Készítette: Vadrózsák

BONNI EGYEZMÉNY csapata

Czirbusz Nóra Éva
Molnár Molli Mia
Őri Nóra
A bolygó minden élőlényé, aki rajta él, nem csak a
miénk.

Ken Liu
Az emberiség a XX. században eszmélt rá, hogy a folyamatos
társadalmi illetve gazdasági fejlődések ártalmasak a
biodiverzitásra és környezetünkre, ezáltal több figyelmet
igényelnek. A környezetvédelem és állatvédelem fenntartása
érdekében természeti egyezményeket hoztak létre amelyekkel
segíthetik a környezet megóvását.
A BONNI EGYEZMÉNY
LÉTREJÖTTE
A Bonni Egyezmény a vándorló fajok nemzetközi védelmét
szolgáló megállapodás, mely 1979. júniusában jött létre Bonnban.
ADATOK AZ EGYEZMÉNYRŐL
-126 ország a tagja
-4000-6000 védett állatfaj szerepel
az egyezményben : költöző
madarak
vagy bizonyos halfajok
-Nemzetközi elfogadása: 1979.
június 23.
2021.
-Nemzetközi hatálybalépés:1983. tag
november 1.
MŰKÖDÉSE
A legfőbb döntéshozó testülete a Részes Felek
Konferenciája, amely 3 évente ülésezik.  
A tagállamok és a részes felek konferenciája által
kijelölt szakértőkből álló tudományos tanács a
tudományos és technikai kérdésekben nyújt segítséget.
FELADATA
A veszélyeztetett vándorló szárazföldi és tengeri állatfajok
számára fokozott védelem nyújtás és a vándorlások útjába eső
országokkal közös megegyezés.

  Megállapodásokat köthetnek egyes fajok helyzetének javítása

érdekében, továbbá közös kutatási tevékenységet folytatnak. Lehetőség van
arra, hogy az egyezmény aláírói közt nem szereplő államok is részt
vegyenek ilyen megállapodásokban.
A MEGÁLLAPODÁSOK
- Vándorló fajokról, amelyeket a kipusztulás
veszélye fenyeget : pl. a hódaru vagy a
barátfóka .

- Olyan fajokról, amelyek elterjedési területe

csökkent (pl. számos delfinfaj, fehér gólya)
- megállapodás az afrikai és eurázsiai vonuló
vízimadarak védelméről (AEWA);
- megállapodás az európai denevérek védelméről
(EUROBATS);
- megállapodás a Balti- és az Északi-tenger
kistestű cetféléinek védelméről (ASCOBANS)
- memorandum a tengeri teknősök védelmére
vonatkozó intézkedések feltételeiről Afrika atlanti
partjainál Fehérgólyák útvonala
MAGYARORSZÁG
CSATLAKOZÁSA
Hazánk 1983-ban csatlakozott és még abban az évben hatályba is
léptette a konvenciót. Törvényerejű rendelettel hirdették ki 1983.
július 12-én.
MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA

Magyarország 3 memorandumot írt alá:

- Vékonycsőrű póling védelméről szóló
memorandum
- Memorandum a közép-európai túzokpopuláció
védelméről
- Egyetértési memorandum a csíkosfejű
nádiposzáta védelméről
Az Egyezmény hazai feladatainak
végrehajtását a Földművelésügyi
Minisztérium
Természetmegőrzési Főosztálya és a nemzeti
park igazgatóságok látják el.
 
HAZÁNK KÖTELEZETTSÉGEI
- Számos fajra fajmegőrzési terv
készült : pl.: a fehér gólya, kis lilik,
a kék vércse, túzok és a széki lile.

- kutatás a védett madárfajok

vonulásának témakörében:
pl.:vadludak
- szélerőművek
engedélyezésénél figyelembe kell
venni a vándorló állatokat
esetlegesen károsító hatásait:
kerecsenyensólyom
HAZÁNK KÖTELEZETTSÉGEI
- 1989-től zajlik a Túzokvédelmi
Program :  Körös-Maros Nemzeti
Park
- folyik a Rétisas Védelmi Program
- megállapodás a vonuló
ragadozómadár-fajok védelméről.
Célja a vonuló ragadozómadár-
kerecsensólyom, kékvércse,
szalakóta - és bagolyfajok
védelmének biztosítása.
Köszönjük a figyelmet!