AZEMBERITEST 64 Az alapvet6 mentalis készségek Minden informacio, amit a kiilvildgh6l kapunk - litunk, hallunk, tapintunk, izleliink vagy szagolunk -, érzékszerveink korvetitésével jut el az agyunkba. Ezeket az informdciékat it elemi mentalis — értelmi — készségiinkkel svimtalan médon feldolgozhatjuk. poh sepia owes ete A prcleee Aliggeln ia Kiskcchen’ Womack me raialk taolie a egrhan standince in hapslolat ltl boned emi Iyomte eden ser ae enc Wee gnats eda rite bere Groene cance eae Pine ara arr Ezeket a magasrendd készségeket hajlamo- = sak vagyunk maguktol értetéd6knek tekinceni, pedig hordozsik lehets legbonyolultabb tvezetékrendszerben” kering@ elektromos im: pulzusok. Egy felaéte ember agy ban mi 10 milled idegsct van, » ezek kabeentims renként hozzvetdleg 40 mills kapesolatot le tesitenek egymissal. Hogy az egyedi idegse)- tele mileéppen jarulnak hovza az agy egészenck mékidéséhez, arrél ma még keveset tudunk, are mikodes alapjaul szolgal6 clemi folyama tokat szonban mir keadjik tsetan lini Figyelem Zsjos dsszejoveteleKen, ahol emberek s2azai nytrstgnek a teremben, szokis szerint kivi Tbsorunk egyet a2 egyidejleg 736 sok-sok be- seélgetés kil ¢scxakis ava szponcositonk, Folyamatosan bombizzak agyunkat az dsszes besrélgetés hangloszlinyai, a” méqis coupén sravak, megjegyzésck egy bizonyos sorozatara figyel. Ex a jelensey a figyclem szelektviisa ‘A ligyclem részben gy mikodik, hogy az agy arécsatol” az Eppen hallore hang fizika jel legestesgeire ~ példéul a szinezetére, a ma gussigira Am ea késeségiink ennél sokkal Ssszetetebb, ia valaki hanglelvételeslkét an sot hallgat, amelyek kozul az egyik éreelmes ‘mondatokban, « misik viszont zagyvn beszel, maid hirelen 27 els6 hang Kead cagyvasigokat 4 ahallgat egy plana alat az egyikr6l ama sik hangga irdnytja figyelmét. Tlyenkor a2 agy valojaban nem ar egyik vagy a misik hangra, hanem az érthets beszere higye. Persre agyunkvalamelyest a zagyva beseé devis elem, miskepp nem ismerheene fl lyen gyorsan az értelmes seavakat. Letonossigi, ogy minden beérke25 informiciottobb-keve sebb clemeésnek vessen als. Egy ,informacios O Ezy régi elképzelés arrél, hogy milyen lesz 2000-ben az iskola. Bar semm jele annak, hogy mesterséges elektromos ingerléssel a meméria javithat6, mint celméleti lehetdség ex sem zirhats ki. (© Az abskuszon tologatott golyékkal tdbb informaciot lehet meg6rizni, mint amennyi {az agy 2 révid tv memériaban tarolni tu + kénnyen megoldhatdk vele fejszamolissal szinte megoldhatatlan feladatok is. csatorndra” eak addig dees 6 hasemos Sss2- pontositani, ami figyehminker egy-epy fonto- Sabb esemény nem tadjaceritent Egy. pezicholdgiai elméletszerint inden informscigs csatorndnak van egy s7ije" (attenudtora,amely esak az informa fbb melt engedi se. Az agy befoyéolhata cze nck a srokanck a lyukmérete™ Ha ogy es tomnin egymés uténfontos és jlentSsegeljes aizenetck trkeenck, ott a7 agy novel a yuk éretet, hogy az illetd csatorndn Keres Seabadabban dramoljanak az informicik, Ha visvont valamilyen lata fgyelnk, akkor be agy olyanzeneteket ld a fulh 6 a tb bi eredktzervhez, amelyek gitat emelnck 2 onan kiinduld jelesck ele hogy ne vonjak el figyelminker a ltvényrd Misiklecfonroseigd mencdiskészsginket emlckinegirés kepenség egy hirom eés balls rendszernek tulaidonithatjuk, Ezek pe dig a kovetherdle az &rékszery informe tar (EIT), a rovid tiv meméra (RIM) és 2 Az EIT hhossza tivd (tart6s) meméria (HT azonnal elraktarozza a bej6v6 informaciokat et, valogatas nélkil~ de csak rovid ideig, ‘mindOssze kb, 0,3 mésodpercig 6r2i meg ket. Azok a jelek, amelycket a rivid tivii meméria cz alate 7 id ltt nem vilasztott ki towabbi megirzésre, clenyésznek. A révid tava meméria A rivid tiv meméria azoknak az emlékeknek a LUrolisira szolgi, amelyckre néhény misodper ig van szikségtink, és utina efeejtherjak oket ‘yen Iehet peldsul 22 éppen hivort cele sem. A rovid tivii memérit kée tulajdonsiga64 AZ ALAPVETO MENTALIS KESZSEGEK A képen kilintéleéllatokat csoportositt tunk tonulési képességik szerint, pontosab: ‘ban aszerint, hogy hany lépéses cselekvés- sort képesek elsojtitani a jutalom meg szerzéso érdekeben. A szémok oz egyes ‘soportokba tartoz6 fojok egymashoz vistonyitotttonuldsi képessegt fojezik ki AA vizsgélotok eredményeiré! megallopthots, hogy a7 ember é «tb foemids Seezetett ‘celekyéssorok végrehajtéséra képes, © tabidn lejebb dls dllatok azonban kevésbé tehetségesek o jelenlegi celekedeteik és 2 joveben’jutolom dsszekapesolascban. © Ax intetigens impanz jolekket nbeszel". A csi pang annak a kevés {anak az egyike, amely a természet ben szerszamot iz haszndl. Ezek a ra rok jo fjlett ke _zikkel olyan ember falkotta eszkizdkkel is képesek banni billentyizete. alkalmatlanns tesei a hossei tiv, végh formaciotirosra. Az. egyik az, hogy az emlek. yomok megorzése folyamatos dsxepontositist ‘gényel. Ha figyelmiink kézben elkalandozik, vagy ha valami més pszichés tevékenyséx keri clotérbe, a2 RTM ben téroltemléknyom elvesz Az RTM misikjllegzetessége az, hogy egyszer~ re legljebh hat vagy het emléknyomot td ti ln. Egy hetjcgya telefonszimot kénnyen be- véshetink a7 RTM-be, de egy tizjegytit els hal lisra megicgyeeni caak hevesen kepesch ‘Ahhoz, hogy valamit egyszer s mindenkor~ ra emlchezetiinkbe véssiink, a hérdéses infor iicicnak ismételefelidezes révén it kell keril- hie a rovid tivts memoriabol a hossza tavuba. Minl tabbszor idéziink fel czy emlcket,ilet ve az minel tobbszor irédik be a rovid wu ‘momoridba, annal valdszinibb, hogy bevés6: dike a hosse tiv memériaba is, Az ismetele emildkfelidénés jrészt auromatikusan zajliky de akaratlagos is Iehet, példsul amikor a sai pet tamil A hossza tava meméria A hosszi tavi memsria hapaciisa gyakorlat lag korlilan. A HITM eh sracinickezziink évtizedekkel czelSt 10 tent esentényehre, & axokst a. upréponte kat” is megors, amelycket canola eajctunk cl. Az altalanostudis 6s a svemélyes tapasztala tol oss tiva tarolsa valoszinleg ax agyke revere ene bet atbetamee ele nagyagyfelsziniszdvetréegeiben. A kutatasok azonban areas flhivtdk a Bpyebmtakes, hogy Eoeieand semen cece nil sz van az tdegejeck kit kapesol kbar esata folyamatinak elinditisshoz. Sin rie eT eer crete jul lea rovid tid membridt az apy heey ef jeinck aktivitaa alakita ki. Ezckbol seek siesta cae eihepernrminsta ated xyes scitek reakeii valtorasokat hornak tre aogier ecfickbealAbpucin patellse petsivé teszi, hog agykéregbe visszakilddtt impulzusok hatisira Aazutan atrendezadések tortennek a herg scjtek haloeataban, Ez 61 alkotott lal nos elképzelést azonban meg kitrjedt kutaté soknak kell igazolniuk, A tanulas A tanulisnak ket f6 tipusa van, A feleteles rele xet kercher wz orosr Ivan Petrovies Pavlov ismerte fil mi ttn