Herczeg Ferenc történelmi regény

Élete és munkássága
Herczeg Ferenc (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar
író, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Herczeg Ferenc százhatvan éve született Versec városában Franz Herzog néven.
Szegeden végezte el tanulmányait, ebben az időszakban tanult meg magyarul.
Budapesten jogásznak tanult, azonban hamar az irodalom felé fordult az érdeklődése. Az
első nyomtatásban megjelent regényének születése egy tragédiával végződő
életeseménnyel kapcsolódott össze, ugyanis Herczeg Ferenc egy párbajban annyira
megsebesítette ellenfelét, hogy belehalt a sérüléseibe. Tettéért négy hónapra államfogházba
zárták, az itt töltött idő alatt kezdte el írni a Fenn és lenn (1890) című művét, mely elindította
irodalmi karrierjét

Újságíróként dolgozott a Budapesti Hírlapnál, majd az 1894-ben induló Új Idők című

irodalmi lap szerkesztője lett. Herczeg Ferenc sokoldalúságáról a témaválasztásai, illetve
változatos stílusa is tanúskodik: írt meséket. (A bujdosó bábuk, Az arany trombita, A gyönge
szívű király), színműveket. (A dolovai nábob leánya, Árva László király, A fekete lovas),
regényeket. (Pogányok, Az élet kapuja, Pro Libertate!) és elbeszéléseket. Az élet kapuja
című kisregényét irodalmi Nobel-díjra is jelölték.

Az író dorogi kötődését is érdemes kiemelni az évforduló kapcsán. 1922. február 24-én
művészestélyt szerveztek a településen, a programról az Esztergom és Vidéke osztott meg
pár sor információt: „A Dorogi Bányakaszinó f. hó 24-én a Kaszinó helyiségében a budapesti
Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével Herczeg Ferenc művészestélyt rendez.
Színre kerül Két ember egy felvonásos darab Herczeg Ferenctől Petes Imre és Odry Árpád
szereplésével…” A Két ember című „drámai jelenet” története egy bányaszerencsétlenséget
elszenvedett vájár és egy bányamérnök párbeszédén alapul. A kaszinó színháztermében
bemutatott színdarab nagy sikert arathatott akkoriban a dorogiak körében.

A szerző politikai pályafutása is említésre méltó, 1929. május 25-én a Magyar Revíziós
Liga elnökeként Dorogra látogatott, hogy személyesen fejezze ki köszönetét a helyi
bányász és munkás közösségnek a támogatásért. Schmidt Sándorral jó kapcsolatot ápoltak,
a látogatást követően a Dorogi Munkás Otthon Önsegélyező és Önművelő Egyesülete
dísztagjává választotta Herczeg Ferencet.

Az élet kapuja
1919-ben jelent meg legjelentősebb történelmi témájú kisregénye. A kisregény
cselekménye a mohácsi vész előtt, 1512-1513-ban játszódik. Az ország állandó török
fenyegetettség alatt állt. II. Ulászlónak élete végén már nem maradt ereje Magyarország
felvirágoztatására. Helyébe részben Bakócz Tamás, esztergomi érsek, konstantinápolyi
pátriárka lépett, aki személyes döntéseivel nagypolitikai szinten egyengette a történelmi
Magyarország sorsát. A védekezéshez szövetségesekre volt szükség, ezért pátriárkaként a
pápai trón várományosaként egy nemzetközi, törökellenes védelmi liga létrehozása
érdekében tevékenykedett. II. Julius (Gyula) regnálása alatt az egyház világi hatalma
megnőtt. A pápai trón másik várományosa Giovanni de Medici bíboros volt, aki nem kért a
barbárnak tartott magyar Bakócz Tamásból és a töröktől fenyegetett keletiségéből. A Szent
Péter-bazilika befejezését tartotta legfőbb céljának. Az élet kapujában két cselekményszál
van, egy történelmi és egy fiktív, szerelmi szál kapcsolódik egybe. A történelmi szálban
Bakócz Tamás a magyarságért folytatott harcát, a fiktív szerelmi szálban pedig egy római
kurtizán, Fiametta és a magyar Vértesi Tamás szerelmének történetét olvashatjuk. Róma a
cselekmény szempontjából fontos épületeinek, utcáinak városrészeinek pontos leírását adja.
Lakóit és azok szokásait, életformáját részletesen ábrázolja. Ugyanennek a hitelességre
törekvő narrációnak köszönhetően láthatunk bele a római egyházi és világi személyek
életébe és erkölcseibe, a pápai hatalom gyakorlásának módjába és céljaiba. A szerelmi szál
fiktív, egy töténetalakító szerep, ami a pápaválasztás és az egyházi működés
bemutatásának lehetőségét teremti meg a műben. Herczeg a két cselekményszál egymásba
játszásával drámai feszültséget teremt a regényben. Olyan konfliktusrendszert hoz létre,
amelynek középpontjában a Bakócz Tamás által Magyarországért vívott élet-halál harc áll,
és amely mentén a kor Rómája, a korabeli egyház működési rendje és a jellemekben az
igazi emberi lényeg is megmutatkozik. A regény központi motívuma, a kapu, határhelyzetet
jelöl. A kapu, ami a hétköznapi életben mindig két külön világ határán áll, metaforikus
jelentéshálót vesz fel a műben. Minden szereplő vonatkozásában másként értelmezhető.
Központi motívumként a cselekmény teljes konfliktusrendszerét maga köré szervezi, mely
sajátosság drámai jelleget kölcsönöz az írásműnek. Ezt a drámai jelleget erősíti a kisregény
építkezése is. Szintén a drámai vonásokhoz sorolható a regényszerkezet gyakran
párbeszédes jelenetekből álló, epizodikus, gyors jelentésváltásokban gazdag felépítése is.
Az elbeszélő mindentudó, a narrátor hol az olvasónak, hol a szereplőknek biztosít
többlettudást. Beszéd- és ábrázolásmódja inkább realista, Róma városának és fényűző
életének bemutatásakor pedig inkább romantikus vonásokat mutat. A füzérszerű
mondatépítkezésben a szecesszió dekorativitásigényét mutatja. Bakócz Tamás
szempontjából az élet kapuja a nemzeti megmaradást jelenti. Ugyanez a kapu azonban az
emberi jellemek kapuja is. II. Julius számára a kultúra és a barbárság határán áll a
metaforikus kapu. Ő az élet-halál kapujában áll. Az új bazilikánk a felépítése mellett saját
öröklétének zálogát is a művészetekben keresi. Vértesi Tamás kapuja két külön
konfliktusrendszer határán áll, egyrészt Bakócz Tamással együtt a magyarságot megmenteni
képes Vatikánba, másrészt Fiametta palotájába és szívéhez vezet, azonban nincs
lehetősége a kapukon való belépésre. Fiamettának is megvan a saját kapuja, melyen át
végül nem tud belépni a vágyott magánéleti boldogságba. Herczeg történelmi regénye
olvasható az első világháború utáni Magyarország helyzetével párhuzamba állítható
parabolaként is; bár a regény 1919-ben,egy évvel Trianon előtt keletkezett, a történelmi
események alakulása miatt utólag Bakócz hiábavaló nemzetféltő küzdelme Magyarország
megmaradásáért a korabeli események allegóriájaként is értelmezhető.