Dátum

4. óra – Szabad akarat

A probléma: egy jól ismert történet…

• Jól ismert bibliai történet, hogy Júdás 20 ezüstért elárulta Jézust, akit
így elfogtak és keresztre feszítettek. Éppen ezért tekintjük Júdást olyan
rossz embernek.
• Ugyanakkor Jézus (vagyis Isten) előre megmondta Péternek, hogy el
fogják árulni, és még azt is, hogy ki lesz az („aki utánam vesz…”).
• Kérdés: Júdás vajon szabadon cselekedett-e, ha előre tudható volt,
hogy mi fog történni?

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 2

A probléma: egy jól ismert történet…

• Sőt, akár azt is mondhatjuk, hogy Júdás tettének meg kellett történnie,
hiszen a prófécia, a magváltás szerves és egyben elkerülhetetlen eleme
Jézus elfogása és keresztre feszítése.
• Még fontosabb kérdés: Milyen alapon ítélünk rossznak (vagy más
esetben) jónak bárkit is, ha minden „előre meg van írva”?

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 3

A probléma egzakt megfogalmazása

• P1: Isten mindentudó, ezért ismeri a jövőt is.

• P2: A jövő részét képezik a jövőben végrehajtott emberi cselekvések is.
• K: Isten előre tudja, hogy melyik ember hogyan fog cselekedni a
jövőben.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 4

A probléma egzakt megfogalmazása
• P1: Isten előre tudja, hogy melyik ember hogyan fog cselekedni a
jövőben.
• P2: Isten már Júdás megszületésekor tudta, hogy az elárulja Jézust.
• P3: Ami előre tudható, az szükségszerű.
• K: Kikerülhetetlen volt, hogy Júdás elárulja Jézust.

Vagyis az erkölcsi felelősség értelmében szó sincs róla, hogy maga

Júdás igazából bárkit elárult volna. Csak az történt, aminek történnie
kellett.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 5

Egy lehetséges megoldás
Boethius (475 – 525) elgondolása:
• Mivel Isten végtelenül tökéletes, ezért nem lehet
időbeli lény: időn kívüli, idő feletti.
• Ennek köszönhetően egyszerre „ragadja meg” a
múltat, a jelent és a jövőt.
• Tehát Isten nem azért ismeri a jövő emberi
történéseit mert azok időben meghatározottak,
hanem mert idő feletti lényként egy pillantással
fogja át az időben valóban esetlegesen – szabad
akaratból – létrejövő jelenségeket is.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 6

A probléma: egy modern történet…

• A szabad akarat problémája természetesen a modern tudomány felől is

felvethető, ahol Istennek és a Boethius-féle megoldásnak
értelemszerűen nincs szerepe.
• Más alapon ugyanis, de a modern tudomány is azt állítja, hogy a világ
korábbi fizikai állapotai teljes egészében meghatározzák a világ későbbi
állapotait (determinizmus), vagyis egy „szuper-fizikus” (Istenhez
hasonlóan) előre tudná a jövőt is. P.-S. Laplace híres
megfogalmazásában.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 7

A probléma: egy modern történet…

• „A világegyetem jelenlegi állapotát a múltja okozatának és a jövője

okának tekinthetjük. Egy intelligencia, amely egy bizonyos
időpillanatban ismerné a természetet mozgásba lendítő összes erőt és
az összes létező helyzetét, amelyből a természet fölépül, és ha ez az
intelligencia elég nagy volna ennek az adathalmaznak a
feldolgozására, akkor képes lenne egyetlen formulába foglalni az
univerzum legnagyobb testeinek és legkisebb atomjainak a mozgását
is; egy ilyen intelligencia számára semmi sem volna bizonytalan, és a
jövő éppúgy, ahogy a múlt, jelen volna a szeme előtt.”

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 8

A probléma: tudományos megoldás?
• Stuart Kauffman, neves amerikai tudós egy budapesti
konferencián kifejtette, hogy a szabad akarat
problémáját megmentheti a kvantummechanika (nem ő
volt az első, aki ezt felvetette). Hiszen lehet, hogy a
newtoni elmélet, illetve az einsteini relativitáselmélet,
amely makro-szinten írja le a világot, determinisztikus,
de a mikro-leírásért felelős kvantummechanika azt
állítja, hogy kvantum szinten vannak indeterminisztikus
folyamatok. Lehet, hogy a szabad akarat valójában az
agyban végbemenő indeterminisztikus
kvantumfolyamatok következménye?
Lássuk a dolog filozófiáját!