kiscrleteben kimutatta, hogyan teremtenek Kapesolatot ay allatok 2 kil esemenye ki 26te. Ha egy kutya enn kap, megindul a nyélel- vilasztésa, Ha etetéskor mindig megsz6lal az slat Gsszckapesolj a tiplalckot a esengo hangival, segy ido utin ma eseng Ihangia is kivalia a nyalelvalasetsit, figgetlentl attdl hogy el teszik-e az ennivalot, vagy sem. ‘Az instrumentilis tanulis soran a memo- riaban kapesolatot teremtiink valamely esclek vés 6 annak kévetkerménye kozst, tovabbs osztilyozzuk a cselekvéseket azok’kedvezd vagy Kedverétlen kimenctele szerint. Ezt fe jezt kia amely kimondja, hogy wa kedvers kimencteli csclekvést hason: 1s Korilmények kzte nagy valdszinGséggel regismeteljak”. A forditotta is gar: a kedlve zatlen kimenetcld esclekedetcket kisebb valé- Sziniseggel ismteljik meg ~ sikercinkbl és kudarcainkbol egyarant tanuluns {Az allatok legtabbjenél a cselekvést idaben kizvetdendl kell kovetnic az eredménynek ah hoe, hogy az emlékezet kapcsolatot teremtsen kzierik. A fka csak akkor egyenstlyoz lb- ddakat az orrén, ha egy-két hallal mindjért meg is jutalmazzsk érte, Az ember és némikepp a2 cemberszabisit majmok is eilléptek ezen a szin ten: képesck lincolatszerten’ kapesolatot te- remreni a jelenlegi esclekvés & 4 kés6bbi, re ménybelijutalom kézéet, Ha a esimpane egy xgomb megnyomisival bandnhoz jutha, proba alspon hamar megtanlja, mit te sgyen. Ezutin mir a is kivinatos cél és jutalom lesz szamata, ha me asszikus kondiciondlés lenyege atestSrveny™ nyomhata ezt a gombot.AZEMBERITEST 64 Hi pele, « mar elsajtija, Me ay kape vel 3 meght ‘ csimpanz. ns cselekvéssorokattud ilyen madon els jtitani a bansn kedvccrt, I6an tanul. A tarolt emickeket oj dsszekind lineszemekkel, ugrépontokkal egésztjak ki, s fgy ossectett csclekvési programokat hajtha tunk végre ajutalom reményében. Ezek amok a tea elkészitésének egyszert, hirom vagy négy lepés tivlai_célok. megvalésitisiig. terjedhetnck, mint a hegedijitéknak vagy egy sp kersimia véza elkésritésének a megranlisa Az emlékfelidézés Az. informciok térolisibol nem lenne hasz rank, ha ncm tudnink az egyes élethelyzetek kivetelményeinck megieleloen birmikor fel idézni Sket. A emlckek felidezésénck alapve ‘esclekwéssoritsl az olyan ten két médja van. Az egyszerubb a felisme rés. llvenkor a folidézendo dolog alapveto jel legeetestégeit hordozs. ,keresakep” keletke zik, saz agy a memérisbol el6keresi az chhez ilesekeds emlckeket.llyen médon szavakat és neveket nagyon pontosan felidézherink. A leghalvinyabb emlckayomokbst ie é : r © Fay fogadasor dla i eljuthaeunk a keresett informe 5 tabbidle n bir ex igen nchéz feladat. Ha a kere " “ késeségre van szik pel” nem jutunk célba, kiegészit6 informa 69. Anevek meg Kaci felhasznathatunk. Ha példul egy bizo 7 tanulasaban és fel nyos esemeny naptari id6pontjira probslunk idézescben a tarsa visszaemlckezni, akkor a kereséshez. sepitsé n Sag} életben szorzett ul hivhatjuk az adore napot koavetlentil meg, Jartassigunk segit «l6z6 vagy kovets cseményckkel kaps : ‘Meg kel tanuinnk temlckeinket, Amikor a kérdéses exemeny s figyelmiinket egyet- ‘be emlékezetinkbe véstk, a2t Oss2 - % len beszélgetéste csolhattake mis, iddben hozzi kézel e=6 dol Se Seszpontositan Ikkal. Aki ltta az elsé ember Holdra lepé Sérol szl6 tévekievetitést, talan arra is em . © Ha az adatok ekszik, mi egyebet csinalt 1969. jalius 20-dn Pontos felidézése Area, hogy a7 el626 mapon mi tértén, rendsze- 2 meghaladia az em: rint nem emléksziink ilyen pontosan. Az em beri agy képessegeit leknyomok tarsiasa (asszociicidj) teh el6 segit a seamitogép. Amnézia, konfabul: Ha valaki elveseiti egy bizonyos idap ot elo wi emlckeit, azaz retrogrid (visszamendleges) ia van, annak a2 a2 oka, hogy a felide 265 rendszere karosodott, nem pedig a7, hogy ‘agybol. Erre pszichoana az enlékkepek kitdrlodtek hipndzissjén ncha olyan emlgkeket is eld le het hivni a hosszs tivti memérisbél, amelyek fvekkel korabban, esetleg még gyermekkor ban raktirozddtak el Elofordulhat azonban lyenkor egy sajitos emlékezetzavar is, a beteg nem valésigos, hanem kepzeletbe «seményekkel hozakodik eld (konfabulicis), Ha valaki képtelen felidéeni a régmilbsl sorokbol kolesonves? egy litsz6lag,odaillo. Ilyenkor nehéz elhitetni az illetove megtortent cseményral van sz6. Ez a fajta © Amikor a gycrmek ini tanul, instrumen. {iis tanuldsutjn Uj lineszemek Keletheanek 4 mentalis reakciok lancolataban, A tanulss folyaman inkabb a kedvez6 kimenetellel kecsegtetd crelokuésoketismeteljik64 AZ ALAPVETO MENTALIS KESZSEGEK OA sirstycsapat rmegieleneze jo! rmutatja annak 2 jelensegnek 2 Kialakulssst, hogy 2 madarak kondicio kapesoljak a traktor hang és latvanyat a talajra hullott sok {iss eledellel. Arra mar instrumentals tanulassal, proba: szerenese-médszer rol jottek r3, hogy PAVLOV PANLOV —leginkabb a traktor magatt érdemes ‘ennivalét keresnidk Q ay mutatta be Pavlov a kondlicionstas jelenségét. Ha ételt tesznek a kutya ‘megindul nila a reflexszerd nyalelvalasztis, Ha ilyenkor mindig egy esengé fs megszdlal akkor idével mar a puseta csengdsz6 f= linditja a nyslelvalasztast, még akkor is hha nem tirsul hozza az eledel litvinya, © shakespeare A mokrancos hélgy cima Vigjstekinak egyik jelenete, A szinészeknok sokszor tobb s24z somnyi nehéz szdveget kell emlékezetikbe vésnidk és estardl estére felideznitk. Ehher révid tavii memérisjukat hividk segitségil, = ra meg dra elismetlik ‘a megtanulando széveget. Az informaciokat hhossau tivea megérizni kénnyebb, mint 8 megfelelépillanatban elshivni © W.A Spooner tiszteletes arrél volt evezetes, hogy alykor feleserélte a szavak kezdobetiit. Az effle tevesztések tanulmanyozsea is gyarapitotta a mental készségekrdl szerzett ismeroteinket betegségekben is elofordulhat. Az alkoholisté- hatvan évben szimos hiséretet végeztek annak kata viuaminhiény megfoszthatjadjonnan szct- _tisetazésira hogy a csimpane —fajunk leghoze ett emilékeik jlentds részétl. Sok megromlott —_Iebbi rok pes-e a nyelvhasznlatra emlkezeti ids emberre i jelleniz6, hogy mi B a csimpinz anatomiai okokbol kien elieleik, mic ebéde rival ex elen, de bimulatos kommunikicids the lott, aprolékosan fel tudjik idézni egy dtven —sitményeket Ichet vele cléen. Egy Washoe ne évvel korabi nyarahis vagy taitkords kee G netény esimpanzt peldiul az amerika jl beszéd hasen snitottik meg. Washo. A nyelvhasznalat n 32 jeler tanult meg flismerni és A nyelvhasanalat képessége emberi mive alkalmazni, Sét a jeleket kombindlni is rudea alapvetd cleme. Minthogy felidérett emickein- 4 hitdveckrénye peldiul ,kinyit el-ital"-nak ket it tudjuk adni embertirsainknak, nemesak —nevezte el, Fgy mi lethen egy Lucy ne sajt tapasztalatainlsbol tanulhatunk, hanem a ven at egy esalidnal nevelh misokcibol is. Fajunk gyors