A NEVELÉS HATÁRAI ÉS

LEHETŐSÉGEI
 NEVELHETŐ-E AZ EMBER?
1. Az ember végtelenül nevelhető. – pedagógiai optimizmus
Híres filozófusok (J.J.Rousseau), pszichológusok (E.Kretschmer, S.Freud),
genetikusok, orvosok sora vallja ezt a nézetet.
2. Az ember egyáltalán nem nevelhető, mivel örökölt természete vagy
környezete határozza meg. – pedagógia pesszimizmus
Képviselői közt találunk jeles filozófusokat (J. Locke, a francia felvilágosodás
számos jelese, I. Kant) pszichológusokat (behavioristák).
3. Az ember bizonyos vonatkozásokban nevelhető, másokban nem.
Jelenkori kutatások arra irányulnak, hogy miben és milyen mértékben képes az
ember nevelés útján fejlődni.
 A SZÉLSŐSÉGES IRÁNYZATOK VESZÉLYEI

Pedagógiai optimizmus Pedagógiai pesszimizmus

• Túlzott követelmények, • Képességek
életkori, egyéni kibontakozásában nincs
sajátosságok figyelmen szerepe a pedagógusnak,
kívül hagyása. minden beavatkozás
• Mindenkiből lehet mindent indokolatlan.
is nevelni.
ÖRÖKLÉS ÉS KÖRNYEZET FONTOSSÁGA A NEVELÉSBEN

• „A gyermek örökölt jellegzetességei és nevelési környezete közt beépített

kapcsolat van” (Atkinson és munkatársai, 1997)
Pl. Az általános intelligencia részben öröklődő, de az intelligens szülők
általában megfelelő környezetet is biztosítanak gyermekeiknek az
intelligencia fejlődése szempontjából. Negatív irányban ugyan ilyen 2x-es
hatás érvényesül az alacsony intelligenciájú szülők gyermekeire.
 ÖRÖKLÉSSEL SZÁMOLÓ NEVELÉS
• A nevelőnek törekednie kell az öröklött alap tekintetbevételére, a kívánatos
célok szempontjából pozitív elemek megőrzésére és erősítésére, emelte ki
Ludwik Chmaj.
• Weszely Ödön – az átörökléssel számoló nevelés általában eredményes, de
nem mindig egyenlő mértékben, s a nevelés hatásának megvannak a maga
természetes határai.
• Tanulási képességeink is nagyrészt génváltozatainkban vannak megírva. –
2000
• Az utolsó 50ezer év történelmi bizonyíték az ember képezhetőségére.
 MEDDIG NEVELHETŐ AZ EMBER?
• A korai gyermekkori élmények a döntőek. (Freud)
• Egész életen át tartó tanulás, a gyakorlatban is igazolta létjogát.
• Az idősebb felnőttek személyisége befejezett és végső stádiumban leépül.
HOMO EDUCANDUS ET EDUCABILE
• Az ember nevelésre szoruló és nevelhető lény.
• Max Scheler szerint az ember „nyitott a világra” (Weltoffenheit), ezért az
emberi természet határtalanul (de nem tetszés szerint) tágítható.
• Gehlen szerint „az ember kinevelésre szoruló lény” (a természettől kapott
tulajdonságok hiánya miatt), (Arisztotrlész, Démokritosz, Rousseau)
 KORLÁTOK A NEVELÉSBEN
• Korlát: átmeneti zavar a nevelési folyamatban, számos oka lehet, a pedagógus
feladata az ok feltárás, diagnózis felállítása, speciális bánásmód a gyerekekkel.
• A gyermek számára problémákat okozható korlátok:
• betegség, egészség megromlása
• szeretet hiány érzékelése (az ember értő, érző lény)
• válás előtti, utáni időszak (depresszió, betegségek)
• családi problémák
• szerelmi csalódás
• család gazdasági háttere
• sikertelenség, kudarcélmény Határai
• abszolút: a nevelés lehetősége semmissé válik (A gyermek felfogó képessége 0-val egyenlő pl. down
kóros)
• relatív: hosszabban tartó korlát (kóma)
 FORRÁSOK
• Zrinszky, László (2006): Neveléselmélet, Budapest: Műszaki
Könyvkiadó Kft.