Trianon

9.1
Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai

Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6

http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=73

ELŐZMÉNYEK ÉS A BÉKESZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA

TRIANON ETNIKAI ÉS GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI

KATONAI ELŐÍRÁSOK

REVÍZIÓ
 - a birodalom nemzetiségei a
teljes függetlenséget követelték

- antant nagyhatalmak 1919

Német-
A Károlyi-kormányt követő
hadseregét leszerelte bizalmát a kommunista Tanácsköztársaság
Bo
ls
nyugattal való méltányos elle evik-
fegyveres ellenállása nem járt nes
megegyezés hitébe vetette sikerrel.
-

nemzet államok rendszerét

kívánták létrehozn Közép-
1920. jún. 04 Európábani

Etnikai és gazdasági következmények

93 000km
Katonai előírások
7,6 millió Alkalmatlanná kívánta tenni az
országot a katonai
3,3 millió
visszavágásra
Revízió
Mezőgazdaság 41%-ra Egyetlen politikai erő sem
fogadta el a békét, a béke
Ipari termelés 47 %-ra felülvizsgálatának igénye
általános volt.
Belső piac 20%-ra
Előzmények
 Trianon előzményei

- a birodalom nemzetiségei a teljes

függetlenséget követelték

- antant nagyhatalmak

hadseregét leszerelte bizalmát a nyugattal való

méltányos megegyezés hitébe vetette Német-
Bo
lse
vik
elle
nes
-
A Károlyi-kormányt követő kommunista
Tanácsköztársaság fegyveres ellenállása nem járt nemzet államok rendszerét kívánták létrehozn
sikerrel. Közép-Európában az első világháborút
követően

Megszálló Horthy Miklós bevonulása Budapestre, 1919. november 16.

román
csapatok
Budapest Tarján M. Tamás:1920. június 4. | A trianoni béke aláírása
utcáin http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1920_junius_4
_a_trianoni_beke_alairasa
Az antant ígéretei és az antant szövetségeseinek
követelése
Románia, Csehszlovákia és a
Szerb-Horvát-Szlovén állam
képviselői az 1919. január 18-án
összeült békekonferenciának
nyújtották be nagymértékű területi
igényeiket. Csehszlovákia még
egy folyosóra, ún. szláv korridorra
is igényt tartott a szerb határig. A
Románia által igényelt határ
Debrecen valamint a Tisza mellett
haladt. A Szerb-Horvát-Szlavón
királyság tervei a megvalósultnál
is jelentősebb csonkolást
eredményeztek volna
A békeszerződés aláírása
 Versailles
Clemanceau
1919-1920 Lloyd George Wilson
1919 január 18-án nyílt meg a versaillesi palota
Tükörtermében a békekonferencia. A plenáris
üléseken 27 győztes ország 70 küldötte vett részt, de
nem volt jelentőségük. Az érdemi döntések a
Főtanácsban születtek, ezek a Tizek Tanácsát
jelentette (FR, A, J, OL,USA, két delegátus), később
leszükült a”Nagy Négyesre”. (Orlandonak csak
aláremdelt szerep jutott).

A legyőzöttekkel nem folytattak tárgyalásokat, csak

átadták nekik az előzetes békeszerződéseket,
amelyekre szóban reagálhattak, majd záros
határidőn belül írásos megjegyzéseket tehettek. Ezek
nyomán készítették el a végleges békeszerződést,
amelyet a legyőzött ország kormányai „A négy nagy”
ultimátumszerűen (békediktátum) kapott meg

Diktátum Trianon
 ….Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat,
amelyek a béke aláírásának megtagadásából
származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a
helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a
Apponyi békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy
tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e
Albert öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék.
(Apponyi Albert beszéde a békekonferencián)||

Nagy ívű beszédben tett hitet a teljes Magyarország

megtartása mellett. Elfogadta volna azonban
népszavazások kiírását minden elszakítani kívánt
területen.
Apponyi a Főtanács előtt a Főmegbízottak és Praznovszky főtitkár kíséretében.
Nagyhatású beszédben, amelyet felváltva franciául, angolul és olaszul tartott,
ötnegyed órán át fejtette ki rendkívül nagy ékesszólással a magyarság
álláspontját a 15-én átvett békefeltételekkel szemben.

