A MEGVÁLTOZOTT ANYA-GYEREK

KAPCSOLAT
Családi nevelés , egyensúlyvesztés a
családban.
Az anya-gyermek kapcsolat, mint ösztönhelyzet

• Az anya-gyermek viselkedése genetikus program alapján megy végbe. Az

anya mindig ösztöntárgy: ő a táplálék és a biztonság forrása, neki szól a
sírással közvetített üzenet.
• Az anya illetve a csecsemő viselkedése e kapcsolatban feszültségoldó,
kielégülést szerző hatású. Az anya öröme a védő-gondoskodó szeretet
ösztönös magatartásban nyilvánul meg. Magatartása a gyermek számára
fontos információ: gondoskodnak róla, biztonságban van. Ez a lelki
fejlődésének alapvető fontosságú kiindulópontja.
• A bármilyen elakadt, rendellenes…. fejlődése a gyermeknek megzavarja
az anya ÖRÖMÉT , ennélfogva az ösztönvezérelt viselkedést, így a
gyermek genetikus ösztönprogramját is.
Anya-gyermek interakció, metakommunikáció

• Anya és gyermeke tudattalanul, de pontosan és következetesen közlik egymással

ÉRZELMI állapotukat.
• Nyugtalan, kétségbeesett anya: hangja idegesebb, ércesebb, mozdulatai merevebbek
bizonytalanabbak, mosolya is halványabb. A csecsemőre átragad a nyugtalanság, a
kétségbeesés: nem akar szopni, nem hagyja abba a sírást, nem tud megnyugodni.
• Az anya „jó anya”szeretne lenni, hogy ne terhelje saját bajával, próbál „kikapcsolni”
minden negatív érzést, teszi a dolgát ( gondozás ), de ez csak a felszín, a kicsi még
sem tud megnyugodni. A felszínen azonos viselkedés ugyanis „mélyebben” mégsem
ugyanaz.
• Az emocionális tartalmat hordozó viselkedés-árnyalatok megváltoztak: a gyermek
számára ez azt jelenti, hogy akinél ő biztonságot keres, az most maga is bizonytalan,
nem tud neki biztonságot nyújtani.
• A sérült gyermek nem illik bele az ősi ösztönhelyzetbe. Az anya örül a gyermek
születésének ( kivéve a nem várt baba – már előre megzavart ösztönhelyzet ) .
CSALÓDÁS – gyermekben szorongás.
 ERŐTARTALÉKOK – többféle viselkedés ,
válaszok a csalódásra
• 1. A gyermek egyértelmű elfogadása ( a szeretet-erő győzelme
). Ritkán következik be spontán módon, pszichoterápiás
jellegű segítségnyújtás nélkül. Hogy spontán bekövetkezzék,
ahhoz az anyának érzelmi erőtartalékai kell hogy legyenek.
• 2. A gyermek nyílt elutasítása. Gyakran akkor következik be,
ha bebizonyosodott, hogy a fiatalabb testvér ép, fejlődése
zavartalan.
• 3. A gyermek rejtett elutasítása. A belső ás a külső magatartás
nincs összhangban. A belső magatartást a környezet nem vagy
alig érzékeli, a szülő tudattalanja az ELHÁRÍTÁS praktikáival
gondoskodik arról, hogy ő maga se érzékelje.
 Elhárító mechanizmusok

• ELFOJTÁS: ( szinonimák: tudattalanná tevés, kiszorítás a tudatból ). Az

elfojtás funkciója nem a menekülés, hanem az önbecsülés fenntartása –
önértékelést védő funkció. Megjelenési formái az elhárító
mechanizmusok.
• 1. A gyermek fogyatékosságának eltagadása.
• 2. A felelősség másra hárítása a gyermek sérült állapotáért.
• 3. A gyermek felruházása nem létez képességekkel.
• 4. Reakcióképzés. ( Amikor az elfojtott tudattartalmat, az önvádat nem
megfelelő, valódi megoldást nyújtó viselkedéssel próbáljuk lereagálni. Pl.
drága ajándékok idő és figyelem helyett, sérültek esetében túlféltés,
fokozott kiszolgálás, ezáltal megakadályozzák az önállóság fejlődésében. )
• 5. Önbüntető életstílus.
 Család ( anya, apa, testvérek, környezet )

• Kulcskérdések: Felismerés – mi történt?, miért éppen

nekem?, Közlés – szakemberek, szakorvosok ( gyakori
panasz, nem kielégítő a tájékoztatás ), Tudok-e segíteni?,
Hogyan fogadja a család, a környezet?, Hová , kihez
fordulhatok?
• Szülők helyes beállítódása nem jön létre azonnal. Ez függ
az anya eredeti ( premorbid ) személyiségétől, teherbíró-
képességétől, házastársával való kapcsolatától, családi
légkörtől, a nagyszülők , a környezet állásfoglalásaitól, a
szociális státusz is befolyásolhatja.
 Egyensúlyvesztés a családban

• Ha sérült gyermek születik, vagy baleset, betegség következtében valamelyik családtag átkerül az „épek” oldaláról a „fogyatékosok „ közé, korra, nemre
való tekintet nélkül megrázza az egész családot.
• A csald probléma feldolgozó képességét befolyásoló tényezők:
- A sérülés, károsodás természete.
- A sérülés,károsodás ideje.
- A sérülés, károsodás súlyossága.
- A kimenetel.
- A szükséges kezelés minősége, mennyisége.
- A szükséges felügyelet mennyisége, minősége.
- A fogyatékosság szemmel látható jegyének feltűnő, vagy jellegtelen volta. ( spontán társadalmi reakciók ).
- Sérült személy neme.
- Születési sorrend. ( első szülött ).
- A szülők életkora.
- A család struktúrája, létszáma.
- Az illetőnek a családon belül elfoglalt helye.
- Van-e a családban másik hasonló törődésre szoruló tag.
- A család aktuális életszakasza.
- A családot körülvevő támaszrendszer.
- A csald iskolázottsági foka.
- A fogyatékosságnak a család életstílusára gyakorolt hatása.
- A szűkebb és tágabb környezet értékrendje.
- A család anyagi helyzete.
- A család lelki erőforrásai.
- Az információk elérhetősége.
 A „bánatkővel” kirakott út állomásai

• 1. Csend
• 2. Bizonytalanság
• 3. Érzelmi feldolgozás – A „gyász” állomásai
( magány, elszigeteltség, magába fordulás-
hitetlenség, tagadás – okok keresésének időszaka
– bűntudat, bűnbak keresés – harag – alkuszakasz
– tennivalók feltérképezése, módszerek keresése .
• 4. Elfogadás – józan alkalmazkodási stratégiák
kimunkálása.
 Családon belüli kapcsolatok torzulásai

• 1. Megváltozott anya-gyermek kapcsolat.

• 2. Kapcsolat a pár tagjai között. Hová tüntek az
apák?
• 3. Szülői kapcsolat a testvérekkel, kapcsolat a
testvérek között.
• 4. Kapcsolat a nagyszülőkkel, rokonokkal.