Műszaki kémia

Gépészmérnök, Mechatronikai mérnök,

Mezőgazdasági és Élelmiszeripari
gépészmérnök és Műszaki menedzser szakos
hallgatók számára

Összeállította: Dr László Zsuzsanna

Előadások tematikája

 1. Kémiai alapfogalmak, szervetlen vegyületek

 2. Szerves vegyületek
 3. Termodinamikai alapfogalmak, reakciókinetika
 4. Kémiai egyensúly, pH, sav-bázis és redoxi egyensúlyok
 5. Elektrokémia
 6. Korrózió, korrózióvédlem
 7. Kolloidika
 8. Kenőanyagok
 9. Vízkémia, víztechnológia
 10. Tüzeléstechnika
 11. Kőolajfeldolgozás, motorhajtó anyagok
 12. Műanyagok kémiája
 13. zárthelyi dolgozat
 14. Pótlás, konzultáció
Műszaki kémia 1.
Kémiai alapfogalmak
A periódusos rendszer
Szervetlen vegyületek
 Atomok, elemek
 Atom: Az atomok az anyag kémiai módszerekkel
tovább nem bontható, igen kis méretű részecskéi. Az
atom atommagból és elektronfelhőből épül fel.
 Elem: A kémiai elemek kémiailag tovább már nem
bontható, egyszerű anyagok. A kémiai elemek azonos
atomokból épülnek fel, így az anyagok tulajdonságait,
a felépítő atomok tulajdonságai határozzák meg.
 Periódusos rendszer: a kémiai elemek egy táblázatos
megjelenítése, amely jól mutatja az elemek
tulajdonságai között fellelhető visszatérő
jellegzetességeket („periódusokat”).
 Vegyületek
 Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan
kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több
kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak,
meghatározott arányban. A vegyérték szigorúan
meghatározza ezt az arányt.
 A vegyületet alkotó kémiai elemek részecskéi
(atomjai, ionjai) kémiai kötésekkel kapcsolódnak
egymáshoz.
 Atomok felépítése

Szénatom szerkezete
 Bohr-féle atom-modell

Hidrogén atom szerkezete

A=Z+N
A:atomtömeg
Z:protonszám (rendszám)
N:neutronszám

6
 C
12
Kémiai elemek
6

Az azonos protonszámú atomok egy–egy

kémiai elemet alkotnak.

A protonok száma egyenlő a rendszámmal,

amit a vegyjel bal alsó sarkába írunk.

Az atommagban lévő protonok és neutronok

számának összege pedig a tömegszám.
 Izotópok
- az elemek atomjaiban a protonok száma mindig
azonos kell legyen, de a neutronok száma
gyakran különböző.
- a neutronok az atommag stabilizálásában
játszanak szerepet, a rendszám növekedésével
egyre több neutronra van szükség.
Az azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú
atomokat izotópoknak nevezzük (izosz -
toposz).
Az elemek periódusos rendszere

9
 Kémiai alapfogalmak
o Vegyjel
o Vegyi képlet
o Kémiai egyenlet

Sztöchiometria:
vegyészeti számítások tudományterülete, melynek alapelve, hogy
a kémiai jelölések (képletek, egyenletek) tájékoztatást adnak a
folyamatban résztvevő anyagok
- kémiai minőségéről és
- mennyiségi arányairól.

pl.: 2Ca + O2 = 2 CaO

10
 Anyagmennyiség
A kémiai átalakulások vizsgálatakor fontos
lenne tudni, hogy hány darab atom, elemi
részecske vesz azokban részt.
A gyakorlatban viszont az anyagokat tömeg
vagy térfogat szerint mérjük le.
Kísérleti úton meghatározták, hogy bármely
elem atomtömegnyi grammjában 6×1023 db
atom van, ez az Avogadro-állandó.

1
NA= 6×1023 mol
 Anyagmennyiség
Jele: n
Neve: mól
Mértékegysége: mol
1 mol annak a rendszernek az anyagmennyisége,
amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint
ahány atom van 12,00 g 12-es tömeg-számú
szénizotópban.
1 mol anyagmennyiségű anyag tömege a moláris
tömeg:

[ ]
m g
M= n mol
 Példák

1. Hány mól hidrogéngáz van 27 g hidrogénben?

(13,5 mol)

2. Hány db szénatom van 0,0022 g CO2-ban?

(3×1019 db)
 Koncentráció
 A koncentráció az az összetételi arány, amely kifejezi
valamely elegy, keverék, vagy oldat egyik
komponensének a térfogatra vonatkoztatott összetételét.
 Tömegkoncentráció, anyagmennyiség-koncentráció,
térfogati koncentráció, illetve részecskeszám-
koncentráció.
 A koncentráció a kémiában arányszám valamely
komponens (oldott anyag, B) és az egész rendszer
(oldat), ill. az oldószer (A) mennyisége, vagyis
térfogata, tömege, ill. kémiai anyagmennyisége között.
 Példák

1. 1 mol levegő térfogata 25°C-on és légköri nyomáson

24,5 dm3.
a. Mennyi a levegő koncentrációja? (c=0,0408 mol/dm )
3

b. A levegő 20,93 %-a oxigén. Mennyi az oxigén

koncentrációja a levegőben ilyen körülmények között?
(c=0,00854 mol/dm3)
 Az oldatok töménysége
• A tömegszázalék (m/m%) azt fejezi ki, hogy oldat 100g-jában
hány gramm oldott anyag van.
• A térfogatszázalék (v/v%) azt fejezi ki, hogy az oldat 100cm3-
ében hány cm3 oldott anyag van.
• A vegyesszázalékos összetétel (m/v%) azt fejezi ki, hogy az
oldat 100 cm3-e hány g oldott anyagot tartalmaz.
• Molaritás (mólos oldat, jele:M) 1 dm3 oldatban az anyag
feloldott gramm-molekulatömegnyi mennyiségeinek (móljainak)
a száma.

