ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA II.

Kémiai rendszerek fajtái, Állapothatározók, Homogén több

komponensű rendszerek, Halmazállapotok, Kémiai reakciók

Dr. habil Koltai László

Tamásné Dr. Nyitrai E. Cecília
 Halmazok

•Homogén
•inhomogén és
•heterogén rendszerek
 Kémiai rendszerek fajtái
 Kémiai rendszer fogalma
az anyagoknak, anyagi testeknek azt a részét,
amelyet a külvilágtól elhatárolunk
rendszernek nevezzük.
 A kémiai rendszer lehet
• Homogén - nincsenek benne makroszkópos, azaz
szabad szemmel látható
határfelülettel elválasztott részek (fázisok)
Ilyenek a tiszta anyagok és az elegyek (oldatok)
• Heterogén rendszer - határfelülettel elválasztott részekre különül
ezeken gondolatban áthaladva az anyagi tulajdonságok ugrásszerű
változása tapasztalható.
Az egyes homogén részeket fázisoknak nevezzük.
A fázisok lehetnek egy- vagy többkomponensűek
(két-vagy több alkotórészből állnak).
• Inhomogén – kolloidok
(nm-es és mikrométeres kicsiny fázisok találhatók az
anyagban)
 Állapothatározók

Az anyagi rendszer állapotát állapothatározókkal írjuk le

Ezek a
• Nyomás (p)
A test felületegységére egyenletesen elosztva ható
nyomóerő. Mértékegysége Pa=N/m2
A standard légköri nyomás
1,013 · 105 Pa = 101 325 Pa = 1 bar  0,1 MPa
• Térfogat (V) Mértékegysége a m3.
Használatos még ennek ezredrésze 1 dm3 = 1 liter
• Hőmérséklet (T)
A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a Kelvin,
ami a víz hármaspontja termodinamikai
hőmérsékletének 1/273,16 része.
A Kelvin-féle és a Celsius-féle skálák viszonya
T(K) = 273 + t(°C)
Homogén egykomponensű rendszerek

•Gázok

•Folyadékok

•Szilárd anyagok
 Gázok állapotegyenletei
Az állapothatározók közötti összefüggéseket írják le.

Gázok - légnemű halmazállapot jellemzői

• Tökéletes gázok (pontszerűek) állapotegyenletei
Boyle-Mariotte-féle törvény
Állandó hőmérsékleten a gázok nyomásának és térfogatának szorzata állandó:
pV = állandó
Gay-Lussac-törvények-nyomás és térfogat hőmérséklet szerinti változása
állandó nyomáson: V = Vo·(1+βt)
β=1/273,16
állandó térfogaton: p = po· (1+βt)
Egyesített gáztörvény (előző három együtt) p·V/T = állandó
Általános gáztörvény (bármely anyagi minőségű és mennyiségű tökéletes
gázra alkalmazható)
p·V = n · R · T ahol: n = m/M
R = 8,314 J/K·mol (moláris gázállandó)
• Reális gázok állapotegyenlete (van der Waals)
(p+a / V2) ·(V-b) = n · R · T ahol: a, b anyagi állandók
 Folyadékok – folyékony halmazállapot jellemzői
A viszkozitás a belső súrlódási erő (F) együtthatója (ή) (éta, Pa.s)
F = ή · A · v / y /N/
ahol: A (q) = felület, m2
v= sebesség, m/s
y (d) = távolság, m

