Az ókori Mezopotámia

művészete
 Uruk romjai és rekonstrukciója
• A Tigris és az
Eufrátesz
folyamközének ókori
története különböző
népek egymást váltó
uralmát mutatja
(sumérek, akkádok,
amoriták, asszírok,
babilóniaiak, médek,
perzsák stb.)
• A különböző hatalmak
tovább örökítik
egymás kulturális
örökségét
1. Építészeti példák
 a/ Fejlett városépítészet:
Ur városának alaprajza
• A sumérek városai
nagy hatást
gyakorolnak a terület
későbbi kultúráinak
építészetére
• A fallal kerített
településben
ugyancsak fal övezte
a palotát és a
templomot
 Ur városközpontjának alaprajza,
templomok és paloták együttese
• A városközpontban
udvarok övezték a
holdistennő
templomát, a
zikkurátot
• Az i. e. III. évezred
végén épült
templomot és a
palotát az i. e. 600
táján épült fal
keretezte
Ur romjai a zikkuráttal
b/ Zikkurát („toronytemplom”), Ur, i. e.
2000. előtt.
• Ur zikkurátja (akkádul
zikkuratu: „magas
templom”, sumérül
hurszag-galam-ma:
„lépcsőzetes
hegység”) a
legkorábbiak egyike
volt és a legépebben
maradt meg
Alapterülete 62,5 x 43 m, magassága
30 m körül lehetett
Aszfaltba ágyazott égetett téglából
épült
 A szintek oldala valószínűleg
különböző színűre voltak festve
A szinteket termőföld borította, talán
növények nőttek rajta
7 lépcsősor vezetett fel a legfelső, kék
csempével borított szentélyhez
 Az uri zikkuráthoz hasonló
toronytemplomok emelkedtek
Mezopotámia más városaiban is
 c/ Babiloni Istár-kapu, i. e. 570. k.
• Az újbabiloni
birodalom
virágkorában épült
kapu a város északi
kapuja volt.
• A pártázatos lezárású
építményen boltíves
nyílás vezet a város
központja felé
• A felvonulási út a
Marduk-szentélyhez
és a zikkuráthoz
(„Bábel tornya”)
vezetett
• Az út két oldalán a
királyi palota és a
híres függőkert
(Szemirámisz)
emelkedett
• A kék mázas téglával
borított falakon
mozaikszerűen
kialakított állatok
domborművei, bikák
és kígyósárkányok
(mushussu)
• A ma Berlinben
látható kaput
téglánként rakták
össze a német
régészek évtizedek
munkájával
A kapu mögött nyíló felvonulási út két
oldalát oroszlánok őrizték
Sumér ékírásos tábla, i. e. 2000. k.
c/ Lamassu (kapuőrző démon),
i. e. 8. sz.
• Az asszír királyok
palotáit (Dúr-
Sarrukín) különös
lények őrizték
• A több mint 4 m
magas alabástrom
szobrok, furcsa
összetett lények:
ember, bika, oroszlán,
sas (evangélista
szimbólumok János
apokalipszisében)
• Az ajtófélhez
kapcsolódó szobrok
két irányból voltak
nézhetőek (előröl és
oldalról), ezért 5 lábuk
van
• Szakállas emberarcát
4 bikaszarv és tollas
fejék díszíti
• A szemek már
plasztikus
kialakításúak
Az ókori Egyiptom művészete
 1. Földrajzi áttekintés

• Földrajzilag a Nílus • Csak néhány km

termékeny völgyét kelet-nyugati, de több
jelenti, amely észak- ezer km észak-déli
dél irányban átszeli a irányban
sivatagot Afrikában
 II. Az ókori Egyiptom építészete

• Lenyűgöző méretű,
monumentális
kőépületek, tiszta
geometriai formák
jellemzik
• Legjellemzőbb
épülettípusok a
sírépítmények és a
templomok
1. Sírépítmények

