FORRÁSOK Magyarország a II.

világháborúban

1. Mutassa be saját ismeretei és a források alapján Kállay hintapolitikáját a II. vh-ban!

Bárdossy László e szavakkal illette Kállay Miklóst annak kinevezésekor: „ Te katasztrófába

viszed az országot, Rólad mindenki tudja, hogy németellenes vagy és nem vagy antiszemita.
Futsz az angolok után, de sohasem nyered meg őket. „

2. Mutassa be a források és ismeretei alapján a 2. magyar hadsereg doni katasztrófáját!

Értelmezze a hadseregparancsnok hadparancsait és a történész értékelését! Használja
a középiskolai történelmi atlaszt!

„ A 23. és 19. hadosztályoknak az utolsó emberig ki kell tartani. Egy lépést

hátrajönni nem szabad. Világos tehát? A legkíméletlenebb rendszabályokkal meg kell
akadályozni, hogy egy ember is állását elhagyja. Ott csak meghalni lehet, de
hátramenés nincsen. Köszönöm, végeztem. Isten veled.” (Jány Gusztáv vezérezredes, a
1. magyar hadsereg parancsnokának parancsa telefonon; 1943. január 16.)

„ A II. magyar hadsereg elvesztette becsületét, mert kevés ember kivételével nem váltotta be
azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott. Állásainkból az ellenséges túlerő kiverhetett még
akkor is, ha a csapat kötelességét megtette. Ez nem szégyen. Ez szerencsétlenség. De
becstelenség az a lelke veszített, fej nélküli, gyáva menekülés, amit látnom kellett, miért most a
szövetséges német hadsereg és az otthon mélységesen megvet bennünket.
Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegséggel, sem sebesüléssel, sem
fagyással el nem engedek senkit. A gyülekezési helyen ott marad mindenki, míg meg nem
gyógyul vagy el nem pusztul.
A rendet és a vasfegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való
felkoncolással, de helyre kell állítani, akár tiszt, akár honvéd, nem érdemli meg, hogy
nyomorult életét tovább tengesse és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább
nagyítsa. „ ( Részlet Jány Gusztáv hadparancsából 1943. január 24. )
[* A hadparancsot utólag visszavonta.]

…Az arcvonalszakasz kiterjedése 210 km. A hadsereg hadosztályai 5-6000 puskával

rendelkeznek. Páncélelhárító fegyvereink nem elegendőek, nincs elegendő harckocsi és
aknavető. Az utánpótlás, az élelem sem megfelelő. Panasz volt a lótáp, különösen a zab hiánya
miatt. ( Miniszteri szemle a fronton. )

„A 2. magyar hadsereg tragédiája […] alkalmat adott arra, hogy a felsőbb katonai
vezetés a legrosszabb oldaláról mutatkozhasson be. A hadsereg hadműveleti osztálya
január 15-én arra a felismerésre jutott, hogy önerőből az eredeti vonalak visszaszerzése,
de a tervszerű visszavonulás sem lehetséges, sőt az eredményes ellenállás feltételei is
hiányoznak. […] Jány lelki összeomlásának egyik legfontosabb oka a magyar felső
tisztikarban rejlő, németekkel szembeni kisebbségi komplexus, az ebből adódó
túlteljesítési kényszer és a
fegyelmezettséggel már nem leplezhető önsajnálat lehetett. […] E mondatok mögül
egy sértődött, tehetetlen és kisebbségi érzésektől gyötört személyiség képe rajzolódik ki.
[…] 1943. január 24-i hadseregparancsának közvetlen gyakorlati következménye
ugyan nem volt, de az általa okozott lelki károkozás hatása felmérhetetlen. […]
Mindez alapot adott a németeknek is arra, hogy a magyar katonai teljesítményt
ócsárolják, és újabb követelésekkel álljanak elő.” (Ungváry Krisztián történész; 2004)