Lloyd George …..Ezzel a beszéddel gróf Apponyi nemcsak személyes sikert ért el,
hanem úgy formai, mint tartalmi tekintetben tökéletes érvei szemmel
láthatólag mély hatást tettek a jelenlevőkre. Clemenceau kikötése
ellenére, hogy gróf Apponyi előadását szóbeli vita nem követheti, Lloyd
George szót kért és kérdést intézett az elszakítandó területeken levő
magyarság helyzetére és számarányára vonatkozólag. Gróf Apponyi
erre a kérdésre gróf Teleki nemzetiségi térképének bemutatásával és
megmagyarázásával adott feleletet. Eközben a többi antantállam
képviselői körül állották őket és nagy érdekkel hallgatták a gróf Apponyi
és Lloyd George között folytatott eszmecserét. 
Zeidler Miklós: Egy jelentés a magyar békedelegáció működéséről / Forrásközlés
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/egy_jelentes_a_magyar_bekedelegacio_mukodeserol_forr
askozles/
 …. A legfelsőbb tanács március 3-i, londoni ülésén Teleki Pál vörös térképe
Lloyd George ismét visszatért a magyar határok
ügyére. Pontos statisztikai adatokat citálva mutatott
rá, hogy a békeszerződés csaknem hárommillió
magyart, azaz „a teljes magyar népesség
egyharmadát" tervezi idegen uralom alá helyezni, és
ezt „nem lesz könnyű megvédeni". Nem lesz béke
Közép-Európában – jövendölte –, „ha utólag kiderül,
hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész
magyar közösségeket úgy adtak át
Csehszlovákiának és Erdélynek , mint egy-egy
marhacsordát csak azért, mert a konferencia
elutasította a magyar ügy megvitatását". …..Végül megállapodtak abban is,
hogy a későbbi módosítás
  A vitában Nitti ismét Lloyd George mellé állt. Az lehetőségét nem a békeszerződés
olasz miniszterelnök többek között kijelentette: szövegébe iktatják, hanem egy
„Jelenleg a magyarok hatalmas tömegei élnek saját külön kísérőlevélben hozzák a
hazájukon kívül, és a Tanácsnak nem szabad magyarok tudomására. A magyar
elfelejtenie, hogy még a legyőzött nemzeteknek is békeszerződéshez csatolt
joguk van az igazságos bánásmódhoz." Philippe úgynevezett lettre d'envoi tehát,
Berthelot, a Quai d'Orsay államtitkára, aki Millerand amit a békekonferencia soros
távollétében Franciaországot képviselte, viszont elnökeként Millerand francia
makacsul ellenezte az angol–olasz javaslatot. „A miniszterelnök 1920. május 6-án írt
francia kormány – szögezte le – ellenez minden elvi alá, a közhiedelemmel ellentétben
jellegű változtatást. nem francia, hanem brit
kezdeményezésre született.
Romsics Ignác: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés
http://www.klauzal.hu/cikk/499.html?PHPSESSID=3a7b3f2934b1ab900008be3dcbbd469f
 1920. március 1.
Magyar Királyság, királyi tisztség betöltése nélkül

Horthy Miklós
(tk.34)
Kormányzó jogkörét többször
bővítették, de az nem érte el
a király korábbi jogkörét.

A nemzetközi elismerés feltétele

Trianon 1920. június 4.

 Trianon
A győztes antant nagyhatalmak
Magyarországgal 1920 június 4-én
kötötték meg a trianoni békét, a
versaillesi Nagy-Trianon kastélyban. A
békediktátumot a világháborúban győztes
Antant hatalmak részéről Nagy-Britannia,
Franciaország, Olaszország képviselői
írták alá, míg a háborúban vesztes
Magyarország részéről - a Simonyi-
Semadam Sándor kormányának küldöttei
- Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ
és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter
látták el kézjegyükkel

… valamennyi békekötés közt a magyarokkal aláírt szerződés volt a legszigorúbb és

legigazságtalanabb. Megbüntetett" egy egész nemzetet, több mint három millió magyar életét
megpecsételve, és további generációk sorát évszázadokra megbélyegezve. Trianon ugyan a
magyar fül számára az egyik leggyűlöltebb szó, ám ugyanakkor a dac és összetartozás
szimbóluma is.

