Lázár Ervin: A kislány, aki mindenki szeretett (elemzés)

Lázár Ervin a 20. század elismert írója aki gyermek meséket illetve felnőtteknek készült novellákat is írt. A
kislány aki mindenkit szeretett című novellája A hétfejű tündér című novellás kötetéből származik. Az
elemzésben kitérek a műfaji jellemzőire, a szereplők metafórikus jelentésére és a kislány lelki és érzelmi
világára.

A mese alapvető üzenete a szeretet, az elfogadás és az empátia fontossága. Brunella, a történet

főszereplője, minden lényt, akivel találkozik az erdőben, szeretettel és kedvességgel közelít meg. Őszinte és
szeretetteljes a patakhoz, a Tigrishez, a Medvéhez, a Rettenetes Háromkerekű Pakuk madárhoz és még a
vadásszal is. Bár a különböző lények más és más módon reagálnak Brunellára, a kislány mindenkivel
megosztja a saját kedvességét és szeretetét.

Brunella hitvallása, hogy őt szeretik és ő is szereti őket, függetlenül attól, hogy ezek az állatok vagy emberi
lények. Ez a hozzáállás arra ösztönzi őt, hogy megmutassa a legmagasabb szintű empatiát és megértést
mindenki iránt, akit útja során talál.

A történet tragikus fordulatot vesz, amikor kiderül, hogy mind a három lényt, akikkel Brunella találkozott,
elhunyt. Ez a váratlan és szomorú befejezés hangsúlyozza, hogy a szeretet és az elfogadás hiánya milyen
tragikus következményekkel járhat. A kislány elveszti azokat, akiket szeretett és akik szerették őt, ami
fájdalmas és megrendítő számára.

A patak szomorú megjegyzése, hogy most már sohasem láthatja magát benne, a történet végén
visszhangzik. Ez a megjegyzés az elfogadás és a kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza. Bár az emberek és
lények eltűnhetnek az életünkből, az elfogadás és a szeretet emléke mindig velünk maradhat, még akkor
is, ha fizikailag már nem lehetünk velük.

A mese felhívja a figyelmet arra, hogy a szeretet, az empátia és az elfogadás mindannyiunk életében
alapvető fontosságúak, és ha ezeket az értékeket megosztjuk másokkal, gazdagabbá tehetjük a saját és
mások életét is.

A mű novella ami az epika műnemébe tartozó kisepikai műfaj. Jellemzői hogy a történet rövid, tömören
kifejezett, amit itt is láthatunk mivel csak egy napot ölel fel a történet, vagyis reggeltől estéig. Ezek mellett
kevés szereplővel rendelkezik szűkebb térben. Itt csak 6 szereplő van jelen és a tér az Erdő amely mellett él
Brunella és amiben megtalálhatóak az állatok. Az idő és az elbeszélés lineáris, nincs benne nagyobb ugrás
vagy visszatekintés, de a szerkezete keretes mivel a patak mondatával kezdődik és végződik. A novella
egyik legfontosabb eleme a fordulat és a csattano. Ezek felgyorsítják a történet menetét es érzékeltetik a
mű véglt. Itt fordulat a vadász megjelenésével történik, majd a lövések hallata és a pata mondata a
csattanót jelentik. Itt van a mű tetőpontja.

A mű szereplői metafórikus jelentéssel rendelkeznek. A főszereplő Brunella egy gyönyörű kislány aki
nagyon magabiztos és célja hogy minenki szeresse és ő is szeresse őket. Ebben rejlik gyermeki naivitása és
bizalma. A Tigris, a Medve és a Pakuk madár mind olyan vadállat ami rémisztő de megszelídítető. A hármas
szám a mesei elemek közé tartozik ami jelentheti a három próbát amin át kell mennie a kislánynak.
Mindegyikük megmutatja neki a búvóhelyét, ami a legbelsőbb lelki világra és gyengeségekre utal. A vadász
a valóság, felnőtt élet, a rontás jelképe amit a torzonborz jelző is sejtet. Először Brunellát fenyegeti meg
majd a kislány naivitásból elárulja legféltettebb helyeit barátainak. Ekkor már a vadász lelövi mindegyiket
és a patak kimondja bölcsességét miszerint itt van vége gyermekkora naivitásának, amit már csak
emlékeiben fog látni.
A mese nagyon mély lelkifolyamatot és a gyermeki felfogást mutatja be illetve annak az elvesztését a
felnőttkor miatt. Lázár Ervin gyermek mese szerűségével egyszerre gyerekek illetve felnőttek számára is
értelmezhető és érdekes történetet írt le.