NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI

MENEDZSMENT
Pénzügy és számvitel alapszak
Nemzetközi gazdálkodás alapszak
 TANTÁRGY INFORMÁCIÓK

 Kód: GTI24AN505EN
 6 kredit
 Órák: 20 + 3 ZH
̵ 20 kontakt óra
 12 előadás
 8 szeminárium

̵ 3 online óra (csak felvételről elérhető)

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT

 TANÁROK

 Bohák András
 Bóta Gábor, docens
 Lamanda Gabriella, adjunktus és kockázatkezelő az OTP-nél
 Ormos Mihály, egyetemi tanár

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT

 BEOSZTÁS

 A tantárgy 4 modulra oszlik:

̵ 3 előadás és két szeminárium
 Financial Markets and Institutions – András Bohák
 Behavioral Corporate Finance – Mihály Ormos
 Banking and Financial Risk Management – Gabriella Lamanda
 Currency and Interest Rates Markets and their Derivatives – Gábor Bóta

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT

 OSZTÁLYZÁS
 A ZH-k mindig az előtte leadott anyagrészt kérik számon
 25%-50%-25%
 Osztályzás (megajánlott jegyért):
̵ 0 – 50% - elégtelen (1)
̵ 51 – 62% - elégséges (2)
̵ 63 – 75% - közepes (3)
̵ 76 – 88% - jó (4)
̵ 89 – 100% - jeles (5)
 A ZH-k alapján megajánlott jegy szerezhető

ELTE Institute of Business Economics

 VISELKEDÉSI VÁLLALATI PÉNZÜGYEK
Bevezető gondolatok

ELTE Institute of Business Economics

 READINGS

 Hersh Shefrin: Behavioral Corporate Finance, 2nd Edition, ISBN:

9781259277207, McGrawHill

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 7

 ALAPVETÉSEK

 A Pénzügyek betekintést kínál, hogy a pénzügyes szakambereknek

hogyan kellene döntéseket hozni, amikor kockázattal szembesülnek.
 A Pszichológia betekintést kínál, hogy az emberek miként hoznak
döntést valójában kockázatos alternatívák között.
 Megpróbáljuk összekapcsolni ezt a két kutatási irányt
̵ és megmutatni, hogy a pszichológiai hibák miként generálnak tökéletlen,
vállalati vagy tulajdonosi értékromboló vállalati döntéseket a pénzügyek
területén,
̵ A cél valójában az lenne, hogy megtanuljuk ezeket elkerülni.

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 8

 KÉPZELJÜNK EL EGY EGYSZERŰ PÉLDÁT

 Vegyünk egy egy-éves projektet

̵ ami 3.2 millió dollár befektetést igényel ez év végén
̵ annak reményében, hogy következő év végén valamekkora bevételt generál
 A projekt
̵ ciklikus, azaz a jövőbeli pénzáramlások aktuális értéke szorosan kapcsolódik
a gazdaság következő évi „állapotához”;
̵ magas kockázatú, a cash-flow különösen magas lesz, ha szárnyal a
gazdaság, de különösen alacsony ha a gazdaság gyengélkedik.
̵ Egy tipikus, hasonló kockázatú projekt 35% várható hozamot generál.

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 9

 MIT TUDNAK A MENEDZSEREK A GAZDASÁGRÓL?
 Közgazdászok álláspontja
̵ A gazdaság az előző évben stagnált.
̵ A közgazdászok egyöntetű kilátása a következő évre, hogy „nagyon nagy az esélye, hogy a növekedés továbbra is
stagnál”.
̵ A legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy kicsi a valószínűsége a mérsékelt növekedésnek és nagyon kicsi az esélye
egy gazdasági bummnak.
̵ Konszenzus van arról, hogy valószínűtlen egy recesszió, de ha bekövetkezik, akkor fele akkora valószínűséggel lesz
enyhe vagy közepes, mint erős.
 A pénzügyi vezetők ezek és egyéb más információk alapján alakítják ki gondolataikat.
̵ Ilyenek pl., hogy tavaly a tőzsde 25%-ot emelkedett
̵ Az iparág átlagos tőzsdei teljesítménye 18% volt.
̵ A saját cégük árfolyama 12%-ot emelkedett
 Az adott projekt pénzáramlásait vizsgálva a következő becsléseket teszik
̵ 46.9 millió USD ha gazdasági bumm lesz; 31.9 millió USD ha gazdaság enyhe növekedést mutat;
̵ 1.9 millió USD ha a gazdaság stagnál;
̵ - 8.1 millió USD enyhe recesszió esetén és -13.1 millió USD durva recesszióban.