Harmat Árpád: A trianoni békeszerződés

http://tortenelemklub.com/magyar-toertenelem/71-trianoni-bekeszerzdes-
Trianon 1920. Június 4.

- önrendelkezés háttérbe szorul

- nagyhatalmi érdekek és a
szomszédos országok törekvései
érvényesültek
A trianoni béke etnikai és gazdasági
következményei

A békeszerződést rögzítő 1921.

évi XXXIII. törvénycikk első és
utolsó lapja
N 45 – Regnicolaris Levéltár – Archivum regni –
Ladula H. Privilegia recte articuli – Fasc.
 Területi veszteség

Magyar Királyság területe (Horvárország nélkül)

282 000 km 93 000km

Lakosság

18,2 millió 7,6 millió

Elcsatolt magyarság 3,3 millió

Ennek több mint fele az új határok mentén , zárt tömbökben élt.

 - Terület elcsatolás

Nyersanyag Határokon kívülre

forrás került

Ipari létesítmények Belső elhelyezkedés

folytán megmaradt

Erőforrás
nyersanyag
Feldolgozó kapacitás
piac

-
-
 malomipar

Budapest
a világ második legnagyobb malomvárosa

gépgyártás vasúthálózat és a hajózásra alkalmas

folyószakaszok nagy része elveszett, a
tengeri hajózás pedig teljesen megszűnt.

Erdőterület
-fenyőerdők 3%maradt meg
faexport helyett importfüggőség alakult ki.

-
 A többi hadviselő országhoz hasonlóan
Gazdaság
az első világháború után drasztikusan
Súlyosbította a romlottak az életkörülmények
helyzetet TRIANON

Munkaerő-

tőke
Elcsatolták a nyersanyagot biztosító
területeket áramlás megszűnése

Külkereskedelemre utalt ország lett, úgy hogy az

export ellentételezését nem tudja megtermelni
1913 1921
csökkenés
Mezőgazdaság 41%-ra
Ipari termelés 47 %-ra
Belső piac 20%-ra
A békeszerződés megviselte Magyarország gazdaságát is. Az ország fontos nyersanyagforrásokat
veszített el. Az új határok miatt szinte az egész ország Budapest vonzáskörébe került, ami hátráltatta
a településhálózat fejlődését. Ugyanakkor sok nagyváros teljesen elvesztette a vonzáskörét és
határmenti, fejlődésképtelen településekké váltak.
Jelentős változások álltak be a közlekedésben is, különös tekintettel a vasúthálózatra. Az útvonalak
nagy része a határon túlra került, ezzel megnehezítve az egyes városok közti közlekedést. Továbbá
korlátozták az párhuzamosan közlekedő sínpárok mennyiségét is. Csak egy sínpár épülhetett, és ahol
dupla sínpár haladt, az egyiket fölszedték. Ennek legfőképp katonai okai voltak, ugyanis így
megnehezítették a hadsereg haladását. Emellett maximalizálták a hadsereg létszámát (35000 fő) és
megtiltották a modern fegyvernemek használatát, ezzel alkalmatlanná téve az országot a katonai
visszavágásra.
A legnagyobb gazdasági csapás azonban a birodalom egységes piacának elvesztése volt. Ez nem csak
Magyarországot, de az új államokat is érintette és az egész térség gazdasági fejlődését visszavetette.
Magyarország elvesztette nyersanyagforrásainak nagyrészét is. 1920 előtt Magyarországnak
fakivitele volt, de az új határok létrejötte után, elvesztette erdőségi 88%-át így fabehozatalra
kényszerült. A magyar állam vasérctermelése a trianoni határok következtében évenként 85-90%-kal
csökkent. Vasércbányáinkat egy kivételével elvették. Ezek mellett elvették az ország összes só-,
arany- és ezütsbányáit, így ezek megszeréséhez is importálásra kényszerült az ország. Ezeket a
veszteségeket fokozta az is, hogy a cseh-osztrák-szerb-román ?trianoni vámhatárok? igen magas
vámokkal elzárták Magyarorszgot a külvilágtól.
A békét mindenki igazságtalannak tartotta, és követelte annak felülvizsgálását, revízióját. Civil
szervezetek jöttek létre, melyek felszólították a népet a béke ellen. A kormány nyíltan nem léphetett
fel, mivel aláírta a szerződést, de támogatta a szervezeteket, amik ennek hatására hatalmas befolyásra
tettek szert. Abban megegyeztek, hogy a revízió szükséges, de a mértékét illetően már nem. Hol a
teljes revíziót követelték, hol csak az igazságtalanságok korrigálását.
 Általános szén- és élelmiszerhiány volt
jellemző, a lakosság mind fizikailag, mind
morálisan gyenge állapotba került.

