
biztosításához.

Kén nélkül nincs anyagcsere, nem épülnének fel bőrszövetek, ínak,

porcok és csontok. A szervezetünkben a 8. leggyakoribb elem
nélkül nem lenne életképes az emberi faj sem.
Miért feltétlenül szükséges a kén földi élethez?
Két kénatom között létrejött, úgynevezett diszulfid-hidak nagy
mechanikai szilárdságot és oldhatatlanságot kölcsönöznek a
bőrben, hajban megtalálható keratinnak. Szükséges a porcok, inak,
csontok megfelelő kialakulásához, valamint a szaporítószervek
kialakulásának és helyes működésének is elengedhetetlen feltétele.

Milyen szerepe van a kénnek a természetben?

A kén kétélű fegyver az emberi testen belül: mindenféleképpen
szükségünk van egy minimális mennyiségre, különben
hiánytüneteket okozhat, ugyanakkor a túladagolása is lehetséges,
ami szintén egészségügyi problémákhoz vezet.

A természetben többek között gyógyvizekben, mofettákban,

vulkángőzökben fordul elő. A természet azonban ugyanilyen se
veled, se nélküled viszonyban van a kénnel. A kénes, vagy savas
eső például visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben, ezzel
szemben a kénes tartalmú gyógyvizek jótékony hatása világszerte
ismert és elismert.

A kénvegyületek kölcsönzik többek közt a grapefruit és a

fokhagyma illatát, ugyanakkor kéntartalmú tiolokkal szagosítják a
földgázt is. Természetes úton többek között a sajt (elsősorban a
parmezán), a tojás, a hús, a káposzta, sütőtök, méz, hüvelyes és
gyökeres zöldségfélék tartalmazzák ezt az elemet.

Milyen hatásai vannak az emberi szervezetre?

Nagyon fontos kiemelni, hogy maga az emberi szervezet nem
képes ként előállítani, így csak tápanyagfelvétel, illetve rendszeres
vitaminszedés (B1-, B5-, B7- vitamin) által juttathatjuk a ként a
szervezetbe. Ott pedig fontos szerepet tölt be: részt vesz az inzulin
és a heparin termelésében, semlegesíti a belélegzett szennyezett
levegő (pl. cigarettafüst) és az ételekben előforduló cianid káros
hatásait, valamint gomba- és baktériumölő szer is.
Eredményesen lehet vele kezelni bizonyos bőrproblémákat, és
fiatalító hatása is van. Hozzájárul az ideális szaruképzéshez, hiánya
olyan problémákat idézhet elő, mint az ekcéma, a pikkelysömör, a
hámló, káprázó bőr, vagy a talpon megjelenő kóros
szarufelhalmozódás.

A másik oldalon említettük a túladagolást, ami egyeseknél például

asztmás rohamokat idézhet elő. Éppen ezért ha úgy érzed, hogy
kén-utánpótlásra szorul a szervezeted, mert a tápanyagokkal nem
viszel be eleget, mindenféleképpen érdemes kikérned az orvosod
véleményét a helyes adagolással kapcsolatban!