A SZERVEZET

SZABÁLYOZÁSA

Dr. Bartusné Szabó Eleonóra

Wesley János Főiskola
Szociális munkás szak
levelező tagozat
Vezérlés vagy szabályozás?

A vezérlés vagy irányítás két folyamat

közötti ok-okozati kapcsolat
A vezérelt folyamat nem hat vissza
a vezérlő jelre

Szabályozásnak nevezzük azt a

kapcsolatot, amely egy adott
folyamatot, vagy működést valamilyen
állandó értéken tart
VISSZACSATOLÁS VAN
Szabályozás formái
1. Kémiai szabályozás 2.
 Hormonális
szabályozás
 A növekedés vagy
fejlődés kémiai
szabályozása
 Az energiaforgalom
kémiai szabályozása
 A só – víz háztartás
kémiai szabályozása
Idegi szabályozás
 Érzékszervek működése
 Egyensúlyozószerv
működése
 A szomatomotoros
szabályozás
 Reflexmozgások
 Akaratlagos mozgások
 Automatikus
(programozott)
mozgások
 Viszceromotoros
szabályozás
 Ébrenlét – alvás
szabályozás
A szervezet szabályozása
HORMONÁLIS IDEGI
SZABÁLYOZÁS SZABÁLYOZÁS
 Belső elválasztású
mirigy által termelődik
 Távol, a célszervnél Ingerek felvétele
fejti ki hatását
azok továbbítása
 Egyszerre több
célszerv is lehet feldolgozása
 Minden esetben
Ingerválasz
negatív visszacsatolás
van létrehozása
A szervezet szabályozása
HORMONÁLIS IDEGI
SZABÁLYOZÁS SZABÁLYOZÁS
KÖZPONTI
IDEGRENDSZER

Receptor Effektor
A belső elválasztású mirigyek
rendszere és működése

Dr. Bartusné Szabó Eleonóra

Wesley János Főiskola
Szociális munkás szak
levelező tagozat
A belső elválasztású mirigyek
 nincs kivezetőcsöve
 speciális váladékát, a hormonokat
közvetlenül az érpályába juttatja
 a vér útján távoli szervek működésére
hatnak
 a hormonok rendkívül kis mennyiségben
hatásosak (kb. 10-12 g)
A belső elválasztású mirigyek
 működését az idegrend-szerrel
párhuzamosan, annak alárendelve
végzi (idegi-nedvkeringési, ún.
neuroendokrin rendszernek is nevezik)
 lehetnek önálló szervek (pl. hipofízis),
vagy más szervekbe építettek (pl.
hasnyálmirigy)
Endokrin rendszer feladata
 a belső környezet állandóságának
szabályozása (homeostasis)
 a szervek közötti együttműködés
biztosítása
 anyagcsere folyamatok szabályozása
 fajfenntartás szabályozása
 a külvilághoz való alkalmazkodásában
részvétel
A működés elmélete:
1. Hypothalamus: serkenőt
(realising) és gátló
(inhibiting) hormonok
termelése

2. Hypophysis: trophormonok
termelése

3. Célszervek: perifériás
hormonok termelése
Endokrin rendszer tagjai
 Agyfüggelék v. agyalapi
mirigy (hypophysis)
 Pajzsmirigy
 Mellékpajzsmirigy
 Csecsemőmirigy
(thymus)
 Mellékvese
 Hasnyálmirigy (pancreas)
 Tobozmirigy
 Nemi vagy ivarmirigyek
Endokrin rendszer tagjai
Endokrin rendszer tagjai
Pajzsmirigy
(glandula thyroidea)
Endokrin mirigyek és hatásaik
Oxidatív anyagcsere,
normális testi és
szellemi fejlődés,
T3, T4 – anyagcsere-fokozás
TIROXIN Calcium ionok
PAJZSMIRIGY csontokba való
TIREOKALCITON
beépülése
IN
Vér calcium szintje
csökken