ntottak, Eeutin vise emelkedése részben ezzeln Besrédkcpessggunket a robbi kozote mn nk. sajieos anatomiai feleptéséneh Ipeesetten mute A nyelv woltaképpen nem 1 Kt innen! ule mepfelleecési rendszer a har k kommunikiciohan tandsi 16 érullodik, hogy eleve inkkel médositott rezgések sorozatai, valamint ik, amelyet a termé a mentdlis kepek kazart. neveres ko A nyelvhaszndlar képessége esaknem te jukat srében a ket agyllteke egyikcher, rendsz = Fint a bal oldalihoz kiiike Az ezt Kres x megnever 6s nck egycbkent nme sllatokban is megtalal- — Nincy mi ‘ nvelvtan és a hatok. Sok lata tadjuk vagy seth, hogy mondattan.kilinom inck sepitséyé képes valamifele kommunikiciora, még haami- vel, az emberi nyelvhez foghats pontossaggal nkndl kezdetlegesebbre is, Az utabbi minteg nyaltsiggal tudn hifejceni gondolatat DRONE hor sese ch — FRZERELES ES ERZERCSALODASOK Ax ember te JOLKODAS FS KREATINITAS}AZEMBERITEST 65 GondolkodAas és kreativitas A,,gondolkodas” gyitjt6fogalo a nagy tudomdnyos folfedezéseket Nev toners Passe! zi alkotdsokat érlel6 szel- esa. Ax fee lemi (mentélis) folyamatokat é icaradeal etl al sigy magaban foglalja, mint annak —°%% trehordt. eldintését, hogy mit © A kunya térzs. zen bil trad rink regge- ini meghecsient lire. E tevékenység médjai és folya- for ssnare [leo matai egyarint igen valtozatosak, "sok tetszéset. A gondolkodés mis formaihoz hasonloan a miivészi alkots: " ignak hoz szukséges ik. Az dllatok viselkedéséecanul- gondolkodas is 15 kutatsk, a eto leszmék és fogalmak ban a7t mutatjsk, ho Ujszerd tartans igényli, de 2 prob: lemamegoldé gon: dolkodastal elterden ‘os problemikat’ meg- médiat vagy ered: ‘jusson a nehezcbben ményét nem régzitik stigord szabslyok, + agyobb teret enged a kifejezés szabad- saganak impanz. F alkalomadein bi oldjon, példiul ho © Az ember Togs gondotko- ‘sera vale keper ge joréezt agyanak azon a képessegén ‘alapul, hogy a Kil vilaghan za cesemények szve- vényes sokmagit fttekinthets zatba (pattern igyekszik rendezni. Exta torekvest ‘hkrdzi az ember alkotta tiegyakon “exon a kelmén is megfigyethets sak avért sem, mert a tabb killbnbiiz6 mentilis sok szempont tevékenyséy mepneverésére hasenalt ,gondol: i, filozofiat ox jelertése valdjaban nagyon nehezen a kilonféle néz hhatirozhaté mey. Anért is nehée megragadni a iganak gondolkodis Lenyegét, mert ahogy a legkemé us, Platon egy helyite iS ar alkoed b hatal le = iemelkedert illavilighsl, Fizikuma gyengébb, min laté, im © esekély’fogyateh wlisival kénnyen atu am” az embernck nem tele zak me tudominyo XX. srazad egyil lege studésa sem boldogult. Usy szerlogikai lepésekkel nem le jomsnyos filfedercsekhe7. jutni szotirak is mis-mis médon a gondolkodist. Nemelyikuk sutanjaval ztotelese, Le Einstein és misok n elmagyarieni, mi is az a gondol i : ben Arthur Koestler bevezeti kodis és az, alkot (kreatvids), mi zZisiban sem jurottak egye65 GONDOLKODAS ES KREATIVITAS a biszociécié fogalmat: eszmék vagy gondo- iatok &j felismerések érdekében tortend, tj szeril isszeillesztését, kombindlisie. Sigmund Freud osvtrik psricholdgus, a pszichoana lizis megalkot6ja szimos tanulmanyban ele- merte olyan miivészek Telki alkatit, mint Michelangelo, Leonardo da Vinci, Shakespeare, Dosrtojevszkij vagy. Ibsen. E tanulmanya ban els6sorban az alkotsk bels6 inditekait, ceszmeil eredetét és fejlodésctvizsgalta, Jol mutatja e kérdések rendkivul dsszeter & tverteigazS voltit, hogy az imént felsorolt gondolkoddknak nines olyan alicsa, amelyet masok ne vitatak, céfoltak volna. Az emlitett allotsk esetcben jobbéra a kreativ gondolkodis he demege a Biot GD - po pan oes tn ES MG 204 Fay nagy mivész & kreativ gondol- kod6, Leonardo: © Sherlock Holmes dr. Watson. Holmes zens eta meg a Litszélag fggetlen tények Ssszefuggeseit legmagasabb renda formijée vizsgilek — azt, amelyik nagy tudoményos folfederésekher,é credeti malkotisok Iérchozisihor vezet. Am a gondolkodis ilyen formiira esak hivétleste- hetséga emberck kepesck. Ugyanakkor,termé szetesen, gondolkodssra a mindennapi 3 cae nagyrészt az hatarozza meg, ki milyen a errs ae jegyben szuletett.A Kos jegyében szlletet. tekre példaul azt mondjak, magabiztosak 5 agressaivak szoktak lenni A NEGY VERMERSEKLETI TipuS Szangvinikus legmatikus Melankolikus 20766 SZEMELYISEGTiPUSOK klnbintextnede(chumor") silly ve- zette visera. A négy iesinedy tanftabban a2 {bey lina ozatak's yoayeat "A woros vert a srga eps Iepsfehete pdt (elliben'eede 60, mi aay ibe nyalkic vagy peg wallotal, hogy szmel Ieee négy termed visronyse "Alien aver tng th ara azt mondtdke vi ddim, kBnnyen lelkesedd és indulatba v6. Ez 4 seangvinikus(vérmes) vérmérklee A siga cpe tila a nedvtanszerineinger- Tekenyseqeu nyugtalansgor, Redvelenséget és eee ser eal chlcnck never sok fete epe a tants szerine szomo- Fisigra, Ichangoltsigra hajlamost, Ez jllem 26 4 melankolihus vermerschlete (a melano islentse tt, fete). * Vegul a nyalka vagy phlegma calsilya az he, esetleg Kazcnyin vermerscketnck ld oe at ober reese ég és testalkat ety feet Gea eb ec kop az orvostudoménybl, mind a pszicholbgit bil, de a Hippokratész & Galénoss skal beve- zetett szavakat és hifejezéscket ma is gyakran hasendljuk. Mindkertojak tana a konsttici svemiélyiségelméletek kizé tarvorik, amelyek ‘alamilyen test tulajdonsigot hoznak kapeso lacba a pszichével & a viselkedéssel, peldsul a festméretet, a testaranyokat vagy a szervezet then véghemens kémin folyamatokat 208 ‘Az 1949-es években egy amerikai pszicho- logus, William Sheldon mésfajta konstitici6s személyiségelméleter dolgozott ki. Sheldon veket taltott emberek ~ javarésze flatalok ~ moghigycléscvel és kikérderéséve, miclott meg- alkorta volna a személyiségripusok és a te kati tipusok dsszefigatsérs s26l6 elmeleré. Hrom alapwets tipust klnboztetete meg: a2 ‘ektomorf, a mezomor! és az endomortallatot ‘Az-cktomorf tipus jellem7di: sovany, sirckeny, {élénk, érzékeny, megfontolt. A mezomort al kaiak izmosak, mozgékonyak, Snill6ak, vl lalkozé szellemick, s6t vakmerdk. Az endo- ror! emberck testeck, hizisrahajlamosals, ke- deyesek, komstosak és ayugode természetick, Nagy testben deriis Iélek? Ma mars psrichologusok tabbsége nem vesei omolyan a konsttdcis elmelercket. Ala nosan lfogadott nézet azonban a2) hogy a test alkata €s formdja ~ denyaltabh és kézve texte madon ~ igenis hata személyiségre & 2 viselkedéste a paldaul egy gyermek kisebbnek ltsrik + horn nl Lyset render rs akicsi® szerepét. Kis cermete és védtelensége pitas eget careeed rl dn anydskodban banal ele. Mésik plda:30- ian valik gy hogy aki hve, az gondtalan & tee ember Silden elector alla Ieiteriamainak megflelden,sigy hover em- bere mr csak seer is igyekernek gondtalan- nak ltszani és szOrakovtatni a trsassgot, mere Kirayezetil