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 9

Szabad akarat és felelősség
• 2012. évi C törvény (Büntető törvénykönyv) 15.§Az elkövető
büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy
korlátozza:
1) a kóros elmeállapot,
2) a kényszer és a fenyegetés,

• Valakit jellemzően akkor tartunk erkölcsileg vagy jogilag felelősnek egy

cselekedetért, ha azt saját szabad akaratából hajtotta végre. Vagyis, ha:
1) …akarhatott volna mást is.
2) …cselekedhetett volna másképpen is.
3) …ismeri a jó és a rossz cselekedetek közötti különbséget.

• Erkölcsi és jogi gyakorlatunk tehát – úgy tűnik – azon a feltevésen alapul,

hogy létezik szabad akarat.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 10
A szabad akarat fogalma
• A mindennapos nyelvhasználatban két jelentése létezik:
1) „Külső szabadság”
(Önként, kényszerítéstől mentesen azt teszem, amit akarok.)
2) „Belső szabadság”
(A belső állapotomtól, hajlamaimtól, késztetéseimtől függetlenül én
határozom meg, hogy mit akarok.)

A mindennapos nyelvhasználatban nem igazán különítjük el a két

jelentést.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 11
A szabad akarat alkotóelemei
1. Képesség arra, hogy a lehetséges alternatívák közül válasszunk
- Pl.: Elmenjek-e egy rock koncertre vagy ne?
2. Az önmeghatározás lehetőség-feltétele
- Pl.: Ha elmennék a rock-koncertre, akkor magamra sem ismernék! Én olyan vagyok, aki
soha nem menne el ilyesmire!

• Vajon amikor jót vagy rosszat tettem, akkor cselekedhettem,

akarhattam volna mást is?

• Vajon egy jóakaratú ember saját elhatározásából képes lenne

rosszakaratúvá válni, vagy megfordítva, egy rosszakaratú jóakaratúvá,
pusztán csak azért mert így döntött?
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 12
Szabad akarat és determinizmus
• A determinizmus szerint minden tény és esemény szükségszerű abban
az értelemben, hogy nem lehetséges olyan tény vagy esemény,
amelyet bizonyos feltételek ne tennének szükségszerűvé. Pl., mint
láttuk, ha lehetséges lenne, hogy valaki ismerje a világ teljes állapotát
egy adott pillanatban, akkor a természeti törvények segítségével képes
lenne kiszámítani a világ bármely korábbi vagy későbbi állapotát.
• Ez azonban: Ellentmond az alternatívák közti választás lehetőségének
(1. feltétel).

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 13

Szabad akarat és determinizmus
DE!
• Az előfeltétele az önmeghatározásnak (2. feltétel), hiszen ha a
személyiségem nem határozná meg a tetteim, akkor nem én döntenék,
hanem a véletlen (pl. bizonyos indeterminisztikus kvantumfolyamatok).

• Úgy tűnhet: Ha a determinizmus igaz, akkor nem lehetséges szabad

akarat, mert a szabadság egyik szükséges feltétele nem teljesül.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 14

A determinizmus típusai
1. A szigorú oksági összefüggést hangsúlyozó megközelítés: a világ
egy bizonyos időpontban adott állapota és a természeti törvények
együtt meghatározzák a világ későbbi állapotait.
2. Naturalista megközelítések: T = a természettörvények ideális
összessége; V0 = A világ teljes leírása t0 időpontban; V1 = a világ
teljes leírása t1 időpontban. Ebből következően: Szükségszerű, hogy
T és V0 = V1.
3. Motivációelméleti megközelítések: mindig az erősebb motiváció
határozza meg a cselekvést, ezért nem a mi akaratunk, hanem az
erősebb motivációnk determinálja a cselekvéseinket.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 15
Szigorú oksági összefüggés
Szigorú oksági összefüggést hangsúlyozó érv egy megfogalmazása:
• Minden időbeli jelenségnek megvan az oka, és ha ez az ok egy olyan
jelenség, amely szintén időbeli létező, akkor ennek szintén megvan az oka és
így tovább a végtelenségig.
• Mivel az ember, illetve választásai, cselekedetei időbeli jelenségek, ezért
ezeknek szintén meg vannak az okaik, amelyek újfent további okoktól
függenek. Ezért az ember választásai, cselekedetei csak láncszemet
képeznek a világ oksági összefüggésében.
• Minden jelenség, amely egy megelőző októl függ, szükségszerű. Mivel az
ember cselekedeteit végtelen – vagy szinte végtelen – oksági összefüggés
határozza meg, ezért az szükségszerű. Nincs tehát nem szükségszerű,
úgynevezett szabad akarat.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 16
Ellenvetések
• A determinista álláspont előfeltevéssel él: bizonyosnak veszi azt az
állítást, hogy minden jelenségnek megvan az oka. De miért is olyan
bizonyos ez? Hogyan tudjuk ezt a tételt bizonyítani?
• Ha arra hivatkozunk, hogy ezt a fajta determinizmust nagyon erős
intuíció támasztja alá, akkor ezzel szemben felhozható, hogy ennél
még erősebb lehet az a fajta intuíciónk, hogy mi magunk szabadon
választjuk meg cselekvéseinket. Tehát elvileg lehetséges, hogy bár a
természeti jelenségekkel kapcsolatban beszélhetünk ilyen szigorú
összefüggésről, az embert nem határozza meg – teljes mértékig – ez
az oksági lánc.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 17

