Bertolt Brecht epikus színháza

1. Jellemzői
a) ötvözi a kínai színházi hagyományokat és az
expresszionizmust
b) szembefordul az antik, de a modern színházi
hagyományokkal is
2. Az epikus dráma
a) átmeneti műfajú dráma
b) az epikai elemek jelentős szerepet kapnak
c) él az elidegenítés eszközeivel
 a néző érzelmileg nem azonosulhat a dráma hőseivel,
cselekményével
Bertolt Brecht epikus színháza

 aktív, kritikus figyelő csupán

d) elidegenítési effektusok:
 az egyes jelenetek önálló minidrámák
 a befejezés nincs következetesen előkészítve
 a dráma nem zárt egység
 a cselekményt ironikus „songok”, dalok tagolják
(drámák a drámában)
 gyakori a narrátor szerepeltetése
 kivetített fejezetcímek, feliratok alkalmazása
 rivaldafény helyett reflektorok világítanak
 a színész feladata nem az átélés, hanem a kritikai
magatartáson alapuló játék
Bertolt Brecht epikus színháza

 az előadás játék, kifejezi, hogy az események bármikor

bárkivel (a nézővel is) megtörténhetnek
e) a dialektikus színház jellemzői:
 a művészi meggyőződést tekinti elsődlegesnek
 az ellentétek szembenállását és egységét fejezi ki
 ez főként a drámai szerkezetben érvényesül az
egymástól független jelenetek szerkezeti rendbe
tömörülnek: egymás ellentétei, megerősítései (Hegel)
 Az elidegenítés helyett az emberi gondolkodás
megjelenítése kerül előtérbe
Kurázsi mama és gyermekei

1. A háború példázata
a) a mű a harmincéves háború (1618-1648) 12 éves szakaszát
mutatja be (1624-1636) a kisember szemszögéből nézve
b) 12 jelenetből áll
c) a végére Kurázsi mama elveszíti 2 fiát és a lányát

2. A főhős „eleven ellentmondás”

a) célja, hogy átmentse
- magát
- gyermekeit a háborún
- a kocsit
Kurázsi mama és gyermekei

b) az üzlet (kocsi) és a család tragikus konfliktusba kerül

egymással, hiába bátor és ügyes a markotányosnő
c) a gyermekeit üzleti ügyei miatt veszíti el
d) Eilifet katonának csábítják, míg ő kiszolgál
e) Stüsszi megpróbálja biztonságba helyezni a tábori pénztárt,
de elfogják míg anyja alkudozik a váltságdíjról,
kivégzik
f) Eiliftől nem tud elbúcsúzni kivégzése előtt, mert árut szerez
be
g) Kattrin is távollétében lesz hősi halott
Kurázsi mama és gyermekei

h) Bár az üzlet a család létalapja, de Brecht szerint nem

szükségszerű a háború haszonélvezőjének lenni ez
tragikus vétség, mely büntetést érdemel
i) a háború felforgatja a hétköznapi értékrendet, de a végtelen
háborúkhoz alkalmazkodni kell ezt Kurázsi mama és
családtagjai nem teszik meg
3. A szereplők jellemei
a) Kurázsi mama reményvesztetté válik
b) Eilif hősködő, durva katona, békeidőben lemészárol egy
családot
c) Stüsszi saját becsülete áldozatává válik
Kurázsi mama és gyermekei

d) Kattrin asszony, anya szeretne lenni némaként nincs

rá esélye hőstettet követ el a hallei gyerekek
megmentésével
e) Kurázsi mama életében nincs nyugvópont: a kínálkozó
lehetőséget (a pap feleségül venné) elszalasztja, a szakács
pedig Kattrint nem vinné magukkal

4. Dialektikus színház
a) 12 év – 12 jelenet
b) az időnek és az eseményeknek nincs konkrét jelentőségük
c) nem a 30 éves háborút, hanem „a háborút” ábrázolják
Kurázsi mama és gyermekei

d) a személyek és a sorsok dialektikusan haladnak előre

e) a nagy tragédia (a háború) elemei minidrámákként jelennek meg
f) az egyes jelenetek terjedelme és jellege eltérő ez
határozott ritmust ad a drámának

5. Ellenpontozó szerkesztés
a) üzlet család
b) Eilif Stüsszi

okos, vagány – buta, becsületes

c) anya lánya
Kurázsi mama és gyermekei

d) béke háború
e) civil katona
f) siker sikertelenség
g) küzdelem behódolás
h) élet erkölcs csak Kattrin hőstette hidalja át
i) némasága szimbolikus motívum a háború viszonyai
között az emberség, a jóság, a részvét nem szólalhat meg
6. Fokozatok a műben
a) gyerekek: háborúval azonosuló; áldozat; hős e 3 vonás
az anyában is megvan együttesen
b) feszültség: a néző tudja, de Kurázsi mama nem, hogy másik
fia is halott
Psota Irén főszereplésével
Modern feldolgozás
Ekhós szekér
Kiss Manyival a főszerepben