ent virja el lk. Az évsrazadok sorsn az emberck személyi séget seuletésik idejevel (asztrologia), kopo- nyajuk alakjaval, dudoraival frenologia) és te- ryerik redoivel (tenyér jllemolvasis) is kap- esolatba hozték. A mal tudominy azonban ‘ezeknek a médszereknek nem ad sok hitelt Kifelé és befelé fordulok Az 20 hoa cc Cal ang i pszicholgus a sremélyiségipusok oj elmé- Heset dalgncre Ei Av eater veces lf kor ar jllemi ~ vélte ~ hogy befcléfordul, em peal vivahisdvi vale sot pondola- taival van elfoglava. Az ilyen vsclkedést int roverzionak nevezte, Maskorkifléfordulunk, a kornyeret torténéscl fel, KGzlékenyebbek ‘vagyunk, jobban érdeklodunk misok dolgai iam Ee amen pt renova Sokan a kerilosnyctl Fagan cxyszee inkabb befelg, mésszor inkabb kieléforduld- an vielkednek, de a7 egyik fjta beilltotsi tartésan is tilsdlyba kerulhet. Ax extrovertle temberck olyan helyzetckben is beszédesek & tevdkenyek, amelyekben a legtbben exBnde- see van vctheick Tenge ex cleodleges xed yee ast tal fain neat mde 3 ab sichologus csak részben fogadja ch de az Einwoversit” és extrovertil” jk ler fo lmakkent hasenosnak bizonyultak. Korunk Teekbsvaral kisc jelerdaggetwlaidontanak aszemelyiségle osztilyozsanak, tipusokat™ inkabb coak sz4lebges eseteket lero cimkgk- tok tekintlcAzt valle hogy #-személysg © Rorschach: tesztet megolde nd. A toszttel személy- ségieayeket az0- nositanak anak alapian, hogy 2 viesgiatalany triként értelmez! te egyiés utin le tet tz ~fele-fole Srénybonszines 5 fekete-feher ~ tintafottot.AZEMBERITEST 66 kivénnak tae, Tovabbi for sy az érzelmi sable. H dltozé- _leirdsira tibb ezer alkalmasnak Mts26 szt tam okkallilunk benne: agresszv, félénk, lobbanckony, ly tlen, Kedves, beesile Kor ay illers a che Jadat, mint azt Hippokratész, Ga- figyelmes, ¢ Knox, Sheldon vagy Jung gondola hay hogy csak nchany pelle emis, Min ugyan, de hamar mepnyugszik: ha gyenge, ak Személyiségjegyek ali Kombingcigjakén lero roppant id just valhat lt isck szerintezch mind fuggetlenek jolene vagy hidnya sem fugg a a feladat egyszerd ket lei jelzok ko- 25, illetve sok a2 3 nélyiséget nemesak vals jellemezheyjk, hanem ‘val, kombi festmény. sok killin ‘czértalista Korilbell ketszsz Az cgyesiegya alamilyen pé: eesetvonisbol all dssze, gy a személyiseg is ve redulklhat, dil egytltzig er 1 szimszerts felbonthats kilinféle alkotorészck ~ szemé A faktoranalizis matematikai médszere se hats a sze sokasigira, Ezek kozé wetkerte sevel a psvicholsgusok ara a Iyisegiegy nak 3 élyiségt, ak raja. 5 hogy hiny szemelyisg kor dltalaban olyan szemelyiségjegyek is meg aki yek a legfontosabbak. H: vannak benne, mine a szclidség és akedvesseg. gyarizata vagy leirisa, e7¢ a s26t meghatiroz mez’ ‘A gyakorlatban a személyiségjegyek kom- hatatlan fogalomként tirgyalia. Tulsigosan binslisinak’ médszere 12-15 alapwet6 tulaj-_sokféle értelemben hasznaljak,jelentése tl tig © Azemberek kiinbizs mértékben ions erisithets, amelyck egyutt ele- és nem eléggé korulhatirok hailamosak domindns é behGdols viselke- _gendok a svemélyisggleidsira. Az. egyik ily E roeravar Lattin nes désre. A két szclsdnég részben kiegésziti g mibenle egymist,részben ellentétes. Amint dni ma elmelete i a Karkatira mutatja, a hizasssgnak is meghatiroz6 eleme ichet. the Better hat} - a 0 As caypetet -serctaiagtfesen 220- tess hee vegdat oe uta hony a seem Mots apabon lisse dete © Van Gogh Bérténudvar cima képe. Riellerformslésra torekv intézmenyekben abbot indulinak ki, hogy a zemelyiség nem tgyszer + mindenkorra rogzitett, hanem meédosithate,feleszthets66 SZEMELYISEGTiPUSOK reer ‘A psichoaalirs cnet az ose pei- cholégus Semmod Fre dalgsts Ks Seetiee + seemclyeeg 16 vondstl az dt folyamin na yon bamar = valdsuindley mir az ds frien ~ Kalakulnay olyan eletapasriaatok hairs, mint példul a seopss, asl pl lek fogyartisa, a seobatscucagra szokiatis vagy a tenuis érzack: Ezek a apascalarok Tokoratoan korabinalddoak vagy tegen Aa, Ga somal iy a gyermelicor folyamin ‘gGizen a fengthong voz, fled ‘Az linet korserd voz azt tari fontoanak, hogy milyenviezony fizl a gyer chek isto ers flnichez,hogyan cnek ser bariokra ellenségeke, valent hogyan ilceckedack be egy teghatirozon Kalra vagy tredalomba Szocialis tanulas A. személyiséggel kapesolatos elképzelésck tovabbi esoportjt alkorjak az digynevezett szocilis tanulisi elméletek. Ezek a viselke désnck azokra a vonissita sszpontositanak, amelyeket tirsas helyzetekben ~ masokkal el vegyilve, kblesnhatisba lépve —sajatitunk el. Mindannyian litjuk, megfigyeljuk embertir saink viselkedését és tanulunk beldle, A litot- tak hatisiea azutin sajat viselkedéstinkn és svemélyiségiinkdn is valeoztarhatunk, Elofordulhat példiul, hogy nagyon figye- link valakire; megfigyeljak, hogyan viselkedik bizonyos helyzetckben. Ezutin sajit viselke- désuinkben megprdbslhatiak utinerza az il Ot, reakeidinkban az 6 vele reakcisit igyck- sziink kovetni. Ezt modellképzésnck neverik. Ez a folyamat sokszor nem is tudatosul ben rank, nem tgy, mint amikor egyszertien uti zunk egy hires filmsetart vagy popénckest. Bizonyos fajta szemilyisegmagyarizatok: ban az exyénre és a mindannyiunkrajellem2s salapveto viselkedésformsk” kapnak hang- Stlyt. Azt tanitik, hogy az ember tigy cli ve- sgig az lee, ahogy a motorha siklik a vi Olykoraz események lelassicjak vagy dobalsk 210 erik haj jst, esetleg ki Kell keralni egy-egy akadalye, de a benntink lev .motor™ jévolté- ibsl ajonk tabbé-kevésbé egyenletes temben halad eldre a maga sj ‘A szocidlis tanulisi_elméletek nagyobb hhangsilyt helyeznek a kérilittink 2aj16 ese méayekre. AZ allsik, hogy helyzetral hely zetre nagymértékben viltozunk, mert viselke- stinker drasztikusan_ meg Ichets legkedverhs kines Mis szdval nem motorhajohoz, hanem Lishoz hasonlitu ly a seél &s az idajirés szeszélycinck, a viharok elesritikceljtsl, 8 vesztegelni kényszeril ha ‘megall a szél. Toluink Figg, hogy az el6rchala- dis érdekeben merre fordituk a korminyt, hhogyan kezeljak a vitorlakat. Személyiségtesztek Reed ec eee mérhetS az egyes emberck vérmérséklet, jell ineligencia, segyre jobban elie jelez- bets, mikent viselkedik, reagal a kilonféle nehéz haelyzctckben. A. semélyisegtesricket sokszor az altainos inelligencist meré — az intelligen- ciahanyados (IQ) moghatito7-sira alkalmas — tesztekkel egyutt alkalmazzik, bir a teszick ‘mindkét esoportjnak sz4mos korlita van ‘A tesaek egyik fatsjaban egyszerien igen- nel vagy nemmel kell valaszolni olyan kerdé- sckre, mint hogy: ,Szivesen tlilkozil-e idege- rnekkel?