Ellenvetések

• A determinizmus álláspontjából hogyan tudjuk megmagyarázni azt az

érzésünket, hogy mi magunk vagyunk az okai a cselekvéseinknek,
döntéseinknek, és úgy érezzük, hogy minket – a cselekvés
pillanatában – nem határoz meg semmilyen további jelenség?

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 18

Naturalista megközelítések
1) Reduktív fizikalista elgondolásból kiinduló érv:
Valójában minden szellemi folyamat agyi folyamatokkal azonosítható.
Így viszont maga az akarat is egy fizikai folyamatnak tekinthető. Tehát
nem létezik szabad akarat sem.
2) „Erős tudományos tézisre” alapozó érv:
Ha figyelembe vesszük a biológia, a genetika, esetleg a
szociálpszichológia eredményeit, kevés reményünk lehet a szabad
akarat elfogadására. Úgy tűnik, a génjeink, a táplálkozásunk, a
neveltetésünk, a társadalmi környezetünk teljesen meghatároznak
bennünket.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 19
Phineas Gage esete

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 20

Phineas Gage esete

• Egyrészt adott egy olyan baleset, amelynek során az illető agya sérül.
Másrészt ezzel párhuzamban az illető viselkedése gyökeresen
megváltozik. Nagyon valószínűek mutatkozik, hogy az előbbi
esemény okozza az utóbbit.
• Ha viszont az agysérülés okozza a magatartás megváltozását, akkor
úgy tűnik, hogy a viselkedés az agy állapotaitól függ. Ebben az
esetben viszont akkor hogyan lehet felelős az ember a saját
viselkedéséért?

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 21

Phineas Gage esete

• Többnyire hajlamosak vagyunk elfogadni azt, hogy Gage – illetve a

többi hozzá hasonló agysérült – nem tehet a megváltozott
viselkedéséért. Így viszont a következő kérdés merül fel: ha a
viselkedésüket így befolyásolhatja az agy állapotainak megváltozása,
akkor vajon az egészséges ember esetében nem ugyanarról van
szó? Nevezetesen, hogy az agy felépítése határozza meg a
viselkedést? Ha viszont Gage esetében elfogadjuk azt, hogy nem
tehetett a megváltozott magatartásáról, akkor az egészséges ember
sem tehet a viselkedéséről, lévén az agyának a felépítése határozza
meg azt.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 22

Ellenvetések
1. Ugyanazt a mentális eseményt eltérő agyi, idegi folyamatok is kiválthatják.
Ennél is nagyobb probléma lehet, hogy hogyan tudjuk azonosítani a
mentális és a fizikai folyamatokat?
2. Próbálkozhatunk azzal a hipotézissel, hogy az agysérülések
megváltoztathatják az értelmi képességeket, a nyelvkészséget stb. ám
nem az erkölcsi hozzáállást. Ezért azt mondhatjuk, hogy Cage esetében
inkább maga a sérülés tudata okozta a viselkedés megváltozását.
3. A tudományos magyarázatok – genetika, szociológia, stb – inkább csak
hajlamokat magyaráznak, ezek jelenlétét bizonyítják, nem pedig azt, hogy
az embert ezek szükségszerűen meghatározzák. Minden további
elképzelés csak feltételezés.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 23