F = ή, ha A, v és y = 1

Felületi feszültség: γ /N/m ill. J/m2/

Felületcsökkentő erő, mely a folyadékfelszín egy méteres vonalában, arra
merőlegesen hat (N/m).
Az a munka, ami 1 m2 szabad folyadékfelszín létrehozásához szükséges (J/m2).
Eredménye: a folyadékok az adott térfogathoz tartozó legkisebb felületet veszik fel,
ez okozza a cseppek gömb alakját.
Mólfelületi energia (Eötvös): az a munka, mellyel a felületi feszültség
ellenében 1 mol folyadék szabad felületét (F) megnöveljük:
γ · F = γ · V2/3 = k · Т1 ahol k = 2,1
Т1 = T-Tk
Folyadékok állapotegyenlete (van der Waals) - mint a reális gázoké
(p+a / V2)·(V-b) = n · R · T ahol: a, b anyagi állandók
 Halmazok, homogén rendszerek III.
Szilárd állapot jellemzői - amorf vagy kristályos szerkezet
 Szilárd halmazállapot – kristályok jellemzői
Atomrács - rácspontokban atomok
közöttük kovalens kötés Cgy
SiO2
- kvarc

Ionrács - rácspontokban ionok

közöttük elektrosztatikus vonzás

Fémrács - rácspontokban fémionok

közöttük elektrongáz

Molekularács - rácspontokban molekulák, közöttük van der Waals kötés

H2O, I2
Másodlagos kötés miatt
naftalin, CO2
alacsony olvadáspont
 Halmazállapot változások
Szilárd ↔ Folyadék Olvadás ↔ Fagyás
Szilárd ↔ Gáz Szublimáció ↔ Kondenzáció
Folyadék ↔ Gáz Párolgás ↔ Kondenzáció

Dinamikus egyensúlyok: a kétirányú változás sebessége egyenlő

A víz hármaspont diagramja

- A görbék mentén
két fázis van egyensúlyban

- A hármaspontban
mindhárom fázis jelen van,
(egyensúlyban )
így ez egy anyagállandó
Homogén több komponensű rendszerek

•Elegyek

•Oldatok

•Eutektikumok
 Elegyek és oldatok fajtái

Elegy: két vagy többféle anyag homogén keveréke.

Egyik komponens nagyobb mennyiségben van, oldatnak nevezzük.
Ideális elegy: elegyítéskor nincs hőfejlődés és térfogatváltozás V = ∑ Vi
Reális elegy: elegyítéskor van hőfejlődés (elegyítési hő, oldáshő) V ≠ ∑ Vi
Halmazállapot szerint: gázelegy – levegő
folyadékelegy – alkohol-víz
szilárd elegy – ötvözet
Elegy összetétele: koncentrációval adható meg, ami az oldott anyag
mennyiségét az oldat mennyiségéhez viszonyítja: %, per cent
V/V % térfogatszázalék - térfogattört
m/m % tömegszázalék - tömegtört
n/n % mólszázalék - móltört

g/l és mol/l tömeg- és moláris koncentráció

 Folyadék elegyek

Folyadék elegy előállítása: 1. gáz elnyeletése folyadékban

2. folyadék vagy
3. szilárd anyag oldásával folyadékban
Folyadék elegy szétválasztása:
azon alapul, hogy a melegítéskor távozó gőzelegy
koncentrációja az illékonyabb komponensre (B)
(alacsonyabb forrpontú) nézve nagyobb. Nem azonos!
Harmatpont és forráspont méréssel
határozták meg empirikus úton. gőz