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 10

 KÉPZELJÜK MAGUNKAT A CFO HELYZETÉBE
 A mi felelősségünk, hogy döntést hozzunk a projekt megvalósításáról.
 Tegyük fel, hogy
̵ Megbízunk a CF előrejelzésünkben, hasonlóan a közgazdászok általános előrejelzésében.
̵ Vajon elegendő információnk van egy megalapozott/jó projekt döntés meghozatalára?
 A standard vállalati pénzügyi könyvek megközelítése azt mondja
̵ a projektről való döntés a diszkontált várható pénzáramlásokon alapul.
̵ Elméletben ehhez kvantitatív valószínűségekre van szükségünk a gazdaság egyes állapotaira vonatkozóan.
 Azaz, a döntéshozó aki a standard vállalati pénzügyi elemzések mechanizmusát követi
̵ megpróbálja a közgazdászok által megfogalmazott kvalitatív gazdasági kilátásokat numerikus valószínűségekre
konvertálni..
 Képzeljük el, hogy ennek megfelelően járunk el…

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 11

 ÖSSZEGEZZÜK A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ
INFORMÁCIÓKAT ÉS A VALÓSZÍNŰSÉGEKET!
CF Cash Flow Menedzserek CF
Közgazdások (millió (Gain/Loss - valószínűség valószínűs
Jövőbeli gazdaság állapota konszenzusa USD) millió USD) becslése éggel E(CF1) 4.5
Erős recesszió nagyon valószínűtlen -13.1 -16.3 2% -0.262 PV 3.33
Közepes recesszió valószínűtlen -8.1 -11.3 1% -0.081 NPV 0.13
Stagnáló gazdaság nagyon valószínű 1.9 -1.3 90% 1.71
Gyenge-közepes növekedés kicsi az esélye 31.9 28.7 1% 0.319
Gazdasági bumm nagyon kicsi az esélye 46.9 43.7 6% 2.814

 A vezetők valószínűség becslése alapján

̵ A projekt során várható CF 4.5 millió USD, amelynek a jelenértéke 35%-os tőkeköltséggel 3.33 millió USD, ami nagyobb, mint a 3.2 millió
USD induló/beruházási tőkeszükséglet.
̵ Azaz a standard elemzési metodika alapján a projektet meg kell valósítani.
 Nézzük most milyen pszichológiai megfontolásokat emel ki ez a példa!
̵ Felfedezhető egy olyan tendencia, hogy hajlamosak vagyunk túlsúlyozni az extrém események valószínűségét, ezt az ítélőképességünk
torzításának nevezzük (nézzük meg milyen valószínűségeket rendeltünk a gazdasági növekedéshez illetve a recesszióhoz…)
̵ Nézzük a nyereséges és veszteséges állapotokat! Ha ránézünk a valószínűségekre azt láthatjuk, hogy 93%-os valószínűsége van a
veszteséges kimenetnek, ez könnyen elbizonytalaníthat bennünket, hiszen valamilyen „szuper érzékenységet mutatunk” a veszteségekre.

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 12

 DUALIS RENDSZER
 Pszichológusok azt állítják, hogy a gondolkodásunk során két
elkülöníthető rendszert használunk
̵ egy intuitív rendszert, amit 1. rendszer-nek nevezünk, ez gyors; és
̵ egy sokkal átgondoltabb rendszert, amit 2. rendszer-nek nevezünk, ez meg lassú.
 Ugyan mindkét rendszer a kalkulációnkat segíti,
̵ tudatosan vagyunk tisztában a számításokkal, amikor azokat a 2. rendszer végzi,
például mikor a pénzáramok jelen értékét számítjuk.
 Az 1. rendszer által végzett számítások automatikusak, például mikor
kanyarodunk autóvezetés közben vagy elkapunk egy labdát.

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 13

 RENDSZER 1/2

 Az 1. rendszer által végzett műveletek lenyűgözőek, mivel nincs

tudatos számítás mögötte.
 Ugyanakkor az emberi intuíció tökéletlen, ezért hajlamosak
vagyunk hibát elkövetni és nem prudens döntéseket hozni.
 Könnyű azt javasolni, hogy támaszkodjunk a 2. rendszerre az
ítélet alkotás, döntéshozatal során.
 De a 2. rendszer sokkal több erőfeszítést igényel, mint az 1.
rendszer, és általában hiányzik a 2. rendszer tökéletesítéséhez
szükséges idő, szellemi erőforrás és a képesség.
ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 14
 A KURZUS 2. RÉSZÉNEK CÉLJA
 A viselkedési vállalati pénzügyek tanulmányozásának legfontosabb oka
̵ annak vizsgálata, hogy a kettős rendszer hogyan befolyásolja a vállalati
pénzügyi környezetben meghozott ítéleteket és döntéseket.
 E tekintetben a hagyományos vállalati pénzügyi tankönyvekben leírtak
nagy részét a 2. rendszer által végrehajtott folyamatok alkotják.
 A viselkedési vállalati pénzügyek az 1. rendszer kérdéseinek kifejezett
figyelembevételét adja hozzá,
̵ azzal a szándékkal, hogy segítsen Önöknek és a vezetőknek jobb döntések
meghozatalában.