Motivációelméleti megközelítés
• Legismertebb klasszikus képviselője: David Hume (1711 – 1776)
• Nem képzelhető el olyan cselekvés, amely ne valamilyen motivációból
fakadna. Vagyis nemcsak úgy cselekszünk, hanem mindig azért cselekszünk,
mert pl. éhesek vagyunk, és ezért kimegyünk a konyhába enni, vagy pl.
álmosak vagyunk, és ezért lefekszünk aludni.
• Ha viszont minden cselekvés motivációból fakad, akkor mindig az erősebb
motiváció határozza meg a cselekvés kimenetelét. Pl. bár álmosak vagyunk,
nem fekszünk le, hanem tanulunk tovább, mert még kevésbé akarunk
megbukni a másnapi ZH-án.
• Ha viszont mindig az erősebb motiváció határozza meg a cselekvést, akkor
nem a mi akaratunk, hanem az erősebb motivációnk determinálja a
cselekvéseinket.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 24
Az erkölcsi ítélkezés problémája

• Ha az emberi cselekvést befolyásolják a hajlamok, a vágyak, és a

különféle motivációk, akkor az erkölcsi felelősség megítélése még
abban az esetben is problematikussá válhat, ha egyébként
elgondolhatónak véljük a belső szabadság lehetőségét. A probléma
ugyanis az, hogy az eltérő hajlamokkal rendelkező személyek, illetve
cselekvéseik nem vethetőek össze a morális felelősség szigorú
szempontja alapján. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy az eltérő hajlamok
milyen mértékig határozzák meg a cselekvéseket, hogy milyen
mértékben teszik lehetővé az autonóm döntéseket.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 25

Az erkölcsi ítélkezés problémája

• Sokan úgy vélik a fenti érvek alapján, hogy a morális tartalmú

cselekedetek megítélése végső soron lehetetlen. Ezeknek a
filozófusoknak a többsége azonban úgy véli, hogy amennyiben
lehetetlen is a szó szigorúbb értelmében vett erkölcsi ítélkezés, a
társadalom kohéziójának védelme megköveteli az ítélkezést azon
személyekkel szemben, akik megsértik az adott társadalom
szabályait, törvényeit.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 26

Összefoglaló dia
Külső Belső Alternatívák Önmeghatározás
Szabadság Szabadság feltétele feltétele

Igen Nem Nem Igen Naturalista

megközelítés

Igen Nem Nem Igen Motiváció

elméleti
megközelítés

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 27

Kompatibilizmus

• Mások azonban még abban az esetben is lehetségesnek tartják a

szó szűkebb értelmében vett erkölcsi ítélkezést, ha a determinizmus
tétele teljes mértékig igaz. Ez a kompatibilizmus tétele.
Egyik klasszikus képviselője Thomas Hobbes (1588 – 1679).
• Véleménye szerint a morál által feltételezett szabadság csak annyit
követel meg, hogy az illető ne legyen kitéve külső kényszernek. Más
szóval az úgynevezett belső szabadság lényegtelen ebből a
szempontból.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 28

Kompatibilizmus

Hobbes elméletét Hume is elfogadta.

• Hume szerint a cselekvőt – morális szempontból – mindig a hajlamai
alapján ítéljük meg.
• Valójában a „belső szabadság” szüntetné meg az erkölcsi felelősség
lehetőségét, ugyanis meghatározó okok, hajlamok nélkül a cselekvés
pusztán a véletlenen múlna, s nem a cselekvőn.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 29

Inkompatibilizmus
• Az inkompatibilizmus tétele szerint az erkölcsi felelősség megítélése
megköveteli a belső szabadság létezését. Ugyanis senkit nem ítélünk el
olyan cselekedet alapján, amelynek végrehajtása vagy megfékezése nem
állt a hatalmában, márpedig ha döntéseink olyan késztetések, okok
következményei, amelyek befolyásolása nem áll módunkban, akkor végső
soron magukat a cselekvéseinket sem tudjuk befolyásolni.
Ezért csak két alternatíva lehetséges:
• A determinizmus és ezáltal annak elismerése, hogy az erkölcsi tartalmú
cselekvés csak illúzió.
• A libertariánus tétel, tehát a belső szabadság, és ezzel együtt az erkölcsi
cselekvések lehetőségének elfogadása.

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 30

Összefoglaló dia II.
Külső Belső Alternatívák Önmeghatározás
Szabadság Szabadság feltétele feltétele

Igen Nem Nem Igen Kompatibilizmus

Igen Igen Igen ??? Inkompatibilizmus

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Filozófia 31

Köszönöm szépen a figyelmet!

Bárdos Dániel - bardos.daniel@filozofia.bme.hu