Herczeg Ferenc

Herczeg Ferenc a népi-nemzet konzervatízmus írója.

-Két példakép:-Jókai Mór ;-Mikszáth Kálmán

-Nagy hatással voltak műveire Mikszáh anekdotikus elbeszélései; élőbeszédszerű előadásmódja

lélektanisága és tömör metaforikusan is értelmezhető alkotásai

-Az író regényeinek és elbeszélésének romantikus klandokban és fordulatokban gazdag

cselekménybonyolítása, történelmi regényeinek áthallásos tanító jellege jellemzi

KÖLTEMÉNYEI:

1;Az élet kapuja:

-1919-ben jelent meg (kisregény)

-M.o irodalmi allegóriáját alkotta meg, A műben a M.o megmaradásért vívott ,Bakócz Tamás által
vezetett küzdelmet és bukást a trianoni Magyarország történelmi helyzetével tette azonosíthatóvá.

Kisregény történelmi háttere:

-1512-1513-ban játszódik (mohácsi vész előtt)

-II.Ulászlónak élete végén már nem maradt ereje M.o felvirágosztatásának.

-Helyében részben Bakócz Tamás,az esztergomi érsek ,konstantinápolyi pátriákra=püspöki helyre

lépett

-Bakócz felismerte,hogy az ország és Európa határait a magyaroknak kell megvédeniük a török ellen
=>ezt a történelmi hivatást Magyarorszáh egyedül nem képes betölteni.

-A védekezésre szövetségesekre volt szükség

-a pápai trón váromyányosaként egy nemzetközi,törökellenes védelmi liga létrehozása érdekében

tevékenykedett

-Korának pápaja II.Julius pápa (Gyula) ezzel az egyházi világi hatalma megnőt

-támogatja Giovanni de'Medici bíboros volt aki elődjéhez hasonlóan nem kért a
barbárnak tartott magyar Bakócz Tamásból

-Szent Péter-bazilika befejezését tekintette legfőbb céljának

-1513-ban pápai trónon

Történelmi és szerelmi szál:

-Az élet kapuja: -két cselekményszál :történelmi,fiktív szál kapcsolódik egybe
-történelmiben:Bakócz Tamás magyarságért folytatott harcát

-az elbeszélő szinte realista igénnyel alkot korhű környezetet

-bemutatja Bakócz Tamás római bevonulását is

-feltárul II.Julius pápa önhittsége

-fiktívben:egy Fiametta és a magyar Vértesi Tamás szerelmének történetét olvashatjuk

-erre a szálra felfűzve szembesülhet a vatikáni intriákkal

-biblikus elvek helyett és hatalompolitika elsődlegességével a pápaválasztás szándékaival

-Fiametta létformája szükségképpen központi szereplővé teszi őt a történetben és a pápaválasztási

folyamatban is

-Herczeg kéz cselekményszál egymásba játszásával drámai feszültséget teremt a kisregényben.

Regényszerkezet,stílus,nyelv: (Az élet kapuja)

szerkezete: központi motívum köré épül

kapu: metaforikus jelentést kap

-minden szereplőhöz és minden fontos döntési helyzethez kapcsolódóan más-más jelentéstartalommal

telik meg

regényszerkezet: -gyakran párbeszédes jelenetekből álló, epizódikus,gyors jelenetváltásokban gazdag

felépítése is

-A narrátori közlés távolságtartása külső fokalizációból beszéli el a történeteket

Beszéd -és ábrázolásmódja:a jellemek megfogalmazásakor inkább realista

-Róma városának és fényűző életének bemutatásakor pedig inkább romantikus.

-Megszólalásai Herczeg saját korának nyelvi normáit követik, a füzérszerű mondatépítkezésben

pedig a szecesszió dekorativitásigényét igényli

-Az élet kapuja a nemzeti megmaradást

-ugyanez a kapu azonban az emberi jellemek kapuja is ,melyen innen és túl az adott szó és az
aljas arulás néznek farkasszemet egymással

-II.Julius számára a kultúra és a barbárság áll a metaforikus kapu

-Vértesi Tamás kapuja két külön konfliktusrendszer határán áll:

 1.:Bakócz Tamással együtt a magyarságot megmenteni képesVatikánbaű

2.:Fiametta palotájába

-A kurtizán Fiametta árulását látva azonban felismeri,hogy NINCS lehetősége a kapukon való
belépésre.