Hajdúdorog

Készítette: Patai Lukács

Elhelyezkedése
• Hajdúdorog Hajdú-Bihar megye északi részén
fekszik Debrecentől 36 kilométerre északra, és Nyíregyházától 22
kilométerre délnyugatra 8970 lakosával Hajdú-Bihar
megye tizenegyedik legnépesebb városa, és
10 065 hektárnyi közigazgatási területével az ország 112. legnagyobb
települése. A helyiek és a környékbeliek által gyakran
csak Dorognak nevezett város a megye északkeleti részén, fekszik.
Földrajza

• Hajdúdorog területe észak-déli irányban nyúlik végig Hajdú-Bihar megye

és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán. Földrajzi szempontból a város
tipikusan észak-alföldi tájegységeken terül el, amelynek változatosságát meg
lehet figyelni a nagy kiterjedésű dorogi külterületeken. Három különböző
természetföldrajzi kistáj uralja ezt a vidéket: a Hortobágy, a Hajdúhát és a
Dél-Nyírség.
• Hajdúdorog északnyugati területeire jellemző a hortobágyi tájegység, amely
tájökológiai szempontból alacsony és magas ártéri síkságból áll. Ezt a
tájegységet a legjobban a helyiek által Nagylaposnak nevezett területen..
Élőhely
•  Kiváló minőségű termőföld miatt Hajdúdorog külterületének jelentős része
mezőgazdasági művelés alatt áll. Hajdúdorog határában leggyakrabban búzát,
kukoricát, paradicsomot, fűszerpaprikát, dohányt és cukorrépát termesztenek. Ezek a
növények a mezsgyékre, az utak szélére szorították ki, vagy teljesen kipusztították az
eredeti növénytakarót. A magvak érésével megnő a rágcsálók száma is, amelyekre a
magasban köröző vörös és kék vércsék, egerészölyvek, pusztai
ölyvek és héják vadásznak. A betakarítást követően az elhullott magvak, a zúzott
növények, valamint a zölden bújó őszi búza vonzza a mezei nyulakat, a fácánokat,
az őzeket, a varjakat és különböző lúdféléket. A hajdúdorogi tarlók ritkább vendége
a daru vagy a vaddisznó.
Történelme
Hajdúdorog mai területe kedvező fekvése miatt már a kőkorszaktól kezdve lakott
volt. Legkorábbi régészeti lelete az úgynevezett bodrogkeresztúri kultúra nyomait
magán viselő rézbalta, amely a Kr. e. 2300-2200-as évekből származik. A régészeti
kutatás jelenlegi állása szerint a legkorábbi emberi települések a mai várostól északra
alakultak ki, a mai Szállásföld nevű külterületen. Itt telepedtek meg
a vaskorban a szkíták is, Hajdúdorog első név szerint ismert lakói. Őket körülbelül Kr.
u. 30-ban a szarmaták követték, akik a Római Birodalommal élénk kereskedelmet
folytattak, és később katonai szövetséget is kötöttek vele. Ennek az emlékét őrzi a
település északi részén mind a mai napig látható Csörsz-árok.
Hajdúdorog látnivalói

- Görögkatolikus Székesegyház
- Székelykapu
- Városháza
- Hajdúk kútja
- Bocskai István lovas szobra
- Jákob küzdelme az angyallal
- Helytörténeti Gyűjtemény
- Tájház
- Strand- és Gyógyfürdő