A szocioterápia története és

jelentősége az idősgondozásban
 Kezdeti lépések
• Már az ősidőkben is használták, bár nem tudatosan
• Később a pszichiátriai ellátás keretében jelenik meg
először
• Az ókorban a betegséget mint büntetést fogták fel, mely
valamely súlyos bűnért járt. Zenés kísérettel történő
démonűzés.
• Egyiptomiak a betegséget szintén az ártó szellemek
befolyásával magyarázták.
• Az ókori görögöknél Hippokratész volt, aki száműzte a
mágikus elemeket. Dioklész könyvében jelenik meg,
hogy a kóros gondolatokat munkával érdemes elterelni.
• A középkorban ismét megjelenik a
vallásos befolyás, miszerint vallási
eredettel lehet magyarázni az elmekóros
tüneteket, így a hallucinálókat is szentként
tisztelték.

• Az újkorban minden elmezavart az

erkölcstelen bűnös életre vezettek vissza,
később elismerik, hogy gyógyszeres
kezelést igényelnek ezek a betegek.
• A XX. Században Európában önálló
munkaterápiás intézmények létesítése kezdődött
el.
• Sigmund Freud kidolgozta a pszichoanalízis
módszerét, mely révén először tudományos
módszerekkel kezdték el gyógyítani az
elmebetegeket.

• Csoportterápiás módszerek megjelenése

J.H.Pratt (eü. felvilágosítás csoportos
feldolgozása), később Moreno fejlesztette
tovább a csoportterápiát.
• Hermann Simon (1927)”Aktívabb betegkezelést”
c. munkájában kifejti, hogy a munkába való
bevonással óriási eredmények érhetők el.

• Maxwell Jones a háborús évek alatt együttes

beszélgetésekbe vonta be a betegeket és a
személyzetet mely nagyban kedvezett a
gyógyulásuknak.

• 1952-bne jön létre az Országos Elmeügyi

Felügyelőség, 80 ágyas kísérleti munkaterápiás
intézet létrehozásaBenedek István.
• 1957-ben Országos Ideg- és
Elmegyógyintézetben munkaterápiás részleg
létrehozása, 1960-as években az Egészségügyi
Minisztérium ebből kiindulva négy országos
intézetben védett munkahelyeket hozott létre.
• Napjainkban a szocioterápia a rehab. egyik
legismertebb eszköze, segíti az esetleges
betegség következtében károsodott szociális
magatartás helyreállítását és autonómia
szintjének javítását.
• Fontos, hogy a személyiség kibontakozását,
differenciálódását és a társas viszonyaik
dinamizálását is szolgálja.
 A szocioterápia legfőbb formái az
idősellátásban
• A legkülönfélébb társi csoportokkal foglalkozik, a célja a
társba való visszavezetés a szociálpszichológia
törvényszerűségeit alkalmazva.
• Csoportmódszereket használ, igyekszik helyreállítani a
szociális teljesítőképességet a személyiség fejlesztése
révén.
• Fő célja továbbá az izoláció elkerülése
• 3 fő gyógymódja:
• 1.munkaterápia,
2.foglalkozásterápia,
3. közösségi terápia
 Munkaterápia

• A munkaképesség helyreállításának eszköze,

célja a beteg szomatikus és pszichés
állapotának javulását előidézni.

• Segíti a személyiség integrálódását és

gazdagodását.

• A munkaképesség társadalmilag elfogadott

szintre emelését szolgálja a rehabilitáció
érdekében.
 Foglalkozásterápiak
• Élmény-centrikus , a személyiség kreatív-alkotó
erőit ébresztő és fejlesztő, az egyén
kibontakozását elősegítő és a pszichés
feszültséget, szorongást, elkeseredettséget
kezelő terápiák.
• A személyiség épen maradt működéseinek új
irányú kibontakozásait veszi célba.
• Jó lehetőség a tétlenségtől, unalomtól való
megóvásra.
• Típusai:
1.kreatív-és művészetterápiák
Lényege műalkotás létrehozása és az esztétikai
élmény terápiás felhasználása. Lehet aktív
(létrehozás) és passszív (érzelmi feldolgozás).
2.Képzőművészeti terápiák
legkülönbözőbb technikák alkalmazása, rajzolás,
festés, ragasztás, gyertyaöntés, gyurmázás, faragás.
Érzések kifejezése a tevékenység által.

3.Zeneterápia
aktív és passzív, zeneművek befogadása, illetve
feldolgozása eljátszása.
4. Biblioterápia
Rövidebb irodalmi alkotások felovasása, közös
érzelmi- indulati feldolgozás.Párhuzam vonása a
saját életével.
5. Színjátszás-terápia
Színielőadásra való felkészülés, főleg szerepek
tanulása, próbája és gyakorlása segít az
interperszonális kapcsolatok elmélyítésében.
6.Játékterápia
Játszani tudás kialakítása, a játék örömének
felfedezése, kreativitás
fejlesztése.Kommunikáció és kapcsolatteremtés
készségének helyreállítása.
7.Kombinált foglalkozásterápiák 
Különböző elemek egységes egésszé formálása, zenés-
festés, bábterápia, animációs csoportterápia.
8.Közösségi terápiák 
A hospitalizáció pszichés ártalmainak elkerülése, vagy
csökkentése a célja. Véleményalkotó és döntési
képességüket felvállaló feladatok.
9.Terápiás közösség 
A betegek és a személyzet közötti interakciók terápiás célú
integrálása, szabad véleményformálás.
10.Klubterápiák
Öntevékeny csoportok, a szabadidő hasznos eltöltése
céljából szerveződnek. Felüdítő társas együttlétek (aktív
és passzív tagok részére is)
• Az intézményi ellátás előnyei (biztonság) mellet számos
hátrány is van, melynek következménye lehet a
hospitalizáció. Oka lehet a házirenddel túlszabályozott
környezet, ez tanult tehetetlenséget hozhat maga után.
• Ezáltal a lakó lehangolttá, kritikussá, türelmetlenné
válhat.
• Ugyanakkor elveszítheti addigi képességeit, készségeit,
egyéniségét, érdektelenné , közömbössé válik.
• Ezt még súlyosbíthatja az alul-vagy túlgondozás
megjelenése is.
Ezért fontos azon módszerek alkalmazása,
melyek megvédhetnek ezektől a problémáktól.