™, »Szeret-¢ egyedil moziba menni?” és igy tovsbb. Az egyik legkSzismertebb ilyen teszt a Minnesotai Személyiségleler (Minneso- ta Personality Inventory), amely tabb mint 500, asremélyisey ti alapwerd dsszetevGje kre exo” portositote kérlcabal sll. A kérésck kizé te text csapdikat is beépitettck, amelyekkel kiszir- hetsk a valbsignak nem meglelelévslaszak. A projcktiv személyiséptesztekben arra k& rik a vizsgalat alanyt, hogy egéseitsen ki corte neteket vagy ilyen nyitost mondatokat: .Leg- jobban atolfélek, hogy.” vagy Az a szaindé- kom, hogy’ a jvaben..”. Ezck a tesztek azon a feltevésen alapulnak, hogy a vilaszokb6l ko- vetkeztetni ieheta személyiseg irsnyultssgara. ERIE A beri cose 68 A TARSAS VISELKEDIS Av emberi est 156 FREUD FS JUNG © A riz a frenolégia .tudomanyat” kariki- rozza. A tan alapja az a tévhit, amely szerint az ember jelleme és szellemi Képessége! ‘megillapithatok koponyaja forms}sb6l. A Rorchach-testhon kitty tvznek sinspilatalany ly amelyeken,semmilyen konkréedolgot nem abriso tnttoleok hak, maj megkerdezik ce: Mi Iehet 7 Ssemdlyisegél fgyon rindenki mas ti fgaiat 7 sinlar ie bee @ tnnfslokbe R perichologus cbbdl kavethertt rr, hogy anilyen puss sremayiséye! il szomben Ertékelés ‘Az ilyen személyisegsrtch clvgaésére kii- Tonbors okokbol lehet seikség. Az utdbbi idoben « munkaadsk is cgyre gyakrabban fo Iyamodnak hozza, hogy «llontsc, kt vegye nck fol a meghiedetet sllshelyelre jelentke- 25k kSzil A fegyvereserdk kilonfde alaku- Intanal are vizsgalk ezekkel a tesrtekkel, hogy az elolepreeare wird beallorssga meg” felelG-e. Ax egyetemcken és fGiskolskon a di Keokatvizsgljakvelk, Ax letvezetés andes aidishan is felhaszndlhardk, Tonos példiul a tovabbranulési, pilyavdlaceis, parvalarest Alneésck meghoratalhor. A tesztck haszno- sale Ichetnck'a mentdlisan insabil szemelye etki betegek seiteschen is. A mele vilasztott & elvégzet, egyéb informicio gyclembevetclével erckele teszcknck nagy pyalclet etch vin Napjainkra tehit a pszichologusok le- mondiak arr, hogy « hanlliéndos emberisé get nchiny alapveto szemelyisgtipusba sorol- FARA svemelyiséy Cppoly exyeni mine sz uj Tesyonmit de lenyegere ‘A rola alkorore mal tudomény ut een eas asztroldgusok, a tenyérjosok, a frenologusok fai ieentel Deveraccoctee aed sunkee kerdésr igen sokirénys esa hasend Intban lev elmélck nemegyeerellentmor dlanak egymmisnak. A vitak emelhctcleg Kize- lebb visenck inakd bennunket az igazsaghor.A csalad Az ember esaléd az utodgondozas & a fajfenntartas biologiai egysége, sebben nem kiilonbiizik az dllatok alkotta csalddoktol. Az a kiilonbség kozotiik, hogy az emberi csalid sulturdlis és éghént is miikodik. érzelmi, szocial gazdasgi e sadalmi é ku nem srilardabb is lesz lealuk. Tyen mk ralisintézmények hatisit, ha A csalad mint egység A legtigabb ertelemben vett cad meglche sen szetett és szovevenyes kapesolatok olyan, tirsadalmilag elfoga- nban mindmaig. az is ma ‘egymishoz rendkival kivel ena gyermickeh, sri szor a nagynénik, fed al Ebben ac © Angol csalid a XX, szazad els6 étizeds- Den. A csaladf6, az apa tekintélye megkérd6. jelezhetetlen, olykor még felnétt gyermoke: szemében is. Az egyéniség kibontakozasanak iiyen mértéki korlstozdsa a mai csalédokra srerencsére mar nem jellemz6, nagybécsik és unokatestvérek is egyazon ep sGgher tartornak Napjainkra a70 ‘ulate ~ bir soksror a tavolabbi rakonok & mogatisit is élveri -,» kevés mir az olyan ahol kettéindl tabb nemredck el alate. A gyerme ldban nevelked rick, sot egyret a seul valasa ut ‘maga tli be mindkée sz s ope Valtozé szerepek Egészen aI clemi csalidba smeglehetdsen pyesilt. Mindkt = a gyermekek és han, de e7en mapa az. anyagiak eldte anya pedig a napi gyerekgond vis fet munhakert volt flee. A nem he 2 hagyaminyos 6 Figas, AZEMBERITEST 67 © Manapsig a legtabb csalsd kies 2 gyermekek szima rendszerint nom tobb attr A sail8-gyermek viszony ts megvaltozott. A kapesolat legtabbsz6r doldottabb, + a csaladon beliliszerepek feleserethetSbbek, an példul hogy kisebb lt, slyen vagy amolyan rep jutotta estwereinek tel isi munkdkat bitak-e 1d. A kislanyo- hogy sesitsenek anyjuknak an, takaritisban, bovis dig, apiukkal tevehenyhedt crmckck thon teve wutatkozik A fat 6 bi sitters pms tio ibnee ear cen sverepiikt6lidegen hii munkakra & jatekokra67 ACSALAD © A korunkra jellemzé elemi csalid nagy valtozasokon ment &t. Az anysk tobbnyire dolgoanijsrmak, + gyermekiket bolesodébe, ‘vodsba adja. (© Nepali gurkha kistany. Szamos tarsada. lamban a gyerekekre is Komoly feladatok hhérulnak a csaladi munkamegosztisban, 1a kisebb testvérek gondo ‘ez kistiny felnd, mar tapasztalatbol jmeri a felndttek munksjat. @ A hagyomanyos apai és anyai szerep {2 utebbi idaben megvéltozott. Ma mér 28 pénakeresés ¢s a gyermekek gondozisa is Imindkét szul6feladata, is dsetiinzik, Ma mir nem szokatlan peldsul ha egy iu foz vagy ha egy liny elles apjl az atdszerels fogasait alé a csalad? legfontosabb feladata, gyermekeknck biztonsigos és szeretetteljes Rurnyezerer nydjtson, A’ gyetmek sziméra a élelmen vagy a lakohelyen ivi -svaletée pllanatitolleseikscplet a sreretet és a7 érral mi timase is. Ha ext nem kapja mey kizérzete, psrichés fejéxese sulyos kit ita A esalid scocializacios feladata ug eto fontossagu. Keretei kozot saattja a ermek az olyan keszssgeket, mint a jars, 47 is, nem beszélve az cthezes es mas tarsas teréhenységek illemszabilyairél, A. mids em: berekkel - nagysziildkkel, rokonokkal, szom szédokkal, baratokkal ~ val6 érintkezés for rmait is itt tanulja meg minden gyerek. A esa lid a tarsadalom értéhrendjet is kozvett megmutatia, milyen viselkedésformik szami tanak elfogadotinak és milyenck nem, A status jelenté: hor, hogy a gyermek fogalmat alkothasson a tirsadalomban betoltot saerepérdl és a7 en rick me csalédban kell megtalalnia a helyét, Megranul felel6 magatartisformakrsl, elszir még nem felndi stagyobb-e, ko aleghisebb, és eto fi p90 a0 hhelyea csi hierarchiaban. Lassankent meg- rt, hogy kinek mia dolga, hogy az ellen sveqiles biintetést vonhat maga uti. A személyisey fellodese fa sermek. ica csalidban elfoglalestatusstal, Az egykck & az elsdszilote gyermekek tobbnyire hama abl éenel, mint 3 kesabb syiletet testverck Abbsl 2 sz vannak, hogy mindkét s2616 oszeatian ime kiséri fej hogy elsajtisak mndolkodssmador A kisebb testvér azért fejlidher del rmert iddsebls svolglnak. szémita Az. bidsebb teaver itis, misszor a vetclyties szerepet tilts be: isch testveretiseteletet rez iranta, védelmet is. vir tole, ugyanakkor Amikor a gyerckek még kiesk, valészind kozéps6 testver van alegnehezebb helyzetben. Az ember west 52 sriilitinck jird iokat, sem a legkiscb fc, elofordulhat bala folhivni ms met. Ha a sztlok nem a kellé megertésel és turclemmel kezelik ezekot a viselkedestorm kat, akkor a kozéps6 gyermeh 2eltoi problémakkal kerul s2 Az egykék soke eek. Az elder lag sok iddt tltenck felnéurek tarsasigiban, tabb a helyik é a lehetaacyisk a ravarealan hhozzajuthatnak a it6 exzhdizohhie, at és kivalsge cexzhizdkkel p afigye jobb anyagi helyzetben imagindletre, kéinnye fejladésiker elds amilyen a hizi konyvtar Soksvor talilckonyabbak is, his toltenck egyedil, s.hamarabb ‘mullatni a2 ido, elizni az unalmat, Nehéx meghatirozni é& még nchezebb Ini, hogy mindezek a - kozvetlen esa lidtagokhor. 