GYOMBIOLÓGIA ÉS

GYOMSZABÁLYOZÁS
A GYOMOK JELENTŐSÉGE

200.000 növényfaj él a földön

6700 gyomfaj a mezőgazdasági termelésben

200 világviszonylatban jelentős gyomfaj
76 faj a legveszélyesebb a világon
18 faj kiemelkedő jelentőségű
A gyom fogalma relatív, a gyomnövények
a növények változó csoportja, szinte
minden növény bizonyos körülmények
között lehet gyom
napraforgó árvakelés – őszi búzában
A gazdaságilag jelentős gyomnövények
evolúciójuk során sikeresen
alkalmazkodtak:
• A gyors növekedéshez és
versengéshez
• A reproduktív fázis biztosításához
• Az agrotechnikai és kémiai
védekezési eljárásokhoz
 A gyomok közvetlen kártétele
1. Termőhely elfoglalása - térparazitizmus
2. A talaj vízkészletének felhasználása
3. A talaj tápanyagkészletének
4. A talaj hőmérsékletének csökkentése
Gyom- Zöld N P K Gyom Felvett N a
növény tömeg búzáéhoz képest
CHEAL 2,2
AGRRE 6,2 t 48 31 68
POLPE 13,2
STEME 6,9
CIRAR 5,1 t 131 31 117
AMARE 5,3
BILCO 5,1

A növények számára legfontosabb tápelemek

nem állnak korlátlan mennyiségben
rendelkezésre. Ez versenyhelyzetet (kompetíció)
teremt a gyomok és a szántóföldi növények
között.
A talaj hőmérséklete befolyásolja a tápanyagok
mineralizációját, felvételét, és a növények
kelését, fejlődését.

A gyomnövények árnyékolásukkal csökkenthetik

a talaj hőmérsékletét, amely akár 1-4 ˚C is lehet

(Wollny)
 5. A haszonnövény elnyomása
A kompetíciós hatás mindaddig nem lép fel amíg a
környezet forrásai elegendőek valamennyi egyed
számára. Vagyis egy ideig minden kultúrnövény képes
tolerálni a gyomnövényeket.
Termesztett Gyomirtás Terméskiesés %
növény időpontja vetés
után
Kukorica 5 nap 12
Kukorica 2 hét 26
Kukorica 3 hét 48
Kukorica 1 hónap 62
6. Élősködő növények: Szádor -Orobanche fajok
Aranka - Cuscuta fajok
 A gyomok közvetett kártétele
1. Gyomok mint a gombabetegségek,
állati kártevők köztesgazdái
2. A termelés költségeit növelheti
3. Mérgező gyomnövények
4. Karantén gyomok és veszélyes
károsítók
5. Allergén gyomnövények
 Néhány fontosabb allergén növény és a virágzás időtartama
Növényfaj Allergenitás Pollenszórás ideje
Fraxinus / Kőris *** február-április
Betula / Nyír *** február-április
Platanus / Platán *** március-május
Poa / perje ***
Plantago / utifű ***
március-augusztus
Lolium / angolperje ***
Elymus / tarackbúza ***
Ambrosia / parlagfű !!! **** június-szeptember
Arthemisia / üröm !!! **** június-szeptember
Chenopodium / libatop *** május-szeptember
Cannabis / kender ** május-augusztus
Ambrosia artemisiifolia
 A GYOMNÖVÉNYEK
ÉLETFORMARENDSZERE
 Egyévesek (Therophyta, T)

A T-s életforma a növény legtökéletesebb

alkalmazkodása az időszakos kedvezőtlen
körülményekhez, amikor a kedvezőtlen
viszonyokat mag alakban vészelik át. A
növényeket két tényező kényszeríti időszakos
pihenőre: a szárazság és a hideg. Az egyéves
gyomok között egyaránt találunk a
szárazsághoz és a hideghez
alkalmazkodottakat. Az ide tartozó fajok
életciklusa nem haladja meg a 13 hónapot.
 Ősszel és tavasszal egyaránt csírázó,
egyévesek T1-T2

Az ide tartozó fajok a hideghez jól

alkalmazkodtak. Ez egybeesik az őszi kalászos
gabonák, és az őszi káposztarepce kelésével,
ezért leginkább ezekben a kultúrákban
károsítanak, de fellelhetők pillangós
takarmánynövényekben is. A nagy meleget,
szárazságot nem tűrik, ezért ezt a kedvezőtlen
időszakot mag alakjában vészelik át
Tavasszal kelő, nyári egyévesek T3 -T4