• A halotti kultusz
szolgálatában emelt
temetkező helyek, az
uralkodók és az
előkelők túlvilági életét
biztosító alkotások:
masztabák, piramisok
és sziklasírok
a/ Masztaba
(arab: „pad”)
• Téglalap alaprajzú,
trapéz
keresztmetszetű
sírépítmény az
előkelők számára
• Földbe süllyesztett, a
tetőn keresztül nyíló
aknán közelíthető
kamráiban volt a
koporsó és az
áldozati ajándékok
• A mumifikált halottat
ember formájú, festett
koporsóban (szarkofág)
helyezték el
• A sírkamrába gazdag
mellékletet tettek a
halott túlvilági életéhez
szükséges tárgyakból
• A falakra képeket
festettek, az elhunyt
életének jeleneteivel és
„túlvilági útjának”
ábrázolásával
II. Ramszesz múmiája
Masztaba metszete
Egy masztaba maradványai
 b/ Uralkodói sírépítmények: piramisok

• Több tucatnyi kisebb-nagyobb piramis épült a

fáraók temetkező helyeként Egyiptomban, a
leghatalmasabbakat az Óbirodalom istenkirályai
emeltették
 A piramis építés fejlődése

Dzsószer fáraó Sznofru fáraó Sznofru 2.

„lépcsős” piramisa „törtvonalú” piramisa, a
Szakkárában piramisa Vörös piramis
Dahsurban (Dahsur), az
első szabályos
„gúla” formájú
piramis
 Dzsószer fáraó „lépcsős piramisa”

• Az első hatalmas
méretű sírépítmény,
Szakkára,
III. dinasztia,
i. e. 2600 körül
• 6 szintes – mintha
egyre kisebb
masztabák alkotnák
Fallal övezett, mellék építményekkel
kiegészített
Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis
(Dahsur), az első szabályos „gúla”
formájú piramis
 A fáraó égbe emelkedésének helye
• Csúcsban végződő
tiszta geometriai
forma (gúla:
négyzetes alapú, 4
szabályos háromszög
oldalú)
• Inkább emlékmű mint
épület – óriási
tömegéhez képest
elenyésző a belső
tere
Szabad parasztok tömegei építették a
földművelés szüneteiben, a Nílus
áradása idején
Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom,
i. e. 3. évezred közepe, IV. dinasztia
 A legnagyobb piramisok

Mükerinosz Kephrén Kheopsz

(Rekonstrukció)
 Oldalaik a 4 égtáj felé néznek,
rendkívül pontos a tájolásuk – mérnöki
bravúr, hihetetlennek tűnő kivitelezés
 „Halotti város” – a 3 nagy piramist
kisebbek, masztabák (családtagok és
előkelők sírhelyei) és templomok
egészítik ki
 Mindegyik piramishoz tartozik egy
„völgytemplom” (a Nílus partján), egy
díszes „feljáró út” és egy „halotti
templom” (a piramis keleti oldalán)

halotti templom

feljáró út

völgytemplom
Halotti templom részletei
Halotti templom rekonstrukciója
 A legnagyobb: Kheopsz piramisa,
137 m magas (eredetileg 146 m volt)
 Északon nyílik a bejárata, 3 sírkamra
van benne különböző magasságokban
Eredetileg simára csiszolt kőlapok
borították
Kephrén piramisa őrzi az eredeti
kőborítást a tetején
Talán festett volt a felülete, és a
legteteje aranyozott
Kephrén piramisához tartozott a szfinx
hatalmas szobra
(74 m hosszú és 20 m magas)
A sírkerület őre
Ember fejű és oroszlán testű lény
Kephrén vonásait hordozza
Mükerinosz piramisa a legkisebb a
három közül
• A nagy piramisok nem
tudták megvédeni
tulajdonosuk sírját, a
kutatók üresen
találták a sírkamrákat
• A későbbi korok fáraói
már nem piramisokba
temetkeztek
 c/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok
Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat
A leghíresebb királysír:
Tutanhamon sírja
• Az Amarna kor után
uralkodó, jelentéktelen,
fiatalon elhunyt fáraó
sírja vált a
leghíresebbé a Királyok
Völgyében – az
egyetlen viszonylag
épségben felfedezett
(1922 Carter) királysír,
amely bepillantást
enged a fáraók
temetkezési
szokásaiba,
gazdagságába
A sír előtere
A fáraó lelkének
képmása
A „kincstár” (Carter)
 Anubisz szobra Tutenhamon sírjából,
Újbirodalom, i. e. 14. sz.