6 a tivolabbi rokonokhoz fiz0 45 —kapcsolatok veggil is milyen hataseal lesz nek a gyermekre. Ahogy a gyermek mas tira dali esoportokkal is erinth ti szokésaibol és gondolkodasmodjibol sok ‘minder elvee vagy Hogy a gyermek mil altalaban ate sGak voltak a szilei. Ha in sok det tana il ievert és a i éveiben roger Hoey milyen tpu Marka fa datos szillak ersteszitesckre kat, Iesnyaikar, 6 jutalmazzak oketasikere bert, az area dnztanzi a gvermekeket, hogy a tirsadalom tagabb kozdsségeiben is megil aka helytker. ACTARSAS VISELKEDESAZEMBERITEST 68 A tarsas viselkedeées Eletiink sordn viszonylag révid idot toltiink teljesen egyedil: az ember kézisséghen élé dllat, Robinsonként nem élhet teljes éle- tet. Lényegében az egész tarsada- es emberek egymas kéi- lom az eg zotti viselkedés rekkel val6 érinthezéshen tanuljak és hasznaljuk a nyelve,s ezckben a kapeso- atokban tisztizddnak a minden egyes ember a meghatirord fontossigi sverepek. A 16, magitol « virsadalomsl kb6I és jutalmakbel eanulk iets tirsadalomban, tokban élnck: esalidban, Az emb ke ik fontos sze © Azoktsan a térsadalmakban, ahol 3 hizaess 0k eayezség alapjan Kattetnek, sokszor kor OEE 8 Kral s nok roelennopl rindi sét. Aziszlam Szigori elbirdsat kévet6 arab ‘orszagokban a ndk csak fOldig ér6 ruhaban, ‘elfStyolozott arccallephetnek ki az utcara © Az ember visethedésformik egy része Sextonde, maik resze tanult. A kisbaba abusgatésra: mosolya smegtanul reag: nyllvanvaloan valasz az anya mocolyara jnnek letre ezek nick bennik 3 exeker a legkinnye ‘ok legalapvetGbh kérdése a7, mikéne ala k agjainak sellA TARSAS VISELKEDES Az dsztin maga olyan viselkedés, amelyet nem kell mogtanuinunk. Sokféle tevékenyséy: re mondjuk, hogy dsztnds;ilven példaul az gondoskodas, a jatdk, Mind: feat a titsas cle Tolyrats allarokndl is megtalilhatjuk, Amikor szonban 1925-be loszir egybegyGjtsntck az emberrejellem: Ssrtdndsviselkedésformakat, kiderdlt, hogy 5g ilyen mod ‘embe et hiszen a listén tbb mint tok viselkedéséve k ara utaeak, ho kedésmintik kulonboes, és stirgets. késztetésekre fakadnak, Folvetédou ja nem egycb,m A késztetések Wee ataban a hésete 3 (angol szakkifejezéssel drive) olyan szik s melyet igyeksciink hielgiteni, mis oval olyan sllapot, amelyet az egyennck az vagya hoz ltee, hogy felilkerekedjék a fenn- E felfogisbol kiindulva a viselkedéspszicho 3k mt tudtik az élettani kesoteté Meg 2 agybl, pontosab- na hipotalamuszbél Kiindulé elektromos krvités kisi, Sréludséges esetekben a készte k anyalelvalasrtds és megindul a verejecke 2és~ exck a valiozasok mind mérherdk, Kide alt, hogy az ilyen reakeick javijsk a késrtetés svervezet tljesitmenyét Ap eflata héseterésck jo pelda a vagy menckulés” reakes. 1 cszchiizadasait, novell a tek szimira nosithaté legtobb energiafor ese) kep2ddesce. llyer er fizikalag jobb dllapotba ke yt. Nemestk kozverlenal Til, és Konnyebben lektzdia ve | Ms es © Pittanatig sem kaétsdiges, hogy ez ‘a kisi dihaben sir [Az dkdlbe szoritott kéz a dih Ss2t6nds kiejezése. ay emberen, hanem mis fajokon is kimutatha a reakcio:e texzi kepessé az allatokat a sjuk timads 2, hogy szembeszaljanak a lenfllel vagy elmenckuljenck eldle, Az cl ni készxctesek tanulmsnyozisa révén a pszi cholbgusok jobban megertették a kielégitelen esti evikségletck, fizikai bajok kivaleot vi selkedést, de nem kaptak teljes magyarézacoc & pevichologiai stksggletek kicleyiteset sz gile késatetcsekre A sziikségletek Némelyik ember sikseglet~peldiul az chs drsadalmi termeszetiek. Ez utabbiakat szoci ais késetetescknek,illewe socials szikségle lneke neverzitk. A flggdség ininti késretes peldiul aze elent: vigyunk area, hogy masok, elsGsorban a kozosséy valamilyen értelemben lettink ll6 tagiai védelmet nyujtsanak ne kkunk, elfogadjanak é irdnyitsanak_minker. Szorosan osszefiigg exrel az afflidcis (csatla- ovis) svikséglete, vagyis a2, hogy szeretetet Kapjunk misoktsl & kovvetlen fiztkai kontak usban legyiink veluk. Usyanakkor arta is vie yank, hogy masok felichbwalojuknak fogad nak el ~ meghallgassék, amit mondunk, & elfo- sgadjak a dontéscinket. Ex a dominancia iesnti y. Az onbeesils és Onazonossig szikséy lete azt jlenti, hogy onall6 magatartisi, Rggetlen egyéniségnek akarunk mutatkoz sok eae Tanult viselkedésformak Bizonyos emberi vislkedésformsk tchit vele sniletcttek vagy szténdsck, mask p nak a késztetésnck vagy szikséglemnek az ceredmén yen fells akar jut ©) Gyermekek az Indonézishor tartozé Matava-szigeteken. A test kontaktus sz séglete nem tévesztende dssze 2 nemi kész ‘twtessel Ext legjobban a gyermekeken fgyel hetjuk meg, akiknek még nincsenek gatasaik. Az ember viselke rmenak is magy szerepik van, A esecse a térsadalmihierarchishar klesonhatdsaiban 7 ban a tanul md eldsziir az anyjaval keril kapesolatha, + megtanul vilasvolni ar anya érvelemnyilvané tistira. Ha a cacescmdt tartdsan megkosztjke a testi ingerektol vagy nem babusgarjak cleget, akkor feldése m ckonyabb lesz storpin, a hetogscgekre. Az érzelmi yhicheztetés” (dep rivieio) hosszu idon at éreztetheti hats. Az 1960-as években a kutatsk bunderma} rmokkal végertek kisérleteket,é megillapitor tak, hogy a trsaikt elklnitve folnevelt lla tok felnottkorukra visszahiizddkke valnal, és sokszor agresszivan viselkednek. AzGta mis kéne gondolkodunk rule viselkedéséral is, Szomord tén x gyermckck, akikct verte, sokszor bintalmazzak sajie gyermekciket Mindezck seerint kell feletlenil fenyegetsinck, vagy kiszamitha tatlannak Ista « kornyens vilagot. Szukséph teinck kickégitésére torckedve felkw letben a biztonsig és a védettség svigettt, 36 viselkedésével sz emberi csecsemik ta ok igyckszik gy megecerveeni a viligat, hogy az mincl biztosabb es kiszimit. hatch legyen, Avt a Fok rendet (rendeas ch: vet), lis Feilides nelkulézhetet. Ten felétee, cirsadalmi normanak neverzak. Minden térsadslomnak megean a maga sa ahol a ndk esak el idgkelen bilyrendszere, Van orszi faxyolozva jérhatnak az utedn, misteljesen meztelenil mutatkoznak szégyenérret nélkil. Az emberolés a legtobb tarsadalomban tabunak szimit, de néhany kézdsseg a vetély ts megoleset megenzed Lis valtoonak a tarsadalm mk. Nagyapaink szigorabb tirsadalmi ér tdkrendje immir a multe, Az egyes vallisok Kilinbsiz6 tirsadalmé normikat jeldlnek ki aokat 22 cléirisokat, amelyek bizonyos rmuszlim crsadalmakban megszabjék a ndk helyeet mis vallisok nem fogadjék el, Né ily afrikai népesoportokban slalinos a poli- fimia (tabbnejiscg vagy sSbbterjdscg). Mine Fixjl, egyctlen tarsadalmi normat sem lehet egyetemesnck tckinteni. Az egyetlen valdban sltalanos szabily y seakember 22, hogy a normsk valtoznak, fejlodnek. A szexuilis késztetés A szenuilis késztetés saitos stmenetet alkot a tisztin pszichol6giai é a tirsadalmi készteté sok kozém. Az emberen é a foemldsokon ki vil ea a késztetés az dllavilaghan tejes mér. ékhen dsztins, kizvetlenil oszeFige a2, 1ogy a vérhen hogyan alakul a nemi hormo- 1ok szintje Az ember nemi késztetésénck is van élettani alapja: mig a serdilés sorin meg ‘nem emelkedik a nemi hormonok szintje, nem nagyon tapaszaalhats, Ezutsn a nem rendszeresen cléri azt az egyénte jellemzs szinet, ahol mar levezetéstigenyel Ugyranalkor a nemi késztetés az,ember ese ‘eben nem olyan seabalyosan jelentkeziky mint mondjuk a2 chség, hanem agyi tovekenyséy eredményeként, amelyet valamilyen kulso in vonz6 nd, iletve Fk kode indit be © Erzoimeinket taglejtésekkel is kifejezhet- jk, A fej vakarasa peldaul a vilégon minde- ute tansestalanssgot jelez. A bizonytalan mo- soly még kifejozebbé teszi ext az allapotot. Arrél, hogy a nemi késztetés milyen mér tékben befolyssolja 4 szocidis viselkedest megoszlanak a vélemények. Egyes ¥ pszicholdgusok allatokon végzett m Sek alapjan arra a kovetkertetésre jutottak, hog edesenck végs6 cl ja az ,onz6” génck (Grokletes tulaidonsigok) Szesullis ton tortend tovabbadasa Eza felfogis azonban heves ellenllisha it ize, fOkent a7 emberre vonatkozs & waltottak ki vitit, Az hhogy az ember szexuslis viselkedése nem all egyértelmiien a szaporodis szolgalataban. [ay peldiul a heteroszenuslis (ellenkezé partnerek irStti) nemi kapes Romoszexuilis (azonos nemiick kézdcti) nem kapesolac sem ritka,holott ennck a seap szempontjabal semi értelme nines, ayik {6 ellenvetés a7, Kommunikacié A cirsadalmon belil kapesolattcremtés tecele a kommunikicios kepesség: a2, hog fejezésr juttassuk keer Az emberek kizti kommunikicis kettle Teher: verbslis, vagyis szabel ~ezs meg kell gyenisegunker és érzcsein rnulnunk — é nem verbilis, A-nem verbalis Kommunikécis a hangulatoky a vigyak é az érzelmek jelzésénck {6 madszere, sokféle olyan viselhedésforma rartozik ide, amely aj lek szerint egyeteresen jellemzs A mosoly é a homlokrincolis példsul olyan jelzés, amelyet mindene megertenck meg a csecsemak is. A hirom hdnapos ese semé mosollyal vélaszol, ha mosolygos ar ‘6 rajzot mutatnak neki. Szavakkal kifejezhot6 vigyainkat, érzelmein ket nem verbalistiton juttathatjule kifejezesre © A s2ii és 9 szemildk sllsa sokféle érzelmet vagy lelksllapotot kazvetithet, amelyek még ilyen eayszeriirajzokon is jel felismernetste Hozzészoktunk, hogy embertersoink .szemé Iyisegét” kioWwassuk arckiejez6sikbol, ezért ‘tn hojlamorok vagyunk o dilatoknak fe liyen vagy olyan szomelységet tuajdonitani, tha ,orckifejerésGk" térténetesen hasonlt nd imely emberekére, A tevét példdul sokan ‘0snek. a sast peuig ravasenak gondojsk ke i kifejezhetse setuso ka puszta testtartasokkal & pe skim Testbeszéd ‘Az ember testbeszéddel is hifejezheti érzel A beszéde stalsban fin rik. Az ember egyetertése ben akilbe szoritia a kez le megnyilvinulisai elarulhatjsk, hogy mire jolunk vagy mit érzink, s kiepészitik vagy red ffs irnyaljtk szavaink jelemtése. Az. arckifejezésck tetszést vagy_nemtet svlst, Grimat vagy hoserdedgot jeleznck, azonnal visszajelzessel szolgalnak, amikor va Jaki mis beszel. A felhiizott személdok pel: dul hitetlenkedést mutathat, a sz4j elhadsa Italaban undortfejez ki A szemmorg, az érdekdddés és az unalom kifejezéscben latszanak jelentds saeroper. A kutatuk a test beseéd tanulminyordsival kizelchb keriltck Ikélesonhatasok megertesche7, am venek példaul inter, vita rin alskulnak ki ket ember koz0 ney idvorlés 5 Az interakciék szerkezete A eét ember els talilkorssakor kialakulé tit sas Kapesolat_meglehetdsen strukturily, = ahogy a ket fal jobban mepismeri egymist, az egyszerG, szcereotip kérdésck és vilaszok isezetettchh, egyénibb reakeidknak adja se helyiker. A rutinszerd idvielési srakésok id6t adnak kettejiknck arra, hogy verbilis & sekkel megalaporzak kapes talilkorisk rem verbs jl Tatukat. Mind 21368 A TARSAS VISELKEDES az europai népekre jellemza ravi jetze sektsl az egyes aft eas Sasi tars dalmakban kislakult hhosszas és bonyolult szertartasokig igen sok jelcacit, kicgés viltozatosak. E szer. lun: hangulatukhor tartasok id6t adnak arra, hogy a ket fe! kézatt elfogadhats szocials egyenstly alakuljon ki. Tovabbi Keélesdnhatésok is szélgctes kozben a fiika’ k létrej@hetnek kette- mis tirsadalmak. tartéekodcbl eshte ead anna pelle ik kozatt, amelyek _cmbrek. bes biclégiie ssimogatas" inti f igenyuket A tarsadalom egyttlesiszabdlysinak az 4 szerepitk, hogy epyensilyt eren © A térsadatm nor: mak figgnek a fe. el hedtOh wlamint mils fatlan ~rewdszabalyok a leheté leg Sorossegvallisstt chro cakkentk a fleénéck és lnc skull is. seam viselkedésformak ayes afrika tesa dalmakban példsul 22, hogy a férfiaknak tb feleségik van nem csupin effogad hhato, hanem szinte kotelex6 2 DERIRSIEET A sor tes 66 -SZEMELYISEGTIPUSOK Ax emberi est A CSALAD]stressz A mai felfokozott élettempé senkire sem marad hatéstalanul, kiilinbiz6 mértékben, de minden- kit meguisel. Kisebb vagy nagyobb stresszt okoz, amely akar teljes fizi- kai vagy pszichés dsszeomlshor is vezethet, ba nem tesziink hathatés megeloro intézkedéscket. Bb eta pet dde focmaban és gardassgnsabban lia o,f fei lice ea iene ecto korszerii modszercit. a A fidalomeslpicdk, ellencétben a7 an biotkumokkay ner magia Betegsepe ye svi anem 3 bere panasai enh 247 Shmagukban cia tinct hescése alkalmasak A. pesteas hati fajdlomesillaptak a véciramba bekerdlve a fadalomeres recepto Erasiegsice hata Mellékhatasok A fijdalomesillapitok misik esoportia a2 agy rahat: médositia a kbzponti idegrendszerben 2 fgdalom éxzckelését. Ezek a szerck eredetileg, 4 makgubsbl nyere Spiumbs! készlek. OO Usyanaz 2 gyégyszer nem: eayszer tobbfele valtozatban is kaphats, iay példiul pirula, krém vagy, kendes, kapszula pesszarium, forr- vagy szem: ceepp, ietve spray formajaban. Az aszt- mas betegek gyak ran folyamodnak 3 belélegezhets aero- szalos készitmé- nyekhez. Ezek Kénnyen & kényel smesen alkaimazha- tok, sa horszerd tipusok ma mar tobbnyire a hajtégé: zukkal sem szennye: ka kormyeretet. Segitsegukkel - 9 legsulyosabb esetok kivetelavel- az at mas rohamok kéry: nyen lokiizdhetok ‘Az ut6bbi csoportfontos képvsel6a mor. fin, a methadon é a diamorfin, mis néven heroin A betegek kerelése cdl hfs. tert heroin seembeszakGen peldizza, hogy a sygyszerck nem rendelertererd alkalma 1G a gyOgyszerllggdnégezrek ex core elt Talin nines is olyan gyégyszer,amelyknek ne lehetnének nembivanatos, mellekhatis