Így kapták a
hőmérséklet- összetétel
diagramokat folyadék

Két függőleges tengelye van

A B
 Különleges folyadék elegyek

Azeotrópos elegyek: HCl/víz és etanol/víz

Desztilláció
Laboratóriumi desztilláció példa: 1: Hőforrás
2: Forraló lombik 3: Forraló lombik feje
4: Hőmérő/Forráspont 5: Cseppfolyósító (kondenzer)
6: Hűtővíz bemenet 7: Hűtővíz kimenet
8: Desztillátum/szedőpalack 9:Vákuum/atmoszféra kapcsolat
10: Kondenzer-szedő kapcsolócső 11: Fűtésszabályozás
12: Kavarássebesség szabályozása 13: Kavaró/Forró lap
14: Melegítő (olaj/homok)-fürdő 15: Kavaró botocska/szemcsék döcögtetés ellen
16: Hűtőfürdő.
 Szilárd elegyek, eutektikumok
Szilárd anyagok oldódása folyadékban mindig korlátozott (telített oldat,
oldhatóság: g oldott anyag/100 g víz - hőmérsékletfüggő).
Az ábrán két anyag, A és B
- folyadékelegye és szilárd fázisai láthatók (fém/fém, só/víz)
Az Op- összetétel diagramon a két görbe az eutektikus pontban (E) metszi
egymást. Ez alatt az elegy szilárd: A, B és eutektikum kristályokból áll.

„E” feletti hőmérsékleten

telített és telítetlen
oldatok, A és B kristályok
vannak

„E” alatti hőmérsékleten

csak
szilárd fázisok vannak
 Híg oldatok törvényei I.
Tenziócsökkenés törvénye - Raoult 1886
- híg oldat tenziója alacsonyabb,
- mint a tiszta oldószeré és a
- tenziócsökkenés arányos az
oldott anyag
relatív mennyiségével.

Forráspont emelkedés és fagyáspontcsökkenés

A híg oldat forráspontja magasabb,
fagyáspontja alacsonyabb, mint
a tiszta oldószeré.
Forráspont emelkedés és fagyáspontcsökkenés
mértéke
szintén arányos az
 Híg oldatok törvényei II.
Ozmózis jelensége
Féligáteresztő hártya azon oldalán, ahol töményebb az oldat
megnő a nyomás, mert csak az oldószer képes a hártyán
átjutni (cseresznyeszem megduzzad esőben).
Folyadékszint emelkedés (h) figyelhető meg, mely oszlopmagassághoz tartozó nyomás az
ozmózis nyomás, π
Ennek mértéke koncentrációfüggő.

Az oldat oldaláról p>π nyomással

hatva a rendszerre
az oldat oldott anyagától megszűrhető.

Innen kapta nevét a membránszűrés:

fordított ozmózis
0,5-10 nm méretű részecskék
eltávolítására alkalmas
Oldószer áramlás
Kémiai reakciók
 Kémiai reakciók alaptípusai I.
A kémiai reakciókban elemek és vegyületek is részt vehetnek
Az elem atomok vagy azonos atomokból felépülő molekulák halmaza
Vegyület két vagy több különböző atomból felépülő molekulák vagy ionok
halmaza.
Vegyjel az elem jele. A vegyületet képlettel jelöljük
- molekulaképlet, ionképlet, szerkezeti képlet
Reakcióegyenletek bal oldal = jobb oldal
kiindulási anyagok = termékek
A kémiai reakciók alaptípusai
• Egyesülés: két vagy több anyagból egyetlen új vegyület keletkezik
2H2 + O2 = 2H2O H2O + SO3 = H2SO4

H2 + Cl2 = 2HCl (gőz) C + O2 = CO2

• Bomlás: Egy anyagból több anyag keletkezik

– termikus és elektrolitikus lehet
disszociáció: egyensúlyra vezető bomlás
CaCO3 ↔ CaO + CO2
 Kémiai reakciók alaptípusai II.
• Cserebomlás
A reakcióban részt vevő vegyületek ionjai változatlan formában
új vegyületbe mennek át

NaOH + HCl = NaCl + H2O közömbösítés, semlegesítés

sav-bázis reakció

BaCl2 + K2SO4 = BaSO4↓ + 2 KCl csapadék leválás

• Helyettesítés
Egy elem vagy vegyület kiűz a vegyületből egy másik elemet és
a helyére lépve helyettesíti azt

CuSO4 + Fe = Cu + FeSO4

Kék színű rézgálic oldatában a vas szegen sárga réz válik ki

 Kémiai reakciók típusai
A reakcióban átlépő részecskék alapján
• Protonleadással ill. protonfelvétellel járó sav-bázis reakciók
• Elektronfelvétellel ill. elektronleadással járó redukciós-oxidációs redox
folyamatok

Oxidációs szám megadja, hogy egy vegyületben az atom hány elektront

adott le (oxidáció, előjele pozitív) vagy hány elektront vett fel (redukció, előjele
negatív) amikor vegyületté alakult.