• Ez a szobor
őrizte azt ládát,
amelyben a
belsőszerveket
tartalmazó
edények voltak
Tutenhamon fáraó trónusa,
i. e. 14. sz.
A kőszarkofág
A kőkoporsó, benne az ember formájú
szarkofág
Tutenhamon arany halotti maszkja,
Újbirodalom, 1. e. 14. sz.
Arany, féldrágakő és üvegpaszta
berakással
Tutenhamon múmiája
2. Templomok
 Az oszlopok növényi formákat
utánozhatnak: lótuszvirág, pálmafa
Bimbófejezetes papiruszoszlopok
 A felületek színesek voltak,
„szent vésetek”, hieroglifák díszítették
 d/ példák: a legnagyobb templomok az
ókori Thébában épültek

• Théba volt Ámon

Napisten tiszteletének
központja, ez volt a
főváros az
Újbirodalom idején
• Itt épült a két
legnagyobb Ámon-
templom, mai
nevükön Karnak és
Luxor
Luxor
A karnaki és luxori templomot szfinxek
szegélyezte felvonulási út köti össze
A luxori templom előtt hatalmas fáraó
szobrok ülnek és obeliszkek*
magasodnak
*Obeliszk
(görög: „nyárs” szóból)
• Egy darabból
(monolit) faragott,
hosszú, magas kő,
felfelé vékonyodó,
teteje gúla formájúra
csiszolt és aranyozott
• A Napisten
kultuszához
kapcsolódott,
felemelkedés
szimbólum
 Karnaki Ámon-Ré templom,
Újbirodalom, i. e. 2. évezred közepe
Alaprajza
Rekonstrukciója
Karnaki templom udvarának részlete
A karnaki Ámon-templom hüposztil
csarnokának rekonstrukciója
A karnaki templom hüposztil csarnoka
az egyiptomi építészet legnagyobb
belső tere volt
 II. Ramszesz sziklatemploma,
Abu Szimbelben, Újbir., i. e. 1300 k.
 A sziklatemplom
• Messze délen,
a Nílus sziklákkal
övezett szűk
völgyében nem
volt hely nagy
épületek
építéséhez,
a templom tereit
kivésték a hegy
gyomrából
• A templomnak
nincs tömege,
csak belsőtere
A bejáratot Ramszesz sziklafalba
faragott 4 óriás szobra őrzi
A 20 méternél magasabb szobrok
 Naptemplom sajátos tájolással

• Napéjegyenlőség
idején a felkelő nap
sugarai
bevilágítanak
egészen a belső
szentélyig
 Termei a szabadon álló templomok
beosztására emlékeztetnek: 1 pülón , 2
udvar, 3 hüposztil csarnok, 5 belső
szentély
 Az első termet az Oziriszként
megjelenő hatalmas Ramszesz
szobrok díszítik
• Az asszuáni gát
építésekor (XX. sz.) a
templom víz alákerült
volna, ezért kivágták
a sziklafalból és
magasabban, a víztől
védett helyen újra
felépítették
Champollion fejti meg a 1822-ben a
rosette-i kő segítségével
Görög művészet
Európaiságunk forrása, emberközpontú
kultúra
Antropomorf istenek
I. A görög művészet kezdetei –
a/ Kréta szigete, paloták, i.e. 2.
évezred első fele
Knósszoszi palota, Kréta, i.e. 18.sz.
Bonyolult alaprajz: labirintus mítosz
Felfelé szélesedő oszlopok
Falfestmények
Tengeri nép
Bikakultusz: Minotaurusz mítosz
b/ A mükénéi kultúra, várak, i.e. 16-13. sz.
Mükéné vára, i.e. 14. sz.
Küklópszfalak
 Oroszlánkapu