Infláció

elértéktelenítette a béreket, ami az életszínvonal további

esését okozta, és ez szükségszerűen maga után vonta a
.
társadalmi elégedetlenség növekedését.

A politikai stabilizációnak szükséges feltételévé vált a

gazdasági stabilizáció

sem más államtól, sem külföldi bankoktól nem kaphat hitelt a

magyar kormány
-
Irredentizmus

Revízió
 Gulyás László kitűnő monográfiája alapmű a témakörrel foglalkozó
historikusok és a történeti földrajz művelői számára. Különösen fontos,
hogy az említetteken kívül a politikusok és a közvéleményt alakító
médiaszakemberek is megismerjék az 1690-től 1920-ig terjedő időszak
regionális folyamatait, a gazdaság, az etnoregionalizmus és a
regionalizáció történetét, amely sajátos módon a soknemzetiségű
Magyar Királyság feldarabolásához vezetett. A múltbeli jelenségek és
korunk integrált valóságismerete segítheti a jövőépítésünket, a
magyarság és a szomszéd népek egyre sürgetőbbé váló történelmi
megbékélését, kapcsolataink új alapokra helyezését.

Frisnyák Sándor, Geográfus Hírlevél, 2013. szeptember

http://tortenelemportal.hu/2013/09/kuzdelem-a-karpat-medenceert-2/
Érettségi feladatok
2005 május- középszintű érettségi
A következő feladat a trianoni békével kapcsolatos. (rövid)
Értelmezze a források és ismeretei segítségével Magyarország és
a győztesek álláspontját a békefeltételekről, és ismertesse a
határváltozásokat, az utódállamok területgyarapodásait!
(Használja a Történelmi atlaszt!)
„[…] Nem tétovázom azonban, és nyíltan kimondom,
hogy a békefeltételek úgy, amint Önök szívesek voltak
azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítások
nélkül elfogadhatatlanok. […] Nem titkolhatjuk el
mindenekelőtt megütközésünket a békefeltételek
mérhetetlen szigorúsága felett... A legjobb akarattal
iparkodtunk keresni olyan álláspontot, amely a
kölcsönös megértést lehetővé teszi. […]”

(Apponyi Albert beszéde a békekonferencia Legfelső

Tanácsához 1920. január 16.)
„A Szövetséges és Társult Hatalmak […] a maguk
részéről nem felejthetik el, mekkora felelősség
háramlik Magyarországra a világháború kitöréséért, és
általában a kettős monarchia imperialista politikájáért
[…] A Szövetséges és Társult Hatalmak érett
megfontolás után helyezkedtek arra az alapra, hogy
semmi tekintetben nem módosítják a Békefeltételek
területi határozmányait.”

(A Szövetséges és Társult Hatalmak kísérőlevele a

magyar Békedelegáció Elnökéhez 1920. május 6.)
 1919
Katonai előírások

Alkalmatlanná kívánta tenni az

országot a katonai
visszavágásra

1920. jún. 04

Etnikai és gazdasági következmények

Revízió
93 000km
7,6 millió Egyetlen politikai erő sem
3,3 millió fogadta el a békét, a béke
felülvizsgálatának igénye
általános volt.
Mezőgazdaság 41%-ra
Ipari termelés 47 %-ra
Belső piac 20%-ra