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 15

 TORZÍTÁSOK (BIASES)

ELTE Institute of Business Economics

 TÚLZOTT OPTIMIZMUS
 Kérdés
̵ Gondoljon a következő öt konkrét eseményre, amelyek megtörténhetnek élete során, és válaszoljon az utána megjelenő
kérdésre
1. elbocsátják az állásából
2. munkáját díjjal ismerik el
3. 80 évnél tovább él
4. ellopják az autóját
5. balestben hal meg
̵ Önhöz hasonló nemű/életkorú emberekkel, az emberekkel/csoporttársaival/ismerőseivel összehasonlítva, mi az esélye
annak, hogy ezek az események megtörténnek Önnel?
 a választási lehetőségek az átlagosnál jóval kevesebbtől az átlagig, majd az átlagnál jóval többig terjednek. Írjon egy
számot minden esemény mögé, amelynek értékei 1-től 14-ig terjednek. Például nézze az 1. eseményt: munkából
elbocsátás, ha úgy gondolja, hogy a munkából való kirúgás Önnel ugyanolyan valószínűséggel fordul elő, mint bárki
mással rögzítsen egy 7-est az első esemény mellett.
 Leírás
̵ Az emberek túlzottan, irreálisan optimisták.
̵ Pontosabban, túlbecsülik kedvező események gyakoriságát és alábecsülik a kedvezőtlen események ferkvenciáját.

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 17

 TÚLZOTT OPTIMIZMUS - DISZKUSSZIÓ
 Az 5 kérdésből
̵ 2 kedvező, 3 kedvezőtlen.
 ha mindenki objektív, helyes meggyőződéssel rendelkezik, akkor a csoportban az
összes esemény átlagos válasza 7 kell legyen.
̵ A kedvezőtlen események átlagos értékelése általában 7 alatt van, míg
̵ a kedvező események átlagos értékelése 7 felett van.
 Ez azt jelenti, hogy az emberek úgy vélik, hogy a kedvezőtlen események ritkábban
történnek meg velük, mint más emberekkel, de a kedvező események inkább velük
történnek, mint mással
̵ ez persze igaz lehet egyes emberekre, de nem lehet igaz mindenkire.
 Az általános következtetés az, hogy az emberek hajlamosak a túlzott optimizmusra.

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 18

 TÚLZOTT OPTIMIZMUS - DISZKUSSZIÓ
 Az eredeti tanulmány a túlzott optimizmusról az 1970-es években készült,
̵ egyetemi hallgatókat kérdeztek, és az általános eredményeket sokszor megismételték. Országtól,
kortól és képzettségtől függetlenül tapasztalták.
 Az öt életeseményre jellemzően átlagos válaszok a következők
̵ az állásból kirúgásra vonatkozó kérdésnél a válaszok a 3.8 - 5.2 tartományba esnek, ami az
átlagosnál 44%-kal illetve 18%-kal kisebb valószínűségnek fele meg.
̵ a másik négy kérdésre jellemző tartományok
 7.5 - 9.1 – munkáját díjjal ismerik el
 7.1 - 7.94 – 80 évnél tovább él
 5.1 - 6.3 – ellopják az autóját
 3,9 - 6,2 – balestben hal meg

̵ ezeknél a tartományoknál minden egységnyi 7-től való eltérés 10% -nak felel meg.

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 19

 TÚLZOTT OPTIMIZMUS - DISZKUSSZIÓ
 A 80 év feletti élettartamra vonatkozó optimizmusunkat vizsgáló kérdés
különösen érdekes.
̵ A gyakorlatban az élet hosszúságának megbecslése jól használható az
optimizmus vizsgálatára
̵ Az optimizmusra vonatkozó élethossz-kilátás proxy rámutatott, hogy a túlzottan
optimista emberek hajlamosak
 hinni abban, hogy a jövőbeni gazdasági kilátások/feltételek javulni fognak
 arra, hogy vállalkozókedvűbbek legyenek
 több munkaórát dolgozni

azokhoz képest, akik kevésbé optimisták.

ELTE Institute of Business Economics INTERNATIONAL FINANCIAL MANAGEMENT 20