• A teherelhárító
háromszög álboltozatos
nyílásába oroszlánokkal
díszített kőlap illeszkedik
Atreusz kincsesháza
Álboltozat
 2. Építészet:
a/ a templomépítészet jellemzői
kialakulnak
Jellemző a minden oldalról oszlopokkal
övezett templom típus: a peripterosz
A belsőtér nem a hívők befogadására
szolgál, hanem az istenség lakóhelye
(istenszobor)

A belső tér a cella vagy

hajó (naosz)
Lépcsős talapzaton áll, cserepes
nyeregtető fedi
 Jellemző szerkezeti megoldás: az
oszlopok vízszintes gerendát hordoznak
Háromszög alakú szobrokkal díszített
oromzat: timpanon
Az oszlop megformálása szabályokhoz
kötött: oszloprendek
„Mindennek a mértéke az ember”
(Prótagorasz)

• Az oszlop arányai
(férfias és nőies
arányok), a részek
neve az emberi
testhez hasonlatos:
lábazat, törzs, nyak
és fejezet
b/ A férfias oszloprend:
a dór oszlop

• Főpárkány
• Fríz *(képszék)
• Dísztelen gerenda
• 2 részes fejezet** (abakusz
és ekhinosz)
• Nyak
• Sudarasodó (felfelé
keskenyedő), dobokból
épített törzs***
• Nincs lábazat
c/ A női oszloprend:
ión oszlop
• Főpárkány
• Folyamatos fríz*
• 3 részes gerenda
• Keskeny, íves abakusz
• Csigavonalakkal (voluta)**
díszített párnatag
• Sudarasodó, kannelúrás
törzs
• Gyűrűkből álló lábazat
(bázis)
*A fríz: folyamatos domborműszalag
**A legjellemzőbb részlet: voluta
(csigavonal)
 d/ Egy későbbi (klasszikus kor, i.e. 5.
sz.) oszloprend: korinthoszi
• Női oszloprend (fiatal lány)
• A legdíszesebb oszlop
• Legtöbb részlete
megegyezik a iónnal
Legjellemzőbb részlet a párnatag
akantuszlevél (medvetalpfű) dísze
 A görög ízlésnek túl díszes, ritkán
használják, inkább csak belső térben
e/ Görög lakóház
f/ A színház (teátrum)
Fedetlen, a Dionüszosz-ünnepekből
kifejlődött színjátszás helye
Kihasználja a terep emelkedését,
a tájba simul
Részei: theatron (nézőtér), orkhésztra
(színpad), szkéné (díszlet, öltöző és
raktár)
Híres példa: Epidaurosz, i.e. 330
 1. építészeti példa:
az athéni Akropolisz, i. e. 5. sz.
 Fellegvár, „magas város”

• Erődítmény, vallási
központ
templomokkal,
szentélyekkel,
szobrokkal
• A perzsák lerombolják
az 5. sz. elején
• Periklész újjáépítteti
Fényűző építkezés márványból
Az Akropolisz ma
Az Előharcos Athéna szobra (Pheidiasz)

Erechteion Parthenon

Athéná Niké
temploma
Propülaia
a/ A Parthenon: Athéna temploma
Dór oszloprendű
Peripterosz 2 cellával
 A nagyobbik cellában állt Pheidiasz
híres Athéna szobra
• A kisebbik cellában
őrizték a déloszi
szövetség kincseit
Lőporrobbanás dönti romba
b/ Erechteion: Athéna és Poszeidon
temploma
Ión
oszloprendű
Legismertebb részlete a Kariatidák
csarnoka: oszlopot helyettesítő női
szobrok (korék)
c/ Athéna Niké temploma
Ión oszloprendű
d/ Propülaia (előépület, kapu)
Külsején dór, belsejében ión oszlopok