16
 Példák
1. Hogyan készítünk el 2 liter 0,5 mol/dm3
koncentrációjú konyhasó-oldatot?
(bemérünk 58,5 g NaCl-ot 2 l vízbe)

2. Hány tömegszázalékos az a cukoroldat, amely

úgy készült, hogy 25 g vízben 2 g cukrot
oldottunk fel? (7,4 m/m%)
 Vegyérték
 A vegyérték az a szám, amely megadja, hogy az
atom hány elektronnal vett részt a közös kötés
kialakításában.
 Kémiai kötések:
› kovalens kötés: nemfémek között
› ionos kötés: fém és nemfém között
› fémes kötés: fémekben
Elsőrendű kémiai kötések:
nemfémes elemek atomjai között
Kovalens kötés jön létre,
molekulaképződéssel jár
apoláris és poláris jellegű lehet,
közös elektronpárok
molekulapályán találhatók,
1x, 2x és 3x kötés

Közös
elektronpár

19
 Kovalens kötés jellemzői

1) Kötéstávolság: két atommag közti távolság a molekulában

2) Kötési energia: 1 mol molekulában az adott kötés létrejöttekor
felszabadul
3) Apoláris kovalens kötés: kötő elektronpár mindkét atomhoz egyenlő
mértékben tartozik pl.: H2,Cl2, N2

4) Poláris kovalens kötés: a kötő elektronpár a nagyobb

elektronegativitású atom felé eltolódik. pl.: H2O; NH3

5) Dipólus molekula: a (+) és (-) töltés középpontja nem esik egybe.

pl. HCl; H2O

20
 Elsőrendű kémiai kötések:
 Fémes és nemfémes elemek között
Ionos kötés létrejövő kötéstípus

 Kristályos IONRÁCS szerkezet,

elektrosztatikus kölcsönhatás

Elektron átadás

 Olvadékban és oldatban
elektrolitos disszociáció

Kation (+) Anion (-)

21
 Ionképződéskor bekövetkező
energiaváltozások
Ionizációs energia:
egy mól gázállapotú, szerkezetileg stabil alapállapotú
atomból 1 mól elektron leszakításához szükséges energia.
Jele: Ei kJ/mol (pozitív ion képződik)

Elektronaffinitás:
azaz energiaváltozás, melyet akkor tapasztalunk, ha 1 mól
gázállapotú, szerkezetileg alapállapotú atomból 1 mól
elektron felvételével negatív ion képződik. Jele: Ea kJ/mol

22
Elsőrendű kémiai kötések:
Jellemzői:
Fémes kötés
1. kovalens jellegű kötés,

2. jó hő és elektromos vezetés,

3. ötvözhetőség,

4. fémes fény és szín,

Elektron leadás: 5. szilárd halmazállapot,

atomrács + kollektív
elektronfelhő 6. jó megmunkálhatóság

23
 Másodrendű kötések
•Van der Waals típusú kötőerők

- diszperziós kötés (atomok, szimmetrikus molekulák)

•H-híd kötés
- dipol-dipol kölcsönhatás

24
 Szervetlen vegyületcsoportok

Oxidok
Fémoxidok: Nemfém oxidok:
bázisanhidridek savanhidridek
 Na2O  CO2
 CaO  SO2, SO3
 Al2O3  P2O5
 NO, NO2, NO3

25
 Szervetlen vegyületcsoportok

Szervetlen bázisok (lúgok)

Fémoxidok + víz
 Na2O + H2O = 2NaOH nátrium-hidroxid

 CaO + H2O = Ca(OH)2 kálcium-hidroxid

 Fe2O3 + 3H2O = 2Fe(OH)3 vas-hidroxid

Ammónia vizes oldata

 NH3 + H2O = NH4OH ammónium-hidroxid

26
 Szervetlen vegyületcsoportok
Szervetlen savak:
nemfém oxidok + víz

 CO2 + H2O = H2CO3 szénsav

 SO2 + H2O = H2SO3 kénessav

 SO3 + H2O = H2SO4 kénsav

 P2O5 + 3H2O = 2H3PO4 foszforsav

 2NO2 + H2O = HNO2 + HNO3

salétromossav, salétromsav

 Cl +H O
2 2
hidrogén-halogenidek,
= HCl + HOClsósav +savas
melyek vizes oldata klórossav
karakterű
HCl hidrogén-klorid
H2F2 hidrogén-fluorid
HBr hidrogén-bromid
HI hidrogén-jodid
27
 Szervetlen vegyületcsoportok

Szervetlen sók

HCl + NaOH = NaCl + H2O

2 H2CO3 + Ca(OH)2 = Ca (HCO3)2 + 2H2O kálcium-hidrogén karbonát

H2CO3 + Ca(OH)2 = CaCO3 + 2 H2O kálcium-karbonát
H2SO3 + 2 NaOH = Na2SO3 + 2H2O nátrium-szulfit
H2SO4 + 2 KOH = K2SO4 + 2H2O kálium-szulfát
H3PO4 + 3 NaOH = Na3PO4 + 3H2O nátrium-foszfát
HNO2 + KOH = KNO2 + H2O kálium-nitrit
HNO3 + NaOH = NaNO3 + H2O nátrium-nitrát

28