Tavasszal kelnek, először a T3 majd aT4 -es fajok. Nagy

termetűek, mélyen gyökereznek, jelentős árnyékoló hatással
bírnak. Csírázásuk időpontja miatt elsősorban a kapás
kultúrák (kukorica, napraforgó, cukorrépa, burgonya, szója
stb.) gyomnövényei. A hideget nem, de a nyári forróságot jól
bírják. A telet mag alakban vészelik át.
Talajban élő áttelelő évelők (Geophyta, G)

Szártarackosok G1:
Módosult földalatti hajtásukkal (tarack, rizóma)
szaporodnak és telelnek át. A legtöbb ide tartozó faj
elsősorban vegetatív úton szaporodik, bár egyes fajok
magprodukciója is jelentős (pl. Sorghum halepense –
fenyércirok: 80.000 mag/növény is lehet) A szártarackos
gyomok földbeli részében tápanyagot raktározva telelnek
át könnyen elviselve a föld feletti részek pusztulását.
Tavasszal a nóduszokon található rügyekből újra
hajtanak. A csoportba tartozó fajok két csoportba
oszthatók a módosult szár alapján.
 rizóma

Sorgum halepense
 Elymus repens

0-30 cm
apex

csúcsrügy (apex) tarack axilláris rügy

A GYOMOK ELLENI VÉDEKEZÉS
Gyomszabályozás: a megelőzést, a prevenciót is
magában foglalva a gyomok káros hatásának
minimalizálására és a termesztés optimalizálására
törekszik

A gyomszabályozás célja: hogy úgy szabályozzuk a

gyom-kultúrnövény kapcsolatot, hogy elősegítsük a
termesztett növény növekedését a gyomokkal szemben
 Gyomszabályozási eljárások
Megelőzés (prevenció):

Megakadályozza, hogy egy új gyomfaj bekerüljön,

megtelepedjen és elterjedjen egy nem fertőzött
területen
- Gyommagmentes vetőmag
- Gyommagmentes istállótrágya és takarmány
- Tiszta (szaporítóképletektől mentes) munkagépek
- Ruderáliák rendben tartása
 Agrotechnikai eljárások

Vetésforgó, vetésváltás: alkalmazása során,

bármely gyomfaj dominánssá válásának
veszélye minimális, mivel az agrotechnikai és a
kompetitív hatások változnak.
Ehez a vetésforgónak magában kell foglalnia:
- őszi és tavaszi vetésű egyéves kultúrák közötti
váltást
- egyéves és évelő növények közötti rotációt
- a sűrűsoros, zárt és a tág térállású termesztett
növények közötti váltást
 Mechanikai eljárások

Tarlóhántás és ápolás
A tarló sekély megmunkálása és lezárása, amelynek célja:
- a gyomnövények csírázásra, kihajtásra serkentése és
pusztítása
- nedvességveszteség csökkentése
- A talaj biológiai aktivitásának növelése, a növényi
maradványok sekély talajba keverése

Őszi mélyszántás
A talajművelési eljárások közül a legmarkánsabb gyomirtó
hatással rendelkezik (egyéves (T) és évelő (G, H) fajok)
Kigyomosodott tarló Alapművelés - szántás
Sorközművelés

A kapás kultúrák sorközeiben (45-76 cm) sorközművelő

kultivátorokkal lehet a gyomnövények borítását csökkenteni

Gyomfésűk, gyomkefék
Boronálás
Kézi kapálás
Kaszálás
Gyomfésű Sorközművelő kultivátor
Biológiai gyomszabályozás
A gyomok elleni biológiai védekezés
során azok természetes ellenségeit
használjuk fel. A gyomok természetes
ellenségei a rovarok, a növényi
kórokozók, fonálférgek, gerincesek
 Vegyszeres gyomirtás
A gyomirtó szerek lehetséges kijuttatási
időpontjai

PPI (preplant incorporated – régebbi néven

presowing): A gyomirtószer kipermetezésére a
termesztett növény vetése, vagy kipalántázása
előtt kerül sor, majd azt követően 1 órán belül
sekélyen 4-10 cm mélyen a talajba dolgozandó.
PRE (preemergens): A herbicid
kipermetezése a termesztett növény vetése
után, de még annak kelése előtt történik.

POST (postemergens): A kultúrnövény

kelése, vagy palántázása után történő
permetezés. Ideális a gyomok 1-4 leveles
fejlettségi állapota mellett elvégezni, teljes
felületi kezeléssel, illetve, sor vagy levél alá
permetezéssel.