A kémiai reakciók szimbolizálása: reakcióegyenletekkel történik, melyek a

• a minőségi változásokat
• a mennyiségi viszonyokat és a
• térfogatviszonyokat fejezik ki a reakcióban.

Általános felírása:
αA + βB + γC…= λL + μM + νN…
ahol A, B, C… a kiindulási anyagok képletei
L, M, N… a termékek képletei
α, β, γ, λ, μ és ν a mólszámok
 Reakciókinetika
Reakciósebesség (v): időegység alatt térfogategységben átalakult
anyagmennyiség.

Wilhelmy szerint az: αA + βB + γC…= λL + μM + νN… reakcióra

v = k [A]α [B]β [C]γ … ahol k = a reakciósebességi állandó

Reakciórend: megadja, hogy a sebesség a koncentráció hányadik

hatványával arányos.
• Elsőrendű reakció: A=B+C+D… v = k [A]
• Másodrendű reakció: A+B=C+D… v = k [A] [B]
2 A = B + C… v = k [A]2
• Harmadrendű reakció: A + B + C = D + E… v = k [A] [B] [C]
3 A = B + C… v = k [A]3
2 A + B = C + D… v = k [A]2 [B] stb…
Molekularitás
megadja, hogy hány molekulának kell a reakció létrejöttéhez
ütköznie. Általában megegyezik a rendűséggel.
 Katalízis
Reakciók létrejöttének szükséges, de nem elegendő feltétele a
részecskék ütközése
Csak akkor megy végbe a reakció, ha az ütköző
atomok vagy molekulák rendelkeznek energiatöbblettel, ami az
aktiválási energia (E‫)٭‬
Katalízis: katalizátorok az aktiválási energiát kisebb egységekre bontják.
A katalizátor olyan anyag, mely
- a reakció sebességét változtatja meg (gyorsít), vagy a
- termodinamikailag lehetséges, kinetikailag gátolt reakciót
lehetővé teszi (melegítés nem elegendő).
 Kémiai egyensúlyok
Reakcióidő szempontjából lehetnek
• pillanatreakciók
• időreakciók
Az időreakciók lehetnek
• egyirányú
• egyensúlyra vezető reakciók
Egyensúlyra vezető reakció αA + βB + γC… ↔ λL + μM + νN…
Egyensúlyban az oda-vissza reakció sebessége megegyezik v1 = v2
- Időegység alatt amennyi elbomlik
annyi visszaalakul
- dinamikus egyensúly van
Tömeghatás törvénye
K = v1/ v2 = egyensúlyi állandó
K = egyensúlyi koncentráció szorzatok
hányadosa
 Disszociációs egyensúlyok
Homolitikus bomlás: AB ↔ A + B atomok, gyökök keletkeznek
termikus disszociációban
Heterolitikus bomlás: AB ↔ A+ + B- ionok keletkeznek

Utóbbi az elektrolitos disszociáció

- oldatban ill olvadékban ionokra történik a bomlás
- ezen anyagok szekunder vezetők, az ionok szállítják az
elektromos töltést

A sót a víz molekulák körbeveszik, ionjaira szedik szét,

s az ionok körül hidrát burkot képeznek.
A víz elektrolitos disszociációja – a pH
H2O ↔ H+ + OH 
Kd = [H+]· [OH] / [H2O] ebből 25 ˚C-on
Kvíz = [H+]· [OH] = 10-14

pH = - lg [H+] = 7 pOH = - lg [OH]

semleges oldatban

pH < 7 pH = 7 pH > 7