Csokonai Vitéz Mihály
Élete:
1773-ban született Debrecenben
A magyar felvilágosodás legnagyobb alakja Berzsenyi Dániel mellett
Csokonai egyszerre volt született, poeta natus és tanult poeta doctus költő
is. Stílusirányzatának jellemzői hatnak költészetére, ezért ő a stílusirányzatok
összegzője, azaz a stílusszintézis megteremtője
Dalköltészetének 3 fajtája van:
Az Anakreóni dalok, a rokokó dalok és a népies helyzetdal
Az Anakreóni dalokhoz Csokonainak: A boldogság című műve tartozik
o A rokokó jegyeit, másnéven bájt, játékosságot és derűt viselő vers,
melyet Vajda Julianna szerelme ihletett Lilla személyében
o A költő igyekezett mind azt kifejezeni, ami az életet élvezetessé teszi
és az ember lelke vidám és könnyed lehet tőle
o Anakreón nyomán a tökéletes boldogság kellékei jelennek meg:
szerelem, bor, költészet. Továbbá kellemes érzékszervi hatások is
észrevehetőek a műben, mint például illatok, ízek, tapintás, látás.
o A költő a verset két részre tagolta: egy 14 soros leírásra és egy 3
soros tanúlságra. Ez a tanulság nem az “igazi” tanúlság, nem
filozófikus vagy morális szentencia, hanem egy dalszerű
tartalmatlan lezárás
o A vers zárása emellett leírja, hogy a boldogság örökké tart és
időtlen
A rokokó dalokhoz, a “Tartózkodó kérelem” sorolható
o A „Tartózkodó kérelem” tökéletes példája a rokokó szerelmi
költészetnek: játékos, könnyed hangvételű, ugyanakkor kifinomult
és választékos. A természeti képek (rózsa, viola) használata, a
szerelem gyengéd, udvarias megfogalmazása mind a rokokó stílus
jellemzői. és maga a rokokó dal a földi élet örömeit ábrázolja és
emeli ki, nem pedig a túlvilágét
o Ez a dal a klasszicizmushoz is kötődik és első változata Egy
tulipánhoz címmel készült
o A vers két részből áll: az első két strófában a lírai én bókol és
szerelmet vall, a harmadik választ kér, emellett a vers uralkodó
szóképe a metafora, melyből összesen 7-et találunk meg benne
Utolsó dalköltészetéhez a népies helyzetdal sorolható, melyhez a
“Szerelemdal a csikóbőrős kulacshoz” vers tartozik
o Csokonai utolsó éveiben kezdett érdeklődni a népköltészet iránt és ő
irta az első népies helyzetdalokat
o A Szerelemdal egyszerre bordal és népies helyzetdal is, mivel egy
parasztlegény helyzetében beszél a költő. A vers szerkezete 3
pillérre épül: az 1., 10. és 18. versszakra. Ezekben a versszakokban
a beszélő szerelmet vall imádott kulacsának.
o A költemény alapötlete a kulacs és a szerelmi társ azonosítása,
amely már önmagában is ironikus, mivel a kulacs minőségeit
szembe állítja az asszonyokéval, így a dalt egy asszonycsúfolő
irányba mozdítja el a költő
o A dalban régies elnevezések és szófordulatok is megjelennek, ami
méginkább a népiesség jelei közé tartoznak, mint például:
galambocskám vagy orca
Csokonai költészetébe még beletartozik a szentimentalista irányzat is, amely
számára egy keserves időszakot jelképezett
o Lilla elvesztése és többi kudarca új hangot és irányzatot adtak
Csokonai költészetének. Sokkal kevesebb verset írt ekkor, de ezek az
alkotásai kaptak hangot csalódottságáról és szenvedéséről
o A Magánossághoz című művét, a közelben található őspark szépsége
és magánya ihlette. A vers műfaja elégiko-óda és a legelső és
legutolsó sora szó szerint megegyezik ugyan, tartalmi-érzelmi
jelentésük más
o A magányosság megszemélyesített fogalom a műben, ezáltal
allegória evvel teljesedik ki, ugyanakkor nem fogható fel egységes
allegórikus szerkezetként.
o A költő a magányt szólítja meg ebben a melankólikus hangulatú
versben. A megszemélyesítésben azonban a magányosság
istenasszony lesz, méghozzá “kedves” és “áldott”, tehát pozitív
jelentés kapcsolódik hozzá és végtelenül jónak mutatja be
o Versben találunk klasszicista vonásokat is mint például az
Időmértékes verselése, emellett a társadalomból való
kiábrándulás és a természet iránti rajongás is megjelenik
Csokonai utolsó stílusiranyzata a klasszicizmus, melyben “Az estve” című
költeményét írta
o A vers műfaja bölcseleti óda és fő kérdése: megvalósulhat e ezen
a világon az emberi boldogság? Ezt a verset házifeladat gyanánt
írta a debreceni kollégiumban diákként. A verset két szerkezeti
egységre lehet felosztani, a piktúrára és a szentenciára. A piktúra a
leíró részt a szentencia pedig a gondolati részt tartalmazza a
versben.
o Csokonai a verseiben Rousseau gondolatait is inspirációnak vette és
gyakran visszaköszöntek a verseiben
o Az estve című vers nem más, mint részben természet leírás, részben
pedig társadalom bírálat, ily módon az egyik fele szépséges és idilli-
jól visszaadva a természet romlatlanságát, a másik fele keserű és
panaszos- hiszen a költő romlottságot látja maga körül a
társadalomban.
Csokonai végül 1805-ben eltávozik közülünk
