A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek

megfelelően részesednek az anyagi javakból. Nem azonos a szocializmussal, melyről abban az

esetben lehet beszélni, melyben az embereket a társadalom a teljesítményalapúan részesíti az
anyagi javakból. A kommunizmus kifejezést a történelem során több, eltérő értelemben
használták és használják.
Marx Károly és Engels Frigyes 1848-as Kommunista kiáltványának kiadása óta a kommunizmus
kifejezés elsősorban az általuk leírt osztálynélküli társadalmat, illetve az ennek megvalósítására
létrejött politikai ideológiát (marxista) és mozgalmat jelenti.
Számos magát kommunistának valló, ám egymástól ideológiájában eltérő mozgalom terjedt el,
mint például maoizmus, trockizmus, tanácskommunizmus, luxemburgizmus, keresztény
kommunizmus, eurokommunizmus. Azonban a Szovjetunióból kiindult marxista–leninista,
sztálinista, később maoista, illetve az ezekből kinőtt további irányzatok voltak azok, amelyek a 20.
század világpolitikájára a legnagyobb befolyást gyakorolták.
1918 - ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnya felvette az Orosz
Kommunista Párt nevet, amit más országok velük szövetségben álló pártjai szintén követtek. Ezt
követően a Szovjetunió, illetve más szovjet mintájú párt által irányított országokat
kommunistának, hivatalos doktrínájukat kommunizmusnak kezdték el nevezni, bár ezen országok
egyikében sem valósult meg a kommunista társadalom. Ebben Marx Károly terminológiáját
követte a politológia, aki úgyszintén kommunizmusnak – a kommunizmus első fázisának –
nevezte azt a társadalmat, mely a kapitalizmus megdöntése és a végleges kommunista
társadalom bevezetése közti átmeneti állapotban van.