Vér calcium szintje

emelkedik
MELLÉK
PARATHORMON Csontokból
PAJZSMIRIGY mobilizálja a
calciumot
Endokrin rendszer tagjai
Csecsemőmirigy
(thymus)
Endokrin mirigyek és hatásaik

a fiatal szervezet fejlődését

Csecsemő serkenti
mirigy szabályozza a szervezet
védekező rendszerét
Endokrin rendszer tagjai
Mellékvese
(glandula
suprarenalis)
Endokrin mirigyek és hatásaik
z. Glumerulosa
Mineralocorticosteroido SÓHÁZTARTÁS
k NA/K EGYENSÚLY
ALDOSZTERON

z. Fasciculata ANYAGCSERE,
GYULLADÁS,
Glycocorticosteroidok
MELLÉKVESE ALLERGIÁS REAKCIÓ,
KORTIZOL IMMUNSZUPRESSZIÓ
SZTEROID z. Reticularis
HORMONOK Sexualsteroidok MÁSODLAGOS NEMI
OSTROGENEK - JELLEG
ANDROGÉNEK

Mellékvesevelő
SZIMPATIKUS TÓNUS
NORADRENALIN
FOKOZÓDÁS
ADRENALIN
Endokrin rendszer tagjai
Hasnyálmirigy
(pancreas)
Endokrin mirigyek és hatásaik

Alfa sejtek VC NÖVELÉS,

GLUKAGON ANYAGCSERE

Béta sejtek VC CSÖKKENTÉS,

HASNYÁLMIRIGY ANYAGCSERE
INZULIN

Delta sejtek EMÉSZTÉS, STH

SZOMATOSZTATIN ANTAGONISTA
Endokrin rendszer tagjai
Tobozmirigy
(corpus pineale)
Endokrin mirigyek és hatásaik
Bőr pigmentáltsága
Korai pubertás
megakadályo-zása
Szervezet napi
életritmusának
TOBOZMIRIGY
szabályozása
Immunrendszer
erősítése
Aldoszteron secretio
Endokrin rendszer tagjai
Ivarmirigyek
petefészek
(ovarium)
Endokrin rendszer tagjai
Ivarmirigyek
here
(testis)
Endokrin mirigyek és hatásaik
Regenerációs és
proliferációs fázis
OESTROGENEK
Gátolják a többi tüsző
(ovarium secunder és kialakulását
Graaf tüszői) Gátolják az FSH termelését
Másodlagos nemi jelleg
PETEFÉSZEK
Secretios fázist létrehozza
Gátolja az LH termelését
PROGESTERON
Serkenti az emlő
(ovarium sárgatest) mirigyállományának
működését

Másodlagos nemi
TESTOSTERON
jelleg
HERE (here Leydig Fehérjeszintézis
sejtjei) Izomzat növekedése
Endokrin rendszer tagjai
Agyalapi mirigy (hypophysis)
 Elülső lebeny (adenohipofízis)
 Hátulsó lebeny (neurohipofízis)
Endokrin mirigyek és hatásaik
Agyfüggelék mirigy elülső lebenye
(adenohypophysis)
STH – GH SZERVEZET NÖVEKEDÉSI
(növekedési hormon) HORMONJA

TSH - thyreotropin PAJZSMIRIGY

ACTH - adrenocorticotropin MELLÉKVESEKÉREG

FSH – folliculus st. Hormon

LH – ICSH – luteinizáló PETEFÉSZEK TÜSZŐÉRÉS
hormon PETEFÉSZEK OVULATIO
PRL – LTH – lactotrop TEJELVÁLASZTÁS
hormon

MSH - melanotropin PIGMENT DISZPERZIÓ

Endokrin mirigyek és hatásaik
Agyfüggelék mirigy hátulsó lebenye
(neurohypophysis)
Antidiureticus Vesetubulusok-ból
hormon (ADH) vízvisszaszívás
Vasopressin Vérnyomás emelkedés
(Nucleus Vesekéreg-
áramláscsökkenés
supraopticus)

Oxytocin Simaizom kontractio

(Nucleus Tejmirigyek járatok,
paraventricularis) uterus
Menstruációs ciklus