Ezek olykorszért lepnck fol, mere a scr ada golisa nem megfeleld, vagy — fv eyszererchenységhen, illewe gyogyszeral csdhkenti vagy msl aonlo atisd gy6ey Szer i fol Az eloallsGha gySgyszerher mc lekel tjckortatban felsorljak a varhato mel lekhatésokat. Altalsban leskeny sz dsvény- a még nem el6géges gy Sgyhatds Gra mdr nem ef fogadhatd mellekhatisok Kozott (© A oyoayszerész 82 orvosi vény alapian dsszealitja Gs elkéstiti, ete ‘yar készitmény estén kiadjia a felirt ayéayszert. Feltin teti a csomagolason a szedesi utasitsst. Ha a beteg veny elk kaphats alkalmazasi medrol, = exetleg meg- ‘gyBzéelik arr, hogy a ayéayszert rendeltetesémek rmegfelels célra fogiak hasenin. AZEMBERITEST 70 Az asapivin példaul ievtalhatia & nyalkahartysiity s aksr_gyomorverzést is okozhat, ezért az cldirt adagolast szigoran be kell trtani. Féleg akkor, ha a betegnek gyo. morfekélye van -, mere a vérzés halalos i leet. ‘Vannak, akik allergidsak a penicillin: bor iditést kapinak, belszasodnak és emésztési 2a saraik lehetnck tle. Az erdsIijdalomesillap: tik hinyingert és hanysst walthatnak ky nem is beszélvea hozziszokis (iggisey) veszély ér cennek elkerilesére evck a szerck esak szigoni cllenderés melettalkalmazhatok Gyégyszerek és betegségek ‘A regi, jol bevalt gyogyszerck némelyike a nat has kohoges envhitesere seolgal A Kohogeés ellen szereknck ket ipusuk van: a kohigéscs lapitdk, mint a kodein és a pholeodin, ezek a2 agyi irdnyitokizpontra hatva gitljsk a koho: Sk visront elfolysnigak a vidaben es 3 ley tutakban felgyisemleetayalkit, hogy a7¢ kéiny nyebben felkohighessik ‘Ma sok orvosazt vali, hogy ha eyy mis keilonben egészséges ember meghil és KahG, legiobb, kivirni, amig lezajlik a betegség, 5 sak akkor Kell gyogyszerekher folyamodni, has panaszok silyosbodnak vagy nak el, haa beteget nagyon megurscik illeve ha mellekhatasok lepnck fol. Elofordulhat, hogy a gy6gyszer elsagosan is gaeoljaa KOh6: eat» kesloltet a gyogyulist igtatdk a7 idegeskedéore, szorongisra aggodalmaskodisra hajlamos. emberck érzelmi ak leslapsira valk. Az antideprese 2 kedelybeteycken segitenck. Hack a sgydgyszerck akkor is hatsosak Iehetnek, ha a Svorongi,iletvea depresrio miata betel Kiidk maf nem cud folyeatn aig levee [Az ely, szcles krben clerjedt nyugtat az 1950-ben franciaorszigi laboratériumokbanWO a GvocyszerEK kifejlesztettklse-promazin (Hibernal) volt, Ez rnemesak a srorongist oldja, hanem a zaila tottsigot is mérschli — hatisira a beteg mex. nyugszik, cllazul,s6t el is slmosodi. Az enyhébb nyugtatok (dn, minor trank: villinsok) is hasonls, bar kevesbé eroteles ha tist fejtenck ki, Me tartoznak a benzodiazept ks hort azpam (Sednen) 6 hi poxid (Flenivm). [Az els ancidepressznsok egyike az imip- amin (Melipramin) vole. E.csoport tovabbi Képviseldi az amitripeylin riptylin és a protriptylin Peery issretoglalé nevik: tmiciklikus antidepresszinsok. Az agyra hat javitik a beteg kedelysllapoit. E szoreknek tobbfle & klnféleerosség ti psa van forgalomban, Kozds tlajdonsiguk, Frogy segitenck kivédent a hisetamin az ale sis reakotOkletrjauen fontosseerepe jt. 2 verkors, a eizenyokepzodest, a boeken. st vol. Ar antibeztaminokar a seenandthy 22 véddoltas kivaltotta, illergis és clerzdhenyae bi reakcdk hezcsee has nak, Ree ere ars Faset szerek lepengie mr immunrenderer Pell snnak erdcheben, hogy a betegbe st tiskéntbakseriamokkal& mis KorokozGkal sremberi clenll hepesegct 6 cokcnt la esoportotalkotna a virusllencs ze roe (Ache ca Baleramokae pareja el vagy hatistaansjly a vrwsokat, te) Ezekiel leet kerele pelul aj here 78. Arathi rekon nagy leet hut ik az AIDS virus a HIV fatsos ellnszere: als eect eraracea tae eae ni ax Gear a lai Kaz titi Ac reg ck reget a Ye roakpalac s fleas mar kia ct A aarti kdebmbdatk a folsleges © A taboratoriumokban kifejlesztett vegyileteknek csak kis téredéke keri \végil a gySgyszertarak polcaira vényre vagy ancl kaphato ayogyszerként. oo PERERA cesta 71 A DROGOK FS A TARSADATOM] [AZ EGYES STERVRENDSZEREKRE HATO GYOGYSZEREK | 1. Idegrendszer A féjdalomesilopitok cz Grintott testrészben (pl. aszprin) vagy {2 agyban hatva (pl morfin)enyhitike © fédolmat. A nyugtatok oldjak a szoron ‘96st. A borbiturdtok elSseghtk az alvdst tia, az alvadasgetiokra fokozott vérréghep +26dési hojlom esetén lehet sziksée. 2. Légaiiszervok A koptetdk (pl. © kélium- jodid) lfolyéstjak 0 legutokban lerakodott yalket. A kehogescsilaptok mogat ‘a kahagést gétolisk. A hérgtégtok kitaghiok ‘az asztmasok beszikilt legutjit. | 4. Emésxtinxervek A savlekitdk semiege- sitk a fekelybetegseget eldidéz6 sovfelesle. get A hényingert csllopits szerek megs © tengeribetegséget. A kaolin o viz megkdte sével ayéaytja © hasmenést. 5. Hormonrendszer A hormonhignyt © hidnyz6 hormon pétliséval kezelik. Volo- ‘mely hormon tuitermeleze ezeten gatoak az exért felelds mirigy mukodésct. 6. Kivalasztészervek A vishojtok fokoz- 20k a vizeletképzést:el6segitik @ nétriumuri- st, s azzol egyitt ovis kivdlosztérst. ZI 7. Veiarendsxer A készvényt, amelynek ‘oka @ higysavkristSlyok felholmozéddso ‘ez izletekben, probenecidde! kezelik, amely 1 vesében fokozz0 a higysavkivélasztt. gyomorsavat, amely hosszabb idé alt fekelye ‘écher eld. A hanyis és a hasmenés is rabble gvogyszerrelesllapithat. © A ndvények regi sxbvetségeseink ‘A rengeteg mester ségesen elgalitott ‘yéayszer a mai na pig sem tette felés legesse a névenyek bal kivont hatoanya ‘gokat. A képen lit hate Ssai samy gydkereibot cleat veny és a reuma ha- thsos ellenszere. © Miutan 2 gyogyszer bekeril, 2 vérkeringésbe (1), tmolekuld a sejten kivil folvadekba diftundstnak (2). Egyes szerek a sejtekbe belepve, 8 sejtanyageseret befolyasoivafeitik i hatasukat (3), masok srukséges, de hisny26 anyago- kat potolnak Tovabbi gyégyszerek A goresgitlok (antikonvulzv szerck) enyhitik vagy megelzik a kizpontiidegrendszeri ere dota (cpilepsziss) goresiket. A véenyomas csikkentakkel, kéztike a korszerd béta-blok- Koldkkal megelbzhetok a mage silyos kivetkezményei, A horgt nz asztms beteyek nchéz légrésée ‘A vishajtok (diuretikumok) fokozrak a fo- Iyadek-kivalasztist, ‘ddemaképrdés lehizdsére valk. A stero dok szaimos alkalmazisi lehetdsége kozil els haelyen emlitendé a makses gyulladisok enyhi tse, A citosztatikumok elpusztitiak az. oszt6 6 scjtcket, mindenekelott a daganatsejteket Meg hosszan lchetne folytatni a felsorolst. A gydgyszerck kiprobalisa, gyatisa, forgal ‘mazisa sok millio dolliros, szerteigaz6, nem 2etkb det villalkozds, Az emberisée nagy tutartett mega gvdgyndvényeket igénybe vevs cegykori gvogystoktol a legujabb farmakologiai § modszerckig, saz Uj techrikai eszkizak bizo: rayosan még sok bémulstos gdenssgot karto igatnak az orvosok & betegeik szimira, sk oldjsk a folyadek-visszatartés,